ZALAEGERSZEGEN VÉGZETT KÖZGAZDÁSZOK KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az egyesület a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézete, valamint a BGF PSZF Zalaegerszegi Intézete, mint jogelődök és a BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg, mint jogutód felsőoktatási intézményben végzett diákok és ott dolgozó tanárok kezdeményezésére jött létre. A ZALAEGERSZEGEN VÉGZETT KÖZGAZDÁSZOK KÖZHASZNÚ EGYESÜLET - a továbbiakban : Egyesület – az 1989. évi II. törvény alapján önkéntesen létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott céljainak elérése érdekében a hivatkozott, valamint az 1997. évi CLVI. törvény alapján végzi tevékenységét.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Egyesület neve: ZALAEGERSZEGEN VÉGZETT KÖZGAZDÁSZOK KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 2. Egyesület célja, feladatai: Az Egyesület általános célja: A Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézete, valamint a BGF PSZF Zalaegerszegi Intézete, mint jogelődök és a BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg, mint jogutód felsőoktatási intézményben végzett diákok és ott dolgozó tanárok együvé tartozásának tudatosítása, a volt diákok egymás közötti és a tanárokkal való kapcsolattartása az egyesület elsődleges célja. A főiskolai oktató nevelő munka támogatása, a felsőoktatási hagyományok ápolása, erősítése az egyesület tevékenységének alapja. Az egyesület hozzájárul a szakmai információk gyors, hatékony terjedéséhez, a képzés és továbbképzés színvonalának emelkedéséhez.
Célja továbbá a gyakorlati képzés színvonalának emelése, gyakorlati szakemberek oktatásba történő bevonásának további elősegítése. Az Egyesület közhasznú feladatai: Az Egyesület jogi személy, közhasznú társadalmi szervezet. Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26.§ c.) bekezdésében
megjelölt
közhasznú
tevékenységek
közül
az
alábbi
tevékenységet gyakorolja: „c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő - a szervezet létesítő okiratában szereplő - cél szerinti tevékenységek: 3. tudományos tevékenység, kutatás, 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 5. kulturális tevékenység, 9. környezetvédelem, 20. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások” Az Egyesület az Alapszabályban megfogalmazott céljai megvalósítása érdekében -
a volt diákok együvé tartozásának erősítése érdekében összejöveteleket, rendezvényeket szervez,
-
felsőoktatási hagyományokat ápolja;
-
felkutatja, összegyűjti és rendszerezi a Főiskola és jogelődei létesítésével kapcsolatos írott és tárgyi emlékeket és elősegíti ezek rendszerezését és publikálását,
-
összegyűjti és közzéteszi az egykori kiemelkedő tudományos és társadalmi eredményt elért diákokkal kapcsolatos adatokat és eredményeiket,
-
együttműködik a Főiskola mindenkori vezetőjével (DÉKÁN), tanári karával és támogatást nyújt az oktató munkához,
-
hozzájárul a szakmai információk gyors, hatékony terjedéséhez, a képzés és továbbképzés színvonalának emelkedéséhez,
-
segíti együttműködések kialakítását a hasonló célkitűzéssel működő hazai és külföldi társzervezetekkel és intézményekkel
2
-
információkat gyűjt, rendszerez, és rendszeresített formában eljuttatja azokat tagjaihoz,
-
kitüntetéseket, ösztöndíjakat adományoz.
Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdaságivállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az
Egyesület
vállalkozási
tevékenységet
csak
közhasznú céljainak
megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásait, azok igénybevételi lehetőségét és módját, valamint a közhasznú működéséről szóló tájékoztatását az Egyesület hirdetőtábláján, vagy honlapján, illetve ingyenesen terjesztett körlevelein hozza nyilvánosságra. Az egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. (Ksztv. 7. § (3) bekezdés d) pont a közhasznú szervezet működésének nyilvánosságra hozatali módját tekintve: (3) A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belső szabályzatának rendelkeznie kell d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat, tőlük támogatást nem fogad el. 3
3. Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet. 4. Egyesület székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk út 18/A.
5. Az Egyesület logója: 6. Az egyesület angol elnevezése: Society of Graduated Economists from Zalaegerszeg
II. A TAGSÁGI VISZONY 1./ Az egyesület rendes tagjai azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek írásban nyilatkoznak a belépési szándékukról, elfogadják az egyesület céljait, a kötelezettségek teljesítését vállalják. Az egyesületi tagság formái:
pártoló tagság,
tiszteletbeli tagság,
rendes tagság.
A tagsági viszony az alapító okirat mellékletét képező jelenléti íven szereplő tagok tagsági jogviszonyán túl az Egyesület által kibocsátott tagsági lap kitöltésével és annak aláírásával jön létre. A tagsági lapon a belépés dátumát minden esetben fel kell tüntetni. 2./ Pártoló tagok azok a bel-és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek a rendes tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalják, de valamilyen módon rendszeresen támogatják, segítik az egyesület tevékenységét. 4
Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. §), aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására. A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el. 3./ Tiszteletbeli tagoknak választhatók a közgyűlés által azok a magánszemélyek, akik az egyesületnek vagy a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg számára különleges, kiemelkedő szolgálatot tettek. A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. Tiszteletbeli tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el. Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).
4./ A rendes tagok jogosultak a közgyűlésen szavazati joggal részt venni, az egyesület szervezetében tisztséget vállalni, az egyesület szolgáltatásait, eszközeit meghatározott feltételek mellett igénybe venni. Az Egyesület rendes tagjainak jogai:
részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;
tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;
bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók;
jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;
igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,
a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
5
Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:
kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;
rendes tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.
5./ A pártoló és tiszteletbeli tagok jogosultak az egyesület által számukra biztosított szolgáltatásokat és kedvezményeket igénybe venni, a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni. 6./ A tagok kötelesek az egyesület eszközeit megóvni, a szervezet érdekeit szolgálni, tekintélyét, megbecsülését gyarapítani. A rendes tagok kötelesek a megállapított tagdíjat rendszeresen fizetni. 7./ A tagsági viszony megszűnik
a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni;
a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása miatt (a felszólítás után a kitűzött 90 napos határidő eltelte után, a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozattal);
a jogi személy tag felszámolásával;
magánszemély tag elhalálozásával;
kizárással;
és törléssel.
A kizárásról a közgyűlés dönt. Abban az esetben alkalmazható, ha a tag tagsági kötelezettségeit huzamos ideig nem teljesíti, tevékenysége nyilvánvalóan sérti az egyesület érdekeit. Magánszemély elhalálozása, illetve jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tag megszűnésekor az egyesület elnöke, illetőleg az ügyvezető alelnök a tagot az egyesület tagjainak nyilvántartásából törli, ezzel a tag tagsági viszonya megszűnik.
6
III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE Az Egyesület testületi szervezeti rendszerének felépítése
Közgyűlés,
Elnökség,
Ellenőrző Bizottság.
Az Egyesület tisztségviselőinek köre
elnök,
alelnök,
bankszámla feletti rendelkezési jog jogosultjai (elnök és alelnök együttesen),
ellenőrző bizottsági tagok,
Elnökség tagja.
1. A Közgyűlés Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely az Egyesület tagjaiból áll. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: -
a számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadása,
-
a közhasznúsági jelentés elfogadása,
-
az Elnök, az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság megválasztása, felmentése és visszahívása, Visszahívásra akkor kerülhet sor, amennyiben a tisztségviselő az Alapszabály szerinti kötelezettségeit nem teljesíti és ezért az egyesület céljainak elérését veszélyezteti
-
a tiszteletbeli tag(ok) és tiszteletbeli elnök(ök) megválasztása,
-
az Alapszabály megállapítása, módosítása,
-
az egyesület éves költségvetésének az elfogadása,
-
az Egyesület más egyesületbe vagy szövetségbe belépése vagy onnan kilépése, más egyesülettel való egyesülése, az egyesület feloszlásának kimondása,
7
-
a tagdíj megállapítása,
-
mindazon ügyek, amelyet a jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
A közgyűlés összehívása Az Egyesület évente legalább egy Közgyűlést (rendes közgyűlés) köteles tartani. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt az Egyesület érdekében egyébként szükséges. Haladéktalanul össze kell hívni a Közgyűlést a tagok legalább 10%-ának – okot és célt megjelölő – írásban előterjesztett indítványára, az Elnökség határozatára, az Ellenőrző Bizottság javaslatára, vagy amennyiben azt a bíróság elrendeli. A Közgyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább 15 napi időköznek kell lennie. A közgyűlési meghívókat az ülés nyilvánosságára tekintettel nyilvánosan közzé kell tenni, a honlapon történő közzététel nyilvános közzétételnek minősül. (lehetséges közzétételi mód lehet továbbá: székhelyen kifüggesztéssel, sajtóban, hírlevélben) A közgyűlés megnyitását követően a közgyűlést levezető ismerteti a napirendi pontokat. Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt kérdés megtárgyalását kérni a Közgyűlés megnyitását követően. A javasolt kérdés csak akkor vehető fel a napirendi pontok közé, amennyiben a közgyűlésen valamennyi szavazati joggal rendelkező tag jelen van. Amennyiben a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és a Közgyűlés megtartása ellen a küldöttek egyike sem tiltakozik. A közgyűlés határozatképessége A Közgyűlést az Egyesület elnöke vezeti, akadályoztatás esetén pedig az ügyvezető alelnök. A Közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagoknak legalább fele + 1 fő jelen van. A határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve bármilyen más előnyben részesít, illetve megkötendő jogügyletben érdekelt.
8
A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés elnökének a szavazata dönt. Az Alapszabály módosításához, valamint az Egyesületnek más egyesületbe vagy szövetségbe belépéséről vagy onnan kilépéséről, más egyesülettel való egyesüléséről, az Egyesület feloszlásának kimondásáról szóló döntéshez a jelenelevők legalább 2/3-ának a döntése szükséges. A szavazás nyílt, de a jelenlevő tagok 10%-ának kérésére elrendelhető a titkos szavazás. A tisztségviselőkről titkos szavazással döntenek. Határozatképtelenség esetére a megismételt Közgyűlés időpontját és napirendjét az eredeti közgyűlési meghívóban ismertetni kell, azzal a tájékoztatással, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Amennyiben a határozatképtelenség miatt megismételni kénytelen közgyűlés összehívására vonatkozóan az eredeti meghívóban nem történik rendelkezés, és a megismételt közgyűlést az előzőhöz képest eltérő napra tűzik ki, úgy a tagokat a megismételt közgyűlés megtartásáról rövid úton értesíteni kell. Ksztv. 7. § (2) bek. d) pontja értelmében: (2) A több tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell a vezető szerv d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat. Határozathozatal rendje A közgyűlésről, az elnökség és az ellenőrző bizottság üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni. A testületek jegyzőkönyveinek tartalmazniuk kell különösen:
a megjelent szavazóképes tagok számát / az elnökség és az ellenőrző bizottság esetében név szerint /,
a határozatképességet,
a véglegesített napirendet,
a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is.
9
a véglegesített határozat szó szerinti kihirdetéseinek rögzítését,
a közgyűlési döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség és az ellenőrző bizottság esetében név szerint is)
A közgyűlési jegyzőkönyvet
a jegyzőkönyv-vezető és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag hitelesíti,
az elnökségi jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és az elnök,
az ellenőrző bizottsági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és a bizottság elnöke.
A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezeti, amely tartalmazza:
a határozat véglegesített szövegét,
a határozathozatal időpontját,
annak érvényességi körét, hatályát a döntést támogatók és ellenőrzők számarányát, elnökségi és ellenőrző bizottsági határozatoknál név szerint a döntést támogatókat és ellenzőket.
Határozatok nyilvántartása A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza a Közgyűlés helyét, és idejét, a Közgyűlésen leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodók számát. A jegyzőkönyvet az elnök, és két – a Közgyűlésen jelenlevő, hitelesítőnek megválasztott – tag írja alá. Az elnök a Közgyűlés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (HATÁROZATOK KÖNYVE). A nyilvántartás tartalmazza a döntés tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók illetve ellenzők számát. A határozatok nyilvánosságra hozatala A közgyűlés határozatai és az Egyesületnek nyújtott támogatásokat tartalmazó nyilvántartás nyilvánosak. A Közgyűlés határozatait, a költségvetést, az éves beszámolót, a közhasznúsági jelentést az elfogadástól számított 30 napig kötelezően ki kell függeszteni az Egyesület hirdetőtáblájára, vagy meg kell jelentetni, annak a honlapján.
10
A Közgyűlésen hozott határozatokat a határozattal érintettek részére, amennyiben azt kérik /nem kell/ tértivevénnyel, ajánlott levélben postai úton kell megküldeni, egyéb esetben elektronikus úton a megadott e-mail címre továbbíthatóak a határozatok. Ksztv. 7.§ 3 bek b) pont második fordulat nyilvánosságra hozatal Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett valamennyi iratba, mint például a közgyűlés jegyzőkönyveibe, a határozatok könyvébe, az éves beszámolóba, a nyilvántartásokba és a közhasznúsági jelentésbe – előzetes írásbeli kérelem alapján – az Elnökségnél bárki, bármikor betekinthet és abból saját költségére másolatot készíthet. 2. Az Elnökség A közgyűlés az egyesület tagjaiból határozott időtartamra – négy évre – választja meg az Elnökséget. Az Elnökség teljes létszáma 7 fő. Elnökségi tag lehet az Etv. 8. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére a Kszt. 8. és 9. §-nak szabályait kell alkalmazni. Az Egyesület szerveinek ülései nyilvánosak. A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok: „8. § (1) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás,
11
illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 9. § (1) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.” Az elnökség tagjai: -
elnök: Lambertné Katona Mónika 8900 Zalaegerszeg, Virágzómező u. 26. szám alatti,
-
ügyvezető alelnök: Deákné Gál Anikó 8900 Zalaegerszeg, Szarkaláb út 13. szám alatti lakos,
-
elnökségi tag: Deák Ferenc 8900 Zalaegerszeg, Árpád u. 20/A Dr. Gresa István 1025 Budapest, Szalamandra köz 2/A. Feiner Péter 2045 Törökbálint, Móricz Zsigmond u. 6. Mikla Gabriella 8300 Tapolca, Baross G. u. 16. Dr. Szász Péter 8900 Zalaegerszeg, Hegyközség u. 25. szám alatti lakos.
12
Az Elnökség intézi az Egyesület munkáját két közgyűlés között, dönt minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség tesz javaslatot a Közgyűlésnek a tiszteletbeli tag és a tiszteletbeli elnök személyére. Esetlegesen megválasztott tiszteletbeli elnök az elnökségi ülésen részt vehet, felszólalhat és javaslatot tehet. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer tart ülést. Az évi rendes Közgyűlés előtt, az Egyesület éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentés tervezetét, valamint az Ellenőrző Bizottság hozzáfűzött véleményét meg kell vitatni. Az elnökségi ülést annak elnöke, a napirendet tartalmazó írásbeli meghívóval hívja össze. az elnökségi ülés előtt legalább 8 nappal. Az elnökségi ülésre szóló megívót a közgyűlési meghívóhoz hasonlóan nyilvánosan közzé kell tenni. Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazta dönt. Amennyiben az elnökség ülésén az elnök vagy egy elnökségi tag nincs jelen, szavazategyenlőség esetén az adott kérdést újra szavazásra kell bocsátani, ismételt szavazategyenlőség esetén a szavazást eredménytelennek kell nyilvánítani, és a döntést az Elnökség következő ülésére el kell halasztani. Az elnökség határozatait írásban kell rögzíteni. Amennyiben az Elnökség létszáma – bármely okból – öt fő alá csökken, úgy az elnök haladéktalanul köteles összehívni a Közgyűlést új elnökségi tag választása érdekében. Amennyiben a megbízatási idő lejárta előtt kerül sor új elnökségi tag választására, úgy az új tisztségviselő megbízatási ideje az eredeti elnökség még hátralevő megbízatási idejéhez igazodik Elnökségi Határozatok nyilvántartása Az Elnökség üléséről az elnök emlékeztetőt készít. Az emlékeztető tartalmazza az elnökségi ülés helyét és idejét, az elnökségi ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat. 13
Az emlékeztetőt az elnök írja alá. Az Elnök az elnökségi ülés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (elnökségi határozatok könyve). A nyilvántartás tartalmazz a döntés tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók, illetve ellenzők számát. Elnökségi Határozatok nyilvánosságra hozatala Az elnökség határozatai nyilvánosak, azokat az elfogadástól számított 30 napig kötelezően ki kell függeszteni az Egyesület hirdetőtábláján, vagy közzé kell tenni a honlapon. Az elnökségi ülésről készült emlékeztetőkbe az elnökségnél bárki, bármikor betekinthet és abból saját költségére másolatot készíthet. Az elnökségi ülésen hozott döntéseket az érintettek részére tértivevénnyel, ajánlott levélben postai úton kell megküldeni, vagy az e-mailben kell az előre leegyeztetett e-mail címre kell elküldeni az érintett választása szerint. 3. Az Ellenőrző Bizottság A Közgyűlés az Egyesület tagjai közül határozott időtartamra – négy évre – három főből álló Ellenőrző Bizottságot választ. Az Ellenőrző Bizottság Tagjai: -
Fodor Mária 8900 Zalaegerszeg, Hock J. u. 9.
-
Füzesi Zoltán 8900 Zalaegerszeg, Ősz u. 18.
-
Selyem-Tóth Sándorné 8900 Zalaegerszeg, Toldi. u. 8. szám alatti lakos
Az Ellenőrző Bizottság Tagjai által maguk közül kiválasztott és a közgyűlés által javasolt, valamint jóváhagyott elnök személye: -
Selyem-Tóth Sándorné 8900 Zalaegerszeg, Toldi. u. 8. szám alatti lakos A bizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer tart ülést. Az évi rendes Közgyűlés előtt az Egyesület éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentés tervezetét meg kell vitatni és a véleményt az Elnökséghez el kell juttatni. A bizottsági ülést annak elnöke a napirendet tartalmazó írásbeli meghívóval hívja össze. A bizottsági ülés határozatképes, ha azon legalább két bizottsági tag jelen van.
14
A bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, két tag esetén egyhangúan hozzák meg a határozatot. A bizottság határozatait írásban kell rögzíteni. A bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A bizottság tagjai az Egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek, illetve részt vesznek. A bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) az egyesület működése során olyan szabálysértést vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény(mulasztás) történt, amelynek megszüntetése
vagy
következményeinek
elhárítása,
illetve
enyhítése
az
intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
IV. A TESTÜLETI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG SZABÁLYOZÁSA
A testületek határozathozatalában nem vehet részre az a személy, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelőssége alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül
15
igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke, vagy tagja: az elnök, és az elnökségi tag, illetve ezek hozzátartozója, az a személy, aki az egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenységre irányuló munka vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve hozzátartozója, az egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül ( kivéve: 5.1.pontban foglaltak ) , illetve hozzátartozója. Az 1997. évi CLVI. törvény 11. §-a alapján: a) a felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja; b) a felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik; c) a felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit
egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;
d) az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult; e) ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
16
V. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE Az Egyesület ügyeinek az intézését és az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által – határozott időre – négy évre választott Elnök látja el. Az Elnököt akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesíti az ügyvezető Alelnök. Az egyesület elnöke: Lambertné Katona Mónika 8900 Zalaegerszeg, Virágzómező u. 26. szám alatti, Az egyesület ügyvezető alelnöke: Deákné Gál Anikó 8900 Zalaegerszeg, Szarkaláb út 13. szám alatti lakos. A bankszámla feletti rendelkezési jogot a mindenkori Elnök és az Alelnök együttesen gyakorolja. Az Elnök feladatai:
az Egyesület szakmai irányítása a hatályos jogszabályok és a Közgyűlés határozatai által megszabott keretek között,
a Közgyűlés, az Elnökségi ülés előkészítése, összehívása,
az Egyesület éves beszámolójának, vagyonmérlegének, vagyonkimutatásának, közhasznúsági jelentésének az előkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése,
a Közgyűlés határozatainak végrehajtása,
az Egyesület képviselete bíróságok és más hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben,
az Egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogok gyakorlása,
a tagok kérésére tájékoztatás az Egyesület ügyeiről, és az iratbetekintési jog biztosítása,
döntés olyan kérdésekben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása az alelnökkel együttesen.
Az Egyesületet az Elnök képviseli akként, hogy az Egyesület kézzel, vagy géppel írt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá önállóan írja saját nevét.
17
Az ügyvezető alelnök feladatai:
Az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörrel képviseli az Egyesületet,
az elnök konzultánsaként működik,
az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;
az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;
tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása az alelnökkel együttesen.
az ügyvezető alelnök előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.
VI. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA A működéséhez szükséges anyagi eszközök forrásai:
a közhasznú tevékenység folytatásából származó bevétel,
az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel,
a vagyonjövedelem, az eszközök befektetésének bevétele,
a tagdíj-befizetések,
a vállalkozási jövedelem,
adomány, támogatás, pályázati bevétel,
egyéb bevételek.
A vagyont pénz- és egyéb eszközök , ingó és ingatlan vagyontárgyak képezik. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt közhasznú céljai szerinti tevékenységeire fordítja vissza. Minden vagyon és jövedelem az egyesület alapcéljait szolgálja a nonprofit működés alapelvei szerint.
18
Az egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. A cél szerinti és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván. Az egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a közgyűlés elé terjeszti elfogadásra a közhasznúsági jelentést, amelynek része a mindenkori jogszabályi feltételeknek megfelelően:
a számviteli beszámoló,
a költségvetési támogatás felhasználása,
a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás,
a cél szerinti juttatások kimutatása,
a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól,
a
kisebbségi
települési
önkormányzattól,
a
települési
önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke,
a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások értéke, összege,
a közhasznú tevékenységről szóló tartalmi összefoglaló.
Az egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel. A Tagok a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A közgyűlés az éves tagsági díjat minimum évi 3.000, - Ft azaz háromezer forintban állapítja meg. A nyugdíjas magánszemély tagok esetében a tagdíj éves minimális összege 500, - Ft azaz ötszáz forint. Pártoló tagok esetében az éves minimális tagdíj 6.000, - Ft azaz hatezer forint. (A tagdíj rendelkezésre bocsátásának módja, ideje: Bankszámlára történő befizetéssel, átutalással, „személyes befizetéssel”. a jogerős bejegyzéstől számított 60 nap, egyéb esetben minden naptári év április hónap 30. napjáig kötelesek a tagok rendelkezésre bocsátani az éves tagdíj összegét)
VII. 19
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSÉNEK JOGI SZABÁLYOZÁSA Az Egyesület megszűnik, amennyiben a Közgyűlés 2/3-os többséggel kimondja a feloszlást vagy más társadalmi szervezettel való egyesülést. Az Egyesület megszűnik akkor is, ha a Bíróság feloszlatja, vagy a megszűnését megállapítja. Az egyesület megszűnése esetén fennmaradó vagyonról a közgyűlés dönt, ennek hiányában a közművelődést szolgáló megyei egyesületnek kell átadni.
VIII. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.
IX. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. A jelen Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Tv, a Polgári Törvénykönyv, valamint a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók. Minden itt nem szabályozott kérdésben az érvényes jogszabályok rendelkezései kell eljárni. AZ EGYESÜLET TAGJAIRÓL KÉSZÜLT NYILVÁNTARTÁS / MELY NEM NYILVÁNOS/ AZ ALAPSZABÁLY MELLÉKLETÉT KÉPEZI.
20
A jelen alapszabályt a közgyűlés a Zalaegerszegen, 2011. május 10-én megtartott közgyűlésén fogadta el.
Kelt: Zalaegerszegen, 2011. május 10. napján.
Lambertné Katona Mónika elnök
21
