A jogszabály mai napon hatályos állapota
Váltás a jogszabály következı idıállapotára ( 2011.VII.1. )
2004. évi I. törvény a sportról A Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelızés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidı eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentıs szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. Az állam feladata ezért, hogy közérdekbıl segítse elı az állampolgárok testneveléshez és sportoláshoz főzıdı joga gyakorlati megvalósulását, és támogassa a civil szervezetek keretében kifejtett, tisztességes és az esélyegyenlıség jegyében is folytatott sporttevékenységet, ideértve a fogyatékosok sportját is. Az állam az ifjúság egészséges fejlıdése érdekében biztosítja a közoktatás és felsıoktatás testnevelését és sportját, valamint az intézményen kívüli diáksportot. Az állam a szabadidısport és a diáksport támogatásával is elımozdítja a mozgásgazdag életmód elterjedését, a rendszeres testedzést. Az állam támogatja a versenysportot, sportolóinknak a nemzetközi sportéletben való részvételét, kiemelkedı jelentıséget tulajdonít az olimpiai és a paralimpiai eszmének. Az állam erısíti a sport egyes területein a piaci viszonyok kialakulását, a sporttal összefüggı üzleti vállalkozásokat, biztosítja a testkultúra fejlesztését szolgáló képzés feltételrendszerét. A testnevelés és a sport fejlesztését össze kell hangolni az egészségügyi célkitőzésekkel, a környezet- és természetvédelemmel, valamint a területfejlesztéssel. Az állam feladata, hogy hozzájáruljon a sporttal kapcsolatos önveszélyeztetı káros tendenciák (pl. dopping) csökkentéséhez, gondoskodjon a sportrendezvények biztonságáról, a sportolói személyiségvédelemrıl, a sporthuliganizmussal szembeni fellépésrıl. Az Országgyőlés e célok jegyében és az Európai Sport Chartával összhangban a következı törvényt alkotja:
I. Fejezet A SPORTOLÓ JOGÁLLÁSA Általános szabályok 1. § (1) Sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez. (2) Sporttevékenységnek minısül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidı eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerően végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erınlét és a szellemi teljesítıképesség megtartását, fejlesztését szolgálja. (3) Versenyszerően sportoló (a továbbiakban: versenyzı) az a természetes személy, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. A versenyzı vagy amatır, vagy hivatásos sportoló. (4) Hivatásos sportoló az a versenyzı, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerően folytat sporttevékenységet. Minden más versenyzı amatır sportolónak minısül. 2. § (1) A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató versenyzı számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket. (2) A versenyzı a sportteljesítményéhez, illetve az elért eredményeihez igazodó mértékben igényelheti a sportszervezetétıl az eredményes sporttevékenységhez szükséges felkészülési, versenyzési lehetıség biztosítását. (3) A fogyatékos versenyzı felkészülésére és versenyeire az érintett sportszövetségeknek a versenyzık egészségi, illetve fogyatékossági állapotának megfelelı külön feltételeket kell megállapítaniuk. (4) A versenyzı köteles: a) a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni, b) a sportág jellegének megfelelı - külön jogszabályban meghatározott - sportorvosi alkalmassági, illetve szőrıvizsgálatokon részt venni (sportegészségügyi ellenırzés), c) a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat betartani, d) a sporttevékenység során annak a sportszervezetnek, sportszövetségnek az érdekeit is figyelembe venni, amellyel tagsági, illetve szerzıdéses viszonyban áll, valamint amelyik a nemzeti válogatott keretbe meghívta. 3. § (1) A versenyzınek a sportszövetség által kiállított, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelı, a versenyrendszerben, illetve versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvánnyal (a továbbiakban: versenyengedély) kell rendelkeznie. Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy versenyzınek csak egy versenyengedélye lehet. Ha a versenyengedély kiadásának nem voltak meg a jogszabályi, valamint a sportszövetség szabályzatában foglalt feltételei, a versenyengedélyt a sportszövetség visszavonja. (2) A sportszövetség a szabályzatában meghatározottak szerint lehetıvé teheti, hogy az általa, illetve a közremőködésével kiírt vagy szervezett versenyen az amatır- és a szabadidı-sportoló egy versenyre (mérkızésre) szóló versenyzési engedéllyel (rajtengedély) részt vegyen.
(3) A versenyengedély kiadására, nyilvántartására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani. A versenyengedély tartalmazza: a) a versenyzı nevét, születési helyét és idejét, b) a versenyrendszer megnevezését, c) a versenyengedély hatálya alá tartozó sportág megnevezését, d) a versenyengedély érvényességi idejét, e) a versenyengedély nyilvántartási számát, f) a versenyengedély kiállításának dátumát, valamint g) mindazt, amit a sportszövetség a sportág jellegére és nemzetközi szövetségének követelményeire tekintettel szabályzataiban elıír. (4) A sportág jellegéhez igazodva a sportszövetség szabályzatban határozza meg, hogy mennyiben, illetve milyen versenyrendszer vagy verseny esetén írja elı a versenyengedély (rajtengedély) megszerzésének elıfeltételéül a sportoló sporttevékenységével összefüggı biztosítást. A versenyengedély - ha külön jogszabály kivételt nem tesz - csak a sportegészségügyi ellenırzés adatait tartalmazó dokumentummal (sportorvosi engedély) együtt érvényes. (5) A sportszövetség folyamatosan - a külön jogszabályban elıírt módon - köteles adatot szolgáltatni az állami sportinformációs rendszernek az általa kiadott versenyengedélyek számáról, a versenyengedéllyel rendelkezık versenyeken, illetve versenyrendszerben való tényleges részvételérıl. Az adatszolgáltatás személyes adatra nem terjedhet ki. (6) Ha a sportszövetség erre jogosult szerve a versenyengedély kiadását megtagadja, e határozat kézhezvételétıl számított 8 napon belül a kérelmezı panaszt nyújthat be a sportszövetség elnökségéhez. Ha a panasznak a benyújtásától számított 15 napon belül az elnökség nem ad helyt, a kérelmezı a sportszövetség határozatával szemben, annak kézbesítésétıl számított 30 napos jogvesztı határidın belül keresettel a bírósághoz vagy a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat. Ez a szabály irányadó a versenyengedély visszavonására, valamint az igazolással, továbbá az átigazolással kapcsolatos jogvitákra is. (7) A versenyengedély és a rajtengedély kiadását a sportszövetség a szabályzatában megállapított díj megfizetéséhez kötheti. 4. § (1) A versenyzı nem használhat, illetve nem alkalmazhat vagy forgalmazhat - külön jogszabályban meghatározott tiltott teljesítményfokozó szereket, készítményeket és módszereket. (2) A versenyzı köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenırzésére irányuló vizsgálatnak (doppingvizsgálat). (3) A doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
Az amatır sportolókra vonatkozó rendelkezések 5. § (1) Amatır sportoló sportegyesület keretében tagként, illetve sportszerzıdés alapján, sportvállalkozás keretében pedig kizárólag sportszerzıdés alapján sportolhat. Sportiskola tanulója tanulói jogviszonya alapján is amatır sportolónak minısülhet. A tanulói jogviszony szünetelése az amatır sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti. (2) A sportszerzıdésben a sportszervezet és az amatır sportoló megállapodnak a sporttevékenységgel kapcsolatos együttmőködésük feltételeirıl. A sportszerzıdésre a Polgári Törvénykönyv megbízási szerzıdésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A sportszerzıdést írásba kell foglalni. A sportszerzıdés csak határozott idıre, de legfeljebb öt évre köthetı. (4) Az amatır sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettıl, illetve sportiskolától, amellyel az (1) bekezdés szerint tagsági vagy szerzıdéses, illetve tanulói jogviszonyban áll, valamint más természetes és jogi személytıl díjazásban nem részesülhet. Ha a sportszövetség szabályzata a sportág jellegére és a nemzetközi szövetség követelményeire tekintettel másként nem rendelkezik, nem minısül ilyen díjazásnak, a) az amatır sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggı indokolt és igazolt költségeinek megtérítése, illetve az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás, b) a kiemelkedı sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés (pénzbeli elismerés, érem, ajándéktárgy stb.), c) a szponzorálási szerzıdés keretében nyújtott támogatás. (5) A sportszövetség versenyszabályzatában meghatározza, hogy az amatır sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai, illetve nemzetközi (külföldi) pénzdíjas versenyen, továbbá hivatásos versenyrendszerben. (6) A tagsági viszony, illetve a sportszerzıdés létrejöttével az amatır sportoló játékjogának használatát e jogviszony fennállásának idıtartamára sportszervezetének ingyenesen átengedi. 6. § (1) Az amatır sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik. A versenyengedélyt az amatır sportoló mint sportegyesületi tag vagy mint a sportszervezettel szerzıdéses jogviszonyban álló személy kapja meg. (2) A versenyengedély iránti kérelmet az amatır sportoló csak a sportszervezetén keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez. (3) A versenyengedély iránti kérelmet: a) az iskolaként mőködı sportiskola tanulója, azon az oktatási intézményen keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez, amellyel tanulói jogviszonyban áll, b) a költségvetési szervként vagy közhasznú társaságként mőködı sportiskola sportolója a sportiskolán keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez. 7. § (1) Ha az amatır sportoló sportszerzıdés alapján sportol, e szerzıdés fennállásának idıtartama alatt csak a sportszervezete elızetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át másik sportszervezethez. A sportszervezet a hozzájárulás megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti. (2) A költségtérítés mértékét a sportszövetség szabályzatban meghatározhatja, ennek hiányában a költségtérítés mértékére
az érintett sportszervezetek egymás közötti megállapodása az irányadó. (3) Ha az amatır sportoló nem sportszerzıdés alapján sportol, vagy sportszerzıdésének idıtartama már lejárt, illetve a sportszerzıdés jogszerően megszőnt, a korábbi sportszervezetének költségtérítés nem fizethetı. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (4) Amennyiben az amatır sportoló sportszerzıdés alapján sportol, sportszerzıdése fennállása alatt csak elızetes írásbeli hozzájárulásával igazolható át - ideiglenesen vagy véglegesen - más sportszervezethez. A sportoló a hozzájárulás megadását ellenérték fizetéséhez nem kötheti.
A hivatásos sportolókra vonatkozó rendelkezések 8. § (1) A hivatásos sportoló - amennyiben törvény kivételt nem tesz - a sportvállalkozással kötött munkaszerzıdés alapján fejti ki sporttevékenységét. Hivatásos sportoló sportegyesületben csak akkor végezhet sporttevékenységet, ha ezt a sportszövetség szabályzata lehetıvé teszi. (2) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggı munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvényt (a továbbiakban: Mt.) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) a munkaszerzıdés csak határozott idıtartamra köthetı, b) próbaidı nem köthetı ki, c) ha a hivatásos sportoló versenyengedélyét a sportszövetség a hivatásos sportoló önhibájából visszavonja, a munkáltató a munkaviszonyt az Mt. 88. § (2) bekezdésének alkalmazásával megszüntetheti. A megszüntetés ezen esetében a hivatásos sportoló a szerzıdésébıl még hátralévı idıszakra - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - az átlagkereset megtérítésére nem tarthat igényt, d) a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. Munkaidıkeret alkalmazása esetén a felek eltérı megállapodása hiányában a pihenınap legfeljebb hathavonta - részben vagy egészben - összevontan is kiadható. A munkaidı legfeljebb hathavi keretben is meghatározható a munkaszerzıdésben szereplı napi munkaidı alapulvételével, e) a hivatásos sportoló csak a munkáltató elızetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függı további munkaviszonyt. Sporttevékenység folytatására sportágában további jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további jogviszony létesítéséhez a munkáltató elızetes írásbeli hozzájárulása szükséges, f) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történı szereplésére a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeléshez a hivatásos sportoló elızetes hozzájárulása szükséges. A kirendelés összes idıtartama egy naptári éven belül 44 munkanapnál hosszabb is lehet, g) a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása esetén rendelhetı ki munkavégzésre más sportszervezethez. A kirendelés idıtartama ebben az esetben egy naptári éven belül 44 munkanapnál hosszabb is lehet. (3) A hivatásos sportolóval kötött munkaszerzıdés csak akkor jön létre, ha az Mt.-ben foglalt kötelezı tartalmi elemeken túlmenıen tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka- és pihenıidıre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást. (4) Semmis az a szerzıdés, amellyel a sportszervezet a hivatásos sportoló részére a sporttevékenységére kötött munkaszerzıdésben foglaltakon túl anyagi elınyt biztosít. (5) A hivatásos sportolónak a munkaviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt balesete üzemi balesetnek minısül. A munkáltató - amennyiben a sportszövetség szabályzata ezt elıírja - köteles a hivatásos sportoló javára élet- és sportbaleset-biztosítást kötni. (6) Ha a köztartozás fennállása miatt vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben (bajnokságban), illetve abból utóbb kizárják, ez a munkáltató súlyos szerzıdésszegésének minısül, és ezért a munkaviszonyt a sportoló rendkívüli felmondással megszüntetheti. A felmondás után a sportoló - függetlenül az esetleges átigazolási idıszaktól azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt kell megfelelıen alkalmazni a sportszerzıdéssel rendelkezı amatır sportolókra is. 9. § (1) A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A versenyengedélyt a sportszövetség a hivatásos sportoló kérelmére adja ki. (2) A sportoló hivatásos sportolói munkaszerzıdést sportszervezettel csak hivatásos versenyengedély birtokában köthet. (3) A hivatásos sportoló játékjogának használatát a sportszervezettel kötött munkaszerzıdésben, a munkaviszony fennállásának idıtartamára ruházza át a sportszervezetre. A játékjog használatának sportszervezet részére való biztosítása a hivatásos sportoló igazolásának minısül, amelyet a sportszervezetnek a sportszövetség részére - a sportszövetség szabályzatában megállapított módon - be kell jelentenie. A sportszövetség az igazolást nyilvántartásba veszi. A játékjog használatáért a hivatásos sportoló a munkaszerzıdésben megállapított külön ellenértékre tarthat igényt. (4) A munkaszerzıdés idıtartamának lejártával, illetve a munkaszerzıdés jogszerő megszőnése esetén a játékjog használati joga ingyenesen visszaszáll a hivatásos sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (5) Semmis az a szerzıdés, amely a játékjog mint személyhez főzıdı vagyoni értékő jog elidegenítésére vagy megterhelésére irányul. Ez a rendelkezés az amatır sportoló játékjogára is irányadó. 10. § (1) A munkaszerzıdés fennállása alatt a játékjog használati jogát megszerzı sportszervezet - a hivatásos sportoló elızetes írásbeli hozzájárulásával - ezt a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A hozzájárulás megadásáért a hivatásos sportoló az átruházó sportszervezettıl a megállapodásuk szerinti ellenértékre tarthat igényt. (2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes átigazolás a hivatásos sportoló munkaszerzıdését nem érinti, azt a 8. § (2) bekezdés g) pontja figyelembevételével az Mt. szerinti kirendelésnek kell tekinteni. Végleges átigazolás esetén új munkaszerzıdést kell kötni. (3) A játékjog használatának (1) bekezdés szerinti ideiglenes vagy végleges átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettıl ellenértékre tarthat igényt, amelynek mértékét a két sportszervezet közötti megállapodás határozza meg. E megállapodást írásba kell foglalni, és be kell jelenteni a sportszövetségnek, amely az átigazolást nyilvántartásba veszi.
11. § (1) A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos közvetítıi jutalék, valamint a (3) bekezdés szerint a sportszövetségnek fizetendı hozzájárulások kivételével semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen átruházó sportszervezeten kívül másnak biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékbıl. (2) (3) A játékjog használati jogának sportoló általi átruházása esetén az igazoló sportszervezet az igazolásért az általa a sportolónak fizetett ellenérték; valamint a használati jog sportszervezetek közötti ideiglenes vagy végleges átruházása esetén a sportszervezetek közötti megállapodásban megjelölt sportszervezet - ha a megállapodásban külön nem került megjelölésre, akkor az átvevı sportszervezet - az átigazolásért fizetett ellenérték: a) egy százalékának megfelelı összeget köteles a sportszövetségnek befizetni, valamint b) négy százaléknak megfelelı összeget köteles az utánpótlás-nevelést támogató sportszövetségi alapba befizetni.
A sportfegyelmi felelısség 12. § (1) A sportszövetség sportfegyelmi eljárást folytathat le a versenyzıvel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség verseny-, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi. (2) A versenyzıre, illetve a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként: a) szóbeli figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás, c) sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év idıtartamra történı megvonása (csökkentése), d) pénzbüntetés szabható ki. (3) A versenyzıre a (2) bekezdésben foglaltakon kívül: a) a sportszövetség versenyein történı részvételtıl legfeljebb öt évre való eltiltás, b) az igazolási (nyilvántartási) és az átigazolási szabályok megsértése esetén az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb két évre történı kizárás fegyelmi büntetés is kiszabható. (4) A sportszakemberre a (2) bekezdésben foglaltakon kívül a sportszövetség versenyrendszerében történı sportszakmai tevékenységtıl legfeljebb öt évre való eltiltás büntetés is kiszabható. (5) A pénzbüntetés mértéke a hivatásos sportoló sporttevékenységbıl, illetve a sportszakember szakmai tevékenységbıl származó éves átlagjövedelmének hathavi összegét nem haladhatja meg. Amatır sportolóra, vagy ingyenes megbízási szerzıdés alapján tevékenykedı sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. A pénzbüntetés a (2) bekezdés c) pontjában, illetve a (3)-(4) bekezdésben meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is kiszabható, egyébként a fegyelmi büntetések együttesen nem alkalmazhatók. 13. § (1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a sportszövetség alapszabályában, illetve más szabályzataiban meghatározott elıírásokat vétkesen megszegi. (2) A sportszövetség a sportfegyelmi eljárást tagjaival, illetve az általa kiírt vagy szervezett versenyen (versenyrendszerben) részt vevı sportszervezettel szemben folytathatja le. (3) Sportszervezetre sportfegyelmi büntetésként: a) írásbeli figyelmeztetés, b) a sportszövetség által adható juttatások csökkentése (megvonása), c) a rendezıi létszám felemelésére kötelezés, d) sportszövetségi ellenır fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés, e) a sportrendezvény nézık nélkül, zárt sportlétesítményben történı megtartásának elıírása vagy szektor lezárásának elrendelése, mindkettı legfeljebb hathónapi idıtartamra, f) a pályaválasztási jog legfeljebb hat hónapra történı megvonása, g) a mérkızés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása, h) büntetıpontok megállapítása, i) nemzetközi sportrendezvényen történı részvételtıl eltiltás, legfeljebb kétévi idıtartamra, j) sportoló igazolásához (átigazolásához) való jog megvonása, legfeljebb kétévi idıtartamra, k) a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás, abban az esetben, ha az adott versenyrendszerben (hivatásos, vegyes, amatır) van alacsonyabb osztály, l) meghatározott számú (legfeljebb öt) versenybıl vagy versenyrendszerbıl (hivatásos, vegyes, amatır) történı kizárás legfeljebb egy évre, m) a sportszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés, n) a sportszövetségbıl kizárás legfeljebb egy évre, o) legfeljebb ötvenmillió forint pénzbüntetés szabható ki. (4) A pénzbüntetés a (3) bekezdés b)-m) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is alkalmazható. A c), d) és m) pontban meghatározott büntetések egymással és bármely más büntetéssel együtt is alkalmazhatók. A g) és h) pontban megállapított büntetések egymással és az i), illetve j) pontban meghatározott büntetésekkel együtt is alkalmazhatók. 14. § (1) A sportfegyelmi eljárást elsı fokon a sportszövetség sportfegyelmi bizottsága, vagy a sportszövetség sportfegyelmi szabályzata alapján a sportszövetség területi szervezeti egységének vagy tagozatának sportfegyelmi bizottsága, másodfokon a sportszövetség sportfegyelmi szabályzatában meghatározott fellebbviteli szerv (elnökség vagy fellebbviteli
bizottság) folytatja le. A másodfokon hozott határozat a kézbesítésével végrehajtható. A sportszövetség versenyein történı részvételtıl és a sportszakmai tevékenységtıl való eltiltás fegyelmi büntetést az elsı fokú fegyelmi bizottság a másodfokú határozat meghozataláig azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. (2) A sportszövetség által a versenyzıvel szemben a 12. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése alapján, a sportszakemberre a 12. § (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése alapján, a sportszervezetre pedig a 13. § (3) bekezdés b), e), f), i)-l), n) és o) pontja alapján kiszabott másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétıl számított 30 napos jogvesztı határidıvel az érintett keresettel bírósághoz vagy a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat. (3) A sportfegyelmi felelısségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A sportszövetségnek - e törvény és a külön jogszabály alapján sportfegyelmi szabályzatban kell meghatároznia a sportszövetség sportfegyelmi eljárásának részletes szabályait.
II. Fejezet A SPORTSZERVEZETEK JOGÁLLÁSA A sportszervezetek típusai 15. § (1) Sportszervezetek a sportegyesületek és a sportvállalkozások. (2) A sportszervezetekre vonatkozó szabályokat megfelelıen alkalmazni kell: a) a nemzeti válogatott sportolók, illetve válogatott csapatok (keretek) mőködése kapcsán a nemzeti válogatottakat mőködtetı sportszövetségekre, b) a fogyatékosok sportja, illetve a szabadidısport területén mőködı azon sportszövetségekre, amelyek keretében sportolók közvetlenül - a sportszövetség alapszabályában biztosított lehetıség alapján - sporttevékenységet fejtenek ki, c) a versenyrendszerben és a pályázatokon való részvétel, a sportszervezetek támogatóit megilletı kedvezmények szempontjából, valamint az országos sportági szakszövetségi, országos sportági szövetségi tagság tekintetében a sportiskolákra.
A sportegyesület 16. § (1) Sportegyesület - az e törvényben megállapított eltérésekkel - az egyesülési jogról szóló törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint mőködı olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. (2) A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidısport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés mőhelye. Sportegyesület közvetlenül is részesíthetı állami (önkormányzati) támogatásban. (3) Az egyesületekrıl vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni. 17. § (1) Sportegyesület: a) közgyőlését (küldöttgyőlését) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az elızı éves pénzügyi terv teljesítésérıl szóló, a számvitelrıl szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót, b) sporttal össze nem függı tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggı kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékő jogainak hasznosítását is) csak kiegészítı tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve mőködtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minısül. (2) A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgyőlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja. (3) A jogi személlyé nyilvánított szakosztály, illetve más szervezeti egység: a) a jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba történı bejegyzéssel szerzi meg, b) nevét, székhelyét, az ügyintézı és képviseleti szervének nevét a bíróság külön alszámon tartja nyilván. (4) A sportegyesület jogutód nélküli megszőnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszőnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelısséggel tartozik. (5) A sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelıen alkalmazni kell a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szabályait. (6) A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezık kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekő sportcélra kell fordítani.
A sportvállalkozás 18. § (1) Sportvállalkozásnak minısül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett fıtevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban.
(2) Sportvállalkozás korlátolt felelısségő társasági, illetve részvénytársasági formában alapítható, illetve mőködhet a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint. (3) A fogyatékosok sportja, illetve a szabadidısport területén sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhetı.
III. Fejezet AZ ORSZÁGOS SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK ÉS MÁS SPORTSZÖVETSÉGEK A sportszövetségek típusai 19. § (1) A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkezı társadalmi szervezetek. (2) Az országos sportági szakszövetségre a sportszövetségekre vonatkozó rendelkezéseket az e törvényben, valamint a Polgári Törvénykönyvben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A sportszövetségek típusai a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel: a) országos sportági szakszövetségek, b) sportági szövetségek, c) szabadidısport szövetségek, d) fogyatékosok sportszövetségei, e) diák- és fıiskolai-egyetemi sport sportszövetségei. (4) A sportszövetség sportszövetségi jellegét és típusát a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni.
Az országos sportági szakszövetség 20. § (1) Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el, és törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. (2) A szakszövetségnek kizárólag olyan sportszervezetek és sportiskolák lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek. A sportágban tevékenykedı sportszervezetek és sportiskolák felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha a sportszervezet és a sportiskola magára nézve kötelezınek elfogadja a szakszövetség alapszabályát. (3) A szakszövetségre - amennyiben e törvény eltérıen nem rendelkezik - az Et. társadalmi szervezetekre és a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelıen alkalmazni. Egy sportágban csak egy szakszövetség mőködhet. (4) Szakszövetség csak olyan sportágban hozható létre: a) amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportág, vagy b) amelyben a sportág nemzetközi szövetségét felvették a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségébe (AGFIS). (5) Szakszövetségnek a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenıen csak olyan sportszövetség minısülhet, amelynek: a) legalább tíz, az adott sportágban tevékenykedı sportszervezet a tagja, b) legalább három éve folyamatosan országos versenyrendszert (bajnokságot) mőködtet, c) versenyrendszerében rendszeresen legalább száz fı, sportági versenyengedéllyel rendelkezı sportoló vesz részt. 21. § (1) A szakszövetséget a Fıvárosi Bíróság hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel külön jogi személy típusként veszi nyilvántartásba. (2) A szakszövetség jogosult elnevezésében a „magyar” megjelölés, továbbá a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára. A szakszövetség a közhasznú szervezetekrıl szóló törvény szabályai alapján közhasznú, illetve kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısíthetı. 22. § (1) A szakszövetség alapvetı feladata: a) szabályzatok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerő mőködését, b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit (pl. megrendezni az országos bajnokságot, a magyar kupát stb.), meghatározni a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, mérkızéseken való részvételét, c) részt venni a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezni a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban, d) mőködtetni a nemzeti válogatott kereteket, elısegíteni a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken, e) meghatározni a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit (ideértve az utánpótlás-nevelés fejlesztését is) és gondoskodni ezek megvalósításáról, f) képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a Nemzeti Sportszövetség, a Magyar Olimpiai Bizottság, a többi sportszövetség, illetve más társadalmi szervezetek elıtt, valamint a nemzetközi sportéletben, g) az alapszabályában meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közremőködni a tagok közötti viták rendezésében, elısegíteni a sportágában mőködı sportszakemberek képzését és továbbképzését, h) meghatározni a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodni annak végrehajtásáról. (2) A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen:
a) gondoskodik a sportágában a versenyzık nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek, b) megadja vagy megtagadja a sportági nemzetközi szövetsége, illetve a külföldi sportszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar versenyzık külföldi, valamint a külföldi versenyzık Magyarországon történı versenyzéséhez, c) a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegı versenyzıkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol, d) érvényesíti a doppingtilalmat, e) meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket. (3) A sportág céljainak elérése érdekében a szakszövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerzıdéseket köthet, ideértve - e törvény 36-37. §-ában meghatározott módon - a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékő jogok hasznosítását is. 23. § (1) A sportág rendeltetésszerő mőködése érdekében - a külön jogszabályokban elıírt más szabályzatok mellett - a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggı szabályzatokat köteles megalkotni: a) versenyszabályzat, b) igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzat, c) sportfegyelmi szabályzat. (2) Amennyiben a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) mőködtet, úgy a versenyszabályzatban külön rendelkeznie kell a hivatásos vagy a vegyes bajnokságban részt vevı sportszervezetekkel, illetve sportolókkal szemben támasztott követelményekrıl. (3) A versenyszabályzatban kell rendelkezni a sportág jellegének megfelelıen a sportolók élet-, sportbaleset- és vagyonbiztosításának rendszerérıl. (4) A szakszövetség - a 36-37. §-ban foglaltakra figyelemmel - szabályzatban rendelkezhet a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékő jogok hasznosításáról. (5) A szakszövetség szabályzataiban köteles a környezet- és természetvédelmi, valamint a közbiztonsági követelményeket, amennyiben pedig a sporttevékenységben állatok is részt vesznek, az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. törvényben foglalt elıírásokat is érvényesíteni. 24. § (1) A szakszövetség szervezeti felépítésére az Et. elıírásait a következı eltérésekkel kell alkalmazni: a) a szakszövetség legfelsıbb szerve a tagok képviselıibıl álló közgyőlés. A szakszövetség alapszabályának rendelkezése alapján a közgyőlés hatáskörét küldöttgyőlés is gyakorolhatja. A küldöttek számát és a küldöttválasztás módját az alapszabályban kell megállapítani, b) amennyiben ezt az alapszabály lehetıvé teszi - az arányosság elvének betartásával -, egy tagszervezet több képviselıt, illetve küldöttet is küldhet a közgyőlésre, illetve a küldöttgyőlésre, c) a közgyőlést (küldöttgyőlést) a szakszövetség ügyintézı-képviselı szervének (elnökségének) évente legalább egyszer össze kell hívnia, amelyen meg kell tárgyalni az elnökség szakmai, illetve az Sztv. szerinti pénzügyi beszámolóját, valamint a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervét, és amennyiben a szakszövetség közhasznú szervezet, úgy közhasznúsági jelentését is, d) a szakszövetség közgyőlésének (küldöttgyőlésének) legalább három tagból álló ellenırzı testületet kell választania a szakszövetség gazdálkodásának ellenırzésére. Ha a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) mőködtet, az ellenırzı testület mellett könyvvizsgálót is kell alkalmaznia. A közgyőlés (küldöttgyőlés) a pénzügyi beszámolóról az ellenırzı testület, illetve a könyvvizsgáló írásos jelentése hiányában döntést nem hozhat. (2) A szakszövetség közgyőlése (küldöttgyőlése) kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása, illetve módosítása, b) a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióinak elfogadása, c) az elızı évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, a közhasznúsági jelentés, valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv elfogadása, d) a szakszövetség elnökének, az elnökség többi tagjának, az ellenırzı testület elnökének és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása, e) a szakszövetség más szakszövetségekkel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása, f) a szakszövetség szervezeti egységei jogi személlyé nyilvánítása, g) gazdasági társaság alapításáról, illetve gazdasági társaságban való részvételrıl szóló döntés, h) a szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról, i) a szakszövetség 28. § szerinti sportági szövetséggé való átalakulása, j) mindaz, amit e törvény, más jogszabály, illetve az alapszabály a közgyőlés (küldöttgyőlés) kizárólagos hatáskörébe utal. (3) A közgyőlés (küldöttgyőlés) akkor határozatképes, ha a tagok képviselıinek (küldötteknek) több mint a fele jelen van. A közgyőlés (küldöttgyőlés) - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - a jelenlévı képviselık (küldöttek) több mint felének szavazatával (egyszerő szótöbbséggel) és nyílt szavazással hoz határozatokat. (4) Az elnökség - az elnökkel együtt - legalább öt tagból áll. A közgyőlés elnökké, elnökségi taggá, illetve az ellenırzı testület elnökévé és tagjává olyan személyt is megválaszthat, aki nem a tag képviselıje. A szakszövetség az alapszabályában határozza meg a további tisztségviselık megválasztásával kapcsolatos elıírásokat. (5) Az elnökség és az ellenırzı testület elnöke, illetve tagjai megbízatásának idıtartama legfeljebb öt év lehet. Ezek a tisztségviselık újraválaszthatók, de a közgyőlés (küldöttgyőlés) által megbízatásuk lejárta elıtt is visszahívhatók. 25. § (1) A szakszövetség közgyőlése (küldöttgyőlése) alapszabályának felhatalmazása alapján a szakszövetség egyes szervezeti egységeit - például tagozatait, területi szervezeteit, szakágait - jogi személyiséggel ruházhatja fel. A jogi személy szervezeti egység vezetésének és mőködésének rendjét a szakszövetség állapítja meg. A jogi személy szervezeti egység kötelezettségeiért a szakszövetség kezesi felelısséggel tartozik.
(2) Ha a szakszövetség hivatásos bajnokságot rendez, köteles hivatásos tagozatot létrehozni, és azt jogi személlyé nyilvánítani. A hivatásos tagozatban a szakszövetség minden olyan tagja részt vehet, amely indul a hivatásos bajnokságban. (3) Amennyiben a szakszövetség területi (regionális, megyei, városi stb.) szervezeti egységeket hoz létre és ezeket jogi személynek nyilvánítja, a szakszövetség közgyőlése: a) engedélyezheti a területre utaló (pl. „megyei szövetség”) elnevezés használatát a szervezeti egység részére, b) a területi szervezet részére olyan vezetési-szervezeti rendet állapíthat meg, mely szerint a szakszövetség adott területen székhellyel rendelkezı tagjai győlésükön maguk választhatják meg a szervezeti egység vezetıit, c) a területi szervezet illetékességi területén székhellyel rendelkezı tagjai tagdíját a területi szervezet rendelkezésére bocsáthatja, és ezáltal is biztosíthatja a szervezeti egység önálló gazdálkodásának lehetıségét, d) lehetıvé teheti, hogy a területi szervezetek saját nevükben szponzorálási szerzıdéseket, illetve a helyi (települési, területi) önkormányzatokkal támogatási szerzıdéseket kössenek, és az ebbıl származó bevételekkel maguk rendelkezzenek, e) lehetıvé teheti, hogy más szakszövetségek (sportszövetségek) területi szervezeti egységeivel területi jellegő társadalmi szervezeteket hozzanak létre. (4) A területi szervezeti egységekre megállapított szabályokat megfelelıen alkalmazni kell a szakszövetség jogi személy szervezeti egységgé nyilvánított tagozataira, testületeire és szakágaira is. (5) A szakszövetség jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége: a) a jogi személyiségét a Fıvárosi Bíróság nyilvántartásába történı bejegyzéssel szerzi meg, b) nevét, székhelyét, az ügyintézı és képviseleti szervének nevét a Fıvárosi Bíróság külön alszámon tartja nyilván. 26. § (1) A szakszövetség elsısorban a tagdíjakból, szponzori bevételekbıl, a kereskedelmi jogai értékesítésébıl származó bevételekbıl, valamint központi költségvetési, önkormányzati, köztestületi, közalapítványi és egyéb támogatásokból gazdálkodik. (2) A szakszövetség csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelıssége korlátozott, és e korlátozott felelısségének mértéke nem haladja meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét. (3) A nemzeti válogatott keretekkel kapcsolatos költségek, illetve a kártérítési felelısség a szakszövetséget terhelik, ugyanakkor megilletik a nemzeti válogatott keretek mőködésébıl származó bevételek is. 27. § (1) A szakszövetség mőködése felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. (2) Az ügyész keresete alapján a bíróság akkor is felfüggesztheti a szakszövetség ügyintézı-képviselı szervének tevékenységét, és a tevékenység irányítására felügyelı biztost rendelhet ki, ha a szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti eredménye egymást követı két évben negatív, és kötelezettségei legalább ötven százalékkal meghaladják saját vagyonának mértékét. Ha a rendeltetésszerő gazdálkodás nem állítható helyre, a felügyelı biztos javaslatot tesz az ügyésznek a szakszövetség bírósági feloszlatásának kezdeményezésére. (3) a) A szakszövetség feloszlatása vagy jogutód nélküli megszőnése esetén a hitelezık kielégítése után fennmaradó vagyont annak a sportköztestületnek a rendelkezésére kell bocsátani, amelynek a szakszövetség a feloszlatása vagy a jogutód nélküli megszőnése elıtt tagja volt. b) Ha a szakszövetség több sportköztestületnek is tagja volt, a feloszlatása vagy a jogutód nélküli megszőnése esetén a hitelezık kielégítése után fennmaradó vagyont egyenlı arányban kell felosztani a sportköztestületek között. c) Ha a feloszlatott, vagy jogutód nélkül megszőnt szakszövetség egyik sportköztestületnek sem volt a tagja, a hitelezık kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekő sportcélra kell fordítani.
A sportági szövetségek 28. § (1) A sportági szövetség az Et. alapján mőködı társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek, sportiskolák lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is mőködhet. Egy sportágban csak egy országos sportági szövetség mőködhet. (2) A szakszövetségnek az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott feladatait az országos sportági szövetség akkor láthatja el, ha nem felel meg a 20. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételeknek és: a) sportágában szakszövetség nem mőködik, továbbá b) sportágában legalább három földrészrıl, tizenöt tagországgal sportági nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer mőködik, c) a b) pont szerinti sportági szakszövetség tagja, d) legalább a sportágában tevékenykedı tíz sportszervezet taggal rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz - versenyengedéllyel rendelkezı - versenyzı vesz részt, e) legalább három éve folyamatosan országos jellegő versenyrendszert mőködtet, f) szerepel az illetékes bíróság társadalmi szervezeti nyilvántartásában, és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben és a külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezıvé tett szabályzatokkal. (3) Az országos sportági szövetséget megfelelıen megilletik és terhelik a szakszövetségekre e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek. (4) Az országos sportági szövetség felvételét kérheti a Nemzeti Sportszövetségbe. (5) A sportági szövetség állami támogatásban részesíthetı. (6) Ha a sportági szövetség a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelı országos sportági szövetség, ezt a bírósági nyilvántartásban kifejezetten fel kell tüntetni.
A szabadidısport szövetségek és a fogyatékosok sportszövetségei 29. § (1) A szabadidısport szövetségek nem feltétlenül sportágak szerint szervezıdı, a szabadidıs sporttevékenységre
létrehozott országos sportszövetségek. (2) A fogyatékosok sportszövetségei alapvetıen a fogyatékossági ágak szerint sérülés-specifikusan szervezıdı, a fogyatékosok verseny- és szabadidısportját szolgáló, sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek. (3) A fogyatékosok országos sportszövetségei elláthatják mindazon feladatokat, és gyakorolhatják mindazon jogköröket, amelyeket a szakszövetségek ellátnak és gyakorolnak.
A diák- és a fıiskolai-egyetemi sport sportszövetségei 30. § (1) A diák- és fıiskolai-egyetemi sport sportszövetségei a diák- és fıiskolai-egyetemi sport versenyeinek (a továbbiakban együtt: diáksport verseny) szervezésére, illetve az abban való közremőködésre létrehozott országos sportszövetségek. (2) Az országos diák- és fıiskolai-egyetemi sport sportszövetségei által, illetve közremőködésükkel szervezett diáksport versenyeken résztvevı sportoló a tanulói, hallgatói jogviszonya alapján diáksportolónak minısül függetlenül attól, hogy versenyzı vagy szabadidıs sportoló. (3) A diáksport versenyek elkülönülnek a szakszövetség vagy az országos sportági szövetség versenyrendszerében szervezett versenyektıl. (4) A diáksport versenyeket a diák- és fıiskolai-egyetemi sport sportszövetségei önállóan - az adott sportág szövetségével egyeztetve - írják ki.
IV. Fejezet A SPORT VERSENYRENDSZERE 31. § (1) A sportszövetség: a) amatır, b) hivatásos, c) vegyes (nyílt) versenyrendszert mőködtethet (bajnokságot írhat ki). (2) Amatır versenyrendszerben (bajnokságban) az amatır sportolók és sportegyesületek mellett hivatásos sportolók, illetve sportvállalkozások csak a sportszövetség versenyszabályzatában megállapított feltételek mellett vehetnek részt. E feltételek keretében a sportszövetség korlátozhatja a sportvállalkozás által foglalkoztatható hivatásos sportolók számát. (3) A sportszövetség hivatásos versenyrendszert (bajnokságot) csak az amatır bajnokság mellett írhat ki. Hivatásos versenyrendszer (bajnokság) helyett vegyes (nyílt) bajnokság is kiírható. (4) Hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) a hivatásos sportolók és sportvállalkozások mellett sportegyesület csak akkor vehet részt, ha a sportszövetség versenyszabályzata ezt lehetıvé teszi, és ha a sportegyesület a hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevı szakosztályát jogi személlyé nyilvánította. A hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) induló sportegyesületnek, illetve jogi személy szakosztályának mindazon pénzügyi, adminisztratív, technikai és szakmai feltételeket teljesíteni kell, amelyeket a sportszövetség versenyszabályzata a hivatásos versenyrendszer (bajnokság) résztvevıire nézve megállapít. (5) Hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevı sportvállalkozások amatır sportolókat, sportegyesületek pedig hivatásos sportolókat egyaránt foglalkoztathatnak. A sportszövetség szabályzatában a hivatásos és amatır sportolók számára, illetve arányára kötelezı szabályokat állapíthat meg. (6) Vegyes (nyílt) versenyrendszerben (bajnokságban) amatır és hivatásos sportolók, sportegyesületek és sportvállalkozások egyaránt korlátozás nélkül részt vehetnek. 32. § (1) Versenyrendszerben csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása. (2) Azt, hogy a sportszervezetnek nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása, a sportszervezetnek a versenyrendszerbe (bajnokságba) való nevezéskor, illetve ha a versenyrendszer versenyeire versenyenként kell nevezni, az évenkénti elsı nevezésekor kell igazolnia. (3) A kilencven napnál régebben lejárt köztartozás nélkül történı mőködésnek a versenyrendszer (bajnokság) egész idıtartama alatt fenn kell állnia. Ha ilyen köztartozás fennállása a versenyrendszer (bajnokság) közben kerül megállapításra, a sportszervezetet a versenyrendszerbıl (bajnokságból) - fegyelmi eljáráson kívül - ki kell zárni. A kizárt sportszervezettel jogviszonyban álló sportolók egyéni sportágakban a versenyrendszer (bajnokság) kizárás elıtti versenyein elért eredményeit a kizárás nem érinti. (4) Az állami adóhatóság a sportszövetség írásbeli kérelmére, annak kézhezvételétıl számított tizenöt napon belül tájékoztatást köteles nyújtani a sportszövetség versenyrendszerében (bajnokságában) részt vevı sportszervezetek köztartozásairól. A köztartozás ténye és mértéke közérdekő adatnak minısül. 33. § (1) Nem vehet részt a versenyrendszerben (nem nevezhet a bajnokságba) a 32. § (1) bekezdésében foglalt eseten túlmenıen: a) az a sportvállalkozás, illetve az a sportegyesület, amellyel szemben a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint csıd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, b) az a sportegyesület, amely elhatározta feloszlását, illetve amellyel szemben az ügyészség a sportegyesület feloszlatására irányuló kérelmet nyújtott be a bírósághoz, c) az a sportvállalkozás, amelynél végelszámolási eljárás indult.
(2) A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerzıdés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha: a) a sportegyesület hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási jogot erre a társaságra ruházza át, b) a sportvállalkozás az amatır versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, köztartozása nincs, és az indulási jogát a tagjaként mőködı sportegyesületre ruházza át. (3) Ha a sportszervezet általános jogutóddal szőnik meg, az indulási jog az általános jogutódra átszáll. Ha a sportszervezet általános jogutód nélkül szőnik meg, az indulási jog megszőnik. (4) Ha a sportszervezet székhelyét, telephelyét, illetve nevét megváltoztatja és a változás a sportszervezet indulási jogát érinti, a sportszövetség szabályzatában megjelölt szerve hivatalból vagy kérelemre megvizsgálhatja, hogy a változás az indulási jog joggal való visszaélést megvalósító átruházására irányul-e. A vizsgálat eredménye alapján a sportszövetség elnöksége az eset összes körülményei mérlegelése alapján dönt arról, hogy a változást végrehajtó sportszervezet részt vehet-e a versenyrendszerben. Az elnökségnek az indulás jogát megtagadó határozatával szemben az érintett sportszervezet a határozat kézbesítésétıl számított harminc napos jogvesztı határidın belül keresettel bírósághoz, illetve a 47. § szerint a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat. 34. § (1) A sportszövetségnek a versenyszabályzatában a hivatásos, illetve a vegyes (nyílt) versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevı sportszervezetek számára azonos pénzügyi, adminisztratív, technikai és szakmai követelményeket kell megállapítania. (2) A sportszövetség a hivatásos, illetve vegyes versenyrendszerre (bajnokságra) vonatkozó szabályzatában: a) elıírhatja a nevezés leadásával egyidejőleg meghatározott összegő óvadék letételét. Az óvadékot a sportszövetségnek kamatozó külön számlán kell kezelnie, és azt a bajnokság befejezésekor a kamatokkal együtt a bajnokság befejezésétıl számított nyolc napon belül vissza kell fizetnie a sportszervezetnek. Ha a sportszervezet a bajnokságot nem fejezi be, az óvadék a sportszövetséget illeti, b) a sportlétesítmény technikai színvonalával, illetve a sportesemény rendezésével kapcsolatban az amatır bajnoksághoz képest többletkövetelményeket állapíthat meg, c) meghatározhatja a sportszervezet által kötelezıen foglalkoztatandó hivatásos sportolók, továbbá a sportszervezet által az utánpótlás (tartalék) bajnokság(ok)ban indítandó csapatok, illetve versenyzık számát, d) elıírhatja a sportszervezet elızı évi pénzügyi beszámolójának, illetve tárgyévi pénzügyi tervének a sportszövetséghez történı benyújtását, e) elıírhatja, hogy a sportszervezet köteles a sportszövetség könyvvizsgálójának betekintést biztosítani a sportszervezet könyveibe, illetve köteles felhatalmazást adnia az adóhatóság és a számláját vezetı pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a sportszervezet köztartozásairól és pénzügyi forgalmáról - annak kérelmére - a sportszövetség könyvvizsgálóját tájékoztassa. (3) A sportszövetség hivatásos, illetve vegyes (nyílt) versenyrendszerére vonatkozó szabályzatában meghatározhatja a hivatásos sportoló részére a sportszervezet részérıl fizethetı munkabér és egyéb juttatások együttes felsı határát, továbbá a részére fizethetı igazolási, valamint átigazolási juttatások legmagasabb mértékét, és a sportszervezet adott sportágban tevékenykedı összes hivatásos sportolója részére fizethetı valamennyi juttatás felsı határát. (4) A sportszövetség hivatásos tagozata a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel kollektív szerzıdést köthet.
V. Fejezet KERESKEDELMI SZERZİDÉSEK 35. § (1) Szponzorálási szerzıdésben a szponzor természetes vagy jogi személy, illetve jogi személységgel nem rendelkezı szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetıvé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja. (2) A szponzorálás során a sporttevékenységet egészségre ártalmas életmóddal vagy szolgáltatással, illetve egészségre ártalmas más tevékenységgel, valamint környezetveszélyeztetı és -károsító magatartással összefüggésben tilos megjeleníteni. (3) Arculat-átviteli (piacépítési) szerzıdés alapján a felhasználó marketingtevékenysége keretében ellenérték fejében a sportoló nevét, képmását, továbbá a sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggı más eszmei javakat használ fel hirdetıtáblákon, dísz- és ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon, valamint elektronikus úton a fogyasztói döntések befolyásolása céljából. (4) Arculat-átviteli szerzıdést felhasználóként természetes és jogi személy, valamint jogi személységgel nem rendelkezı szervezet köthet sportolóval, sportszövetséggel, sportvállalkozással vagy sportköztestülettel. (5) A sportoló nevét, illetve képmását arculat-átviteli szerzıdés keretében - amennyiben a szerzıdést sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület köti a felhasználóval - csak a sportoló elızetes írásbeli hozzájárulása alapján lehet felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ez a szabály irányadó a sportoló nevét vagy képmását érintı reklámvagy egyéb szerzıdésekre is. A sportoló, a sportszervezet, a sportszövetség, a sportköztestület jó hírnevének, illetve személyiségi jogainak védelmére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. (6) A szponzorálási és az arculat-átviteli szerzıdésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv szerzıdésekre vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. 36. § (1) A sporttevékenység, illetve a sportversenyek televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történı közvetítésének engedélyezése vagyoni értékő jogot képez. (2) A közvetítések engedélyezésének vagyoni értékő jogaival kapcsolatos szabályokat megfelelıen alkalmazni kell a
sporttevékenységgel kapcsolatos más vagyoni értékő jogokra is. (3) A vagyoni értékő jogok gazdasági társaság törzs(alap)tıkéjébe nem pénzbeli hozzájárulásként nem vihetık be, és mellékszolgáltatásnak sem minısülhetnek. E vagyoni értékő jogok ügynöki vagy bizományosi szerzıdésen keresztül is hasznosíthatók. (4) A sporttevékenységével összefüggı vagyoni értékő jogok a sportolót vagy a versenyzıvel fennálló tagsági, illetve szerzıdéses viszony alapján a sportszervezetet illetik meg. (5) A válogatott keretek mérkızéseivel (versenyeivel) kapcsolatos vagyoni értékő jogok a sportszövetséget illetik meg. 37. § (1) A sportszövetség jogosult az általa kiírt és szervezett versenyrendszerre nézve szabályzatban úgy rendelkezni, hogy tagjai 36. § szerinti egyes vagyoni értékő jogait hasznosításra meghatározott idıre magához vonja. Ebben az esetben a felhasználóval az értékesítésre irányuló szerzıdést a sportszövetség köti meg. (2) A vagyoni értékő jogok elvonásáért a 36. § (4) bekezdésében megjelölt jogosultak részére a sportszövetségnek lehetıség szerint elıre meghatározott és a közvetítési jog piaci értékével arányos ellenértéket kell fizetnie. Az ellenérték megállapítása, illetve az értékesítési szerzıdés megkötése elıtt a sportszövetségnek ki kell kérnie az érintett sportszervezetek álláspontját. Ezt követıen az ellenértéket a szabályzatban meghatározott módon úgy kell megállapítani, hogy az a sportág sajátosságainak megfelelıen arányosan vegye figyelembe: a) a közvetítések számát, továbbá nézettségét, b) a sportszervezet által elért versenyeredményt, c) a sportszövetség többi tagjával való együttmőködés (szolidaritás) elvét, ideértve az amatırök és az utánpótlásnevelés támogatását is. (3) A sportszövetség a sportszervezeteket illetı vagyoni jogok hasznosításából álló ellenértékbıl csak annyit vonhat el maga számára, amely a közvetítésekkel kapcsolatos szervezési költségeit fedezi. (4) Ha a verseny (sportrendezvény) nem képezi a sportszövetségverseny rendszerének részét, a szervezı a versenykiírásban úgy rendelkezhet, hogy a versennyel kapcsolatos vagyoni értékő jogok hasznosítását magának tartja fenn.
VI. Fejezet A SPORTKÖZTESTÜLETEK, A SPORT ÁLLANDÓ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ÉS A SPORTKÖZALAPÍTVÁNYOK A Magyar Olimpiai Bizottság 38. § (1) A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) köztestület, amely a közhasznú szervezetekrıl szóló törvény szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül, kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısül. A MOB jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára. (2) A MOB feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. (3) A MOB feladatai elsısorban: a) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok részére megállapított célkitőzések és feladatok végrehajtása, b) a szakszövetségekkel együttmőködve a versenyzık olimpiai játékokra való felkészülésének, illetve részvételének szakmai elısegítése, az olimpiai mozgalom fejlesztése, c) az olimpiai mozgalom érdekében az olimpiai játékok jelképeinek védelme, d) az olimpiai mozgalom eszményének jegyében az ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének segítése, a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzés támogatása, fellépés a sportmozgalomra ható káros jelenségek ellen, e) részvétel a sportösztöndíj-rendszer mőködtetésében, f) együttmőködés az állami szervekkel, a Magyar Paralimpiai Bizottsággal és a nemzeti sportszövetségekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában, illetve megvalósításában, g) a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezése, a sporttal kapcsolatos kormányzati intézkedések megtételének kezdeményezése, h) a sportpolitikáért felelıs miniszter közremőködésével a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedı sporteredmények elérésében közremőködı nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülése, a sporttémájú mővészeti pályázati program gondozása, i) a Gerevich Aladár-sportösztöndíj rendszer mőködtetése. (4) A MOB feladatai a sportpolitikáért felelıs miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetébıl nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következık: a) a 40. § (4) bekezdés a) pontjában, 42. § (4) bekezdés a) pontjában, 43. § (3) bekezdés a) pontjában és 44. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott javaslatokat figyelembe véve - az olimpiai mozgalom támogatására vonatkozó javaslat megtétele mellett - egyeztetett javaslatot tesz a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira, b) dönt az olimpiai mozgalom feladataival összefüggı, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásáról és folyósítja azt. (5) A MOB kizárólagosan jogosult a NOB elıírásaival összhangban: a) a sportágak és a sportolók nevezésére a téli és nyári olimpiai játékokra, valamint a téli és nyári európai ifjúsági olimpiai bajnokságokra, b) az olimpiai zászló, jelvény, jelmondat, valamint az „olimpia” és az „olimpiai” elnevezés kereskedelmi vagy egyéb célú
felhasználására, illetve ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezésére, valamint az ezzel kapcsolatos vagyoni jogok gyakorlására, illetve az ezekkel való rendelkezésre. (6) A MOB közremőködik az olimpiai központok fejlesztésében, illetve szakmai tevékenységének kidolgozásában. 39. § (1) A MOB tagjai azok a büntetlen elıélető magyar állampolgárok, valamint az olimpiai sportágak azon képviselıi, akik elismerik és magukénak vallják az olimpiai eszmét, készek elısegíteni a MOB mőködését, akiket a MOB alapszabályában felsorolt szervek és szervezetek képviselıiként taggá delegálnak, illetıleg akik a MOB alapszabályában foglaltak szerint személyes jogosultság alapján válnak tagokká. (2) A MOB legfelsıbb szerve a közgyőlés, amely a tagok összességébıl áll. A közgyőlésben az alapszabályban rögzített számú helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak országos szakszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia a MOB tagjai létszámának felét. (3) A MOB elnökségének tagjait a közgyőlés választja. Az elnökség tagja büntetlen elıélető magyar állampolgár lehet. A MOB elnökségének tagja nem lehet állami vezetı. (4) A MOB közgyőlésén a sportpolitikáért felelıs miniszter, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, valamint a nemzeti sportszövetségek elnökei tanácskozási joggal vehetnek részt. (5) A MOB rendelkezésére bocsátott állami támogatás felhasználásáról való döntés a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A MOB közgyőlése köteles könyvvizsgálót választani a MOB gazdálkodásának ellenırzésére. (6) A MOB mőködésének részletes szabályait a NOB szabályainak, valamint e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyőlés által elfogadott alapszabály határozza meg. (7) Az állam évente hozzájárul a MOB mőködési kiadásaihoz. 39/A. § (1) A MOB tagjait a fıtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselı (a továbbiakban együtt: MOB fıtitkár) tartja nyilván. (2) A MOB leendı tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján a MOB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejőleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja a MOB fıtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen elıélető. (3) A MOB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelızıen a MOB fıtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen elıélető. (4) A a) MOB tagja a tagság fennállása alatt a MOB elnökének felhívására, b) MOB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának idıtartama alatt a közgyőlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidın belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszőnését követıen haladéktalanul, a MOB fıtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen elıélető. (5) Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen elıélető, a MOB a bőnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti. (6) Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja büntetett elıéletővé válik, vagy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszőnik. (7) A MOB fıtitkár a) a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tagságról meghozott döntés idıpontjáig, b) a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB elnökségi tagságról meghozott döntés idıpontjáig, c) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tag tagsági viszonyának megszőnéséig kezeli.
A Magyar Paralimpiai Bizottság 40. § (1) A Magyar Paralimpiai Bizottság (a továbbiakban: MPB) köztestület, amely a közhasznú szervezetekrıl szóló törvény szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısül. Az MPB-t a sportigazgatási szerv tartja nyilván. Az MPB jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára. (2) Az MPB feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. (3) Az MPB feladatai elsısorban: a) a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti paralimpiai bizottságok részére megállapított célkitőzések és feladatok végrehajtása, b) a szakszövetségekkel, sportszövetségekkel együttmőködve a sportolók paralimpiai játékokra történı felkészülésének, illetve részvételének szakmai elısegítése, a paralimpiai mozgalom fejlesztése, c) a paralimpiai mozgalom érdekében a paralimpiai játékok jelképeinek védelme, d) a paralimpiai mozgalom eszményének jegyében az érintett ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének segítése, a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzés támogatása, fellépés a sportmozgalomra ható káros jelenségek ellen, e) együttmőködés az állami szervekkel, a MOB-bal és a nemzeti sportszövetségekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak megvalósításában. (4) Az MPB feladatai a sportpolitikáért felelıs miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetébıl nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következık: a) a paralimpiai mozgalmat képviselve közremőködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
b) a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségével és a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen javaslatot dolgoz ki a fogyatékosok versenysportjára vonatkozó feladatokra, valamint a fogyatékosok versenysportja pályázati úton történı támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására, c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról. (5) Az MPB kizárólagosan jogosult a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság elıírásaival összhangban: a) a sportágak és a sportolók nevezésére a paralimpiai játékokra, b) a paralimpiai zászló, jelvény, jelmondat kereskedelmi vagy egyéb célú használatára, illetve ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezésére. (6) Az MPB közremőködik az olimpiai központok fejlesztésében, illetve szakmai tevékenységének kidolgozásában. 41. § (1) Az MPB-be felvételüket kérhetik azok a szakszövetségek, országos sportági szövetségek és a fogyatékosok azon országos sportszövetségei, amelyek sportága szerepel a Paralimpia programjában vagy tevékenységi köre kiterjed a fogyatékossággal élık minıségi versenysportjára. (2) Az MPB legfelsıbb szerve a közgyőlés, amely a tagok összességébıl áll. A közgyőlésben az alapszabályban rögzített számú helyet kell biztosítani a paralimpiai sportágak országos sportszövetségei, illetve szakszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia az MPB tagjai létszámának felét. (3) Az MPB elnökségének tagjait a közgyőlés választja, az elnökség tagja büntetlen elıélető magyar állampolgár lehet. Az MPB elnökségének tagja nem lehet állami vezetı. (4) Az MPB közgyőlésén a sportigazgatási szerv vezetıje, a MOB elnöke, valamint a nemzeti sportszövetségek elnökei tanácskozási joggal részt vehetnek. (5) Az MPB rendelkezésére bocsátott állami támogatás felhasználásáról való döntés a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az MPB közgyőlése köteles könyvvizsgálót választani az MPB gazdálkodásának ellenırzésére. (6) Az MPB mőködésének részletes szabályait a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság szabályainak, valamint e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyőlés által elfogadott alapszabály határozza meg. (7) Az állam évente hozzájárul a Magyar Paralimpiai Bizottság mőködési kiadásaihoz. 41/A. § (1) Az MPB tagjait a fıtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselı (a továbbiakban együtt: MPB fıtitkár) tartja nyilván. (2) Az MPB leendı tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján az MPB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejőleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja az MPB fıtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen elıélető. (3) Az MPB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelızıen az MPB fıtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen elıélető. (4) Az a) MPB tagja a tagság fennállása alatt az MPB elnökének felhívására, b) MPB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának idıtartama alatt a közgyőlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidın belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszőnését követıen haladéktalanul, az MPB fıtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen elıélető. (5) Ha az MPB tagja, illetve az MPB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen elıélető, az MPB a bőnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti. (6) Ha az MPB tagja, illetve a MPB elnökségi tagja büntetett elıéletővé válik, vagy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszőnik. (7) Az MPB fıtitkár a) a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB-tagságról meghozott döntés idıpontjáig, b) a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB elnökségi tagságról meghozott döntés idıpontjáig, c) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB-tag tagsági viszonyának megszőnéséig kezeli.
A Nemzeti Sportszövetség 42. § (1) A Nemzeti Sportszövetség a szakszövetségek, illetve az országos sportági szövetségek önkéntes részvételével mőködı - a közhasznú szervezetekrıl szóló törvény szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısülı - köztestület, amelyet a sportigazgatási szerv tart nyilván. (2) A szakszövetségek - a Nemzeti Sportszövetség alapszabályának elfogadása esetén - alanyi jogon, az országos sportági szövetségek pedig a Nemzeti Sportszövetség közgyőlésének az össztaglétszám kétharmados többségével hozott határozata alapján lehetnek tagjai a Nemzeti Sportszövetségnek. (3) A Nemzeti Sportszövetség: a) képviseli tagjai közös érdekeit az állami szervek, az önkormányzatok, a MOB, az MPB, a további két nemzeti sportszövetség, illetve más társadalmi szervezetek elıtt, b) összehangolja tagjai tevékenységét, illetve versenyrendszerét, összeállítja az országos összesített versenynaptárt, valamint sportszakmai, gazdasági, jogi és egyéb szolgáltatásokat nyújt, és pályázatokat ír ki tagjai részére, c) együttmőködik a sportigazgatási szervvel, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztése érdekében, d) véleményt nyilvánít sportpolitikai kérdésekben, kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket,
e) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében, f) mőködteti a Sport Állandó Választottbíróságot, g) elsısorban a tagjai útján segíti az utánpótlás-nevelést, h) együttmőködik a sportigazgatási szervvel az állami sportinformációs rendszer mőködtetésében, i) szervezi az AGFIS világjátékokon való magyar részvételt, illetve az arra való felkészülést. (4) A Nemzeti Sportszövetség feladatai a sportpolitikáért felelıs miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetébıl nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következık: a) a tagságát képviselve közremőködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában, b) a MOB-bal és a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen javaslatot dolgoz ki a versenysport és az utánpótlás-nevelés feladataira, valamint a versenysport és az utánpótlás-nevelés pályázati úton történı támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására, c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról. (5) A Nemzeti Sportszövetség elnöksége tagjainak legalább a felét az olimpiai sportágakat képviselı tagok javaslata alapján kell a Nemzeti Sportszövetség közgyőlésének megválasztania.
A Nemzeti Szabadidısport Szövetség 43. § (1) A Nemzeti Szabadidısport Szövetség az országos szabadidısport szövetségek önkéntes részvételével mőködı - a közhasznú szervezetekrıl szóló törvény szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısülı - köztestület, amelyet a sportigazgatási szerv tart nyilván. (2) A Nemzeti Szabadidısport Szövetség: a) képviseli a szabadidısport, illetve tagjai közös érdekeit az állami szervek, az önkormányzatok, a MOB, az MPB, a további két nemzeti sportszövetség és más társadalmi szervezetek elıtt, b) összehangolja tagjai tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt, pályázatokat ír ki részükre, c) véleményt nyilvánít sportpolitikai kérdésekben, kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket, d) részt vesz a szabadidısporttal kapcsolatos nemzetközi együttmőködésben, e) együttmőködik a sportigazgatási szervvel, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztésében, f) elsısorban tagjai útján segíti az utánpótlás-nevelést. (3) A Nemzeti Szabadidısport Szövetség feladatai a sportpolitikáért felelıs miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetébıl a szabadidısportra, a diáksportra és a fıiskolai-egyetemi sportra nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következık: a) a tagságát képviselve közremőködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában, b) javaslatot dolgoz ki a szabadidısport, a diáksport és a fıiskolai-egyetemi sport feladataira, valamint a szabadidısport, a diáksport és a fıiskolai-egyetemi sport pályázati úton történı támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására, c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról. (4) Az országos szabadidısport szövetségek alanyi jogon tagjai lehetnek a Nemzeti Szabadidısport Szövetségnek, ha annak alapszabályát elfogadják.
A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége 44. § (1) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a fogyatékosok sportja területén mőködı országos sportszövetségek önkéntes részvételével mőködı - a közhasznú szervezetekrıl szóló törvény szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısülı - köztestület, amelyet a sportigazgatási szerv tart nyilván. (2) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége: a) képviseli az állami szervek, az önkormányzatok, a további két nemzeti sportszövetség, és más társadalmi szervezetek elıtt a fogyatékosok sportjának érdekeit, b) összehangolja tagjai tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt, pályázatokat ír ki tagjai részére, c) részt vesz a fogyatékosok nemzetközi sportszervezeteinek tevékenységében, d) véleményt nyilvánít sportpolitikai kérdésekben, kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket, e) az érintett sportszövetségekkel együttmőködve elısegíti és koordinálja a magyar sportolóknak a speciális világjátékokon való részvételét, f) együttmőködik a sportigazgatási szervvel, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztése érdekében. (3) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége feladatai a sportpolitikáért felelıs miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetébıl a fogyatékosok sportjára nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvény és
a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következık: a) a tagságát képviselve közremőködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában, b) az MPB-vel közösen javaslatot dolgoz ki a fogyatékosok sportja feladataira, valamint a fogyatékosok sportja pályázati úton történı támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására, c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról. (4) A fogyatékosok országos sportszövetségei alanyi jogon lehetnek tagjai a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének, ha annak alapszabályát elfogadják.
A nemzeti sportszövetségekre vonatkozó közös rendelkezések 45. § (1) A Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidısport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (együtt: nemzeti sportszövetségek) legfelsıbb szerve a tagok képviselıibıl álló közgyőlés. (2) A közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása, b) az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, az ellenırzı testület elnökének és többi tagjának megválasztása, illetve visszahívása, c) a nemzeti sportszövetség rendelkezésére bocsátott állami támogatás és a megszerzett saját bevételek felhasználásáról, továbbá a nemzeti sportszövetség által kiírandó pályázatok céljáról és tartalmáról szóló döntés, d) az elızı évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv, illetve a közhasznúsági jelentés elfogadása, e) minden olyan kérdés, amelyet az alapszabály a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe utal. (3) A nemzeti sportszövetségek közgyőlésein tanácskozási joggal részt vehet a sportpolitikáért felelıs miniszter, a MOB, az MPB, valamint a további két nemzeti sportszövetség elnökei. (4) A nemzeti sportszövetségek törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el. (5) A nemzeti sportszövetségek jogosultak a Magyar Köztársaság címerének és zászlójának használatára. 46. § (1) A nemzeti sportszövetségek ügyintézı-képviselı szerve az elnökség, amelynek tagja büntetlen elıélető magyar állampolgár lehet. A nemzeti sportszövetségek elnökségének tagja nem lehet állami vezetı. (2) A nemzeti sportszövetségek gazdálkodását az ellenırzı testület mellett a közgyőlés által választott könyvvizsgáló is ellenırzi. Az ellenırzı testület, illetve a könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyőlés a számvitelrıl szóló törvény szerinti beszámolóról, illetve a közhasznúsági jelentésrıl nem dönthet. (3) Az állam évente - egymástól elkülönítve - hozzájárul a három nemzeti sportszövetség mőködési kiadásaihoz. A nemzeti sportszövetségek emellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekbıl gazdálkodnak. (4) A nemzeti sportszövetségek mőködésének részletes szabályait e törvény, valamint az egyéb jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyőlés által elfogadott alapszabály határozza meg. 46/A. § (1) A nemzeti sportszövetségek a) elnökségi tagjának jelölt személy a megválasztását megelızıen, b) elnökségi tagja megbízatásának idıtartama alatt a közgyőlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidın belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszőnését követıen haladéktalanul a fıtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen elıélető. (2) Ha a nemzeti sportszövetségek elnökségi tagjának jelölt személy büntetett elıélető, nem választható a nemzeti sportszövetségek elnökségi tagjává. (3) Ha a nemzeti sportszövetség elnökségének tagja igazolja, hogy büntetlen elıélető, a nemzeti sportszövetség az igazolás céljából a bőnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti. (4) Ha a nemzeti sportszövetség elnökségének tagja büntetett elıéletővé válik, vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, elnökségi tagsági megbízatása megszőnik. (5) A fıtitkár az (1) bekezdés a) pontja alapján megismert személyes adatokat az elnökségi tagságról meghozott döntés idıpontjáig, az (1) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes adatokat a nemzeti sportszövetség elnökségi tagja megbízatásának megszőnéséig kezeli.
A Sport Állandó Választottbíróság 47. § (1) A Sport Állandó Választottbíróság az e törvényben megállapított eltérésekkel a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el - a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata alapján egyezség létrehozására törekedve - az alábbi sporttal kapcsolatos ügyekben: a) a sportszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti - a sportszövetségekhez kötıdı tevékenységük körében keletkezett - sporttal kapcsolatos jogvitákban, b) a sportszövetségek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban, c) a sportszervezetek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban. (2) A Sport Állandó Választottbíróság az érintett sportoló, sportszakember, sportszervezet, valamint sportszövetség kérelmére eljárhat a versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó, igazolási és átigazolási, továbbá sportfegyelmi, valamint az indulási joggal kapcsolatos ügyekben is, ha ezekben a 3. § (6) bekezdése, a 14. § (2) bekezdése, illetve a 33. §
(4) bekezdése alapján bírósági eljárásnak van helye. (3) A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha e törvény - a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata kivételével - eltérıen nem rendelkezik. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a Sport Állandó Választottbíróság a választottbírósági tanács (egyesbíró) megválasztásától számított 30 napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétıl számított 15 napon belül az ügyet döntéshozatallal befejezni. (5) A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben az eljáró választottbírót vagy a háromtagú tanácsot a Sport Állandó Választottbíróság elnökének a kérelem beérkezésétıl számított 8 napon belül ki kell jelölnie. A Sport Állandó Választottbíróság a választottbíró vagy a választottbírói tanács kijelölésétıl számított 15 napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétıl számított 15 napon belül: a) a kérelemnek helyt adva a sportszövetség határozatát, vagy hatályon kívül helyezni (új eljárásra való utasítással vagy anélkül), vagy megváltoztatni, illetve b) a kérelmet elutasítani. (6) A Sport Állandó Választottbíróság a Nemzeti Sportszövetség keretén belül mőködik. Elnökét és legalább 15 tagját a Nemzeti Sportszövetség elnöksége négy évre választja meg a jogi szakvizsgával és legalább öt év joggyakorlattal rendelkezı, a sport területén tapasztalatokkal rendelkezı jogászok közül. A Sport Állandó Választottbíróság két tagját az elnökség a MOB javaslatára választja meg. (7) A Sport Állandó Választottbíróság eljárási szabályzatát maga állapítja meg. A szabályzat hatálybalépéséhez a Nemzeti Sportszövetség elnökségének - az igazságügyért felelıs miniszter véleménye alapján hozott - elızetes jóváhagyása szükséges.
A sportközalapítványok 48. § (1) A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány (a továbbiakban: sportközalapítvány) a sport állami támogatási rendszerében az e törvényben és az alapító okiratában meghatározott feladatokat látja el. A sportközalapítvány mőködése az államháztartáson belüli és kívüli eredető bevételeik - külön jogszabályban meghatározott - arányától független. (2) A sportközalapítvány hozzájárul a sporttehetségekkel foglalkozó speciális közoktatási intézmények mőködéséhez és fejlesztéséhez. Mőködési kiadásai nem haladhatják meg évente a központi költségvetésbıl folyósított támogatás öt százalékát. (3) A sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A kuratórium két tagját a MOB, egy tagját a Nemzeti Sportszövetség, egy tagját a Nemzeti Szabadidısport Szövetség, egy tagját a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, egy tagját az MPB, egy tagját a Sportegyesületek Országos Szövetsége, két tagját a sportpolitikáért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) - javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, akik közül egy fıre a diáksport és a fıiskolai-egyetemi sport sportszövetségei tesznek javaslatot. A sportközalapítvány kuratóriumának tagja csak büntetlen elıélető magyar állampolgár lehet, továbbá nem lehet állami vezetı. (4) A sportközalapítvány kuratóriumának tevékenységét az Országgyőlés sportügyekkel foglalkozó bizottsága által megválasztott 3 személybıl álló felügyelı bizottság ellenırzi, akiknek megbízási ideje öt év. (5) A sportközalapítvány szervezeti és mőködési szabályzatát az alapító okirat alapján a kuratórium állapítja meg. 48/A. § (1) Hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen elıélető a kuratóriumi tagnak javasolt személy a kinevezését megelızıen, valamint a kuratórium tagja a kuratóriumi tagsági megbízatás idıtartama alatt a miniszter írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidın belül a kuratóriumi tagon kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszőnését követıen haladéktalanul. (2) Ha a kuratóriumi tagnak javasolt személy büntetett elıélető, nem nevezhetı ki kuratóriumi taggá. (3) Ha a kuratóriumi tag igazolja, hogy büntetlen elıélető, a sportigazgatási szerv az igazolás céljából a bőnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti. (4) A miniszter javaslatot tesz a miniszterelnöknek a kuratóriumi tag visszahívására, ha a) a kuratóriumi tag az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerő felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, vagy b) a miniszter az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a kuratóriumi tag büntetett elıéletővé vált. (5) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter a) a kuratóriumi tag személyére vonatkozó javaslat megtételéig vagy b) a kuratóriumi tagságra való kinevezés esetén a kuratóriumi tagság megszőnéséig kezeli.
VII. Fejezet AZ ÁLLAM ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SPORTTAL KAPCSOLATOS FELADATAI Állami feladatok és ellátásuk szervezetrendszere 49. § A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam: a) meghatározza a szervezett formában történı sporttevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeit, b) gondoskodik - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a mindennapos testedzés feltételeinek megteremtésérıl a közoktatásban, továbbá közremőködik ezek biztosításában a felsıoktatási intézményekben és a felsıoktatási kollégiumokban,
c) elısegíti az egészséges életmód és a szabadidısport gyakorlása feltételeinek megteremtését, d) részt vesz a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a fıiskolai-egyetemi sport, a szabadidısport és a fogyatékosok sportja finanszírozásában, e) az esélyegyenlıség jegyében támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a nık és a családok sportját, a hátrányos helyzető társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportját, f) korlátozza a sport önveszélyeztetı, káros megnyilvánulását és ellenırzi a doppingtilalom betartását, g) ösztönzi a sportpiac kialakulását és mőködését, h) a környezet- és természetvédelmi, egészségügyi és az esélyegyenlıséget biztosító egyéb követelmények figyelembevételével sportrendezvények lebonyolítására alkalmas létesítményeket hoz létre, i) gondoskodik az állami tulajdonban lévı sportlétesítmények fenntartásától és rendeltetésszerő hasznosításáról, j) támogatja a nem állami tulajdonban lévı sportlétesítmények építését, karbantartását, korszerősítését, akadálymentesítését, illetve fejlesztését, k) gondoskodik a sportrendezvényeken a közbiztonságról, hozzájárul a sportrendezvények biztonságos lebonyolításához, l) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttmőködésben. m) támogatja az olimpiai mozgalmat, a Magyar Köztársaság sportolóinak, sportszervezeteinek részvételét az olimpiákon és más, kiemelkedı jelentıségő nemzetközi sportversenyeken, ideértve a speciális világjátékokat, valamint a fogyatékosok más kiemelkedı jelentıségő nemzetközi sportversenyeit is, n) támogatja a sportszakember-képzést és a sporttal kapcsolatos tudományos tevékenységet, elısegíti a testkulturális felsıoktatás feltételeinek biztosítását, o) fenntartja a sportegészségügy állami intézményeit és országos hálózatát, támogatja a sportorvosi tevékenységet, p) mőködteti az állami sportinformációs rendszert, q) támogatja a testkultúra fejlesztését szolgáló és sporttudományi képzést. 50. § (1) Az Országgyőlés megalkotja a sporttevékenység gyakorlásának feltételeit meghatározó törvényeket, illetve határozatokat, és folyamatosan ellenırzi azok végrehajtását. (2) A Kormány kialakítja a hosszú távú sportstratégiát, fejlesztési tervet, és ennek alapján javaslatot tesz az Országgyőlésnek a sporttal kapcsolatos törvények, határozatok megalkotására, egyéb döntések meghozatalára. (3) A Kormány az Országgyőlés döntései alapján: a) a költségvetésrıl szóló törvénnyel összhangban - figyelemmel a környezet- és természetvédelem érdekeire meghatározza a sport állami támogatásának alapvetı célkitőzéseit, rendszerét, módszereit, b) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttmőködésben, ideértve a sporttal kapcsolatos feladatokat ellátó nemzetközi szervezetek munkájában való részvételt. Elıkészíti és megköti a sporttal kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó nemzetközi szerzıdéseket, valamint a miniszter javaslata alapján a nemzetközi sportszervezetek által megkívánt garanciát vállal a kiemelt nemzetközi sportrendezvények (olimpia, speciális világjátékok, világbajnokság, Európa-bajnokság) magyarországi megrendezéséhez, c) 51. § (1) A sport irányításával, szabályozásával és ellenırzésével kapcsolatos, e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott feladatok ellátásáról a miniszter - a (3) bekezdésben meghatározottakra is figyelemmel - a sportigazgatási szerv útján gondoskodik. (2) A sportigazgatási szerv: a) elıkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket, b) az 56. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel ellátja a sportcélú központi állami pénzeszközök elosztásával kapcsolatos, e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott feladatokat, meghatározza a pénzeszközök elosztásának részletes elıírásait, ellenırzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetésérıl, c) gondoskodik a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásáról, d) szakmai támogatást nyújt a helyi önkormányzatok sporttal összefüggı feladatainak ellátásához, e) együttmőködik az Országos Területfejlesztési Tanáccsal, a regionális fejlesztési tanácsokkal, a megyei területfejlesztési tanácsokkal, illetve a térségi fejlesztési tanácsokkal, f) együttmőködik a MOB-bal, az MPB-vel és a nemzeti sportszövetségekkel, valamint kapcsolatot tart a sportközalapítvánnyal és a sport területén mőködı érdek-képviseleti szervekkel, g) h) gyakorolja az e törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott hatósági jogköröket, i) programokat dolgoz ki a szabadidı-, a gyermek- és ifjúsági sportnak, a nık és a családok sportjának, a fogyatékosok sportjának, a hátrányos helyzető társadalmi csoportok sportjának, a köz- és felsıoktatás sportjának, valamint a sportpiac fejlıdésének a támogatására, e programokban biztosítja az esélyegyenlıséget, a programok kidolgozását a népegészségügyi érdekek hatékony érvényesítése céljából az illetékes minisztériummal együttmőködésben végzi, j) kialakítja és mőködteti az állami sportinformációs rendszert, k) közremőködik a sportszakemberképzésben és -továbbképzésben, a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok teljesítésében, valamint a sport szakmai (oktatási, továbbképzési, kutatási, sporttudományos, sportegészségügyi) hátterének biztosítása érdekében együttmőködik az e feladatokat ellátó intézmények felügyeletét ellátó minisztériumokkal, l) ellátja a részére jogszabályban, valamint a Kormány által meghatározott egyéb feladatokat. (3) 52-54. §
A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai
55. § (1) A települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára -: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitőzéseivel összhangban együttmőködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és mőködteti a tulajdonát képezı sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök mőködéséhez szükséges feltételeket. (3) A megyei (fıvárosi) önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében: a) segíti a területén tevékenykedı sportszövetségek mőködésének alapvetı feltételeit, b) közremőködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzető társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára, d) adottságainak megfelelıen részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban, e) ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggı területi feladatokat, f) közremőködik a sport népszerősítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, g) közremőködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában. (4) A megyei jogú városi önkormányzat illetékességi területén - adottságainak megfelelıen - ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat. (5) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek. (6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelıen a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükbıl a sportra fordítandó összeget.
VIII. Fejezet A SPORT ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK PÉNZÜGYI RENDSZERE A támogatás forrásai és igénybevételének feltételei 56. § (1) Az állam a sporttevékenység folytatásához a költségvetési törvényben meghatározottak szerint pénzügyi támogatást nyújt. Az állami támogatás normatív hozzájárulás és szerzıdés alapján vehetı igénybe. A szerzıdés megkötésére, teljesítésére, az abban foglaltak ellenırzésére az e törvényben foglaltakon túl az államháztartás mőködési rendjérıl szóló jogszabályokat kell alkalmazni. (2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerő fogadások játékadójának ötven százalékát, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját - külön jogszabályban foglaltak szerint - a sport támogatására kell fordítani, és a sportpolitikáért felelıs miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni. (3) 57. § (1) Állami támogatás csak annak részére nyújtható, akinek: a) nincs lejárt köztartozása, b) a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen gazdálkodik, és c) a korábban kapott támogatással megfelelı módon elszámolt. (2) Nem kaphat támogatást: a) az a sportvállalkozás, amellyel szemben a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint végelszámolási, csıd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, b) az a sportszövetség, illetve sportegyesület, amelynek mőködését a bíróság felfüggesztette, valamint amelynek megszüntetésére az egyesülési jogról szóló törvény szerint eljárás van folyamatban, c) az a sportegyesület, amellyel szemben a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint csıdeljárás van folyamatban, vagy amely ellen a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti felszámolási eljárás megindítása céljából kérelmet nyújtottak be, és felszámolását ennek alapján a bíróság jogerısen elrendelte. (3) A támogatást nyújtó a támogatási szerzıdéstıl köteles elállni, ha a támogatott szervezet: a) a támogatás igénylésekor valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, b) az (1) bekezdés szerinti feltételeket nem teljesítette, illetve a (2) bekezdés szerinti helyzetbe került, c) köztartozása a szerzıdés megkötése óta lejárt és arra fizetési halasztást sem kapott, d) a támogatást nem a szerzıdésben megjelölt célra használta fel. (4) A sportigazgatási szerv írásbeli megkeresésére, annak kézhezvételétıl számított harminc napon belül az állami adóhatóság tájékoztatást köteles nyújtani a sportszervezetek, illetve a sportszövetségek köztartozásairól.
A Gerevich Aladár-sportösztöndíj 58. § (1) Az olimpián és a speciális világjátékokon kiemelkedı sporteredmény elérése érdekében az olimpiai és a
speciális világjáték-válogatott kerettag sportolók, továbbá az azok felkészítésében közremőködı sportszakemberek részére legfeljebb négy évre - Gerevich Aladár-sportösztöndíj adható. A sportösztöndíj a nemzeti válogatott kerettag sportoló tanulmányainak elısegítésére is biztosítható. (2) A Gerevich Aladár-sportösztöndíj mértékét és adományozásának feltételeit a miniszter - a MOB javaslata alapján rendeletben állapítja meg. A sportösztöndíj adományozásáról a MOB dönt és folyósítja azt. A paralimpiai sportágak esetében az MPB, a többi speciális világjátékon szereplı sportágak esetében a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége tesz javaslatot a MOB-nak a sportösztöndíjra.
Az olimpiai járadék 59. § (1) Harmincötödik életévének betöltését követı év január 1. napjától kezdıdıen élete végéig olimpiai járadékra (a továbbiakban: járadék) jogosult az a magyar állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott tagjaként akár egyéni számban, akár csapattagként: a) a NOB által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon vagy a FIDE által szervezett Sakkolimpián, illetve b) 1984-tıl kezdıdıen Paralimpián vagy a Siketlimpián elsı, második vagy harmadik helyezést ért el (a továbbiakban: érmes). (2) Élete végéig járadékra jogosult az érmes halálának idıpontjától kezdıdıen annak özvegye, ha magyar állampolgár, és Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik. (3) Élete végéig járadékra jogosult az érmes járadékra jogosultságának idıpontjától annak edzıje - az érmes járadékra jogosultságának idıpontjára tekintet nélkül -, a negyvenötödik életéve betöltését követı év január 1. napjától. Az edzı járadékra csak akkor jogosult, ha magyar állampolgár, és a Magyar Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkezik. Olimpiai járadék szövetségi kapitányi feladatot ellátó vezetı edzı részére is megállapítható. (4) Megszőnik az érmes, az özvegy, illetve az edzı járadékra való jogosultsága, ha az érmes a járadékra jogosító helyezését elveszíti. A helyezés elveszítését az érmes, illetve az illetékes sportköztestület, sportszövetség a tudomásszerzéstıl számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek. (5) Érdemtelen és nem részesül járadékban az a jogosult, aki a) büntetett elıélető, b) büntetlen elıélető, de akit a bíróság bőncselekmény elkövetése miatt elítélt, ba) szándékos bőncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig; bb) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott egyéb büntetés esetén a mentesítéstıl számított három évig; bc) megrovás alkalmazása esetén a határozat jogerıre emelkedésétıl számított három évig; bd) próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidı, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidı elteltétıl számított három évig. (6) A jogosult a bíróság jogerıs határozatának közlésétıl számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha az (5) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Ha az érdemtelenség már nem áll fenn, ennek megfelelı igazolásával a jogosult kérheti a járadék ismételt folyósítását. (7) Fel kell függeszteni a járadék folyósítását annak a jogosultnak a részére, aki büntetıeljárás - ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetıeljárást - hatálya alatt áll. A jogosult az alapos gyanú közlésétıl számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha ellene büntetıeljárás indult. (8) Ha a jogosult igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott büntetıeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetıeljárást jogerısen befejezték, és nem következett be az (5) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportigazgatási szerv az igazolástól számított huszonkét munkanapon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt járadékot. Amennyiben a büntetıeljárás jogerıs befejezésével a jogosult érdemtelenné válik, a (7) bekezdés alapján felfüggesztett járadék nem kerül részére folyósításra. (9) A járadék iránti kérelem benyújtásával egyidejőleg a jogosult harminc napnál nem régebbi hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy nem áll fenn az (5) bekezdés szerinti érdemtelenség, továbbá azt, hogy nem áll büntetıeljárás hatálya alatt, vagy írásban kérheti, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bőnügyi nyilvántartó szerv a sportigazgatási szerv részére - a járadékra való jogosultság megállapítása és folyósítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a sportigazgatási szerv arra vonatkozóan igényelhet adatot a bőnügyi nyilvántartó szervtıl, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetıeljárás hatálya alatt. (10) A jogosulatlanul felvett járadékot az errıl való tudomásszerzést vagy a sportigazgatási szerv felhívását követı hatvan napon belül vissza kell fizetni. 60. § (1) Az elsı helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérbıl és fizetésbıl élık elızı évi - a Központi Statisztikai Hivatal által számított - országos szintő bruttó nominál átlagkeresetének megfelelı összeg. A második helyezést elért érmes járadékának mértéke az elsı helyezett részére meghatározott járadék hatvan százalékának, a harmadik helyezést elért érmes járadékának mértéke az elsı helyezett részére meghatározott járadék negyven százalékénak megfelelı összeg. (2) Az az érmes, aki kettı, három vagy négy elsı helyezést szerzett, érmenként további 20 százalékkal emelt összegő, az öt vagy ennél több elsı helyezést szerzett érmes kétszeres járadékra jogosult. (3) Az érmes özvegye az érmes járadéka fele részének megfelelı özvegyi járadékra jogosult. (4) Az edzı járadékát az edzıi járadék alapját képezı érmesi helyezés alapján kell megállapítani. Az edzıi járadék az edzı kérelmében megjelölt egy érmesi helyezés után járó járadék 50 százaléka. (5) Olimpiánként, Paralimpiánként és Siketlimpiánként az érmes által elért helyezés után - ha jogszabály kivételt nem tesz - csak egy, az olimpiára felkészítı edzı részesülhet járadékban, kivéve a szövetségi kapitányt, aki az edzı mellett is részesíthetı járadékban. (6) Az érmes - legjobb helyezése után -, valamint az özvegy és az edzı csak egy járadékra jogosult, de azt, aki érmesként,
özvegyként, illetve edzıként is járadékra jogosult, a járadék halmozottan is megilleti. 61. § (1) A járadékra jogosultságot és a járadékot a sportigazgatási szerv a jogosult kérelmére közigazgatási hatósági eljárás keretében állapítja meg és gondoskodik annak havonta történı folyósításáról. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit a sportpolitikáért felelıs miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani. (2) A járadékra való jogosultság megszőnésérıl és a már folyósított járadék visszafizetésérıl, továbbá a járadék folyósításának felfüggesztésérıl a sportigazgatási szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint dönt. (3) A sportigazgatási szerv a járadék visszafizetésére vonatkozó igényét a járadék jogosulatlan felvételétıl számított öt éven belül érvényesítheti. (4) A sportigazgatási szerv a járadékra jogosultság idıtartama alatt lefolytatott hatósági ellenırzés keretében ellenırzi azt is, hogy a jogosult nem vált-e érdemtelenné és nem áll-e büntetıeljárás hatálya alatt. A sportigazgatási szerv e célból adatot igényelhet a bőnügyi nyilvántartási rendszerbıl. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetıeljárás hatálya alatt. (5) A sportigazgatási szerv a (4) bekezdésben meghatározott hatósági ellenırzést a jogosulttal szemben kötelezıen lefolytatja, ha a) a jogosult az 59. § (5) és (7) bekezdés szerinti ok, illetve körülmény bekövetkezését bejelenti, és a bejelentéshez nem csatol hatósági bizonyítványt, b) megalapozottan feltehetı, hogy a jogosult érdemtelenné vált vagy büntetıeljárás hatálya alatt áll. (6) A sportigazgatási szerv annak megállapítása céljából, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetıeljárás hatálya alatt - a járadékra való jogosultságról szóló döntés meghozataláig, a járadék jogosultság megállapítása esetén a jogosultság megszőnéséig - kezeli a) a járadék iránti kérelmet benyújtó személy, b) a járadékra jogosult azon személyes adatait, amelyeket a bőnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. (7) A sportigazgatási szerv törli a járadékra jogosultnak az 59. § (7) bekezdése alapján megismert személyes adatait, ha a büntetıeljárásban a jogosulttal szemben a nyomozást megszüntették, vagy a büntetıeljárást jogerısen befejezték, és a jogosult nem vált érdemtelenné. A járadék továbbfolyósításáról szóló döntésben a felfüggesztésre okot adó körülmény megszőnését kell feltüntetni. (8) A sportigazgatási szerv a jogosulttal szemben az 59. § (4), (5) és (7) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt eljárási bírságot szabhat ki. (11) Az olimpiai járadékra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. (12) E törvény alkalmazásában: a) olimpiai játékoknak minısülnek a szocialista országok versenyzıi számára 1984-ben megrendezett „A” kategóriás nemzetközi versenyek is, b) Sakkolimpiának minısülnek a FIDE tagszervezetei által a siketek és nagyothallók, valamint a vakok és gyengénlátók számára 1984-tıl kezdıdıen megrendezett sakkolimpiák is. 61/A. § (1) Ha az eljárásban ellenérdekő ügyfél nem vesz részt, az érmest, az özvegyet, az edzıt megilleti az e törvény szerint megállapítható olimpiai járadék, ha a sportigazgatási szerv a kérelem megérkezését követı naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést. (2) Az érmes - halála esetén az özvegye -, illetıleg edzıje az olimpiai járadék, az özvegyi járadék, valamint az edzıi járadék megállapítása iránti eljárásban a sportigazgatási szervvel elektronikus úton nem tarthat kapcsolatot.
A Nemzet Sportolója 62. § (1) A Kormány a miniszter javaslatára a „Nemzet Sportolója” címet és az ezzel járó életjáradékot biztosíthat a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolónak, aki aktív sportpályafutását követıen is fontos szerepet töltött be a magyar sportéletben. (2) A „Nemzet Sportolója” cím elnyerésének részletes feltételeit és az életjáradék mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg azzal, hogy a Kormány a § (1) bekezdésében foglalt tizenkét fıs szabálytól - indokolt esetben, a miniszter javaslatára - egyedi döntésével a jogosultak körének bıvítése céljából eltérhet. Annak, aki a „Nemzet Sportolója” címmel járó életjáradékban részesül, olimpiai járadék nem folyósítható. (3) A „Nemzet Sportolója” cím nem adományozható olyan személy részére, akivel szemben az 59. § (5) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok vagy az 59. § (7) bekezdésében meghatározott körülmény áll fenn. A cím birtokosa érdemtelenné válására, valamint az életjáradék felfüggesztésére az olimpiai járadékra vonatkozó szabályokat megfelelıen alkalmazni kell azzal, hogy a sportigazgatási szerv a beérkezett javaslatok elbírálása és a jelöltek listájának összeállítása céljából is jogosult adatot igényelni a bőnügyi nyilvántartási rendszerbıl. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jelölni kívánt személy nem érdemtelen-e és nem áll-e büntetıeljárás hatálya alatt. A sportigazgatási szerv a jelölti lista elkészítéséig tarthatja nyilván az adatokat. (4) A „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy a bíróság jogerıs határozatának közlésétıl számított nyolc munkanapon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha a (3) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Érdemtelenség esetén a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy életjáradékra való jogosultságát meg kell szüntetni. A bíróság ítéletének jogerıre emelkedésétıl folyósított életjáradék jogosulatlanul felvett járadéknak minısül, amelyet a járadékra jogosultnak vissza kell fizetnie. (5) Fel kell függeszteni az életjáradék folyósítását annak a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személynek, aki szándékos bőncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetıeljárás - ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetıeljárást - hatálya alatt áll. A járadékra jogosult az alapos gyanú közlésétıl számított nyolc munkanapon
belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha ellene büntetıeljárás indult. (6) Ha a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott büntetıeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetıeljárás jogerısen befejezték és nem következett be a (3) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportigazgatási szerv az igazolástól számított harminc napon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt életjáradékot. (7) A sportigazgatási szerv a „Nemzet Sportolója” címre jelölt személyekre beérkezett javaslatok elbírálása és a jelöltek listájának összeállítása céljából is jogosult adatot igényelni a bőnügyi nyilvántartási rendszerbıl. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jelölni kívánt személy nem érdemtelen-e, és nem áll-e büntetıeljárás hatálya alatt. (8) A sportigazgatási szerv a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az életjáradék továbbfolyósítására irányuló eljárás jogerıs befejezéséig, a (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a jelölti lista elkészítéséig kezelheti.
IX. Fejezet SPORTLÉTESÍTMÉNYEK 63. § (1) Új sportlétesítmény építése vagy meglévı korszerősítése csak akkor engedélyezhetı, ha az: a) minden biztonsági feltételnek, így különösen a nézık biztonságos elhelyezésének megfelel, b) a fogyatékos sportolók és nézık számára biztosítja az akadálymentes használatot, c) megfelel a környezet- és természetvédelmi követelményeknek. (2) Iskola, kollégium és óvoda nem építhetı a tanulók számához viszonyított, külön jogszabályban meghatározott mérető tornaterem, tornaszoba vagy sportlétesítmény nélkül. Az építés során lehetıség szerint figyelembe kell venni a lakossági igényeket is. (3) A versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendırség, a tőzoltóság, a katasztrófavédelem, a mentıszolgálat és a tulajdonos (üzemeltetı) évente legalább egy alkalommal közösen ellenırzi. Az ellenırzés idıpontjáról - azt legalább tizenöt nappal megelızıen - a sportlétesítmény üzemeltetıje értesíteni köteles az érintett szervezeteket. (4) Sportlétesítményben sportszövetségi versenyt rendezni csak a sportszövetség által évente az elsı verseny megkezdése elıtt kiadott engedély alapján lehet. Az engedély megtagadásával szemben az üzemeltetı a sportszövetség elnökségénél 15 napon belül panasszal élhet. 64. § (1) A Kormány által külön jogszabályban olimpiai központnak minısített, állami tulajdonban lévı ingatlanok - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerzıdés alapján - a sportigazgatási szerv vagyonkezelésébe tartoznak. A sportigazgatási szerv köteles az ingatlant elsıdlegesen sportcélokra használni, ezt a célt az ingatlan másodlagos használata során sem veszélyeztetheti. (2) Az olimpiai központok sportszakmai felügyeletét a MOB és az MPB közremőködésével a sportigazgatási szerv látja el. (3) Az állami tulajdonú, a sportigazgatási szerv vagyonkezelésében lévı ingatlanok vagyonkezelıi jogát a sportigazgatási szerv térítésmentesen és versenyeztetés nélkül az erre a célra létrehozott közhasznú társaságra átruházhatja. (4) Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a sportigazgatási szerv elızetes egyetértésével adhatók ingyenesen vagy kedvezményesen önkormányzati tulajdonba. (5) Az önkormányzat az ingyenesen vagy kedvezményesen tulajdonba kapott, a tulajdonátruházás idıpontjában az ingatlannyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott ingatlant a tulajdonszerzést követı 15 évig köteles elsıdlegesen sportcélokra használni, és ezt az ingatlan másodlagos jellegő hasznosítása sem veszélyeztetheti. Az ingyenesen vagy kedvezményesen történt tulajdonszerzést követı 15 évig az önkormányzat az ingatlant csak a sportigazgatási szerv egyetértésével idegenítheti el, illetve terhelheti meg. (6) Állami tulajdonban lévı sportcélú ingatlan értékesítésére csak a sportigazgatási szerv egyetértésével kerülhet sor.
X. Fejezet A SPORTRENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE A szervezés feltételei 65. § (1) (2) Külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény szervezıje csak sportszervezet, szakszövetség vagy sportági szövetség lehet.
A szervezı felelıssége 66. § (1) A sportrendezvény e törvényben, más jogszabályokban és a szakszövetség, illetve a sportági szövetség szabályzatában meghatározott elıírásoknak megfelelı lebonyolításáért a szervezı - illetve rendezı szerv (rendezı) alkalmazása esetén a szervezı és a rendezı egyetemlegesen - felelıs. (2) A szervezı köteles megtenni vagy az illetékes hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a
sportrendezvényen résztvevık személyi és vagyonbiztonságának megóvása, valamint a bőnmegelızés érdekében szükséges. (3) A szervezı felelıssége a résztvevıknek a sportesemény helyszínén történı megjelenésétıl addig tart, amíg a résztvevık a sportesemény helyszínét elhagyják. (4) A szakszövetség, illetve a sportági sportszövetség az (1) bekezdésben meghatározott elıírások be nem tartása esetén a szervezıvel szemben a külön jogszabályban meghatározott joghátrányt alkalmazza. 67. § (1) Sportrendezvény a szakszövetség, illetve a sportági szövetség által meghatározott elıírások, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint szervezhetı. (2) Sportrendezvény csak olyan sportlétesítményben szervezhetı, amely a sportrendezvény jellegére is tekintettel a sportrendezvényen résztvevık személyét és vagyonát nem veszélyezteti. (3) Ha a sportrendezvényt nem sportlétesítményben tartják, a sportrendezvény jellegének megfelelıen a szervezı köteles a sportrendezvényen résztvevık személyi és vagyoni biztonságára, valamint a környezet és a természet védelmére vonatkozó elıírásokat teljesíteni. (4) A szervezı a sportrendezvény jellegének megfelelıen köteles a fogyatékos résztvevıknek a helyszínre való akadálymentes bejutását és távozását, ott az akadálymentes közlekedést biztosítani, és a helyszín kommunikációs akadálymentesítését elvégezni. (5) A fogyatékos sportolók részvételével tartandó sportrendezvények szervezésénél figyelembe kell venni a fogyatékos személyek különleges szükségleteit, amelyeket a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége állapít meg. 68. § (1) A szervezı köteles a külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény esetében a belépıjegy-eladást, a sportrendezvény helyszínére a beléptetést, a szurkolótáborok elhelyezését és folyamatos figyelemmel kísérését, valamint a sportrendezvény helyszínének elhagyását a szükséges mőszaki és biztonsági intézkedéseket megtéve úgy megszervezni, hogy a szurkolótáborok elkülönítése biztosított legyen. (2) A sportrendezvény biztonsága érdekében a szurkolótáborok sportrendezvényen való részvételének megszervezésekor, valamint a sportrendezvény idıtartama alatt és a rendırség igényei szerint a sportrendezvényt megelızıen, illetve követıen a szervezı köteles az illetékes rendıri vezetıvel együttmőködni és részére az igényelt segítséget megadni. (3) A rendırség megtiltja a sportrendezvény nézık részvételével történı megtartását, vagy korlátozza a nézık számát, ha a) a biztonságos megrendezés feltételei hiányoznak, vagy b) az elızetesen meghatározott biztonsági szabályokat a rendezı nem tartja be. (4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján a rendırség a sportrendezvény nézık részvételével történı megtartásának megtiltásáról, vagy a nézık számának korlátozásáról a sportrendezvény helyszínén, annak közvetlen megtartása elıtt dönt, a rendırség a határozatát haladéktalanul közli a szervezıvel. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek betartásának ellenırzése érdekében a rendırség e feladatra elızetesen kijelölt képviselıje valamennyi sportrendezvényen megfigyelıként jelen lehet. (6) Ha a sportrendezvény résztvevıinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, a szervezı köteles a sportrendezvényt megszakítani, illetve felfüggeszteni. (7) Ha a sportrendezvény résztvevıinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend nem állítható helyre, a rendırség a sportrendezvény nézık részvételével történı megtartásának megtiltásáról vagy a nézık számának korlátozásáról dönthet. A rendırség a határozatát haladéktalanul közli a szervezıvel, a határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Ha a rendırség a sportrendezvény nézık részvételével történı megtartásának megtiltásáról vagy a nézık számának korlátozásáról dönt, a sportrendezvényt meg kell szakítani. (8) Ha a rend a (6) vagy a (7) bekezdésben meghatározott módon nem állítható helyre, a sporttevékenységet irányító személy (mérkızésvezetı) a versenyt (mérkızést) befejezetté nyilvánítja. 68/A. § (1) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott sportrendezvények biztonsági kockázat szerinti minısítését - a sportrendezvény szervezıjével folytatott elızetes konzultációt követıen - a rendırség az érintett sportágak országos sportági szakszövetségeivel, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara képviselıivel, valamint a sportigazgatási szerv vezetıjével folytatott elızetes egyeztetést követıen határozza meg. (2) A sportrendezvény biztonsági minısítése a) normál, b) fokozott, vagy c) kiemelt biztonsági kockázatú lehet. (3) Normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvényeken a létesítményen belüli biztonságért a szervezı felel. (4) Kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény létesítményen kívüli és belüli biztosítását a rendezı mellett a rendırség közfeladatként végzi. (5) A (2) bekezdés szerinti minısítést arra figyelemmel kell kialakítani, hogy a sportrendezvényrıl az elızetesen rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehetı-e, hogy valamely, a nézık magatartására visszavezethetı ok következtében nagyobb, meghatározatlan számú résztvevı életének, testi épségének, vagyonának sérelme vagy annak közvetlen veszélye fenyeget. 69. § (1) A szervezı a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményekben köteles meghatározni a sportrendezvény megtekintésének feltételeit, amelyet - általános szerzıdési feltételekként összefoglalva - a belépıjegyen, bérleten is fel kell tüntetni. (2) Ha a sportrendezvény elmarad, a belépıjegy ellenértékét három munkanapon belül vissza kell téríteni. Ha a sportrendezvény félbeszakad, a megismételt sportrendezvényre a belépıjegy érvényes.
A rendezı
70. § (1) A szervezı a sportrendezvény biztonságos lebonyolítása érdekében, valamint a helyszínen a rend fenntartására és a szervezési feltételek biztosítására (a továbbiakban: rendezés) szerzıdésben rendezı szervet vagy rendezıt bízhat meg. (2) Rendezı szervnek csak a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenységrıl szóló törvény hatálya alá tartozó - külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelı, és sportrendezvényen való rendfenntartásra felkészített - egyéni vagy társas vállalkozás vezetıje vagy alkalmazottja, rendezınek csak személy-, vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói képesítéssel rendelkezı személy bízható meg. (3) A sportrendezvényen részt vevı rendezı szerv alkalmazottjának vagy a rendezınek e minıségében és személyében külsı megjelenése alapján azonosíthatónak kell lennie. Ebbıl a célból a rendezı megkülönböztetı ruhát, valamint rendezıi minıségét, nevét és azonosító számát jól látható módon tartalmazó kitőzıt visel. (4) A sportrendezvényen való rendfenntartásra és a rendırséggel való együttmőködésre a szervezı köteles a rendezıt felkészíteni. A felkészítéshez a szervezı a rendırség közremőködését a fokozott és kiemelt biztonsági kockázatúnak minısített sportrendezvények esetében köteles igénybe venni, a normál biztonsági kockázatúnak minısített sportrendezvények esetében igénybe veheti. A rendırség a felkészítésben külön szerzıdés alapján vesz részt. (5) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a sportrendezvényeket: a) amelyeken a rendezésre rendezı szervet, rendezıt kell megbízni, b) amelyek esetében a szervezı köteles a sportrendezvény résztvevıi számára felelısségbiztosítást kötni. (6) Az (5) bekezdés b) pontja alapján meghatározott sportrendezvények felelısségbiztosítás nélkül nem tarthatók meg. A felelısségbiztosítás meglétét a belépıjegyen fel kell tüntetni.
A beléptetés 71. § (1) A nézı a sportrendezvény helyszínére akkor léptethetı be, ha: a) érvényes belépıjeggyel, bérlettel vagy más, a sportrendezvény helyszínére való belépésre jogosító igazolással rendelkezik, b) nem áll nyilvánvalóan alkohol, kábítószer vagy más bódító hatású szer befolyása alatt, c) nem tart magánál szeszes italt, kábítószert, valamint olyan tárgyat, amely a sportrendezvény megtartását, továbbá mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy amelynek a sportrendezvényre való bevitelét a szervezı a belépıjegy vásárlását megelızıen megtiltotta, és errıl a belépıjegy vásárlóját megfelelı módon tájékoztatta, d) nem tart magánál mások iránti győlöletre uszító feliratot, zászlót vagy egyébként jogszabály által tiltott önkényuralmi jelképet, e) nem áll a 73. § (1) bekezdése szerinti eltiltás, valamint a szabálysértésekrıl szóló 1999. évi LXIX. törvény szerinti kitiltás hatálya alatt. (2) A szervezı köteles azt a résztvevıt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy rasszista, győlöletre uszító magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani. (3) Ha a résztvevı a sportrendezvény idıtartama alatt az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy a (2) bekezdés szerinti magatartást a rendezı figyelmeztetésére nem hagyja abba, a sportrendezvényrıl el kell távolítani. A rendezı az eltávolítandó személyt felszólítja személyazonossága igazolására. (4) A sportrendezvényen résztvevı ruházatának, csomagjainak átvizsgálására a rendezvény biztosítását végzı rendır és a biztosítást végzı rendezı szerv alkalmazottja vagy a rendezı is jogosult. Kényszerítı eszköz alkalmazására - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - kizárólag a rendır jogosult. (5) A szervezı a résztvevıt a beléptetés feltételeirıl, az ellenırzés módjáról és az eltávolítás lehetıségérıl a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményekben köteles tájékoztatni, és e feltételeket a belépıjegyen, bérleten is fel kell tüntetni. 72. § (1) A szervezı a nézık egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenırzı rendszert (a továbbiakban: beléptetı rendszer) alkalmazhat. (2) Beléptetı rendszer alkalmazása esetén a szervezı: a) a belépıjegy, bérlet eladásakor csak a nézı nevére szóló belépıjegyet, illetve bérletet értékesíthet, b) a beléptetés során a rendezı szerv alkalmazottja útján a belépıjegy, bérlet birtokosának kilétét ellenırzi, és egybeveti a belépıjegyen, bérleten szereplı személyi adatokkal. Ha az adatok nem egyeznek, a belépést meg kell tagadni. (3) A szervezı a belépıjegy, bérlet eladásakor, illetıleg a rendezı szerv alkalmazottja a beléptetés során jogosult a nézı személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány alapján megállapítani, illetıleg ellenırizni. 72/A. § (1) A szervezı névre szóló belépıjegyet és bérletet, a sportszervezet klubkártyát állíthat ki és értékesíthet. A belépıjegyen, bérleten, illetve klubkártyán a sportrendezvényre ezekkel belépésre jogosult személy nevét, születési helyét és idejét (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatok), valamint lakcímét az azokat kibocsátó szervezı vagy sportszervezet annak érvényességét követı 24 óráig nyilvántartja. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiadott belépıjegy, bérlet, valamint klubkártya, illetve az abban szereplı személyes adat csak a sportrendezvény helyszínén elkövetett bőncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntetı- vagy szabálysértési eljárás, továbbá a sportrendezvényrıl való eltiltás során használható fel. (3) Az (1) bekezdésében meghatározott határidın belül a (2) bekezdés szerinti személyes adatot megkeresésre a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság részére büntetı- vagy szabálysértési eljárásban bizonyítási eszközként való felhasználás céljából továbbítani lehet.
Az eltiltás 73. § (1) A szervezı az általa szervezett sportrendezvény esetén jogosult a sportrendezvényrıl eltávolított személlyel
szemben a belépıjegy-eladást megtagadni, illetve megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt vehessen (a továbbiakban együtt: sportrendezvény látogatásától eltiltás). A sportrendezvény látogatásától eltiltás lehetıségérıl a szervezı a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményekben köteles tájékoztatni, amelyet - általános szerzıdési feltételekként összefoglalva - a belépıjegyen, bérleten is fel kell tüntetni. (2) A sportrendezvény látogatásától eltiltás idıtartama, ha az a szervezı által szervezett minden sportrendezvényre vonatkozik, a két évet, ha csak meghatározott sportlétesítményre érvényes, a négy évet nem haladhatja meg. (3) A szervezınek a sportrendezvény látogatásától eltiltásra vonatkozó döntése ellen a nézı bírósághoz fordulhat. (4) A sportrendezvény látogatásától eltiltható az a személy is, akit a 71. § (3) bekezdése alapján el kellett volna távolítani, de erre azért nem került sor, mert a sportrendezvény helyszínén való szervezıi (rendezıi) beavatkozás következtében olyan nézıi cselekmény volt várható, amely a sportrendezvény biztonságát aránytalanul veszélyeztette volna. (5) A szervezı az eltiltott személy természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét az eltiltás végrehajtása és az eltávolításra okot adó újabb cselekmények elkövetésének megakadályozása érdekében nyilvántarthatja. A nyilvántartás idıtartama megegyezik az eltiltás idıtartamával, de - a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelıen - a kettı, illetve négy évet nem haladhatja meg. A szervezı az eltiltás idıtartamának lejártát követıen 24 órán belül köteles gondoskodni a nyilvántartott személyes adatok megsemmisítésérıl. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból adatot - a külön jogszabályban meghatározott bőnüldözési, szabálysértési, illetıleg igazságszolgáltatási feladatai ellátása céljából a rendırség, a szabálysértési hatóság, az ügyészség és a bíróság, valamint az érintett személy igényelhet.
A kamerával történı megfigyelés 74. § (1) A szervezı a normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt - annak helyszínén - a résztvevık személy- és vagyonbiztonsága érdekében a résztvevıket jogosult kamerával vagy más képi adathordozóval (a továbbiakban együtt: kamera) megfigyelni, és a felvételt rögzíteni. A szervezı a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt - annak helyszínén - a résztvevık személy- és vagyonbiztonsága érdekében a résztvevıket kamerával megfigyeli, és a felvételt rögzíti. (2) A kamerával való megfigyelésrıl, a kamerák elhelyezkedésérıl és a rögzített adatok kezelésérıl a nézıt a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményben és a belépıjegyen, bérleten is feltüntetve tájékoztatni kell. (3) A rendırség a sportrendezvénnyel összefüggı szabálysértési, illetve büntetıeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából a sportrendezvény befejezését követı 48 órán belül felszólíthatja a szervezıt, hogy az (1) bekezdés szerint rögzített adatokat a felszólítást követı 30 napig tárolja. Amennyiben a felszólításra nem kerül sor, a szervezı köteles a rögzített adatokat 24 órán belül megsemmisíteni. (4) Amennyiben a rendırség a kamerák által rögzített valamely adatot igényli, ennek a szervezı haladéktalanul köteles eleget tenni. (5) Az (1) bekezdés szerint rögzített felvételekbıl - a külön jogszabályban meghatározott bőnüldözési, szabálysértési, illetıleg igazságszolgáltatási feladatai ellátása céljából a rendırség, a szabálysértési hatóság, az ügyészség és a bíróság, valamint az érintett személy igényelhet adatot. (6) A kamerás megfigyelési rendszerrel felvett információkat a sportrendezvény területén erre a célra létesített helyiségben a szervezı és szükség esetén a rendırség e feladattal megbízott képviselıje jogosult egyidejőleg, folyamatosan, összesítve figyelemmel kísérni. 75. § (1) A külön jogszabályban meghatározott sportrendezvények esetében a szervezı köteles évente helyzetjelentésben összegezni az általa szervezett sportrendezvények rendezésének tapasztalatait, értékelni a tett és elmulasztott intézkedéseket, valamint azok hatásait. (2) A helyzetjelentést a szervezı január 31-éig köteles megküldeni a sportszövetségnek és a rendırségnek. (3) A sportszövetség a helyzetjelentéseket évente rendszeresen értékeli a rendırség és a szervezık részvételével.
A nézı részvétele a sportrendezvényen 76. § (1) A nézı köteles betartani a szervezı által meghatározott biztonsági elıírásokat, és nem folytathat olyan tevékenységet, amely a sportrendezvényt megzavarja vagy meghiúsítja, illetve a sportrendezvényen résztvevık testi épségét, továbbá vagyoni javait károsítja vagy veszélyezteti. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegésébıl eredı kárért a nézı, több károkozó esetén a károkozásban részt vevı nézık egyetemlegesen, a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó általános szabályai szerinti felelısséggel tartoznak. A kártérítési felelısség nem érinti a nézı szabálysértési vagy büntetıjogi felelısségét. (3) A nézı a sportrendezvény befejezésének idıpontjában, illetve a szervezınek, rendezınek vagy a rendırségnek a személyi és vagyonbiztonságot veszélyeztetı helyzet kialakulása miatt tett felhívására köteles a sportrendezvény helyszínét elhagyni. (4) A sportrendezvény és a nézık biztonságára vonatkozó részletes elıírásokat külön jogszabály állapítja meg.
XI. Fejezet ÉRTELMEZİ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmezı rendelkezések 77. § E törvény alkalmazásában: a) állami sportinformációs rendszer: a sportolókra, a sportszervezetekre, a sportköztestületekre, a sportközalapítványra, ezek tevékenységére, valamint a sportlétesítményekre vonatkozó adatoknak az állam által rendszerezett és nyilvánosan hozzáférhetıvé tett összessége, b) edzı: a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezı természetes személy, aki a sportolónak a sporttevékenységre való felkészítését végzi, c) csapatsportág: azoknak a sportágaknak az összessége, amelyekben sporttevékenységet folytatni a játék jellegébıl és a versenyrendszer szabályaiból adódóan kizárólag úgy lehet, hogy legalább három természetes személy alkot egy résztvevıt, és a sportágnak nincs egyéni változata, d) építészeti akadálymentesítés: annak biztosítása, hogy az épített környezet kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított legyen, ideértve azokat a fogyatékos személyeket is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve mőszaki megoldásokra van szükségük, e) fogyatékos személy: a mozgáskorlátozott, az értelmi fogyatékos, a siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személy, f) játékjog: a sportoló sporttevékenységéhez főzıdı fizikai és szellemi képességei sporttevékenység keretében történı felhasználásának joga, g) h) kommunikációs akadálymentesítés: annak biztosítása, hogy a fogyatékos személy a sportrendezvény helyszínén az információhoz hozzáférhessen, azt érzékelhesse és megfelelıen értelmezhesse, i) közterület: a mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehetı terület, út, utca, tér, j) nyilvános hely: az olyan épület, építmény vagy a közterületnek sportrendezvény megtartása céljából lezárt része, ahová a sportrendezvény szervezıje által meghatározott feltételek mellett bárki bemehet vagy ott tartózkodhat, k) országos jellegő szervezet a szabadidısport és a fogyatékosok sportja területén: a szervezet közhasznúnak minısül, és legalább 8 megyére kiterjedıen, országosan legalább 20 jogi személy taggal mőködik, l) speciális világjátékok: a Paralimpia, a Speciális Olimpia, a Siketlimpia és a Szervátültetettek Világjátékai, m) sportiskola: az a költségvetési szerv vagy közhasznú társaság, amely utánpótlás-nevelést végez, valamint az az iskola, amely a Kt. alapján közremőködik az utánpótlás nevelésében, n) sportrendezvény helyszíne: az a nyilvános hely vagy a közterület meghatározott része, ahol a sportrendezvényt megtartják, és ahol nézı tartózkodhat, o) sportrendezvény résztvevıje: az a természetes személy, aki a sportrendezvény helyszínén annak idıtartama alatt, valamint a sportrendezvényt megelızıen vagy követıen másfél órával tartózkodik. A nézı (szurkoló) résztvevınek minısül, p) sportszakember: az a természetes személy, aki a KSH elnökének a foglalkozások egységes osztályozási rendszerérıl (FEOR) szóló 9029/1993. (SK 1994. 1.) KSH közlemény szerinti szakképesítéssel rendelkezik, illetve a sportszervezettel munkaviszonyban, vagy polgári jogi jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el. Sportszakember különösen az edzı, a csapatvezetı, a mérkızésvezetı, a versenybíró, a sportorvos, a gyúró. A sportszövetség szabályzatában határozza meg, hogy az adott sportágban kik minısülnek sportszakembernek, q) versenyrendszer: a sportág nemzetközi szövetsége és a hazai szakszövetség, illetve országos sportági szövetség kivéve a szabadidısport szövetség - által meghatározott szabályok szerint szervezett fizikai vagy szellemi sportteljesítményt mérı erıpróba. A bajnokság versenyrendszernek minısül. A versenyrendszer hivatásos, amatır és vegyes (nyílt) rendszerő lehet, r) versenyszabályzat: a versenyrendszer keretében folytatott sporttevékenységre és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szakmai tevékenységekre vonatkozó elıírások rendszerbe foglalt összessége, amely a versenyrendszerben részt vevı sportolók, sportszervezetek, sportszakemberek általános és sportági kötelezettségein túlmenıen tartalmazza a versenyrendszert mőködtetı sportszövetség eljárásának szabályait is.
Hatályba léptetı és átmeneti rendelkezések 78. § (1) Ez a törvény a kihirdetésétıl számított hatvanadik napon lép hatályba. (2) Az olimpiai járadékkal és a Nemzet Sportolója Címmel összefüggı, a sportigazgatási szerv e törvényben, továbbá az olimpiai járadékról, valamint a Nemzet Sportolója Cím adományozásáról szóló kormányrendeletekben meghatározott közigazgatási hatósági feladatait a MOB látja el. (3) Hivatásos sportoló sportszervezettel e törvény hatálybalépése után egyéni vállalkozóként hivatásos sportolói tevékenysége körében polgári jogi szerzıdést nem köthet. A már megkötött polgári jogi szerzıdések a szerzıdésben meghatározott idıtartam végéig, de legfeljebb 2006. december 31-ig hatályosak. (4) Sportszövetséggel szemben csıd-, illetve felszámolási eljárás e törvény hatálybalépése után nem indítható. A folyamatban lévı eljárásokat meg kell szüntetni, az eddig felmerült költségeket az állam viseli. (5) A 18. § (3) bekezdésében meghatározott közhasznú társaságokon kívül, az ebben a formában mőködı sportvállalkozások, a törvény hatálybalépésétıl számított egy éven belül kötelesek korlátolt felelısségő társasággá, illetve részvénytársasággá átalakulni. (6) (7) Ahol jogszabály „sportági országos szakszövetséget” említ, e törvény hatálybalépését követıen azon „országos sportági szakszövetséget” kell érteni. (8) Az MPB-t a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Sportszövetsége és a
Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetsége hozzák létre, illetve az MPB-be az alapítást követıen a 41. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelı sportszövetségek kérhetik felvételüket. Az MPB a törvény hatálybalépését követı 60. napon belül köteles az alapító közgyőlését összehívni, amelyen meg kell állapítani az alapszabályt, valamint ügyintézı-képviselı szervet (elnökséget) az ellenırzı szervet kell választani. 78/A. §
Felhatalmazó rendelkezések 79. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) rendeletben jelölje ki a sportigazgatási szervet vagy szerveket, és b) rendeletben állapítsa meg ba) a doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat, bb) a sportfegyelmi felelısségre és a sportfegyelmi eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, bc) a sportrendezvények biztonságára vonatkozó részletes szabályokat, bd) az olimpiai központokra vonatkozó részletes szabályokat, be) az olimpiai járadékra és a Nemzet Sportolója címre vonatkozó részletes szabályokat, bf) a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat, bg) a sportorvoslás szabályaira és a sportegészségügyi hálózatra vonatkozó részletes szabályokat, bh) az állami sportinformációs rendszerre vonatkozó részletes szabályokat és bi) a Magyar Köztársaság területén rendezett gépjármőversenyen vagy edzésen részt vevı gépjármővekre kötött felelısségbiztosítási szerzıdésekre vonatkozó részletes szabályokat. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérıl szóló 1996. évi LXV. törvény 5. §-ának (5) bekezdésében meghatározott méltányossági hozzájárulás iránti kérelemhez csatolandó okiratok, tervek és adatok körét, valamint a méltányossági eljárás szabályait. b) (3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az államháztartásért felelıs miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a) az állami sportcélú támogatás felhasználásának és elosztásának a részletes szabályait, b) a hazai rendezéső sport világesemények állami támogatására és rendezési feltételeire vonatkozó részletes szabályokat. (4) Felhatalmazást kap az oktatásért felelıs miniszter, hogy a miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az iskolai sportkörök tevékenységének szervezésével, a sportiskolák létrehozásával és mőködésével kapcsolatos részletes szabályokat, és a tornateremmel nem rendelkezı iskolák fenntartója által kötelezıen biztosítandó sportolási lehetıségeket. (5) Felhatalmazást kap a rendészetért felelıs miniszter, hogy az államháztartásért felelıs miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvények közfeladatként történı rendıri biztosításához nyújtható támogatások felhasználásának részletes szabályait. 80. §
