A kanyaró járványtani szempontból;'

A kanyaró járványtani szempontból;' GENERSICH

(IUSZTAV

(Ir.

ugyetemi

iiiiii;;'iiil:uui]',

íöüi'vuslól

gycnuckiiieiiliL'lyi

igazgató-

(Koluz.svárl.

I. A kanyaró járványtani

méltatása.

A fertőző báiitíilmcik járványt okozó képessége attól függ, hogy milyen nagy a fertőző képességük, milyen a fogékonyság az illető bántalonnnal szemben az egyénekben és végül, lu.igy mennyit tudunk és tényleg mennyit leszüid\ a l'orlőzés tovább­ terjedésének mcggátlására. E szempontokból bírálva a kanyarót, azt oly betegségnek kell tartaiü, mely felette alkalmas nagy iárványok előidézésére, mert 1. rendkívüli fertőző képességgel bii-, 2. a kanyaró iráid minden emljer logékony és csak az egyszeri átsz(;nved(''s hoz létre mentességet, í5. a kanyaró ellen nehéz eljárni még eleinte is, mert a bántalom kiütéses szakában tudomásuidcra Jutott beteg előzőleg már három iinpig b'rlőzíHt és nehéz megálhipílani, hogy kik azok az egyének, a kik azalatt vele érintkeztek. A második nehézséget szüli az a körülmény, hogy az első esetek rendszerint sem tudomásra nem j u t n a k , sem figyelendjo nem vétetnek és a nagy l'erlőzőképesscg, valamint az általános fogékonyság miatt, rövid idő alatt nagy Járváiiyiiyal állunk szemben. Járványtani észlelések szerint a kanynn'i három évenként szokott nagyobb Járványokat okozni. Ebben semmi különösséget nem látok, línnek kulcsa abban rejlik, hogy a kanyarójárvány, nagy kiterjedésénél fogva, kime­ ríti az abban a községben levő gj ermekanyagoi. A fertőzés *

Előadatott

az

Erdélyi

1 9 1 0 laárcz. 12.-éii tartott

Múzeum-Egyosiihd

szakiiléséii.

orvosi

szakoszlályájiak

A

KANYARÓ

JÁRVÁNYTANI

SZ-KMPOXTBÓL.

41

rendszerint az óvódálíbói cs islíoláiiból indul ki, a megbete­ gedett gyermek fertőzi testvéreit, esetleg szüleit és hogy újabb, nagyobb járvány keletkezhessek, ahhoz néhány esztendő szük­ séges, mely alatt újabl) szűz emberanyag jön a világra. De, liogy valamely vidéken v a g y községijen niik(ji' indul meg a kanyaró járványszorüen, a z a szerencsétlen véletlentől függ. Nagy foi'galommal bíró községekben, a fertőzés nagyobb lehetősége Jiiiatt, gyakrabban, félreeső községekben ritkábban lép fel a kanyaró. Ily községek fölött esztendők múlhatnak el kanyaró nélkül és a híres farői járvány 1847-ben mutatja, hogy akár (iO esztendő is telhetik el a nélkül, hogy kanyaró elöfordidt voliui. Ott is csak a véletlen indította meg a járványt. Egy farői balász Kopenhágában fordult meg és ott fertőződött. Hazaérkezve akkora járványt indított meg, hogy a szigetek 8ÜÜÜ lakosa közül (iUUU esett kanyaróba. A kanyaró a fenti okoknál fogva meglehetősen figyelendő betegség. Intézetekben a legalkalmatlanabb vendég, mely hetekre megbénítja az intézet működését, míg ezzel szemben skarláttal és diphtériával aránylag köimyü elbámii. Ha hozzávesszük m é g a kanyaró szerepét a tuberculosisnak activ stádiumba való vitelénél, a kanyarónak a nyirkmirigyekre való hatása révén, továbbá azt, hogy a kanyaró genius epidemicusa súlyosodóban van és ma a kanyaró lunn kis betegség, mint azt latin neve : „morbilli" — mondja, elég okot találunk arra, hogy a k a n y a ­ róval cs aimak járványtanával behatóan foglalkozzunk. Mostani felszólalásonu'a az indított, hogy 1. legközelebb a kolozsvári állami gyermekmenhelyben súlyos természetű házi járványunk volt, 2. a kanyaró a kiadott gyermekek révén egy szomszédos telepes községbe hm'czoltatott és ott elég súlyos ós "agy járvány indult meg, 3. eközben első sorban a kanyaró lappangásának állandóságára újabb bizonyító, sőt döntő ixdatokat gyííjthettünk, 4. a fertőzött községben fellépett járvány adataiból megtüláltuk armak magyarázatát, hogy az eleinte meglehetős szabályosan egynuxs után következő időközök, melyek az egyes megbetegedések között észlelhetők, miért folynak nemsokára annyira össze, hogy minden szabályszerűstíg teljesen eltűnni látszik, holott a kanyaró állandóan szabályszerűen terjedő beteg-

42

GENERSICH

GUSZTÁV

DK.

ség, végül 5. fel akarom használni az alkalmat arra, hogy ránnitassak azokra az igényekre, melyeket támasztanunk kell Jár­ ványtani .szemijoniból, lia azt akaijuk, hogy az eddigieknél töké­ letesebben tudjunk védekezin gyei'mekeket befogadó intézetek, kórházak fertőzése ellen és hogy nevezetesen előadhassam azt is, hogy a gyermekmenhelyek speciális szempontjából milyen intézkedéseket és kibővítéseket tartok szükségesnek, hogy a jövőben a menhelyekből fertőző bántalom a telei)ekre ki ne hurczoltassék. II. Kanyarójárvány a kolozsvári

menhelyben.

A kolozsvári menhelybe 1ÜU9 deczember 2.-án Zsiga János nevü gyermek utaltatott be LJonczhidáról. Ez a gyermek, mint kis és idegen gyermek, az első napokban folyton sírt, de láztalan lévén, a 40. sz. szobában helyeztetett el a főépületben. Rajta csak 8.-án constaláltatott kanyarókiütés, de mivel a kiütés már az alsó végtagokon is látható volt. Joggal volt feltehető, hogy a kiütés napja 7.-ére,esik és hogy előzőleg már három nappal, tehát deczember 4.-től fertőzhetett. A gyermeket azoimal elszállítottuk a Karolina-kórház elkülönítő osztályára; ágyne­ műjét fertőtlenítettük, szobáját szappannal, sublimállal lemo­ sattuk és kéneztettük. Ez utóbbi csak rövid ideig tarló lehetett, mert hely hiányában, az ebben a szobában levő gyermekeket éjjelre ismét ugyanott kellett elhelyezni. A kanyaró a kolozsvári menhelyet a lehető legkedvezőt­ lenebb időben érte. November havában bárányhimlőjárványuidv volt, e miatt a gyermekek kiadá.sa az intézetből a telepekre fenn­ akadást szenvedett és az intézet rendes menete a báránybimlősök elkülönítése miatt erősen megzavartatott. Az a nélkül is kevés helyiség száma még szűkebbre szorult. A zsúfoltság az intézetben deczember 8.-án nagy volt. A gyermeklétszám 101-re emelkedett és abban a szobában, a hol a megbetegedett gyer­ mek volt elhelyezve, 19-en voltak együtt éjszakára; a szom.szédos 39. számú szobában 14; a bárányliimlő miatt elkidönítve a 37. számú szobában 3 ; a 41. sz. szobában 2 gyermek. Tehát az épület ezen szárnyában közös folyósóval bíró szobákban 38 gyermek tartózkodott.

A

KANYARÓ

JÁRVÁNYTANI

SZEMPOKTBÓI-.

43

Ez a zsúfoltság fennállott annak daczára, hogy ezekben a napokban számos gyermeket telepítettünk ki. így decz. H.-án 8, 4.-én -2, t).-án TJ, 7.-én 1 és o.-án reggel, a kanyaró constatálása előtt, egy gyermeket adtunk ki. Ily zsúfoltság mellett és a mellett, hogy a csekély ápolószemélyzet a bárányhinilősökre való ügyelettel volt lekötve, nem lehet meglepő, hogy az orvo­ silag vezetett intézetben a kiütést csak másodnapján vették észre. Ki kell emelnem, hogy összes esetünknél a kiütés gyér és apró volt, mi elnézésre szolgáltatott okot és hogy deczember lévén, 7.-én délután gázvilágításnál a kiütést nem kellett feltét­ lenül észrevenni. .1 kanyaró lappangására vonatkozi') i-égebbi és már közölt, valamint azóta számos eset által megerősített számításom .szerint, deczember 14.-ére vártuk az újabb esetek fertőző időszakát és ennek következtében első sorban az intézetben 14.-én m e g ­ kezdtük az óvó-rendszabályokat, a melyek abb(M állottak, hogy a gyermekeket, a különben jól szellőző szobákba egyszerűen becsuktuk, mert sajiuisii^i kellett tapasztalnunk, hogy a bárányhimlős időben sem okos szó, sem büntetés nem használt. N e m egy anyát leptünk meg, a ki bárányhimlő iránt érzékeny cse­ csemőjével a karján látogatást tett a bárányhimlősök szobá­ jában. Egyik alkalmazottunk azután 14.-én reggel az összes gyei-mekeket 2 óránként meghőmérőzte és a mennyiben vala­ melyik gyermeknél hőemelkedés constatáltatott, az mint ab invisis kanyarógyanus, a 37. sz. szobába elkülöníttetett. Második intézkedésünk abból állott, hogy Kolozsvár, Darócz, Kolozskara, B á c s , Zilah, (rvörgyfalva teleporvosait, valamint a rákospalotai intézetet és a budapesti menhelyet, hova deczember 4. és 7.-ike között gyermekeket küldöttünk, táviratilag értesí­ tettük az elhurczolás lehetőségéről, figyelmeztetve az illetőket, liogy deczember 14.-től fordítsanak nagy gondot a kiküldött gyermekeken esetleg már jelentkező előzményi tünetekre. Az intézetben a 40-es sz. szobában deczember 14.-én K r a u s z Matild, Máriás Péter, Szirb Ilona, Kelemen Anna, Sztán Gábor és Szász Erzsi nevü gyermekek lettek lázasak, üeczember 18.-án Sós Margitnál és Tóth Ilonánál mutatkozott láz. Ebből a szo­ bából két g y e r m e k 4.-én Kolozsvárra, egy 6.-án Kolozskarára,

44

ŰENEKSICH

GUSZTÁV

DK.

kettő 6.-án Bácsba lett kiadva. Négy nagyobb gyermek nem kai)ott lázt, sem betegséget és végig a 40. sz. szobáiban maradt. Abbeli feltevésem, hogy a láz a kanyarónak legelső tünete, eléggé bevált. A hőemelkedést mutató gyermekek közül esupán kettő nem lett kanyarós, a többin a kanyaró tünetei hovatovább jobban mutatkoztak, de itt ismételten kell hangsúlyoznom, hogy a fertőzés igen súlyos volt. Az összes gyermekek már a stádium prodromorimiban a szívgyengeség tüneteit mutatták. A kiütés gyér es a[)i'ó volt s csak az egyik gyermeknél felelt meg a nagyobbfoltú kanyarókiütésnek. Alig hogy a gyer­ mekek a kiütési stádiumba értek, bronchopneumonia is csatlakozíjtt, a kiütések részben vagy teljesen eltűntek és a kanyaró fázisainak különben könnyen észlelhető határai elhomályosodtak. Néhány láztáblánk, mely pyramidon-adagolással megzavartatütt, még így is elég jól mutatta az összefüggést a hőemel­ kedés és a kanyaró egyes fázisai között. A járvány súlyossága mellett szól az, hogy összesen I I esetünkből 5 pusztult el. lll. A kanyaró l a p p a n g á s a é s s z á m i t á s o m

helyessége.

llJOö-ben ezen szakülés előtt azon észleletemmel álltam elő, hogy a fertőző bántalmak állandó és jól meghatározott lap­ pangási idővel bírnak és eimek támogatására aimak idején éjipen a kanyarót vettem példának, mert a kanyaió lappangása aránylag hosszú, előbb tünetmentes, később h u m t u s szakasza a hőmérő révén és egyéb jelenségekből jól elkülöníthető és az eset fertőző képességének kezdete szintén jól hatái'ozható meg. Észleléseim helyességét azóta is számos eset bizonyítja. Ezekre azonban most nem akarok kitérni. Ez alkalommal ismét csak a kanyaróval akarok foglalkozni és régebbi, de kétke­ déssel fogadott észleléseim helyességét két jól megfigyelt házijárván'ynyal akarom bizonyítani. Az egyik házijárvány a menheljn, a másik egy helybeli nevelő-intézeté. A kanyaróra nézve azt állítottam, h o g y a kanyaró kiütési napja előtt már három nappal fertőz, sőt többnyire a legelső napon fertőz és fertőzhet az előzményi szak mind három napján, valamint a kiütéses szak két napján. T e h á t fertőz összesen

A

KANYARÓ

JARVÁNYTANI

S Z K M P O X T I J ( ' ) I,.

45

legalább is öt napon át. Ezt az időszakot a fertőzési lehetőség időszakának neveztem. Amennyiben a kanyaró, észlelésem szerint, tiz napig tünet­ mentesen lappang, az első újabb eset előzményi szaka és a. legelső eset kiütési napja között 10—3 tehát 7 nap telik el és a kiütés három nappal későbben, azaz tiz nappal az első eset kiütési napja után jelentkezik. De mivel íisszesen íit napig fertőz a kanyaró, ezektől egyenkint számítható a jelzett időkr)z és így egy bizonyos napon jelentkezett kanyaróesettől öt egymásntáni napon jelentkezhetik újabb eset a nélkül, hogy ez a körülmény bármit is levonhatna feltevéseim helyességéből, mert hiszen annak idején nyújtottam is bizonyítékot arra, hogy a. vél(!tlen e r i ' e tényleg szolgáltat eseteket, bár különben a gyer­ mekeknek a kanyaró iránti általános érzékenysége folytán tíibbnyire az előzményi szak első és második napján fertőződtek. '0 A menhelyben az első eset előzményi időszaka dccz. 4.-én kezdődött és a betegséget csakis 8.-án, a kiütés második napján vettük észre, tehát tényleg mind az íit fertőző naptól indul­ hattak ki fertőzések. Ha nemcsak a menhely intézetébon meg­ betegedett, h a n e m a három telepre küldíitt és ott kanyaróba esett gyermeket vesszük együvé s azok megbetegedését bele­ illesztjük abba a schéma táblázatba, a melyet az első eset után í.íí.y tíiid,elck fíil, hogy a legelső eset után, mely hetedikén üt<)tt '
40

(lENKRKIOrT

nUSZTÁV

DK;

En állítom, hogy jelen esetben a kiütésnek deczembef o-|-18= 18-án kell jönnie és a valóság azt mutatta, hogy a gyermekeket 17.-én behozták a menhelybe, mikor rajtuk az

előzményi tünetek erősen ki voltak fejlődve, de kiütés látható nem volt. Az elkiil(")nítő osztályba szállított gyermekeken, a kiütés az ottani kórrajzok tanúsága .szerint ténylog 18.-áu jelenkezett. A menheljd endémia még egy másik bizonyító esetet is

A

KANYAR(')

.TÁÜVÁN YTANL

SZRMPONTIK'IR;.

47

szolgáltatott. A Kelemen nevű gyerinck 14.-én lázas, tehát k a n y a r í j gyanús lett, de ugyanazon a n a p o n bárányhimlővel volt tele; miután a bárányhimlo a eseesemő k o r b a n súlyos, sőt halálos betegség is lehet, nem mertem a gyermeket a többi, s z i n t é n kanyaró gyanús kisded közé tenni, hantim mivel tíibb lii'os szobám nem volt é s a gyermeken s e m a szemen, sem a szájban kanyaró gyanús tünetek n(!m voltak, odatettem a m á r beszáradt pöi'kn három báránylúmlőslKiz a 42-es számú szobába,. Tizenhatodikán este az eset kiuiyaróra gyanús l e t t é s akkor az intézeti i'cnd teljes felbontásával, a csecsemő osztályt a. föld­ szintes dajka hálóba költíiztettein és a csecsemő osztályi'a b e l . y o z t ( ' m bárom bárányhimlőst. Ez a gyermek tehát csak kétszer 24 óráig volt együtt Keleiniüi Annával. A fertőzési lehetőség itt két, napra, redukál(')(lik, a valószínűség pedig amellett szólt, l'o.ii'y a, f e i ' t ő z é s H i . - á n tíirténhetett m e g , mert az nap észleltünk Kelemen A n n á n kanyana'a gyanús t ü i K i t c k t i t . Nála tényleg l * ' + 3 = ]!)-én jelentkezett kiütés és a hái'om bái'ányhimlős kíízül a két gyermek, aki t'Őle fcrtőzodíilt, szánűtásonunal telj(>sen f^gybcvágíMag, deczember 20.-én ka])ta meg a kiütést és a lázbiblák szerint 26.-tól v o l t l á z a s . l>) Az a járvány, amelynek adatait egy helybeli intézettül szerezttnn meg, szintén bizonyító adatokat szolgáltat, s ő t vala­ mivel tíibbot mutat, mert az első eset után nemcsak két, h a i u M U még e g y harmadik sorozat is fejlődött. Olt az első eset egy Hi) n a j í o s hónap I8.-ik napján jelentkezett kiütéssel és csak az n a j i i^ül'iníttetett cl, tehát biztosan fei'tőzött lö., 16., 17. és bS.-án, n é g y napig. Számításom szerint a következő esetek előzménycs szaka: 1 5 + 1 0 és 18-|-10, tehát 25. és 28.-ika közt volt várható, a kiütés pedig 15-fi;i és 1 8 + 1 3 , tehát e h ó n a p 28.-ika és a l < ' ' V ( ! t k e z ő h ó n a p elseje között. Az első sorozat eseteinek kiütése kíivetkezölcg jelentkezett: a második estitnél 2 8 . - á n a har­ madik, negyedik és íitödik esetnél 2!).-én, a hatodik, hetedik é s nyolczadik esetnél 30.-án. Az első sorozat első esetét (második eset) csak a kiütés napján vették észre, a 3. 4. 5. esetnél 27.-én, tehát az előzményi szak második napján, a 7. és 8. esetnél 27.-én, tehát az előzményi szak legelső najiján vették észre a kanyarót és végeztek elkülönítést. A hatodik esetet csak 29.-en,

48 az

QTCNERSICIT

előzményi

esetet

pedig

szak

harmadik

hazaengedték

GUSZTÁV

napján

szüleihez,

LÜST mii

D R .

különítették pedig

el; az o-ik

ez az eset

iiiii mii mi

Fll^iiliii^^ Ei i i i i l BmiíiiiiiiiisiMiit!^ ,„„S^^I^

I ^ I ^ S í ^ L S S I P

Isiiig^

l ü i í R B i U Í S H T íHíísiriiiiiű^li:!!! iiis;

3 I

11 ni

íí

BiiKti

HUS! imUlpÍÍÍÍHÍRÍÍÍglmiB|i|:giii»ilB^^ iSÍIi; Ü S í H j i i ^ p B ^ : iilil BSii SiH! BÍ!!»!Ü!!HÜ!'i'J •ŰsBaSsBLfBSiKiiSBlI íKR KS:!»»! KK! iBfliSK:! S'IÍÍ ^

SS! mü B Ü I i n l j g i i B H i HHi|:^r:k3

fsg SHii ma S K i BB! üsg igl! BfS mtlT^-S

akkor

A

KÁNYÁIK')

.lÁTlVÁNYTANr

SZRMPONTIWJL.

49

már a stádium prodromorum második napján volt. Szerencsére utána újabb fertőzés nem következett, de volt egy gyermek, a ki az első soi'ozat megbetegedése idejére egészséges maradt, nem mert hazautazni, mert ottlion még egy testvére volt és csak 2.-án, mikor az első sorozat utolsó esetei is már jobban voltak, utazott haza. Visszaérkezve az intézetbe, elbeszélte, hogy 9.-én beteg lett és testvére, bár tőle a betegség idejére el volt különítve, e hó 24.-én szintén kanyarókiütéseket kapott. Ha az előbbi esetet visszahozzuk kiindulási, azaz fertőzési napjára, láthatjuk, hogy ez a nap beleesik az azelőtti hó 2().-ára, a mikor a 2.-ik eset az előzményi szak második napján, a 3.-ik, 4.-ik, o.-ik e.set az előzményi szak első napján volt, tehát fertőzési liépességgel bírt. A négy gyermek hálótársa volt egymásnak. Ez íiz eset tehát szintén fedi számításaimat. Az utóbb említett lostvér (a sorozatban a lO.-ik) 24.-én himlőzött meg. F'ertőzési oapja ll.-ére számíttatik, a mikor testvére már jobban volt, de fei-tőzőképességgel még bírhatott és feltehető, hogy az illetők, a kik a gyermekeket el'külöm'tve tartották, az egészségest a beteghez minden valószinűség szerint akkor engedték, a mikor azt hitték, hogy már túl van a fertőzési képességen, tehát éppen í^zon a napon, a mikor a fertőzés történt. IV. A bácsi járvány.

f^gészen bizonyos, hogy Bács kíizségben deczember 18.-ig kanyni'ó nem volt, és szintén bizonyos, hogy mi oda két olyan gyermeket a d t u n k , a kik deczendier 15., 16. és 17.-én a kanyaró előzményi tüneteiben szenvedtek, tehát három napon át fertőz­ hettek. Az is tény, hogy Bácsban azután kanyaró járvány indult meg, de a legelső bejelentett esetet csak januárius 11. és 12.-én konstatálták. Már most, h a számításom helyí's, miképen értelmezhető ez a hosszú időköz deczember 17. és januiírius U.-ike között ; feltehető-e az, hogy a b;iesi Járvány a kolozsvári menhelyből hiu-czoltatott ki, vagy inkább tételezhető az fel, hogy a b e t e g ­ ség Kolozsvárról, a hol kanyaró járvány volt, más egyénekkel hurezoltatott Báesba ? É r t e s í t ő ( o r v o s i s z a k ) 1910.

*

50

fiRNunsicn

nuszTÁv

nr;.

Mi maguniíi'a vesszük azt a vádat, hogy mi ültettük át a kanyarót Hácsba és ezt következőleg bizonyhom : Az általunk kiküldött gyermekek fertőztek 15. és 17.-ike kflzött. Akkor a fertőzési veszély megszűnt, mert az esetek behozattak Koloz.svái-ra, az pedig, hogy a helyiség fertőzzíüi, nem szokott elő­ fordulni. A házban más gyermek nem volt. l í a már most szá­ mítom, hogy 15-f-13 = -2S és 17-f 13 = 30, feltételezhetem először, hogy leh(!tt.ek esetek, a melyeken a kiütés 2H és 30. ika kíizíitt jelentkezett, és ha már most számítom, hogy a 2(S.-iki esetek már három nappal ezelőtt fertőztek, és a 30.-iki esetek legalább még 31.-én, a mikor a kiütés második napján állottak, még nnndig fertőztek, akkor a második sorozat eseteinek kiütése decz. 254-13 = január 7, és deczember 3 1 - h l 3 = j a , n . 13.-án tűn­ hettek föl, és tényl(!g ezen jan. 7, és 13. kíizti időbe esik a Bácsban 11.-én konstatált 1. és 12.-én konstatált 2.-ik eset. Hogy a decz. 28. és 30. ika kíizti esetek nem jutottak tudo­ másra, ellenben a jan. 11. és 12.-ik esetek igen, az ne ejtsen bámidatba, hiszen Báesi'ól van szó, a melynek orvosa 23 Km.nyire lakik a községtől és a melynek emberei rendesen a 7 km.-re eső Kolozsvárra foi'didnak, ha megbetegedés van. A l i . és 12.-én előfordult három eset közül kettő meghalt, azokat már liató.ságilag is tudomásul kellett v e n n i ; a decz. 28. és 30. kíizti esetek, melyek az általunk kiküldíitt fertőző gyermekek és a bácsi jan. 11—12 között bejelentett esetek közt a kapcso­ latot képezik, bizony nagyon könnj'en és szinte természet­ szerűleg észrevétlenül maradtak. Bácsban későbben 21.-én fi, 22.-én 1, 24.-én 2, 30.-án 5, februárins 3.-án 3, 4.-én 5, 5.-én 7, 9.-én 2, 10. én 3, 11.-én I, 12.-én fi, 15.-én 3, IG.-án 1, 17.-én 2, 18.-án 4, 20.-án 1, 2l.-én 2, 22.-én. 3 eset lett hivatalból konstatálva. Azóta még nyolcz eset fordult elő, a melyeknek időpontja nincs megállapítva. A járvány még inncs befejezve, a további esetekot már nem vehettük számba. Ha valaki a két intézeti járvány ndatait, vagy rajzait meg­ tekinti és látja, hogy a megbetegedési sorozatok bizonyos egészen szabályos ugrásban kíivetkeznek egymásidán, a ki látja, hogy az esetek kiütése között tiz napi különbség szokott lenni, nagyon

A

KANVAIÍÍ)

JÁRVÁNYTANI

SZEMPONTBÓL.

könnyen elfogadja értelmezésemet a legelső esetre, de k é t k o dőleg tekint reám, a mikor a következő esetek összevisszaságát látja és joggal kérdezheti tőlem, a ki a kanyarónak szabályos ugrásokban való terjedését bemutattam, hogy ezt a rendetlen összevisszaságot mikép])on tudom megmag.yarázni ? ! Hát t. Szakülés (írre is vállalkozom. Ennek a magyarázata abban rejlik, hogy a fertőző esetek fertőzési lehetőségének idő­ szaka hova-tovább mindinkább megnyúlik és ha egészen elől kezdem a számítást az első esetek után, melyeknek kiütése deezember lí^.-án jelentkezett, mivel az esetek már 15.-én fertőztek és fertőztek Kolozsvári'a való bevitelük napjáig, azaz deez. 17.-ig: A z e l s ő s o r o z a t o t , d e c z . ír)-|-l,T = d e c z . 2 8 . é s d e c z . 17 = ÍÍO ki'.zti i d ő r e A 11. .. d e c z . 25-4-13 = j a r i , 7. é s d e c z . 31-t-l,
IV.

jan.

14 11.1 = j a n .

Az

V.

,,

jan.

24 l - P ! = l'ebr.

A

VI.

..

íebr.

S-^II! = tebr.

27. ós j a n .

2 8 + 1 ; ^ , = febr. 1 0 .

(). é s f e b r . l l f 18 10. é s b d . r . 2.'i-|-l,3 =

febr. 24. márczins

10.

közti időre leliet ós kell kiszánn'tani.

E számítás magyarázatául ki kell emelnem, hogy absolute nem járok cl íinkényesen. y\. táblázatban feltüntetett sorozatok legelső napja előtt, azéi't kezdem a számítást három nappal hamarább, mci't az erre a napra eső kanyaró betegek akkoikiütésük napján vannak s legalább már három nappal ezelőtt fertőző képességgel bírnak: a fertőzés lehetőségének időpontja tehát akkor kezdődik. \'alamely sorozatnak folytatását képező további sorozat kiszámításánál az előző sorozatban feltüntetett naphoz azért adok még egy napot, mci't az előző sorozatban feltűntetett utolsó nap az ehhez a sorozathoz tartozó esetek kitíirési napja és ezek az esetek még a következő napon in floribus v a n n a k és még feltétlenül fertőznek. Ebbeli számítá­ somnál teljesen elhanyagolom a három naposnak feltüntetett stad. prodromorum előtti időt, ámbár némely esetben már ebben az időben is észlelhető láz, tehát a fertőzés lehetősége mái' ekkor feltételezhető. Sőt teljesen elhanyagolom a kiütés 2.-ik napja utáni időt, már pedig ilyenkor a legsimább lefolyás m e l ­ lett is a beteg fertőző lehet, mert hiszen még köhög, bőre kor4*

52

(IUNÍIIÍSION

NNSZTAV

DIÍ.

pázik, orra még vákxdékot szolgáltat. Ha pedig nem sima a lefolyás, ha, mint az összes eseteinknél észlelhető volt, bronehopncumoniás kompiikáczió á l l be, az esetek bizonyára fertőznek a számításom szerinti lö napon túl is. Mondom, ezt az időt is elhanyagolom. Kiinduló eseteinktől számításom szerint a további esetek kiütési napjai az I-ső sorozatban decz. 28. és 30., a Il-ik soroziitban jan. 7. és 13., a lll-ik sorozatban jan. 17. és 27., a I\'-ik sorozatban jan. 27. és febr. 10., az V. sorozatban febr. G. és 24., a Vl-ik sorozatban februárins 17. és márez. lO-ike kíizíitti irlŐH! (!sn(!k. A liácsban hatóságilag megállapított kiütési na,pok egytől-egyig a fíiHüidelídt hatái-időn belül esnek. Számításom l i z t a, i'ondkívül fontos és eddigelé, tudomásom szíirint, fel n e m t i i i d e l e l i magyarázatot nyújtja,, hogy a fertőző biintalmak eleinte miért mutatnak még bizonyos szabályszerű­ séget é s n n é r t kiivetkeznek későbl)i időben látszólag teljes összevisszasrtggid e g y m á s u t á n . 11a n. kiszámított kiütési határn a ] ) o k a t összegezzük, láthatjid;, hogy esak az első sorozat leg­ első es(!tei kíizt v n n m e g a tíznapos i d ő k T i z , az első és niiisodik sorozat közt, m á r c s a J s hét oly nap lehetséges, hol újahb k i ü t é ­ ses esetek nem lesznek ; a második sni'ozaton túl m n r esak három szabad nap van és a z o n túl már mindennapra eshetik újabb megbetegedés a kiütés napját számítva. J e l e n esetben észleléseink befejeztéig febr. 17. és márezius IO-ér(í esik ez az időkíiz. Valószínűnek tartom, hogy majdan, mikor a járvány vége felé kíizífledik, Í S U K ' ^ Í . hisznek szabad időkíizíik. A rellüriletett liUtlázatok és számítások egyszei'smind élén­ ken mulatnak a i - r n , h o g y járványos betegség ellen e s a k c l í M n t e , esak a járvány elején ic.hai valamit t e n i n . Akkor t. i., mikor a iertőzés lehetőségének határai még elég szűkek ahhoz, hogy eljárni lehessen. Ha azt az eleiu1,e kínálkozó alkalmat elmulasztottuk, akkor kiilijnösen kanyai'ónál a jáivány t e r j e d , m i n t a tüz oly faluban, melyet t í i b b oldalr(')l gyújtottak f í i l . Sajnos, hogy az e l s ő esetek rendesen észi'ovétlennl m n i m l nak és ii !i;il(')s;íg i-(!ndesen esak akkor v e s z tudomiisl a jár­ ványról, mikor már halálesetek is fordulnak elő. Különösen

A

KANYARÓ

JÁRVÁNYTANI

sajnálatos pedig, hogy a járvá­ nyokra voiiiilkozó Uirvónyek úgy sz('ilnjik, Iiogy a radicális renilsziihi'ilyokat csak akkor kell fogaiiatosítaiii, ha a jiirvány közig:izi;;i1ási

hatóságilag

ki

van

mondva. .\ k()zigazgatási ható­ ság pcthg csak akkor mondja ki a járványl, mikor a betegség leg­ javában dühöng ós szedi áldo­ zatait. A hatóságot ezért nem illeti vád, mert hisz(;n annak megállaiiítása kíiriil, hogy mikor van jái'vány, a szakköi'ök még teljes ingadozást mutatnak, líendszcrinl akkor mondják ki a jár­ ványt, mikor legalább húsz eset van bejelentve. A járványt azon­ ban, különösen a ^kanyaróra néz\'e, már hamarabb kellene konstatálni, mert tudvalevő, hogy a kanyaró mindig nagy járvá­ nyokat okoz és az első eseteknél senki sem tudhatja, hogy mek­ kora járvány lehet belőlük. Véleményem szerint a meg­ oldás lehetséges volna meglevő hiányos tíírvényes intézkedéseink daczái'a oly formán, ha a ható­ ság a j á r v á n y t okozó betegségek legelső eseteit is már kellően méltányolná és szigorú intézke­ déseket foganatosítana abban a szűk mederben, mely akkor fer­ tőzve van. Nem szükséges uűndjáil az első esetnél az összes iskolákat bezárni, h a n e m feltétlenül ügye­ lendő az az osztály, mel.ybül az első eset kikerült és az'első eset kiütési napjától számított hét

SZEMPONTBÓL.

5^

5^

GEXERSICH

GUSZTÁV

DR.

nap múlva a fertőzc.snek kitett osztály három, négy napra bezárandó, növendékeiknek, illetve szüleiknek szigorúan meg­ hagyandó, hogy gyermekeiket otthon tartsák, az iskolatái'sakkal való érintkezést lehetetlenné tegyék, a testvéreknek iskolába való járását megakadályozzák és az utóbbiakat a fertőzésnek kilett testvértül három, négy napon át külön tartsák. A melyik osztály­ társ három, négy napi vesztegzáros időben m e g nem betegszik, ezen az időn túl bátran bocsájtható iskolába. A kik a kanyarót elkapták, természetszerűleg otthon maradnak, testvéreik, amenynyiben elkiUönítve tarthatók, a fertőzéstől megóvhatok. Az elkülönítés a családban legfeljebb egy hétre terjeszkedik, tehát oly rövid időközre, melyen belül minden intelligens és arra kioktatott család szívesen hoz áldozatot, ha annak hasznát látja. Ha ennek daczára, vagy ha elkülönítés nem történt, vagy nem történhetett, újabb esetek fordulnak elő a családban, ez már nem érinti sem az iskolát, sem a községei, h a az összes házbeliek nem érintkeznek a külvilággal. Nekem számításom alapján eljárva, ezzel az eljárással, többnyire sikerült a testvéreket, vagy legalábl) azok egy részéi a fertőzéstől megóvni. A kanyarónak a tuberculosisra való hatá­ sánál fogva mindig végeztetek elkülönítést és teszem ezt külö­ nösen akkor, ha a családban öt évesnél fiatalabb gyermekek vannak. A zsengekorú gyermekek kanyaróba esve, rendszei'int súlyosabban betegesznek meg és könnyebben pusztulnak el. Hogy szigorúság az elkülönítésben és öntudatos számítás a fertőzési lehetőség megállapításánál nnlyen fontos és mily eredményes, mutatja a leírt házijárvány a menhelyben, a hol a betegség úgyszólván csak azokra szorítkozott, kik az első esettől niár fertőzve voltak, mikor a betegséget észrevettük és csak két esetben történt további fertőzés, ott t. i., a hol mi magunk nyújtottunk módot a fertőzésre, helyiségeink szűke által adott kényszer folytán. Nagyon fontos az öntudatosság az eljárásban. Nem szabad az összes fertőző bántalmaknál az eljái'ást egy kaptafára húzui. A fertőző bántalmak ugj-anis saját természetrajzukat jellemző különböző lappangásí idővel bírnak. A skarlát pl. öt napig, a diphthéria körülbelül 8—10 napig, a rubeóla 17 napig, a varieella 13 napig, a parotitis epídemíca 18 napig lappang.

A

n

KANYARÓ

JÁRVÁNYTANI

SZEMPONTBÓL.

OO

Én tehát helyteleníteni a Kolozsvárt is divó szokást, hogy járvány esetében, akármilyen fertőző bántalomról legyen szó, mindig egyformán két héti-e zárják be az iskolákat. Ez az eljárás nélkülöz minden öntudatosságot és egészen alkalmas arra, hogy az iskolabezárás czélszerűségének értelmét rontsa és a szak­ emberek tudományosságába vetett bitet megingassa. Nem vált-e nevetségessé pl. egyik lielybeli tanintézel orvosa, a ki már nagyon okosan vélt eljárni, mikor 1908. deczemberében azt tanácsolta, hogy a már tanév elejétől uralkodó fültőmirigylobos járványt elfojtandó, a karácsonyi szünidőt már deczember 17.-én adják ki és az iskolát csak január 4.-én nyissák meg. fíeczember 17. és január 4-ike közfitt éppen líS napi időköz van és mit tehet róla a fültőmirigylob, bogy terniészelrajzához tar­ tozik, hogy éppen l!S na[)ig lappang, fbi deczember 17.~('niakár csak egyetlen egy eset volt az iskolában, akkoi- az általa fer­ tőzött további esetek éi)i)en január 4.-én jutottak a fertőzés stádiumába és bőven gondoskodhattak a járvány további fenntartásáról, mint az ténj^eg meg is történt. Hát oly nehéz m e g ­ tanulni, vagy nekem hitelt adni, hogy a fültőmirigylob 18 napig lai)pang és oly nagy dolog lett volna még két nappal m e g ­ nyújtani a szünidőt? A lappangásí időszak pontos ismerete éppen a hosszú lappangással bíró bántalmaknál fizeti ki magát, ineii, ha iil. a fültőmirigylobnál úgy járnánk el, hogy az első eset jelentkezése után 18, vagy hogy ne tévedjünk 17, sőt 16 nap múlva bezárnók az illető osztályt három, négy napra, akkor az első esettől fer­ tőzött további betegeket el lehetne fogni és az iskolát a további fertőzéstől m e g lehetne menteni. Ezen kívül nem kellene egyebet tenni, mint az első esettől íerlőzött beteg testvéreinél is hasonló számítást alkalmazva, azokat azon kívül, hogy őket beteg test­ vérük fertőző időszakán kívül otthon elkülönítve tartottuk, az naptól fogva, mikor az ő 18 napjuk lejár, két, három napig megint visszatartjuk az ő iskolájuktól. Beismerem, hogy javaslatom keresztülvitele sok nehéz­ séggel és vesződséggel jár, de kiemelem, hogy érdemes volna már egyszer ezt az ügyet tisztázni és általánosítani, mert gyer­ mekvédelmi szempontból nem tudok belenyugodni abba, hogy

56

GENERSICH

GUSZTÁV

DR.

csak a pestissel, cholerával és újabban a kiütéses hagymázzal szemben álljanak a hat(3ságok sarkukra, míg a kanyaróval, skarláttal szemben ne legyenek szigorú járványtani szabályok, holott ezek a bántalmak, leszámítva a komplikátiókat és utó­ betegségeket, évente 8—10,000 gyermek halálát okozzák Magyar­ országon. V. J á r v á n y t a n i

igények.

Quarantaine-osztály.

De térjünk vissza. A járványok körüli eljárás eredményes­ sége sokszor azon szokott megakadni, hogy kórházaink nin­ csenek ellátva oly osztályokkal, melyekben a fertőző esettel érintkezett egyéneket lehetne elszállásolni megfigyelés végett. Vannak fertőző-osztályaink, de nincsenek vesztegzár- (([uarantaine-) osztályaink. Az megesik gyakran, hogy egy bizonyos betegséggel a fertőző-osztályra felvett beteg ott más fertőző bánfáimat szerez, vagy maga hurczol be betegséget, mást, mint a milyen osztályra felvétetett. Ez onnét van, mert rendszerint csak a kanyaró, a skarlát és a diphtéria számára vannak osztályok és ezeket egy ápoló- és orvosi-személyzet szokta ellátni. Kétes esetekre már nincsen hely és a menhelybcli jár­ ványnál a Karolina-kórház fertőző-osztálya még abban sem tudott bennünket kisegíteni, hogy a kanyarónak már ferlőzőszakában levő eseteinket átvette volna, mert felmerült az a lehe­ tőség, hogy decz. 14.-től hőemelkedést mutató eseteink mégsem kanyarósak és akkor a kanyarósak közé fektetve, biztosan meg­ kapják a kanyarót. Még. kevésbé vált lehetővé, hogy a kórház átvette volna megfigyelés végett azt a 19 gyei'meket, a ki a kanyaró veszé­ lyének volt kitéve és hogy az intézetet megmentliette volna a házi járvány összes veszélyeitől és kellemetlenségeitől és hogy elérhető lett volna a menhelynek zavartalan mnkíidése az elő­ fordult első eset daczára. Ily eshetőségek miatt pedig nagyon is szüksége volna a kórháznak quarantaíne-osztályra, mert hiszen n e m csak a menhely

A

KANYARÓ

JÁRVÁNYTANI

SZEMPONTBÓL.

57

érdekei forognak fenn, van a városban számos nevelő-intézet, melyen basonló esetekben segítve volna, sőt magámdv a kór­ háznak is szüksége volna ily megfigyelő-osztályra, iníkoi- vala­ melyik klinikáján fertőző eset bukkan fel. Mily nagyszerű volna, ha a klinika azon szobájának betegeit, kik a fertőző esettel egy szobában voltak, át lehetne szállítani a megfigyelő-osztályba. A kívánt tjuarantaine-osztálynak azonban számos igénye van. Az osztály külön és elkeríthető területet igényel. Maga az

4.

ábra.

iíuaüa.n'tainjí-oszt.álv.

éi)ület legalább is öt oly kórszobát kell magába foglaljon, mely külön bejárattal, kellő szi'miú fürdőszobával és desinfeetori-al legyen ellátva, sőt szükséges, hogy az épület körűi kíizök által elválasztott kertrészletek legyenek, hogy a csak megíigyelcs végett oda küldött, de egyébként egészséges gyermek a sza­ badban is tartózkodhassék. Az igényelt osztályt úgy tervezném, hogy hosszán keresztül haladó, négy méteres és a köi)enyváltásra, fertőtlenítésre szol­ gáló készülékeket befogadó folyóson kívül, négy szögletében legalább négy és úgy a folyosó felől, mint kívülről az elkülö­ nítő kertrészlet felől megközelíthető szobája volna, melyeknek mind külön closettjük és fürdőszobájuk van. Szükség van külön

58

GENERSICH

GUSZTÁV

DR.

bejáratú orvosi, ápolónői, sőt tálalóbelj'iségrc, ismét külön fürdő­ szobákkal, ciosettekkel, hogy az az orvos, ápolónő és kórházi szolga se oda be ne hurcízoljon újabb betegséget, se oiman valanüt ki ne hurezolbasson. Az egyes szobákba egy, legfeljebb két meg-figyelő gyermek volna elhelyezhető, hogy a mennyiben tényleg fertőzés történt, ettől az esettői, vagy egyáltalán ne tör­ ténhessék a betegség továbbvitele, vagy csak egyetlenegy gyer­ mekre, a szobatársra szorítkozzék. Az a gyermek, ki legköz­ vetlenebbül érintkezett a fertőző esettel, okvetlenül külön szo­ bában volna elhelyezendő. (Lásd a tervrajzot.) VI. Járványügyi igények a g y e r m e k m e n h e l y n é l .

xi gyermekmenhely működése abból áll, hogy folyton vesz fel beutalási területéről gyermekeket és azokat rövid időn belől telepeire kiadja. A felvett gyermekekről sokszor még a szár­ mazásukra vonatkozó adatokat .sem tndjidc, aimál kevésblié tudjuk azi, hogy azon a vidéken, honnan bejöttek, van-e járvány, vagy, hogy útazásközben fertőztettek-e, vagy som. A menhelyek tehát állandóan ki vannak téve a fertőzés veszélyének, a házi jár­ ványnak és a mint jelen eset is bizonyítja, mindimtalan alkal­ mat szolgállatnak arra, hogy általuk telepes községeik megfer­ tőztetnek. Mindkét Ichctő.ség elkerülésére jelenlegi berendezésünk nem nyújt kellő lehetőséget. A kifejezetten beteg gyermek külön helyeztetik el ugyan, az egészségesnek látszó gyermek mind egy csomóba kerül. A főépület emeletének középső kiugró részé­ ben levő két szobát ugyan arra tartjuk fenn, h o g y az újonnan érkező, egészségesnek látszó gyermekeket megfigyelés alatt tartjuk, de -ez a két szoba sokszor elkülönítésre is igénybe veendő, tehát állandóan megfigyelésre nem szolgálhat. Nem is czélszerű, hogy a mind a két folyosó felé nyíló szobák meg­ figyelő-szobák legyenek. Erre a czélra külön épület kellene. A kolozsvári menhely állandóan zsúfolt, tehát a járvány­ ügyi szemponttól eltekintve is kibővítésre szorul. Szükség volna oly külön épületre, melyben az összes külső foi-galom lebonyolíttatnék és melynek segítségével három igény is kielégítést

A

KANYARÓ

JÁRVÁNYTANI

SZEMPONTBÓL.

59

n y e r n e : 1. maradjanak meg az eddigi helyiségek rendeltetésük­ nek, legyenek bei'ugadói az intézeti ápolást igénylő gyengélkedő és beteg g y e r m e k e k n e k ; 2. legyen kikerülhető a járványok behm'czolása az intézetbe; S. ne történhessék meg az, hogy a menhelyből járványos betegség kihurezoltas.sék a telepekre. Ez az épület a íranspoii-oszíálij nevét viselhetné és befo­ gadná az összes újonnan felvett, valamint restituált gyermeke­ ket. E végből legalább is hat szoba felett kell rendelkeznie, harmincz ágygyal. Két á[)olüi szoba, két fürdőszoba, két elesett, egy hosszában végigfutó, legalább hat méter széles és közepén

i). ábra.

TRANSI'OIÍT-OS/TÁLY.

Üvegfallal kettéválasztott folyosó, két külön bejárat az egyéb szükséglef. A fél osztályban hat dajka és csecsemő, hat kisebb és három nagyobb leány, a másik fél osztályban hat züllött, liái'om jóra való nagyobb és hat kisebb fiú volna elhelyezhető. A középen átfutó folyosó nappali tartózkodásra volna használ­ ható, játszi')- és étkezőhelyiségül is szolgálna és a felvett gyer­ mekeknek nemszerinti elkülönítését is lehetővé tenné. Járvánj-mentes időben egy gondozónő is teljesíthetné a felügyeletet, mert az elválasztó üvegfalon egy vagy két, természetesen kulcscsal nyitható átjáró ajtó is alkalmazható. Hogy azonban nem esak a menhely járványmentcsítése, hanem a telepeknek fertőzéstől való megóvása is lehetővé legyen, okvetlenül szükséges, hogy a felvett gyermekek bizo­ nyos számú napon át ebben a transport-osztályban maradjanak, mielőtt akár a főintézctbe ápolás és gyógyítás végett, akár a

60

GENEÜSICH

GUSZTÁV D R .

telepekre gondozás végett átadatnának. Ez az idő legalább 11 nap, számbavéve a kanyaró tünetmentes 10 naj)os lappangási idejét, mint a komol3''abb és gyakrabban elol'ordnló í'ertőzo bántalmak k(")zt legbüsszabb lappangási idővel l)író betegséget. A gyermekeknek ilyen hosszú ideig való benntartása az intézetben lehet ugyan költséges, de a menhelyeknek, nnnt a gyermekhalandóság csökkenté.sére beállított intézeteknek, vischii kell ezt a költséget, ha nem akarnak rendeltetésükkel ellentétbe jutni és nem akarják magukat kitenni annak, hogy egyes intel­ ligensebb telepes községeik a járványok behurczolása által meg­ riasztva, a további kitelepítés ellen állást foglaljanak. Ez a transport-osztály, addig míg a kórházak nem rendel­ keznek cpiai-antaine-osztályok felett, házi járványok alkalmával ezek szerepét átvehetné olyformán, hogy a fel osztály további-a is transport-osztálynak használtatik. Sőt különösen kiemelendő, hogy a menhelyet oly elég gyakran előforduló esetekben is kisegítené, mikor az intézetbe hökhurutos, bárányhimlős gyer­ mekeket hoznak, kik részére a kórházban nincsen hely, kik tehát a kórházba nem vihetők, de jelen körülményeink mel­ lett sem az intézetben nem ápolhatok, sem telepeinkre ki nem adhatók.

A Szurzötől

u tárg-YIJÍUI mcgji'lciit

1. A L'urtőző lii'intalmak Orvosi i. A k a n y a r ó

tljság

(lolg-ozatok:

LAII[)angási ido.SZAKÁDAK

19U;!. óvi „ G y o i ' i n o k o r v o s "

laiipaiigása.

•">—G. s z . ( I r o d a l m i

Az

Orvosi

adatokkal.)

Ilütilai).

l'untusságáról. moiióklotónok \j.

A il.

óvlülyainának

lJurlapesti száma. ]90(!.

6v