A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN „

Ipari forradalom hatásai

„

Vasútépítés

„

Vízrendezés

„

Birokrendezés

BIRTOKRENDEZÉS „

„ „ „

Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés Fásítás pl. homok megkötése

CÉL: A TERMŐTERÜLET NÖVELÉSE

VASÚTÉPÍTÉS „

XIX. sz. közepe „ „ „

„

Alföld- töltések Dunántúl – hidak Nyomvonalon – kubikgödrök Balaton – berkeket leválasztották – öntisztulás csökken

VÍZRENDEZÉSI MUNKÁLATOK „

CÉLOK : „ „

„ „

TERÜLETNYERÉS NAGYVIZEK SZÉTTERÜLÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSA VÍZ – ÉS JÉGLEFOLYÁS FELGYORSÍTÁSA HAJÓZÁS BIZTOSÍTÁSA

TISZA SZABÁLYOZÁS (1846-72) 1. ÁRMENTESÍTÉS 2. BELVÍZRENDEZÉS 3. TÁJRENDEZÉS 4. MENTESÍTETT TERÜLETEK ÖNTÖZÉSE

ÁRMENTESÍTÉS „ „

„

„

„

107 ÁTVÁGÁS – 453 km rövidítés ÁRMENTESÍTÉS – 4600 ha terület kerül kisajátításra TÖLTÉS „ 1250 km 3 „ 54,4 m m MENTESÍTETT TERÜLET 1 360 000 ha KÖLTSÉG – 20,2 m Ft.

PROBLÉMÁK „ „ „ „

Keskeny keresztmetszetű átvágások Esés megnövekedett 3,6 cm/km – 6 cm Nem épül ki a teljes belvízelvezető rendszer!! Tájrendezés is kimarad

FOKGAZDÁLKODÁS „

„

ÁRADÁS – szintkiegyenlítés APADÁS – vizek megposhadásának megakadályozása

„

HALAK ÍVÁSA

„

KÖZLEKEDÉS

VÍZRENDEZÉS Tisza szabályozás Rétköz, Hortobágy „ Hortobágy-Berettyó csatorna Nagysárrét „ Sebes-Körös szabályozása Kissárrét „ Ecsedi-láp „ Hanság „

A HORTOBÁGY TÁJFEJLŐDÉSE Eredetileg is szikes terület volt, de a 19. századi vízrendezések felerősítették az eredeti folyamatokat.

Korábban a szikesedést az éghajlati tényezőkkel, a folyószabályozással és az azt követő kiszáradással magyarázták, és kevésbé vették figyelembe a talajvíz mozgásának, összetételének, a folyóvízi tevékenységnek és a folyóvizek által felhalmozott üledékeknek, az ártér domborzatának a szerepét. Azonban több újabb adat is bizonyítja, hogy már korábban, emberi hatás nélkül is lejátszódott, lejátszódhatott a szikesedés a Hortobágyon

A szikesedés tehát már a termelő gazdálkodás (neolit kor) és folyószabályozás előtt több ezer évvel kialakult a Hortobágyon. A termelő gazdálkodással és folyószabályozással kapcsolatos emberi hatások csak térben terjesztették ki az ősi szikes területeket. Vagyis a Hortobágy területén egyszerre vannak jelen a természetes eredetű szikesedés következtében kialakult tájelemek és az emberi hatásra továbbfejlődött szikesek

TÁJÁTALAKÍTÁS A XX. SZÁZADBAN „

Iparfejlődés/bányászat „

Ság-hegy

„

Az ipari tevékenység hatása a 18. század végétől az ipari forradalomtól vált meghatározóvá. Mo-on a 20. században válik meghatározóvá.

Néhány bányászat okozta probléma: „

„

A Dunántúli-középhegységben a mélyművelésű bauxit és barnaszén kibányászása a karsztvíz kiszivattyúzásával, vagyis a karsztvízszint erőteljes csökkentésével járt együtt. A bányáknál tölcsérszerű rész keletkezett a karsztvízben, a sok bánya ilyen tölcsére összeért, ennek következtében 25-30m-t csökkent a karsztvíztükör. A karsztforrások kezdtek kiapadni (pl. tatai Fényes- források), a tapolcai tavas barlangból eltűnt a víz, sőt a Hévízi-tó is veszélybe került (forrásának vízhozama 700 l/percről 300 l/percre csökkent, lehűlt a vize, lecsökkent a gyógyhatása). A mészkő bányászata során értékes élőhelyek sérülnek, ill. szűnnek meg. A Szársomlyón folyó bányászatot is csak hosszas küzdelem árán sikerült megszűntetni a bennszülött magyar kikerics és más értékes növény érdekében. Sajnos a Bélkőn és a Naszályon ez nem sikerült, jelentős természeti károsítás következett be. Egyes helyeken a mészkőben található barlangok és értékes, ritka ásványok tűnnek el a bányászat következtében.

Gánt-bauxitbánya

A mezőgazdaság hatása a tájra

„ „ „ „ „

Az intenzív legeltető állattartás szintén a táj homogenizálódásához vezetett, a kezelt területek fűállománya szelektálódott. Művelés alatt álló területek növekedése Nagyparcellás gazdálkodás Terepmunkálatok Erózió megnövekedése Szennyezés növekszik

„

Helytelen mezőgazdasági művelés pl. rónázás

„

Üdülőtájak kialakulása