A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS ROBBANTÁSTECHNIKAI VONATKOZÁSAI1 Daruka Norbert Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Műszaki Doktori Iskola PhD. hallgató Katasztrófahelyzetek káros hatásainak enyhítése vagy elkerülése érdekében a robbantásos eljárások sokoldalú megoldási lehetőséget biztosítanak a feladatok gyors és hatékony végrehajtásában. Egyre nagyobb szerephez jutnak az ártó szándékkal elkövetett robbantások, így mint veszélyeztető tényezőt, a terrorcselekményeket is vizsgálni kell katasztrófavédelmi szemszögből. A védekezés során különböző területeken robbantanak szerkezeteket, ebben a cikkben bemutatom az ár- és belvíz helyzettel kapcsolatos robbantási feladatokat, a veszélyes épületszerkezetek és műtárgyak robbantással történő bontási lehetőségeit. Bemutatásra kerülnek azok a robbanóanyagok, melyekkel a katasztrófahelyzetekben találkozhatunk. Bevezető Napjainkban – bizonyos nézetek szerint – akár a globális felmelegedésnek is tulajdoníthatóan egyre többször kell szembenéznünk katasztrófahelyzetekkel. Az előfordult vészhelyzeteknek megfelelően programozott döntések formájában különböző vésztervekkel, intézkedési tervekkel vagy feladattervekkel készülünk a természeti jelenségek okozta sokkhatás ellensúlyozására, a katasztrófahelyzetek megoldására. A katasztrófa2 általában váratlan eseményként jelentkezik, viszont a tapasztalati ismeretek alapján több esetben fel tudunk készülni egyes váratlan helyzetek kezelésére. A bekövetkező káresemény időpontja azonban kevéssé behatárolható.
1
TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001 Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások„ A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.” 2 Katasztrófa: a szükséghelyzet, vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl.: természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értéket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.
A katasztrófavédelem3 tevékenységi köre különböző veszélyhelyzetek elleni védekezés sokasága. Ezek a katasztrófa kialakulása közvetlen veszélyeinek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, csökkentését, a lakosság élet- és vagyonvédelmét, a katasztrófa területen az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés és helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. A katasztrófákat megkülönböztethetjük természeti eredetük szerint geológiai, hidrológiai, időjárás és biológiai illetve civilizációs katasztrófákként. Egyéb megközelítésben technikai – ipari katasztrófák, nukleáris erőművek és fegyverek működési zavarai, biológiai eredetű járványok és fertőzések, szállítási és közlekedési katasztrófák, társadalmi
rendszerek
működésében
bekövetkező
katasztrofális
változások,
terrorcselekmények és háborúk lehetnek. A civilizációs katasztrófák általában emberi tevékenységgel függenek össze. Kiváltó okok legtöbb esetben az emberi mulasztás és oda nem figyelés. A fegyveres összecsapásokat a dinamikus katasztrófák közé soroljuk, mert szakaszosan, ugrásszerűen vagy folyamatosan fejlődnek és túlterjedhetnek országhatárokon. Felszámolásukra nemzetközi összefogás szükséges. A katasztrófák egymásra is épülhetnek, ok okozati összefüggésben állhatnak egymással. Akár egy országon belül is kialakult fegyveres összecsapás felborítja az ország rendjét, gazdasági rendszerét, az ellátás folyamatosságát. Az adott ország azon részein, ahol kevés a pénz és nem megfelelő az infrastruktúra kiépítettsége máris újabb rendkívüli helyzet alakulhat ki. A katasztrófák elleni védekezés és a robbantás technika kapcsolata A katasztrófák jellegüknél fogva váratlanul, vagy rövid idejű előrejelzéssel következnek be, ezért a védekezésre kijelölt szervezetek készenléti foka, az intézkedési, irányítási és együttműködési rend előkészítettsége, a végrehajtás gördülékenysége meghatározó szerepet játszik a védekezés sikerességét illetően. A katasztrófák okozta károk mielőbbi felszámolása és az életfeltételek gyors helyreállítása olyan természetes társadalmi követelmény, amely komoly szervezési, anyagi és technikai eszközrendszert igényel. Ezek alapján a katasztrófavédelem jellegében és feladatrendszerében jól elhatárolható időszakokra
3
A katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.
2
bonthatók, megkülönböztetjük a felkészülés és megelőzés, a védekezés valamint a helyreállítás időszakait. Robbantástechnikai szemszögből a védekezési időszakok más és más eljárásmódokat eszköz és anyagszükségletet igényelnek, emellett kiemelten fontos, az az időszükséglet, mely a megfelelő előkészítéshez elengedhetetlen. De hogyan is kerül a robbantás a katasztrófavédelmi feladatok körébe? Ha hazánk és a környező országok veszélyeztetettségi tényezőit vizsgáljuk, láthatóvá válik, hogy a legnagyobb problémát azok a természeti jelenségek okozzák, melyekkel az elmúlt években, évtizedekben többször is találkozhattunk. Árvízi védekezések, folyók jégjelenségei, szükségtározók megnyitása valamint épületek, objektumok és műtárgyak rombolása sok-sok olyan feladat, melyet csak robbantási eljárással sikerült kivitelezni. Az említett események több módon is kivédhetők, vagy káros hatásaik enyhíthetők, de ez jelentős anyagi ráfordítást és folyamatos ellenőrzéseket igényelne. A hazánkban megvalósuló állapotok bizonyára mindenki számára ismertek, így tisztában vagyunk a gátak, szükségtározók és egyéb védelmi célú létesítmények állapotával. Ahhoz hogy a problémás helyzeteket gyorsan és hatékonyan el lehessen kerülni vagy káros hatásait képesek legyünk csökkenteni szükséges egyes helyzetekben a gyors és hatékony beavatkozás, mely ez esetben a robbantás illetve robbantási folyamatok. Az ár- és belvízvédelem robbantás technikája „Az árvízvédelmen mindazon műszaki, gazdasági, igazgatási, szervezési tevékenységek összessége értendő, melyek folyóinkon a véletlenszerűen jelentkező nagyvizek, árvizek káros hatásainak mérséklésre, kiküszöbölésére szolgálnak.” 4 Árvízről akkor beszélünk, ha a folyó vízszintje a medret meghaladó mértékben emelkedik. Ilyenkor a víz kilép medréből és elárasztja a környező alacsonyabban fekvő területet. Az árvizet a jól jelezhető veszélyhelyzetek közé sorolják – a vízszint emelkedése figyelemmel kísérhető és ez idő alatt van mód a védelmi intézkedések megtételére. Ha egy adott meder már nem képes több vizet elvezetni, akkor a felgyülemlett víz kilép a mederből, elmossa a gátat és szétterül a környező területen. Az ilyen jellegű katasztrofális események elkerülése érdekében a legveszélyesebb területeken szükségtározókat alakítottak ki, így egy adott pillanatban ezeket megnyitják, ezzel elkerülhető vagy késleltethető a káresemény bekövetkezése. A szükségtározók egy része eleve robbantással történő megnyitáshoz van előkészítve. [1] 4
Forrás: Dr. Nagy Károly - Dr. Halász László: Katasztrófavédelem, ZMNE Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék egyetemi jegyzet, p.:29.
3
A robbantási technológia jelentősége abban van, hogy robbantás során az energia rendkívül koncentráltan, igen rövid idő alatt szabadul fel, ezáltal a fellépő igénybevételek meghaladják a környező anyag szilárdsági erőit. Az árvízi szükségtározók vagy árvízvédelmi gátak megnyitásakor nagy mennyiségű töltésanyagot kell megmozgatni. A robbantás hatására felszabaduló energia jól hasznosítható ilyen nagyméretű földmunka elvégzésére, miközben a gyorsasági feltételeket is ki lehet elégíteni, tekintve, hogy a töltésmegnyitás időtartama 50100 folyam-kilométeres szakaszon közel egy másodperc alatt a teljes hosszban végrehajtható. A robbantással történő megnyitás előnye, hogy a megnyitott szelvényben a jó vízátfolyás komoly leszívó hatást vált ki a megnyitás környezetében. Az elmúlt időszakban utoljára 1995ben került sor árvízi szükségtározó robbantással történő megnyitására. Az 1996. évi téli körös-völgyi árvízvédekezés után lehetőség nyílt új típusú robbanóanyagok és robbantási technológiák kipróbálására. Az új robbanóanyagok kipróbálását az is indokolta, hogy a gátrobbantási módszerek során paxit5 típusú robbanóanyagokat használtak. Főleg a kőbányák visszafejlődésének köszönhetően megszűnt annak a lehetősége, hogy vízügyi célokra (gát- és jégrobbantás) tárolt robbanóanyag félévenkénti frissítését el lehessen végezni.
1. kép: Mályvádi szükségtározó megnyitása robbantással6
2. kép: ABI típusú fúrófej Zeppelin kotróval7
Robbantás végrehajtásakor figyelembe kell venni, hogy a gátmegnyitás helye robbantásra előkészített-e8, vagy nincs előkészített megnyitási hely. Egy hosszabb árvízvédelmi gátszakasz egy időben történő megnyitása igen rövid idő alatt lehetséges, de a robbantás végrehajtásának előkészítése gondos munkát és időt igényel. Árvízi körülmények között mind a robbantandó gátszakasz megközelítése, mind a robbantófuratok előkészítése nehézségekbe ütközhet. [2]
5
Paxit: alap robbanóanyag [ammóniumnitrát (80-85%), DNT, TNT (10-15%); adalékanyaga faliszt, orsóolaj] Forrás: Magyari György ügyintéző film felvétele: www.abksz.hu/képgaléria/kis/robb-köre 2009.03.14. 7 Forrás: Tóth Ferenc vízkárelhárítási szakértő felvétele a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság archívumából 2009.03.09. 8 Kiépített megnyitási helyek NA 300 KGPVC csővel biztosított robbantófuratokkal; Mályvád (Fekete-Körös), Kisdelta (Fehér-Körös), Mérges I. (Sebes-Körös), Mérges II. (Kettős-Körös). 6
4
A furatok előkészítése hatékonyan csak kotrógépre szerelt fúrógéppel lehetséges. A kézi fúróval készülő robbantófuratok az elvárt igények miatt (legalább 200 mm átmérő, 2-5 m furatmélység), hatékonyan nem készíthető el. A vízoldali rézsűbe telepítendő furatok elkészítése is nehézségeket okozhat. A furatok elkészítésével egyidejűleg kell a robbantótölteteket is elhelyezni (amennyiben nincs mód külön béléscsövezésre), ami miatt csak vízálló anyag használható a robbantás végrehajtására. A furatok elkészítésével egyidejű robbanóanyag elhelyezés esetén a művelet végrehajtása az első robbanótöltet beépítése után már nem visszafordítható folyamat. Az előkészített robbantási helyekre az ÁBKSZ Kht. robbantó csoportja9 az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat10 alapján Robbantási Technológiai Előírást készített. Az Robbantási Technológiai Előírás tartalmazza a robbantás végrehajtásának összes lépését, a robbantófuratokba tölthető robbanóanyag mennyiségét, a robbantáshoz használható gyutacsok típusát, mennyiségét, a használható robbantógépeket, valamint a robbantás utáni teendőket. A Robbantási Technológiai Előíráson kívül készült folyamat ábra is, mely a technológiai folyamatokat és a vízügyi munkálatokat együtt tervezi meg. A robbantócsoport megszűnésével más szervezetek bevonásával próbálják a feladatokat megoldani. Az együttműködési szerződések nem jelentettek megoldást a robbantócsoport munkájának pontos és precíz elvégzésére. A robbantócsoport megszűnésével jelentkező problémákra a Magyar Honvédség szervezetén belül találjuk meg a megoldást. [2] Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer a honvédelmi ágazat által működtetett ideiglenes, célorientált szervezet, amely az országos katasztrófavédelmi rendszer részeként, a honvédelmi ágazaton belüli katasztrófahelyzet, súlyos szerencsétlenség megelőzésére, a veszélyeztetett személyi állomány, vagyontárgyak megóvására, mentésére, valamint az Magyar Honvédség erőinek, eszközeinek bevonását igénylő ágazaton kívüli katasztrófák károsító hatásai elleni védekezéshez és a nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtáshoz való hozzájárulás érdekében kerül létrehozásra. A rendszer részeként felállításra került három robbantó csoport, melyek feladatai között megtalálható a jég, a talaj, a műtárgy, az épületrobbantási munkák, valamint robbantással történő darabolás (speciális vágó töltet beszereléssel) végrehajtása a szakirányítást végző szervek tervei alapján. A csoportok összetételét tekintve elmondható, hogy minden esetben műszaki utász vagy tűzszerész személyek alkotják, ez nem meglepő, hiszen ezek a katonák rendelkeznek olyan robbantás
9
A robbantó csoport 2008. január 01. hatállyal felszámolásra került. A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelete az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról
10
5
technikai gyakorlattal, amely a feladatok végrehajtásánál is kiemelten fontos. A robbantó csoportok a feladat nagyságának függvényében napi 2-4 robbantási feladat előkészítésére és végrehajtására képesek. A szakirányítást végző szervek tervei alapján, valamint a helyi sajátosságokból adódóan a robbantó csoportok létszáma növelhető, persze a megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek bevonásával. Másik árvíz jellegű káresemény lehet, ha terrortámadás miatt, például gátrobbantás következtében egy bizonyos lakott területet eláraszt a víz. Mindenre nem lehet felkészülni a legpontosabb előrejelzés ellenére is bekövetkezhet az esetleges teljesen váratlan katasztrófa és ekkor az árvíz pszichés hatásaként jelentkezik az emberek esetében a fulladásos haláltól való félelem és az ösztönös pánikszerű menekülés. Kissé bizarr lehet ilyen jellegű támadásokra asszociálni, de ha arra gondolunk, hogy a támadások elsősorban figyelemfelkeltésre és elrettentésre irányulnak akkor nem meglepő ilyet feltételezni. Az árvíz sajátossága, hogy nagyon nagy területeken egyszerre veszélyes az emberi életre és az anyagi javakra. Az elmúlt évek tapasztalatai mutatják, hogy akár több tízezer ember is veszélybe kerülhet és a rendvédelmi szerveknek is jelentősen megnövekednek a feladataik ilyen időszakokban. Az ilyen jellegű problémák kezelésére meg kell állapítani azokat a kritikus helyeket, melyek alkalmasak lehetnek egy-egy bűnös célú robbantás tekintetében és a helyi adottságok figyelembevételével kell megszervezni a védekezési eljárásokat. Sajnos több esetben számoltak be arról is, hogy biztosítási spekuláció volt a hátterében néhány terület elárasztási kísérletének. Ha bekövetkezik egy töltés szakadás és szerencsés esetben van időnk a védekezésre, akkor a talaj és meder robbantási ismeretek tekintetében képesek lehetünk katasztrófák kivédésére. A medernek kijelölt nyomvonalon a megfelelő szélességben és mélységben, egy, vagy több sorban lyukakat kell fúrni, amelyekbe robbanóanyagot töltünk és azokat felrobbantjuk. A fúrólyukak geometriai elhelyezésétől és a felrobbantott töltet nagyságától függően különböző méretű árkok robbanthatók ki. A robbanóanyag mennyiségével és a lyukak irányításával a kivetett föld is bizonyos határok között szabályozható, így ez is akadályt képezhet ezzel is növelve a robbantott árok hatékonyságát. Természetesen a vázolt feladatokra nem minden esetben van lehetőség, de az említett kritikus helyek megjelölésénél már az ilyen célú védekezési eljárás is megfontolást igényel. A meteorológiai viszonyokon nem tudunk változtatni, csak a lefolyást késleltethetjük, víztározók létesítésével és bizonyos esetekben a növény- kultúra fejlesztésével, illetve a víz gyors lefolyását gátló tereprendezéssel. Az ármentesítés végrehajtásának szabályait az árvízvédelmi
gátak
kiépítésének,
fenntartásának,
felújításának,
fejlesztésének
és
üzemeltetésének részletes előírásait az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat, az árvizek 6
elleni védekezés részletes szabályait pedig az Országos Ár – és Belvízvédekezési Szabályzat rögzíti. [2]
3. kép: Vízelvezető csatorna tömlős töltettel történő szélesítés és mélyítése előtt11
4. kép: Vízelvezető csatorna tömlős töltettel történő szélesítés és mélyítése után12
Amennyiben egy területen gyorsabb lefolyást kívánunk elérni vagy csak felkészülünk egyegy nagyobb vízmennyiség elvezetésére, akkor a már meglévő vízelvezető csatorna szélesítésére és mélységének növelésére is van lehetőség. A vízelvezető csatorna méreteinek kialakítása függvényében kiválasztunk egy olyan töltet átmérőt, mely a számítási eredményeknek megfelel. A szükséges robbantási tömlő átmérője így már adott, ezt a tömlőt töltjük meg a helyszínen robbanóanyaggal. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy nem elég egy robbantás a csatorna méreteinek eléréséhez, mivel a megfelelő tömlő vagy nem szerezhető be, vagy jelentősen nagyobb költségeket emésztene fel. A gyakorlatban az ilyen jellegű robbantással történő csatornabővítést kettő, de inkább három robbantással érik el. A robbantott vízelvezető csatornák a kellő kialakítás után már képesek elvezetni a beáramló víz mennyiségét, de méreteit tekintve folyamatos figyelmet igényelnek. Az árvíz egyik jelensége, hogy jelentős mennyiségű hordalékot szállít, melyek gyakran akadályozzák egy adott területen a víz lefolyását. Tapasztalatból mondhatom, hogy nem ritka, ha mindennapos használati tárgyak, olykor- olykor bútorok, de előfordult, hogy teljes tetőszerkezet volt, amely elakadt egy területen és akadályozta a víz lefolyását. Ez a jelenség többnyire bokros, erdős területen figyelhető meg, de az elárasztott területeken a lakóépületek is hasonló hatást eredményezhet. A visszaduzzasztás megemeli a vízszintet és így a lefolyást is megnehezíti. A visszaduzzasztó hatás a terület beépítettségének függvényében akár több méter is lehet, melynek megszüntetése is gyors és nagymértékű beavatkozásokat igényel. Kedvező esetben, amikor már ismerjük az érkező víz mennyiségét, és azt a területet, melyet biztosan eláraszt, még időben eltávolíthatók a lefolyást akadályozó akadályok. A robbantási eljárások figyelembevételével ilyenkor a sűrűbb, nagy aljnövényzettel rendelkező erdőkben 11 12
Forrás: http://www.crrel.usace.army.mil/library/technicalreports/TR03-21.pdf., p.:15. Letöltés: 2008.10.01. Forrás: http://www.crrel.usace.army.mil/library/technicalreports/TR03-21.pdf., p.:16. Letöltés: 2008.10.01.
7
több akadálymentes sáv is robbantható, így elősegítve a víz lefolyását. Épületek esetében ez szintén megoldást jelenthet, de ez csak indokolt esetben ajánlott a következmények figyelembevételével. Hasonló épületbontásokkal találkozhattunk a vörös iszap katasztrófa tekintetében, igaz ott az épületek bontását gépi berendezésekkel oldották meg. Jégtorlaszok és jeges ár elleni védekezés robbantással A hóolvadás és jégtorlódás esetén talán könnyebb a helyzet, mint az hirtelen nagy mennyiségű esőzések során. A hóolvadásra fel lehet készülni, az árvízvédelmi szabályozások során a már kiépített rendszerek működnek. Mivel a téli időszakban a hazai meteorológiai helyzet következtében a jég és hó megjelenésével a folyóvizek, kis vízfolyások és belvízcsatornák lefolyási viszonyainak megváltozásával számolni kell, az aktív védekezés mindhárom esetének szerves, kiegészítő része a jégvédelem. A jégvédelem célja a jeges árvízveszély és a jég okozta helyi kiöntések megelőzése, a műtárgyak védelme és a káros belvizek levezetésének meggyorsítása. A hazai gyakorlatban szerencsére egyre ritkábban találkozunk olyan problémákkal, melyek téli időszakban jegesedés vagy hólerakódás miatt veszélyhelyzetet teremthet, és ezzel fokozná a jeges árvíz kialakulásának lehetőségét. Az éghajlati változások következtében jelentős eltérések tapasztalhatók a már megszokott időjárási körülményekhez képest. Igazolt tény, hogy a folyók vízjárása is jelentősen eltér a megszokottól. A meteorológiai előrejelzések szerint hazánk éghajlata is folyamatosan változik, hosszú forró nyár és hideg tél, valamint rövid ideig tartó csapadékszegény ősz és tavasz várható a következő években. A vízkárelhárítással foglalkozó szakembereknek tehát azon kell munkálkodniuk, hogy folyamatos és magas szintű legyen a védekezési eljárások kidolgozása és a védekezésben alkalmazható technikai eszközök állapota. Talán ezt a munkát hivatott támogatni a következő idézet: „törekedj és akard a legjobbat, de készülj a legrosszabbra” 13 [2] A jégvédekezési tevékenységnél a robbantási feladatok jól elkülönülő és más-más eljárási módot
igénylő
feladatokra
bonthatók.
A
robbantási
feladatok
tekintetében
így
megkülönböztetjük az állójég megbontását, jéglevonulás elősegítését, a torlódott jég bontását valamint a műtárgyak védelmét. A jégrombolási módszerek a legtöbb esetben egyszerre, komplexen kerülnek alkalmazásra, de egyesek önállóan is alkalmazhatók. A jégrobbantásnak több módja ismeretes függetlenül attól, hogy a jégtöréssel együtt vagy önállóan alkalmazzák. A robbantások célja az, hogy a folyóinkon a zajlás időszakában biztosítsák a jég szabad 13
Leonardo Da Vinci: http://www.mondta.hu/bolcsesseg. Letöltés: 2008.07.18.
8
levonulását. A nagyobb jégtáblákat dobótöltetekkel darabolni kell, a jég levonulását akadályozó torlódást nagyobb töltetekkel szét kell zúzni, hogy a torlódás feletti jég zavartalanul levonulhasson.
5. kép: Jégrobbantás14
6. kép: Jégbe szorult jégtörő hajó15
Beállt folyó jegét, amennyiben a jégveszély elleni védekezés ezt indokolttá teszi, egyszerre több jégrobbantó töltettel roncsolják meg. Állóvizeknél (pl. tó, vagy kikötő) ha szükséges, a beállt és a hideg hatására fokozatosan vastagodó jeget partról a kívánt pontra beszállított töltetek robbantásával törik. Szerepet kaphat a jégrobbantás a jégbe szorult tárgyak, vízi járművek kiszabadításánál. A legtöbb esetben az a kívánalom, hogy a robbantásoknál minél nagyobb kiterjedésben jelentkezzen a hatás. Ezt általában úgy érik el, hogy a tölteteket mélyebbre telepítik, így nagyobb a megmozgatott víz tömege. A tölteteknek minél mélyebbre telepítése azonban folyóvízben igen nehéz feladat, különösen akkor, ha mederszűkület, vagy jégtorlódás miatt jelentősen növekszik a víz sebessége. Természetesen az ilyen körülmények között nem a legmegfelelőbb mélységre elhelyezett töltetek is rombolják a jeget, de a robbantás hatásfoka kisebb. A jégrobbantásokat általában partról (beszállított vagy dobótöltetek) műtárgyról (dobótöltetek) esetleg közvetlenül jégről, jégtörő hajóról, csónakról és helikopterről végezhetik. A robbantás szempontjai általában különböző robbanás technikai felszereléseket kívánnak meg a robbantást végrehajtóktól. Az elmúlt évtizedekben számos szervezet foglalkozott valamilyen módon jégrobbantási feladatokkal. A téli időszakban bekövetkező katasztrófák kialakulásának csökkent a valószínűsége, így ezen a területen is csökkentették a létszámokat, az anyagokat, és a feladat ellátásához szükséges költségkereteket. A feladatok ellátását amennyiben szükséges ebben az esetben is, ahogy az előzőekben már említettem a Magyar Honvédség robbantó csoportja hajtja végre szakhatósági felügyelet mellett.
14
Forrás: Prof. Dr. Szabó Sándor: Speciális Műszaki Technikai Eszközök és Felszerelések Alkalmazási Lehetőségei a Katasztrófavédelemben, MHTT pályamunka, 2008. 15 Forrás: U.o.
9
Belvízcsatornák hó- és jégmentesítése robbantással Olvadáskor a csatornákban levő hó és jég a lefolyást akadályozhatja. Ez különösen hófúvásos helyeken jelentkezhet. A csatornákat a víz vezetése érdekében tisztítani kell. A tisztítás gyors módszere itt a kábeltöltetek alkalmazása. A kábelekben (tömlőkben) több száz méter 0,3-6 kg közötti folyómétersúlyú töltet készíthető el robbantásra, mely a robbantáskor a csatornát teljesen kitisztítja. A töltet lehet por robbantóanyag (pl. paxit) Ando esetleg zagy anyag. A vízügyi munkáknál elsősorban paxitot, emulgitot használnak. Ennek oka a jó indíthatóság, a tölthetőség és a közvetlen gyutaccsal való indítás lehetősége. A tömlő anyaga műanyag fólia. Manapság gyárilag (kisüzemben) előállított flexbilis (gégecső) műanyag csöveket is használnak, melyek toldó-kapcsoló idomokkal a kívánt hosszúságra szerelhetők. A flexibilis tömlő előnye, hogy alaktartóbb, mint a fólia, a töltése sokkal könnyebb. A csatornáknál a kábeltöltetek nemcsak a hó és jég eltávolítására használhatók, hanem ezekkel jól megoldható a csatornák gyökér, növényzet és iszap mentesítése is. Ezáltal a védekezés
idején
megoldandó
feladatok
egyszerűbbekké
válnak.
Sok
esetben
(jégvédekezésnél is, de belvíz, árvízvédekezésnél is) szükségessé válhat mederben levő akadályok (cölöpök, pillérek, átereszek, műtárgyak) robbantása. E munkák annyiban térnek el a védekezésen kívül végzett ipari robbantásoktól, hogy itt gyors eredményre kell törekedni, vagyis az előkészítés lényegesen rövidebb. Nem lehet például hosszú ideig tartó fúrási munkákat végezni, hanem inkább ráhelyezett vagy leásott töltetekkel dolgoznak. [2] Kisebb vízfolyások, belvízcsatornák hó és jégmentesítésére felhasználhatók a tömlős töltetek. A 40, 50, 70 és 90 mm átmérőjű műanyagtömlőkbe 1,6; 2,4; 3,0 illetve 6,0 kg töltényezett paxit csomagolható folyóméterenként. A tömlős töltetek ráhelyezett töltetként kerülnek alkalmazásra, a tömlő végéről elektromosan, vagy gyújtózsinórral indíthatók. Megrongálódott műtárgyak bontása robbantással „Robbantással is védekeznek a belvíz ellen” írja egy internetes portál 2011. január 19.-én. Talán ez a legutóbbi robbantási tevékenység, mely egy belvízzel elárasztott területen nyújtott segítséget a területen élőknek. Egy korábbi hídpillér maradványait robbantották fel Pélyen, a Tiszasülyi-28-as belvízcsatorna egyik szakaszánál. Az elvégzett rekonstrukciós munkák során költséghatékonyság vagy csak emberi mulasztás következtében a csatorna medrében hagyott beton csőáteresz és a mederben lévő hídpillér maradványok okozta vízfolyási akadályok miatt a belvízcsatorna a vízszállító kapacitása alig 60 %-át tudja teljesíteni. A visszaduzzasztó hatás
10
hosszabb útra kényszerítette a levonuló vízmennyiséget a lakosság veszélyeztetése mellett. A mederben, a jég által felszaggatott nád is komoly vízfolyási akadályokat eredményezett. A szakemberek úgy döntöttek, robbantással távolítják el az akadályokat a mederből, mert ez olcsóbb, gyorsabb és hatékonyabb megoldás. A felázott talaj miatt munkagépekkel egyébként is nehezen tudták volna eltávolítani az akadályokat a mederből, és az uszadékok vagy a jég megakadása, torlódása is problémákat okozott. A robbantás sikeres végrehajtásával a belvíz rövidebb úton a csatorna maximális átbocsájtó lehetőségei mellett indult a Tisza irányába.
7. kép: Műtárgy előkészítése robbantáshoz Edelény területén16
8. kép: Műtárgy robbantása egy belvízcsatorna medrében17
Talán ez volt a legutolsó robbantási feladat napjainkig, de az bizonyos, hogy nem az első. A katasztrófák káros hatásai a nagy gondossággal megépített műtárgyakat sem kímélik. Noha hazánkban többnyire árvíz és belvíz (vörös iszap), valamint a viharok pusztító hatásai okozzák a legtöbb problémát, nem szabad megfeledkeznünk a földrengések és egyéb katasztrófák okozta pusztító hatásokról. A hidak, vízátereszek, vízkivételi művek sérülései és még hosszasan sorolhatnám, komoly fennakadásokat eredményezhetnek, illetve funkciójuk elvesztésével növelhetik a kialakult veszélyhelyzet súlyosságát. Gondoljunk csak bele, hogy egy hazai híd összeomlása milyen katasztrofális következményekkel járna. Azon a területen megszűnne egy lehetséges kimenekítési útvonal, károsodna vagy meghiúsulna a vízi közlekedés…stb. Az ilyen helyzetekben is meg kell teremteni az akadályok eltávolításának feltételeit a mielőbbi helyreállítás szem előtt tartása mellett. A leggyorsabb eltávolítási lehetőségnek itt is a robbantást tartom és az előzőekben ismertetett robbantási példa alapján nem felejtették el a védekezéssel foglalkozó szakemberek sem ezt a megoldási lehetőséget. Épületek bontása robbantással katasztrófa sújtotta területeken
16 17
Forrás: http://www.vizugy.hu/gallery.php?keptarid=29#1, Letöltés: 2011. 05.29. Forrás: http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/352577, Letöltés: 2011.06.05.
11
A különböző rendeltetésű épületek, létesítmények több okból válthatnak veszélyes szerkezetekké18, idővel elhasználódnak vagy valamilyen okból használhatatlanná válnak, esetleg egyszerűen csak nem megfelelő az elhelyezkedésük biztonságtechnikai szemszögből. A különféle létesítmények bontása azonban egy bizonyos méret felett hagyományos módszerekkel, mint például kotró (exkavátor), illetve földtológép (buldózer), esetleg rombológolyó, már vagy nem lehetséges, vagy túl hosszú ideig tartana. Ilyen esetekben sokkal gazdaságosabb és gyorsabb az adott létesítmény bontása robbantással. A robbantás az a bontási eljárás, amelynek során a szerkezetek statikai egyensúlyának megbontását és ezáltal helyükről való elmozdulásukat, leesésüket és feldarabolódásukat robbantási energiával érjük el. A robbantási energiát a robbanóanyagok fejtik ki. Fontos megemlíteni, hogy a veszélyes épületszerkezetek robbantásos eljárással történő eltávolítása nem minden esetben kivitelezhető feladat. A különböző katasztrófák hatására megsérülő, tönkremenő épületszerkezeteknél csak akkor alkalmazható a robbantásos bontási eljárás, ha az épület statikája a károsodás következtében jelentősen nem változik. A súlyosan romosodott, statikailag nem biztonságos szerkezetek robbantással történő bontási eljárása nem megengedett, így katasztrófa sújtotta területen ez a bontási megoldás nem minden esetben kivitelezhető. Nagy forgalmú és beépítettségű területeken álló építmények robbantással történő bontását, általában a robbantásnak a többi épületre gyakorolt feltételezett káros szeizmikus hatása miatt a tervezés kezdeti szakaszában elvetik. Azonban a robbantás technológia, az időzítés helyes megválasztásával a környezetet érő szeizmikus terhelés optimalizálható. A robbantáskor a környezetet egyszeri, időben elnyújtott, kis töltetekből álló robbanássorozat éri, melynek szeizmikus hatása a környezetre szakszerű tervezés esetén elhanyagolható mértékű. A robbantásos bontás előnyei közé sorolható, hogy a környezetre gyakorolt hatása kisebb, kevésbé zavaró, mint a napokig-hetekig eltartó hagyományos bontás környezetre gyakorolt hatása. [3] A robbantásos épületbontás további előnye az egyéb bontási eljárásokkal szemben a bontási munka nagyobb biztonsága és a bontott anyagok egy jelentős része újrahasznosítható, ami annak tulajdonítható, hogy csak a viszonylag kis kiterjedésű robbantási sávban roncsolódik a falazat. A kialakult katasztrófahelyzet szemszögéből ez a megállapítás nem minden esetben kiemelkedő jelentőségű, hiszen a védekezés időszakában kevés időnk van az 18
Veszélyes épületszerkezetnek tekinthetők mindazon szerkezetek, melyek külső hatások következtében eredeti stabilitásukat elvesztették, teherbírásuk csökkent. Veszélyességük abból ered, hogy eredeti funkciójukat, miszerint a más – esetleg épen maradt – szerkezetek rájuk háruló terheit nem képesek felvenni, így azok tönkremenetelét okozzák, ami az egész épület progresszív összeomlásához vezethet.
12
újrahasznosítható anyagokkal foglalkozni. Amennyiben van idő és lehetőség ezen anyagok biztonságba helyezésére, úgy nagy segítséget jelenthet a helyreállítás időszakában. Napjainkban a robbantásos épületbontás a szigorú biztonsági előírások betartása mellett veszélytelennek tekinthető annak ellenére, hogy a gépi bontás egyre nagyobb konkurenciát jelent, bizonyos jellegű épületek megsemmisítése esetén. A robbantás hatalmas előnye, hogy a bontás időtartama lényegesen kisebb, mint egyéb módszereknél. Az idő az a tényező, mely egy katasztrófa megelőzésénél vagy káros hatásainak elhárításánál a legfontosabb szerepet tölti be. [4] A robbantással történő épületbontás gyakorlata három csoportot különböztet meg. Első csoportba azok a rombolások sorolhatók, amelyek az épületben elhelyezett töltetek felrobbantásának hatására az egész épület összedőlését eredményezi. Ezt a folyamat az épület teljes rombolásának folyamata. Második csoportba sorolhatók az épületcsoportok rombolásai, amely az első csoport kiterjesztett változatának felel meg. Harmadik csoportba az épületrészek,
épületszerkezetek
robbantása
tartozik,
melyekre
többféle
megoldás
alkalmazható, szintenkénti robbantás, szerkezetenkénti robbantás, egyedenkénti részleges robbantás. A robbantások időbeosztását tekintve is több lehetőség közül választhatunk. Egy tűzben való robbantásnak nevezzük azt a megoldást, amikor az elhelyezett tölteteket a robbantóenergia (villamos gyújtás) egy időben robbantja fel.
9-10. kép: Épületrobbantás a Peremartoni Vegyigyár területén19
Késleltetett hatású robbantás az egy tűzben való robbantás speciális esete. Az egyes szerkezetekben elhelyezett töltetek robbantása néhány tized- vagy század-, de inkább ezredmásodperc késleltetéssel történik. Az eljárás célja többirányú lehet, egyrészt megrepeszti az épületszerkezetet, amely az épület összekapcsolt szerkezeti kötéseit előzetesen feloldja, másrészt az eldőlést adott irányba tereli a gátlószerkezet elmozdításával, esetleg a szerkezet összedőlését hivatott megkönnyíteni. Eltérő idejű vagy töltetenkénti robbantás. Az egyes
19
Forrás: http://www.novexplo.hu/epu.htm. Letöltés: 2011.05.01.
13
szerkezeteket külön-külön, egyedi időpontban, más szerkezettől időben függetlenül robbantják. Egy objektum teljes lerombolásával járó bontási eljárásnál a robbanóanyag felhasználás szemszögéből nézve megkülönböztetünk összpontosított töltettel történő rombolási eljárást, illetve több töltet alkalmazásával, melyeket egy tűzben indíthatunk. Az összpontosított töltetek alkalmazását elsősorban gyors eljárást igénylő bontásoknál alkalmazhatjuk katasztrófa helyzetek megelőzése vagy a közvetlen védekezés időszakában, amikor nincs idő arra, hogy a tölteteket elhelyezzük. A több töltet felhasználásával történő épületbontás a gyakorlatban leginkább használt módszer, mert a töltetek megfelelő elrendezésével, fojtásával egyrészt gazdaságos robbanóanyag felhasználást biztosíthatunk, másrészt biztonságos, az építmény erőtani elrendezésével és a környezettel összhangban álló irányított robbantást érhetünk el. Az épületek szerkezeti jellege szerint is osztályozhatjuk a teljes rombolással történő épületbontási eljárásokat. Ebben az esetben megkülönböztetjük az egyszerű és az összetett építmények robbantásának feladatait. Míg az egyszerű szerkezetek tekintetében a környezeti lehetőségek figyelembevételével választhatunk a döntés irányításával kapcsolatban, az összetett szerkezetek esetében (határozatlan erőtani jellegű szerkezetek, több szintes épületek) az önmagában való összeomlás illetve adott irányba való eldőlés előidézése közül kell kiválasztani a megfelelő megoldást. [4] Az épületrobbantások tervezésének fontos része a robbantás körülményeinek minden részletre kiterjedő megismerése. Egy épület robbantásos bontása előtt először részletesen meg kell vizsgálni annak tervrajzát, ennek során megtudható, hogy milyen anyagokból készült a kérdéses épület, hol helyezkednek el főbb teherhordó elemei, illetve azok hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A tervrajzok hiánya esetén, ami a régi akár száz – százötven éves építmények esetén nem meglepő, a terület bejárása során kell alaposan felmérni a rombolandó épületet, figyelembe véve a korabeli előírásokat és az azt követő változásokat. Az előzőekben említésre került az idő fontossága. Egy árvízi védekezés tekintetében vagy más természeti katasztrófákat figyelembe véve nem gyakran hallunk épületek robbantásos technológiával történő bontásáról. Ez nem meglepő, kevés olyan helyzet adódik, amikor a katasztrófa által érintett területen van idő a robbantáshoz előkészülni, egyáltalán a robbanóanyagot és a szükséges anyagokat felhalmozni. Az ilyen jellegű területeken általában a káosz uralkodik, az emberek otthonuk elhagyására kényszerülnek és minden mozdítható vagyontárgyukhoz ragaszkodnak. A katasztrófa által érintett területen a beavatkozó szervek vagy nem értik meg egymást, vagy az esetek többségében nehezen lesznek úrrá a káoszon. Ilyen feltételek mellett
14
a nyugodt munkavégzés, amely a robbantási munkához nélkülözhetetlen nem vagy csak nehezen teremthető meg. [5] A rombolandó épület mellett gondosan meg kell vizsgálni a szomszédos épületeket az épületek közötti kapcsolat módját és minőségét. Amennyiben szükséges a helyszínelést állagfelméréssel kell kiegészíteni, különösen, ha a megmaradó épület állaga alapján kisebb károsodásokra lehet számítani. Nagy gondot kell fordítani a robbantandó épülethez tartozó, vagy annak közelében elhelyezkedő közművek helyének pontos felderítésére és a helyszínrajz azonosítására is. Ezek után készül a robbantási terv, amelyben meghatározzák, hogy hová, mekkora mennyiségű töltetet kell helyezni, és azokat milyen sorrendben kell felrobbantani. A robbantási munkát – a katasztrófavédelmi jellegű robbantási feladatok kivételével – írásban, dokumentáltan meg kell tervezni, és úgy kell végezni, hogy a robbantás személyeket és vagyontárgyakat ne veszélyeztessen. A robbantás előnyei mellett vannak kedvezőtlen környezeti hatásai is ennek a bontási eljárásnak. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a robbantás káros hatásai a repeszhatás, a léglökés, a szeizmikus hatás, a porhatás és a robbanási gáztermék személyeket, védendő létesítményeket ne veszélyeztessenek. A várható káros környezeti hatás és a védendő létesítmény sajátosságaitól függően kell megválasztani az alkalmazott védekezési módszert, technológiát, eljárást. Az ezekre vonatkozó előírásokat az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat tartalmazza. Építmények előkészítése robbantáshoz Az építmények robbantása előtt az esetek többségében előkészítik a megfelelő épületrészeket vagy a teljes objektumot a robbantásra. Az előkészítés során kiszerelik belőle az értékesebb, illetve még hasznosítható részeket, anyagokat, valamint az ablaküvegeket, ez utóbbiakat azért, hogy ezzel is csökkentsék a repeszhatást, s a személyi sérülés lehetőségét. A gazdaságos robbanóanyag felhasználás érdekben a legtöbb esetben eltávolítják a nem teherhordó falakat is, mivel ezek nélkül az épület könnyebben omlik össze. A katasztrófa sújtotta területen történő bontásoknál az épületek nem tartó elemeit csak abban az esetben távolítják el, ha az épület stabilitását illetően nem merülnek fel kétségek. A stabil épületek esetében gyakran meggyengítik a teherhordó elemeket is. Az épület előkészítése után helyezik el a tölteteket a megfelelő teherhordó szerkezeti elemekben. A különböző teherhordó anyagokhoz rendszerint különböző típusú robbanóanyagokat használnak. A robbanóanyag mennyisége általában attól függ, hogy milyen vastag a
15
szerkezeti elem. Hibaként jelentkezhet, ha a töltetek túlméretezettek, akkor nagyobb lesz a robbanás ereje, ezzel megnő a repeszhatás és a környező objektumok is sérülhetnek. Szintén problémákat okozhatnak az alulméretezett töltetek, mert ebben az esetben a teherhordó elemekben nem keletkezik akkora kár amekkorát szeretnénk. Az esetleges problémák elkerülése érdekében a többszintes, főleg összetett szerkezetek esetében próbatölteteket is szoktak robbantani. A robbantásos bontásoknál a valódi cél az építmény instabilitásának elérése minimális mennyiségű robbanóanyag felhasználásával, a több robbanóanyag ugyanis több munka, idő és költség. Ha a robbantás során sikerül elérni az építmény instabil állapotát, akkor a továbbiakban a gravitáció oldja meg a feladatot. A robbanás mindössze néhány másodpercet vesz igénybe, viszont a porfelhő, amely az épület roskadásával jár, csak percek alatt oszlik el. A robbanás után a biztonsági intézkedések továbbra is hatályban kell, hogy maradjanak, hiszen be kell járni a romokat és meggyőződni arról, hogy minden a tervek szerint történt-e, valamint nem maradt-e esetleg fel nem robbant töltet. Robbantás befejezése után, ha az építmény részben vagy egészben nem omlott össze, a robbantás helyét a robbantás vezető és a bontási munka irányítására jogosult személy engedélyével, valamint az általuk meghatározott feltételek betartásával lehet megközelíteni.
Robbanóanyagok és hagyományos felhasználásuk katasztrófahelyzeteknél Azok a robbanóanyagok, amelyek kisebb mechanikai hatásra nem robbannak, kezelésbiztos robbanóanyagok (pl. Paxit, Trotil, Tolnit, Danubal, Polonit, Ando, stb.). A kisebb mechanikai hatásra érzékeny robbanóanyagokat nem kezelésbiztos robbanóanyagoknak nevezzük. A kezelésbiztos és a nem kezelésbiztos robbanóanyagok, valamint a lőporok alkotják a robbanóanyagok csoportját. A robbanóanyagok hatásuk alapján három fő csoportra oszthatók: ¾ Iniciáló (indító) robbanóanyagok; ¾ Brizáns (heves) robbanóanyagok; ¾ Ballisztikus (tolóhatású) robbanóanyagok. Az iniciáló robbanóanyagok fontos tulajdonsága, hogy más robbanóanyagban robbanási folyamatot tudnak kiváltani. Leginkább robbantószerek előállítására használják (pl. durranó higany, ólomazid, stb.). A brizáns robbanóanyagoknak nagy a detonációs sebességük robbannak és a hatásuk alá kerülő szilárd testeket szétdarabolják. Külső behatás iránt kevésbé érzékenyek, indításukhoz 16
általában gyutacsot használnak. Ezeket az anyagokat főképpen fém, kő, beton, vasbeton és faépítmények robbantásánál alkalmazzák (pl. Ekrazit, Trotil). A ballisztikus robbanóanyagok robbanáskor az őket körülvevő közeget igyekeznek szét hajítani, eltolni. Ide tartoznak a füstnélküli és füstös lőporok. A robbanás munkavégzése a tárgyak hajításában, repesztésében, zúzásában nyilvánul meg. A robbanás által érintett körzetben négy övezet különböztethető meg. ¾ Roncsolási övezet, a töltet közvetlen környezetében lévő anyag a robbanás pillanatában porrá, vagy szilánkokká roncsolódik; ¾ Kivetési öv, a keletkezett gázok a töltettől sugár irányban igyekeznek kiterjedni, miközben kivetik az ellenállni nem képes anyagokat; ¾ Lazulási öv, itt a már kiterjedt gázok nyomása kisebb, csak lazító hatásra képes; ¾ Rengési öv, a robbanás pillanatában a nagy erejű ütés által keltett rengéshullámok a környezet (talaj, falazat, stb.) rugalmasságától függően továbbterjednek. Jégrobbantáshoz, gát és szükségtározó megnyitáshoz a gyakorlati tapasztalatok alapján a kisebb brizanciájú, alacsony hatóerejű robbanóanyagok a legalkalmasabbak. Jégrobbantáshoz csak vízálló, vagy vízállóvá tett robbanóanyagok használhatók. A jég alatt alkalmazásra kerülő robbanó tölteteket úgy kell megválasztani, hogy térfogatsúlyuk legalább 1.5 legyen, ellenkező esetben az elhelyezett töltet felúszik és nem biztosítható az optimális romboló hatás. A vízállóság a gát és szükségtárazók megnyitásánál is elengedhetetlen, igaz itt nem feltétlenül szükséges a térfogatsúly optimális megválasztása. A belvízi védekezés tekintetében említésre került a vízelvezető árkok szélesítése, a robbanóanyag vízállósága itt is követelmény, de a jól formálhatóság, a helyszíni méretalakítás esetleg helyszínen történő összeállítás is feltételként jelentkezhet. Az épületrobbantások, a műtárgyak rombolása a helyszíni körülményektől függően változtatják meg a szükséges robbanóanyagok fizikai paramétereit és tulajdonságait. Száraz vagy nedves környezet, magas és alacsony robbantandó vastagság, valamint optimális időtartam, mind-mind jelentős befolyással bír a robbanóanyagok fajtáját és mennyiségét illetően. [2] A katasztrófahelyzetekben használt robbanóanyagok a következők: ¾
Lőpor
A robbanóanyagoknál elsősorban a klasszikussá vált lőpor az, amely említésre méltó, még a második világháború után is alkalmaztak jégrobbantáshoz. Erősen nedvszívó, ezért gondos csomagolása, vízhatlanítása szükséges, amely sok időt vesz igénybe.
17
¾
Trotil (trinitrotoluol) vagy TNT
Nagy brizanciájú, rövid ideig (kb. 10-15 óra) vízálló robbanóanyag, fajsúlya 1,54 (préselt TNT) az öntött TNT fajsúlya 1,2 ez nem gyutacsérzékeny, így csak préstesttel indítható, jégrobbantásnál, gátmegnyitásnál és árok robbantásánál különleges csomagolást, vagy vízhatlanítást nem igényel. A felhasználásra kerülő „szelencéket” gondosan össze kell erősíteni, hogy az esetleges vízmozgás hatására szét ne hulljanak. Elsőként 1863-ban Joseph Wilbrand német vegyész állította elő, aki még csak sárga festéknek használta. Mint lehetséges robbanóanyag még évtizedekig nem jöhetett számításba, mivel igen nehéz volt felrobbantani. Óriási előnye az igen alacsony ütés- és dörzsérzékenysége, ami jelentősen csökkenti alkalmazásának kockázatát. Kristályai 80 °C-on megolvadnak, ezzel könnyen töltényezhető, formába önthető és keverhető egyéb robbanóanyagokkal. Bomlása és spontán detonációja csak jóval e hőmérséklet felett következik be. A TNT nem higroszkópos és nem is oldódik vízben, ezért ebből a szempontból alkalmazható nedves környezetben. Stabilitása is kiváló a többi brizáns robbanóanyaggal való összehasonlításban. Jégrobbantás tekintetében a jeget, valamint a közvetlen közelében lévő szilárd testeket rendkívüli módon elaprózza, zúzza, úgynevezett szotyás jeget termel, amelyet nehéz elúsztatni. Jégrobbantásnál munkavégző képessége kisebb, ára viszont magasabb az alacsony hatóerejű robbanóanyagokénál, ezért fokozatosan háttérbe szorul.
11. kép: 400g-os Trotil préstest20
12. kép: Semtex-H plasztik robbanószer21
Földmunkák tekintetében gyakran alkalmazzák, bár egyre jobban előtérbe kerülnek az ammónsalétromos robbanóanyagok, elsősorban költséghatékonyságuk miatt. Épület és precíziós robbantásoknál sokáig vezető szerepet töltött be a robbanóanyagok között. Az egyre jobban fejlődő robbanóanyag gyártás miatt más anyagok is előtérbe kerültek. Az épületrobbantások tekintetében elsősorban a plasztikus robbanóanyagok és a speciális 20 21
Forrás: MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred Archívuma 2005.10.13. Forrás: Uo.
18
vágótöltetek váltják fel. A Magyar Honvédségben a leggyakrabban használt robbanóanyag, megbízhatósága és kezelésbiztossága miatt. ¾
Semtex
A semtex egy nagyerejű plasztik robbanószer, melyet a csehországi Pardubice város Semtín külvárosáról nevezték el; itt gyártották ugyanis az 1966-ban feltalált első semtexet. Az anyagot Stanislav Brebera vegyész találta fel. A többi plasztik robbanóanyaghoz, például a C4 családhoz hasonlóan a semtexet nem csak a jó formázhatósága, hanem a hő- és vízálló tulajdonságai miatt nem csak az ipari, hanem a hadi felhasználásban is kedvelik. A semtexnek két fajtája létezik, az „A” típus, melyet a bontáshoz, romboláshoz használnak, valamint a „H” típus, melyet a hadiiparban használnak. A semtexet meglehetősen nehéz felderíteni, így nagymértékben terjedt el a terror szervezetek körében is. ¾
Ammónsalétromos robbanóanyagok
Jégrobbantáshoz, gátmegnyitáshoz és vízelvezető árkok robbantásához a legalkalmasabb, alacsony brizanciájú, nagy tolóhatású, kezelésbiztos robbanóanyagok. Az ammónsalétromos robbanóanyagok nedvszívóak, ezért csomagolásukat, vízhatlanításukat nagy gondossággal kell elvégezni. Legutóbb a vízügy állományban tartott jégrobbantásra használható robbanóanyaga az Emulgit 82 GP. A vízálló robbanóanyagok szempontjából még egy robbanóanyag jöhet számításba árvízvédekezési robbantásoknál, ami ráadásul a hideget is jobban tűri, mint az Emulgit, ez az Ando-V22. A földrobbantási feladatokhoz a vízügyi szempontok figyelembevételével az Ando robbanóanyag család egyes elemeit alkalmazzák. Az ammónsalétromos robbanóanyagok az alábbi néven kerülhetnek forgalomba: ¾ Paxit (Paxit normál, Paxit III. és Paxit IV.); Peremartonit 23 ¾ Poronit (Poronit I. és Poronit II.); Polonit V; ¾ Nitrocertusit; ¾ Ando (ammónium-nitrát és dieselolaj), Ando G50, Ando-Ex G50, Ando V. [6] Összegzés A robbanóanyagok és ezzel a robbantás is évezredeken át fejlődött ki a pirotechnikából, vagyis a tűz alkalmazásának technikájából. Hazánkban a katasztrófák elkerülése érdekében a robbanóanyagokat az 1800-as évek elején a dunai jégtorlaszok megszüntetésénél kezdték alkalmazni. Levéltári dokumentumok alapján korábban is voltak próbálkozások földrobbantás 22 23
Ando-V: betölthető az árvizes töltet-burkolatokba, és ma már gyutacsérzékeny változata is létezik. Peremartonban gyártott robbanóanyagok a gyártásukkal több éve leálltak.
19
tekintetében, de ezek még nem érték el a kellő hatásfokot, igaz a bányászat területén már használták a robbanóanyagokat. Az 1940., 1941. és 1956. évi jeges árvizek jelentették az áttörést a robbantás technika és a katasztrófa helyzetek elhárítása között. Az említett időszakokban, több esetben is próbálkoztak jégrobbantással, jégbombázással, gátmegnyitással és robbantással kialakított vízelvezető csatornák létrehozásával. A jégrobbantás tekintetében szerencsére nem kell olyan gyakorisággal számolnunk, mint néhány évtizeddel ezelőtt, de ha a tiszalöki jégtorlaszra gondolunk, ezt a robbantási feladatot sem szabad elhanyagolnunk. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy komoly jegesedések elsősorban akár a globális felmelegedésnek is tulajdoníthatóan egyre kevesebb alkalommal kell szembenéznünk. A komoly katasztrófahelyzetekkel az árvizek és a belvizek tekintetében kell fellépnünk. A robbantási feladatok többsége ma már a gátmegnyitásra, a szükségtározók robbantással történő megnyitására és a csatornák robbantására terjednek ki. A nagy területeket érintő katasztrófák tekintetében egyre gyakrabban kell foglalkoznunk az épületek bontásával és gyors eltávolításával. A veszélyes épületszerkezetek robbantásos eljárással történő bontásánál elmondható, hogy komplex tervezési folyamat biztosítja a hatékony és költségtakarékos kivitelezést. Természetesen a biztonsági előírások és az előkészítési munkálatok során megkövetelt precíz munkavégzés is követelmény a sikeres feladat végrehajtás tekintetében. Említésre került, hogy katasztrófa sújtotta területen nem minden esetben kivitelezhető a gondos tervezés, előkészítés és költséghatékonyság, amennyiben a szerkezetek stabilitása engedi ilyenkor túlméretezett töltetekkel kerül végrehajtásra a rombolás. A szerkezetek különbségéből adódóan más-más robbanóanyag mennyiség és más-más töltetelhelyezés nehezíti a bontási feladatot végrehajtók munkáját. A bemutatott robbantási eljárások jelentős segítséget nyújtanak és nyújthatnak egy-egy katasztrófahelyzetben a feladatok gyors és hatékony végrehajtása mellett. Az ismertetett robbantás technikai folyamatok eredményes végrehajtása szavatolja, hogy ez a szakma is folyamatosan fejlődjön és szorosan kapcsolódjon a katasztrófavédelmi feladatokhoz. Hivatkozások jegyzéke [1.] Dr. Nagy Károly - Dr. Halász László: Katasztrófavédelem, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék egyetemi jegyzet [2.] Daruka Norbert: A jeges árvíz elleni védekezés lehetőségei hazánk belvizein és nemzetközi vízi útjain, különös tekintettel a jégrobbantási feladatok végrehajtására, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Diplomadolgozat 2009.
20
[3.] Dr. Berecz Tibor: Irányított robbantás, Bautrend Magazin online kiadvány, http://www.bautrend.hu/index.php/2009-aprilis/875-iranyitott-robbantas [4.] Dr. Bohus Géza: Bontás robbantással, Mélyépítő Tükörkép Magazin online kiadvány, http://www.mtmmagazin.hu/cikk.php?cikk_id=179&PHPSESSID [5.] Varga Zsófia: Ipari épületek bontása robbantásos technológia alkalmazásával, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Diplomamunka 2010. [6.] Dr. Lukács László: Emulsion explosives in the military engineering practice, előadás a “New Challenges in the Field of Military Sciences 2006” 4th International Scientific Conference, Military Engineering and Constructions szekciójában, Budapest, 2006. november 07-08., megjelent angol nyelven a konferencia kiadványában CD-n, 6 o.
Felhasznált irodalom ¾ Nagy László - Dr. Szlávik Lajos: Árvízvédekezés a gyakorlatban, Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium Vízügyi Hivatal Kiadványa 2004., ISBN 963 552 381 5 ¾ Litauszki István: Az árvízvédekezési tevékenység stratégiai kérdései a védművek fejlesztésének tükrében, 1999, Budapest MTA Stratégiai Kutatások Programja ¾ Dr. Lukács László: Apply of industrial emulsion explosives in the military engineering practice – in JALOVECKY, R. and STEFEK, A. (ed.) Proceedings of the International Conference on Military Technologies 2009. 05. 05-06. Brno: University of Defence, 2009, p. 140-148, ISBN 978-80-7231-649-6. ¾ Dr. Lukács László: Jégrobbantás a katonai gyakorlatban, előadás a Magyar Robbantástechnikai Egyesület, „Fúrás-robbantástechnika 2006” Nemzetközi Konferenciáján, Miskolci Egyetem, 2006. szeptember 12-14. megjelent a konferencia kiadványában, 25-34.o. ¾ Dr. Lukács László – Vránics Tibor: Robbantással károsított épületek bontásának tapasztalatai Horvátországban, előadás az OMBKE Robbantástechnikai szakbizottságának ”Fúrás-robbantás 1999” Nemzetközi Konferenciáján, Miskolc-Tapolca, 1999. szeptember 14-16. megjelent a konferencia kiadványában, pp.: 81-85. ¾ Balogh Zsuzsanna: A robbanások hatása az épületszerkezetekre, a közművekre, a veszélyes épületszerkezetek eltávolításának feladatai, eszközei, megjelenés alatt, (Műszaki Katonai Közlöny) ¾ Benedek Dénes – Horváth László – Kirschner József - Rozsnyói Péter- Schelly Pál: Robbantómesterek kézikönyve II., Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, Komárom, 1989 ¾ Dr. Kovács Zoltán: Speciális katonai robbanóanyagok, (előadás a Szlovák Robbantástechnikai Egyesület nemzetközi konferenciáján, Stará Lesná, 2008. május 2930. – megjelent a konferencia kiadványában; másodközlés Robbantástechnika 29. szám, 2008. április) ¾ Internetes forrás: http://www.implosionworld.com
21
