A JÓZSEFVÁROSI MAGDOLNA NEGYEDBEN ÉLŐ SZERHASZNÁLÓ ÉS VESZÉLYEZTETETT FIATALOK ÉLETMÓDJÁNAK ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK VIZSGÁLATA

A JÓZSEFVÁROSI MAGDOLNA NEGYEDBEN ÉLŐ SZERHASZNÁLÓ ÉS VESZÉLYEZTETETT FIATALOK ÉLETMÓDJÁNAK ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK VIZSGÁLATA

KURT LEWIN ALAPÍTVÁNY Budapest, 2010. október

Tartalom Bevezetés................................................................................................................................................. 3 1. A kutatás módszere ............................................................................................................................. 4 1.1. Mintavétel .................................................................................................................................... 4 1.2. Adatfelvétel eszköze és módja ..................................................................................................... 8 1.3. Adatok feldolgozása ..................................................................................................................... 8 1.4. Minta ............................................................................................................................................ 9 2. A Magdolna negyed bemutatása ...................................................................................................... 10 2.1. A Magdolna negyed lakosságának gazdasági, társadalmi helyzete ........................................... 10 2.2. A civil szervezetek munkatársaival készített interjúk tapasztalatai ........................................... 11 3. A célcsoport tagjaival készített interjúk tapasztalatai....................................................................... 14 3.1. Munka, iskola ............................................................................................................................. 14 3.2. Életmód, szabadidő eltöltési szokások, jelenlegi életkörülmények ........................................... 17 3.3. Jelentős személyek, kapcsolatok................................................................................................ 22 3.4. Siker, kihívás, probléma.............................................................................................................. 25 3.5. Szerhasználati szokások.............................................................................................................. 28 4. A kérdőívek elemzésének eredményei.............................................................................................. 36 5. A leállt szerhasználókkal készült interjúk tapasztalatai..................................................................... 42 Összefoglalás, ajánlások ........................................................................................................................ 45 Felhasznált irodalom ............................................................................................................................. 47 Mellékletek............................................................................................................................................ 48

2

BEVEZETÉS A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat megbízásából a Magdolna Negyed Program II. "T3/Szociális és bűnmegelőzési program" alprogram "T3/2 Közterületi szociális / drogmunka” program megvalósításának lehetőségét a Megálló Csoport Alapítvány nyerte el. A Kurt Lewin Alapítvány 2010. szeptember 15 és október 31 között a program részeként készített kutatást a célterületen.1 A Magdolna negyed a főváros és ezen belül Józsefváros egyik gazdaságilag és társadalmilag leginkább elmaradott területe; alacsony iskolázottság, magas munkanélküliség, leromlott fizikai környezet, rossz közbiztonság és magas kriminalitás jellemzi. A területen komoly problémaként merül fel a kábító- és bódítószerek fogyasztása és kereskedelme is. A negyedben elterjedt szerhasználat a környéken élő fiatalabb korosztályokat is érinti. A fiatalok szerhasználati szokásairól azonban kevés adattal, információval rendelkezünk. Jelen feltáró kutatás célja a korábban kevéssé kutatott témában új, részletes ismeretek biztosítása. A tanulmány a Magdolna negyed területén élő 14 és 20 év közötti, szerhasználó és veszélyeztetett gyerekek és fiatalok életkörülményeit és életmódját vizsgálja és hasonlítja össze. A célcsoport helyzetének felmérése céljából többek között iskolai előmenetelükről, munkahelyi tapasztalataikról, szabadidő eltöltési szokásaikról, családi körülményeikről, kortárs kapcsolataikról, sikerélményeikről, problémáikról, a negyedről való vélekedéseikről, illetve szerhasználati szokásaikról gyűjtöttünk információt. Mivel a kutatás során korábbi ismeretek hiányában új információk szerzésére; illetve vélekedések, beállítódások feltérképezésére törekedtünk; elsősorban kvalitatív, mélyinterjús technikát alkalmaztunk. A beszélgetések során az interjúalanyok előre meghatározott kérdésekre válaszoltak, válaszaik eszerint összehasonlíthatóvá és csoportosíthatóvá váltak. Emellett azonban az egyéni különbségek figyelembevételére is lehetőség adódott, így az új, a beszélgetések során felszínre kerülő fontos információk is becsatornázódtak. A Magdolna negyedben élő fiatalok életmódjának és életkörülményeinek ismerete szükséges az őket elérni kívánó szervezetek, intézmények hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében. Részletes információk alapján válik lehetővé a fiatalok számára megfelelő programok kialakítása, a már meglévő programok esetleges módosítása, fejlesztése. A kutatás eredményei eszerint elősegítik a Megálló Csoport és a területen működő egyéb szervezetek munkáját a célcsoport igényeire reflektáló szolgáltatások kidolgozását és működtetését illetően.

1

A tanulmányt készítették: Arnold Petra, Ágyas Réka, Héra Gábor és Kiss Julianna. Köszönettel tartozunk továbbá a Kurt Lewin Alapítvány munkatársainak és önkénteseinek, név szerint Illés Mártonnak, Mocsári Juditnak, Rácz Attilának és Széger Katalinak, akik a kutatás adatfelvételi szakaszában vettek részt. Köszönetet mondunk ezen felül azon helyi szervezetek munkatársainak, akik interjúk adása és adatfelvételi helyszínek biztosítása által segítették munkánkat.

3

1. A KUTATÁS MÓDSZERE A kutatás alapvetően kvalitatív, mélyinterjús technikára épül, emellett önkitöltős kérdőívet is alkalmaztunk. A következőkben a mintavételi eljárás jellegéről, az adatfelvétel eszközeiről, az adatfeldolgozás folyamatáról, illetve a minta tulajdonságairól számolunk be.

1.1. Mintavétel A rejtett, nem identifikálható, nehezen elérhető, és ismeretlen összetételű csoportok elérésére a szakirodalom (Babbie, 2003; Kemmesies, 2000) klasszikusan a hólabda módszert javasolja. Korábbi kutatások azonban azt mutatják (Rácz, 2006), hogy a rejtett droghasználói csoportok elérése a klasszikus hólabda módszerrel – vagyis amikor egy kiinduló személy adja meg egy olyan barátjának az elérhetőségét, aki a kérdező által felvázolt jellemzőkkel bír –, nem bizonyult hatékonynak. Ugyanis a droghasználók nem bíznak meg a kérdezőben, vagy ha ők meg is bíznak, a többi hólabda – vagyis a barátaik – nem mutatnak bizalmat a kérdező iránt. Rácz kutatásai alapján az ún. networking módszer – amikor a kiinduló személy nem adja meg barátja elérhetőségét a kérdezőnek, hanem a kiinduló személyen keresztül történik a kapcsolatfelvétel – sokkal hatékonyabbnak mutatkozik rejtett droghasználók körében (Rácz, 2007).2 Tekintettel a célcsoport rejtőzködő voltára, jelen kutatásban a networking technikát alkalmaztuk a fiatalok elérésére. A mintavételi eljárás öt lépésben történt, amelyet az alábbi ábra szemléltet (Kemmesies 2000). 1. táblázat: A hólabda/networking technika ötlépéses modellje 1. lépés

2. lépés

3. lépés

4. lépés

5. lépés

Előkészületek

A terep előkészítése

A kiinduló hólabda

Terepmunka

A minta kontrolállása

Kiinduló interjúalany rekrutálása

Hólabda csatornák elindítása

Az interjúalanyok és az interjúalanyok számának kontrollálása

A célpopuláció definiálása, Interjúkészítők kiválasztása

A kutatási terv folyamatos felül bírálata, a minőség kontrolálása Adatfelvételi battéria korrigálása az interjúzás során Forrás: Kemmesies, 2000, 267. o.

2

Mind a klasszikus hólabda, mind a networking technika egy véletlenhez közelítő, nem valószínűségi mintavételi eljárás, a különbség csupán a célcsoport elérésének módjában rejlik: az előbbi esetben a kérdező megkapja az interjúalany elérhetőségét, utóbbi esetben nem kapja meg.

4

Előkészületek (1. lépés) A célpopuláció definiálása A kutatás célpopulációját a 14-20 éves Magdolna negyedben élő veszélyeztetett fiatalok jelentették. Veszélyeztetett csoportok alatt azokat a társadalmi csoportokat értjük, amelyek szociodemográfiai jellemzőik, valamint a kapcsolódó kockázati tényezők alapján fokozottabban érintettek a drogfogyasztás illetve a drogfogyasztással összefüggő problémák által (Paksi, Arnold 2009). Mindezidáig nemzetközi viszonylatban nem született egységes definíció a veszélyeztetett populációra vonatkozóan, az EMCDDA (Kábítószer- és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja) jellemzően a következő csoportokat emeli ki (EMCDDA, 2008): fiatalkorú bűnelkövetők; állami gondozott fiatalok; korai iskolaelhagyók, illetve társadalmi vagy tanulási problémákkal küzdő diákok; hátrányos helyzetű családokban és/vagy lakóövezetekben élő fiatalok. Jelen kutatás esetében tehát a veszélyeztetett populáció alatt a hátrányos lakóövezetben lakó fiatalok értendők. A célpopulációt további két csoportra osztottuk, amelyeket a drogfogyasztás gyakorisága mentén mutatkozó két véglet, azaz rendszeres/problémás használó illetve nem használó/kipróbáló alapján határoztunk meg3:  Azon 14-20 éves Magdolna negyedben élő fiatalokat, akik soha életükben nem használtak vagy csupán néhány alkalommal fogyasztottak tiltott szert és/vagy legálisan beszerezhető visszaélésszerűen használható szert,4 nevezzük veszélyeztetett nem szerhasználó fiataloknak (továbbiakban veszélyeztetett csoport).  Azon 14-20 éves Magdolna negyedben élő fiatalokat, akik a kérdezést megelőző évben legalább heti rendszerességgel fogyasztottak tiltott szert és/vagy legálisan beszerezhető visszaélésszerűen használható szert nevezzük veszélyeztetett szerhasználó fiataloknak (továbbiakban szerhasználó csoport). A rendszeres szerhasználók definiálásánál az EMCDDA problémás szerhasználókra vonatkozó definícióhoz – miszerint problémás drogfogyasztónak tekinthető az, aki tartósan és/vagy rendszeresen fogyaszt opiát-, és/vagy amfetamin-származékokat és/vagy kokaint, és/vagy bármilyen drogot intravénásan (Tomba et al, 2008) – nyúltunk, némiképp kiterjesztett változatban. Az EMCDDA definícióban alkalmazott szereken túlmenően további szereket vontunk be, tekintettel arra, hogy a 2007-es ESPAD5 kutatás eredményei azt mutatják, hogy a budapesti 8-10. évfolyamos középiskolások körében legelterjedtebb szer a marihuána. A diákok 20,6 százaléka fogyasztott valaha életében marihuánát, amelyet az alkohol gyógyszerrel, visszaélésszerű gyógyszerhasználat, patron, lufi, szipu, valamint az XTC követnek (lásd alábbi táblázat, Elekes 2009). 3

Jelen kutatásban tehát az alkalmi használók nem kerültek a mintába. A következő szereket vizsgáltuk: Marihuána, hasis (fű), Ecstasy (XTC, bogyó, eki), Amfetamin (szpíd), Kokain, Heroin, Egyéb opiátok (máktea), LSD (bélyeg), Mágikus gomba, Crack, GHB (folyékony ecstasy, gina), Szerves oldószer, szipu, Herbál drogok, Rush (popez), Angyalpor, I-por (ketamin, ica), Patron/lufi, Szteroidok, doppingszerek, Altató, nyugtató orvosi javallat nélkül, Alkohol gyógyszerrel, Mefedron (kati) 5 European School Project on Alcohol and other Drugs nemzetközi kutatássorozat, amely négyévente kerül lebonyolításra a 8-10. évfolyamos diákok körében országos reprezentatív mintán nemzetközi standardok figyelembevételével. 4

5

2. táblázat: Szerenkénti életprevalencia értékek a budapesti 8-10. évfolyamos diákok között (a válaszolók százalékában) marihuána/hasis

20,6

alkohol gyógyszerrel

12,3

nyugtató/altató

10,3

patron/lufi

7,2

szipuzás

6,8

ecstasy

5,8

amfetaminok

5,2

LSD és más hallucinogének

3,8

egyéb ópiátok

2,9

kokain

2,7

mágikus gomba

2,7

heroin

1,7

crack

1,6

intravénás fogy.

1

GHB

0,8 0

5

10

15

20

25

Forrás: Elekes 2009 48.o.

Jelen kutatásban a „tartós droghasználat” a kérdezést megelőző évre – a problémás droghasználók prevalenciájának becslésénél is az egy éves periódust szokták alkalmazni (Kraus et al, 2004) –, a rendszeres droghasználat pedig a heti rendszerességgel történő szerhasználatra vonatkozik. Interjúkészítők (kérdezők) Az interjúzás minőségét jelentősen befolyásolja, hogy milyen képzettségű személyek a kérdezők, így a – kérdezéshez szükséges adottságokkal bíró6 – terepkutatásban járatos 6

A kérdezői képzettséghez szükséges kritériumok (Kvale, 2005, 150.o.): A kérdező,  Jól informált: a kérdező alapos ismeretekkel rendelkezik a témáról (a kutatási tervezetet előzetesen megkapja, illetve szóbeli tájékoztatásban is részesül).  Világos: világos, egyszerű és rövid kérdéseket tesz fel; világosan és érthetően beszél, nem használja a tudományos nyelvet vagy a szakzsargont.  Udvarias: engedi, hogy az interjúalanyok befejezzék mondanivalójukat, hagyja őket saját gondolkodási és beszédtempójukban haladni. Abban az esetben, ha eltér a témától, akkor udvariasan visszatereli az interjúalanyt. Nyugodt, tolerálja a szüneteket.  Érzékeny: aktívan figyel az elhangzottak tartalmára, meghallja a válasz jelentéseinek árnyalatait. A kérdező empatikus, figyel az elhangzottak érzelmi üzeneteire, nem csak azt hallja, hogy mit mondanak, hanem azt is hogyan, illetve észreveszi mi nem hangzott el. A kérdező érzi, ha egy téma túl érzékeny ahhoz, hogy azt tovább tárgyalják az interjú során.  Nyílt: a kérdező érzékeli, hogy az interjú mely aspektusai fontosak az interjúalany számára és nyílt az interjúalany által esetlegesen felvetett aspektusokra, azonban figyel arra, hogy jelentősen ne kalandozzon el a témától.  Irányító: tudja, mit szeretne megtudni, ismeri az interjú célját (a vezérfonalat fejből tudja). A kérdező irányítja az interjú folyamatát, és nem fél megszakítani udvariasan az interjúalany elkalandozásait.  Emlékező: megőrzi, amit az interjúalany mond, vissza tudja idézni a korábbi állításokat, valamint viszonyítani tudja az interjú különböző szakaszaiban elhangzottakat egymáshoz.  Értelmező: a kérdező az interjúalany állításainak és azok jelentésének kiterjesztésére törekszik. Ha valami nem világos a kérdező számára, akkor megkéri az interjúalanyt, magyarázza el, fejtse ki jobban.

6

szakembereket választottuk kérdezőnek, akik az adatfelvétel megkezdése előtt felkészítésen vettek részt. A terep előkészítése (2. lépés) A terep valamint a célcsoport feltérképezése három Magdolna negyedben tevékenykedő civil szervezet munkatársaival készített interjú7 – akiket szakértői mintavétellel választottunk ki – valamint a terepen való személyes benyomások alapján történt. A kiinduló hólabda; Hólabda „csatornák” elindítása (3-4. lépés) A célcsoport elérésére azon helyszíneket választottuk ki, amelyeket a civil szervezetek munkatársai – akikkel interjút is készítettünk a környék feltérképezése, a célcsoport jellemzőinek alaposabb megismerése céljából – ajánlottak. Ennek megfelelően a hólabdák elindítása a következő helyszínekről történt: a Magdolna-negyed utcái, a Megálló Csoport Alapítvány, a Kesztyűgyár Közösségi Ház. A hólabda csatornák történhetnek lineárisan vagy multilineárisan (Kemmesies, 2000). Ez előbbi esetben a kiinduló személy networkjéből csupán egy személy kerül a mintába, míg utóbbi esetben a kiinduló személy networkjéből az összes olyan személy lekérdezésre kerül, akik eleget tesznek a mintába való kerülés kritériumainak (kor, drogfogyasztási típus). A multilineáris metódust abban az esetben célszerű alkalmazni, amikor a kutatás egy bizonyos területen koncentráló populációt céloz meg feltérképezni. Jelen kutatás a Magdolna negyedre fókuszált, így a networking technika a multilineáris metódus szerint történt. Az interjúalanyok kiválasztása során figyeltünk arra, hogy az interjúkészítők ne kérdezzenek olyan interjúalanyt, aki barát, ismerős, családtag, rokon. Az interjúalanyok kiválasztása szűrőkérdőív segítségével történt.8 Az interjúalanyoknak 1500 Ft értékben étkezési utalványt ajánlottunk fel a kutatásban való együttműködésért. A minőség kontrolállása (5. lépés) Az adatfelvétel során folyamatosan kontrolláltuk, milyen kvótajellemzőkkel bíró interjúalanyok kerültek a mintába. Továbbá az adatfelvételi battériát szükség esetén alakítottuk az első interjúk lebonyolítását követően.

7 8

Az interjúvázlat a tanulmány Mellékletben tekinthető meg (2. melléklet). A szűrőkérdőív a tanulmány Mellékletében tekinthető meg (5. melléklet).

7

1.2. Adatfelvétel eszköze és módja Jelen vizsgálat mélyinterjús, önkitöltős kérdőív kombinált technikákkal valósult meg. Interjú A mélyinterjúk vázát korábbi kutatások során drogfogyasztók illetve speciális populáció körében alkalmazott interjúvázlatok egyes részei (Rácz, 2007, Arnold et al 2009) jelentik, amelyet jelen kutatás céljának megfelelően további kérdésekkel egészítettük ki. Az alábbi főbb témaköröket vizsgáltuk:9  Iskola, munka  Életmód, szabadidő eltöltési szokások, jelenlegi életkörülmények  Jelentős személyek, kapcsolatok  Siker, kihívás, probléma  Szerhasználati szokások Kérdőív A szocio-demográfiai jellemzők valamint alkohol és drogfogyasztási szokások önkitöltős technikával kerültek felvételre, amelyeket szintén korábbi – nemzetközi viszonylatnak eleget tevő – kérdőívek alapján állítottunk össze (Paksi, 2003; Demetrovics, 2001).10

1.3. Adatok feldolgozása A kivonatolt mélyinterjúk elemzése a következő öt lépésben történt:  Az interjúkivonatok alapos átolvasása; ezzel teljes képet kaptunk a kérdezett életvilágáról.  Az interjúalany által kifejezett jelentés egységek meghatározása.  Ezen jelentési egységek lehető legegyszerűbb kifejezése és tematizálása.  A jelentési egységekre történő rákérdezés a kutatás céljának megfelelően.  Az első négy lépés alapján egy leíró állítás megfogalmazása. Az önkitöltős kérdőívek feldolgozása SPSS for Windows programmal történt.

9

Az interjúvázlat a tanulmány Mellékletében tekinthető meg (3. melléklet). Az önkitöltős kérdőív a tanulmány Mellékletében tekinthető meg (4. melléklet).

10

8

1.4. Minta A kutatás során a célcsoport tagjaival összesen 25 db interjút készítettünk, 11-11 interjút a fenti definíció szerint veszélyeztetett csoportba tartozókkal illetve szerhasználó csoportba tartozókkal. Továbbá előfordult három olyan interjúalany, akik bár a szűrőkérdőív alapján szigorúan véve egyik kategóriába sem sorolhatóak be, bekerültek az elemzésbe. Az említett interjúalanyok aktuálisan és rendszeresen jelenleg nem szerhasználók, de volt olyan egy éves periódus az életükben, amikor legalább heti rendszerességgel fogyasztottak szert. Tekintettel arra, hogy a kutatás során a két csoport identifikálása mögött a rendszeres és nem rendszeres használat kialakulása állt, illetve mivel a tanulmány szempontjából fontos témának tekintettük a szerhasználat csökkentése vagy teljes abbahagyása elősegítésének lehetőségeit és korlátait, úgy ítéltük meg, hogy a kutatás szempontjából releváns információkat nyújtanak a leállt szerhasználókkal készült beszélgetések, így ezen interjúalanyokat is bevontuk az elemzésbe – azonban külön fejezetben, az összehasonlításba nem beillesztve kezeljük őket. Ahogy az alábbi táblázatból is látható, a veszélyeztetett és szerhasználó csoportot tartalmazó 22 fős mintába a Magdolna negyed területén élő 14 és 20 év közötti fiatalok kerültek be. A nemek megoszlását tekintve a veszélyeztetett csoportban 6 férfi és 5 nő, míg a szerhasználó csoportba 10 férfi és csupán 1 nő került. 3.táblázat: A minta nemek illetve szerhasználó/veszélyeztetett szerinti megoszlása (N) Veszélyeztetett Szerhasználó Összesen Férfi 6 10 16 Nő 5 1 6 11 11 22 Összesen

Az interjúalanyok korát tekintve a veszélyeztetett csoportba 3 db 15 éves, 1 db 16, 17 és 18 éves, 3 db 19 éves, valamint 2 db 20 éves fiatal, míg a szerhasználó csoportba 1 db 15 éves, 4 db 17 éves, 5 db 18 éves és 1 db 19 éves fiatal került. Összességében véve a válaszadók több mint fele 17, illetve 18 éves. Az ide tartozó 12 válaszadó közül 9 szerhasználó. 4. táblázat: A minta kor szerinti megoszlása (N) Kor Veszélyeztetett Szerhasználó Összesen 15 3 1 4 16 1 0 1 17 1 4 5 18 1 5 6 19 3 1 4 20 2 0 2 11 11 22 Összesen

Fontos leszögeznünk, hogy feltáró kutatásról lévén szó, nem törekedtünk reprezentatív minta kialakítására, csupán azt tűztük ki célul, hogy a két csoport (veszélyeztetett és szerhasználó) összehasonlítható legyen, azaz hasonló számú interjúalany kerüljön az egyes csoportokba. A kutatás módszertanának ismertetése után a továbbiakban a negyed társadalmi, gazdasági hátteréről nyújtunk rövid összefoglalást, meglévő szakirodalom és elsősorban a helyi szervezetek munkatársaival készített interjúk alapján.

9

2. A MAGDOLNA NEGYED BEMUTATÁSA A kutatás célterületeként meghatározott Magdolna negyed Budapest, és ezen belül Józsefváros egyik gazdaságilag és társadalmilag elmaradott területe. A következőkben elsősorban a negyedben működő civil szervezetek munkatársaival készített interjúk nyomán mutatjuk be a terület jellemzőit.

2.1. A Magdolna negyed lakosságának gazdasági, társadalmi helyzete A Magdolna negyed Józsefváros 11 területi egységének egyike, a Nagyfuvaros utca – Népszínház utca – Fiumei út – Baross utca – Koszorú utca – Mátyás tér által határolt terület. A negyedben „a leromlott fizikai környezet, társadalmi-gazdasági elmaradottság, hátrányos helyzetű családok magas koncentrációja egzakt módon is kimutatható.” (Alföldi et al, 2004, 3.o.) 11 A negyed lakossága 2004-es adatok szerint 12 068 fő (Alföldi et al, 2004). Akárcsak az egész kerületben, a negyedben is magas az idős népesség, illetve a fiatal korosztály aránya. A lakáshelyzetet a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások a fővároshoz és a kerülethez képest is magas aránya (37 százalék) jellemzi. A nemzetiségi és kisebbségi csoportokat nézve a roma családok aránya számottevő a negyedben – a Józsefvárosi Roma Önkormányzat információi szerint eléri az össznépesség 30 százalékát, ezt az adatot azonban tekinthetjük alsó becslésnek. A népesség hátrányos helyzetét mutatják a negyed iskolázottsági adatai, melyek szerint Józsefvárosban itt figyelhető meg a legnagyobb iskolai lemaradás. A 15 évesnél idősebb népesség 10,2 százaléka nem fejezte be az általános iskolát, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 éves és annál idősebb korúak körében 9,4 százalék. A foglalkoztatási helyzetre az adatok tanúsága szerint jellemző a gazdaságilag nem aktív népesség nagy száma (2001-ben 60 százalék). A regisztrált munkanélküliek aránya 6,2 százalék; a tartós munkanélküliek aránya 2,8 százalék. „A városrész gazdasági potenciálját, foglalkoztatási helyzetét tekintve az egyik legrosszabb terület Józsefvárosban.” (Alföldi et al, 2004, 30.o.) A Magdolna negyedet magas kriminalitás valamint rossz közbiztonság jellemzi. A negyed területén történik meg a kerületben elkövetett bűncselekmények mintegy 30 százaléka, miközben a kerület lakosságának 15 százaléka él ebben a városrészben. A területre főként az erőszakos, garázda bűncselekmények, gépkocsi feltörések, rablások, kifosztások, a prostitúció és kapcsolódó cselekményei, kábítószerrel kapcsolatos, illetve az alkohol, az italozó életmód miatt elkövetett bűncselekmények, családi botrányok jellemzőek. Továbbá elterjedt a „lakásmaffia” és az „uzsorahitel” intézménye is. A kábító- és bódítószerek használata illetve kereskedelme a negyedben komoly problémát jelent. A fiatalkorúak kábítószer-fogyasztását tekintve „a negyed általános iskolájának tanárai nem tudnak arról, hogy az iskolába fogyasztók is járnának, de tudják, hogy a gyerekek ismerik az elosztóhelyeket. A fiatalok egy része vegyszerek belélegzésével bódítja magát, szipuzik, akár közterületen, tömegközlekedési járművön is. A helyi szakemberek tapasztalatai

11

A fejezetben felhasznált adatokért lásd: Alföldi et al., 2004.

10

azt mutatják, hogy a gyerekek gyógyszerfogyasztása is komoly aggodalomra ad okot.” (ifj. Erdősi, 2007, 28.o.)

2.2. A civil szervezetek munkatársaival készített interjúk tapasztalatai Annak érdekében, hogy előzetes információkat nyerjünk a kutatás célcsoportjáról, illetve felmérjük a Magdolna negyedben működő, fiatalokat célzó szervezetek tevékenységét, összesen öt, helyi szervezeteknél dolgozó szakemberrel készítettünk interjút: beszélgetést folytattunk le a Megálló Csoport, a Kapocs valamint a Kesztyűgyár munkatársaival. Az interjúk elemzése során az alábbi főbb témaköröket jártuk körbe: a szervezet tevékenysége, célcsoportja; a környéken élők társadalmi, gazdasági helyzete; a fiatalok szerhasználati szokásai; a szervezet működése, eredményei, nehézségei, más szervezetekkel való kapcsolata; illetve fejlesztésre vonatkozó javaslatok.12 A szervezetek tevékenységei és célcsoportjai A meginterjúvolt szervezetek közös célja a környéken élő problémás fiatalokkal való kapcsolatteremtés, annak érdekében, hogy megfelelő szabadidő eltöltési programokra tudják orientálni őket. A Megálló Csoport a Magdolna projekt részeként, egyrészt az „utcázós” tevékenységükkel próbálja elnyerni a fiatalok bizalmát és így elcsábítani őket az éjszakai pingpongra illetve más szabadidős tevékenységekre. Ugyanis „programjaik a fiatalokért és általuk működnek”. Céljuk, hogy olyan fiataloknak nyújtsanak segítséget, akiket már bizonyos okokból kifolyólag megbélyegzett a társadalom. A Kapocs elsődleges célkitűzése szintén a stigmatizált fiatalokra irányul: „Megpróbáljuk elérni, megtalálni, kapcsolatba kerülni azokkal a fiatalokkal, akikkel a felnőtt társadalom, az intézmények nem állnak szóba”. A Kapocs segítő találkozást kínál az „intézményeken kívül keveredett” fiataloknak, önkéntességet, ha egy ember segíteni szeretne barátain, önkifejezési lehetőséget a gyerekeknek, valamint életvezetési alternatívákat. A Kesztyűgyár programjai szintén a problémák enyhítésére irányulnak, valamint a Mátyás tér zártságán próbálnak változtatni annak érdekében, hogy kialakulhasson egyfajta interkulturális átjárhatóság, hogy „ne az legyen, hogy cigányok és nem cigányok adott esetben külön, hanem ebben a házban együtt vesznek részt programokon”. Nyitott és zárt programokat kínálnak a fiatalok számára. A nyitott programok előnye, hogy akármikor bemehetnek a fiatalok a Közösségi Házba beszélgetni, játszani, internetezni, péntek esténként Szertelen Partin vehetnek részt, így nem állandóan az utcán vannak. Továbbá ilyenkor tudomást szerezhetnek a zárt programokról is, mint például a Szenvedélyek Napja elnevezésű drog-prevenciós program, állásbörzék, filmes szakkörök, sport-, tánc-, kézműves foglalkozások. A Kesztyűgyár célcsoportja a 6 és 18 év közötti korosztály, bár elmondásuk szerint az összes program családi program, a gyerekekkel együtt járnak a szülők is. Ezért nehéz meghúzni a célcsoport határvonalait, „mert ha meghúzunk egy életkort, akkor olyan lenne, mintha nem lenne alatta és felette”. A Kapocs 12 és 22 év közötti korosztállyal foglalkozik, míg a Magálló házirendje szerint 14 év az alsó korhatár.

12

Az egyes témakörök kapcsán az elkészült interjúkból idézünk, melyeket dőlt betűvel jelölünk.

11

A szervezetek a fiatalok elérésében nem ütköznek különösebb nehézségekbe, a programokon keresztül értesítik a fiatalokat a lehetőségekről, sőt sok esetben egymásnak adják az információt a gyerekek. Mindegyik szervezet említette, hogy már kialakult az állandóan visszajáró fiatalok köre is, ami körülbelül 25-40 főre tehető, de ezen felül jóval többen megfordulnak náluk. A környéken élők társadalmi, gazdasági helyzete, problémái A Magdolna negyedben élők társadalmi helyzetét szinte egységesen írták le az interjúalanyok. A családok szociális körülményeit rendkívül rossznak ítélik meg, munkanélküliség vagy alacsony fizetésű alkalmi munkák jellemzőek, ami miatt nagyon sok család mélyszegénységben él, illetve emiatt kiemelkedő a vagyon elleni bűncselekmények száma is. Szenvedélybeteg szülők, lakásproblémák, kilakoltatások és hajléktalanság is jellemzi a területet. A fiatalok „a gyökerekből nem tudnak táplálkozni”, ezért önértékelési problémáik alakulnak ki, ebből adódóan pedig jellemző az agresszivitás, az állandó konfliktus a társadalmi szabályokkal: „cipelik a korosztály problémáit, nincs esélyük arra, hogy normális családot alapítsanak”. A gyerekek sok esetben „nagyon korán válnak családfenntartóvá, keresővé a családban”. A válások száma igen magas, ebből következően pedig magas azon szülők aránya, akik egyedül nevelik gyermekeiket. A fiatalok értékrendjében nem szerepel az iskola, a tanulás. Pozitívum, hogy a fiatalok többsége jár iskolába, „azt lehet tudni, hogy járnak, de hogy volt-e bukás, azt annyira nem”. Szerhasználat Az interjúalanyok szerint a fiatalok többsége érintett drogfogyasztás szempontjából: inkább az utcán, kapualjakban, parkokban történő füvezés, szipuzás jellemző, amelyről nyíltan beszélnek is a fiatalok. A keményebb kábítószereket azonban - főleg anyagi helyzetük miatt – nem fogyasztják. Hétvégéken bulik alkalmával előtérbe kerülnek az amfetamin származékok, valamint az alkohol és gyógyszer együttes használata. Az egyik interjúalany szerint „a drogfogyasztás nem itt a legnagyobb probléma, azt gondolom, mint Magyarországon, mint mindenütt, kínálati piac van.” A nagyobb gondnak azt tekinti, hogy a közösség, a nemzedék igen instabil és nem tud ellenállni a függőségnek. Ezért fontos az, hogy legyen a családon, iskolán kívül is egy olyan tér, ahol tudnak a témáról beszélni a fiatalok. „Én azt látom, hogy már abban is tudunk nekik segíteni, hogy nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy amit csinálnak, annak milyen rövid, közép, hosszú távú következményei vannak.” A szervezetek sikerei, problémái, együttműködés Az interjúalanyok szerint szeretnek náluk lenni a gyerekek, „nem tudjuk elzavarni őket”. Naponta változó a fiatalok száma, néha senki nincs, de néha záráskor alig tudják hazaküldeni a látogatókat. Nehéz elnyerni a gyerekek bizalmát, ugyanis alapvetően egy zárt közösség, azonban már felismerik őket, pozitívum, hogy egyfajta kapcsolatot már sikerült velük kialakítani. A szervezetek működésében programjainak sikere ellenére felmerültek problémák, bizonyos esetekben a programok „túl kötöttek és időben nem reálisak” és mivel egyszeri projektek így nincs prioritásuk. Igaz, hogy a munkatársak gyakran szabad kezet kapnak, néha még sincsenek megfelelő eszközeik elgondolásaik megvalósításra. Emellett néhány interjúalany kiemelte, bizonytalannak érzik a szervezetük működését, nehéz évekre előre gondolkodniuk, 12

mivel támogatásaik nem hosszú távra biztosítottak, esetenként állandó financiális problémákról tájékoztattak. Az interjúalanyok minden esetben hiányosságokról számoltak be együttműködés terén is. Ez egyrészt jelenti azt, hogy a szülők nem minden esetben működnek együtt a szervezetekkel. Másrészt elutasítóak az iskolák is, nem kezelik a fenti szervezeteket partnerként annak ellenére, hogy az iskolák sok esetben nem képesek megszervezni hasonló programokat. „Zavarja őket, hogy minket nem elsősorban az iskola érdekel, hanem a gyerek. Ambivalens a viszony, egyrészt irigykednek, mert jó kapcsolatban vagyunk a srácokkal, másrészt meg nem számolnak velünk.” A pedagógusok helyzetét is nehéznek tartják, nem tudnak bánni a gyerekekkel, ehhez „se eszköz, se módszer, se támogatás” nem áll a rendelkezésükre. Harmadrészt az önkormányzattal való hatékony kapcsolatról sem számoltak be az interjúalanyok: „az önkormányzattal van egy együttműködési megállapodásunk…nem igazán támaszt igény felénk, nem tudom, hogy igazán mögöttünk van-e”. Az egyéb, helyi szervezetekkel a Kesztyűgyár rendszeresen együttműködik. Zárt programjai sok esetben külsős programok, amelyeket más civil szervezetek valósítanak meg. Mivel nagyon népszerűek ezek a programok, jól látható az erős kapcsolat, de ennek folyamatos megerősítésére oda kell figyelniük. Céljuk „híd szerepben lenni…egyrészt a civil szervezetekkel vagyunk kapcsolatban és a gyerekekkel, és ezt próbáljuk összehozni.” A többi szervezet részéről nem hangsúlyozták az egyéb szervezetekkel való együttműködés erősségét. Javaslatok, ajánlások A Magdolna negyedben felmerülő problémák hatékonyabb orvoslására az alábbi javaslatok fogalmazódtak meg.  Érdemes lenne olyan programokat indítani, amelyek a pedagógusoknak nyújtanak segítséget abban, hogy megfelelő módon tudják kezelni a súlyos szociális problémákkal küzdő gyerekeket.  Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a családokra. „Én több szabadságot adnék, de több odafigyelést is”. Komplexebb programok indítása szükséges, nem csak a gyerekekre összpontosítva, hiszen a problémák mélyebben gyökereznek. Igaz, már több szervezetben családi programok is vannak, ezeket azonban még hangsúlyosabbá kellene tenni.  Fontos a megfelelő igényfelmérés, az érintettek bevonása a programok kialakításában is. „Az itt élők viselkedését, mozdulatait, működését kellene figyelembe venni. Belőlük kellene kiindulni, át kellene gondolni a velük való beszélgetést. Nem kutatás kellene, hanem csak beszélgetni belük.” Több esetben hangsúlyozták az interjúalanyok, hogy a szervezetek önmagukban kevesek ahhoz, hogy a területre jellemző össztársadalmi problémákat orvosolják. Ezért állami szintű beavatkozás, munkahelyek teremtése, hatékonyabb szociális támogatási rendszer alkalmazása, az iskolák átvilágítása szükséges. „Olyasfajta programot kellene kitalálni az államnak, amely sokkal átfogóbb és sokkal mélyebben kezeli ezt a problémát.” „Az is jó, amit mit csinálunk, vagy akár a Kék Pont vagy akárki…de azt, gondolom, hogy ez ilyen karcolásra gyógyír.” 13

3. A CÉLCSOPORT TAGJAIVAL KÉSZÍTETT INTERJÚK TAPASZTALATAI A kutatás adatfelvétele során a kérdezőbiztosok a beszélgetéseket interjúvázlatok segítségével irányították. Eszerint az interjúalanyok előre meghatározott kérdésekre válaszoltak, így válaszaik összehasonlíthatóak és csoportosíthatóak. Az interjúvázlatot különböző témakörökre osztottuk, ily módon mind a veszélyeztetettként definiált, mind az aktív és mind a leállt szerhasználók kategóriájában témakörökre bontva vizsgáltuk a hasonlóságokat és különbségeket. A következőkben az egyes témaköröket végigjárva hasonlítjuk össze a veszélyeztetett és a szerhasználó csoportba tartozó fiatalok eredményeit.

3.1. Munka, iskola Az interjúk során a fiatalokkal elsőként munkájukról valamint az iskoláról beszélgettünk. Megkérdeztük, hogy jelenleg dolgoznak-e, milyen korábbi munkahelyi tapasztalatokkal rendelkeznek, milyen munkát képzelnek el maguknak a jövőben, milyennek tartják az iskolát, milyen a kapcsolatuk a tanárokkal, diákokkal, milyen tanulónak tartják magukat, milyen jellegű problémákkal szembesülnek az iskolában. Jelenlegi munkák A szerhasználó interjúalanyok túlnyomó többsége még tanköteles korú lévén nem rendelkezett állandó munkahelyi tapasztalattal. Ennek ellenére többen beszámoltak korábbi munkatapasztalatokról, többnyire idényjellegű, alkalmi munkákról (pl. takarítás, segédmunka építkezésen, autószerelés). Ezeket a munkákat közeli családtagok – legtöbb esetben szülők – révén szerezték. Az alkalmi munkákkal kapcsolatos problémákat nem említettek. A veszélyeztetett fiatalok között az interjúalanyok többsége szintén 18 éven aluli, nem dolgoznak rendszeresen. Alkalmi munkákat, kisebb nyári feladatokat azonban többnyire végeztek korábban (pl. festő-segédség, hagymapucolás, szórólapozás), melyeket szintén többnyire rokonok vagy ismerősök biztosítottak számukra. Ebben a csoportban több már nem iskolaköteles korú fiatallal is találkoztunk, akik vagy a középiskola utolsó événél tartottak, vagy továbbtanultak. A felsőoktatásban résztvevő 3 interjúalanyunk vidékről költözött Budapestre, egy-két éve laknak a Magdolna negyedben. Egyetemi, főiskolai tanulmányaik mellett nem dolgoznak, esetenként alkalmi munkákat vállalnak: "Elvileg tanulni vagyok itt, itt nem dolgozom, otthon szoktam." Munkával kapcsolatos tervek A szerhasználó interjúalanyok arra a kérdésre, hogy milyen munkát szeretnének, rendelkeztek konkrét elképzelésekkel. Többen vendéglátó-ipari végzettséget adó középiskolában tanulnak jelenleg is, pincérnek, szakácsnak készülnek; emellett nehézgépkezelőnek tanuló, biztonsági őrnek készülő, szállítmányozással, bolti eladással, illetve festéssel-mázolással is foglalkozni akaró fiatalok is szerepeltek a mintában. Több interjúalany kifejtette: a munka számukra elsősorban pénzszerzés szempontjából fontos. „Úgy állok az egészhez, hogy a lényeg, hogy legyen munka, legyen belőle pénz.” A vendéglátós szakma továbbá gyakran, mint a külföldre való kijutás lehetősége jelent meg, sokan világjáró hajón képzelték el a pincérséget. Illetve többen jelezték, választott szakmájuk azért tetszik nekik, mert nem annyira megterhelő, mint egyes fizikai munkák. 14

A veszélyeztetett csoportban szintén többen a szakács, pincér szakmát jelölték meg, mint jövőbeli munkalehetőséget. Emellett volt, aki műkörmösnek, fodrásznak; volt, aki testőrnek, professzionális bokszolónak készült. A szerhasználókhoz hasonlóan itt is többnyire elsősorban a megélhetés szempontjából volt fontos a munka: „kapsz érte pénzt.” Emellett néhányan kifejtették, hogy választott szakmájuk le is köti, érdekli őket. Ebben a csoportban is több esetben felmerült a külföldi munkavállalás lehetősége: I: Hát előtte leteszem ezt a szakmát. Azután, hát nem tudom, lehet, hogy érettségi, de nem biztos. K: Mitől függ? I: Hát hogy felvesznek-e hajóra? Mert ki szeretnék menni hajóra. Ez a tervem van, egyelőre. De aztán mi lesz két év múlva, azt nem tudom. K: És ismersz olyat, aki hajón dolgozik? I: Igen. K: Kit? I: A bátyám is hajón dolgozott, ismerőseim is. A felsőoktatásban való részvétel a három vidéki származású, tanulmányai miatt Budapestre költöző interjúalany esetében jelent meg. Továbbá egy, a területen régóta élő interjúalany jelezte, hogy a későbbiekben ügyvédként szeretne továbbtanulni. Jelenlegi tanulmányok A szerhasználó fiatalok többsége szakközépiskolába jár. Saját bevallásuk szerint jelenleg többnyire közepes, néhányan rosszabb tanulók. A beszélgetések során azonban szinte kivétel nélkül beszámoltak bukásról, évismétlésről, néhány esetben iskolaváltásról is. Több esetben a szerhasználatot hozták fel a rossz tanulmányi eredményt okozó tényezőnek: „Fiatalság, csajok, kábítószer.” Jelenleg az interjúalanyok többnyire szeretnek iskolába járni, főként a barátok, a társaság, a jó hangulat miatt. Az osztálytársaikkal való viszonyt általában kifejezetten jónak tartják, sok olyan iskolai barátról számoltak be, akikkel kiskoruk óta ismerik egymást. Ennek ellenére az iskolában is előfordul verekedés, illetve a barátok gyakran ösztönzik őket a tanulás hanyagolására: „Ott is belevisznek a rosszba”. A tanárokhoz fűződő viszony változó képet mutat. Bizonyos tanárokat szeretnek, bizonyos tantárgyakat élvezettel tanulnak, több esetben említettek azonban konfliktust pedagógusokkal. A konfliktusok oka, hogy nem értik meg őket, néhányan kifogásolták az oktatás színvonalát. „Amit ők tudnak, azt én is tudom. Gyakorlat órán rajzolni kell, én meg pincér vagyok, az hogy jön oda?” A szerhasználó interjúalanyok közül legtöbben – változó gyakorisággal – lógnak az iskolából. Ez jelenthet heti pár órát, de akár egy héten három napot is. Többeknek sokszor nincs kedve bemenni, mások a késői fekvéssel, a szerhasználattal magyarázzák az iskolakerülést: „Van amikor úgy kiütöm magam”. A veszélyeztetett interjúalanyok többsége szintén szakközépiskolába jár. Többnyire jó vagy közepes tanulónak tartják magukat.

15

Többen beszámoltak korábbi, esetenként jelenlegi tanulási nehézségekről. Ebben a csoportban is többször fordult elő lógás, esetenként évismétlés, iskolaváltás. „Most kirúgtak, de megyek vidékre lakni holnap reggel.” A hiányzások gyakoriságára különféle magyarázatokat adtak; betegséget, más elfoglaltságot említettek, de sokszor előfordult, azért nem mentek be az iskolába, mert egyszerűen nem volt kedvük hozzá. Több interjúalany azonban hangsúlyozta, egyáltalán nem szokott lógni az iskolából. „Ha szeretek iskolába járni, bemegyek minden nap”. Jelenleg az interjúalanyok többsége jól érzi magát az iskolában. Osztálytársaikkal többnyire jó kapcsolatról számoltak be: „órákon tanulgatunk, szünetben nevetgélünk.” Ennek ellenére néhányan említettek diáktársaikkal való konfliktust, verekedést: „rám szálltak volna különben.” Tanárjaikkal többnyire elégedettek, többször említettek olyan pedagógust, akit kifejezetten szerettek. Bizonyos esetekben azonban ebben a csoportban is beszámoltak olyan tanárokról, akikkel előfordultak konfliktusok: „Volt olyan, akivel majdnem összementem, beszéltem a lánnyal, rám kiabáltak, meg ilyesmi, én meg visszakiabáltam.” Összegzés Az interjúalanyok munkával kapcsolatos tapasztalatai hasonlóak mindkét csoport esetében. Mind a szerhasználó, mind a veszélyeztetett interjúalanyok többsége 18 éve alatti, nem vállalnak jelenleg munkát. Többnyire azonban rendelkezik korábbi, alkalmi jellegű munkatapasztalatokkal, melyeket többnyire rokoni, baráti kapcsolatokon keresztül szereztek. Többségük jelenleg szakközépiskolába jár, a jövőben az itt tanult szakmában terveznek elhelyezkedni. A munkával kapcsolatban elsődleges motiváció a pénzkereset, illetve a külföldi munkavállalás lehetősége. A felsőoktatásban való továbbtanulás lehetősége többnyire nem merült fel. Az iskolában a szerhasználók közepes, vagy rosszabb; a veszélyeztetettek jó, vagy közepes tanulóknak tartják magukat. A tanárokkal való viszony többnyire pozitív, azonban bizonyos esetekben előfordulnak konfliktusok. Az interjúalanyok többsége kapcsolatát az osztálytársakkal jónak tartja. Ennek ellenére a szerhasználó csoportban rendszeres, a veszélyeztetett csoportban pedig előfordul iskolakerülés, évismétlés, esetenként iskolaváltás. A veszélyeztetett csoportban három interjúalany jelenleg is a felsőoktatásban tanul, azonban ők éppen tanulmányaik révén költöztek a negyedbe, nem régi lakosok.

16

3.2. Életmód, szabadidő eltöltési szokások, jelenlegi életkörülmények Az életmódot, szabadidő eltöltési szokásokat, jelenlegi életkörülményeket körbejárva többek között megkérdeztük, hogyan telik az interjúalanyok átlagos hétköznapja, átlagos hétvégéje, milyen hobbijaik vannak illetve voltak, mi a véleményük a negyedről, milyen a lakóhelyükön a közbiztonság, milyen tapasztalataik vannak rendőrökkel, mennyit csavarognak az utcán, illetve milyen az anyagi helyzetük. Átlagos hétköznap A szerhasználók többsége hasonlóképpen tölti hétköznapjait: reggel többnyire iskolába mennek, bár egyesek gyakran sokáig alszanak, nem mennek be. Néhányan már iskolába menet, vagy a tanítási szünetekben is marihuánát szívnak: „Ha megyek iskolába, bemegyek reggel 9-re, elszívunk egy-két füves cigit, van, hogy nem minden nap, de jólesik.” Iskola után rövid időt otthon töltenek, ilyenkor ebédelnek, interneteznek, tévéznek. Esetenként barátnőikkel találkoznak, elmennek együtt enni a közeli gyorséttermekbe, plázákban töltik az időt: „Megvannak a magunk programjai.”. Ezután a megszokott társaság gyűlik össze; a környékbeli utcákon, házakban csavarognak, eközben szintén marihuánát fogyasztanak. Néha este 8-9 óráig, néha éjfélig tartózkodnak az utcán, de egy-két interjúalany olykor reggelig nem megy haza. A fiatalok délutáni csavargásainak indoka több esetben az egyéb tevékenységek lehetőségének hiánya, az unalom. „Ha otthon vagyok, vagy nincs otthon senki, vagy van, de akkor is unalmas.” A veszélyeztetett interjúalanyok szintén iskolába járnak hétköznap délelőttönként. Délutánonként otthon interneteznek, tanulnak vagy tévéznek; barátokkal, barátnőkkel találkoznak, sétálnak, plázákba járnak. Többen járnak a Kesztyűgyárba, ahol interneteznek, pingpongoznak. Páran sportolnak, hetente több napot edzéssel töltenek. Átlagos hétvége A szerhasználók hétvégéiket többnyire együtt, egy társaságban töltik, ugyanazokba a diszkókba, szórakozóhelyekre járnak. Egy átlagos hétvége a péntek esti bulival kezdődik: „Nálunk úgy van, hogy a péntek is hétvége, este 6-7-kor összegyűlik a csapat, megvesszük a drogokat, megyünk bulizni.” Buli után hajnalban szétválnak, néhányan hazamennek, de többen társasággal fogyasztanak még marihuánát – ezt szükségesnek tartják ahhoz, hogy a másik anyag, a mefedron (kati) hatása kimenjen a szervezetükből. A mefedron hatására ugyanis többen nem képesek enni és aludni. Ezután általában szombat délután alszanak el. Sokszor egy buli péntek estétől vasárnap délutánig is eltart – nappal és délután környékbeli házakban tartózkodnak, ilyenkor nem alszanak, drogot azonban használnak. A veszélyeztetett csoport tagjai ritkán járnak diszkókba, szórakozóhelyekre. Néhányan szüleik tiltása miatt, “azt mondják, hogy ez a környék nem nekem való”. A hétvégéket inkább barátaikkal, barátnőikkel, rokonok látogatásával töltik, ilyenkor csendesebb helyekre, vagy egymás lakásába mennek. „Beülünk egy pubba, italozgatunk, beszélgetünk.” Többen otthon, családjukkal töltik a hétvégét, főznek, takarítanak, pihennek, tévét néznek.

17

Hobbi: Bár a szerhasználók délutáni elfoglaltsága többnyire a barátokkal való csavargás, több interjúalany említette, hogy hetente többször, akár minden hétköznap a környéken található edzőterembe jár „gyúrni”. Emellett említették a focit, hetente pár alkalommal játszanak barátaikkal. Sokan hobbijuknak tartják az éjszakai pingpongozást is. A rendszeres sport korábban sok interjúalany esetében meghatározó volt. Legtöbben boksz edzésekre jártak rendszeresen. A sportot többnyire a kábítószer miatt hagyták abba. „Ha elkezded, oda sok fehérje kell, a fű meg felgyorsítja az emésztésedet. Nem lehet éjszakázni tőle. Vagy gyúrsz meg eszel állandóan, vagy füvezel és csavarogsz egyfolytában.” Néhány interjúalany bokszol jelenleg is. „Apu jött haza egyik nap egy olyannal, hogy miért nem bokszolok, ha már ilyen harcias vagyok? És akkor be is íratott, elkezdtem bokszolni.” A veszélyeztetett csoportban a hobbik között szintén első helyen szerepelt a sport. Többen jelenleg is gyúrni járnak, bokszolnak, illetve van, aki olyan küzdősportot űz, amiben „kéz-, láb- és földharc is van”. Néhányan a táncolást nevezték meg, mint kedvenc hobbi, évekig jártak cigány- illetve néptáncra. A veszélyeztetett interjúalanyok közül többen jártak vagy járnak a Kapocs vagy a Kesztyűgyár foglalkozásaira, melyeket élveznek. Emellett a „Megállós” éjszakai pingpongot is sokan említették. Az iskolában délutánonként rendezett foglalkozásokról sem a veszélyeztetettek, sem a szerhasználók nem számoltak be. Anyagi körülmények: A szerhasználó fiatalok családjuk anyagi helyzetével kapcsolatban változó válaszokat adtak. Gyakran jónak, vagy átlagosnak tekintették anyagi helyzetüket, néhányan nem tudtak válaszolni a kérdésre. Egyes interjúalanyok szerint azonban a megélhetés nagyon nehéz, szüleik sokszor feszültek a létbizonytalanság miatt. A szerhasználó interjúalanyok többnyire otthonról, szülőktől, testvérektől kapnak pénzt. „Kérek otthon, vagy elveszek.” Többen említették, hogy alkalmi munkákból is származnak bevételeik. Néhány interjúalany emellett elárulta, hogy délutáni csavargásaik során gyakran nem csupán megveszik a kábítószert, hanem: „csináljuk a pénzeket”. Ezt elmagyarázva kifejtették, hogy ha valaki marihuánát szeretne vásárolni, ők hoznak neki, és cserébe elveszik a pénz egy részét. A többnyire otthonról kapott pénzt ételre, ruházkodásra, cigire költik. Többen említették, hogy drogra is költenek, azonban néhányan nem fizetnek ezért. „Van egy hely, ahol dealerek vannak, aztán felmentem és széttörtem mindent, azóta adnak.” Több interjúalany számára elegendő az a pénzösszeg, amellyel rendelkeznek. Mások azonban úgy tartották, pénzük többnyire nem elég számukra. Nehézségekbe ütközik egy lányt elhívni moziba, vagy megvenni egy doboz cigarettát.

18

„Pénzből sosem elég, ha valaki azt mondja, hogy elég az nem igaz! Van nálad egy összeg, de mindig több kell.” A veszélyeztetett csoportban szintén előfordult olyan, aki elégedett anyagi helyzetével. Néhányan azonban megjegyezték, nem mindig kapnak zsebpénzt, mert családjuk nem áll jól anyagilag. Ennek ellenére többnyire „mindig kikerül annyi, hogy együnk meg legyen cigi, meg tisztálkodni tudjunk”. Ebben a csoportban jellemzően a szülőktől származott a pénz. Emellett alkalmi munkákról is beszámoltak, illetve esetenként „üzletelésről”: „Család is támogat, meg hát magam szerzem, ilyen kis bizniszek vannak. Adok, veszek, cserélek. Mindig megpróbálok jól kijönni ezekből a dolgokból.” (Mobiltelefont, számítógépet ad-vesz, szerz.) Pénzüket többnyire ételre, cigarettára, ruházkodásra költik. Magdolna negyed: A szerhasználó interjúalanyok többsége születésétől vagy kiskorától fogva a Magdolna negyed környéken él. Lakóhelyükről általában negatív véleménnyel voltak. Fő problémaként a rossz közbiztonságot (bűnözés, beszólások, verekedések), a hajléktalanságot és különösen a droghelyzetet emelték ki. „Katasztrófa, mindenhol drog, érzem az utcán a fűszagot, látom hogy egy kapualjban lövik be.” „Az alkoholistákat és a csöveseket utálom.” Többen említették, hogy saját szerhasználatuk is lecsökkenne, vagy teljesen abbamaradna, ha nem ezen a környéken laknának. “Nem azt mondom, hogy fűellenes vagyok, de jobb lenne, ha azt mondanák, hogy nincsen és akkor nem megyek oda. Ha egyszer kimondanák, hogy nincs és akkor nincs. Mindenkinek el kellene fogadnia.” Lakóhelyükön a drogprobléma megoldását tartották elsődlegesen fontosnak a negyed helyzetének javításában. „Hogy a sok drogos ne lenne itt, de nem így mint mi füvesek. Van aki így lövi magát, és eldobja a tűt, a kisgyerek meg belenyúl.” Emellett páran említették a lakóházak felújításának szükségességét. „Ha felújítanák a kerületet, nem lennének árulások.” Volt olyan interjúalany is, aki szerint nem lehet könnyen megváltoztatni a kialakult helyzetet. „Aki ebben nőtt fel, ebbe született, azzal nem lehet mit kezdeni”. Bár a szerhasználó interjúalanyok nem voltak elégedettek a környékkel, sokan mégis szeretnek itt lakni. Pozitívumként általában barátaikat emelték ki, akikkel együtt nőttek fel.

19

„Mindenki olyan, mint mi. Akit ismerek, azok barátaim, amink van, azt megosztjuk egymással.” A veszélyeztetettek a szerhasználókhoz hasonlóan barátaik, családjuk miatt szerették a környéket. „Hát lenne mit rajta változtatni…attól függ…engem itt mindenki ismer, szeret, beilleszkedtem, itt nőttem fel. Nekem itt nincs semmi problémám senkivel, csak mondjuk azzal, hogy koszosság van, az persze zavar. De az, hogy így mondják, hogy huuu veszélyes, ez engem nem fenyeget, mert engem mindenki ismer.” A környékről többnyire ugyanazokat a negatívumokat emelték ki, mint a szerhasználók, azaz itt is a lerobbant épületek, bűnözés (verekedések, késelések), a hajléktalanság, alkoholizmus, és legfőképpen a droghasználat merült fel problémaként. A veszélyeztetett csoportba tartozó három nemrég vidékről a fővárosba költözött interjúalany szintén nem tartja megfelelőnek a közbiztonságot. Ha az utcán tartózkodnak, gyakran szólnak rájuk, nem érzik magukat biztonságban, így nem szívesen sétálnak a negyed területén. I: Mások szoktak, azt látni. De azt is ívesen el kell kerülni. K:Miért? I: Hát maga a társaság, akik kint lógnak, az már így szembetűnően is nem a legbarátibb, meg hát ugye ha két ember arra megy, biztos hogy valami, nem csak úgy elsétál, tehát nem tudnak biztos csak úgy simán elsétálni mellettük. Hogy ne szóljanak be minimum.” Az egyik frissen beköltözött interjúalany azonban pozitívumot is kiemelt: „Szeretem, hogy a házban levő emberek nagyon rendesek, köszönnek mindig, jól el lehet velük beszélgetni.” Rendőrség A szerhasználók döntő többsége beszámolt valamilyen „balhéban” való részvételről. Többen nem akartak részleteket elárulni, azonban néhányan lopást, rablást, garázdaságot, kocsik feltörését említették. Néhány interjúalanynak emiatt jelenleg is van a rendőrségen függőben lévő ügye. Sok interjúalany említette, hogy részt szokott venni utcai verekedésekben. „Voltam múltkor is olyan akcióban, nagyon meleg volt, balta repült az égben. Vannak komoly dolgok itt.” Bár néhány esetben pozitív tapasztalatokat szereztek rendőrökkel kapcsolatban (látták, hogy hatékonyan lépnek fel egy bűnügy felderítésében, néhány rendőrrel kellemesen tudtak beszélgetni), döntően nagyon negatívan nyilvánultak meg a rendőrségről a szerhasználó interjúalanyok. Többen említették, hogy rosszul bántak velük eljárás során. Volt, aki kifejtette, kifejezetten gyűlöli a rendőröket, mert csak azt nézik, hogy bűnt követ el az ember, azt nem, hogy miért. „Nem szeretem őket, mert visszaélnek a hatalmukkal.” „Szeretnek ütni. Csinálsz valamit, vagy leigazolnak és nincs nálad személyi, és nem úgy szólsz vissza, hogy neki is tetsszen. Úgy csinálnak, mintha ők lennének az isten, közben sehol semmi.” 20

Többen kifogásolták, hogy a rendőrök nem megfelelően, nem hatékonyan dolgoznak. „…ha lát egy verekedést, nem messziről megkerülni, hanem oda kell menni, mert az a kötelessége”. „Ha jó lenne ez a közbiztonság, akkor nem lenne az, ami itt van…nem lenne folyamatos füvezés ebben-abban a házba, nem lenne alkoholista az utcán, nem lenne verekedés, nem lenne késelés.” A veszélyeztetett csoportba tartozó interjúalanyoknak többnyire nem keveredtek „bajba”, nem indult ellenük rendőrségi eljárás. Volt olyan interjúalany, akinek jó tapasztalata volt rendőrökkel, például rendesnek tartotta azt a rendőrt, akivel beszélgetett pingpongozás közben. Többen azonban negatív tapasztalatokat szereztek, például igazoltatás közben. Ők is kifogásolták a rendőrség környéken kifejtett munkáját. „Néha olyan dolgokért jönnek ki, amiért nem kellene, amiért meg ki kellene, azért meg nem”. „Meg ott a sok drogos, a dílerek…azokkal meg nem tudnak csinálni semmit.” Összegzés A szerhasználó interjúalanyok hétköznapjai többnyire csavargással, marihuána fogyasztásával telnek, hétvégéiken együtt járnak szórakozni, eközben szintén drogot használnak. A veszélyeztetettek délutánjai ettől különböznek, barátaikkal, barátnőikkel találkoznak, esetenként helyi szervezetek programjaira járnak. Hétvégénként ritkán járnak a szerhasználók által sűrűn látogatott helyekre szórakozni, a nyugodtabb, csendesebb elfoglaltságokat preferálják. Mindkét csoportnál fontos, meghatározó aktivitásként mutatkozott a sportolás. Sokan edzettek korábban, vagy edzenek jelenleg is. Az éjszakai pingpongozás, közös focizás szintén sokszor szerepelt a hobbik között. Anyagi helyzetüket változóan ítélték meg az interjúalanyok. Többen nem érzik úgy, hogy problémájuk lenne, elég pénzt kapnak otthonról, mások panaszkodtak a nehéz anyagi körülményekre, a pénzhiányra. A Magdolna negyedről mindkét csoport többnyire negatívan vélekedett, elsősorban a rossz közbiztonságot, droghelyzetet emelték ki, illetve a rendőrséggel való tapasztalataik sem voltak pozitívak. Ennek ellenére, főként barátaik miatt, szeretnek a környéken lakni. A szerhasználó csoport tagjainak többsége keveredett „bajba”, lett rendőrségi ügye, míg a veszélyeztetettek erről többnyire nem számoltak be.

21

3.3. Jelentős személyek, kapcsolatok Ebben a blokkban a következő témaköröket jártuk körbe: kik azok a személyek, akikkel a legszorosabb kapcsolatban vannak az interjúalanyok; miért ők; mennyire tudják a problémáikat megbeszélni velük; emellett rákérdeztünk a szülőkkel, egyéb családtagokkal való kapcsolatra; valamint a legjobb barátokra is. Legfontosabb személyek A szerhasználók a számukra legfontosabb személyek között többnyire családtagjaikat említették. Többen édesanyjukat, néhányan apjukat, testvéreiket emelték ki. Egy-két interjúalany életében a párkapcsolata, legjobb barátja meghatározó. Volt olyan interjúalany azonban, aki nem tudott mit kezdeni a kérdéssel. „Most megfogtál, erre nem tudok válaszolni.” A veszélyeztetett interjúalanyok többsége szintén családtagjait jelölte meg, mint a számukra legfontosabb személyeket; édesanyjukat, testvéreiket, egyéb közeli rokonaikat említették: „Bátyám mindent megad, amit akarok, és az édesbátyám is.” Néhány interjúalany legjobb barátnőjét (is) említette, illetve volt, aki párkapcsolata fontosságát emelte ki.13 „Jó irányba megváltoztatott...nem lettem más, csak segített jobb emberré válni.” Család A szerhasználó interjúalanyok egytől-egyig családjukkal laknak (egy interjúalany nevelőotthonban él pillanatnyilag, de ennek ellenére otthon szokott aludni). Az interjúalanyok mintegy fele esetében a szülők együtt élnek. Több esetben azonban válásról, egyedülálló szülőről, egy esetben az egyik szülő haláláról számoltak be. Sok interjúalany hangsúlyozta, jó kapcsolatban van a családjával. „Elvagyunk, beszélgetünk, tévézünk, megosztunk mindent, amit tudunk.” „Jó a kapcsolatom apukámmal és anyukámmal is, szerencsére. Apukámmal jobban meg tudom beszélni a dolgaimat.” „A család…nekem az a lényeg!” Egy-két esetben konfliktusos a családdal való kapcsolat, gyakoriak a veszekedések. Esetenként az interjúalanyok életvitele miatt folynak veszekedések. „Neki teljes mértében igaza van és el is ismerem…Tudom, hogy rossz, de mégis csinálom.” A szerhasználók többsége családtagjaival beszéli meg esetleges problémáit. Néhányan problémáik megbeszélésében inkább barátaikra támaszkodnak, illetve több esetben nem beszélik meg senkivel a problémáikat, magukba fojtják.14

13

A szerhasználók közül 7, a veszélyeztetettek közül 6 interjúalanynak volt párkapcsolata. Lásd a Melléklet 57. táblázatát.

22

Szerhasználati szokásaikról többnyire nem beszélnek családjuknak, nem akarják, hogy megtudják, mert félnek a következményektől.15 A veszélyeztetett interjúalanyok többsége családjával lakik (kivétel ez alól a három, egyetemi tanulmányai miatt Budapesten élő fiatal). A családok többségében együtt élnek a szülők, néhány interjúalany szülei elváltak, egy esetben az egyik szülő haláláról, egy másik esetben börtönben töltött büntetés miatti távollétről számoltak be. A veszélyeztetettek kapcsolataikat szüleikkel általában jónak tartották, nagy konfliktusokat nem említettek. Problémáik megbeszélésében is elsődleges szerep jut a családnak. „Megbeszéljük az általános dolgokat, hogy mi volt az iskolában. Ha vannak esetleg problémák, azt is megbeszéljük.” „Édesanyám ad tanácsot, megért mindent…nem úgy, mint más szülők, hogy megverik a gyerekeket…” Barátok A szerhasználók többnyire nagy társaságban, sok haverral körülvéve töltik napjaikat, azonban jó barátnak kevesebb embert tartanak. Egy-két legjobb barátot tartanak számon, akikkel bármiben számíthatnak egymásra, mindent meg tudnak beszélni. „Ő is számíthat rám, és én is számíthatok rá, ez a lényeg” „Azok a jó barátaim, akik nem kétszínűek, egyből észreveszem.” Egy interjúalany, aki két éve költözött a negyedbe, jelezte, hogy kifejezetten nem bízik meg a helyi fiatalokban, nem voltak itt igazi barátai. „Egyikben sem bízom meg…mert ezekben nem lehet megbízni, a VIII. kerületesekben nem lehet megbízni. Vannak kivételek, de nagyon ritka. A VIII. kerületesek olyanok, hogy neked mást mond, meg a hátad mögött is mást mond.” A veszélyeztetett csoport számára szintén elsődlegesek a baráti kapcsolatok. Több interjúalany kiemelte, hogy barátai, barátnői nem vesznek részt a környéken annyira elterjedt droghasználatban, sőt, bizonyos emberekkel azért szakadt meg a kapcsolat, mert ők használni kezdtek. „Nem veszünk részt benne, elvagyunk így magunkkal.” „A legjobb barátaim komolyak. Attól függetlenül, hogy 19 évesek, más gondolkodásuk van, mint a mai fiataloknak, akik semmi másnak nem élnek, mint a buli, drog, stb.”

14 15

Az interjúalanyok problémáinak összefoglalását lásd a 3.4. fejezetben. A téma bővebb kifejtését lásd a 3.5. fejezetben.

23

Összegzés Családi körülményeiket, baráti kapcsolataikat illetően a veszélyeztetett és szerhasználó csoport tagjai nagyfokú hasonlóságot mutatnak. Mind a szerhasználó, mind a veszélyeztetett interjúalanyok családjukkal laknak. Az esetek többségében együtt élnek a szülők, azonban nagy számban esett szó válásról, néhány esetben az egyik szülő haláláról. Családjukkal többen kifejezetten jó viszonyról számoltak be, a számukra legfontosabb személyek között is családtagjaikat említették. Néhány szerhasználó jelzett komolyabb konfliktusokat a szülőkkel, többnyire azonban úgy érezték, problémáikat meg tudják beszélni velük. Ennek ellenére a szerhasználó csoport tagjai drogfogyasztási szokásaikról többnyire nem tudnak a szülők.

24

3.4. Siker, kihívás, probléma A beszélgetések során megkérdeztük az interjúalanyokat, mikor érezték magukat sikeresnek, boldognak mi volt életük legnagyobb problémája, jelenleg mik a legfontosabb problémáik, ezeket kikkel tudják megbeszélni, illetve mit gondolnak a környékbeliek és ezen belül a fiatalok a fő problémáiról. Siker, boldogság A szerhasználó interjúalanyok sikeresnek különböző szituációkban érezték magukat. Néhányan párkapcsolataikat említették, sikernek tekintették, mikor meghódították barátnőjüket, illetve a szülők, barátok dicsérete is a siker érzetét keltette bennük. Páran tanulmányi eredményeikben történt sikerélményeiket emelték ki, például mikor matematikából pótvizsgán sikerült átmenni, mások akkor érezték magukat sikeresnek, mikor pénzt kerestek, vagy ha segítettek másoknak. Néhányan korábbi sporteredményeiket emelték ki. Egy esetben a drogozással kapcsolatban is felmerült sikerélmény: ”Amikor kimegyünk a Magdolnába és nálad van a fűre a pénz, akkor is van benned egy büszkeség, hogy hoppá nálam ott van, nálatok nincs. És annak mondod, hogy behívlak, aki éppen úgy jön.” A boldogságot többen nem tartották különös alkalomhoz köthetőnek, általában jó kedvük volt. Volt, aki kiemelte, hogy a kortársak dicsérete teszi őt boldoggá, ”akkor az emberben benne van az, hogy milyen jó, hogy megdicsért”. Más bizonyos családi eseményekkor érezte magát boldognak. Több esetben előfordult, hogy erre a kérdésre nem vagy csak hosszas gondolkodás után tudtak válaszolni az interjúalanyok. A veszélyeztetettek számára sikerélményt nyújtott több esetben az iskola, egy jól megírt dolgozat, jó jegyek; de sikert okozhatott egy jól sikerült fellépés (tánc) vagy sporteredmény is. Boldognak akkor érzik magukat, amikor a családban jó hírt kaptak (pl. testvér terhessége), amikor a párjukkal vannak, vagy ha nyugalom van, ha nincsenek problémák. Kihívás, probléma Az életük során előfordult legnagyobb problémának a szerhasználó interjúalanyok különböző emlékeket említettek. Volt, aki a barátnőjével való szakítását emelte ki; volt, aki szülei válását; többen a családban történt tragédiákat említettek, mint például az édesapa halála. „Még mai napig nem sikerült megküzdeni vele. Nem tudok úgy állni senkihez, mint egy apához. Nem lehet kimondani a nevét senkinek. Csak el kell fogadni.” A jelent szemlélve sokan jelezték, hogy mostanában nincsenek nagy problémáik. Páran szüleik anyagi helyzetét, tanulási nehézségeket említettek. Néhány interjúalany nem akart problémákról beszélni. „Nem akarom, hogy tudjam, hogy van problémám, nem akarom felfogni.”

25

Egy-két esetben érezték a szerhasználatot problémának az interjúalanyok. „Nem bírom letenni, kívánja a szervezetem, nem tudom”. Egy-két esetben megjegyezték, a szerhasználat összeköthető a problémákkal, akkor nyugodnak meg, mikor marihuánát fogyasztanak.16 A veszélyeztetettek életük legnagyobb problémájának esetenként kiskorukban történt „bajba keveredést” (lopás miatti rendőrségi eljárás), új iskolában beilleszkedési nehézségeket, többször szülők válását, családtag halálát tekintették. Volt, aki szerint válságos időszak nem volt eddig az életében. „Amikor éreztem, hogy valamiből probléma lesz, próbáltam megelőzni a problémákat.” Jelenleg sokaknak nincs nagyobb problémája, kisebb tanulással, sportolással kapcsolatos gondokat említettek. Többen beszámoltak anyagi problémákról. „Túl sokat kell tennem azért, hogy legyen valamim.” A környékbeliek problémái A szerhasználók többsége szerint a környékbeliek legnagyobb problémája a pénztelenség, a munkanélküliség. Illetve egy-két interjúalany kiemelte az előítéletek szerepét. „Ha barna a bőröd, nem kellesz, ez az igazság.” A fiatalok esetében szintén a pénztelenség kapta a fő szerepet, illetve a droghasználatot is kiemelték. Ezen felül pedig a rossz családi kapcsolatok is előkerültek, ami miatt a gyerekek agresszívvá válnak. Néhányan megjegyezték, hogy több barátjukat is verik otthon. ”Ilyenkor a gyerek mit érezhet?...végignézi vagy ők is kapnak?” ”Olyan a gyerek, amit otthon lát”. A veszélyeztetettek többnyire szintén a pénztelenséget emelték ki, mint a környéken élők fő problémáját. „A pénzhiány az nagyon konfliktusokat válthat ki a családon belül.” A fiatalok fő problémái szerintük egyrészt a rossz családi környezet: „A gyerekek azért lesznek ilyenek, mert nem foglalkoznak velük és azért.” Illetve fontos szerepet játszik a fiatalok életében is a pénztelenség: „Vannak akik fent vannak, vannak akik lent…és akkor ha mások látják, hogy huu de jó a cipője, meg de jó néz ki, meg mindig van mindene…persze, hogy a másik is akarja, hogy olyan legyen. Ezért van az, hogy a kis fiatalságok lopnak, hazudnak, csalnak, hogy legyen pénzük.” Fontos szerepet kapott továbbá a szerhasználat, mint a fiatalokat érintő komoly probléma. „Ha van egy kis pénzük, akkor rögtön drogra költik, ez nagyon nem tetszik nekem.” „Néha hallom, hogy nincs drog meg nincs pénz, meg ilyesmi.” 16

Lásd a 3.5. fejezetben

26

Összegzés Mind a veszélyeztetett, mind a szerhasználó csoportban hasonló esetekben éreznek sikerélményt, boldogságot az interjúalanyok: iskolai, sportbeli sikerekről számoltak be, de a családtagok, kortársak dicsérete is sikerélménnyel, boldogsággal tölti el őket. Az interjúalanyok életük legnagyobb problémájának családi tragédiákat, konfliktusokat; párkapcsolati problémákat említettek. Többen nem gondolták úgy, hogy jelenleg nagyobb problémáik lennének. A szerhasználó csoport tagjai közül egy-két interjúalany számára problémát jelentett a drogozás. A környékbeliek fő problémái mindkét csoport szerint a pénztelenség, a szegénység. A környékbeli fiatalok fő problémáinak szintén a pénzhiányt, emellett a rossz családi kapcsolatokat, a droghasználatot tekintették. Megfigyelhető, hogy a szerhasználók saját drogfogyasztásukat többnyire nem, ennek ellenére a környékbeli fiatalok szerhasználatát problémának tartják.

27

3.5. Szerhasználati szokások A szerhasználati szokások témakörben megkérdeztük az interjúalanyoktól, hogy milyen drogokat ismernek; milyen szereket használtak vagy használnak; miért, mikor, kikkel próbálták ki a kábítószereket; a számukra fontos személyek használnak-e drogokat; illetve a környékbeli fiatalok milyen arányban fogyasztanak. A szerhasználó csoporttól továbbá megkérdeztük, problémát jelent-e számukra a drogozás, próbáltak-e leszokni, szüleik tisztában vannak-e szerhasználatukkal. Végül mindkét csoport esetében a környéken a fiataloknak szóló programok, szervezetek ismertségét mértük fel, továbbá kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen programokban vennének részt, hogyan töltenék el szabadidejüket szívesen. Drogok ismerete Arra a kérdésre, hogy milyen drogokat ismernek, a tiltott szerek közel teljes palettája említésre került. Jellemzően szleng kifejezést használtak a drogok felsorolásánál, úgy mint spangli, fű, csoki, ica, kati, gina, bogyó, tabletta stb. A leggyakrabban a kannabisz (marihuána, hasis), ecstasy, speed, kokain, mefedron, heroin szereket említették, néhányan az LSD-t, lónyugtatót. Néhány interjúalany azt felelte, hogy az összes drogot ismeri, azonban konkrét felsorolás nem történt meg. A szerhasználók valamelyest tájékozottabbnak tűntek, több szert soroltak fel a veszélyeztetett csoporthoz viszonyítva. Első szerhasználat A szerhasználó csoportból az interjúalanyok szinte mindegyike marihuánát próbált ki először életében baráti társaságban, utcán, vagy haveroknál. Csupán egy-egy olyan interjúalany fordult elő, akik kokaint illetve mefedront használtak először életükben, diszkóban. Arra a kérdésre, hogy miért próbálták ki, jellemzően a kíváncsiságot említették, illetve, hogy jól érezzék magukat: „Meg akartam nézni, hogy ők mitől érzik ennyire jól magukat.” „Elmentünk buliba és gondoltam ez felpörget. Ezért az egyért próbáltam ki” Veszélyeztetett csoportból az interjúalanyok többsége még nem próbált ki soha életében tiltott szert, amelyet legtöbben azzal magyaráztak, hogy félnek tőle, nem tudják milyen hatással lesz rájuk, felborul az addigi kiegyensúlyozottabb életük (pl. nem tudnak sportolni): „Kínáltak már engem a fűvel, de nem mertem…féltem, hogy valami bajom lesz, meghalok tőle. Meg szerintem ez egy 15 éves lánynak nem kell.” „Tudom, hogy nem szabad, mert akkor nem lesz elég erőm, hogy csináljam”(sportot szerz.) „Ja meg ugye, hogyha véletlen valami baj történik, baj történne velem és kipróbálnám, hát ugye abból is mi lenne, csak a probléma.” „A kábítószer megöl mindent. Ismerek egy droghasználót, aki már meghalt. Én másnak a hibájából tanulok.”

28

Másrészt néhányan azzal indokolták, miért nem próbálták ki eddig a tiltott szert, hogy nincs szükségük rá: „Nekem nincs rá szükségem igazából. Van egy belső értékrendem és ennek meg akarok felelni. Ugyanez a dohányzás is. A tatám tüdőrákban halt meg és eldöntöttem, cigizni nem fogok. Ha iszom és kínálnak, akkor is nemet tudok mondani. Ugyanez a droggal is. Nincs arra szükségem, hogy a maradék agysejtem ilyennel pusztítsam. Meg kidobott pénz, a szüleim pénzét nem költöm erre. Elhatároztam, hogy nem.” Előfordult olyan interjúalany is, akinél a szerhasználat illegális volta jelent megóvó erőt a kipróbálásban: „Vagy ha véletlen használnék valamit és mondjuk nem attól lenne bajom, de valami bajom lenne, mondjuk kórházba kellene kerülni, akkor azért ott a vérben úgyis kimutatja, nem? Szerintem. A filmekben mindig megkérdezik, hogy használt-e valami kábítószert, gondolom ott is megkérdeznék. Utána meg, ha az ember azt mondja, hogy igen, akkor azt még nem tudom, hogy akkor mi van. Utána a rendőrséget hívják? Azt nem tudom, de mindegy. Abból úgyis csak a probléma lenne.” Az egyik veszélyeztetett interjúalany azért nem próbálta ki eddig a drogot, mert erős kép él benne arról, hogy milyen egy szerhasználó: „nem akarok drogos lenni, esnek szét az utcán, kattognak.” Azon néhány veszélyeztetett interjúalany, aki kipróbálta a tiltott szert, a kannabiszt használta, és elmondásuk szerint azért nem kezdték el rendszeresen fogyasztani, mert „nem jött be”, rosszul lettek, elaludtak, vagy mert „én amúgy is vidám vagyok, nem kellenek ezek.” Ezen interjúalanyok a szerhasználókhoz hasonlóan szintén társaságban próbálták ki a kannabiszt. Rendszeres szerhasználat A vizsgált interjúalanyok szinte mindegyike kannabiszt használ közel napi rendszerességgel néhányan mefedront, ecstasyt, amely társasági tevékenység keretében - nem otthon, egyedül zajlik, jellemzően a Losonczi téren, Dankó téren, Magdolna utcán, Lujza utcán, Teleki téren vagy „haver lakásán”, továbbá diszkóban. A rendszeres szerhasználat mögött egyrészt a szer adta öröm, jó érzés jelentkezik: „pörögsz, jó kedved van, mindenkit szeretsz, az érzést nem lehet elmondani, azt érezni kell”. Illetve az, hogy nem akarnak a társaságból kilógni: ”Már nem is az, hogy hiányoltam, hanem ha ők szívják én meg kipróbáltam és semmi bajom nem lett tőle, akkor miért ne szívjam én is...ne legyek már különc.” „Én csak akkor füvezek, ha megvan a kedv. Hülyeségből csak úgy nem szívok be, csak ha megvan a társaság.... „a fű az ilyen kedélyjavító, nem kábítószer. Kinn Hollandiában meg van engedve.” Előfordult olyan interjúalany, aki azért fogyaszt rendszeresen drogot, hogy ne unatkozzon: „Nem szeretem azt, hogy ha nem vagyok beállva. Unatkozom.” Majd ellentmondásképpen az interjú későbbi részén kiderült, hogy előfordult, amikor nem volt beállva és mégis jól érezte magát, ekkor bilirádozott. 29

Előfordult olyan, aki a sportot más korábbi hobbijait hagyta abba a bandázás, drogozás miatt. Néhány interjúalany arról mesélt, hogy volt olyan időszak az életében, amikor egyáltalán nem használt, vagy kevesebb drogot fogyasztott, amely párkapcsolatnak köszönhető vagy, annak, hogy kevésbé járt el bandázni, mert „nincs értelme”. Problémás szerhasználat A szerhasználó fiatalok jellemzően nem adtak egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy mennyire jelent problémát számukra a szerhasználat. Sokkal inkább a szerhasználattal kapcsolatos testi és lelki érzetekre tértek ki. Gyakrabban fordultak elő a szerhasználattal kapcsolatos pozitív tartalmú lelki tünetek, mint pl., droggal nem unatkoznak, jobban érzik magukat: “És hát a fűvel jobb...mert ha szomorú vagy akkor szívsz egy cigit és rögtön nem vagy szomorú. A fáradt vagy és szívsz akkor nem vagy fáradt. Buli előtt muszáj, hát annál jobb nincs, ha a buliba úgy mész.” Néhány interjúalanynál negatív testi tünetek jelentkeztek a szerhasználatból kifolyólag, mint pl. jelentősebb súlycsökkenés: „szét vagyok szakadva végig, sokat fogytam, de nem érdekel, majd visszajön.”, illetve emlékezetkiesés: „lelassítja az agyat, nem úgy válaszolsz, ahogy te akarod.”17 Csupán néhány interjúalany állította egyértelműen, hogy nem jelent számára problémát a drogozás, és bármikor le tudna állni, de most nem akar, hisz „elbohóckodunk, röhögünk, eszünk, alszunk.”; „Ha problémát jelentene, nem csinálnám.” A fiatalok jelentős része próbálta abbahagyni, vagy csökkenteni a drogozást, amely környezetváltozás (pl. vidékre utazás), párkapcsolat vagy más elfoglaltság esetén bizonyult sikeresnek. „Ha van dolgom, amit csinálok, nem kell a fű.” Mindazonáltal az interjúalanyok zöme visszaesett, amint megszakadt a párkapcsolat; elkezdett unatkozni; testi tünetek (agresszió, tenyérizzadás) jelentkeztek; vagy visszakerült ugyanabba a környezetbe (társaságba) „a barátok úgyis rávennének, hogy drogozzak”. Szülők A szülők jellemzően nem tudnak arról, hogy gyermekük rendszeresen drogozik, néhány esetben sejtik, vagy azt tudják, hogy kipróbálta, de azt nem, hogy rendszeresen használja. Néhány interjúalany szülei tudnak a rendszeres drogozásról, de elmondásuk szerint a szülők tehetetlenek, nem tudják meggátolni, hogy gyermekük rendszeresen szert használjon: „De hát most mit tud csinálni…semmit.” Az alábbi esetben a szülők tiltással épp az ellenkezőjét érik el: K: „Mit szólnak hozzá?” I: „Semmit. Mit szólnának hozzá, ha már csinálom, nem tudok leállni. Ha meg mondják, hogy ne csináljam, annál jobban csinálom.” Előfordult néhány olyan szerhasználó fiatal, akik azért nem mondják el szüleiknek, hogy drogoznak, mert úgy gondolják, ez szégyen a család számára: 17

Az interjú végén kitöltött kérdőívben szintén rákérdeztünk a drogfogyasztás okozta problémákra. Az eredményekért lásd a Melléklet 40-55. táblázatait.

30

„Apukám kiverné belőlem. Nem akarnám, hogy a nevelőanyám kitiltson az apám családjából, emiatt is mondtam le. Öcsém miatt sem, mert odavagyok érte, mégis milyen példát mutatnék neki.” „Nem is az, hogy megvernének, de szégyen ez nekem.” Barátok, családtagok szerhasználata A szerhasználó fiatalok körében azt tapasztaltuk, hogy az interjúalanyok közelálló barátai szintén rendszeresen drogoznak jellemzően kannabiszt és mefedront, azonban előfordult olyan fiatal, aki hangsúlyozta, hogy ők csak „spanok”, az igazi barátok gyerekkorból származnak. A veszélyeztetett csoportban az interjúalanyok elmondása szerint a közeli barátok szintén nem drogoznak, úgy választják meg a barátaikat, hogy ne legyenek „drogosok”. „Á, nem is foglalkoznék akkor velük.” „Én mondtam nekik, hogy válasszanak, hogy vagy a barátságunk vagy a drog. Ők a drogot választották. Én ezek után nem is kerestem a társaságukat. Ők most már komolyabban foglalkoznak a drogokkal.” Mindazonáltal a veszélyeztetett csoportban az interjúalanyok mindegyikének van olyan ismerőse, aki rendszeresen drogozik, vagy már kipróbálta a tiltott szert: „Vannak ismerőseim, akik rendszeresen használják, meg vannak, akik csak néha. Aztán én látom rajtuk, hogy tehát magukról nem tudnak olyankor a legtöbben. Füvet szoktak, amit tudok, meg valami gyorsítót. Aztán így ugye a legtöbbször nincsenek képben, meg ilyenek.” „Körülöttem már mindenki kipróbálta jóformán…nagyon sok spanom, barátaim csinálják is a füvet.” Mind a szerhasználó mind a veszélyeztetett csoportban azt tapasztaltuk, hogy néhány esetben előfordul testvér kannabisz-használata, egy esetben heroint-fogyasztás: „Bátyám csinálja komoly szinten, lövi a heroint.” Szerhasználat a Magdolna-negyedben A szerhasználó csoportban az interjúalanyok majdnem mindegyike azt állítja, hogy a környéken nagyon elterjedt a drog, különösen a kannabisz és a mefedron: „Környékbeli fiatalok 90 százalékban drogoznak, fű az elterjedt.” “A környékbeli fiatalok közül 10-ből 1 aki nem drogozik.” Az alábbi interjúalany területileg is behatárolta, jellemzően, hol és miket fogyasztanak a fiatalok:

31

”Akik a József utcában laknak ők nem szoktak füvezni, ők inkább a katit szeretik, mert az olcsóbb...meg azt itt ingyen is meg lehet szerezni...lányok fiúk inkább ezt csinálják. Ha jön egy új lány a bandába és megkérdezed tőle, hogy miért katizol, nem tudja elmondani. Akkor megkérdezed tőle, hogy tudod, hogy hányan meghaltak benne? Azt mondja tudom. Akkor miért nem változtatsz rajta? És akkor azt mondja, hogy nem tudom...mert jó. Nem azért csinálja mert jó, hanem mert nem tud mást csinálni. A Magdolna és a Lujza utcában nagyon jellemző, hogy a fiatalok drogoznak- ott az összes szerintem...az egy drogtanya”. A veszélyeztetett csoport fiataljai is azt tapasztalják, hogy a Magdolna-negyedben elterjedt a droghasználat: Összes fiatal legalább a füvet kipróbálta. Valószínű azért, mert azt hiszik, hogy ez valamennyire menő...és utána rászoknak, mert jobban érzik magukat ettől. A környéken a fiatalok 80%-a drogozik, ha más nem hétvégén tuti, de a nagy részük rendszeresen („80-ból 60 tuti”). Én már találkoztam 14 évessel is, aki úgy szívta a füvet, mint a rendes cigit…meg a speedet is meg bármit…hát 17 évesen lövik magukat.” Az alábbi veszélyeztetett fiatalok interjúrészleteiben meglehetősen elítélő attitűd figyelhető meg a drogfogyasztók iránt: a drogosokat sematikusan ábrázolják, illetve megjelenik a mi (nem drogosok) és ők (drogosok) tipizálása. A környékbeli fiatalok hatvan százaléka drogozik…Gyenge emberek, akik lelkileg gyengék, a drogba, alkoholba menekülnek, vagy esetleg az öngyilkosságba. „Akárhányszor leviszem, mindig látom, hogy csinálják. A barátok viszik bele őket ebbe, ezért sem akar az itteniekkel barátkozni, nem akarok olyan lenni, mint ők”. Néhány interjúalany úgy gondolja, hogy a drogosok bűnözéssel, vagy dealerkedéssel szerzik meg a pénzt. „A pénzt vagy bűnözésből szerzik, vagy a családtól kérnek rá.” „Azt nem tudom, de lehet, hogy egy picit az előítélet beszél belőlem, de elég sötét alakok vannak azért erre, meg eléggé jó kocsikkal, jó felszereléssel, meg minden, aztán azért azt nem gondolnám, hogy őnekik pont olyan munkát kaptak, hogy ennyire jól keressenek. Ezt picit azért, tehát valami bizniszük van, nem lehet tudni, hogy milyen, ja meg tavaly második félévben itt a – merre nézünk most, ja! – itt a suli ugye, itt van egy utca, azt hiszem a Lovasi, tavaly második félévben itt elkaptak egy terjesztőt. Tehát itt biztos, hogy használnak, mindenképpen.” Továbbá előfordult olyan veszélyeztetett fiatal, aki inkább más környékre megy, „mert itt unalom van, csak a drog, nem jó.” Életvitel változás A szerhasználó fiatalok egy részénél azt tapasztaltuk, hogy jelenleg nem változtatnának életvitelükön, „ezt már megszokta”. Volt, aki elmondása szerint később szeretné, ha változna élete. A változtatás hiányát mindazonáltal nem azzal magyarázták, hogy elégedettek lennének életükkel, hisz az interjúk során kiderült, hogy csökkenteni vagy abbahagyni szeretnék a 32

drogfogyasztást, annak ellenére, hogy elmondásuk szerint nem jelent számukra problémát. Csupán néhány szerhasználó szeretne most változtatni jelenlegi életén, előfordult olyan fiatal, aki dolgozni szeretne, illetve egyik interjúalany csökkenteni szeretné a kannabisz-fogyasztás gyakoriságát heti egy alkalomra. A veszélyeztetett csoportban azt tapasztaltuk, hogy a fiatalok jellemzően nem szeretnének változtatni jelenlegi életvitelükön, amelyet azzal magyaráztak, hogy: „Jól elvagyok, nincsenek nagyobb problémáim; nem is akarom, hogy legyenek. Remélem, nem is lesznek. Szerintem az én életem így teljesen jó. Én így elélek.” Programok, szolgáltatások Arra a kérdésre, hogy milyen fiataloknak szóló programokat, szolgáltatásokat ismernek, a szerhasználók leggyakrabban a Megállót, Kapocsot, Kesztyűgyárat, illetve a Kékpontot említették. Egy interjúalany fordult elő, aki semmilyen szervezetet, programot, szolgáltatást nem tudott mondani, azonban rásegítő kérdést követően kiderült, hogy hallott a fent említett szervezetekről. Továbbá több szerhasználó nagyon jó dolognak tartja a Megállót, lehet ott beszélgetni, meleg teát inni, különösen az éjszakai pingpongozást emelték ki: „ez a pingpong ez nagyon leköt”. Előfordult olyan szerhasználó, aki egyedül a Megállót ismeri, ahol pingpongozni szokott, és azt mondja „ha ennek vége lesz, nem megy sehova”. A szerhasználóknál azt tapasztaltuk, hogy a barátok, haverok jelenléte jelentősen meghatározza azt, hogy bemenjenek egy szervezethez. A szerhasználók jellemzően nem tettek különbséget a fiataloknak és célzottan a drogfogyasztóknak szóló programok között, illetve inkább szervezeteket említettek, mint konkrét programokat, szolgáltatásokat. A veszélyeztetett csoportban leggyakrabban a Kesztyűgyárat említették, néhányan hallottak már a Kapocsról, Megállóról. Ők a szerhasználókhoz viszonyítva több konkrét szolgáltatást, programot ismernek, mint pl. táncolás, számítógépezés, képkészítés. „A Kesztyűgyárba nagyon sokat járok, karaokezni, internetezni, táncolni”. „A Kapocsban is szoktam internetezni, oda el lehet menni beszélgetni ha van valakinek valamilyen problémája, játszani…amit akarnak a gyerekek, csak ne az utcán legyenek”. Csupán néhány olyan veszélyeztetett interjúalany fordult elő, akik hallottak már kimondottan szerhasználóknak szóló programokról, szervezetekről. Egy-egy veszélyeztetett illetve szerhasználó fiatal úgy gondolja, nincs értelme a szerhasználóknak szóló programoknak:

33

“Mindegyik programot hülyeségnek tartom. Mert ha az ember le akar szokni, akkor program nélkül is leszokik. Attól, hogy bejövök legózni, attól még nem fogom abbahagyni.” „Szerintem nem is akarnak eljárni. Akinek nincs arra akaratereje, hogy ne drogozzon, az nem fog elmenni drog helyett táncikálni. Inkább tudom elképzelni, hogy belövi magát és elmegy táncikálni. De az helyett, jó poénnak elmegy, hogy egyszer-kétszer elmegy. Jó van kivétel biztos.” Szabadidő eltöltési lehetőségek Az interjúk során azt tapasztaltuk, hogy mind a szerhasználó mind a veszélyeztetett fiatalok többségében a különböző sportolási lehetőségeket hiányolják a környéken: „le tudják vezetni a fiatalok az energiájukat”. Legtöbben a focipályát, kosárpályát említették, ugyanis a környéken nincs zárt pálya, csak tornaterem, ami délután van nyitva, este bezár. Illetve említették, hogy rendezhetnének foci bajnokságokat. „Hideg van, nincsen hova menni. – Kéne ilyen pálya, alagsor. Meg lenne csinálva, jó lenne. Parketta lenne.” „Ezek helyett ilyen gyúróhelyeket nyitnának. Ide is járnak a gyerekek. Ha sok ilyet csinálnának, amit szeretnek a gyerekek, például ilyen gyúrótermeket, minden fiatal menne.” Néhányan a bokszolási, karate lehetőséget, billiárdot hiányolják. Néhány interjúalany pedig szívesen főzne, egész nap autót vezetne, kézműves foglalkozásokon venne részt (festés, gyöngyfűzés, gyurmázás), számítógépezne, filmet nézne, internetezne: „Talán ha számítógépek lennének, itt, többet járnék ide.” „Ami még jó lenne, az egy szoba, ahol lehet dvd-zni, tévézni, barátokkal be lehetne menni”. Előfordult olyan veszélyeztetett fiatal, aki semmit nem hiányol a környéken: „ Úgy ahogy most…ez így megfelel, csak mondjuk ne kelljen azért úgy kimennem az utcára, hogy huu lehet jön egy elvetemült őrült, aki kattog a drogra és leüt vagy valami… bár ettől én nem félek, mert megvédeném magam…de hát így mások szempontjából… ” Összegzés Összességében a Magdolna-negyedben lakó 14-20 éves fiatalok szerhasználati szokásaira vonatkozóan a következő főbb megállapítások tehetőek:  A Magdolna negyedben a szerhasználó fiatalok leggyakrabban fogyasztanak állandó, nagyobb létszámú társaságban az utcán, diszkóban.

kannabiszt

 A veszélyeztetett csoport interjúalanyai azért nem próbálták ki a drogot, vagy ha ki is próbálták, nem használják rendszeresen, mert félnek a drogok hatásától, nincs szükség 34

a drogokra, hisz így is elégedettek életükkel, illetve nem akarnak olyanok lenni, mint a drogosok.  A szerhasználó fiatalok rendszeres drogfogyasztása egyrészt azzal magyarázható, hogy nem szeretnének a társaságból kilógni, másrészt azzal, hogy unatkoznak, ha nem használnak szert.  A szerhasználó fiatalok számára nem jelent problémát a szerhasználat. Ennek ellenére próbálták csökkenteni vagy abbahagyni a drogfogyasztást, ami párkapcsolat, más elfoglaltság megléte, környezetváltozás esetén bizonyult sikeresnek, azonban mindig visszaestek.  A szüleik jellemzően nem tudnak arról, hogy rendszeresen drogot fogyasztanak.  A szerhasználók közeli barátai jellemzően szintén rendszeresen drogoznak, a veszélyeztetett fiatalok pedig úgy választják meg barátaikat, hogy ne legyenek drogosok.  Mind a szerhasználó, mind a veszélyeztetett fiatalok tájékozattak a Magdolnanegyedben lévő fiataloknak szóló szolgáltatásokat, programokat illetően. A fiatalok jelentős része a sportolási lehetőségeket (foci pálya, kosár pálya, boksz) hiányolják a környéken. Továbbá néhányan a kézműves foglalkozásokat, az internetezési, számítógépezési, filmnézési lehetőségeket látnák szívesen. Szerhasználó fiataloknak szóló programokat azonban többnyire nem ismernek.

35

4. A KÉRDŐÍVEK ELEMZÉSÉNEK EREDMÉNYEI Az interjúalanyok alkohol, szerhasználati valamint dohányzási szokásait az interjúk végén kitöltött kérdőívek segítésével is vizsgáltuk, amelyek mélyinterjúkat kiegészítő, további információkat nyújtanak. Az alábbiakban ezen eredményeket ismertetjük. Dohányzási szokások Az eredmények szerint az interjúalanyok több mint 90 százaléka, 20 fő dohányzik napi rendszerességgel. Minden szerhasználó cigarettázik, a 2 fő nem dohányos a veszélyeztetettek csoportjából került ki. 5. táblázat A napi rendszerességgel dohányzók előfordulása és megoszlása Szerhasználó Veszélyeztetett Összesen N % N % N % Dohányzik 11 100 9 82 20 91 Nem dohányzik 0 0 2 18 2 9 Összesen 11 100 11 100 22 100

A veszélyeztetett csoportba tartozó, dohányzó fiatalok közül a legtöbben (4 fő) napi 6-10 szál cigarettát szívnak el, míg a szerhasználók legnépesebb csoportja (5 fő) 16 és 20 szál között szív el naponta. A 22 megkérdezett közül 2 fő nem dohányzik, 1 alkalmi dohányos, 1 pedig nem adott választ arra a kérdésre, hogy hány szálat szív naponta.18 Alkoholfogyasztás A megkérdezettek több mint fele (13 fő) havi rendszerességnél ritkábban fogyaszt alkoholt. A veszélyeztetettek közel fele (5 fő) mindössze évi 1-2 alkalommal fogyaszt alkoholt. A szerhasználók közül 5 fő fogyaszt havi rendszerességnél gyakrabban alkoholt, 1 fő havi 2-3 alkalommal, 3 fő hetente egyszer, 1 azonban napi rendszerességgel. 6. táblázat: Elmúlt évben az alkohol-fogyasztás gyakoriság előfordulása és aránya Szerhasználó Veszélyeztetett Összesen N % N % N % Minden nap 1 9 0 0 1 5 Nem minden nap, de legalább hetente 4 alkalommal 0 0 0 0 0 0 Hetente 2-3 alkalommal 0 0 2 18 2 9 Hetente egyszer 3 27 0 0 3 14 Havonta 2-3 alkalommal 1 9 1 9 2 9 Havonta egyszer 0 0 1 9 1 5 7-11 alkalommal egész évben 2 18 1 9 3 14 3-6 alkalommal egész évben 2 18 1 9 3 14 1-2 alkalommal egész évben 2 18 5 45 7 31 Egyszer sem ittam alkoholt az elmúlt évben 0 0 0 0 0 0 Összesen 11 100 11 100 22 100

18

Lásd a Melléklet 13. táblázatát.

36

Drogfogyasztás Az egyes tiltott szereket, valamint a visszaélésszerűen használt legális szereket kipróbálók előfordulását vizsgálva a marihuána, hasis esetében tapasztaltuk a legmagasabb értékeket: az interjúalanyok közel kétharmada (14 fő) próbálta ki valaha életében a kannabiszt (marihuánát, hasist). A második legnépszerűbb szer az amfetamin, kokain, valamint mefedron, az interjúalanyok harmada (rendre 7 fő) próbálta ki már ki valaha életében ezen szereket. Az ecstasy-t összesen 5-en fogyasztották már valaha életükben, a többi drogot csupán 1-2 megkérdezett próbálta ki. A szerhasználó csoportban a fiatalok mindegyike kipróbálta már a kannabiszt, kétharmaduk a mefedront, a szerhasználók fele a kokaint illetve az amfetamint, és harmada az ecstasyt. A veszélyeztetett csoportban csupán 3 interjúalany fordult elő, aki fogyasztott valaha életében kannabiszt, ketten amfetamint és egy-egy interjúalany ecstasyt illetve kokaint. Az összes többi szert a veszélyeztetett fiatalok nem próbálták még ki soha életükben. 7. táblázat: Az egyes tiltott szereket, valamint visszaélésszerűen használt legális szereket kipróbálók előfordulása és aránya Szerhasználó Veszélyeztetett Összesen N % N % N % marihuána, hasis 11 100 3 27 14 64 ecstasy 4 36 1 9 5 23 amfetain 5 46 2 18 7 32 kokain 6 55 1 9 7 32 heroin 1 9 0 0 1 5 egyéb ópiátok 0 0 0 0 0 0 LSD 1 9 0 0 1 5 mágikus gomba 0 0 0 0 0 0 crack 1 9 0 0 1 5 GHB (gina) 2 18 0 0 2 9 szerves oldószer 0 0 0 0 0 0 nyugtató, altató 2 18 0 0 2 9 alkohol gyógyszerrel 1 9 0 0 1 5 mefedron (kati) 7 64 0 0 7 32 Összesen 11 100 11 100 22 100

37

A kábítószerek legutóbbi használatát tekintve az egyes drogok közül a marihuána, hasis fogyasztása bizonyult a leggyakoribbnak. A kérdezést megelőző héten minden szerhasználó fogyasztott marihuánát, hasist. A veszélyeztetettek közül csak 3-an próbálták ki, 2-en fogyasztották az elmúlt évben is. 8. táblázat: Valaha az életben, az elmúlt évben, hónapban, héten használók előfordulása és aránya Szerhasználó Veszélyeztetett N % N % Soha 0 0 8 73 Igen, de az elmúlt évben nem 0 0 1 9 Igen, az elmúlt évben is 0 0 2 18 Igen, az elmúlt hónapban is 0 0 0 0 Igen, az elmúlt héten is 11 100 0 0 Összesen: 11 100 11 100

utoljára kannabiszÖsszesen N % 8 37 1 4 2 9 0 0 11 50 22 100

A szerhasználók csoportját vizsgálva a további drogok utolsó fogyasztását illetően az alábbi megállapítások tehetők: Mefedront (kati) 7 szerhasználó fogyasztott már, 3-an az elmúlt héten is, további 2 fő az utoljára az elmúlt hónap folyamán. A kokaint kipróbáló 6 szerhasználó közül 4-en az elmúlt évben már nem, míg 2-en az elmúlt héten is használtak. Az amfetamint kipróbáló 5 szerhasználó mind használta még a múlt héten is. Az ecstasyt kipróbáló 4 szerhasználó szintén használta az elmúlt héten is. I-port 4 szerhasználó használt már, 2 az elmúlt héten is. A GHB-t kipróbáló 2 fő egyike az elmúlt héten is, a másik az elmúlt 1 évben nem használt. Nyugtatót, altatót 2 szerhasználó vett már be orvosi recept nélkül, mindkettő az elmúlt hónapnál régebben. Az angyalport 2 szerhasználó próbálta már, egyikük a múlt héten is fogyasztotta. LSD-t 1 fő használt, ő azonban az elmúlt héten is. Cracket, illetve szteroidokat, doppingszereket is 1 fő használt, szintén az elmúlt héten is. Rush-t 1 fő használt, az elmúlt évben. 1 fő szerhasználó próbálta az alkoholt gyógyszerrel, de nem használta az elmúlt 1 évben. Heroint mindössze 1 fő használt, de már ő sem használta az elmúlt 1 évben. Fecskendővel bevitt drogot csak 1 szerhasználó használt, egy évnél régebben.19 A megkérdezettek közül senki jelölte be, hogy használt egyéb ópiátokat, mágikus gombát, szerves oldószert, herbál drogokat, patront vagy lufit, illetve senki nem nevezett meg további drogokat.20

19

A kokain az egyetlen szer, melyet intravénásan használt valamely megkérdezett. Ez egy szerhasználót jelent, aki az elmúlt 1 évben nem használta intravénásan a kokaint (Lásd a Melléklet 29. táblázatát) 20 Az egyes szerek használatára vonatkozó táblázatokat lásd a Mellékletben (14-28. táblázat)

38

9. táblázat: A szerek fogyasztásának legutóbbi időpontja a szerhasználó csoportjára nézve

1 0

9 10 4

1 1 2

1 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2

11 4 5 2 0 1 1 1 0 0 1 2 1 0 0 3

Összesen

0 0 0 1 0 0 0 0 0 1

Az elmúlt héten is

az elmúlt évben is

0 0 0 3 1 0 0 1 1 0 1 1 0

az elmúlt hónapban is

Az elmúlt évben nem

0 7 6 5 10 10 10 9 10 10 9 7 10

soha Marihuána, hasis Ecstasy Amfetamin (szpid) Kokain Heroin LSD (bélyeg) Crack GHB (gina) Fecskendővel bevitt drog Rush (popez) Angyalpor I-por (ketamin, ica) Szteroidok, doppingszerek Nyugtató, altató orvosi recept nélkül Alkohol gyógyszerrel Mefedron (kati)

11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11

Az egyes drogok legutóbbi használata mellett azok első kipróbálásának időpontjára is kíváncsiak voltunk. A leggyakrabban fogyasztott szer, a kannabisz esetében a kérdőív ezen kérdését érvényesen kitöltő mind a 9 marihuánát, hasist használó szerhasználó kipróbálta azt 14 éves koráig bezárólag, míg a veszélyeztetettek kora a kipróbáláskor 14 év vagy afölötti.21 10.táblázat A marihuána, hasis kipróbálási kora Szerhasználó Veszélyeztetett Összesen N % N % N % 12 0 0 0 0 0 0 13 5 56 0 0 5 38 14 4 44 1 25 5 38 15 0 0 1 25 1 7 16 0 0 0 0 0 0 17 0 0 1 25 1 7 18 0 0 1 25 1 7 19 0 0 0 0 0 0 20 0 0 0 0 0 0 Összesen 9 100 4 100 4 100

21

A többi szer első kipróbálásának időpontját lásd a Melléklet 30-39. táblázatait.

39

A szerhasználat gyakoriságával kapcsolatosan megkérdeztük továbbá, hogy az elmúlt héten milyen szert és milyen gyakran fogyasztottak a válaszadók. A szerhasználók csoportját elemezve elmondható, hogy míg mefedront, ecstasy-t illetve amfetamint jellemzően heti 1 alkalommal fogyasztanak, addig – ahogy az alábbi táblázatból is látható – a marihuána, hasis fogyasztása inkább napi tevékenység. 11. táblázat Az elmúlt héten használt szerek fogyasztásának gyakorisága Összesen

nincs adat

naponta

5-nél több alkalommal

4-5 alkalommal

2-3 alkalommal

1 alkalommal

nem használtam Marihuána, hasis Ecstasy Amfetamin (szpid) Kokain Heroin Egyéb ópiátok LSD (bélyeg) Mágikus gomba Crack GHB (gina) Fecskendővel bevitt drog Szerves oldószer, szipu Herbál drogok Rush (popez) Angyalpor I-por (ketamin, ica) Patron/lufi Szteroidok, doppingszerek Nyugtató, altató orvosi recept nélkül Alkohol gyógyszerrel Mefedron (kati) Más drog

0 6 5 8 10 10 10 10 9 9 10 10 10 10 10 9 10 10

0 3 3 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 2 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

5 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 1 0 0

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11

10 10 5 10

0 0 3 0

0 0 2 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

1 1 1 1

11 11 11 11

Az önkitöltős kérdőívben a fenti kérdéseken felül a szerhasználattal kapcsolatos fizikai, mentális, anyagi, családi és egyéb problémákra is rákérdeztünk.22 A kérdésekre adott válaszok összesítéséből az alábbi jellemzők derülnek ki a mintában szereplő szerhasználók drogfogyasztásával kapcsolatosan. A válaszadó fiatalok jellemzően társaságban fogyasztanak drogot. Egyedül 5 esetben (3 fő néha, 1 fő visszatérően, 1 fő nagyon gyakran) fordult elő szerhasználat. Iskolába menet a válaszadók közül 6-tal (4-gyel gyakran, 1-gyel visszatérően, 2-vel néha) fordult elő az elmúlt fél évben, hogy használt drogot. 5 szerhasználó soha nem érezte úgy, hogy drog nélkül nehezen telik el egy nap, míg 1 szerhasználó néha, 1 válaszadó gyakran, 3 szerhasználó nagyon gyakran érezte így.

22

Lásd a Melléklet 40-55. táblázatait.

40

12. táblázat: Drog nélkül nehezen eltöltött napok gyakorisága az elmúlt fél évben Szerhasználó N % Soha 5 45 Néha 1 9 Visszatérően 0 0 Gyakran 1 9 Nagyon gyakran 3 27 Nincs adat 1 9 Összesen 11 100

A drogfogyasztás felhagyásával a válaszadók igen jelentős része csak néha vagy egyáltalán nem foglalkozott az elmúlt fél évben (8 fő). A szerhasználók családtagjai döntően nem vagy csak néha javasolják, hogy csökkenték szerhasználatukat (7 fő). Drogfogyasztásuk alatt váratlan érzetekről (paranoia, félelem, bad trip) egyik interjúalany sem számolt be. Azonban a válaszadók több mint felének voltak az elmúlt fél évben memóriaproblémái, 3 szerhasználó néha, 3 szerhasználó gyakran szembesült ilyen jellegű problémákkal. Az elmúlt fél évben a legtöbb szerhasználót nem vagy csak néha korlátozta drogfogyasztása mindennapos tevékenységeiben (9 fő), szerhasználatukból következő anyagi problémákkal döntően nem vagy csak néha (8 fő) szembesültek. Baráti és családi kapcsolataikban, a munkahelyen vagy iskolában a válaszadók többségének nem okozott problémát a drogfogyasztás A válaszadók döntő többségének (9 fő) szintén egyáltalán nem volt a drogfogyasztás miatt problémája a rendőrséggel, illetve egészségügyi problémáról sem számoltak be. A válaszadók többsége (7 fő) vezetett már az elmúlt fél évben autót vagy motort kábítószeres befolyásoltság alatt. Valamivel több mint felükkel nem fordult elő, hogy drogfogyasztás miatt védekezés nélkül létesítsen szexuális kapcsolatot (6 fő), de 2-2 válaszadóval ez néha és gyakran, 1- el pedig visszatérően megtörténik.

41

5. A LEÁLLT SZERHASZNÁLÓKKAL KÉSZÜLT INTERJÚK TAPASZTALATAI A kutatás során a 11 veszélyeztetett és 11 szerhasználóval készített interjú mellett három olyan esetben is az interjú elkészítése mellett döntöttünk, amelyek során az interjúalanyokat nem tudtuk e két csoportba bekategorizálni. Esetükben ugyanis korábbi rendszeres szerhasználatról, jelenleg azonban ennek hiányáról számolhatunk be. Úgy véltük, a kutatás szempontjából új, fontos információk birtokába juthatunk, ha a drogozásról leszokni tudó fiatalokkal is beszélgetünk. Az interjúkban a többi esetben is használt interjú-vázlat alapján irányítottuk a beszélgetést, így a továbbiakban is az abban szereplő témakörök szerint mutatjuk be az eredményeket. Munka, iskola A volt szerhasználó interjúalanyok élettörténete egymástól igen eltérő. Életkorukat tekintve 14, 15 és 19 évesek. A Magdolna negyed területén ki fiatal kora, ki néhány év óta lakik. A 19 éves interjúalany építésvezetőként dolgozik, emellett a táncművészeti tanulmányokat szeretne folytatni, arra készül. A fiatalabb interjúalanyok jelenleg iskolába járnak. Egyikük szereti iskoláját, úgy érzi, osztálytársai és a tanárok is befogadják. „Nekik az a fontos, hogy olyan impulzusokat küldj feléjük, amik jó impulzusok”. Korábban küzdött nehézségekkel az iskolában, volt, hogy verekedett. „Én utálok verekedni, de ha meg kell védeni magam, akkor meg kell.” Az iskola mellett zenél, gyakran fellépésekre jár, amiből anyagi bevétele is keletkezik. A harmadik interjúalany nem szereti iskoláját, korábban tanulási nehézségekkel küzdött, emiatt évet is kénytelen volt ismételni. Elmondása szerint jelenleg többnyire unatkozik az iskolában. Ő leginkább autószerelő vagy asztalos szeretne lenni. Nyaranta illetve olykor iskola mellett és helyett is dolgozik (pl. építkezésen, autószerelőnél vállal munkát, szórólapozik). Életmód, szabadidő eltöltési szokások, jelenlegi életkörülmények Két interjúalany esetében is jellemző a kevés szabadidő a sok munka miatt. Munkájuk révén anyagilag támogatják családjukat. Kevés szabadidejükben a veszélyeztetett csoporthoz hasonló elfoglaltságokkal töltik idejüket: barátokkal találkoznak, interneteznek, tévéznek, pihennek, fociznak. Illetve a zenét, táncot hobbijuknak is tekintik. A környéken két interjúalany nem gyakran és nem szívesen töltötte idejét. A negyed fő problémájának a rossz közbiztonságot, droghelyzetet tekintették. „Rossz. Nagyon rossz. Nem lehet bízni senkiben. Főleg a rendőrökben nem. Mikor baj van, nincsenek ott. Mikor nincs baj, akkor ott vannak.” Egy volt szerhasználó azonban elégedett lakóhelyével. „Szerintem minden pont úgy jó.” Jelentős személyek, kapcsolatok Két interjúalany számára a legfontosabb kapcsolat az édesanyjához köthető.

42

„Édesanyám. Elsősorban ő a legfontosabb. Utána anyukám legjobb barátnője, ő végül is fogadott mamám. Nővérem. És kettő ember, két barát.” „Mi egymásnak vagyunk, a legfontosabb hogy kitartsunk egymás mellett.” Az egyik interjúalany azonban fontos kapcsolatként legjobb barátait nevezte meg, akiket a környékről ismer. „Nem kell nekik elmondani, egyből levágják, mi van a fejemen, és addig nem hagynak, míg el nem mondom. A hangomon is hallják a telefonban, hogy jó vagy rossz kedvem van, egyből kérdezik, mi van” Siker, kihívás, probléma Sikerélménye az interjúalanyoknak munkájukhoz, hobbijukhoz, a tánchoz, zenéhez köthető. „Táncban. Volt külföldön egy táncverseny, első néptáncverseny ott, azt meg is nyertem.” ”Ennyire nagy ereje van a zenének, felfigyelnek rá.” Élete legnagyobb problémájaként egy volt szerhasználó barátnőjével történt szakítását említette. Egy másik interjúalany korábbi anyagi nehézségeket említett. „Voltak pillanatok, hogy éheztünk, de mindig megsegített valaki.” Jelenleg a volt szerhasználóknak nincsenek nagyon jelentős problémái, kiegyensúlyozottabbak. Ha gondjuk van, meg tudják beszélni családtagjaikkal, vagy barátaikal. „Édesanyámmal. Vele nagyon, mindent meg tudok beszélni, vele a legjobban. Meg a két barátommal.” A környékbeliek fő problémájának a pénztelenséget és a droghasználatot tartották. „A drogprobléma. Én ezt látom, hogy úristen, ha egy nap nem szívunk, akkor vége a világnak.” Szerhasználati szokások Két interjúalany kannabiszt fogyasztott rendszeresen, más drogot is nem akartak kipróbálni. „Nem éreztem azt, hogy kellene a spuri.” A harmadik interjúalany többfajta drogot is próbált (kannabisz, amfetamin, ecstasy, rush, angyalpor, heroin). Első alkalommal barátok társaságában próbálták ki a drogot, mert kíváncsiak voltak a hatására, illetve volt, aki családi problémái. Az első kipróbálás után hamar rendszeres fogyasztókká váltak. „Minden gyerek kíváncsi, ez olyan mint a cigi, vagy az alkohol”. „15 éves koromban volt. A haveroknak a haverjai voltak, és a haverom kiment megnézni, kimentem vele, kipróbáltam és így folytatódott.” 43

A drogozást két interjúalany azért hagyta abba, mert nem tudtak a számukra fontos tevékenységekre koncentrálni. „Rájöttem, hogy nem kéne, úgy mentem haza, hogy nem tudtam, merre vagyok arccal.” Volt, aki a szerhasználat miatt konfliktusba került családtagjaival, és egyéb számára fontos személyekkel is, ez gondolkoztatta el. „Semmi. Akarat. Amikor anyukám nagyon rossz állapotban volt, akkor vettem fel, amikor megtudta, nagyon rossz állapotba lett, egyik percről a másikra letettem.” A szerhasználatról ketten egyedül, segítség nélkül szoktak le. Egy interjúalany beszélt erről őszintén családtagjainak. „Őszintén elmondtam anyukámnak, papámnak. Ő nem leszúrt, elbeszélgetett velem. Egy rossz hangja nem volt. Rosszul esett neki, persze. A környéken fiataloknak szóló programokról többnyire hallottak, de nem látogatták gyakran. Két interjúalany fordult meg régebben a Kesztyűgyárban. „Nincs itt ilyen, az a baj. A Kesztyűgyárban vannak programok, vagyis nyáron, de amúgy nincs.” Egy interjúalany kifejezetten kifogásolta a fiataloknak szóló programok hiányát. „Nincs semmi itt. Kispesten van. Foci, kosár, kézilabda, röplabda, vízilabda. Vannak szakkörök is, egyesületek is.” Két interjúalany járt rendszeresen a Megálló éjszakai pingpongjára, amit nagyon szerettek. Szerhasználó fiatalokkal foglalkozó szervezeteket, programokat azonban ennek ellenére többnyire nem ismertek. „Őszintén mondom, nem tudok ilyenről.” Összegzés A volt szerhasználók jelenleg többnyire elfoglaltak, dolgoznak, hobbijukkal töltik szabadidejüket. Nagy problémákkal korábban igen, jelenleg nem szembesülnek. A drogokhoz kíváncsiságból, problémáik elfeledése céljából nyúltak. A szerhasználat többnyire teljesítményük leromlásával, családon belüli konfliktusokkal járt. Így egyrészt maguk miatt, másrészt a hozzájuk közel állók kedvéért álltak le a szerhasználattal. A leszokást egyedül, szakember segítsége nélkül érték el, nem ismernek szerhasználó fiatalokat segítő szervezeteket, programokat.

44

ÖSSZEFOGLALÁS, AJÁNLÁSOK A Magdolna negyedben élő fiatalok szerhasználati szokásait feltáró kutatás során készített interjúk és a kérdőívek tapasztalati alapján a következő megállapításokat tehetjük. A szerhasználó és veszélyeztetett interjúalanyok munkával kapcsolatos tapasztalatai hasonlóak, jelenleg nem vállalnak állandó munkát, általában azonban rendelkeznek korábbi, alkalmi jellegű munkatapasztalatokkal. Többségük szakközépiskolába jár, a jövőben az itt tanult szakmában terveznek elhelyezkedni, a felsőoktatásban nem terveznek továbbtanulni. A munkával kapcsolatban elsődleges motivációjuk a pénzkereset, illetve a külföldi munkavállalás lehetősége. Az iskolában a szerhasználók közepes, vagy rosszabb; a veszélyeztetettek jó, vagy közepes tanulóknak tartják magukat. Osztálytársaikkal, tanáraikkal viszonyuk többnyire jó, azonban bizonyos esetekben előfordulnak konfliktusok. Ennek ellenére a szerhasználó csoportban rendszeres, a veszélyeztetett csoportban pedig előfordul iskolakerülés, évismétlés, esetenként iskolaváltás. A célcsoport szabadidő eltöltési szokásait illetően markáns különbségek tapasztalhatóak. A szerhasználó interjúalanyok hétköznapjaikat többnyire csavargással, marihuána fogyasztásával töltik, hétvégéiken szintén drogokat fogyasztva járnak szórakozni. A veszélyeztetettek délutánjaikat otthon vagy barátaikkal, barátnőikkel töltik, esetenként helyi szervezetek programjaira járnak, sportolnak. Hétvégénként a nyugodtabb, csendesebb elfoglaltságokat preferálják. Délutáni iskolai programok látogatásáról egyik csoport tagjai sem számoltak be. Hobbijaikat tekintve mindkét csoport esetében elsődleges fontosságúnak bizonyult a sportolás. Sok interjúalany bokszolt, edzett korábban, esetenként edzenek jelenleg is. Az éjszakai pingpongozás, focizás szintén gyakran szerepelt a számukra fontos tevékenységek között. Családi körülményeiket, baráti kapcsolataikat illetően a veszélyeztetett és szerhasználó csoport jellemzői nagyfokú hasonlóságot mutatnak, jelenleg az interjúalanyok döntő többsége családjával lakik. Családjukkal többnyire jó viszonyról számoltak be, néhány esetben jeleztek gyakori konfliktusokat a szülőkkel. Ennek ellenére a szerhasználó csoport tagjai drogfogyasztási szokásaikról többnyire nem tudnak szüleik. Az interjúalanyok életük legnagyobb problémájának családi tragédiákat, konfliktusokat; párkapcsolati problémákat említettek. Többen nem gondolták úgy, hogy jelenleg nagyobb problémáik lennének. Sikert többnyire iskolában, sportban, kortársak és családjuk dicsérete nyomán éreznek. A Magdolna negyedről mindkét csoport többnyire negatívan vélekedik, azonban ennek ellenére, főként barátaik miatt, szeretnek a környéken lakni. A környékbeliek fő problémájának mindkét csoport a pénztelenséget, szegénységet, illetve az elterjedt droghasználatot tekinti. A környékbeli fiatalok fő problémái között szintén a pénzhiányt, a droghasználatot, emellett a rossz családi kapcsolatokat emelték ki. A szerhasználati szokásokat vizsgálva elmondható, a Magdolna negyedben a szerhasználó fiatalok leggyakrabban kannabiszt fogyasztanak állandó, nagyobb létszámú társaságban

45

többnyire az utcán. Emellett hétvégenként sokszor mefedront, amfetamint, ecstasyt használnak a szórakozóhelyeken. A szerhasználó fiatalok rendszeres drogfogyasztásukat egyrészt azzal indokolják, hogy nem szeretnének a társaságból kilógni, közeli barátaik jellemzően szintén rendszeresen drogoznak. Másrészt azért használnak, mert annak hiányában unatkoznak. Saját bevallásuk szerint többségük számára nem jelent problémát a szerhasználat. Ennek ellenére próbálták csökkenteni vagy abbahagyni drogfogyasztásukat, azonban mindig visszaestek. A veszélyeztetett csoport interjúalanyai azért nem használnak rendszeresen kábítószert, mert félnek a drogok hatásától; nincsen szükségük rá; illetve tartanak attól, hogy olyanokká válnak, mint a szerhasználók. Barátaikat úgy választják meg, hogy ne legyenek drogosok. Mind a szerhasználó, mind a veszélyeztetett fiatalok ismernek a Magdolna-negyedben lévő fiataloknak szóló szolgáltatásokat, programokat, azonban igényeiket nem elégítik ki teljes mértékben. Jelentős részük a sportolási lehetőségeket (foci pálya, kosár pálya, boksz) hiányolja a környéken. Továbbá néhányan a korosztályuknak szóló kézműves foglalkozásokat, az internetezési, számítógépezési, filmnézési lehetőségeket látnák szívesen. A szerhasználók jellemzően nem tettek különbséget a fiataloknak és célzottan a drogfogyasztóknak szóló programok között, többnyire nem rendelkeztek részletes információkkal a szerhasználókkal foglalkozó szervezetekről. A leállt szerhasználók a drogok abbahagyásakor szintén nem ismertek drogfogyasztó fiatalokat segítő szervezeteket; egyedül, szakember segítsége nélkül szoktak le a drogokról. A célcsoport tagjaival, illetve helyi szervezetek munkatársaival készített interjúk alapján a Magdolna negyed területén működő intézmények számára az alábbi ajánlásokat tesszük:  Szükséges olyan, a pedagógusoknak szóló programok indítása, amelyek segítséget nyújtanak abban, hogy megfelelő módon tudják kezelni a súlyos szociális problémákkal küzdő gyerekeket.  Komplexebb programok elindítása szükséges, melyekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a családokra.  Szükséges a megfelelő igényfelmérés, az érintettek bevonása a programok kialakításába.  A Magdolna-negyedben a fiatalok számára a különböző prevenciós programtartalmak23 közül az alternatívák nyújtása – amely a kockázatkereső és/vagy tudatállapot változást elősegítő alternatív lehetőségek más módon, jellemzően sporttal történő kielégítését jelenti – bizonyulhat a leghatékonyabbnak a droghasználat csökkentésében, megelőzésében. A sportok közül elsősorban a boksz, foci, pingpong szerepe jelentős.  A társashatás-megközelítés – a társas befolyásnak való ellenállás fejlesztése – szintén eredményezheti a szerhasználat csökkenését a vizsgált területen. 23

A következő programtartalmak léteznek: Információ nyújtás; Érzelmi nevelés; Társas-hatás megközelítés; Mindennapi készségfejlesztés; Alternatívák felkínálása; Egészségfejlesztés. (Rácz 1999)

46

FELHASZNÁLT IRODALOM Arnold P. Paksi B. Demetrovics Zs. (2009): A „plázázó” fiatalok plázalátogatási és szabadidő eltöltési szokásainak valamint egészségmagatartásának kvalitatív vizsgálata. In: Demetrovics Zs., Paksi P., Dúll A. (szerk.) (2009): Pláza, ifjúság, életmód L’Harmattan Kiadó Budapest. Alföldi Gy., Sárkány Cs., ifj. Erdősi S., Apró A., Csete Z., Kolossa J. (2004): Magdolna negyed szociális város-rehabilitációs program, elérhető: www.rev8.hu/csatolmanyok/dokok/dokok_15.doc Babbie, Earl (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest. Demetrovics, Zs. (2001): Droghasználat Magyarország táncos szórakozóhelyein. Budapest: L’Harmattan Kiadó. Elekes 2009: A budapesti 8-10. évfolyamon tanuló diákok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól – az adatfelvétel a 2007. ESPAD kutatás keretében történt. Nem publikált tanulmány. http://web.uni-corvinus.hu/elekes/ (2010. 07.13.) EMCDDA (2008): Drugs and vulnerable groups of young people. Selected issue 2008. http://www.emcdda.europa.eu/publications/selected-issues ifj. Erdősi S. (2007): A közbiztonság helyzete a józsefvárosi Magdolna-negyedben 2005-2006ban – helyzetelemzés, elérhető: http://www.rev8.hu/csatolmanyok/jogidokok/jogidokok_11.pdf Kemmesies U. (2000): How to reach unknown: the snowball sampling technigue. In: Fountain J, Hartnoll R., Olszewski D., Vicente J., Greenwood G., Robertson K., szerk (2000): Understanding and responding to drug use: the role of qualitative research. EMCDDA Scientific Monograph Series, No. 4., Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, pp.265-271. Kraus L., Kümmler P., Augustin R., Pfeiffer T., Simon R., Wiessing L., Hartnoll R., Griffiths P. (2004): EMCDDA Recommended Draft Technical Tools and Guidelines Key Epidemiological Indicator: Prevalence of problem drug use. EMCDDA, Lisbon. Paksi B. (2003): Drogok és felnőttek. A tizennyolc év feletti lakosság drogfogyasztása és droggal kapcsolatos gondolkodása az ezredfordulón, Magyarországon. Szakmai forrás sorozat. 4. L’Harmattan. Budapest, 2003. [153 old. ISBN 963-9457-50-7] Paksi B., Arnold P. (2009): Speciális populáció drogérintettsége. In. Demetrovics Zs. (szerk.): Az addiktológia alapjai II. Eötvös Kiadó, Budapest, 327-382. Rácz J. (1999): Addiktológia. Tünettan és intervenciók. HIETE, Budapest. Rácz József (2006): Kvalitatív drogkutatások L’Harmattan Kiadó, Budapest. Rácz J. (szerk.) (2007) Leszakadók – A társadalmi kirekesztődés folyamata- Nemzeti Drogmegelőzési Intézet kutatások 5. L’Harmattan Kiadó, Budapest. Scalia Tomba GP, Rossi C, Taylor C, Klempova D, Wiessing L. (2008) Guidelines for Estimating the Incidence of Problem Drug Use. EMCDDA, Lisbon.

47

MELLÉKLETEK 1. melléklet – Az önkitöltős kérdőív táblázatai 13. táblázat Hány szál cigarettát szív el naponta? Veszélyeztetett Szerhasználó n % n % 0 2 18.2 0 0 1–5 1 9.1 0 0 6 – 10 4 36.3 3 27.3 11 – 15 0 0 1 9.1 16 – 20 3 27.3 5 45.4 20-nál többet 0 0 1 9.1 NA/Alkalmi 1 9.1 1 9.1 Összesen: 11 100 11 100

Összesen n % 2 9.1 1 4.5 7 31.8 1 4.5 8 36.4 1 4.5 2 9.1 22 100

14. táblázat Használt-e ecstasyt, ha igen, utoljára mikor? Veszélyeztetett n % Soha 10 90,9 Igen, de az elmúlt évben nem 1 9,1 Igen, az elmúlt évben is 0 0 Igen, az elmúlt hónapban is 0 0 Igen, az elmúlt héten is 0 0 Összesen: 11 100

Szerhasználó n % 7 63,6 0 0 0 0 0 0 4 36,4 11 100

Összesen n % 17 77,3 1 4,5 0 0 0 0 4 18,2 22 100

15. táblázat Használt-e amfetamint, ha igen, utoljára mikor? Veszélyeztetett Szerhasználó n % n % Soha 9 81,8 6 54,5 Igen, de az elmúlt évben nem 1 9,1 0 0 Igen, az elmúlt évben is 1 9,1 0 0 Igen, az elmúlt hónapban is 0 0 0 0 Igen, az elmúlt héten is 0 0 5 45,5 Összesen: 11 100 11 100

Összesen n % 15 68,2 1 4,5 1 4,5 0 0 5 22,7 22 100

16. táblázat Használt-e kokaint, ha igen, utoljára mikor? Veszélyeztetett n % Soha 10 90,9 Igen, de az elmúlt évben nem 1 9,1 Igen, az elmúlt évben is 0 0 Igen, az elmúlt hónapban is 0 0 Igen, az elmúlt héten is 0 0 Összesen: 11 100

Összesen n % 15 68,2 4 18,2 1 4,5 0 0 2 9,1 22 100

Szerhasználó n % 5 45,4 3 27,3 1 9,1 0 0 2 18,2 11 100

48

17. táblázat Használt-e heroint, ha igen, utoljára mikor? Veszélyeztetett n % Soha 11 100 Igen, de az elmúlt évben nem 0 0 Igen, az elmúlt évben is 0 0 Igen, az elmúlt hónapban is 0 0 Igen, az elmúlt héten is 0 0 Összesen: 11 100

Szerhasználó n % 10 90,9 1 9,1 0 0 0 0 0 0 11 100

Összesen n % 21 95,5 1 4,5 0 0 0 0 0 0 22 100

18. táblázat Használt-e LSD-t (bélyeget), ha igen, utoljára mikor? Veszélyeztetett Szerhasználó n % n % Soha 11 100 10 90,9 Igen, de az elmúlt évben nem 0 0 0 0 Igen, az elmúlt évben is 0 0 0 0 Igen, az elmúlt hónapban is 0 0 0 0 Igen, az elmúlt héten is 0 0 1 9,1 Összesen: 11 100 11 100

Összesen n % 21 95,5 0 0 0 0 0 0 1 4,5 22 100

19. táblázat Használta-e cracket, ha igen, utoljára mikor? Veszélyeztetett n % Soha 11 100 Igen, de az elmúlt évben nem 0 0 Igen, az elmúlt évben is 0 0 Igen, az elmúlt hónapban is 0 0 Igen, az elmúlt héten is 0 0 Összesen: 11 100

Szerhasználó n % 10 90,9 0 0 0 0 0 0 1 9,1 11 100

Összesen n % 21 95,5 0 0 0 0 0 0 1 4,5 22 100

20. táblázat Használt-e GHB-t (gina), ha igen, utoljára mikor? Veszélyeztetett Szerhasználó n % n % Soha 11 100 9 81,8 Igen, de az elmúlt évben nem 0 0 1 9,1 Igen, az elmúlt évben is 0 0 0 0 Igen, az elmúlt hónapban is 0 0 0 0 Igen, az elmúlt héten is 0 0 1 9,1 Összesen: 11 100 11 100

Összesen n % 20 90,9 1 4,5 0 0 0 0 1 4,5 22 100

21. táblázat Használt-e fecskendővel bevitt drogot, ha igen, utoljára mikor? Veszélyeztetett Szerhasználó Összesen n % n % n % Soha 11 100 10 90,9 21 95,5 Igen, de az elmúlt évben nem 0 0 1 9,1 1 4,5 Igen, az elmúlt évben is 0 0 0 0 0 0 Igen, az elmúlt hónapban is 0 0 0 0 0 0 Igen, az elmúlt héten is 0 0 0 0 0 0 Összesen: 11 100 11 100 22 100

49

22. táblázat Használt-e rush-t (popez), ha igen, utoljára mikor? Veszélyeztetett Szerhasználó n % n % Soha 11 100 10 90,9 Igen, de az elmúlt évben nem 0 0 0 0 Igen, az elmúlt évben is 0 0 1 9,1 Igen, az elmúlt hónapban is 0 0 0 0 Igen, az elmúlt héten is 0 0 0 0 Összesen: 11 100 11 100

Összesen n % 21 95,5 0 0 1 4,5 0 0 0 0 22 100

23. táblázat Használt-e angyalport, ha igen, utoljára mikor? Veszélyeztetett n % Soha 11 100 Igen, de az elmúlt évben nem 0 0 Igen, az elmúlt évben is 0 0 Igen, az elmúlt hónapban is 0 0 Igen, az elmúlt héten is 0 0 Összesen: 11 100

Szerhasználó n % 9 81,8 1 9,1 0 0 0 0 1 9,1 11 100

Összesen n % 20 90,9 1 4,5 0 0 0 0 1 4,5 22 100

24. táblázat Használt-e I-port (ketamin, ica), ha igen, utoljára mikor? Veszélyeztetett Szerhasználó n % n % Soha 11 100 7 63,6 Igen, de az elmúlt évben nem 0 0 1 9,1 Igen, az elmúlt évben is 0 0 1 9,1 Igen, az elmúlt hónapban is 0 0 0 0 Igen, az elmúlt héten is 0 0 2 18,2 Összesen: 11 100 11 100

Összesen n % 18 81,8 1 4,5 1 4,5 0 0 2 9,1 22 100

25. táblázat Használt-e szteroidokat, doppingszereket, ha igen, utoljára mikor? Veszélyeztetett Szerhasználó Összesen n % n % n % Soha 11 100 10 90,9 21 95,5 Igen, de az elmúlt évben nem 0 0 0 0 0 0 Igen, az elmúlt évben is 0 0 0 0 0 0 Igen, az elmúlt hónapban is 0 0 0 0 0 0 Igen, az elmúlt héten is 0 0 1 9,1 1 4,5 Összesen: 11 100 11 100 22 100 26. táblázat Használt-e nyugtatót, altatót orvosi recept nélkül, ha igen, utoljára mikor? Veszélyeztetett Szerhasználó Összesen n % n % n % Soha 11 100 9 81,8 20 90,9 Igen, de az elmúlt évben nem 0 0 1 9,1 1 4,5 Igen, az elmúlt évben is 0 0 1 9,1 1 4,5 Igen, az elmúlt hónapban is 0 0 0 0 0 0 Igen, az elmúlt héten is 0 0 0 0 0 0 Összesen: 11 100 11 100 22 100

50

27. táblázat Használt-e alkoholt gyógyszerrel, ha igen, utoljára mikor? Veszélyeztetett Szerhasználó n % n % Soha 11 100 10 90,9 Igen, de az elmúlt évben nem 0 0 1 9,1 Igen, az elmúlt évben is 0 0 0 0 Igen, az elmúlt hónapban is 0 0 0 0 Igen, az elmúlt héten is 0 0 0 0 Összesen: 11 100 11 100

Összesen n % 21 95,5 1 4,5 0 0 0 0 0 0 22 100

28. táblázat Használt-e mefedront (kati), ha igen, utoljára mikor? Veszélyeztetett Szerhasználó n % n % Soha 11 100 4 36,4 Igen, de az elmúlt évben nem 0 0 2 9,1 Igen, az elmúlt évben is 0 0 0 0 Igen, az elmúlt hónapban is 0 0 2 18,2 Igen, az elmúlt héten is 0 0 3 27,3 Összesen: 11 100 11 100

Összesen n % 15 68,2 1 4,5 0 0 2 9,1 3 0 22 100

29. táblázat Használta-e intravénásan a kokaint? Veszélyeztetett n % Soha 11 100 Igen, de az elmúlt évben nem 0 0 Igen, az elmúlt évben is 0 0 Igen, az elmúlt hónapban is 0 0 Igen, az elmúlt héten is 0 0 Összesen: 11 100

Összesen n % 21 95,5 1 4,5 0 0 0 0 0 0 22 100

Szerhasználó n % 10 90,9 1 9,1 0 0 0 0 0 0 11 100

30. táblázat Hány éves korodban próbáltad ki az ecstasyt? Veszélyeztetett Szerhasználó n % n % 12 0 0 0 0 13 0 0 0 0 14 0 0 1 25 15 0 0 1 25 16 0 0 2 50 17 1 100 0 0 18 0 0 0 0 19 0 0 0 0 20 0 0 0 0 Összesen 1 100 4 100

51

31. táblázat Hány éves korodban próbáltad ki az amfetamint (szpidet)? Veszélyeztetett Szerhasználó n % n % 12 0 0 0 0 13 0 0 2 40 14 0 0 0 0 15 0 0 1 20 16 0 0 1 20 17 1 100 1 20 18 0 0 0 0 19 0 0 0 0 20 0 0 0 0 Összesen 1 100 5 100 32. táblázat Hány éves korodban próbáltad ki a kokaint? Veszélyeztetett Szerhasználó n % n % 12 0 0 0 0 13 0 0 1 16,7 14 0 0 1 16,7 15 0 0 2 33,3 16 0 0 2 33,3 17 1 100 0 0 18 0 0 0 0 19 0 0 0 0 20 0 0 0 0 Összesen 1 100 6 100 33. táblázat Hány éves korodban próbáltad ki a heroint? Szerhasználó n % 12 0 0 13 0 0 14 1 100 15 0 0 16 0 0 17 0 0 18 0 0 19 0 0 20 0 0 Összesen 1 100

52

34. táblázat Hány éves korodban próbáltad ki az LSD-t? Szerhasználó n % 12 0 0 13 0 0 14 0 0 15 1 100 16 0 0 17 0 0 18 0 0 19 0 0 20 0 0 Összesen 1 100 35. táblázat Hány éves korodban próbáltad ki a cracket? Szerhasználó n % 12 0 0 13 0 0 14 0 0 15 1 100 16 0 0 17 0 0 18 0 0 19 0 0 20 0 0 Összesen 1 100 36. táblázat Hány éves korodban próbáltad ki a GHB-t (gina)? Szerhasználó n % 12 0 0 13 0 0 14 2 100 15 0 0 16 0 0 17 0 0 18 0 0 19 0 0 20 0 0 Összesen 2 100

53

37. táblázat Hány éves korodban próbáltad ki a nyugtatót/altatót? Szerhasználó n % 12 0 0 13 0 0 14 0 0 15 1 50 16 1 50 17 0 0 18 0 0 19 0 0 20 0 0 Összesen 2 100 38. táblázat Hány éves korodban próbáltad ki az alkoholt gyógyszerrel? Szerhasználó n % 12 1 100 13 0 0 14 0 0 15 0 0 16 0 0 17 0 0 18 0 0 19 0 0 20 0 0 Összesen 1 100 39. táblázat Hány éves korodban próbáltad ki a mefedront (kati)? Szerhasználó n % 12 0 0 13 0 0 14 0 0 15 2 28,6 16 4 57,2 17 0 0 18 0 0 19 0 0 20 1 14,2 Összesen 7 100

54

40. táblázat Előfordult-e veled az elmúlt fél évben, és milyen gyakran, hogy reggel munkába/iskolába indulás előtt használtál drogot? Szerhasználó Soha Néha Visszatérően Gyakran Nagyon gyakran Nincs adat Összesen

n 3 2 1 4 0 1 11

% 27,3 18,2 9,1 36,3 0 9,1 100

41. táblázat Előfordult-e veled az elmúlt fél évben, és milyen gyakran, hogy egyedül használtál drogot? Szerhasználó Soha Néha Visszatérően Gyakran Nagyon gyakran Nincs adat Összesen

n 5 3 1 0 1 1 11

% 45,4 27,3 9,1 0 9,1 9,1 100

42. táblázat Előfordult-e veled az elmúlt fél évben, és milyen gyakran, hogy barátaid, családtagjaid javasolták, hogy csökkentsd drogfogyasztásod? Szerhasználó Soha Néha Visszatérően Gyakran Nagyon gyakran Nincs adat Összesen

n 3 4 1 1 2 0 11

% 27,3 36,3 9,1 9,1 18,2 0 100

55

43. táblázat Előfordult-e veled az elmúlt fél évben, és milyen gyakran, hogy próbáltad csökkenteni vagy abbahagyni drogfogyasztásod, de nem sikerült? Szerhasználó Soha Néha Visszatérően Gyakran Nagyon gyakran Nincs adat Összesen

n 6 2 1 1 1 0 11

% 54,5 18,2 9,1 9,1 9,1 0 100

44. táblázat Előfordult-e veled az elmúlt fél évben, és milyen gyakran, hogy drogfogyasztásod alatt váratlan érzetek (paranoia, félelem, bad trip) keletkeztek? Szerhasználó Soha Néha Visszatérően Gyakran Nagyon gyakran Nincs adat Összesen

n 10 0 0 0 0 1 11

% 90,9 0 0 0 0 9,1 100

45. táblázat Előfordult-e veled az elmúlt fél évben, és milyen gyakran, hogy drogfogyasztásodat követően autót, motort vezettél? Szerhasználó Soha Néha Visszatérően Gyakran Nagyon gyakran Nincs adat Összesen

n 4 3 1 2 1 0 11

% 36,4 27,3 9,1 18,2 9,1 0 100

56

46. táblázat Előfordult-e veled az elmúlt fél évben, és milyen gyakran, hogy drogfogyasztásod miatt képtelen voltál mindennapos dolgaidat elvégezni? Szerhasználó Soha Néha Visszatérően Gyakran Nagyon gyakran Nincs adat Összesen

n 6 3 0 1 1 0 11

% 54,5 27,3 0 9,1 9,1 0 100

47. táblázat Előfordult-e veled az elmúlt fél évben, és milyen gyakran, hogy drogfogyasztásod miatt memória problémáid voltak? Szerhasználó Soha Néha Visszatérően Gyakran Nagyon gyakran Nincs adat Összesen

n 4 3 0 3 0 1 11

% 36,4 27,3 0 27,3 0 9,1 100

48. táblázat Előfordult-e veled az elmúlt fél évben, és milyen gyakran, hogy drogfogyasztásod miatt pénzügyi problémáid voltak? Szerhasználó Soha Néha Visszatérően Gyakran Nagyon gyakran Nincs adat Összesen

n 5 3 0 1 1 0 11

% 45,4 27,3 0 9,1 9,1 0 100

57

49. táblázat Előfordult-e veled az elmúlt fél évben, és milyen gyakran, hogy drogfogyasztásod miatt problémáid voltak a baráti kapcsolataidban? Szerhasználó Soha Néha Visszatérően Gyakran Nagyon gyakran Nincs adat Összesen

n 7 1 2 0 1 0 11

% 63,6 9,1 18,2 0 9,1 0 100

50. táblázat Előfordult-e veled az elmúlt fél évben, és milyen gyakran, hogy drogfogyasztásod miatt családi problémáid voltak? Szerhasználó Soha Néha Visszatérően Gyakran Nagyon gyakran Nincs adat Összesen

n 6 3 1 1 0 0 11

% 54,5 27,3 9,1 9,1 0 0 100

51. táblázat Előfordult-e veled az elmúlt fél évben, és milyen gyakran, hogy drogfogyasztásod miatt problémáid voltak a munkahelyeden/iskolában? Szerhasználó Soha Néha Visszatérően Gyakran Nagyon gyakran Nincs adat Összesen

n 10 0 0 1 0 0 11

% 90,9 0 0 9,1 0 0 100

58

52. táblázat Előfordult-e veled az elmúlt fél évben, és milyen gyakran, hogy drogfogyasztásod miatt problémáid voltak a rendőrséggel? Szerhasználó Soha Néha Visszatérően Gyakran Nagyon gyakran Nincs adat Összesen

n 9 0 0 1 0 1 11

% 81,8 0 0 9,1 0 9,1 100

53. táblázat Előfordult-e veled az elmúlt fél évben, és milyen gyakran, hogy drogfogyasztásod miatt egészségügyi problémáid voltak? Szerhasználó Soha Néha Visszatérően Gyakran Nagyon gyakran Nincs adat Összesen

n 9 1 1 0 0 0 11

% 81,8 9,1 9,1 0 0 0 100

54. táblázat Előfordult-e veled az elmúlt fél évben, és milyen gyakran, hogy drogfogyasztásod miatt megsérültél te vagy más személy? Szerhasználó Soha Néha Visszatérően Gyakran Nagyon gyakran Nincs adat Összesen

n 8 1 0 1 1 0 11

% 72,7 9,1 0 9,1 9,1 0 100

59

55. táblázat Előfordult-e veled az elmúlt fél évben, és milyen gyakran, hogy drogfogyasztásod miatt védekezés nélkül teremtettél szexuális kapcsolatot? Szerhasználó Soha Néha Visszatérően Gyakran Nagyon gyakran Nincs adat Összesen

n 6 2 1 2 0 0 11

% 54,5 18,2 9,1 18,2 0 0 100

56. táblázat Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? Veszélyeztetett Szerhasználó n n kevesebb, mint 8 általános 3 3 8 általános 4 7 szakmunkásképző 1 0 szakközépiskolai érettségi 0 0 gimnáziumi érettségi 3 0 technikumi oklevél 0 0 nem tudja/nem válaszol 0 1 Összesen 11 11 57. táblázat

Van Nincs Összesen

Van állandó partnered? Szerhasználó Veszélyeztetett 7 6 4 5 11 11

Összesen 13 9 22

58. táblázat Mi az édesapád/nevelőapád legmagasabb iskolai végzettsége?

kevesebb, mint 8 általános 8 általános szakmunkásképző érettségi technikumi oklevél felsőfokú végzettség nem tudja/nem válaszol Összesen

Veszélyeztetett

Szerhasználó

n 0 3 3 1 3 0 1 11

n 0 2 7 0 0 0 2 11

60

59. táblázat Mi az édesanyád/nevelőanyád legmagasabb iskolai végzettsége?

kevesebb, mint 8 általános 8 általános szakmunkásképző érettségi technikumi oklevél felsőfokú végzettség nem tudja/nem válaszol Összesen

Veszélyeztetett

Szerhasználó

n 0 3 2 3 1 1 1 11

n 0 4 7 0 0 0 0 11

61

2. Melléklet Interjú-vázlat a Magdolna negyedben működő civil szervezetek dolgozóival készülő beszélgetésekhez 1. Az Ön szervezete pontosan milyen tevékenységeket folytat a Magdolna negyedben és környékén? Mióta? 2. Ön pontosan mivel foglalkozik a szervezetben és mióta? 3. Milyen a szervezet kapcsolata a helyi lakosokkal? 4. Mi a véleménye a környéken élők társadalmi, gazdasági helyzetéről? Miket tekint a legnagyobb problémáknak? 5. Mi a véleménye a környéken kialakult droghelyzetről? Mit lát, mennyire elterjedt a drogok használata? 6. A fiatalok helyzetét milyennek találja? Miket tekint a legnagyobb problémáknak? 7. Hogyan látja, mennyire elterjedt a fiatalok körében a drogok használata? 8. Az Ön szervezete hogyan, milyen programokkal/tevékenységekkel próbál javítani a Magdolna negyed/ a környék helyzetén? 9. Az Ön szervezete hogyan, milyen programokkal/tevékenységekkel kapcsolódik a fiatal korosztályokhoz? 10. Az Ön szervezete által végzett tevékenységek/szervezetett programok mennyire képesek elérni a fiatalokat? 11. Milyen problémákkal, nehézségekkel szembesülnek munkájuk során a fiatalok elérésében? 12. Milyen konfliktusok, problémák merülnek fel a szervezet munkájában? 13. Milyen fontosabb helyi szervezeteket tudna felsorolni, amelyek szerepet játszhatnak a droghasználat megfékezésében és a fiatalok elérésében? 14. Milyen a szervezet kapcsolata az önkormányzattal, a többi helyi szervezettel, az iskolával, a rendőrséggel, stb.? 15. Milyen hatékony, jó kezdeményezéseket lát a környéken, melyek képesek elérni a lakosokat (ezen belül a fiatalokat)? 16. Ön szerint milyen intézkedésekre, programokra, lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy a környéken élő lakosok (ezen belül a fiatalok) droghasználata csökkenjen? Illetve a meglévő programok milyen változtatásokra szorulnak? +1. Tudna segíteni a kutató csapatnak abban, hogy elérjen 14-20 év közötti veszélyeztetett vagy már szerhasználó fiatalokat?

62

3. melléklet INTERJÚVÁZLAT NÉHÁNY INSTRUKCIÓ A KÉRDEZÉSHEZ Az interjú elején mondd el az alábbiakat:  Egy kutatáshoz szeretnénk a segítségedet kérni, melynek során 14-20 éves fiatalok szokásaira, életmódjára, kapcsolataira vonatkozóan gyűjtünk adatokat, ennek kapcsán kérjük a segítségedet.  Tájékoztasd a kérdezettet, hogy a kutatást a Kurt Lewin Alapítvány készíti a kutatást a Megálló Csoport Alapítvány számára.  Mondd el továbbá, hogy „A kutatás során összesen 24 fiatalt kérdezünk meg”.  Tájékoztasd arról, honnan kaptad meg az elérhetőségét.  „A kutatásban való részvétel névtelen, a válaszolók nevét és egyéb szermélyes adatait nem párosítjuk össze a válaszokkal. Az eredményeket csak összesített formában mutatjuk be, ezek a beszámolók semmiféle egyénre visszavezethető adatot nem tartalmaznak.”  „A kutatásban való részvétel önkéntes. A kérdezés folyamán is bármikor jelezheted, ha egy kérdésre nem kívánsz válaszolni. Nekünk azonban nagyon fontos, hogy minél több kérdésben megismerjük a Te válaszaidat is.”  Mondd el, hogy a kérdezés kb. egy-másfél órát tart, először egy interjúval kezdjük, majd egy kisebb kérdőív kitöltésével fejezzük be.  Kérd meg, hogy segítse munkánkat azzal, hogy vállalja a részvételt, és hogy minél több kérdésünkre őszintén és megfontoltan válaszol!  Mondd el végül, hogy „A beszélgetésről hangfelvételt készítek, azonban az elemzés során anonim módon kezeljük az elhangzottakat. Az interjú során a következőkre figyelj:  Az interjúvázlatban szereplő kérdések segédanyagként szolgálnak, nem kell pontosan úgy feltenni a kérdéseket, mindazonáltal arra figyelj, hogy a kérdésnek megfelelő tartalmat próbáld az interjúalanyból „előhalászni”.  Próbáld tartani az interjúvázlatban a kérdések sorrendjét.  Ha valami nem világos, amit az interjúalany mond, akkor kérdezz rá.  Semlegesen viszonyulj az interjúalanyhoz.  Hallgasd mondandóját érdeklődően.  Figyelj arra, hogy a kérdésre válaszoljon, s ne más témáról kezdjen hosszasan beszélni. Ha másról kezd beszélni, akkor tereld vissza gondolatait a témához, de ne rendreutasítóan.  A sima betűs szövegek a kérdések.  A dőltbetűs szövegek a kérdezőnek szóló utasítások.

63

MUNKA, ISKOLA Dolgozol? Mivel foglalkozol? Ha dolgozik: Szereted-e a munkádat? Vannak-e problémáid a munkáddal, munkatársakkal, főnököddel? Ha igen: mik azok? Mitől lenne szerinted jobb a munkád? Ha nem dolgozik: Dolgoztál már? Mit? Mivel szeretnél foglalkozni? Jársz suliba? Szeretnél-e még tanulni? Ha nem: Miért nem? Ha tanul: Mit tanulsz és hol (iskola típusa fontos, pl. gimnázium, szakközépiskola, etc.)? Szereted az iskolát (amit tanulsz)? Milyen a kapcsolatod a tanárokkal, osztálytársaiddal? Vannak problémáid velük? Ha igen: mik azok? Vannak problémáid a tanulással? Ha igen: mik azok? Milyen tanulónak tartod magad? Miért? Szoktál-e lógni az iskolából? Ha igen: Mit csinálsz? Kikkel? Hol? Szüleid tudják? Mitől lenne szerinted jobb az iskolád? Mitől éreznéd jobban magad? ÉLETMÓD, SZABADIDŐ ELTÖLTÉSI SZOKÁSOK, JELENLEGI ÉLETKÖRÜLMÉNY Kérlek, meséld el, hogyan telik el egy átlagos hétköznapod! Reggeltől lefekvésig minél részletesebben mesélje el, hogy kikkel, hol, mit csinál. Kérlek, meséld el, hogyan telik el egy átlagos hétvégéd! Reggeltől lefekvésig minél részletesebben mesélje el, hogy kikkel, hol, mit csinál. Hogyan töltöd el a szabadidődet? Mit csinálsz, kikkel és hol? Van/volt korábban valamilyen hobbid, amit rendszeresen csinálsz? Ha volt: miért hagytad abba? Mit szeretsz/szerettél benne? A város mely részére szoktál eljárni? Miért oda? Milyen célból? (munka, szórakozás) Pontosan nevezze meg, hogy a város mely területeire jár el. Mennyire vagy elégedett a környékkel ahol élsz? Mi az, amit szeretsz benne, mit nem szeretsz? Szerinted mitől lehetne jobb a környéken lakni? Szerinted milyen a közbiztonság a lakókörnyezetedben? Ha rossz: Miért? Ha jó: Minek köszönhető?

64

Van valamilyen jó/rossz tapasztalatod rendőrökkel? Mi? Volt már, hogy olyat tettél, ami miatt bajba keveredtél, vagy bajba keveredhettél volna? Volt már, hogy valaminek az áldozatává váltál? Szoktál-e az utcán a csavarogni? Ha igen: Mióta, kikkel, mit csinálsz? Mennyi időt vagy az utcán? Mennyire évszakfüggő? Hol szoktál mászkálni a környéken? Ha nem ott, ahol a lakóhelye: Miért épp arra “lődörög”? Mire szoktál pénzt költeni? Elég pénzed szokott lenni? Honnan szoktál pénzt kapni (munka, család,stb.)? A családod meg tud élni abból, amit havonta kerestek? Szerinted vannak anyagi problémáitok? JELENTŐS SZEMÉLYEK, KAPCSOLATOK Kik azok a személyek, akikkel jelenleg a legszorosabb kapcsolatban vagy? Különös hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy kik ezek az emberek: rokon, barát, pár stb. Miért ők azok, akikkel a legszorosabb kapcsolatban vagy? Milyen hatással vannak/voltak az életedre? Milyen a kapcsolatotok? Mennyire harmonikus/konfliktusos? Milyen gyakran találkoztok? Mit csináltok együtt? Problémáid meg tudod velük beszélni? Milyen a kapcsolatod a szüleiddel? Együtt élsz a szüleiddel? Ha nem: Milyen gyakran találkoztok? Miket csináltok együtt? A problémáid meg tudod velük beszélni? Ha konfliktusos a kapcsolatotok, szerinted hogyan lehetne javítani rajta? Milyen a kapcsolatod a testvéreiddel, egyéb családtagjaiddal? Milyen a kapcsolatod a barátaiddal? Milyenek a legjobb barátaid? SIKER, KIHÍVÁS, PROBLÉMA Mikor érzed/érezted magad sikeresnek? Mikor érzed magad boldognak? Mi volt életedben a legnagyobb probléma, amellyel meg kellett küzdened? Mesélj róla! (mikor volt, sikerült-e megküzdeni vele, hogyan) Probléma=stressz, konfliktus, nehézség, kihívás Jelenleg mik a legfontosabb problémáid? Mesélj rója! (hogyan alakult ki a probléma, vane terve a megoldásra, vajon hogyan fog megoldódni?) Kivel tudod megbeszélni a problémáidat? (Itt a szülőket már említhette) korábban Szerinted a környékbelieknek mik a legnagyobb problémái? És a környékbeli fiataloknak?

65

SZERHASZNÁLATI SZOKÁSOK CSAK SZERHASZNÁLÓ/SZENVEDÉLYBETEG CSOPORTTÓL KÉRDEZZÜK (szűrőkérdőív 3. kérdésben a 3. választ jelölte+4. kérdésben igen-nel felel) Milyen drogokat ismersz? Milyen drogot próbáltál ki? (Itt lehet felsorolást tenni a mellékelt lista – szűrőkérdőív – alapján) Mi volt az első alkalom, amikor szert használtál? Mit, kikkel, hol, mikor? Miért próbáltad ki? Jelenleg milyen drogokat használsz? Miért ezeket? Milyen gyakran használsz drogot? Hogyan, mikor vált rendszeressé szerhasználatod? Kikkel és hol szoktál drogozni? A hozzád közelálló, számodra fontos személyek között vannak szerhasználók? (Korábbi felsorolás alapján) Szerinted a környékbeli fiatalok mekkora arányban drogoznak? Számodra problémát jelent a drogozás? Ha igen: milyen problémát(kat) jelent? Próbáltad már csökkenteni a drogozást? Próbáltad-e már abbahagyni a drogozást? Ha igen: Hogyan? (egyedül vagy szakember segítségével) Miért nem sikerült leszokni? Ha nem: Miért nem? Szüleid tudják, hogy drogozol? Ha igen: Mit szólnak hozzá? Ha nem: Miért nem mondod el nekik? Mi kellene neked ahhoz, hogy abbahagyd a drogozást? Mit szeretnél, hogy megváltozzon az életedben? Ismersz-e olyan szolgáltatást, programot, amelyet fiatalok vehetnek igénybe? (kell majd felsorolás, ha nem tud ilyenekről) vagy máshogy: Milyen helyeket ismersz, ahol vannak programok fiataloknak? Az iskolában szoktak programokat szervezni? A környéken szoktak eseményeket szervezni? Ismersz-e olyan szolgáltatást, programot, amelyet szerhasználó fiatalok vehetnek igénybe? (Itt elsősorban a drop-inra gondolunk, de más kezdeményezések is felmerülhetnek) Ha ismer: Hol? Be szokott-e menni? Miért? Mi tetszik, és mi nem tetszik benne? Ha nem ismer: Akkor bemenne-e egy ilyen helyre? Ha nem: Miért nem? Hogyan töltenéd el az idődet szívesen? Te milyen programban vennél részt szívesen?

66

CSAK VESZÉLYEZTETETT CSOPORTTÓL KÉRDEZZÜK (szűrőkérdőív 3. kérdésben 1-est vagy 2est jelöli – soha nem használt drogot vagy csak egyszer kétszer próbálta ki) Milyen drogokat ismersz? Próbáltál már ki drogot? (Itt lehet felsorolást tenni a mellékelt lista – szűrőkérdőív – alapján) Ha igen: Mi volt az első alkalom, amikor szert használtál? Mit, kikkel, hol, mikor? Miért próbáltad ki? Ha nem próbált ki még semmit: Miért nem? Mi gátolt meg benne? A hozzád közelálló, számodra fontos személyek között vannak szerhasználók? (Korábbi felsorolás alapján) Szerinted a környékbeli fiatalok mekkora arányban drogoznak és miért? Mit szeretnél, hogy megváltozzon az életedben? Ismersz-e olyan szolgáltatást, programot, amelyet fiatalok vehetnek igénybe? (kell majd felsorolás, ha nem tud ilyenekről) vagy máshogy: Milyen helyeket ismersz, ahol vannak programok fiataloknak? Az iskolában szoktak programokat szervezni? A környéken szoktak eseményeket szervezni? Ismersz-e olyan szolgáltatást, programot, amelyet szerhasználó fiatalok vehetnek igénybe? (Itt elsősorban a drop-in ra gondolunk, de más kezdeményezések is felmerülhetnek) Ha ismer: Hol? Be szokott-e menni? Miért? Mi tetszik, és mi nem tetszik benne? Ha nem ismer: Akkor bemenne-e egy ilyen helyre? Ha nem: Miért nem? Hogyan töltenéd el az idődet szívesen? Te milyen programban vennél részt szívesen? Köszönöm a válaszokat, akkor most rátérünk a kérdőívre!

67

4. melléklet

KK

IS

Ez a kérdőív részben az alkohollal és a különböző egyéb drogokkal foglalkozik. Ezekről a szerekről mostanában igen sok szó esik, de sok mindent nem tudunk még most sem az emberek tapasztalatairól, véleményéről. Vannak, akik nem szívesen beszélnek ezekről a témáktól másoknak. Ezért EZT A KÉRDŐÍVET KÉRJÜK, ÖNÁLLÓAN TÖLTSD KI. Természetesen a kérdőív névtelen, nem szerepel rajta sem a neved, sem más olyan információ, amely alapján azonosítani lehetne. Válaszaid a megfelelő négyzetbe tett Xszel jelöld, a kipontozott részeknél pedig, kérjük, írd be válaszodat! Ha külön nem kérjük, akkor minden kérdésnél csak egy választ jelölj meg! Reméljük, minden kérdésünkre tudsz válaszolni, de ha van köztük olyan, amelyikre semmiképpen nem szeretnél, vagy érzésed szerint nem tudsz őszintén válaszolni, azt nyugodtan hagyd üresen. Ha szükségesnek látod, természetesen fordulhatsz munkatársunkhoz segítségért.

Köszönjük a segítséged!

KÉRDŐÍV 68

ELŐSZÖR NÉHÁNY KÉRDÉS A CIGARETTA ÉS AZ ALKOHOL-FOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATBAN.

1. CIGIZEL NAPI RENDSZERESSÉGGEL? 1

igen

Ha igen, naponta hány szál cigit szívsz el?........ 2

nem, csak alkalomszerűen

Ha csak alkalomszerűen, havonta hány szál cigit szívsz el? …………………… 3

2.

nem cigizek egyáltalán

KÖRÜLBELÜL

MILYEN

GYAKRAN

ITTÁL

ALKOHOLT AZ ELMÚLT EGY ÉVBEN?

1

minden nap

2

nem minden nap, de legalább hetente 4 alkalommal

3

hetente 2-3 alkalommal

4

hetente egyszer

5

havonta 2-3 alkalommal

6

havonta egyszer

7

összesen 7-11 alkalommal egész évben

8

összesen 3-6 alkalommal egész évben

9

összesen 1-2 alkalommal egész évben

0

egyszer sem ittam az elmúlt egy évben

4. MILYEN GYAKRAN ITTÁL SÖRT AZ ELMÚLT 12 HÓNAPBAN? 1

minden nap

2

hetente 5-6 alkalommal

3

hetente 3-4 alkalommal

4

hetente 1-2 alkalommal

5

havonta 1-3 alkalommal

6

7-11 alkalommal egész évben

7

3-6 alkalommal egész évben

8

2 alkalommal egész évben

9

1 alkalommal egész évben

0 egyszer sem ittam sört az elmúlt évben

5. Milyen gyakran ittál tömény italt az elmúlt 12 hónapban? 1

minden nap

2

hetente 5-6 alkalommal

3

hetente 3-4 alkalommal

4

hetente 1-2 alkalommal

5

havonta 1-3 alkalommal

6

7-11 alkalommal egész évben

7

3-6 alkalommal egész évben

8

2 alkalommal egész évben

9

1 alkalommal egész évben

0

egyszer sem ittam tömény italt az elmúlt évben

3. MILYEN GYAKRAN ITTÁL BORT AZ ELMÚLT 12 HÓNAPBAN? 1

minden nap

2

hetente 5-6 alkalommal

3

hetente 3-4 alkalommal

4

hetente 1-2 alkalommal

5

havonta 1-3 alkalommal

6

összesen 7-11 alkalommal egész évben

7

3-6 alkalommal egész évben

8

2 alkalommal egész évben

9

1 alkalommal egész évben

0 egyszer sem ittam bort az elmúlt évben

69

AZ

KÖVETKEZŐ VÉGÉN

3

2

1

0

Ecstasy (XTC, bogyó, eki)

4

3

2

1

0

Amfetamin (szpíd)

4

3

2

1

0

Kokain

4

3

2

1

0

Heroin

4

3

2

1

0

Egyéb opiátok (máktea)

4

3

2

1

0

Relevin

4

3

2

1

0

LSD (bélyeg)

4

3

2

1

0

Mágikus gomba

4

3

2

1

0

Crack

4

3

2

1

0

GHB (folyékony ecstasy, gina)

4

3

2

1

0

Fecskendővel bevitt drog

4

3

2

1

0

Szerves oldószer, szipu

4

3

2

1

0

Herbál drogok

4

3

2

1

0

Rush (popez)

4

3

2

1

0

Angyalpor

4

3

2

1

0

I-por (ketamin, ica)

4

3

2

1

0

Patron/lufi

4

3

2

1

0

Szteroidok, doppingszerek 4

3

2

1

0

Nyugtató, altató orvosi recept nélkül

4

3

2

1

0

Alkohol gyógyszerrel

4

3

2

1

0

Mefedron (kati)

4

3

2

1

0

Más drog:……………………………

4

3

2

1

0

MINÉL

KÉRDÉSEKBEN

SZEREPLŐ

KIFEJEZÉSEK VALAMELYIKÉT NEM ISMERED, A KÉRDŐÍV

4

KÉRJÜK, TOVÁBBRA IS

TÖBB KÉRDÉSÜNKRE ŐSZINTÉN VÁLASZOLSZ! A

Marihuána, hasis (fű)

GYÓGYSZEREKRŐL,

SEGÍTSED MUNKÁNKAT AZZAL, HOGY

HA

soha

DROGOKRÓL KÉRDEZÜNK.

ÁT.

Igen, de az elmúlt évben nem

TÉRÜNK

Igen, az elmúlt évben is

TÉMÁRA

KÜLÖNBÖZŐ

Igen, az elmúlt hónapban is

MÁS

Igen, az elmúlt héten is

MOST

ALÁBBIAKBAN

(Minden sorban egy választ jelölj meg!)

TALÁLHATÓ

SZÓTÁRT

HÍVD

SEGÍTSÉGÜL.

MÁS PROBLÉMA, KÉRDÉSE ESETÉN KÉRD MUNKATÁRSUNK SEGÍTSÉGÉT!

6. HASZNÁLTAD-E, HA IGEN, MIKOR UTOLJÁRA AZ ALÁBBI SZEREKET?

70

soha

4-5 alkalommal

5-nél több alkalommal

3

2

1

0

Marihuána, hasis (fű)

5 4

3

2

1 0

Ecstasy (XTC, bogyó, eki)

4

3

2

1

0

Ecstasy (XTC, bogyó, eki)

5 4

3

2

1 0

Kokain

4

3

2

1

0

Amfetamin (szpíd)

5 4

3

2

1 0

Heroin, mák, egyéb opiát

4

3

2

1

0

Kokain

5 4

3

2

1 0

Heroin

5 4

3

2

1 0

Angyalpor

4

3

2

1

0

Egyéb opiátok (máktea)

5 4

3

2

1 0

I-por (ketamin, ica)

4

3

2

1

0

Relevin

5 4

3

2

1 0

Egyéb:…………………………….

3

2

1 0

3

2

1

0

LSD (bélyeg)

5 4

4

Mágikus gomba

5 4

3

2

1 0

Crack

5 4

3

2

1 0

GHB (folyékony ecstasy, gina)

5 4

3

2

1 0

Fecskendővel bevitt drog

5 4

3

2

1 0

Szerves oldószer, szipu

5 4

3

2

1 0

Herbál drogok

5 4

3

2

1 0

soha

Írd be az akkori életkorod, amikor kipróbáltad!

nem tudom

8. HÁNY ÉVES KORODBAN PRÓBÁLTAD KI ELŐSZŐR AZ ALÁBBI DOLGOKAT?

1 alkalommal

Nem használtam

Igen, de az elmúlt évben nem

4

(Minden sorban egy választ jelölj meg!)

naponta

Igen, az elmúlt évben is

Amfetamin (szpíd)

(Minden sorban egy választ jelölj meg!)

2-3 alkalommal

Igen, az elmúlt hónapban is

9. MILYEN GYAKRAN HASZNÁLTAD AZ ELMÚLT HÉTEN AZ ALÁBBI SZEREKET?

Igen, az elmúlt héten is

7. HASZNÁLTAD-E VALAHA AZ ALÁBBI DROGOKAT INTRAVÉNÁSAN?

Marihuánát, hasist

…………….évesen 9 0

Rush (popez)

5 4

3

2

1 0

Ecstasyt

…………….évesen 9 0

Angyalpor

5 4

3

2

1 0

Amfetamint (szpídet)

…………….évesen 9 0

I-por (ketamin, ica)

5 4

3

2

1 0

Kokaint

…………….évesen 9 0

Patron/lufi

5 4

3

2

1 0

Heroint

…………….évesen 9 0

Szteroidok, doppingszerek

5 4

3

2

1 0

Más opiátokat

…………….évesen 9 0

Relevint

…………….évesen 9 0

Nyugtató, altató orvosi recept nélkül

5 4

3

2

1 0

LSD-t

…………….évesen 9 0

Alkohol gyógyszerrel

5 4

3

2

1 0

Mágikus gombát

…………….évesen 9 0

Mefedron (kati)

5 4

3

2

1 0

Cracket

…………….évesen 9 0

Más drog:……………………………

5 4

3

2

1 0

GHB-t (gina)

…………….évesen 9 0

Szerves oldószert

…………….évesen 9 0

Nyugtatót/altatót orvosi rendelvény nélkül Alkoholt gyógyszerrel

…………….évesen 9 0

Mefedront (kati)

…………….évesen 9 0

…………….évesen 9 0

71

nagyon gyakran

gyakran

visszatérően

soha

(Minden sorban egy választ jelölj meg!)

néha

10. ELŐFORDULT-E VELED AZ ELMÚLT FÉL ÉVBEN, ÉS MILYEN GYAKRAN, HOGY…

….reggel munkába/iskolába indulás előtt használtál drogot.

1 2

3 4

5

…egyedül használtál drogot.

1 2

3 4

5

…barátaid, családtagjaid javasolták, hogy csökkentsd drogfogyasztásod.

1 2

3 4

…úgy érezted, hogy drog nélkül nehezen telik el egy nap.

1 2

…próbáltad csökkenteni vagy abbahagyni drogfogyasztásod, de nem sikerült.

1 2

…drogfogyasztásod alatt váratlan érzetek (paranoia, félelem, bad trip) keletkeztek.

1 2

3 4

5

…drogfogyasztásodat követően autót, motort vezettél.

1 2

3 4

5

…drogfogyasztásod miatt képtelen voltál mindennapos dolgaidat elvégezni.

1 2

3 4

5

…drogfogyasztásod miatt memória-problémáid voltak.

1 2

3 4

5

…drogfogyasztásod miatt pénzügyi problémáid voltak.

1 2

3 4

5

…drogfogyasztásod miatt problémáid voltak a baráti kapcsolataidban.

1 2

3 4

5

…drogfogyasztásod miatt családi problémáid voltak.

1 2

3 4

5

…drogfogyasztásod miatt problémáid voltak a munkahelyeden / iskolában.

1 2

3 4

5

VÉGÜL

NÉHÁNY

KÉRDÉS

CSALÁDODRÓL, ÉLETKÖRÜLMÉNYEDRŐL.

11. MI A LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉGED? 1

kevesebb, mint 8 általános

2

8 általános

5

3

szakmunkásképző

4

szakközépiskolai érettségi

3 4

5

5

gimnáziumi érettségi

6

technikumi oklevél

3 4

5

…drogfogyasztásod miatt problémáid voltak a rendőrséggel.

1 2

3 4

5

…drogfogyasztása miatt egészségügyi problémái voltak.

1 2

3 4

5

…drogfogyasztásod miatt megsérültél, vagy más személy.

1 2

3 4

5

…drogfogyasztásod miatt védekezés nélkül teremtettél szexuális kapcsolatot.

1 2

3 4

ISKOLÁRÓL,

12. VAN ÁLLANDÓ PARTNERED (BARÁTOD/BARÁTNŐD)? 1

van

2

nincs

13. KIVEL ÉLSZ EGY HÁZTARTÁSBAN? (Több választ is jelölhetsz!) 1

egyedül

1

édesanya

1

édesapa

1

testvér(ek)

1

nevelőanya

1

nevelőapa

1

nagymama

1

nagypapa

1

partner (barát/barátnő)

1

házastárs

1

saját gyerek(ek)

1

barát(ok), barát(nők)

1

egyéb, mégpedig: ……………………..

5

72

14. MI AZ ÉDESAPÁD (NEVELŐAPÁD) LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉGE?

1

kevesebb, mint 8 általános

2

8 általános

3

szakmunkásképző

4

érettségi

5

technikum

6

felsőfokú végzettség

..

15. MI AZ ÉDESANYÁD (NEVELŐANYÁD) LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉGE? 1

kevesebb, mint 8 általános

2

8 általános

3

szakmunkásképző

4

érettségi

5

technikum

6

felsőfokú végzettség

16. VÉLEMÉNYED SZERINT MÁSOKHOZ KÉPEST ÖSSZESSÉGÉBEN MENNYIRE JÓ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ÉL A CSALÁDOD?

1

magasan a legjobbak között van

2

sokkal jobb az átlagnál

3

valamivel jobb az átlagnál

4

átlagos

5

valamivel rosszabb az átlagnál

6

sokkal rosszabb az átlagnál

73

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Ez a szótár a kérdőívben található drogok értelmezését, néhány általunk ismert szinonima vagy hasonló hatóanyagú szer felsorolását tartalmazza.

NYUGTATÓ/SZORONGÁSOLDÓ: Seduxen, Xanax, Rivotril, Andaxin, Elenium, Frontin, Stesolid, Frisium, Librium, Nobrium, Rudotel, Grandaxin, Antelepsin ALTATÓ: Eunoctin, Dormicum, Imovane, Sevenal, Stilnox, Etoval, Dorlotyn, Hipnoval, Noxyron, Tardyl, MARIHUÁNA, HASIS: kender, vadkender, THC, „spangli”, „fű”, „zöld”, „joint”, gnümz, „haska”, „csoki”, „spagó”, hasisolaj AMFETAMINOK: stimuláló szerek, speed, „szpíd”, „gyors”, „amfet”, „Ice”, Ephedrin, ECSTASY: XTC, „EX”, „bogyó”, „Eki” ,”E”, extazi, „Éva tabletta”, „Eksztázis” HEROIN: „hernyó”, „hercsi”, „H”, „HRN”, „nyalcsi”, „barna” MÁS OPIÁTOK: máktea, máktej, metszett mák, morfium, lengyel kompót, codein, coderit (nem köhögés csillapításra) LSD: „bélyeg” „korong” „tripp”, „trinyó”, „papír” SZIPUZÁS: szerves oldószerek, ragasztók, hígítók vagy csavarlazító gőzének belélegzése

74

KK

IS

5. melléklet SZŰRŐKÉRDŐÍV

1. NEMED: 1 Férfi 2 Nő 2. HÁNY ÉVES VAGY? ……..év 3. VALAHA AZ ÉLETEDBEN HASZNÁLTAD-E AZ ALÁBBI SZEREK VALAMELYIKÉT, HA IGEN HÁNYSZOR? Ha az alábbi kifejezések valamelyikét nem ismered, a lap végén található szótárt hívd segítségül. 1

Soha nem próbáltam ki egyiket sem

2

Igen, kipróbáltam 1-szer, 2-szer, de nem többször

3

Igen, kipróbáltam, és többször is használtam

Marihuána, hasis (fű)

Szerves oldószer, szipu

Ecstasy (XTC, bogyó, eki)

Herbál drogok

Amfetamin (szpíd)

Rush (popez)

Kokain

Angyalpor

Heroin

I-por (ketamin, ica)

Egyéb opiátok (máktea)

Patron/lufi

LSD (bélyeg)

Szteroidok, doppingszerek Altató, nyugtató orvosi javallat nélkül

Mágikus gomba

Alkohol gyógyszerrel

Crack

Mefedron (kati)

GHB (folyékony ecstasy, gina) Fecskendővel bevitt drog

HA AZ 1-EST VAGY 2-EST JELÖLTED, AKKOR KÖSZÖNJÜK, ADD ÁT A KÉRDŐÍVET MUNKATÁRSUNKNAK, HA A 3-AST JELÖLTED, AKKOR KÉRJÜK, VÁLASZOLD MEG A KÖVETKEZŐ KÉRDÉST. 4.

AZ

ELMÚLT

ÉVBEN

HASZNÁLTAD-E

AZ

ALÁBBI

SZEREK

VALAMELYIKÉT

LEGALÁBB

HETI

RENDSZERESSÉGGEL (HETENTE LEGALÁBB EGYSZER)?

1

Igen

2

Nem

Marihuána, hasis (fű)

Szerves oldószer, szipu

Ecstasy (XTC, bogyó, eki)

Herbál drogok

Amfetamin (szpíd)

Rush (popez)

Kokain

Angyalpor

Heroin

I-por (ketamin, ica)

Egyéb opiátok (máktea)

Patron/lufi

LSD (bélyeg)

Szteroidok, doppingszerek

Mágikus gomba Crack

Altató, nyugtató orvosi javallat nélkül Alkohol gyógyszerrel Mefedron (kati

GHB (folyékony ecstasy, gina) Fecskendővel bevitt drog

75

KK

IS

KÖSZÖNJÜK, ADD ÁT A KÉRDŐÍVET MUNKATÁRSUNKNAK.

ÉRTELMEZŐ

SZÓTÁR

Ez a szótár a drogok értelmezését, néhány általunk ismert szinonima vagy hasonló hatóanyagú szer felsorolását tartalmazza.

NYUGTATÓ/SZORONGÁSOLDÓ: Seduxen, Xanax, Rivotril, Andaxin, Elenium, Frontin, Stesolid, Frisium, Librium, Nobrium, Rudotel, Grandaxin, Antelepsin ALTATÓ: Eunoctin, Dormicum, Imovane, Sevenal, Stilnox, Etoval, Dorlotyn, Hipnoval, Noxyron, Tardyl, MARIHUÁNA, HASIS: kender, vadkender, THC, „spangli”, „fű”, „zöld”, „joint”, gnümz, „haska”, „csoki”, „spagó”, hasisolaj AMFETAMINOK: stimuláló szerek, speed, „szpíd”, „gyors”, „amfet”, „Ice”, Ephedrin, ECSTASY: XTC, „EX”, „bogyó”, „Eki” ,”E”, extazi, „Éva tabletta”, „Eksztázis” HEROIN: „hernyó”, „hercsi”, „H”, „HRN”, „nyalcsi”, „barna” MÁS OPIÁTOK: máktea, máktej, metszett mák, morfium, lengyel kompót, codein, coderit (nem köhögés csillapításra) LSD: „bélyeg” „korong” „tripp”, „trinyó”, „papír” SZIPUZÁS: szerves oldószerek, ragasztók, hígítók vagy csavarlazító gőzének belélegzése

76