A. J.Ké,.,.tn)' 1.H~ek. r6k. ""tk l. Masak klladli.t. s.et"jittéa)'h. 5._. 6.Ódo 7. a.rt6k AIMrikába. I_.k iij

A HUNGAROTON

HANGLEMEZAJÁNLATA

SZILÁGYI DOMOKOS VERSEI Hegedüs D. Géza és Jordán Tamás előadásában

SLPX 14023

A. J.Ké,.,.tn)' 1.H~ek. r6k. ""tk l. Masak klladli .t. s.et"JIttéa)'H

5._

B.

.

6.Ódo 7. a.rt6k AIMrikába. JORDÁNTAMÁS HEGEDÚSD,GÉZA Szerkc:szl6 H konzuhan~: I_.k ••••••• iij. Sl.í!4t:). DolllOlcos 19JI.JUI,u' ~.J.II w:Illc:I~I"omill"" S.,w •• ku. ton ~ 1976. no •..,rn!:or.!·in ~ me& Kol~,'", -&l~flf"'l!l Y'CItU ,qc.t tldirl<'. A h.U~ utin eJ~11 Iil. f' b60.t. tlq.-oll amo. ha.,. 1)",liIhu. .uk: II tfdo!t), tllll6>rl q) Ih)'t:IC1I 1tiN.~~• h~1; wudl mq).' lil'l C'l)rnlu,1i urIInn g,'a'.OII11114"" II l'I6I< IOI'libOl .••• II.Ullullln!.llilb.:' Em, 'iUlrtrU ooI'uoKIII pi,lyuou ,.'nd" nl. lOllci lU., It"",,; u dr!Ct ~bl AtAlI.rIUldkulilk&CIIM'k ,na " •. .,,1 ".owll •• ,IIiaoI,. belinc rófluollnCll_oU&..taI~(IIII)MttI ti) h6nHnlM bdtbrk16 1'Irö.-d~lcnt.nc. kiK, mt.ou 6. ,l,. c•• t Irtlijkbcon _ ••"hn",",! - lúldu);. ,·altPb •• rrqbli.!' •• l611)'"Odultben. k&ft)vcWu.I\.Nn.S llai~1 oa rq)O'CIiI.nlk, ~nuni.nI. dbf' "'II)· Lú.ubn 46 6rők& ~!l1"411.POtI q)"UMT • Utl kibo.«lbt n 1"6Io1cloriJl.~lIIbo.r k ItnnnuI ~U,tl ••• k•• 11"'JOO

~i,'"

cl

R

..,......,

'1.·

=6k~..

""ltd...."

:!c~~~:':'~~k~-:~;~":t~~ 61,"," k I

\"t"fY\tön)""'I"orpI~·,...q""aCSl);,.,ulunl.:("",,4h'f';',llb."#tki; o:4.n.koIKnKlI)1l11l1bo1yp1o~.:mllll"MkMllIdoaq)'d"'n ~fn.rp kÖlf tCJk"tt~OM1"'llbllá •• 1dllloncbnl. IIo:I:Wltc, 1«lkc«, hj· .6 rtfll"lClt••• ~ Innal mtl~bbft,uVl mU1l11tI.w.I rdl mq!cpó '"'-00:". nokll krttó ~lrrndu."" \!;vo...i6' );,~hel6 lII>!jrot kOOOt.ajl'. )iliu ,,,, fU,k pólU5l ar. CJ)'tfCINS mil)"'" ,rodoIlom 111>1.,11.11I0\Il,. I Unklhn J>OIo.ola.. OSrdp 1NII, .• t "~n:I ~1Id;to 80rt0cmw Pilr-r •• ,,'tt.o.("doui VlICl. I [Vl"...", V&röIlnal'ly ""IMI) jot-~;. es mirloXtoclcl6n 8abou

M'''''r

IlIobl.ptltvJ ~frwlnd IO'IdoIIt. es 1Omu1q,-.,Itn(".' mIo••k_ PI""" d"CJ)'tflmliltronol I k6lIemmru.r-r~uttt}f'J(1-:t"1lrllllC1lcfllcló.J.) azt Id.crb,rObN Ic,", ~f"·mtmöt: T. so. ElioI lmhótc hol aollnMlen bmin~. loH-ft6 tklCl~!j~~t. hol __ t~K:,p6bt-n 1IP<'J6. uf~.6ddl1 dall (odlo.zO Don ~kmt .• q,&bOIIor· Util·r.tOlM
,'ü •.••

1. Popn)'

Z:IOltúok

2. V'-d J. ~~trt az lsten 4. A ptÓréta S. ClrcuMetknlnt

(AI.! . .t.t>.8~.~. tAJ.~.7.8r.UI

Smkola.r

lA;os

Iricr61\ •.•1••• Il b\clllldlm - hlhotli. 6IdOk1c~ -ltOn~ nncltK clq ..,.._ doIldtLllnamnüu._IcI,ólcft>flnrc-bottJóp"lólhi ••••. ÓIllf"l,,"'1Iblkullnt(, 0.01. rd'~1IId molldó.,atilOf r,n""","lIIn •• ni-..I CICI';" d6t1 """IbI"mjl (Ua 111",- , ••/ill.k",ll"JIIl~f.,mí.t-)iuUj;I ,~. lI)donktpp ~OIUIIIáw'NI" ,tipp "Imdil. tctór6l. PlIIdoM~.adlJm. I 'oIalfltn ~lon rUM)·, uóI .• mq.,~ •• ,nd~n •.•l,n IIqfnuPlon ~,kc~lk TInnlÓt. 'lf,_ltllll. t.JoIo 'lilii. _.~,.4 NI/IMI., r~ "Mflen nl. IjLt.nIOl"~,a III.)ZWita(1~_l)in.cklt«mCbcnq6 'üxl, blllÓ/Cpul(-.bcn k(N"j, \ÖII)öndclI~1 mq •• .!r6 huu.lik ul.!Mh flO.

_.

Sat) ,__ 8ionók A_nubu 'aló,ib.a •• una _,."molbol UÓlI frl&lnl ~1da.a.I. _l>hcn;al C"&)naill"lulllt..,lorvnk kP1)'"UlIC'" ICbI>litdf,o("lul ro,a'ma.!óod,. mCl- Ez. kőllCrK~) li~""" a.u.c",~ ;,. Iit_.1TÓI hoilllmölC>Iptktllcpkmt"'_frlfll!f.'6Embnm.l(nt bomIrc IlKI' ~~f"'n ~~)""I III qru. kölltu& 1IIftIdt~1~ •.•• 11.11 •• noo.-.i"ol.1 fnU,wóI ~I rq •• ~n I'I"JIOk,b~o.lól.aHOf OI(C\tU' .l4uiU •• u. fauq •.•ll.omiJo Ílfhlflklll'lC"'A ,,,,Iho' IIIÖIOII "on I ulllld. Il. nl· tÍ't,l"kallndojollll.Mcl".!pó_m,qftllhcnbbnd •• [)om.oto.ncmrrneliil ",,",,",nel_nal ••• kőllÖ,"OIu..ot.lIOhI knMtnl.dJlf'llOtippolo.._ri. lutrI e m_t "wlll'l'q"_ r",.I.,II. 'Wm 1\0lil.hot. '"')\IIOIIn, .bba. Iq) ••• ,qtden.I~JokOlluf"'fUtl •• ,...·· f' •.n:/Ólptn:rrlilUlhl.l\jl ról(okoIQIII • ."._ •.lcti....,IU;.rkMoIllUfu.h. (lIktwnU Rfm •..• 'crwk uolMi1iljil hjjt. •.••••.•. holtM I "-nfkm. k6ll6nk N,ndl'Übtl fI••alllCiil~1 .u, ,.UtkQ.!1\I Iii?,. q) •••ÓN.1'CUCInlI IC.c*Io.·ilkónt,'ri.'ffdcibenlaliJuol,..beral.ll:l.öll6k,Iuill.~P. o;I;••.,.,rt. ck u,krlnd horn.il)O!.IItu4a,,. rckiidl. dOrnbOI· dllon InoltqoutnelK ..KOrul\'a~ •••• kc"lf ••• "li.adolll'.'nl\lllC"l eid ktlrillijl: bulIbId""". T.lan ""'III OS.UrMlI'I Th it) rrnd,irwlló • H.lalrt6lMlIICfIC"kiIJlOl • .,l,mqlllo'ó o

,

s.:,bi.),

_~"''lf_''

M

".~l."

f".I •••••'''tnillltoNoo~, H __ (·._l.a~

(.,.r ••.•.f"'-'

•••

tI_ ••••• Ir"•.•••

•.•••• ~ ••••••• .,1!" ••••

H __

FILMKUL TÚRA

86/10

A Magyar Filmintézet folyóirata

Tartalom Eszmecsere

Reflektor Hernádi Gyula 60 éves 9 Tarján Tamás: Celluloid ostábla-töredék Képlet: H+Gy=60 11 "Ez a barátság tartós, halálunkig tart már" Beszélgetés Jancsó Miklóssal (Somogyi Lia) 14 Gondolkodó és jelenség Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel (Somogyi Lia) 17 Szörnyek évadja Részletek Hernádi Gyula és Jancsó Miklós forgatókönyvéből

37

Műterem 41

46 50

24

Film-múzeum 50 éve készült Karcsai Kulcsár István: Egy nap a régi Hortobágyon Georg Höllering filmjéről

Antal István: Lélektörténetek Elmélkedés Macskássy Katalin jeiről

rövidfiIm-

História

Mérték Reményi József Tamás: Legendásan András Ferenc: A nagy generáció 27 Nincs hőskor ... Rendhagyó beszélgetések egy új magyar filmről (Surányi Vera)

Űvegbetét vagy filmkultúra ? Beszélgetés Lányi Andrással (Bányai Gábor)

Karcsai Kulcsár István: A némafilm öreg szerelmese Mozisok ... Beszélgetés Lasetczky Frigyessel és Hetter Cézárral (Gulyás István) Elmélet

59 Miltényi Miklós: Videopszichózis 64 Szekeres Péter: Televíziónéző. mozinéző 70 Kántor Zsolt: Tanítványok (vers) Montázs 71 75

Az Altman-féle Popeye (Barabás Klára) Sydney Pollack Out of Africa című új filmjéről (SalIay Gergely) Contents, Sommaire, COAeplI
Szerkesztőség Kőháti Zsolt főszerkesztő Bányai Gábor Erdélyi Z. Agnes Fraunhoffer Péter Sebestyén Lajos Urbán Mária

E számunk munkatársai Antal István kritikus Barabás Klára, a Magyar Filmintézet munkatársa Gulyás István, a Magyar Ifjúság munkatársa Hernádi Gyula író Jancsó Miklós rendező Karcsai Kulcsár István, az MFI munkatársa Kántor Zsolt költő Miltényi Miklós amatőrfilmes Reményi József Tamás, a Filmvilág munkatársa Sallay Gergely szerkesztő Somogyi Lia, a Hungarofilm munkatársa Surányi Vera, a Hungarofilm munkatársa Szekeres Péter film szociológus Tarján Tamás esztéta, kritikus

A címlapon Harold Lloyd a Felhőkarcoló

szerelem cimű, 1923-ban készült filmben.

Kéziratokat nem órzűnk meg és nem adunk vissza

ISSN 0015-1580 Index: 25 306 Felelős kiadó Nemeskürty István, a Magyar Filmintézet igazgatója. Szerkesztőség: 1143 Budapest. Népstadion út 91. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Központi Hírlapirodánál (Budapest V.• József nádor tér 1. postacím: 1900 Budapest) és bármely kézbesítő postahivatalnál közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámlára. Előfizetési díj egy évre 240,- Ft, fél évre 120,- Ft. Készült a Pécsi Szikra Nyomdában 86- 2551munkaszámmal, felelős vezető Farkas Gábor igazgató.

REFLEKTOR

Celluloid ostábla-töredék Képlet: H+Gy=60

l.

3.

••Az égi állatkert széthúzódva kivonult a feketedő rétre. és a Skorpió az Oroszlánra nézett. A hold fáradt volt. tele a teste kőfekete, vastag erekkel. Lassan úszott. vékony felhőkbe kapaszkodott. A földi állatkert szűk házaiban, kert jeiben bólogattak a nagy sörény ű, tintafekete lovak, az ázott szájú. duzzadt virágok. a tisztafehér. lüktető mellű jegesmedvék."

Sokféle fehér van. és sokféle fekete. Hófehér • tejfehér, mészfehér, hattyúfehér. tisztafehér. Koromfekete, babitsfekete. rétfekete. kőfekete, tintafekete. Sakktáblafehérfekete. Igen. Nem. Hernádi Gyula írói - és filmírói. forgatókönyvírói - világa fekete-fehér. Egyik legkorábbi. Assisi Szent Ferenc című novellájának csupán első három. idézett bekezdése. e három szabadvers-sor is éjjel és nappal. élet és halál. ünnep és gyász sűrítő, végletes, univerzális színeit ismétli. Ide nem kívánkozó részletesebb elemzés bizonyíthatná, hogy számszerűen. kiváltképp azonban szellemszerűen szövegeiben a fehér és a fekete uralkodik. S nem csupán ott. ahol hideg precizitással. racionális pontossággal és tömörséggel fogalmaz - de fölizzó szűrreáliáiban is: a sárga. a lila. a vörös feketébe és fehérbe csurog. A kétfajta stílus anódként és katódként viszonyul egymáshoz. Szinte a mechanikusságig következetes váltakoztatásuk ezt kattogja, sikolt ja. kopogja. kiáltja. csöndli, vérzi: fekete, fehér, fekete. fehér. fekete. fehér. A "fekete-fehér ábrázolás" nem számít dícséretnek az irodalomkritika részéről. Hernádit valóban nemegyszer hasonlították legnagyobb. de a Parnasszusról azért lehessegetett feketefehérünkhöz : Jókaihoz. Gondolatgazdag tanulmányában Czímer József is említi ezt a vélekedést, ám mindjárt föl is oldja, új értelmét adja. mondván: "ami a fantáziáját illeti, az valóban jókais", viszont a nagy mesélő múltbaforduló, nosztalgikus hajlamával ellentétben Hernádi a jövőkép vonzásában él és alkot. Ezt idealizálja - akár poétikusan is =, mikor utópiát ír, s ezt látja akár a nevetségességig is - komor árnynak. midőn a pusztulásvízió kísérti meg.

2. IV. Károly francia király _(akit Capeting Szép Károlynak is neveznek) különös szokásnak hódolt. Mint azt az Aller Képes Családi Lapja cimű szakfolyóirat 1931. decemberi száma is közli (Hans Christian Fischer-Wolff kutatásai nyomán), minden nap négyszer étkezett, négy fogást fogyasztott négyféle borral. Négyszer házasodott, valamennyi feleségétől négy-négy lánya és fia született. Négy kastélyát fölváltva lahta, minden negyedik napon vadászott. A király meg volt róla győződve. hogy 44-en esztendőig, azaz 256 évig fog élni. IV. Károly 4x4x4, vagyis hatvannégy éves korában. 1328-ban egy ködös hajnalan kilovagolt a közeli erdőbe. Soha többé nem látták. 192 évvel később, 1520-ban egy ködös hajnaIon a boksaikhoz igyekvő szénégetők szarvastetemekre bukkantak az erdő legszebb tisztásén . . Nem derült fény rá, ki Iehetett a vadász, aki nyilával halálra sebezte az állatokat, és cserfalombbal koszorúzta őket. A véres füvön három szarvas hevert. Az egyik vemhes volt.

3

Jancsó Miklós: Csend és kiáltás, 1968. Kozák András és Latinovits Zoltán A fekete-fehér ábrázolás Hernádi Gyulánál nem a képességek, a tehetség fogyatékos voltából ered, hanem épp a jelentékeny tehetség fölismert és vállalt természetéből. S az írói, emberi világkép ből. Hernádit az emberi, az ember körüli, az emberen kívüli, az ember alatti, az emberen túli világ extenzív teljessége izgatja. Legszívesebben minden molekuláról begyűjtene egy információt. de mert ezt nem teheti, "megelégszik" alétkoncentrátummal : a társadalmi léttel és magatartással. Gondolkodó fő: minden, amit tapasztal, egy állítás, egy tézis rögzítésére készteti (már ha a dolog megér egy misét a hívőri pogány, pogányul hívő egykori bencés diáknak, aki nem öregedett, csak megháromszorozta és hattal megtoldotta a maturandus kort). Gondolkodó fő: minden állítás, tézis egy kérdés, egy antitézis rögzítését kényszeríti ki belőle. Ami azonban tökéletesen hiányzik belőle: a szintetizálás. Olvasója. nézője arra a meggyőződésre kell jusson, hogy Hernádinak bármely szintézis maga is csak tézis vagy antitézis lehetne. Gondolkodásmódja szélesen áttekintő, de nem összegző. Nem az eredő érdekli, de azok az erők, amelyből ered - az eredés. Ilyen értelemben mozaikos: fekete-fehér kockás szinte vala4

mennyi alkotása, elbeszéléstől a regényig, drámától a filmforgatókönyvig.

4. Ismeretes, hogy az Indiában csaiuranqánah, az araboknál satranzsnak, Kínában hsiangkinak nevezett sakkjáték föltalálója a következőképp mutatta be uralkodója előtt bűvös tábláját: az első négyzetre egyatommagot helyezett, a másodikra a kétszeresét, kettőt, a harmadikra megint dupla számút, négyet, és így tovább: a negyedikre nyo1cat, az ötödikre tizenhatot, a hatodikra harminckettőt, a hetedik re hatvannégyet, a nyolcadikra százhuszonnyolcat. A sakktábla hatvannégy négyzetből áll. A föltaláJó üldögél a tábla előtt, és rakja az atommagokat, az uralkodó nézi. Még ma is élnek, ha meg nem haltak.

5. Semmi esetre sem vonható közvetlen párhuzam Hernádi Gyula föntebb a fekete-fehér metafora segítségével leírt művészí világa és a számára (is) legnagyobb (film)sikert hozó Jancsó Mik-

Jancsó Miklós:

Fényes szelek,

1968.

Drahota Andrea és Balázsouits

Iós-opuszok (a "korai ak") fekete-fehér képi világa között - de tény, hogya trilógiának tekintett három alkotás, a Szeqényleqényeh, a Csillagosok, katonák, és a Csend és kiáltás látványában és szellemében is magán viseli ennek a világközelítésnek a jegyeit (s ugyanez érvényes az öket megelőző Oldás és kötésre, valamint az Igy jöttemre is. Jancsó és Hernádi filmjeinek címeit már többen elemezték - a rendező hazai monográfusai, Szekfű András és Gyertyán Ervin is, akik, sajnos, az író szerepenek. jelenlétének vizsgálatára nem sok külön szót vesztegettek. A címekben jobbára a kopár tárgyszerűséget, illetve a nominaHtást szokás hangsúlyozni, a Fényes szelek, Sirohhá. Égi bárány címűekkel és a legújabbakkal is folytatva a sort. Szempontunkból most talán az lehet az érdekes - noha semmilyen tekintetben sem perdöntő =, hogy az és-es címszerkesztési mód: Oldás és kötés, Csend és kiáltás, sót: Szegénylegények (l), Csillagosok. katonák is a kéttényezősséqre. kétpólusosságra utalhat. (A feketére és fehérre - mint oldásra és kötésre.) A Jancsó-életmű és a Hernádi-életmű kölcsönviszonyában újra ott van ez a jelenség - állandó szerepcserével. Kettejük Nemeskürty István

Lajos

kezdeményezte összetalálkoztatása. majd baráti és alkotói egymásratalálása ma már: filmtörténet (s mint esemény is meglehetösen széles körben ismert). Hernádi számos vallomása kőzül a Bertha Bulcsúval folytatott 1977-es beszélgetés egy részletét idézzük: "Nem egyszeru forgatókönyvÍrásról van szó, hanem valamilyen célképzet elérésére történő szevetkezésről. mely szimbióz isban, tökéletes együttműködésben valósul meg, majdnem húsz éve. Ez nagyon hasznosnak bizonyult más műfajokban is. A filmtól az Írás nagyon sokat tanulhat, ennek a közös munkának az a szellemeskedő eredménye: ha én vagyok Jancsó filmjeinek forgatókönyvírója, ö viszont az én regényeimnek a forgatókönyvírója. Mi egymás számára mindig egy ilyen intellektuális, művészi erősítőként. amplifikátorként működtünk." Mit adott Hernádi Gyula Jancsó Miklósnak? Kiváló, jó és kevésbé jó forgatókönyveket, természetesen (az időrendet tekintve nagyjából ebben a minöségi sorrendben). Ami több ennél: a célképzet. Az Író maga csupán mintegy öt százaléknyi részt, érdemet tekint sajátjának a filmcsinálás ban, öt százalékot az operatörnek - és talán a színészeknek - enged. s azt mondja: a 5

Jancsó Miklós:

tgi

bárány,

1970. Szentjóby

Tamás és lala

film legalább kilencven százalékában a rendezőé. Az a bizonyos célképzet viszont aligha parcellázható ugyanígy percentekre. A Jancsó-Hernádi - vagy írjuk már egyszer így: Hernádi - Jancsó - célképzet két tökéletesen eltérő formában létezik. Komolyban és komolytalan ban - de mindkettő kísérleti jellegű. Az alkotás folyamata, a mű készülte. készítése vagy kikristályositja az előre föltett, mégis rugalmasan alakuló képzetet. vagy megsemmisíti azt. Az egyébként sokat bírált Csend és kiáltás, a fehérterror közegébe szigetelve. maradandóan érvényeset. modellszerűt tudott teremteni a két művész elsőrendűen Hernádi sugalmazta központi fogalma. a szabadság-fogalom köré. A Jancsó rendezte V. N. H. M. círnű színdarabban magát Horthy Miklóst léptették a nyári várszínház nem is világot. de ebben a blődliben világvégét jelentő deszkáira. mégis elpergett az egész, nem mondott semmit Miklós és Gyula. - Miklósról. Gyulán.

6. ••Az első film. amelyre emlékszem, a King-Kong. Iszonyú nagy majomembert láttam, aki a tenyerére vett egy csodálatosan szép fiatal lányt, és 6

Márk

simogatta, etette, szerette. Az emberek repülőgépet küldtek ellene, és halálra bombázták. Nem tudom, miétt, de King-Kong és Jézus egyforma nagyok lettek bennem."

7. A célképzet kettős jelleglinek bizonyult. ha a szó. az összetett szó értéké t vagy hangulatát vizsgáljuk. A cél: konkrétum; a képzet: bizonytalanság. A cél: tény; a képzet: lebegő körvonal. A cél a ráció határain belül megragadható, leírható. A képzet az álomrnal, fantáziaképpel rokon. Végül is a célképzet éppen annyira szilárd. kanonikus, létező, mint amennyire ingatag, nemszent, kitalált. Részben innen ered a Hernádiszövegek kettőssége, innen magyarázható kétarcúságuk (hogy még honnan, azt - magán az irón kívül - Radnóti Sándor és Balassa Péter világította meg legélesebben. Nem minden vonatkozásban egyező véleményük körül beli találkozási pontja a racionalitás és az utópia viszonya Hernádi írásaiban: a szigorúan racionális eseménysorok kísérletképpeni utópisztikus lejátszatása, vagy utópisztikus eseménysorok próbaképpeni végigvitele a legszigorúbb racional itással. Be-

Jancsó Mihlos , Még kér a nép, 1971.

látható, hogy Hernádi nem az abszurdiq. de az abszurdumig jut el ezzel a módszerrel. Kafka vagy az eleinte Jancsó és Hernádi által is bálványozott Hemingway felől jövet akár olyan pályatársak közelébe is vezethetett az író út, mint amilyen - Örkény István. Ide újfent nem kívánkozó elemzés bonthatná ki: mi kerekedik abból, ha Örkény szó szerint lemásolja egy átszállójegy hátoldalának utasításait, vagy - valószínűleg majdnem szó szerint - a halálbüntetés végrehajtásának körülményeit taglaló kivégzési szabályzatot. vagy ha Hernádi szakasztott ezzel a módszerrel kimásolja a 10/1970. ÉVM-EüM számú együttes rendeletből a temetők rendtartását, illetve - novellarészletként - az 1919. októberi Nyomozási és ítéletvégrehajtási Útmutató hóhér-paragrafusát) . Acélképzet sajátszerűsége, legalább felerészben létező h i á n y t a r t a l m a (vagy legalábbis bizonytalanságfoka) a Hernádi-művek egyik jellemvonásává teszi a hiátusosságot. a kihagyásosságot. Hemingway-mód lekopaszított párbeszédei (amelyekről Szekfű András szöveganalízissel mutatta ki: ugyanennyire Móricz-mód szélfútta. Alföldsima is egyik-másik), illetve az érthetetlenség ig burjánoztatott (de átélhető-átérezhető) víziói egyként tele vannak hiánnyal.

Az olvasó, a néző vagy hajlandó hozzáadni a maga kiegészítő-magyarázó gondolati tevékenységét, vagy nem. A hiány tartalmakat - igen, egyszerre több is lehet belőlük - fokozza, hogy az író kedveli, és újabban egyre jobban kedveli az egyszerre keretes és intarziás szövegépítést. lehetőleg más írástechnikai formabontással tetézve (függelékek stb. Jó példa erre legújabb regénye, A boldogság templomai. amelyből a King-Kong emlék is való, s amelyben szinte szó szerint. de utalás nélkül közli Hideg van círnű, évtizedekkel ezelőtti önéletrajzi novellaját. az I Ging nevű. "Konfuciusztól is kedvelt" ősi kínai "komplex rendszer" hatvannégy hexagramját, Hagyaték cirnű új drámáját stb.) A Jancsó-filmek - főként a trilógia - nemegyszer említett "huzatossága" a Hernádi-szöveg és a Jancsó-látás hiányelemelből. záró-rnorfémáiból következő balladásság. Egyes, kevésbé sikerült filmjeikben a hiátus nem képes műfaji szolgálatra, minöségi emelkedésre - talán a Sirokkótól kezdve ezért kellett mind többet törniök a fejüket a hazai és külföldi kritikusoknak, gyakorta beismerve, hogy egy-egy jelenet sort, vagy akár egész filmet képtelenek voltak megfejteni.

7

kacagástól hangos a hálószoba, mivel a humor halai állandóan beleúsznak a szó-hdlóba, illetve a háló-szóba •.. "

10.

Jancsó

Miklós:

Égi bárány,

1970.

Madaras

József

8. "Vízilovak kártyáznak" - Nem tudom. - Waterloo-bridzs. (

... )

A költő-vezér bújócskát játszik? - Nem tudom. - Huny Ady. (

... )

Kártyás hirdetése? - Nem tudom. - Hívásra ászhoz meqyek:"

9. (táblahiba: négyzetcsere; vigyázat) "A SZOV1CC átmeneti, apró győzelem a nyelvi jelölő, azaz a szá és a jelölt között dúló háborúban. Aszóvicc a jelölő, azaz a szó szexuális jelöltekkel kezd viszonyt. Ezek a t1örtök nem tartanak sokáig, a hűtlen hamarosan visszakullog régi, a nyelv anyakönyvében törvényesített eredeti jelölt jéhez. De addig is, amíg ezek a fIörtök tartanak, 8

Hernádinál sokszor a vörös a fekete, és a fekete a fehér. "Vörös" művei és "fekete" művei is tézis-antitéaisszerűen beszélgetnek, vitatkoznak egymással. A "himnikus" alkotások sorába tartozók gyakran címükke-l is utalnak a vérre, a vörösre: a szín élet-zálog, forradalom-zálog, jövőzálog a Vérkeresztségben, a Vörös zsoltárban és többiekben. A .warleté't-kanevászok, Hasfelmetsző jacket, Mata Harit, Frankensteint. Drakulát választva főszereplőtil. a figyelmeztető morbiditás, az akasztófahumor feketéjével borítanak be. A regényíró Hernádi és a drámaíró Hernádi következetesen végig próbálta mindkét játékot (a Hernádi-kritika szívesen használja ezt a szót, pedig az ünnepelt bármelyik munkája csak bizonyos nemesebb értelemben mondható játéknak). Filmen ugyanez nem sikerűlt, vagy nem sikerülhetett. vagy a szándék is hiányzott hozzá. A Jancsó Miklós rendezte. maradandó Hernádiforgatókönyvekkel szemben a' Jancsó Miklós rendezte, kevésbé időtálló vagy talányosabb Hemádi-forqatókönyvek állnak (s meglehet azok, amelyekből nem lett film). Persze Hernádi nemcsak Jancsónak írt dialógusokat. Fájdalom, ezek most, újra megnézve, nem mutatkoznak jelentékenynek. Szinetár Mikló sban, Mészáros Mártában - vagy az adott pillanat Hernádi Gyulájában lett volna a hiba? Nem. A célképzet hiányában. Hernádi kivételes nagyvonalúsággal adja szövegeit a színházi és filmrendezők kezére. Tiszteli, becsüli közűlük azokat a tehetségeseket, akiket tisztelni és becsülni lehet, akik közül nem egy (például a pécsi színházban Sík Ferenc) kiemelkedő sikerre vitte mondjuk egy drámáját. De .,nagy találkozást" csak hármat szokott említeni. A Fodor Andrással valót (aki "bevitte az irodalomba"). a Jancsó Miklóssal valót (aki "bevitte a filmbe"). és a Czímer Józseffel valót (aki "bevitte a színházba"). Nem. vagy nem csupán két tehetség összehangolódása teremti a remekművet. Két ideáé.

ll. .Hathuszonőthor indul a munhásoonat. Azon menneh. Öltözködni héne már. Szabó csendesen beszél, alig hallatszik a hangja:

Jancsó Miklós: Magyar rapszódia, 1979. Kovács István és Tarján Györgyi - Menykót elhívtam mulatságba. Nincsen ruhája. Megállnak a kezek. Nem mozdulnak tovább a nadtáqsziion, a bakancs fúzőjén. Kovács Vince kicsit hajlottan jár. Bakancs van a kezében. Jó erős, vörös bőrú. Leteszi Menyl~ó mellé. Horváth Dani szűthe zoknit visz az ágyhoz. Nagy Béla barna nadrágot. Kicsit rövid, de azért talán jó lesz. Fekete nagyon fehér, kemény inget tesz a takaróra. Szabó leakaszt ja az ünneplő kabátját, amelyikben utazni szohott. Lerakja és veszi föl a munkászubbonyt. Majd otthon átöItözik. Csendesen mondja, alig lehet megérteni a szavát. Menykó nézi a sovány, kövesedett, vágott arcokat. Nincsen azokon semmi. Ez az életük. Mennek az állomásra. Messze van."

12. Filmszeru-e Hernádi Gyula stílusa? Ha az első, 1959-es kötetének cimet adó, Hold-távolságú hajdani novellát, a Deszkakolostort - a beöltöz-

tetés szótlan rituáléját. a cigány Menykó kiöltöztetését nézzük: az. Az általa különben is kedvelt jelen idejű közlésmód. az egy-egy képbe, villanásba préselt eseménytelen esemény, a nem részletezett, palástolt (de tudott) lélekrajz. a szinte már szinészére váró figura olyan ösztönös vagy akart filmes hatásokra engednek következtetni, melyek talán mégsem a King-Kongból eredeztethetők. De hát állítólag filrnszerű például Mándy Iván vagy Mészöly Miklós prózája is, mégsem lettek nevezetes filmirók. illetve csak alkalomszerűen és alkotótárssal készítettek forgatókönyvet. Hernádinál az ötvenes-hatvanas évek fordulójának egyik epikai kordivatja és az Európa-szerte megújulni kész filmművészet kihívása ötvöződött egymással. Szövegeinek viszonylagos filmszerüsége, filmközelisége azzal tölti ki önmaga kereteit (hisz az író már rég nem azokon a próza-tájakon jár), hogy a magyar film számára kiaknázható maximumot valóban meg is adta. Hernádi írói és filmírói erejéből még sokra futhatja, reméljük, futja is. De ami már, tőle-vele, megvan, az hibástul-mindenestül megvan. 9

13. Barokk: 1. " ... tarka fölhalmozása barokk ötleteknek jeIIemzik e dalokat' (Endrődi S.: Petóli napjai, 1846); "különös, merhurűtdiq, furcsa, sonderbar ; ango baroque. 01. barocco, ném. barack; etimológiája tisztázatlan - talán a szln. barkó: oldalszakáll. vagy aszIk. barkó, brko: madártoll, lúdtoll mint íróeszköz közvetítésével jutott el a maqyarba, korábban barkácsol. ill. barkochba alakban. barokk kor, irányzat. ill. VÓ. port. - szabálytalan gyöngy jelentéesel 2. élénk, érdekes, pezsgő (Hernádi Gy.: Száraz barokk, 1961 - száraz pezsgő, 1986. augusztus

fehérrel stígmatizáltak. olykori hiperbonyolult voltukban is populárisak. hogy újabb regényei egyikének elemzésével is meg lehetne próbálkozni Oklahoma Cityben. vagyavaIamivel közelebbi, kontinensnyi idehazában. Egy internacionalista, akinek van műve, amelyben fölhangzik az Internacionálé. Hernádi a szocialista társadalom ellensége, sanda támadója lett volna, mint évtizedekkel ezelőtt nyomtatásban is állították róla? Soha nem volt az. Kommunista lenne ma? Ezt nem olvashattuk se róla, se tőle. De az Internacionálé-jel nélkülözhetetlen neki - európaiak között egy fehérnek.

23.)

14. Sükösd Mihály amerikai útinaplójának egy részlete - pontosabban a Jancsó Miklós hatvanadik születésnapját köszöntő 1981-es cikk - számol be arról. hogy előzetes és indokoltnak tetsző aggodalma ellenére minden különösebb nehézség nélkűl, órákon át beszélgethetett, vitatkozhatott a világ minden tájáról összesereglett írótársaival a Még kér a nép, egyszerűbb angol cím én a Red Psalm ottani levetítése után: "A szegényparasztok gyolcsinge, gatyája, az urak atillája és vasalt öltőnye. a grófkisasszony lovaglódressze. A magyar 1étezésmód néprajziari közvetlen és ontologikussá stilizált tárgyi elemei. (. .. ) Az angol feliratok mögött Engels-idézetek, a korai magyar munkásmozgalom szövegeinek angyali dadogása és Hernádi Gyula félreismerhetetlen mondatai. Hogy lehet ezt Oklahoma Cityben elmagyarázni? Nem kell elmagyarázni. (. ..) Egy mai magyar regényt hajnalig kellene értelmeznem Oklahoma Cityben. A Még kér a nép közlését, nyelvét mind az öt földrész nézői értették." Hernádi mai magyar regényíró. S bár a kép nyelve általában tényleg internacionálisabb. mint a szó nyelve, s bár Jancsó rendezői érdemeihez. tehetségéhez e nem ellentmondás nélküli, az időben viszont egyre szépűlő-tisztuló filmje esetében sem fér kétség - mint ahogya beszámoló hitelességéhez sem =, nem csupán a film, de maga Hernádi is: internacionális. Nemcsak a forgatókönyvei, hanem novellái és regényei is olyannyira jelekből állók, feketével-

15. XVII. Gyula pápa arról volt nevezetes, hogy minden szűletésnapján visszavonult szülőváraskájába, Ema di Sootanába, s a hozzá írt kőszőntőket, versezeteket kis négyszögekre tépte, majd tetszés szetine hirahosqatta. Igy egészen érdekes ábrahat kapott. Azóta ő a születésnapjukat ünneplők védőszentje.

16. (nem táblahiba) 2012 májusának utolsó hetében, egy esős napon, a hagyományos Ünnepi Videohét megnyitó rendezvény én a Vörösmarty téri központi vetítósátornál összetalálkozott egymással Hernádi Gyula és Szókratész. Hernádinak ]ancsóval közösen készített Fényes bárány cimű új filmje volt műsoron, és Fenyített cithulációk cimű legfrissebb regényét is játszották; a neves filozófust kazetta-dedikálásra hívták. Beszélgetésüket följegyezték, ám hogy az alábbi szavakat Hernádi

melyikük mondta, a fekete, öltönyös vagy a fehér chitont viselő Száhratész-e, nem maradt rá az elő kana. De valamelyikük mondta, az bizonyos: "Én loptamel az antianyag-bombát ... Ha hirtelen engedem ki a tartályban levő antianyaqot. felrobban a világ. Ha egyenként engedem ki a részecskéket, nincs robbanás, csak kis felviIlanások mutatják az ütközéseket. Mitüha csillagszórót gyújta nék meg. Ezt az antianyag-mennyiséget harminc évig

gyűjtőtték a fegylJergyál'Osol~. Én most megsemmisítem ezt a fegyvert. És megint harminc évre lesz szükségük, hogy újat tudjanak csinálni. De hiába csinálnak úja t, én mindig ellopom, és mindig csillagszórót csinálok belőle!" Tarján Tamás

10

"Ez a barátság tartós, halálunkig tart már ... " Beszélgetés Jancsó Miklással - Mi jut eszébe, ha azt mondom: Hernádi Gyula? - Ö maga jut eszembe: Hernádi Gyula. Hernádi Gyula, ez a sűrű. sok rnindenből, ezer szinből saját maga által megformált egyéniség. És, aki barátom. Barátom? Több annál. Testvérem. Ikertestvérem. Ö szokta mondani irónikus mosollyal barátságunk ró 1 : egypetéjű ikrek vagyunk. És ezért, mint az egypetéjü ikrek esetében, minden rezdülésünk közös. Romantikus túlzás, amit mondok? Talán az. Mégis igaz. Ha ő nem lenne, én sem lennék. Ha ő nem lett volna, filmjeim sem lettek volna. Mert ezek a filmek nem az "enyéim", hanem a "mieink". Filmet senki sem csinál egyedül, de én aztán igazán csak vele együtt. És persze még néhány más barátommal. Kende Jánossal, Banovich Tamással, Pintér Györgygye!. Bajusz Józseffel és régebben Somló Tamással. KaralI Lucával, Bíró Yvette-tel is és még annyi mindenkivel: a "producerekkel" - Nemeskürtyvel. Bacsóval =, és aztán technikusokkal. szervezőkkel. Hosszú lista lenne, igazi főcím, ha elkezdeném sorolni őket. És ezek mind a barátaim. Ikertestvérem, Hernádi Gyula, különös író. Különössége állandóan provokál. Emiatt, azt hiszem, csak hívei vagy csak ellenfelei - sőt ellenségei - vannak. Ezt tudja, és elviseli. Pedig nem könnyű elviselni sem a rajongást. sem a ledorongolást. És mintha ebből jutna több: a bunkóból. Elismerés'? Biztosan fáj neki, hogy kevés vagy nem elég, amit kap. De sose beszél róla. Számolt azzal. hogy ilyen a sorsa. Pedig nem pessz imista és nem rezignált. Hiszen még fiatal. Csak hatvan éves. Meg vagyok győződve arról.

hogy néhány évtized múlva ő lesz a magyar írófejedelem. Mert nálunk az íróknak - és főleg a prózaíróknak - nem gyerekkorukban osztogatják a babért. Igaz, Hernádi fejére már illene koszorút tenni, de félek, hogy ő maga tépné le onnan. Nem szégyenli, hogy kopaszodik. Julius Caesar ugyanis azért találta ki a babérkoszorút. mert hullani kezdett a haja, el akarta rejteni kopaszságát. - Hogyan kezdődött ez a kapcsolat? - Nemeskürty István 1959ben ismertetett össze bennünket az akkori Könyves Kálmán körúti Budapest Stúdió játékfilmosztályán, amelyet akkor ő vezetett. Nemeskürty ezt megelőzően a Magvető Kiadónál dolgozott, ő volt Hernádi első két kötetének lektcra a Deszhauolostoré, amely nove1lákat tartalmazott, és A péntek lépcsőiné. Ettől a kisregénytől lett Hernádi az irodalom akkori fekete báránya. Egzisztencialistának rnondták, meg álmodernnek. Mindenféle olyan jelzőt használtak vele kapcsolatban, amelyek akkor megvetésnek számítottak. (Egyébként ebből a kisregényből most készül egy osztrák film.) 1959 óta, tehát 27 éve tart ez a barátság, ez az együttműködés. Első közös filmünk az Oldás és kötés volt ... - Ennek főcíméll nem szerepel Hernádi neve ... - Az Oldás és kotes: 1962-ben forgattuk. Lengyel József nevellájából készült. Akkor tört ki a botrány A péntek lépcsőin körül, akkor kezdték el országosan támadni a könyvet és Hernádi Gyulát. Nem tudom, hogy a magyar Ikulturális vezetés utasítására vagy csupán óvatosságból vett rá bennünket Nemeskürty, hogy Hernádi neve ne szerepeljen a filmen. Az Oldás és kötést az Igy jöttem követte. Keletkezésekor az is botrány volt; témája, illetve -

ha úgy tetszik - a szovjet=rnagyar barátság akkor még szokatlan feldolgozásmódja miatt. Aztán jött a Szegénylegények ... - .. ' amelynek fŐCÍmén ismét nem található meg Hernádi neve ... - Az lehetetlen ... Hát akkor ki szerepel íróként? - Senki. - Erre nem emlékszem ... Lehetséges, hogy az Igy jöttem botránya miatt került le a neve a főcímről. Nem emlékszem, de végül is utólag ezt korrigálták; ma már mindenki úgy tartja számon, hogy Hernádi volt a film írója. Egyébként a Szegénylegényeket is botrányosnak tartották, olyannyira, hogy egy magyarázkodó riportot kellett a Népszabadságban megjelentetni. - FŐCÍm ide - főcím oda, a lényeg az, hogy 1962-től kezdve minden Magyarországon készült filmjének forgatókönyvét Hernádi Gyula jegyezte, s legtöbb külföldön forgatott művének elhészültében is részt vett ... - Igen, mindössze .két kűlföldi filmemben nem dolgozott intenzíven. A Vici priuati, pubbliche virtu-ban (Maqánbűnők. közerények), s a legutóbbi ban, a L'aube-ban (Hajnal). Bár mindkettő az ő szellemében készült. sőt mindegyikhez adott egy-két ötletet. Összesen tizenkilenc nagyjátékfilmet rendeztern. ebből tizenhetet intenziv munkával együtt készítettünk. - S körülbelül hány forgatókönyvet írtak? - Egyikünk sem számolta. Ha valakinek kedve lesz egyszer, számolja meg. Talán valamennyi meg nem valósult forgatókönyvünk megtalál ható Hérnádi utóbbi időben írott reqényeibcn. Ezek a regények érdeke szerkezetűek. Az elbeszélés szalát megmegszakítják versek, novellák. tudományos, fantasztikus részletek. Ezek a regények olvasrnányos sci-fi k és kézikönyvek. Újra lehet lapozni ezeket. Egy-egy

11

Jancsó Miklós:

Fényes szelek,

1968.

darab juk önálló egész is. Zsebkönyvnek, "vademecum"nak nevezem Hernádinak ezt az új találmányát. - Van-e olyan forgatókönyuűk, amit igazán sajnál, sajnálnak, hogy nem realizálódott? - A maga idejében valószínű.)eg mindegyiket sajnáltuk. - De most, így utólag, visszatekintve? - Azok akkor születtek, annak a kornak a termékei voltak. Biztosan volt ilyen... Különösen egy. Nem tudom már, mi volt az eredeti címe. Hernádi ebből regényt írt, az meg is jelent: Borotvált tabló. Manipulációs történet ez is. A fehérterror idején játszódik, és arról szól, hogyan kennek rá valakire egy gyilkosságot. A Somogyi-Bacsó-történet alapján készült, de az csak a kiindulópont vok, nem arról szólt. Egy képet, egy apró ötletet felhasználtunk belőle a Csend és kiáltásban. - Hernádival való együttműködésük "történelmi áttekintése" után térjünk rá a kapcsolat lé-

12

nyegére. Ki mit ad a másiknak. ki mit kap ebbel! a "házasságban"? - Rengeteget tanulok Hernáditól : a gondolkodásmódjáJt, az érdeklődését. Érzékenyen érdeklődő ember, rengeteget olvas, mindig naprakész. Széles látókö'l:Ü gondolkodó, meg eléggé extrémista is. Azt hiszem, ez közös vonásunk ... Telefonálgatunk egymásnak, szinte naponta összejövünk. AIlandóan arról beszélgetünk, amit meg akarunk valósítani. Egy-egy forgatókönyvet vagy színdarabot. Szóval mindíg valami konkrétum, valamilyen munka. Nagyon ritkán fordul elő, hogy csak úgy csevegünk. - Hogyan dolgoznak együtt? Egy Jancsó-Hernádi-film megszűleiése hogyan történik? A gyakorlati része érdekelne. - Együtt írjuk a forgatókönyveket. Régebben az volt a szokás a szakmában, hogy az író megírta az első változatot, aztán a rendezővel konzultált. aztán a rendező kívánságára újra átala-

kította - és így tovább. Mi rnindig együtt csináljuk, mi egymás mellett ülünk és egyűtt fogalmazzuk a képet, a dialógust ... Hernádi azt szokta mondanl, az író ne forgatókönyvben élje ki irodalmi ambíció it. Már az Oldás és kötésnél. sőt még előbb, amikor a Deszkakolostorból akartunk filmet készíteni, már akkor hangsúlyozta, hogy ez más rnűfaj. Nem irodalom. Egy írónak a saját műfajában kell Írónak lenni, és abban .kell kiélnie magát. Igazában még az Új Hullám iskoláján nőttünk fel. kamerával csináljuk a végleges forgatókönyvet, ahogy André Bazin javasolta annak idején. Az írott forgatókönyv sosem szeritirás. Változat. De ez nem jelenti azt, hogya forgatás alatt nincs írói részvétel. Nagyon ritka eset, hogy Hernádi nincs jelen a forgatáson. De ha nincs is ott, akkor is követi az eseményeket. Előfordul, hogy menet közben jobb dialógváltozatot javasol. Előfordul. hogy valamit ki kell találni - ő jelen van és javasol.

kitalál. Egy példa: az Égi bárányban van egy rész, amiben a fehérterroristák Ikegyetlenségét akartuk bemutatni, de abból nem akartunk horrort csinálni. Akkor, ott, helyben fogalmazta meg azt a kínai 'kivégzési módszert,

Jancsó

Miklós:

Sirokkó,

zők következtek.. . De ez a barátság, rnost már biztos vagyok benne, hogy tartós, halálunkig tart már ... - Bizonyára most is, mint az elmúlt huszonhét év során szűntelenűl, sok közös terv ük van.

1969. Jacques

amikor egy élő ember testéből száz darabot vágnak ki, és ő az utolsó pillanatig él. Ezt a kivégzési módot én fotókon láttam, a szürrealista mozgalom parizst titkáránál. Láttam, elmeséltern. És akkor Hernádi megirta. Nagyon szép szöveg lett. Hátborzongató szöveg. Az emberi őrület irodalmi megjelenése. tgy dolgozunk együtt. - A huszonhét év során soha nem volt komoly konfliktus Önök között? - Azt hiszem, soha. - Volt egy időszak, amikor el akarták Önöket választani egymástól ... - Allandóan akarják. <Ma is. Egyszerű emberek és nem egyszerű ember·ek... Egyszer Párizsba utaztam. Két úr ült rnőgöttem a repülőgépen, borozgattak útközben. Egy ·idő után az egyikük hozzám fordult: "Maga egy jobb sorsra érdemes ember, maga előtt még nagy jövő áll" - mondta nekem =, "hagyja már ott 'azt a ... " és itt kűlőnbőző jel-

film lesz, de a nyár végén le kell forgatni, mert nagy része külsőben játszódik. - Mai téma? Mindössze két filmje - az 1962-es Oldás és kötés és az Olaszországban 19]0ben készült La Pacifista - nem

Cllarrier és Marina Vlady

- Van egy elkészült forgatókönyvünk. És van egy darabelképzelésünk. - Hallhatunk valamit a filmről? - Nehezen érkeztünk el ehhez a forgatókönyv höz. Előtte két másikkal kisérleteztünk. Egyikre Bacsó, a producerünk mondta, hogy nem elég érdekes, a másikat mí hagy tuk abba. Nem tudtuk igazán feldolgozni. megoldani a témát. Ez elmondhatatlan ... Vannak olyan térnák. amiket meg lehet fogalmazni néhány mondatban, de ezt nem. Bár Háy GyuIa azt tanította nekünk, hogy az a jó, ami néhány mondatban megfogalmazható. - Mások viszont azt tartják, ha valamit meg lehet fogalmazni néhány mondatban, abból nem érdemes novellát, regényt, filmet, képet, bármit csinálni. Mivel az igazság valószínűleg a kettő között van, kérem, mondjon valamit a filmről. - Mai téma. A címe: Szörnyek évadja. Valószínűleg jövő évi

volt ún. történelmi film. Mi késztette Önt, Önöket arra, hogy ismét a mához forduljanak? - Hernádival 'hosszan beszélgetve rájöttünk arra, hogya társadalom mechanizmusáról. arról a manipulációról. ami az emberi társadalom évezredes kísérőj elensége, erről a mai néző legalább annyit tud, mint rni, ha nem többet. Történelmi vagy történelmi köntösbe öltömetett filmek, színdarabok ma kevésbé érdeklik a nézőt. A mai néző, kűlönösen az európai, mintha peszszirnista lenne az emberiség jövőjét illetően. És ha pesszimista, akkor még a mindennapjaiban is az. Ezért gondoltuk azt, hogy a mai téma közelebb állhat egy mai gondolkodásmódhoz, a heroikus pesszimizmushoz, a peszszimista optimizmushoz - és ezt még tudnám tovább variál ni ... - Várjuk tehát a Szörnyek évadját és még számos ]ancsóHernádí-iilmet. Köszönöm a beszélgetést. (Somogyi Lia)

13

Gondolkodó és jelenség Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel - Mi jut eszébe, ha azt dom: Hernádi Gyula?

mon-

- Az, hogy fontos. Sokat gondolkodtam azon, miért. Azért, mert nélkülözhetetJen. Véleményem szerint ő az egyetlen, aki valóban ért a dramaturgiához, forgatókönyvíráshoz, párbeszédek szituációban való felhasználásához. Egyedülálló, mert olyan öntörvényű író, aki zárt dramaturgiát alkot, de hajlékony is: bármilyen szituációból bármilyen szituációba szabadon tud váltani. Van forgatókönyvíró, aki tud olyan saját, zárt világot alkotni, ami íróilag, dramaturgiailag, stilárisan is rendben van. De aki ezt tudja, az ragaszkodik saját elképzeléséhez. büszke rá, ebből nem mozdítható ki oly módon, hogy hajlandó lenne elölről kezdeni az egészet, máshonnan. Akivel viszont ezt lehet játszani, az nem képes zárt világot alkotni. Gyula e kettőt egyesíti. Vannak jó, meg kevésbé jó forgatókönyvírók, de olyan ember, akinek a drárnában, a dramaturqiában való gondolkodása ennyire ökonomikus lenne és ugyanakkor felszabadító erejű - ilyen nincs több. Kezdjük elölről, hogy néz ki ez a gyakorlatban: Hernádi Gyula forgatókönyvíró, gondolkodó és jelenség. A rendező számára nemcsak kész forgatókönyve a fontos, hanem Hernádi egész gondol,kodásmódja. A forgatókönyv, amit kiad a kezéből - legalábbis amelyek elkészültében Jancsó asszisztenseként. majd rendezőként részt vettem-, mindig ökonomikus végeredmény: tökéletes. olvasható, végiggondolt. Valójában azonban a Hemingway-i jéghegy-elmélet érvényesül nála: ami meqszűletik, az szám.talan variációtömeg eredménye. A rendező vele együtt végiggondolja az összes lehetséges problémáját annak, hogy rnit fog csinálni. miért csinálja, hogyan csinálja. Ezek után a vitákon, dramaturgiai ta-

14

nacsokon. sőt a forgatáson is alig éri meglepetés. Mindenre fel van készülve. mert már minden lehetséges oldalról végiggondolta az ügyet. Hernádival mindig végigjátszottuk azt, hogy lehet hogy a főszereplő fiú, de lehet, hogy lány, lehet, ihogy öreg, s lehet hogy fiatal : mi van, ha a vége az eleje, vagy az eleje nincs; mi van, ha az egészet nem igy csináljuk, ha másról szól ... Ezek után a rendező érzi, hogy olyan anyag van a kezében, amihez most neki is hozzá kell adnia a fantáziáját. Mert Gyula fantáziája hajlékonyságra kényszeríti az embert; partnerévé kell válni a szellemi játékban. Fantáziája azonban koordinált: tartalmazza a 'teljes szabadosságot. a teljes gátlástalanságot, de ugyanakkor a tökéletes konstruktivitásra való törekvést is. Ezért mondtam azt, hogy egyedülálló jelenség a magyar filmben. S aki komolyan veszi a filrncsinálást, azt ez inspirálja: 'kényszeríti arra, hogy minimum ilyen tömegü gondolatot járjon végig, vagy ennyi formai elképzelést halmozzon fel magában forgatás előtt. Fontosságához tartozik az is, hogy az ő dramaturgiai gondolkodásának a hatvanas években nagy szerepe volt az új dramaturgia kialakításában. Vannak alap dolgok, amiket ő fordított le a dramaturgia, a film nyelvére. Addig egészen máshogyan és másról szeltak a filmek, másképpen építkeztek. Amit ő jancsóval megvalósított. annak megszületésében, úgy érzem, Hernádinak sokkal nagyobb szerepe volt, mint ahogyan azt akkoriban gondolták. Visszatekintve látszik, hogy az a modell, amelyet kitaláltak, világszínvonalú, korszerű volt. Olyan, amelynek alapelemei taníthatóak - tanítani is kellene a Főiskolán. Nevezetesen azt, hogyan kell történetben és történelemben gondolkodni, hogyan kell abban

H ecnádi

Gyula

szirnbólumot és költészetet egyesíteni. Ezt senki más nem tudja; vagy erőltetetten csinálják, vagy szimbólum vagy költészet van benne, vagy történet, kűlőnkülön. Véleményem szerint dialógusrendszere is kiállta 'az idő próbáját. Kezdetben mindenki azt mondta, hogy modoros, erőltetett, az ernberek nem így beszélnek. Hernádi - Jancsóval együtt - makacsul ragaszkodott ehhez. Irodalmilag ezt egyébként elsősorban Hernádi makacsságának tartom, mivel ez a kifejezésmód novelláira is jellemző volt. A 'kisrealizmus ál-életszagú dialógus- és magyarázkodó "duma"rendszerét nem ő változtatta meg egyedül, de ő hívta fel leghatározottabban a figyelmet arra, hogy nem biztos, hogy így kebl lennie. Erőszakosan teremtett egy másik rendszert, amiről 'kiderült, hogy hatásos, igazi művészetet lehet vele csinálni. Hernádi módszerére jellemzőnek tartom közös filmünk. a Vörös rekviem siralomház-jelenetének történetét. Azt mondták, ezt a részt át kell írni, ez nem jelenet. Senki nem vette észre, hogy ez a szabadvers-szerű szöveg, amit változtatás nélkül vettünk át a regényből, végtelenül egyszerű dialógusok gyűjteménye. Azt kérdezték: mi lesz a vásznon? , .. Nem írtuk át. Babo-

semet illeti: első munkánk, a Vörös rekviem olyan volt. mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna. Úgy született, úgy csináltuk, hogy sosem éreztem az asszitenciából az önálló munkába való átmenet feszültségét. - Ennek magyarázata kétségkívül a Jancsó-filmek alkotógárdájának, stábjának légkörében keresendő ...

Jancsó Miklós

és Hernádi

Gyula

nás voltam; az vol t az érzésem, hogya film maga szüli majd meg a végét. Időben is úgy osztottam be a forgatást, 'hogy a mintegy fél órás siralomház-jelenet a végére maradt. S a szabadversben tökéletesen benne volt a pillanat, a hangulat, a feszültség és azok a szavak, amiket a jelenetnek tartalmaznia kellett. Mindenki azt mondta, hogy -ez a film legjobb jelenete. Mert a "szabadvers" egyszerű szavai lehetőséget nyújtottak nekem arra, hogy feszült jelenetet csinálhassak ... Gyula most más úton jár, más stílust próbálgat, másfajta dramaturgiát alkalmaz; már nem a zárt, Hemingway-i dramaturgiában gondolkodik. Hála istennek. Mert ez azt jelenti, hogy nem állt meg. S biztos vagyok benne, jó dolgokat csinál, mert fantasztikus érzéke van a "story"-hoz, a történethez, a szónak nem ane1~dota értelmében. E történetek furcsa módon feltárulnak. ha az ember beléjük ássa magát. Egyre több irányban lehet bennük gondolkodni, egyre jobban kényszerítik az embert saját fantáziájának használatára, Az ő történetei minden szempontból - formailag, helyszínileg, szereplőileg, érzelmileg - benne vannak a korban. Szabadság, tisztánlátás. fantázia jellemzi őket.

- Filmrendezői pályája - ami a forgatókönyvírást is illeti egyáltalán nem nyújt szolwányos képet. Első filmjének, a Vörös rekviemnek Hernádi Gyula a forgatókönyvírója. Második művének, Az utolsó előtti ítéletnek Hernádi társszerzője Bereményi Géza és Ön melleit, az Eszmélést pedig forgatókönyvíróként is Ön jegyezte. S ezek után, illetoe ezek mellett, Szomjas György két utóbbi filmjének egyik írója. Rendező és operatőr ; a jövőben forgatókőnyvíróként is szándékozik tevékenykedni? - Ma a "szakemberség" a divat. Nem tudom, miért büszke arra valaki, hogy szakember. Ez új dolog. Szerintem mindig az akadémizmus megjelenésének a jele, ha túl sokat beszélnek a profizmusról . . . Szá~omra olyan a film, mint Orson Welles vagy jonas Mekas számára: létezési-gondolkodási forma. Az ember minden pillanatban készít egyet, és minden pillanatban készen áll, hogy készítsen egyet. Nem tartom magam szakembernek, de igyekeztem megtanulni a filmkészítés minden ágát, mert annak rninden oldala érdekel. Számomra a film tipikusan Gesamihunst, létezési forma, gondolkodási forma. Ami a forgatókönyvírást, ill. Hernádival való együttműködé-

- Valóban szerepe volt annak a demokratikus szellemnek, amelyben éltem; ott nem volt hierarchia, ezért nem éreztem váratlan státus-ugrásnak, hogya kiszolqáló személyzetből az "uralkodó osztályba" mentem át. A Rekviem írása olyan volt, mint egy jó beszélgetés. Természetesen együtt írtunk. Gyula nem is szeret úgy dolgozni, hogy megbeszélés után egyedül leírja stb. Neki az a technikája. hogy megdolgoztatja azt, akivel dolgozík. Egyfolytában csináltuk; napi hat-hét órán keresztül. Ha jó formában voltunk, rnindent bármikor felrúgtunk, megfordítottunk. kifordítottunk, mást csináltunk - s ez borzasztóan gyors tempót követelt. Hat óra után már nem tudtuk ellenőrizni a szellemi játék folyamatát. akkor leálltunk másnapig. Olyan volt ez az egész. mint egy variációs elmejáték. De ez sem a forgatókönyvön, sem a filmen nem látszott. A végeredmény a variációk végeredménye volt. Az utolsó előtti ítélet esetében volt egy zűrzavaros elképzelésem. .. Egyébként - bár magamról nem akarok most beszélni - ez az egyik legfélreértettebb film. Meggyőződésem. hogy egyszer még előkerűl ... Nemrégiben. hat év után, levetítettem. Olyan volt, mintha ma készült volna - mind formailag, mind gyakorlatilag. Ahhoz a groteszk képhez. hogya hétköznapokban hogyan ölik egymást az emberek, sajnos hozzáfejlődött a valóság. Ami akkor ezoterikus dráma, abszolút kitaláció volt egy korosztály tudathasadásáról - az rnára iqencsak valósággá vált. Szóval akkor egy sejtésern. egy képem volt a mi generá-

IS

Hernádi

Gyula

ciónk magánéleti kínjairól, tudathasadásairól. érzelmi válságairól. Hernádi segítségét kértem, próbálja meg ezt az agyamban lévő zűrzavaros képet történetbe önteni minden szociológiai vagy álszociológiai kisrealizmus nélkül. Az a kép, ami bennem élt, lényegében egy slogan volt, van egy ember, aki álmában szakállasnak érzi magát és megöli a feleségét, egyébként nem öl meg senkit és nincs szakálla. Éreztem, hogy van emögött történet, de bennem csak jelenet-töredékek veltak ... Akkor Gyula belerakott a "darálóqépbe", s újra kezdtük az elmejátékot. Mi van, ha... Elkezdtük gyötörni egymást. C elfogadta, jobban mondva, megérezte, hogy mi van bennem, és abba az irányba pörgetett. Hosszú kínlódás volt, de egyszer csak kialakult az időrendi sor. Az állóképet időben kibontotta. Nem hiszem, hogy rajta kívül bárkivel is meg lehetett volna ezt csinálni. - Hogyan kapcsolódott forgatókönyv munkájába ményi Géza?

be a Bere-

- Forgatás előtt rájöttern, nem elég, hogy minden variációt végiggondoltunk. Rájöttern. soha többé nem tudok úgy forgatni,

16

hogy megelégszem az irodalmilag elképzelt jelenetek megvalósításával. Ráadásul ez volt az első színes filmem; ez lényeges. A helyszínek legalább olyan erősen érdekeltek, mint 'az iroda1mi anyag. Elkezdett egy csomó olyan dolog vonzani, amit nem lehetett a történetbe tenni; ezt az állókép érzésében, a szimbóIum- vagy hangulatvilágában lehetett megvalósitaní. Foglalkoztattak a színek és egy egészen másfajta vágástechnika. Ekkor, paradox rnódon, rájőttem, újabb írói rnunkára van szükségem, mégpedig olyan emberre, akinek az eredeti történethez nincs köze. így találtam Bereményire. aki tehetséqqel. szabadon nyúlt az adott alaptörténethez ... Egyébként írtunk mi még együtt Hernádival. Vele és Mészáros Mártával az Örökbefogadás forgatókönyvét ... - Pályája következő állomása az Eszmélés. E liImje olyan történelmi korban játszódik, olyan problémakörrel foglalkozik, amelyekről Hernádi jancsóval nem egy filmet készített. Gondolok itt elsősorban a Még kér a népre, de a Magyar rapszódia ís e sorba tartozik. Magától értetődő lett volna, hogy a forgatókönyvet Hernádi Gyula jegyezze vagy közösen írják. Miért nem fordult hozzá? - Az Eszmélést eszmélésnek tartom a magam számára is. Fordulópont volt az életemben. Nem volt semmiféle válsáq bennem, de úgy éreztem, tökéletesen egyedül kell maradnom, ezt az u.tat egyedüllkell végigjárnom. Valamiért nagyon fontos volt ez az életemben. Nem tudom megmondani, miért, Képtelen voltam az Eszméléssel mint filmmel foglalkozni. Ha filmként kezeltem volna, természetesen .megkeresem azokat az embereket, akik, tudom, értenek a filmhez. De ez egy út volt a számomra. Gyötrelmes 'út ... Úgy érzem, megérte. Sok minden átalakult b~nnem. Ennek jelentős részletei 'láthatók a filmben, de hogyan bontakoznak ki, ezt a folytatás dönti el.

Hernádi

Gyula

Hogyan tovább - nem tudom. Egyelőre gyakorolom az operatörséget. mert érdekel néhány ~érdés, megoldás - a karnera másik oldaláról, Ti. nyomasztóan egyformák és szürkék lettek a filmek, esőkkent a film i fantázia. Az egész világon őblettelen sablonrendszer alakult ki a profi filmekben: konzerv beállítások, konzerv jelenetek. A ikamerához való közelség most a papírmunkánál jobban segít engem abban, hogy végiggondoljam, hogyan Iehet ezt másképpen csinálni. Mert így nem érdekel. Hernáditól tanul tam azt is, hogy egy dolognak, egy 'kérdésnek hatvan, ha nem hatvanrnilIió oldala van. Ez a hatvanmillió oldal, ugyanannyi játék, ami felszabadítja az embert. Ez a szabad szenem nagyon fontos, mert nemcsak a filmek váltak szürkévé, hanem az emberek személyiségükben és az egymás közötti érintkezésben is elszürkültek . De 'ez a szürkeség, ez a szmog nem boríthat ja el az embert. ha élete anyagával úgy tud játszani, viccelődni, mint Hernádi Gyula. - Köszönöm a beszélgetést. (Somogyi Lia)

Szörnyek évadja Részletek Hernádi Gyula és Jancsó Miklósforgatókönyvéből 7. kép Alföld. Keskeny országúton fut Bardócz kocsija. A főorvos felnéz az égre. Rendőr-helikopter száll az úttal párhuzamosan. Távolabb, a felhők alatt, papírsárkányok küzdenek a széllel. Az országút két oldalán egy csapat gyerek futkos, ők eregetik a sárkányokat. Nevetve, kiáltozva figyelik a magasba emelkedő, furcsa, színes papirszerkezeteket. Bardócz doktor kocsija mellett áll, figyeli a gyerekek játékát. Autó fékez mellette. Vele egykorú férfi hajol ki az ablakon. Mosolyogva szól Bardóczhoz. - Nosztalgia, öreg, vagy filozófia? - Lehetne mind a kettő. - Hallom, nálad van Zoli búcsúlevele. Bardócz a zsebébe nyúl. átadja a levelet. Visszafordul a sárkányeregető gyerekek felé. Az egyik gyerek hirtelen elengedi a spárgát, elvágódik, dobálni kezdi magát. Mozdulatai görcsösek, rohama van. Bardócz odafut a kisfiúhoz. fogai közé teszi a zsebéből elővett kulcsot. Mögötte megjelenik a másik autós. Bardócz gúnyorosan mondja. - Milyen bölcsességet akarsz közölni velem, Zimmermann? Hogya világ úgy 'szar, ahogy van? - Többek között ... - Tudod, mit, igazad van. Mondd meg nekem, ez a kisgyerek miért nem egészséges? - Te vagy az orvos. - Ez nem orvosi probléma. Hogy miért ilyennek teremtette a világot? .. Felmutat az égre, széttárja a karját. Zimmermann meglepve nézi. - Ejha - mondja. - Csak nem azt akarod mondani, hogy hívő lettél?

- Miért, te tudsz valami magyarázatot a világra? - Nem tudok, de nem is érdekeI. De te! Te, aki ki akartál záratni a gimi ből. mert templomba jártam! Te az Istennel magyarázod a világot? - J::n semmit se magyarázok. Tanulmányokat folytatok. A kisfiú közben magához tér, felugrik és a sárkány keresésére indul. Fennakadt egy fán. Fasor húzódik végig a síkságon, a folyó holtága mellett. Zimmermann és Bardócz szótlanul nézi a kisfiút. majd az országút felé fordulnak. Az országúton autók állnak sorban, egymás mögött. Türelmetlenül dudálnak. A vezetők integetnek, kiabálnak. Bardócz és Zimmermann visszaint. Sietve indulnak a kocsijukhoz. Zimmermann, mig áthaladnak a réten, Bardóczhoz fordul. - Látod, Bardócz. te javíthatatlan vagy. Gyerekkorunkban is szélsőséges voltál. most is az vagy. - Én? - Elveid vannak. Még most is. Pedig azokra nincs szükség. Tenni kell! Cselekedni és nem filczofálni. Filozofálással nem lehet eltartani egy családot! - Hány szeretőd van? - Én félénk vagyok, engem lerohannak a nők. Nekem nagyon kell keresnern. hogy megfizethessern őket l Nem érek rá "tanulmányozni", azaz filozofálni. - Hegel azt mondta - válaszolja Bardócz, miközben kinyitja a VW ajtaját -, hogy a filozófia szükséglete akkor jelentkezik, amikor megromlik a szellem harmóniája. Zimmermann gúnyosan legyint. - Hegel! Beülnek a kocsijukba. Az autósor elindul. Közöttük megy egy fehér autóbusz. Üres.

9. kép Tanya. Gondozott épületek, tiszta udvar. A lenyugvó nap fénye csillog az eső utáni tócsákban. A fehérre meszelt ház tornáca előtt az autók állnak, a kocsik az istálló mellett parkolnak. Távolabb a fehérre festett autóbusz. Egyikük, szemben a többiekkel. vakut villogtat. Fényképez. Az udvarra erős motorzúgással érkezik az 500-as Honda. Messze áll meg, nem közelíti meg a férfiak csoportját. A lány száll le, leveszi a bukósisakját. megrázza a fejét. hosszú haja vállára esik. Fújja a szél. A csoportból köpcös, piros arcú férfi válik ki. Jóval idősebb a többieknél. A lányhoz lép. Valamit szól hozzá, de nem érteni, amit mond, hangját elnyeli a felfeltúrázó motor. A férfi mozdulatai ingerültek, ,s aztán hirtelen pofozni kezdi a lányt. A lány megfordul. rádobja magát a gépre, a fiú indit, átrohan az udvaron, neki a férfiaknak. A csoport ijedten rebben szét. A köpcös férfi visszajön, mérgesen mondja. - A lányom. Verni kell, külőn'ben sose tanul tisztességet. Ezek még mindig azt hiszik, hogy övék a viláq, és mi. öregek, nullák vagyunk. Pedig nyugaton már megtanitották őket, hogy nélkülünk annyit érnek csak, mint Bécsben a nix. Mindenki hallgat, nem kommentálják az eseményt. Újra csoportba állnak, a vaku újra villogni. kezd, Az elkészült fotók. Hosszan lehet őket látni. Tizenegy férfi néz szembe a géppel. Fejük felett felirat: "Harmincéves érettségi találkozó." Lábuk alatt mindegyikük neve és foglalkozása. Azonnal fel lehet ismerni Bardócz doktort. "Dr. Bardócz István, ideggyógyász főorvos." Mellette : "Dr. Zimmermann Károly, ügyvéd."

17

Középen avalamennyiüknél idősebb, testesebb férfi áll. A pofozkodó. Kicsattanó egészség, vidám mosoly . "Kovács Sándor, rokkant-nyugdíjas, az osztály földrajz tanára, osztályfőnök." Bardócz kezében - a fotón nagy méretű portré, annak a halott férfinak az arca, akihez Bardócz futott a szállodai lakosztályba. A portré alatt a név: Zoltai Zoltán, egyetemi tanár, Stanford". Most megszólal egyikük hangja, felolvassa Zoltai búcsúlevelének egyik részletét. "Gyerekek, nem vagyok se bolond, se idegbeteg. Nem vagyok elkeseredve, nem vesztettem el a fejemet. Elérkeztem a saját végállomásomhoz. Nem akarok továbbutazni. Valamit megértettem. Valaki vagy valami hülyéskedik velünk... Szegénység ... szolgaság. .. betegség... öregség. .. butaság... gyűlölet ... és mindig ezek győznek. Na, és a vége"? És az se vigasztal, hogy a végén mindenki meghal. Persze, lehet, hogy tévedtem. Mulassatok jól, és további jó utat I" Kovács Sándor, a volt osztályfőnök sírva hallgatja a levélrészletet. aztán, hogya hangulatot feloldja, kiabálva, nevetve-sírva mondja. - Sose tudott semmit a helyére tenni. Emlékeztek, mindig megbuktattam földrajzból? Azt se tudta, hol van Stanford! Zimmermann felteszi a kezét. - Kaliforniában, tanár úr! - '" Nem mert a szemem elé kerülni! - mondja Kovács Sándor. Az osztályfőnök ordítva kezdi énekelni: "Gaudeamus iqrtur ... " Egyikük, a neves énekesszínész pianínóhoz ül, vidám dalba kezd. Régi diákdal. "Aszor A, az A2, kisangyalom ... " - Egy magas, sovány, nagyorrú, akit csak "Sumák"-nak becéznek. kis tv-kamerával a kezében felvételeket készít az éneklő, borozó, pálinkázó társaságról. A nagyszoba tv-készülékén közvetlenül láthatók is a képek. Mindenki nevet. Egyikük, egy nagy darab, kövér, kopaszodó férfi elkeseredve ordít.

18

- Ki ez a kövér, ronda fráter? Ez nem én vagyok! Sumák úr, maga csal! Torzítja a képet! Sumák röhög. - Az életben sokkal rondább vagy, őrgrófom! - Bennem él egy kép magamról, uraim, és ez a valóságos! Sovány, érzékeny arc, lázas, okos tekintet, délceg termet, a nők utánam fordulnak, és mindenki tiszteli a világmegváltó gondolataimat. Az énekes rákezdi. " ... és megáll az idő, az égen néma, álló csillagok ... Nagy nevetés. 13. kép Futva, bukdácsolva érkeznek a folyó holtágához. Sokan már menetközben ledobálják magukról a ruhát. A süketnéma béresgyerek a parton áll. Gesztikulál, artikulátlanul kiabál. Néhányan a találkozósok közül megállnak mellette, Kovács Sándor "fordítja" nekik, hogy mit akar mondani. - Azt mondja, ne menjünk be a vízbe, veszélyes. - Örvények vannak"? - kérdi ijedten az énekes. - Fenét, állóviz ez. Igaz, hogy mély, de nem az a baj. Egy szörnyeteg lakik benne. Ö látta. Ezen mindenki röhögni kezd. Az énekes rákezdi. "Száraz tónak nedves partján ... " A süketnéma nézi, hogy mindnyájan bemennek a vízbe. Még gesztikulál, még kiabál, de aztán mérgesen a földhöz csapja sapkáját, és megtapossa. Komondi. aki nem megy a vízbe, odalép a szolgához, nyugtatgatja, aztán "beszélgetni" kezd vele. jelbeszéddel. Sétálnak. A holtág bokrai közül a fürdőruhás lány és a cirkuszisták figyelik őket. - Ez híres ember! Professzor! Úgy hívják, Komondi - mondja a fürdőruhás lány. - Okos. Tetszik nekem. - Ismered? - kérdezi az artistalány. - Nem. A tv-ben láttam. Az anyám szeretője volt. - Az anyád szeretője? Hazudsz.

- Miért hazudnék? Én is szívesen lefeküd nék vele. - Menj oda hozzá! - Annyira nem vagyok gátlástalan. - Majd én. Az artistalány kilép a bokorból, Komondihoz fut. - Professzor úr - mondja Komondinak -, engedje meg, hogy bemutassam magának a barátnőmet. Körülnéz, de nem látja a fürdőruhás lányt. - Gyere már ide! - kiáltja a bokrok felé. A fürdőruhás lány végre előbújik, és a két fiú kíséretében odamegy Komondihoz. Az artistalány nevetni kezd, oda fordul a fürdöruháshoz. - Mi a neved? - Katalin. Professzor úr, bemutatom Kati barátnőmet. Mosolyogva beszél az artistalány, és ő is kezet fog Komondival. A két fiú bemutatkozik. - Tudja, professzor úr - folytatja az artistalány -, maga nagyon tetszik Kati barátnőm nek. Jöjjön velünk fürdeni I Beszalad a vizbe. Kati fürdőruhában, az artisták meztelenül. Komondi térdig felgyűri a nadrágját, nem megy be a mélybe. csak a parton sétál. néha megmártja lábait aholtágban. Katiék sikoltoznak. Az artistalány kiabál. - Tele van hallal! Lebuknak a víz alá, és csillogó pontyokat dobálnak ki a partra. A parton sétáló Komondi nevet. - Ma este paprikást főzünk mondja, Odalép a vergődő halakhoz. egyiket felemeli. Szétfesziti a hal száját, belenyúl. Katihoz fordul. - Találtam magának valamit, Kati. Kati és az artisták Komondihoz futnak. A professzor egy gyűrűt emel ki onnan, átadja Katinak. Az artistalány összecsapja a kezét. - Nahát! Az egyik fiú megjegyzi. - Der Ring des Polykrates.

Komondi elmosolyodik. - Brávó I Klasszikus műveltségünk van, fiatalember? Friedrich Schillert olvasunk? Komondi megfordul. Felnéz a levegőbe. Rendőrségi helikopter érkezik és lebegve megáll a holt. ág melletti kis tisztás fölött. Mindenki kifut a vízből. Kovács Sándor egész közelbe, a helikopter nyitott ajtaja közelébe lép. Az egyik rendőr kihaj ol, valamit kiabál, de a motor kelepelő zúgásától semmit se érteni. Kovács Sándor integet, hogy nem érti. A rendőr legyint, aztán a gép felemelkedik a levegőbe, elrepül. Kovács az "osztály"-hoz fordul. - A barátaim. A tüzeket figyelik. Ilyenkor sok a tarlótűz. Az osztály elkiáltja magát. - Osztály I Vályúhoz! Éhes vagyok I Rohanni kezdenek a tanya felé. Az artistalány és Kati lassan mennek a férfiak után. A gyűrű most az artistalány kezén van. Le-föl húzogat ja, aztán visszaadja Katinak. Nem húzza fel, a tenyerén fekszik, nézi. Az artistalány újra felveszi és a napfény felé fordítja. - Gyönyörű. Rengeteget ér. Hogy neked milyen szerencséd van? - Elfogadjam? Mit akar ez tőlem? - Mit? Ugyanazt, amit te akarsz tőle. Egy nyugodt helyet, egy kényelmes ágyat és néhány órát ... vagy perce t. - Kezdek félni tőle. - Te nem vagy komplett! Ha egyszer én kaphatnék . " azoktól, akikkellefekszem ... a pofonokon kivül ... Felhúzza Kati ujjára a gyűrűt. Kati forgatni kezdi. - Visszaadom. - Azt már nem, babám! Elvi okokból sem! fizetni akar, fizessen I Csak akkor lesz öröme! Beérnek az udvarra. 15. kép A szobában világít a televízió, be van kapcsolva. Ugyanazokat a képeket látni, amelyeket a film elején. Komondi kínlódik a sár-

ban, aztán találkozik a sűketnérnával, végül beszél a riporternővel. A riport most néma, a szöveget nem lehet hallani. Nézi a képernyőt, közben az artistalány szárítgatja Katit. - Tudod, hogya gyűrű a feleségéé? - mondja Kati. - Na és? Biztosan sok van neki. A nedves fürdőruhát a földre dobták, Kati arrébb rúgja. Nagy tükör is van a szobában. A két lány mosolyogva nézi magát, grimaszokat vágnak, kiöltik a nyelvüket, vicsorognak. A cirkuszista könnyű csóko t Iehel Kati vállára, majd azt mondja. - trte megyek I Nehogy felöltözz I Hozom! Az alacsony, széles ablakon lép ki, visszafordul. Nevet. - Nekem meg Bardócz tetszik I Az ablakon át látszik az udvar közepén égő tűz. Az "osztály" mellette ül. Csak Komondi áll. Nagy gesztusokkal beszél, de a hangja nem hallatszik. Az artistalány elkapja a professzor jobb kezét. Komondi hirtelen abbahagyja a gesztikulálás t. Nagy nevetés. Az artistalány kézen fogja Komondit, és a ház felé vezeti. Amikor az ablak közelébe érnek, már hallani lehet a hangját. - ... most nehogy azt mondja nekem, hogy minden lelki zavar mögött a társadalom álli Ezt én nagyon jól tudom. De nekem a maga tanácsára van szükségem, professzor úr. - Kedves hölgyem - védekezik Komondi =, összetéveszt engem Bardóczcal. O a pszichiáter. - De nekem maga szirnpatikusabb ... A nagyszobában, a fal mellett áll Kati. Nem öltözőtt f-el. Erősen figyel, meg akarja érteni a kívülről jövő hangokat. Komondi és az artistalány eltünnek az ablak négyszögéböl, de hangjukat még mindig hallani. Most halkabb, és kevésbé érthetőbb, de egyre hangosabban hallatszik, ahogya professzor és a lány közeledik a nagyszoba nyitott ajtajához. Az artista lánynak pereg a nyelve.

- ... tAzt mcndják rólunk, hárrnunkról, a produkciónkról. hogy pornográf. Azok mondják, akik a titkárnőjüket az íróasztaIon dugják. Azok mondják, akik nem is látták a produkciót. Azt terjesztik, hogy égő gyertyát nyomnak a partnereim a seggembe ... pardon, professzor úr, a fenekembe ... Jó ötlet lenne, de egy szó sem igaz belőle. Egyszerűen csak levetkőzöm meztelenre. Mondja, professzor úr, honnét van ez a hazug, álszent elmebaj a nemiség, a meztelenség, a természetes kapcsolatok körül?l ... Most érnek a nagyszoba ajtajához. Még kint állnak a pitvarban. A másik oldalon, a bejáraton belül Kati lapul az ajtófélfához. Hallgatja a beszélgetést. Komondi válaszol a lánynak. - Kedves hölgyem, amiket elmond, azok társadalmi problémák. Én ehhez se értek. Nem vagyok se szociológus, se pszichiáter. Ránéz a lányra, és a nagyszoba felé mutat. - Menjünk be ide? - Csak ön után, professzor úr' Maga az idősebb. Az artistalány nevet és betúszkolja anagyszobába Komondit. Amint a professzor belépett, rázárja az ajtót. Komondi meglepődik, visszafordul, lenyomja a kilincset. Az ajtó nem nyílik, az artistalány kulcsra zárta. O kint maradt a pitvarban, a professzor pedig szemben találja magát a meztelen Kati val. Komondi zavart, megfordul. Leül. Kicsit hallgat, aztán kezd csak beszélni. - Már majdnem harmincéves voltam, amikor először láttam éló meztelen nőt. Addig csak boncoltam. Hullát. Nálunk, Erdélyben, ha a család az Oltban fürdött, mindenki ruhában ment a vizbe. Az apám ingben, gatyában, még kalap is volt a fején. Nálunk, Erdélyben csak a román parasztok fürödtek meztelenül. Mondja, mit akarnak maguk tőlem? Maga meg a barátnője? Én minden feleségemnek otthagyok egy házat. Nagyon szépet. Eddig négy feleségem volt.

19

Kati megérinti Komondi vállát, de a professzor elfordul tőle. A lány felháborodik. Halk, kemény hangon mondja. - Na, menjen a jó édesany jába' Nem is tudom, miért tetszett nekem eddig' Mert én, én, én ... egy hülye ... - Ki ne mondja l Ha mérges, még szebb. Megcsókol? - Hát persze. Csókolóznak. Komondi 'elneveti magát. - Nem is vagyok erdélyi. Kati újra megcsókolja a professzort, aztán ellöki magától. - Most tényleg menjen el' Komondi nézi a lányt, majd az ablakhoz lép. A másik, nagyablakhoz. ahhoz, amelyik a tanya mögötti tájra nyílik. A lemenő nap fényében szénaboglyákat látni, majd a holtág felé vezető bokrokat. és távolabb a folyó menti galéria-erdőt. Komondi kilép az ablakon, majd visszafordul. Mosolyog. - Egyre jobban kedvelem magát. Meztelenül fogok fürdeni. Nehogy utánam jöjjön! Futni kezd. Kati mögött a nyitott ablakban megjelenik az artistalány. Sziszeg, Kati hátrafordul. Az artistalány nevet. - Te megcsináltad a szerencsédet , Ez a hólyag a végén még feleségül vesz. Na, indulj utána! - Félek. - Te, süket, te' Nyomás utána! És meztelenűl Kati a rétre vezető ablakhoz lép, majd visszafordul. - Mi van? - kérdi az artistalány. - A gyűrű. - Hagyd itt azt a kurva gyűrűt, aztán seprés utána' Kati leteszi az asztalra a gyűrűt, kilép az ablakon. elindul Komondi után. Az artistalány a saját ujjára húzza a gyűrűt. í

16. kép

Komondi gyors léptekkel siet a holtág felé. Egy pillanatra megáll a parton. Az ingéhez nyúl, le akarja vetni. de csak a cipőjéből lép ki. Nekiindul a víznek. ruhástól. Elmerül benne. 20

Kati a bokrok mögül nezr. A vízinövények között mintha két szem csillog na. A lány megbénultan. ijedten figyeli. A folyó felé fordul. A szelíd hullámok között mintha egy nagy kígyó tünne fel. Komondi felé úszik. rácsavarodik, lehúzza a vízbe. A holtág felszíne vörös a vértől. Kati nézi, majd megfordulva rohanni kezd a tanya felé. Üvölt. - Segítség' Seqítséq l Egy pillanatra hátrafordul. látja, hogy Komondi vizes ruhában, véres fejjel. hínárral tele, fut utána. A lány rémülten rohan. Ordítása most már artikulála.tJan. Egy bokornál megbotlik, elesik. A "fiúk" és az artistalány állnak mell ette. Betakarják reszkető testét. Az artistalány .melléje térdel és figyeli. hogy Bardócz doktor felemeli Kati fejét. Kati halkan suttog. - Megette! A rém megette! Megette és belébújt , Belébújt az ördög' Most ordítani kezd. Felűl, úgy ordít. - Segítség! Ördög! Itt az ördög közöttünk! Az artistalány és Bardócz átfogják Katit.Simogatják. ny ugtat ják. Komondi jön előre a bokrok közül. Haja, ruhája száraz, cipő van rajta. Odalép a csoporthoz. - Mi történt? - A lány azt látta, hogy belementél a folyóba. és ott megevett téged egy szörnyeteg. Beléd bújt az ördög - mondja Zimmermann. Komondi elmosolyodik. - Na. ne vicceljetek ... Bardóczhoz fordul. - Adsz neki egy injekciót. István? - kérdezi. - Nem - válaszolja hidegen Bardócz. 21. kép

A holtág felé vezető bokrok között halkan siklik Komondi kocsija. Bardócz és Kati messziről követik. Az autó most eltűnik egy nagyobb bokorcsoportban. Bardócz és a lány futva érkeznek. Bardócz fojtott hangon beszél.

- Megállt, közelebb megyek, megnézem. mit csinál. Előrelopakodik. nagyon óvatos, vigyázva hajtja félre az ágakat. Kati követi. Bardócz megáll, feszülten figyel. - Rémes' - suttogja. - Mit látsz? - Rémes, felbontja az egyik fiú koponyáját. Ne nézz oda' - De megnézem. A lombek. ágak szövevényén keresztül Komondi arca látszik. Szemei őrülten csillognak. Kezében szike. lassan hozzáérinti egy kibontott emberi agyhoz. Kati visszafordul. - Ördög! - mondja. - Ugyan! Bolond. Nem vagy rosszul? - Nem. - Erősnek érzed magad? - Igen. - Menj vissza a házba. A pitvarban, a falon lóg Sanyi bácsi puskája. Winchester. Hozd el f Légy óvatos! Kati halkan visszavonul. majd a bokrokon túl futni kezd a ház felé. 23. kép A bokrok szélén Bardócz várja. A férfi nagyon izgatott. - Elkéstünk. Vagy majdnem. A kocsit a hullákkal elsüllyesztette a folyóban. Add ide a puskát! Bardócz áttör a bokrokon. Kati utána. A folyó felől Komondi érkezik. Bardócz rá emeli a Winchestert. Csőre tölti. - Hol voltál? - kérdi KomonditóI. - Sétáltam. - Sétáltál? - Nem éreztem jól magamat. Hol a kocsid? A kocsim? Hát hol van a koesim? - Nincs ott. ahol leparkoltál vele. - Te jó isten, ellopták? - De. hol vannak az artisták? - ök lopták el? Bardócz kemény hangon folytatja. - Emeld fel a kezed. és ne mozdulj! Gyilkos' - István. te meg vagy bolon-

dulva l Csak nem akarsz agyonlőni? - Megérdemelnéd, de átadlak a rendőrségnek. Komondi idegesen elmosolyodik. - Látja, Kati - fordul a lány felé -, nem könnyű a tudós élete. Legalábbis az olyané, aki mást mond, mint a többi. Tudja, miért akar megölni engem a maga barátja? Ugyanazért, amiért a bírálóim. Tudja, miért? A tanulmányaimban már évek óta azt írom, hogy ez a világ a világok Ieqrosszabbíka. Hogy az Isten teljesen elrontotta. És hogy rnindenki ... tudós, pap, rnűvész ... mind-rnind hazudik, amikor azt állítja, hogy ... .Varietas delectat ... " Az egyenlőtlenség ennek a világnak a legnagyobb tévedése ... Amíg beszél, megközelíti Katit, aki rettegve próbál hátrálni előle, végül is olyan helyzetbe kerül, hogy Komondit eltakarja Bardócz puskája elől. Komondi 'ebben a pillanatban ugrik, kiragadja a fegyvert Bardócz kezéből, megfordítaná, hogyacsövét ráfogja, de elkésett. Bardócz sem állt tétlenül. O is elrnozdult, és mielőtt Komondi meg tudná emelni a puskát, üt. Erős, kemény karateütés. Komondi elterül a földön. Nem mozdul. Bardócz ráhajol, nézi, aztán a lányhoz fordul. - Hát ezzel megvolnánk. Bezárjuk valahová, és hívjuk a rendőrséget. - De ez ördög l - Ugyan! Gyere, segíts! Vonszolni kezdik a földön a mozdulatlan Komondit. A tűz mellől néhányan eléjük futnak. Zimmermann felkiált. - Te jó isten! Rosszul lett? - Nem - válaszolja Bardócz -, leütöttem. - Meg vagy bolondulva? kérdezi felháborodva az "őrgróf". - Összetévesztett a pácienseimmel l - válaszolja hidegen Bardócz. Kovács Sándor nézi a mozdulatlan Kornondit. Mi történt köztetek? - Köztünk? Köztünk semmi.

Megölt három embert. A cirkuszistákat. - Hihetetlen l - mondja Zimmermann. - Hihetetlen, de igaz. Be kell zárni valahova, és értesíteni kell a rendőrséqet l - mondja Bardócz. Kovács Sándor a szénapajta felé mutat. - Vigyük oda a pajtához, van ott egy kis kamra. 34. kép Kati szelíden fekszik Kornondi karjaiban. A férfi gyűrűsujj án ott a gyémántgyűrü. Komondi lassan lépked Katival a víz felé. A lány 'kissé megemeli a fejét és a holtág irányába néz . A galéria-erdő szélén, a bokrok közott. a fűben, ott csillog a puska, a Winchester, amelyet az "őrgróf" dobott el. Kati odasimul Komondi arcához, átöleli a férfi nyakát. Szelíden, mosolyogva kérdezi: - Beviszel a vízbe? - Igen. - Azt akarod, hogy engem is felfaljon? - Igen. - Azt akarod, hogy én is a segítőtársa legyek? - Igen. - Szerétném. ha megcsókolnál. Akarod? - Igen. Csókolóznak. Kati még mindig Komondi ölében fekszik, aki lassan mind közelebb ér a fákhoz. A lány megszólal. - Tegyél lel Komondi leteszi a földre, de Kati nem lép el tőle, szorosan hozzásimul, átöleli, belekapaszkodik. Csókolgatja és magával húzza a Winchestert rejtő bokrok felé. Halkan mondja a férfinak: - Mielőtt beviszel. szeretnék lefeküdni veled. Akarod? - Igen. A lány most Komondi szemeit csókolgatja, majd egyik kezével befogja azokat. A másikkal egészen közel húzza a férfit a bokrokhoz. Leül. Úgy ül le, hogy teste takarja a fűben fekvő puskát. Magához vonja Kornondit. leülte,ti és megfogja a kezét. A mellé-

hez irányítja, és kigomboltatja vele a nyári zubbony t, közben állandóan csókolgatja a férfi szemeit. A zubbony szétnyílik. Kati most Komondi fejét fogja meg mindkét kezével,' és melleihez húzza. - Csókolgasd őket l - suttogja. Simogatja a férfi gyér haját, és nem engedi, hogy az felemelje a fejét. A másik, a szabad kezével tapogatni kezd a bokrok alatt. A Winchestert keresi. Közben halkan beszél Komondihoz. - Mikor először megláttalak, már akkor tudtam, hogy magamévá teszlek. Megigézett a zsenialitásod. Rájöttern. hogy te tudod: meg lehet változtatni az emberi természetet. Agyoperációval. Vonzott is, taszított is ez a felfedezés. Nem tudtam, hogy mire akarod használni. De most már tudom, az egyenlőtlenséget akarod megszüntetni. Ugye, igazam van? Ne válaszolj, csókolj tovább l Tudom, hogy ezt akarod, és ezért kívánlak még jobban. A lány halk beszéde szaggatottá válik, lihegni kezd. Játssza a szeretkezés mámorát, de közben szabad kezével idegesen keresi a puskát. Félig ülnek, félig fekszenek a fűben. Kati mindjobban kinyújtózik a Winchester irányába. Nem veszik észre, hogy néhány méterre tőlük egy fatörzs mögött a süketnéma rejtőzködik. Mereven figyeli őket. Meglátja a bokor alatt fekvő puskát és Kati kutató kezét. A lány nem éri el a Winchestert. A süketnéma óvatosan előrelopódzik, és a puskát Kati közelébe csúsztat ja. A lány keze éppen akkor érinti meg a puskatust, amikor Komondi teljesen felgerjedve átkapja a derekát és maga fölé húzza. A férfi lehunyja a szemét, úgy szeretkezik. Hirtelen felnéz, meglátja a lány kőzőrnbős arcát és a kezét, amint már majdnem újra eléri a Winchestert. Komondi felordít. - Aljas szemét l Elrúgja magától Katit, de mindjárt el is kapja. Pofon üti és a viz felé vonszolja. Kati segítségért kiált.

21

- Segítség! Segítség! Senki se hallja meg kiáltásait. az udvar messze van, s ráadásul a társaság fülsiketítő zajt csap. Látni őket, amint részeg mosollyal kiabálnak. fazekakat, fedőket vernek össze. Néhányan korommal bajuszt, szakállt rajzolnak maguknak, s indián-ugrással járják körül a kis, pislákoló tüzet. A lány hiába üvölt. Komondi megelégeli. tenyerével befogja a száját, Kati se beszélni, se mozdulni nem tud. A férfi emberfeletti erővel szorítja. Vad mosolylyal nézi vonaglását. - Mielőtt átadlak neki, még meghallgatod, amit rhondok ... És jegyezd meg jól! Nem fogom soha többé megismételni ... Mert akinek átadlak, az az igaz Isten. Komondi hirtelen abbahagyja. Megáll. erősen szorítja a lányt, de felnéz. ,A távolba néz. Távol vonyít egy kutya. A tűz körül ugrálók is egy pillanatra abbahagy ják az eszeveszett játékot. Óriási szél támad, meghajlít ja a fákat. a bokrokat. Komondi belekapaszkodik egy faderékba. A vihar ellenére folytatja tovább. 'Felemeli a hangját, átkiabálja a szél zúgását. - Mert akinek átadlak, az az igaz Isten - ismétli meg az előző mondatát. Aztán így folytatja: - Mert akit istennek tartanak, a világ megteremtője, ő bitorló. Nem ő volt az elsőszülött - kénytelen vagyok ilyen emberi hasonlatot használni, mert erre nincs kifejezésünk, szavunk. - Nem ő volt az elsőszülött. Fondorlattal. csalással került uralomra. Eredményt akart felmutatni anélkül, hogy értett volna hozzá. Kontár! Selejtet csinált, és még irigy is. Nem akarta, hogya világ, és benne az emoer, végtelen legyen. Véges létet teremtett a halál kényszerével. ahelyett, hogy öröklétet teremtett volna a halál jogával. Mert ha ez utóbbit teszi, il világ egyenlő lett volna vele, és mindenki és minden egyenlő lett volna egymással. És akkor nem lenne szolgaság, szegény-

22

ség, betegség, öregség, butaság, gyü,1ölet ... Míg beszél. erősen fogja a lányt. A víz felé fordítja. A holtág erősen hullámzik. A viz Ko-. mondi lábát mossa. A professzor lehúzza ujjáról a gyémántgyürut, bedobja a hullámok közé. Ebben a pillanatban minden elcsendesedik. A vízinövények között mintha két szem csillogna. Aztán a szelíddé vált hullámokon hosszú, kíqyószerű lény úszik. Kati ijedten figyeli. Komondi átfogja a lányt. Eszelősen folytatja. - És a másikat, az igazit feneketlen vizekbe zárta, Gonosznak nevezi, Ördögnek, Sátánnak. .. De még egyszer mondom, kontár volt, mert az emberi agyban bennfelejtett egy elemi részecskét, Ez őrzi egyedül az Igazságot, az egyenlőség princípiumát. Én tudom egyedü!. hogy hol van ez a pont az emberi agyban. Tudom, hogyan kell rövidre kötni a neuronpályákat . .. De nem folytatom tovább ... Alig fejezte be különös elméletét, elengedi Katit, de az mégsem tud elfutni, a férfi szorosan fogja a csuklóját. A lány ledobja magát a földre, hisztériásan zokogni kezd, Komondi hidegen szól rá. - AlIj fel. magad rnész a vízbe! Egyedül! Önként! Kati nem reagál. - Ne mondjam még egyszer! A lány tovább zokog, Komondi felránt ja a földről. és tarkón üti. Mint egy üres zsák, úgy esik öszsze. Artikulálatlan kiáltás hallatszik. Komondi megfordul. Néhány méterre tőle a süketnéma áll, kezében a Winchester, ráemeli a férfira. Komondi felemeli a kezét, megadja magát, de aztán elmosolyodik, jeleket ír a levegőbe, és lassan közeledni kezd a süketnéma felé. Az hagyja, hogy Komondi megközelítse, maj d nagyot ordít és elsüti a puskát. A professzor felüvölt, a goJyó eltaláita magasban lévő jobb tenyerét. A fájdalomtól térdre esik, kezét a füre nyomja. Csupa vér mindene.

A süketnéma bal kezébe fogja a puskát. jobbjával jeleket rajzol a levegőbe. Komondi rémülten nézi, majd lassan feláll. ölbe veszi az ájult lányt, és a szénapajta felé indul. nyomában a süketnémával. A férfi üvölt a fájdalomtól. de a társasáq ezt sem hallja meg, még mindig verik a fedőket. fazekakat. Komondi vére a lányra csöpög. Ettől és a férfi üvöltésétől magához tér Kati, lábra áll, megcsókolja a süketnémát. elveszi tőle a Winchestert, és Komondi hátába nyomja. Gúnyosan szól hozzá: - Úgy látszik, az ördögnek is emberi tulajdonságai vannak. És nem is sebezhetetlen, nem is halhatatlan. Belerúg Komondiba, rákiált. - Bemész a kamrába, ott várod meg a rendőrséget ! A Winchestert ismét a hátába nyomja, és a férfit a szénapajtához irányítja. 31. kép Füst száll a galéria-erdő fölött, és a holtág vizén is. A kis akácost és a tanyaudvart ugyancsak sűrű füst borítja. Szél támad, újra tiszta lesz a táj. A szénapajta helyén csak hamu és zsarátnok maradt. Dörög, esni kezd az eső. A tanyaudvar közepén áll a daruskocsi. Előtte sorban ·a földön fekszenek a halottak. A tűzben elpusztult az egész osztálytalálkozó. Az élettelen testeket újságpapirral takarják le a darusok. Két fiatalember. Kék munkásruhát viselnek, le-lehajolnak, megemelik a papírokat. nézik a halottak arcát. Esik rájuk a~ eső. Aztán óriási dörgés, az eső eláll. A fehérbe öltözött szakállas, hosszú hajú - a főnök - az udvar gyepén ül. Mellette Kati. A lány most is Bardócz nyári zubbonyát hordja, amely csupa korom, piszok. Maga Kati is csapzott, fáradt, fekete az arca a füsttől. Csupa viz. Ráhajt ja a fejét a fehérruhás vállára. Össze is ,koszolja a szép ti-szta inget. A fiatalember nem törődik vele, a beosztottjait nézi.

- Hányan kérdezí.

vannak,

Péter

-

- Tizenegyen - válaszolja az egyik kékruhás. Aztán még hozzáteszi. - Nem sok. A másik kékruhás odalép a főnökhöz. Fel kéne támasztani őket I - J:: n ? Támasszam fel őket? - Hát nem azért küldtek? - Engem? - Mit teszed itt magad? Mindenki tudja, hogy apád azért küldött ide, hogy valami kis örömet hozzál ebbe a rohadt világba! Péter gunyorosan fordul a főnökhöz. - A halottak feltámasztására talán nincs megbízatásod? Talán minden szar semmiségért az apádhoz kell fordulnod utasításért? Már minkét beosztottja ott áll mellette. Nézik kitartóan, de ö

nem mozdul, csak Iassú mozdulatokkal a lány haját simogatja. Péter szelíden, de határozott nőqatással. könnyedén belerúg. - Na,állj már fel! Ha nem támasztod fel őket, gyilkos vagy! Éppen olyan gyhlkos, mint az apád, aki nem elég, hogy idepottyantott minket ebbe a kurva világba,de halállal még meg is fejelte az egészet. Mit élvezkedik azon a vén szaros, hogy a halálban minden ember egyenlő? Nagy ötlet, mondhatom! Elsönek gratulálok! Most már keményebben rúg bele a főnökbe. - Na, felállni! Gyerünk l A másik kékruhás közben felemelte a földről Katit. Simogatja, csókolgatja a lányt. Péter még egyszer belerúg a főnökbe. aki lassan, nyugodtan feláll. Szelíd hangon mondja. - Ne durváskodj veleml Kivel kezdjemz

- rMenj sorba l Úgy, ahogy a véletlen egymás mellé teritette őket. A főnök nagyot sóhajt, megáll az első holttest előtt. Péter leemeli az újságpapírokat a halottról. Feltűnik Komondi véres, piszkos, kormos arca. Tekintete üvegesen mered a semmibe. A főnök lassan felemeli két kezét, tenyerét áldóan Komondi feje fölé teszi. Ebben a pillanatban óriási robbanás hallatszik. Ereje hatalmas, időtartama talán félperces lehet. Látszik maga a robbanás is. mintha bomba csapódott volna a földbe. Csakhogy fordítva; a füst, a homok, a :kövek visszafelé szállnak, beszippantja azokat a föld. A földön, a robbanás helyén virágok hajladoznak. (Filmtrükk: lassított, visszafelé forgatott robbantás.)

23

MÉRTÉK

Legendásan András Ferenc: A nagy generáció Csaknem húsz év múltán milyen könnyedén emlegetjük hatvannyolcat ... Mármint az 1968-as Magyarországot, amelynek - azóta kiderült mégiscsak volt köze az 1968-as Európához. Mert sokáig úgy lehetett tudni. hogy nem volt. A mi folyamatos konszolidációnkban képtelenségnek tartatott bárminemű lényegi hasonlóságot fölfedezni mindazzal. ami tőlünk nyugatra vagy tőlünk északra történt. Ezen a merev meggondoláson azután, szélesebb nyilvánosság előtt a történelmi emlékezet legolcsóbb és legszeJídebb változata enyhített: a nosztalgia. A beatkorszak legendája. S minthogy a beatzene (a beatkultúrának nálunk szinte egyetlen életképes ága) a maga érvényesülési harcában valóban átpolitizálódott annak idején, egyre inkább úgy tűnt: elegendő alkalmat kínál a visszatékintésre, egy korszak jellegének felidézésére. Szólnak e mellett szociológiai és esztétikai érvek is. Hiszen egy egész nemzedék mindennapi tartását meghatározó, fontos ügy volt a beat. olyan ügy, amelynek alakulásában / alakításában e nemzedék kezdeményező lehetett. Másfelől bármekkorának látszódjék ennek a mozgalomnak a tükre utólag, legkisebb cserepében is jól szemügyre vehetjük akkori önmagunkat. Csakhogy ... Egy ilyen tükröződésben a legenda maga is kritikusa n analizálandó tárgy. Az a csipetnyi irónia / őnirónia, amellyellegendagyártó énünkre illik tekinteni. csupán arra elég, hogy közös révedező mosolyban tüntesse el a nemzedéken kívül és belül{!) utólag sem bagatellizálható mert sok tekintetben máig feloldatlan - konfliktusokat. Bereményi Géza és András Ferenc filmjének főhösei között nincs lényeges különbség: a társadalmi mozgások perifériájára, or-

24

szágláson kívülre sodródó figurát láthatunk három alakban. Egyikük, Réb, külföldre szökött, és már sohasem fogja itthon megtalá1ni önmagát; másikuk, Nyikita, gondolattalan buzgalommal üzletel és "szarik a világra"; a harmadik, Makai, a balek, a beat nagy évtizedének kintomása az éter hullámain. Meglehetősen sematikus hármas alakzat ez, ráadásul a balek rajza igen következetlen is: ez a rajongó típus otthon elgitározgat ja még néhanap a régi nagy számokat, baráti körben, néhány pohár után elcsekelászlózík, de a disc-jockeys köz szereplés nem az ő világa. Egyszóval előttünk áll a hatvannyolcasok forgatókönyvileg is, képileg is közhelyes vázlata: önfeledt arcok az Eötvösklubban. Omega-zene, csillogó szemű tervezgetés - akkor; ólmos ívászatok. ágy-procedúrák, Trabant-jólét - most. Ezeken a portrékon keresztül nehéz azután a valóság "nagyobb összefüggéseibe" betekinteni. bár a film alkotói megkísérlik. A történet szerint annak idején Réb disszidált Makai meghamisított útlevelével, s napjainkban azért tér haza Amerikából. hogy egy mostoha sorsú találmányból tőkét kovácsolj on. A találmány - a magyar mezőgazdaságot egy csapásra fellendítő eljárás - kidolgozásában s egyúttal a meIlőztetésben Makai édesapjának is része volt. Az apa most már megfáradt öregember, s az első pillanattól érezhető: itt tőkekovácsolás nem lesz. Előáll viszont Bereményi korábban oly sok remeklésre alkalmas - kedvelt világa, az együvé zsúfolódott nemzedékek családi tenyészete'. Itt van az öreg Makai búcsúzó generációja, fölajánlott s elfoqadatlanul maradt visszautasított értékei vel ; a fiúk középkorúvá jámborult nyája; ifjú feleségek, szeretők

képében a közelmúlt természetéből mit sem értő újnaivok/naivák hada; s itt van Makai gyámoltalan, védtelen fiának és Réb ösztönösen szélhámós lányának nemzedéke, amely markáns magatartásminták híján meg sem kísérli a magáét kialakítani. A vesztesek népe. Olyannyira a veszteseké. hogy néhány erőszakolt dramaturgiai fogás után egy ideggyógyintézet kertjében zajlik a végső családi találkozó. De hát miféle átok fogant meg itt, hogy az elnehezült idétlenség, az őnsorsrontás így szerte sugározzék? A választ a film nélkül tudjuk. Makaiék a klub ban. Réb a kiöregedett popsztárok gyűrujében' sikerrel vizsgáztat ja a lányát: ki, hol, kivel játszott, énekelt húsz éve. Finom írói megfigyelé s - az apákká lett férfiak agyerekükre tukmálva tartósítjákemlékeiket. De a "vizsga" oly fodrozatlanul kedélyes hangulatban zajlik, akárha a tévé valamelyik tini-műsorát látnánk. Sehol egy távolságtartó, figyelmeztető gesztus, a kamera, a rendezés külső reflexiója, amely a helyére tenné ezt az önáltató cirkuszt. A sztár-arcok éppenúgy tűnnek föl lelkes statisztériaként. mint középfajú filmvígjátékokban szokás. A hangnem bizonytalanságát több helyütt öncélú látványosság is fokozza. Érthetetlen például, hogy mit keresnek egy popzenekar stúdiófelvételén az élő koncert rekvizítumai, a kacatok és a görl ök: a felvételhez - verejtékes műhelymunka lévén - utcai szerelés is elegendő. Hosszú és fölösleges betét ez. A jelenetek többsége poétikusari. gyöngéden fotografált, holott az a számvetés. amelynek szándéka, súlya mindvégig érezhető, s amelynek az együttérző kíméletlenség szikrázó kettősségét kell hordoznia, sokkal zaklatottabb. csikorgóbb képi világot kíván. A vesztesek népének nem Elvis Presley az emblémája. Lehet, hogy a könyvespolc fölött egy Elvis-plakát virít, mint a szentkép falusi háló szobákban. de az emlékekben, a szorongásos álmokban, az elcsigázott idegekben nem Elvis képe bukkan elő, hanem a rendezvényt engedélyező hívatalnoké. a könyökvédő s igazgatóé, a .Jiuliqánokat" ostorozó bértellnoké. az elvakult rendfenntartóé. És: saját korosztályából az elgyávult csoporttársé, a szervilis KISZ-Ütkáré, a józan informátoré ... Ezek most mind-rnind Elvis képe alá gyülekeznek, öröknek mimelt egyetértésben, holott mai ügyeikben éppoly kevés közük van egymáshoz, mint valaha. A nagy generáció alkotói a nagy találmánynak a háttérből lassan előrevetülő árnyékával

Eperjes

Károly

és Udvatos

Dorottya

vélték jelezni egy nemzedék kallódásának általánosabb, külső okait. De ez a kűlső ok egyben kívül is marad a generáció taqolatlanul hagyott múIt- s jelenbeli képén, csupán formálisan kapcsolódik hozzá, és a magyar társadalmi, szellemi mobilitás kritikája maga is - kissé szépelegve - a legendák ködébe vész. Minthogy a hatvanas évtizedvég eseményeinek valódi tétjeiből nem érzékelhetünk semmit, a generáció nagyságát sem mérlegelhetjük. A címbeli jelző nem kétélű így, hanem egyszeruen: csúfondáros. A film kudarca általánosabb kérdéseket is föl25

Cserhalmi György és Melanie [eane

vet. Mindenekelőtt azt, vajon tényleg az-e a legjellemzőbb, centrális tulajdonsága a mai negyveneseknek. hogy '68-ban voltak fiatalok. Nézhetők-e onnan, akkori énjük felől úgy, hogy természetes életkori változásai kon túl az elváltozások is kirajzolódjanak? A magyar filmművészet eddigi kísérletei (Szörény Rezső: Talpra, Győző; Gazdag Gyula: Elveszett illúziók) még nem adtak meggyőző választ erre, lévén hogyabelterjesnek ábrázolt humán értelmiség és a patologikusnak láttatott pszichés esetek határain nemigen léptek túl. Bereményiek elhagyták ugyan az intellektuális szócsaták színterét, és a mindennapí életérzés síkján vizsgálódnak - de már elhasználódott motívumok felszínén maradnak. Egy másik kérdés szorosan kapcsolódik az előzőhöz, ezt azonban - szemmel láthatóan a rendező tette föl magának: lehet-e ebből a témából nagyigényű, egyúttal szórakoztató "mozit csinálni"? Hogyan lehet egy kvázi-történetet színesen elmesélni (hiszen a film egy nemzedék lezárult története után játszódik)? Ha az 26

alkotók - ahogyan már említettük - tettek is engedményt üres látványoknak s a meseszövés helyenként sztori san erőltetett is (Makai fiának fölmentése a katonai behívó alól; nyomozás az eltűnt feltaláló után stb.), András Ferenc biztos ízléssel kormányozza filmjét az élvezhetőség csalóka útjain. Csak eközben túlságosan is "biztosra megy"; egy-egy merész ötletnek. gyanús megoldásnak, kétséges színvonalú újításnak jobban örültünk volna. A legszembetűnőbb a színészválasztás abszolút kockázatmentessége : A nagy generációban úgy vonulnak fel a ma legnagyobb sztárjai, akár egy üzletileg gondosan megtervezett hollywoodi produkcióban. A magyar filmgyártás napjainkban sorozatosan igyekszik profitálni a pesti Katona József s a kaposvári Csiky Gergely Színház művészi súlyából és népszerűségéből. s rendkívül nagy terhet ró a kitűnő színészekre, amikor semmi mást, mint a már kialakult imágót kell hlisészetűen ismételniuk. A színésznek csupán látszólag hálás feladat ez, valójában ha nincs újfajta késztetés, ami doppingolja, alakítása menthetetle-

nül kiüresedik. Réb, Nyikita, Makai, Makai apja helyett Cserhalmi Györgyöt, Koltai Róbertet, Eperjes Károlyt, Major Tamást látjuk a vásznon. épp azért, mert a sokadik "rájuk szabott" szerepet játsszák. A két nagyszerű színésznő, Kiss Mari és Udvaros Dorottya kilóg ebből a sorbóI. Kiss Mari fanyar bizalmatlanság és fásult önbizalom elegyéből épített föl kitűnő, új figurát. Udvaros viszont nagyon kínlódik az R-GO-görl esetlen és körvonalazatlan szerepében. A harmadik s egyben utolsó kérdést a kriti-

kus teszi föl: nem túlzottan szigorú-e? Ismerve a szezon bemutatásra váró új magyar filmjeit, valószínű, hogy A nagy generáció fölért ékelődik majd egy lehangoló sorban. Mérnünk viszont mégsem szabad máshoz, mint a két szerző korábbi, kiemelkedő teljesítményeihez. Megjegyezve még, hogy szeretnénk, ha András Ferenc az előző filmjeinek közönségsikere ellenére megfogadná, amit saját maga tanácsolt egy interjúban, művészet és szórakoztatás összetalálkozásáról : bízza azt a tehetségére és a véletlenre.

Reményi József Tamás

Nincs hőskor ... Rendhagyó

beszélgetések

egy új magyar filmről "Tócsák tükrében magukat nézve Dohányszemcséhhel zakók zsebében, Indulnak el. .. " (Bereményi Géza - Cseh Tamás Mási,k János)

I1lésék és Omegáék, utcaszínházak, a prágai tavasz, szexuális forradalom, párizsi diákmozgalmak, új gazdasági mechanizmus, neo-avantgard művészet, olvasótáborok, happeningek, kétszázfős házibulik - többek között ezek az élmények, események jelzik és alakít ják a hatvanas években felnövekvő nemzedék életútját. Milyenekké váltak, milyeneknek látják ma ők saját magukat? Erről szól András Ferenc A nagy generáció cimű új játékfilm je. A három főszereplő közül kettő, a rendező és a forgatókönyvíró, Bereményi Géza, mind e nemzedék képviselője. András tükörképet állít elénk, s a színészek ezúttal saját élményanyagukat, élettapasztalatukat is felhasználhatják szerepük alakítása során. A filmben három barát életútja bontakozák ki. E három barátot három kitűnő színész: Cserhalmi György, Eperjes Károly és Koltai Róbert alakítja. Filmbéli szerepüket ürügyként használtuk fel, és ar-

ról faggaftuk őket, hogyan vélekednek ők maguk, nemzedékükről, pályájukról. Eperjes Károly a három szinész közül a legfiatalabb - 33 éves =, saját magát nem sorolja a szóban forgó generációhoz : "Én úgy érzem, hogy ami generációnk - a harmincasok sokkal kevésbé megalkuvó, mint az előttünk járók. Talán, mert sokkal inkább a magunk útját járjuk. Közülünk kevesebben mentek el ebből az országból. Egyébként" nekem nagyon rokonszenves az, amit a hatvanas évek fiatalsága érzett. Hittek a közösségben. Most más idők járnak. Ma csak az egyéni lehetőségekben lehet bízni. Más a társadalmi helyzet, s ezt tudomásul kell venni. Én is olyan voltam, ilyen bandába verődő -srác, De abban az időben semmire sem jutottam. Nem tudtam eldönteni, hogy mi legyek. Nem volt fontos, hogy hivatásom. legyen, jól éreztem magam a csapatban. Szétszóródott az energiám ... "

Koltai Róbertet az alapfogalmak tisztázása érdekli: "Engem a generációs kérdéseknél sokkal inkább az érde,kel, hogy például van-e barátság. Az emberi történések izgatnak, nem az elméleti kérdések. Ezt tudom megélni, ebből tudok játszani. Nem tudok állialában beszélni egy nemzedékről. Én ezt felfújt dolognak tartom. Szecintem minden korban és minden társadalomban visszatérnek ugyanazok a történetek. Az emberek különféleképpen szővetkeznek. Barátok lesznek, elárulják egymást, szeretnek és megcsalnak. Hogy ki. rnikor, hogyan viselkedik, hogy csal, vagy őt csalják, azt szerintem nem a történelem vagy a kor határozza meg, hanem a karakter." Cserhalmi György átfogóan fogalmazta meg nemzedé _kéről alkotott véleményét, nézetét : "Sorsunknak sokféle összetevője van. Mi párhuzamosan jártunk hittanra és őrs gyűlésre. Szüleink állandóan hazudoztak,

27

Koltai Róbert

és Cserhalmi

György

féltek, elvitték őket. Sokukat végleg. Mi éltük meg leginkább a hatvannyo1cas kataklizmát, ki katonaként. ki fiatal értelmiségiként. Aztán minket állítottak a taccsvonalra. vagy a senki földjére. Soha nem tekintettek bennünket felnőttnek. Hajunkat levágták, farmerunkat felaprították. Állandó konfliktusban éltünk apáinkkal. Nem nagyon tudtunk mit kezdeni azokkal a vegyes erkölcsökkel. amelyekkel ők rendelkeztek. Nehéz nemzedéknek számítottunk. Ehhez képest mintha túl hamar felad tuk volna. A mi generációnk már most elkezdett hasonlítani az ötven-hatvan évesekre öltözködésben, rnunkamodorban, szóhasználatban. Pedig a mienk volt az első nemzedék, aki ki rnerte mondani, hogy sok mindent félremagyaráztak, hogy meghamisitották a történelmet. Gyerekkorunkban a történelemoktatást az ideológia határozta meg, és ehhez alakitották a viláqirodalmi,

28

filozófiai ismereteinket is. Sznobizmus volt Kantot olvasni. ts kii. tudott közülünk Freudról vagy Ferencziről? Ezekkel az ismeretekkel együtt kellett volna felnőnünk, hogy alaposabb képet alkothassunk világunkról. A mi szótárunk a pesti szleng volt. Egy sajátos nyelvi kultúra, amely valószinűleg nyomtalanul eltűnik. Ezt csiszolta tovább Bereményi Géza és Cseh Tamás. Az ő együvétartozásuk meghatározó volt egy időben nemzedékünk számára. Szerintem a világon sehol sincs párja annak, ahogyan ők tudnak beszélni egy városról, egy korosztályról és annak körűlrnényeiről. Hogy miben állt a hőskorunk? Nincs hőskor. Magyar Dezső elment Hollywoodba, Sipos István kizuhant Párizsba, majd visszazuhant, Bódy Gábor berobbant a szakmába, majd felrobbantotta saját magát. Nem lehet három hatvannyo1cast összeengedni, mert öt perc múlva leisszák ma-

gukat és összeugranak jelentéktelen kérdések aniatt. Valahogy nem alakultak ki közös tevékenységek ... Vannak köztünk mílliomosok. Ez egyfelől helyes, másfelől alapvetően elválasztó tényező. Húsz évvel ezelőtt erényt csináltunk a szegénységbőL Azóta rétegződtünk vagyoni helyzetnek és szakmáknak megfelelően. Nagyon messzire kerültünk egymástól ... " E beszélgetésekből némi nosztalgia csendül ki egy hajdan volt közösség iránt. Adódott hát a kérdés, hogyan tovább, rnilyen feladatokat tűztek ki maguk elé, hoqyan látják hivatásukat a megkérdezett színészek. Eperjes Károly: "Olyan rendezővel szeretek dolgozni, aki többet tud, mint én. Ha nem tudok tőle tanulni, ideges leszek. Ebből sok konfliktusorn támad, de ez nem érdekel, Ilyen vagyok, járom a magam útját. Elhatároztam, hogy amennyire ezt

Cserhalmi

György,

Vduaros

Dorottya,

anyagi létem engedi. megpróbálom megválogatni a rnunkatársaimar. A'kikkel dolgozni lehet. Nekem nem kell több. Szabó filmjei például azért jók, cnert a forgatás alatt mindenki tudja, hogy mi a dolga. Véletlenül nem születik remekmű. Nekem az kell, hogy érezzem a saját telje-. sítményemet, a pluszt, ha megnézem a filmjeimet. A közeljövőben két filmben fogok játszani, ezekre alaposan fel akarok készülni. Ezért vágtatok haza a színházi előadások után. Mert nekem szükségem van az erőmre, szellemíleg, fízikailag egyaránt." Koltai Róbert; "Egy színésznek az a feladata, hogy érzékeny legyen a külvilágra, arra, ami körülveszi. Ebből élünk, az érzékenységből. Ezenkívül bizalomra és szeretetre van szükség, akkor könnyebb jó teljesítményt nyújtaní."

Eperjes

Károly

és Koltai Róbert

Cserhalmi György; "Latinovits Zoltán halála óta nem alakult ki új értékrendszer a színész szakmában. Egyfelől nincsenek olyan tehetségek. Másfelől pedig az emberek ma nagyon óvatosan bánnak adottságaikkaI. Azt a kicsit, ami van nekik, nagyon beosztják. ahelyett hogy próba alá vetnék. Némelyik az egzisztenciáját félti, mások anyagi lehetőségeiket. A Katona József Színház két rendezőjének az a célja, hogy szellemi műhelyt hozzon létre, hogy összefogja a társulatot. Minket viszont az anyagi helyzetünk szétforgácsol. Ellentétes hatások működnek. tn különleges helyzetben vagyok pillanatnyilag. azt mondják, "fut aszekerem". Rengeteget dolgozom. és nagyon remélem, hogya sok munka végül is minőségbe fog átcsapni." tgy látják A nagy generáció főszereplői a "nagy generációt" .

ts hogyan látja András Ferenc, a film rendezője? "Nekünk még voltak elérhetetlen vágyaink. Kitaláltuk a beat-zenét. s ez mozgalommá vált. A zene összetartott bennünket. Mi még ültünk a nálunk idősebbek asztalai nál. Tanítványa voltam egy csomó embernek. Nem a főiskolán, hanem lakásokban, kocsmákban. kl ubokban. Volt az életemben tíz év. amikor mint a szivacs, gyűjtöttem magamba mások tapasztalatait. életbö1csességeit. Ma senki nem jön oda hozzánk ... kiment a divatból, hogy másokra is odafigyeljünk ... " Beszélgetéseink során kdssé eltávolodtunk a filmtől. de hát az olyan alkotásnak. mint amilyen András Ferenc filmje. éppen az az egyik célja. hogy továbbgondolkodásra. számvetésre késztessen bennünket. (Surányi Vera)

19

A

HUNGAROTON Komolyzenei Szerkesztöség ajánlata

FILM..MÚZEUM 50 éve készült

Egy nap a régi Hortobágyon Georg Höllering filmjéről Elméletek és gyakran erőszakolt bizonygatások ellenére mégiscsak nehéz állástfoglalni a filmművészet maradandóságát illetően. Halhatatlannak kinevezett alkotások, gyakran alig néhány évtized vagy éppen csak évek múltával szemünk előtt válnak avíttá, hosszadalmassá. érdektelenné. Máskor meg fél évszázad múltával is elevenen, megragadóan, hitelesen beszélnek hozzánk a képek. Georg Höllering osztrák rendező ötven éve készült filmjét, a Hortobágyot az a fajta elevenség, őszinteség és igazság jellemzi, mely ma is átütő erővel szól hozzánk. Talán az a mesterkéletlen egyszerűség a titka, me ly a szereplőkből. a hortobágyi emberekből árad, és melyet a prológot mondó fiú így fogalmaz meg: megszerettük a filmforgató gépet, melyet az urak hoztak ide, de bennünket fog majd megmutatni, mi pedig annak mutatjuk magunkat, amik vagyunk. 1936-ban a főcím előtt elhangzó bevezető - a főszereplő szájából - még egyáltalán nem vált divattá, sőt, jószerivel ismeretlen volt. A frappáns kezdés, az őszinte hang már jelzi, hogy nem mindennapi alkotással lesz dolgunk. A film kezdetekor hajnalodik a pusztán, befejeztekor alkonyi képeket látunk. lemegy a nap. Ami a két képsor kőzött van, néhány emberi történés, mégis benne van szinte az egész élet: szűletés, halál. szerelern. az állandó változás kegyetlen, de megállíthatatlan, törvényszerű folyamata. Egy nap telt el. vagy talán egy egész élet? Élet és halál. születés és elmúlás több szálon is végigvonul a filmen, anélkül. hogy ezeket a motívumokat mesterkélten vagy művészkedve hangsúlyozná a rendező. Sugallják ezt a természeti képek is, a pusztai hajnal. a délidő mozgalmassága, a vásár, a feltámadó, majd elvonuló

vihar, az alkony sötétje. Ott érezzük ezt a lovak életének bemutatásában. Őserejű, szenvedélyes mozzanat az üzekedő, párzó lovak látványa. (De sokszor tért ez vissza későbbi játékfilmekben. naiv metaforává egyszerűsítve!) Megkapó és egyedülálló képsor a kiscsikó születésének bemutatása. A gondjával és kínjával magáramaradó kanca, a csikósok kívánesi. aggódó és a gyarapodás örömétől mosolygóssá szélesülő arca, a nagy nehezen világrajövő kiscsikó első, tétova léptei. Ugyanilyen drámaiak a pusztulás képei. A viharban feldűlő fúrótorony agyonüti és maga alá temeti az egyik gyönyörű lovat. Sebtiben megásott mély gödörbe temetik, döngve zuhan le az élettelen nagy test. Izgatottan horkannak fel a verem körül és ideges rezdülésekkel figyelik a lovak, hogyan húzzák rá az emberek a földet élettelen társukra. Az öreg csikós hiába vonta meg a határt, meddig jöhetnek a gépek, hol kezdődik a háborítatlan puszta. Aldozatot követelt az új élet. A lovak sorsát figyelve Höllering filmjében óhatatlanul feltámad bennünk Huszárik Zoltán kegyetlenül szép Elégiájának emléke. A Hortobágyban három emberi történet fonódik össze. Az első: Jancsi bojtár útjának bemutatása. Régi és új összecsapása a fiú története. Apja nem ismer el semmi mást, csak a hagyományt, a változatlan egy helyben maradást. Mikor a fiú kerékpárt hoz haza, lovával ősszetapostatja. mint ide nem illő ördögi eszközt. El is megy a gyerek a háztól, a gépészek közé. Az öregben akkor omlik össze egy világ, mikor a fiú visszautasítja a feléje nyújtott ostort. Nincs szüksége rá. A múlt ködébe vesző generációk hosszú sora óta az első, noha még csak cseperedő férfiember, aki ostor nélkül vág neki a világnak. De hát nincs mit tenni. "Minden jót, Isten

áldjon" - búcsúzik az öreg. Jancsit viszi a szekér, csak a kutya csahol utána még egy darabig. Sorsa később majdnem tragikusra fordul. A viharban összedőlő torony, mely Daru nevű kedvenc lovát agyonütötte, a fiút is ledönti. majdnem végzetesen megnyomja. A lovat temetik, a gépet kiássák, a fiút a sátorba viszik, pokrócba burkolják. Szerencsére magához tér, sorsa jóra fordul. az öreg is belátja, hogy kötekedésnek nincs helye, hiszen a baleset ellenére a fiú első gondolata a gép. A film lírai szála a szerelmesek sorsa. A fiataloké, akiknek meg kel'l küzdeniük a boldogságért, rnert a lányt érdekből másnak száriták a szülők. A szerelmesek ezzel mit sem törődve lesznek egymáséi, és küzdenek a boldogságért. A maradiság itt is meghátrálásra kényszerül. A szerelmi motivum. különösen annak kibontakozása a hídi vásáron, Fábri Zoltán filmjét, a Korhintát idézi emlékezetünkbe. Tömören, néhány képbe sűrítve, drámai erővel oldódik meg a konfliktus. Fúvószenekar szól a vásáron, forog a körhinta. Majd arrébb, egy csárda udvarán cigány húzza. A szerelmesek önfeledten táncolnak. A szülök gyáva jelölt jüket biztatják, miért 32

hagyja, hogy csúffá tegyék? A legény megpróbálja elkérni a lányt táncoló párjától. de az egyszerűen odébb taszítja, hogy majd feldönti a cimbalmot. A szerelmesek táncolnak, konokul tovább. Ellenpont ja a fiatal szerelmesek történetének Kovács számadó és özvegy Sárkányné históriája. Ök nem tudnak szembeszállni a régi rossz szokással. Máshoz, gazdag kérőkhöz kényszerítették a lányt. Kovács magára maradt egész életében. A megözvegyült asszony most felkerekedik és megkeresi megöregedett egykori szerelmét, látni akarja, utoljára az életben. Finom, elégikus, néhány mozzanatból álló képek, az élet egyszerű tényei re vonatkozó szavakból álló mondatok vázolják fel ezt a késői találkozást. Balázs Béla, majd a neorealizmus és az új hullám teoretikusai - és még számosan mások felfedezték az ember arcának fontosságát, sokrétegű jelentőségét a filmben. A Hortobágy szereplőinél is az emberi arc a leginkább élményszerű. A hazugság és csináltság nélküli igaz tekintetek. Jancsi bojtár derűs, huncut mcsolya. a .menyecske arcának tisztasága, természetes szépsége, az öregek sokatmondó barázdái. A

legnagyobb buktatót jelentő beszéd is elkerüli a műkedvelő hangsúlyok veszedelmét. Az elhangzó néhány mondat átélten. tisztán és egyszeruen hangzik. A hortobágyi dalokat Lajtha László gyűjtötte, ő szerezte a film zenéjét is. (Lajtha zeneszerzői munkásságát már ebben az időben Romain Rolland kritikája méltatta Francisországban.) A Hortobágy hiteles és feltehetően teljes kópiáját a Magyar Filmintézet archívuma őrzi. Érdekes felidézni Höllering levelét, melyet a kópia elküldésekor irt: "London, 1968 február Életem nagyon válságos és küzdelmes szakaszában, az 1930-as évek elején Magyarországra, a Hortobágy magányába menehűltem. Ott megnyugvást és a puszták embereiben igazi barátokat leltem. Ez a csodálatos, különleges világ ihletett meg a Hortobágy film elkészítésére. Miután tudom, hogy filmemet a Horthy-időszakban megmásították, ill. megvágták, ezért engedjék meg, hogy tilmem egy eredeti neqatÍvról készült pozitív kópiáját a Magyar Filmtudományi Intézetnek ajándéhozzam. Teszem ezt

annál is inkább, inert tudom, hogy Űnök a magyar filmtörténetben filmemnek és nevemnek naqyon előkelő helyet biztosítottak. Georges Hoelletinq' A kópia-ajándékozás és levél nyilván a rendező egy évvel korábbi magyarországi látogatása nyomán jött létre. Ekkor, 1967-ben a hetvenéves mester ismét ellátogatott a Hortobágyra, többek között Jancsó Miklós és Veress József társaságában. A látogatásból beszélgetés, majd interjú alakult, melyet Veress József a Filmvilágban közölt. Ebben Höllering elmondta, hogy afféle csodabogárnak tartották a díszletszagú műtermekhez és a kabarépoénokhoz szokott pesti filmesek. "Valami baja lehet Hölleringnek : azt filmezi, hogy nő fű" - mondogatták róla. A gonoszkodó bemondásoknál nagyobb nehézséget jelentett, hogy vágóasztalhoz sem akarták juttatni. Mereven elzárkóztak előle, végül nagy nehezen, éjszaka tudott csak dolgozni. Georg Höllering már nagy anyagot f.elvett a Hortobágyon, mikor felmerült benne, hogy a készülő filmnek valamilyen összefogó jellegű

a

33

cselekményszálra kell fűződnie. Nagy tisztelője volt Móricz Zsigmondnak, minden német fordításban megjelent könyvét olvasta. Tudta tehát, hogy ezt a világot jobban ismerő írót aligha találhatna. Történetesen Móricz is ebben az időben kezdett egyre többet foglalkozni a filmmel. a filmírás gondolatával. Az író napokig nézte az elkészült felvételeket. A hortobágyi táj hiteles képe, a számadók, csikósok, pásztorok egyszerű, őszinte emberközelsége nagyon megragadta. A rendező arra kérte Móricz Zsigmondot, írjon egy olyan filmtörténetet. melynek keretében felhasználható az addig felvett anyag, és természetesen az író elgondolása alapján újabb képsorokkal egészítik ki a filmet. Móricz lelkesen vállalta a feladatot. 1935 tavaszán maga is ott járt a filmes csoporttal a Hortobágyon. A film alapanyagául megírta a "Komor ló" című elbeszélését. Rendező és író együttműködése később nem volt felhőtlen. Mindketten szuverén alkotó egyéniségek voltak. Móricz "irodalmi közlő eszköz" -nek tekintette a filmet, Hölleringnek megvolt a maga képi koncepciója. Nehezen találkozott a két elképzelés. A vitánál is nagyobb akadályt jelentett a filmgyártás akkori urainak, a hivatalos 34

kulturális élet vezetőinek szúklátókörüsége, értetlensége és rosszakarata. Az egész korszakra roppant jellemző dokumentum Móricz Zsigmond levélrészlete. melyben a film sorsáról ír, és melyet az író lánya, Móricz Virág közöl Apám regénye círnű könyvében: "Most mikor be kellene fejezni, kifogyott a pénzből, és képzelje, a magyar államtól akat rá kölcsönt kapni. Nem hiszem, hogy lesz valami a dologból, mert három minisztérium küldött ki három tanácsost, hogy nézzék meg, s a kilencek bizottsága egyhangúlag megbotránkozott azon, hogya hortobágyi vásáron a frissen főtt uitslit újságpapírba csomagolják a főző asszonyok. Hát azt mondják; hogy azt nem szabad a hűlföldnek meqtudni, hogy itt milyen vad műueletlenség van ... A kis Wlassich nagyon bájos colt, inikor a cilraszűtben megjelent a képen egy csihás, hozzám fordult, s azt kérdi: 'Hát ezt még hordják?' Azt hiszem, azt képzelte, hogy a Nemzeti Színház ruhatárából e célra hölcsönözték ki a németek. s ők akasztották a legény nyakába. Egy főhülye, akire rá volt bízva a szöueq elolvasása, azt mondta, 'Nem olvastam el csak felét. Nagyon szomorú dolog ez, az egész

ország szégyene. Én, ha rajtam állna, nem is eresztenék be egy külföldit sem a Hortobáavia/ Kűlánben nekem magamnak sincs semmi örömem a filmben, mert a filmesek saját külön szemmel nézik a mesét, s ez a szerenceétlen is úgy átirta az egészet, hogy az én szövegemből semmit sem hagyott meg. Azóta egyet-mást kiharcoltam nála, de sohasem lesz belőle az, ami a Komor ló volt." Am Móriczot a viták ellenére izgatta a film sorsa. Bizonyság erre a Forog a film a Hortobágyon című színes beszámolója a Pesti Napló 1935.' augusztus ll-i számában. Könnyebb volt

36

a dolga Hölleringnek Lajtha Lászlóval, bár eleinte nem akart hallani a kőzreműködésről, és csak az addig felvett anyag megnézése után változott meg a véleménye. Együttműködésük tartósnak bizonyult, a rendező Londonban készült filmjeihez is Lajtha szerezte később a zenét. A viták azóta filmtörténeti adalékká szelídültek. Az alkotók is örökre eltávoztak. De a Hortobágy ötven év távlatából is az élmény erejével tudósít egy rég eltűnt világról. Karcsai Kulcsár István

ESZMECSERE

Üvegbetét vagy filmkultúra ? Beszélgetés Lányi Andrással A televízió megjelenése óta féltik-féltjük a mozi jövőjét. Szembe keIl néznünk azzal a ténnyel, hogy megváltoztak a moziba járási szohások, és ebben a változott helyzetben a már nem is olyan új méditanot jobb partnernek tekinteni, nem elleniélnek. Ezt belátva azonban a mozi és a film sokat emlegetett válsága még nem oldódik meg. Magyarországon különösen nem, ahol az utóbbi években a mozik műhádése meIlett különböző gazdasági és kultúrpolitikai okok következtében a filmgyártás léte is megkérdőjeleződött. Kozismett, hogy az egész szakma válságban pan, s ez kényszerű átalakulást ígér. A hogyanról éppen a viták keIlős közepén tartunk: az azonban aligha vitatható, hogy közönség nélkül képtelenség a lilmgyártás, a magyar film megújhodásában akár csak reménykedni is. Márpedig éppen a közönség, s hozzá a saját életére, a nyílt problémafe1vetésre, a filmművészeti eredményekre fogékony közönség van vészesen fogyóban nálunk (is). Az értelmes iilmnézésre, tudatos befogadásra nevelő iilmhlubolz működésének kérdése talán éppen ezért került újra meg újra előtérbe. Sokáig hiába: míg végül ez év elején létrejött a Magyar Filmklubok Szövetsége. Talán későn, talán épp az utolsó pillanatban realizálódhatnak Schiiier Pál és Lányi András évtizedes elképzelései. Legalábbis ez derül ki az ügyvezető titkár, Lányi András metaforájából. - Ha fölteszem magamnak a kérdést: miért keveredtem én bele az ismert helyzetben a Filmklub Szövetség ügyébe, akkor csak azt mondhatom - végveszélyesetén egyetlen mentség, ha van közönsége a filmnek. Ennek megteremtése azonban a hivatalos struktúrában ma lehetetlennek látszik. Mondok erre egy példázatot.

Van egy kislányom, akinek számára az ital egyetlen értelemmel bír: üvegbetétet jelent, mely az ő állóeszköz-alapját képezi. Teljesen mindegy tehát, hogya háznál Salv us-víz vagy Porto Rico rum fogy, az üveg a lényeg. Kislányom mindenkit a pezsgőivásra készteme. hiszen a pezsgős üveg a legdrágább, számára a legnagyobb haszon. A mi filmgyártásunk is így működik, ugyanez az állami szintű praktikum. Mi azért facsarjuk ki magunkból a szellemi gyümölcslevet. hogy nagyobb legyen az üvegbetét-forgalom. Lényegében nem érdemes és nálunk nem is lehet a filmgyártásban gazdasági nyereségre törekedni, ilyen szempontból tehát be kellene szüntetni a hazai filmgyártást. Nem szüntet jük be, mert kulturális hasznot remélünk tőle: tehát a produkció értelme a gyümölcslé, de a hasznot az üvegbetéten mérjük. Azt is mondhatjuk, hogy a magyar filmre a szórakoztató ipar részeként van szükség, hiszen a szórakoztatás központi célkitűzés. Csakhogy: a nép a külföldi fiJmeken szórakoeik elsősorban, tehát ez sem szól a magyar film mellett. És hogy min szórakoznak az emberek, az sem mérhető pontosan a jelenlegi forgalmazási rendszerben, hiszen irányított kényszerfogyasztás adatai jelennek meg a mozipénztárakban. Ennek az az oka, hogy az alkotó és a néző kőzött van egy hatalmas monopolszervezet. amely az ízlésről. a filmkultúra sorsáról dönt. Azt szoktuk mondani: az emberek ma mást várnak a filmtől. mint húsz évvel ezelőtt (ti. kikapcsolódást, kellemes-izgalmas ingereket, az idő múlatását). Csakhogy ez nem spontán igényváltozás, hanem benne kell látnunk a kereskedelmi és tömegkommunikációs mechanizmusok problematikus eredményét: hogy ugyanis egy közéleti 37

információk közlésére alkalmas kommunikációs eszközből tisztán szórakoztatóipari gépezet lett. Nem a szórakoztatás ellen beszélek persze: csak védeném a film médiumának multífunkcionalitását. Ehhez kell többcsatornás filmforgalmazás. A magyar film éppen abban mutatott tehetséget, hogy közéleti viták terepévé válhatna. vállalkozhatna Magyarország fölfedezésére, képes lenne egyéni arculatú nemzeti filmművészetet is teremteni. A funkciók összemosása miatt ez a képessége befulladt. 1969 és 1975 között lényegesen több és eredetibb és rázósabb filmalkotás született a stúdiókban (a BBS-t is ideszámítva), mint a "boldog" hatvanas években: a magyar film kezdett következetesen előrehaladni a beindított úton. Ennek a fejlődésnek a belső logikája differenciálódást igényelt, hiszen a tömeg szórakoztatás és az érvényes kifejezésönkifejezés nem érvényesülhet egyszerre. Ritka tünemény az, amit Adorno a Varázsfuvola pillanatának nevez: tehát amikor a kellemes összhangzat és az emberi állapot érvényes kifejezése egybeesett. Azóta nem rosszabb a zene; csak tudomásul kell vennünk, hogya művészet kritika az életünk felett, a szórakoztatás-szórakozás viszont önigazolás: és egy műalkotás nem tud egyszerre kritika és önigazolás is lenni. Ezért gondoltuk úgy, hogy a magyar film és a filmművészet egyetlen esélye egy alternatív, nem haszonelvű forgalmi hálózat létrehozása. - Ez azt jelenti, hogyafilmklubok együttese létre tudja hozni ezt az alternatív hálózatot? - Természetesen nem: de az adott intézményrendszerben csak ehhez tudtunk hozzányúlni. - Mert jelenleg a filmklubok sem töltik be funkció julwt? - Pontosan: a filmklubok jelenleg a saját kritériumaiknak sem tudnak megfelelni, tehát nem azonosak önmagukkal. Az egyik ilyen alapkritérium például a filmklub számára az öntevékenység, a szabad választáson alapuló, minőségi filmnézés. Erről ma szó sincs, hiszen a választék hihetetlenül korlátozott. A meglévő filmek állománya is szűkül: az archívumi filmek mennek tönkre, lejárnak a jogok, a megújításra nincsen fedezet, a Mokép nyereségorientált, behozatalának ezért számokban ki sem fejezhető töredéke szólhat a kluboknak. Vagyis már a filmhez jutás ellehetetleníti a programösszeállítást. A magyar filmklubok jelentős része a Mokép által az adott évben a Kortárs Filmklub-hálózatba sorolt 8-10 filmet vetíti, tehát központilag meghatározott programot. Ez ugyanis sokkal egyszerűbb a filmellá38

tásról gondoskodó moziűzerni vállalatoknak. szervezésileg és gazdaságossági szempontokból egyaránt, mint kielégíteni mindenkinek az egyéni elképzelését - e vállalatok becsületére legyen mondva, időnként így is próbálkoznak valami eredetiséggel. Ugyancsak a filmklub kritériumai közé tartozik, hogy az szabadon szerveződő rnűvészi közösség, me ly közösség - mint említettem - az öntevékeny és minőségi filmnézés alapján jöhet létre, hiszen a passzív filmnézés nem teremt kőzösséget. Hogy ez a közösség szellemi aktivitás lehessen, ahhoz vezetői, előadói gárda kell: ezeknek az embereknek dolga beavatottá tenni a klubok közösségét, ők a katalizátorai az ízlésfejlesztésnek. a közös gondolkodásnak. Nálunk ma alig vannak szakemberek. Egyesek számára a klub-munka fizetéskiegészítést jelent: jól-rosszulleadnak egy ismeretanyagot, de hiányzik belőlük a személyes mondandó. Márpedig enélkül jobb, ha hazamegyünk. - A Magyar Filmklubok Szövetsége tehát a felsorolt kritériumokat helyezi majd vissza "eredeti joqaikba", gondolom. Ehhez sok anyagi eszközre is szükség van, melyről a hultúrpolitika gondoskodik? - Anyagi helyzetünkről csak annyit, hogy összes bevételünk a jelenleg mintegy 5-600 főnyi tagság évi 100-200 forintos tagdíja. A Filmfőigazgatóság a mai napig egyetlen vasat sem áldozott ránk. Anyagi eszközeink tehát: a kalapozás, a házalás; ennek eddig eredménye szinte alig volt, sőt, még ígéretet is csak módjával kaptunk. Végül is egyetlen eszközünk van: a tagok szellemi kapacitása. És pont. És ez sem sok, legalábbis nem elég, tehát újabb és újabb szellemi kapacitásokat kell megnyernünk és bekapcsolnunk a filmkultúra körébe, szembenézve a kialakult helyzet legpregnánsabb szellemi jelenségével: hogy ugyanis a film kiment a divatból. - A külső-belső lehetetlenségek ellenére a feladatok mégis adottak és megoldásra várnak: beszéljünk tehát újra a gyümölcsléről, belátva, hogy nektek még az üvegbetétből sem jut. - Alapvető kérdés a klubok számára a filmellátás ésszerűsítése, meg szervezése. Tehát hogy megkönnyítsük a meglévő filmkészlethez a hozzáférést, másrészt próbálkozzunk az állomány bővítésével. Az elsőben előrelépés történt. Bán Róbert kezdeményezésére elvben megállapodás szűletett, hogya Magyar Filmintézet és a Mokép közös Filmklubellátó Irodát létesít. Ezentúl megszűnik minden szankció, me ly előírná egy-egy filmklubnak. hogy milyen fil-

mekből állíthatja össze sorozatait. A Horváth György vezette Irodában a megszerezhető filmek teljes listája áll a klubvezetők rendelkezésére, függetlenül attól, hogya film az Intézeté vagy a Moképé. Elkészült egy bő ajánlójegyzék is. Vagyis: a filmklubvezető választ, egy helyen leadja a megrendelését, aztán a filmek diszponálása már nem az ő dolga. Reméljük, hogy ez az összehangolt, jobban szervezett munka már nagy segítség lehet a klubok működésében, a szabad választásban. Sajnos, a meglévő filmállomány igen szűkös. A bővítesre a Filmintézetnek nincsen pénze, a Mokép behozatalának bizonyos százalékában nyitott a mi Szövetségünk javaslataira. Hogy ez hány százalék. az harci kérdés. Csak klubforgalmazásra szeretnénk jutányos áron behozni filmeket külföldi archívumok ból és klubokból. A Soros-alapítvány tól kértünk a beszerzéshez devizát, melynek ellenértékét forintban kitermelnénk. Külföldi klubok számára csereprogramokat akarunk összeállítani kereskedelmi (tehát: üvegbetét) szempontból alkalmatlan magyar filmekből. Folyamatban van jogosítványunk kibocsátása, hogy fölvehessük a kapcsolatot külföldi partnerekkel. A bővítést célozza, hogy sorozatokat tervezünk és ajánlunk magyar amatőrfilmekből és tv-filmek ből is: a terjesztésben technikai előrelépés lehetne a videokazettán való megjelentetés, csakhát a sokszorosítás költség és probléma: talán éppen a televízió vállalhatná. Ami a szellemi kapacitás biztosítását illeti, célunk kettős: egyrészt meg kell nyernünk a filmet kedvelő, a művészet terén jártas embereket, hogy beszéljenek filmről : másrészt nincs mese. meg kell találni a mostani bölcsészek, a leendő tanárok és népművelők közül toborozva azokat az embereket, akikből a jövőben filmklub-vezetők lehetnek, akik talán abban is segíthetnek, hogy az iskolába bevigyük a filmet. Elkészült a tervezete egy filmklub-vezetői továbbképző tanfolyamnak. Három nyáron keresztül egyhetes intenzív szemináriumokat szervezünk, ahol filmelmélettel, fílmtörténettel és klubvezetői módszertannal ismerkedhetnek a résztvevők. Sok filmmel és színvonalas előadókkal számolunk. A szemináriumokat év közben konzultációk egészítenék ki, melyek terepét az ősztől Budapesten működni kezdő bázisklubok adhatják. A Műcsarnok Moziklub párhuzamos két programmal nyit: "A szocialista avantgardtól a szocialista realizrnusiq" cimet viseli az egyik, a másiknak a témája pedig az "Új manierizmus és az új szecesszió a film-

művészetben", Atvesszük az Egyetemi Színpadon a Jean Vigo Filmklubot, ahol a magyar dokumentum- és dokumentarista filmirányzatokkal foglalkozunk; az első félévben a módszerek és a dokumentumok állnak az érdeklődés előterében, a második félévi program tematikai hangsúllyal Magyarország fölfedezéséről szól. Az Egyetemi Filmtárlat ugyancsak az Egyetemi Színpadon működik . "Mégis, kinek a valósága?" alcímmel Kant Emmanuel filmszínházába invitáljuk az érdeklődőket, ezt követi a "Kafka köpenyéből", í11etve a "Dr. Freud Zsigmond moziba megy" círnű két sorozat. A Lágymányosi Közösségi Ház Kelet-Európai Fílmklubjába kéthetenkénti váltásban két sorozatot kínálunk : az első félévben elfeledett filmeket szeretnénk "újra felfedezni" az 1969 és 1975 közötti magyar filmtermésből ("Nyom nélkül?"), illetve lengyel filmművészeti programot mutatunk be ("Robbanásveszély") ; a második félévet egy grúzörmény áttekintésnek szenteljük, egy másik sorozat pedig a magyar filmművészet nemzeti jellegét kívánja bemutatni. Már működő hagyományként segítjük a Budapesti Művelődési Központ filmklub-vezetőképző tanfolyamát ez eddig két évenként végbizonyítványt adott engem ez őszintén szólva hidegen hagy, de a munkát fontosnak tartom. - A filmklubok jelenlegi és majdani közösségeit jó lenne minél előbb, mondjuk már középiskolás korukban "elkapni", megnyerni a film számára. Erre a hamvába holt filmesztétika oktatás nem igazán alkalmas. - Éppen ezért kidolgoztunk egy .tervet a filmművészeti oktatás helyének megtalálására a középiskolai oktatásban. Éspedig konkrétan a történelem tantárgy oktatásához kapcsolva. Egyelőre nem a rendes tantervbe illeszkedő fílmoktatást javasol unk. A fílmesztétikai nevelést klubszerü, iskolán kivüli, lényegében szakköri időn kivüli tevékenységként képzeljük egyébként ugyanis csak a harmadik-negyedik osztályban lehetne elérni. fakultáclót. akkor, amikor a diákok az egyetemi előkészítő fakultációkat veszik föl. A másik lába ennek a tervezetnek: mivel a film kommunikációs eszköz, ezért a meglévő tan tárgyak ban (történelem, filozófia, nyelvtan, irodalom) szeretnénk megjelentetni ezt a médiumot. Nem gondolhatunk arra, hogy az egyes szaktanárok hirtelen szakértőivé válnak ennek a területnek, csak azt szerétnénk, ha szemleltető eszközként használnák a filmet mint a kommunikáció-elmélet alapkérdéseit szemléletesen oktató segédeszközt. Ehhez segítséget is kívánunk adni: a Szövetség értesí39

tője, a Híradó első számában például közlünk egy módszertani tanulmányt és filmlistát arról, miképp lehet a történelemoktatásban fölhasználni a filmet. Remélern. hogy a kísérlet már ebben az évben elindulhat. - Hogyan segítheti a Szövetség a fiImklubok szerveződését, szervezését? - Mi elsősorban abban segíthetünk, hogy kapcsolatokat teremtünk az elszigetelt klubok között. Hogy biztosítj uk az információs csatornákat. Hogy segítjük a programok kialakítását. Hogyegységesen képviseljük az egymástól a jövőben tán nem elszigetelt klubokat. hogy fórumot biztosítunk az érdekeiknek talán hatékonyabbak leszünk, mint egy-egy klub önmagában. Arra nincs apparátusunk. hogy mi szervezzűk az új klubokat - egy ügyvezető titkár és még két-három félállású ember az összlétszámunk =, de az alakuló vagy meglévő filmes közösségek nevében és érdekében módunk van fellépni. Éppen ezért szeretnénk létrehozni a megyékben és Budapesten is a Szövetség öntevékeny szervezeteit. Mi kezderrtényezők kívánunk lenni: szervezni azt, hogy a filmbarátok

r.:;;.~ffi\ AZ AKADÉMIAI llllnmlllJ KÜLÖNLEGES

megtalálják egymást, és kölcsönösen kitalálják a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő szervezeti formákat. Most öt-hatszáz tag unk van, bár számuk folyamatosan nő. Közvetlen kapcsolatot tartunk velük, értesítjük őket a szolgáltatásainkról, az évi közgyűléseken pedig közvetlenül is érvényesíthetik akaratukat, elképzeléseiket. De hangsúlyozom: nem hatszáz ember szövetsége vagyunk! Csak rajtuk keresztül tartjuk a kapcsolatot a klubokkal. Egyének szövetsége vagyunk tehát, nem kluboké : így a Szövetség még véletlenül sem válhat bürokratikus szervezetté, mely szervezeteket kapcsol össze. Ugyanúgy magánemberek spontán összefogása ez, mint minden egyes öntevékeny klub. - Mit nyújt tehát tagjainak a Szövetség? - Nemcsak a tagjainknak, hanem rnindenkinek szól ez: hogy tudást, kapacitást, szervezést, összefogást akarunk adni mindazoknak, akiket még érdekel a filmművészet, a magyar film ügye. Akiknek a gyümölcslé a fontosabb, nem az üvegbetét. Bányai Gábor

KIADÓ KÖNYVÚjDONSÁGAIBÓL

Józsa Péter AZ ESZTtTIKAI tLMÉNY NYOMABAN Művészetszociológiai és szemiotika i tanulmányok Sajtó alá rendezte Józsa Péterné 278 oldal. 40 táblázat : 17x25 cm Kötve 70,- Ft

AJÁNLJUK!

KíNAI FILOZÓFIA Ókor Szöveggyűjtemény Válogatta, fordította, a bevezetéseket és jegyzeteket írta Tőkei Ferenc 3., változatlan kiadás Filozófiai írók tára. Új folyam 22-24. 1. kötet: 401oldal: 14x21 cm 2. kötet: 423 oldal 3. kötet: 380 oldal Kötve együtt 250,- Ft

Már megrendelhető a reprint-sorozat következő kötete: ATIlLA ÉS HUNJAI Szerkesztette Németh Gyula. Kb. 330 old. Ara kb. 150,- Ft A fenti kötetek megvásárolhatók a MAGISZTER Akadémiai Könyvesboltban (Bp. V. Városház u. 1.) vagy megrendelhetök az alábbi címen: 1363 Bp. Pf. 24. Akadémiai Kiadó Kereskedelmi osztálya

40

MŰTEREM

Lélektörténetek Elmélkedés M acskássy Katalin rövidfilmjeiről Remélem, hogy a Tóth az enyém lesz Lloyd DeMause, alélektörténet elnevezésű tudományág megteremtője és legfontosabb képviselője, alapvető könyvében a "társadalmi naqycsoportokon végzett pszichoanalízisként" definiálta tevékenységét. Történelmünk alakulását pedig az egyes generációk közötti pszichés kapcsolatok minőségéből és azok örökségeként vezeti le. Az amerikai tudós feltehetően mit sem tud arról, hogy Budapesten él egy rajzfilmrendezőnő, aki hasonló elvek illusztrációjaként készíti sóhajtásnyi hosszúságú filmjeit. Idén már másfél évtizede. Nehéz konkrétan meghatározni, hogy melyik az a társadalmi réteg, amelyiknek az álmai és a sorsa leginkább foglalkoztatja Macskássy Katalint. Két leghíresebb filmjére gondolva sokan ráfelélnék. hogy a gyerekek. Esetleg azt is hczzátennék. hogy a cigánygyerekek. Csakhogy akkor mit kezdjünk a magányos életét végigrajzolgató Lenke nénivel. az Az már nem igaz naiv festőivel. a Családrajz című tévéfilm gyermekmonológjaival, amelyek végső soron legszilárdabbnak hitt társadalmi kiscsoport jaink, a családok funkciótlanságáról vallanak, vagy a Testünkkel, ami szervezetünk fiziológiai alapegységeivel ismerteti majd meg gyerekeinket és az érdeklődő nézőket? És akkor még nem említettem az Ünnepeink fájdalmasan zavaros vallomásait, amelyekben menthetetlenül összekeveredik a doberdói és a világosi csatamező, meg a Téli Palota bevétele Buda viszszafoglalásával. Történelmi és testi-lelki azonosságzavaraink adják Macskássy filmjeinek témáját, és a

szimptómák pontos bemutatásához kellenek csak neki társadalmunk azonos helyzetű, érdeklődésű szubkultúrái vagy kiscsoport jai. Társadalmi biztonságérzetünk elvesztésének processzusát és nyomait kutatja. "Még ma is érzem édesanyám kispárnájának aszagát" - vallja be elandalodva Lenke néni, aki azzal magyarázta rég felbontott házasságának sikertelenségét, hogy férje "más" volt. mint ő. A Családrajz egyik gyerekhangja azért szereti családjának tagjait, mert velük "egy vérből való". A film végének álomvilágába beevező csónakosok pedig minden rajzfilmes számára Jean Franccis Laguionie csodálatos filmjének, az Atkelés az Atlanti-óceánonnak házastárs-evezőstárs hőseit idézik: ők konkrét és metaforikus értelemben egyaránt együtt eveztek át a közös élet Atlanti-óceánján. Ennek az érzésnek a hiánya okozza Macskássy Katalin hőseinek tanácstalanságát: nem tudják, hogy kivel-kikkel eveznek közös csónakban, vagy ha tudják, akkor nem biztosak afelől, hogy vajon nem kell-e szégyenkezniük utastársaik miatt. Persze logikusan vetődik fel a kérdés: ugyan kik előtt kellene szégyenkezniük? Természetesen a társadalom többi evezőpárja fölött vizslató tekintetek előtt, amelyek fényei ben nem veszik észre az övékkel azonos tanácstalanságot. Nem adatott meg nekik vagy életük során elveszett - a csónakokra való rálátás képessége, az a biztonságos magaslat, ahonnan nézve - a lényeget tekintve minden csónak helyzete egyforma. (Ez az ok, hogy fel sem merül a "Hová evezünk?" logikus kérdése.) Szabó István második játékfilmjének, az Apának vége, a folyón átúszni vágyó magányos tömeg képe jut eszembe Macskássy 41

Mi

lenne

Budapesten.

ha ...

Combnyomásra

Az már

nem igaz

filmjeit nézve, de látomásai már nem szűkíthetők a "generációs ellentétek" felületes címszava mögé, és hiába keresnénk .filmjeiben a korai Szabó naiv hitét is. Akkor már sokkal inkább rokonítható Kovásznai György okos, szubjektiv szocio-rajzfilmjeivel (Rügyfakadás, Kör-

41

úti esték, Habfürdő, és a Lisziák Elekkel közösen jegyzett Riportté}, de Kovásznai maga is tagja volt egy sajátos. nagykörúti módon egzisztencialista szubkultúrának. Emellett, festőművészként sokkal testközelibb viszonyban élt saját filmképeivel. Inkább belülről dolgozott. mint a vizuális és auditiv képeket hidegen szervező Macskássy. Az utóbbi hősei már régen nincsenek önmaguk hamis tudatába zárva - és ez külőnbözteti meg őket a korai Szabó-hősöktől =, de nem tudják, hogy hol és miként kapcsolódhatnának be a közős játékba, hogy van-e számukra egy megkülönböztetett vagy legalább megtűrt hely a nagyobb közösségen belül. Nincsenek Illúz ióik, apatikusan mérik fel szerénynek tűnő lehetőségeiket vagy számolnak le örökre elmulasztott esélyeikkel. "Amikor a Nap lenyugszik, ki állíthatja meg" - mondja bölcsen egyik komlói ciqányhőse, majd gyorsan hozzáfűzi, mintegy az idealisták kedvéért: "Ez a kedvenc kőzrnondásom." Ez a filmhős akkor még általános iskolai tanuló volt, és feltehetően nem is lépett soha "magasabb" osztályba. Hozzá hasonló természetességgel beszélt iskolatársa arról. hogy milyen "szép, piros" vér folyik fízetésnapokon a telepen lévő kocsmában, és mondta egy felszolgálónak készülő kislány, hogy kedvenc festője. Paul Klee. De ne csak cigányokról essék szó! "Nem, nem sikerült az életem, hát be kell lássam" - csevegi, csacsogja, csevereszi csendes beletörődésseI Lenke néni azt a mondatot, ami a filmrendezők többségénél zokogásként törne elő. Macskássy hősei és hősnői ugyanis eleve elrontott, elrontásra ítélt életre születtek. Lenke néni története annyiban képvisel sajátos szint Macskássy filmjei közott. hogy az ő tragédiáján túl egy történelmi-társadalmi receptrendszer használhatatlansága mellett voksol a film, sőt minden olyan "halálbiztos" életforma-recept ellen, amelyik falvédőn. hirdetésekben vagy tudományosnak hitt "törvényeket" felállítva, garantált boldogságot, érvényesülést stb... ígér naiv követőinek. Macskássy filmje csendes szomorúsággal, megértő tűnődéssel utasít el minden olyan életfilozófiát, amelyik a társadalomban élő egyén boldogságát kizárólag analógiák követéséhez köti. "Egy meg nem értett asszony voltam" - mondja költői öniróniával Lenke néni =, "annak minden szőrnyű, regénybeli következményével együtt" - folytatja a megkezdett gondolatot mazochista gúnnyal. "Örökérvényű életbölcsességek" nemcsak ilyen metaforikus szinten voltak jelen ebben a filmben, de konkrét társadalmi parancsok formájában is,

amint hol képeslapok. hol napló- és emlékkönyvbejegyzések, hol atyai, udvarlói. majd férji intelmek formájában próbálták gúzsba kötni velük. előbb a formálódó kamaszlány. később a fiatalasszony természetes vágyait. Az álmok és a természetes vágyak megtörése szempontjából kulcsfontosságú alkotás a Gombnyemásra. Ebben az 1973-ban készített és több fesztiválon is sikerrel vetített filmben a rendezőnő és munkatársai már a film elején közlik velünk, hogy különböző korosztályokhoz tartozó fiatalok vallomásait látjuk és halljuk majd arról, hogy milyennek képzelik jövőjüket. Felhívják a figyelmünket arra, hogy a vallomásokban milyen gyakran fordul elő a "gombnyomásra" kifejezés. Számomra messze nem ez a film tapasztalatai közül a legmegdöbbentőbb. Nem a kifejezés gyakoris·ága, hanem a gyakoriság megoszlása: hogy mennyivel többet használják az idősebb gyermeki korosztályok. És mennyire pótszerként. szellemi tunyaságból, fantáziájuk szegényességének palástolása céljából. Elképesztő látni és hallani, hogy már az általános iskolások között is mennyivel uniformizáltabb. receptszerűbb, "földhözragadtabb" elképzelésekkeI indul a jövőnek a felsőbb korosztály, mint a kicsik. A kicsiknél még lehet találkozni "őrült", "anarchikus" álmokkal és elképzelésekkel. és furcsa módon, legszürreálisabb elképzelésük is emberarcúbb, mint a pár évvel idősebbek oly egyforma és oly szegényes, de a primitív képregények szintjén automatizált jövőt sejtető jóslatai. Lehetne az alkotók szemére vetni. hogy bizonyára ők válogatták az idősebbek álmait kevesebb invencióval, esetleg több prekoncepcióval. mint a kisebbekét. Szemükre vethetnénk. ha nem sejlene fel Horváth Adám emlékezetes Jancsó portréfilmje. amelyben Jancsó is különböző korcsoportokhoz tartozó fiatalok kérdéseire válaszolt, és az ő szereplésük is életkoruk növekedésével fordított irányban volt érdekes. A "robot" volt akkoriban a kulcsszavuk, amit egy teljesen korszerűtlen, maradi világkép részeként próbáltak funkció ba helyezni. Furcsa módon, Macskássy Katalin az image és a funkció kritikus szembehelyezésével édesapja két korábbi filmjének (Peti és a gépkutya, Peti és a gépember, 1963, mindkét film társrendezője Várnai György) szellemét idézi, amelyekben játékos formában ugyan, de már ő is kifejezte aggodalmát az említett képzeletzavarok miatt. Paradox, hogy Nekem az élet teccik nagyon (1976) embertelen kalandokról beszámoló cigánygyerek-hősei élnek a legharmonikusabb bé-

Nekem

az élet teccik nagyon ...

Lenke

néni

CsaIádrajz

kében környezetükkel. mert életformájukat véqzetszerűen behatároltnak és megváltoztathatatlannak fogják fel. és ennek megfelelően nem életkörülményeik keresésével. hanem értelmezésével vannak elfoglalva. Ez az életfilozófia vezethette el őket a számunkra kegyet-

43

szerkezet tudatos kontrollja vagy természetes, létfenntartó mechanizmusaí. A biológiai automatizmusokig és az álmokba rejtett, bizonytalan vágyakig jutott. Az előzőeket nem, vagy csak ritkán érzékeljük, az utóbbiakat még ritkábban tudjuk megfogalmazní. Legfeljebb ilyen, setesután szégyenlős kifakadásokban. mint hogy: .ReméIem, hogya Tóth az enyém lesz."

Varázslat és tündérmese

Testünk

lennek tűnő, de az ő életükben feltehetően mindennapos. megszokott események esztétikai minősítéséhez (szép, piros vér stb.). Éppen az adottnak tekintett, elfogadott élettér értelmezésének képessége állítja öket szembe Macskássy többi filmjének tájékozódásképtelen hőseivel. kilátásaik. helyzetük és személyiségük irányultságát és értékelését illetően teljesen tanácstalan riportalanyaival. Például az Ünnepeink szereplőivel, akik a múlt és félmúlt történelmének őserdejében tévelyegnek, illetve végzetszerű istencsapásaként látják családjuk életét és általában a családi életet (CsaIádrajz). Macskássy Katalin e két filmje kiábrándultabb, és nyilván ezzel függ össze alkotómódszereinek jól megfigyelhető változása, a vizsgált összefüggések körének tudatos szűkítése. A Nekem az élet teccik.naqvon cirnű filmmel lezárta azoknak a műveknek a sorát, amelyek totális összefüggéseket vizsgáltak DeMause profeszszor kategóriájával élve, anagycsoportok pszichoanalízisét egyre kisebb csoportok, sőt az azokat alkotó egyének mentálhigiénés vizsgálatai követték. Mintha a zűrzavaros, el szomorító tablók után Macskássy Katalin azokat a fogalmakat, tudatsejteket. parányi alapegységeket kutatta volna, amelyekkel még meggyőzően tettenérhető a személyiség illetve az élettani

44

Macskássy Gyula egyik filmhőse, az eredetileg a Takarékpénztár szolgáltatásainak népszerűsítése érdekében világra hozott Okos Lány határozta meg ezekkel a szavakkal a rajzfilmet. Már az idősebb Macskássytól is hiba lett volna a fenti szavakkal jelezhető, szűken vett rajzfilmes műfaj sajátosságait számon kérní. Macskássy Gyulát sohasem érdekelte a múfaj sajátosságait kizsákmányoló bűbáj (mint Walt Disney t például), hanem csak azokkal avarázslatokkal foglalkozott, amelyek eredendően a műfaj sajátosságait képezik. Ebben a tekintetben a lánya tovább lépett, mint Ő. Az ő bűbájossága abban rejlik, hogya műfaj sajátosságainak körét és hatékonyságát kiterjesztette. Megkülönböztethetően sajátos. öntörvényű filmjei furcsa "dokumentáris álomvilággá" állnak össze, és műfaji besorolásuk szinte lehetetlen. Ha szemléletének filmtörténeti gyökereit kevessük, akkor Flahertyig kell visszanyúlnunk. akit legalább annyira érdekelt Nanook személyisége, mint életkörülményei; Jean Rouch Afrikában készített filmjeihez. amelyekben oly meggyőzően keveredik a mitikus és a dokumentáris világ; Rogosin iszákosaihoz. a kanadai Pierre Perrault-hoz, és itthon megint csak Kovásznai György filmjeihez. Vele filmkészítő szemlélete annyiban közös. hogy őt sem a problémák érdeklik elsősorban, hanem az egyes problémák körül ősszesűrűsődő emberi élmények elegyitésének varázsa. Sajátos helyet foglal el hazai animációs filmeseink között abból a szempontból is, hogy nem a csoporthierarchia csúcsán tevékenykedő animátor mentalitásával rendezi filmjeit, hanem szervező, montíroz ó koordinátorként. aki elsősorban szemléletével. stílusával és ízlésével befolyásolja a közös munkát. Ez a - szó szoros értelmében vett - rendezői magatartás itthoni kollégái közül egyedül Vajda Bélával és Reisenbüchler Sándorral rokonít ja (akik, furcsa

mindketten dokumentumfilmesként kezdtek, ilIetve annak tanultak.) Hármukon kívül csak a filmjeit sajátosan irányító Gémes ellenpontozza még a klasszikus értelemben vett animátor-rendezők hazai túlsúlyát. Sok szakmabeli kifogásolja Macskássy Katalin filmjeiben, hogy "hozott anyagból dolgozik", azaz nem ő tervezi-rajzolja művei grafikai virágát. Akik emiatt bírálják munkáit, azok nem értik művészetének lényegét. A kendőzetlenül személyes audiovizuális megnyilvánulás lehetösége, amelyet filmjei szereplőinek biztosít, hitelesíti filmjeit, emeli partnereivé azokat, akik egyébként csak riportalanyai lehetnének. Nem tudom, hogy milyen színvonaIon rajzol és animál Macskássy Katalin, de nem is érdekel. Abban viszont biztos vagyok, hogy amennyiben saját grafikáit rakná a dokumentum szövegek alá, azzal azt a hatást érné -eL mintha profi színészek szájába adna vallomásokat. Amely módszer természetesen, önmagában véve nem lenne alacsonyabbrendű, művészietlen vagy feltétlenül hiteltelen. de bizonyosan egészen más típusú, más műfajú filmeket eredményezne. Ezeknek a gondolattársításoknak a szükséges és logikus könyörtelensége adja talán a legkikezdhetetlenebb rangot Macskássy Katalin tevékenységének. És még valami ... Sokan és sokszor meditálgattak már a kollektív filmkészítés katartikus hatásáról és ennek a katartikus állapotnak a jelentőségéröl, személyiségformáló szerepéről. Többnyire bölcsészkari sterilitással. Macskássy Katalin alkotásai aktív, műkődő eredményei és lenyomatai egy-egy ilyen folyamatnak. Nem lila hipotézisek, hanem építő tapasztalatok nézöknek és résztvevöknek egyaránt Antal István módon,

MACSKASSY

KATALIN

A Zeneműkiadó ajánlata: GROVE MONOGRÁFIÁK A sorozat könyvei a 20 kötetes angol Grove lexikon zeneszerző címszavainak könyvvé önállósult magyar változatai. Szerzői az adott témakör elsőrangú, nemzetközileg elismert kutatói. A szövegek a jó könyv módján közérthetők. olvasmányosak. nyelvezetük egyszerű és világos. Az egyes kötetek törzsanyaga életrajzot, műelemzést, életműértékelést magában foglaló kisrnonoqráfia, ezt minden fontos adatot tartalmazó részletes mújegyzék és bibliográfia egészíti ki. A sorozat 1986-ban megjelené. kötetei: S. Sadie: MOZART Ford.: Habermann G.

J. Kerman-A. Tyson: BEETHOVEN Ford.: Révész D.

Grove nwnogmfiák

MOZART Stanley Sadi:

FILMJEI

Mi lenne Budapesten. ha ... (1970) 2 db reklámfilm a VOR számára (1972) Gombnyomásra (1973) ..Azmár nem igaz (a •.Népek meséje" nemzetközi vállalkozás részeként) (1974) Nekem az élet teccik nagyon (1976) A gyermekek jogai (az UNICEF-nek, a "Gyermekek éve" alkalmából) (1978) Lenke néni (1980) Űnnepeink (1982) Családrajz (1983) Testünk (1985)

4S

HISTÓRIA

A némafilm öreg szerelmese Azok, akik ugyanolyan megszállottak voltak. mint Ö, jól ismerték. Filmesek. filmtörténészek, a múltat kutató írók bukkantak fel a kis óbudai lakásban. Járt itt rádióriporter. ujsaqrro is megfordult a házban, amatőrfilmet forgattak róla. Weiser Nándor, az egykori óbudai kérnényseprő mester és mozizonqorista, némafilmek szenvedélyes gyűjtője pedig készséqesen hozta a filmeket a század elejéről, és ha akadt alkalmi kisegítő, aki kezelte a régi vetítőgépet, ő maga odaült a zongorához, és felcsendült "A szeretőrn egy szerecsen", a "Náni, náni", vagy éppen a "Weiser polka", úgy mint régen a Batthyány mozgóban, az Anna templom szomszédságában, vagy a Palotában, a Krisztina körúton, nem messze a Budai SzÍnkőrtől. - A Scalában is játszottam, szemben a budai postapalotával. Kevesen tudják. hogy volt ilyen mozi Budán. Agya mellé rögzítve ott állt a régi vetítőgép. ha felébredt, erre esett először a pillantása, este ezzel aludt el. Szemben a fal egy részét sima fehérre meszelték, ez volt a "vászon", előtte állt a régi zongora. A mozikban sz ínes, szélesvásznú filmek peregtek, a lakásokban tévékészülékek viUogtak, de itt egy fél évszázadot mentünk vissza az időben. Már lement a "tanulmányos kép", Passau és a 46

Duna, White szigetéről pergett egy "látkép", azután ennek is vége lett, és megjelent a felirat: Az anya. Pathé-dráma 1910-ből. Anya ül a szebában. varrogat. (A zongorán a rnelódia . "Ezűst csengők, csengők"). Kislánya felfelmászik 'az ablakpárkányra, hiába húzza vissza többször is a mama, végül kizuhan. Anya felugr~k, őrjöng. Az utcán néhányan körülállják a lezuhant gyereket. A kapu alól előbukkan az anya, szívéhez kap, haját tépi. Temetőkapu, cilinderes, komor férfiak viszék a kis koporsót. Felirat: "Egy évvel később." Szoba, mint a kezdő képben. Anya rongyos, arca puffadt, viliog. Üveg, pohár az asztalon, állandóan iszik. Atkopirozott képben megjelenik a lánya, majd a vízió szertefoszlik. Park. Gyerekek játszadoznak. A részeg anya közöttük tántorog, simogatja őket. Egyet az ölébe vesz. (Zene: "Még csipkés pólyát ... "). Attűnés . saját lányát látja a kislány helyében. A kép visszaváltozik: idegen kislányt ölelget a részeges, rongyos nő. Tömeg bukkan elő, felháborodva kergeti. Anya elesik, összeveri rnaqát. Kórház: két angyali jóságú ápolónő gondozza az anyát. Elmennek. Az ágy végében újra felbukkan vízióként a 'kislány. Anya felül az ágyon, kitárja karját feléje, azután visszahanyatlik, boldog mosollyal az ajkán meghal.

Borúra derű! Vidám kép kővetkezik. A gépÍrókisasszony. (Weiser bácsi így jelenti be: "Az írógépkisasszony"). Ez is Pathé produkció, 'amit kőnnyű megállapítani, mert a gyár emblémaja, a kakas, rnint minden filmjükben, ~tt is felbukkan valahol a diseletben. a bútorokban. függönyökben, faraqva, hírnezve. elrejtve. Szóval megjelenik a gépírókisasszony, bájosan mosolyogva, de mindenhol molesztálják a férfiak. Főleg az írnok és a szolga üldözik szerelmükkel. Hiába vándorol szobáról szebára. nincs menekvés. De talán mégis. Az igazgató szobájában. Hohó, persze az igazgató is csak férfi! De a kisasszony nem enged, egészen addig, míg a direktor szabályosan meg nem kéri a kezét. így már mindjárt más, puszi a jutalom. Keservesen néz az írnok és a szolga, a kisasszony meg a háttérben kikacagja őket. Még egy dráma, a Megtérés. Gazdag család. Bájos kislány aludni tér. A szűlők a kandallóba helyezik Télapó ajándékát. Elmennek hazulról, az utcán rongyos csavargó toppan eléjük, kéreget. Elkergetik, a csavargó öklét rázza utánuk, majd bemászik az ablakon. A szobába jut, ahol a kislányt láttuk az előbb. A torzonborz, nagyszakállú csavargó lop, minden mozdíthatót összeszed, letépi a függönyt. Váratlan febirat. "A kislány álma". A

Laurel és Hardy - Stan és Pan

Nagyvárosi

lények, 1931. Chaplin és Hany Myers

47

némafilm halála volt ez az év. Mozik tartalék műsorait vette meg, vidéki filmszínházak anyagát, fel oszló kölesönzők rnozqóképeit. Csak némát. Mindig csak némát, 'Egyedül a némafilm érdekelte élete végéig. 1938-ban háza pincéjében negyvenszemélyes mozi volt. Ingyen játszott, passzióból a környék gyerekeinek, belépődíj at soha nem szedett. A második világháborúban, Budapest ostromakor tönkrement a páratlan gyűjtemény nagy része. Tíz mázsa, ötszáz doboz film égett el az udvaron, a filagóriában, amíg Weiser bácsiék a pincében voltak. Kimerészkedve. a lakók segítségével megpróbálták oltani, havat raktak rá, de reménytelen volt minden. Weiser bácsi ettől kezdve nem tudott másra gondolrui, mint az elveszett filmekre. Kopott, keményfedelű kis füzetét gyakran előszedte, lapozgatta. A reqi gyűjtemény teljes listáját. Ilyen csoportositások voltak benne:

Harold

Lloyd a Most

vagy

soha/

címü filmben

(1921)

Vígjáték és burleszk sláger Dráma és életkép sláger Tanulmányos képek Mi rninden szerepelt ebben a könyvben! Chaplin-filmek: A cirkusz, Nagyvárosi fények, a accuse t, Abel Cance-tól, Doddy grófnő, Pola Negrivel. Henny Porten filmje: Vándorfény, ..cowboy képek", Tom Mixszel; kalandos filmek Harry Piellel. Címek, címek. A taláros feleség, Az apacs gyermeke, Bűnök heszkenője, Hajsza a milliók után. Aztán itt van a Roland mester, főszereplője Eva May, rendező a nagy Joe May. - Magyar gyerek volt ez a Joe May - így Weiser bácsi -, Máj Jani, budai fiú. Mia May A szerelem vásárával szerepel, Mosjoukine a Strogoll Mihály filmváltozatával. meg A titokzatos futárral. - Ez egy tizenkét :kilós kép volt - magyarázta az öreg -, címe: Damaszkusz csillaga, Vitafilm, gyártották 1917-ben, Bécsben. Szerelem (Elizabeth Bergner), A sivatag áruája (Bánky Vilma), Máglya és élet (Conrad Veidt), aztán Duci bácsi (John

r

kislány Télapót látja nagy szakállal, palástban. (Szakasztott a csavargó I). Váratlanul zajra ébred. - Aha I - emeli fel cnutatóujját =, ez csak a Télapó lehet! A másik szebában. Nagy fotel mögé bújva, kést ránt a csavargó. Az ajtóban megjelenik a gyerek. Észreveszi acsavargót, rohan feléje, csókolja a kezét. A kandallóban felfedezi az ajándékokat. Fergeteges öröm, újabb kézcsókok. A csavargó hosszú némajátéka. amíg rádöbben, hogy Télapónak nézték. A kislány drága bundát, ruhákat hoz elő, ezt vegye fel rongyai helyett. A csavargó mindent viszszautasít. szégyenkezve rakja le a kést, a lopott holmikat, megtérve kiuqrik az ablakon. Mit láthatunk még? Egy Vitagraph-képet, A szenuedélyes dohányos t. Azután Kolumbust, amint felfedezi Amerikát. Egyet-

48

len helyszínen játszódik Ie a hajó közeledése, a partraszállás, a bennszülöttek hódolata. Szűk kis színpad az egész. 1905-ben készült a film. És minden színes, pompázatosan szép. élő színek. Kézzel színezték francia lányok, kockáról kockára. Azután megint burleszk, ez már "új". Hal Roach készítette, 1925-ben. A viaszos szűz, két felvonásban. Dolphy Dollar szerepében Charlie Chase - ki emlékszik még rá? De felbukkan egy régi ismerős is, nagyon fiatal még, ő Big Bill, a gengszter, játssza Oliver Hardy. A Stan és Pan kettősben ő lesz a kövér Pan, itt még szóJában szerepel. Weiser bácsit gyerekkorától kezdve érdekelte a film, a mozi. de sajátos módon: mint gyűjtő szenvedély. 1919-20 körül már gyűjtötte a filmeket, 1930 táján alapozta meg gyűjteményét. A·

Bunny) filmjei. Pali mint levélhordó (André Deed), Polidor filmek, Ű, mint liliomtiprá, ez alatt Harold Lloydot kellett érteni. Harold Lloyd gyakran csak így szerepelt a filmek címeiben : "Ű" - .maqyarázta meg külön nyomatékkal Weiser bácsi. Huszár Pufi neve is felbukkan, Pufi. a kannibálok között, Stan Laurel. még egyedül. Pan nélkül. (Oliver Hardyt .is egyedül találtuk az iménti 1925-ös Hal Roach filmben), szóval Stan a PinguIin, mint segédmunkás című filmben szerepel. És itt van Maxi mint detektív. - Max Linder drámákban is játszott. kérem! - emelte fel oktatóan ujját háziqazdánk. Most .már kavarognak a címek: A komor komornyik, A szetelmes csővezető, Snuki, a csodamajom ... Weiser bácsi egészsége megromlott, de ha régi filmekről volt szó, vetítésben, zongorázásban, mesélésben mégis sokáig fáradhatatlan maradt. Aztán kihunyt a vetítőqép fénye, elhallgatott a zongora. És egyre kevesebben emlékeznek a néma mozi öreg szerelmesére, A filmek pedig. " Azoknak is megvan a sorsuk, ahogyan ezt már anynyian leírták. mint a könyveknek, embereknek. Régen elment már Weiser bácsi, pedig mintha még most is hallanám fakó hangját, amint átlelkesül a felbukkanó emlékek nyomán: - Gyermekkorom óta szerettem a rnozit, és miután azóta zongoráztam is, az előadások alatt mindig az aláfestő kisérőzenét figyeltem. Már rnint diák, házi mozielőadásokat rendezve, nagy élvezettel ültem a zongorához, hogy jelenetről jelenetre rögtönözzek hozzájuk dallamot és ritmust. Huszonegy éves koromban történt, hogy volt iskolai énektanárom. boldog emlékű Lenz Ferenc, a budai Anna templomban karnagyoskodott és a

Gloria sioanson a Kékszakáll címú filmben (1923)

nyolcadik

hozzá közel eső kis kétszázötven személyes BaUhyány Mozgóban is elvállalta a zongorista állást. Azonban hamarosan belátta fonák helyzetét. enondván . mégsem illő, hogy 'a hívők esténként rnínt mozizongoristát lássák viszont. Lemondta a rnozit és átadta nekem. Napközben mint kéményseprő dolgoztam, esténként pedig öt éven keresztül kísértem itt különböző némafilmeket zongorán és harmóniumon, mégpedig úgy, hogy az érzelmes jeleneteknél a hegedűt pótolva, a dallamot jobb kézzel a harmőniumon. bal kézzel a kíséretet a zongorán játszottam. A két hangszer természetesen közel

felesége

állt egymáshoz, a kezern ügyében volt. A mozi 1926-ban négytagú zenekart kapott és 1931ben átalakult hangos mozivá. Ezután már, sajnos, nem volt tovább szükség muzsikusokra. Legszebb emlékeim innen datáIódnak, mert a némafilmet jobban szerettem a hangosnáL A némafilm a hozzá tartozó kisérőzenével olyan .különleges illúziót tudott adni, amelyet a hangosfilm sohasem fog elérni, bármennyire is igyekszik a valóság látszatát megközelíteni a színes és térhatású filmekkel. És ez így volt szép! . Karcsai Kulcsár István

49

Mozisok ... A magyar filmtörténeti munkákban csak elvétve találunk mozi-történetet. E dolgozatok szerzői általában megelégednek avval, hogy fölsorolják a háború előtti fontosabb mozik méreteit, s számszerűen közlik. hány mozi is működött nálunk 1945 előtt. Kevesebb szó esik a filmforgalmazásról. Az alábbi két interjú nem hézagpótló munka. Jómagam adaléknak tekintem. De még így is csak a jéghegy csúcsáról beszélünk. Ami nem derül ki az interjúkból: Lasetczky Frigyes ma 82 éves, Herrer Cézár 19. Tudomásuk szerint a magyar mozi régmúlt jának nincs rajtuk kívül élő alakja. LASETCZKY FRIGYES

"Életem leghosszabb tárgyalása 104 óráig tartott. .. " - Mi volt az első mozi-élménye? - Nem film volt. 1922-ben nagyon jó barátságban voltam az óbudai Flórián mozi tulajdonosának a fiával. O vitt be a moziba. Akkoriban a filmek közötti szünetekben diapozitívekről vetitették a reklámokat. Ezekhez találtam ki kűlőnböző szövegeket. Például: a fakír már több embert nem ámít, inkább megeszi a legjobb szalárnit. - Hogyan került a moziszakmábat - Érettségi után egy évig a Standard Oil Companynál dolgoztam, s sportoltam az óbudai tornaegyesületben, amelynek az elnöke Kozma Miklós (Horthy bizalmasa. belügyminiszter, a Magyar Filmiroda elnöke) volt. Történt, hogy egy táncestélyen a feleségével táncoltam, eközben Kozma Miklós •.lekáderezett", majd meghívott vacsorára. Beszélgettünk a vacsoránál, és elmondbarn neki. hogya cég, a Standard Oil megszúnt, s most engem Kaposvárra akarnak küldeni az olajkutakhoz. ehhez viszont semmi kedvem. Erre Kozma azt mondta: kérlek, a jövő héten jelentkezzél Wünscher Frigyesnél. a Magyar Távirati Iroda igazgatójánál. Jelentkeztem nála, és a Wünscher betett a Filmirodához. 1925-ben. Könyvelő voltam, s az esti órákban magam vittem ki a kisebb mozikba a híradókat. illetve beszedtem kölcsöndíjat. 1921ben az MTI megvette a Sándor utcai (ma Bródy Sándor utca) rádiópalotát. s a Filmiroda is ideköltözött. Itt együtt voltunk a cég többi vállalatával, a Magyar Rádióval, a Magyar Nemzeti 50

Gazdasági Bankkal és a Magyar Hirdetővel. Még itt is könyvelő voltam. 1928-ban a Filmiroda megcsinálta az ország legnagyobb fotómútermét, s én is átkerültem ide. Sikerült megszereznem munkatársnak a kor legnagyobb néprajz-fotósát, Balogh Rudolfot. Egészen fantasztikus fizetést kapott: 'havi 2000 pengőt. Évekig dolgoztunk együtt. bejártuk az országot s képeket készítettünk az amerikai Geographic Magazin részére Jugoszláviáról. A harmincas évek vége felé, 1939-ben a Filmiroda megvásárolta a Magyar Nemzeti Apollót. s vele Budapest legszebb moziját, a Royal Apollót. A mozi űzemvezetőjévé, majd később músorigazgatójává engem neveztek ki. - On. még ha nem is volt közvetlen kapcsolata a mozival, átélhette a filmtörténet izgalmas perceit. mikor megjelent a hangosfilm. - Igen. De nem sokat tudok erről. A Filmirodánál Pulváry Károly hangmérnök foglalkozott a hangosfilmmel. A mozíknál pedig Gerő István, a mozicézár és a Fórum (mai Puskin) igazgatója - a nevére nem emlékszem versengett egymással. Az első félhangos film, a Kék hajó, a Fórumban vetítették. de ez megbukott. Gerő ennek ellenére behozta Bécsből Az éneklő bolondot, a filmslágere volt a Sunny Boy, s ennek a filmnek már nagy sikere volt. - Mitü músorigazgatónak milyen teendőí voltak? - Az Apollónak én vásároltam a filmeket. Nagyon jó kapcsolatom volt az amerikai cégek (a Fox, a Metro-Goldwyn-Mayer, a First National, a Famous- P1ayers) képviselőivel. S mint félig-meddig állami cég, előnyökhöz is juthattam. Nagyon hamar megnézhettem egy-egy filmet. Visszaemlékezve, a legnagyobb gondot az Úz megszerzése okozta. Éjjel néztem meg. Elképesztő volt, szinben. látványban, hangban és játékban. Életem leghosszabb tárgyalása következett ekkor, 104 óráig tartott. Az MGM 65 százalék jutalékot kért, én 60-at akartam adni. Végül megegyeztünk 62,S-ben. - A hivatalos magyar politika mennyire szólt bele egy mozi életébe, vagy úgy általában a filmvásárlásba? - Már folyt a háboru, de még minálunk nem volt baj, amikor kineveztek műsorigazgatónak. A mostani Megyeri Csárdában ünnepeltük meg hivatalosan ezt az eseményt. Ott volt Kiss Ferenc, a színész, a Színész Kamara elnöke

is. Előző éjjel megnéztem az lntermezzót Leslie Howarddal. Nagyon tetszett. Vacsora utáni beszélgetésben elmondtam Kiss Ferencnek, milyen szép filmet láttam. Mikor mondtam neki, hogy az Intermezzóról van szó, s Leslie Howard játssza a főszerepet, rám nézett: "Kicsoda? az a rohadt zsidó?!" Mondom neki, hogy mit tudom én, a film nagyon jó. "Hát te nem tudod? - kérdezte. - A Howard az egy magyar zsidó, Sopron mellett született és Kaufmann-nak hívták." Nem is tudtam bemutatni a filmet. A zsidóűldözés inkább a filmkölcsönző knél, s nem a mozitulajdonosoknál volt számottevő. Nagyon sok zsidó kölcsönző volt. A filmszakmában általában sok zsidó volt. A zsidóüldözéssel egy jó, szakmailag felkészült réteg eltúnt. Jöttek az újak, akik már szerényebb tudással rendelkeztek. De a tudásra egyre kevésbé volt szükség, mert mindjobban leszűkült a játszható filmek köre, 42-43-tól már csak német és olasz filmeket lehetett játszani. - Volt munkája a cenzúrának. - Hogyne. A filmet mindig a kölcsönző vállalat adta be cenzúrára. Tehát nagyon nagy rizikó volt kényes filmet vásárolni. Voltak például kölesönzők. akik megvették a filmet, de sokáig tartalékolták. Az idő telt, s a filmet nem lehetett forgalmazni. - Meddig volt a Royal műsoriqazqatáiai ~ 1943-ban nyugdíjaztak. Nem tudom megmondani, hogy miért. Az akkori indok hamis volt. Amikor nyugdíjaztak, a filmszakma megválasztott a Filmgyártók és Filmkölesönzők Egyesületének titkárává. illetve a Filmkiviteli Szövetkezet igazgatójává. - Mint titkárnak milyen teendői voltak? - Életern legkellemetlenebb beosztása volt. Jogi dolgokkal kellett foglalkoznom. De ez nem nekem való volt. - Miből állt a Fil~kiviteli Szövetkezet tevékenysége? - Akkor már csak német és olasz filmeket lehetett játszani. A német és olasz filmeket osztályoztuk, s igaroltuk, hogy játszhatok. - Cenzori munka volt ez? - Nem. Mert amit mi kaptunk, azt be kellett mutatni. Akkor már politikum volt. Az volt csak a kérdés, hogy melyik színházba kerüljenek a filmek. Ezen túl csereügyletet is bonyoIítottunk. német és olasz filmért adtunk magyart. De ez az egész szövetkezet formális dolog volt. Formába kellett önteni az amúgy már eldöntött ügyeket. - Vagyis pecsétet nyomtak rá és kiadták a filmeket a kölcsönzőknek'?

Lasetczky Frigyes - Nem is kellett kiadni. A németeknek nemcsak képviseletük, de mozijuk is volt: az Uránia, a Corvin és a mostani Szikra. - Az olaszoknak csak képviseletük volt? - Igen. Az olasz filmeket valóban kiadtuk a kölesönzőknek. De formális cég voltunk, nem volt beleszólásunk semmibe. - Meddig látta el ezeket a munkaköröket? - Az ostromig. Lényegében 1944 karácsonyán megszűnt Pesten a mozi, a film. Minden meghalt. Még karácsony délutánján volt mozi. Aztán már csak óvóhely. - 1945 február, március, újra van mozi Budapesten. Működik az Uránia. Ön mit csinált? - 1945. február 20-a körül megkeresett Ortutay Gyula, s megkért, hogy képviseljem a Kisgazda Pártot a filmszakmát irányító négyes direktoriumban. A direktórium tagja volt a Szociáldemokrata Párt részéről Keleti Márton. a Kommunista Párt részéről Kovács István és Pásztor Béla, én pedig a Kisgazda Pártot képviseltem. - Nem említette, hogy tagja volt a pártnak. - Nem is voltam az. - Akkor miétt: Önt kereste meg Ortutay? - Ct a rádiónál ismertem meg - 45 után ő lett az igazgató. Ortutayt is Kozma helyezte el. S a Gyula a Kozrna két fiát tanította. Én pedig a kisebbikkel. Kozma kérésére hetente egyszer vagy kétszer sétáltam. Innen volt a mi ismeretségünk. 51

-!

- Mi volt a négyes direktórium feladata? A mozik a pártok tulajdonába kerültek. Lényegében irányítással és szervezéssel foglalkoztunk. De csak néhány hétig. Mert utána átvette az egészet a Magyar Művészek Szabad Szakszervezete. Akkor mint a szakszervezet Filmosztálya irányító bizottsága működtünk. Erre Csorba János, Budapest polgármestere kért föl minket. A direktórium és a bizottság munkáját Pásztor Béla irányította. Nagyon jó barátok voltunk, de aztán csúnyán kezdett viselkedni. Túl hamar váltott, s ez a filmszakmának nem tetszett. Volt, úgy az ötvenes évek elején, egy tárgyalás, ahol tanú voltam. A tárgyalás szünetében kint cigarettáztam a folyosón. Kinn volt Lohr Ferenc is. Mikor Pásztor meglátta a Ferit, elkiáltotta magát, hogy "fogják meg". Megkötözték és el is vitték Lohr Fecit. Ezek után odalépett hozzám, s azt mondta, ha nem ezt meg ezt fogod mondani, akkor oda fogsz kerülni, ahová a Lohr. Hát ilyen ember volt. - Meddig volt tagja a filmbizottságnak? - Aprilis végéig. Akkor átmentem a Kisgazdapárt mozivállalatához. a KIMORT-hoe:. A pártnák 75 mozija volt az országban, közöttük a legnagyobb a mostani Puskin. S emellett még volt 90 keskenyfilmes mozink is. Aztán jött az államosítás 48 márciusában, s engem az Ady moziba (mostani Filmmúzeurn) helyeztek üzemvezetőnek. - Simán ment az államosítás? - A mozihoz már senkinek sem fűződött anyagi érdeke. - De hát voltak tulajdonosok! - Rendeletileg le kellett mondaniuk. Még az államosítás előtt, 47-ben volt egy nagy leltározás. Nekem 42 mozit kellett leltároznom. A többségük azonban romokban volt. De leltárnak lenni kellett. Hát leültem a régi tulajdonosokkal, s megkérdeztem tőlük, mid volt a' háború előtt? A leltár jószerivel könyökből lett csinálva. - Mit jelentett a filmvásárlás és -lorqalmazás terűletén. hogy a mozik a pártok kezébe kerültek? - Egy ideig, 1948-ig még volt az amerikai cégeknek képviseletük. Tehát lehetett vásárolni amerikai filmeket. De a pártoknak különösebb beleszólásuk nem volt abba, hogy milyen filmeket vegyünk. Nagyon erős volt a Kommunista Párt befolyása. Volt egy cenzúrabizottság, annak is tagja voltam, de itt sosem volt vita. Mindig úgy éreztem, olyan filmeket nézünk, melyeket előttünk már cenzúráztak. - Hogyan alakult az élete 1948-tól?

52

- Üzemvezető voltam. Vezettem az Ady és a Toldi mozit. Egészen a nyugdijba vonulásomig üzemvezető voltam. De volt egy kis szünet 1952-ben. Ki akartak minket telepíteni. De elmenekültem a családommal. s a Balatonnál bújkáltunk. Aztán visszajöttünk, s kiderült, hogy az én kitelepítésem még érvényben van, dacára, hogy a kitelepítés megszűnt. Három napot kaptam, rendezzem dolgaimat, aztán utaznom kellett volna saját költségen Mezőberény, Puskin utca 33. szám alá. De fellebbeztem. Erre megjelent egy civil úr és kihallgatott. Főleg a néprajzi tárgy-gyűjteményem érdekelte. Elment, s mint megtud tam, Ortutaynál érdeklődött. Aztán visszajött, s maradhattunk még egy napot az ő felelősségére. De az a nap is eltelt. Újra pakolní kezdtünk. Itt volt Herrer Cézár is. Egy olasz tükröt akartunk leszedni. de nem sikerült. Hagyjuk, mondtam, nem érdemes, ha már annyi minden elpusztult, pusztuljon ez is. Ekkor megjelent egy hölgy, s kérte a kitelepítési okmányokat. Atadtam neki, ő meg átölelte a Hamat: "örülj neki, kisfiam, ti Pesten maradtok." Maradtunk. Visszamentem az Ady moziba. 1957-ben a mozit előbb kezelésre, majd 1958-ban teljes egészében átvette a Filmtudományi Intézet, és megszületett a Filmmúzeum. Ott voltam üzemvezető egészen 1970-ig, mikor is a fiam elvégezte az egyetemet. Az üzemvezetőség nem volt olyan nagy feladat. Nem szólhattunk bele a forgalmazásba, a vásárlásba. Szóval, favágás volt. 1973-ig még egy-egy vasárnap bementem a Filmrnúzeumba helyettesíteni, de aztán részemről megszünt a filmszakma mint olyan.

HERRER CÉZAR:

"Ezt nem lehet abbahagyni az 50'. evne'} ... " - Gyermekkori álma volt a moziszakma? - Nem. Először a szállodaszakmában dolgoztam, 1927-től, 1936-ig. Külföldön voltam, de édesanyám nagyon beteg lett, s haza kellett jönnöm. Volt egy rokonunk a belügyben, s ha jól tudom, a mozik nyilvántartásával foglalkozott. Ö kérdezte meg tőlem, akarok-e elhelyezkedni a moziszakmában? A mozi szabadabb pályának tűnt, mint a szálloda, hát igent mondtam. Nem sokkal később megkeresett az akkori mozicézár, Gerő István, s üzemvezetői állást kínált a Décsi (mai Művész) moziban, amit el is fogadtam. így kerültem a Mozgóképüzemi Rt-be.

Idővel a Mozgóképüzemi Kft-vel a mi érdekeltségi körűnkbe került a City (mai Toldi) mozi, amelyet egy ideig vezettem. A Royal Apolló is a miénk volt, s én a Cityből átkerültem ide. 1939-ben Gerőnek lejárt a szerződése a Magyar Nemzeti Apollóval. és nem is hoszszabbitották meg. Az Apollót megvásároita a Magyar Filmiroda. A Filmiroda az egész Geróféle céget átvette cakk-pakk. Én is átkerültem a Filmirodához. A Filmiroda megkapta a pesti mozikon kívül a szegedi Corsót és a Debreceni Apollót is. - Ozemvezető volt a Filmirodánál is? - Nem. Hathónapos próbaidőre kineveztek cégvezetőnek. Meg kellett csinálnom a Filmiroda filmkölcsönző és filmforgalmazási vállalatát. • - Milyen volt a harmincas évek végén a magyar iilmpiacé - Több mint 40 kölcsönző, százon fölül volt a mozik száma. 10-12 magyar gyártó cég is volt. S itt voltak az amerilkai vezérképviseletek. - A számokból is kitűnik, hiszen 2-3 mozi jutott egy kölcsönző cégre, hogy kemény konkurencia Iehetett. - Az is volt. Igaz, hogya gyártók, a kölcsönzők. a mozisok érdekképviselői megegyeztek abban, melyik filmek legyenek a heti bemutatókon. De hogy a film hol. kinél és melyik moziban fog premierként vagy utánjátszásként megjelenni, az már harc volt. Nagy csaták folytak a karácsonyi, húsvéti dátumokért. Nyáron uborkaszezon volt, nem jártak annyira az emberek a mozíba, mint máskor. A mozisok pedig egymással harcoltak, mert abból nehéz volt megélni. hogy egy mozi premier mozi volt. Valami pluszt is kellett nyújtaniuk. hogy odamenjenek a nézők. Például a Royal Apolló nemcsak az egyik legszebb mozi volt, itt kérem egyenruhát viseltek az alkalmazottak és fehér kesztyűt hordtak. - On még ma is a moziszakmában dolgozik. Összehasonlitaná a mai és a háború előtti iilmforgalmazást? - Nincs különösebb baj a mai filmvásárlással, filmforgalmazással. Ami nekem nem tetszik, s amit mi akkor. jobban csináltunk; jobban kihasználtunk egy filmet. Ma tervszerűen történik a heti músorváltás. Megy például egy film telt házzal, de be van tervezve a helyére a következő. Leveszik a műsorról a telt házas filmet, s beteszik az úja t. ami, mondjuk, félházzal ha megy. Én tudom, nagyon nehéz munka nyolcvan mozin végigjátszani, hol érdemes prolongál ni és hol nem. Én úgy tartottam min-

dig, hogy egy .filmet nem szabad addig levenni a műsorról amíg jól megy. Azt kell levenni, ami nem megy jól. Ma terv van, tervgazdálkodás, le van írva, mettöl meddig kell játszani egy filmet. A háború előtt a szerződésben ki volt kötve, hogy minden filmet, amelyik a hét végén eléri a bruttó bevétel 50 százalékát, még egy hétig prolongálni kell. S mindaddig prolongáltuk, míg 50 százalék volt a hét végén. A szerződés nem időre szólt. hanem pénzre. - Mi történt akkor, ha a mozis szerződött egy új lilmte, de az előző lilmet még prolongálnia kellett? - Itt került a mozis nagy bajba. Tárgyalt és egyezkedeU. Teszem föl. játszott egy Fox-filmet, ami mindent elér, és jön a magyar film, ami szívügye, s műsorra kell tűznie, de nem tudja. Tárgyalni kell a Foxszal, hogy a plusz egy hetet nem nála kapja, hanem másutt, másik moziban. A másik mozi filmjét is arrébb kell tenni. És így tovább. At kellett rendezni a sakktáblát. Ha a soron következő film gyengébb, mint a műsoron lévő, akkor a kölcsönzővel kellett tárgyalni. Na persze akkoriban a magyar film versenyezhetett az amerikai filmmel. Tárgyalni, tárgyalni kellett. A premiert nem szabad túljátszani. s nem szabad korán levenni. Az új generáció - sajnos - ezt már nem tudja. Nincs gyakorlatuk. A háború után se volt. És őszintén, itt azért tudtunk volna segíteni. De senkinek sem jutott eszébe, hogy megkérdezzen bennünket. Rossz káderek voltunk, biztos ezért. - Térjünk vissza a Filmirodához ! - Miután megcsináltam, megcsináltuk a kölcsönző vállalatot, fölkerestem a Filmiroda igazgatóját dr. Tőrey Zoltánt. "Méltóságos uram rnondtam =, megcsináltuk 'a filmkölcsönzöt. s most ide is bérbevesszük a filmeket. Miért nem gyártunk mi is? Gyártanunk kellene, példát. színvonalat lehetne adnunk." Tőrey támogatott. s mondta, terjesszem elő javaslatomat a vbülésen. De azt nem rnondta, hogy Kozma hallani sem akar filmgyártásról. mert szerinte roszszul néz ki. ha saját üzletünkben saját portékáinkkal üzletelünk. El is mondtam az ötletemet az ülésen. Kozma nagyon legorombolt. Ekkor eszembe jutott, hogy valamelyik vb-ülésen kijelentette: egy jó tisztviselőnek ha igaza van. akkor a főnökével szemben is verheti az asztalt. "Kegyelmes uram - mondtam =, méltöztassál megengedni, hogy én most szellemileg az asztalt verjem." Egy hétre rá levelet kaptam: "Kedves Herrer, elfogadom a javaslatodat. csináld meg." így kezdődött. 53

Herter

Cézár

- Mennyire határozta meg az akkori magyar politika a iílmgyártás irányát? - Magyarországon míndiq- mindent el lehetett intézni valamilyen formában, csak meg kellett találni, mint manapság is, a kískapukat. Megcsináltuk például a Doktor Kovács Istvánt, Páger Antal volt a főszereplő. S ennek a filmnek volt társadalmi mondanivalója. Nagy siker volt. Vagy egy másik filmünkben - nem emlékszem már a címére - Maklári Zoltán létráról szónokolt a szakszervezetről. Amit lehetett, azt !54

megcsináltuk. Szerettünk volna több társadalmi problémát is a filmvászonra vinni, de egyre nehezebb volt, a politika nagyon megnehezítette a munkánkat. Az Actio Catholicának hihetetlen befolyása volt a filmügyekbe. Az Actio Cathclicának Wünscher Frigyes volt az elnöke. Később, 43-44-ben már ők is megenyhültek, s Pax néven gyártó céget alakítottak, de csak egy filmet csináltak, azt sem mutathatták be. A cenzúra sokszo-r egy mondat miatt nem engedte a filmet forgalmazni. Altalában a kritizált jelenetet újraforgattuk. Noha segítettem létrehozni a filmgyártást. mindvégig a kereskedelmi részlegnél maradtam. - 1939-tól 1944-ig több mint 300 egész estés film készült Magyarországon. A Filmiroda ennek csak a töredékét gyártotta. Nyilván nem mindegyik filmjük volt jó. Hogyan lehetett eladni egy rossz filmet? - Tény, nagyon sokan voltunk a piacon. Évente tényleg 40-50 filmet gyártottunk. A Filmírodán kívül olyan neves gyártó cégek voltak, mint a Kárpát. az Erdély vagy a Mester film. Tehát senki sem került monopolhelyzetbe. A gyönge filmeket is el kellett adni. Például betett ük a Kabost. A közönség úgy tartotta, ha a Kabos benne van egy filmben, akkor azon nevetni lehet. V'agy adtunk egy jó blődli cimet, És lehetőség volt árukapcsolásra is: a jó filmet csak rossz filmmel együtt adtuk el. - Csak a magyar filmek eladásával és vásárlásával foglalkozott? - Nem. Lehetőségem volt külföldi filmeket is vásárolni a Filmiroda részére. Egy időben párhuzamosan dolgoztam Lasetczky .Frigyessel, másfél évig a főnököm volt. Lényegében ugyanazt csináltuk . .- Beleszólt valaki abba, hogy milyen filmet vásároljon? - Teljesen egyedül vásároltam. Kaptam egy bizonyos dollárkeretet. ha akartam, egy filmre, ha akartam, egy tucatra költöttem. Abszolút bizalmat élveztem. - Nem ajánlottak föl hiilioldi gyártók jutalékot, ha a filmjüket megvásárolja? - Nem. De nem is fogadtam volna el. Amikor sláger volt a havi kétszáz pengő fixszel. akkor én 11000 pengát kerestem havonta, s tizennégyszer kaptam fizetést egy évben. Meg voltam fizetve. - Milyen stratégiája volt a konkurenciával szemben? - Meg kellett előzni őket. Amíg lehetett kűlföldi filmet forqalmazni, minden évben kimen-

tem Párizsba, s ott vásároltam. 1943-tól viszont - Háborús időkről beszélgetünk, s nem szólt már csak olasz vagy német filmet vetíthettünk. arról, hogy katona lett volna. A németek letiltották a külföldi filmeket. Ak- Amikor Magyarország belépett a háborúkor már csak Rómába jártam. Amikor 43-ban ba, mi átkerültünk a VKF 6. osztályához. KatoLasetczky Frigyesnek nyugdíjba kellett mennie / na voltam, polgári meghagyással. Nagyon csú- állítólag volt valami nőügye, nem tudom -, nya idők voltak. Emlékszem, Fradi-meccsen volengem neveztek ki kereskedelmi igazgatónak. tam, amikor a németek átvonultak Pesten, men-'. _ Mennyire szóltak bele a németek a Filmtek Szerbia felé. A háború alatt, nem is tudom iroda munkájába~ már, mikor, de egyszer Veesenmayer közelé_ Én sokszor megkaptam, hogy fasiszta volbe kerűltem. Ott állt előttem, s elfogott a vágy, tam, mert a Filmiroda is fasiszta volt. Nem hogy fenéken rúgjam. Néhanap elgondolkozom volt fasiszta. Konzervatívnak nagyon konzerazon, mi is történt volna, ha megteszem. vatív volt, de nem volt fasiszta. Nem vitás, volt - Milyen volt a mozi a háború alatt? egy erőteljes szovjet- vagy kommunistaellenes- Olasz, német és magyar filmeket játszotség ; a Filmiroda mégiscsak képviselője volt az tunk. Űzemeltünk egészen 44 karácsonyáig. akkori magyar kultúrának. Persze idővel olyan Amikor a nyilasok átvették a hatalmat, akkor emberek kezébe kerültek a legfontosabb poszéreztük igazán, hogy komoly bajok vannak. S tok, akik igyekeztek kiszolgálni a németeket. ez az időszak rosszabb volt mindennél. amit átDe volt egy másik oldal is. Balatonalmádin éltem. Kiszolgáltatottak voltunk. Egyszer lekinyaraltam. mikor volt egy lehetőség, hogy szovsértern a Széna térre Radványi Gézát, s jöttem jet filmet vásárolj ak. Meg is egyeztem az oromár hazafelé, mikor a sötétből rám kiáltottak: szokkal. A Filmiroda megvásároIta a Nagy Pé- Allj, vagy lövök! Nagyon mérges lettem. tert. De az oroszok már nem tudták leszállíMiért? kiáltottam vissza, lőni én is tudok! taní. Szóval a Filmiroda nagyon nagy cég volt; Ugyanis volt szolgálati fegyverem, de soha nem volt jobboldala és volt baloldala is. Bár tuhasználtam. Amikor bejöttek az oroszok, odaaddom, könnyebb cakk-pakk rámondani. hogy fa- tam egy katonának. A nyilasok alatt már hullasiszta volt. szállító is voltam. Amint tudtam, átköltöztem - Én nem akartam Önt rákényszeríteni ar- Budáról Pestre. A Karnaramoziban (a Hungáriara, hogy megítélje a Eilmirodát, arra voltam kífürdő, Continental Szálloda épületében volt) uáncsi, hogy mennyire szóltak bele a munhárendeztem be az óvóhelyet. De ahoqy jött közejukba a németek? lebb a front, a németek kórházat csináltak a _ Először is letiltották a külföldi filmeket. mozi ból. A ruhatárban voltak a halottak, az étS azon fáradoztak, hogy minél több német fil- teremben operáltak. S nekem mindenütt ott kelmet mutassunk be. De mi nem erőltettük meg lett lennem, mert én voltam a tolmács. magunkat. Ez föltűnt nekik, s fölhívtak min- Mikor volt az utolsó mozielőadás? ket, Tőreyt és engem a német naqykővetséqre. - 1944 karácsonyán. Akkor már lőttek. AzAz első kérdésük az volt, hogy miért nem kötán ennek is vége lett. Még Budán harcok voltünk több német filmet a Royal Apollóba? S tak, amikor Pásztor Bélával. Pásztor Józseffel ajánlottak egy antiszemita filmet. Mire én megés Kovács Istvánnal villanyt szereztünk a Dojegyeztem: a német fílmvállalatoknak nálunk hány utca és a Dob utca sarkánállevő áramelkölcsönzőik és saját filmszínház aik vannak, a osztóból. s helyrepofoztuk az Urániát. Az Urálegjobb fílmjeiket pedig ott mutatják be. Idenia volt az első mozi. Még voltak becsapódások adják ezeket? - kérdeztem. Akkor ők mit vetítPesten, amikor mentünk Vas Zoltánhoz engesenek a mozijaikban ? - kérdezték. Hát erről délyért. Csak kora délután tartottunk egy elővan szó, mondtam, itt van az ellentmondás. adást. És eljött az első tavasz, ami valóban haNem gondolják, hogy amit akarnak, az bizolálcs tavasz volt. El kellett takarítani a romonyos mértékig kisajátítása lenne a mozinknak? kat. Emlékszem, rengeteg meztelen halott volt Ahol tudtunk, ellenálltunk anémeteknek. Tő- az utcákon, levetkőztették őket, marcipán-sárrey nagyon útálta őket. Én pedig hét évig éltem' gák voltak. Aztán nemsokára megjött az első közöttük. Nekem érdekes módon sok mindent cseresznye, és végre jóllakhattunk. elnéztek. Azt hitték, német vagyok, a nevem - Ki nyithatott mozit az ostrom után? miatt is, meg a fizimiskám is olyan németes - A mozival a kormány nem tudott mit esivolt. Persze nem dicsekedtem avval. hogy spa- nálni. Nem lehetett eldönteni, ki kapjon mozit. nyol származású vagyok, s apám a spanyol Végül is döntés szűletett arról. hogya mozikat trónörökös udvari festője' volt. és a kölcsönzőket pártközi megegyezés alap-

5S

ján a pártok kapják meg. Persze az sem volt mellékes, hogy egy romos mozit is három nap alatt rendbe lehetett tenni, s a mozi rögtön jövedelmezett. - On melyik pártot választotta? - Hívtak a Parasztpártba. de nem mentem. A Mafirthoz kerültem. a Kommunista Párthoz. - Eddigi beszélgetésünkból nem az derült ki, hogy Önnek lett volna valami &öze a Kommunista Párthoz. - Nem is volt. Hogy a Mafirthoz kerűltem. annak csak személyes okai voltak. Még taktikázni sem taktikáztam. A háború alatt fölkeresett a Royal Apollóball Kovács István. Mindig nagyon jóban voltunk. Akkor már sárga csillagot viselt. Éppen tárgyalni mentem a New York Kávéházba - mondtam neki, hogy kísérjen el, s belékaroltam. Nem volt ez akkoriban szokás. Amikor visszajött Borból, s kinevezték a Mafirt igazgatójának, fölkeresett, s azt mondta: "most én karolok beléd". Ez volt az egyik személyes ok. A másik Pásztor József volt - ő később Radványinak segített a' Valahol Európában című filmnél. Bujkált az ostrom alatt, katonaruhában. Mondtam neki, hogy menjen el a mai Puskin moziba, fogjon egy söprű t, öltözzön át és takarítson, majd csak lesz valahogy. A háború után ő is Mafirthoz került, és ő is hívott. Nagyon sok barátom volt a Mafirtnál. Érdekes: a legtöbben nem felejtették el, hogy segítettem rajtuk, de azt sem, hogy a Filmiroda kereskedelmi igazgatója voltam. - Milyen munkája volt a Mafirtnál? - A belvárosban volt egy fehérnemű-kereskedő, a Komnenov, aki ha jól tudom, kommunista párti képviselő is volt, s vásárolt 15 Rengfilmet. A filmeket pedig átadta a Mafirtnak kölcsönbe. Úgy állapodtak meg, hogy 50-50 százalék a részesedés. A Mafirt engem küldött a Komnenovhoz, a kölcsönosztály vezetésére. Aztán a Komnenov beolvadt a Mafirtba, én pedig átmentem a Madisz-fílmhez. A Madiszfilm is Mafirt érdekeltség ben volt. Aztán a Madisz is beolvadt. - Ez már az államosilást jelentette? - Igen. Idővel mindenki beolvadt, mindenkit átvettek, s megalakult aMokép. 1948-ban a Mokép az egész filmszakma volt. - Ez a beolvadás simán mentt - Nagyon simán. Inkább belső torasalkodások, pozícióharcok voltak. Például Ko ács István kint volt Svájcban, egy vakbélm - éten, s ott értesült róla, hogy J.ete ték, és Angyal György lett az igazgató. Hazajött, s látta, tényleg meqfúrták, kiugrott a kórhaz ablakan.

56

- Ki volt ez az Angyal György'? - Engel Fülöp, gazdag lipótvárosi polgár fia. Párizsban is és Pesten is éltek. Angyal Párizsban kapcsolatba került Rajkkal és Rákosival, éppen jöttek vissza a spanyol polgárháborúbóI. Szállást adott nekik, s pénzzel is ellátta őket. S mikor rákerült a sor, hát ő lett a Mokép igazgatója. Később pedig a Moképből kivált Filmfőigazgatóság igazgatója fett. De nagyon csúnyán végezte. Az ötvenes évek elején valaki följelentette, hogy dollárt rejteget a tapéta mögött. S valóban ott volt a pénz. Börtönbe került, s ha jól tudom, ott is halt meg. O az; a fajta volt, aki jó lóra tett, de aztán nagyon elvetette a sulykot. - A FilmfőÍgazgatóság kiválása II Moképból már a film. és moziszahma szakosodását jelzi. - A Moképből aztán kiváltak a fővárosi és a vidéki mozik is. Megalakultak a megyei és a fővárosi mozi üzemi vállalatok. Pesten akkor 11 kisebb moziűzem volt ez volt a Főme. A Föme olyasmit jelentett, hogy Fővárosi Moziüzemi Vállalatok Egyesülete. Hat-nyolc hónap múltával lett az egész egy cég, s akkor megalakult a Fömo. - Hogyan alakult a nyugati film sorsa ebben az időszakban? - 1948-ig volt még képviseletük az amerikaiaknak. Az öt cég a Mopexbe tömörült. Onnan vásároltunk filmet. Aztán 48-ban megszűnt a Mopex, s egyik napról a másikra levették a mozik műsoráról a nyugati filmeket. - Csak szacialista filmeket játszottak? - Többnyire szovjet filmeket. Nagy ritkán egy-egy lengyel vagy cseh filmet. Nagyon sematikusak voltak az orosz filmek. Mind a háborúról szóIt. Egy filmre emlékszem, talán Vásár volt a címe, nagyon mulatságos volt, s végre nem pufajkában voltak a férfiak, és a lányok csinos kis bárisnyák voltak. Jellemző kűlönben erre az időszakra, hogy évekig le sem jöttünk a létráról, mert mindennap új és új jelszavakat, propaganda-mondatokat kellett föltenni a mozivászon fölé. Külön szemináriumra jártunk, ahol megkaptuk az utasítást, hogy mikor mit kell fölírni. Hát ugye a moziba emberek járnak, s ahol emberek összejönnek, ott propaganda is kell. A jelszavakat nagyon számonkérték tőlünk. - Nem származott hátránya az ötvenes években abból. hogy a Eiimirodánál kereskedelmi igazgató I;olt? - Néha megkaptarr hogy fasiszta vagyok. De amúgy nem bántotrak. Amikor rám szálltak,

akkor mindig jött valaki, aki elmondta, hogy nyolc zsidót bújtattarn a háborúban stb. Igaz, üzemvezetőségnél többre nem vittem, más bajom nem származott. Pár megfigyelőm persze volt, de a gyerekeink együtt fociztak. - Nem bánkódott amiatt, hogy lényegében lejjebb került? - Nem. Aki pozicionált. annak kevés az ideje arra, hogyagyerekeivel foqlalkozzon. Én ezt így fogtam föl. Szeréttem és most is szeretem a munkámat - a mozit. Dolgoztam, és nem piszkáltak. Igaz, egyszer megkérdezte tőlem a párttitkár; "Herrel' elvtárs, maga miért nem lép be a pártba'?" Mire én: "és maga elhinné rólam, hogy kommunista vagyok'?" Én tényleg egy másik világból való vagyok. Sosem tagadtam: konzervatív vagyok és idealista. Akkor sem tagadtam. Lehet, ha kikiáltom magamat párton kivüli bolseviknak. mint annyian tették akkor, talán másként alakul az életem. De nem. Maradtam ilyennek, amilyen ma is vagyok. így aztán kölcsönösen megbecsültük egymást. - On mindkét "világban" volt üzemvezető. Mi a leglényegesebb különbség? - Az államosítás után az üzemvezető csak adminisztrátor lett. Bementünk a központba. megmondták, mílyen filmeket kapunk. Levetitettük. A filmforgalmazásba, filmvásárlásba nem szélhattunk bele. - Melyik moziban volt üzemvezető? - A Május l-ben kezdtem. Majd mellé még megkaptam a Bem mozit. Nagy harcot vívtam a Május l-ért, mert utánjátszó rnozit akartak belőle csinálni. Tiltakoztam. S végül belátták a Főrno-nál, hogy Buda egyetlen jó premiermozijából mégsem lehet utánjátszót csinálni. A Bem mozihoz is fűződik emlékem. 1953-ban itt vezettem be az országban először a délelőtti előadást. - Az 1956 utáni magyar politika a nyitás, a konszolidáció politikája volt. Milyen jelei voltak ennek a moziban? - 55 után három hónapig nem játszottunk szovjet filmeket. Minden mást vetítettünk. csak szovjet filmeket nem. Ugyanis nem tették ki az

orosz filmeket annak, hogy vetítés közben valaki bekiabál, vagy fütyül. A kultúrpolitika tudta, hogy egy csapásra nem múlt el a szovjetellenesség az emberekből. Főleg magyar filmeket játszottunk, háború előttieket is. 1957 vége felé pedig újra megjelentek a mozíkban a nyugati filmek. Vagy egy francia új hullámos, vagy egy amerikai világháborús filmmel kezdtünk, nem tudom már. de olyan alkotás volt, ann akkor nagyon beleillett akultúrpolitikai koncepcióba. Idővel aztán megjelentek újra a szovjet filmek. Változás következett be azokban is. Milyen meglepetés volt, mikor egy szovjer filmben kezet csókoltak ! - Milyen hatása volt a nyugati iilmeknek? - Semmit nem tudtunk addig a nyugatról. Nem volt kapcsolatunk a külfölddeI. A sok sematikus film után megdöbbentő volt. Persze lelkesedni nem illett, de otthon azért megbeszéltük a dolgokat. - A beszélgetésünk során már utaltunk rá, On még mindiq dolgozik, legalábbis nyaranta vezeti a Margitszigeten a Vörösmarty hettmozit. - így van. 19M-ben kértek föl, hogy vállaljam el a mozi vezetését, akkor még nem voltam nyugdíjas, a Bemben voltam. Elvállaltam. Május elsején nyitottunk. Iszonyatos idő volt, a nyárfákat majd kicsavarta a szél. A Fantomas visszatérrel nyitottunk. Jöttek a Forno-tól a főnökeim. s nem hittek a szemüknek. tömegével álltak az emberek a pénztárnál. Azóta csinálom. Az igazat meqvallva, nemigen szeretem ezeket a sikerfilmeket. de hát a Főrno ebből a kétezerötszáz fős kertrnoziból, meg még néhány sikerfilmet játszó pesti moziból él A jövő minden bizonnyal a 300. de maximum 500 személyes mozikban van. - Mihor ment, ha nem is ténylegesen. nyugdíjba? - 1970-ben. De azóta is itt vagyok. Minden nyáron. Ezt nem lehet abbahagyni, s pláne akkor, amikor az ötvenedik mozis évemnél tartok. (Gulyás István)

57

FOCórnűvésze~i galéria

G~I.;-r

Budapest

v: Váci

u. 7. 1052

Telefon: 183-005

"Arusítással egybekötött kiállításainkon megtekinthetök a kortárs magyar fotóművészek klasszikus alkotásai."

(]ff};> FÖFOCO

Videopszichózis Video: téveszmék, egyéni érdekek ból fakadó szándékosan terjesztett ostobaságok és magukat keményen tartó félreértések uralkodnak a fe[ekben, ha erről a témáról esik sző, Mivel pedig úgy tűnik, nem történik meg 'él video használata terén legalább 20 évvel előttünk járó nyugati országok legfontosabb, e témakörbe vágó tanulmányainak lefordítása. magunknak kell megküzdenünk a tisztázásért. Erre pedig minden kísérlet alkalmas lehet, amely vállalja az összeszedettség gúzsbakötöttségét a szubjektív csapongás és ötletszerűség helyett amelyre annyira csábít a téma újszerűsége, és amelyre annyi a példa a videóval foglalkozó kevés számú cikkben folyóirataink hasábjain is.

I. Video és filmkészítés A videót tekinthetjük egyszeruen egy új elven működő mozgóképrögzítő eszköznek, amellyel a hagyományos filmműfajok ismétlődhetnek meg más hordozóra rögzítve. A mágnesszalagra elektromágneses úton történő egyszerű képrögzítésnek nincsenek a filmétől lényegileg eltérő filmnyelvi-filmesztétikai vonásai. A video ilyen, haqyományos használata nem hoz valamiféle új vizuális világot létre, valami olyat, ami a filmtől elhatárolná (ill. 'él trükkök által teremtett "videovilág" inkább a rajzfilmekhez hasonlatos) . A videót mint eszközt megragadhatjuk (filmkészítésre való alkalmasságán túllépve) mint valóban új kommunikációs formát is. Ebben az esetben a videóra készült alkotásokhoz történő alapvetően másfele hozzájutást

kell hangsúlyoznunk - s a moziban, vetítőhelyiségekben vetített filmmel valóban szembeállíthatjuk új lehetőségeit. A videónak mint új lehetőségeket rejtő kommunikációs (és ehhez kapcsolódva művészeti) formának a kiaknázását a képzőművészetek új műfajának meg születése hordozza ez ideig legegyértelműbben (videoart, médiaművészek). Ez az irány nyugaton már több mint 15 éve létezik - nálunk alig néhány éve kezdték csak el a videót képzőművészeti jellegű alkotások készítésére felhasználni. A videoart új fejezet a művészetek történetében, új műfaj, amely alapvetően különbözik akár a képzőművészetektől. akár a hagyományos (és kisérleti) filmtől. A videoart: gyűjtőfogalom. Összefoglalása 'él videóval folytatott legkülönfélébb kísérleteknek. Olyan, egymástól eltérő - s csak az eszköz, a video használata által összekapcsolható - tendenciák-lehetőségek egybefoglalása, mint a videoversek. a filozófiai jellegű alkotások vagy az inkább a zenéhez kőzelítő, abból kiinduló - ahhoz eljutó művek, valamint a videóval mint kommunikációs eszközzel foglalkozó alkotások, meg a színházhoz - happeninghez - performance-hoz közelítő megfogalmazások, illetve 'él főként szövegekre épülő videóesszék stb. Úgy tűnik, hogyavideóval mint filmkészítési-mozgóképrögzítési eszközzel a filmben (rnozgóképben) rejlő lehetőségek valódi kibontakozásának eszköze teremtődött meg (ami a hagyományos celluloidszalaqqal és bonyolult felvételi technikával nem bontakozhatott ki, ezért is szorult a film az ún. filmgyárak [qyárak l] kapui mögé). A videóval a mozgókép készitése kitörhet a filmgyár falai mögül - másfelől 59

pedig a film amozikból bekerül a lakásokba. Már a celluloidszalag idején is megfigyelhető volt a filmnek mint új művészeti ágnak az a sajátossága, hogy mintegy hatalmas gyomorként nyelte el és emésztette meg újra az emberiség kultúrtörténetének produktumait a regényektől .a zeneművekig ; kompozíciós-képkomponálási szinten a festményekig ; ill. gondolati oldalról a filozófiai, esztétikai tételekig. A videoart elkészült darabjaiban ez oa tendencia és lehetőség még kézzelfoghatóbb. Festők, zenészek, költők vették kezükbe a videót. hogy kitágítsák a képkeretet a mozgás és a hangok - a hangszerek hangját a mozgó, színes képsorok felé. A video használata tehát a filmesztétika eddigi eredményeihez képest új esztétikát is teremt (hiszen a folyamat még közel sem zárult le). Hiszen pl. egy videóra készített kinetikus alkotásra nem mondhatjuk, hogy egyszeruen csak a film és a festmény keveréke vagy határterülete - hanem világosan kell látnunk, hogy új audiovizuális művészeti ág termékével van dolgunk, amire csakis új esztétikai elvek alkalmazhatók; olyanok, amiket a film eddigi története nem termelt (mert nem termelhetett) ki, s amelyek filozófiai-kommunikációelméleti alapozású megfogalmazása még várat magára. A videón ak mint új, sajátos törvényekkel rendelkező, kialakulóban lévő művészeti ágnak médiáIis sajátosságai többféle, különnemű tényező ből adódnak össze. A videórnű a befogadás aktusában nem szűkséqszerűen közösségi, mint a film, tehát lehet olyan módon egyéninek, individuálisnak tekinteni, mint a könyvet vagy a lemezre vett zeneművet. Fontos eleme a többszöri visszanézhetőség, vagy a részletek újranézésével. lassításával az elemzés lehetőségeinek megteremtődése. Ezzel a korábbinál sokkal bonyolultabb, eleve a többszöri megtekintésre építő művek születhetnek majd. Ehhez kapcsolódik a bármikor megnézhetőség - ezzel lehetövé válik pillanatnyi hangulatunkhoz, igényünkhöz való kapc.:>..Ql.ása.r~agyis a mozgóképi alkotások- 'az c1ct mindennapjaiba történő fokozottabb (a filmmel elképzelhetetlen) bekapcsolása, a filmnek olyan fokú "használata", amilyen eddig pl. a zenével volt elérhető a hang lemez révén. Ha most a speciális videóélmény megteremtését célzó rnűvek körét kibővítjük a videóra átmásolt mozifilmekkel is, akkor még szembeötlőbb a filmnek (mozgóképnek) életünkben való új helytalálása - ami már a televízió megjelenésével kezdetét vette, igaz, hogy nem alkotó, 60

csak befogadó, és nem aktív-választó, szív-fogyasztó szinten,

csak pasz-

II. A video felhasználása a hagyományos filmkészítésben A video és a számítógép felhasználása a hagyományos filmkészítést (a celluloidra való forgatást) is forradalmasíthat ja. Lehetőség nyílik arra, hogy a filmfelvétel közben a rendező egy videokamera és monitor segítségével láthassa azt, ami a filmszalagra kerül, és ennek megfelelően adhasson utasításokat az operatőrnek - ezzel a felvétel a véletlenszerűséqből az ellenőrizhetőségbe lép át. A filmszalagon lévő képsorokat videoszalagra másolják, majd azon szerkesztik meg, az adatokat e:gy számítógépbe táplálják, s az automatikusan, gyorsan és pontosan megvágja a filmet. így az eddiginél több lehetőség nyílik a különféle változatok kipróbálására. A video használatával korlátlanul készíthetők próbafelvételek is, amelyek azonnal visszanéz.hetők - ez a lehetőség is a filmek minőségének emelkedéséhez, a véletlenszerűségek, a hibák mind nagyobb fokú kiküszöböléséhez (ill. a csak a felvett képen látható pozitív, értékes véletlenek beépítéséhez) vezethet el. Már a fenti példákon is érzékelhető, hogy ezekben a felhasználási módokban a video nem egyszerűen csak egy új technikai eszköz, amely segítheti a filmkészitést, de a megszokott fogásokhoz képest másodlagos, alárendelt jelentőségű - hanem alkotó értékű mozzanatokkal a hagyományos filmkészítés lehetőségeit bővíti ki.

Ill. A video amatőr felhasználási lehetőségei a ma adott technikai szinten Az előzőekben a videoartra koncentrálva vizsgáltuk a video használatával a mozgóképi alkotásban és befogadási aktusban előálló újszerű vonásokat. Az amatőrfilmezést tevékenység részeként ragadva meg a videót, elsősorban is nem saját immanens lehetőségeiből kell kiindulnunk. hanem a Szuper 8-as film lehetőségeivel kell öszszevetnünk ahhoz, hogy a valódi helyzet elemzéséhez juthassunk el. {Hogy mekkora :a fogalmi zavar az amatőrfilmezés területén a video körül, azt a Petőfi

Csarnokban rendezett "Kallódó videók" cimu verseny bizonyította, ahol egy VHS kazettára átmásolt, eredetileg Szuper 8-asra készült film nyerte el az első díjat - azzal az indokolással. hogy alkotója az eredeti filmváltozatban felhasznált néhány percnyi videómásolatot is. Acs Miklós: Sőn és C~ósz című filmjéről van szó. - Azonnal kiviláglik ennek a gondolatmenetnek a tarthatatlansága, ha arra gondolunk, hogy pl. egy dráma, amelyben versek is szerepelnek. ettől még nem válik vers sé, s nem kaphat helyet egy versantológiában.) A video amatőr felhasználási lehetőségéről gondolkodva egyben a film és a video tisztább szétválasztásához is közelebb juthatunk. Milyen területeken hoz bármi újat a video a Szuper 8-as technikához képest? Ha ezt a kérdést tételesen meg tudjuk válaszolni. akkor ezzel kijelöltük a videoszemléken a jövőben elfogadható művek körét is. 1. Kezdjük először azzal a lehetőséggel. amely a video használatával a felvételhossz megnövekedéséből adódik. Amíg a Szuper 8-as kazetta max. 3,5 perces (ill. speciális eszközzel 12 perces) felvételhosszt tesz lehetövé. addig a VHS kazettára 3 órányi anyag ot vehetünk fel egy snittben. Ez új lehetőségeket teremt a rögzítések terén. A történéssel egyenlő időhosszúságban válnak rögzíthetővé az események - így pl. a szinházi előadás. De bármely eseményről nagyságrendileg több anyag vehető fel (a nyersanyag olcsósága miatt is), mint filmszalagra, s így a szerkesztési munkák során sokkal több hasznos jelenetből válogathatunk. Az eseményrögzítést tehát ilyenformán az amatőr videózás fontos lehetőségeként kell értékelnünk, még akkor is, ha formailag semmiféle újdonságot nem alkalmaz az alkotó.

2. Négy, a videó ban hangsúlyossá váló lehetőség teremti meg a riportfilmkészítés alapját (elfogadható minőségű szinkronhang, olcsó nyersanyag, nagy fényerő. hosszú felvétel lehetősége). Ezeket kiaknázva, a videóval többszörös felvételmennyiségből sokkal tartalmasabb riportfilmek készülhetnek. Az egyik legkézenfekvőbb felhasználása a stúdiókból ki nem vihető videóberendezéseknek éppen a riportfilmek felvétele. 3. Egészen új út. hogyavideóval lehetőség nyílik eredetileg Szuper 8-asra készült anyagok feldolgozására. Az e téren elképzelhető sokféle lehetőség ből most csak egyet emelek ki: azt,

amellyel az amatőr szinten ma még nem elérhető elektronikus trükkök höz hasonló eredményre juthatunk. Az eredetileg Szuper 8-as anyagra felvett képsorok több géppel történő egymásra vetitésével és a vetített képek videóra való vételével egészen eredeti hatások érhetők el. Erre a felhasználásra mutatott izgalmas, de még csak a formai kísérlet szintjén mozgó példát Czabán György: Impulse II. című munkájában. A módszert továbbfejlesztve már eleve olyan játékfilmeket képzelhetünk el. amelyekben egyszerre több dimenzióban (egymás mellé vagy egymásra vetítve) játszódik a cselekmény. (A filmvetítés diák vetítésével tovább gazdagítható.) A vázolt módon egy jól megvágott Szuper 8-as alapanyag használatával a VHS képmagnókkal ma még nehézkes és rossz minőségű vágás is kikűszöbölhető. Az ilyen, az amatőr technika hiányosságaiból táplálkozó, de azokat ötletesen legyőző megoldásokat. amikor tehát az eredetileg Szuper 8-asra készült anyagot úgy másoljuk át videóra, hogya valódi mű a maga egészében csak a videoszalagon létezik, a mai körülmények között az amatőr videózás egyik legtermékenyebb vonulatának kell tartanunk. Sőt: ezen az úton haladva úttörő jelentőségű audiovizuális kísérletek végezhetők el. amelyek a kísérleti filmezés és talán még a játékfilm formanyelvét is megújíthat ják - s nem csak amatőr szinten l 4. Fontos lenne, ha az r. fejezetben említett videoarttendenciák az amatőr videózásban a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet kapnának. Ezekben a kisérleti alkotásokban kerülhet az amatőr videózás a legközelebb a "hivatásos" videoart művészethez, hiszen többnyire nem a technikai lehetőségek kiaknázásán van a hangsúly, hanem termékeny filozófiai, képzőművészeti vagy médiális (videoelméletí) ötletek szükségeltetnek. Az amatőr videoart-anyagokból eddig csak egyetlen hatásos ötlet emelkedik ki: Pesty László: Hasadás című alkotása. 5. Említést érdemel

- bár az előzőekben kifejezettekkel szemben sokkal kevésbé jelentős lehetőség ma még - a speciálisan számítógépes trükkök világa. Úgy tűnik, mintha az amatőr videóalkotásokat elbíráló zsűrik eddig az egyik legfontosabb területként értékelték volna az ilyen, trükkös videomunkákat, s elég egyoldalúan, ezt a lehetőséget mintegy túldimenzionálva, az amatőr videózás valódi lehetőségeként emelték volna ki. 61

Ma még az amatőr (és profi) videózás nemigen jutott túl az elektronikus trükkök kizárólag formai jellegű használatán. Többnyire legjobb esetben is valamilyen ritmusra váltakoznak az absztrakt formák-színek. (Ezt láthattuk ennek a területnek egyik legérdekesebb amatőr alkotásában, Navratil Ferenc: Boleró círnű, kombinált animációs trűkkfilmjében, amely az ismert dallamot követi, de 15 perces hosszúságát nem tölti ki az első 5 percben még érdekes, vizuális élmény.) A videotrükk használata még a hivatásosok között sem vált formanyelvileg is értékelhető elemmé, felhasználása többnyire öncélú, s csak a music-clipekben és a reklámfilmekben vannak helyükön mint a hatáskeltés olcsó és látványos eszközei. Éppen filmnyelvileg még értékelhetetlen volta miatt (ismert negatív példa a televízió "felnőtt rnesék" sorozatában történt nevetséges felhasználása) a trükk ma (még?) nem tűnik különösebben előremutató útnak, s az elektronikus trükkök többnyire a rajzfilmek világához közelitik az azokat használó alkotásokat. Az új trükklehetőségek túlértékelése és a film lényegi újdonságává való emelése ismert ténye az 1920-as évek filmelméletének. amikor főleg a kettős expozíciót és a stoptrükköt tették meg egyes elméletírók a film minden más művészi ágtól elválasztó újdonságának (társult ezekhez még a lassítás és gyorsitás) . Látható tehát, hogy az új média lehetőségeinek a trükkökben való "felismerése" nem újdonság, és a filmmel-videóval kapcsolatos alapvető és ismétlődő téveszmék körébe sorolható. 6. Végezetül a dokumentálás körének kibővűlését kell említenünk. Bár ez a terület nem valami alapvető újdonság, hiszen Szuper 8-as filmmel is készítherunk dokumentumokat, az eddiginél mégis sokkal nagyobb tere nyílik (főként a nyersanyag olcsósága miatt) a kor jelenségeinek megörökítésére. Egy egyszerü felvétel egy város utcáiról vagy a lakótelepekről 50-70 év múlva már érdekes .Jeletnek" minősülhet. De kibővülő lehetősége' teremtődik meg a "családi videcalbum" készítésének is, amelyben mozgóképek mellett fotók, levelek, hangdokumentumok is felhasználhatókká válnak a video segitségével. (Ennek a területnek kimagaslóan jól sikerült darabjai elképzelhetők amatőr videoszemléken is, bár természetükből fakadóan nem a nyilvánosság előtti bemutatás az elsődleges céljuk.)

IV. Új lehetőségek a filmterjesztésben Külön fejezetben kell foglalkoznunk a video használatával megvalósuló új vonásokról a filmterjesztés terén. Az amatőrfilmesek eddig egyik legnagyobb gondja volt a nyilvánosság szűk köre. Filmjük általában csak egyetlen példányban létezett. s vetítésükkor ez az egyetlen kópia sérűlt, szakadt, karcolódott. A Szuper 8as filmről Szuper 8-as másola.t készítése nagyon nehézkes és drága művelet. A Szuper 8asra készült filmek videokazettára átmásolt változata ezzel szemben ideális forma a filmek széles körű terjesztésére, bemutatására akár az ország távoli vidékein vagy külföldön is. A videókazetták segítségével a nemzetközi amatőr filmcsere is megélénkülhet majd, s az Infermental kazettákhoz hasonlóan meg kell oldani a jövőben a világban készült amatőrfilmek és videóanyagok legjobbjainak évenkénti "megforgatását" az UNICA-tagországok között. (Ennek az audiovizuális információcserének hazánkban ma még túl sok adminisztratív akadálya van - a video létének azonban változtató erővel kell hatnia a video megjelenése előtt kialakított szabályozókra is, szerte a világban!) A mozgóképes információáramoltatás a jövőben - a televíziók monopóliumait megtörendő - ma még beláthatatlan szintjére vezethet el egymás (a világ) jobb megismerésének egymás életének, gondolatainak valódibb megismeréséiq. (Gondoljunk csak a legkézenfekvőbb területre: a dokumentumfilmekre. Milyen érdekes lenne pl. a dél-amerikai katonai diktatúrák mindennapi életének vagy az ottani tüntetéseknek amatőr felvételeit látni.)

V. A tények A videóval előálló, fentebb vázolt új lehetőségek azonban - számomra jórészt megmagyarázhatatlan erők hatására - nemigen akarnak. gyakorlati valósággá nemesülni. Hiába látszik pl. úgy, hogy a videokazetták segitségével végre egy csapásra megoldhatóvá válhat a világ bármely pontján készült régi és újabb mozgóképi (vagy kevesebbet markolva: csak videóra készült) alkotások gyors elterjesztése, megismertetése - a valóságban azt látjuk, hogy széles körben nem indult meg a mozgóképeknek ilyen világméretű áramoltata-

sa, s hogy pl. hazánkban máig nem működik egyetlen olyan videoklub sem, ahol akár a 10 évvel ezelőtt készült (nem is a legújabb) videoart-alkotások megtekinthetők lehetnének I A Filmkultúra 1986/2. számában pl. cikket olvashatunk "A videoművészet helyzete az USA-ban" címmel. A videokorszakban azonban egy ilyen írás igazából csak a művek vetítésének kiegészítője szabadna hogy legyen. A műveket viszont nem láthatjuk! Más példa a helyzet zavaró ellentmondásosságára. Amikor az egyik legtekintélyesebb hazai videoesztétától oktatási felhasználásra szerettünk volna a tulajdonában lévő videoartanyagokat átmásolásra elkérni, ő megtagadta a kérés teljesítését. Pozitív példaként Bonta Zoltán említhető, aki a Bódy Gáborral készített utolsó interjú videofelvételének gazdáj aként, első szóra kölcsönadta kazettáit a 30 perces anyag átmásolására. hűen B. G. emlékéhez. A mozgóképterjesztésben tehát a videó (legalábbis hazánkban, a külföldi helyzetet nem ismerem) nem tudott lényegi, mennyiségi és rninőségi változást hozni. Nem számítva most a kommersz filmek videómásolatainak valóban nagymértékű terjedését, amit én egyfelől csak mennyiséginek, másfelől lényegtelennek érzek. De ugyanilyen hiányérzetünk támad a vide o alkotó használatának alacsony színvonalát látva is. A legfájóbb hiány, hogy hazánkban még mindig nem alakult ki videoart-mozgalom, még mindig nem beszélhetünk ezen új művészeti ág létéről. Ez a tény a világtól való - művészeti téren megnyilvánuló - elmaradottság unk újabb, fájó jele. De nem szaporodtak még a kívánatos és a készülékek számából elvárható mértékben a hivatásos televízió-újságírói vonaltól lényegében eltérő publicisztikai alkotások: a riportok, dokumentumfelvételek. szociográfiák sem. Nem beszélhetünk hazánkban videóelméletről-videoesztétikáról sem. A két legjelentősebb filmes folyóiratban nincs állandó, néhány oldalas videórovat; ilyen témájú közléseik alka-

lomszerűek. A fordítói tevékenység e téren szinte elenyésző. Videóesztétikával foglalkozókönyv pedig csak egy jelent meg eddig: A video világa című, kétrészes könyv 2. részeként ..

Befejezés Amikor e tanulmány írásába fogtam, azt terveztem, hogy rendszerezett formában fogom közreadni elképzeléseimet. Most, hogy berekesztem (lezárás vagy befejezés helyett), már látom: a video mint eszköz, mint művészi vagy kommunikációs forma még oly fiatal, s már' annyira szerteágazó, hogy szinte lehetetlen minden vonatkozását akár csak említeni is. A mozaikszerűséget elkerülendő, nem beszélhettem itt sem a kábeltelevíziókat világszerte követő, lehangoló és elgondolkodtató tapasztalatokról. sem a video és oktatás nálunk még kiábrándítóan alacsony fokú kapcsolatáról. sem a számtalan gondolatébresztő vagy spekulatív filozófiai vonatkozásról. A videojelenség a maga egészében nem szeritható egyetlen, bármily hosszúságú cikk keretébe sem. Töredezett, kapkodó, egyszerre pozitív és negatív tendenciákat hordozó - mint az a világ, amelyben létrejött és létezni próbál. A rendszerezett gondolkodásra ma már el-· engedhetetlen szükség van (hiszen számtalan rendszerezesre. értelmezésre váró tény van Lírtokunkban) , de ugyanígy szükséges a fantázia szabadjára engedése, és minél több eredeti ötlet felvétele is - akár papiron. akár mágnesszalagon =, hiszen a ma még be nem látható lehetőségek csak az alkotó gondolkodás és az alkotás útján válhatnak valósággá. Elsősorban természetesen új rnűvek tömegére, minden képtelenség bátor felvetésére van szükség. Mert még sehol sem tartunk. Az elvégzendő munka évtizedekre méreteződik. Reméljük: végtelen távlatok nyílhatnak meg előttünk. S hogy a megoldás kulcsa a mi kezünkben van. Miltényi Miklós

63

Televlziónéző, mozinéző A video terjedésével, a mozibemutatás további jelentős háttérbe szorulásával időszerűvé vált az eltérő audiovizuális médiumok eltérő technikai, fizikai, pszichofizikai, pszichológiai tényezőinek az összehasonlító elemzése. A különbségek feltárásán túl talán még fontosabb az egységes audiovizuális kultúra koncepciójának és intézményi gyakorlatának a kiépítése. Történtek lépések ebbe az irányba, azonban az oktatás, kulturális irányítás és tudományos kutatás tervezésében ezek megmaradtak a témafelvetés szintjén.J A tömegkommunikációs és filmes kutatásoknak hazánkban még kiaknázatlan területe a különböző audiovizuális médiumok természetének, befogadásának és társadalmi funkcióinak átfogó vizsgálata. Előrebecsátom. hogy idáig semmi bizonyítékát nem 01vastam annak, hogy a film/televizió/video, a filmszalagon lévő és az elektronikus audiovizuális kommunikációk eltérő "nyelvet", ,;kifejezési formát" jelentenének, s jelenleg az eltérések inkább a konkrét társa.dalmi körűlmények (és az azok által is meg szabott technikai színt) és a befogadás módjaiban keresendők. Ez az állításom azonban feltehetően nem érvényes ho szszú távra, mert az elektronika a jövőben forradalmian új technikai megoldásokat is elősegíthet. ami víssz·ahathat a nyelvre és a közvetített tartalmakra. Mindenesetre, manapság a különböző médiumok által létrehozott kommunikációk az eltérő közvetítési és befogadási csatornákon keresztül cserélődnek és változnak, egymással legtöbbször behelyettesíthetők.

A technikai fejlődés A nyolcvanas évek második felének élvonalbeli elektronikus-audiovizuális technikája nagyrészt leküzdötte azon hátrányait, amelyeket a vide o és televízió képminőségében a filmszaJaggaJ és vetítéssel szemben hagyományosan mutatott.é Mivel az elektronika minden más iparágnál hatványozottabban fejlődik, már látható, de még inkább megjósolható, hogy egy évtizeden belül felülmúlja a filmszalag és a kémiai eljárás őszszes vívmányait, s olyan új lehetőségeket is nyújthat, melyeket legtöbben nem látunk előre. A legmodernebb japán videokamerák elérték a filmes szintet a mélységélesség változtatása, a színfelbontás, részletgezdagság, a hagyományosan laboratóriumi úton és utólagosan végzett

64

képjavító eljárások. a régebbí videohibák kiküszöbölése, a filmszalag gamma görbéjének megfelelő elektronikus korrekciók, a túlzottan árnyékolt vagy erősen megvilágított részek kiegyenlítés e és sok más régebbi filmes erény és videós fogyatékosság terén. Arról nincs tudomásom, hogy az e1ektr~nika a filmszalag és a laboratóriumi eljárások valamennyi lehetőségét elérte-e, ez azonban csak évek kérdése. Más technikai vonatkozásokban az elektronika, az elektronikus kinematoqráfia már túlszárnyalta a filmfelvevő lehetőségeit, elsősorban a mikroprocesszorok beépítésével megvalósított programozás, szabályozás, vezérlés, felvétel közbeni korrekciók területein. Például a filmnyersanyag cseréjének megfelelő elektronikus eljárást akár beállításról beállításra, majdhogynem "kockáról kockára" megvalósíthatják. Az eredmény azonnal látható és értékelhető, nem kell várni a laboratóriumi munkákra. Különösen a forgatás utáni munkálatok eqyszerűsödnek. és csökkennek költségeik. A technikai lehetőségek egyszerűsítése és kiszélesítése egyrészt az alkotói szabadság kiteljesedését jelenti, amelynek a filmgyártás ban az eszköztől, pénztől és szervezettől való függősége alapkérdés (a gyorsaság és a nagyobb fokú és biztosabb technikai kontroll mellett például megemlíthető, hogy a forgatócsoport létszáma jelentősen csökkenthető), de talán még fontosabb mindez az olyan esetekben (híradó, különleges esemény vagy nehezen filmezhető valóságdarab), amikor a fő kinematográfiai érték a valóság maximálisan hűséges rögzítése - ami a filmművészet egyik fő értéke volt és lesz nemcsak a dokumentumfilm ben, és amit a legtöbb filmesztéta a filmi minőséq egyik legfontosabb elemének tekintett. Mindezen legújabb és még általános fejlődési irányok ellenére az elektronikus karnera legfőbb vívmánya az, hogy a legutóbbi években elérte a képfelbontásnak azon minőségi jegyeit, amelyek mind a felvétel. mind a vetítés során legtöbb esetben egyenértékűvé teszik a filmmel.

A nem társadalmiasult technikai vívmányok Az előbbiekben címszavak ban jelzett vagy fel sem sorolt sok-sok vívmány tehát mind az alkotás, mind a befogadás szintjén az elektroni-

kus (video, televízió vagy kivetített) audiovizuális kommunikáció minőségi szint jeit forradalmasította, a filmtechnika csúcsteljesítményével összhangba hozta. Mivel a legdrágább és legújabb technikai eszközöket számos filmvállalat megvásárolta, a létrehozás szintjén ennek hatása szinte azonnal jelentkezett. Sajnos, nem érvényes ez a befogadás oldalán: a video- és televíziónézés fogyasztói gyakorlatában a technikai fejlődés által potenciálisan biztosított rninőségi szint csak nagyon lassan valósul meg, és csak a leggazdagabb országok szűkebb köreiben, szakmai csoport jaiban és a felső közeposztályban. A legfejlettebb eszközök tömeges vásárlása néhány év alatt nem vált jellemzövé. Ennek sokféle oka van. Az egyik az, hogy az elektronikus audiovizuális kommunikáció olyan gyorsan fejlődik s ugyanakkor egyre költségesebb, hogy ezt a fejlődést az átlagos családok még a leggazdagabb országokban sem képesek fogyasztóként követni. A televízió műsorait és a videoanyagokat a hagyományos, de általában már szines technikákkal is nézhetik, az új eszközök drágák, de még sorozatgyártásuk esetén is mérlegelni kell. hogy vajon kidobja-e a család a nemrég vásárolt "régit".3 Sokan a piackutatások szerint úgy vélekednek, hogy a mostani legújabb is egész rövid idő alatt elavul. tehát még a régebbi készülékkel "húzzák ki" a közeljövő még tökéletesebb és még olcsóbb készülékének sorozatgyártásáig. Hasonló jelenséget a személyi számítógépek területén is megfiqyelhetűnk. itt azonban a készülékek maximális kihasználtságára az átlagos vásárlók esetében nem kerül sor - miközben a nagy felbontóképességű televízió jobb képminősége azért még a laikus számára is nyilvánvalóbb. Természetesen, a gyártók és kereskedők maximális nyomást gyakorolnak, mindenféle manipuláeiót bevetnek. hogy vásároljanak az emberek, de ezt inkább a felső középosztály köreiben érik el. ahol a vásárlóerő és a bankbetét jelentős. Más országokban egy ilyen új készülék ára meghaladja egy személygépkocsi árát, így a tartós fogyasztási eszközök közott szinte a legdrágább (csak a lakás ára múlja felül). Kábel hiányában ráadásul a műholdas közvetítés vételéhez alkalmas felszerelés is szükséges (parabolaantennákat nálunk jelenleg már néhány maszek elkészített, de áruk százezres nagyságrendű - így is sokan meg fogják vásárolni). Van azonban t-gy nem kevésbé racionális ellenérve a fogyasztónak. A televízión vagy videón nézett anyagok nagy többsége nem képvisel olyan magas fokú és kifinomult kinema-

tográfiai szintet, hogy ezek nézéséhez a legmagasabb rendű képfelbontásra lenne szűkségünk. Például a legújabb japán csodagépek első vásárlói nagy korporációk voltak, akik kőzölték, hogyakészülékeket konferenciákra és egyéb vállalati komrnunikációkra fogják használni. Ennek semmiféle "kinematográfiai" oka nincs, csupán ők rendelkeztek felesleges tőkével: egy asztal körül ülő ("kerekasztal") igazgatói tanács tagjainak a lefilmezéséhez nincs szükség a legmagasabb szintű fiImtechnikára. Hasonlóképpen a televizióműsorok jelentős részében félközeli. közeli képekben beszélő embereket látunk, vagy kerekasztal-beszélgetéseket, tehát nagyon gyakran az információs, sőt ezen belül is az auditiv tényezők az elsődlegesek. Eközben a mozi a látványosság felé tört előre, s annak számos előnyével (lásd később) az otthoni televíziónézés és videózás ma még a legtöbb országban nem vetekedhet. Amikor mégis a filmművészet, a kinematografia csúcsteljesítményei kerülnek képernyőre, akkor sem mindig kiaknázott az a sok lehetőség, amelyet a legmodernebb elektronika nyújt.s Az otthoni befogadási környezet, de még inkább a nézők többségének nem kielégítő szintű vizuális kultúrája, felkészültsége, prediszpozíciója és igénye csökkenti a legmagasabb szintű technika potenciális hatásait, egyáltalán, a befogadás szint jeit. Tervezünk ilyen kiscsoportos vizsgálatokat: de ennek előtte is feltételezhetjük, hogy gyakran a sztori szintjére egyszerűsíti a néző a differenciált, több rétegű, nehéz műalkotást; mondhatnánk, nem is értette meg. Összességében tehát eltérő társadalmi rendszerekben, gazdasági szinteken a technikai fejlődés vagy eredményeinek gyors piacra dobása nem szűkséqszerűen jelenti azt, hogy az adott technika társadalmiasult, mert a potenciális fogyasztók többsége vagy nem képes ezeket megvásárolni. vagy nem kívánja más rovására megvásárolni őket, vagy pedig megvásárolta, de nem képes kihasználni őket. Az Egyesült Allamokban és Kanadában a világ legtöbb csatornája fogható a nagyvárosokban számos kábellel. speciális csatornával, fizető televízióval és sokféle szolgáltatással kiegészítve, a technikai szint, a képminőség jobb, a készülékek színesek, ennek ellenére a nézők nagy többsége ugyanazon három fő hálózat rnűsorait nézi, amelyek egymáshoz képest nem jelentenek alternatívákat; viszont velük szemben a valóban létező alternatívák nézése arányosan periférikus. Azaz inkább mennyiségi, mint minőségi nővékedésről van itt szó.5 A világ legtöbb orszá65

gában azonban ma még és a nyolcvanas évek során a nézők többsége nem képes megvásárolni a legújabb technikai vívmányokat. s bármennyire elterjedt is a televiziózás vagy akár a video is, a képminőség gyenge, esetleg dominálnak a fekete fehér anyagok. Más esetekben, például a harmadik világ országaiban, a nagyvállalatok "rásózzák" a szegények országaira a legmodernebb technikát, amely azonban nem adekvát az ő fejlődési szintjükkel. Például Kubában felszámolták az analfabétizmust, ami minőségi kulturális fejlődést jelent, más latinamerikai országokban, a lakosság jelentős része - továbbra is analfabéta, viszont nagyobb számban adtak el nekik személyi számítógépeket, audiovizuális technikai eszközöket. Az ilyen esetekben a legfejlettebb technológia vagy 'akár a műhold révén a kiváló képminőség még talán jobban "jelen van" (látszólag), mint hazánkban, azonban annak "társadalmiasulása" ennek ellenére nem valósult meg, hiszen ezek az eszközök és az általuk közvetített tartalmak egyrészt az eszközök piacának kiterjesztését, másrészt az amerikai kulturális imperializmust szolgálják, jóllehet teljes egészében nem zárhatunk ki bízonyos pozitív társadalmi funkciókat sem. Magyarország egy kissé ez utóbbi kategóriába tartozik, amennyiben az elektronika és az audiovizuális technika vásárlása sok esetben nem jár együtt a társadalmi felhasználással. illetve ahol nagy fokú igény jelentkezik, ott gyakran nincs vásárlóerő, miközben számos gazdag család vagy nem költségvetési intézmény eszközellátása nem reális igényekre épül. így például sok család nem használja, vagy nem használja ki a személyi számítógépeket, mások videokészülékkel rendelkeznek, de nincs elég kazettájuk, nem készültek fel a kölcsönzés és a vásárlás költségeire. vagy a sokszorosan lemásolt kópiák minősége igen rossz, nem értik meg a nyelvet stb. Ennek ellenére nálunk az audiovizuális elektronikai csúcstechnikák behozatalának elsősorban anyagi akadályai vannak, csupán a társadalom egyes szektorai, különösen gazdag családok vagy pazarló vállalatok olykor könnyebben elérhetik ezeket, mint azon intézmények, ahol már létezik az ezekre irányuló igény és audiovizuális kulturális szint, potenciális befogadó csoport.f

66

A mozi és a nyilvános vetítések előnyei Az előbbiek alapján tehát a nyolcvanas évek Magyarországán az adott társadalmi körűlmények, gazdasági·technikai szint tükrében továbbra is a nyilvános vetítések és a mozi biztosithatják a legmagasabb szintű audiovizuális kultúrát. Szemben a televízióval és a videóval. Ennek megértéséhez azt is figyelembe kell vennünk, hogy jóllehet az értékterjesztő intézmények anyagi helyzete és intézményesülése nem kíeléqítö.? a "kommerciális" forgalmazás és mozibemutatás nagyon sokat fejlődött az utóbbi években. Régebbi és új nagy sikerfilmek kerültek bemutatásra, amelyekre milliós nagyságrendű közönségigény volt (akár fél évszázaddal elkészülésük után is), a legsikeresebb külföldi filmek előbb kerülnek be. Amellett a televiziós és videokészűlékek többsége közel sem ér el megfelelő technikai szintet (elég arra gondolnunk, hogy nem színes a kép, kétoldalt közel a fele levágva, a videoanyagokat sokszorosan másolják át, az amúgy is legolcsóbb készülékekkel stb.). Részben a televízióval konkurálva, a hetvenes évektől a tipikus hollywoodi tömegszórakoztató film rendkívül költséges, rendkívül látványos, előtérbe került az a vizuális mozgástényező, amely sokkal jobban érvényesül a széles vásznon. mint a kis képernyőn. A kíbővült választékot és a magasabb szintű technikát tekintve tehát a hazai nézőnek minden oka meg lenne arra, hogy inkább moziban nézzen filmeket. Nem kevésbé fontos a befogadás aspektusa és azon komplex szociálpszichológiai funkciók összessége, amelyek a mozilátogatást, a müvészmozit és a filrnklubot, s különösen az utóbbihoz hasonló jellegű rendszeres rétegközönség-találkozókat kiemelik az otthoni televízió- (vídeó-) nézéssel szemben. A régebbi, azóta sokszor megcáfolt "aktív-passzív" néző alternatívák természetesen nem egyes médiumokhoz kapcsolódnak, hanem sokkal inkább a befogadó prediszpozícióihoz és a befogadási körülményekhez, az· azonban tagadhatatlan, hogy ha valaki kiválaszt egy filmet (sorozatot), és ezek után elmegy a moziba. rendszeresen jár filmklubba vagy művészrnoziba, esetleg sokféle kisérő, kiegészítő kollektív vagy egyéni tevékenységben is részt vesz, mindenképpen aktívabb, minőségileg magasabb szintű befogadói gyakorlatof jelent. mintha valaki holtfáradtan, jobb híján bekapcsolja a televíziós készüléket. gyakran oda se figyel vagy háttérként követi

a műsort félfüllel. félszemmel. esetleg az ebéd vagy vacsora és az ivászat után még az olvasáshoz is lusta (nemhogy ahhoz, hogy megmozduljon) - de ott a televízió, azzal, ami éppen látható rajta, segítve az emésztést vagy az elalvást. Ezzel nem kívánom megkérdőjelezni a televízió fontos társadalmi funkcióit, csupán azt, hogy amikor a TK Panel" nézettségi és tetszési indexei milliós nézőtábort és inkább tetszést, mint nem tetszést jeleznek egy-egy nehéz, máskülönben teljesen megbukott film esetében, akkor ez nem egyenértékű a moziforgalmazás esetleg csupán néhány tízezres nézőszámával ugyanezen film esetében.f A nézői-befogadói aktivitás, mint azt számos újabb tudományos vizsgálat is igazolta,9 sokkal komplexebb és nehezebben megragadható, mint a "nézettség" és "tetszés" leegyszerűsített mennyiségi mutatói jelzik, ahogyan az erőszakkal "szervezett" mozilátogatás sem jelent minőségi befogadást; sokkal inkább elutasítást. A befogadói aktivitásnak egyik fontos eleme az, ha valaki kiválaszt egyes filmeket, azokat elmegy megnézni, azokért belépődíj at fizet,tO azokról esetleg utána beszélget, vitatkozik, 01vas, előadást hallgat stb. Amennyiben a televízióban olyan filmek kerülnek bemutatásra, melyek a nézők számára túl nehezek, amelyeket máskülönben elutasítanak, s a második csatornán sincs alternatíva, akkor a filmek "nézése" nem szükséqszerűen jelenti, hogy azokat teljességükben "látják" is a nézők.t! hiszen hétköznapi tapasztalataink szerint gyakran oda se figyelnek. A nehezebb filmek tízszeres nagyságrendű moziközönsége olyan befogadókat jelent, akik valamiképpen beépítették kommunikációs rendszerűkbe, illetve a társadalom tagjaként magába a társadalomba a látottakat, miközben a televízió ezzel szembeállított milliós nézőtábora amorf. mind ez ideig a befogadás szintjei szerint nem differenciált (nem tudok egyetlen ilyen vizsgálatról sem), s az "elutasítás" csak azért nem jut el a közvéleménykutatókhoz, mert ezek a "passzív" nézők még arra sem vették a fáradságot, hogy valamiképpen értékeljék a látottakat - csak arra emlékeznek, hogy be volt kapcsolva a készülék, de már nem figyeltek oda olyan fokon, hogy egyáltalán "irritálja" őket a film, tehát állítólag "tetszett nekik". Számos kisebb filmnézői vizsgálatunk során a hetvenes • Az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont rendszeres közönségvizsgálatáról van szó. - A szerk.

években ennek ellenkezőjét tapasztaltuk: egyszeruen nem értették meg a "látott" filmet. 12 Nem ők választották, nem az ő szintjükön volt, nem megfelelő szintű technikával közvetítették. azaz nem kiválasztva, a moziban látták az adott filmet. A hagyományos "papa mozija", a régebbi, sajnos, eltűnő szubkultúrák számos pozitív szociálpszichológiai funkcióját falun manapság már csak a korcsma tölti be - régebben a mozi is ilyen társasélet-intézmény volt. Manapság inkább a művészmozik, filmklubok és más rétegvetítési intézmények gyakorolják ezeket a bemutatott filmektől függetlenül is jelentős és pozitív társadalmi funkciókat. Anélkül, hogy kimerítő lett volna ez a vázlatos elemzés, SOKféle tényező jelzi, hogy ma Magyarországon a mozí előnyösebb mind a konkrét. az egyén igényeivel adekvátabb filmválasztás. mind a technikaikinematográfiai minőségek, mind a befogadási körülmények minőségeivel és az életmóddal kapcsolatos sokféle funkció tükrében. Most nézzük meg részletesebben az eltérő befogadási körülményeket.

Az eltérő befogadási körülmények Mivel a drive-in mozi sehol a világon nem lett elsődleges filmvetítési forma, továbbá a speciális (művész stb.) mozik és filmklubok száma és aránya nőtt, a hagyományos moziformát tekintjük ma is típusnak. A moziban a tipikus kőzőnséqszituáció a kiscsoport, a pár, a magányos néző, akik általában véletlenszerűen összekapcsolt csoportot képeznek, amelynek csoportképző eleme elsősorban maga a választott film. Ez alól némiképpen kivételt jelentenek a nagyon gyakran mozibajáró gyermek- és ifjúsági rétegek, ahol nem szűkséqszerűen a konkrét film, hanem a moziba járás az egyik csoportképző elem (és az életkor), illetve a művészmozik és filmklubok rendszeres látogatói. Ez utóbbiak hasonlítanak leginkább a hagyományos műpártoló közőnséqhez, és itt a legerősebb a "réteg hez, csoporthoz tartozás tudata", a sznobizmus és a társasélet, kiegészítő (interperszonális vagy nyomtatott} kommunikáció-igény. A televíziónéző befogadási feltételeinek eltérő körülményei mind a bekapcsolódás, a kritika mértékét, mind a néző sokoldalú viselkedési megnyilvánulásait nagy mértékben befolyásolják. "A film néző részt vesz a nagy vászonra vetített képek mozgásában, mert a vászon teljesen 67

vagy majdnem teljesen betölti egész látómezejét, ezért leköti receptív képességeit. A televíziónéző viszont egy kis dimenziójú képpel ül szemben, amely nem meríti ki vizuális képességeit. és amelynek dimenzionális kapcsolata az általa bemutatott valósággal normális (vagy kicsinyítő, a ford. megjegyzése), és az esetek legnagyobb részében magának a valóságnak kedvez, vagy egységes vele: bizonyos esetekben a tér dimenziói meghaladják a jelzett tárgy méreteit, de mindig a néző szeme által könnyen kontrollálható határokon belül, tehát jóval alatta maradnak a filmi nagyítás normatív értékeinek. A televízió képernyője olyan környezetben helyezkedik el, amelyben az a nézőt körülvevő tárgyak egyike, és felhívó jellege sokkal inkább a képen megjelenő információs minőséggel függ össze ... " 13 Tehát a televíziós kép fizikai tulajdonságai miatt eleve eltérő hatást kelt. függetlenül a közvetített anyagtól. Ezzel szemben megfigyelhetjük, hogy még a leggyengébb film is időnként lehengerli a nézőt, amikor az operatőr maximálisan meglovagoita a technikai lehetőségeket, aminek legjobb példája a vadnyugati filmek tájképeinek és üldözéseinek végeláthatatlan sora. Nem kevésbé fontos a televíziónézés tárgyi, szernélyi környezetének a lehetséges hatása. Televíziót (és videót) az emberek leggyakrabban otthonukban néznek, a családi vagy ritkábban baráti környezetben, olykor egyedül. Amikor egyedül néz valaki tévét vagy videót, akkor az is megfelel az illető általános vagy konkrét "családi" helyzetének. A lényeges inkább az ..otthon" történő nézés, amennyiben ez önmagában is még tovább redukálja a bekapcsolódás mértékét, illetve a felvételkor esetleg még megcsodált, s tegyük fel. optimálisan sugárzott és vett kinematográfiai minőségeknek a befogadóban történő realizálását. Pedig a befogadói oldal s a műalkotásoknak a befogadóban történő internalizálása egyre jobban előtérbe kerül még az esztétikai szakirodalomban is Lrecepciós esztétika", Lukács ontológiája, Almási és mások újabb írásai). miközben a társadalmi gyakorlatban, s különösen a mai USA dominált és maximálisan kornmerciális. multinacionális tömegkommunikációs környezetében a művészet életét/halálát jelenti. Az idézett panelfelmérések eredményeit azért kérdőjeleztem meg, mert azok inkább arról tudósítottak. hogy be volt kapcsolva a készülék, ami a befogadás szempontjából esetleg nem jelent többet, mint az, hogy be volt kapcsolva a ventilátor. A család tagjai sokféle otthoni tevékenységet folytathat68

nak eközben: esznek-isznak, veszekednek, beszélgetnek, kártyáz nak, szerebkeznek. gyerekeikkel játszanak, legóznak, barkácsolnak. és még százféle, a bekapcsolódást csökkentő vagy kizáró tevékenységet folytathatnak. Esetleg olyan fokú csupán a figyelem-bekapcsolódás, mint a rádiózáskor a háttérzene esetében. Ilyenkor természetesen a szokatlan kép- és hangi hatások, olykor a rendkívüli információ előidéz-. heti a figyelembekapcsolást. Vannak olyan műsorok is, amelyeket előre kiválasztva, várakozással, nagy figyelemmel néznek, végig követnek, de még ilyen esetekben is sokkal több a figyelemelvonó és -kikapcsoló tényező, mint a moziban (telefon, a szomszéd csönget, vécé, evés-ivás, kisgyerekek, más otthoni váratlan események). Ezeken túl a moziterem, a sötétség, a nézőközönség kontrollja, 'a kép nagy mérete, a sztereo hang stb. fokozottabb pszichofizikai. hatást, igénybevételt. bekapcsolódást jelent, s a sokféle tényező jobban ellensúlyozza a kikapcsolódás lehetőségeit, miközben a televíz iós kép méretei, minősége pszicho-fizikai hátrányokat (és semmiféle előnyt sem l) jelent. Amennyiben tehát az otthoni televízió- (video-) nézést szembeállít juk a mozinézéssel, akkor azt mondhatjuk. hogy pusztán a kommunikációs folyamatot tekintve (és azt elszakitva az emberek mindennapjaitól. életmódjától, a társadalmi környezettől), a televízió nem sok előnyt nyújt a mozival szemben. Sokféle előnye, amely tagadhatatlan, nem a kommunikációs folyamaton belül keresendő. Összefoglalva tehát. még optimális esetben sem éri el jelenleg a televíziós képernyő nálunk a mozivászon szintjét, s e hátrányát még tovább fokozzák a befogadás körülményei. Az otthoni környezet. nálunk az előfizetési díj és a rnűsor választéka. az időben is igen korlátozott kínálat (egyszerre legfeljebb kétféle műsor, de jellegében még az sem mindig alternatíva) csökkenti a mozinézővel szemben a televíziónéző szelektivitását. Ma már az emberek ritkán mennek mozíba. de akkor legalább azt a filmet nézik meg, amely megfelel várakozásaiknak (bármennyire manipuláltak is legyenek ezek). érdeklődésüknek. ízlésszintjűknek. orientációiknak, valamint pillanatnyi prediszpozícióiknak. Ritkábban csalódnak, igaz, erre eleve ritkábban is kerülhet sor. A gyerekek, a fiatalok és a művészrnozik. filmklubok nézői is ritká bban csalódnak. jóllehet ők gyakrabban mennek mozíba. mivel az ő szelektivitásuk inkább filmtípusokhoz. mint egyes filmekhez kapcsolódik, amennyiben nagyon sok filmet néznek meg. A televíziónéző ezzel szemben azt nézi,

amit kap, s újabban egyre több pénzt is költ erre, mivel mind a (színes) készülék ára, mind az előfizetési díj ma már jelentős áldozatot kíván (az előbbi. egy átlagos családnak, az utóbbi a szegényebb rétegeknek vagy nyugdíjasoknak). Amit kap, az gya1kran nem felel meg egyéni ígényeinek, de a legtöbb esetben semmiképpen sem felel meg olyan mértékben, mint a moziban kiválasztott film. Szidja is a műsort, előtte, közben, utána, de szavai nem jutnak el a közvéleménykutatókhoz, ha eljutnak, sem zavar senkit sem a véleménye. Hiszen állampolgárként átalányadóban. készüléktulajdollosként pedig negyedévre fizet. Legjobb esetben a "többség" elégedett, de ilyenkor a "kisebbség" akár milliós nagyságrendű rétegeket és csoportokat is jelenthet, akik szintén fizetik az előfizetési dijat. A video esetében az önkéntes választás és a készülékeknek a keresetek 'arányában túl magas ára a tulajdonosokat feltehetően megakadályozza abban, hogy végiggondolják, miért is adták ki a sok pénzt, s a kevés, rossz technikai minőségű anyagot áhítattal nézik. Itt távlatilag a szelektivitásnak legalább az illúziója meqteremtődik, mert ha a képminőség rosszabb is, ha esetleg nem érti is meg a néző a nyelvet. keveset kap, és olykor nem is pontosan azt. amit elképzelt, 'az illegális másolás, a feketepiac. a "tiltott játékok" öröme egy ideig vigasztalja, és valóban ő maga, egyénileg választott. Összességében tehát jelenlee nálunk sem a televízió, sem a video nem nyújt olyan minőségű kommuníkációt. s nem biztosit olyan intenziv nézői bekapcsolódást, mint a mozi.

Tíz év múlva Cikkemet kitekintéssel kezdtem: jeleztem a legfejlettebb, de nálunk általában még nem elérhető technológiákat. Ennek tükrében öt-tíz év alatt lényeges minőségi javulás várható nálunk is, s nyilván csökkennek az árak, kialakulnak az új intézmények, tehát megkezdődik az audiovizuális kommunikációnak az a forradalmi an új korszaka, amikor az irodalmi művek, hanglemezek, magnószalagok, képzőművészeti reprodukciók piacához hasonló differenciált kínálat és kereslet alakul ki: amikor tehát megvalósul a tértől és időtől függetlenül egyéni szelektivitás. Ennek ellenére valószínű. hogy fennmaradnak, s olykor egyenesen erősödnek a kollektív filmnézés egyes intézményei, jóllehet a hagyományos filmtechnikát itt is fel fogja váltani az elektronika (természetesen oamainál jobb minőségben és olcsóbban) . A csatornák száma min-

denütt nő, a műhold és a kábel általánosabb lesz, a legtöbben (könyve sincs mindenkinek) birtokolni fogják a videófelszereléseket. Ezzel valósul meg az audiovizuális kommunikációnak az az új korszaka, ami az alkotás terén a "kamera-töltőtoll", a befogadás terén pedig a könyvvásárlás. kölcsönzés, olvasás megfelelő szintje. A túlságosan is új "filmtörténet" eddigi korszaka feltehetően előtörténetnek minősűl. Egy adott társadalom konkrét állapotában viszont a jelen és felnövekvő nemzedékek vonatkozásában a meghatározó nem az, ami lesz, ami ideális, s egyes távoli helyeiken már megvalósult, hanem az, ami itt és most van. Itt és most pedig az van, hogy az elektronikus kommunikációk technikai szint je és befogadási körülményei minőségileg alacsonyabb fokozatot jelentenek, mint amit a film régen elért, s ily módon a mennyiségi növekedés minőségi lefokozással jár egyűtt. Szekeres Péter JEGYZETEK 1. Lásd például: Horányi Özséb (szerk.}: "A vizuális kultúra szerepe a társadalmi fejlődésben és az életmód alakulásában" Budapest: Népművelési Intézet, 1982. A Magyar Tudományos Akadémia rövid ideig fennálló "audiovizuális kulturális munkabizottsáqának" száz példányban megjelent kiadványa, amelyből kettőt én a szemérben találtam. A tevékenység megszűnt. Réz András: "Egy média-tan felé", Kézirat, 1983, soha meg nem valósult oktatási javaslat. Az egyetlen nagyobb példányszámú "audiovizuális tankönyv" a "Nézz, láss, kérdezz!" círnű három kötet a Gondolat kiadásában. 2. Lásd például az American Cinematographet 1982. márciusi számát, p. 225, 234 és 244, április p, 320 és május p. 494. 3. Nálunk hatványozottan hátrányosabb a helyzet. mivel a fejlett országokban egyhavi alacsonyabb kereset. nálunk féléves közepes vagy egyéves alacsony kereset fedezi e készülékek árát. 4. Erről részletesebben lásd cikkem a JELKtp 1985/3. számában. 5. Erről lásd cikkem az amerikai televíziós hálózatok filmkínálatáról (tíz év elemzése, öszszevetve kiemelkedő filmek listáival) "Szegénység oa bőségben". Kézirat, Magyar Filmintézet könyvtára, 1978. 6. Lásd Révész Sándor, "A háztartási elektronika magyarországi piacának sajétosságai" Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1985. 7. Lásd cikkeim a Malilm Híradóban (198384), a Népmúvelésben (1964-67 és 1985) a

69

Magyartanítás 1983/5. számában és másutt, vaIamint a filmklub- és forgalmazási vitákat, hozzászólásom: Élet és Irodalom 1985. április 5./2. oldal, stb. 8. A TK Panel nézettségi adatai sok film esetében a moziforgalmazáshoz képest százszoros nézőszámot jeleztek, holott gyakran a mozistatisztika már önmagában szépített, s más adatok is e filmeknek tömeges elutasítását jelezték. 9. Különösen a Művelődéskutató Intézetben; Józsa Péter, Tibori Tímea, Vitányi Iván és mások kutatásaira gondolok. 10. A filmszakma jelenlegi felmérései szerint már elérte a mozijegy ára a nézők tűrőképességének határait. Néhány klasszikus és értékes filmeket bemutató TIT-sorozat díja 300 Ft, két személyra hatszáz, s mivel a műveltebb nézők

többsége sok filmet már látott, előfordulhat, hogy a kötelező bérlet formájában ilyenkor az érdeklődő házaspár alkalmanként akár száz forintot is kifizetett egy-egy filmért. 11. Ezzel kapcsolatban Józsa Péter számos vizsgálatát és cikkét idézhetjük a filmbefogadás szintjeiről. 12. A hetvenes évek mai témájú, társadalomfeltáró-elemző dokumentarista vagy játékfilmjeinek a közönségfogadtatását vizsgáltuk, elsősorban magyar filmeket. 13. Bettetini. La regia televisiva, Milano, Feltrinelli, 1968; saját fordításom elérhető a Magyar Filmintézet könyvtárában, illetve rövidítve a Rádió és Televízió Szemle 1969/2. számában.

KÁNTOR ZSOLT:

Tanítványok (Eperjes Károlynak)

A tárgyak titkait is beméri arcod. A lélek előtted, akár a Haza. Vacogás akcentusával imádkozol. Hangod út, Műhely. A látás terhétől mozdul meg szívedben a harang. Érzed Te is, mily sötét és végte lenül üres az éjjelből kibomló Emlék? Sajgó szótöveket tépdes Isten a hal l gatásbó 1. Egy-egy látomással felér ez a l áz, ahogy szenved, de tudod-e, Ini ért álomszerű a fájdalom?

70

Az Altmán-féle Popeye - Mi volt a kapcsolata a Popeye képregénnyel, valamint Max és Dave Fleischer rajzfi1mjével? - Valójában főleg E. C. Segar képregénye keltette fel az érdeklődésemet és Jules Fei.fferét is. Fleischer rajzfilm jével kapcsolatban egyetlen dologra tőrekedrun,k, arra, hogy ne nagyon távolodjunk el tőle, mert a nagy'közönség számára ez volt az ajánlólevél. Addig mentűnk viszsza, amikor Popeye még nem evett spenótot, tehát a valódi kezdetekhez. t.s ez a fajta előtörténet valóban a képregény hez tartczík. Mindamellett sok rnozzanat nem található meg az eredeti műben. Popeye első találkozását az Olaj családdal például mi találtuk !ki. Az eredeti képregény cime The Thimble Theatre volt, és röviddel 1919 után jelent meg. A burleszk-történetekből álló sorozat hősei Olíva Olaj és kis barátja, eukorborsó volzak. Szerepelt még benne a bátyja, Ricinusolaj is. Popeye csak jó tíz évvel később jelent meg. Nagyon öreg tengerész volt akkoriban, aki az egyik jelenetben átviszi hajóján Olivát' és haverjait a Kockajátékszigetre, mert abban reménykednek, hogy meg foqnak gazdagodni, mivel előre tudják a játék alakulását. Popeye figurája olyan népszerűvé vált, hogy Hearst - akinek az újságjaiközölték a képes sorozatot - elhatározta, hogy történelmi figurát

csinál belőle. Megkérte Segart, hogy em a csúnya, gonosz embert alakítsa át kedves, derék fickóvá. Az ötlet nem tetszett Segarnak, mert ő ezt a fösvény, hirtelen haragú öregembert szerette. A főnöke pedig éppen hogy amerikai hőst akart csinálni belőle. Segar tehát kitalálta Popeye apját. hogy neki adhassa a fiú eredeti, visszatetsző vonásait. A többi, képregény alapján készűlt filmmel ellentétben, rnint amilyen a Superman vagy a Flash Gordon, mi az amerikai kubtúra paródiaját akartuk megcsinálni. Sweethaven lakosságát elnyomja és félelemben tartja egy diktátor, altit soha még csak nem is láttak; és Bluto a seriffjük. Ez tehát alapjában véve egy western. Popeye, apját keresve, tévedésből kerül ide, miután becsavarogta az egész világot és vaskezet fejlesztett ki magának. Példát mutat: "Az vagyok, aki vagyok". Mindenkinek meg kell védenie saját egyéniségét. - Popeye alakja a válság idején keletkezett, s ez magyarázatot ad arra, miért dicsőíti ennyire a film a belső összefogást. Popeye kicsit James Cagney meqieleliije, - Pontosan visszatükrözi a válságot. Segarnak éppen ez volt a szándéka. De a cselekmény keretéül egy mítikus birodalom és amerikai részletek keveréke szolgál, mint például a fodrász-

üzlet. Ettöl válik a történet egyszerre amerikaivá és egyetemessé, ezért van az, hogya legtöbb ember végül is elkezd félni vezetőitől és semmit nem kérdőjelez meg. Ok maguk is lassanként korrumpálódnak. nem is a hibáik, hanem a tétlenségük és a gyávaságuk miatt Manapság azt halljuk ,leggyakrabban, hogy "Igaza van, tudatában vagyok, de nem szélhatok semmit, mert elveszíteném a rnunkámat l" Amit én itt átéltem több éve, lehetövé teszi, hogy sokkal jobban megértsem, rni történt Németországban a nácizmus 'kezdetén. A németek kilábaltak a válságból. amelynek során megismerték az éhezést, ezután nem akarták, hogy mindez újrakezdődjőn, így félelmükben nem álltak ellen. Ami mcstanában Reagannel történik, ez a hűvös, vásszahűzódőmagatartás kicsit ehhez hasonlít. De ami mégis más és érdekes, az a mi egész !kommunikációs rendszerünk, a szatemtek és a többi. Olyan hatalmas ez a rendszer, oly sok csatorna van, hogy tényleg nem lehet elhaHgatni egyetlen információt sem, másrészt viszont az ,egyént oly iszonyatos információáradat önti el, hogy az végül teljesen hatástalan marad. Könnyebb volt valakinek egy 200 lakosú faluban felállni és hangosan elmondani, hogy miért harcol. Ez a Popeye nagy tanulsága : hangosan ki kell kiabálni, ami nyomja a szí-

71

Tájkép Ikarusz bukásával cimű képére utal. Popeye inkább ugyancsak Bruegheltől - a Holdand közmondásokat idézi a kűlönböző tevékenységeket végző rengeteg szereplőjével. - Kicsit ugyanez a helyzet az Esküvőben és a Nashville-ben is. Akár a háttérbe is állíthattam volna Popeye-t. Oliva Olajt. Blutot, és teljes egészében a falunak szentelhettem volna figyelmemet. Amikor a ,film végéhez értünk, az üldözési jelenetben a soha véget nem érő képregényhez akartunk közeledni. - Régóta élőszereplős woodban?

Robin Williams és Shelley Duuall vünket: gyok."

"Az

vagyok,

aki

va-

- Ez az egész boldogságról daloló lakosság elégedett önmagával és hitegeti önmagát. Ugyanez az önelégültség jel1emző a .Lolk-énekes" Hauen Hamiltonra is a Nashville-ben. - Olyan ez, mint a nemzeti . himnusz, illúzió. A Popeye minden egyes szereplője tipus, egyegy jellegzetes vonást képvisel. Ezért nem alkalmaztam statisztákat. Mindannyian csodálatos, rendkivül képzett szinészek. bohócok, zsonqlőrők, kötéltáncosok, pantomimesek. Sokan az utcán játszanak vagy a Centrál Parkban, a Metropolitan Múzeum előtt vagy gyermekelőadásokon. Végül egy csoportot hoztak létre. Néhányan közülük szórakozásból vállalták el. hogy a filmben szerepeljenek. Susan Kings1ey, a felszolqálónőt alakító kiváló színésznő három hónapot töltött Máltán egy olyan szerepért, amelyben egy szót sem ejtett ,ki! Azt hiszem, soha nem voltak jobb diszleteim vagy jelmezeim. mint a Popeye-ben, azok ugyanis egyszerre túlzóak és diszkrétek. Scott Bushnell úgy öltöztette fel a főszereplőket. hogy hú maradt a képreqénybelí őltőzékeihez. Aztán összegyújtöttük az ötven mellékszereplöt egy nagy

72

teremben, és azt mondtam nekík . felejtsétek el az összes szerepet, amelyet eddig játszottatok és amelynek három dimenziót próbáltatok adni, azt akarom, hogy egydimenziós figurákat alakitsatok. hogy csak azt az egyetlen jellernvonást tartsátok meg, 'amely kifejezi a szernélyiség lényegét. Bizonyos jeleneteket két hétig forgattunk, ezeket "pick a tick=-nek neveztük el. Mindenki kiválasztott egy-egy gesztust, ami megihlette: egyfajta tüsszentést vagy járásmódot, s ez azután az ő jellemzéje lett. Az egyeHen változtatás, amit joggal követ el a filmben: ha nem akkor tüsszent, amikor várható - ez egy klasszikus gegrtípus Billy Gilbert óta. A szereplők közül sokat más képregények ihlettek. például a Li'I Abner. Azt akartam, hogy ha egy szikla tetején állnának, még egy kilométer távolsáqból is felismerhetők legyenek az árnyékukról. így jött létre a polgármester alakja, akinek, bár kidülleszti a felsőtestét. nincs semmi tekintéIye, a fotóriporter a vízhatlan esőköpenyével. a hat kemény fickó, akik soha nem hagyják el egymást. a mindig egy csoportban álló háziak, a szexis felszolgálónö stb. - Ha a Brewster McCloud a távolban eltűnő hőssel, Brueghel

tervezték Popeye-t

már az Holly-

- Nem, ez Bob Evans eredeti ötlete. Igaz'ság szerint kezdetben az Annie cimű zenés komédia jogait akarta megvásárolni, de az nagyon drága volt, és a Paramount emberei azt javasolták neki, hogy gyártsa le a Popeye-t; amelynek jogai val ők rendelkeztek. Megtertszett neki az ötlet. Dustin Hoffmant akarta megnyerni Popeye szerepére, Lily Tomlint pedig Olivának, és megkérte jules Feiffert, hogy írja meg a forgatókönyvet. Dustin és jules között viszály támadt. Evans inkább Feifferhez ragaszkodott. és a terv ezután két évig függőben maradt. Azután választották ki Robin Williamsot Popeye szerepére. Az ügynököm odaadta a forgatókönyvet, hogy olvassarn el. Nagyon tetszett, de sem ő, sem én nem gondoltuk. hogy ezt valaha meg fogom rendezni. Miután néhány ügyfele például Mike Nichols és Arthur Penn visszautasította, rájöttem. hogy remek az ötlet, és borzasztóan szeretném Ieforqatni. Nem volt kellemes a forgatás, ugyanis a társasággal szörnyen megromlott a kapcsolatom, ilyen szempontból ez volt a pályám .Jeg.rosszabb tapasztalata, a Paramountnak ugyanis nem tetszett igazán a terv. Bob Evans viszont rendkívüli volt! Legjobb lenne rnindezt elfelejteni. De amiért mégis befejeztem a filmet, és igyekeztem meg tartani lelki egyensúlyomat - ha ez egyáltalán sikerült =, az a színészeknek,

munkatársaknak köszönhető, akik beleadtak mindent, ami csak tőlük
és márciusban forgatni. Vízhez közel ketlett lennünk. Más évszakban Vancouverbe mentem volna, de akkor ott nagyon hideg voLt. Flordda nagyon drága, Ausztrália pedig túl messze van. Ráadásul kellett egy nagy medence is a vízalatti jelenetekhez és a film végi barlang-jelenethez, és Máltán volt ilyen. A rnunkaerő olcsó, ráadásul megszekták. hogy filmben dolgoznak. Arra gondoltam. hogy egy olasz stábot is meghívhatok, rnert csak egy órányira 'leszünk Rómától. Loqikai szempontból tehát nem is vélaszthattunk volna mást. csak Máltát. - Ismét WoIl Kroeger volt a díszletteruező je. - Számomra ő a legmegfelelőbb. A Ouinte~ben dolgoztunk először együtt. majd a HeaIth (Egészség)-ben. Hihetetlen érzés volt a Popeye díszletei kőzőtt sétálni. Az volt a benyomásunk. mintha már száz éve ott állnának ezek az épületek. és kezdenének roskadozni. Rendszerint olyan díszleteket építenek. amelyek már romokban vannak. Úgy éreztük, rnintha mindez a szemünk előtt történne: a fa rnintha rothadt volna. a házak roskadoztak, Kroeger zseni! Sikerült megalkotnia azt. amire vágy tam : egy új -angliai halászfalut, a domboldalon és a kikötő

körül épült házaival. AZ/tán elsüllyesztettük a hajókat a lükötőben, Az volt ugyanis az ötletem. hogy Popeye-t egy vihar fordította' vissza útjáról, hajötörést sz-envedett; az összes többi hajó elsüllyedt ezért nem kelhetett újra útra. Különös emberek kszött találja magát. Kezdetben majdnem teljesen rnindennapi, majd egyre inkább képregény-flÍgurává válik. és végül csapdába esik Sweethaven egyfajta purqatóriummá válik szárnára. - A hatalom egyre jobban lelepleződik: először az adószedő, majd Bluto, végül a hajóskapitány. - Igen, ez a kongresszus. a seriff és az elnök! Az adószedő Jules Feiffer eredeti tererntménye. Mindenféle jelmezt kitaláltunk neki. végül Scott Bushnell azt mondta: rni vel őt is Feiffer találta ki, miért ne terinénk hasonlóvá az egyik Feiffer-figurához: sötét öltöny, nagy kalap. Végül is a részletek kidolgozását élveztük a legjobban. - A Popeye ellentéte a Quintetnek és ugyanakkor hasonlít is rá: mindkettő tabula a hatalomról és a politikáról, mindkettő tisztán a képzelet alkotása. - Igen. ez a film szoros kapcsolatban áll a Ouintette,l és főleg. mint már mondtuk, a John 73

McCabebel. Popeye a képzelet és McCabe a valóság. ·Egy igaz történetben Popeye is meghalna a végén, rnint McCabe. Talán legyőzné Blwtot, de utána eltűnne, és az összes erőfeszítése hiábavalónak bizonyulna. - Bizonyos szempontból a Popeye pozitív válasz az ön előző filmjeire. FelviIIantja a szerelem és egy jobb világ lehewségét. - Igen, ez egy romantikus film, szerelmi történet. Amikor Popeye először találkozik Oliva Olajjal annak nászéjszakáján és együtt megszöknek, találnak egy csecsemőt, majd visszatérnek vele, hogy bátran szembeszálljanak Blutóval, ez olyan, mintha egy évig tartó szerelmct követő lányszöktetés lenne, született volna egy gyerekük, és utána tértek volna haza. Frappánsabb, hogy mindez nagyon rövid idő alatt ,történt, de az ötlet ugyanaz. - Hogyan tudta összeegyeztetni azt az elképzelését, hogy megőrzi a képregény figuráinak egydimenziós jellegét, és mégis élő. hihető figurákat teremt? - A diszletek és a jelmezek segítségével. Létrehomunk egy öntörvenyű világot. és azt mcndjuk a közönségnek a .Legelején: íme a törvények. íme ez a világ. Például ebben a városban nincsenek autók : ezt a tényt el kell tehát fogadtatni a kőzőnséggel. Nos. aikkor olyan keskeny utcákat építünk. hogy senki még csak ne ,is gondolhasson autós forgalomra. Azután rögtön az elején az adószedő bicikIije megérteti a nézővel. hogy itt ez az általános közlekedési eszköz. Mivel a város fából készült. be kellett mutatnunk. honnan származik ez 'a fa. Lett hát egy fűrésztelepünk. amelyet .egyenesen a John McCabe-ből vettünk át! Mint a Quintetben. itt is megalkottunk bizonyos számú törvényt. és azt rnondtuk a közönségnek: tessék. ez a normális; mcstantól kezdve fogad\játok el mindezt, hogy például nincsenek háziállatok. nincsenek gyerekek (kivéve egy ötös csoportot). Vagyis nincsenek bűvös erőforrások - kivéve amikor a

. 74

vegen Popeye spenótot eszik de a rendkívülinek mindennepinak kell tűnnie. Amikor például a gyermek megjósolja a jővéndőt, semmi sem bizonyítja, hogy tényleg ezt teszi. ' - Erről a gyermekről mégis sokkal inkább el lehet hinni. hogy jóstehetséggel van megáldva, mint a MaIédiction (Atok) vagy az Exorciste (Ördögűző) gyermekhőseiről. - Ez azért van, mert ő az én unokám I Figyelje majd meg, hogy a többi szereplő elhiszi, hogy ő ilyen vagy olyan rendkívüli dolgokra képes. de mi ilyesmit nem mutatunk. Azért választottam az unokámat erre a szerepre, mert jókor született és éppen a megfelelő korba került a forgatás idejére. Azután születések or megbénult a fél arca. ami nem 'ritkaság az újszülötteknél. Két vagy három nap után elmúlik, de valami mégis marad belőle. ha nevet. vagy sír. Volt tehát kőzte és Popeye között egy enyhe kis hasonlóság. De az igazi ok az, hogy feltettem magamnak a kérdést: milyen kritériumok (személyiség. külső stb.) alapján válasszak ki egy hét hónapos gyereket, hogy később egy 11 hónapo.st játsszon el. Valójában a fő probléma az a rizikó volt, hogyaforgatáson részt vevő anya majd tiltakozni fog, ha reggel négy órakor belemerítem a kisbabát az óceánba. Gondoltam, akkor. már az lesz a legjobb, ha a saját lányom lesz. ott, rnert őt tudom Irányítani, ő pedig megbízik bennern. Végül is jól bevált, amit 'kigondo.1tunk. Wesley Ivan Hurt (így hívják) csodálatosan viselkedett, nagyon tud figyelni. Az elején még járni sem tudott, a végére meg anynyit tipegett ide-oda, hogy meg kellett kötnünk a lábát! - A film azt próbálja elhitetni, hogy zenés komédia, valójában eléggé ijesztő történet. Közel áII Griffith melodrámáihoz az eltűnt gyerekkel, akit újra megtalálnak és ~zzel a Popeyejel, aki nem ismeri az apját, majd felfedezi, hogy egy zsatlwk. - Ez egy morális fa bula, egy +,

Grimm-mese. A történet nyuqtalanító elemei benne maradtak a filmben, és éppen ez az, ami nem tetszik a gyártó cég képvíselőinek. - Miért döntött úgy, hogy a filmet Max és Dave Fleischer rajzfilmjének egyik jelenetével kezdi? - így bemutathattam Popeye-t, utána pedig a képmezőt kitágítva közvetlenűl térhettem át a villámlással és a mennydörgésseI egy nagyon drámai színre. A vihar-jelenetben Robin WiUiamsot többnyire nem szinkronizáltuk. Úgy éreztük, csalás lenne elhitetni a közönséggel, hogy komoly hangú filmet fog látni, majd rögtön utána megérkezni ebbe a fantáziaviláqba. A rajzfilm viszont zenéjével és atmoszféráj ával megadta az igazi hangvételt. - A zenének lényeges szetep jutott utolsó három filmjében: a Nashville-ben, A tökéletes párban és a Popeye-ben. Milyen lunkciót szánt a zenének ebben a filmben?

- Bob Evans zenés komédiát akart rendezni. Én magam sem akartam drámai filmet csinálni - nem mintha a történelem nem produkált volna éppen elég drámát =, az emberek már kezdenek belefáradni. De 'arra sem volt szűkséq, hogya zene komplikálja a forgatókönyvet. Azért választottam Hany Nilssont a fiLm zeneszerzőjéül. mert egyszerű dalokat ir.
nik, a szolgaság vágya irányítja. - Mindenütt ezt látom magam körűl. Ha valakinek azt mondják, hogy mcstantól kezdve teljesen szabad. nem fog tudni mit csinálni. M:égha joga lenne is hozzá, nem rnenne be egy étterembe meztelenül. v'agy mályvaszínű kalapban. vagy ordítozva. Eppen ellenkezőleg. ugyanazt a Konformista magatartást fogja tanúsitani. mint előzőleg. Ezzel párhuzamosan viszont mindenkinek szüksége van arra. hogy felnézhessen egy hősre, hogy imádhasson valakit. aiki fel ál-

dozza magát őérte. A hős ott van elöl. tiltakozik. kockára ,teszi az életét érettünk. és mi mőgötte állunk, hátul. helyeseljük amit mond, azzal a szilárd elhatározással. hogy mi is úgy fogunk cselekedni. Amikor Popeye hajóra száll, többen helyeslik, és sok szerencsér kívánnak neki. de szabadkeznak. hogy nem követhetik, mert szörnyen náthásak 'Vagy fogorvoshoz kell menniúk. Amikor legyőzi a gonoszt. rnindenki tapsol. de... a partról! Ez történik a háborúkban is: az öregek elküldik ma-

guk helyett a fiatalokat. hogy védjék meg a hazát. Ez a magatartás azonban talán lehetővé teszi, hogy egy kicsivel bátrabbak legyünk. hogy egy icipicit megváltozzunk. Lehetséges. hogy az emberek manapság azért nem hallgatnak annyira a demagógiákra, mert akadnak olyan bátor emberek is, a,kik őszintén megmondják a véleményüket

(Michel Ciment interjúja. Posiiii; 1981. december. Fordította: Barabás KIára.)

Sydney Pollack: Out of Africa című új filmjéről Sydney Pollackot legutóbbi filmje. la többszörös Oscar-díjas Out of Africa (szó szerint: El Afrikából) óta emlegetik úgy. mint nemzedéke egyik nagy amerikai rendezőjét. Korábban termekenységéért. sokműfajúságáért dicsérték. néhány -nagyobb hatású filmje fokozott érdeklődest keltett. olykor vitát váltott ki. az "Oscarok" azonban most az egész életmű és az alkotói egyéniség jelentése és "titka" felé fordították a figyelmet. Hazai közönségünk főként a korábbi. A lovakat lelövik, ugye? cimű szerényebb hatást, de kritikai problematizálást is eredményező filmje. majd a közelmúltban szélesebb 'körben is igazán sikeres Aranyoskám (Tootsie) kapcsán tanulta meg a nevét, ismerte meg alkotói szándékait és stílusát. De más filmjei is eljutottak hozzánk. például az Ilyenek voltunk vagy a Bobby Deerfield. A Positii loritikusa Pollack életművének két meghatározó vonását emeli ki és igazolásul éppen az Out Alricára hivatkozik. Az egyik az a regényesség iránti hajlam, amely az 1966-os Elkárhozott birtokkal kezdődik, és mindmáig megfigyelhető. A másik az az erkölcsi igényesség. amelynek legszínvonalasabb kifejeződése a Yakuza; egyben ez

Sydney

Pollack

a magyarázata a westernhez való vonzódásának is: e műfajt mintegy etikai meditációs alkalomnak tekinti (Skalpvadászok. [etemiali Johnson, Electric Horsenum. Eppen ez az erkölcsi iqényesséq viszi őt túl témái regényes felfogásán, ez vezeti el ahhoz. hogy· etikai. emberi és történelmi dimenziókban is szembenézzen a nagy lírai témákkal. és tanúságot tegyen nemes emberségéről. Ezt tette A lovakat lelövik, ugye?, az Ilye-

nek voltunk és a Bobby Deetiield című filmekben, melyekben a banális epikai-drámai kereteket kitágította, jelentéssel töltötte meg, és a ,:képzelet minden eszközét felhasználva az illúziók csődjét mondja el világos logikával". Ezt a sort folytatja most az Out of Africa. Azt a művészí felfogást. amely Pollack számára lehetövé teszi témái dimenzióinak kitágítását, a francia kritikus "plein air filmművészet"-nek nevezi - ta-

75

tán kötetlen elbeszélésmódnak és stílus iránynak fordíthatnánk. Az Out of Africában Pcllack újra ezt az elbeszélésmódot alkalmazza s egyben kipróbálja stilisztikai elképzeléseit.

tudó, álmokkal és képzelettel biró fiatal nöét, aki este a meleg kályha vagy a tábortűz mellett csodálatos történeteket tud ki-találni; aki az időtlenség megbűvöltje lévén, lépten-nyomon beleütközik az élet durvaságaiba; aki arra van ítélve, hogy Európába visszatérve Ujra átélje egész életét, afrikai tartózkodásának és Denysszel való találkozásának rendkívüli élményeit.

Pollack ,;kötetlen" ,k'amerája az első világháború előtti Af.rikát idézi fel. Itt, a még "ártatlan" kontinensen ,két olyan európai ember életútját ismerhetjük meg, akik a maguk módján mindketten beilleszkedtek az illető afrikai országba, tiszteletben tartva 'annak valóságát. A férfi, Denys Finch Hatton nagy vadász, a-kit csodálattal töltenek el a fekete kontinens adottságai; a nő, Karen Dinesen magára maradt fiatalasszony, a-koi, miután csapodár férje elhagyta, egyedül gazdá~kodik kávéültetvényén, az itt megtelepedett kskuju törzs rokonszenv-ére támaszkodva. Találkozásuk a boldogság varázslatával ajándékozza meg őket. Az a jelenet, amelyben egy szafari alkalmával Denys egy folyó partján Karen haját mossa, többet mond el egy szerelmespár együvétartozásáról minden szenvedélyes ölelkezésnél". E paradicsomi állapotnak a történelem vet véget. Az első világháború és következményei, a techni-kai haladás felgyorsulása, valamint a 'közviszonyQlk patriarchális ma-radványainak rohamos eltünése és ennek helyében a pénz mindent meghatározó szerephez jutása az élet minden területét felforgatja Afrikában. A korábban élvezett harmónia (az afrikai életben. az európaiak számára) mindenütt megtörik, Karen és Denys az édenből kiűzötrek sorsára jut. Denys, aki egyébként kereskedő, egy repülőszerencsétlenség alkalmával életét veszti; Karen, ez az önálló asszony raktárainak és Ikávépörkőlő üzemének Jeégése után nem képes megőrizni kivívott helyzetét; el kell hagynia önálló birodalmát. Azt még sikerül elérnie, hogy a kikujukat ne űzzék el földj eikről - ez utalás lehet az ameriikai vadnyugat indiánjaira. akiknak az életét ugyancsak szétziláita a társadalmi haladás folyamata.

76

MeryI' Streep

A változó Afrikában, ebben az elveszett paradicsomban tehát dönteni kell: vagy el kell rnenni innen, vagy meg kell halni. Denyst egy síkság közepéri egy dombon temették el, teste Afrika földjének része lett, sírja körül oroszlánok pihennek meg majd. Karen visszamegy Dániába, és nem tér vissza többé Afrikába. De később regényesen megírja, újraéli kenyai élményele. felidézi magában az itt élt embereket, a bennszülötteket és az első gyanmatosítókat, meg azokat is, akik ugyan szerették ezt a földet, de magukkal hozták a régi Afrika változását előidéző magva:kat. Pollaok mesterien formálja meg ennek a megragadó aszszonynak az alakját. a határozott, parancsolni, de szeretni is

Denys alakját kivételes megértéssel, beleérzéssel rajzolta meg a film. Az átalakuló Afrikában, ahol a problémákra nincs reális megoldás. a Denyshez hasonló "idealisták" nem tehetnek mást, mint hogy átadják a helyet az ügyeskedőknek. Csak úgy tudja megőrizni kűlönállását, "menekülő élethelyzetét", hogy eldönti: egyedül fog élni, és majd - mintha erről is döntött volna - egyedül is hal meg. Szabadság-igénye vagy talán végletes individualizmusa szerelmi kapcsolatában sem tud feloldódni, bármilyen intenzív legyen is az. Ez némi titokzatossággal felhőzi fiquráját, amit Pollack tudatos gondossággal alakított ki. Am mégsem rejtélyességébe, hanem humorába burkolózva jelenik meg embertársai előtt, megnyilatkozásai mindannyiszor az emberek és a tárgyi viszonyok kőzőtti különbségtevés-re figyelmeztetnek. Mindez az életanyag és történelmi "lecke", mint az Out of Alrica főcíméből kiderül, nem mindenestü! a képzelet szüleménye; kiindulópontul három mű is szolgált: Karen Bláxen . Out of Africa; Judith Thurmann: Karen Blixen életrajza és Errol Trzebinski . Silence will speak (Majd beszél a csend - Isak Dinesen életéről) cimu rnűvek, tehát mernoárok. regényes emlékfeldolgozások, életrajzok. Sőt - bár ezt a főcím nem említi egy negyedi~ könyv is ádesorolható. Judith Thurman: Isak Dinesen. Egy mesemondó élete. Az inspiráció és számos 'konkrét alak, tény, életrajzi motívum ezekből a Ikönyvekbőlszál1maziktehM. de természetesen maga a film több éves forgatókönyvÍrói mun-

ka, sokszoros átdolgozás végeredménye. Pollack a Positifnak adott interjújában rnindebből semmit sem leplez el, sőt szívesen tárja fel e munka bonyolult folyamatát, a kezdeti bizonytalanságot, a tanulmányok időszakát, a forgató.könyvírásban részt vevők váltakozásait. nem kevésbé a forgatás problémáit. A rendezőt mindenekelőtt az tette bizonytalanná, még a film elkészülte után is, hogy a filmpiac jelenlegi viszonyai vajon milyen esélyt ígérnek egy ilyen típus ú film számára, amely "igen lassú, igen hosszú, sokbeszédű krónika, nélkülözi a hagyományos értelemben vett drámai lendűletet. a dialógusok rendkívül irodaleniasak, legalábbis amerikai füleknek ... mikőzben a filmpiacot olyan termékek határozzák meg, amelyek ikizárólag fiataloknak szólnak, és az a rendeltetésük, hogy úgy lehessen ,fogyasztani' öket, mint a rook-videokazettákat" - mondotta Pollack. A film drámai és gondolati súlypontját azzal teremtették meg, hogy az egész történetet Denys Finch Hattorira. erre a magányos, menekülő emberre koncentrál ták, annak ellenére, hogy az alapul szolgáló könyveleből konkrét történeti személyéről alig valamit lehetett megtudni. Még Karen Blixen is csak utal rá. De éppen így válhatott Denys Finch Hatton szimbólummá. mítosszá. - Denys mint szimbólum a romantikus szerelmet testesiti meg, a megszállott és felfoghatatlan szerelmet, a klasszikus traqédiákét, az olyanokét, mint a Rómeó és Júlia. Erre a szerepre nem találhattam volna jobbat Robert Redfordnál. mert ő azonnal bizonyos mítoszt idéz fel, nem keJl az alakított személy múltját hozzákölteni - mondja a rendező. A film azzal indul, hogy húsz évvel Dániába való visszatérése és afrikai tapasztalatainak megírása után - talán mert írásából éppen Denysszel való szerelme maradt ki - Karen megpróbálja újraélni az afrikai éveket és az

emlékezéssel újrateremteni azt a férfit, akit valójában sohasem értett és nem is birtokolt, Szerelmük drámája éppen abban áll, hogy Denys védekező magatartást vesz föl mindazzal szemben, amit Karen Afrikában csinál, mert tudja, hogy az ország viszszafordíthatatlanul meg fog változni, hogy az első világháború

az enyém." Es fölszabadulásként éli meg a nagy veszteség et. Denys viszont végig ugyanaz marad, nem hátrál, sőt érezni rajta, hogy kész megfizetni álláspontjának, független magányának árát. "Kapcsolatuk tragikus iróniája adja a film rejtett dinamikáját. Karen szüntelenűl rombolja az egyszerű, ártatlan élet-

Robert Red/ord után tömegesen jönnek majd az európaikolonialisták. Amikor egy végül is ·kihagyott jelenetben Karen gazdasági társulást javasol neki, Denys így felel: "Segítek neked, amennyire osak tudok, de én nem akarok farrnot fenntartani. Nem szeretem, ahogy ezt ebben az országban csinálják." Amikor pedig Karen megjegyzi: "De hiszen te mondtad, hogy rnínden megint elvadul, ahogy azelőtt volt" - a férfi így felel: "Már nem vagyok ebben olyan biztos." Ehhez az alaphelyzethez képest Karen a filmben nagy utat tesz meg: amikor elveszti rnindenét, vagyonát, szerelmesét, magát Afrikát, megtanulja függetleníteni magát az anyagiaktól, és fölismeri: "Sohasem volt az enyém, igazad volt, nem volt

nek azt az ábrándját. amelyet Denys hordoz magában, és azt akarja megváltoztatni, amit voltaképpen szeret a férfiban, az örök átutazót, az égi vándort, aki elutasít minden függést, az individualistát, aki hátat fordít a történelemnek" - foglalja öszsze a kérdező kritikus a szerelmesek drámáját. - Robert Red/ord hogyan tette magáévá szerepété - Boldogtalan volt tőle. Ragasz.kodott a fílmhez. de szimbólumot alakítani nagyon kemény . feladat volt számára. Úgy vélte, nem sikerült igazán megfognia Hattont mint férfit. Nekem nem volt ebben hiányérzetern. de nem mondhattam meg neki. Viszont azt hajtogattam : "légy nyugodt, a közönségnek elég lesz annyit tudnia Finch Hatton-

77

Meryl Streep ról, hogy te alakítod." Ez nem elégítette ki, és igyekeztünk szerepét életrajzi elemekkel tartalmasabbá tenni. - Es Meryl Streep Karen szerepében? - Nélküle talán nem tudtam volna végigcsinálni a filmet. Mintegy száz napig vett részt az afr.ikai forgatáson. Sohasem volt beteg, szeszélyes vagy 'nehezen kezelhető, Zavarba nem hozható tehetségén túl a természete is oly kiegyensúlyozott, megbízható, hogy már-már szentnek nyslvánitanánk. És számomra az is volt. Egy primadonnával a nyaikunkban alulmaradtunk volna a sokféle problémával szemben. Meryl sz.i.klaszilárd volt, és az egyik legjobb, Ieqeqyszerűbb, legközvetlenebb alakítását nyújtotta a filmben. - Afrika a rendezőt is úgy elbűvölte, mint Meryl Streepet? - Ami a felszínt illeti, ki nem állhattam Afri,kát Annyi elkeserítő utánpótlási gondunk volt l Az ötödik hónap végén már csak egy gondolat foglalkoztatott: hazamenni! De tulajdonképpen nagyon megfogott ez a különös földrész. Afrika nagyszerű kontinens lelke van. Az ember úgy érzi, egy óriási boltozat alatt van, közelebb a naphoz és a holdhoz. A magam részéről biz-

78

tos vagyok benne, hogy itt kezdődött minden: az ember, az ember őstörténete. Ha valaki egyszer egy éjszakát a szavannán költ, ha hallotta a sötétben az egymást felfaló állatok morgását, nem kételkedik a szavamban. Egyébként az antropoJógusok is ezt fejtegetik elméleteikben. - De a filmben szereplő Afrika a gyarmatosítás koráé, s ez kényesebb dolog I - Sokkal kényesebb, bonyolultabb! Nem csalhattunk azzal, hogy a mai nézeteinket alkalmazzuk az akkori valóságra. Karen Blixen és Denys Finch Hatton gyarmatosítók voltak, akiket a nap minden órájában bennszülött szolgák raja vett körül. Ezt nem kerülhettem meg, mégis azt hiszem, a mi szerepfelfogásunk rnéltóbb egyensúlyt kínál a szembenálló embercsoportok között. Azok az afrikaiak, akiket Farah, Karnante és Kinanjui szerepére aciválasztottunk, tiszteletre méltó erőt és ember.i méltóságat képviselnek. - Milyen jelentősége volt az előzetes kutatásoknak? - Sohasem végeztem annyi kutatást filmhez, mint ehhez. Mindent elolvas tam, amihez csak hozzáfértern. órákat töltöttem szafari kalauzokkal. afrikai ve-

teránckkal. És különösen sokat beszélgettem egy rendkívüli asszonnyal, Bery MaI'k,hammel, aki az egy.ik legszebb könyvet írta Kelet-Afrikáról, West with the Night (Nyugat - éjszakában} címmel. A filmben ő Felicité. Nagyon szép nő volt ifjúkorában, és nyilvánvalóan szerelmese lett Finch Hattonnak. Repülőgépet vezetett az afrhkai bozótok fölött. Tapasztaltabb volt, mint a szeretett férfi. O volt az első nő, aki egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt, keletről-nyugatra. Ma már több mint nyolcvan éves, és versenylovakat nevel Nairobi közelében. Könyvében egy fejezetet szentel Finch Hattonnak. egy másikat pedig Bror Blixennek, akivel sokat vadászott. Gondolom, mindkettőjük'kel volt kalandja. Karen Blixent nem említi, de tudjuk, hogy Karen gyűlölte őt. A West with the Night az egyetlen ~önyve, 1942ben jelent meg. Egyik nem kőzönséges olvasója. Ernest Hemingway nyomban megírta saját ikiadójának, hogy ez a csodálatos könyv őt, az írót szégyenkezésre indította. - Eddig valahányszor idegen környezetben csináltam filmet, a kőzőnséq nem figyelt rá igazán. :t:s ime, most ismét megkockáztattam. harmincmillió dolláros téttel. Ezután Franciaországban vagy Olaszországban szerétnék filmezni, de sokkal szerényebb költségvetéssel. A probléma az, hogy nem szerényambíciójú, intim filmeket kérnek tölem, hanem mindig eposzi méretú elképzelésekkel van dolgom ... Ahogyan témáit és :múfajait váltogatja, és egyforma alkotói kedvvel foglaJkozík mindegyikkel, nagy hollywoodi rendezövé tette Sydney Pollackot, de nem a szó pejoratív jelentésében. Olyan filmmúvész lett, aki nem tagadja meg meggyőződését akármilyen témakörben vagy hangnemben alkotja is filmjeit. (Positif 1986. Gergely)

április

-

Sa1lay

SOMMAIRE

COAEP)I(AHHE

sous le feu projecteurs

Gyula Hernádi: a soixante ans 3 Tamás Tarján: Fragment de damier en celluloid Formule: H+G = 60 II "C'est une arnitié durable, maintenant, elle durera jusqu'a notre dernier jour" Entretien avec Miklós Jancsó (Lia Somogyi) 14 Un penseuret un phénoméne Entretien avec Ferenc Grunwalsky (Lia Somogyi) 17 La saison des monstres Extraits du scénariá de GYI/la Hernádi e/ Miklós Jancsó

24 27

31

Crimérium József Tamás Reményl: Légendairernent Ferenc András: La Grande Génération Les temps héoiques n'existent pas ... Entretiens extraordinaires II propos d'un nouveau film hongrois (Vera Surányi) Cinéma-1béque Tourné il Y a cinquanie ans István Karcsai Kulcsár: Une journée Hortobágy d'autrefois Le film de Georg Höllering

3

J{pynHblM nJlaHOM j1blO/le Xepnaou -

60 nem

Taaaui Tapsan.

06JlOMOK

lIeJlJlyJlOIiAHOH rrmrrsr. npMyJla: X = 60 ,,:ha ApY)l{6a npononxcarensaan, OHa no CMepTIi". Pa3Z060p c MUK/lOWeAt HH'lO (JlIiH WOMOAH) MblCJlIiTeJlb li HSJleHlie Paseoeop c eepeni; rplOH6a/lCKU (JlIi51 ll1oMOAIi) Ce30H lJYAOSlilll

.rt +

II

14 17

Ompuexu U3 cuenapust j1bl0/lbl MlIK/lOWa fl H'ro

XepHaiJu

u

Pal(YPCbl 24

AO>KeljJ Taxaur

PeMeHH. Jlerennapao.

«Benuxan eenepaqnn», peJIC. C1>epeHqAII~paUl 27

dans 31-

rCpOH4eCI(OH 3noxH

HeT ...

Henpaeunsuuű

pa32080p o H060ií 8U12epCKOií

«apmune

Illypana)

(Bepa

J{HHo-My3eü Ilocmaeneuo 50 nem Ha3aiJ Hurraaa Kapvan Kynxap.

OAHH ACHb

naa-

HCM Xoproöane.

37

Echange de vues Verre consigné ou culture cinérnatographique Entretien avec András Lányi (Gábor Bányai)

O {/joJ/bMe Feopza Xe/l/1epUHZa j

AHCI(YCCHJI 37

41

46 50

59

Atelier István Antal: Histoires psychologiques Méditation sur les courts métrages de Katal Macskássy

EYTWJlKa HIfMKHHOI
Paseoeop c AHiJpaU/eM Jlanu (I'afiop naBHJlBOH

jn

41

Histoire István Karcsai Kulcsár: Un vieil amoureux du muet Gens de cinérna ... Entretien avec Frigyes Lasetczky et Cézár Herrer (István Gulyás)

EaH5IH)

Hurraau

AHTaJl.

HCTOpHH

nyxa.

Pa3MblUlAeHuH o «opomxouempaxcxax /lUH MaQKalllU

Kama-

HCTOPHJI

46

HWTsaH I{aplJaH l{yJl4ap. HeMoro xano.

50

Bnanensuu xaaorearpoa ... Paseoeop c C1>puiJeUloMJlaiueuxu Xeppepo s: (Hurraaa ryüam)

Théorie Miklós Miltényi: Vidée-psychose

Crapuü

OOO>KaTeJlb

u ~e3apoM

TeopHJI 64 70

71 75

Péter Szekeres: Téléspectateurs et spectatcurs de cinéma Zsolt Kántor: Disciples (poéme ) Montage Le Popeye d'Altrnan (Klára Barabás) Le nouveau film de Sydney Pollack, Africa" (Gergely Sallay)

"Out

of

59 70

MHKJlOm MHJlTCHH. Bnneoncaxos. Tlerep Cexepeur, TCJle3pHTeJlb, KMH03pHTeJlb. }l{OJlT Kaurop. Y4eHliKH (ctnuxomeopenue )

71 75

MOHTa)l( Floneü no AJlTMaHy. (Rnapa Bapaeatu ) O KapTHHe CH,llHC5I Flonnaaa «Out of Africa»

64

(Fepeeü Illannau}

,.

Sólyomasszony (Ladyhawk )

"Hiszek benne, hogy lelkünk legmélyén mi is úgy gondoljuk: a tiszta és valódi szerelemnek győzedelmeskednie kell." (R. Donner) A csodák románca megnevezéssel is illetett film a középkor misztikus világába kalauzolja. nézőit. Pontosabban Aquila városába, melynek gonosz püspöke Etienne de Navarre-t éjszakára farkassá, kedvesét, Isabeau d'Anjout nappaira sólyommá varázsolja, hogy a szerelmesek ne lehessenek egymáséi. A legendás börtönből megszökött Philippe Gaston segítségével hőseink visszatérnek a városba, és bosszút állnak a püspökön. A hetvenes évek két sikerfilmjét (Superman és a The Omen - Balsejtelem) is jegyző Richard Donner rendezőt egy XIII. századi legenda inspiráita a film készítésére. A Tv-sorozataiból (Kojak, San Francisco utcáin, Petrocelli) nálunk is ismert mester ebben a művében a miszticizmust a középkori mitológia konkrét jellegével ötvözte. A "korabeli"

Aguilát három-négy olaszországi város

együtteséből alakították ki, s felépítették azt a csatornát, melynek vizén át annak idején Philippe megszökött börtönéből. A filmen szereplő romos kastélyok közül három Luchino Visconti, a nagy olasz rendező tulajdona volt. Az objektív tényezők biztosítása mellett kiváló alkotó társak maga mellé állításával alapozta meg a sikert Donner. Operatőre az a Vittorio Storaro, aki az Apokalipszis most és a Vörösök fényképezéséért is elnyerte a legjobbnak járó Oscar-díjat. Színészei közül Matthew Broderick a War Games - Háborús játékok-kal vált ismertté, Rutger Hauer-t a Nighthawks - Fantom az éjszakábanból ismerjük, de a Blade Runner és a The Osterman Weekend igazán jegyzett filmjei. Michelle Pfeiffer pedig például a Grease 2., az Into the night vagy éppen Brian di Palma Seárface-ben jeleskedett Donner előző filmjeiben fellelhető erényeit, a fantasztikum realista megközelítését, az akció és a mozgalmasság tudatos alkalmazását itt is hatékonyari kamatoztatja. Az 1985-ös Goonies alkotója nyiltan vállalja is tudatosságát:

" ... Eredetileg nem is gondoltam arra, hogy kosztümös filmet készítsek, de . aztán beleszerettem ebbe a történetbe, s nem tudtam elszakadni boszorkánysággal és csodákkal teli szövegétől. Ennek ellenére modern és realista feldolgozást akartam

megvalósítani . .. A Sólyomasszony

kifejezetten

szórakoztató

akció-

film, nyiltan romantikus hangvételben." Ladyhawk Rendezte: Richard Donner Fényképezte : Vittorio Storaro Zene: Andrew Powell Forgatókönyvíró: Főszereplők.

Edward Khmara, Michael Thomas, Tom Mankiewicz

Matthew Broderick, Rutger Hauer, Michelle Pfeiffer, Leo Mckern, John Wood, Ken Hutchison.

HERNÁDI GYULA HATVANÉVES "Hernádit az emberi, az ember körüli, az ember alatti, az emberen túli világ extenzív teljessége izgatja. Legszívesebben minden molekuláról begyűjtene egy információt, de mert ezt nem teheti, megelégszik alétkoncentrátummal : a társadalmi léttel és magatartással." SZÖRNYEK ÉVADJA. RÉSZLETEK HERNÁDI ÉS JANCSÓ MIKLÓS KÉSZÜLŐ FILMJÉNEK FORGATÓKÖNYVÉBŐl

GYULA

A NAGY GENERÁCIÓ "Mi párhuzamosan jártunk hittanra és őrsgyűlésre. Szüleink állandóan hazudoztak, féltek, elvitték őket. Sokukat végleg. Mi éltük meg leginkább a hatvannyolcas kataklizmát, ki katonaként, ki fiatal értelmiségiként. Aztán minket állítottak a taccsvonalra vagy a senkiföldjére. Soha nem tekintettek bennünket felnőttnek. Hajunkat levágták, farmerunkat felaprították. Allandó konfliktusban éltünk apáinkkul." GEORG HÖllERING : HORTOBÁGY ,.Most, amikor be kellene fejezni, kifogyott a pénzből, és képzelje, a magyar államtól akar rá kölcsönt kapni. Nem hiszem, hogy lesz valami a dologból, mert három minisztérium küldött ki három tanácsost, hogy nézzék meg, s a kilencek bizottsága egyhangulág megbotránkozott azon, hogy a hortobágyi vásáron a frissen főtt virslit újságpapírba csomagolják a főző asszonyok." MACSKÁSSY KATALIN FILMJEI RŐL "Történelmi és testi-lelki azonosságzavaraink adják Macskássy filmjeinek témáját, és a szimptómák pontos bemutatásához kellenek csak neki társadalm unk azonos helyzetű, érdeklődésű szubkultúrái vagy kiscsoport jai. Társadalmi biztonságérzetünk elvesztésének processzusát és nyomait kutatja."