A KÁRPÁTOK KERETEGYEZMÉNY hazai bevezetésére vonatkozó előzetes tanulmány

A KÁRPÁTOK KERETEGYEZMÉNY hazai bevezetésére vonatkozó előzetes tanulmány

Máthé László, [email protected] Fiona Borthwick, [email protected] Közép-Európai Egyetem, Környezetvédelmi Tanszék.

Budapest 2005. Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

63

A KÁRPÁTOK KERETEGYEZMÉNY hazai bevezetésére vonatkozó előzetes tanulmány Tartalomjegyzék I. Bevezető II. A Kárpátok Keretegyezmény által érintett Szakterületekre vonatkozó elemzés 1.Integrált területhasználat (KK 3. §) és térségi tervezés (KK 5. §) 2. Biológia sokféleség megőrzése valamint tájvédelem (KK 4. §) 3. Fenntartható és integrált víz illetve vízgyűjtő gazdálkodás (KK 6.§ ) 4. Fenntartható mező – illetve erdőgazdálkodás (KK 7. §) 5. Fenntartható szállítás és infrastruktúra fejlesztés (KK 8. §) 6. Fenntartható turizmus (KK. 9§). 7. Ipar és energia szektor (KK. 10. §) 8. Kulturális örökség és hagyományos műveltség (KK 11. §) 9. Környezetvizsgálati és információs rendszer, monitoring és korai előrejelzés (KK. 12. §) 10. Társadalmi tudatosság fejlesztése, oktatás és társadalmi részvétel III. A kérdőív által nem érintett témák IV. Értékelés Irodalom

5 14

Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

64

15 25 34 45 59 63 67 72 77 83 88 89 92

Ábrák 1. Ábra Kondracki által készített Kárpátok térkép (Forrás: The Carpathians, 2002) 2. Ábra. A KÖK által használt megközelítés (Forrás: The status of the Carpathians, 2001) 3. Ábra A KVVM által javasolt lehatárolás (Forrás: Comprehensive report and proposal for the scope of application of the Carpathian Convention, 2005. ) 4. Ábra Az erózió mértéke. (Forrás: ttp://www.ktg.gau.hu/~podma/zona/images/map23.gif ) 5. Ábra Erdőborított területek Magyarországon (Forrás: Környezet és Tájgazdálkodási Intézet http://www.ktg.gau.hu/~podma/zona/images/map31.gif) 6. Ábra A NBMr keretében monitorozott területek (Forrás: http://enrin.grida.no/biodiv/biodiv/national/hungary/monitor.htm) 7. Ábra Árvizek gyakorisága 1998-2002 között (Forrás: EEA 2005) 8. Ábra Vízgyűjtők a Kárpát medencében (Forrás: National Directorate for Environment, Nature and Water in Hungary). 9. Ábra A Tisza vízgyűjtője, az ország határok feltüntetésével (Forrás: UNEP GRID Europe). 10. Ábra OKTVF vízgazdálkodással foglalkozó osztályának szervezeti felépítése (Forrás: OKTVF honlap). 11. Ábra EKOVIZEG intézkedési területe (Forrás: EKOVIZEG honlap) 12. Ábra Közép-Duna-völgyi Igazgatóság intézkedési területe 13. Ábra Tulajdonos viszonyok 1989 – ben (Forrás: NVT, 2003). 14. Ábra Tulajdonos viszonyok 2001 – ben (Forrás: NVT, 2003). 15. Ábra A NAKP-hoz kapcsolódó Érzékeny Természeti Területek hálózata (Forrás: www.kvvm.hu) 16. Ábra Már megépült, építés alatti valamint tervezett autópályák illetve gyorsforgalmi utak 17. Ábra Az EPER adatbázis által 2002-ben nyilvántartott ipari létesítmények. (Forrás: EMLA honlap.) 18. Ábra Aggteleki barlang és a Szlovák karszt (Forrás: www.vilagorokseg.hu) 19. Ábra Tokaji borvidék (Forrás: www.nkom.gov.hu )

OLD. 7 7 8

20. Ábra Hollókő (Forrás: www.nkom.gov.hu) 21. Ábra Ipari örökség helyszínek Magyarországon

15 17 26 35 36 37 41 42 43 46 46 48 59 69 72 72 73 74

Rövidítések:

ÉTT – Érzékeny Természeti Terület EU – Európai Unió FVM – Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium KIOP – Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program KK – Kárpátok Keretegyezmény KÖK – Kárpátok Ökorégió Kezdeményezés KÖVICE – Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

65

KÜM – Külügyminisztérium KVVM – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium MEH – Miniszterelnöki Hivatal MEH – Miniszterelnöki Hivatal MTH – Magyar Turisztikai Hivatal NAKP – Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program NEP – Nemzeti Erdőprogram NFT – Nemzeti Fejlesztési Terv NFTK – Nemzeti Területfejlesztési Koncepció NKP – Nemzeti Környezetvédelmi Program NÖH – Nemzeti Ökológiai Hálózat NTA – Nemzeti Természetvédelmi Alapterv OKKP - Országos Környezeti Kármentesítési Program OTFK - Országos Területfejlesztési Koncepció OTH – Országos Területfejlesztési Hivatal OTH – Országos Területfejlesztési Hivatal OTT - Országos Területrendezési Terv ROP – Regionális Operatív Program TVH – Természetvédelmi Hivatal VÁTI – VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság


66

I. BEVEZETŐ 1.

Magyarország hány százaléka hegyvidék? Amennyiben az országban több hegyvonulathoz tartozó hegyvidék is van, hány százalékot képviselnek a Kárpátok?

Több okból kifolyólag is a kérdésre válaszolni nem egy egyszerű feladat. Hazai és nemzetközi szinten, több szerző tett javaslatot a Kárpátok hegyvidék lehatárolására. Elsősorban akkor nehéz ezt a feladatot végrehajtani ha nem kizárólag földrajzi kritériumokat veszünk figyelembe hanem további (szociális, gazdasági) kritériumokat vonnunk be az elemzésbe. Ennek ellenére, amint azt már említettük többféle javaslat is létezik e témában. A hivatalos statisztikák szerint az ország 20%-a tartozik a „dombvidék” kategóriába (400 méteres maximális tengerszint feletti magassággal) és 5 %-a hegyvidékként van nyilvántartva (a 400 méter feletti területek). Samec (2002) szerint az ország 8.3%-a (7734Km2) a Kárpátok közvetlen befolyása alá tartozik (Kárpátok hegyvidék) és a Kárpátok vonulatának 3,78 %-a található hazánkban. A két forrás közötti különbségekre több lehetséges magyarázat is van. A legkézenfekvőbb az, hogy míg a hazai lehatárolás csak a tengerszint feletti magasság alapján történt, addig a második szerző már egy több kritériumos lehatárolást használt 1. Ábra. A WWF a Global200 1 felmérés után Kárpátok Ökorégió Programirodát hozott létre. A regionális program egyik legfontosabb eredménye a Kárpátok Ökorégió Kezdeményezés (KÖK) amely helyi civil illetve kormányzati szereplőket bevonva keres megoldásokat a régió legégetőbb környezeti, természetvédelmi, szociális problémáira. A KÖK átfogó felmérést készített a régióról, amelynek egyik célja az volt, hogy a problémákat, lehetséges megoldásokat minél szélesebb körben megismerjék az érdekeltek. Természetesen ez a kiadvány is tartalmaz egy térképet amelyet Kondracki (2002) készített 2. Ábra. A térképkészítő ebben az esetben is Kárpátoknak egy tágabb értelmezését használta, nemcsak földrajzi kritériumokat használ. A Kárpátok Keretegyezmény (KK) szövegében a “Kárpátok régió” kifejezés szerepel. Figyelembe véve a KK előírásait biztosra vehetjük, hogy ebben az esetben is nemcsak földrajzi kritériumok alapján kell történjen a lehatárolás hanem egy tágabb értelmezésű térben kell gondolkozni, mint amit a kizárólag a Kárpátok hegyvonulata képez. A KK aláírását követően, az aláíró feleknek javaslatokat kellet tenniük az egyezmény célterületének lehatárolására. 2004 szeptemberében a KVVM előterjesztette erre vonatkozó javaslatát. 2005-ben egy átfogó tanulmány készült az aláíró országok által benyújtott javaslatokról. A tanulmány szerzői megvizsgálták a benyújtott javaslatokat és elemezték egy sor előre meghatározott szempont szerint. A hazai térkép bemutatásánál a szerzők megjegyzik: „a lehatárolást geográfus szakemberek végezték el, földrajzi kritériumok (makró, mezo illetve mikró tájelemek) alapján, a klasszikus hegy, domb és mező megközelítést használva.” Ez a 1

A Global200 lista, a Föld természetvédelmileg legértékesebb ökorégióit tartalmazza. A WWF ezeket a régiókat priorításként kezeli. Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

67

típusú lehatárolás azt (is) eredményezte, hogy jelenleg nincsenek adminisztratív határok, ami meg fogja nehezíteni a gyakorlatba ültetést a későbbiekben. Természetesen a KK által definiált régió az Észak-Magyarországi Régióban található, sajnos nem tudjuk biztosan megállapítani, hogy ehhez képest nagyobb vagy kisebb a területe. Jelen tanulmány szerzői a régiós fókusszal rendelkező dokumentumok elemzésekor ennek ellenére az Észak-Magyarországra vonatkozókat használták. A KVVM által javasolt lehatárolást a 3. Ábra mutatja be.


68

1. Ábra Kondracki által készített Kárpátok térkép (Forrás: The Carpathians, 2002)

2. Ábra. A KÖK által használt megközelítés (Forrás: The status of the Carpathians, 2001)

Legend: High mountains Mountains Foothills Hollows

3. Ábra A KVVM által javasolt lehatárolás (Forrás: Comprehensive report and proposal for the scope of application of the Carpathian Convention, 2005. ) Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

69

2. Az aláírást követően, ratifikálta-e Magyarország a KK-ét? Ha igen akkor melyik dokumentum rendelkezik erről? Ha nem akkor hol tart a ratifikációs folyamat, illetve előreláthatólag mikor történik meg? A hazai jog szerint egy aláírt nemzetközi egyezményt, a hazai alkalmazás előtt a kormánynak vagy az országgyűlésnek ratifikálnia kell. A ratifikáció után az egyezmény szövege hivatalosan le lesz fordítva magyar nyelvre és hivatalosan ki lesz hirdetve. Csak ezt a lépést követően történik meg a végrehajtása. Konkrétan a KK esetében, az aláíró hét ország közül négynek kellett ratifikálnia az egyezményt, ez a feltétel 2005 nyarán teljesült a Cseh ratifikációval. Ennek ellenére az egyezmény egyelőre még nem lépett életbe. Ami a hazai ratifikációt illeti: a 2118/2004-es 2004 május 21 – én megjelent kormány határozat rendelkezik a KK ratifikációjáról, felkéri ugyanakkor a KÜM-ot a ratifikációs dokumentum letételezésére az egyezmény letéteményesénél, az Ukrán Kormánynál valamint felkéri a KVVM-et, hogy az életbelépést követően rendelkezzen a kihirdetésről.


70

3. Kik képviselik Magyarországot a KK-hez kapcsolódó tárgyalásokon, kik a hazai kapcsolattartó személyek? ÁROKHÁTI Zsuzsanna. KVVM Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya Fő utca 44-50 1011 Budapest Tel. 06-1-457 3345 Fax. 06-1-201 2846

POMÁZI István KVVM Nemzetközi Környezetvédelmi Politika Főosztály Fő utca 44-50 1011 Budapest Tel. 06-1-457 3383 Fax. 06-1-201 1335 Email: [email protected]

4. A KK előírásainak gyakorlatba ültetéséhez kapcsolódóan készültek-e már cselekvési tervek? Ha igen, akkor melyik intézmény volt felelős az elkészítésűkért? Jelenleg nincs ilyen dokumentum. 5. Melyek a legfontosabb környezetvédelemről, természetvédelemről szóló stratégiai dokumentumok (nemzeti programok, tervek, stratégiák stb.). A felsorolást a következő információkkal egészítse ki: elfogadás éve, célja, végrehajtásért felelős intézmény. II. Nemzeti Környezetvédelmi Program, a 2003-2008 – időszakra vonatkozóan. 2003 december 11-én fogadta el a Magyar Országgyűlés 132/2003 határozatával. A NKP végrehajtásában elsősorban a környezet illetve természetvédelemmel foglakozó tárcának illetve intézményeknek van szerepe. Azonban problémák integrált kezelése megkívánja a többi tárca aktív részvételét is. A II. NKP fő céljai: „2.3.1 Fő célok a) Az ökoszisztémák védelme, azaz a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrások (víz, föld, levegő ) következő nemzedékeink számára történő megőrzése, az azokkal való takarékos, értékvédő gazdálkodás megvalósítása - figyelembe véve mennyiségi és minőségi jellemzőiket is -, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszínűségének megtartása, a természeti folyamatokban rejlő információk megőrzése. b) A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása: a lakosság egészségi állapotának javítása, a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése, javítása, illetve helyreállítása - azaz az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget károsító, veszélyeztet ő hatások csökkentése, megszüntetése. c) A gazdasági fejlődésben a környezeti szempontok érvényesítése. A gazdasági fejlődést úgy kell megvalósítani, hogy a növekvő jólét csökkenő környezetterheléssel járjon együtt. Ennek feltétele a gazdasági fejlődés során a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a fenntartható természeti erőforrás- és területhasználat, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevétel, a környezet károsodásának megelőzése, ill. a lehető legkisebb mértékűre való csökkentése. Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

71

d) A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezetés természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése: a környezet állapotában végbemenő változások, a környezeti hatások és a különböző intézkedések környezeti hatásainak nyomon követése, értékelése; a környezetet érint ő hazai és nemzetközi vonatkozású döntéshozatali folyamatok átláthatóvá tétele és az azokkal kapcsolatos tájékoztatás javítása; a környezetállapot-változás és az intézkedések hatásainak mérése megfelel ő mutatók segítségével, valamint a kölcsönös globális környezeti függőség jegyében az irányítás, a koordináció, az együttműködés és a tájékoztatás javítása minden szinten az összes érintett ágazati és társadalmi szervezet, érdekképviseleti csoport képviselőinek részvételével.” A teljes szöveg a http://www.kvvm.hu/dokumentum.php?content_id=240%C2%A7ion_id=0 címen olvasható.

I. Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program, 1999. október 7-én fogadta el a kormány 2253/1999 határozatával. „A NAKP célkitűzéseiben különböző térségek adottságainak megfelelő, ahhoz igazodó fenntartható mezőgazdasági földhasználat kialakítása fogalmazódik meg oly módon, hogy az megfeleljen az EU követelményeinek. A nemzeti agrár-környezetvédelmi program nem más mint az európai uniós követelmények magyarországi adottságokra történő adaptációja. (KVVM)” További információ a http://www.nakp.hu oldalon olvasható. A Nemzeti Erdő Program valamint a 2006 – 2015 időszakra vonatkozó akció tervet, 2004 október 27-én lépett életbe a 1110/2004 kormányhatározat kihirdetésével. A 2006 – 2015-ös időszakra vonatkozó akció terc a következő célprogramokat foglalja magába: 1. Állami erdőgazdálkodás fejlesztése 2. Magán-erdőgazdálkodás fejlesztése 3. Vidék- és területfejlesztés, erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás 4. Természetvédelem az erdőkben 5. Modern erdővédelem 6. A fenntartható vadgazdálkodás 7. Racionális fahasznosítás 8. Az erdészeti igazgatás 9. Kutatás, oktatás és termelésfejlesztés 10. Az ember és az erdő viszonyának javítása érdekében hatékony kommunikáció az erdőről. A program illetve a célfeladatok megvalósítása ebben az esetben sem, egy minisztérium feladata. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) célja: felelősségi köröktől függetlenül, az elmúlt évszázadban a földtani közegben (talajban) és a felszín alatti vizekben hátramaradt, akkumulálódott szennyezettségek, károsodások felderítése, megismerése, a szennyeződések mértékének feltárása, a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése, a szennyezett területeken a szennyezettség mérséklése, vagy megszüntetésének elősegítése. Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

72

- A Települési Szennyvizek Ártalommentes Elhelyezésének Nemzeti Programja. A program két komponensre tagolódik: „Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program” –ra és „a közműves szennyvízelvezető és –tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelési Nemzeti Megvalósítási Program” –ra. - Országos Hulladékgazdálkodási Terv amelyet az OGY 110/2002. (XII. 12.) határozata hirdetett ki. Célja, hogy biztosítsa a hulladék keletkezésének megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. 6. Sorolja fel azon hazai jogszabályokat, stratégiákat, akció terveket amelyek a hegyvidékek sajátos aspektusaira vonatkoznak. A felsorolásnak tartalmaznia kell: a dokumentum címét, elfogadás időpontját, céljait, jogi státuszát. Mennyire vannak jelen az előbbiekben felsorolt dokumentumokban a táblázatban felsorolt témák? Jelenleg Magyarországon nincsenek specifikus, a hegyvidékekre vonatkozó jogszabályok, akció tervek, stratégiák. Az egyetlen kimondottan erre a témára vonatkozó jogi szabályozás a KK hazai ratifikációjáról szóló határozat. Mivel a KK nem lépett még életbe ezért a végrehajtásához szükséges szabályozások még nem léptek életbe. Nem várható, hogy a jelenlegi helyzet jelentősen változni fog, mivel hazánk területének csupán egy nagyon alacsony aránya tartozik kimondottan a hegyvidék kategóriába . Ugyanakkor mivel az Észak-Magyarországi régió területe nagyjából megegyezik a KK földrajzi célterületével, nagy valószínűséggel a régióra vonatkozó szabályozásban fognak majd megjelenni az egyezmény előírásai.

Témák Életminőség javítása A helyi közösségek valamint gazdasági szereplők erősítése A természetvédelmi értékek megőrzése A kulturális értékek megőrzése Más

Igen/Nem Igen Igen Igen Igen

7. A KK 2. § paragrafusában felsorolt elvek közül melyek vannak jelen a hazai környezetvédelmi és természetvédelmi szabályozásban? Elvek a. Elővigyázatosság elve b. Megelőzés elve c. „a szennyező fizet” elv d. Nyilvánosság bevonása

a

Környezetvédelmi szabályozás Igen Igen Igen Igen

Hegyvidékekre vonatkozó szabályozás Nem Nem Nem Nem


73

döntéshozatalba e. Határon átnyúló együttműködés f. A természeti erőforrások hasznosításának integrált tervezése g. Programszerű megközelítés h. Tájszintű tervezés i. Vízgyűjtő gazdálkodás

Igen

Nem

Igen

Nem

? Igen/Nem Igen

Nem Nem Nem

8. Melyek azok az intézmények amelyeknek szerepe lesz a KK előírásainak gyakorlatba ültetésében? A felsorolt intézmények közül melyek azok, amelyeknek a feladatkörébe tartozik a környezetvédelmi, szociális és gazdasági aspektusok integrált kezelése? A KK integráltan kezeli a hegyvidékek specifikus problémáit. Ennek a célnak megfelelően viszonylag sok szakterületet érint. Természetvédelem, ipar, megújuló energiák, közlekedés mind a KK-ban szereplő téma. A természet illetve környezetvédelem azonban egy jelentős részt képvisel, ennek megfelelően hazánkat elsősorban a KVVM képviselte a tárgyalások során. A egyezmény életbe lépése után azonban, komoly koordinációs munkára lesz szükség, hiszen a célok jóval túlmutatnak a KVVM hatáskörén. A teljesség igénye nélkül a következő táblázatban fel vannak sorolva azok az intézmények, amelyek mindenképpen részt kell vegyenek a megvalósításban. Sajnos az esetek többségében ezen intézmények mandátuma nem tartalmazza feltétlenül a környezeti, szociális, gazdasági aspektusok integrációját.

Szint Minisztériumok

Hatóságok

Intézmény neve Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter Hivatala Külügyminisztérium Oktatási Minisztérium Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Hatóság Állami Erdészeti Szolgálat

Kapcsolódó paragrafusok 3., 4., 6., 12., 13. § 3., 4., 5., 7. § 8., 10. § 11. § 3., 9. § Általános szerep minden határon átnyúló javaslat esetében. 13. § 3., 4., 6. 7., 8., 9., 10., 12. § 7. §


74

Egyéb intézmények

Energia Hivatal Növény és Talajvédelmi Hatóság Területi Főépítész Irodák Kulturális Örökség Hivatal Magyar Geológiai Szolgálat Bányakapitányságok Nemzeti parkok Magyar Turisztikai Hivatal Országos Területfejlesztési Hivatal Vízügyi Igazgatóságok Állami erdőgazdaságok Önkormányzatok

10. § 3., 4., 7. § 2., 9. § 11. § 10. §. 10. § 3., 4., 7., 8., 9., 10., 10., 13. § 9. § 3. § 6. § 4., 7. § Szinte mindegyik paragrafus.

9. Léteznek-e a fenti táblázatban említett intézmények között együttműködési kapcsolatok amelyek hozzájárulhatnak a KK gyakorlatba ültetéséhez? Ha igen akkor melyik intézmények között és milyen céllal jöttek ezek létre? A hazai kapcsolattartók szerint jelenleg nincsenek tárcaközi bizottságok amelyek a KK bevezetésén dolgoznának. A felsorolt intézmények között (a KK által érintett témákban is) számtalan kapcsolat van, azonban ezeket feltérképezni túl bonyolult feladat lenne.


75

II. A KÁRPÁTOK KERETEGYEZMÉNY ÁLTAL ÉRINTETT SZAKTERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELEMZÉS


76

1. INTEGRÁLT TERÜLETHASZNÁLAT (KK 3. §) ÉS TÉRSÉGI TERVEZÉS (KK 5. §) 1. Soroljon fel 3-4 fontosabb, a KK földrajzi célterületét jellemző, földrajzi jellemzőt (elsivatagosodás, talajerózió stb.), amely hatással van a térségfejlesztésre? Az elsivatagosodás valamint a talajerózió nem földrajzi jellemző. Ezeket a jelenségek inkább a nem megfelelő földhasználat eredményeiként lehet meghatározni. A bányászati valamint a nehézipar jelentős szennyező forrásokat képeztek, ezek negatív hatása fokozatosan csökkent az utóbbi évtizedben. Az erőltetett, a helyi feltételeknek nem megfelelő mezőgazdálkodás is hozzájárult az eróziós folyamatokhoz. A felsorolt hatások sok esetben környezeti szempontból degradált tájak kialakulásához vezetett. 1997-ben a Környezet és Tájgazdálkodási Intézet egy országos felmérést készített többek között annak érdekében is, hogy az eróziós jelenségeket országos szinten feltérképezzék. A program eredményeként készült térképet az 4. Ábra mutatja be. Ezek a problémák és a megoldásukra tett javaslatok részletesen be vannak mutatva a régióban található három megye (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) területrendezési terveiben. Nógrád megye területrendezési terve már készen van, a másik két terv még készítés alatt áll. Fontos ugyanakkor figyelembe venni a térség magas erdőborítottságát is, ez több szempont miatt is fontos (infrastrukturális fejlesztések, természetvédelem stb. ). 2. Léteznek-e jelenleg olyan elemzések, amelyek a területhasználat változását illetve a térségi tervezésben történt változásokat követik nyomon a KK célterületén? Ha igen akkor mi a címe, célja ezeknek a tanulmányoknak illetve ki készítette ezeket? Jelenleg nincs ilyen jellegű tanulmány, ennek ellenére a szerzők megpróbáltak általánosabb célterületű elemzéseket beazonosítani. A megkérdezett szakértők szerint azonban, jelenleg nincsenek, ezeket a folyamatokat bemutató, hazai elemzések. Van néhány folyamat (hagyományos extenzív tájhasználat egyre nagyobb mértékű csökkenése, jelentős infrastrukturális fejlesztések stb.), amelyek alapján következtetni lehet bizonyos trendekre. 2004-ben a Holland Mezőgazdasági Minisztérium, National Institute for Public Health and the Environmental (2004) kutatóintézete az egész kontinensre kiterjedő modellt készített, amely segítségével választ próbáltak adni hasonló kérdésekre. A holland modell szerint a régióban a természetileg értékes területek kiterjedése csökkeni fog. Ez valószínűleg több tényezőnek is köszönhető: klíma változás negatív hatásai az erdei ökoszisztémákra, gazdasági fejlődés, extenzív tájhasználat felhagyása stb. Megjegyzés: Az eredeti angol nyelvű kérdőív valamint a KK szövege is a „land resource management” kifejezést használja amit a magyar szakemberek nehezen tudtak értelmezni. Ugyanakkor a kérdőív által „spatial planning” kifejezést itthon a térségi tervezéssel asszimiláltuk.


77

4. Ábra Az erózió mértéke. (Forrás: http://www.ktg.gau.hu/~podma/zona/images/map23.gif )


78

5. Ábra Erdőborított területek Magyarországon (Forrás: Környezet és Tájgazdálkodási Intézet http://www.ktg.gau.hu/~podma/zona/images/map31.gif)

3. Sorolja fel a fontosabb jogszabályokat, valamint a szakmapolitika irányát meghatározó dokumentumokat. A felsorolás tartalmazza a dokumentumok következő adatait: cím, elfogadás éve, hatálya és cél. Az esetleges következetlenségeket, ellentmondásokat röviden mutassa be. Cím

XXI/1996. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Elfog. éve 1996

Végrehajtásért felelős intézmény OTH, FVM, KVVM (elsősorban)

Hatálya

(2) A törvény hatálya az országos és térségi területfejleszté

Cél

1. § (1) A törvény célja a területfejlesztés és területrendezés


79

si és területrendezés i feladatok ellátására terjed ki. A törvény hatálya alá tartoznak az e tevékenységbe n közreműködő, illetőleg általa érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

1997

Országos Területfejlesztési Koncepció, 35/1998 (III.20) OGY. határozat

1998

alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendsz erének kialakítása.

- hosszú távra meghatározni azokat a területfejlesztési alapelveket, irányelveket és célokat, amelyeket a kormányzat a törvény keretei között saját területfejlesztési tevékenysége során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a területfejlesztés további


80

szereplőit; részletezni azokat a területi célkitűzéseket, amelyeket az ágazati fejlesztési politikákban érvényesíteni kíván; - elősegíteni a törvény által bevezetett új intézményrendsz er feladatainak ellátását, a megyei és regionális területfejlesztési koncepciók összhangjának megteremtését. Országos Területrendezési Terv XXVI/2003. Megyei (Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-zemplén megye)Területrendezési Tervek

2003 2005től folyam atos

4. A következő táblázatban található témák közül melyek szerepelnek a KK célterületére vonatkozó területhasználatot, valamint térségi tervezést meghatározó szakmapolitikai dokumentumokban?

Témák

Igen/Nem

Védett területek kezelésére vonatkozó előírások

Igen

Magántulajdon sérthetetlensége

?

Helyi/regionális/országos szinten Mindegyik szinten találhatóak előírások hiszen a védelem is többszintű (országos, helyi). A területfejlesztést meghatározó dokumentumok is figyelembe veszik ezeket a területeket. A magántulajdon sérthetetlenségét az ország alkotmánya biztosítja, külön előírások erre a témára vonatkozóan a regionális vagy helyi szintű dokumentumokban nincsenek.


81

A helyi közösségek jogai

N

Határon átnyúló infrastruktúra és telekommunikációs tervek

I

A természeti erőforrások fenntartható használata

I

Urbanisztika határvidékeken Határon átnyúló környezetvédelmi hatások meggátlása Integrált tervezés

N N

Környezetvédelmi vizsgálata

I/N

hatások

A hegyvalamint dombvidékek sajátosságai

I/N

I

Ez a téma nehezen értelmezhető, hiszen Magyarországon már nincsenek elszigetelt a helyi természetes erőforrásoktól nagymértékben függő közösségek. Országos és regionális szinten is szerepelnek javaslatok elsősorban a határon átnyúló úthálózat fejlesztésére, a telekommunikációs aspektusok kevésbe vannak jelen. Minden szinten kiemelten van kezelve. Néhány esetben ellentmondásos javaslatok, például gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése Nógrád megyében, védett területen is.

Nehezen értelmezhető, természetesen a tervezésnek minden területet érintően kell megtörténnie ennek ellenére vannak példák ennek az elvnek a mellőzésére. A környezetvédelmi hatások vizsgálatát elsősorban a környezetvédelmi jogszabályok írják elő. A regionális tervezésre vonatkozó dokumentumokban ez a téma nincs nevesítve. Országos, regionális és helyi szinten is.

5. A következő táblázatban szereplő erőforrások közül melyek élveznek különleges védelmet?

Erőforrások

Igen/nem

Talaj Erdők Vadállomány Klíma Más

* * * * *

Országos / Regionális / Helyi * * * *

*Ennek a kérdésnek a megválaszolására, értelmezni kellene a „különleges védelmet”. A felsorolt erőforrások meghatározott esetekben védelmet élveznek a vonatkozó hazai jogszabályok alapján. A klíma védelme, része a nemzetközi erőfeszítésnek, Magyarország aláírója a fontosabb nemzetközi egyezményeknek. Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

82

6. Hogyan épül fel a hazai területhasználat és térségi tervezés intézményi háttere, országos, regionális és helyi szinten? Milyen horizontális és vertikális kapcsolatok léteznek ezen intézmények között? Vannak-e területek ahol ezen intézmények egyes felelőségei egymásra tevődnek? Számos minisztérium, hivatal és intézmény van hatással a területhasználatra valamint a térségi tervezésre. A legfontosabbak azonban a talán az FVM, KVVM illetve az OTH-n keresztül a MEH hiszen ezek azok a központi intézmények amelyek a mezőgazdasági, erdészeti művelést, általában a természeti erőforrások használatát, a térségi tervezést döntő módon befolyásolják. A felsorolt intézményeken kívül a tervezéssel, kutatással foglakozó háttérintézmények szintén fontos szerepet játszanak. A tervezéssel foglakozó intézmények közül talán a VÁTI a legjelentősebb, amely például pályázati finanszírozások lebonyolításában is részt vett. Regionális illetve helyi szinten is képviseltetik magukat az említett intézmények különböző hivatalok, hatóságok révén. Az intézmények közötti kapcsolatrendszert feltérképezni nem egy egyszerű feladat, a legkézenfekvőbb talán a hatósági engedélyezések során vizsgálni ezt kérdést. A hatósági intézményrendszer több szinten valósul meg és az engedélyek kiadását megelőzően több hatóság beleegyezése szükséges. Kapcsolatok tehát léteznek, úgy vertikális mint horizontális szinten. A térségi tervezésre ugyanez igaz, azonban ezek a kapcsolatok nem adnak lehetőséget folyamatos egyeztetésekre. A szakmapolitikát jól ismerő, megkérdezett szakemberek nem tudtak részletes választ adni a kérdésre. 7. A KK 3. § illetve 5. §-hoz kapcsolódóan milyen civil kezdeményezések léteznek a régióban? Helyi szinten sok civil kezdeményezés létezik, ezen kezdeményezések többsége közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik az említett paragrafusokhoz. A vidékfejlesztés prioritás a régióban hiszen a KK hazai célterülete viszonylag elmaradott térség (gazdasági indikátorokat figyelembe véve). Országos szinten a Magyar Urbanisztikai Társaság tevékenységét mindenképpen említeni kell. 8. Meghatározottak-e a területhasználat valamint térségi tervezés keretei országos, regionális illetve helyi szinten. Ha igen, akkor ez a keret biztosít-e lehetőséget szektor specifikus (védett területek, mezőgazdaság, erdészet, vidékfejlesztés) tervek kidolgozására? Országos szinten meghatározó dokumentumoknak tekinthetjük a Nemzeti Fejlesztési Tervet valamint az Országos Területfejlesztési Koncepciót (OTFK) (35/1998 OGY. Határozat III.20). Az OTFK-nak a területi megjelenítése az Országos Területrendezési Terv (2003/XXVI). Az OTT az alapja a megyei szintű rendezési terveknek. Jelenleg a Nógrád valamint a Borsod-AbaújZemplén megyei tervek készültek el. Ezek a dokumentumok érintik az említett szektor specifikus területeket is, de saját saját tervezési kerettel is rendelkeznek. Az Állami Erdészeti Szolgálat, például 10 évente készít átfogó Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

83

felmérést illetve tervezést, a védett területek kezelési terveinek szükségességét szintén törvény írja elő. A régióban található védett területek esetében a megyeitől elkülönített rendezési tervek is készültek, például a Bükki NP valamint a Zempléni TK esetében. Fontos kérdés azonban a rendezési tervek által megfogalmazott szektor specifikus javaslatok hatékonysága. Például a Nógrád Megyei Területrendezési Terv előírja, hogy az új erdők telepítésekor az őshonos fafajokat előtérbe kell helyezni. Ugyanez a dokumentum azonban leírja, hogy 2003-ban telepített erdők esetében 81%-ot tettek ki az idegenhonos fajok. Kérdés tehát, hogy léteznek-e hatékony mechanizmusok a regionális, megyei szintű tervek, stratégiák előírásainak végrehajtására. Ez erdészeti tervezés keretei jól szabályozottak a törvény által és hiányzik például a közösségek bevonására, civil bevonására lehetőséget, kötelezettséget tevő szabályok. 9. Van-e Magyarországon követésére?

lehetőség

a

területhasználat

változásának

nyomon

A megkérdezett szakértők szerint nincs, vagy legalábbis nem megfelelő léptékűek a készült felmérések. 10.Vannak-e hazai intézmények, amelyek a terület használat monitoringjára szakosodtak? Ha igen akkor milyen mértékben vannak ezek az információk felhasználva arra, hogy a terület használat változását a fenntarthatóság irányába befolyásolják (országos, regionális vagy helyi szinten)? Ezzel kérdéskörrel, országis szinten, elsősorban a FÖMI (Földmérési és Távérzékelési Intézet) foglalkozik, amely az FVM egyik háttérintézménye. A FÖMI a következő országos feladatokat látja el: - kozmikus geodéziai, - űr- és légifelvételek nemzetgazdasági hasznosításának ellátására a távérzékelési, - ingatlan-nyilvántartás központi számítógépes tevékenysége, - földügy és térképészet térinformatikai fejlesztési, valamint, - szakágazat központi minőségbiztosítási feladatainak ellátásával. - földmérési és térképészeti dokumentáció biztosítására, - szakkönyvtár kezelésére, szaklapok és tudományos közlemények gondozására és kiadására. A FÖMI koordinálta a Corin Felszínborítás program hazai megvalósítását. A projekthez szükséges pénzügyi hátteret a KVVM, EEA valamint az EU biztosította a PHARE-on keresztül. Jelenleg a felszínborításra vonatkozó adatok 1:50 000 valamint 1:100 000 –es léptékű térképeken érhetőek el valamint az ehhez kapcsolódó adatbázisokban. Annak ellenére, hogy 2000-ben egy felújított változat is készült a Corint a meg kérdezett szakemberek nem tartják elég részletesnek. A GRID Arendal Budapesti részlege is dolgozik hasonló témákon. A GRID Arendal honlapján megfogalmazott cél szerint a szervezet elsősorban a környezeti információ feldolgozása illetve Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

84

publikálása terén működik. Sajnos a hazánkban működő részlegnek egyelőre nincs a nyilvánosság számára is elérhető adatbázisa. 11.Vannak-e jogi rendelkezések a hatóságokra vonatkozóan, amelyek előírják számukra a tervezett fejlesztések: szociális, környezetvédelmi, gazdasági hatásainak szisztematikus elemzését figyelembe véve a negatív hatásokat, költségeket és lehetséges hasznot valamint a felmerülhető kockázatokat? Igen, lásd a környezetvédelmi hatástanulmányokra, valamint a stratégiai hatástanulmányokra vonatkozó részt. 12.Röviden mutassa be, hogy milyen eszközökkel támogatják a terület használatra valamint a térségi tervezésre vonatkozó kutatásokat, a KK célterületén a hatóságok? Mutasson be egy-két példát a KK célterületéről. Sajnos a KK célterületén zajló, terület használathoz vagy térségi tervezéshez kapcsolódó kutatási projektet nem sikerült azonosítani. Országos szinten említésre méltó a már bemutatott Corine felszínborítás program. A néhány éve kezdődött projekt részben hazai részben EU-s forrásokból volt finanszírozva. 13.Vannak-e különleges, határon átnyúló térségi tervezésre vonatkozó aspektusok a KK célterületén? Ha igen szükség van-e nemzetközi koordinációra. Sorolja fel a határon átnyúló, térségi tervezésre, terület használatra vonatkozó együttműködési kapcsolatokat. Jelenleg nincsenek olyan különleges aspektusok, amelyek igényelnék a határon átnyúló tervezést. Természetesen a közös tervezés a határok mentén optimális megoldás lenne, főleg védett területek, közös vízfolyások stb. esetén. Szlovákia és Magyarország között már néhány éve a politikai napirenden szerepel a határmenti fejlesztési tervek harmonizációja. Sajnos ezek az erőfeszítések még nem hozták meg a várt eredményeket. Az elkövetkező években, több esemény hatására is (Románia várható 2007-es EU-s csatlakozása, a határmenti együttműködésekre szánt támogatások összegének várható növekedése) várhatóan erősödni fognak a határmenti kapcsolatok. 14.Milyen forrásokból finanszírozhatók a terület használathoz valamint térségi tervezéshez kapcsolódó feladatok a KK célterületén? Vannak-e központi források a feladatok elvégzésére, ha igen akkor melyik intézmény kezeli ezeket az alapokat? Az országos tervezés költségeit a központi költségvetés finanszírozza. Az NFT-t, NTFK, OTT szükséges összegeket kormányzati források biztosítják. A megyei szintű területrendezés költségeit pedig a megyei önkormányzatok biztosítják. EU-s csatlakozásunk előtt EU-s források is rendelkezésre álltak erre a feladatra a PHARE programból. Ezeknek a csatlakozást megelőző támogatásoknak jelentős szerepük volt a térségi tervezés formálásában (VÁTI, 2004). Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

85

15.Sorolja fel azokat a nemzetközi kezdeményezéseket, amelyeknek célja fenntartható terület használat vagy a hegyvidékek fenntartható használata.

a

A már említett magyar – szlovák kezdeményezésen kívül, más vonatkozó nemzetközi kezdeményezést nem sikerült azonosítani a megkérdezett szakemberek által. 16.Sorolja fel a térségi tervezést valamint fenntartható területhasználatot érintő legfontosabb eredményeket valamint korlátokat. A térségi tervezés kereteit meghatározó jogi keret létezik. Az országos, regionális tervezéshez szükséges források szintén biztosítottak. A térségi tervezés folyamata nyitott a civil valamint a társadalmi részvételre. Ami a korlátokat illeti, nem minden esetben léteznek mechanizmusok a területrendezési tervek által megfogalmazott javaslatok végrehajtásához főleg. Annak ellenére, hogy ezek a tervek integráltan kellene kezeljék az illető térséget előfordul, hogy ellentmondásos javaslatokat tesz (például gyorsforgalmi út fejlesztése védett területeken). Ez valószínűleg annak az eredménye, hogy a regionális tervek, országos tervek által meghatározott fejlesztéseket tartalmaznak és nem az országos tervek támaszkodnak a regionális irányvonalakra.


86

2. BIOLÓGIA SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE VALAMINT TÁJVÉDELEM (KK 4. §) 1. Sorolja fel a KK célterületén azonosított fontosabb negatív hatásokat amelyek a biológiai sokféleség valamint a tájvédelem területén tapasztalhatóak? -

Vágásos erdőgazdálkodás. Az erdőborítás megszüntetése minden esetben negatív hatással van az erdő védelmi funkcióira és lényegében az élőhely funkció megszűnéséhez vezet. Természetesen a negatív hatás mértéke nagymértékben függ a végvágásos területek méretétől valamint egymáshoz viszonyított helyzetétől. Nagyon sok esetben a hagyományos erdőgazdálkodást a gazdasági szempontok határozz(t)ák meg.

-

Hagyományos vadgazdálkodás. Gyakran a nagyvad populációk az ökológiai eltartó képességet meghaladó létszámban vannak jelen. Ennek hatására például, erdőfelújítás sok esetben csak akkor lehetséges ha a gazdálkodók kerítéssel védik a területet. A nagyvad létszám ellehetetleníti ugyanakkor a természetes folyamatok érvényesülését.

-

Nagyragadozók hiánya / illegális vadászata. Annak ellenére, hogy Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában életképes nagyragadozó populációk vannak, hazai visszatérésük a várakozások ellenére egyelőre nem észlelhető. E ténynek a magyarázatára több lehetőség is létezik, az egyik lehetőség a visszatérő egyedek illegális vadászata.

2. Sorolja fel KK célterületén található fontosabb védett területeket (név, kezelő, méret, alapítás éve). A nemzetközi IUCN kategóriák szerint ezek milyen típusúak? Hazánkban a KK célterületének mintegy 23%-a védett (http://www.carpathians.org). A régióban 3 nemzeti park található: Aggteleki NP, Bükki NP és a Duna Ipoly NP. A nemzeti parkok a KVVMTH tartózó nemzeti parki igazgatóságok kezelésében vannak. Az említett nemzeti parkok az IUCN kritériumok szerint az V.ig kategóriába tartoznak tehát. Védett terület neve Bükki NP Aggtelek NP Duna-Ipoly NP

Terület (ha) 40 263 20 170 60 314

Alapítás éve 1976 1985 1997

A nemzeti parki területeken kívül, jelentős számú NATURA2000 terület létezik a KK célterületén. Ezen területek egy része már védett és része a hazai védett területek hálózatának. Egy jelentős rész azonban olyan terület, amely még nem védett a hazai jogszabályok alapján. Ezen területek kezelésére vonatkozó szabályok várhatóan még 2005-ben meg fognak jelenni. A tervezett természetvédelmi korlátozások, civil természetvédők szerint nem elég szigorúak és nem biztosítanak a jelölés alapjául szolgáló élőhely / fajok számára megfelelő védelmet. Természetesen a hatóság által természetvédelmi korlátozásokra költhető kártérítések összege nagymértékben meg fogják határozni a korlátozások szigorúságát is. 3. Léteznek-e monitoring programok amelyek folyamatosan nyomon követik a biológiai sokféleség alakulását a KK célterületén? Ha igen akkor melyik intézmény Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

87

koordinálja ezt a munkát, dokumentum és mi a címe?

hol

található

meg

az

eredményeket

publikáló

A legfontosabb ilyen jellegű program a Nemzeti Biodiverzítás Monitorozó-rendszer (NBMr), amely közös KVVM – MTA kezdeményezés. A program elsősorban a Biológia Sokféleség Egyezmény aláírásából származó kötelességek végrehajtására volt létrehozva. A program elindítását PHARE támogatás is segítette. A monitoring program alapját az 5 km2 monitoring négyzetek alkotják, ahol az élőhelyek valamint közösségek hosszú távú megfigyelései folynak. A NBMr keretén belül monitorozott területek a 6. Ábrán vannak bemutatva. 6. Ábra A NBMr keretében monitorozott területek (Forrás: http://enrin.grida.no/biodiv/biodiv/national/hungary/monitor.htm)

További részletek, valamint eredmények a http://www.kvvm.hu/biodiv oldalon olvashatóak. 4. Sorolja fel a legfontosabb jogszabályokat valamint a szakmapolitika irányát meghatározó dokumentumokat. A felsorolás tartalmazza a dokumentumok következő adatait: cím, elfogadás éve, jogi státusz és cél. Az esetleges következetlenségeket röviden mutassa be. II. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. Az NKP kihirdetése a 132/2003 OGY határozattal történt meg. A Nemzeti Környezetvédelmi Programnak fontos része a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA). Az NTA célja: „az egyik legfontosabb célkitűzése az Európai Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

88

Unióhoz történő csatlakozással együtt járó feladatok maradéktalan ellátása. Fontos, hogy a tájés természetvédelmi szempontrendszer – az Európai Unió elfogadott szakmapolitikájával összhangban - beépüljön az egyes természeti erőforrásokat hasznosító ágazatok működésébe, és hogy az erőforrások hasznosítását a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően szabályozzák. Agro-Környezetvédelmi Program, amelyet a 2253/1999 (X.7) kormányrendelet kihirdetésével lépett életbe. „Az NAKP célkitűzéseiben a különböző térségek adottságainak megfelelő, ahhoz igazodó fenntartható mezőgazdasági földhasználat kialakítása fogalmazódik meg olyan módon, hogy az megfeleljen az EU 2078/92 rendeletében foglaltaknak. A program jelentős támogatási előnyt biztosít az ökológiai adottságokon alapuló, multifunkcionális mezőgazdasági föld-használatnak, az EU-ban is megcélzott agrár-vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek. ” (http://www.nakp.hu)

1996. ÉVI LIII. törvény a természet védelméről

A törvény célja: “1. § a) a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése; b) a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése.” A törvény hatálya: „3. § (1) A törvény hatálya kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre, valamint a nemzetközi egyezményekből és együttműködésből fakadó természetvédelmi feladatokra, kivéve, ha nemzetközi egyezmény másként rendelkezik. (2) A természetvédelemmel összefüggő e törvényben nem szabályozott kérdésekre, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.” 275/2004.(X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekrõl. A rendelet célja: „egyes, az Európai közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó, a rendelet által kihirdetett, illetõleg kijelölt területeken elõforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentõségû, valamint kiemelt jelentõségû közösségi élőhelytípusok, valamint vadon élõ növény-és állatfajok élõhelyének megõrzése által a biológiai sokféleség fenntartásához, megõrzéséhez szükséges szabályok megállapítása.” Részletes, naprakész jogszabálygyűjtemény http://greenfo.hu/zold_jogasz/jogszabalyok_item.php?item=2 weboldalon érhető el.

a

A megkérdezett szakértők szerint elég gyakoriak a jogszabályok, fejlesztési tervek közötti ellentmondások. A KK célterületén például említésre méltó az erdőgazdálkodás és a természetvédelem közötti szinte folyamatos konfliktushelyzet, az ellentmondó vagy nem következetes jogszabályok miatt. Hasonló példa a magas vadlétszám által okozott jelentős Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

89

erdészeti, természetvédelmi kár. Sok esetben a nagyvad létszám miatt a természetes folyamatok lehetetlenné válnak. További következetlenséget, az integráció hiányát bizonyítja a régióban tervezett közlekedési infrastruktúra fejlesztése, gyorsforgalmi utak tervezése védett területeken keresztül, vasúti közlekedés leépítése. 5. Tett-e Magyarország lépéseket annak érdekében, hogy a biológia sokféleség valamint tájvédelem céljait beépítse a következő táblázatban szereplő ágazat specifikus irányelvekbe? Ágazat Mezőgazdaság hegyvidékeken

Igen/Nem Igen

Erdőgazdálkodás hegyvidékeken

Igen

Vízgazdálkodás Turizmus

Igen Nem

Közlekedés, szállítás

Nem

Energia Ipar

Nem Nem

Bányászat

Nem

Helyi/Regionális/Országos szinten A Agro-Környezetvédelmi Program valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv is figyelembe veszi a gazdálkodásra kevésbé alkalmas területek (például hegyvidékek) problematikáját. Külön azonban ez a téma nincs nevesítve. Nincs külön hegyvidékekre vonatkozó, erdőgazdálkodást befolyásoló irányelv. Az erdőgazdálkodást szabályozó törvény valamint a kapcsolódó végrehajtási rendelet azonban figyelembe veszi a természetvédelmi elvárásokat. Országos szinten a Nemzeti Erdő Program az irányadó dokumentum, míg régió illetve helyi szinten az erdészeti üzemtervek. Bővebben erről a témáról a 3.-ik fejezetben. Sajnos jelenleg nincs az ökoturizmusnak országos fejlesztési terve. Több példa létezik a természetvédelem és úthálózat fejlesztése közötti konfliktusról. Nincsenek országos fejlesztési dokumentumok amelyek az ipar fejlődésének irányát határoznák meg.

6. A táblázatban felsorolt természetvédelmi, tájvédelmi, az erőforrások fenntartható használatára vonatkozó stratégiák, akció tervek közül melyek kerültek kidolgozásra Magyarországon? Amint az már a bevezetésben is említve volt, jelenleg nincsenek kimondottan a hegyvidékekre vonatkozó szabályozások, tervek. Ez nem jelenti azt, hogy a felsorolt témák nincsenek országos szinten kezelve. Például a nemzeti parkok sokat tesznek (például extenzív állattartás támogatása, legeltetés, kaszálás stb. ) az illetékességi területükön a táj sajátos jellegének megőrzésért, igaz nagyon sok esetben ezek kultúrtájak. Téma

Igen/Nem

Helyi / Regionális / Országos


90

A biológia sokféleség megőrzése hegyvidékeken A táj diverzítás megőrzése hegyvidékeken A biológia sokféleség fenntartható használata hegyvidékeken A táj fenntartható használata hegyvidékeken A hegyvidékeken található leromlott területek rehabilitációja A táj diverzítás rehabilitációja, hegyvidékeken

Nem Nem Nem Nem Nem Nem

7. Biológiai sokféleség megőrzésének kereteit meghatározó szakmapolitikai szabályozás kitér-e a következő témákra? Témák Természetes és természeteshez közeli élőhelyek védelme Természetes és természeteshez közeli élőhelyek kapcsolata, ökológiai hálózat kialakítása A Kárpátok régiójában található endemikus fajok védelme Ritka fajok védelme Nagyragadozók védelme A természeteshez közeli élőhelyek megfelelő kezelése

Források biztosítása a természetvédelmi kezelési tervek kidolgozására, végrehajtására

törvényi

valamint

Igen/Nem Igen a nemzeti parkok sokat tettek ezen élőhelyek megőrzése érdekében. Sok konfliktus létezik azokon a területeken ahol a NP nem kezelője a területnek. Igen. NÖH és Natura 2000 Igen az országos szabályozás kitér az endemikus fajok védelmére is. Külön szabályozás a Kárpátok régióra vonatkozóan nincs. Igen, hazai jogszabályok valamint nemzetközi vállalások is léteznek e téren. Igen, folyamatban van egy Life Nature program is amely a védelem hazai megalapozását tűzte ki célul. Igen/Nem. Természetesen a védett területek kezelőinek kötelessége megőrizni, javítani a terület ökológiai állapotán. A Natura 2000 bevezetésével a kijelölt területek kezelőinek szintén biztosítani kell az megfelelő ökológiai állapotot. Igen/Nem. Természetesen a NP vannak kezelési terveik, és néhány esetben különálló területrendezési tervek is készültek (Zempléni TK és a Bükki NP ) esetén. A kijelölésre került NATURA 2000-es területekre kezelési terveket kell kidolgozni, azonban ezek módszertana illetve a


91

Az invazív, megtelepedésének megakadályozása

exóta

Genetikailag módosított bevezetésének korlátozása

fajok

fajok

A genetikailag módosított fajok visszaszorítása főleg azokban az esetekben amikor természetvédelmileg fontos fajokat, élőhelyeket veszélyeztetnek.

szükséges pénzforrások még nem biztosítottak. A BSE külön kitér az exóta, invazív fajok kérdéskörére. A TVH 2002-ben publikálta azon invazív fajok listáját amelyek védett területeken is jelentős károkat okoznak. A listán olyan fásszárú fajok is vannak amelyeket az állam központi forrásokból Igen. Országos szinten, de regionális kezdeményezések is vannak. A géntechnológiáról szóló 1198. Évi XXVII. tv. Szabályozza az említett témát. Jelenleg Magyarországon, csak kísérleti jellegű termesztés folyik. Nem.

8. A felsorolt kutatási eszközök közül melyek kerültek bevezetésre Magyarországon? A természetvédelmi célkitűzéseket támogató eszközök Nemzetközi szinten kompatíbilis monitoring rendszerek Regionális szinten megvalósuló faj monitoring rendszerek Regionális szinten megvalósuló élőhely monitoring Koordinált tudományos munka Kapcsolat a kutatás és monitoring között Más

Y/N Igen Nem Nem Igen Erősíteni kell

9. Hogyan épül fel a természet és tájvédelem intézményi háttere, országos, regionális és helyi szinten? Milyen horizontális és vertikális kapcsolatok léteznek ezen intézmények között? Vannak-e területek ahol ezen intézmények egyes felelőségei egymásra tevődnek? Központi szinten a KVVM-hez tartozó Természetvédelmi Hivatal (TVH) a természetvédelemért felelős intézmény. A TVH-nak meghatározó szerepe van a természetvédelmi jogszabályok kidolgozásában illetve hazai természetvédelem szakmapolitikai keretének meghatározásában. A TVH ugyanakkor a nemzeti parkok keresztül a természetvédelmi területek egy részének a kezelésért is felelős. A Természetvédelmi Járőrszolgálatot, amelynek fontos feladata a védett területeken a természetvédelmi jogszabályok végrehajtását felügyelni szintén a TVH irányítja.


92

2005 január 1-ig a nemzeti parkok természetvédelmi hatósági jogkörük is volt. Ez a feladat sok esetben a nemzeti parkok túlterhelését eredményezte. Annak azonban, hogy a nemzeti parkok töltötték be ezt a szerepet voltak pozitív eredményei is. A nemzeti parkoknak nagyon jó terepismeretük volt, ami mindenképpen fontos egy természetvédelmi hatósági feladatokat betöltő intézménynél. A már említett dátum után a természetvédelmi hatósági feladatokat a regionális Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Hatóságok vették át. Ennek a változásnak vannak pozitív, illetve lehetséges negatív hatásai is. A nemzeti parkok, az átszervezés után főleg kezelési feladatokat látnak majd el. A természetvédelmi hatóságon kívül még fontos szerepe van az erdészeti hatóságnak a természetvédelmi kérdésekben. Az összes felsorolt intézmény között léteznek úgy vertikális mint horizontális kapcsolatok. Az engedélyezési folyamatok során a nemzeti parkokat véleményét mindkét hatóságnak ki kell kérni, főleg akkor ha a terület védett. 10. Milyen civil kezdeményezések vannak folyamatban egyezmény 4.- ik paragrafusához kapcsolódóan?

a

KK

célterületén

az

A civil szervezetek munkájáról, természetvédelem és környezetvédelem terén sokat lehetne írni. Kimondottan KK-hez kapcsolódó hazai munka legnagyobb része is civil szervezetek munkájának eredménye, főleg azoké amelyek a CEEWEB által koordinált munkacsoportok valamelyikében vállaltak szerepet. A régióban jelenleg több Life Nature program is fut. A nagyragadozók hosszú távú védelmét megalapozó program, mindenképpen említésre méltó még akkor is ha nem számít kimondottan civil kezdeményezésnek. A MME szintén aktív a régióban, főleg a monitoring programjain keresztül, ebben az évben ugyanakkor egy Life nature pályázatot is elkészült, amelynek célja a kerecsen sólyom védelme. Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány tevékenysége fontos része a régióban zajló civil munkának. Szervezet tevékenysége viszonylag tág, vidékfejlesztéssel, védett területek hálózatával, társadalmi részvétellel is foglalkoznak. A szervezet ugyanakkor néhány kiemelt fontosságú élőhely helyreállításával is foglakozott (http://www.ecolinst.hu). A Miskolci Öko Kör elsősorban a környezeti nevelés terén tevékenykedik, a szervezet többek között erdei iskola programokat is nyújt a Bükkszentkereszti erdei iskolában. (http://www.geocities.com/okokor2000/). A Magyar Természetbarát Szövetség tevékenysége szintén kapcsolódik a KK 4.ig paragrafusának előírásához, főleg a védett területeken történő túrázás tekintetében. Az 1990-ben alakult Zöld Akció Egyesület munkáját szintén meg kell említeni. A szervezet vidékfejlesztési kérdésekkel, környezeti neveléssel, információ és tanácsadással valamint civil érdekérvényesítéssel foglalkozik. (http://www.greenaction.hu)


93

Az említett szervezeteken kívül még sok civil szervezet működik a régióban, amelyeknek a céljaik kapcsolódnak a KK 4.-ik paragrafusához (barlangász szervezetek, denevérvédelemmel foglalkozók stb.). 11. Vannak-e határon átnyúló védett területekre vonatkozó közös kezelési tervek? Egyelőre ilyen tervek nem léteznek, habár létezik ilyen jellegű kezdeményezés a Magyar-Szlovák határon az Aggteleki Nemzeti Park részvételével. 12. Részt vesz-e Magyarország abban a nemzetközi kezdeményezésben amely a PánEurópai Ökológiai Hálózatát (PEEN) kialakítását tűzte ki célul?

http://www.coe.int/T/e/Cultural_Cooperation/Environment/Nature_and_biological_diversity/Ecological_networks/PEEN/national_report _hungary.asp#TopOfPage linken lehet további információkat találni.

Igen,

a

PEEN

keretében

elért

eredményekről

a

Magyarország ugyanakkor részt vett abban a regionális kezdeményezésben, amelynek célja, a PEEN részeként, a Kárpátokra kiterjedő védett területek hálózatának kialakítása volt. A kezdeményezés célja egyrészt a jelenlegi helyzet elemzése, a lehetőségek veszélyek felmérése és a Kárpátok régiójában található védett területek hálózatának kialakítása volt. 13. Részt vett-e Magyarország hálózatának kialakításában?

a

Kárpátokhoz

kapcsolódó

védett

területek

Igen, lásd 12. kérdés. 14. Milyen forrásokból származnak a természet illetve tájvédelemhez szükséges anyagi források? A nemzeti parkok költségvetésének egy része (egyre kisebb) költségvetési forrásokból származik. A költségvetési forrásokon kívül a nemzeti parkok kénytelenek a költségeik egyre nagyobb részét a kezelési feladatokból származó valamint pályázati összegekből fedezni. A természetvédelmi hatóság munkájának költségeit szintén a központi költségvetést terhelik. A civil szervezetek működésére a költségvetési valamint magán támogatások is rendelkezésre állnak. Meg kell jegyezni, hogy a rendelkezésre álló összegek folyamatosan csökkentek a legtöbb esetben. A KVVM például jelentősen csökkentette a KÖVICE költségvetését, 2005 – ben csupán 300 millió forint kerül elosztásra. A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) keretén belül szintén kaphatnak támogatást a természetvédelmi szervezetek azonban a pályázati kiírásban nincs kimondottan természet illetve környezetvédelemhez kapcsolódó pályázat. Az említett költségvetési forrásokon a civil szervezetek igénybe vehetnek egy sor alapítványi támogatást is: Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

94

-

-

Visegrád Alap, amely elsősorban szlovák, magyar, cseh, lengyel civil szervezetek által közösen megvalósítandó projekteket támogat. Nincs kimondottan természet illetve környezetvédelmi kiírása, de ilyen projektek is kaphatnak támogatást. (http://www.visegradfund.org). A Kárpátok Alapítvány (KA) szintén jelentős támogatást nyújt civil szervezeteknek a régióban. A KA-nak sincs kimondottan természet illetve környezetvédelmet támogatandó pályázati kiírása, ennek ellenére ilyen projektek is támogatatva voltak. (http://www.carpathianfoundation.org).

Az EU Life Nature és Life Environment programja szintén jó lehetőség volt a civil szervezetek számára. 14. Sorolja azokat a nemzetközi (regionális vagy globális) kezdeményezéseket amelyeknek Magyarország is részese és a céljuk a biológia sokféleség védelme és tájvédelem? -

Natura 2000 hazai alkalmazása. Ramsari Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint vízimadarak élőhelyéről. Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről Megállapodás a denevérek védelméről Európában Megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről Biológiai sokféleség egyezmény

15. Foglalja össze röviden a biológiai sokféleség és biodiverzítás és tájvédelem terén elért eredményeket valamint korlátokat? Eredmények – a védett területek kezelésének intézményi háttere jól fejlett, a KK célterületén 3 nemzeti park található. A tájvédelmi körzetek valamint a Natura 2000 területek tovább növelik a védett területek arányát a régióban. Ezeknek a területeknek a kezelése nem minden esetben optimális. Korlátok – az erdő valamint nagyvad gazdálkodás a legtöbb esetben (még védett területeken is) nem a nemzeti parki irányítás alatt van. Ez nagyon sok konfliktusos helyzethez vezetett. A nemzeti parkok, természetvédelmi illetve erdészeti hatóságok folyamatos pénzügyi megszorításokkal kell számoljanak aminek a jövőben mindenképpen negatív hatásai lesznek. Fontos probléma ugyanakkor a civil szervezetek, helyi közösségek korlátozott érdekérvényesítési lehetőségei főleg ami az erdőgazdálkodást illeti. Civil szervezetek, ugyanakkor aggódva figyelték a természetvédelmi hatóság átalakítását, mivel sokak véleményében ez a természetvédelmi hatóság gyengüléséhez vezet.


95

3. FENNTARTHATÓ ÉS INTEGRÁLT VÍZ ILLETVE VÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁS (KK 6.§ ) Sorolja fel a KK célterületén azonosított fontosabb negatív hatásokat amelyek a víz illetve vízgyűjtő gazdálkodás területén tapasztalhatóak?

1.

Árvizek – komplex probléma, amely az utóbbi években jelentős károkat okozott. A probléma azért összetett mivel a legtöbb esetben olyan folyókról van szó, amelyek nem hazánkban erednek. Az árvizek jellemzőit nagymértékben befolyásolják a folyó felső szakaszán történő beavatkozások és emberi tevékenységek (erdőgazdálkodás a vízgyűjtőben például). Az EEA szerint a Kárpát medence Európai viszonylatban is kimagasló árvíz gyakorisággal rendelkezik 7. Ábra. Vízminőség / szennyezés - elsősorban a mezőgazdálkodásban használt műtrágyák valamint az intenzív állattartás hatására jelentős nitrát szennyezés mutatható ki a régióban található folyókban (Hungary 2004). Romániából illetve Ukrajnából a folyók továbbra is nehézfém szennyezést szállítanak, árvízkor ezek a nehézfémek nagy területeken szóródnak szét. A folyószabályozások – Elsősorban a Tiszán eredményeztek jelentős károkat és a természetes élőhelyek szinte teljes eltűnéséhez vezettek. A folyók mentén nagy kiterjedésű vizes élőhelyek szintén majdnem maradéktalanul megszűntek és a területeket a legtöbb esetben mezőgazdasági művelésbe kerültek át. Ezek a beavatkozások nemcsak az élőhelyek eltűnéséhez hanem például a talajvízszint drasztikus csökkenéséhez vezettek.


96

7. Ábra Árvizek gyakorisága 1998-2002 között (Forrás: EEA 2005)

Magyarázat: 1X 2X 3X 4X 5X 6X

2. Sorolja fel a legfontosabb vízgyűjtőket a KK célterületén? Melyek a határon átnyúló vízgyűjtők? A 8. Ábra a Kárpát medencében található vízgyűjtők vannak bemutatva. Jól látható, hogy a KK célterülete a Tisza vízgyűjtőjében található. A Tisza vízgyűjtőjének részletes térképe: 9. Ábra. A Tiszának nagyon sok mellékfolyója Ukrajnában, Szlovákiában (Galga, Zagyva, Tárna, Sajó, Hernád stb.) vagy Romániában (Körösök, Kraszna stb.) ered.


97

8. Ábra Vízgyűjtők a Kárpát medencében (Forrás: National Directorate for Environment, Nature and Water in Hungary).


98

9. Ábra A Tisza vízgyűjtője, az ország határok feltüntetésével (Forrás: UNEP GRID Europe).

3. Készültek-e tanulmányok a fenntartható víz illetve vízgyűjtő gazdálkodást érintő problémákról? Ha igen adja meg a tanulmány címét, elérhetőségét. Az említett kérdés körökről elsősorban a VKI gyakorlatba ültetetése kapcsán készültek tanulmányok. Fontos információforrás ugyanakkor az Európai Közösség Bizottságának megküldött Magyarországi Jelentés. A jelentés a http://www.euvki.hu/ címem érhető el. Említésre méltó ugyanakkor, a ‘Jelentés a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi területének jellemzőiről, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a használatok gazdasági elemzéséről’ c. tanulmány, amely a http://www.icpdr.org/pls/danubis/danubis_db.dyn_navigator.show oldalon érhető el. 4. Sorolja fel a legfontosabb jogszabályokat valamint a szakmapolitika irányát meghatározó dokumentumokat. A felsorolás tartalmazza a dokumentumok következő adatait: cím, elfogadás éve, hatálya és cél. Az esetleges következetlenségeket röviden mutassa be. EUs irányelvek: Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

99

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS, 2000. október 23-i 2000/60/EK IRÁNYELVE, az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén. Az irányelv a Víz Keretirányelv néven ismert, és a legfontosabb célja: “Ennek az irányelvnek az a célja, hogy keretet adjon a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a tengerparti vizek és a felszín alatti vizek védelméhez”. Hazai bevezetése 2000 és 2004 között történt meg. Törvények:

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról. A törvény hatálya: a) a felszín alatti és a felszíni vizekre (a továbbiakban: vizek), a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeire, illetőleg a felszíni vizek medrére és partjára; b) arra a létesítményre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja; c) arra a tevékenységre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja; d) a vizek hasznosítására, hasznosíthatóságának megőrzésére és a vízkészletekkel való gazdálkodásra; e) a vizek megismeréséhez, állapotának feltárásához szükséges mérésre, adatok gyűjtésére, feldolgozására, szolgáltatására és felhasználására (a továbbiakban: vízrajzi tevékenység), valamint a vizek állapotának értékelésére, kutatására; f) a vízkárok elleni védelemre és védekezésre.

2004. évi LXVII. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról.

Kormányrendeletek: 183/2003. (XI. 5.) Korm. Rendelet az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről. 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről. A rendelet hatálya a felszíni és felszín alatti vizekre (a továbbiakban együttesen: vizek), valamint ezzel összefüggésben a mezőgazdasági tevékenységekre és a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra terjed ki.

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

132/1997. (VII.24.) Korm. rendelet. a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról. Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic100 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet. a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületek kijelöléséről 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet. a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Programról 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról

219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vízek védelméről 220/2004 (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vízek minősége védelmének szabályairól 221/2004 (VV.21.) Korm. rendelet a vízgazdálkodás egyes szabályairól Nemzeti programok: II. Nemzeti Környezetvédelmi Program. Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram. Az Akcióprogram átfogó céljai: -a Víz Keretirányelv ütemezett hazai feladatainak idő arányos végrehajtása; -az üzemelő és távlati vízbázisok, valamint a kiemelt vízvédelmi területek védelme; -az ésszerű vízhasználat és a szennyezés-csökkent ő technológiák széles körű elterjesztése; -a települési szennyvíz kezelésének fejlesztése, figyelembe véve a település sajátosságait (pl. méret, gazdaságos csatornázhatóság); -a kommunális szennyvíziszapok hasznosítási arányának növelése; -a felszín alatti vízkészletet veszélyeztet ő környezetkárosodások felszámolása; -diffúz (nem pontszerű) szennyezések csökkentése (átfogó tárcaközi és a környezeti elemeket átfogó programokkal). Ami a különböző jogszabályok közötti következetlenségeket illeti: a 2083/2003 (IV.24) Korm. határozat a VKI-val ellentétesen nem vízgyűjtő szintű tervezést ír elő. A VKI gyakorlatba ültetésével kapcsolatosan is vannak problémák: például a VKI előírja a halfauna rendszeres monitoringját, ami elektromos halászattal történik. Jelenleg ilyen típusú halászatra csak FVM által kiállított külön engedéllyel van lehetőség, ami jelentős mértékben meghosszabbítja a folyamatot. 5. A következő felsorolásban szereplő témák közül melyek vannak jelen a vízgazdálkodást érintő jogszabályokban, országos tervekben, stratégiai dokumentumokban? Integrált vízgazdálkodás érintő témák Vízgyűjtő szintű megközelítés Kettős megközelítés a vízminőség esetén: emissziós határok és vízminőségi célok

Igen/Nem Igen. A NKP és a VKI is támogatja ezt a megközelítést. Jó példa erre a Tisza (részletek az alábbiakban). Igen. VKI valamint hazai jogszabályokban is szerepelnek ezek a

Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic101 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

A vízgazdálkodásban érintett szektorok minél nagyobb mértékű integrációja ???? Társadalmi részvétel Vízminőség monitoring Árvizek problematikája

témák. Igen. A hazai jogszabályok kimondottan támogatják. Igen. VKI alkalmazása keretében. Igen. Főleg a VKI de az Aarhusi Egyezmény gyakorlatba ültetetése biztosítja. Igen. Hazai jogszabályok és VKI. Igen. Főleg a VTT keretén belül (Részletek az alábbiakban).

Tisza Projektről bővebb információ a http://www.tiszariver.com olvasható. Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséről a

http://www.ovf.hu/web/ovf/ovfweb.nsf/0/54a2563dab2424b8c1256df2004533e5?OpenDocument weboldalon lehet olvasni.

6. A következő táblázatban szereplő feladatok közül, melyek voltak gyakorlatba ültetve és milyen szinten (országos, regionális, helyi)? Feladatok

I/N

A fenntartható víz illetve vízgyűjtő gazdálkodást érintő problémák integrációja a területhasználat tervezésébe A vízszennyezés csökkentését, megelőzését és megszüntetését célzó feladatok integrációja a tervezési folyamatokba

I

Árvizek megelőzése és kezelése A vizes élőhelyek feldarabolódásának további megakadályozása Felszíni és felszín alatti vízbázisok fenntartható használata A szennyvíz megfelelő kezelése

I/N

I I I/N

I

Országos/ regionális/ helyi szinten Helyi szinten vannak jó példák. Például a Bodrog-közben. Nem minden esetben veszik figyelembe ezeket a feladatok. Jó példák ebben az esetben is vannak, például ártereken ahol a területhasználat változtatásával csökkenteni lehet a mezőgazdaságból származó vegyszer szennyezést. Regionális szinten, például VTT. A Tisza projekt keretén belül, de a VKI-ban is elvárás. Nem feltétlenül, helyi példák vannak: Bodrog-köz. VKI gyakorlatba ültetésének fontos célja ez a feladat. Országos szinten. EU strukturális alapok jelentős támogatást nyújtanak, szakmapolitikai keret a VKI gyakorlatba ültetése.


Természeteshez közeli állapotú élőhelyek, források védelme

folyók,

tavak,

vizes

I

Vizes élőhelyek védelme a negatív antropogén hatásoktól, illetve balesetszerű szennyezésektől

I

???

I

Együttműködés a károk enyhítése érdekében valamint a helyreállítási munkákban

I

Országos illetve regionális szinten, egy sor jogszabály előírja. Országos valamint regionális szinten, számos jogszabály, nemzetközi egyezmény előírja. Nemzetközi egyezmények valamint kétoldalú egyezmények is előírják. Főleg helyi szinten vannak működő példák.

7. Hogyan épül fel a víz illetve vízgyűjtő gazdálkodás intézményi háttere, országos, regionális és helyi szinten? Milyen horizontális és vertikális kapcsolatok léteznek ezen intézmények között? Vannak-e területek ahol ezen intézmények egyes felelőségei egymásra tevődnek? 2004 január 1 óta a KVVM-hez tartozó OKTVF a vízügyi hatóság. Az OKTVF-en belül külön osztály foglakozik a vízgazdálkodás kérdéseivel. Az OKTVF, vízgazdálkodással foglalkozó osztályának a szervezeti felépítése a 10. Ábrán látható.

10. Ábra OKTVF vízgazdálkodással foglalkozó osztályának szervezeti felépítése (Forrás: OKTVF honlap).

Az OKTVF fontosabb feladatai vízgazdálkodás területén: • koordinálja, illetőleg közreműködik a működési területe vízgazdálkodását érintő koncepciók és tervek elkészítésében; • gondoskodik a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá saját célú vízilétesítmények fejlesztési, üzemeltetési összhangjának megteremtéséről; • közreműködik Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic103 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

• • • •

nemzetközi, különösen a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátásában, a települési ivóvízminőség-javítással, valamint a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésében, a vízgazdálkodási társulatokkal ellátja a Területi Vízgazdálkodási Tanács működésével kapcsolatos - külön jogszabályban meghatározott - feladatokat; gyakorolja a jogelőd vízügyi igazgatóságok által alapított gazdasági társaságok tekintetében az alapítói jogokat.

Az OKTVF 12 regionális igazgatóság munkáját koordinálja. A KK célterületén két regionális igazgatóságnak van hatósági jogköre: -

EKOVIZEG amely BAZ valamint Heves megye északi részét fedi le (11. Ábra) Közép-Duna-völgyi amely Nógrád és Pest megyét fedi le (12. Ábra)

11. Ábra EKOVIZEG intézkedési területe (Forrás: EKOVIZEG honlap)


12. Ábra Közép-Duna-völgyi Igazgatóság intézkedési területe (ref)

8. Milyen civil kezdeményezések történtek a KK célterületén a fenntartható víz illetve vízgyűjtő gazdálkodás terén? A civil kezdeményezések nagy része a vízminőség monitoringhoz kapcsolódik. 9. Sorolja fel a KK célterületén található vízgyűjtők területén hatósági jogkörrel rendelkező intézményeket. Lásd 7-ik kérdés. 10. A fenntartható víz illetve vízgyűjtő gazdálkodásból eredő feladatokra milyen források állnak, az érintett intézmények, szervezetek rendelkezésére? A legtöbb finanszírozás a központi költségevetésből származik, a beruházások általában jelentős forrásokat igényelnek. A hatóságok szintén a központi költségvetésből vannak finanszírozva. Civil szervezetek munkájára a KVVM által működtetett KÖVICE pályázatok biztosítanak némi forrást.


11. Röviden mutassa be azokat a nemzetközi lépéseket amelyeknek célja a határon átnyúló folyók mentén való együttműködés mentén történő együttműködés kialakítása. Az ICPDR keretén belül 2004-ben aláírásra került a Magyarország, Románia, Ukrajna és Szerbia és Montenegró között egy memorandum amelynek célja a Tisza integrált és fenntartható használata a folyó menti országok által. Magyarországnak kétoldali együttműködési szerződéseket írt alá az összes határmenti országgal amelyek a fenntartható vízgazdálkodásra is kitérnek. A VKI hazai alkalmazása tovább fogja erősíteni a határon átnyúló integrált tervezést és használatot. 12. Röviden sorolja fel a fenntartható víz illetve vízgyűjtő gazdálkodás terén elért eredményeket illetve korlátokat a KK célterületén. Eredmények - Vízgyűjtő szintű tervezés, főleg a Tiszán vannak jó példák és ígéretes kezdeményezések. - A különböző hazai valamint nemzetközi egyezmények, irányelvek gyakorlatba ültetésével egyre több a lehetőség társadalmi valamint civil részvételre. Korlátok - Az integrált tervezés a legtöbb esetben bonyolultabb, drágább és több időt igényel mint az előző évtizedekben alkalmazott mechanizmusok. Ezért a hatóságok sok esetben megpróbálják elkerülni. - Kapacitás és forráshiány, úgy állami mint civil szervezeteknél. - Nehézkes döntéshozatal, főleg a nagy beruházások esetében. Konszenzus hiány, kevés jó hazai példa.


5. Fenntartható mező – illetve erdőgazdálkodás (KK 7. §) Mezőgazdálkodás 1. A KK hazai célterületének hány százaléka mezőgazdasági terület? Sajnos erre vonatkozóan nem sikerült hivatalos információt találni, azért is nehéz erre a kérdésre válaszolni mivel a hazai kijelölésnek nincsenek adminisztratív határai. 2. Az országos mezőgazdasági termelésnek hány százaléka származik a KK hazai célterületéről? Nem sikerült hivatalos adatot azonosítani, lásd 1. Kérdés. 3. Sorolja fel a mezőgazdálkodás által kiváltott legfontosabb negatív hatásokat, amelyek a KK hazai célterületén tapasztalhatóak. Az FVM által elkészített tanulmány szerint a következő problémák tapasztalhatóak: Problémák Talajerózió (úgy a szél mint a víz hatására) Biológia sokféleség csökkenése a gazdálkodás felhagyása miatt Talaj szerkezet romlása Intenzív gazdálkodás miatt a természetes élőhelyek kiterjedésének csökkenése Tradicionális tájkép megváltozása, a tájhasználat változása miatt Vízszennyezés a mezőgazdálkodásban használt vegyszerek által

Súlyosság Magas Magas ? Moderált Magas Magas

Mezőgazdasági kérdésekkel foglakozó civil szervezetek által fontosnak tartott problémák: Problémák Értékes gyepeken a legeltetés, kaszálás felhagyása ami természetvédelmileg fontos élőhelyek eltűnéséhez vezet Diffúz szennyezés az intenzív mezőgazdálkodásból eredendően Folyószabályozások Illegális vízhasználat

Súlyosság Magas Magas Magas Moderált/Alacsony

4. Az elmúlt 5-10 évben változott-e a mezőgazdasági területek tulajdonos szerkezete? Ha igen röviden mutassa be hogyan. Magyarországon, 1989-et követően jelentős változások következtek be e téren. Hivatalos források alapján elmondható, hogy míg 1989-ben, a mezőgazdasági területek csupán a 7,2 %- a Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic107 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

volt magánkézben, 2001-ben már a terület 60%-a. Jelentősen nőtt ugyanakkor a magáncégek által gazdálkodott területek aránya is. 13. Ábra Tulajdonos viszonyok 1989 – ben (Forrás: NVT, 2003).

7%

32%

61%

Cooperatives

State farms

Private

14.Ábra Tulajdonos viszonyok 2001 – ben (Forrás: NVT, 2003).

26%

60% 14%

Companies, economic organisations Transformed Cooperatives Private

A magángazdálkodók 90%-a, 1-10 ha -ig terjedő területen gazdálkodik, míg a cégek által kezelt területek ennél jóval nagyobbak és általában béreltek. 1990 óta a mezőgazdaságból élők száma Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic108 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

az 1/5 csökkent, a jelenlegi becslések szerint alig 200 000 ember él kizárólag mezőgazdálkodásból. A helyzete tovább súlyosbítja a lakosság elvándorlása a vidékről, az Észak Magyarországi régióban ez a folyamat különösen erőteljes. A fent említett folyamatokkal párhuzamosan a mezőgazdaság részesedése a hazai GDP-ben csökkent. 5. Készültek-e elemzések a fenntartható mezőgazdálkodás területén tapasztalható problémákról a KK célterületén? Kimondottan a KK célterületéről szóló elemzés nem készült ilyen jellegű tanulmány. A 2003-ban publikált Biofact 2003 Magyar jelentés (Mnatskananian és Szekér 2003) szerint országos szinten sem készültek témáról alapos elemzések. 6. Sorolja fel a legfontosabb jogszabályokat valamint a szakmapolitika irányát meghatározó dokumentumokat. A felsorolás tartalmazza a dokumentumok következő adatait: cím, elfogadás éve, jogi státusz és cél. Az esetleges következetlenségeket röviden mutassa be. Nemzeti tervek, programok Nemzeti Vidékfejlesztési Terv – „Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg intézkedéseire (továbbiakban: NVT) célja, hogy egységes keretbe foglalja az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (továbbiakban: EMOGA) Garanciarészlegéből finanszírozandó vidékfejlesztési intézkedések hazai végrehajtásának rendszerét. Az NVT kijelöli a vidéki térségek fenntartható fejlődését szolgáló célokat, prioritásokat, valamint tartalmazza az egyes intézkedések céljait, az intézkedések keretében támogatható tevékenységeket, a támogatás igénybe vételének feltételeit és végrehajtásának részletes szabályait is.” (Forrás:http://www.fvm.hu) Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP). 2004-2006. Az AVOPNAK szerepe lesz a mezőgazdasági termelés feltételeinek egyenlőtlenségéből adódó területi különbségek kiigazításában, csökkentésében, a vidék szociális problémáinak megoldásában, az ökológiai, a természeti értékek fenntartásában, megőrzésében, a környezet védelmében. (http://www.fvm.hu) Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program (NAKP) célkitűzéseiben a különböző térségek adottságainak megfelelő, ahhoz igazodó fenntartható mezőgazdasági földhasználat kialakítása fogalmazódik meg olyan módon, hogy az megfeleljen az EU 2078/92 rendeletében foglaltaknak. A program jelentős támogatási előnyt biztosít az ökológiai adottságokon alapuló, multifunkcionális mezőgazdasági föld-használatnak, az EU-ban is megcélzott agrárvidékfejlesztési politika célkitűzéseinek. (http://www.nakp.hu). Jogszabálygyűjtemény a http://www.fvm.hu/main.php?folderID=833 oldalon található. 7. A már meglévő jogszabályokban, szakmapolitikai dokumentumokban vannak-e a hegyvidéke jellemző mezőgazdálkodás sajátosságait figyelembe vevő előírások, Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic109 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

javaslatok? Ha igen milyen szinten (országos, regionális, helyi), a táblázatban felsorolt témák közül melyek voltak figyelembe véve? Amint azt már többször említve volt, hazánkban nincs kimondottan hegyvidékekre vonatkozó szabályozás, ennek megfelelően hegyvidékek mezőgazdálkodásáról sincs vonatkozó dokumentum. Említésre méltó azonban a Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program, amelynek legfontosabb célja a fenntartható mezőgazdálkodás támogatása. A program valamint az ehhez kapcsolódó támogatások 2000-ben kellet volna elinduljanak. Sajnos a NAKP csak 2002-ben indult el és nem a tervezett helyett jóval kisebb költségvetéssel. 2006-ben meg fog történni a program értékelése, ami meghatározza majd a NAKP későbbi sorsát. A program keretén belül megkülönböztetünk országos valamint térségi célprogramokat. A térségi célprogramok kimondottan az Érzékeny Természeti Területeken (ÉTT) történő gazdálkodásra nyújtanak támogatást.

15. Ábra A NAKP-hoz kapcsolódó Érzékeny Természeti Területek hálózata (Forrás: www.kvvm.hu)


Amint az a fenti ábrán is látható a KK célterületének egy jelentős része támogatásra jogosult a NAKP Térségi programjai keretén belül is, ami mindenképpen fontos ösztönzést jelenhet a régióban. Előkészítés alatt áll a NATURA 2000-es területek terület használatáról szóló kormányrendelet. A kormányrendeletben megfogalmazott korlátozások várhatóan a fenntarthatóság irányába fognak hatni. Feladatok

I/N

Természetvédelmi szempontok beépítése a mezőgazdálkodásba

I/N

Értékes legelők illetve gyepek védelme

I

A mezőgazdaság, ökológiai hálózatokra gyakorolt negatív hatásának figyelembe vétele A mezőgazdasági termelése hatása a hegyvidéki tájakra

I

Hagyományos területhasználatok megőrzése

I/N

Hegyvidéki élőhelyek és tájkép védelme

I/N

Biológia sokféleség fontossága A hegyvidékek szociális-gazdasági jellemzőinek figyelembe vétele

I I/N

Természetvédelmileg érzékeny területek Árvizek megakadályozása

I N

I/N

Országos/Regionális/Helyi szinten Igen például NAKP által támogatott területeken, nem a többi területen. Országos szinten vannak előírások de regionális és helyi szinten is vannak kezdeményezések. Nemzeti parkok sokat tesznek e téren. Országos szinten, NATURA 2000 keretén belül. Nem a hegyvidékekre vonatkozóan vannak előírások például a NAKP-ban. Igen például NAKP által támogatott területeken, nem a többi területen. Igen a NAKP belül, de nem kimondottan a hegyvidékekre vonatkozóan. Minden szinten. Igen, például az EMOGA támogatásokról szóló 1257/1999 ET rendelet.

8. A KK célterületén voltak-e bevezetve olyan programok, tervek, támogatások amelyek a fenntartható mezőgazdálkodást támogatják? Kimondottan a KK célterületére nem voltak ilyen intézkedések kidolgozva, országos szinten a már említett NAKP említhető. 9. Hogyan épül fel a hazai mezőgazdálkodás intézményi háttere, országos, regionális és helyi szinten? Milyen horizontális és vertikális kapcsolatok léteznek ezen intézmények között? Vannak-e területek ahol a felsorolt intézmények egyes felelőségei egymásra tevődnek? Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic111 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

Központi szinten a mezőgazdálkodási és vidékfejlesztési kérdések az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartoznak. A KVVMnek szinten fontos szerepe van a szektor szabályozásában, azonban a megkérdezettek szerint a legtöbb esetben viszonylag nehéz természetvédelmi érdekeket érvényesíteni a szektort érintő törvényhozásban, szabályozásban. A két minisztérium között különböző témák mentén, például Natura 2000, folyamatos egyeztetés folyik. A FVMhez ugyanakkor számos háttérintézmény tartozik, ezeknek az intézményeknek a kutatásban, jogszabály előkészítésben illetve különböző agrár illetve vidékfejlesztési feladatokban van szerepük. Regionális szinten a Magyar Agrárkamara területi szerveit kell megemlíteni, amelyek az agrár szektorhoz kapcsolódó érdekérvényesítéssel, oktatással, tanácsadással a szakmapolitikai keret alakításával foglalkozik. Regionális és helyi szinten a megyei valamint a körzeti földhivatalokat szintén említeni kell. 10.Röviden mutassa be a KK. 7 paragrafusához kapcsolódó civil kezdeményezéseket a KK célterületén? A CEEWEB 2003-ban alapította meg az Agrár – Környezetvédelem és Vidékfejlesztés Munkacsoportját amelynek a fő célja az, hogy a régióban a mezőgazdaság ne károsítsa a természeti környezetet hanem annak megőrzése és javítása irányában hasson. A munkacsoportnak tagjai a K célterületen aktív civil szervezetek amelyek agrár és vidékfejlesztési kérdésekkel aktívan foglalkoznak, például: Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlõdésért, Zöld akció. Sajnos a munkacsoport tevékenysége jelenleg szünetel. 11.Milyen forrásokból származnak támogatások a KK célterületén?

a

fenntartható

mezőgazdálkodásra

szánt

A legfontosabb potenciális forrás a NAKP keretében nyújtott támogatások, az utóbbi években sajnos folyamatos átcsoportosítások és megszorítások jellemezték ezt a programot. Civil szervezetek számára nyújtott pályázati támogatások egy része szintén kapcsolódik mezőgazdasághoz illetve vidékfejlesztéshez. Nemzetközi forrásokat elsősorban azok az összegek EU társfinanszírozású pályázatok képezik. A csatlakozást megelőző SAPARDot, valamint a csatlakozás után a LEADER+ programokat kell megemlíteni, mint lehetséges támogatási forrásokat. 12. A KK 7-ig paragrafusához kapcsolódóan milyen nemzetközi kezdeményezések tagja Magyarország? Tagja-e Magyarország a SARD-nak ( FAO - Sustainable Agriculture and Rural Development) vagy a Biológia Sokféleség Egyezmény keretében működő Agrár Diverzítás Nemzetközi Kezdeményezésnek. Magyarország tagja mindkét említett kezdeményezésnek, de jelenleg nincsenek hazai projektek e téren. Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic112 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

13.Sorolja fel a fenntartható mezőgazdálkodás területén elért eredményeket valamint korlátokat. Eredmények: a NAKP létrehozása valamint elindítása mindenképpen fontos eredmény, természetesen nem problémamentes a folyamat és folyamatos költségvetési átcsoportosítások jellemzik ezt a programot. A megkérdezett civil szervezetek egy része a programot eredménytelennek tartja. Korlátok: a hagyományos mezőgazdasági tudás, fokozatosan eltűnik és ezzel helyi fajták, hagyományos gazdálkodási formák tűnnek el. A KK célterülete gazdaságilag elmaradott régió, a mezőgazdaságból élők alacsony gazdasági teljesítménye egyre inkább a lakosság elvándorlása irányába hat. A támogatások hiánya szintén jelentős probléma, a mezőgazdasági támogatások nagy része továbbra is az intenzív mezőgazdálkodást támogatja, néhány célprogram kivételével. Az AVOP (Agrár – Vidékfejlesztési Operatív Program) keretében nyújtott támogatásokról szintén nem lehet elmondani azt, hogy a környezetkímélő mezőgazdálkodást illetve vidékfejlesztés támogatják, hiszen a program fő céljai között nem szerepel a környezet vagy természetvédelem. A támogatások célja: gazdasági növekedés, infrastrukturális fejlesztések, versenyképesség és produktivitás növelése. Erdészet 14. A KK célterületén mekkora az erdőborítottság? A régióban az országos átlaghoz hasonlítva magasabb az erdőborítottság. Magyarország 19% -a van hivatalosan erdőművelési ágban. 15. Sorolja fel a KK célterületén található védett erdőket. A természetvédelmileg legértékesebb erdőterületek a hazai erdőrezervátum hálózat keretén belül kezelik. A következő táblázatban a KK célterületén működő három nemzeti park területén található erdőrezervátumok vannak felsorolva. 1. Táblázat Erdőrezervátumok az Aggteleki, Bükki és Duna-Ipoly NP területén E r d ő r e z e r v á t u m

Legközelebbi település

Összterület

Magterület

Védőzóna

AGGTELEKI NP 1

Alsó-hegy

Bódvaszilas

229,3

112,8

116,5

2

Haragistya-lófej Erdőrezervátum

Aggtelek

533,6

259,9

273,7

Jósvafő 3

Nagy-oldal Erdőrezervátum

77,8

0,0

77,8

Összesen

611,4

259,9

351,5

Jósvafő

411,3

223,8

187,5

75,0

0,0

75,0

486,3

223,8

262,5

1 327,0

596,5

730,5

Aggtelek Összesen Összesen


E r d ő r e z e r v á t u m

Legközelebbi település

Összterület

Magterület

Védőzóna

BÜKKI NP 55

Csörgő-völgy Erdőrezervátum

56

Kékes Erdőrezervátum

57

Hór-völgy Erdőrezervátum

Mátraszentimr e Parád

133,1

51,2

81,9

118,5

54,8

63,7

Gyöngyös

24,3

0,0

24,3

Összesen

142,8

54,8

88,0

Cserépfalu

439,1

61,1

378,0

58

Kecskés-galya Erdőrezervátum

Cserépfalu

211,6

87,0

124,6

59

Vár-hegy Erdőrezervátum

Felsőtárkány

338,9

94,1

244,8

60

Őserdő Erdőrezervátum

Felsőtárkány

113,1

16,5

96,6

Szilvásvárad

216,7

30,0

186,7

Bélapátfalva 61

Leány-völgy Erdőrezervátum

45,5

12,8

32,7

Összesen

375,3

59,3

316,0

Nagyvisnyó

343,3

56,9

286,4

33,6

0,0

33,6

Összesen

376,9

56,9

320,0

Kisgyőr

191,5

57,8

133,7

Miskolc

192,0

85,8

106,2

50,6

12,7

37,9 114,3

Szilvásvárad 62 63

64

67

Paphárs-Kecskevár Erdőrezervátum Csókás-völgy Erdőrezervátum

Nagy-sertéshegy Erdőrezervátum Pataj Erdőrezervátum

Bükkszentkere szt: Kisgyőr

160,2

45,9

Összesen

402,8

144,4

258,4

Regéc

382,6

65,8

316,8

29,3

0,0

29,3

Összesen

411,9

65,8

346,1

Tarnalelesz

257,1

65,7

191,4

3 281,0

798,1

2 482,9

Telkibánya

Összesen DUNA-IPOLY NP 1

Pilis-oldal Erdőrezervátum

Pilisszántó

61,8

19,2

42,6

Pilisszentkeres zt Összesen

106,3

25,7

80,6 123,2

168,1

44,9

2

Prédikálószék Erdőrezervátum

Dömös

170,3

27,3

143,0

3

Nagy Istrázsa-hegy Erdőrezervátum Pogány-rózsás Erdőrezervátum

Gödöllő

155,5

44,5

111,0

Diósjenő

381,9

91,3

290,6

4

5

Gerecse Száz-völgy Erdőrezervátum

Kemence

14,5

0,0

14,5

Összesen

396,4

91,3

305,1

65,6

39,6

26,0

Dunaszentmikl ós Tardos

104,5

10,0

94,5

Neszmély

73,3

0,0

73,3

Összesen

243,4

49,6

193,8

6

Meszes-völgy Erdőrezervátum

Csákberény

131,8

46,3

85,5

7

Juhdöglő-völgy Erdőrezervátum

Csákberény

80,8

25,7

55,1

8

Kisszénás Erdőrezervátum

Piliscsaba

24,7

8,0

16,7


E r d ő r e z e r v á t u m

Legközelebbi település Pilisszentiván Összesen

9

Ócsai Turjános Erdőrezervátum

Ócsa

Összesen

Összterület

Magterület

Védőzóna

95,7

33,1

62,6

120,4

41,1

79,3

70,2

22,4

47,8

1 536,9

393,1

1 143,8

15. Milyen hatással van a régióban folytatott erdőgazdálkodás a KK célterületén található erdei ökoszisztémákra. Vannak-e illegális kitermelések? Az erdőgazdálkodás hatásáról nagyon eltérő véleményeket fogalmaznak meg az erdőgazdálkodók és a természetvédők. Az erdőgazdálkodók szerint a jelenleg is folytatott kezelés megfelel a természetvédelmi elvárásoknak. Ezt a véleményt általában azzal támasszák elő, hogy a hazánkban található, természetvédelmileg értékes fajoknak nagy része erdei faj. Természetvédők ugyanakkor azokkal a tanulmányokkal érvelnek amelyek bizonyítják, hogy a vágásos gazdálkodás a biológia sokféleség drasztikus csökkenéséhez vezet. A WWF Magyarország által 2002-ben publikált tanulmány szerint a hazai erdők csupán 6% -a mondható természetközelinek, sajnos a kutatási eredmények alapján az is elmondható, hogy a természeteshez közeli erdei ökoszisztémáknak több mint felét veszélyezteti a jelenlegi gazdálkodás. A vágásos erdőgazdálkodás eredménye a legtöbb esetben az erdőborítás megszüntetése, amely történhet egyszeri beavatkozással vagy több éven keresztül történő fokozatos felújító vágással. Nemrég látott napvilágot az a tanulmány ami a hazai erdők természetességét vizsgálta. A vizsgálat eredményei alátámasztják a már említett hatásokat. A tanulmány több mint 3000 erdőrészletben mérte fel az elméleti, természetes állapothoz viszonyított jelenlegi helyzetet. A kutatás egyik eredménye szerint nagyon sok esetben nincs különbség a védett illetve gazdasági rendeltetésű erdők természetességét illetően. Ez az eredmény sajnos arra utal, hogy az esetek nagy részében a védett erdők nem természetvédelmi elvárásoknak megfelelően vannak kezelve. Ugyanakkor megfigyelhető a régióban az idegenhonos állományok arányának növekedése, a mezőgazdasági területek történő erdősítések eredményeként. 16. Készültek-e tanulmányok célterületén?

a

fenntartható

erdőgazdálkodás

korlátairól

a

KK

Nem és országos szinten sincsenek ilyen elemzések, alapvetően az erdőgazdálkodók fenntarthatónak tartják a jelenlegi gazdálkodást. 2004-ben a TVH elkészített egy koncepciót amely a természetvédelmi szempontokat, elvárásokat fogalmazza meg az erdőgazdálkodás terén. 17.Sorolja fel a legfontosabb jogszabályokat, valamint a szakmapolitika irányát meghatározó dokumentumokat. A felsorolás tartalmazza a dokumentumok következő adatait: cím, elfogadás éve, jogi státusz és cél. Az esetleges következetlenségeket röviden mutassa be. Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic115 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

- LIV/1996évi törvény az erdőről és az erdő védelemről. A törvény célja: „a) annak elősegítése, hogy az erdő, mint a természeti tényezőktől és az emberi beavatkozásoktól függő életközösség és élőhely, a természeti környezet nélkülözhetetlen része, és egyben mint megújuló természeti erőforrás, folyamatosan fennmaradjon és gyarapodjon, b) azoknak a kereteknek a meghatározása, amelyekben a fenti célok együttesen megvalósulhatnak, továbbá c) az erdővagyon hosszú távon való fennmaradásának és a tulajdonosi, valamint a gazdálkodói érdek közötti összhang megteremtésének biztosítása.” A törvény hatálya: „a) az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, területére és a vele természetben összefüggő, az erdei életközösség fennmaradását, és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, továbbá az e törvény alapján időlegesen igénybe vett földterületre; b) a külterületen található fára, fasorra, facsoportra és fás legelőre (a továbbiakban együtt: fásítás); c) az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló helyhez kötött létesítményre (a továbbiakban: erdészeti létesítmény). (2) E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül: a) a belterületi élőfagyűjteményre (arborétum); b) a közparkra; c) az üzem-, major-, valamint tanyafásításra; d) az erdőtömbön kívüli karácsonyfa-, díszítőgally-, vadgyümölcs- és vessző termelését szolgáló földrészletre; e) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fásított területre; f) az út, a vasút, valamint az egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásításra, g) a folyó medrében, a mederben keletkezett zátonyon, továbbá - ha önálló földrészletnek minősül - a patak, a csatorna medrében lévő facsoportra, illetve azokat szegélyező fásításra.” LIII/1996. évi. törvény a természet védelméről A törvény célja: a) a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése; b) a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése. 2. § (1) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell: a) a természeti értékek és területek állapotának értékelése, megóvása, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése, b) a magyar részről elfogadott nemzetközi szerződésekkel összhangban, az élővilág és élőhelyei, a biológiai sokféleség, a természeti rendszerek, természeti erőforrások védelmezése és működőképességük fenntartása, c) az állam, a természetes és jogi személyek, valamint más szervezetek természet védelmével kapcsolatos jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, d) a természet védelméhez fűződő érdekek érvényesítése, különösen a gazdasági, pénzügyi, Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic116 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

oktatásügyi politika és szabályozórendszer kialakítása, e) a természet védelmével kapcsolatos nyilvántartási, megelőzési, tervezési, szabályozási, hatósági, valamint természetvédelmi kezelési tevékenységek, f) a természet védelmével kapcsolatos kutatási, bemutatási, oktatási, nevelési, ismeretterjesztési és tudományos tevékenység szakmai irányítása és támogatása, g) a természet védelme felelősségi rendszerének meghatározása, h) a természet védelme intézményrendszerének kialakítása, fejlesztése során. (2) A természetvédelem (1) bekezdésben foglaltakon túlmenő feladata, hogy a) a kiemelt oltalmat igénylő, föld-, víz-, növény- és állattani, tájképi, kultúrtörténeti szempontból, illetőleg más közérdekből kiemelt védelemre érdemes természeti értékek és területek körét megállapítsa; b) a védett természeti értékeket és a védett természeti területeket veszélyeztető jelenségeket feltárja; c) a védett természeti értékek és a védett természeti területek károsodását megelőzze, elhárítsa, a bekövetkezett károsodását csökkentse vagy megszüntesse; d) a védett természeti értékeket és a védett természeti területeket a jelen és a jövő nemzedék számára megőrizze, azokat szükség szerint helyreállítsa, fenntartásukat, fejlődésüket biztosítsa. A törvény hatálya: 3. § (1) A törvény hatálya kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre, valamint a nemzetközi egyezményekből és együttműködésből fakadó természetvédelmi feladatokra, kivéve, ha nemzetközi egyezmény másként rendelkezik. (2) A természetvédelemmel összefüggő e törvényben nem szabályozott kérdésekre, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Nemzeti Erdőprogram 2006-2015-re vonatkozó megvalósítási terve. A NEP egy középtávú fejlesztési stratégiai ami a hazai erdőkre vonatkozóan fogalmazza meg a hosszútávú társadalmi érdekeknek megfelelő fejlesztési irányokat és célokat. A NEP a 1110/2004 kormányhatározat kihirdetésével lépett életbe. 18. A táblázatban felsorolt elve jelen vannak-e a hazai erdészeti szakmapolitikában? Elvek Az erdők, erőforrások fenntartható használata

erdei

Az erdei ökoszisztémák szennyezésének megakadályozása Védelem tűz, kártevők

I/N Igen. A fenntarthatóságot, az erdészeti szakmában általában a „tartamosság” kifejezéssel helyesítik. Ennek ellenére a fenntarthatóság kifejezésére szolgáló erdészeti adatok szinte kizárólag az erdő területére illetve a fa mennyiségére vonatkoznak. Igen. Az erdőtörvényben előírás, védett területeken további előírások. Igen. Az erdőtörvényben külön fejezet foglalkozik a témával.


Elvek ellen Erdészeti adattár nyilvánossága Érintett felek bevonása a tervezési folyamatokba Az erdők fontos környezetvédelmi szerep Erdőtelepítés és újraerdősítés Természeteshez közeli erdő társulások védelme Alternatív bevételi források felmérése

Az erdőknek a vízháztartásban játszott szerepének fenntartatása

I/N Igen, törvényi szinten előírás. A tapasztalat azonban az, hogy nagyon nehezen lehet ezekhez az adatokhoz hozzájutni. Igen/nem. A NEP kidolgozásakor viszonylag megfelelő volt a társadalmi részvétel. Az üzemtervezésekkor azonban nagyon korlátozott lehetőségek állnak az érdekelt felek részére. Nincsenek ugyanakkor meg a keretei a társadalmi részvételnek. Igen/Nem. Az erdőtörvény valamint a NEP utal az erdők rendkívül fontos környezeti szerepére, azonban mivel ezeket a szolgáltatásokat nagyon nehéz, szinte lehetetlen pénzügyileg kifejezni a jelenlegi gazdálkodásban nem szerepelnek megfelelő súllyal. Igen. A NEPben, illetve a NVT is. Erdőtelepítésre jelentős összegű támogatás is létezik. Igen. Erdőtörvény, természetvédelmi törvény, erdőrezervátumokról szóló rendelet. Igen/nem. Úgy az erdőtörvény mint a NEP tesz utalást a multifunkcionális erdőgazdálkodás kialakításának szükségességére. Ez eddig elsősorban a vadászat illetve a turizmushoz kapcsolódó lehetőségek voltak kihasználva. Ez sok esetben nagyon magas vadlétszámot eredményezett, ami negatív hatással volt az erdő természetes folyamataira. Igen. Erdőtörvényben.

19. Vannak-e tervek eróziós folyamatok hatására leromlott területek erdőtelepítéssel való rekultivációjára? Nincs, ilyen terv. 20. Hogyan épül fel a hazai erdőgazdálkodás intézményi háttere, országos, regionális és helyi szinten? Milyen horizontális és vertikális kapcsolatok léteznek ezen intézmények között? Vannak-e területek, ahol ezen intézmények egyes felelőségei egymásra tevődnek? Minisztériumi szinten a FVM, Erdészeti Főosztálya képviseli az erdészeti szektort. A hatósági szerepet az Állami Erdészeti Szolgálat tölti be. A szolgálat a hatósági feladatok mellett az üzemtervezési feladatokat is ellátja. Az ÁESZnek területi irodái vannak amelynek a hatásköre az egész országot lefedi. Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic118 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

Az erdészeti engedélyezésekben szintén fontos szerepet játszik a Természetvédelmi hatóság. Az említett intézményeken kívül meg kell még említeni az Erdészeti Tudományos Intézetet amely elsősorban kutatási feladatokkal foglalkozik. A hazai erdők 60%-át az állami erdőgazdaságok kezelik, míg a fennmaradó 40%-k magánkézben van. A védett erdők egy részét a nemzeti parkok kezelik, nagyobb része azonban az állami erdőgazdaságokhoz tartozik. 21.Röviden mutassa be a KK 7. Paragrafusához kapcsolódó civil kezdeményezéseket a KK célterületén. Sajnos csak néhány civil szervezet foglalkozik folyamatosan az erdő üggyel. Ezek a szervezetek az Erdőszövetség keretén együttesen lépnek fel céljaik megvalósítása érdekében. Jelenleg az Erdőszövetségnek nincsenek tagjai a KK célterületéről. A KK célterületén elsősorban a Pro Silva Magyarország munkáját kell megemlíteni. Az egyesület egy szakmai, erdészeti szervezet, amely a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás elterjesztése érdekében dolgozik. A szervezetnek mintaterületei valamint bemutató területei vannak a régióban. 22.Milyen pénzügyi források állnak Paragrafusához kapcsolódóan?

az

érintett

felek

rendelkezésére

a

KK

7.

Sajnos, jelenleg semmiféle állami támogatás nincs erdőgazdálkodásra. A gazdálkodók számára 2005-ig a kitermelések után befizetett Erdőfenntartási járulékokból történtek kifizetések, ez az alap azonban 2006-tól megszűnik. Az egyetlen támogatási forma az erdészeti szektorban jelenleg az EUs társfinanszírozású erdőtelepítési támogatás. 23. A fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatosan egyezményeknek, kezdeményezéseknek tagja Magyarország? -

milyen

nemzetközi

Miniszteriális Konferencia az Erdők Védelméről ENSZ Erdőfóruma Biológia Sokféleség Egyezmény – Erdészeti Munkacsoport

24.Röviden foglalja össze a fenntartható eredményeket illetve korlátokat.

erdőgazdálkodás

területén

elért

Eredmények: Az erdőgazdálkodás intézményrendszere jól kiépített és a jogszabály háttér is létezik. Tavaly elfogadásra került a Nemzeti Erdőprogram amely társadalmi bevonással készült középtávú fejlesztési dokumentum. A hivatalos, civil természetvédelmi munka hatására a természetvédelmi szempontok egyre nagyobb hangsúllyal vannak jelen a gazdálkodásban.


Akadályok: az állami erdőgazdálkodás jelenlegi intézményi háttere nem felel meg az elvárásoknak. Az FVMben belül nagyon kis súllyal rendelkezik az erdészeti szektor. Ez a helyzet hozzájárult a támogatási rendszer jelenlegi nagyon súlyos állapotához. Annak ellenére, hogy a természetvédelmi szempontok egyre inkább beépülnek a gazdálkodásba továbbra is viszonylag kis területeken alkalmazzák a folyamatos erdőborítást biztosító technológiákat. Az ország erdőterületének oly sokszor hangoztatott növekedése megtévesztő, hiszen elsősorban idegenhonos állományokkal telepítése növeli az erdőborítottságot, amelyeknek nagyon alacsony a természetvédelmi illetve társadalmi értéke. A vadászati érdekek miatt, sok erdőtömbre jellemző a magas vadlétszám, ami a természetes folyamatok kiiktatását eredményezi.


6. Fenntartható szállítás és infrastruktúra fejlesztés (KK 8. §) 1. Röviden sorolja fejlesztéseket.

a

KK

célterületén

történő

jelentősebb

infrastrukturális

A régióra érvényes fejlesztési koncepciók, illetve területrendezési tervek alapján elmondható, hogy a régióban a szállítást megcélzó fejlesztések elsősorban a meglévő úthálózat fejlesztésére vonatkoznak. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor jelentős útépítések is folynak a régióban. Az elmúlt 10 évben hazánkban az úthálózat átlagosan 2%-al nőtt, míg Észak-Magyarországi régióban 4% -al. A régióban tovább fog folytatódni az M3 autópálya valamint a már meglévő gyorsforgalmi úthálózathoz kapcsolódó útépítés. Ezek a fejlesztések elsősorban Szlovákiával, valamint Ukrajnával biztosítják majd a kapcsolatot. Az egyik ilyen fejlesztés az M2 autópálya amely Budapest-Rétság-Parassapuszta (Szlovákia) útvonalon fog haladni. A tervezett M2 szakasz része a GDANSK – PLOCE korridornak (Transport Infrastructure Needs Assessment). Ennek az első szakasza már elkészült Budapest és Vác között egy gyorsforgalmi út formájában, amely továbbfejleszthető az elkövetkező években. A terv egyik nagyon fontos ellenérve az, hogy a tervezett nyomvonal a Duna Ipoly Nemzeti Parkok keresztül haladna majd. Amennyiben ez a terv nem változik úgy a civil mint a hivatalos természetvédelem részéről erőteljes ellenállásra lehet számítani. 16. Ábra Már megépült, építés alatt lévő valamint tervezett autópályák illetve gyorsforgalmi utak

Magyarázat: kék szín: már megépült, zöld szín: építés alatti, pontok: 2015-ig tervezett.


Fontos megjegyezni, hogy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése akkor hozza meg a várt gazdasági fejlődést a régióban, ha a másodlagos úthálózatot is fejlesztik ezzel párhuzamosan. Várható tehát, hogy az autópályák fejlesztése további infrastrukturális fejlesztéseket fognak eredményezni. A régiós fejlesztéseket irányító koncepcióknak szintén része a vasúti szállítás fejlesztése. Fontos azonban megjegyezni, hogy az eddigi tendenciák ellenkező irányokat mutatnak. A vasúti szállítás egyre inkább visszaszorul és egyre nagyobb hangsúlyt kap a közúti szállítás, ez nemcsak a régióra hanem az egész országra jellemző. Az úthálózat fejlesztésén kívül további jelentős infrastrukturális fejlesztések várhatóak a régióban, amelyek elsősorban a ivóvíz és szennyvíz szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. Az eddigi tervek alapján elmondható, hogy továbbra is a jelentős beruházásokat igénylő regionális megoldások vannak előtérbe helyezve, a kisebb helyi, kevesebb forrást igénylők helyett. A háztartásokban keletkezett szemét ártalmatlanítása, elhelyezése szinten jelentős befektetéseket fog igényelni. A régióban évente 240000 t veszélyes hulladékot ártalmatlanítanak. Az ártalmatlanítás egyrészt égetéssel (30 000 t) másrészt lerakással történik. Az elkövetkező években újabb 40000 t kapacitásfejlesztés várható. 2. Sorolja fel az említett infrastrukturális fejlesztések negatív illetve pozitív hatásait. Az úthálózat említett fejlesztése elsősorban az élőhelyek fragmentációját eredményezik. Az élőhelyek fragmentációjának negatív hatásai jól dokumentáltak és léteznek olyan megoldások amelyek ezeket a hatásokat csökkentik. Fontos hozzátenni, hogy az úthálózat fejlesztése általában további fejlesztéseket vonz magával. A közlekedési útvonalak fejlesztése ugyanakkor többletszállítást eredményez hosszú távon ami a közúti szállítás által generált problémák növekedéshez vezet. Azt a tényt is meg kell említeni, hogy a tervezett fejlesztések egy része védett területeken haladna majd át, ami megkérdőjelezi fenntarthatóságukat. 3. Készült-e olyan tanulmány amely a KK célterületének fenntartható szállítási lehetőségeit, korlátait elemezte? Nem. 4. Sorolja fel a legfontosabb jogszabályokat valamint a szakmapolitika irányát meghatározó dokumentumokat. A felsorolás tartalmazza a dokumentumok következő adatait: cím, elfogadás éve, jogi státusz és cél. Az esetleges következetlenségeket röviden mutassa be. Magyar közlekedéspolitika. 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikát a 19/2004 (III.26.) OGY határozatban fogadta el a Parlament. Országos Területrendezési Terv. Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic122 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

I/1988 törvény a közúti közlekedésről. CXXVIII/2003 A Magyar Köztársaság közérdekűségéről és fejlesztéséről.

gyorsforgalmi

közúthálózatának

XCV/1993 Törvény a vasútról. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló XXI/1996 törvény.

5. A következő témák szabályozásokban.

közül

melyek

szerepelnek

Témák Természetvédelmi területek védelme

I/N N

Migrációs útvonalak védelme

N

Nemzetközi fontosságú területek védelme

N

Tájvédelem

N

Turisztikai szempontból fontos területek védelme Hatástanulmányok során azonosított problémák megoldása

N ?

a

hazai

közlekedést

érintő

Helyi/Regionális/Országos Természetvédelmi szabályozásban szerepel. Természetvédelmi szabályozásban szerepel. Természetvédelmi szabályozásban szerepel. Természetvédelmi szabályozásban szerepel. Természetvédelmi szabályozásban szerepel. Természetvédelmi szabályozásban szerepel.

6.

Készültek-e tervek arra, hogy milyen módszerekkel lehet csökkenti a KK célterületén történő, illetve az áthaladó forgalomból származó negatív hatásokat? Nem. 7. Röviden mutassa be a szállítás és közlekedés intézményi hátterét. A közlekedés minisztériumi szinten a GKM, a Közlekedési helyettes államtitkár vezetésével. A hatósági feladatokat a Közlekedési Főfelügyelet látja el, országos illetve megyei szinten. 8. Röviden mutassa be milyen civil kezdeményezések történtek a régióban a K 8. § kapcsolódóan. Nem sikerült ilyen civil kezdeményezést azonosítani. 9. Röviden mutassa be milyen együttműködések környező országok között a KK 8.§ kapcsolódóan.

léteznek

Magyarország

és

a


10. Milyen módszerekkel támogatja a kormány a közúti szállítás csökkentését és a vasúti szállítás növelését? A trendek jelenleg éppen ellentétes irányt mutatnak, továbbra is a közúti szállítás növekedését tapasztaljuk. 11. Milyen pénzügyi források támogatják a KK célterületén megvalósuló fenntartható közlekedés és szállítás fejlesztését? Elsősorban központi költségvetési támogatások. 12.Milyen nemzetközi kapcsolódóan?

kezdeményezéseknek

13.Röviden foglalja össze a eredményeket és korlátokat.

fenntartható

tagja

Magyarország

közlekedés

és

a

szállítás

KK.

terén

8.

§

elért

Nem egyszerű feladat válaszolni e kérdésre, hiszen nem egyértelmű, hogy mit nevezünk fenntartható közlekedésnek és szállításnak. A bemutatott tények alapján hiba lenne kijelenteni azt, hogy a jelenlegi fejlődés fenntartható, hiszen egyértelmű a közúti szállítás fejlődése. Míg a környezetbarát, vasúti szállítást ellentétes fejlődési irány jellemzi.



7. Fenntartható turizmus (KK. 9§). 1. Röviden sorolja fel milyen turisztikai lehetőségek léteznek a KK célterületén. Milyen fejlesztési potenciálok léteznek figyelembe véve a szektor lehetőségeit. A régió természeti illetve kulturális lehetőségeket biztosít az érdekeltek publikációk az ökoturizmust, a védett régióban található három nemzeti érdeklődőknek: -

adottságainál fogva rendkívül változatos turisztikai számára. A Magyar Turisztikai Hivatal által kiadott területeken folyó turizmusként határozzák meg. A park a következő változatos programot ajánl az

Bükki NP: barlangászat, múzeumi kiállítás a helyi hagyományokról, arborétum, természetvédelemhez kapcsolódó kiállítások, tanösvények stb. Aggteleki NP: barlangászat, múzeumi kiállítások, tanösvények stb. Duna Ipoly NP: barlangászat, arborétum, múzeumi kiállítások, erdei iskola, tanösvények.

Természetesen a nemzeti parkok ajánlatain kívül még további számos lehetőség áll a régióba látogatok rendelkezésére. A régióban található borvidékeknek ugyancsak jelentős vonzóerejük van. Megfigyelhető ugyanakkor a falusi turizmus folyamatos fejlődése is. Országos szinten is jelentős szerepet játszik a turizmus, főleg Budapesten és a Balaton körül tapasztalhatóak ennek a szektornak a pozitív hatásai. Budapest és a Balaton a hazánkban töltött vendég éjszakák 58%-ában részesül. Eger, Budapest után a leglátogatottabb város Magyarországon. A hivatalos KSH statisztikák szerint 2001-ben, Észak-Magyarországot csupán a turisták 10%-a látogatta. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a régióban viszonylag fejletlen a közúti hálózat, hiányzanak a szükséges befektetések stb. Elmondható tehát, hogy jelentős potenciálok léteznek e téren amelyek megvalósításához állami támogatásra is szükség van. Figyelembe véve a természeti adottságokat és kulturális hagyatékok elsősorban a jóval tömeg turizmusnál jóval környezetkímélőbb falusi és ökoturizmusra kell a hangsúlyt helyezni. 2. Röviden mutassa be a turizmus negatív hatásait a KK célterületén. Nagyon sok esetben sajnos még nem állnak a szakemberek rendelkezésére olyan módszerek amelyekkel adott területeken becsülni lehetne turizmusból származó terhelést. A turizmus általában növekedett közlekedést és szállítást eredményez amely elsősorban a levegő minőségének romlásához vezet, indirekten egy sor olyan infrastrukturális fejlesztést eredményezhet amelyeknek negatív hatásai jól ismertek (utak, bevásárló központok, parkolók stb.). Vannak a turizmusnak olyan típusai amelyeknek szintén negatív hatásokat eredményeznek. Például a vadász turizmus, amely sok esetben eredményez magas vadlétszámot hiszen a területek kezelőinek érdeke, hogy minél több vad legyen a vadászterületen. Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic126 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

Síelésnek, túrázásnak, terepi biciklizésnek szintén jól ismertek a negatív hatásai. Ezek a hatások általában a sokak által látogatott, intenzíven használt területeken tapasztalhatóak. 3. Készült-e felmérés, helyzetelemzés a fenntartható turizmus jelenlegi helyzetéről a KK célterületén? A CEEWEB Fenntartható turizmus munkacsoportja 2002-ben készített egy helyzetelemzést az Aggteleki NP-ban. A tanulmány címe „Toursim in Mountain Areas and the Convention of Biological Diversity”. 4. Sorolja fel a legfontosabb jogszabályokat valamint a szakmapolitika irányát meghatározó dokumentumokat. A felsorolás tartalmazza a dokumentumok következő adatait: cím, elfogadás éve, jogi státusz és cél. Az esetleges következetlenségeket röviden mutassa be. A http://www.mth.gov.hu/main.php?folderID=861 weboldalon naprakész jogszabálygyüjtemény található.

http://www.mth.gov.hu/main.php?folderID=840 weboldalon A szakmapolitikát érintő legfontosabb dokumentumok.

pedig,

megtalálhatóak

a

5. A következő szektorok működését meghatározó szakmapolitikai dokumentumok figyelembe veszik-e a turizmus sajátosságait?

Szektor

I/N

Mezőgazdaság Hegyvidékek fenntartható használata Erdészet

Igen Nem

Területrendezés Infrastrukturális fejlesztés Iparpolitika Környezetvédelem

Igen Nem

Oktatás szakképzés

Igen

Nem Igen/Nem és

Országos/Regionális/helyi szinten Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Országos szinten, Nemzeti Erdőtörvény. Országos és regionális szinten.

erdőprogram

és

A turizmusnak komoly negatív hatása lehet a természetvédelmileg fontso területekre.

Nem

6. Hogyan épül fel a hazai turizmus intézményi háttere, országos, regionális és helyi szinten? Milyen horizontális és vertikális kapcsolatok léteznek ezen intézmények között? Vannak-e területek ahol a felsorolt intézmények egyes felelőségei egymásra tevődnek? Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic127 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

Minisztériumi szinten a turizmus a Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelős Tárca nélküli minisztériumhoz tartozik. A turizmushoz kapcsolódó feladatokat az intézmény a Magyar Turisztikai Hivatalon (MTH) keresztül látja el. A MEH tulajdonában lévő Magyar Turisztikai Rt. a hazai turizmus makentingjével foglakozik belföldön és külföldön egyaránt. A MT Rt.-nek regionális szinten képviseletei vannak, így például a KK célterületén a Magyar Turizmus Rt. Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága látja el a marketing feladatokat. A regionális igazgatóságok számos helyi információs irodát működtetnek. A helyi irodák a http://www.nordtur.hu honlapon megtalálhatóak. A NPI szintén foglakoznak turizmussal, és minden nemzeti parknál vannak alkalmazottak akik kimondottan a ökoturisztikai ajánlatok összeállítását és marketingjét végzik. 7. Milyen civil kezdeményezések léteznek a régióban a KK 9. § kapcsolódóan? Mindenképpen meg kell említeni a CEEWEB Fenntartható Turizmussal foglalkozó munkacsoportját. A CEEWEB munkacsoportjának tevékenysége szorosan kapcsolódik a KK implementációjához. A CEEWEB által koordinált munkán kívül egy sor további szervezet dolgozik turizmushoz kapcsolódó témákon. 8. Vannak-e határon átnyúló kezdeményezések a fenntartható turizmus területén? Igen, vannak próbálkozások elsősorban az Aggteleki NP és a Szlovák Karszt között léteznek tervek összehangolt turizmust is érintő fejlesztésekre. 9. Milyen támogatási rendelkezésére?

formák

állnak

a

fenntartható

turizmussal

foglakozók

A megkérdezett szakemberek szerint jelenleg ökoturizmusra nincs támogatás, a MTH honlapján több pályázati lehetőség is szerepel (például: szálláshelybővítés, gyógyfürdők felújítása stb.). A ROP keretén belül szintén jelentős összegeket biztosítanak a szektor támogatására. Természetesen ezek a források nemcsak ökoturizmusra vonatkoznak hanem általában a turisztikai szektor bővítésére. 11. Fenntartható turizmushoz kapcsolódóan, milyen nemzetközi kezdeményezéseknek tagja Magyarország? Nem sikerült ilyen jellegű kezdeményezést azonosítani. 12. Röviden foglalja össze a fenntartható turizmus területén elért eredményeket, lehetőségeket illetve akadályokat. A régiónak rendkívüli természeti illetve kulturális potenciálja van, amelynek eredményeként már most nagyon változatos programajánlatokkal szerepel a piacon. A nemzeti parkoknál ökoturizmussal foglalkozó szakemberek is vannak.


Akadályként említették a szakemberek a támogatás hiányát. A régióra vonatkozó elemzések szintén hátrányosnak tartják az infrastruktúra jelenlegi állapotát.



8. Ipar és energia szektor (KK. 10. §) 1. Sorolja fel a régióban működő jelentős környezeti terhelést eredményező iparágakat. Mutassa be azoknak a felméréseknek az eredményeit amelyeknek célja a régióban található szennyező források feltérképezése volt. A régióban jelentős környezeti problémákat okozó iparágak legnagyobb része mára megszűnt. Természetesen a bányászat hatása például nem tűnt el nyomtalanul és sok a rekultivációs feladat. A jelenlegi szennyező forrásokról egyrészt hazai másrészt nemzetközi adatok is rendelkezésre állnak. Hazai adatbázisok közül az Internetten is elérhető EPER – PRTR (Európai Szennyezőanyag Regiszter, 2002-es adatokkal). Nemzetközi tanulmányok felméréseinek eredményei elsősorban ICPDR (International Commision for the Protection of Danube River) által készített tanulmányokat és tematikus térképeket kell megemlíteni. Ezek a tanulmányok a http://www.icpdr.org címem érhetőek el. 2. Készültek-e tanulmányok, amelyeknek célja a fenntartható és környezetbarát technológiák helyzetelemzése a KK célterületén? Nem, sem országos, sem régiós szinten nem készültek ilyen elemzések. 3. Sorolja fel a legfontosabb jogszabályokat valamint a szakmapolitika irányát meghatározó dokumentumokat. A felsorolás tartalmazza a dokumentumok következő adatait: cím, elfogadás éve, jogi státusz és cél. Az esetleges következetlenségeket röviden mutassa be. Ipar Jelenleg nincs elfogadott hazai iparpolitika, amely közép vagy hosszútávon meghatározná a szektor fejlődését. Az ipar fejlődése, alakulása elsősorban a piaci erők hatására történik és nem a központi szabályozások miatt. Természetesen egy sor hatóság részt vesz az ipari tevékenységek engedélyeztetésében azonban hiányoznak azok az intézmények amelyek országos szinten megszabnák az ipar fejlődésének irányait. Minisztériumi szinten a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Ipari Főosztálya foglakozik a témával. Energia Az energiaszektor az egyik legjobban szabályozott hazai iparág. Mivel a KK „környezetbarát energia termelés” elterjesztését irányozza meg, ezért elsősorban a megújuló energiaforrásokból termelt energiára helyezzük a hangsúlyt ebben a dokumentumban. Ami a szakmapolitikai kereteit adó dokumentumokat illeti: jelenleg nincs publikus stratégiai a megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozóan. Hivatalos források szerint készülőben van a 2030-ig érvényes iparpolitika. Jogszabályok: - 2001. évi CX. Törvény a villamos energiáról. A törvény hatálya: Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic131 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

VET 1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a) a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, kereskedelmére, fogyasztására, b) a villamosenergia-rendszer irányítására, rendszerszintű szolgáltatásaira, c) a villamosmű, az összekötő és fogyasztói berendezés, valamint a fogyasztói vezeték és a közvetlen vezeték létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére, d) az engedélyhez kötött villamosenergia-ipari tevékenységek jogosultjaira (a továbbiakban: engedélyesek), az engedély nélkül folytatható villamosenergia-ipari tevékenységek jogosultjaira, a villamos energia fogyasztóira, az engedélyesek és a kiserőművek üzemeltetői egymás közötti, valamint a fogyasztókkal fennálló jogviszonyára. (2) Az atomerőműre e törvény rendelkezéseit az atomenergiáról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni. (3) A hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre e törvény rendelkezéseit a távhőszolgáltatásról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni. 4. Röviden mutassa be, hogy az említett szektorok működését irányító szakmapolitikai dokumentumokba milyen módon építették be a természetvédelmi értékek védelmét szóló előírásokat illetve a hegyvidékek sajátosságait. Egyik szektor sem rendelkezik elfogadott, nyilvános fejlesztési természetvédelmi vonatkozások pedig elsősorban a környezetjogszabályokban szerepelnek.

tervvel, az említett és természetvédelmi

Ezen hamarosan változtatni kell, mivel a megújuló forrásokból termelt energiának is vannak természetvédelmi, környezetvédelmi kockázatai: szélerőművek esetében tájvédelmi kérdések merülnek fel, erdészeti biomassza hasznosítás esetén pedig erdővédelmi kérdések merülnek fel. 5. A felsorolt témák közül melyek szerepelnek a meglévő szakmapolitikát meghatározó jogszabályokban illetve stratégiákban, tervekben? Témák A bányászatból származó negatív hatások csökkentése Ipari balesetek megakadályozása Környezet és természetbarát ipari termelés A környezet és természetbarát beruházások támogatása Kutatásfejlesztés A jelentősen szennyező forrásokra alternatív beruházások

Igen/Nem Igen, környezetvédelmi szabályozás és bányatörvény. Igen, főleg környezetvédelmi szabályozás. Igen, NFT vonatkozó része. Környezetvédelmi szabályozás. Igen, de nem elégséges az ipar esetében. Megújuló energiákra minimális támogatás van. Igen, NFTben, NKP-ban is. Nem

6. Sorolja fel e legfontosabb jogszabályokat amely a környezetvédelmi engedélyek kiadását szabályozzák. Lásd II.10 – es alfejezet.


7. Bevezetésre került-e az EPER vagy a PRTR (Szennyezőanyag-Kibocsátási és Transzfer Regiszter) regisztrációs rendszer Magyarországon? 2003-ban amikor az első EPER adatbázis elkészült, Magyarország volt az egyetlen nem uniós tagállam amelyik az EPER adatbázishoz adatokat szolgáltatott. A hazai adatbázis a http://eperprtr.kvvm.hu címem érhető el, míg az európai adatok a http://eper.cec.eu.int címem. Jelenleg a Európai Bizottság egy új PRTR direktíván dolgozik amely helyettesíteni fogja az EPER rendszert. Az EPER jogi hátterét a következő dokumentumok alkotják: 193/2001. (X.19.) Kormányrendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól 1995. évi LIII. Törvény környezet védelmének általános szabályairól 1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról [letölthető] 2001. évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáféréshez, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban 1998. június 25-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről 29/2004. (XII.25.) KvVM Rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek illetékességi, valamint a nemzeti park igazgatóságok és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatóságok működési területéről. 17. Ábra Az EPER adatbázis által 2002-ben nyilvántartott ipari létesítmények. (Forrás: EMLA honlap.)


A KK célterületén található létesítmények (2001-es adatok): 1. AES Borsodi Energetikai Kft. Tiszapalkonyai Hőerőmű (Berente Ipari u. 7.) 2. AES Borsodi Hőerőmü (Kazicbarcika) (Berente Ipari u. 7.) 3. AES Tisza Erőmü Kft. (Tiszaújváros) (Tiszaújváros Verebély u. 2.) 4. Borsodchem Rt. (Kazicbarcika) (Kazincbarcika Bólyai tér 1.) 5. DAM Steel Speciális Acélgyártó Rt. (Miskolc) (Miskolc Vasgyári u. 43.) 6. ÉMK Kft. (Sajóbábony) (Sajóbábony Gyártelep u. 21) 7. Holcim Hungária Cementipari Rt. Hejőcsabai telephely (Miskolc Fogarasi u. 6.) 8. Mátrai Erőmü Rt. (Visonta) (Visonta Erőmű u. 11.) 9. Mol Rt. Tiszai Finomító (Tiszaújváros) (Tiszaújváros Mezőcsáti út 1.) 10. ÓAM Ózdi Acélmüvek Kft. (Ózd) (Ózd Kovács H. Gyula u. 7.) 11. St Glass Rt. (Salgótarján) (Salgótarján Huta u. 1.) 12. Szerencsi Cukorgyár Rt.(Szerencs) (Szerencs Gyár u. 1.) 13. TVK Rt. - Olefingyár (Tiszaújváros) (Tiszaújváros) 14. Ursa Salgótarjáni Üveggyapot Rt.(Salgótarján) (Salgótarján Budapesti út 31.) 8. Hogyan épül fel az ipar és az energetika intézményi háttere, országos, regionális és helyi szinten? Milyen horizontális és vertikális kapcsolatok léteznek ezen intézmények között? Vannak-e területek ahol a felsorolt intézmények egyes felelőségei egymásra tevődnek? Ipar Minisztériumi szinten a GKM Ipari Főosztály látja el az Iparhoz kapcsolódó központi feladatokat. Regionális szinten a képviseletet a Kereskedelmi és Ipari Kamarák látják el. Energia Minisztériumi szinten a GKM Energetikai Főosztályát kell megemlíteni. Az Energia Hivatal szintén fontos szerepet játszik a szabályozás kialakításában. Az Energia Központ amely a GKM és KVVM által finanszírozott intézmény statisztikák, tanulmányok, képzések terén van szerepük valamint energetikához kapcsolódó pályázatok lebonyolításában. 9. Röviden mutassa kezdeményezéseket.

be

a

KK.

10.

§

paragrafusához

kapcsolódó

civil

Nem sikerült ilyen kezdeményezést azonosítani. 10. Milyen pénzügyi támogatásokat lehet igénybe venni a KK. 10. § megfogalmazott célok megvalósítása érdekében? Ipar Adócsökkentés: ha egy adott környezetvédelmi beruházás meghaladja a 100 millió Ft akkor a beruház 50% levonható az cég adójából. Ez a támogatási forma azonban csak nagy cégek számára elérhető. Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic134 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

Az NFT-hez kapcsolódó operatív programok egy része szintén igénybe vehető a KK. megfogalmazott célok megvalósítása érdekében: GVOP, ROP, HEFOP, KIOP. Energia A KIOP egyik komponense az energiahatékonyságot támogatja, valamint olyan beruházásokat amelyek a megújuló energiaforrások elterjesztését célozzák meg. INTERREG, habár nem kimondottan energetikai célú pályázat a magyar-osztrák határon több beruházás is megvalósult (biomassza fűtőművek) pályázati támogatással. Magyar Fejlesztési Banknál lehet igénybe venni a „Német szénsegély”-re keresztelt alacsony kamatú kölcsönt, amely megújuló energiaforrások hasznosítására és energiahatékonyságra. 11. Tagja-e Magyarország olyan nemzetközi kezdeményezéseknek, amelyeknek célja környezetvédelmi érdekek minél hatékonyabb beépítése az ipari, energetikai szabályozásba? Nem sikerült kimondottan ilyen jellegű kezdeményezést azonosítani. Természetes Magyarország aláírója a Kiotó-I jegyzőkönyvnek, amely részben hasonló célokkal fogalmazódott meg. 12. Röviden foglalja össze a KK. 10 §- hoz kapcsolódó eredményeket illetve korlátokat. Különböző költségvetési támogatások illetve finanszírozási lehetőségek jelenléte a hazai piacon, mindenképpen pozitív eredmény. Szüksége lenne ugyanakkor a környezetkímélő technológiák elterjesztésének lépéseit tartalmazó stratégiára. Energetika terén, fontos eredmény, hogy 3-4 év alatt a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia aránya, 0,8 %-ról 2,7 – 3 % nőtt. Szükség lenne az ágazat támogatására, mivel jelenleg nincs költségvetési támogatás. Energiahatékonyságra a KIOP nyújt némi forrást.



9. Kulturális örökség és hagyományos műveltség (KK 11. §) 1. Sorolja fel a régióban található kulturális örökség helyszíneket. A régióban található kulturális örökségekről részletes leírás található a következő honlapokon: -

Nógrád megye: http://www.vendegvaro.hu/3-12 Heves megye: http://www.vendegvaro.hu/3-9 Borsod-Abaúj-Zemplén megye: http://www.vendegvaro.hu/3-4

Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy a régióban három UNESCO Világörökség helyszín is található:

- Aggteleki barlang és a Szlovák karszt ( 18. Ábra) - Tokaji borvidék ( 19. Ábra) - Hollókő (20. Ábra) 18. Ábra Aggteleki barlang és a Szlovák karszt (Forrás: www.vilagorokseg.hu)

19. Ábra Tokaji borvidék (Forrás: www.nkom.gov.hu )


20. Ábra Hollókő (Forrás: www.nkom.gov.hu)

2. Röviden mutassa be, milyen hatással van a turizmus a régióban található kulturális örökség helyszínekre. A szakértők elmondása szerint nem készült ilyen jellegű tanulmány. A régióban évente mintegy 450 000 turista látogat, legnagyobb részük elsősorban Egert látogatja. A nemzetközi irodalom a tömegturizmust a legtöbb esetben károsnak ítéli hiszen jelentős környezeti terhelést eredményez. 2006-ban a Gömöri Fesztivál kapcsán várhatóak ilyen jellegű tanulmányok, az Aggteleki NPI koordinációjával. Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic138 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

3. Készültek-e tanulmányok a régióban található kulturális örökség és hagyományos műveltség megőrzésének helyzetéről, lehetőségeiről, szükségleteiről. A megkérdezett szakértők szerint nem készült ilyen témájú átfogó tanulmány. A régióra vonatkozó fejlesztési tervek azonban proritásként kezelik a kulturális örökség valamint hagyományos tudást megőrzését elsősorban a potenciális turizmus élénkítő szerepe miatt. A II. NFT előkészítésének részeként összeállított helyzetelemzés valamint „2007-2012 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési koncepció” szintén kiemelt fontosságú témaként kezeli a kulturális örökség valamint a hagyományos tudás megőrzését. A már említett dokumentumon kívül rendkívül sok olyan dokumentum készült, amely a kulturális örökség egy-egy szakterületével foglalkozik. A régióban a kimondottan kulturális örökség mellett olyan kezdeményezések is támogatottak mint az Ipari örökség (21. Ábra) . Több információ a http://ipari.bzlogi.hu/ található.

4. Sorolja fel a legfontosabb jogszabályokat valamint a szakmapolitika irányát meghatározó dokumentumokat. A felsorolás tartalmazza a dokumentumok Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic139 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

következő adatait: cím, elfogadás éve, következetlenségeket röviden mutassa be.

jogi

státusz

és

cél.

Az

esetleges

A régióban található megyék területrendezési tervei Törvények - LXIV/2001 törvény. A kulturális örökség védelméről. A törvény hatálya: “hatálya a kulturális örökség fogalomkörébe tartozó javakra, valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre terjed ki.” - A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Alapító Okirata ( Kulturális Közlöny, 2002. április 19. ) - LXXVIII./1997 törvény az épített környezet alakításáról és védelméről. Teljes

jogszabály

gyűjtemény

a

kulturális

örökség

védelmére

vonatkozóan:

http://www.koh.hu/index.php?_url=all.php&_mp=hivatal&_amp=JOG 5. A táblázatban felsorolt szabályozásban?

témák

közül

melyek

vannak

jelen

a

Témák Kisebbségi nyelvek megőrzése Kulturális örökség megőrzése és helyzetének javítása A helyik közösségek részvétele a döntéshozásban Olyan innovációs, újító megoldások támogatása amelyek a hagyományos tudást hasznosítják Hagyományos építészet megőrzése Gyógynövények fenntartható használata Helyi, jellegzetes állat - és növényfajták megőrzése Kulturális értékek védelme

témát

érintő

I/N N I N N I N N I

6. Hogyan épül fel a kulturális örökségvédelem intézményi háttere, országos, regionális és helyi szinten? Milyen horizontális és vertikális kapcsolatok léteznek ezen intézmények között? Vannak-e területek ahol a felsorolt intézmények egyes felelőségei egymásra tevődnek? Minisztériumi szinten a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kezeli ezt a témát. A kulturális örökséghez kapcsolódó hatósági feladatokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, amelynek regionális képviseleti is vannak. A KK célterületén a Miskolci és a Budapesti regionális Irodának van hatósági jogköre. A KK azonban kulturális örökséget valamint a hagyományos tudást jóval tágabban értelmezi. Például a helyi, jellegzetes állat illetve növényfajták megőrzése a FVM-et, KVvM-et is érinti. Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic140 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

7. Milyen civil kezdeményezések történtek a régióban a témához kapcsolódóan? További információra van szükség. 8. Milyen pénzügyi források, támogatások állnak azon szervezetek/intézmények rendelkezésére amelyek kulturális örökség védelemmel, illetve a hagyományos tudás megőrzésével foglalkoznak? A hazai források közül elsősorban a ROP illetve az AVOP programokat kell említeni. támogatást lehet igénybe venni a Kárpátok Alapítványtól.

További

9. A KK 11. § kapcsolódóan milyen nemzetközi, regionális kezdeményezéseknek tagja Magyarország? Világörökség Egyezmény. Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez és 2002. júniusa óta már nyolc világörökségi helyszínnel képviselteti magát a rangos Világörökségi Listán. UNIDROIT Egyezmény (1995) a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról. 10.Röviden foglalja össze az elért eredményeket valamint akadályokat a kulturális örökség védelme valamint a hagyományos tudás megőrzése terén. A régióban található kulturális örökség egyre hatékonyabb kihasználtsága egy fontos eredmény. Ez hozzájárul az örökség részét képező objektumok megőrzéséhez is. Fontos eredmény ugyanakkor a támogatások megléte, amelyek nélkül a folyamat jóval lassabb lenne. Akadály, sok esetben a továbbra is hiányzó infrastruktúra valamint a marketing hiánya. Ugyancsak problémás kérdéskör a terhelhetőségre vonatkozó tanulmányok hiánya, a fejlesztéseket csak ezek figyelembe vételével kellene megtervezni.



10. Környezetvizsgálati és információs rendszer, monitoring és korai előrejelzés (KK. 12. §) Környezetvizsgálat 1. Sorolja fel a legfontosabb jogszabályokat valamint a szakmapolitika irányát meghatározó dokumentumokat. A felsorolás tartalmazza a dokumentumok következő adatait: cím, elfogadás éve, jogi státusz és cél. Az esetleges következetlenségeket röviden mutassa be. II. Nemzeti Környezetvédelmi Program 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. A törvény hatálya: “a) az élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére; b) az e törvényben meghatározottak szerint, a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységre. (2) A törvény hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki a) akik vagy amelyek az (1) bekezdés a) pontja szerinti környezettel kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, illetve akiket vagy amelyeket kötelezettségek terhelnek; b) akik vagy amelyek az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet folytatnak (a továbbiakban: környezethasználó).” 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról. 2/2005 . Korm. Rendelet a stratégiai hatásvizsgálatokról. 67/1994 . (V.4) Korm. Rendelet 152/1995.(XII.12.) Korm.rendelet a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez tevékenységek körérõl és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól.

kötött

2. A veszélyes hulladékok ártalmatlanításának megvannak-e a jogszabályi keretei? Igen. Sajnos a régióban jelentős mennyiségű veszélyes hulladék kerül ártalmatlanításra és további fejlesztések várhatóak elsősorban a veszélyes hulladék égetők terén (lásd 6.1). 3. A környezeti hatások vizsgálatára vonatkozó szabályozásban vannak-e kötelezettségek a határon átnyúló hatások vizsgálatának szükségességére? Ha igen soroljon fel 1-2 példát a régióból, amikor sor került erre. A környezeti hatásvizsgálatokra vonatkozó 152/1995 – s rendelet 6. § előírja a határon átnyúló lehetséges hatások vizsgálatát is. Ugyanakkor Magyarország aláírója az Espoo-I Egyezménynek, amely kimondottan a határon átnyúló hatások vizsgálatának kötelezettségéről szól. A régióban még nincs precedens a témához kapcsolódóan. Magyarországon csupán egyszer voltak az Espoo-i Egyezmény által előírt meghallgatások, a Dráván épülő vízerőművel kapcsolatosan. Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic143 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

2006-ban vagy 2007-ben a Verespataki bánya hatástanulmányához kapcsolódóan újra meg kell majd szervezni a hazai meghallgatásokat az Espoo-I Egyezmény alapján. 4. A stratégiai hatástanulmányokra vonatkozó jogszabályoknak lehetséges nemzetközi hatásokra vonatkozó előírásai.

vannak-e

a

Nincsenek, a stratégiai hatástanulmányoknak csak hazai vonatkozásai vannak, nem terjednek ki a lehetséges nemzetközi hatásokra. 5. Hogyan épül fel a környezeti valamint stratégiai hatások vizsgálatok intézményi háttere országos, regionális és helyi szinten? Milyen horizontális és vertikális kapcsolatok léteznek ezen intézmények között? Vannak-e területek ahol a felsorolt intézmények egyes felelőségei egymásra tevődnek? A elkészült környezeti hatástanulmányok alapján az engedély kiadó szerv vagy a OKTVF vagy a 12 regionális igazgatóság egyike. A stratégiai hatástanulmányokhoz nem kapcsolódik engedélyezési folyamat, tehát ezek a dokumentumok csak arra szolgálnak, hogy elemezzék a lehetséges hatásokat. 6.

A KK 12. § milyen civil kezdeményezések történtek a régióban?

Nem sikerült ilyen jellegű civil kezdeményezést azonosítani. 7. Figyelembe területeken.

vannak-e

véve

a

KK

célterületének I/N

Kockázatelemzés Környezeti hatásvizsgálat Stratégiai hatásvizsgálat

sajátosságai

a

következő

Helyi/regionális/országos szinten

N N N

8. A környezeti hatások vizsgálatát szabályozó jogszabályok tartalmazzák-e az Aarhus-I Egyezmény előírásait. A megkérdezett szakértők szerint némi változtatásra még szükség van a társadalmi részvétel terén ami hamarosan meg fog történni. A módosításra azért is szükség van, mivel a jelenlegi jogszabályok nem felelnek meg teljes mértékben a 35/2003/EC EU direktívának ”Providing for public participation in respect of the drawing up of certain plans and programmes relating to the environment and amending with regard to public participation and access to justice Council Directives 85/337/EEC and 96/61/EC.” További részletek a témával kapcsolatosan a 11. Alfejezetben találhatóak Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic144 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

9. Sorolja fel a KK. 12. § kapcsolódó legfontosabb nemzetközi, regionális kezdeményezéseket. - Espoo-i Egyezmény az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról. Magyarország 1991-ben írta alá és 1997 július 11– én ratifikálta. - Kijev-i Jegyzőkönyv a stratégiai környezeti vizsgálatról, aláírás 2003 május 21-én.

- Helsinki-i Egyezmény az ipari balesetek országhatárokon túli hatásairól, aláírás 1992 március 18-án, ratifikálás 1994 június 2-án. - Aarhus Egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról. Aláírás 1998 december 18-án, ratifikálás 2001 július 3-án. Magyarországnak ugyanakkor kétoldali környezetvédelmi és vízügyi egyezményt írt alá a KK-t aláíró szomszédos országokkal is. 10. Röviden foglalja össze a környezeti valamint stratégiai hatástanulmányok terén elért eredményeket valamint korlátokat. A környezeti hatásvizsgálatok jogi és intézményi háttere megfelelőnek mondható. Kisebb módosítások szükségesek, ezek hamarosan életbe fognak lépni. Sajnos a befektetői oldal részéről nagy a nyomás a engedélyezés egyszerűsítése irányában. Az engedélyek kiadásáért felelős OKTVFnek valamint a 12 területi igazgatóságnak folyamatos megszorításokkal kell szembenéznie. A természetvédelmi hatósági jogkör megvonása a nemzeti parkoktól szintén negatívan hatott az folyamatra. Ami a stratégiai hatástanulmányokat illeti a legnagyobb problémát azt jelenti, hogy az érintett intézmények nem minden esetben ismerik az előírásokat e téren. Monitoring és korai előrejelzés 11. A környezeti elemek minőségét milyen monitoring rendszerek segítségével figyelik a hatóságok? Milyen korai előrejelzést szolgáló rendszereket működtet Magyarország? Korai előrejelzés céljából víz illetve levegő minőséget figyelő automata állomásokat telepítettek a hatóságok. Vízminőséget folyamatosan figyelő mérőállomások elsősorban a Szlovákiából, Ukrajnából illetve Romániából érkező folyókon működnek. A Hernádon, Tiszán, Szamoson valamint a Berettyón találhatóak ilyen merőállomások. Magyarország aláírta a Duna védelméről szóló keretegyezményt amelynek egyik komponense a PIAC (Principal International Alert Centres) korai előrejelzés központok létrehozása. Ukrajna az egyetlen olyan aláíró amelyik nem hozott létre PIAC központot. A 2000-ben történt Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic145 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

ciánszennyezéskor a Bukarestben található központ két nap késéssel informálta a magyar hatóságokat a balesetről. A helyi vízügyi hatóságok jóval hamarabb megtették ezt. A levegő minőségét országosan 10 állomás méri folyamatosan. Ezeknek az állomásoknak a mérési eredményei a http://www.kvvm.hu/olm oldalon nyomon követhetőek. Az említett honlapon nemcsak hazai hanem az országhatárhoz közeli, szlovák mérési eredmények is megtalálhatóak. Ugyanakkor a néhány hazai mérőállomás eredménye szintén olvasható szlovák honlapokon. Az említett víz és levegő minőséget vizsgáló rendszereken kívül további korai előrejelzést szolgáló állomások vannak, ezek azonban nem a régióban működnek. Ilyen például a Paksi Erőmű köré telepített radioaktivitást mérő rendszer. 12. Hogyan épül fel a víz, levegő valamint talaj monitoring intézményi háttere országos, regionális és helyi szinten? Milyen horizontális és vertikális kapcsolatok léteznek ezen intézmények között? Vannak-e területek ahol a felsorolt intézmények egyes felelőségei egymásra tevődnek? A monitoring feladatok legnagyobb részét a regionális, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságok végzik. Az adatok feldolgozása az OKTVF-nél történik meg. A vízügyi és környezetvédelmi igazgatóságok végzik a talajvíz minőség monitoringját. A területileg illetékes ÁNTSZ laborok szintén végeznek méréseket, ezek elsősorban mikrobiológia vizsgálatok. 13. Röviden mutassa be milyen civil kezdeményezések történtek a régióban a KK 12. § kapcsolódóan. A régióban elsősorban vízminőség monitoringot folytattak a civil szervezetek, főleg környezeti nevelési programok keretében. A Göncöl Alapítvány által koordinált Hálózat az Élővizekért több éven keresztül működött a régióban is. Ezek a monitoring tevékenységek általában makró gerinctelen vizsgálatokon alapultak. 14. A már létező korai előrejelzést szolgáló rendszerek működtetésére megvannak-e a szükséges anyagi források? Az állami környezetvédelmi intézmények folyamatos megszorításokkal kell szembenézzenek. A megkérdezett szakemberek szerint a jelenlegi helyzet már aggodalomra ad okot. AZ elkövetkező években bevezetésre kerülő újabb monitoring feladatok (például VKI vagy PRTR) további költségeket fognak eredményezni. 15. Milyen országhatáron átnyúló monitoring rendszereknek tagja Magyarország? A kétoldali egyezmények alapján a magyar-szlovák határon közös mintavételek folynak. Magyarország ugyanakkor egy automata merőállomást telepített Ukrajnába, azonban a tapasztalatok nem túl ígéretesek. Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic146 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

Az Duna védelméről és fenntartható használatáról szóló egyezmény keretében létrehozott TNMN (TransNational Monitoring Network) célkitűzése az aláíró országokban kompatibilis monitoring hálózatok létrehozása. 16. A KK. 12.§ Magyarország?

kapcsolódóan

milyen

nemzetközi


tagja

Lásd 11. kérdés - Egyezmény az együttműködésről a Duna védelmére és fenntartható használatára. Magyarország 1994 június 29-én írta alá az egyezményt, a kihirdetés a 2000 május 31-én történt meg a 74/2000 Kormányrendelet kihirdetésével. 17. Röviden sorolja fel a KK. 12. § kapcsolódó eddig elért eredményeket valamint korlátokat. A megkérdezett szekértők véleménye szerint Magyarországon megfelelő a környezeti elemek monitoringja. Az elkövetkező években azonban a monitoring feladatok jelentősen bővülni fognak és ez jelenleg folyamatos kapacitáscsökkentéssel párosul, a két folyamatot tehát egyensúlyba kell hozni. Az adatok feldolgozását végző hatóságoknak jelentős lépéseket kell tenniük a környezeti információhoz való jutás megkönnyítése érdekében. Környezeti információs rendszerek 20. Tagja-e Magyarország kezdeményezéseknek?

a

Kárpátokban

folyó,

nemzetközi

kutatási

A megkérdezett szakértők szerint nincsenek ilyen jellegű kutatási programok. Természetesen vannak olyan kutatások amelyek hazánkban a KK célterületén folynak, de ezek nincsenek összefüggésben nemzetközi, Kárpátokra vonatkozó kutatási projektekkel. Magyarországon megemlíthető például a Szent István Egyetem által koordinált nagyragadozó program. 21. A kutatási eredmények nemzetközi összehasonlításának megkönnyítése érdekében készültek-e nemzetközileg elfogadott irányelvek amelyek az adatok tárolását és összehasonlítását segítik? A víz és levegőminőség monitoring adatok esetében vannak ilyen jellegű kezdeményezések, ami a kutatást illeti a megkérdezett szakértők szerint nincsenek hasonló tervek. 22. A Kárpátok régió környezeti állapotáról milyen forrásokból lehet információkat szerezni?


Kimondottan a Kárpátok régióról nincsenek adatbázisok. Természetesen az országos források tartalmazzák ezt a régiót is. Az Észak-Magyarországi régióban működő környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságoknak, egyetemeknek szintén vannak környezeti adataik. 23. Milyen a Magyarország?

témához

kapcsolódó

nemzetközi


tagja

Lásd 11 és 15. 24. Röviden foglalja össze az elért eredményeket valamint korlátokat a környezeti információs rendszerek területén. A 19. Kérdésnél már részben megválaszolásra került ez a kérdés. Kiegészítésképpen el lehet mondani azt, hogy a jövőben mindenképpen fejleszteni kell a környezeti információk elérhetőséget megkönnyítő Internettes megoldásokat. A környezeti információnak nemcsak országos, hanem régiós és helyi szinten is elérhetőnek kell lennie.



11. Társadalmi tudatosság fejlesztése, oktatás és társadalmi részvétel 1. Röviden mutassa be azokat a jogszabályokat valamint szakmapolitikai dokumentumokat amelyek a társadalom környezeti információhoz való jutását illetve bevonását a döntéshozatalba előírja. A legfontosabb nemzetközi egyezmény az említett területeken az Aarhusi Egyezmény amit Magyarország 1998 december 18-án írt alá. A hazai kihirdetés a 81/2001 törvény kihirdetésével történt meg. 1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szintén egy fontos jogszabály e területen. A törvény biztosítja azt, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. A Környezet védelméről szóló 53/1995-ös törvény szintén előírja a környezeti adatok nyilvánosságának szükségességét. A II. Nemzeti Környezetvédelmi Program egy tematikus program keretében foglalkozik a társadalmi tudatosság növelését szolgáló feladatokkal. Annak ellenére, hogy a jogszabályi háttér már életbe lépett a környezeti adatokhoz való hozzáférés nem akadálymentes. 2005 nyarán, Almaty-ban volt az Aarhus-i Egyezményt aláíró országok második találkozója. Az egyezményben résztvevőknek ország jelentéseket kellett elkészíteniük. A KVvM által készített jelentést a civil szervezetek nem fogadták el, ezért külön jelentést mutattak be ami sok esetben ellentétes véleményt fogalmazott meg. Nemcsak a civilek kritizálták Magyarországot a környezeti adatok hozzáférése terén hanem az EU is. 2005 nyarán a Európai Bizottság 7 tagországnak küldött felszólítást mivel ezek az országok még nem vezettek be a hazai szabályozásukba a 2003/4/EC direktívát, ami környezeti adatok nyilvánosságát írja elő. 2. A jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik-e a társadalom döntéshozatalban valamint környezeti információhoz való jutását?

részvételét

a

Az 1. Bemutatott jogszabályok, egyezmények, országos programok előírják a társadalmi bevonás kötelezettségét valamint az információhoz való jutás lehetőségét. A rendszer azonban egyelőre nem tökéletes és nemcsak a civilek de az EU is elégedetlen volt e téren a hazai helyzettel. Az Almaty-ban bemutatott civil jelentés szerint az akadályok egyrészt a szabályozásban, másrészt a adatok nyilvánosságát lehetővé tevő technikai hiányosságoknak köszönhető. Ami a társadalmi részvételt illeti a helyzet hasonló. Az 1957. évi IV. Törvény Az államigazgatási eljárás általános szabályairól lehetőséget ad, bárkinek aki ügyfélként bejelentkezik az államigazgatási eljárásokban részt venni. Ennek ellenére, az erdészeti hatóságok például többször visszautasítottak a WWF Magyarország által benyújtott fellebbezéseket mivel nem ismerték el a szervezetet érdekelt ügyfélként. A környezeti hatások vizsgálatára vonatkozó jogszabályok szintén a társadalmi részvétel lehetőségének csökkentését is eredményezték, legalábbis a civil szervezetek szerint. Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic150 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

3. A társadalmi bevonást valamint környezeti információhoz való jutást elősegítő módszerek közül melyeket vezették be Magyarországon? Módszerek I/N A környezeti információkhoz való I/N jutást lehetővé tevő intézményi háttér létrehozása

Elektronikus, források fejlesztése

Internet-es I/N

Információs Központok N létrehozása Nyomtatott kiadványok a I/N környezeti indikátorokról Környezeti Információs Irodák

I

Helyi/regionális, országos szinten Nem minden intézményben találjuk meg ennek a feladatnak az intézményi hátterét. Az állami intézmények egy része a saját honlapján teszi közre a környezeti információkat, azonban olyan intézmények is vannak amelyeknél nagyon nehéz bármiféle információt megszerezni. Az erdészeti igazgatásba tartozó hatóságok sok esetben ebbe a kategóriába tartoznak. Lásd előző kérdést. A www.kvvm.hu/linkekfooldal.php oldalon találhatóak olyan hivatkozások amelyek környezeti információkat tartalmazó adatbázisok címei. Nem jellemző, sőt a KVvM-en kívül egyik minisztérium sem működtet ilyen központokat. A KVvM kétévente publikálja nyomtatott formában a hazai környezet változására vonatkozó jelentését. A KVvM eddig 22 ilyen irodát nyitott, további 13 nyitása várható.

4. Történtek-e konkrét lépések a nők, fiatalok, helyi közösségek bevonására a döntéshozatali folyamatokba? Nem, a kérdésben említett kiemelt csoportokra vonatkozó külön szabályozás, program egyelőre nincs Magyarországon. 5. Milyen pénzügyi forrásokból biztosítják a hatóságok/intézmények a társadalmi bevonás és a környezeti információk nyilvánosságát biztosító intézkedések költségeit? Jelenleg az érintett költségvetési intézmények nem kapnak külön támogatást ezen feladatok elvégzéséhez, tehát ezeket a feladatok saját költségvetésből finanszírozzák. 6. A témához kapcsolódó nemzetközi kezdeményezések közül melyeknek tagja Magyarország? Az alfejezet keretében már több nemzetközi egyezményről is szó volt. A legfontosabb az Aarhusi Egyezmény bevezetése volt, a folyamat további mozgató rugója volt az EPER (European Pollutant Emission Register) valamint a továbbfejlesztésként bevezetett PRTR (Pollutant Release and Transfer Register). Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic151 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

7. Röviden foglalja össze társadalmi részvétel valamint a környezeti információkhoz való jutás terén elért eredményeket illetve akadályokat. Magyarország aláírója a témához kapcsolódó fontos nemzetközi egyezményeknek. A szakemberek szerint az érintett intézmények, hatóságok megfelelő mennyiségű és minőségű információt állítanak elő, azonban nem minden esetben van megteremtve a nyilvánosságra való hozás. A KVvM országos információs iroda hálózat kiépítésén dolgozik ami tovább fogja egyszerűsíteni az információhoz való jutást főleg helyi és regionális szinten. A környezeti hatástanulmányokra valamint stratégiai hatástanulmányokra vonatkozó jogszabályok előírják a társadalmi bevonás szükségességét. Civil vélemények szerint a jelenlegi helyzet nem kielégítő és az elmúlt években visszaszorították a társadalmi részvétel lehetőségét. Továbbra is korlátot jelent az információhoz való jutás módszere. Bővíteni kell az on-line, kereshető adatbázisok számát, valamint a helyi illetve regionális elérhetőséget. A társadalmi bevonás módszereit bővíteni kell és meg kell teremteni a hátrányos helyzetű csoportok bevonását biztosító kereteket. Társadalmi tudatosság fejlesztése és oktatás 8. A nemzeti környezetvédelmi programokban stratégiákban, illetve a hegvidékekre vonatkozó szakmapolitikai dokumentumokban szerepelnek-e a társadalmi tudatosság valamint oktatás fejlesztésére vonatkozó előírások? A NKP részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv külön alfejezete foglalkozik az oktatási kérdésekkel, elsősorban a nemzeti parkok e téren betöltött szerepét körvonalazva. 2004 óta minden iskolának saját Környezeti Nevelési Programot kell készíteni annak eredményeként, hogy 2002-ben az KVVM és az OM megállapodást kötött a környezeti nevelés közös támogatásáról. Szinten ennek a megállapodásnak a hatásaként a diákoknak kötelezően erdei iskolák által szervezett programokban is részt kell venniük. Civil kezdeményezésre elkészült egy Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia, amelynek az elsődleges célja a környezeti nevelés hatékonyabb integrációja a vonatkozó nemzeti programokba és stratégiákba. 9. Voltak-e konkrét kezdeményezések, a témában érintett kormányzati intézmények vagy civil szervezetek részéről, amelyeknek célja a társadalmi tudatosság növelése a Kárpátok fenntartható gazdálkodásával kapcsolatban? Az állami intézmények közül elsősorban a nemzeti parkoknak van nagyon fontos szerepük e téren. A nemzeti parkoknak, amint azt már többször megemlítettük, nemcsak természetvédelmi feladatok elvégzésében van nagyon fontos szerepük, hanem a tájgazdálkodásban és a hagyományok megőrzésében. Az illetékességi területükön, a nemzeti parkok, folyamatosan támogatják a fenntartható gazdálkodáshoz kapcsolódó kezdeményezéseket. Civil szervezeteknek szintén fontos szerepe van és nagyon aktívak voltak e téren. Például nagyon sok olyan kiadvány készült, amely a fenntartható mezőgazdálkodással, Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic152 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

tájgazdálkodással foglalkozik. A régióban ugyanakkor, civil kezdeményezésre egy fenntartható falu projekt is elindult (Gömörszőlősön), aminek szintén jelentős szerepe van a tudatformálásban. 10.A felsorolt feladatok közül melyeket valósították meg az érintettek, annak érdekében, hogy a Kárpátok régió sajátosságait minél szélesebb körben megismertessék a régióban élőkkel? Feladatok Igen/Nem Az oktatás alapfeltételeinek megteremtése Igen Helyi továbbképzési lehetőségek Igen A Kárpátok sajátosságainak figyelembe vétele a tantervek Igen/Nem * összeállításában A hegyvidékek sajátosságaihoz kapcsolódó foglalkozások * Az iskolák által kidolgozott környezeti nevelési tantervek elsősorban a helyi sajátosságokhoz kapcsolódó témákat tartalmaznak, azonban ezek nem kimondottan a „Kárpátok régió” sajátosságairól szólnak. 11.Röviden mutassa be a környezeti nevelés helyzetét az oktatásban. Lásd 8. kérdés. 12.Röviden mutassa be, a KK 13. § kapcsolódó civil kezdeményezéseket. Lásd 9. Kérdés. 13.Részt vett-e Magyarország olyan nemzetközi kezdeményezésekben, amelynek célja a társadalmi tudatosság növelése valamint az oktatás. Nem sikerült ilyen jellegű kezdeményezést azonosítani. 14.Sorolja fel a KK. 13. § megfogalmazott feladatok finanszírozását biztosító pénzügyi forrásokat. Sajnos a társadalmi tudatosság valamint oktatás terén is tapasztalható a pénzügyi támogatások fokozatos csökkenése. Nemrég például megszűnt az erdei iskolákban való részvétel állami támogatása, aminek eredményeképpen kevesebb tanulónak lesz lehetősége részt venni ezeken. Kimondottan társadalmi tudatosság fejlesztésére nincsenek állami források, a KÖVICE valamint NCA támogatásokból részesülő pályázatok közül azonban vannak ilyen célú projektek. 15.Röviden mutassa be a környezeti nevelés terén, azokat a nemzetközi és regionális együttműködéseket amelyek a KK 13. § kapcsolódnak. Nem sikerült ilyen jellegű együttműködést azonosítani. 16.Röviden mutassa be a KK 13. § megfogalmazott célok és feladatok területén elért eredményeket valamint akadályokat. A környezeti nevelés kötelező az oktatásban és minden iskolának saját környezeti nevelési programot kell kidolgoznia. Ez mindenképpen fontos eredmény és a továbbiakban jól fejleszthető rendszer. A diákoknak ugyanakkor erdei iskolákban szervezett programokban Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic153 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

kell részt venniük. A régióban található nemzeti parkok szintén változatos környezeti nevelési programokat nyújtanak. Akadály a folyamatosan csökkenő központi támogatás, ami egyre nagyobb terhet jelent az iskoláknak és a szülőknek. Hatékonyabbá kell tenni a környezeti nevelés integrációját a különböző, vonatkozó nemzeti programokban és stratégiákban.



III. A KÉRDŐÍV ÁLTAL NEM ÉRINTETT TÉMÁK 1. Röviden sorolja fel, melyek voltak a legfontosabb akadályok a tanulmány elkészítése során. 1. A kérdésekben szereplő, egyes angol kifejezések hazai interpretációja. Néhány esetben a KK olyan kifejezéseket tartalmaz amit egyelőre elég nehéz volt a hazai szakembereknek értelmezni. Ez negatívan befolyásolta ezen kérdésekre adott válaszok pontosságát, hiszen ezekben a helyzetekben a értelmezni kellett a kifejezéseket. Ilyen példa a „land resource management” aminek egyelőre nincs olyan magyar megfelelője, amely ugyanazt jelentené mint az egyezményben használt kifejezés. 2. A Kárpátok Keretegyezmény (KK) még nem lépett életbe. A KVvM szakértőin kívül az egyezmény szövege ismeretlen volt a szakemberek számára és a tanulmány elkezdésekor sajnos nem állt rendelkezésre magyar fordítás sem. Az interjúkat megelőzően ezért minden szakember megkapta a szakterületre vonatkozó kivonatot az egyezményből valamint a kérdéseket. 3. Túl általános kérdések. Néhány esetben a kérdések túl általánosak voltak. Például a kérdőív azon része, amely az infrastrukturális fejlesztésekről szól a „Fenntartható közlekedés és infrastruktúra” címet viseli. Elég nehéz például eldönteni, hogy mi a fenntartható illetve mi nem ha útépítésről van szó. 4. Ugyanarra a témára vonatkozó kérdések. A környezet illetve természetvédelmi intézményi hátteret, például több helyen is be kellett mutatni. 5. A tanulmány sok szakterületet érintet. A tanulmány, az egyezményhez hasonlóan nagyon sok szakterületet érint. Sajnos a tanulmányra rendelkezésre álló, források illetve határidők nem minden esetben tették lehetővé minden téma alapos vizsgálatát. 2. Sorolja fel készítésére.

azokat

a

sajátosságokat

amelyek

hatással

voltak

a

tanulmány

- Talán a legfontosabb ilyen sajátosság az, hogy Magyarország nem egy tipikus hegyvidéki ország. Sőt a szabályozásban, tervezésben a hegyvidékek sajátosságai egyáltalán nem szerepelnek. Nincsenek kimondottan e hegyvidékekről szóló törvények illetve programok. - A KK célterületére vonatkozó KVvM javaslatnak nincsenek adminisztratív határai, sőt az utolsó információk szerint a tavaly elkészített térkép jelentősen változni fog. 3. Sorolja fel azokat az aspektusokat amelyeket ez a kérdőív nem érintett? A KK által érintett szakterületek többségére több nemzetközi egyezmény, hazai és nemzetközi szabályozás szól. A vizsgálatban nagyobb teret kellett volna biztosítani azoknak a kérdéseknek amelyek a KK hozzáadott értékét vizsgálják.


IV. ÉRTÉKELÉS 1. Röviden foglalja össze a KK bevezetéséhez kapcsolódó eddig elért eredményeket. Intézményi háttér, a környezetvédelmi és építve. Természetesen a jelenlegi helyzet országokhoz képest viszonylag jó a helyzet. és minőségű információt generál a környezet

természetvédelmi feladatok elvégzésére ki van nem mondható tökéletesnek, de a környező Ez az intézményi háttér megfelelő mennyiségű állapotáról.

Nemzetközi egyezmények, jogszabályok bevezetése jelentős mértékben hozzájárult a KK-ban megfogalmazott célok megvalósulásához. A Víz Keretirányelv bevezetése, de akár a Biológia Sokféleség Egyezmény is jó példa. Magas arányú védettség. A régióban három nemzeti park található ami a természeti értékek védelmét hivatott elősegíteni. Pénzügyi támogatás. A KK által érintett egyes témákra jelentős pénzügyi források állnak rendelkezésre. Sajnos ez csak néhány szakterületről mondható el. 2. Röviden foglalja össze a KK gyakorlatba ültetéséhez kapcsolódó intézményi valamint szakmapolitikai korlátokat. Minisztériumok közötti hatékony együttműködés hiánya. Több szakértő említette problémaként. A KK integráltan kezel olyan témákat amelyek jelenleg nem csak egy minisztérium hatáskörébe tartoznak, a gyakorlatba ültetéshez hatékonyabb kapcsolatokra lesz szükség. Támogatás hiánya. Úgy a civil mint az állami környezetvédelmet és természetvédelmet folyamatos megszorítások jellemzik. A KK gyakorlatba ültetéséhez szükség lesz pénzügyi forrásokra is. A támogatások ellentétes célokat szolgálnak. Például sok esetben az infrastrukturális fejlesztések negatív hatással vannak a természet és környezetvédelemre. Mechanizmusok hiánya. A tervekben, programokban megfogalmazott célok megvalósítása sok esetben azért nem történik meg mivel nincsenek meg azok a helyi, regionális mechanizmusok amelyek lehetővé teszik ezt. Nógrád megyében például a területrendezési terv többször említi az őshonos fafajok fontosságát, ennek ellenére a telepített erdők több mint fele idegenhonos állomány.

3. Sorolja fel azokat a területeket ahol jelentős lépésekre lesz szükség az egyezmény céljainak megvalósítása érdekében.


Fenntartható mezőgazdálkodás – országos szinten kevés a támogatás és ez a KK célterületére is igaz. Fenntartható turizmus – ökoturizmus területén sajnos nem tapasztalható jelentős fejlődés. A nemzeti parkok foglalkoznak a témával, azonban egyelőre nagyon kevés a támogatás. Remélhetőleg a helyzet változni fog hiszen a régióban nagyon sok az olyan természeti érték amely kihasználható lenne egy kíméletes turizmussal. Fenntartható közlekedés és infrastruktúra fejlesztés. Nehéz fenntarthatóságról beszélni akkor amikor gyorsforgalmi utak nyomvonala védett területeken keresztül haladnak illetve a vasúti szállítás és közlekedés inkább az ellenkező irányba fejlődik. 4. A KK gyakorlatba ültetéséhez milyen jellegű támogatásra van szüksége az érintet feleknek? Szinte az összes, értékelt szakterületre elmondható, hogy vannak hiányosságok az intézményi, jogi illetve finanszírozási területeken. Ennek ellenére a legtöbb esetben nincsenek meg azok a mechanizmusok amelyekkel a korlátokat illetve megoldásokat azonosítani lehetne. Annak ellenére, hogy jelenlegi országos, régiós tervezési folyamatok integráltan kellene felmérjék a régió szükségleteit, lehetőségeit és ez alapján fejlesztési koncepciókat tervezni, több esetben tapasztalható, hogy az integrált megközelítés hiányzik. Finanszírozási problémák szintén jelentős akadályoknak számítanak, szükség van a létező lehetőségek hatékonyabb kihasználására és a finanszírozási ellentétek feloldására. 5. Röviden foglalja össze, értékelje Magyarország részvételét nemzetközi, regionális, kétoldali kezdeményezésekben, amelyek kapcsolódnak a KK-hez. A határmenti kapcsolatok az utóbbi években folyamatosan fejlődtek és Magyarországnak sikerült viszonylag jó kapcsolatokat kialakítani természet és környezetvédelem terén a határos országokkal. A legjobb kapcsolatok jelenleg Szlovákiával vannak, várhatóan Romániával és Ukrajnával is fejlődni fognak, például a rendelkezésre álló EUs támogatások miatt. Magyarország ugyanakkor aláírója, a legfontosabb természet illetve környezetvédelmi egyezménynek. A KK kapcsolatosan is aktív szerepet vállalt hazánk, főleg a célterületek kijelölése terén. 6. Sorolja fel a fontosabb folyamatokat illetve szereplőket amelyek a KK gyakorlatba ültetésének folyamatát pozitívan befolyásolják. A KK gyakorlatba ültetésének terén már mostanáig is nagyon sokat tettek a civil szervezetek, úgy nemzetközi mint hazai illetve helyi szinten. Természetvédelem, agrár illetve vidékfejlesztési kérdések terén talán a legaktívabb a civil részvétel. A nemzetközi szervezetek (IUCN, UNEP, Document produced under the project “Support for the implementation of the Carpathian Convention: diagnostic158 audit and guide on implementation” financed by the Italian Ministry of Environment and Territory and implemented by the REC in partnership with EURAC.

UNDP) szintén fontos szereplői lehetnek a folyamatnak nemcsak nemzetközi hanem hazai szinten is. Mivel a hazai célterület gazdaságilag elmaradott térség fontos lenne a KK feladatait piacosítani és ezáltal előremozdítani a folyamatot. A támogatásokról már szó esett. Szükség olyan intézkedések meghozására amelyek hatására a régióban megvalósított fenntartható kezdeményezések gazdasági előnybe kerülnek. 6. Sorolja fel röviden javaslatait a KK gyakorlatba ültetésével kapcsolatosan. a. szakmapolitikai javaslatok. A környezetvédelmi és természetvédelmi kérdések, elvárások hatékony képviselete különböző fejlesztési dokumentumokban, koncepciókban. Meg kell ugyanakkor vizsgálni, hogy milyen módon lehet majd a különböző adminisztratív szinteken folyó tervezési munkába a KK céljait beilleszteni. Mivel a KK célterülete nem esik egybe egyik adminisztratív entitással sem meg kell vizsgálni, hogyan lehet ezt a problémát áthidalni. b. jogi szabályozásra vonatkozó javaslatok. A tanulmányban alfejezeteiben, témánként meg voltak a jogi hiányosságok említve. Fontos kihangsúlyozni azonban, hogy az integrált megközelítést elősegítő megoldásokat kell a továbbiakban támogatni illetve meg kell teremteni azokat a mechanizmusokat amelyek a társadalmi elvárásoknak megfelelően irányítanak ágazatokat. intézményi hátérre vonatkozó javaslatok. A KK gyakorlatba ültetését koordináló, regionális intézményre mindenképpen szüksége lenne. Ez az intézmény összehangolhatná a érintett felek munkáját valamint alaposabb elemzéseket végezhetne a KK előírásaira vonatkozóan.



Irodalom Beskidzka. 2002. Tourism in mountain areas and the convention of biological diversity. Tourism potentials and impacts on protected mountain areas – Aggtelek National Park. Ecological tourism in Europe, and Academy of sciences, Institute of Tourism, Krakow, Poland Carpathian Ecoregion Initiative. 2001. The Status of the Carpathians. FAO. 2004. FAO meta-data URL: http://faolex.fao.org/cgi-bin/faolex.exe?rec_id =050720&database=FAOLEX&search_type=link&table=result&lang=eng&fo rmat_name=@ERALL (last consulted 12/09/2004 Ferenczi T. 2004. Agri-environmental instruments in Hungary. The case of the National Agri-environmental programme of Hungary. Budapest Universe of economic Science and Public Administration. Futo P. 2003. The Impact of EU integration on Hungarian Environment policies: Social Network Analysis of waste management in the region Central Hungary. ADAPT project. Budapest Hungary 2004. National Rural Development Plan for the EAGGF Guaranteed Section Measures. Budapest 2004. Hungarian National Tourism Office. 2004. Ecotourism. Jurkeviciute and Mileva. 2003. Nature Conservation in Rural Policy. Emerging practices in Central and Eastern Europe. REC Kiss Z, Szoboszlai M.2005. Public Participation in settlement development procedure in Hungary. Ministry of Agriculture and Rural Development. 2004. National Rural development Plan for EAGGF Garatee Section Measures. Ministry of Agriculture and Rural Development. 2003. Agriculture and Rural Development Operational Programme. Ministry of Economy and Transport 2003. Tourism in Hungary. Mnatsakanian R, and Szeker, K.S. 2003. Biofact Hungarian National Report. Central European University. Samec E. 2002. The Carpathians. Existing instruments and programmes and a carpathian secotr analysis. UNEP Silver Seker K, Mnatsikanian R. 2003. Biofact. Hungarian National Report. Department of Environmental Sciences. Central European University. Budapest Samec, Mag. Elisabeth. The Carpathians.:, 2002. UN Freshwater. 2004. Freshwater country profile – Hungary. United Nations Department for Social Affairs.


Tar F. The National Agri-Environment Programme in Hungary. Past Present and future. Head of Department for Agri-environment. Ministry of Agriculture and Rural Development, Hungary, Vásárhelyi. 2004. Rebirth of the River Tsza. Vásárhelyi Plan Intersectorial Committee Bulletin. March 2004 National Institute for Public Health and the Environemnt. 2004. A comprehensive analysis of emission, climate change and impacts in the 21st century.


A KÁRPÁTOK KERETEGYEZMÉNY hazai bevezetésére vonatkozó előzetes tanulmány

Recommend Documents