TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1203 „Nyúl SC az egészséges életmód helyi elterjesztéséért”
Nyúli Sport Club EGÉSZSÉGTERVE 2013 – 2017.
Nyúli Sport Club Cím: 9082. Nyúl, Jókai u. 30. Telefon: +36 (20) 227-2528 E-mail:
[email protected] Honlap: http://www.nyulsc.hu
"Ne lepődjenek meg, ha 50 évesen egyszer csak meglátnak a pályán. Ne nevessenek, értsék meg, a korlátok, ahogy a félelmek is, néha nem többek puszta illúziónál." (Michael Jordan)
2
Tartalom I.
Helyzetelemzés................................................................................................................ 4
1.1.
A program háttere, szükségessége................................................................................... 4
1.1.1.
Az egészség fogalma ................................................................................................... 4
1.1.2.
Az egészségfejlesztés fogalma .................................................................................... 5
1.1.3.
Az egészség dimenziói ................................................................................................ 5
1.1.4.
Az egészséget meghatározó tényezők ......................................................................... 5
1.2.
Az egyesület bemutatása ................................................................................................. 6
1.3.
Állapotleírás .................................................................................................................... 7
1.3.1.
Az állapotfelmérésen mért adatok jellemzése ............................................................. 8
1.3.1.1. A vérnyomás mérés adatai ........................................................................................... 8 1.3.1.2. A vércukorszint mérés adatai .................................................................................... 10 1.3.1.3. A testtömeg index (BMI) mérés adatai...................................................................... 12 1.3.2.
Demográfiai adatok ................................................................................................... 13
1.3.3.
Gazdasági aktivitás, iskolai végzettség ..................................................................... 14
1.3.4.
Mentális egészség....................................................................................................... 15
1.3.5.
Egészségi állapot ........................................................................................................ 17
1.3.6.
Szabadidős tevékenységek, testmozgás ..................................................................... 17
1.3.7.
Egészségtudatos táplálkozás ...................................................................................... 18
1.3.8.
Dohányzási- és alkoholfogyasztási szokások, kábító- és bódítószerek használata .... 19
II.
Problématérkép .............................................................................................................. 19
III.
Stratégia ......................................................................................................................... 21
3.1.
SWOT-analízis ........................................................................................................... 21
3.2. Intézmények és jellemzésük, amelyek jelen vannak, illetve befolyásolhatják a stratégiát ................................................................................................................................... 21 3.3.
Az egészségfejlesztés célkitűzései ............................................................................. 22
IV.
Cselekvési program ....................................................................................................... 24
4.1.
A betegségek megelőzése érdekében tervezett programok ........................................ 24
4.2.
Az egészségkárosító magatartások visszaszorítása érdekében javasolt programok .. 24
4.3.
Az egészséges életmód népszerűsítése érdekében tervezett programok .................... 25
V.
Visszacsatolás................................................................................................................ 27
Felhasznált források: ................................................................................................................ 29 1. sz. Melléklet ......................................................................................................................... 30 2. sz. melléklet .......................................................................................................................... 34
3
I. Helyzetelemzés 1.1. A program háttere, szükségessége 1.1.1. Az egészség fogalma 1948-as megalakulásakor az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az egészséget a következőképpen definiálta: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. „Az egészség olyan állapot, melyet az anatómiai integritás, a teljesítményre való képesség, a személyes értékek, a családi munka és közösségi szerep, a jóllét érzése, a betegség és korai halál rizikóitól való mentesség jellemez.” Ottawai Charta A 2013. április 1-jén megjelent Magyarország Alaptörvénye az egészséghez való jogot, az egészséges környezethez való jogot a következők szerint rögzíti: XX. CIKK (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével,a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával,valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. XXI. CIKK (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni. XXII. CIKK (1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. (2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani. (3) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság,a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást. Az egészségügyhöz kapcsolódó jogszabályok jól körülhatárolóan szabályozzák a lakosság egészségi állapota érdekében eljáró szervek körét és a teendő intézkedéseket, feladatokat. A jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében a Parlament a 46/2003. (IV. 16.) OGY határozatával elfogadta az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programját a lakosság egészségi állapotának további javítása érdekében. A Program négy területen kíván fellépni: - az egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása, - az egészséges életmód programjai az emberi egészség rizikófaktorainak csökkentése, 4
-
az elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelőzése, az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése.
Az egészség tehát alapvető emberi jog, ami teljes fizikai, lelki és társadalmi jólétet jelent, és nem egyszerűen a betegség, vagy fogyatékosság hiányát. Az egészséghez való jog tágabb értelmű, mint az egészségügyi ellátáshoz való jog. A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz viszonyítva, mind az európai országok tekintetében igen kedvezőtlen. A betegségteher túlnyomó részét a krónikus nem fertőző betegségek (kiemelten kardiovaszkuláris és rosszindulatú daganatos megbetegedések) jelentik. E megbetegedések okozta betegségteher jelentős részéért életmódbeli tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás, kedvezőtlen táplálkozási szokások, fizikai inaktivitás) tehetők felelőssé. A kedvezőtlen életmód hátterében meghatározó módon pszichoszociális tényezők állnak. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapelvei körében az alábbiak szerint fogalmaz: „Az egészség fejlesztését, megőrzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével, illetve a társadalmi és gazdasági környezettel együttesen, továbbá az egészséget támogató társadalmi gyakorlattal és politikával kiegészülve képes szolgálni.” 1.1.2. Az egészségfejlesztés fogalma „Az egészségfejlesztés olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, illetve javítsák azt. A jóllét állapotának elérése érdekében az egyén vagy csoport legyen képes azonosítani és megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit és / vagy megváltoztatni környezetét, vagy megküzdeni azzal.” (Ottawai Charta) 1.1.3. Az egészség dimenziói
biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése, lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele, mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség, emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége, szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége. 1.1.4. Az egészséget meghatározó tényezők
Egészségünket meghatározza makro- és mikrokörnyezetünk, a társadalom berendezkedése, szociális érzékenysége, továbbá személyi kapcsolataink és öröklött tulajdonságaink. Milyen közvetlen tényezők befolyásolják az egészséget? Ezeket a hatásokat külső és belső tényezőkre bontva, az egyén és a környezete közvetlen kölcsönhatása, vagyis a bio-pszicho-szociális hatások egyensúlyi állapota jellemzi. Nemcsak a természeti katasztrófákat (árvíz, szökőár, ózonlyuk, földrengés, stb.), a környezeti ártalmakat, a fertőző betegségeket kell elkerülni ahhoz, hogy megőrizhessük egészségünket. Az emberi magatartás és tevékenység következtében létrejövő egészségkárosító hatásokat is csökkenteni kell, mint például a zajt, a vibrációt, az élelmezési, táplálkozási és egyéb higiénés ártalmakat, vagy az önveszélyeztető magatartásokat: a drog, a dohány és az alkoholfogyasztást is. (Egészség, Wikipédia) 5
Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők %-os megoszlását az Országos Egészségfejlesztési Intézet által készített diagram szemlélteti. egészségügyi ellátás; 11% környezeti hatások; 19%
életmód; 43%
genetikai tényezők; 27%
1. ábra Lalonde-modell1
Az egészségi állapotot elsősorban tehát az életmód határozza meg (43%-ban), majd sorrendben befolyásolják még a genetikai tényezők (27%), a környezeti hatások (19%) és nem utolsó sorban az egészségügyi ellátás (11%). Az életmód „alakítása” elsősorban az egyén hozzáállásától függ, de természetesen ezt a hozzáállást jelentősen befolyásolja a kulturális környezet, az iskolázottság, a gazdasági lehetőségek és korlátok. Az embert körülvevő környezet is jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás mind az emberi egészségre, mind a környezetre komoly hatással van. Az egészségterv célja a Nyúli Sport Club tagjai és Nyúl község lakossága egészségi állapotának javítása az élet minőségét befolyásoló tényezők változtatásán keresztül. Az egészségterv megvalósítása a tagok testi, lelki és szociális „jól-létét” kell, hogy szolgálja.
1.2.
Az egyesület bemutatása
A Nyúli Sport Club községi sportegyesület, jelenleg non-profit szervezetként működik. Az egyesület legfontosabb célja a rendszeres sportolás feltételeinek megteremtése, az ilyen irányú igények felkeltése és támogatása, továbbá az egészséges életmódra és a szabadidő hasznos kulturált eltöltésére való nevelés Nyúl községben valamennyi korosztály számára. Tevékenységét ezen célok megvalósítása érdekében végzi. Az egyesület tevékenysége: a) községi sportrendezvények szervezése - sportolási lehetőségek megteremtése - iskolán kívüli sportfoglalkozások szervezése, támogatása b) a sportolást közvetlenül szolgáló létesítmények mind ingatlan, mind ingó eszközök beszerzése, bérlete és fenntartása 1
Marc Lalonde kanadai egészségügyi és népjóléti miniszter volt, a róla elnevezett jelentést 1974-ben publikálták A new perspective on the health of Canadians címmel.
6
c) az egyesület sportáganként szakosztályokat működtethet, amelyek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek, irányításukat az egyesület elnöke biztosítja. A sportkör csak labdarúgó szakosztályt működtet. Jó pár negatív példából tanulva a sportkör vezetősége már vagy 10 éve az utánpótlás-nevelésre és a helyi fiatalok első csapatba való beépítésére fekteti a legnagyobb hangsúlyt. A vezetőség jól ismerve az aktuális játékosok állományát, egy kihívást jelentő helyezés elérésére ösztönzi a mindenkori vezetőedzőt. Az egyesület működését elnök, elnökhelyettes, gazdasági vezető és 7 elnökségi tag társadalmi munkában irányítja. Az elnökség félévente egyszer vagy rendkívüli esetben ülésezik. A mindennapi munkákban az elnök, az elnökhelyettes és a gazdasági vezető vesznek részt. Az egyesület jelenleg 210 fő rendes és 48 fő külső taggal rendelkezik. Célkitűzésünket az első félévre – hogy az első 1-6 hely valamelyikén végezzünk teljesítettük. A 2012-2013 bajnoki évadot a Megyei II. osztály 3. helyen zárta felnőtt csapatunk. A 2013-14-es őszi évadot a Megyei I. osztály 5. helyen fejezte be. A jó szerepléssel sajnos az is járt, hogy a legjobb játékosainkat ausztriai szerződéssel csábították el, így a csapat elvesztette 3 kulcsjátékosát, ennek ellenére bizakodóan vágunk neki a 2013-2014 évi tavaszi szezonnak. Nyáron a névadó szponzor önzetlen felajánlásának köszönhetően új szerelést, melegítőt, edző garnitúrát, labdákat és egyéb hasznos kiegészítőket kapott a csapat. 4 évre összesen 100.000.000 Ft TAO-, és 8.000.000 Ft LEADER-támogatásban részesülünk, amelyből a műfüves pálya, hátsó edzőpálya létrehozására, valamint az öltöző és kiszolgáló helyiségek kialakítására nyílt lehetőségünk. Az elért eredmények is azt bizonyítják, hogy minél több saját nevelésű játékosra van szükség a felnőtt csapatban. Rendelkezünk U7, U9, U11, U13, U16, U19 és felnőtt csapatokkal, a fiatalabb korosztály a Bozsik programban vesz részt. Egyesületünknél 85 igazolt játékos van ebből 68 nyúli. A felnőtt csapat még mindig nagyon fiatalnak számít a megyei első osztályú csapatok között. Zömében 88-89-es születésű játékosok alkotják a keretet, ezért ha sikerült együtt tartani őket, akkor évekig nem lehet gond az első osztályban való szereplés. Az utánpótlás-képzésbe igyekeztünk több energiát fektetni, mivel a sportszerető, közösségi életre nevelt fiatalokkal tudjuk a leginkább az egyesület mindenkori célját elérni. A pálya környezetének javításán is dolgoztunk, mert a belvízelvezetés még mindig sok gondot okoz. Az egyesület a tevékenységéről a helyi lapban, szórólapokon és plakátokon tájékoztatja a község lakóit. Szervezetünk szoros kapcsolatban van a többi, főként a Megyei I. osztályba tartozó csapattal, de a helyi civil szervezetekkel is jó a viszonya. A szervezet meccseire általában 200-300 fő szokott alkalmanként ellátogatni. Tovább szeretnénk növelni az egyesület szerepét a fiatalok óvodai iskolai szinten történő képzésében. Elkezdtük az előmunkálatait egy 90x60-as füves edzőpálya megépítésének, melyet önkormányzati segítséggel, jelentős szponzori felajánlással szeretnénk megvalósítani. A tervezett beruházás bekerült a falu következő 4 évben tervezett fejlesztési koncepciójába is, és reális esély van rá, hogy még az idén elkészüljön. Hatalmas előrelépés lenne az iskolai és egyesületi képzés szempontjából, ha a tervezett edzőpálya megépülne.
1.3. Állapotleírás Az egészségterv elkészítésére a projekt elején rendezett egészséghéten lezajlott állapotfelmérések, valamint kérdőíves felmérés alapján került sor, melyhez a programban részt vevők közül 63 fő járult hozzá értékelhető válaszadással.
7
Az egészséghéten lezajlott állapotfelmérések adatai az 1. sz. mellékletben, a kérdőívre adott válaszok összesítése az 2. számú mellékletben megtekinthető. 1.3.1. Az állapotfelmérésen mért adatok jellemzése 1.3.1.1. A vérnyomás mérés adatai A vérnyomást rendszerint valamelyik karon mérik, felfújható mandzsettás vérnyomásmérő segítségével. A vérnyomás értéket higanymilliméterben (Hgmm) adják meg és két számból áll. Az első szám azt a nyomást mutatja a kar fő artériájában, ami a szív összehúzódásakor alakul ki (szisztolés vérnyomás), a második a szívverések közti szünetben mérhető nyomást mutatja (diasztolés vérnyomás). A legfrissebb ajánlások szerint, a vérnyomás értékeket négy kategóriába lehet bontani. A vérnyomás értéke akkor nem kóros, ha 140/90 Hgmm alatt van, de 120/80 Hgmm alatt optimális. Általánosságban elmondható, hogy a leggyakoribb kardiovaszkuláris betegségek kockázata, a nyugalmi vérnyomás növekedésével együtt nő. (http://www.webbeteg.hu/) A vérnyomásértékek osztályozása Kategória
Szisztolés nyomás (Hgmm)
Diasztolés nyomás (Hgmm)
Optimális vérnyomás
< 120
< 80
Normális vérnyomás
120 – 129
80 – 84
Emelkedett-normális vérnyomás
130 – 139
85 – 89
Kóros vérnyomás – hipertónia
140 <
90 <
I. fokozat (enyhe hipertónia)
140 – 159
90 – 99
II. fokozat (középsúlyos)
160 – 179
100 – 109
III. fokozat (súlyos hipertónia)
>= 180
>= 110
Mért adatok: Szisztolés nyomás (Hgmm) 120 – 129
< 120
130 – 139
140 – 159
160 – 179
nő
7
7
2
2
1
férfi
6
11
12
11
4
8
súlyos hipertónia középsúlyos hipertónia enyhe hipertónia férfi nő
emelkedett vérnyomás normális optimális 0
2
4
6
8
10
12
2. ábra A nők és férfiak körében mért vérnyomás adatok
Megállapítható, hogy a mérésben résztvevő férfiak körében nagyobb arányban tapasztalható emelkedett vérnyomás, enyhe, illetve középsúlyos hipertónia. Míg a nőknél a mérésben résztvevők 25 %-a mutatott a normál értéknél magasabbat, addig a férfiak 61 %-ánál mértek a normál értéknél magasabb vérnyomást.
optimális 9%
14%
normális
25% 25% 27%
emelkedett vérnyomás enyhe hipertónia középsúlyos hipertónia
3. ábra A férfiak körében mért vérnyomás %-os arányban
9
optimális
5% 10% 10%
38%
normális emelkedett vérnyomás
37%
enyhe hipertónia középsúlyos hipertónia
4. ábra A nők körében mért vérnyomás %-os arányban
1.3.1.2. A vércukorszint mérés adatai A cukorbetegség (magyarul: édes vizelés) a világon a leggyakoribb anyagcsere-betegség, mely szövődményei révén rontja a beteg életminőségét és életkilátásait. Cukorbetegségben az inzulinhatás csökkent vagy hiányzik, emiatt a szervezet egyes sejtjei nem képesek a vérből a szőlőcukrot felvenni, így éheznek. A vérből a szőlőcukor a vizelettel kiürül, sok vizet vive magával, innen a betegség neve. Az inzulinhatás csökkenése vagy hiánya kialakulhat inzulinhiány vagy inzulinrezisztencia miatt. Ilyenkor ugyanakkora inzulinhatáshoz magasabb inzulinszintre van szükség. A jelenleg érvényes meghatározás szerint cukorbetegség akkor áll fenn, ha az éhgyomri vércukorérték ismételten 7,0 mmol/l vagy magasabb, és/vagy a cukorterhelés során a 120 perccel későbbi érték 11,1 mmol/l vagy magasabb. Ha az éhgyomorra mért vércukor 6,1 6,9 között van, azt károsodott éhomi vércukorértéknek nevezzük. Ha a cukorterhelés során a 120 perces érték 7,8 - 11,1 mmol/l között van, az a csökkent cukortolerancia. Ez a két eltérés még nem azonos a cukorbetegséggel, bár már fokozott érrendszeri rizikót jelentenek. Az ilyenkor bevezetett életmódváltozások hatására még van esély a cukorháztartás normalizálódására. (http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/cukorbetegseg/73) A mért adatok: vércukorszint mmol/l-ben < 6,1
6,1 – 6,9
7,0 ≤
nő
12
5
2
férfi
32
9
3
10
7,0 ≤
férfi
6,1 – 6,9
nő
< 6,1
0
5
10
15
20
25
30
35
5. ábra A mérésben résztvevő nők és férfiak mért vércukor eredményei mmol/l-ben
10% 26%
< 6,1 6,1 – 6,9 64%
7,0 ≤
6. ábra A nők körében mért vércukorszint %-os aránya
7% 20% < 6,1 73%
6,1 – 6,9 7,0 ≤
7. ábra A nők körében mért vércukorszint %-os aránya
Megállapítható, hogy a mérésben résztvevő nők 36 %-a, míg a férfiak 27 %-a magasabb vércukorszintet mutat a normálisnál.
11
1.3.1.3.
A testtömeg index (BMI) mérés adatai
BMI értéke = testsúly (kg)/ magasság (méter)2 BMI testtömeg-index értékei BMI Értékelés kórosan sovány sovány normál testsúly túlsúlyos kórós túlsúly / elhízott
BMI index érték <15 15 - 18,5 18,5 - 24,9 25- 29,9 >30
Testsúly - a magyar lakosság testsúlya Az átlagosnál magasabb testsúly kiemelkedő egészségi kockázati tényező. A túlsúly többek között emeli a szívkoszorúér-betegségek, az ischaemiás stroke és a cukorbetegség valószínűségét, és növeli egyes daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét is. A WHO adatai szerint a világon már több mint egymilliárd a túlsúlyosak és elhízottak száma. Az elhízottak aránya a világ országaiban igen széles terjedelemben mozog: Kínában vagy Japánban például mindössze 5%, ugyanakkor Szamoa városi részeiben 75%. Az elhízás mértékét az általánosan elfogadott testtömegindex (BMI Body Mass Index) segítségével a kilogrammban mért testsúly és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosával állapítottuk meg. Az eredmények szerint a 15 év feletti lakosság több mint felének (53,7%) a kívánatosnál magasabb a testsúlya, minden ötödik felnőtt pedig egyenesen elhízott. Az önbevalláson alapuló értékek szerint a nők körében valamivel kevesebb az elhízottak, illetve a túlsúlyosak aránya, mindkét kategóriában a férfiak vezetnek. A korcsoportos vizsgálatok alapján jól látható, hogy a férfiak elhízása viszonylag fiatal életkorban kezdődik: a 18–34 évesek körében a túlsúlyos férfiak aránya mintegy kétszerese a nőkének. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a fiatal nők közül csak minden ötödik számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak, ugyanakkor a középkorúaknak már több mint fele, míg a legidősebb korosztályba tartozóknak kétharmada. A férfiaknál nincs ilyen jelentős eltérés az életkori csoportok között: a középkorúak és az idősek közül egyaránt minden hetedik ember fogyókúrázhatna az ideális alak elérése érdekében. Fontos kiemelnünk még azt is, hogy a 18–34 év közötti nők több mint tizede kimondottan soványnak számít, ugyanakkor mégiscsak ez az a csoport, ahol a legmagasabb a normál súlyúak aránya (több mint kétharmad).(http://www.futas.net/cikkek/fogyas/bmi-idealis-testsuly.php)
12
A mérésben résztvevők számított testtömeg indexe 100% 90% 80% 70% 60%
elhízott
50%
túlsúlyos
40%
normál testsúly
30%
sovány
20% 10% 0% nők
férfiak
összesen
8. ábra A testtömeg index (BMI) mérés adatai A számított testtömeg index alapján megállapítható, hogy a mérésben résztvevő nők 37 %-a, míg a férfiak 27 %-a túlsúlyos. Azonban a férfiak körében magasabb (20 %) az elhízottak aránya. Megállapítható, hogy a vizsgált célcsoportban mind a nők, mind a férfiak esetében 48 % az elhízottak és túlsúlyosak aránya. Összességében a résztvevők közel a fele (48 %) túlsúlyos, vagy elhízott. 1.3.2. Demográfiai adatok A válaszadók között a nők és férfiak aránya közel 1/3 – 2/3. Nemek szerinti megoszlás a kérdőíves felmérés alapján
nők; 19 férfiak; 44
9. ábra Nemek szerinti megoszlás
Az alábbi táblázatban látható, hogy a válaszadók életkora 18 és 70 év közé esik, de 6 fő 18 évnél fiatalabb. A fiatalok (legfeljebb 40 évesek) képviselik a „derékhadat”, a válaszadók mindössze 3 %-a 61-70 év közötti életkorú.
13
A nem és az életkor meghatározó háttérváltozó, amely befolyásolja a táplálkozással, mozgással, szabadidős tevékenységgel, mentális állapottal stb. összefüggő eredményeket. életkor nő (fő)
18 évnél 18-24 fiatalabb 2 2
férfi (fő)
4
25-30
31-40
41-50
51-60
61-70
71-80
81-
5
3
4
2
1
—
—
15 12 6 4 2 1 1. táblázat Életkori megoszlás nemek szerint
—
—
18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
férfi nő
18-24
25-30
31-40
41-50
51-60
61-70
10. ábra Életkori megoszlás 1.3.3. Gazdasági aktivitás, iskolai végzettség A testi, szellemi jólétet, illetve az ezt meghatározó magatartási formák többségét (tudatos táplálkozás, testmozgás, dohányzási és alkoholfogyasztási szokások stb.) jelentősen befolyásolja az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás és a jövedelmi helyzet. Ezek a tényezők egymással is szoros kapcsolatban vannak, és nem függetlenek a demográfiai faktoroktól (például az életkortól) sem. (Ambrus-Varsányi) Az alábbiakban tehát áttekintjük a válaszadók gazdasági aktivitását, iskolai végzettségét. A válaszadók többsége aktív korú, ezért körükben legmagasabb a teljes foglalkoztatásúak száma. 2 férfi félállásban dolgozik, és a munkakeresők száma 5 fő. Mindössze 1-1 fő nyugdíjas van a válaszadók között.
14
egyéb (GYED, háztartásbeli stb.) rokkant nyugdíjas nyugdíjas Férfi
munkakereső
Nő félállású teljes foglalkoztatású tanuló 0
5
10
15
20
25
30
11. ábra Gazdasági aktivitás Az iskolázottságot tekintve a válaszadók legnagyobb aránya középfokú végzettségű: szakmunkás vagy érettségizett.
Iskolai végzettség 14%
5%
17%
21%
8 ált. alatt 8 általános szakmunkás
43%
középfokú felsőfokú
12. ábra Iskolázottság
1.3.4.
Mentális egészség
A mentálhigiénés állapot természetesen szoros kapcsolatban van a testi, fizikai egészséggel, ám emellett még számos, egymással is összefüggő tényező együttes hatása alakítja azt. A kedvezőbb társadalmi státusú (magasabb iskolai végzettségű és jövedelmű) egyének általában kedvezőbben nyilatkoznak lelki egészségükről. A nyugdíjasok kedélyállapotát ugyanakkor döntően nem a munkaerő-piaci státus, hanem a különböző életkorokhoz kötődő tipikus attitűdök és élethelyzetek határozzák meg. A fenti tényezők mellett – és azoktól nem függetlenül – 15
az életkor és a társas támogatottság is meghatározó szerepet játszik a mentális egészség értékelésében. Ezért a kérdőívben a közérzetre és a családi állapotra is kitértünk. A lélekben egészséges egyénnek, illetve közösségnek nagyobb a teherbíró képessége. Nem elég a test épségét biztosítani. Az ép testben ép lélek mondás talán fordítva is igaz. Az ép testű, de „sérült" lelkű ember nem sokra megy fizikai erejével, mert nem tud vele mit kezdeni. Gyakran tapasztaljuk, hogy testi betegséget, fogyatékosságot hordozó emberek derűsen, egészséges lélekkel, alázattal viselik nehézségeiket. A mentális egészség a mentális funkciók sikeres működésének állapota, amely produktív tevékenységet, az emberekkel való kapcsolat kiteljesedését, a változásokhoz való alkalmazkodást és a nehézségekkel való megküzdést eredményezi.2 A válaszadók 49 %-a boldognak mondhatja magát, viszont kicsit több mint a fele (51 %) nem boldog. A válaszadók 1/3-a a közelmúltban tartós hangulatváltozást, lehangoltságot tapasztalt, de szerencsére nagyobb az aránya azoknak, akik nem (70 %). Ugyancsak 70 % azoknak az aránya, akik nem tartják magukat stresszesnek, valamint a 84 %-uk hetente pihen legalább egy napot. Az alábbi grafikon szemlélteti, hogy a válaszadók többsége házasságban, vagy élettársi kapcsolatban él. A családalapítás előtt állók (hajadon vagy nőtlen) aránya 21 %. Családi állapot
elvált özvegy élettársi kapcsolat házasságban él hajadon/nőtlen
13. ábra Családi állapot Az alvászavar fejfájást, ingerlékenységet, koncentrációhiányt, de akár lelki válságot is képes előidézni, ha túl sokáig áll fent. Az alváshiány növeli a stresszt. A szervezet ingerküszöbe lecsökken és érzékenyebbé válik az őt érő környezeti hatásokra. Ezzel együtt emelkedik a vérnyomás és beindul a stresszhormon termelődése. Ezek együttesen növelik a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulásának kockázatát. Illetve a stresszhormon felhalmozódása megnehezíti az alvászavar kezelését. A kérdőívre adott válaszok szerint az alvás mennyisége általában 8-9 óra. Ennyit alszik a válaszadók többsége (39 fő). 33 % azoknak az aránya, akik 6-7 órát alszanak, és alacsony, mindössze 5 % a 4-5 órát alvók aránya. Bevallásuk szerint a többség kipihenten ébred, viszont elég magas azoknak a száma (18 fő), akik azt vallotta, hogy nem tudja kipihenni magát az alvással. 2
Buda Béla, A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései, Budapest, 1995
16
1.3.5. Egészségi állapot Magyarországon a lakosság 69%-a számolt be valamilyen krónikus betegségről. (AmbrusVarsányi). A programba bevontak 71 %-ának van valamilyen krónikus betegsége. Ezen belül a különböző betegségekben szenvedők aránya a következő: Szív és érrendszeri ............................................ 4 fő Mozgásszervi .................................................... 2 fő Cukorbeteg ....................................................... 1 fő Vesebetegség .................................................... 0 fő Gyomor-bél, emésztőszervi .............................. 2 fő Idegrendszeri vagy szenvedély betegség .......... 10 fő Magas vérnyomás .............................................. 9 fő Rosszindulatú daganatos .................................. 0 fő Tüdő- légzőszervi betegség .............................. 1 fő Elhízás .............................................................. 5 fő Magas koleszterin ............................................. 11 fő Egyéb ................................................................. 0 fő Rendszeres gyógykezelésre szorul a válaszadók közül 10 fő. 7-en hetente-havonta fordulnak orvoshoz, 3-4 havonta 12-en és 1-2 évente 42 fő. Megállapítható, hogy a szív és érrendszeri betegség, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, magas koleszterin, elhízás, azaz a metabolikus szindróma kockázati tényezői erősen jelen vannak a krónikus betegségek között. Ezek a helytelen életmódból összeadódó kockázati tényezők együttes jelenléte nagyban megnövelik a koszorúér-betegség, a stroke és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Hatásos módja lehet az inzulinrezisztencia megelőzésének és csökkentésének – nem elégszer hangsúlyozott – egészséges táplálkozás és a mindennapi testmozgás. Ezért a továbbiakban a táplálkozással és a testmozgással kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat vizsgáljuk. Meglepően magas, a válaszadók 22 %-a valamilyen idegrendszeri vagy szenvedély betegséggel küzd. 1.3.6. Szabadidős tevékenységek, testmozgás Aktívan (legalább heti 3x1 óra) a válaszadók közül 40 fő sportol, rendszeresen (legalább napi egy óra) sétál 12 fő. A szabadidős tevékenységek leggyakoribb formája a TV-nézés (55 fő) és passzív olvasás. Arra a kérdésre viszont, hogy milyen gyakran végeznek testmozgást, 16-an válaszolták, hogy rendszeresen, de nem minden nap. 35 fő naponta mozog. A kérdőív nem térhetett ki arra, hogy ez a mozgás az egészségtudatos magatartás szempontjából milyenfajta mozgás és alkalmanként mennyi ideig tart. Ezért ezt az eredményt a szabadidős tevékenységekre adott válaszokkal, a sportolók arányával együtt érdemes értékelni. Ritkán, vagy soha választ adta a megkérdezettek 19 %-a.
17
Testmozgás gyakorisága naponta
rendszeresen, de nem minden nap
8%
ritkán
soha
11%
56%
25%
14. ábra Fizikai aktivitás 1.3.7. Egészségtudatos táplálkozás Az egészséges táplálkozás fő szabályai, hogy változatosan együnk, zsírszegény, kevés só és szénhidrát tartalmú ételeket fogyasszunk. Naponta többször együnk zöldséget és gyümölcsöt, asztalunkra mindig kerüljön barna kenyér, naponta négyszer-ötször étkezzünk, s napi folyadékszükségletünket lehetőleg folyó vízzel elégítsük ki. A válaszadók legnagyobb aránya (45 fő) naponta háromnál többször étkezik, de legalább háromszor 16 fő. Napi 1-2 liter folyadékot fogyaszt 21 fő, de 2 liternél is többet fogyaszt 26 fő. Viszont elég magas azoknak a száma (16 fő), akik napi 1 liternél kevesebbet fogyasztanak, vagy csak akkor vesznek magukhoz folyadékot, ha szomjasak. Az egyes élelmiszerek, ételféleségek fogyasztási aránya az alábbi grafikonon látható: 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
Soha
Ritkán Havonta Hetente Minden nap
15. ábra Egyes élelmiszerek, ételféleségek fogyasztási aránya
18
A válaszadók legnagyobb aránya rendszeresen fogyaszt barna kenyeret. Még nagyobb arányban (összesen 45 fő) naponta, vagy hetente tejterméket, sajtot beiktat az étrendjébe. A halak fogyasztása kisebb arányt mutat, hetente 25 fő, havonta 33 fő fogyaszt halat. Friss gyümölcsöt, zöldséget hetente, vagy minden nap a válaszadók 90 %-a fogyaszt. A szénsavas üdítők fogyasztására feltett kérdésre a válaszadók közül 56-an feleltek úgy, hogy rendszeresen, hetente, illetve naponta oltják vele a szomjukat. A gyorséttermi ételek fogyasztása kevésbé jellemzi a válaszadók táplálkozását, de 37 fő azoknak a száma, akik havonta megfordulnak egy gyorsétteremben. A nassolás (pl. tévénézés alatt chips, édesség) többségénél havonta megjelenik az étkezési szokásaikban. 1.3.8. Dohányzási- és alkoholfogyasztási szokások, kábító- és bódítószerek használata A válaszadók kisebb aránya, összesen 16 fő rendszeresen, vagy alkalmanként dohányzik. Viszont elég magas (15 fő) a illetve passzív dohányosok száma is. Az egészséget befolyásoló kockázati tényezők között nem elhanyagolható a passzív dohányzás szerepe. A legfrissebb kutatások szerint közel olyan mértékű káros hatást gyakorol a szervezetre, mint az aktív dohányzás. 50 % azoknak az aránya, akik semmilyen kapcsolatban nincsenek a dohányzással. A kérdőívek tanúsága szerint 6 fő fogyaszt rendszeresen alkoholt, alkalmanként – társaságban – 53 fő. 4 fő egyáltalán nem fogyaszt alkoholt. A legkedveltebb alkohol a válaszadók között a sör és a pálinka. A kábító- és bódítószerek használatára 61 válaszadó azt jelölte, hogy nem próbálta és nem is szeretné kipróbálni, 2 fő bevallása szerint már próbálta, de nem él vele.
Problématérkép
II.
A problématérkép összeállításának alapvető elvei: -
esélyegyenlőség szolidaritás emberközpontú szolgáltatási alapellátás átláthatóság elszámolhatóság
A probléma azonosítása (a kérdőíves felmé- Kompetencia rés alapján) Nyúl községben a munkavállalók 77%-a Nyúl község önkormányzata és a községben működő civil szervezetek (A partnerségi naponta ingázó, bejáró dolgozó csoport feladata a közösségi tér megteremtése és működtetése a szabadidő hasznos eltöltése – az egészségfejlesztés – érdekében.) A programba bevontak 51 %-ánál tapasztal- Nyúli Sport Club ható emelkedett vérnyomás, enyhe, illetve középsúlyos hipertónia
19
A probléma azonosítása (a kérdőíves felmé- Kompetencia rés alapján) A résztvevők közel a fele, 48 % túlsúlyos, Nyúli Sport Club vagy elhízott. A programba bevontak 71 %-ának van va- Nyúli Sport Club lamilyen krónikus betegsége A szív és érrendszeri betegség, cukorbetegség, magas vérnyomás, a vér magas koleszterinszintje és az ezzel összefüggő elhízás a programba bevontak közel felét érinti.
Nyúli Sport Club
A válaszadók 22 %-a valamilyen idegrend- Nyúli Sport Club szeri vagy szenvedély betegséggel küzd. A válaszadók több mint a fele nem boldog és Nyúli Sport Club 1/3-a stresszesnek tartja magát. Az egészséget befolyásoló kockázati ténye- Nyúli Sport Club zők között a dohányzási arány magas
20
III.
Stratégia
3.1.
SWOT-analízis
Erősségek
Gyengeségek
Községi sportrendezvények szervezése, A település lakosságának többsége nehesportolási lehetőségek megteremtése. zen mozgósítható Iskolán kívüli sportfoglalkozások szerve- Mozgásszegény életmód zése, támogatása Az egészségi állapotot jellemző kedve Az Egyesületben dolgozók lelkesedése és zőtlen tendenciák szakértelme Szoros együttműködés a Nyúli Önkormányzattal és a helyi civil szervezetekkel Veszélyek
Lehetőségek
A szervezők magukra maradnak
A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása
A kezdeti lelkesedés alábbhagy
A programokra jelentkezők később meg Magas színvonalú előadások, amelyekgondolják magukat nek mozgósító erejük van A vállalásokat nem teljesítik Pezsgő klubfoglalkozások, amelyek lelkesítenek Vállalkozók, egyéb szervezet támogatása Tanulságok levonása, korábbi hibák kiküszöbölése
Intézmények és jellemzésük, amelyek jelen vannak, illetve befolyásolhatják a stratégiát
3.2.
A falu teljes lakosságát tekintve a civil szervezetek mentális, egészségi befolyása a legjelentősebb: -
Rendezvényműhely Egyesület a Nyúli Húsvét elnevezésű tavaszi fesztivál ötletgazdája és megvalósítója, amely hagyományosan minden évben húsvétkor kerül megrendezésre. Feladata továbbá: egészségmegőrzést és betegségmegelőzést elősegítő rendezvények szervezése, és az ezeket szolgáló tevékenységek megszervezése és végrehajtása, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenységek megvalósítása.
-
A Baba-Mama Klub kisgyermekes anyukák részére klubszerű foglalkozásokat és baba-mama tornát szervez. A szülőket és a gyermekeket együttesen mozgósítja a községben zajló egészségfejlesztési programokon való részvételre.
21
-
a Nyúli Polgári Kör rendszeresen szervez országjáró kirándulásokat, melyek során a térség történelmi vonatkozásait ismerik meg a résztvevők. Egy alkalommal a Polgári Kör meghívására Balczó András a nemzet sportolója tartott előadást „Mi végre vagyunk a világban” címmel a hit, sport és politika kapcsolatáról. Ezek a programok kedvező hatást gyakorolnak a résztvevők fizikai és lelki állapotára egyaránt.
-
„A mi iskolánkért” Közhasznú Alapítvány melynek fő célja a tanulók kulturális életének fejlesztése, színesítése, a diákok szabadidős tevékenységének hasznos eltöltésére, nevelés elősegítése, a sport szeretetére nevelés, valamint a társadalom különböző korosztályai közösségének megteremtése – különböző rendezvények szervezése által.
-
"Nefelejcs" Nyugdíjas Egyesület Nyúl igyekszik a bejárók életét szervezett programokkal színesebbé tenni (kézműves foglalkozások, nótázás, séta, túrázás, vetítés).
-
A Pilinszky János Általános Iskola minden gyermeknek színes fakultatív programlehetőséget kínál, ezzel igyekezve biztosítani az egészséges külső és belső gyarapodást (tömegsport, kézilabda, foci, kosárlabda, szivacskézilabda, karate, tenisz)
-
A nyúli Gyermekeink Mosolyáért Egyesület tevékenységi köre: sportversenyek- és rendezvények szervezése, lebonyolítása; országos, regionális és helyi kulturális és egyéb csoportok összefogása, támogatása, eszközökkel történő ellátása, rendezvények szervezése és támogatása, határon túli kapcsolatok kialakítása; gyermekek táboroztatása, szabadidős tevékenységének szervezése;
-
A település Önkormányzata éves szinten szervez kitelepüléssel egybekötött szűrővizsgálatokat (tüdőszűrés, mammográfia).
3.3.
Az egészségfejlesztés célkitűzései
Növekedjen a várható élettartam, az egészségesen leélt életévek száma A cél elérésének eszközei -
Az egyének és közösségek képességének fejlesztése oktatás, nevelés, ismeretközvetítés segítségével, hogy az egészségük megőrzéséhez szükséges döntéseket meghozhassák, akarjanak egészségesek lenni.
-
A szűrővizsgálatok, a korai diagnózis lehetőségének biztosítása, szükségességének népszerűsítése.
-
A hátrányos helyzetű rétegek, veszélyeztetett csoportok támogatása az egészségmegőrzésre figyelemmel, az ellátásokhoz való hozzájutásuk támogatásával.
Bővüljenek az egészség megtartásához és fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális lehetőségek, legyenek elérhetők különböző betegséget megelőző, egészséget szolgáló szolgáltatások A cél elérésének eszközei -
A sportolási, és különböző szabadidős tevékenységek körének, illetve feltételeinek bővítése.
-
A meglévő lehetőségek népszerűsítése, a szélesebb körű hozzáférés támogatása. 22
Kapjon nagyobb hangsúlyt a Sport Club életében az egészségtudatos magatartás, legyen hatékonyabb az egyesületi egészségfejlesztő tevékenység A cél elérésének eszközei -
Fordítsanak nagyobb figyelmet az egészséges életmód népszerűsítésére, szervezzenek azt elősegítő programokat
Épüljön ki, illetve váljék rendszeressé az egészségfejlesztésben hivatásszerűen közreműködők, civil szervezetek és a Sport Club között konstruktív együttműködésen alapuló, egymást segítő, erősítő koordináció A cél elérésének eszközei -
Az egészségügy területén tevékenykedőkkel és a civil szervezetekkel meglévő kapcsolat fenntartása, erősítése.
-
További egészségügyi intézmények, egyéb szervezetek elérhetőségéről felmérés készítése (folyamatos aktualizálás).
A helyi kommunikációs csatornák által nyújtott lehetőségek jobb kihasználása az egészségfejlesztés érdekében A cél elérésének eszközei -
Az egészségfejlesztéshez kapcsolódó információk (szűrővizsgálatok, szolgáltatások, ellátások elérhetősége, hivatásos és civil segítők, stb.) minél szélesebb körű megismertetése, közzététele. Az internetes információs csatornák jobb kihasználása a kommunikáció javítása érdekében.
23
IV.
Cselekvési program
A célkitűzések és az elérésükhöz szükséges eszközök átgondolásán túl, szükséges meghatározni azokat a konkrét tevékenységeket, cselekvési program javaslatokat, amelyek hozzájárulnak a célok megvalósításához. Az egészségfejlesztési cselekvési programok szorosan kapcsolódnak az alábbi fő célkitűzések megvalósításához: -
a betegségek megelőzése,
-
az egészséges életmód népszerűsítése,
-
az egészségtudatos magatartás kialakítása,
-
az egészségkárosító magatartások visszaszorítása.
4.1.
A betegségek megelőzése érdekében tervezett programok
A program célja -
A korai elhalálozást okozó szív- és érrendszeri betegségek megelőzése, a kialakult betegségek súlyosbodásának megakadályozása.
-
A betegséget okozó magas vérnyomás, magas koleszterin- és vércukorszint időbeni kiszűrése, kezelése, a szövődmények elkerülése érdekében.
-
A betegség tüneteinek megismertetése, a kezelés szükségességének tudatosítása
Célcsoport A Sport Club tagjai és hozzátartozói, illetve az Egyesület által elérhető lakosság. Program -
Egészségnap és egészséghét keretében állapotfelmérések végzése: vércukorszint, vérnyomás, koleszterinszint, testtömeg, testmagasság és BMI index.
-
Előadások az egészségtudatos táplálkozásról, stresszkezelési módszerekről. A stresszkezelő, lelki egészség megőrzésére irányuló egészségfejlesztés programok megvalósítása. módszerekről stb.
Várható eredmények -
A kockázati értékek korai kiszűrése.
-
A preventív és egészségtudatos magatartás erősítése.
4.2. Az egészségkárosító magatartások visszaszorítása érdekében javasolt programok A program célja -
Lehetőleg minél kevesebb fiatalnál alakuljon ki a dohányzás káros szokása, illetve a dohányzás kezdő időpontja legalább idősebb korra tolódjon ki.
-
Csökkenjen az aktív dohányosok száma.
24
-
A már dohányzók körében csökkenjen annak mértéke.
-
A passzív dohányzás ártalmainak csökkentése, a nem dohányzók érdekeinek hatékonyabb érvényesítése.
Célcsoport A Sport Club tagjai és hozzátartozói, illetve az Egyesület által elérhető lakosság Program -
Dohányzás elleni kampányok a mindennapi élet színterein, a dohányzás káros hatásainak hangsúlyozása (felvilágosító előadások, műsorok, vetélkedők, rendezvények, plakátok, szórólapok, stb.).
-
Az aktív dohányzásról való leszokást támogató programok szervezése, népszerűsítése.
Várható eredmények -
Hosszú távon a születéskor várható élettartam növekedése, a korai halálozás csökkenése.
-
A dohányzással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkenése.
-
A fiatalok dohányzásra való rászokásának, az aktív dohányosok számának csökkenése.
-
A passzív dohányzás ártalmainak kitett lakosság egészségének hatékonyabb védelme.
4.3. Az egészséges életmód népszerűsítése érdekében tervezett programok A program célja -
Az egészséges táplálkozás és az aktív testmozgás elterjesztése
-
A táplálkozással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkentése
-
Az egészséges táplálkozás ismereteinek terjesztése
-
A túlsúly, elhízás gyakoriságának megállítása, csökkentése
-
Alakuljon ki a rendszeres mozgásra való igény
-
A testedzés váljon rendszeres szükségletté
-
A közösségi programokba épüljön be a sporttevékenység, a játékos mozgás
Célcsoport A Sport Club tagjai és hozzátartozói, illetve az Egyesület által elérhető lakosság. Gyermekek, iskoláskorúak, fiatal felnőttek, középosztály, idősek. Program - Az egészséges életmódra, egészséges táplálkozásra valamint a táplálkozás és testmozgás egyensúlyának megtartására ösztönző programok szervezése – klubfoglalkozások, életmódtábor keretében
25
- A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása, melyek hangsúlyt helyeznek az energiaegyensúlyra – biciklitúra és focibajnokságok keretében - Az egészséges táplálkozási ismeretek terjesztése a szakemberek és a lakosság körében rendezvényeken, szórólapokon, internetes fórumokon, stb. Várható eredmények - Csökken az egészségi állapotot kedvezőtlenül befolyásoló zsír-, szénhidrát és cukorfogyasztás. - Terjed az egészséges élelmiszerek, teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, gyümölcsök fogyasztása. - Csökken a helytelen táplálkozásból fakadó megbetegedések száma (magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly). - Csökken a táplálkozással összefüggő betegségek okozta elhalálozás.
26
Visszacsatolás
V.
A visszacsatolás megerősíti a színtér közösségét. A visszacsatolás lényege, hogy az egészségterv ciklikus működésének/működtetésének tapasztalatai eljussanak a színtér szereplőihez, és visszajelzéseik alapján előkészítsük és megtervezzük az elkövetkezendő időszak tevékenységeit és projektjeit. Alkalmazott eredménymutatók (mennyiségi és minőségi indikátorok) -
a programon résztvevők száma (jelenléti ív) a programon résztvevők reflexiói a programvezetők tapasztalatainak, megfigyeléseinek dokumentumai
A visszacsatolás folyamata 1. Az eredmények begyűjtése -
Időpont: minden program befejezését követően Felelős: a program mindenkori szervezője. Folyamata: az eredménymutatók összesítését a Felelős dokumentálja és eljuttatja az Sport Club elnökének.
2. Az eredmények kiértékelése -
Időpont: a lezajlott programokat követően, a projekt-ciklus végén Felelős: a Sport Club elnöke Folyamata: az eredmények kiértékelését az Elnök a projektmenedzsmenttel együtt, beszámoló formájában készíti el.
3. Az állapotfelmérés megismétlése -
Időpont: a projektciklus végén, 2014. június Felelős: a Sport Club elnöke Folyamata: a második egészséghét keretében
4.Az eredménymutatók és a tapasztalatok alapján a kérdőív módosítása, és a kérdőíves felmérés megismétlése -
Időpont: a projektciklus végén, 2014. június Felelős: a Sport Club elnöke Folyamata: a második egészséghét keretében
5. Az egészségtervben felvázolt állapotleírás finomítása -
Időpont: az állapotfelmérést és a kérdőívek kitöltését követően Felelős: a Sport Club elnöke Folyamata: az állapotfelmérés és a kérdőívek eredményei alapján kerül sor az állapotleírás finomítására
6. A stratégiában és a cselekvési tervben megfogalmazott célkitűzések módosítása -
Időpont: az állapotleírás módosítását követően 27
-
Felelős: a Sport Club elnöke Folyamata: a tapasztalatok hasznosítása a tervezés és megvalósítás során
28
Felhasznált források: Ambrus Zoltánné – Varsányi Tamás: Az egészség és az életmód regionális különbségei http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2011/03/ambrus_varsanyi.pdf (letöltés dátuma: 2013. 04.12.)
Egészség http://hu.wikipedia.org/wiki/Eg%C3%A9szs%C3%A9g (letöltés dátuma: 2013. 04.12.)
http://www.webbeteg.hu/ http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/cukorbetegseg/73 http://www.futas.net/cikkek/fogyas/bmi-idealis-testsuly.php Buda Béla, A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései, Budapest, 1995 Nyúl Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja
29
1. sz. Melléklet 1. A projektbe bevontak/kérdőíves válaszadók száma: ebből: nő 19 fő férfi 44 fő 2. Életkoruk: életkor
25-30
31-40
41-50
51-60
61-70
71-80
81-
nő (fő)
18 évnél 18-24 fiatalabb 2 2
5
3
4
2
1
X
X
férfi (fő)
4
12
6
4
2
1
X
x
15
3. Foglalkoztatási jogviszony tanuló teljes foglalkoz- félállású munkakereső nyugdíjas rokkant tatású nyugdíjas nő (fő) férfi (fő)
2
12
9
29
2
2
1
3
1
egyéb (GYED, háztartásbeli stb.) 2
4. Az iskolázottság jellemzői nő (fő)
8. ált. alatt 2
8 általános 4
szakmunkás 6
középfokú 4
felsőfokú 3
férfi (fő)
1
7
21
9
6
5. Családi állapot
fő
elvált
özvegy
4
3
élettársi kap- házasságban csolat 8 35
6. Egészségi állapot A bevontak kb. ….%-nak van valamilyen krónikus betegsége. Ezen belül a különböző betegségekben szenvedők aránya a következő: Szív és érrendszeri Mozgásszervi Cukorbeteg
…4….fő …2…. fő …1…. fő 30
hajadon/nőtlen 13
Vesebetegség …0…. fő Gyomor-bél, emésztőszervi …2…. fő Idegrendszeri vagy szenvedély betegség Magas vérnyomás Rosszindulatú daganatos Tüdő- légzőszervi betegség Elhízás Magas koleszterin Egyéb
…10. fő
…9…. fő …x…. fő …1…. fő …5…. fő …11. fő …0 fő
7. Az orvoshoz fordulás gyakorisága
fő
hetente-havonta
3-4 havonta
1-2 évente
7
12
42
8. Rendszeres gyógyszeres kezelésre szorul igen ……10. fő nem ……53. fő 9. Szabadidős tevékenységek aktív (legalább heti 3x1 óra) sport
…40…. fő
rendszeres (legalább napi 1 óra) séta
…12…. fő
kerti munka
……35. fő
passzív olvasás
…….6 fő
TV-nézés
…….55 fő
egyéb, éspedig: ………….
…x…. fő
10. Testmozgás végzésének gyakorisága …35…. fő
naponta rendszeresen, de nem mindennap
…16…. fő
ritkán
…5…. fő
soha
…7…. fő
11. Dohányzási szokások rendszeresen dohányzik
……5…fő
31
több mint 3 éve nem volt orvosnál 2
alkalmanként ……11…fő nem dohányzik …32……fő passzív dohányos …15……fő 12. Alkoholfogyasztási szokások rendszeresen fogyaszt ……6…fő alkalmanként (társaságban) ……53…fő soha nem fogyaszt …4……fő 13. Alkoholfajták szerint bor ……8…fő sör …32……fő pálinka ……35…fő egyéb……X…fő 14. Kábító-, bódítószerek használata nem próbálta és nem is szeretné ……61…fő nem próbálta, de szeretné kipróbálni ……X…fő próbálta, de nem él vele …2……fő rendszeresen él vele …X……fő 15. Közérzet elmondhatja magáról, hogy boldog 31 nem, nem boldog 32 tapasztalt a közelmúltban tartós hangulatváltozást, lehangoltságot 21 nem 42 stresszesnek tartja magát 19 nem, nem tartja magát stresszesnek 44 hetente pihen egy napot 53 nem, nem pihen hetente egy napot 10 16. Az alvás mennyisége 4-5 órát alszik …3…… fő 6-7 órát 21 32
8-9 órát 39 17. Az alvás minősége kipihenten ébred …45…… fő nem ébred kipihenten 18 18. Az étkezések száma naponta háromnál többször …45…… fő legalább háromszor 16 általában csak kétszer 2 általában csak egyszer, este X 19. Folyadékfogyasztás csak akkor fogyaszt folyadékot, ha szomjas …2…… fő napi egy liternél kevesebb 14 napi 1-2 liter 21 2 liternél több 26 20. Egyes élelmiszerek, ételféleségek fogyasztási aránya 1 soha (fő) 9 5
2 (fő)
3 (fő)
4 (fő)
13 3
9 10
12 13
5 (fő) minden nap 20 32
5 0
0 0
33 6
25 12
0 45
3
0
5
34
21
8
14
37
4
0
Nassolás (pl. 6 tévénézés alatt chips, édesség)
12
41
2
2
barna kenyér tejtermék, sajt halak friss gyümölcs, zöldségek szénsavas üdítők Gyorséttermi étel (Mc Donalds, Burger King, stb.)
33
2. sz. melléklet Vércukorszint 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23
férfi férfi férfi férfi férfi férfi férfi férfi férfi férfi férfi férfi férfi férfi nő férfi férfi férfi férfi nő nő férfi férfi
5,6 5,3 4,7 7,2 4,7 6,5 5,1 5,2 4,4 6 6,4 6 5,3 5,2 6,4 5,9 6,1 6,7 11 6,4 6,8 6,7 5,1
Vérnyomás 119/83 148/86 170/93 135/73 135/82 133/79 146/78 139/71 127/72 143/75 134/68 133/77 150/84 138/75 132/90 124/68 141/92 144/97 170/87 157/1001 125/75 142/84 137/90
Pulzus
Testtömeg 71 59 57 72 53 66 77 59 55 70 56 62 78 78 70 62 81 77 105 75 78
34
Testmagasság 60 76 77 66 87 98 75 60 92 77 77 65 78 92 67 80 88 80 82 88 76 115 97
BMI index 173 188 195 185 180 185 180 176 191 180 185 170 172 182 169 181 182 185 160 165 156 185 180
20 21 20 19 27 28,8 23 19,3 25 24 25,5 22,5 26 28 24 24,6 26 23 32 34 30 35 30
Vércukorszint 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49
férfi férfi férfi nő férfi férfi férfi nő férfi nő férfi férfi férfi férfi nő férfi nő férfi nő nő nő férfi nő férfi férfi nő
4,9 5,3 5,2 5,2 6,2 5,2 4,2 6,4 4,5 5,3 3,6 6,9 6,4 3,5 5,9 5,9 4,9 5,8 4,7 5,2 4,8 6,2 5,1 4,9 3,6 6,7
Vérnyomás 150/69 129/81 121/72 106/68 178/103 138/81 114/73 161/86 103/67 117/69 112/70 129/68 112/65 121/63 90/60 120/90 109/ 116/73 116/67 120/73 132/87 150/89 124/87 130/83 142/80 148/90
Pulzus
Testtömeg 90 76 63 80 79 89 63 83
62
74 69 80 86 85 85 75 79 104
35
Testmagasság 77 81 60 60 96 86 50 67 42 57 24 90 41 54,3 54 87 55 79 62 73 74 83 73 96 93 83
BMI index 188 178 170 164 174 178 152 165 154 164 128 176 153 165 160 176 156 175 164 165 165 176 175 184 176 178
21 25 21 23 32 27 17 25 18 22 17 29 17 20 21 30 22,5 26 23 27 27 27 24 30 30 26
Vércukorszint 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63
nő nő nő férfi nő nő férfi férfi férfi férfi nő férfi férfi férfi
4,8 4,8 7,8 5,1 5,4 4,7 4,2 5,9 9,3 5,3 7,1 5 5,6 4,9
Vérnyomás 129/81 129/84 116/70 125/71 124/80 120/85 125/68 124/70 144/83 137/76 104/72 122/76 162/83 132/73
Pulzus
Testtömeg 72 97 93 72 72 72 61 72 62 69 72 69 56
36
Testmagasság 65 58 62 81 63 92 64 55 117 83 82 60 65 70
BMI index 160 172 174 192 170 162 177 172 184 162 172 170 170 176
25 19,2 20 22 22 35 20 18 30 31 28 20,9 22,5 22,5
