DR. JASZTRAB JÁCINT SZILÁRD O. FHDGY.1
A katonaegészségügy helye és szerepe a missziós tevékenységekben
Rezümé NATO és az Európai Uniós tagságunkból eredően magyar katonák a Föld számos pontján látnak el missziós feladatokat. Ezekhez az új típusú, összetett feladatokhoz a katonaegészségügynek is alkalmazkodnia kell és nagyobb hangsúlyt szükséges fektetnie a katonák mentális felkészültségének biztosítására, felhasználva az egészségpszichológia, a pszichoimmunológia és a stressz-kutatások eredményeit is. Abstract As the member of NATO and European Union, Hungarian soldiers see service in missions all around the world. Even military health care has to adapt to these emerging, new, complex tasks and should pay higher attention to the mental prepare of soldiers with the help of modern health-psychology, psycho immunology and stress researches.
Kulcsszavak: Katonaegészségügy, misszó, stresszel való megküzdés, misszió, felkészítés, honvédelem, katonaorvostan, hadtudomány.
Keywords: Military medicine, mission, fighting stress, mission, training, home defense, military medicine, military science.
NATO és Európai Uniós tagságunkból eredően magyar katonák a Föld számos pontján látnak el missziós feladatokat. A Magyar Honvédség az ENSZ, NATO, EBESZ, EU és egyéb nemzetközi szervezetek által vezetett béketámogató műveletekben fegyveres kontingensekkel, törzstisztekkel, szakértőkkel, valamint fegyvertelen katonai megfigyelőkkel vesz részt. Tevékenységi körük változatos és nem könnyű, hiszen jellemzően a megszokott, hétköznapi környezettől teljesen eltérő viszonyok között kell katonai feladatukat ellátni. A XXI. század katonájával szembeni egyik legfontosabb elvárás, hogy függetlenül az őt körülvevő, szokatlan 1
MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ, Orvosi Rendelő, Adjunktus,
[email protected], Konzulens: PROF. DR. BOLGÁR JUDIT NYÁ. EZREDES, ZMNE egyetemi tanár, szakfelelős oktató
1
környezettől és annak hatásaitól, mind fizikálisan, mind pedig mentálisan feleljen meg a vele szemben támasztott szakmai kihívásoknak, és képes legyen a feladatát mindenkor a lehető legmagasabb szinten ellátni.
A XX. század folyamán a konfliktusok és a fenyegetettség jellege nagy átalakuláson ment át, a hidegháborúk megszűntével új veszélyformák kerültek felszínre a nemzeti, etnikai, vallási feszültségek, a gazdasági válságok, terrorizmus és szervezett nemzetközi bűnözés képében. Előtérbe kerültek a nem háborús jellegű megoldások, a válságmegelőzés- és kezelés követelménye új kihívások elé állítja a katonaságot. Mindennek megfelelően a katonaegészségügy feladatrendszere is egyre inkább változik az utóbbi időben: míg néhány éve a sebesültek ellátása volt a fő feladat, addig napjainkban rendkívül komplex és teljes körű egészségügyi ellátást kell biztosítania. A katonaság feladatai egyre kevésbé korlátozódnak a katasztrófa elhárításra és egyre nagyobb szerepet kap a konfliktusos területek stabilizálásában. Ezen műveletek során az egészségügynek túl kell lépnie eddigi, jellemzően támogató szerepén és segítenie kell a műveletek sikerességét a biztonsági szektor fejlesztése, a humanitárius segítségnyújtás, a polgári ellátás fejlesztése révén. Mindezeknek az összetett feladatoknak a katonaság akkor tud eleget tenni, ha katonái mentálisan is felkészültek és képesek megküzdeni a rájuk váró megpróbáltatásokkal, a folyamatos stresszel. A katonaegészségügynek talán ennek biztosítása az egyik legjelentősebb új kihívása.
Hadműveleti területen a katonák pszichés harc- és alkalmazkodó képessége alapvető fontosságú. A Magyar Honvédség külszolgálatra készülő katonái közül öt év alatt 11 600-an pszichológiai felkészítésen, 2500-an pedig pszichológiai visszaillesztési tréningen vettek részt. A katonaegészségügy szerves részévé vált pszichológiai támogatás gyakorlata egyre hangsúlyosabb, amit alapvetően az indokol, hogy a magyar katonák közül egyre többen szolgálnak hadműveleti területen. A missziók megannyi stresszforrást rejtenek magukban; ilyen a családtól való távollét, a megszokott szociális közeg nélkülözése, a beilleszkedési nehézségek, a monotónia és feladathiányból eredő unalom, a krízishelyzetek, katasztrófák, támadások kezelése és persze a bezártság. Egy 2005-ben végzett felmérés szerint a missziós tevékenységet végző katonák a stressztényezők közül leginkább a nem megfelelő fizetést jelölték meg problematikus területként, ezt követte a váratlan és információhiányos helyzetek kezelése, illetve a felelősség okozta terhelés. A fegyveres konfliktusokban végzett harctevékenység magas fizikai, morális és pszichikai teljesítményt igényel, a harcképesség egyformán múlik a szervezet teljesítőképességén és a mentális terhelhetőségen. Elsőként a vietnami, majd az afganisztáni konfliktusok során 2
észlelték tömegesen a neuro-emocionális feszültséggel, pszichikai dezorganizációval, depresszív állapottal járó harci stressz fellépését. A neuro-pszichikai zavarok legjellemzőbb tünetei az alvászavar,
kimerültség,
motivációs
hiány
és
fokozott
nyugtalanság
fellépése,
a
pszichoemocionális túlfűtöttség, súlyosabb esetben agresszivitás, a morális orientáció zavarai, az interperszonális kapcsolatok csökkenése és nagyfokú pszichikai labilitás. A fenti felmérés szerint a stresszreakciók közül a missziós szolgálat alatt legmagasabb átlagértékkel első hat helyen a fáradtság, az unalom, az elégedetlenség, a levertség, a fáradékonyság és az idegesség jelent meg. A harci stressz elsősorban a harcokban közvetlenül részt vevő állománynak okoz gondot, az egészségügyi veszteségen belül arányuk körülbelül 10-17%. Többségük (80-90%) egészsége megfelelő gyógykezeléssel a csapat egészségügyi szinten egy-két napon belül helyreállítható, súlyosabb esetekben azonban hátországi kezelés is szükséges. Mindezek a neuro-pszichikai zavarok
megelőzése
és
gyógykezelése
rendszerének
megfelelő
kialakítását,
az
egészségpszichológia fontosságának felismerését teszik szükségessé a katona-egészségügyön belül. [1] [2] Az egészségpszichológia az elmúlt 25 év alatt a pszichológia egyik legdinamikusabban fejlődő ága lett, mely az egészséges lelki működések fenntartásával és fejlesztésével foglalkozik, azokkal a képességekkel, amelyek testi betegség, vagy azzal való fenyegetettség esetén is lehetővé teszik a pszichológiai stabilitás megőrzését. A pszichológia specifikus ágaként az egészségpszichológia hozzájárul az egészség elősegítéséhez, fenntartásához, a betegségek megelőzéséhez és kezeléséhez, az egészség, betegség és a különböző működészavarok kapcsolatának azonosításához és az egészségvédelem rendszeréhez. Az egészségpszichológia egyik fontos tárgya a stressz és a betegségek kapcsolatának vizsgálata, a stresszredukció, a megküzdési módok kialakításának és a stresszmenedzselésnek az elősegítése. Ez a terület szorosan összefügg a pszichoimmunológia tárgyával is, mely az immunológiát, idegtudományokat, pszichológiát átfogó fiatal diszciplína. A pszichoimmulógia a viselkedés, az immunrendszer és az idegrendszer közötti kölcsönhatásokkal foglalkozik, egészséges és beteg szervezetekben egyaránt. A pszichológiai jellemzők az idegrendszer és az immunrendszer közti közvetlen és közvetett kapcsolatok révén módosítják az immunrendszer működését, befolyásolva ezzel a betegségekre való hajlamot. A klinikai pszichoimmunológia vizsgálja az egészséges, de immunkockázati helyzetbe került embereket (ilyenek a tartós stresszhelyzetbe került csoportok, így tipikusan a katonák). Ezekben a csoportokban a tartós stressz állapota növeli a depresszió, kényszeres neurózisok, pánikbetegségek és az alkoholizmus kockázatát, nő az autoimmun, illetve a krónikus gyulladásos kórképek gyakorisága. A leküzdhetetlen, ismétlődő és elhúzódó stresszhatások, mint 3
például a fogolytáborok, ellenséges szociális környezet, vagy kiégés fokozott stressz hormon termelést indukálnak és ezzel fokozott fogékonyságot eredményeznek a fertőzésekre. [3] [4] A stressz immunológiájának vizsgálatával megállapítható, hogy a környezetünkben jelentkező tartós stresszhatások – genetikus, nemi és magatartási tényezőinktől függően – immunszupresszív következményekkel járnak. A stressz differenciáltan hat a különböző helper sejtvonalakra és így megbontja az egyensúlyt a sejtes és humorális immunitás között, emellett szerepet játszik a látens vírusok (pl. herpes) aktiválásában. Az eddigi eredmények alapján főként a következő betegségek kialakulásának hátterében áll gyakran pszicho-neuro-immunológiai (PNI) mechanizmus: gyulladásos betegségek (mint ízületi gyulladás, Chron, Appendicitis), autoimmun betegségek (Sclerosis multiplex), degeneratív betegségek (Alzheimer, Parkinson) és vírusos fertőzések (herpes, influenza), illetve krónikus fáradtság szindróma. A stressz indukálta immunszupresszió mértékét a stresszre adott lélektani és pszichofiziológiai válaszkészség határozza meg, ami azt jelenti, hogy a megfelelő lelki felkészítés és folyamatos kezelés sokat segíthet mind a megelőzésben, mind a katonák egészségének megőrzésében. A stressz megfelelő kezelésére különböző pszichoterápiás módszerek alkalmazhatók, mint például a kognitív viselkedésterápia, a traumafeltáró és relaxációs módszerek, imagináció, hipnózis vagy immunkondicionálás. A viselkedés terápiás befolyásolása az immunfunkciót is befolyásolhatja, az adaptív megküzdési stílusok javíthatják az immunbetegségek prognózisát, serkenthetik az immunfunkciókat. A klasszikus kondicionálás segíthet az immunfolyamatok fokozásában és csökkentésében, erősítheti az immunszabályozó, szorongásoldó gyógyszerek hatását. [5] [6] [7] A tartósan stressznek kitett, missziós feladatot teljesítő személyi állomány egészségét és hadrafoghatóságát döntően meghatározza pszichológiai állapotuk, ezért a katona-egészségügy kiemelt szakmai feladatai közé kell tartozzon a külszolgálatot teljesítő állomány pszichológiai alkalmasságvizsgálata, a missziós feladatokra történő pszichológiai felkészítése, a helyszíni tréningek biztosítása, valamint a visszaérkezett állomány visszaszűrése és visszaillesztése a szervezetbe, beépítve a honvéd-egészségügy rendszerébe az egészségpszichológia és pszichoimmunológia legújabb eredményeit. Katonának lenni olyan sajátos életformát és hivatást jelent, amelyet sokszoros, potenciálisan stresszel teli helyzetek jellemeznek, amit a katona ugyan tudatosan vállal, de testi-lelki egészségének megőrzéséhez minden segítséget meg kell adnia a honvédség rendszerének.
4
IRODALOM: 1. Dr. Svéd László, Dr. Szolnoki László: Változások a Magyar Honvédség Egészségügyi ellátórendszerében a NATO elvek tükrében (Honvédorvos 1998. 50. szám) 2. Tarnóczy Richard: A határainkon túl szolgálatot teljesítő katonai állomány kiválasztási rendszerének kialakítása. PhD értekezés, ZMNE 2007. 3. Dr. Svéd László, Dr. Szolnoki László: Változások a Magyar Honvédség Egészségügyi ellátórendszerében a NATO elvek tükrében (Honvédorvos 1998. 50. szám) 4. Nagyné Bereczky Szilvia: A szakma specifikus pszichológiai alkalmasság vizsgálat helye és szerepe a Magyar Honvédségben, a haderőreform tükrében. PhD dolgozat, ZMNE 2008. 5. Dr. Svéd László, Dr. Szilágyi Zs., Kugler Gy.: Külszolgálatot teljesítő katonák összehasonlító vizsgálata a stressz és coping jellemzőkre, Katonai Logisztika 13. évf. 2. sz., pp. 10-17 6. Detre Zoltán: A megszokottól eltérő környezet hatása az emberi szervezetre, különös tekintettel a hőmérséklet változásaira. (2010.01.14), http://portal.zmne.hu/download/bjkmk/bsz/bszemle2010/1/14_detrezoltan.pdf 7. Pszicho immunológia II. Előadás., szeged.hu/magtud/magyar_ok/Orvosi_pszicho_4.ppt.
5
http://www.szote.u-
