Visszhang A Kosztolányi Dezső Általános Iskola hivatalos lapja 2014. április-május
Csanádi Imre: Májusdicsérő Május, mosolygó, békák torkát megoldó, gyöngyvirág-nyitogató, cserebogár-zúgató. Röptetsz madarat, meghozod a nyarat, pölyhös fecskét, fára cseresnyét!
A szegény ember titkánAk kiderítése
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény házaspár, annak három leánya. Ennek a szép, nagycsaládnak volt egy igazmondó nyula. Az asszony kérdezett, a nyúl igazat felelt. S régóta gondolta az öregasszony, hogy eladják a telküket. Volt is rá jelentkező, egy szegény legény. Az asszony gondolkodott is rajta, hogy ennek a szegény legénynek honnan van ennyi pénze? Ám miközben az asszony gondolkodott ezen, addig a fiatal legény kihirdette az országban: - Aki kitalálja az én titkomat, annak 200 aranyat adok, de aki rossz választ ad, azt 60 bottal jutalmazom! Hát az asszony elküldte a leányait, hogy lessék meg a legényt. Első nap elküldte a legnagyobbik leányát. Nem járt szerencsével. Másnap a középsőt küldte el. Ennek sem sikerült. Harmadnap a legkisebb ment. Ő bizony sikerrel járt. Elmondta a családjának, hogy ennek a legénynek van egy aranyat köpő kutyája. Az asszony megkérdezi a nyulukat is: - Drága nyulam, ez igaz? - Olyan igaz gazdám, mint a koromfekete égen az arany csillagok. - No, megállj! Ebben a szent pillanatban én is meglesem. Úgy is lett. Megleste a legényt. Közben jelentkeztek grófok, királyok, cigányok. De mindegyik 60 botot kapott. Az asszony másnapra egy találkozót szervezett meg a legénnyel. - Hallod-e te legény? Tudom a titkodat! - mondta az asszony. - No, akkor mi az? - kérdezte a legény. - Van néked egy aranyat köpő kutyád! - mondta az asszony. - Igaz! Most megjutalmazlak 200 arany pénzzel. Az asszony hazavitte a családjának a pénzt. Volt aztán dínomdánom. Aki nem hiszi, járjon utána! Írta: Doba Aisa Diana 4. b Aisa, ezzel a meséjével A Magyar Népmese Napja alkalmából az FMK által rendezett meseíró versenyen első helyezést ért el.
A szelektív sárkány
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Annak a királynak volt egy fia. Elindult vadászni a fiú az erdőbe. Egyszer csak zajt hallott. Odament megnézni, hogy mi lehet az. Meglátott egy sárkányt. Nagyon megijedt, és bebújt egy bokor mögé. A sárkány meghallotta a bokor zizegését és felállt, hogy megnézze, hogy mi lehet az. A fiú egyre jobban félt, reszketett, mint a nyárfalevél, de a sárkány megint elkezdett sírni, és a királyfi megsajnálta. Látta rajta, hogy kedves állat, ezért összeszedte minden bátorságát, és odament. Felkiáltott: - Hahó, sárkány! - Nini, egy ember! – mondta – Két éve láttam utoljára ilyet. Felemelte a fiút, hogy jobban hallja, amit mond. - Miért sírtál? – kérdezte a hatalmas fenevadtól. - Mert éhes vagyok. – panaszolta a sárkány. - Éppen vadászom: fogok neked őzet,nyulat,vaddisznót, csak ne sírjál. - Á, királyfi, én nem olyan sárkány vagyok, mint a többi. Én szemetet eszem. - Hát akkor gyere el a városunkba, ott aztán ehetsz annyit, amennyi csak beléd fér! - Ez nagyon jó ötlet, csak tudod, tőlem mindenki fél! - Akkor majd én beszélek a népemmel. Itt egy borosüveg a földön, ezt megeheted. - Köszönöm királyfi! A sárkány megette az üveget, és a fiú éppen indult volna haza, de a sárkány megállította: - Várj még egy kicsit, az ajándékodat még nem adtam oda. Azzal kiköpött hét üveggolyót az a feje, amelyik lenyelte az üveget. A királyfi megköszönte. Csak most látta, hogy milyen színes az ő
barátja. Megkérdezte mire valók a színei. A sárkány így felelt: - Az első fejem kék. Ez eszi a papírt, azután újat csinál belőle. Ezt újrahasznosításnak hívják. - No és a sötétzöld? Az mit eszik? - Törött színes üveget. A citromsárga meg műanyagot. A szürke, pedig fémet. - És a fehér? - Az? Ó, tényleg! Átlátszó üveget. - Rendben. Megmondom a népemnek, hogy te fogsz minket megmenteni és jóságos sárkány vagy. – mondta a királyfi, azzal elment. Be is tartotta az ígéretét, de országának nem tetszett az ötlet. - Ha a sárkány kiáll három próbát, akkor győz csak meg minket! – kiabált a nép. - Jó, rendben! Mik a próbák? – kérdezte a királyfi. - Az első legyen az, hogy megmutatja, hogyan tud újrahasznosítani! A második meg az, hogy írnia kell egy mesét, és felolvasni nekünk kiabáltak az emberek. - Mi legyen a harmadik próba? - kérdezte a királyfi. - Az, hogy felkínálunk neki egy embert – mondjuk a börtönből -, és ha nem eszi meg, átment a próbán. A királyfi kicsit aggódott, de belement az egyezségbe. Másnap el is hívták a sárkányt. Az első próba nagyon jól ment neki, de a második már gondot okozott szegénynek. Nehezen, de írt egy mesét. A harmadik próbán felkínálták neki a börtöntölteléket, de ő azt mondta, hogy nem eszik embereket. Így átment a három próbán. Másnap nagy ország takarítás következett. A sárkány is segédkezett benne, azzal, hogy újrahasznosította a szemetet. Ettől fogva takarítómunkásként dolgozott, és jó hírét keltette az országnak. A szomszéd királynak úgy megtetszett ez az ország, hogy még a lányát is hozzáadta a királyfihoz. A lakodalom után keletkezett hulladékot pedig a sárkány takarította el. Így mindenki jól járt, és boldogan éltek, míg meg nem haltak. Írta: Máramarosi Boróka (4. b)
t.k. lányok Az igAzság nyomábAn „Botrány az iskolában! Gőzerővel keresik a tettest! Vajon ki lehet a mustáros falfirkáló?” Na, lányok melyik legyen a vezércikk címe?- kérdezte Nóra. Szerintem a mustáros falfirkálós elég ütős!- felelte Regina. Rendben, nekem is az tetszik a legjobban – tette hozzá Rita. Na, akkor a holnapi cikkel készen is vagyunk! Már csak a tettest kell megtalálnunk. Lányok! Eredjünk az igazság nyomába! –lelkesült Nóra. Nóra, Regina és Rita a Kankalin utcai általános iskola tanulói. Ők a T.K. lányok, vagyis a Tizenévesek Klubja című iskolaújság szerkesztői. Hetente írnak az iskolai faliújságára cikkeket, az iskolában történt eseményekről. A heti témájuk roppant izgalmas, ugyanis tegnap ismeretlen tettes mustárral felmázolta a tesi terem falára, hogy: „Feri bácsi hüje”. Feri bácsi az iskola testnevelés tanára és a röplabda csapat edzője. Senki sem értette a mázolmányt, mert Feri bácsit mindenki kedvelte. Ezért is határozták el a lányok, hogy kiderítik, hogy ki volt a bűnös! Tanítás után visszamentek a tett színhelyére, a tornaterembe. A megszáradt mustár foltot hagyott a falon, így még mindig látható volt a szöveg. A három lány szomorúan és tanácstalanul nézték hol a falat, hol pedig egymást. Nekünk a tesi óránk 3 órától , ¾ 4-ig tartott és akkor még tiszta volt a fal. Utána röplabdaedzés volt,fél 5-től egészen 6 óráig .A firkát másnap reggel vették észre – összegezte a tudnivalókat Rita. Akkor csak a röplabda csapat valamelyik tagja lehetett! – kiáltott fel Regina. - Na jó de melyik? Ezt hogyan derítsük ki? - kérdezte Rita. - Meg van a megoldás lányok!– csapott a homlokára Nóra, aki eddig a csendben a szöveget bámulta. - Csajok nem láttok valami furcsát? - kérdezte sejtelmesen. Két barátnője tágra nyílt szemekkel nézte.
- Hát itt mindenki bukásra áll nyelvtanból? Mert aki azt , hogy hülye, leírja „pontos j”-vel, az szerintem nem érdemel jobb jegyet! Tudom már hogyan járjunk az ügy végére! – csillant fel a szeme Reginának. A három oknyomozó riporter még néhány percig csendben sutyorgott, majd elégedett mosollyal indultak haza. Másnap a lányok üres papírokkal és tollakkal felszerelkezve beállítottak a délutáni röplabdaedzésre. Feri bácsi! Edzés előtt kaphatunk pár percet? Nagyon fontos lenne. –kérdezte Rita az edzőtől. Rendben gyerekek, még amúgy is elő kell készítenem a termet. Feri bácsi kiment a szertárba, Nóra pedig a csapathoz fordult: Fiúk! Mindenki vegyen egy papírt meg egy tollat és írjátok le,azt, hogy : Hülye vagyok! És kérlek, írjátok is alá a neveteket is. A fiúk kicsit morgolódtak, meg értetlenkedtek, de kedvelték a T.K. lányokat, így hát leírták. Tíz perc sem telt el és megoldódott a rejtély. A lányok megtalálták azt az egy papírt, amire a hülye szót „pontos j”-vel írták. Mire Feri bácsi visszajött, a lányok elégedett és széles mosollyal fogadták. Feri bácsi! Kiderítettük az igazságot, megtaláltuk a mustáros falfirkálót. Miklós volt az! Feri bácsi döbbenten nézett Miklósra, a csapatkapitányra!. Miklós elszégyellte magát, de bevallotta az igazságot. Feri bácsi eltiltotta a következő három meccstől, ugyanis nagyon rossz lett Miklós félévi bizonyítványa és az edző azt mondta ki kell javítania a rossz jegyeit, mert egy csapatkapitány nem állhat bukásra. Akkor hirtelen nagyon mérges lettem a Feri bácsira , de azóta megbántam. Ne tessék rám haragudni, bocsánatot kérek. – mondta Miklós lesütött szemekkel. Rendben megbocsájtok, de a jegyeidet akkor is ki kell javítanod! Miklós és a T.K. lányok is egyetértettek az edzővel. Ezzel az ügy lezárult!– mondta Nóra. A lányok elégedetten indultak hazafelé. Félúton megszólalt Regina: Csajok! Én már ki is találtam mi legyen a jövő heti vezércikk címe: „T.K. Lányok az igazság nyomában.” Írta: Bud Laura 4.b
70 éve történt A holokAuszt áldozAtAirA emlékezünk
Nyolcadikosok vagyunk, idén tanultuk a második világháború történetét. Elrettentett mindannyiunkat mindaz, amit a koncentrációs táborokról és az áldozatokról olvastunk, hallottunk. Az antiszemitizmus a történelem során több nagy korszakban is jelen volt. A zsidók vallása ugyanis tiltotta a más vallásúakkal fenntartott kapcsolatot pl.: a házasságot. Legtöbbször elkülönülten, kolóniákban éltek. Az őskeresztények és a zsidók között is ellentétek keletkeztek, amit korai antiszemitizmusnak nevezünk. Erről részletesen Az újszövetség történeteiben is olvashatunk. Ez nem faji, hanem inkább vallási eredetű volt. A zsidók helyzetében a 19. században megvalósult vallásszabadság és törvény előtti egyenlőség hozott alapvető változást. Kezdték a társadalomban jobban elfogadni szokásaikat. Ebben az is közrejátszott, hogy a középkorban kereskedelemmel, pénzváltással, pénzügyekkel foglalkoztak, így gazdagabb városi polgárként nagy befolyásra tettek szert. Például Budán is sok zsidó élt és dolgozott.
Sajnos babonás mondák, történetek is keringtek róluk pl.: keresztény gyerekeket áldoznak fel. Természetesen a tanulatlan emberek terjesztettek rémhíreket.
A náci fajelmélet következményei Hitler fajelmélete szerint a zsidók az alacsonyabb rendű fajhoz tartoztak. Zsidótörvényeket hoztak, megtiltották a német „árja faj” keveredését, házasságát a zsidó vallásúakkal. Bizalmi állásokból elbocsájtották őket. Munkájukat elvesztették, vagyonukat elvették. Egymást követték a zsidó ellenes atrocitások. Végül gettókba, munkatáborokba gyűjtötték őket, egy helyre koncentrálták, innen ered a koncentrációs tábor elnevezés. Mivel minden zsidó élete veszélybe került, ezért tömegesen el kellett menekülniük, ha életben akartak maradni. A második világháború hírhedt koncentrációs táborai: Auschwitz, Dachau…
A táborok kapuján a felirat: A munka szabaddá tesz A magyar zsidók üldözése A német befolyás alatt lévő térségekben 1944-re a magyar zsidóság maradt az egyetlen, amelynek a teljes megsemmisítése még nem kezdődött meg. Horthy tétlensége idején német nyomásra megindult a vidéki zsidóság deportálása. Néhány hónap alatt csaknem félmillió zsidót hurcoltak el marhavagonokba zsúfolva Auschwitzba. Horthynak azonban a nyár folyamán sikerült meggátolnia legalább a budapesti zsidók elhurcolását.1944-től, a német megszállás után megkezdték a Budapesten még életben lévő zsidók tömeges elhurcolását. A nyilasok feltétel nélkül kiszolgálták Hitlert. Megkezdődött a nyilas rémuralom. Budapesten a Duna-parton ezreket állítottak a Duna-partra, és a vízbe lőtték őket, mindenkit, aki zsidónak vallotta magát, vagy kiderült róla, hogy zsidó vallású. Több tízezer főt gyalog indítottak útnak Németország felé. Volt, aki már útközben meghalt, köztük híres költőnk: Radnóti Miklós, aki a Győr melletti Abdánál már nem bírta tovább a gyaloglást, összeesett, agyonlőtték és tömegsírba temették. Zsebéből került ki utolsó verses kötete: A bori notesz, benne az Erőltetett menet című vers:
Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked, s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet, de mégis útnak indul, mint akit szárny emel, s hiába hívja árok, maradni úgyse mer, s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán, hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál. Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok fölött régóta már csak a perzselt szél forog, hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa, és félelemtől bolyhos a honni éjszaka.Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon; ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár, s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken, a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen, és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt,
s árnyékot írna lassan a lassu délelőtt, de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek! Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!
A holokauszt magyarországon
Boldog Salkaházi Sára (született, Schalkház Sára Kassán, 1899. május 11-én; elhunyt, Budapesten 1944. december 27-én) a Szociális Testvérek Társasága nővére, közel száz magyarországi zsidó megmentője a nyilas uralom idején vértanú lett. Kassán született, édesapja, Schalkház Lipót korán meghalt, édesanyja igazgatósági tagként dolgozott tovább a részvénytársasággá alakított kassai Schalkház Szállónál. Sára Kassán végezte iskoláit, tanítónői diplomát szerzett, és egy évig dolgozott is tanítónőként. Az első világháború után az új csehszlovák kormánynak megtagadta a hűségesküt, ezért el kellett hagynia a pályát. 1927-ben ismerkedett meg a Schlachta Margit alapította Szociális Testvérek Társasága rend kassai tagjaival, és ez új irányt szabott az életének. 1929-ben elfogadták jelentkezését novíciának.
A vészkorszak
A rend mindent megtett, hogy küzdjön a nácizmus terjedésének embertelen következményei ellen, és Sára is azért imádkozott, hogy ehhez a küzdelemhez legyen ereje. 1941 elejétől a Katholikus Dolgozó Nők és Leányok Szövetsége országos vezetője lett. Halálának körülményei sokáig nem voltak ismertek. Húsz évvel később a zuglói nyilas per egyik vádlottja mondta el a bíróságnak, hogy mi történt. A foglyokat este a Fővámház elé terelték, levetkőztették és a Duna partjára állították őket. Mielőtt a sortűz eldördült volna, egy alacsony, fekete hajú nő - Sára nővér - a kivégzők felé fordult, a szemükbe nézett, letérdelt, az égre nézett és keresztet vetett. Salkaházi Sárát 2006. szeptember 17-én a budapesti Szent István Bazilika előtti téren avatták boldoggá, tízezres tömeg előtt. Ez volt az első Magyarországon celebrált boldoggá (illetve szentté) avatás 1083 óta. Hősies embermentő tevékenységéért a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet 1972-ben felvette a Világ Igazai közé.
ima Adni kell, adni, mindent odaadni: Munkát, erőt, életet, Pénzt, ruhát és kenyeret. Könnyet, mosolyt, simogatást, Jó szándékot, jó akarást, Imádságot, egészséget, Melegséget, élő hitet. Odaadni akárkinek, A legelső nincstelennek. Szeretet adni - adni, S érte semmit sem kívánni! (Teréz anya)
Ahol a múlt a jövőnek üzen… A holokauszt emlékközpont
A magyar holokauszt emlékhelye. 1441 elveszett zsidó közösségnek, s több mint 500.000 áldozatnak állít emléket a feltárt nevek névtábláival. A látogatókat számítógépes adatbázis segíti hozzátartozóik, barátaik nevének megtalálásában. Tárgyi emlékeket, iratokat, fotókat, hangfelvételeket őriz a törtneti gyűjtemény. Közép- KeletEurópa első holokauszttal foglalkozó nemzeti intézménye. Állandó kiállítása a „Jogfosztástól népirtásig”. Személyes és családi történeteken keresztül mutatja be a magyar vészkorszakot. A szecessziós épület többek között részletképzésének gazdagsága, rendkívüli finomsága, mégis egységes megformálása révén emelhető ki. A Páva utcai zsinagóga elhelyezése rendhagyó. Az épület bejárata a belső udvarra nyílik, hátat fordít a forgalmas utcának, így a tóraszekrény a vallási előírásokkal ellentétben nem keletre, hanem délre néz. Az épület észak-déli irányú tengelye a telek széleihez képest ferde. A Páva utcai zsinagógát a magyarországi zsinagógaépítészet egyik legnagyobb egyénisége, Baumhorn Lipót tervezte szecessziós stílusban. Az épületet 1924-ben avatták fel. Baumhorn Lipót munkásságára nagy hatással volt Lechner Ödön, a magyaros szecesszió megteremtője. A Páva utcai zsinagógára is jellemző az eklektikus komponálás, a keleties, reneszánsz, barokk, és a szecessziós ornamentika. Az épületen megjelennek a téglaívek, homlokzaton végigfutó hangsúlyos függőleges lizénák, amelyek a főpárkányon túlemelkedve gótikus hatást keltenek. A zsinagóga nem eredeti funkciójában látogatható. Az épületet helyreállították és kibővítették. A létesítmény a műemlék helyreállítás kategóriában építőipari nívódíjat kapott 2005-ben. A terveket Mányi István Ybl-díjas építész készítette. Koncertek, előadások, könyvbemutatók, irodalmi estek, oktatási programok és szakmai konferenciák színhelye. Azért kell ellátgatni diákoknak és felnőtteknek erre a kiállításra, hogy ne feledjük el a múlt hőseit, áldozatait, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami 70 éve történt.
Az emlékhely fölülről
Elölről
Belülről
Felhasznált irodalom:
• Lukács Emília: Mesélnek a ferencvárosi utcák Ferencvárosi Önkormányzat Budapest, 2002. • Bencsik Péter, Horváth Levente Attila: Történelem 8. osztály A 20. század története - Mozaik kiadó, Szeged 2013. • Wikipédia • Google képek A dolgozatot készítették:
Bakonyi Zsolt Sértz Bence Sutka Gergő
100 éve történt
Tolnay Klári születése
1914. július 17. – 1998. október 27. 100 éve történt, hogy 1914. július 17-én megszületett Tolnay Klári színésznő a Budapest, 9. kerület Mester utca 7. sz. alatt. A család később költözött Mohorára. Mivel ferencvárosi lányok vagyunk, ezért választottuk dolgozatunk témájának a híres magyar színésznő életútját. Büszkék vagyunk, hogy kerületünkben született. Érdekel minket a magánélete és a közélete, követendőnek tartjuk azt a kitartását, amivel elérte sikereit, népszerűségét. Elmondhatjuk, hogy a legismertebb magyar színésznők közé tartozik, hiszen számtalan filmben és színdarabban láthattuk játékát, tehetségét. Naponta lehet látni régi és újabb filmjeit a televízió csatornáin. Jellegzetes hangját könnyű felismerni, szívesen énekelt slágereket, filmdalokat.
Életpályája
Tolnay Klári, kétszeres Kossuth-díjas kiváló és érdemes művész évtizedeken keresztül, töretlen és sikeres színészi pályafutása alatt meghatározó alakja volt a magyar színházi életnek. Sok műfajban kiemelkedőt alkotott és mindvégig a közönség kedvence maradt. Tolnay Klári szerepei színpadon és filmen című kötetben így szerepel: “A világirodalom hevert Tolnay Klári lábainál! Életet lehelt remekművek elsárgult papírlapjain elénk pergő nőalakokba. Nem tudunk feledni egy pillantást, egy hangsúlyt, egy felhúzódó szemöldököt és mosolyra kanyarodó ajkat, egy légiesen suhanó nemes tartást. Belénk ivódtak és összenőttek a karakterrel. Mert újra és újra bűvkörébe vonta régi és új közönségét, napról napra megteremtve azt a csodát, melyet e reproduktív művészet, a színészet csak legnagyobb képviselői képesek létrehozni: a valódi átlényegülést!” 1914. július 17-én Tolnay Rózsiként született, a Klári nevet csak 1934-ben, a Meseautó bemutatója után vette fel. A Nógrád megyei Mohorán nevelkedett, az olvasás és a zene szeretetét a családból hozta, édesanyja tanította zenére, éneklésre, s családi kamarazenét játszottak a mohorai kúriában. A színházi világba a család rokona, Bókay János vezette be, az író és szerkesztő bátorítására meghallgatásokon vett részt Rajnay Gábornál, Heltai Jenőnél és Hevesi
Sándornál. A kezdeti kudarcok után Gaál Béla filmrendező karolta fel, és így filmszínészként indult karrierje a Hunnia Filmgyárban.
Legendás szerelmek
Meseautó című filmben
1936-ban feleségül ment Ráthonyi Ákos filmrendezőhöz. 1940-ben megszületett Zsuzsa lányuk. Második gyermekük fiú lett volna, de egy bombatámadás miatt idő előtt megindult a szülés, és a Mátrában a gyermeket nem lehetett megmenteni.
Darvas Ivánnal 1946-ban Tolnay Klári visszaemlékezései szerint már az Eurüdiké harmadik próbáján egymásba szerettek, és szerelmük majdnem 13 évig, 1958ig tartott. Számos filmben és színházi produkcióban játszottak együtt, kapcsolatuk legendás volt a hazai művészvilágban. Tolnay Kláriról kevesen tudják, hogy Darvasért még családját is feláldozta. A fiatal, jóképű színészbe ugyanis Tolnay kamasz lánya beleszeretett. Állítólag 1945-ban a színésznő ezért külföldre küldte a lányt tanulni, kapcsolatuk csak évtizedekkel később rendeződött. Ráthonyi Zsuzsanna később Bécsbe költözött, és férjhez ment egy filmoperatőrhöz. Nyugdíjazásáig a bécsi közszolgálati televízió elismert könnyűzenei szerkesztője volt.
Néhány színpadi szerepe:
• • • • • • • • • • • • • •
Deval: A francia szobalány (Francoise) Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt (Mostohalány) Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (Szonya) Sartre: Tisztességtudó utcalány (Lizzie) Shakespeare: Rómeó és Júlia (Júlia) Molnár Ferenc: Liliom (Julika) Csehov: Cseresznyéskert (Jelena Andrejevna) A. Miller: Pillantás a hídról (Beatrice) T. Williams: A vágy villamosa (Blanchet) Molnár F.: A hattyú (Alexandra) Gorkij: Éjjeli menedékhely (Natasa) Csehov: Három nővér (Irina) E. Albee: Nem félünk a farkastól (Martha) Kilty: Kedves hazug (Mrs. P. Cambell)
•
Hacsek és Sajó - A két ültetvényes (rövid játékfilm) (1934) pincérlány Az új rokon (1934) – Kenyereslány Meseautó (1934) – Sári Lila akác (1934) Az okos mama (1935) – Erzsike, Tabódy lánya Légy jó mindhalálig (1936) – Bella, Viola húga Tisztelet a kivételnek (1937) – Vera, Kántorék lánya Az én lányom nem olyan (1937) – Gitta, Hubay Péter lánya A kölcsönkért kastély (1937) – Mary, Gruber lánya Magdát kicsapják (1937-1938) – Makray Erzsébet tanárnő Döntő pillanat (1938) – Éva, Bálint Gábot felesége Azurexpressz (1938) – Teri A hölgy egy kissé bogaras (1938) – Takács Klári / Bimbi Tiszavirág (1939) – Aracsiné Gyimesi vadvirág (1938) – Magdolna, Palánka felesége
Néhány filmje: • • • • • • • • • • • • • •
Tolnay Klári idős korában hatalmas sikereket aratott egy dallal, amelyben ezt énekelte: „ A boldogság, ha érzed, hogy a közönség szeret...” Bölcs belenyugvással és derűvel fogadta el, hogy szerelmi élete és anyasága sosem volt képes tartósan olyan harmóniát teremteni az életében, mint a hivatása.
Tolnay Klári idézetek:
„A színház sokkal magasabb rendű művészet, mint a film, és mindig az is marad. Ez nagyon könnyen érthető. a színész sokkal szívesebben játszik közönség előtt, ahol tudja előre, hogy melyik mondat után jön taps vagy nevetés, mint filmfelvevő előtt, ahol csak a rendező bólint egyet esetleg. Ó, Közönség, ne érd be szürke estéidet szórakoztatásul a színházzal. Kérj, követelj többet tőle Nem hiába teszed, meglátod. S ne törődj annyira a színész magánéletével! Teljes színészi képességem csak akkor bontakozott ki igazán, amikor magamra maradtam. Amikor rádöbbentem: nekem sem a férj-feleség kapcsolat, sem az édesanya-gyermek viszony egyszerűen nem jár, még nagyobb energiával szolgáltam a színpadot. Akik ismernek, tudják: nem voltam üstökös. Fokról fokra jutottam feljebb, miközben megszenvedtem minden lépcsőfokot. Amíg fiatal voltam, némi hetykeséggel gyakran mondtam a hozzám betérő újságíróknak: nem szeretek visszanézni, mert a múlt elgyöngít. A jelenhez pedig erő kell. Bosszantó, ha felismernek, viszont lehangoló, ha nem.” Felhasznált irodalom:
Békés Megyei Hírlap, 1995. március 12-13. Nők Lapja 2013. 08. 15. Wikipédia
Készítették: Földesi Nagy Fanni Lepsik Angelika Sárközi Nóra (7. a)
200 éve született Ybl Miklós, híres magyar építész, több középület, magánház tervezője. Ferencvárosban is találhatóak az általa tervezett épületek közül. Mivel Ferencvárosban élünk, és naponta megcsodálhatjuk ezeket a nevezetes épületeket, ezért róla készítjük helytörténeti dolgozatunkat, őt választjuk példaképünkké. Példamutató az életútja és munkássága, amit az életében alkotott. Életrajza dióhéjban Építészetet a bécsi polytechnikum elvégzése után Münchenben, majd Itáliában tanulta 1832-től Pollack Mihály, 1836-tól Koth Henrik irodájában dolgozott. Pollack Ágosttal közösen építették át gróf Batthyány Lajos ikervári kastélyát. Több kastélyt és templomot épített.
Első nagy alkotása a fóti templom, romantikus stílusú, keleti elemekkel tűzdelve. Hasonló stílusban építette a budapesti lovardát és Múzeum krt. 7. sz. alatti Unger-házat.
A román formák után, főleg második itáliai tanulmányútja hatására megépíttette a Bakáts téri templomot (1865-70), ahol az olasz reneszánsz stílus jegyei fedezhetőek fel. Kiváló neoreneszánsz stílusú alkotásokat hozott létre. Pl. Budai Takarékpénztár épülete, Puskin utcai mágnáspaloták, a Bródy Sándor utcai régi Országház, ma Olasz Kultúrintézet, Bankpalota az Egyetem és a Reáltanoda utca sarkán, Fővámpalota, ma Corvinus Egyetem. Fő műve az Operaház (1879-84), amely a korabeli európai építészet kimagasló alkotása. Nem csak a fővárosban, hanem vidéken is számos templom, bérház, kastély épületét ő tervezte (Csurgó, Ókígyós, Marcali, Surány, Doboz, Kétegyháza, Mácsa, Lengyeltóti, Parád…) Az Ybl Miklós által tervezett középületek Budapest városképét díszítik. A IX. kerületben is több hely őrzi munkáját. Ma már műemlékeknek nyilvánították a Vámház (a mai Corvinus Egyetem) épületét és a Bakáts téri templomot is. Az Üllői út 17-es számú házban, amely szintén Ybl Miklós egyik munkája ő maga is lakott 1851 és 1871 között. Emlékezetére 1953-tól évenként kiosztásra kerül az Ybl-díj elnevezésű építészeti elismerés. Fiatal, tehetséges építészek kapják minden évben ezt a díjat.
Alkotásai a Ferencvárosban: Bakáts téri templom
A Bakáts tér közepén található Ybl Miklós alkotása a Bakáts téri templom. Platánfák veszik körül. Assisi Szent Ferencről nevezték el, ő a templom védőszentje. A telket, amin a templom épült Felner János adományozta katolikus templom építésére. 1867-ben Simor János bíboros-érsek támogatta adományával az új templom építését. 1879-re készült el a templom április 27-én, Ferenc József és Erzsébet királyné házasságának évfordulóján avatták fel. Simor János szentelte fel. Eklektikus stílusban épült, Ybl Miklós tervei alapján. Belső díszítésén az építész kortársai: Lotz Károly, Than Mór festőművészek vettek részt. Ma ezen a téren minden évben szabadtéri játékokat, hangversenyt, színházi előadásokat, ferencvárosi búcsút tartanak.
A Corvinus Egyetem épülete
Eredetileg Fővámház céljaira építették. Ybl Miklós egyik legsikerültebb művének tartják. Oszlopokkal és szobrokkal díszített erkélyei a Dunára néznek. Az ablakkereteket is precízen megtervezték és kidolgozták.
A Fővám palota 1890 körül
A Corvinus Egyetem ma
Fő műve: Az Operaház Ybl Miklós legismertebb és nemzetközileg is leghíresebb építménye az Operaház. A pesti oldal városképe a 19. század második felében alakult ki, ennek része volt a mai Andrássy út kiépítése is. Ezzel egy időben vetődött fel egy önálló operaház megépítésének ötlete, hiszen a városi élet legrangosabb szórakozása Európa-szerte az opera volt. Az 1870-es években a Nemzeti Színház, amely váltakozva adott otthont drámai és operaelőadásoknak, egyre kevésbé tudott megfelelni az igényeknek. A Lipót- és Terézvárosban, amely a leggazdagabb és legsűrűbben lakott városrész volt, egyáltalán nem volt színház, ezért az akkori István, ma Klauzál téren, a csarnok helyén tartottak drámai és zenés előadásokat. Ennek az ideiglenes színháznak a népszerűsége is hozzájárult ahhoz, hogy éppen megnyitásának esztendejében, 1872-ben Lónyay Menyhért miniszterelnök felkérte Orczy Bódogot, a Nemzeti Színház igazgatóját, hogy állítsa össze javaslatát a létesítendő Operaházra vonatkozóan. Előterjesztésében ekképpen fogalmazott: „a dráma és opera együtt, egy házban kénytelen működni… a színház maga nem felel meg mindkét szak céljainak… Az igazgatási, művezetési, gazdasági, művészi és technikai ügyek szoros összefüggésben állnak egymással: de minthogy nálunk sem a drámai és operai teljesen különféle díszleteknek elegendő helye, sem a segéd-hivatalnokoknak teendőiket végezni elegendő ideje nincs, mivel egyiknek elfoglaltsága másikét kizárja, a helyett, hogy egymást segítve a közös célt mozdítanák elő, egymással minduntalan súrlódnak… ruházat, díszlet pusztul s a különben könnyen elérhető nagyobb mérvű megtakarítások meghiúsíttatnak… nálunk nincs hely a statisztériát öltöztetni; míg egy rész öltözik, azalatt a másik rész az udvaron áll, ül és magán rontja a ruhákat; kivált mióta a katonaságtól nem lehet statisztákat kapni, akikre legalább rá lehetett parancsolni és sorban állva várták amíg rájuk került a sor… Vendégjátékokra sem lehet európai hírű énekeseket meghívni: mert a színház nem jövedelmez annyit, hogy a vendégekért járó túlkiadást be lehetne venni… A balett most csak hézagpótlónak tekintetik és csak operákban
működik; de mégis kell tartani első táncosnőt, sőt e mellé táncost is: kell tartani legalább 40 kartáncosnőt; míg egy operaházban, kevés fizetéspótlással és néhány tag szerződtetése mellett önálló balettet is lehetne tartani; s így önálló balettek előadására is használtatván, bizonyosan kifizetné magát…” Orczy Bódog öt lehetséges helyszínt jelölt meg az új Operaház építésére, de ezek között még nem szerepelt az igazi, amire végül is gazdasági okok miatt esett a választás.
Budapest, Andrássy út 22. szám alatt található Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült, Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek is közreműködtek, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. Pest-Budán 1837 óta a Nemzeti Színház adott otthont a zenés drámai műfajnak, azonban az 1867-es kiegyezést követően a város gyors fejlődésének köszönhetően a színház egyre szűkebbnek bizonyult feladatai ellátására. 1872-ben létrejött az a bizottság, amely a felépítendő operaház helyét volt hivatva kijelölni. 1873-ban a belügyminiszter versenytárgyalást írt ki az épület megépítésére, ezt Ybl Miklós terve nyerte meg. Az építkezés 1875-ben kezdődött és kilenc évig tartott. A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor Ferenc József császár jelenlétében. E díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László
nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. Az első világháború kitörése erősen visszavetette a színház fejlődését, az Operaház egy évre be is zárt. A két világháború között művészi szempontból ismét virágzásnak indult, köszönhetően Radnai Miklós és Márkus László igazgatók munkásságának. A második világháborút kisebb sérülésekkel vészelte át, így viszonylag hamar, 1945 márciusában ismét megnyitotta kapuit. 1945 óta az intézmény hivatalos neve Magyar Állami Operaház. 1951-től a közönség igényeinek növekedése miatt az Operaházhoz csatolták a Városi Színházat, amely1953-tól az Erkel Színház nevet viseli. Az operatársulat mellett a ház ad otthont a Magyar Nemzeti Balettnek is.
Ybl Miklós utolsó évei Részt vett a Magyar Tudományos Akadémia építésében, nagy fájdalma volt, hogy mégsem választották az Akadémia tagjai közé. Folytatta a Hild József által tervezett Szent István Bazilika építését is, majd a budai Vár újjáépítésén fáradozott. Unokaöccse, Ybl Lajos is segédkezett: ő tervezte a krisztinavárosi szárnyat. Ybl Miklós ezt a művét már nem tudta befejezni, 1891. január 22-én elhunyt.
Felhasznált irodalom:
● Mesélnek a ferencvárosi utcák. Szerk. Lukács Emília, Ferencváros Önkormányzat, Budapest 2001 ● Wikipédia ● Google képek
Készítették: Hanyecz István Marosvölgyi Zétény Szabó Roland (6.b)
Visszhang
A Kosztolányi Dezső Általános Iskola hivatalos lapja Megjelenik évente egyszer E számban közreműködtek: Bakonyi Zsolt, Bud Laura, Doba Aisa Diana, Földesi Nagy Fanni, Hanyecz István, Lepsik Angelika, Máramarosi Boróka, Marosvölgyi Zétény, Sárközi Nóra, SértzBence, Sutka Gergő, Szabó Roland
Dicső
Felelős kiadó: István - Igazgató
