A Károly Róbert Főiskola zöld projektjeinek eredményei
KOHLBACH FÉLÜZEMI BIOMASSZA FŰTŐMŰ Az Asbóth Oszkár Program BIOENKRF projektjének keretében megvalósított beruházás egyik legfőbb feladata, hogy választ adjon a fás szárúak, (energiafűz, akác, nyár, nyesedék, szőlővenyige) gazdaságos elégethetőségére, és az előállított hő hatékony hasznosítására.
Tüzelőanyag előkészítés, tárolás és beadagolás A tüzeléshez megfelelő a faapríték, fakéreg, fűrészipari-, vagy erdészeti melléktermékek. A siló tartalmának kihordása és a kazánba történő beadagolása tisztán hidraulikus meghajtással működő masszív éklétrával történik. Fahulladékot, a hosszabb fakérgeket és adott esetben a nagyobb fadarabokat a Hidraulikus Stoker cserélhető késsel ellátott vágószerkezete darabolja méretre, meggátolva ezzel az anyagfolyam fennakadását, esetleges feltorlódását, egy speciális egyedi fejlesztésű biztonsági láncot képezve, megakadályozza az anyag visszaégését. A silóból történő kihordás változtatható mozgású, tengely irányban vezetett éklétratolórúddal történik, amelyet hidraulikus munkahengerrel hajtanak meg, és több kihordóékkel van ellátva. Így jut el a tüzelőanyag az éklétra mozgásához képest keresztben elhelyezett hidraulikus szállítóberendezéshez, majd onnan közvetlenül a vándorrostélyra, ahol összegyűlik, majd elégetésre kerül. A betolás ugyanolyan éklétrák segítségével történik, mint a silókitárolásnál használt egységek. A beadagoló egység egyben része a tüzelőberendezés szabályozásának, mivel a tüzelőberendezés teljesítményének függvényében be-, ill. kikapcsolásra kerül. Újszerű ebben a rendszerben, hogy két helyen, a kazánbetárolás és a beadagoló között, ill. a keresztbeszállító és a beadagoló között kialakított vágóéllel ellátott egység (Hidraulikus Stoker) teljesen megszakítja a tüzelőanyag folyamatosságát és így egy tökéletes visszaégésmegszakítást ill. - megakadályozást biztosít. Ugyanis a két helyen kialakított
vágóél az adagolási taktus végén, de a berendezés leállításánál is olyan végállásba kerül, hogy elzárja a tüzelőanyag-folyamot. A tüzelőanyag egy fűtővízzel átáramoltatott kompressziós zónán keresztül jut el a tűztérbe. Így elpárolog belőle a nedvesség egy része, és a tüzelőanyag előmelegítve a rostély szélességében fedi le a tűzrostélyt. Biomassza tüzelés A két tüzelőberendezés maximális összes hőteljesítménye 1000 kW, az óránként eltüzelésre kerülő biomassza maximális mennyisége 385 kg. A tüzelőberendezés tűzálló falazatú gyújtóbolttal elhatárolt tűztérből és utóégető kamrából áll. A tűztér mozgórostélyos kialakítású. Az égési levegő előmelegítve, a tűzálló falazaton szabályozottan kerül a tűztérbe. A tüzelőberendezés működését automatika vezérli, ez biztosítja, hogy a mindenkori hőigénynek megfelelő mennyiségű tüzelőanyag kerüljön a tűztérbe. A kazánvezérlő automatika programozható, mely a távműködtető rendszerhez csatlakozik. A hamu és salakeltávolítás automatikus kihordással történik. Az égéstermékeket a kazán füstelszívó ventilátora juttatja a pernyeleválasztón keresztül a hőszigetelt, korrózióálló béléssel ellátott, 12 m magas acél kéményen át a szabadba. A melegvíz o kazán 90/70 C hőmérséklet szintű hőhasznosító rendszerhez csatlakozik, mely összeköttetésbe kerül a tangazdaság meglévő gázos kazánházának melegvizes rendszerével. Főbb szerkezeti elemek: 1. Faapríték 2. Éklétrás kitároló 3. Hidraulikus beadagoló 4. Adiabatikus tűztér 5. Égéslevegő ventilátor 6. Lépcsős tűzrostély 7. Automatikus kazáncső lefújó egység 8. Pernyeleválasztó ciklon 9. Kémény 10. Hőcserélő
A ZÖLDLÁNG PROJEKT EREDMÉNYEI F1 ÉS F3 FŰZ A ZÖLDLÁNG projekt 1.1. számú alprojektjének célja olyan szelekciós nemesítéssel történő fűzfajták előállítása volt, amely maximális tömegű, és energia tartalmú dendromassza termelésére képes, betegségekkel szemben ellenálló, szárazságtoleráló, a hazai termőhelyi viszonyok között minél szélesebb körben alkalmazható fűz fajták előállítása. Az F1 és F3 nevű füzek fajtajelöltként való bejelentésére 2013 tavaszán került sor.
F1 fűz
F3 fűz
Hazánkban több száz éve termesztenek különböző bokorfüzeket, de az eddigi kutatások elsősorban a fonófűz szelektálására irányultak, így rögtön az első szelekciónál kizárták az 1-2 éves korban nagyon gyorsan növő durva, vastag ágas, fonásra alkalmatlan egyedeket. Ezért az igen rövid vágásfordulójú dendromassza ültetvények létesítésére alkalmas klónok kerültek kiválasztásra, ahol a – betegségekkel szembeni ellenálló-képesség mellett - fő szempont volt az 1-3 éves fahozam mértéke. Ezeket összehasonlító fajtakísérletekben kellett tovább vizsgálni és kiválasztani a hazai, kedvezőtlen termőhelyi viszonyokhoz jól alkalmazkodó, legnagyobb tömeg és fűtőérték előállítására alkalmas klónokat. Ezekből került előállításra a zöldenergia fa ültetvények létesítéséhez szükséges fűz szaporítóanyag, amelytől a jóval drágább és a hazai ökológiai viszonyokhoz kevésbé alkalmazkodó külföldi szaporítóanyag behozatal volumenének csökkenése feltételezhető.
A szelekciós nemesítési munka főbb részei: 1. Energiafűz ültetvény létesítésére alkalmas bokorfűzek előfordulásainak felkeresése. 2. Kiváló növekedésű egészséges egyedek kijelölése, dugványgyűjtés, előszelekciós kísérleti telep létesítése 3 ha-on 3. Az előszelekciós parcellákon a legjobb növekedésű, betegségekkel szemben ellenálló, talpasodásra kevésbé hajlamos, szárazság toleráló, a legnagyobb biomassza, illetve legnagyobb energia tartalmú klónok (fajták) folyamatos kiválogatása. 4. A kiválogatott fajtajelöltekből (dendromassza) hozam mennyiségének és minőségének megállapítása. 5. A fajtajelöltek növekedésének, fenológiai, morfológiai jellemzőinek, az egészségi állapot, stb. megállapítása. 6. Üzemi kísérlet létesítésére alkalmas klónok kiválogatása, a megfelelő minőségű és mennyiségű szaporító anyag előállítása. 7. A fajtajelöltek beltartalmi tulajdonságainak vizsgálata: nedvességtartalom, térfogati sűrűség, fa és kéregarány, fűtőérték. 8. Fajtajelöltek kromoszóma vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy a jelenlegi álló genetikai módszerek alkalmasak-e, az egyes fajok és fajták között lévő rokonsági kapcsolatok, és egyéb tulajdonságok meghatározására. 9. Előzetes fajta bejelentés, szabadalmaztatás, fajtavédelem Fajok/ fajták
2007
2008
2009
2010
számított száraztömeg (t/ha/év)
2007-2008 átlaga (t/ha)
2007-2009 átlaga (t/ha)
2007-2010 átlaga (t/ha)
Japánfűz
2,21
7,39
8,81
9,95
4,80
6,14
7,09
F1 fűz
2,71
7,16
6,85
18,73
4,94
5,57
8,86
F3 fűz
2,97
8,64
7,13
13,03
5,80
6,25
7,94
F4 fűz
1,97
7,59
7,35
12,32
4,78
5,64
7,31
F5 fűz
1,60
7,33
6,61
15,60
4,47
5,18
7,79
Express fűz
1,92
6,29
5,70
25,87
4,10
4,63
9,94
A vizsgálatok szempontjából a második és a harmadik év a mérvadó mivel 2-3 éves vágásfordulóban gondolkodunk fűz energetikai faültetvényeknél. A második év végén az F1 és F3 fűz bizonyult a legjobbnak. Két igen száraz aszályos év tükrében született ez az eredmény, tehát megállapítható, hogy ez a két fajta tolerálta a legjobban a szárazságot.
HOZAMVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI A ZÖLDLÁNG projekt 1.1 számú alprojektje keretében az Egererdő Zrt, a Károly Róbert Nonprofit Kft., a Károly Róbert Főiskola és az Afforest Kft. a meglévő, illetve újonnan, különböző adottságú talajokon telepített fásszárú energetikai ültetvényeken végzett növekedési, hozamvizsgálatokat kisparcellás, illetve üzemi méretű területeken egyaránt. A kísérletek nagy hangsúlyt fektettek a szárazságtűrő fajok, fajták kipróbálására és vizsgálatára. A 2006-ban megkezdett kísérletek területei Tass-pusztán, Alatkán és Kompolton vannak. A tass-pusztai régi kísérleti ültetvény területen 5 fafaj/fafajta vizsgálatára került sor annak megállapítására, hogy ezen a termőhelyen ezek a fák milyen eredménnyel és meddig termeszthetők energetikai ültetvény kultúrában. Ezen a terülten egyértelműen az akác adta a legmagasabb hozamot. Az éger száraz tömege az 5 t/ha-t sem érte el, így megállapítható, hogy energetikai célú, rövid vágásfordulójú ültetvény létrehozására ezen a termőhelyen nem alkalmas ez a fafaj. Hozammérések 2006-2010. Tass puszta-régi ültetvény (szárazhozam t/ha) 25 2006.
20
2007.
15
2008.
10
2009.
5
2010.
0 Fűz
Nemesnyár
Akác
Mogyoró
Éger
A fűz hozama az első évben volt a legmagasabb, majd a hozam erősen ingadozó lett. A mérések alapján az akác a harmadik évben érte el produkciós képességének csúcspontját, majd ezután lassú visszaesés következett be. A mogyoró és az éger a többi fafajhoz képest nagyon alacsony hozamot produkált, tehát ebben a kísérletben azt bizonyította, hogy ezen a termőhelyen kevésbé alkalmas energetikai faültetvénynek.
Tass-pusztai új kísérleti ültetvény területen 10 fafaj/fafajta telepítésére került sor, abból a célból, hogy releváns információkat kapjunk arra vonatkozóan, hogy ezen a termőhelyen ezek a fák milyen eredménnyel és meddig termeszthetők energetikai ültetvény kultúrában. A vizsgált fajok közül a ’Monviso’ nyár produkálta a legmagasabb hozamot 2010-ben. Második és harmadik helyen a pusztaszil és a ’Raspalje’ nyár áll 17 és 15 t/ha számított száraz tömeggel. A gyalogakác és a mirabolán hektáronkénti száraz tömege 4 t alatt van, ezek a fajok energetikai célra ezen a termőhelyen nem, vagy kevésbé alkalmasak. Hozammérések 2006-2010. Tass-puszta-új ültetvény (szárazhozam t/ha) 25 20 15 10 5 0 Akác
F1 fűz
F2 fűz
2006.
Japán fűz Monviso Raspalje Zöld juhar Pusztaszil Gyalognyár nyár akác
2007.
2008.
2009.
2010.
SZENNYVÍZISZAP HATÁSAI AZ ENERGIAÜLTETVÉNYRE A ZÖLDLÁNG – Komplex települési zöldenergia-ellátás új pirolízises eljárással, új fafajtákkal, termesztési és betakarítási technológiákkal” (TECH_08-A4/2-2008-0145) c. projekt 1.2 számú alprojektje keretében a Városgondozási Zrt. A települési szennyvíz kezelésének melléktermékét felhasználva kereste a választ arra, hogy milyen hatással van a kijuttatás a fásszárú energetikai ültetvények jellemző paramétereire. A vizsgálatok 4 hektárnyi területen négy fa fajból - fűz, akác, nyár, szil - álló energiaültetvényen zajlottak. Ezeken különböző összetételű, szennyvíziszap- alapú készítményekkel történő kezelések vizsgálatára került sor. A háromismétléses kisparcellás kísérletben ismétlésenként 10-10 parcella került kijelölésre. Minden ismétlésben egy kontroll parcella volt. A különböző kezelőanyagok kihelyezésére a telepítés előtt történt, amelyek a következők voltak: 1. 2:1 arányú, faapríték és szennyvíziszap komposzt 2. 4:1 arányú faapríték és szennyvíziszap komposzt 3. 2:1 arányú, faapríték és szennyvíziszap komposzt rostálva 4. 4:1 arányú faapríték és szennyvíziszap komposzt rostálva 5. 4:1 arányú repce-gabonaszalma és szennyvíziszap komposzt 6. 5 m/m% lignitporral kezelt szennyvíziszap 7. 10 m/m% lignitporral kezelt szennyvíziszap 8. N, P és K tartalmú komplex műtrágya 9. 1:1 arányú, faapríték és szennyvíziszap, 5% Biomass Kappa oltóanyag A telepítésre 2010 tavaszán került sor. 2010-ben szükségszerűen kézi, 2011ben gépi ápolás történt.
A növekedési mérések az ültetvény parcelláiban, a kijelölt egyedeken a telepítést követő második hónaptól, a vegetációs időszakban havonta
zajlottak. A 8 féle, szennyvíziszap- alapú kezelőanyag alkalmazása során, a kontrolhoz képest 6 kezelőanyag jobb növekedési eredményeket mutatott, mind az átmérő mind, pedig a magassági paraméterek tekintetében. Kiemelkedő hatás volt tapasztalható a 2:1 arányú, faapríték és szennyvíziszap felhasználásával készített szennyvíziszap-komposzt, a 4:1 arányú faapríték és szennyvíziszap felhasználásával készített rostált szennyvíziszap-komposzt, a 4:1 arányú repce-gabonaszalma és az 5 m/m% lignitporral kezelt szennyvíziszap alkalmazása során. A növekedési vizsgálatok eredményei Nyár
átmérő (mm)
30,0
20,0
10,0
0,0 2:1 4:1 2:1 komposzt komposzt rostálva
4:1 rostálva
5% lignit
10% lignit
műtrágya oltóanyag
kontrol
4:1 5% lignit szalma
10% lignit
műtrágya oltóanyag
kontrol
4:1 szalma
Akác 200,0
magasság (cm)
160,0 120,0 80,0 40,0 0,0 2:1 4:1 2:1 komposzt komposzt rostálva
4:1 rostálva
Fűz 200,0
magasság (cm)
160,0 120,0 80,0 40,0 0,0 2:1 4:1 2:1 komposzt komposzt rostálva
4:1 rostálva
4:1 szalma
5% lignit
10% lignit
műtrágya oltóanyag
kontrol
KÉVÉS BETAKARÍTÓ SZERKEZET A ZÖLDLÁNG projekt keretében a Károly Róbert Főiskola és a Hevesgép Kft. együttműködésében kifejlesztett, szabadalmi oltalom alatt álló szerkezete az elsősorban rövid vágásfordulójú fásszárú energetikai ültetvények letermelésére alkalmas olyan gép, amely a vágási folyamatot követően olyan nagyságú és tömegű, megfelelő tömörségű kévéket készít, amelyek kézi erővel mozgathatók. A gép a traktor hátsó függesztő szerkezetére szerelt, jobbra vágó, ostorszerűen konzolosan kinyúló szerkezet, kereszt és hosszirányú talajkopírozást biztosító felfüggesztéssel. Főbb egységek: 1. Vonószerkezet, 2. Vázszerkezet, 3. Futómű, 4. Fűrésztárcsás vágószerkezet, 5. Anyagtovábbító és tömörítő szerkezet, 6. Kévekötöző szerkezet, 7. Kéve hosszdaraboló szerkezet, 8. Kéve kidobó szerkezet, 9. Mechanikus hajtásrendszer, 10. Hidraulikus hajtás és működtető szerkezet
A vonószerkezet biztosítja a gép szállításakor és tárolásakor a vágószerkezet és csatlakozó géprészeinek 90°-os hátrafelé történő elmozdulását, illetve üzem közben a gépnek idegen tárggyal való ütközésekor annak 45°-al hátra történő elfordulását. A vonószerkezetre kerül felszerelésre a traktor erőleadó tengelyéről biztonsági tengelykapcsolóval és szabadon futóval ellátott kardán tengely fogadására alkalmas paraméterekkel rendelkező kúpkerék hajtómű, és a gép hidraulikus rendszerének olaj ellátását biztosító hidraulika tartály és szivattyú. A vázszerkezet nagy szilárdságú zárt szelvényekből és sajtolt profilokból álló, önhordó, betétekkel merevített, kereszttartókkal összekötött, létraváz kialakítású hegesztett szerkezet.
A vágószerkezetet két 700 mm átmérőjű egymással szembeforgó függőleges tengelyű fűrésztárcsa alkotja, melyek egymástól való tengelytávolsága: 703 mm, a teljes vágási szélesség 1403 mm. Ezek biztosítják, hogy a 700 mm-es ikersor táv esetén a sortávolság tengelye egyezzen a fűrésztárcsák tengelytávolságával. A fűrésztárcsák meghajtását a fűrésztárcsák tengelyeire szerelt hidromotorok biztosítják. A fűrésztárcsa fordulatszáma: 540 1/perc. A gép javasolt haladási sebessége (3,6 km/ó). Az anyagtovábbítást a fűrésztárcsák mögött elhelyezett vízszintes tengelyű fogazott kis átmérőjű henger látják el. A hengersor a levágott husángokat a behúzó hengerpárhoz továbbítja. Feladatuk a beérkező anyagáram megfogása előtömörítése, és továbbítása a tömörítő szerkezet felé. Az anyagtovábbítást a henger palástján kialakított acél karmok segítik. A tömörítést háromszög alakban elhelyezett hengerek végzik. A tömörítő szerkezet végén a kötöző szerkezet a kötöző zsineget rátekeri az összetömörített kötegre. A kötözés helyének, osztásának, sűrűségének és a zsineg menetek számának az állomány függvényében változtatható. A kötözés szakaszos (a zsineg folyamatos) ennek vezérlése a tömörítő szerkezetet elhagyó kévéről lineáris érzékeléssel történik. A betakarítási munka hatékonysága céljából a zsinegtároló dobozban levő csévék zsineg elejét és véget összekötik, így több ezer méteres zsineg hossz érhető el. A tömörített és kötözött kéve egy folyamatosan létrejövő henger, ezt kell a manipulálási és logisztikai okok miatt, 2,3-2,4 m hosszakra darabolni. A kéve hosszdaraboló feladatot egy nagy teljesítményű hidraulikus meghajtású láncfűrész végzi. A kész kéve egy állítható lejtési szögű kévekidobó szerkezeten jut talaj közelbe, majd a talajjal érintkezve arról lehúzásra kerül. A mechanizmusok a meghajtást a traktor TLT- tengelyről kapják, kardánok, kúpkerék, homlok kerekes hajtóművek, és görgős lánc hajtások segítségével. Energia ellátásukat a traktor hidraulikus csatlakozóiról kapják.
IDŐS ÜLTETVÉNYEK IFJÍTÁSÁRA ALKALMAS GÉP A ZÖLDLÁNG projekt keretében kifejlesztett, a Károly Róbert Főiskola és a Hevesgép Kft. közös, szabadalmi oltalom alatt álló szerkezete a fásszárú energetikai ültetvények letermelését követően a meghagyott tuskókat kezeli oly módon, hogy ültetvényt tekintve egységes, a lehető legkisebb, sima vágásfelületeket hagyja maga után, minimalizálva ezzel a tuskók kórokozók okozta fertőzéseinek előfordulását. A gép a traktor hátsó függesztő szerkezetére szerelt, jobbra vágó, konzolosan kinyúló szerkezet. A hegesztett acél profilokból álló hordozó szerkezet lehetővé teszi az eltérő méretű traktor három pontjára történő csatlakozást. Főbb egységek: 1. Vonórúd, 2. Vágószerkezet, 3. Motolla, 4. Gyűjtőtartály, 5. Permetező egység, 6. Hidraulikus és elektronikus rendszer
A gép vonórúdja az alvázhoz képest – hidraulikus munkahenger segítségével – elmozdítható, így az ültetvény sortávolságához és az üzemeltető traktor szélességéhez optimálisan beállítható. A munkagép vonórúd szerkezetének hidraulikus működése könnyen lehetővé teszi a gépnek, a közúti közlekedéskor a traktor-munkagép szállítási szélességének optimalizálását, valamint egyben csökkenti a gép tárolási méreteit is. A vonószem magassága két fokozatban állítható. A vágószerkezet két 700 mm átmérőjű egymással szembeforgó függőleges tengelyű fűrésztárcsa alkotja, melyek egymástól való tengelytávolsága 703 mm, így a teljes vágási szélesség 1403 mm. Ifjító vágás esetén megegyező ikersor-távolságú, 1400 mm bokorszerűen elágazó, vékonyabb hajtásokkal rendelkező vegetáció is betakarítható. A fűrésztárcsa fordulatszáma: 540 1/perc. A gép javasolt haladási sebessége 1m/sec. (3,6 km/óra). A fűrésztárcsák kúpkerék hajtóművek meghosszabbított és megerősített
tengelyvégeire kerültek felszerelésre. A vágószerkezet a gép alvázához csuklósan, továbbá jobb és balmenetes állítható orsókkal csatlakozik, mellyel a fűrésztárcsák talajhoz viszonyított szöge és magassága állítható. A fűrésztárcsák által levágott anyag továbbítására szolgál a speciálisan kialakított, két továbbító fogazott-elemes, nagy átmérőjű (1320 mm) motolla. A motolla hajtása a traktor hidraulikus TLT-jéről történik. A motolla fordulatszáma 25-45 1/min között a gép előrehaladási sebessége függvényében a rajta elhelyezett hidraulikus mennyiség-szabályozó szeleppel változtatható. A motollán elhelyezett fogazott továbbító elemek csuklósan, rugóval előfeszítetten kerülnek felszerelésre, melyek feladata az anyagtovábbítás elősegítése, valamint az eltömődések gyakoriságának csökkentése. A motolla által továbbított anyag a gép gyűjtő tartályába kerül. A gyűjtőtartály úgynevezett „magas” kibillentési magassággal rendelkezik, mellyel biztosítja az összegyűjtött anyagnak a kijelölt helyen történő ürítését és deponálását. A gyűjtőtartály ürítése kettős működésű fékezett véghelyzetű munkahengerrel történik. A permetező egység feladata a levágott nyesedék gomba-spóra mentesítése. A permetező anyagot a gép hátsó részén található fúvókákhoz 3 hidraulikus meghajtású permetszivattyú. Permetanyag tárolására egy 0,5m – es tartály gondoskodik. A gép két egymástól független hidraulikus rendszerrel rendelkezik. Az egyik a motolla és permetszivattyú hidromotorral történő működtetésére, a másik a vonórúd állítására, működési, közúton történő szállítási és tárolási állapotának beállítására, továbbá a továbbító csatorna emelésére és süllyesztésére, a gyűjtőtartály billentésére, ürítésére szolgál.
BI-DU 1000/M BIOMASSZA TÜZELÉSŰ KAZÁN A ZÖLDLÁNG projekt 3. alprojektjének megújuló tüzeléstechnológiai fejlesztések - fő célkitűzése olyan, 1 MW teljesítményű pirolitikus elven működő zöldenergia hordozó tüzelő berendezés kifejlesztése volt, amely alkalmas a fás- és lágyszárú növények aprítékainak energetikai célú hasznosítására. A Károly Róbert Főiskola és a Hevesgép Kft. Közös fejlesztésének hazai és nemzetközi szabadalmi bejelentésére 2012-ben került sor. A berendezés a Hevesgép Kft. telephelyén került összeszerelésre és beüzemelésre. A BI-DU 1000/M biomassza tüzelésű kazánrendszer szerkezete A biomassza tüzelésű kazánrendszer bioapríték tüzeléssel működik, és rendelkezik tüzelőanyag tárolóval, a tüzelőanyag tárolóhoz csatlakozó tüzelőanyag adagolóval, a tüzelőanyag adagoló után csatlakoztatott tüzelő berendezéssel, a tüzelő berendezés után csatlakoztatott hőcserélővel, a hőcserélő után csatlakoztatott elvezető csővezetékkel, az egyes egységeket összekötő csővezetékekkel. A találmány lényege egyrészt, hogy a kazánrendszernek két külön tüzelőanyag tárolója van, amelyeknek mindegyike külön tüzelőanyag adagolóval van ellátva, melyek közül első tüzelőanyag adagoló lágyszárú és/vagy finom apríték tüzelőanyagokhoz, a második tüzelőanyag adagoló pedig fás szárú tüzelőanyagokhoz van kialakítva. A találmány egyedisége továbbá, hogy két különböző üzemű hőcserélővel van ellátva két külön feladathoz.
A tüzelőanyag tárolója magasított, előnyösen lábakon álló alaplappal rendelkezik és oldalfalakkal van határolva, továbbá szárító berendezéssel van ellátva. A találmány egy olyan kazánrendszer, amelynek a tüzelő berendezése a tűzterébe füstgázt szabályozhatóan visszacirkuláltató kialakítással rendelkezik a tűzágy hőmérsékletének szabályozására, továbbá rostélyszerkezete mozgathatóan van kialakítva. A kazánrendszer főbb paraméterei: Hőteljesítmény: 1000 kW Besorolási nyomás (PS): 6,0 bar Besorolási űrtartalom (V): 4700 l Próbanyomás (PT): 9,0 bar Üzemi nyomás: 3,0 bar 0 Előremenő víz hőfoka: 105 C 0 Visszatérő víz hőfoka: 85 C 0 Kilépő füstgáz hőfoka: max. 180 C Hatásfok: 82±3 % Alkalmazott tüzelőanyag: faapríték, illetve lágyszárú növényi apríték Tüzelőanyag fogyasztás: ~300 kg/h
KÜLÖNBÖZŐ PROFILÚ BEVÁGÁSOKKAL ELLÁTOTT SZELLŐZTETŐ FÓLIA ÉS FÓLIAGYÁRTÓ KÉSZÜLÉK A „Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum létrehozása és hatékony működtetése a Károly Róbert Főiskolán” című TÁMOP-4.2.109/1-2009-0001 számú projekt egyik PILOT projektjének célkitűzése egy speciális hasítékolású, elsősorban mezőgazdasági célú felhasználásra alkalmas fólia és az azt előállító gép kifejlesztése volt. Az alapötlet, a már piacon lévő takarófóliákat vizsgálva és elemezve az volt, hogy olyan lézerperforációkkal ellátott takarófólia jöjjön létre, amely alkalmazása az ismert megoldásoknál kisebb költségráfordítással, az állandó jelentős nyitottságot és a könnyű szakadást kiküszöbölve, a növények számára kedvezőbb klíma biztosításával, nagyobb és korábbi termést eredményez. A fólia előállításához szükséges egy lézerrel működő gép, amely a fólián különböző sűrűségű, méretű, alakzatú- és helyzetű (profilú) bevágásokat tud készíteni úgy, hogy a bevágások paramétereit az előre megtervezett, számítógéppel megrajzolt formában vágja a fóliába.
A perforált fóliaminták vizsgálata
Az elkészült prototípus
A készített bevágások, mint kis szelepek melegben a hő hatására megnyúlt és meglágyult fólián kinyílnak, a hidegben kifeszülő és merevedő fólián bezáródnak. Ez azt jelenti, hogy az így perforált fólia mindkét szélsőséges külső hőmérséklettől jobban megvédi a növényt, mint az ismert megoldások – kivéve a teljesen zárt fóliát nagy hidegben –, anélkül, hogy melegben a fóliát fel kellene tépni vagy nyitni több helyen, hogy a növényeket ne érje túl magas hőmérséklet, majd hideg időjárás esetén az így keletkezett szellőző nyílásokat valamilyen módszerrel újra meg kellene szüntetni. Így az új technológia – a hagyományossal szemben – a napsütés erősségének változása, illetve a külső hőmérséklet jelentős ingadozása miatt nem igényel folyamatos
jelenlétet, odafigyelést. Ez munka és költségmegtakarítást eredményezhet. Alkalmazható a szántóföldi és kertészeti kultúrákban az időjárási szélsőségek hatásának ellensúlyozására, termesztési körülményeik javítására, a hozamok, a minőség növelésére, az önköltség csökkentésére.
A perforált fólia viselkedése melegben és hűvösben
A 2012. évi szabadföldi görögdinnye-termesztési kísérletek eredményei A kísérlet során a zárt és a hagyományosan perforált mellett különböző egyedi alakú perforációkkal ellátott fólia került tesztelésre. A 04.11-én kiültetett dinnyepalántákról 05. 17-én került le a fólia. A június 6-án fóliatípusonként 4040 dinnyepalántán a 10 cm-nél nagyobb hosszúságú dinnyék száma került rögzítésre.
A két, korábban kiemelkedő számú virágot és megkötött dinnyét nevelő kezelésen 100, illetve 99 dinnye volt, A többi nem hagyományos kezelésen 39-52 db között, A hagyományosan fúrton 69, A hagyományosan zárton 0 (!), illetve 1 (!).
TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0047 Kutatási eredmények és innovációk disszeminációja az energetikai biomassza (zöldenergia) termelés, átalakítás, hasznosítás, a vidékfejlesztés és környezeti fenntarthatóság terén a Zöld Magyarországért
http://karolyrobert.hu http://kutatas.karolyrobert.hu https://www.facebook.com/kutatas.krf