A Kaszter gyógyszerész család Zalaegerszegen a században

2008

Z A L A I M Ú Z E U M 17

253

Megyeri Anna

A Kaszter gyógyszerész család Zalaegerszegen a 19-20. században

Zalaegerszeg belvárosában, a Kazinczy téren áll a város egyik védett épülete. A h á z k ü l ö n l e g e s s é g e épí­ tészeti értékén felül a zalai m e g y e s z é k h e l y e n oly ritka folytonosság: ez az épület t ö b b mint száz esztendeje gyógyszertárként szolgálja a város lakóit. A város tör­ ténelmi főterén álló házat n e m r é g i b e n újították fel. A z eklektika stílusában emelt épület vakolatdíszeinek egy részét a korábbi puritanizmus j e g y é b e n elvesztette, de m é g látható a Sütő utcára n é z ő , békebeli hangulatú, v á r o s u n k b a n ugyancsak ritka, kétszárnyú fa kapuja az oroszlánfejes k o p o g t a t ó v a l . 1

A Göcseji M ú z e u m fotógyüjteményében található egy kép az 1930-as é v e k b ő l , melyen a Kazinczy tér házai keletről látszanak, s az előtte álló, akkor m é g földszintes, egykori Ján h á z m ö g ü l kiemelkedik az egyemeletes gyógyszertár oromzata, rajta nagy betűk hirdetik DR. K A S Z T E R P A T I K A . Dobribán Andor tulajdonában, aki maga is g y ó g y s z e r é s z , szintén van egy értékes felvétel Kaszter Ö d ö n Szentlélek pati­ kájának belső b e r e n d e z é s é r ő l . A fotó 1939-ben készült, édesapja, D o b r i b á n Andor (1916-1981) őrizte meg, aki 1949-ben vette át a g y ó g y s z e r t á r a t Kaszteréktől. E ma m á r k ö z i s m e r t fotó eredetijéből m a g á n t u l a j d o n b a n m é g két nagyítást őriznek.-^ 2

Pesthy Pál 193l-ben megjelent városismertetőjében a fontos megismerni valók k ö z ö t t szólt a patikáról. Blázy Á r p á d g y ó g y s z e r é s z alapos kutatásaiból ismer­ j ü k a város g y ó g y s z e r é s z e i é n e k korai t ö r t é n t é t . Tőle kaptam F á b i á n I s t v á n n é g y ó g y s z e r é s z asszisztens 1973-ban készült szakdolgozatát, aki az akkor nemes egyszerűséggel csak 8/25-ös s z á m ú gyógyszertárnak nevezett egykori Szentlélek patikában dolgozott, s „ Z a l a e g e r s z e g első g y ó g y s z e r t á r á n a k története" címmel írt dolgozatot e patikáról, melyben felhasználta az akkor m é g élő egykori m u n k a t á r s , K o v á c s László szóbeli közléseit is, így s z á m o m r a is segítséget nyújtott néhány adat t i s z t á z á s á b a n . 4

5

A Göcseji M ú z e u m b a n 1990-ben rendeztünk „ A z patikárius mesterség szolgalatja" c í m m e l kiállítást, ahol bemutattuk a patikában használt edényzetet is, melyek értékesebb darabjait a régi patika berendezéséből örö­ költék Kasztcrék. Köztük biedermeier A l t Wien por­ celánok különféle gyógyszerészeti anyagok tárolására szolgáltak, a fújt opál üveg edény terpentinolaj, a tömzsi ü v e g „Kalium ferrocyan.fi.", azaz sárga vérlúgsó tárolá­ sára szolgált. 2000-ben, a „Központok a Zala m e n t é n " c í m ű állandó kiállítás előkészítésekor restauráltattunk két nagyon rossz állapotú régi s z e k r é n y t a patika korábbi b e r e n d e z é s é b ő l . 6

7

2001-ben hívta fel a figyelmemet dr. Izsák János a Székesfehérváron é l ő Bach G é z á n é Horváth Ilonára (1913-2006), aki Zalaegerszegen született, édesapja dr. Horváth Ferenc ü g y v é d volt, é d e s a n y j a pedig a patikus Kaszter S á n d o r ifjabbik leánya, Ilona. N e m csalódtam, az ifjúi hangú, d e r ű s , gyermekien k é k szemű, mindenki által csak Z s u z s i k é n t ismert asszony kedvesen fogadott, s megosztotta velem emlékeit. Kölcsönzött számunkra négy fénykép­ albumot, melyek közül kettőt akkor p á r é v e maga állított össze. A fotókat nem időrendben rendezte el, az e s e m é n y e k e t , a családtagokat kedve szerint csoporto­ sította, a 19. századi felvételek b é k é s e n megfértek benne a m a i a k k a l . 2006-ban a k ö z g y ű j t e m é n y e k szakmai napján e z e k b ő l mutattam be j ó néhányat. A m e l l e t t ü k felsorakoztatott dokumentumokkal, tárgyak­ kal, interjúrészletekkel illusztráltam, m i m ó d o n épül fel, gazdagodik m ú z e u m u n k s z e r t e á g a z ó történeti g y ű j t e m é n y e , s akár t ö b b év alatt m i k é n t gyarapodik egy foglalkozástípusra, egy család m a g á n t ö r t é n e l m é r e , mindezekkel Zalaegerszeg társadalomtörténetérc v o n a t k o z ó emlékek halmaza. T a n u l m á n y o m az előadás kibővített változata, mely a régi ház falai között egykor élt c s a l á d életmódjának, a helyi t á r s a d a l o m b a n betöl­ tött szerepének b e m u t a t á s á t kísérli meg a fellelhető 8

9

források, sajtótudósítások, levéltári iratok és nem utolsó sorban szóbeli a d a t k ö z l é s e k segítségével. Bach Gézáné b e s z é l g e t é s e i n k során b e s z á m o l t csa­ ládjáról, legrészletesebben saját életéről m e s é l t . Első férje, nagy szerelme virjei Magjarek László (1907-1938) tehetséges, t ö b b nyelven b e s z é l ő pilóta volt. H o s s z ú udvarlási i d ő s z a k után, mivel nehézséget jelentett a kaució letétele, 1934-ben h á z a s o d t a k össze. É d e s a n y j a jelzálogkölcsönt vett fel e célból a Kaszter h á z b ó l kapott ö r ö k r é s z é r e . A l i g született meg kis­ l e á n y u k , s kapták meg V e s z p r é m b e n szép otthonukat, az ifjú férj egy szerencsétlen balesetben - repülőgépe a földbe fúródott - életét vesztette. M á s o d i k férje a nagyon tisztelt, székesfehérvári születésű Bach Géza volt, aki Zala V á r m e g y e gazdasági főfelügyelőjeként került Zalaegerszegre. 10

11

A z ő személyes t ö r t é n e t ü k is figyelemreméltó, de ez alkalommal a n a g y a p á t , Kaszter S á n d o r t és köz­ vetlen hozzátartozóit i d é z z ü k meg. A sors kedves játéka, hogy egyik budapesti utazásom a l k a l m á v a l véletlenül b e s z é d b e elegyedhettem egy bájos hölggyel, akiről kiderült, hogy Kaszter Sándor dédunokája, az idősebb Kaszter leány, A m á l i a unokája. 2008-ban felkerestem az 1922-ben született Petracsek Istvánné Pásztói Gabriellát, aki újabb adatokkal és családi fotográfiákkal szolgált, melyeket nagynénjétől, édesanyja testvérétől, H o r v á t h Katótól ö r ö k ö l t . 12

Kaszter Sándor és Rosonowsky Amália Zsuzsanna u n o k á j á n a k szavaival i d é z z ü k meg e l ő s z ö r Kaszter Sándort: „ N e k e m a n a g y a p á m a fő kincsem volt, nagyon szerettem, minden nap ott v o l t a m a patikában nála, [ . . . ] t ü n e m é n y e s ember volt, Zalaegerszegen [ . . . ] nagyon-nagyon b e c s ü l t é k , mert rettenetcsen korrekt [ . . . ] volt. Reggel nyolckor bement a patikába, este nyolcig bent volt, az ebédszünetet k i v é v e . Pedig gazdag ember volt. N a g y o n sokat dolgozott, de e mellett odafigyelt a n e v e l é s ü n k r e is. L á n y á t , Ilonát egy é v r e egy Stuttgarti n e v e l ő i n t é z e t b e k ü l d t e tanulni, majd k é s ő b b én is oda k e r ü l t e m . " Kaszter Sándor (1847. április 30. - 1931. szep­ tember 2.) édesapja a c s a l á d i emlékezet szerint j ó s z á g ­ k o r m á n y z ó volt a K á r o l y i család birtokán. A Szatmár megyei mezőpetri [ma R o m á n i a ] római katolikus plé­ bániáján kiállított a n y a k ö n y v i kivonatban az szerepel, h o g y az édesapa Kaszter J á n o s r ó m a i katolikus u r a d a l m i majorgazda, é d e s a n y j a G á d o r Julianna. Ennél többet nem is tudunk róluk. S á n d o r fiúk felnőve gyógyszerészetet tanult, majd édesapja B é c s b e küldte tapasztalatszerzésre, ott dolgozott egy p a t i k á b a n . 13

Feleségével is B é c s b e n ismerkedett meg, mesélte az ifjabb unoka. „ B e m e n t egyszer a p a t i k á b a a déd­ a n y á m , és rögtön beleszeretett a s c h ö n e r A p o t h é k e r -

be. D é d a n y á m szülei Bécsben h á z t u l a j d o n o s o k voltak, akik kiadták a házaikat. Feltehetően onnan volt a pénz patikajogot v á s á r o l n i . " Hazánkban az 1876. évi X I V . k ö z e g é s z s é g ü g y i t ö r v é n y rendezte a „ g y ó g y s z e r é s z e t ü g y " kérdéseit is, kijelentve: „a g y ó g y s z e r é s z e t , mint k ö z e g é s z s é g ü g y i intézmény, az á l l a m felügyelete alatt á l l . " E felügye­ letet az állam a gyógyszertári s z e m é l y z e t t u d o m á n y o s k é p z e t t s é g é r e ; az á l l a m i l a g m e g h a t á r o z o t t á r s z a bályzat megtartására és a g y ó g y t á r a k kezelésére; a m e g k í v á n t h e l y i s é g e k b e r e n d e z é s é r e és felszerelésére; valamint a gyógyszertári r e n d s z a b á l y z a t b a n megha­ tározott k ö n y v e k vitelének h e l y e s s é g é r e ügyelve gya­ korolta. A patikák birtoklásában is változás követ­ kezett be, amikor az addigi ún. reáljog helyett a személyi j o g o s í t v á n y t lépett életbe. A z így tulajdonba került patikák bármiféle „ á t r u h á z á s á h o z " b e l ü g y m i ­ nisztériumi e n g e d é l y kellett. R e á l j o g ú patikát t e r m é ­ szetes vagy j o g i s z e m é l y e k birtokolhattak, de be kellett tartaniuk a törvényben e l ő í r t a k a t : „ g y ó g y ­ szertárt csak az kezelhet, k i az o r s z á g területén é r v é n y e s g y ó g y s z e r é s z t u d o r i vagy g y ó g y s z e r é s z ­ mesteri oklevéllel van felruházva." Fiók- és házi gyógyszertárakat a belügyminiszter, m í g az orvosok s z á m á r a kézi-gyógyszertárakat a t ö r v é n y h a t ó s á g első tisztviselője e n g e d é l y e z h e t e t t . 14

Visszatérve a v i s s z a e m l é k e z é s e k h e z : a nagymama, Rosonowsky Amália ( 1851. január 1 9 . - 1 8 9 0 . március 1.) „ n a g y o n szép asszony volt, a c s a l á d b a n mindenki rá akart hasonlítani. Soha nem tanult meg magyarul, ezért aztán mindenki megtanult j ó l n é m e t ü l . " A családi e m l é k e z e t h o m á l y o s a n őrizte meg a Rosonowsky h á z a k számát, volt családtag, aki hat bérházat emle­ getett. Horváth K a t ó a l b u m á b a n szerepel egy bécsi s a r o k h á z fotója. Ez volt az utolsó h á z , amit 1936-ban értékesítettek, á r á b ó l minden c s a l á d t a g örökölt, s akkor m é g luxus holmikra költhettek. „ K e z a m k a [így nevezte A m á l i a n a g y m a m á t u n o k á j a ] perzsabundát vett, a n y á m n a k pedig bútort csináltattak ez ebédlőbe. K a t ó is bundát v e t t . " Ilona férje, dr. Horváth Ferenc ü g y v é d egy ú j o n n a n épült fővárosi h á z egyik modern lakásába fektette a pénzt, amit k é s ő b b kiadtak. „ P e r s z e ezt is elvették. M i n d e n elvettek. A szőlőt, a családi házat, a nagyapa házát. Kaptam kárpótlást, majd azért nevetni fog, 310 ezer f o r i n t o t . " 15

16

Az ifjú p á r első stációja M a g y a r o r s z á g o n a csal­ lóközi Somorja [ma Szlovákia] v o l t . Ott vásárolták meg a m e g ü r e s e d e t t g y ó g y s z e r t á r m ű k ö d t e t é s é n e k j o g á t . Első két g y e r m e k ü k m é g ott született, Ödön fiúk 1874-ben, Amália leányuk 1875-ben. Onnan hama­ rosan Zalaegerszegre települtek, mert itt nagyobb kilá­ tások vártak rájuk, nagyobb g y ó g y s z e r t á r r a l és ügyfél­ körrel. Zalaegerszeg lakóinak s z á m a 1880-ban 6423, m í g 1890-ben 7811 fő volt. 1 7

Tehát itt, 1883-ban jutott birtokukba az 1768-ban felállított Szentlélek patika, mely s o k á i g a posta helyén álló régi h á z b a n működött. A S c h é d y Sándor szerkesztette G y ó g y s z e r é s z e k N a p t á r a 1884. évre kiadott s z á m á b a n m é g Hollóssy J ó z s e f szerepel tulaj­ d o n o s k é n t , majd feltehetően egy kortárs, a ma a Semmelwies Orvostörténeti M ú z e u m k ö n y v t á r á b a n lévő p é l d á n y b a n , k é z z e l kijavította, b á r h i b á s a n Kasztnernck írva az új tulajdonos n e v é t . Először az 1886. évre kiadott, 1885-ben megjelent Naptárban található kinyomtatva Kaszter Sándor n e v e . 1 8

19

A g y ó g y s z e r t á r és új tulajdonosa i d ő k ö z b e n az ún. Hérics h á z b a költözött. Akkoriban a h á z a k a t építtetőjükről nevezték el. Hérics János t ö r v é n y s z é k i ülnök volt, aki a takarékpénztár alapító r é s z v é n y e s e i közé tartozott 1869-ben. A z akkor Kazinczy téri 10. számú, egyemeletes házat a m á s i k két oldalra n é z ő mellék­ épületeivel együtt 37.000 forintért vásárolta meg tőle a Zalaegerszegi K ö z p o n t i T a k a r é k p é n z t á r 1882-ben, melynek h a s z o n b é r b e adásából is j ö v e d e l m e t húz­ hatott. 1887-ben m é g megjelent egy hirdetmény, melyben a takarékpénztár az emeleti, hat s z o b á s lakást kínálta b é r b e v é t e l r e . Ekkor azonban v é g l e g úgy dön­ töttek a r é s z v é n y e s e k , hogy eladják a H é r i c s házat 38.591 forintért, s m e g v e t t é k az akkori ún. Anisits házat. A Deák Ferenc téri ingatlanért ekkor 21.748 forintot fizettek. 20

21

22

A patika ezt k ö v e t ő e n a Hérics házból a Kazinczy téri Fangler házba k ö l t ö z ö t t , feltehetően az előző b é r l e m é n y eladása miatt. Talán épp ők költöztek k i a h a t s z o b á s lakásból. A z akkor m é g földszintes ház tulajdonosa Fangler M i h á l y kereskedő volt. A Fangler család 1913-ban ü n n e p e l t e üzletnyitásának 40. évfor­ dulóját. 23

24

Kaszter Sándor 1886-ban m á r a város egyik leggaz­ dagabb embere, a legtöbb adót fizetők k ö z ö t t szere­ pelt, főként egészségügyi k é r d é s e k b e n számítottak rá: a városi t a n á c s t e r e m b e n hivatalos volt arra a megbe­ szélésre, melyet a kolera m e g e l ő z é s é n e k tárgyában folytattak. Kaszter S á n d o r hosszú élete, szorgalma és ü g y e s üzletpolitikájának k ö s z ö n h e t ő e n azok között volt, akik a városban a leghosszabb ideig szerepeltek a v i r i l i s városi k é p v i s e l ő k t á b o r á b a n : 1886 és 1920 között, azaz 34 esztendőn á t . 25

2 6

Hogy üzletét fellendítse, kihasználva a helyi sajtó létét, rendszeresen r e k l á m o k k a l ajánlotta az általa forgalmazott árukat. N e m g y ó g y s z e r e k e t reklámozott, mert azt az orvosi előiratok, receptek szerint kellett készíteni, hanem m i n d e n f é l e , az emberi e g é s z s é g r e j ó t é k o n y a n ható k é s z í t m é n y t , melyeket különféle for­ rásokból szerzett be. A z 1883-as újságban Dr. Koch g y o m o r k e s e r ű j é t m é g csak Hollóssy J ó z s e f g y ó g y ­ szertára hirdette. Majd Hollóssy helyett Kaszter Sándor neve jelent meg e hirdetésben is. 1884. április 27

2 7 - é n olvashatták nevével az első hirdetést, amikor is Linger Domokos patikussal, aki ekkor a S z e n t h á r o m ­ ság patika tulajdonosa volt, dr. Popp es. kir. udvari fogorvos B é c s b e n előállított Anatherin szájvizét és az Egger-féle k ü l ö n l e g e s s é g e k e t ajánlotta vásárlói figyel­ m é b e . Ugyanekkor H o f f János m a l á t a k é s z í t m é n y e i t Hubinszky A d o l f k e r e s k e d ő v e l r e k l á m o z t a . A V i nádor spanyol b o r k e r e s k e d é s bécsi és hamburgi rak­ tárából szerezte be, s Hubinszky A d o l f mellett ő is forgalmazta az O r v o s i Malaga Sect nevü k i t ű n ő malaga bort, melyet erőtlen betegek, ü d ü l ő k [lábadozók], gyermekek számára ajánlottak, v é r s z e ­ g é n y s é g és g y o m o r g y e n g e s é g ellen. E mellett igen finom külföldi borokat kínáltak eredeti á r o n . 2 8

2 9

1889-ben szintén a gyomor á l l a p o t á t j a v í t ó Eggerféle s z ó d a p a s z t i l l á k a t és a B r á z a i S ó s b o r s z e s z t hirdette a m a g á t Weisz Jónás u n o k a ö c c s e k é n t meg­ h a t á r o z ó k e r e s k e d ő , Fangler M i h á l y é s Marton Lipót kereskedők társaságában. 30

3 1

Kaszter S á n d o r g y ó g y s z e r t á r á b a n , valamint Berger Samu borbély ü z l e t é b e n lehetett kapni 1898-ban a Persay Gyula novai patikus által előállított „ P e r s a y féle zalai bajuszpedrőt'', melyet a k ö v e t k e z ő k é p p e n kínáltak: „ama k i v á l ó tulajdonsága van, hogy a bajuszt állandóan puhán tartja, azt nem tépi, sőt hosszabb használat után annak fejlődését e l ő s e g í t i . " Fehér, barna és fekete színekben készült, egy doboz ára 20 krajcár v o l t . Szakái G y u l a a vállalkozó g y ő r i polgárokról írott m o n o g r á f i á j á b a n elemzi a korabeli sajtóban meg­ jelentetett r e k l á m o k jelentőségét, s megállapítja, hogy a legtöbbször r e k l á m o z o t t t e r m é k e k a gyógyhatású k é s z í t m é n y e k voltak, melyet feltételesen a polgári egészségtudat korai megjelenésének és a kínálati d ö m ­ pingnek t u l a j d o n í t . Bizonyos, hogy e t e r m é k e k akkoriban is nagy hasznot hoztak a hirdetési költség fejében. 3 2

33

A versenytársak

megjelenése

A m á r m e g l é v ő patikák tulajdonosai nem k ü l ö n ö ­ sebben örültek annak, hogy 1891-ben felmerült egy harmadik patika felállításának l e h e t ő s é g e a városban. Kaszter Sándor és ö z v . Unger D o m o k o s n é képviselője, dr. Hajós Ignácz ü g y v é d megfellebbezte a közegész­ s é g ü g y i bizottság azon véleményét, mely szüksé­ gesnek tartotta egy harmadik g y ó g y s z e r t á r létesítését is. A közizgatási bizottság azonban e fellebbezést visszautasította. A z ü g y v é d úr erre i s m é t m e g t á m a d t a a határozatot, de újfent e l u t a s í t o t t á k . A z alispán 1894 áprilisában küldte át a városnak Krosctz Gyula zala­ egerszegi okleveles g y ó g y s z e r é s z k é r v é n y é t a harma­ dik gyógyszertár felállítására. Ezt átadták dr. Gráner Adolfnak, a v á r o s tisztiorvosának, képviselőnek, k é r v e szakértői v é l e m é n y é t . O az egyik közgyűlésen 34

35

ellene szavazott, Kaszter S á n d o r és még egy képvi­ selőtársa tartózkodott, ám a városatyák t ö b b s é g e enge­ délyezte a patika létesítését. Tudtunkkal erre m é g s e m került sor, Zalaegerszegen 1897-ben G y ó g y s z e ­ részként Kaszter Sándor mellett ekkor Schnobel Lajost tartották s z á m o n , aki Unger D o m o k o s n é g y ó g y s z e r ­ tárát vezette. Ugyanekkor hét orvos és egy sebész, valamint h á r o m állatorvos m ű k ö d ö t t a v á r o s b a n , páci­ enseik r é v é n a g y ó g y s z e r é s z e k állandó megrende­ lőiként. 36

Majd csak 1906-ban kezdte reklámozni Hrabovszky Rezső „ P á d u a i Szent A n t a l h o z " címzett új g y ó g y s z e r ­ tárát a R á k ó c z i utca 23-ban, a f ő g i m n á z i u m m a l szem­ ben, felhíva a figyelmet arra is, hogy „ a n g o l és franczia pipereszerek" nagy választéka k a p h a t ó n á l a . 3 7

A g y ó g y s z e r é s z e k s z á m á r a nemcsak a vegyeskeres­ kedések, ahol árultak a p a t i k á k áruválasztékában is fel­ lelhető gyógyhatású k é s z í t m é n y e k e t , jelentettek kon­ kurenciát, hanem a d r o g é r i á k , melyeket esetenként g y ó g y s z e r é s z e k , vagy k é s ő b b szakképzett drogisták vezettek. D . Horváth Antal 1906-ban nyitotta meg dro­ gériáját az „Arany Kereszthez" a plébánia épületben, ahol 1906-ban a cséplőgéppel dolgozó g a z d á k számára teljesen felszerelt mentőszekrényeket valamint lábizzadás elleni Gentry Siccolin port, mindemellett Gentry kávékeveréket is r e k l á m o z o t t . Ez esetben saját c s a l á d t a g jelentette a nyilvánvalóan üdvözölt konkurenciát, mert ő nem lehetett m á s , m i n t Kaszter Amália férje, aki hamarosan elhunyt. 38

1914-ben újabb g y ó g y s z e r é s z jelent meg a színen Kuliffay Kálmán s z e m é l y é b e n , aki 1914-ben adta be kérelmét „a város k ö t e l é k é b e való felvétele" i r á n t . O is csak drogériát nyitott a Kazinczy tér 7. s z á m ú ház­ ban. Unokája, Kuliffay Ede így emlékezett: N a g y s z ü leim L é v a mellett, N a g y i g m á n d o n laktak, onnan kendtek Kecskemétre, majd jöttek át a l()-es években Egerszegre. Először a nagyapa patikát nyitott, de akkor volt m á r két patika, kicsi volt, a v á r o s , hogy több patikát eltartson, akkor nyitották helyette a drogáriát és fotószaküzletet. Filmet is hívtak e l ő . " 39

4 0

A gyógyszertárak forgalmát a századfordulón növelte ugyan a biztosítottak g y ó g y s z e r k ö l t s é g é n e k e m e l k e d é s e , azonban a forgalom n ö v e k e d é s é t nem kísérte a j ö v e d e l e m azonos mértékű g y a r a p o d á s a , mert nemcsak a g y ó g y s z e r t á r a k alapítása nőtt, hanem a g y ó g y s z e r e k hivatalosan megszabott á r a i nem k ö v e t t é k az általános árszint emelkedését, s ez kiha­ tással v o l t a j ö v e d e l m e z ő s é g r e . 41

Ujabb

költözés

A Fangler k e r e s k e d ő c s a l á d 1899-ben az alapokig lebontatta, és teljesen újjáépítette házát, a Szentlélek g y ó g y s z e r t á r számára új helyet kellett keresni. í g y

Kaszter Sándor m á r a harmadik helyen, a Ján házban rendezte be patikáját, talán 1898-tól, k é s ő b b i új háza szomszédságában. J á n Ferenc 1899. október 22-én adta k ö z z é a Zalamegyébcn, hogy 37 éve fennálló fűszer, festék, csemege k e r e s k e d é s é t a K a z i n c z y - t é r (főtér) 7. h á z s z á m alatt levő saját házába helyezte át. Kaszter Sándor is ekkor kérte a várostól, engedé­ lyezze számára, hogy a zalaegerszegi városi köz­ k ó r h á z t ó l g y ó g y s z e r t á r á i g vezetendő távbeszélő sod­ ronyait a város t u l a j d o n á t k é p e z ő A r a n y Bárány v e n d é g l ő és v á r o s h á z a é p ü l e t é n m e g e r ő s í t h e s s e , i l l e t ő l e g ezen é p ü l e t e k r e tetethesse, hogy „ k ü l ö n v e z e t ő duezokat ne kelljen állíttatnia." A z engedélyt megkapta azzal a k i k ö t é s s e l , hogy csakis a városi köz­ építészeti bizottság által kijelölt falrészekcn erősítheti meg a v e z e t é k e t . D e g r é Alajos t a n u l m á n y á b a n egy k é s ő b b i adat i s m e r e t é b e n ír a k ó r h á z telefonhálóza­ táról. Ugyanis ezt 1906-ban a városi világítás beveze­ t é s e k o r a város lebonttatta, bizonyára azért, mert útban volt, majd a városi k ö z g y ű l é s e n és a v á r m e g y e k ö z ­ igazgatási b i z o t t s á g á b a n hevesen vitáztak arról, tarto­ zik-e ezért kártérítéssel a város a k ó r h á z a l a p n a k . 42

43

Kaszter Sándor 1900-ban a 34 legtöbb adófizető p o l g á r között foglal helyet, tagja a k ö z e g é s z s é g ü g y i és a Baross-ligeti b i z o t t s á g n a k , mely a vasúti p á l y a mellett létrehozott liget g o n d o z á s á n a k felügyeletérc j ö t t l é t r e . 1 901-ben 2287 korona 76 filléres adójával a hatodikként került be az 1902. évi virilisek k ö z é . A z új tulajdonos újsághirdetéséből ismert s z á m u n k r a az a tény, hogy Kaszter Sándor bejáratott szikvíz­ ü z e m e t működtetett, amit 1902-ben adott el Korányi M ó r n a k . A s z i k v í z g y á r t á s annyira elterjedt foglala­ t o s s á g volt a g y ó g y s z e r é s z e k k ö r é b e n , hogy 1906-ban törvényjavaslatba került, hogy a g y ó g y s z e r é s z i enge­ d é l y automatikusan j o g o s í t s o n szikvíz gyártásra i s . 44

4 5

46

Kaszter S á n d o r 1904-ben a j ó m ó d ú p a t r i ó t a k e r e s k e d ő k és iparosok t á r s a s á g á b a n hirdetett a B o r b é l y G y ö r g y által szerkesztett C s á n y L á s z l ó e m l é k k ö n y v b e n , í g y t á m o g a t v a a kiadvány megjel­ enését, s a szobor, igaz jóval k é s ő b b i , elkészültét. A z e m l é k k ö n y v b e n az alábbi szöveggel reklámozta az általa beszerzett kozmetikumot: „ H ö l g y e i m ! Ha tiszta, hófehér arezbőrt akarnak, használják a teljesen ártal­ matlan Convallaria eremet. M o s a k o d á s h o z pedig a Convallaria B ó r l a n o l i n szappant, amely puhítja a bőrt, és fokozza a c r é m hatását. Puder h á r o m színben kapható: 1 tégely ára 1 korona, 1 p ú d e r ára 1 korona, szappan: 80 fillér." Egy saját c é l r a készíttetett, piros betűs c s o m a g o l ó tasakon is r e k l á m o z t a e m á r k á t a „ C o n v a l l a r i a hölgypor"-ral e g y ü t t , a k ö h ö g é s elleni G y ö m ö r e y féle szerekkel, és az „ U r o l e g k i t ű n ő b b " h a s h a j t ó v a l egyetemben. 47

Az új lakóház

és

gyógyszertár

A z unoka e m l é k e z e t e szerint 1902-ben a ma Kazinczy utca 9-es számú, az akkori Sütő utca l-es s z á m ú ház m á r Kaszter Sándoré volt. Egy 1903-ban k é s z ü l t , a mai Kazinczy teret á b r á z o l ó k é p e s l a p , melyen az épületet is jól látható, bizonyítja, hogy m á r ekkor az ismert h á z b a n volt a patika, melynek por­ tálját, a bejárat melletti faliképeket, a b e r e n d e z é s t b i z o n y á r a nagyobb beruházás volt kialakíttatni. 1904j a n u á r j á b a n és áprilisában megjelent Singer Miksa vászon, rőfös és divatáru kereskedő hirdetése, melyben jelentette, hogy üzletét május l-jén áthelyezi Ján Ferenc úr h á z á b a , a volt Kaszter-féle g y ó g y s z e r t á r h e l y é r e . A Zala Megyei levéltárban nem találtam adatot, mely a házvétel időpontját pontosítaná. Pedig nemcsak az emeletes, főtéri rész, hanem az e g é s z h á z t ö m b , a mai D e á k térre n é z ő f ö l d s z i n t e s , é p p e n napjainkban b o n t á s r a kerülő épület is a tulajdon részét képezték. 4 8

szintén a belvárosban. E patika a két v i l á g h á b o r ú között a Mándi család m ű k ö d t e t t e , előtte pedig Unger patikus, majd ö z v e g y e tulajdonában volt, aki alkalma­ zottakkal dolgoztatott. 50

A g y ó g y s z e r é s z e k igyekeztek g y ó g y s z e r t á r u k a t mindig a város k ö z p o n t j á b a n , a piachoz közel elhe­ lyezni, hogy a vidékről b e u t a z ó k k ö n n y e n felkeres­ hessék üzletüket. A gyógyszertárak s z a p o r o d á s a a települések gaz­ dasági fejlettségével, az e g é s z s é g ü g y fejlődésével, az orvosok megjelenésével, azok számával állt szoros összefüggésben, a városi infrastruktúra fejlettségének fontos mutatójaként. A 18. század első felében csupán szerzetesrendi és uradalmi patikák voltak, a 18. század m á s o d i k felétől jelentek meg a polgári tulajdonú pati­ kák. A k ö z e g é s z s é g ü g y irányításában j e l e n t ő s lépés volt, amikor a Magyar Királyi Helytartótanács 1858ban elrendelte, hogy g y ó g y s z e r t á r a t csak engedéllyel alapíthatók. Ezek voltak az ú n . reáljogú patikák. A gyógyszertár

Visszatekintés A g y ó g y s z e r t á r alapítási évét a b e l s ő térben a patika bejárata fölött függő, barokkos keretbe foglalt, latin n y e l v ű felirat is m e g ő r i z t e . A z enteriőrt m e g ö r ö k í t ő fényképen is jól látható, fotója kinagyítva szerepel Pcsthy Pál v á r o s i s m e r t e t ő j é b e n . Felirata: H A E C A P O T H E C A E R E C T A EST E X D O N E AP. REGIS AÖ- D O M . 1768 R E G N . M A R I A T H E R E S I A . Azaz: ez a patika alapíttatott M á r i a Terézia enge­ d é l y é v e l 1768-ban, mintegy b ü s z k é n hirdetve, hogy j o g u t ó j a a város első patikájának. Kaszter S á n d o r az 1875-től tulajdonos Hollóssy Józseftől vásárolta meg az akkor a Fehérképi [ma Kossuth Lajos] utcában, a Grünbaum házban m ű k ö d ő patikát, innen költöztette a Hérics házba. Előtte a patika Anisits Dániel tulaj­ d o n á b a n volt, aki 1848-ban vásárolta meg a jeles Reisinger Sándortól, aki 1826-ban került a városba. A pesti egyetemen szerzett diplomát, s itt feleségül vette főnöke, Iván J ó z s e f g y ó g y s z e r é s z leányát, Amáliát. Iván J ó z s e f Adorján Lászlótól vette át a patikát, aki 1798-1808-ig a megye által r e n d e l k e z é s é r e bocsátott h e l y i s é g b e n m ű k ö d t e t t e gyógytárát az egykori kvár­ t é l y h á z b a n . 1808-ban „Patika B o l f ' - j a saját h á z á b a n , az Ispita és a Csacsi utca között helyezkedett el. Elődje H á b e r l e r Péter volt, aki 1775-ben vásárolta meg a szombathelyi Guttcn Györgytől, a patika alapítójától, akinél bérlőként dolgozott. A z ő h á z u k az Opatika u t c á b a n állt, amit a városrendezés során felszámoltak. A Szentlélek e l n e v e z é s a m á s o d l a g o s források szerint az alapító okiraton is szerepel, erre levéltári doku­ mentum utal Anisits Dániel irataiban. 4 9

1814-ben egy m á s i k patika is m ű k ö d é s i engedélyt kapott a városban: 1820-tól Izsó Ferenc birtokában,

és a család

otthona

A z egyik 1933-ban k é s z ü l t felvételen j ó l látszik az ajtó mellett kétoldalt a d í s z e s vakolatkeretbe foglalt, falra erősített tábla a patikus m e s t e r s é g j e l k é p e s alakjai, Aszklepius és H y g i e i a p r o l i i b a n ábrázolt d o m b o r m ű v ű portréjával. Közvetlenül az ajtó mellett az „éjjeli harang" felirata olvasható. A bejárat ekkor az épület h o m l o k z a t á n a k Kazinczy téri oldalán helyezkedett el, a sarkon és mellette kira­ katok voltak, így a patika h a n g s ú l y o s bejárata m é g i s csak a sarokra h e l y e z ő d ö t t . Egy 1937 m á j u s á b a n készült felvételen a Sütő utcai homlokzat földszintjén a privát bejárati kapu mellet balról egy ablak, j o b b r ó l két vakablak, közte egy keskeny ablak látszik. E fotón az is megfigyelhető, hogy a család bevételeit növelte a ház földszintjének, illetve hátsó traktusának bérbe adása lakások, irodák, ü z l e t e k ' számára. A fotón j ó l kivehető az egyik bérlő. Lakatos cipész cégtáblája. Nagyon j ó helyen volt a patika. Ha piacnap volt, m á r hajnalban zörögtek a kocsik, és ott vásárolt a sok falusi. 5

52

A z é r k e z ő k az officina - latin kifejezés, eredetileg műhely, itt maga az elárusító tér - h e l y i s é g é b e léptek, ahol zárt ü v e g e s s z e k r é n y b e n tárolták a k e v é s s z á m ú gyári k é s z í t m é n y t és nyitott polcrendszeren a por, folyadék és kenőcs alapanyagokat. Az officina bal­ oldalán be- és kijárattal e g y ü t t az iroda és az ügyeleti szoba állt, itt volt a mindenkori alkalmazottak lakó­ szobája is. A z officina mértéktartó eleganciával volt beren­ dezve. Stukkókkal díszített mennyezete alatt a falat hatalmas rózsamintás tapétával burkolták, a tároló edé­ nyeket ő r z ő egyszerű, á m m í v e s kivitelű faszekrények

tetején feltehetően neves orvosok mellszobrai álltak. K ö z é p ü t t egy nagy t ü k ö r tágította a teret, felette a Szentlélek áldásában részesített Szent családot ábrá­ z o l ó , nem különösebben kvalitásos festmény, vagy olajnyomat lógott arany keretben. A m á r v á n y lappal fedett pult, azaz táraszekrény aljában szintén ü v e g e s tároló volt, mely hét e g y s é g r e osztotta a szekrényt, két szélén megmagasított, ferdén levágott, pulpitusszerü résszel, melynek zárt elejére r e k l á m o k a t akasztottak. A táraasztal közepén modern s z á m o l ó g é p állt, két oldalán két patikus s z á m á r a kialakított munkafelület, egy-egy mérleggel, melynek alakjai szintén Aszklepiuszt és Hygieat ábrázolták. A görög g y ó g y í t ó isten attribútuma a botra t e k e r e d ő kígyó volt. A mitológai szerint leánya volt Hygieia, az egészség istennője. Ezeket a míves m é r l e g e k e t feltehetően szakboltokban lehetett vásárolni, mert ugyanilyen m é r l e g állt a jeles patikus, Rozsnyay M á t y á s aradi g y ó g y s z e r t á r á b a n is. A pult mellett balról c s o m a g o l ó p a p í r tartására szolgáló öntöttvas állványt helyeztek el. A belsőt á b r á z o l ó fotón többféle edényzet figyelhető meg: az aranyozással ékes biedermeier A l t Wien porcelántól az e g y s z e r ű b b , fedeles k e r á m i a edényekig, az esztergá­ lyozott fapixisektől a különféle méretű és színű ü v e g ­ e d é n y e k i g . Gyártók és üzletek szakosodtak e különféle tárolóedények, eszközök - tablettakészítők, p a p í r d o ­ bozok, üvegedények forgalmazására, a szaksajtóban és a gyógyszerészek naptárában is reklámozva termékeiket. 5 3

H o r v á t h Kató családi a l b u m á b a n egy ritka felvétel található az inspekciós szobáról, erről a fontos helyi­ ségről. A gyógyszertáraknak t ö r v é n y b e foglalt köte­ lességük volt, hogy éjjel-nappal kiszolgálják a sza­ b á l y s z e r ű gyógyszerigényeket. A k i ennek nem felelt meg, azt meg is büntethették. E szoba falát akantuszleveles-virágos tapétával vonták be. A sarokban egy eklektikus, faragott t á m l á s ágy, rajta fehér munka­ k ö p e n y , mellette m á r v á n y l a p o s éjjeliszekrény, majd egy bőrrel bevont k a n a p é állt fodros, virágos pár­ n á k k a l . Előtte ívelt lábú asztal, rajta szőttes abrosz, d o b o z k á k , írókészlet és egy kis tálka. A k é p e n az asztal előtt és az ágy v é g é b e n két nádfonatos thonet szék is látható. A kanapé feletti falon két keretezett o k m á n y függött. B á r a felvétel készítésekor becsillant az ü v e g , m é g i s feltételezhetjük, hogy Kaszter Ö d ö n egyetemi és doktori diplomája lehet, ugyanis a m á s o d i k o n j ó l k i v e h e t ő a DOCTOR s z ó . A baloldali o k m á n y r ó l esz­ tergályozott fátok lóg, benne nyilván az egyetemi v i a s z p e c s é t t e l . Felettük Kaszter S á n d o r n a g y m é r e t ű , bekeretezett fotóportréja látható, mellette két oldalt falra akasztható posztamensen apró figurák álltak. A z á g y felett a falon óratartó, órával, az éjjeliszekrényen ü v e g b u r á s p e t r ó l e u m l á m p a áll, k ö n y v e k k e l és vek­ kerrel. A z óra fontos b e r e n d e z é s i tárgya volt az ügyeleti szobának.

A z officina m ö g ö t t csomagolóraktár, j o b b r ó l a lab­ oratórium és anyagraktár volt, kijárattal a kapualjra. M a is megvan a pincébe v e z e t ő , pántokkal m e g e r ő ­ sített vas kapuzat. A z emeleti h e l y i s é g e k b e n a tulajdonos l a k o t t . „ N a g y o n s z é p volt fönn az emelet" - emlékezett Zsuzsi. „A parketta kocka alakra volt berakva. A z a gyógyszertár a mai napig is m ű k ö d i k . Csak a b ú t o r z a t o t vitték onnan e l . A patikában akkor n a g y a p á m é k mindent maguk csináltak. Egy Wertheim szekrénybe voltak a m é r g e k elzárva, nehogy valaki hozzá tudjon j u t n i . " 5?

5 6

„ É d e s a n y á m , szegény, anya nélkül nőtt fel, h á r o m éves volt, amikor a bécsi nagymama meghalt. A nagy­ apa sose n ő s ü l t meg, nem bírta őt elfelejteni soha. T ü d ő g y u l l a d á s t kapott ez a szép nagymama, m á r kezdett jobban lenni, m á r kiüldögélt. Egyik ebéd után beült a nagyapa ölébe, n a g y a p á m rajongásig imádta, egyszer csak azt érezte - mert m é g gyenge volt a nagy betegség után, hogy elnehezült a karjában. O d a n é z e t t , s halott volt. 38 éves volt, n é g y gyereket hagyott hátra. A n a g y a p á m k é s ő b b - m i n d i g faggattam, hogy meséljen nekem, mindent akartam tudni, - azt mondta, tudod, akkor p ö r b e álltam az Istennel. Ugyanabban az évben Sanyi f i a szintén meghalt, a nagymama március elseje felé, a gyerek meg o k t ó b e r b e n . " 5 7

Az 1890-ben m e g ö z v e g y ü l t apa a három e s z t e n d ő s Ilona l e á n y a m e l l é n e v e l ő n ő t , ahogy ő mondta valamikor, „ a n y a h e l y e t t e s t " keresett. M e z e i n é n é v e n maradt fenn az unoka e m l é k e z e t b e n az i d ő s e b b asszony, egy közjegyző ö z v e g y e : , , [ . . . j m ü v e l t n ő volt, mert a nagyapa olyat keresett" Végig ott volt velük. „Gardírozta a n y á m a t m i n d e n f e l é . Hát a nagyapa nem tudta volna, mert ő este nyolcig minden nap bent volt a patikában." 58

K a s z t e r é k n e k 1890 óta öt holdas szőlője volt z s ú p fedeles hajlékkal a Janka h e g y e n , ahová rendszere­ sen kirándultak, rokoni-baráti összejöveteleket tar­ tottak. Kaszter Sándor akkor vette a hajlékot, amikor m e g ö z v e g y ü l t . „ S z e g é n y nagyapa l e g é n y e m b e r lett, 42 éves volt, mikor özvegyen maradt. Kocsit bérelt, meg egy lovat. Azon vitte k i mindig a gyerekeket. Mondta, hogy ott j ó levegő van, kiszaladgálhatják magukat." Ezt a szórakozást később unokái sem vetették meg. Gabriella szeretettel emlegette: „nagyon szép volt ott, a sövénykerítés alatt ciklámenek nyíltak." 59

60

Társadalmi

kapcsolatok

54

Kaszter S á n d o r n a k az e g é s z s é g e s é l e t m ó d , s egyben a társasági élet iránti v o n z ó d á s á t mutatja, hogy részt vett az 1892-ben az akkor újjá alakuló korcsolya egyesület december végén tartott ülésén mint választ­ mányi t a g , ami azért sem különös, mert Ungcr patikus volt az egylet fő szervezője. 61

A g y ó g y s z e r t á r sokszor egy k a s z i n ó h o z v o l t hasonlatos, ahova város és k ö r n y é k lakói b e t é r v e hozták, vitték a híreket. A „Zala-Egerszcgi T á r s a s k ö r " 1897. j a n u á r 23-én tartott m ű k e d v e l ő színielőadásával egybekötött táncestélyrc kinyomtatott m e g h í v ó szerint jegyeket váltani, illetve előjegyezni is Kaszter S á n d o r Csiky Gergely: A j ó g y ó g y s z e r t á r á b a n lehetett. F ü l ö p című darabját Czukclter Lajos rendezte. Zala­ egerszegen a társaskör 1884 v é g é n alakult. 1895. j a n u á r 1-től a Zöldfa vendéglő emeleti helyiségét bérelték, ahonnan a kaszinó a Bárány új épületébe hur­ colkodott. A T á r s a s k ö r elnöke B o r b é l y György, az e g y e s ü l e t d a l o s k ö r é n e k karnagya 1899-ben Baján Ferenc volt.

szerész volt, aki annak idején is kapott a g y ó g y s z e ­ rekhez c u k r o t . " - e m l é k e z e t t Zsuzsi. Ö d ö n t a betegsége miatt nem vitték el k a t o n á n a k , u n o k a ö c c s é t azonban igen.

Kaszter Amália és D. Horváth Antal

62

A zalaegerszegi ipartestület az elaggott és munka­ képtelenné vált iparosok nyugdíjalapja javára szep­ temberben sorsjátékkal egybekötött mulatságot ren­ dezett, melyre Kaszter Sándor a többekkel együtt a sorsoláshoz tárgyat ajánlott fel. 1902 f e b r u á r j á b a n az i p a r t e s t ü l e t a K o r o n a s z á l l ó b a n reggelig tartó, j ó l s i k e r ü l t m u l a t s á g á t k ö v e t ő e n m e g e m l í t i k a d a k o z ó k é n t Kaszter Sándort is, aki Morandini építészhez hasonlóan 3 korona 80 f i l ­ lérrel járult hozzá a bevételhez. Ez mintegy 18 kiló b ú z a ára volt a k k o r . 63

A város másik fontos egyesülete 18844jen alakult, s a kereskedői pályán lévő itjak ö n m ű v e l é s e és a keres­ kedőosztály társadalmi és gazdasági érdekcinek v é ­ d e l m é r e jött l é t r e . Velük is kapcsolatba került 1908 m á r c i u s á b a n Kaszter Sándor, amikor ingyen „ g ö r ö g t ű z anyagot" juttatott a zalaegerszegi kereskedelmi alkal­ mazottak egylete és az iparos ifjúság ö n k é p z ő egylete márciusi ü n n e p é l y é r e , amit ők az újságban köszönettel nyugtáztak. 6 4

65

Feltehetően, mint j ó m ó d ú polgártársai, Kaszter úr is t ö b b alkalommal támogatta a s z e g é n y e k e t . Azonban erről írásosos b i z o n y í t é k o t csak a polgármesteri iratok egyik 191 l-es feljegyzése nyújt, miszerint az aggápoldai szegények s z á m á r a ajánlott fel egy nagyobb összeget. 66

Bach G é z á n é a k ö v e t k e z ő k é p p e n írta le K a s z t e r é k első l e á n y a , Amália ( 1 8 7 5 - 1 9 5 2 ) sorsát: „ M á s i k leánya hamar férjhez ment, őt is egy g y ó g y s z e r é s z vette el, aki n a g y a p á m g y ó g y s z e r t á r á b a n dolgozott. A nagyapa azt mondta, meg is szerették e g y m á s t , de végtelen boldog volt, hogy egy ilyen nagy gond lement a válláról. Gondold el, ott voltak a lányok, este nyolcig a patikában kellett lenni, legalábbis a nagyapa m i n d i g ott volt, akkor m é g mindent a tégelyekbe k é s z t e t t e k . " A fiataloknak „ R o m h á n y b a n volt patikájuk. Férje tbc-t kapott, s Amália 30 éves korában m e g ö z v e g y ü l t , négy gyerekkel. A z t mondta a nagyapa, hogy a Kaszter ház elég nagy. Eladták a r o m h á n y i patikát, h a z a h í v t a Amáliát. Ő vezette az egész háztartást, ők lakták fönn az egész emeletet, hat szoba volt ott. A halinak nagyon szép, m i n t á s k ö v e z e t e volt, nyolc m é t e r h o s s z ú volt, nagy ablakokkal." Nagyapjuk mind a négy gyermeket kitaníttatta. A két leány Elli (Gabriella) és K a t ó , a fiúk Sándor és Béci, aki most ott fekszik a K á l v á r i a t e m e t ő b e n , mert fiatalon, s z í v b a j b a n meghalt. A nagypapa odavette, s mind a négy gyermeket kita­ níttatta. A m á l i a házasságáról, főként nagyapjáról uno­ kájának, Petracsek Istvánnénak nincs j ó v é l e m é n y e : „ N a g y a n y á m K ő s z e g e n volt z á r d á b a n , felső l e á n y i s ­ kolában. M i k o r végzett, m á r tudott franciául, n é m e t volt az anyanyelve, olvasta a klasszikusokat, s s z é p e n zongorázott. 17 évesen, 1892-ben férjhez adták ahhoz a g y ó g y s z e r é s z h e z , aki náluk dolgozott, H o r v á t h Antalhoz. N e m volt az szerelem, nem tudom, m i é r t adták h o z z á . " Gabriella egy nagyanyját h á r o m gyer­ mekével á b r á z o l ó fotó kapcsán így emlékezett: „ A z egyikük volt az én é d e s a n y á m , Horváth Gabriella (1899-1983), ő volt Elli. Szegeden végzett keres­ kedelmi i s k o l á b a n . Kató (1892-1977) a m á s o d i k gyermek volt. Katu n é n é m férje a Weisz M a n f r é d gyárban volt főmérnök. K é s ő b b m e g ö z v e g y ü l t , a Sanyi [testvérbátyja] vette oda a patikába, mint p é n z ­ tárost. Béci k o r á n meghalt, 15-16 évesen, 1921-ben. R e u m á s lázat kapott, s az a szívére ment."

Kaszter S á n d o r a M a g y a r o r s z á g i G y ó g y s z e r é s z Egyesült tagja volt, bizonyára több esztendeig. 1915ben az igazgatóság rendes tagja, valamint az egyesület X X V I I . j á r á s á n a k , azaz Zala m e g y é n e k igazgatója, helyettese pedig Persay Gyula volt Z a l a n o v á r ó l . Ekkor csak nagyobb vidéki v á r o s o k b a n alakultak önálló testűletek. A g y ó g y s z e r é s z e k o r s z á g o s egyesü­ lete 1872-ben j ö t t létre, a g y ó g y s z e r t á r tulajdonosok egyesületeként, mely fontos szerepet játszott a g y ó g y ­ szerészek érdekében az egészségügyi törvények kidol­ g o z á s á b a n is.

A r o m h á n y i patika m é g a zsíros kenyérre j ö v e d e l m e z t e s z á m u k r a . D . H o r v á t h Antal még R o m h á n y b a n v o l t , tudható meg a részek z s e b n a p t á r á b ó l . Itt szerepel, hogy 1893-ban állították fel, s ekkor 1822 lakosa

A z első v i l á g h á b o r ú t szerencsésen átvészelte a család. „ A z első háborúból nem é r e z t e m semmit, mert a szüleim szárnya alatt voltam. A n a g y a p á m g y ó g y ­

Ugyancsak a naptár közli a g y ó g y s z e r t á r a k s z á m á t az 1905. december 15-i állapot szerint. Ekkor h a z á n k ­ ban 1601 n y i l v á n o s anya g y ó g y s z e r t á r m ű k ö d ö t t .

67

68

69

valót sem 1905-ben gyógysze­ a patikát volt.

7 0

ebből 98 reáljogú, 18 g y ö k j o g ú és 1190 s z e m é l y ­ j o g ú . E mellett m é g 31 fiókgyógyszertár m ű k ö d ö t t . H o r v á t h é k átmenetileg K e c s k e m é t e n is éltek, majd egyre s ú l y o s b o d ó betegsége miatt haza költöztek, s hamarosan elhunyt. 71

Horváth Sándor A Horváth házaspár fiát, „ S á n d o r t 18 éves k o r á b a n elvitték katonának, tüdőlövést kapott, de hazajött, m e g g y ó g y u l t , kikezelték. Egyetemre ment a h á b o r ú után. majd hazatért Zalaegerszegre, és az 1930-as években vitézi jogon kapta Tolnán a gyógyszertárt. L e g é n y e m b e r maradt, szeretett mulatni, s z ó r a k o z n i . Nagyon szeretett fényképezni, volt egy férfi, akivel j ó b a n volt Egerszegen, a Schrantz, aki nagyon j ó fotós v o l t . ' " S á n d o r előszeretettel fényképezte unokatest­ véreit, j á t é k közben, k é s ő b b báli ruhában is. „A Sanyi örökké fotografált. A S e r é n y i v e i volt nagyon j ó b a . Avval mentek mindig együtt fotózni. Meg a Schrantz bácsival is mentek fotografálni. Az is egy nagy fotós volt. Egy elhanyagolt külsejű férfi volt, de állítólag nagyon intelligens v o l t . " 72

73

7 4

1935-ben engedélyezték Horváth Sándor s z á m á r a Tolnán a m á s o d i k patika létesítését, bár k é r v é n y é t m á r 1929-ben beadta. Nagyon megfontolták a d ö n t é s t , m á s o d i k gyógyszertárat csak ott engedélyeztek, ahol a népesség biztos megélhetést nyújtott két g y ó g y s z e r é s z számára, úgy, hogy a m e g l é v ő egzisztenciáját ne veszélyeztesse. Tolnán m á r volt egy patika, az 1830ban a l a p í t o t t S z e n t h á r o m s á g n e v e z e t ű . H o r v á t h Sándor S z ű z Mária g y ó g y s z e r t á r a 1935-1949 között működött. 75

„ H o r v á t h Sándor Tolnáról, az államosítás u t á n , amikor m i n d e n é t elvették, B á t á r a került, akkor vette m a g á h o z pénztárosnak ö z v e g y e n maradt húgát, Katót. K é s ő b b B á t a s z é k e n kaptak egy e g y s z o b á s lakást, Sándor nyugdíjasként élt ott, Kató m é g p á r évig pénztáros volt egy p a t i k á b a n . Amália n a g y a n y á m később Budapestre költözött é d e s a n y á m h o z , havonta kapott ellátmányt az ö r ö k r é s z é b ő l . "

Kaszter Ilona és dr. Horváth Ferenc A m á s i k leányt, Ilonéit (1886-1946) a polgári után a soproni felsőbb l e á n y i s k o l á b a k ü l d t e tanulni az édesapja. „Majd azt gondolta, körülnéz, hogy hol lehetne egy olyan intézetet találni, ahol nem a p á c á k tanítanak, azt akarta, hogy az a n y á m az életre neve­ lődjön. A z én n a g y a p á m nem volt bigott, nem volt túl­ zottan vallásos, de hát katolikus emberek voltunk. Abba a [stuttgarti világi leánynevelő intézetbe, amit kinézett] kerültek Berlintől Angliáig, Kanadától N o r v é g i á i g , mindenhonnan l á n y o k . A z á l t a l á n o s

m ű v e l t s é g elsajátítására nevelte a lányokat. A zene, a nyelvek, az irodalom ismerete volt a l é n y e g , és g y ö n y ö r ű kirándulásokat t e t t ü n k . " A c s a l á d b a n megőriztek egy Singer és Wolfner kiadású E m l é k - a l b u m o t 1901-ből, virágos, szeccszs z i ó s , p a p í r k ö t é s b e n . Kaszter Ilona k a r á c s o n y i ajándéka volt, majd hamar megtelt leánypajtásai, udvarlói bejegyzéseivel, rajzaival. Egy m á s i k , finom selyemfonallal hímzett, b ő r k ö t é s e s albumba érzelgős n ó t a s z ö v e g e k mellé p r é s e l t n ö v é n y e k e t ragasztott Ilona a Stuttgarti intézetben 1902-ben, majd itthon is folytatta a n ö v é n y e k g y ű j t é s é t , zalaegerszegi, és romhányi bejegyzések, ott gyűjtött növények találhatók benne az 1904-1907 közötti i d ő s z a k b ó l . 76

A z 1913-ban született leánya, Ilona, azaz Zsuzsi 25 évvel k é s ő b b ugyanabba az intézetbe került. Édesanyja kísérte el, Bécsen és M ü n c h e n e n keresztül, ahol ter­ m é s z e t e s e n mindent m e g c s o d á l t a k , Stuttgartba. A Schmidt - K r ü g e r testvérek intézetében felejthetetlen évet töltött, m é g 80 é v e s e n is abból táplálkozott. A véletlen összehozta ott édesanyja egyik hajdani, svájci barátnőjének leányával is. Nagyapja az év leteltével egy nagy európai utat is finanszírozott s z á m á r a , bátyjával utazhattak Hollandiába. Bár az imádott feleség és é d e s a n y a elvesztése, 1 890 után hosszan tartó g y á s z honolt a Kaszter h á z b a n , ám a századforduló táján megjelenő újságokban mind több híradással találkozhatunk, amely arról árulkodik, hogy rendszeresen részt vettek a kisváros társasági életében. Kaszter Ilona n a g y l á n y k é n t került haza a Stuttgarti intézetből, nemcsak a városban rendezett b á l o k b a mutatták be, hanem házi t á n c m u l a t s á g o k a t is tartottak. Ezeket édesapja is támogatta, hiszen ismét eladó leány volt a háznál. Egy ilyen m u l a t s á g o t le is fotografáltak, a képen ifjú hölgyek t á n c o l n a k lovag­ j a i k k a l . A táncolók mellett két zenész is látható. H e g e d ű v e l Ö d ö n , furulyával pedig a társaság barátja s z ó r a k o z t a t t a a fiatalokat. A t a p é t á s , p a r k e t t á s s z o b á b a n jobb kéz felől egy terített asztalon gazdag büfében szolgálhatták k i magukat a fiatalok. Balról egy sötétebb ruhába öltözött nő ül egy fotelben, figyelve a fiatalokat. A t á n c o l ó k felett egy s z é p e n kere­ tezett családi kép látható. A férfiak frakkot, csokor­ n y a k k e n d ő t viselnek, a leányok világos báli ruhát, kettőjük derekát sötétebb selyem öv h a n g s ú l y o z t a k i . Balról a m á s o d i k pár női tagja Ilona. A k é p felirata: „a I I I . n é g y e s után reggel 9-kor." Ilona közben férjhez ment, társául dr. Horváth Ferenc ( 1 8 7 8 - 1 9 4 6 ) j o g o t v é g z e t t fiatalembert választotta. L e á n y a a k ö v e t k e z ő k e t mondta el édesap­ járól és családjáról. H o r v á t h Ferenc G y ő r b e n született, postafőnök volt az édesapja, felesége n a g y g y i m ó t i Lamport Jusztina. Tőle került a családba a r o k o k ó , g y ö n y ö r ű , berakásos t a b e r n á k u l u m , amit m i n d i g a leg-

i d ő s e b b fiú kapott meg az örökség szétosztásakor. így került Zsuzsa bátyjához, dr. Horváth László ügy­ v é d h e z Budapestre. A nagyszülőknek „két fia volt, mind a kettő j o g á s z lett. Volt egy n a g y n é n é m , a Manci néni. Szegényke, őróla nem sokat mondok, férjhez ment. S z é p kis nő volt. Szóval ott voltak Győrben, akkor m é g nagy M a g y a r o r s z á g volt, s Gyulafehérvárra helyezték le őket. Onnan pedig a végső stáció Pozsony volt, de mikor már nyugdíjba ment a nagyapa, akkor m á r jött a Trianon, elvették azt a területet. Nagyon nehéz idők voltak, n a g y s z ü l e i m ott is vannak eltemetve." „ J o g á s z volt az é n a p á m . A l s ó l e n d v á n [ma Lendava, Szlovénia] kezdett, talán h á r o m évig volt ott, én ott is születtem. A k k o r bekerült a bíróságra, mint t ö r v é n y s z é k i b í r ó , é s akkor ezt a h á z a t [akkor Wlassics, ma Ady utca 19.] bérelték először. Most is áll, [ . . . ] egy tanítóé volt. Egyszer, m á r elég nagy gyerekek voltunk, jött a tanító, hogy el akarja a házat adni, először a p á m n a k ajánlja föl." így m e g v á s á r o l t á k az é p ü l e t e t . „ E d e s a p á m é k n á l négy gyerek lett, s úgy gondolta, hogy a b í r ó s á g o t otthagyja, s ü g y v é d i irodát nyit. A z egy tisztviselői fizetés volt, a b í r ó s á g nem fizetett olyan jól. Nagyon j ó irodája lett a p á m n a k . Hála Istennek, tényleg föl tudtak bennünket nevelni." 77

Dr. Kaszter Ödön és Hellmbold Anna Kaszter Sándor fia, Ödön (1874-1941) népszerű szereplője volt a zalaegerszegi társas életnek. Ez az eleven, s z ó r a k o z t a t ó , t e h e t s é g e s fiatalember, mint ahogy Gabriella u n o k a h ú g a e l b e s z é l é s é b ő l ismert „ b e t e g e s gyerek volt, a gerincével volt probléma. B é c s b e n operálta B i l l r o t h professzor. Híres ember volt, p á r é v e e m l é k é r m e t is adtak ki a tiszteletére. Csak j ó m ó d ú ember engedhette meg m a g á n a k , hogy oda menjen, s nála g y ó g y í t t a s s a m a g á t . " Elképzelhető, hogy a nemzetközi hírű, kiváló muzsikus professzor e m b e r k é n t is nagy hatással lehetett az ifjúra. 7 8

Ö d ö n felépülve a középiskolát C s u r g ó n végezte, először a Selmecbányái bányászati főiskola hallgatója lett, majd pályát m ó d o s í t o t t , s mégis gyógyszerészeti egyetemre járt Budapesten és Zürichben. G y ó g y s z e ­ részi oklevelét 1898-ban kapott. 1900-ban doktori fokozatot szerzett, majd visszatért Zalaegerszegre. 79

Kaszter Ödön a társasági

és

közéletben

Akkoriban a hosszú, téli esték csendjét, unalmát a k ü l ö n f é l e e g y e s ü l e t e k , t e s t ü l e t e k által rendezett m u l a t s á g o k zaja űzte el. 1902-ben a k a s z i n ó vigalmi b i z o t t s á g a családi összejövetelt és kis h á z i hang­ versenyt rendezett. Dr. R é z l e r Kornél, ifjú büntető­ jogász egy tréfás történettel szerepelt, m í g Lányi Ilonka és Margit z o n g o r á n egy n é g y k e z e s darabbal

mutatkozott be. Dr. Kovács Gyula c i m b a l m á n kuruc dalokat adott e l ő . Háry Lenke „ A m a d á r d a l " c í m ű operett részletet énekelte el H á r y Claris kisasszony k í s é r e t e mellett. „ K a s z t e r Ö d ö n magyar dalokat hegedült, Bubics Tivadar pedig z o n g o r á n adta h o z z á a kíséretet. Naturalista mind a kettő. Kotta nélkül, csak a szívükből j á t s z o t t a k . Bubicsnak k i t ű n ő zenei é r z é k e van s kísérete diskrét és tapintatos. Kaszter Ö d ö n érzéssel játszik, ha meg is hibbanik néha, az é r z e l e m , a technika biztos marad. Bubics j ó l ismeri partnerét, s ha az érzelmek t á g mezején e l s z á g u l d o z o t t a h e g e d ű , azonnal ott volt a n y o m á b a n , s a k e l l ő pillanatban utol érte a c s a p o n g ó muzsikust. A koncert után k e z d ő d ö t t a tánc. T á n c o s b a n nem bővelkedtek, de a fiatal urak tőlük telhetően szorgalmasan - d o l g o z t a k . " - olvas­ hatták az Ö d ö n t érdekesen j e l l e m z ő tudósítást. 80

1903-ban a „zalaegerszegi t á r s a s k ö r február 2 - á n sikerült estélyi rendezett. Dr. Kaszter Ö d ö n g ö r ö g t ü z e t gyújtott a K u m m e r k á v é h á z b a n . " 1904-ben oszlopos tagja lett az ú j o n n a n megalakult irodalmi és m ű v é s z e t i k ö r n e k . A k ö r első előadása áprilisban volt. 2 4 - é n fényes estet tartottak, mely két d o l o g r ó l t a n ú s k o d o t t . „Egyik az, hogy a kör vezetői és tagjai a legnagyobb elismerésre m é l t ó buzgalommal és kitartással láttak dologhoz, m á s i k az, hogy kis v á r o s u n k n a k rétegeiben számottevő m ű v é s z i erő lappangott eddigelé és kelt életre a [ . . . ] k ö r m e g a l a k u l á s á v a l " . R é g e b b e n is voltak a városban „ m ű k e d v e l ő , s z í n h á z p á r t o l ó , zenélő é s másféle társaságok. De olyan széles alapra fektetett, társadalmunk minden rétegére kiterjedő társulás, m i n t az Irodalmi és M ű v é s z e t i Kör, Egerszegen m é g eddig nem volt. V a s á r n a p este 8 órakor k e z d ő d ö t t az e l ő a d á s az Arany B á r á n y nagy termében, melynek m á r 8 ó r a előtt összes földszinti, karzati és páholyhelyiségci megtelek társas életünk minden r é t e g é n e k szép k ö z ö n ­ ségével. L á t v á n y n a k is festői volt, m i k o r felvonult é s elhelyezkedett az i m p o z á n s tribünön a k ö r női és férfi énekkara és zenekara. Úristen, hát csak most kellett megtudnunk, hogy mennyi sok s z é p asszony és l e á n y van Egerszegen." Sándor Zsigmond mérnök v e z é ­ nyelte a k ö v e t k e z ő zenészekből álló és hangszereken j á t s z ó zenekart: „ h e g e d ű n Dr. Kaszter Ö d ö n , Kristóffy K á l m á n , Kardos Samu, K l i m k ó A n t a l I . M o l n á r Vincze, Busy István, Tikk László, Sch[l]ezinger. A I L v i o l á n : Erős Tivadar, Baján Ferencz; g o r d o n k á n : Goldner Ödön; n a g y b ő g ő n : Takács József; fuvolán: dr. Halász M i k s a , dr. Keresztury József, Enyedy Barna; h á r m ó n i u m o n : M a d a r á s z Lajos; z o n g o r á n : Mihálovich A l i c e k.a.; czimbalmon: Csupor Lajos; ü s t d o b o n : Udvardy Imre; triángulon: Horváth J á n o s . " Mendelsohn: Szentivánéji álom c í m ű d a l m ű v é n e k Nászindulóját j á t s z o t t á k nagy átérzéssel. 81

82

83

1908-ból i s m é t felleltünk egy hírt Kaszter Ö d ö n szerepléséről a K a s z i n ó estélyen. E k k o r az új h á z n a g y :

dr. Thassy Gábor. Dr. Ruzsicska Kálmán és Bubics Tivadar zongorajátékkal dr. Kaszter Ö d ö n p o m p á s h e g e d ű s z ó l ó v a k Hantke E m i l felolvasással mulattatták a közönséget. 84

Kaszter Ö d ö n 1909-ben részt vett a zalaszentgróti önkéntes tűzoltó egyesület tavaszi m u l a t s á g á n . E hír arra utal, hogy már akkor tagja lehetett a zalaegerszegi Ö n k é n t e s Tűzoltó testületnek, b á r betegsége miatt ez inkább tiszteletbeli pozíció lehetett. 85

86

Kaszter Ödön 1912. j a n u á r 1-tol édesapjával k ö z ö ­ sen vitte a patikát. Egy 1924-es címtárban m á r csak Kaszter Ö d ö n neve alatt szerepelt a g y ó g y s z e r t á r . 87

A Magyar Paizs hetilap 1912-ben j a n u á r 2 5 - é n hívta fel a figyelmet arra, hogy j a n u á r 2 8 - á n a „Zalaegerszegi Ifjúsági C l u b ' ünnepélyes a l a k u l ó köz­ gyűlését tartja a Korona szálló n a g y t e r m é b e n . A z „Ijfúsági C l u b " alapszabályait a b e l ü g y m i n i s z t é r i u m is j ó v á h a g y t a . A társulat, melynek Kaszter Ö d ö n egyik alapító tagja volt, célját a k ö v e t k e z ő k é p p e n határozta meg: „ A z ifjúság tömörítése által a társadalmi életet és a kultúrát előmozdítani a társadalmi ellentétek lehető áthidalásával a demokratikus eszmék e l ő b b v i t e l é n dolgozni." 1

88

89

Á p r i l i s b a n hosszabb c i k k b e n elemezte Enyedi Barnabás cikkíró a klub h a s z n o s s á g á t . A k á v é h á z i élethez hasonlítja a „klub-életet, mely családias hangu­ latával közvetlenebb társasági életet tesz l e h e t ő v é . " „Ebbe a monoton életű v á r o s b a az élet eleven erejét kell beledolgozni, amelyet a Ifjúsági K l u b e r e d m é ­ nyesen szolgálhat, ha ö s s z e fognak a k ö z j ó é r t a helyesebb érzésű, gazdagabb szívű és gazdagabb fejű polgárok. De akkor a mai életünkben is m é g rut, torz arczzal g r a s s z á l ó Scarron karakterű e l ő í t é l e t e k e t , alacsony gondolkozást, vallásfelekezetek k ö z ö t t való k ü l ö n b s é g t e v é s t , t á r s a d a l m i és hivatali o s z t á l y o k között v a l ó mesterkélt elszigeteltséget, n a g y k é p ű s ­ ködést és főleg a kicsinyes, zsugori s z ű k k e b l ü s é g e t el kell vetni magunktól." Ezen elveknek m e g f e l e l ő e n aztán igyekeztek hasznos rendezvényeket szervezni. 1913-ban meghívták Dr. Havas Hugó nagykanizsai ü g y v é d e t , hogy a „ c l u b által tervezett m ű v e l t s é g terjesztő e l ő a d á s o k s o r o z a t á h o z egy e l ő a d á s s a l járuljon hozzá. Dr. Havas ü g y v é d [ . . . ] sok é r d e k l ő d ő jelenlétéiben a művészi meglátásról beszélt. [ . . . ] A k ö z ö n s é g várva-várja a t o v á b b i előadásokat is, hogy a m ű v e l ő d é s haladását ihletett ajkakról tudja meg, és annak tudása vértezetül szolgáljon" s z á m u k r a . A klub k é s ő b b i sorsát nem ismerjük, f e l t e h e t ő e n a háborús évek vetettek v é g e t m ű k ö d é s é n e k . 90

9 1

Kaszter Ödön s z e n v e d é l y e s e n v a d á s z o t t . T ö b b családi k é p e n visel k e m é n y k a l a p és ö l t ö n y helyett v a d á s z r u h á t , látható mellette puska, egy m á s i k fényképen, ahol ő és é d e s a p j a állnak az ajtóban, előttük s z é p drótszőrű vizsla áll. Gabriella u n o k a h ú g a

e l b e s z é l é s e szerint h á z u k belső teraszának falán lógtak vadásztrófeái és p u s k á i . „ M i k o r első elemista voltam, akkor engem egy évre odaadtak Egerszegre, ott jártam a z á r d á b a . Azóta sem é r t e m , miért volt erre szükség. Ö d ö n bácsi sokat foglalkozott velem, de akkor sokat betegeskedett, néha alig tudott járni. Volt egy kerekes prices, azon tologatták." „ K a r á c s o n y k o r é s n y á r o n sokat voltunk ott [Egerszegen] mindaddig, amíg a p á m meg nem vette a badacsonyi nyaralót. A Zalában tanítottak meg úszni, Kezamka órák hosszat szokott ránk v i g y á z n i , nagyon szeretett strandolni. Egy hosszú, klott, térdig érő n a d r á g és felül egy b ő b l ú z volt a ruhája, h o z z á zsirardi kalap. Ott volt a m a l o m , meg a zsilip. Nem is volt v e s z é l y t e l e n , a p á m a t egy alkalommal h á r o m s z o r l e h ú z t a az örvény." 9 2

Kaszter Ödön a v á r o s képviselőtestületének és a v á r m e g y e törvényhatósági bizottságának is tagja volt. K e v é s adattal r e n d e l k e z ü n k városi k é p v i s e l ő i m ű k ö ­ d é s é r ő l , esetleges p o l i t i k a i szerepvállalásáról, a város v e z e t ő i h e z fűződő v i s z o n y á r ó l , így ezek mélyreható e l e m z é s é r e nem vállalkozhatunk. A z 1930-ban megjelent, Z a l a v á r m e g y e feltámadása Trianon után című k ö t e t b e n az szerepel, hogy „részt vett abban az a k c i ó b a n , mely a k o m m ü n m e g s z ű n é s e u t á n k ö z v e t l e n ü l a zalaegerszegi k o m m u n i s t á k a t összefogdosta, és a b í r ó s á g elé á l l í t o t t a . " Ezt iga­ z o l a n d ó eddig m á s adatot nem találtunk, mert a helyi sajtó 1920-1922-es é v f o l y a m á n a k számai hiányoznak az o r s z á g k ö z g y ű j t e m é n y é i b ő l . E t e v é k e n y s é g e azonban feltehetően ö s s z e k a p c s o l ó d o t t gyógyszerész e g y e s ü l e t i t a g s á g á v a l . A Vidéki G y ó g y s z e r é s z e k O r s z á g o s Szövetsége 1918-ban alakult meg, de 1921re m á r megtörtént fúziója az országos s z ö v e t s é g g e l . A M a g y a r o r s z á g i G y ó g y s z e r é s z E g y e s ü l e t VasZ a l a v á r m e g y c i k e r ü l e t e elnökévé választotta. 93

94

Feltehetően az ebben játszott s z e r e p é v e l függ össze az a tény, hogy 1921-ben lemondott a városi képvise­ lőtestületben betöltött számvizsgáló bizottsági tag­ ságáról. Ezzel kapcsolatban azt írták a j e g y z ő k ö n y v i határozatban, hogy Kaszter Ödönt csak a szabályren­ deletben m e g h a t á r o z o t t számban megalakított bizott­ s á g kiegészítéseként nevezte ki maga a polgármester, hogy „nevezettnek alkalma legyen a beterjesztett ö s s z e s üzemi m é r l e g e k és s z á m a d á s o k teljes és alapos betekintésére és é s z r e v é t e l e i n e k " megtételére. Ezért h e l y é r e nem is választottak senkit. 1927-ben, amikor a v á r o s fel akarta építeni első bérházát, akkor tagja volt a h á z építésének g a z d a s á g o s s á g á t vizsgáló bizott­ s á g n a k . Ezek a t é n y e k azt bizonyítják, hogy rend­ szeresen számítottak rá gazdasági k é r d é s e k b e n . 9 5

A z 1930-ban megjelent g y ó g y s z e r é s z e t történeti m u n k á b a n egy fotótáblán bemutatták a g y ó g y s z e ­ részek egyesületének vezetőit. A h ú s z a s évek második

felében Kaszter Ö d ö n Eöry Vilmos sárvári, Dvorszky Béla dr. és Sütheő Lajos szombathelyi, Cséby Lajos keszthelyi, Küttel D e z s ő kőszegi, M e r k l y Belus József dr. nagykanizsai, Torkos Péter őriszentpéteri gyógy­ szerészekkel alkották a vasi, zalai kerület v e z é r k a r á t . 1931-ben szintén elnöki pozícióban volt, alelnökök Eőry Vilmos Sárvárról és dr. Dvroszky Béla Szombat­ helyről, titkár Pencz J á n o s K i s k o m á r o m b ó l . Ekkor a testülethez Vas m e g y é b e n 21 településen 29 gyógyszer­ tár, m í g Zala megye 23 helységben 33 gyógyszertár tartozott. A 13.305 lakosú Zalaegerszegen Kaszter Sándor és dr. Kaszter Ö d ö n a Szentlélek, Hrabovszky örököseként Király G y ö r g y a Szent Antal patikát, m í g M á n d y Jenő dr. a Szentháromság patikát m ű k ö d t e t t e . Kaszter Ödönt elnöki funkcióján felül beválasztották az ún. taxabizottságba is, melynek feladata a nem hivatalos gyógyszerek, a különlegességek, specialitások és „kézie l a d á s ú " cikkek árának megállapítása v o l t . 96

97

98

9 9

1931-ben ismételten Kaszter Ö d ö n tűzoltó egyesü­ leti szerepléséről s z á m o l t be a sajtó. B o s c h á n Gyula ü g y v é d m e g f o g a l m a z á s a szerint a zalaegerszegi Ö n k é n t e s Tűzoltó Egyesület m á r a h á b o r ú t követően h a n y a t l á s n a k indult, majd é r d e k l ő d é s h i á n y á b a n m e g s z ű n t . De akkor szeptemberben újjá alakult, s 38 tag új m ű k ö d ő tag tette le a fogadalmát. A választ­ m á n y i tagok között Kaszter Ö d ö n neve is szerepelt. 100

Politikai irányultságát az 1935-ben megjelent Zala megyei ismertető őt b e m u t a t ó s z ó c i k k é b ő l ismer­ hetjük: e szerint a NEP elnöki t a n á c s á n a k tagja v o l t . Feltehetően helyi p o z í c i ó r a utal ez a sor. Ebbeli sze­ r e p l é s é n e k nyomát a két világháború közötti politikai életről szóló szakirodalomban nem találtuk, eredeti iratok feltárására pedig e tanulmány írásának keretei között nem volt lehetőségünk. 1 0 1

Egy

Bárány s z á l l ó b a n a város költségérc. A számla ö s s z e g e 3016 koronát tett k i . A tetőzet nélkül maradt házról egy fotó is fennmaradt, megörökítve két férfit, amint a pad­ láson szemléli a kárt, egy másik férfit, feltehetően egy tűzoltót, aki a h á z előtti villanypóznán egyensúlyoz. Ödön házassága

és

öröksége

Bár Kaszter Ö d ö n és Plachncr Ida s o m o g y c s u r g ó i leány eljegyzését a helyi sajtóban is közzé tették 1899ben, k é s ő b b m é g i s HellmboldAnnát vette feleségül, aki F e h é r t e m p l o m b a n született 1 8 7 7 - b e n . Ő t a csa­ ládban a fiatalok Náni n é n i n e k szólították; k i v á l ó a n zongorázott - emlékszik vissza Petracsek I s t v á n n é . „ G y e r m e k ü k nem született, de az asszony n ő v é r é n e k három szép lánya volt." A D o d ó , Márta, A l i z n é v e n emlegetett gyerekeknek M i h á l o v i c h tűzoltó parancs­ nok volt az édesapjuk. „Azt a családot t á m o g a t t á k , az ő gyermekeiket. Volt egy kis súrlódás ezért a csa­ ládban, hogy k i é legyen a j ó l m e n ő patika haszna." A finom m e g j e l e n é s ű asszony névjegykártyáján A n n y ként nevezte meg m a g á t . 1 0 2

103

1 0 4

Ödön 1931-ben, atyja halála után m e g ö r ö k ö l t e a patika j o g o t . A házat Kaszter S á n d o r 1919-ben ö z v . Horváth A n t a l n é Kaszter A m á l i á n a k , fele r é s z b e n pedig H o r v á t h F e r e n c n é Kaszter I l o n á n a k a j á n ­ dékozta, így Ö d ö n bérleti díjat fizetett t e s t v é r e i n e k . 1942-ben ö z v e g y e házrészét Kaszter Ilona n é g y gyer­ mekének a j á n d é k o z t a . 1 0 5

1 0 6

1931-ben Pesthy Pál utalt a g y ó g y s z e r t á r b a n folyó szakszerű m u n k á r a , „ v á r o s u n k n a k ebben a l e g r é g i b b , de a kor i g é n y e i n e k mindenben megfelelő, modern berendezésű patikájában intenzív laboratóriumi munka folyik." M e g e m l í t i , hogy a patikus országosan elismert szakirodalmi t e v é k e n y s é g e t folytat.

tűzeset Az utolsó évek,

É r d e k e s e n világítja meg a család respektusát a k ö v e t k e z ő eset. 1922. j a n u á r 24-én hajnalban isme­ retlen okból kigyulladt, ahogy a városi j e g y z ő k ö n y v fogalmazott, „a Piac-téren levő Kaszter-féle emeletes h á z " , s az egész tetőzet a láng m a r t a l é k a lett. A vészjelzésre a helybeli Ö n k é n t e s T ű z o l t ó Egyesület tíz tagjával kivonult, „ a z o n b a n a vésszel szemben teljesen tehetetlen volt, mert a k ö z ö n s é g részéről a mindenkor megnyilvánuló k ö z ö n y ö s s é g folytán támogatást ezúttal sem kapott. A vész s z í n h e l y é n megjelent Z a l a v á r m e g y e alispánja, aki nagyobb karhatalmat rendelt ki a tűz színhelyére. A laktanyából félszázad c s e n d ő r s é g vonult k i , akik részben a szivattyúkhoz lettek beosztva, részben kordon és k ö z b i z t o n s á g i szol­ gálatot láttak el." Ezért az alispán, Kolbenschlag Béla r e n d e l e t é r e a város p o l g á r m e s t e r e a k i v e z é n y e l t „kar­ hatalmi c s e n d ő r s é g e t " jutalmul m e g v a c s o r á z t a t t a a

munkatársak

Kaszter Ö d ö n hosszú b e t e g s é g e miatt egy ideig öccse, vitéz Horváth Sándor vette át a g y ó g y s z e r t á r vezetését, majd Kováts László dr. volt hosszabb ideig m u n k a t á r s a , aki 1900-ban s z ü l e t e t t K ö r ö s f ő n . A kolozsvári egyetem elvégzése után sokfelé dolgozott, Budapesten is. A fotók tanúsága szerint 1933-ban m á r biztosan Kaszter Ö d ö n alkalmazottja volt. N a g y o n m e g k e d v e l t é k e g y m á s t , Kováts László többször ven­ dégeskedett Kaszteréknél. E g y é b k é n t előszeretettel látogatta a v a s ú t i restit, amely akkoriban k ö z k e d v e l t , kiváló v e n d é g l ő volt. 1939-ben, m á r c i u s 15-én vette feleségül Oszwald Arpádinát, majd Lctenyén v á s á ­ roltak saját patikát, aminek eredetileg egy győri, Sali nevű tulajdonosa volt. A pénz legnagyobb részét a patikus a n y ó s a , Oszwald J e n ő n é adta a v á s á r l á s r a , ezért ő sajnálta legjobban, amikor elvették a p a t i k á t . 1 0 7

A Kaszter patika s e g é d s z e m é l y z e t é t a k k o r i b a n Weiler Mária technikus és Zsuppán Róza t a k a r í t ó n ő alkotta, utóbbi a laboráláshoz, c s o m a g o l á s h o z s z ü k s é ­ ges ü v e g e k mosását is v é g e z t e . ' Kettejüket és a két beosztott patikust ábrázolja egy amatőr kép a g y ó g y ­ szertár bejárata előtt 1933-ban. 1 0 8

Weiler Mária a háború kitörése előtt k i v á n d o r o l t n a g y b á t y j á h o z A m e r i k á b a . H e l y é r e Regös Ilona érkezett, aki kizárólag adminisztrációval és csomago­ lással foglalkozott. Regős Ilona helyére Kublics Ilona került, aki a forrásként h a s z n á l t szakdolgozat í r á s a k o r a gyógyszertári központ m u n k a t á r s a volt. K i s e g í t ő , s egyben első női g y ó g y s z e r é s z k é n t került ide Nagy Erzsébet. Ő t követte 1937. május 15-től Oszwald Arpádina gyógyszerész, a majdani Kovács Lászlóné. K o v á c s László 1939. május 1-től L e t e n y é r e került, és ott dolgozott a gyógyszertárak á l l a m o s í ­ tásáig. Majd ők is v i s s z a k e r ü l t e k Zalaegerszegre, s az egykori Szent Antal p a t i k á b a n dolgoztak a R á k ó c z i úton. 1 0 9

Kaszter Ö d ö n 1941. április 14-én, 66 e s z t e n d ő s e n hunyt el. Érdemeit e m l í t v e röviden m e g e m l é k e z t e k A sajtóban meg­ róla a város j e g y z ő k ö n y v é b e n . jelent g y á s z h í r kiemelte, hogy tisztelte a g y ó g y s z e r é s z társadalom, amit bizonyít, hogy több cikluson át volt elnöke a gyógyszerész e g y e s ü l e t Vas-Zala k e r ü l e t é n e k . G y ó g y s z e r t á r a mindig nagy forgalomnak ö r v e n d e t t . A gyászolók között sorolták fel a Hellmbold, a d ú z n ó s d i H o r v á t h , a brezovai H o r v á t h , a Wcszely, l o v a g Hoffmann Battik és M i h a l o v i c h családokat. Örökösei 14/20-ad részben felesége, 3/20-ad r é s z b e n özv. H o r v á t h Antalné Kaszter Amália, valamint 3/20ad részben Kaszter Ilona, dr. Horváth F e r e n c n é . 1 1 0

1 1 1

1 1 2

1939. május 1-töl Puskás Lajos g y ó g y s z e r é s z vette át a g y ó g y s z e r t á r vezetését, mellette felesége, B o t t y á n Borbála dolgozott 1941-1947 között. A h á b o r ú végén, főként 1945 tavaszán sokat szen­ vedett a Kaszter család, mert a szovjet hadsereg k a t o n á i e l ő s z e r e t e t t e l f é s z k e l t é k be magukat a központi fekvésű házakba. Kaszter Ödön ö z v e g y é t , és u n o k a h ú g a i t is súlyosan b á n t a l m a z t á k . 113

Özv. Kaszter Ödönné, aki 1945-ben a Szent L é l e k patika nagyobb részbeni tulajdonosa volt, a patika vezetésére továbbra is P u s k á s Lajos okleveles g y ó g y ­ szerészmestert kérte fel, írta Baráth Ferenc p o l g á r ­ mester, aki 1945. április 12-én megbízta P u s k á s t , s 1500 p e n g ő fizetést állapított meg számára. D ö n t é s é t gyógyszertár így indokolta: m i v e l m i n d h á r o m m ű k ö d é s e szünetelt, „fontos közegészségügyi é r d e k

f ű z ő d i k ahhoz, hogy l e g a l á b b m ű k ö d é s é t azonnal m e g k e z d j e . "

egy

gyógyszertár

114

1947. május 31-én új felelős vezető, Dobribán Andor g y ó g y s z e r é s z került Kaszter Ö d ö n n é gyógy­ szertárába, majd 1949 j ú n i u s 1-én 15.000 forintért megvette a g y ó g y s z e r t á r a t az ö z v e g y t ő l , s mint tulajdonos vezette 1950. j ú l i u s 28-ig, az államosításig. A z ö z v e g y Pakodra k ö l t ö z ö t t r o k o n á h o z , az egyik Mihalovich l á n y h o z . 1 1 5

1 1 6

Összegzés A városi elithez t a r t o z ó Kaszter családnak az idők során n é g y g y ó g y s z e r é s z tagja volt: Kaszter Sándor, fia, a doktorátust szerzett Kaszter Ö d ö n , d. Horváth Antal, Kaszter A m á l i a férje, valamint fiúk, Horváth Sándor. A két Kaszter, apa és fia képviselőként jelentős szerepet játszott Zalaegerszeg város irányításában is. Az o r s z á g o s g y ó g y s z e r é s z szakma is számított részvé­ telükre az általuk létrehozott egyesületben. Kaszter S á n d o r a Magyar G y ó g y s z e r é s z Egyesület igazga­ tósági tagja volt, az e g y e s ü l e t 1921-ben tiszteletbeli tagjává v á l a s z t o t t a , m í g Ö d ö n már az 1921-ben újjá alakult gyógyszerész e g y e s ü l e t b e n viselt elnöki tisztet. 117

Kaszter Sándor szinte a g y ó g y s z e r t á r á h o z volt láncolva, munkája nagyon felelősségteljes volt, nagy figyelmet igényelt a saját készítésű oldatok, tabletták, porok elkészítése. Á l l a n d ó a n figyelni kellett az árak változásait, s minél t ö b b dolgot kellett forgalmazni a megfelelő bevétel é r d e k é b e n . Magasabban kvalifikált, gyermektelen fia szabadabban mozgott. Kaszter S á n d o r fiatalon elhunyt veje m á r k e v é s b é sikeres, míg unokája átlagos életpályát futott be, a m e g v á l t o z o t t tár­ sadalmi viszonyok n a g y m é r t é k b e n befolyásolták sorsát. A sok-sok családi f é n y k é p arról t a n ú s k o d i k , hogy a zalaegerszegi család 1883-1941 között gazdagon, j ó m ó d b a n élt. Hatalmas h á z , elegáns bútorzat, képek a falon, könyvek, t a n u l á s , utazások, s z ó r a k o z á s lehe­ tősége, mind-mind adva voltak számukra. Azonban a b e t e g s é g e k , családi tragédiák, a h á b o r ú k őket sem kerülhették el. Gyermekeik a Kaszter nevet m á r nem vitték t o v á b b , l e á n y á g o n azonban több leszármazójuk hordozza örökségüket. A Kaszter család s z á m o s tagja a v á r o s védett t e m e t ő j é b e n , a Kálvária temetőben nyugszik. A Wapper Ignác faragta szép fekete márvány obeliszk, a Göcseji M ú z e u m b a n tárgyak, fotográfiák, a v á r o s b a n egykori h á z u k őrzi emléküket.

Jegyzetek:

Az Ady utcában áll egy földszintes lakóház, melynek oroszlános réz kopogtatóit pár éve lopták el. Leltári száma: T. 92.8.22. Az egyiket Horváth Katalin, Kaszter Sándor Amália leányának gyermeke által összeállított albumban találtam, a másikat pedig Kovács László, Kaszter Ödön beosztottja kapta Hátoldalán dedikáció: Emlékül az én Kedves Munkatársamnak Dr. Kaszter Ödön 1939. III 22. Bal sarokban lent: pirossal nyomott körbélyegző: Dr. KASZTER SZENTLÉLEK GYÓGYSZERTÁRA ZALAEGERSZEG felirattal, középütt a szentlélek galamb képében sugarakkal körülvéve. 12 x 17 cm. BLÁZY 1974. A dolgozatba ragasztott egyik 1933-ból származó, archív fotót kiemeltük, s a múzeum gyűjteményébe lel­ tároztuk. Göcseji Múzeum TF 2005.8.1. Béres Katalin: Kiállítási forgatóköny. Göcseji Múzeum adattára 1444 - 90. A patika edényeit Béres Katalin határozta meg dr. Blázy Árpád segítségével. A történeti gyűjteményben a 76.43.1. 56.1.1.2. szám alatt 28 db porcelán patikaedény található, valamint, a 2004.12.14. leltári számú üveg, melyet dr. Blázy Árpád aján­ dékozott a Göcseji Múzeumnak. Egy a gyógyszertár emblémájával ellátott üvegbe egy apró kálváriát épített Peics Mátyás 1951. szeptember 24-én. E türelem­ üveggé átlényegült darab leltári száma 80.40.1. Pais Kázmér hagyatékából pedig néhány, a Kaszter patikában kiváltott orvosság receptje található a történeti dokumentum gyűjteményben. T. 91.33. tételszámon. Az 55.20.1. leltári számú tárgy leírását lásd: BÉRES-MEGYERI 2000. 244-245.,az 55.20.2. leltári számúé: 166-177. Interjú Bach Gézánéval, gyűjtőnapló a Göcseji Múzeum adattárában: 2378-2001. A fotókról mintegy 200 reprodukciót készíttettünk a Göcseji Múzeum adattári fotótára számára. A képekről, albumokról készült reprodukciók: 48.880--49.055, dia: 49.254-49.579., a Madjarek László emlékét őrző album képei: 49.545 49,49.579., 50.036-50.042. Zala Megyei Levéltár (tovább Z M L ) Zalaegerszeg telekkönyvi betét 764. Megemlékezik róla a Magyar Szárnyak 1939. évi 9. száma. Interjú Petracsek Istvánnéval. Gyüjtőnapló a Göcseji Múzeum adattárában: 3428-2008. Anyakönyvi kivonat az 1939. IV. tc. végrehajtására 860/1944. Petracsek Istvánná tulajdonában. KEMPLER 35-36. Interjú Petracsek Istvánnéval. Göcseji Múzeum adattára 3428 2008. Interjú Bach Gézánéval. Göcseji Múzeum adattára 2378-2001. Interjú Bach Gézánéval. Göcseji Múzeum adattára 2378-2001. PESTHY 105. Pesthy Pál tévesen 1883-ra tette a patika vásárlásának idejét. Köszönöm Ráczkcvy Edit könyv-

tárosnak, hogy kikereste, s eljuttatta hozzám a naptár adatait, s a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum mun­ katársainak a szíves segítséget. '9 Gyógyszerészek Naptára az 1886. évre. 10. MEGYERI 2001. Pesthy Pál tévedett, amikor azt írta, hogy a Hérics ház a Központi Takarék helyén állt. Zalamegye (továbbiakban ZM) 1887. június 19. Az ingatlan a Deák tér 448. szám alatt volt. Z M L X I . 211. A Zala-Egerszegi Takarékpénztár Részvény­ társaság 19. üzletévi számadása 1887. évről. PESTHY 105. MP 1913. október 2.3. Z M 1 886. augusztus 8. PAKSY 2006. 185., 187. Z M 1883. április 29., több számban is látható ugyanez a hirdetés Z M 1885. március 1. Z M 1885. április 15. Z M 1889. március 17. Z M 1889. február 10. Z M 1898. január 2. SZAKÁL 2002. 218.. 224. Z M L Zalaegerszeg város közgyűlési jgyk. 1891.IV.14. I.809/kig 94., 1894.IV. 14 Tehetős izraelita kereskedő és orvos család fia, 1897töl a kórház igazgatója. " Zalavármegye tiszti-czim és helységnévtára, 1897. Összeállította: Záborszky József Zalavármegye köz­ igazgatási kiadója. Zala-Egerszeg, 1897. 15. MP 1906. december 27. MP 1906. augusztus 2. Z M L Zalaegerszeg város képviselőtestületének iratai. Jegyzőkönyv 1914. X.24. 10939/1914. Kuliffay Kálmán 192-ben elhunyt. Lásd: részvétnyilvánítás. Z M L Zalaegerszeg város képviselőtestületének iratai. Jegyzőkönyv 1929. II.8. 204/929. MOSSE 1924. 1507. KEMPLER 58. Z M L Zalaegerszeg város képviselőtestületének iratai. Jegyzőkönyv 1898. 1.22. V 90/kig 898. III.263. A posta által működtetett zalaegerszegi telefon azonban csak 1904. november 1-én kezdett működni Zalaegerszegen, s 1931. szeptemberében új telefonközpontot adtak át. Z M U 1931. szeptember 4.1. DEGRÉ 20. Z M 1900. május 6. MP 1901. december 5.5. Összevetésre alkalmas adatok: Gráner Géza 8864 korona 52 fillér, a Zalaegerszegi Központi Takarékpénztár 8044 forint, a Zalamegyei Központi Takarékpénztár 6582 forint, a Szombathelyi püspökség 6078 forint, a zalaegerszegi plébánia 2869 forint. KEMPLER 1984. 82. A Göcseji Múzeum történeti gyűjteménye 91.33.35. MP 1904. január 2.5., 1904. április 14.8. PESTI IY 104.

2 0

2 1

2 2

2 3

2 4

2 5

2 6

2 7

2 8

2 9

3 0

3 1

3 2

3 3

3 4

3

3 7

3 8

3 9

4 0

4 1

4 2

4 3

4 4

4 Í

4 6

4 7

4 8

4 9

50 BLÁZY cs PESTHY adatainak felhasználásával. 51 Petracsekné szerint a harmincas években Gábor Jenő orvos volt az egyik bérlő, de itt volt a vő, dr. Horváth Ferenc ügyvédi irodája is. 52 Interjú Petracsek Istvánnéval. Göcseji Múzeum adattára 3428-2008. 53 Fényképet lásd: KEMPLER 1984. 208. Rozsnyay Mátyás (1833-1895) Szabadszálláson született. Korszerűen berendezett falusi patikájában kezdett fog­ lalkozni a gyermekgyógyászatban akkoriban egyedüli lázcsillapító szer, a csersavas kinin íztelen vegyü­ letének kidolgozásával. Aradra költözése (1872) után behatóan foglalkozott a környékbeli borvidék borainak gyógyborrá való feldolgozásával, amelyekkel több külföldi (Brüsszel, Párizs, Bécs stb.) kiállításon aranyérmet nyert. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Rozsnyay emlékérmet alapított. 54 Sajnálatos, hogy ezen okleveleknek nyoma veszett. 55 Az épületet 1966-ban átalakították, a térre nyíló bejárati ajtót az épület sarkára helyezték át. Az ajtót 2007-ben ismét visszahelyezték. A gyógyszertár beosztására vonatkozó adatokat Fábián Istvánné dolgo­ zatából ismerjük. 56 Zsuzsi néni emlékezete szerint múzeumba került, dr. Graca-Szabó Katalin volt szíves utána nézni, de nincs nyoma az orvostörténeti múzeumban. Bizonyára a régi értékeket elvető, modernizáló szemléletű rombolás áldozatává vált. 57 1878. július 2.- 1890. október 11. 58 Gyüjtőnapló. Göcseji Múzeum adattára 2378-2001. 59 Zsuzsanna szerint a 6-os vagy 8-as szám 60 Interjú Petracsek Istvánnéval. Göcseji Múzeum adattára 3428-2008. 61 Z M 1892. január 31. 62 A meghívó most a Göcseji Múzeum állandó kiállí­ tásában látható. KATALÓGUS 186. Z M L Göcseji Z M L XIV. 37. Nasinszky iratok. A „Szenthárom­ sághoz" címzett gyógytárban például arra vállalkoztak, hogy egy Császár- bicykli és egy Schunda cimbalom eladásáról adjanak tájékoztatást. Z M 1889. április 28.4. 63 Z M 1902. február. 9. 6. Ekkor 50 kg búza ára 9 korona 15 fillér volt. 64 PESTHY 169. 65 MP 1908. március 19.4. 66 Ennek oka az lehet, hogy ezen iratok 1890 és 1910 közötti anyaga nagyrészt elpusztult. Z M L Zala­ egerszeg város polgármesterének iratai 1911/10195. 67 Gyógyszerészek Zsebnaptára (tovább: Zsebnaptár) Naptár az 1916. évre. Szerk. Dr. Varságh Zoltán. Buda­ pest, 1915. 89-85. Zalanova ma egyszerűen Nova. Valójában Moldoványi nevezetű férje az ötvenes évek­ ben tűnt el, amikor amerikai rokonai miatt kémkedéssel vádolták és bebörtönözték. Bach Gézáné adatközlése. 69 Zsebnaptár az 1905. évre, Szerk. Dr. Varságh Zoltán, Rassbcrger József. Budapest, 1905. 155. 70 Az ún. gyökreáljogú patikákat a hozzátartozó ingat­ lannal együtt telekkönyvezték. KEMPLER 37. Zsebnaptár az 1905. évre. 119. Ö készítette a patika emblémáját ábrázoló felvételt is

73 74

75 76

77 78

79 80 81 82 83 84 85 s6 87

s8 89 90 91 92 93 94 95 96

97

98

Pesthy Pál kötetébe, melyben több fotója is szerepel. Schrantz Elek mozi tulajdonos és technikus Alsólcndván élt, akit lehallgató gép tulajdonosaként, a vörösök ellen szervezkedő polgárok segítőjeként említi Nagy Károly, későbbi járásbíró az 1919-es ellenforra­ dalomról szóló könyvében, nevét Schranz -ként írva. NAGY 1925. 38. Trianon után a férfi Zalaegerszegen élt, majd nyoma veszett. Dr. Shlemmer Tamás szíves közlése. Serényi Árpád, a két világháború között időszak jeles fényképésze Zalaegerszegen. Interjú Petracsek Istvánnéval. Göcseji Múzeum adattára 3428- 2008. GÁBOR 1982. 121-122. A következő nótákat tartalmazza: „Bíró uram, bíró uram, bevádolok valakit / Barna kislány szemefénye, ha rá nézek megvakít..."; „Czigány asszony sátora...."; „Ha az Isten nem egymásnak teremtett...."; „Daru madár útra készül..." Lelt sz.: T 2008.36.2. Ma a város védett épülete a párkányzatokkal, pillé­ rekkel, figurális domborművekkel díszített ház. Theodor Billroth (1826. Bergen - 1894. Abbázia) nem­ zetközi hírű német-osztrák belgyógyász orvospro­ fesszor volt, kiváló tudós, kutató, feltaláló, tanár, invenciózus tehetség. Mindemellett virtuóz hegedű­ művész is volt, baráti kapcsolatban állt Johannes Brahms-sal. Ma Bécsben Billroth háznak nevezik azt az épületet, melynek erkélyes nagytermében gyakorlati bemutatóit, előadásait tartotta. BÁRSONY 1930. 26. tábla. ZM 1902. december 14.6- 7. ZM 1903. február 8.4. MP 1904. március 24.3. 1904. április 28.1. MP 1904. április 28.1. MP 1908. január 30. MP 1909. július 22. 6. Fábián Istvánné dolgozata MOSSE 1924. 1507. Ekkor a gyógyszertárak között Hrabovszky Rezső és dr. Mándi Jenő patikáját emlí­ tették még, drogériát Kuliffay Kálmán gyógyszerész működtetett. MP 1912. január 25.4. MP 1912. május 23.3. Z M L Letétek gyűjteménye. 820. MP 1912. április 25. 1-2. Új „Ifjúsági klub" alakult. MP 1913. március 6.4. Pásztói Ámon miniszteri osztálytanácsos, a háborút követően kivégezték. ZALA VÁRMEGYE FELTÁMADÁSA 1930. 148-149. BÁRSONY 540. Z M L Zalaegerszeg város képviselőtestületének iratai. Jegyzőkönyv 1927. 3456, 2963. 118. Portréjuk és születésük, oklevelük és doktorátusuk megszerzésének időpontja a magyarországi gyógy­ szertár tulajdonosok arcképcsarnokában szerepel: BÁRSONY 26. tábla. Más összefüggésben: 440. Zsebnaptár az 1931.évre. Összeállította: Karlovszky Gyula, Koritsánszky Ottó. Budapest 1931. 333-334. Zsebnaptár az 1931. évre. 476.

J 9

1 0 0

1 0 1

1 0 2

1 0 3

1 ( ) 4

1 0 ?

1 W l

1 0 7

1 0 8

1 0 9

Zsebnaptár az 1931. évre 324. Z M U 1931. szeptember 22. 2. ZALA VÁRMEGYE 1935. 187. A Bethlen István kor­ mányzása idején, 1922-ben létrejött Egységes Párt Gömbös Gyula kormányalakítását követően, 1932. október 27-én vette fel a Nemzeti Egység Pártja nevet. ZM 1899. január 8. Születési helye és évszáma a Dobribán Andor tulaj­ donában levő Zala megyei gyógyszertári tulajdonosok és alkalmazottak nyilvántartási könyvéből ismerhető. Göcseji Múzeum történeti dokumentum gyűjteménye: 2008. 36.1. Szeghalmy Gyula: Dunántúli Vármegyék. A Magyar Városok monográfiája kiadóhivatala. Budapest, 1939. 715. ZML Zalaegerszeg telekkönyvi betét 764. Dühné Kovács Árpádina szíves közlése. Fábián Istvánné adatai. A fotó leltári száma: TF 2005.8.1. Győrből származik, édesapja állatorvos volt, hárman voltak testvérek. Kérdeztem a különös névről. Oszwald Jenő édesanyja volt Árpádina, tőle öröklődött a név. A győri gimnáziumba járt, majd az egyetemen gyógysze­

1 1 ( )

1 1

'

1 , 2

1 1 3

1 1 4

1 1 5

'

1 6

1 1 7

részetet tanult, 1932-33-ban végzett, majd Győrben dolgozott. Nem volt állás, ezért került Egerszegre. Csak rövid ideig dolgozott Zalaegerszegen, a Mándi patikában, a postával szemben, és Kaszteréknél is. Z M L Zalaegerszeg város képviselőtestületének iratai. Jegyzőkönyv. 1941.V.12. 96/1941. X X X V I I I . 211. Zalamegyei Újság 1941. április 15. A Dobribán Andor tulajdonában lévő gyógyszertári nyilvántartó könyv adatai. Interjú Bach Gézánéval. Göcseji Múzeum adattára 2378 2001. Z M L Zalaegerszegi polgármestere 1945-4508, fogal­ mazvány. Idézi: DOKUMENTUMOK 363-364. Dobribán Andor (1916-1981) Gyergyószentmiklóson született. A Csíkszeredai Római Katolikus Főgimná­ ziumban érettségizett, majd Szegedre került, ahol 1942-ben a Tudományegyetemen gyógyszerészeti oklevelet szerzett. A háborús évek után 1947-ben került Zalaegerszegre. Kisebb megszakításokkal haláláig itt dolgozott felelős vezetőként. Dobribán Andor közlése. A faluban még emlékeznek rájuk, dc közelebbi adatokat nem sikerült megtudnom róluk. BÁRSONY 1930. 544.

Irodalom:

BÁRSONY 1930 Bársony E.: A magyarországi gyógyszerészet törté­ nete az ősidőktől a mai napig. A Magyarországi gyógy­ szerész egyesület kiadványa. Budapest. 1930. II. kötet. B É R E S - M E G Y E R I 2002 Béres K. - Megyeri A.: Zalaegerszeg. In: Központok a Zala mentén. Katalógus. Zalaegerszeg 2002. 141-209. BLÁZY 1974 Blázy Á.: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847. Szerk. Degré A.: Zalai Gyűjtemény 1. Zalaegerszeg, 1974. DEGRÉ 1973 Degré A.: A zalaegerszegi városi kórház (1885-1950) In: A zalaegerszegi megyei kórház története. Tudo­ mányos közlemények 3. Zalaegerszeg 1973.13^15. GÁBOR 1982 Gábor Józsefné: Tolna megye gyógyszertári háló­ zatának kialakulása és fejlődése 1767-1950. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszertudományi Kar Egyetemi Gyógyszertára. Doktori disszertáció, kézirat. Budapest, 1982. KEMPLER 1984 Kempler K.: A magyarországi gyógyszerészet a századfordulón (1888-1914). A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár

kiadványa. Budapest 1984. 203 MEGYERI 2001 Megyeri A.: A Göcseji Múzeum az egykori takarékpénztár székházának építéstörténcte. Adalékok Zalaegerszeg első pénzintézetének történetéhez. In: Zalai Múzeum 10. Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, Zalaegerszeg, 2001. 219-237. MOSSE 1924 Mosse, R.: Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára Budapest, 1924. NAGY 1925 Nagy K.: Az alsólendvai ellenforradalom. A szerző saját kiadása. Zalaegerszeg, 1925. ZALAEGERSZEG 1985 Zalaegerszeg. Dokumentumok a város történetéből. Szerk. Gyimesi E. Zalaegerszeg, 1985. PESTFIY 1931 Pesthy P.: Zalaegerszeg múltja és jelene. Képekkel és a város térképével ellátott útmutató. Zalaegerszeg, 1931. 191. PAKSY 2006 Paksy Z.: Kisvárosi elit. Zalaegerszeg város virilisei 1873-1939. In: Végvárból megyeszékhely. Tanul­ mányok Zalaegerszeg Történetéből. Zalaegerszeg, 2006. 169-194.

UTCÁK-TEREK-EMBEREK 1997 Utcák-terek-emberek. Zalaegerszeg régi képeken. Szerk. Megyeri A. Zalaegerszeg, 1997. SZAKÁL 2002 Szakái Gy.: Vállalkozó győri polgárok 1870-1940 között: sikeres történeti modellváltás, Budapest 2002 [Budapest].

Z A L A VÁRMEGYE 1935 Zalavármegye ismertetője. Szerk. Bodry L., Madarász Gy., Zsadányi O., Sopron, 1935. Z A L A VÁRMEGYE FELTÁMADÁSA 1930 Békássy J.: Zala vármegye feltámadása Trianon után. (Zalai fejek.) Budapest. 1930.

th

The rCaszters - A pharmacist family in Zalaegerszeg in the 19—20 centuries

th

In a late 19 century building located in the heart o f Zalaegerszeg, a pharmacy has been run for over a hundred years to serve the local citizens. Based on press releases, archived documents, interviews made w i t h t w o grandchildren and family photographs, this study is to show some mosaics from the life o f a phar­ macist family belonging to the elite o f the local com­ munity at the time, r e v i e w i n g the objects in the col­ lection o f the Göcseji M ú z e u m (Göcsej Museum) that can be associated w i t h the pharmacy. S á n d o r Kaszter was born in M e z ő p e t r i , County S z a t m á r (today Romania) in 1847. His father worked as an estate leader for the Károlyi Family. Sándor studied pharmacy and w o r k e d in a pharmacy in Vienna where he met Amália Rosonowsky, the daughter o f a well-to-do family w i t h a property lease business. After they got married they lived in Somorja (today Slovakia) for a short t i m e , then in 1883 they bought the H o l y Spirit Pharmacy in Zalaegerszeg which was founded in 1768. After his wife's early death in 1890 S á n d o r Kaszter did not get married again but devoted his entire life to his profession and family and gave the best education to his three cildren and eight grand­ children. O w i n g to his successful business policy he became one o f the richest citizens o f the town and a member o f the Local Government. He bought a one-storey building in 1902 where he opened a pharmacy.

His son, Ö d ö n became i l l at a young age and was later operated by a Vienna professor called Billroth. Inspite o f all this, he obtained a Doctor's Degree in pharmacy at the University o f Budapest. After grad­ uation he returned home and being an excellent v i o ­ linist he actively participated in the cultural life o f the town. Fie gained reputation as a member o f the Local Government and the County Administration Committee. Both father and son were prominent members o f the Vas and Z a l a D i v i s i o n o f the Association for Hungarian Pharmacists' where Ö d ö n also acted as chair. The daughter o f Sándor Kaszter, A m á l i a married Antal Horváth, a young pharmacist employed by her father. They moved to R o m h á n y , then to K e c s k e m é t . They had four children. Unfortunately she lost her husband too soon and had to return to her father's home. Her son, Sándor H o r v á t h also continued the family tradition. He participated in World War I and later opened his o w n pharmacy in Tolna in 1935. The younger daughter o f Sándor, Ilona married a judge called Ferenc Horváth w h o later worked as a lawyer. They brought up three daughters and one son. The name Kaszter was not inherited, yet the black marble tomb in the town cemetery shall resemble the elder generations. Translated

by Marianna

Albert