A Károli Gáspár Református Egyetem kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiája Bevezető A 2005. évi CXXXIX. törvény § 5 (3) szerint a felsőoktatási intézmények kutatási-fejlesztésiinnovációs stratégiáját a következő területeken kell megfogalmazni: 1. kutatási programok; 2. pályázati eljárási rend; 3. tudományos rendezvények; 4. a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés fejlesztése; 5. tudományos művek kiadása; 6. kutatási tevékenység támogatása; 7. tudományos eredmények hasznosítási módja. A KRE K+F+I stratégiája ezért értelemszerűen ezeknek megfelelően tagolódik. A törvény nem határozza meg a stratégia kötelező érvényességi idejét. Jelen stratégia középtávú, 3-5 évre szóló célokat fogalmaz meg, először általánosan, majd a fenti részletezés szerint. Általános rész A Károli Gáspár Református Egyetemen mint református intézményben folyó tudományos kutatás szinte természetes tematikus súlypontjai a biblikum és teológia, az ókortudomány, a misztika- és missziókutatás, a vallástudomány és vallástörténet, a bibliai és modern filológia, lexikológia/lexikográfia, modern társadalomtörténet, társadalomtudomány, pedagógia, pszichológia, kommunikáció, illetve ezek társtudományai, továbbá az európai közösségi jog, a munkajog és a szociális-társadalombiztosítási jog. Az Egyetem kutatóintézetei (Közép- és Kelet-európai Missziói Tanulmányi Intézet, Szenczi Molnár Albert Egyházművészeti Intézet, Puritanizmuskutató Intézet, Hermeneutikai Kutatóközpont, Kremlinológiai Intézet, Gyökössy Endre Intézet, a Bibliai és Judaisztikai Kutatóintézet) és kutatócsoportjai, műhelyei (Hittudományi Doktori Iskola, akkreditáció alatt álló Történelemtudományi Doktori Iskola, az interdiszciplinaritás szellemében létrejött Misztikus Hagyományok Kutatócsoport és az Interkulturális Kutatócsoport és Fordítóműhely, a Református Kultúrtörténeti Kutatócsoport, az Erdély- és Reformáció Kutatócsoport, a Terminológia Kutatócsoport, valamint a Projektív rajzvizsgálati kutatócsoport stb.) tanúskodnak arról, hogy az antik és középkori keresztény tudományos hagyomány a modern tudományosság ihletője lehet. A KRE kutatási profiljában tükröződik, hogy ez az átmenet lehetséges, és hogy hit és tudomány, fides et ratio szervesen tudnak összekapcsolódni a ma szolgálatában. A KRE kutatásaiban és tudományos célú fejlesztéseiben, újításaiban azonban nemcsak modernségre, hanem európaiságra is törekszik, amennyiben rövid és középtávú terveiben prioritást kap a külföldi tudományos kapcsolatok erősítése. A 480 éves magyar református felsőoktatási hagyományok szellemében, az európai és a világ református és protestáns felsőoktatási intézményeinek és kutatási centrumainak eredményeit a hazai tudományosság és közvélemény felé kiemelten is igyekszik közvetíteni. Egyetemünk mindezek révén egyértelműen a minőség egyeteme kíván lenni oktatás és tudományos kutatás, fejlesztés, újítás terén egyaránt. A kutatás és fejlesztés kérdését szerves összefüggésben állónak látjuk az oktatás, tehetséggondozás minőségének kérdésével. A modern reformpedagógiai kutatások beépülése karaink oktatási munkájába az MRE Doktorok Collegiumának pedagógiai szekciójával és az RPI-vel közösen kidolgozandó, kívánatos célkitűzés. Általános stratégiai feladatunknak tekintjük, hogy kis egyetemből középméretűvé (48.000 hallgató) váljunk, s hogy megkülönböztetett figyelmet szenteljünk az új tudós- és szakember- generációk kinevelésének, az extrakurrikuláris tehetséggondozásnak. Középtávú fejlesztési célkitűzésünk a kutatóegyetemi státusz megközelítése, elérése. Ehhez 1
elengedhetetlen, stratégiai feladatunk a kutatást elősegítő munkakörülmények, infrastruktúra fejlesztése, újabb doktori iskolák létrehozása a szinergiák maximális kihasználásával. A Hittudományi Doktori Iskola oktatási rendjének és kutatási profiljának a bővülését tervezzük 2012-től a BTK Történettudományi Doktori Iskolájával való szoros együttműködés révén, illetve az ÁJK-val való közös Egyházjogi alprogram kialakításával. Hosszabb távú terveink közé tartozik egy interdiszciplináris doktori iskola felállítása.
Részletes rész 1. Kutatási programok A KRE négy karát két alapvető célkitűzés kapcsolja össze a kutatási-fejlesztési-újítási stratégia tekintetében: 1. a református értékrend és világnézet tudományos kidolgozása és képviselete a társadalomban; 2. a tudomány modern szemléletű, minőségi és európai irányultságú művelése. A két alapvető célkitűzés a négy karon egyrészt közös egyetemi kutatási projektek formájában valósul meg, másrészt szétágazik a karokon folytatott szaktudományos kutatásokba. Az Egyetem támogatja az alap- és a specializált kutatásokat, az elméleti és a gyakorlati kutatásokat egyaránt. Arra törekszik, hogy a hit-, bölcsészeti és társadalomtudományok egyre szélesebb spektrumában tudjon felmutatni önálló, nemzetközi viszonylatban is elismerésre méltó, nemzetközi fórumnyelven publikált eredményeket. A kutatási területek kiválasztásában érvényesülni hagyja a kutatói kezdeményezést, de ösztönzi (és terv szerint differenciáltan jutalmazza) az eredmények tudományos fórumon (konferencia, folyóirat) való bemutatását, piacon való alkalmazását. Kiemelten támogatja a külföldi partnerekkel való tudományos együttműködést, kifejezetten törekszik nemzetközi kutatási és képzési programokban részt venni. Támogatja kutatóinak belföldi tudományos integrációját, növelni kívánja hazai tudományos konzorciumokban, közös pályázati programokban való részvételi arányát. Mindehhez felkészült, módszertan és szakmai tartalom terén is minőségi munkát végző oktatókutatógárda szükséges. A KRE ezért jól képzett, tudományos fokozattal rendelkező, kiterjedt nyelvtudású oktatók-kutatók felvételére törekszik, és elvárja tőlük a folyamatos szakmai önképzést, fejlődést. 2. Pályázati eljárási rend A kutatások eredményességét belföldi és külföldi, egyéni és intézményi, kutatói és hallgatói pályázatokban (OTKA, NKA, OKA, TÁMOP, Bolyai, Széchenyi, Tempus, Leonardo, Marie Curie stb.) való folyamatos részvétellel kell növelni. Törekedni kell arra is, hogy tudományos díj kiírásakor az Egyetem, a Kar mindig terjesszen elő jelöltet. A pályázatok figyelése az egyetemi pályázati referens, az illetékes dékánhelyettesek és az egyes tanszékek feladata. Ha a tanszék olyan pályázati kiírást talál, amelyen indulni kíván, erről tájékoztatja a Kar vezetését és bemutatja a pályázati dokumentációt. A pályázat előkészítésének ügyrendjét az alábbi folyamatábra írja le.
2
Pályázatok beadásának és aláírásának ügyrendje
Rektori Hivatal Pályázati szándék bejelentése
Szervezeti egység vezetője
Kari vezetés BTK esetében: 1. Nemzetközi pályázat esetén a Nemzetközi Dékánhelyettes , 2. Hazai pályázat esetén az Oktatási Dékánhelyettes a továbbító
Pályázatot jegyző személy
Gazdasági Igazgatóság
Kari vezetés -a pályázatot aláírja és elküldi a Rektori Hivatalba rektori aláírásra (amennyiben ez szükséges), más esetben postázza és -egy-egy példányt megküld a GI-nek és az RH pályázati referensének.
Jóváhagyja költségvetést.
a
Pályázati referens -Szakmai ellenőrzést hajt végre, melynek eredményéről tájékoztatja a pályázót és a GI-t.
Gazdasági Igazgatóság Kontroller - egyeztet a Gazdasági Igazgatóság releváns munkatársaival (Főkönyvelő, Informatikai Osztályvezető, Műszaki Osztályvezető) - Pénzügyi ellenőrzést végez (a pályázati feltételek teljesíthetőségének vizsgálata) - Szükség szerint javítja a költségvetést - visszaküldi a pályázat releváns részeit a kari vezetésnek, valamint a Rektori Hivatalban értesíti a Pályázati referenst
Kari vezetés
pályázati
- A pályázóval és a szervezeti egységgel egyeztetett végleges pályázatot elküldi a Gazdasági Igazgatóságnak a költségvetés jóváhagyására.
Rektori Hivatal Postára adás
-a Rektor aláírja a pályázatot (amennyiben ő az aláíró) , - egy – egy példányt megküld a GInek és a kari vezetésnek (pályázónak).
- egyéni és kari pályázatot a kar adja fel - Az egyetem egészét érintő pályázatot a Rektori Hivatal adja fel
Siker esetén a pályázat kezdeményezője és az adott Kar a szakmai, a Gazdasági Igazgatóság pályázati referense a pénzügyi felelős a pályázatért. Az intézményi pályázati felelős koordinálásával együtt gondoskodnak arról, hogy a pályázat pénzügyi zárása időben megtörténjen, és a beszámolók időben eljussanak a pályázat kiírójához. 3. Tudományos rendezvények A KRE tudományos rendezvényei hazai és nemzetközi konferenciák, szimpóziumok, szakmai műhelyek, nyári egyetemek, tudományos és tudományos ismeretterjesztő előadások hazai és külföldi meghívott előadókkal, szakmai kerekasztal-beszélgetések. Az ilyen eseményeket alulról (egyéni kutatói, tanszéki szintről) és felülről jövő kezdeményezésre is támogatja, erkölcsileg s lehetőség szerint anyagilag is elősegíti (például helyszín és infrastruktúra biztosításával , pénzügyi támogatással). Az Egyetem ilyen téren szívesen reagál tudományos társaságok, civil egyesületek, állami szervek külső megkeresésére is, és támogatja a más egyetemmel, tudományos társasággal, társadalmi-politikai szervekkel, intézményekkel közös konferenciák stb. szervezését. A tervezett tudományos esemény bekerül a KRE konferencianaptárába, melyet az ezzel megbízott kari igazgató/hivatalvezető és a Rektori Hivatal PR-referense egy-másfél évre előre vezet. A Karok vezetése folyamatosan várja és gyűjti az egyes tanszékektől a konferencia stb. rendezésére irányuló elképzeléseket, és a rendelkezésre álló költségvetési keret alapján dönt az esemény megrendezéséről, az anyagi támogatás mértékéről. Az Egyetem vezetése kiemelten támogatja a karok közötti együttműködésben megvalósuló interdiszciplináris projekteket. Minden esetben elvárja, hogy a kezdeményező erőfeszítést tegyen külső szponzorok keresésére és az intézmény vezetésével szoros együttműködésben az esemény széles körben való hirdetésére. Elvárja előzetes sajtóközlemény írását, melyet a kari, egyetemi vezetés jóváhagyás után az egyetemi és egyházi periodikák és a nyilvános médiafelületeken egyaránt terjeszt. A rendezvényről annak fontosságától függően televíziós, rádiós felvétel, interjú is készül. Az Egyetem a konferencia stb. megtörténte után egyetemi és más orgánumokban gondoskodik konferenciabeszámoló megjelentetéséről, lehetőség szerint
3
támogatja konferenciaközlemények kiadását (adott esetben egyetemi folyóirat különszámaként, egyetemi könyvsorozat köteteként). 4. A hazai és nemzetközi tudományos együttműködés fejlesztése A KRE minél szélesebb körű hazai és nemzetközi tudományos együttműködésre törekszik, és szorosabbra kívánja fűzni meglévő tudományos kapcsolatait belföldi és külföldi tudományos intézményekkel. Ennek érdekében intenzíven növeli Erasmus-szerződéseinek számát egyrészt a nyugat-európai országokban, másrészt a környező kelet-európai régióban, különösen – de nem kizárólag – a magyar kisebbségek felsőoktatási intézményeiben. Lehetőség szerint részt vesz Erasmus Mundus-programokban és ún. intenzív Erasmus-programokban („IP”). Törekszik minél több EU-finanszírozású nemzetközi kutatási (pl. Marie Curie), illetve nemzetközi joint degree-programban (pl. EMLex) részt venni. Meglévő folyóirataiban egyre nagyobb mértékben biztosítja a nemzetközi fórumnyelven való publikáció lehetőségét, törekszik nemzetközi szerzőgárda kiépítésére, a peer review bevezetésére. Ugyanakkor a honi intézmények kutatóitól is folyamatosan fogad és kiad kéziratokat. A belföldi pályázatokon (pl. csoportos OTKA) gyakran indul más egyetemmel konzorciumban, szívesen szervez honi társintézménnyel közös konferenciát, vesz részt belföldi partnerrel közös képzés szervezésében. 5. Tudományos művek kiadása A KRE tudományos könyvkiadásának médiuma a L’Harmattan Kiadóval közösen gondozott Károli Könyvek sorozat, mely három alsorozatból áll: monográfiák; tanulmánygyűjtemények, konferenciakötetek; műfordítások, fordítások, forráskiadások. A Károli Könyvek az Egyetem reprezentatív, a tudományosság legmagasabb szintjét célba vevő sorozata, mely mind a négy Kar kutatóitól fogad kéziratokat, és a közeljövőben már minden alsorozatában évi több kötet megjelenését irányozza elő. Összegyetemi kutatási program valósul meg a KRE megújult, minden év végén megjelenő évkönyvében, a Studia Caroliensiában, amennyiben ennek szerzői is a négy kar kutatói közül kerülnek ki, és számai olyan átfogó, interdiszciplináris témájúak, hogy minden tudományág tudja bennük képviseltetni magát. A 2011-es szám témája például Európa, melyhez a jogtudomány, hittudomány, bölcsészettudomány, pedagógia stb. szerteágazó szakterületeiről érkeznek tanulmányok. A BTK 2011-ben harmadik évfolyamába lépett folyóirata, az Orpheus Noster olyan, potenciálisan interfakultáris fórum, amely elsősorban a KRE BTK és HTK (ókor)történeti és filológiai kutatásainak nyit publikációs teret. Az Orpheus Noster külső, sőt, külföldi szerzőktől is közöl (adott esetben idegen nyelvű) tanulmányokat, rövidebb műfordításokat, a KRE által rendezett konferenciákról beszámolókat, valamint recenziókat. A HTK Porta speciosa című folyóirata az Egyházművészeti Kutatóintézet orgánuma, mely a szakrális művészetek tárgyköréből közöl elsősorban a HTK kutatói által írott tanulmányokat. A HTK L’Harmattannal közös sorozata a „Questiones Theologiae” sikeres doktori munkákat közöl, ezáltal is széles körben biztosítva a kutatási eredmények azonnali beépülését az oktatási tartalmakba. A KRE stratégiai partnere az ÁJK oktatóiból alakult Patrocinium Kiadó, amely kifejezetten az Egyetemen oktatók által írt egyetemi jegyzeteket ad ki. A Kiadó a hallgatók számára önköltségi áron teszi lehetővé a jegyzetek megvásárlását, a jegyzetírásra vállalkozó kollégák számára mérsékelt honoráriumot is fizet. Az Egyetem gondoskodik a jegyzetek terjesztésbe való bekerüléséről. 4
Ezekről a meglévő, erős alapokról kiindulva középtávon el kell jutnunk a nemzetközi tudományos kiadványok piacára külföldi kiadókkal vagy terjesztőkkel való együttműködés révén. Folyóirataink angol, német, francia, olasz nyelvű cikkeket is közölnek, de útjára kell bocsátanunk egy olyan periodikát (évkönyvet) is, amely eleve a nemzetközi tudományt szólítja meg angol nyelven, szakszerű külföldi terjesztéssel. 6. A kutatási tevékenység támogatása Az Egyetem a rendelkezésre álló erőforrásainak mértékében támogatja az oktatók kutatásait. Ehhez biztosítja a szükséges infrastrukturális feltételeket, a kari könyvtárakat, széles sávú internet, wifi hozzáférést, a lehetőség mértékében az elektronikus folyóirat -előfizetést, a tanszéki igények rendszeres lekérdezése útján a költségvetés engedte mértékben a szakkönyvek beszerzését. Rövid-, illetve középtávon kiemelt feladatának tekinti az épületbővítést, az oktatói-kutatói szobák számának nagymértékű növelését, lehetőség szerint összegyetemi kampusz kialakítását. A számítógépparkot folyamatosan megújítja. A munkáltatói jogok gyakorlója igény esetén szombatévet (sabbatical) vagy csökkentett óraszámot engedélyezhetnek kutatóiknak. Támogatják oktatóik külföldi tudományos programokon való részvételét (a szorgalmi időszakban értelemszerű határokon belül), törekednek minél több kutató rövid külföldi tartózkodását lehetővé tenni (pl. Erasmus oktatói ösztöndíj révén). Egyre határozottabban valósítják meg a differenciált, a minőségi munkavégzésre alapuló bérezést. A tanszékeken működő Tudományos Diákköröket (felkészítő oktatókat és hallgatókat egyaránt) az Egyetem minden lehetséges pályázati eszközzel is támogatja. 7. Tudományos eredmények hasznosítási módja A tudományos eredmények hasznosításának előfeltétele és egyben egyik módja a tudományos publikáció. Oktatóinknak folyamatosan publikálniuk kell kutatási eredményeiket. A publikációs tevékenység során törekednünk kell a minőségi szempont érvényesítésére a mennyiségi helyett. A nemzetközi tudománymérés (szcientometria) legértékesebbnek a peer review-val lektorált, fórumnyelven írt, nemzetközi folyóiratokban megjelent tanulmányokat tartja, és csak az ezt követő helyen értékeli a nemzetközi monográfiákat, ezután a nemzeti nyelvű monográfiákat, tanulmányokat. A nemzetközi ismertség szintjére akkor juthatunk el, ha ezt az értékrendet elismerjük. A magyar nyelvű tudomány és a hungarológiai szaktudományok védelmében azonban az idegen nyelvű publikálással egyidejűleg magyarul is művelnünk kell a tudományt. Ugyanígy hivatásunk a magyar kultúra gazdagítása az elsőrendű (és a fontosabb másodrendű) források magyarra fordítása révén, a magyar fordításirodalom kiteljesítése. A Károli Könyvek harmadik alsorozata teret nyit ilyen típusú szövegek közlésének. A KRE közvetlenül társadalmi érdekű vagy cég- és piacorientált szakjain (jog, kommunikáció, szociális munkás stb.) folyó tudományos kutatások az érintett piaci, társadalmi szektorban részben már a szakmai gyakorlatok alatt is közvetlenül hasznosulnak. Más szaktudományos kutatások (teológia, alkalmazott nyelvészet, pszichológia stb.) társadalmi-piaci hasznosulása áttételes: eredményük a jól képzett szakember, a jól elvégzett szakmunka, amely minőségével hat a piacon. Ismét más kutatások (filozófia, ókortudomány stb.) alapkutatás jellegűek, közvetlen piaci hatásuk nincs, mégis nélkülözhetetlenek, mert alapfogalmakat definiálnak, más kutatásokat alapoznak meg. Végül, de nem utolsósorban a KRE feladata a többi hazai és a határon túli református felsőoktatási intézményekkel együttműködve a Magyar Református Egyház küldetésének szellemében a magyar református tudományosság összehangolását segíteni, többi hazai 5
protestáns felsőoktatási intézménnyel együttműködve a reformáció 500. évfordulójához közeledve a magyarországi protestáns tudományosság megújulását egyengetni. Ezáltal képes leginkább részt vállalni a magyar társadalom, gazdaság, intézmények, szervezetek és közösségek megújulásában, a Magyarországi Református Egyház társadalmi missziójában. Budapest, 2011. szeptember 29.
6
