A Jerikó Keresztény Humán Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola módosításokkal egybeszerkesztett
Házirendje
az iskola tanulókat érintő működéséről, a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekről, a tanulói jogok gyakorlásáról, a tanulói kötelezettségek végrehajtásáról, valamint a tanulóktól elvárt viselkedés szabályairól a hatályos jogszabályok előírásainak figyelembe vételével I. fejezet A házirend célja, feladata, hatálya és nyilvánossága 1. A házirendbe foglalt előírásokkal az iskola biztosítja törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, a tanulók iskolai közösségi életének szervezését, gondoskodik a tanulók iskolai működést érintő tájékozottságáról. 2. A házirend előírásait be kell tartania az iskolával tanuló jogviszonyban álló tanulóknak, a tanulók szüleinek és gondviselőinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 3. A házirend előírásai vonatkoznak mindazokra az iskolai, iskolán kívüli, tanítási időben és tanítási időn kívül szervezett programokra, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, illetve amelyeken részt vesz és ellátja a tanulók felügyeletét. 4. A tanulók a szervezett iskolai programokon és rendezvényeken kívül is kötelesek betartani a tanulói jogviszonyukból eredő kötelezettségeiket, az iskola e házirendben is közzétett elvárásait, mivel az iskola tanulójaként minden esetben képviselik annak értékeit és erkölcsi elveit. 5. A házirend előírásai nyilvánosak. Az iskola biztosítja minden érintett tanuló, szülő és iskolai alkalmazott számára annak megismerését, az abban való tájékozottságot. Ennek érdekében a házirendet nyilvánosságra hozza az iskola honlapján, valamint egy-egy példányát elhelyezi, a(z) a) iskola főigazgatójánál és helyettesénél, b) tanári szobában, c) iskolatitkárnál, d) osztályfőnököknél, e) tanári munkaközösség vezetőknél, f) szülői szervezet vezetőjénél, 6.
A házirendet ismertetni kell a(z) a) beiratkozó tanulóval, szülőjével, illetve gondviselőjével, b) osztályfőnöki órán a tanulókkal (év elején), c) szülői értekezleten (év elején), d) nevelőtestület és az iskola egyéb alkalmazottai előtt, valamint biztosítani kell annak megvitatását és szükséges esetben az érintettek által tartalmi kérdésekben feltett kérdései, észrevételei kapcsán a tájékoztatást.
II. fejezet A tanulók egészségének, testi és lelki épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. Az iskola gondoskodik arról, hogy a tanítás és az egyéb iskolai foglalkozásoknak helyet adó épület és helyiségek alkalmasak legyenek nevelési-oktatási programjának végrehajtására, egészséges és biztonságos helyet, valamint eszközöket biztosítson a tanulók és az alkalmazottak tanulásához és munkájához. 2.
Az iskola vezetése a biztonságos és eredményes működés érdekében elvárja minden tanulótól, hogy a) óvja saját és tanuló társai testi épségét, b) ismerje meg és alkalmazza az egészséget és biztonságot érintő szabályokat, c) tartsa be és igyekezzen társaival is betartatni az iskolai és az iskolán kívüli élet balesetvédelmi szabályait, d) azonnal jelentse az iskola legközelebbi alkalmazottjának, ha veszélyhelyzetet, veszélyes tevékenységet, vagy bármely rendkívüli eseményt tapasztal, balesetet észlel, valamint ha rosszul érzi magát, vagy megsérült, e) ismerje meg az iskola vészhelyzeti kiürítési tervét, vegyen részt az évenkénti gyakorlatokon, f) rendkívüli esemény, esetleges vészhelyzet esetében pontosan tartsa be az iskola alkalmazottainak a vészhelyzet kezelésére vonatkozó utasításait, az ezzel kapcsolatos előírásokat, g) testnevelési órákon és sportfoglalkozásokon tartsa be a tanár utasításait, a megfelelő, alkalmas és elvárt felszerelésben végezze az előírt gyakorlatokat, karórát, ékszereket (bizsut) ne viseljen.
3. Az iskola a tanulók iskolai szervezeten belüli rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását iskolaorvos alkalmazásával is biztosítja. Az iskolaorvos a rendelő iskolai helyiségére kifüggesztett időpontokban rendel. 4. Az iskola épületében és a jogszabályban előírt szoros környezetében mindenki számára TILOS A DOHÁNYZÁS! Dohányzási tilalmat megszegő tanulóval szemben az iskola feladatkörében eljáró alkalmazottja jogszabályban foglalt kötelezettségénél fogva fegyelmi eljárást kezdeményez. III. fejezet A tanulók közösségei, a tanulókat megillető kollektív jogok és a szülői szervezet 1. Az osztályok tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – megválasztják az alábbi tisztségviselőket a) duktor b) duktor helyettes c) egyházi felelős d) ellenőrző felelős e) terem felelős f) kulturális felelős g) könyvtár felelős h) egészségügyi felelős A tisztségviselők feladatai:
a) -b) duktor, duktor helyettes: az osztály- / a diákközösség első számú vezetőjeként ők képviselik az osztályt a Diákönkormányzatban, illetve igény szerint segítik az osztályfőnökök közösségszervező munkáját.
c) egyházi felelős: részt vesz az egyházi események szervezésében, az iskolai Kápolnai programokon és a tanítás eleji, illetve tanítás végi imádságokat vezeti. d) ellenőrző felelős: gondoskodik arról, hogy a tanítási órák mindegyikén az ellenőrzők az asztalon legyenek, illetve szükség esetén összeszedi és kiosztja az ellenőrzőket. e) terem felelősök: ellenőrzik és elősegítik a tantermek rendjét, tisztaságát. f) kulturális felelős: aktuális kulturprogramok ismertetése az osztályközösség számára, segítve az osztályfőnökök munkáját azok kivitelezésében. g) könyvtár felelős: a napirenden levő szakórához tartozó irodalmi alkotások, könyvek kölcsönzése és visszaszolgáltatása együttműködve az intézmény könyvtárosával. A mindenkori hetes és az egyházfelelősök felelnek a tanterem előtti tanórát megelőző sorakozásért a szaktanár megérkezéséig és a tanórák elején és végén vezénylik az osztályt jelentés, köszönés és imádkozás tekintetében. 2. Az osztályok tisztségviselőinek joga, hogy az osztályközösséget érintő kérdésekben tájékozódjon, véleményt nyilvánítson, javaslatot tegyen, kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, diákönkormányzatához, a szülői szervezethez, valamint jogsértésben jogorvoslatot kérjen. 3. Az iskolában a pedagógiai programhoz alkalmazkodva, valamint a tanulók igényeinek és érdeklődésének megfelelően diákkörök működnek. Az iskola életében érintett személyeknek lehetősége van további körök működésének kezdeményezésére. Az újonnan alakuló diákkörök kérdésében az iskola vezetése a nevelő testület véleményének birtokában dönt. Diákkörök lehetnek szakkörök, önképző körök, énekkar, tánccsoport, művészeti csoportok. 4. Diákkörök vezetője a nevelő testület bármely tagja, szülő, az iskola főigazgatója által felkért nagykorú személy lehet. 5. A diákkörök működéséi rendjéről, feltételeiről, időbeosztásáról az iskola vezetésével egyeztetni kell. Működésük csak az iskola vezetésének támogató hozzájárulásával lehetséges. 7. A tanulók és tanulóközösségek iskolai szintű érdekképviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének támogatására az iskolában diákönkormányzat működik. 8.
A diákönkormányzat tevékenységét az iskola főigazgatója által megbízott nevelő testületi tag segíti.
9.
A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a(z) a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai SZMSZ elfogadásakor és módosításakor, b) tanulói szociális juttatások kérdésében, c) házirend elfogadásakor.
10.
A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a(z) a) tanulók nagyobb közösségeit érintő kérdésekben (nagyobb közösség az osztály, vagy legalább 30 főből álló csoport) b) tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) tanulók fegyelmi ügyeiben, d) tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, e) iskolai ünnepélyek szervezésében, f) iskolai diákkörök kérdésében, g) iskola programok szervezésében, h) tanulókat közvetlenül érintő kérdésekben.
11.
A diákönkormányzat jogszerű értesítéséről a főigazgató gondoskodik.
12. Tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívni a diákközgyűlést, melyért a főigazgató felel. A diákközgyűlésen a) minden tanulónak joga van részt venni, b) a munkáját segítő nevelőtestületi tag beszámol a tevékenységéről, c) a diákönkormányzat vezetője beszámol az elmúlt egy év tevékenységéről, a tanulói jogok érvényesüléséről, a házirend betartásának tapasztalatairól. 13. A tanulók tájékoztatásáért elsősorban az osztályfőnök felel, melynek elsődleges fóruma az osztályfőnöki óra. 14. A szülők tájékoztatásáért elsősorban az osztályfőnök felel, melynek elsődleges fórumai a szülői értekezlet és a szaktanári fogadó órák. A szülőknek lehetősége van ezen fórumokon kívül is tájékoztatást kérni gyermekük iskolai előmeneteléről, teljesítményéről és magatartásáról. Az iskolai hiányzások kapcsán indult hatósági ügyekben az iskolai hatósági referens ad tájékoztatást. IV. fejezet Az iskola működési rendje és területhasználati rendje 1. Az iskola tanulóinak, alkalmazottainak joga az intézmény valamennyi helyiségének, létesítményének rendeltetésszerű használata. 2. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak a tantestület valamely megbízott tagjának felügyelete mellett használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola főigazgatója adhat. 3.
A tornaterem használatát az ott kifüggesztett teremrend szabályozza.
4. Az iskola épülete szorgalmi időszakban hétfőtől péntekig reggel 7,30 órától 19,15 óráig, egyéb programok esetében a főigazgató által meghatározott időpontig van nyitva. 5.
A tanítás kezdete: 08.35 óra
6.
Az iskolába a tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 5 perccel meg kell érkezniük. A későket az
ügyeletes tanárok, illetve megbízott alkalmazottak figyelmeztetik, és jelzik az osztályfőnöknek. 7.
Az óra megkezdése után érkező tanuló késését az órát tartó tanár az osztálynaplóba bejegyezi. Az iskolából való reggeli késések feljegyzésre kerülnek a kapuügyeletes által is. A rendszeresen későknek az iskola kötelező délutáni foglalkozásokat szervez. Ezekről a foglalkozásokról való távolmaradást igazolni kell. A késésekről az iskola értesíti a szülőket.
8.
Az óraközi szüneteket a tanulók az ügyeletes tanárok, illetve a megbízott munkatársak segítségével a folyosókon, a 2. és 3. szüneteket az udvaron töltik, kivétel az első tanórát követő szünetet, amikor a reggelizni szándékozók a tanteremben maradhatnak. Ettől eltérő rendről a főigazgató, vagy megbízottja rendelkezik. A szünetekben való viselkedési szabályok e házirend szerint érvényesek. A tanítási órák előtt a tanulók az osztálytermek előtt sorakoznak. 9.
Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 8.35 – 9.20 9.30 – 10.15 10.30 – 11.15 11.25 – 12,10 12,20 – 13,05 13,10 – 13,55
14.10 – 14,50 14,50 – 15,30 15,40 – 16,20 16,20 – 17,00 17,10 – 17,50 17,50 – 18,30 18,35 – 19,10 10. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak engedéllyel hagyhatja el. Az engedélyekkel kapcsolatos szabályokat e házirend VIII. fejezete tartalmazza. 11. Az iskola épületében az iskola alkalmazottain és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola főigazgatójától, illetve megbízottjától engedélyt kaptak. 12. Az iskola épületébe érkező szülőket, vendégeket, látogatókat, valamint hivatalos személyeket a főigazgató által megbízott személy fogadja és igazítja el. Az iskola épületébe rendvédelmi szerv képviselőit csak a főigazgató, vagy e tárgykörben az általa megbízott személy hívhat be. 13. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik óraközi szünetekben a külön meghatározott és közzétett rendben. 14. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola főigazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt hozza nyilvánosságra. 15. Az iskolában plakátot, hirdetményeket, dekorációkat csak a főigazgató, vagy e tárgykörben az általa megbízott személy előzetes engedélyével, lepecsételve lehet elhelyezni. 16.
Az osztályfőnök által kialakított, az osztálynapló második oldalán rögzített ülésrendet minden
tanulónak KÖTELEZŐ betartania, melyet különlegesen indokolt esetben a szaktanár módosíthat.
V. fejezet A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában és épségének megóvásában 1. Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek a(z) a) iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, b) iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, c) tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, d) iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint e házirendben meghatározott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3.
Az osztályokban heti váltásban hetesek működnek. Feladatuk a(z) a) tanórára való előkészület (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó tanár utasításai szerint), b) terem szellőztetése, c) tanár megérkezéséig az osztály rendjének biztosítása, a fegyelmezetlen tanulók figyelmeztetése, d) óra elején a hiányzó tanulók jelentése,
e) tanulmányi ügyekért felelős főigazgató helyettes értesítése, ha az órát tartó tanár a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg, f) utolsó óra után gondoskodnak róla, hogy minden szék az asztalán legyen, és a teremben ne maradjon szemét. 4. Ha a tanuló az oktatási idő alatt az intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, azért a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Ez gondatlan károkozás esetében az érvényes kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének ötven százaléka, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér öt havi összege. VI. fejezet A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelére és elhelyezésére vonatkozó szabályok 1. A tanuló az iskolába csak az iskolai oktatáshoz szükséges eszközöket hozhatja be. Egészséget, jóerkölcsöt, közérdekeket sértő, gyűlöletkeltésre alkalmas eszközöket illetve sajtóterméket az iskolába nem lehet behozni! 2. A tanuló (az 1. pont tárgykörébe nem tartozó) iskolába behozott, tanulmányai teljesítéséhez nem szükséges értéktárgyaiért (pl. mobiltelefonok, ék szerek, egyéb kommunikációs eszközök) az iskola csak akkor vállal felelősséget, ha azokat az iskola tanügyi titkárságán megőrzésre a tanítás megkezdése előtt leadta. A tanítási óra zavartalan lefolytatása érdekében a mobiltelefont lenémítva a táskában kell tartani, azt az iskolában tölteni, órán bárminemű módon használni nem lehet. A laptopra és egyéb e tárgykörbe tartozó technikai eszközre a mobiltelefonnal kapcsolatos szabályok irányadók. 3. Az iskolai tanítás zavartalanságát, a tanulók és alkalmazottak személyes testi és/vagy lelki, erkölcsi épségét, beállítottságát sértő, vagy arra alkalmas tárgy elvételéről az iskola főigazgatója, vagy annak közvetlen megbízottja dönt. VII. fejezet Viselkedési szabályok, öltözködési és viseleti elvárások 1. Az iskola vezetése a kornak és az elfogadott társadalmi szokásoknak megfelelő elvárásokat támasztja tanulói viselkedésével, öltözködési és viseleti gyakorlatával szemben. E kérdéskörben is tiszteletben tartja minden tanuló személyiségét és emberi tartását. Ennek fejében elvárja, hogy viselkedésével, öltözködési gyakorlatával minden tanuló legyen figyelemmel társai, az iskolában dolgozó alkalmazottak, valamint az iskolába látogató hivatalos személyek, szülők és egyéb vendégek elvárásaira, az iskola értékrendjére és jó hírére. 2. Az elvárások teljesülése érdekében a tanulóknak az iskolában tisztán, ápolt, rendezett külsővel kell megjelenni. Ha viseletével, vagy viselkedésével kapcsolatban bármely tanulónk bizonytalan, kérjen tanácsot a napi élet elvárásaiban nálánál jobban eligazodó tanárától. 3. Az iskola nem terepe a szélsőséges, rendezetlen külsőt kölcsönző, visszatetszést keltő, a mozgást, vagy az iskolai teljesítményt akadályozó ruhadarabok, öltözködési kiegészítők, vagy egyéb eszközök bemutatásának és viseletének, ezért ezeket az iskolában nem lehet használni, alkalmazni, illetve oda behozni. A tanulók kirívó műkörmökkel, kihívó sminkkel nem jelenhetnek meg iskolánkban, ezek viselése balesetvédelmi okokból tilos!
4. Az iskolai ünnepségek viselete a sötét öltöny, vagy kosztüm, világos (lehetőleg egyszínű) inggel, illetve blúzzal, fiúknak nyakkendővel. Lányok esetében elfogadott a hagyományos sötét szoknya-fehér blúz viselete is. Az ünnepi öltözet fontos kiegészítője – s nem csak az iskolai alkalmakkor – a megfelelő sötét alkalmi cipő. Öltönyhöz, kosztümhöz az illik, sportcipő semmiféleképpen, annak is megvan a maga terepe! Az iskola fontosnak tartja, hogy tanulói a viselkedés és viselet terén is szerezzenek a jó ízléssel összhangban lévő ismereteket az iskolai időszak alatt. 5. Az iskolai viselkedési szabályokkal kapcsolatos elvárások egybe esnek a hétköznapi emberi kapcsolatok gyakorlatával. Az iskola e téren sem lép fel szokatlan, életidegen igényekkel, tanulóitól nyitott, tiszteletteljes, udvarias, a keresztény értékrenddel is összhangban lévő viselkedést vár el. 6. Az emberi kapcsolatokban elvárt gyakorlat követi az udvariassági szabályokat. Az iskola napi működése a tanulók, tanáraik és szüleik, valamint a pedagógiai munkát segítő személyek együttműködésén nyugszik. A tiszteletadás egyik alapja a köszönés. A társas kapcsolatok gyakorlata szerint, a fiatalabb személy mindig előre köszön a napszaknak megfelelő köszönéssel az idősebbnek, az alacsonyabb rangú a magasabb rangúnak, a férfi a nőnek. A kéznyújtást mindig az kezdeményezi, aki a köszönést fogadja. Ezen szabályok betartását várjuk el iskolánk tanulóitól is. Ezek az ismeretek hasznos kísérői lesznek felnőtt életüknek is mind a munka, mind a magánélet terén. Az iskolai órákon elvárt a „Dicsértessék a Jézus Krisztus” köszöntés, az órát tartó tanár felállással való köszöntése mellett. 7. A szóhasználat terén mindenkinek tartózkodnia kell a durva, közönséges, trágár szavak, kifejezések használatától. A közönséges, durva beszéd nagyon árulkodó, pillanatok alatt „bemutatja” használóját, akiről rossz kép alakul ki. Tanulóink felnőtt éveiben az ilyen gyakorlat akadálya lehet akár a jó álláskeresésnek, vagy a hasznos kapcsolatépítésnek. 8. Az iskolai tanórákon elvárt a fegyelmezett viselkedés, a figyelmes, tananyagra koncentráló együttműködés. Nagyon udvariatlan és zavaró mások, mind a tanár, mind a diáktársak munkájának akadályozása. A tanóra menetét a tanár irányítja, ő szabja meg az iskolai szabályok betartása mellett az óra tartalmát és az ott követendő gyakorlatot, amiben őt a tanulók nem akadályozhatják. Az óra és a tanár munkája akadályozásának bizonyos fokozatai a büntető törvénykönyv tényállását már kimeríthetik. Ilyen esetekben az iskola él a jogszabály nyújtotta lehetőségekkel. 10. A tanórán a tantárgynak megfelelő felszereléssel együtt kell megjelenni, azt az órán használni is kell. A felszerelés fontos feltétele az ismeretszerzésnek. A gimnáziumi órák alkalmasak arra, hogy a tanulók a megfelelő felszerelés segítségével elsajátítsák a jegyzetelés alapjait, s megfelelően tájékozódjanak a tankönyvek, szótárak stb. segítségével. VIII. fejezet A kötelező iskolai foglalkozásokról, programokról való hiányzás és igazolása Az érvényben lévő oktatási jogszabályok meghatározzák a tanév hosszát, az évközi szüneteket és a központilag szervezett vizsgák idejét, mely szabályozást az iskola tanévi helyi rendje egészít ki. A középiskolai oktatásban részt vevő tanulónak kötelessége a tanórák, illetve az oktatáshoz kapcsolódó kötelező programok (pl. lovas gyakorlat) látogatása, az azokra való felkészülés, az aktív részvétel. Ezen kötelesség teljesítésének biztosítása a tanköteles korú tanuló esetében szülőjét, gondviselőjét is terheli. Az iskolalátogatási kötelezettség elmulasztását minden tanuló esetében igazolni kell.
1. A hiányzás A kötelező iskolai tevékenységtől való, bármilyen okból történő távolmaradás hiányzásnak minősül. A hiányzásokkal kapcsolatban a hatályos jogszabályok és e házirend szerint kell eljárni. Az iskola vezetése elvárja, hogy a hiányzás kezdetén, vagy lehetséges esetben azt megelőzően a szülő, vagy a nagykorú tanuló
telefonon értesítse az osztályfőnököt a hiányzás okáról, kezdetéről és végének várható időpontjáról. A szóban történő bejelentés nem helyettesíti a 3. pontban részletezett feltételek teljesítését. 2. A hiányzás nyilvántartása A hiányzás nyilvántartásának alapdokumentuma az osztálynapló. Az alábbiakban felsorolt minden típusú hiányzás tényét rögzítik a naplóban a naplóvezetés szabályai szerint. A késés rögzítése „K” betűvel és mellette a késés percben kifejezett idejével (pl. 15’) történik. A naplóba történő bejegyzés hitelességét a bejegyzésre jogosult személye garantálja.
3. A hiányzás indoka és igazolása 3.1. A szülői igazolás Hiányzást igazolhat szülő írásban, az ellenőrző könyvbe való bejegyzéssel. Az ilyen módon való igazolás félévente legfeljebb 3 alkalommal történhet, és nem haladhatja meg a három tanítási napot, illetve a 21 órát. 3.2. A betegség igazolása Betegség miatti hiányzás igazolására alapesetben hiteles orvosi igazolás fogadható el. 3.3. Egyéb okból való hiányzás 3.3.1. Az iskolai mulasztás igazolt, ha a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tud kötelezettségének eleget tenni és azt az eljáró hatóság, vagy szolgáltató (pl. hatósági ügy, közlekedési ok) által kibocsátott dokumentummal igazolja, vagy olyan esemény következett be, melyről az iskolának a tanulótól független egyéb forrásból is tudomása van (pl. rendkívüli időjárási probléma). Az időjárási, vagy tömegtájékoztatás által bejelentett közlekedési anomália igazolásaként elegendő az osztályfőnök naplóba történő bejegyzése is. 3.3.2. Az iskola képviseletében tanulmányi versenyen, valamely oktatási programon, sportrendezvényen, vagy egyéb hivatalos eseményen az iskola delegáltjaként részt vevő tanuló távolmaradása igazoltnak tekintendő. Ha a tanuló nem az iskola képviseletében vesz részt az előzőekben említett programokban, azt az esemény előtt kikérővel, vagy azt követően a program rendezője által kibocsátott dokumentummal kell igazolni. 3.3.3. Ha a tanuló nyelvvizsgán, egyházi programhoz kötődő eseményen, vagy végzős tanulóként felsőoktatási nyílt napon vesz részt, akkor távolmaradása a programon való részvételéről szóló dokumentum benyújtásával, vagy egyházi program esetében az iskola által bizonyítékként elismert egyéb értesítéssel igazoltnak tekintendő. 3.4. A késés A tanóráról való késést a 3.1-3.3 pontokban foglalt szabályok értelemszerű alkalmazásával igazolni kell. Az igazolatlan késések ideje összeadódik. 45 perc igazolatlan késést igazolatlan óraként kell nyilvántartani. 3.5. A hazaküldés Az iskolából elsősorban egészségi okból hazaküldött tanuló hiányzása az adott napra a hazaküldés tényével igazolt, arra (azokra) a tanórá(k)ra, melye(ke)n a tanuló nem vett részt. A hazaküldés tényét, okát, dátumát és időpontját az érintett tanuló ellenőrzőjébe, valamint a naplóba az intézkedő tanár jegyzi be. FONTOS! Tanulót hazaküldeni magatartási, együttműködési probléma miatt nem lehet. Önmagát, vagy másokat veszélyeztető tanulóval szemben nem a hazaküldés szabályai szerint jár el az iskola. Ez utóbbi esetben az intézkedésről a főigazgató, vagy annak helyettese, illetve közvetlen megbízottja rendelkezik. 3.6. Tanóráról való elkérés Tanköteles korú tanulót szülője, vagy gondviselője elkérheti tanóráról. Amennyiben az elkérésre nem nyújtanak be hiteles igazolást a 3.1-3.3. pontok szerint, úgy erre félévente az érintett órák számától függetlenül 3 alkalommal kerülhet sor a 3.1. pontban foglaltakon túl. Nem tanköteles korú tanuló esetében az e pontban foglaltakat azzal a kivétellel kell alkalmazni, hogy saját jogán jogosult bejelenteni az „elkérést”. Az elkérés csak az érintett oktatási nap töredékére szólhat. Az elkérés módja lehet előzetes (pl. aznapi) telefonon történő kérés, vagy előzetes írásos, illetve szóbeli bejelentés. Az elkérés címzettje az igazgató, vagy helyettese, illetve az osztályfőnök lehet. Az e pontban leírt szabályok szerinti elkérést a címzettek igazolt távollétként veszik tudomásul és annak tényét az osztályfőnök a naplóban rögzíti. Teljes oktatási napról való hiányzásra nem lehet az elkérés szabályait alkalmazni, s hiányzás utólagos igazolása sem lehetséges elkérés címén.
3.7. Távolmaradási engedély A 3.1-3.6 pontokba nem sorolható helyzet esetében a tanköteles korú tanuló szülője, gondviselője, illetve a nem tanköteles korú tanuló saját jogán évente egy alkalommal távolmaradási engedélyt kérhet az iskola igazgatójától. Távolmaradási engedély iránti kérelmet előzetesen, írásban, indokolással kell az iskola igazgatójának benyújtani olyan kivételesen indokolt rendkívüli esetben, mely előre láthatólag az iskolából maximum 4 nap távolmaradást igényel. A távolmaradási engedély megadásáról az igazgató a tények vizsgálata után mérlegeléssel dönt. Elutasítja a kérelmet, ha indokát nem tartja alaposnak, vagy ha az a tanuló tanulmányi kötelezettségének minimumszintű teljesítését veszélyezteti. Csak előzetes távolmaradási engedély birtokában lehet ilyen címen az oktatási, illetve a kötelező iskolai programról távol maradni. 4. Az igazolás benyújtásának szabályai 4.1. A hiányzást minden esetben igazolni kell! 4.2. A 3.1. szerinti szülői igazolás, a 3.2. szerinti betegség igazolása, a 3.1.1. és a 3.3.3. szerinti programokon való részvétel, valamint a 3.4. szerinti késés igazolását az azt követő 3 munkanapon belül kell teljesíteni. Az a hiányzás, amelyet 3 munkanapon belül nem igazolnak, igazolatlan hiányzásnak minősül. Ez a három munkanap a Szegfű utcai iskola épületben töltött időszakra vonatkozik. Igazolatlan órákat az iskola az igazolási határidő lejárta után csak szabálysértés esetén minősít át. 4.3. Amennyiben a tanuló huzamosabb ideig nem tesz eleget a tanulmányi kötelezettségének (pl. betegség miatt), abban az esetben a szülő a tárgyhó végéig köteles a tanuló mulasztásának igazolását eljuttatni az osztályfőnöknek / társosztályfőnöknek. 4.4. A hiányzásokról szóló igazolásokat az osztályfőnöknek kell benyújtani, aki ezek alapján a naplóban dokumentálja az adatokat. Az osztályfőnökök minden hónap 5-ig leadják az igazolásokat a hatósági referensnek nyilvántartás és irattározás céljából. 5. Az igazolásként elfogadható dokumentum A hiányzás igazolására felhasznált dokumentum okirat. Igazolásra csak hiteles és eredeti dokumentum használható és fogadható el. Nem fogadható el hiteles igazolásként pl. a fénymásolt, átjavított, illetve az az igazolás, mely nem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak, illetve e házirendben előírt szabályoknak. Okirat hamisítás gyanúja esetében az iskola az érvényes jogszabályok szerint jár el. 6. A hiányzások nyilvántartása A napi hiányzások a naplóban kerülnek szabályszerű rögzítésre. A különböző jogcímeken való hiányzásokat az osztályfőnök kíséri figyelemmel és tartja nyilván azok mértékét. Az osztályfőnök által dokumentált hiányzások igazolására szóló iratokat a 4.4. pont szerint kell irattározni. Az irattárban tárolt dokumentumokba az érintettek beletekinthetnek, azokról feljegyzéseket készíthetnek. Az irattárban tárolt igazolások nem fénymásolhatók.
7. A hiányzások következménye, hatósági eljárások kezdeményezése A hiányzások kapcsán az iskola a hatályos jogszabályoknak megfelelően tesz intézkedéseket, mely során a szükséges módon értesíti az érintett hatóságokat, intézményeket, valamint a szülőket, illetve a nagykorú tanulókat. Az iskola minden esetben az érvényes jogszabályok szerint jár el, ez alól semmilyen okból nem tesz kivételt. 8. Az igazolások alanyai Nagykorú tanulók – a hiányzások igazolására vonatkozó szabályok betartásával - maguk igazolhatják hiányzásaikat.
9. Áttekintő táblázat a hiányzások jogcímeiről és igazolásuk rendjéről A hiányzás eredete
- szülői igazolás - betegség
- hatósági intézkedés, ill. közlekedési, időjárási anomália
Lehetséges mértéke félévente max. 3 alkalom, ami nem lehet több • 3 tanítási napnál • ill. 21 óránál nem korlátozott nem korlátozott
Oka nem vizsgálandó
Igazolás módja ellenőrző könyvbe való bejegyzés
Igazolás határideje hiányzást követő 5. tanítási nap
orvos által megállapított betegség valamely hatóság (pl. önkormányzat, rendőrség, gyermekjóléti, családsegítő, nevelési tanácsadó) intézkedése, közlekedési, időjárási (pl. hóakadály) akadályok
orvos által kiállított, hitelesített igazolás • hatóság igazolása • közlekedési szolgáltató igazolása • ha az időjárási, vagy közlekedési akadályt a tömegtájékoztatás bejelenti, úgy külön írásos igazolás nem szükséges • az iskola delegáltjaként való részvétel esetében igazolás nem kell • nem az iskola delegáltjaként való részvétel esetében előzetes kikérő, vagy utólagos igazolás • nyelvvizsga időpontjáról szóló igazolás • egyházi program esetében az iskola által elismert bármely értesítés, bejelentés • felsőoktatási nyílt nap időpontjáról szóló előzetes, vagy a részvételről szóló utólagos igazolás
hiányzást követő 5. tanítási nap hiányzást, késést követően azonnal, illetve, az azt követő 5. tanítási nap
- tanulmányi verseny, oktatási program, sportrendezvény
együttesen félévente max. 6 alkalom, ami nem lehet több • 6 tanítási napnál • ill. 42 óránál
• iskola delegáltjaként való részvétel • nem az iskola delegáltjaként való részvétel
- nyelvvizsga, egyházi program, felsőoktatási nyílt nap (utóbbi csak végzős tanuló)
nem korlátozott
• nyelvvizsga, • egyházi program, • felsőoktatási nyílt nap (csak végzős tanuló esetében)
- késés
nem korlátozott
bármely ok
- hazaküldés
nem korlátozott
elsősorban egészségi okból
- tanóráról való elkérés
csak töredéknapra vonatkozik (!), félévente max. 3 alkalom, az érintett tanórák számától függetlenül; mértéke nincs összefüggésben a „szülői igazolás”-sal igazolható távollét mértékével évente 1 alkalom, ami nem lehet több 4 napnál
nem vizsgálandó
• előzetesen írásban, telefonon, vagy személyesen • kérés címzettje a főigazgató, a helyettese, vagy az osztályfőnök
kivételesen indokolt, rendkívüli eset
• előzetesen írásban részletes indokolással • kérés címzettje a főigazgató, aki saját hatáskörben dönt az eset rendkívüli minősítéséről és az engedély megadásáról
- távolmaradási engedély
az ok figyelembe vételével az arra vonatkozó szabályok szerint a hazaküldés tényével igazolttá válik a hiányzás az adott napra
igazolás benyújtására, a programot követő 5. tanítási nap
• időpont igazolása előzetesen • részvétel utólagos igazolására a programot követő 5. tanítási nap
az ok figyelembe vételével az arra vonatkozó szabályok szerint az intézkedő tanár bejegyzi a hazaküldés tényét a naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe • az elkérés tényét a naplóban rögzíteni kell, az ezzel kapcsolatos hiányzás a bejegyzés tényével igazolttá válik a főigazgatói engedély megadásával igazolttá válik
IX. fejezet Az oktatás, nevelés egyéb tényezői, dicséretek, elmarasztalások 1. Korrepetálás, tehetséggondozás Iskolánkban tanulmányi korrepetálás és tehetséggondozás van. Célja a gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása, a tananyag eredményes elsajátításának elősegítése, a tehetség kibontakozásának elősegítése. A korrepetálásra és a szaktanárnál vagy a főigazgató helyettesnél jelentkezhetnek a tanulók, illetve azt a tanárok is kezdeményezhetik A részletek egyeztetése a szaktanárral történik. 2. Étkezés Az iskolában büfé üzemel, amit a tanulók óraközi szünetekben vehetnek igénybe. Az iskolai étkeztetés egyeztetése a tanügyi titkárságon történik. 3. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal, sportnapokkal, valamint az órák közötti szünetekben a szabad levegőn történő mozgással együtt biztosítják a tanulók testedzését, a mozgás élményéhez való hozzájutás esélyét, alkalmakként egyéb sportprogramokra való felkészülést. 4. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket megszervezésére iskolánk mindig nyitott. Rendszeresen rendezünk kiállításokat művészek meghívásával, de várjuk alkotó tanulóink munkáit is. 5. Kirándulások Az iskola nevelő-oktató munka elősegítése céljából az osztályok számára rendszeresen szervezünk kirándulásokat, tanulmányi sétákat.. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 6. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését iskolai könyvtár segíti. A könyvtár használatát a könyvtárteremben kifüggesztett szabályok szerint biztosítja az iskola.
7. A tanulók jutalma A tanulók jutalmazására elsősorban év végén, az egész évi teljesítményük, tanulmányi eredményük, magatartásuk értékelése alapján kerül sor. A jutalom elsősorban erkölcsi elismerés, illetve könyvjutalom, melyről osztályfőnöki javaslatra az iskola vezetősége dönt. 8. Tankönyvkedvezmény A tankönyvkedvezmények kérdésében az iskola a hatályos jogszabályok alapján jár el, melyről információt az iskola-titkárság ad. (Mellékletben olvasható a Tankönyvellátás rendjéről, lásd 1. számú melléklet.) 9. A t a n u l ó k f é l é v i é s é v v é g i m a g a t a r t á s / s z o r g a l o m j e g y é n e k é r t é k e l é s i kritériumai Az igazolatlan mulasztások a következőképpen determinálják a magatartás érdemjegyeket: - 1 óra igazolatlan: példás - 2-3 óra igazolatlan: jó - 4-5 óra igazolatlan: változó - 6 óra igazolatlantól: rossz magatartású a tanuló. A tantestület indokolt esetben az osztályozó értekezleten a jó magaviseletű tanulók értékelése során kivételt tehet. Szorgalom értékelésénél az elégtelen tantárgyi előmenetelű tanulók csak hanyag osztályzatot kaphatnak.
1 0 . Szaktanári dicséret Lehetséges szóban óra végén, melyet az egész órán kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók kaphatnak. Írásban azoknak a tanulóknak, akik egy nagyobb összefüggő anyagrész elsajátításában képességeikhez mérten kiváló, illetve jó eredményt érnek el. Az egész évi tanulmányi munka alapján adott szaktárgyi dicséretet a bizonyítványban kerül rögzítésre az egész éves kiemelkedő tanulmányi munka jutalmaként. 11. Osztályfőnöki dicséret Szóban osztályfőnöki órán azoknak a tanulóknak, akik az osztályközösség érdekében önként vállaltak és végeztek valamilyen közérdekű, hasznos tevékenységet. Írásban azoknak, akik iskolai rendezvényeken, házi tanulmányi- vagy sport versenyeken, vetélkedőkön jó eredménnyel munkálkodtak és osztályukat eredményesen képviselték. 12. Igazgatói dicséret Szóban osztály plénuma előtt, osztályfőnöki javaslatra kapják az iskola érdekében önként vállalt és teljesített jelentősebb munkáért az arra érdemes tanulók. Írásban az osztályfőnök javaslata alapján olyan teljesítmény után lehet kapni, mellyel a tanuló az iskola jó hírét erősítette (pl. továbbjutott valamely országos szint verseny első fordulójából). 13. Tantestületi dicséret Írásos formában adható, a tantestület bármely tagja kezdeményezheti. A dicséret megadásáról a tantestület dönt. 14. Fegyelmezési intézkedések A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés, nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelezettségszegés súlyát. Az iskola vezetésének döntése alapján tanuló ellen fegyelmező intézkedések alkalmazására akkor kerül sor, amikor a tanuló megszegi valamely jogszabályban, illetve iskolai szabályzatban rögzített kötelezettséget, de a kötelezettségszegés nem súlyos. A fegyelmező intézkedés a fegyelmi büntetést megelőző nevelési eszköz. A fegyelmi intézkedések fokozata minden esetben az elkövetett vétség súlyától függ. 14.1. A fegyelmezési intézkedések fajtái 14.1.1. Szaktanári szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés (3 alkalommal), 14.1.2. 3 szaktanári figyelmeztetés után 1 osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés, 14.1.3. 3 osztályfőnöki figyelmeztetés után, osztályfőnöki írásbeli intés, 14.1.4. 3 osztályfőnöki intés után igazgatói írásbeli intés, 14.1.5. Igazgatói írásbeli megrovás, 14.1.6. Szigorú igazgatói írásbeli megrovás 14.2. Súlyos kötelezettségszegés esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető, melynek szabályait külön jogszabály tartalmazza. Súlyos kötelezettségszegésnek, illetve vétségnek minősül pl. a) a lopás, illetve lopás kísérlete, nagy kárt okozó szándékos rongálás, testi sértés; b) az iskolában szeszesital fogyasztása; c) a tanítási időben az iskolaépület engedély nélküli elhagyása; d) kábítószerrel vagy kábítószer hatású egyéb pszichotróp anyaggal való bármiféle tudatos kapcsolat (pl. annak birtoklása, továbbadása, árusítása, vagy fogyasztása), dohánytermék intézmény területére behozása, fogyasztása, terjesztése; e) az iskolán kívüli közösségi programokon, az iskola által szervezett külföldi és belföldi utakon az osztály vagy csoport engedély nélküli elhagyása (az eset súlyosságának figyelembevételével); f) az iskolában és az iskolán kívüli intézményi szervezésű rendezvényeken tanúsított, mások jó ízlését, vallási, vagy egyéb meggyőződését sértő, zavaró viselkedés; g) a közösségellenes, agresszív, másokat személyében megalázó tiszteletlen magatartás, a sértő viselkedés, a társadalmi és közösségi normák súlyos megsértése, mások testi épségének szándékos, vagy gondatlan veszélyeztetése.
14.2.1. Anyagi károkozásnak minősül, az intézmény bármely létesítményében, berendezésében elkövetett szándékos vagy gondatlan rongálás, amely miatt a tanuló anyagi, ill. fegyelmi felelősségre vonható. 14.2.2. Súlyos fegyelmi vétség esetén fegyelmi eljárás indítható. 14.2.3. A fegyelmi eljárás lefolytatására az iskola fegyelmi bizottságot állít fel, mely az érvényes jogszabályok szerint jár el a vizsgálat során. 14.2.4. A fegyelmi bizottság elnöke az iskolában működő hatósági referens, elnökhelyettese a tanári kar által delegált, a főigazgató által személyében jóváhagyott tanár. A fegyelmi bizottság és annak elnöke a nevelő testület megbízásából jár el. 14.2.5. A fegyelmi eljárást egyeztetési eljárás előzi meg, melynek feladata, hogy tisztázza az esemény részleteit, és megállapítsa, hogy a kötelezettségszegés olyan súlyú-e, melynek következménye fegyelmi eljárás lehet. Az egyeztetési eljáráson részt vehet a diákönkormányzat és a szülői szervezet képviselője is. 14.2.6. Fegyelmei büntetésül a vonatkozó jogszabályban meghatározott büntetések szabhatók ki. 14.3. A fegyelmi eljárás szabályait részletesen az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. X. fejezet Működési hozzájárulás1
A Jerikó Keresztény Humán Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola magániskola, melynek fenntartásában a Jerikó Segítő Alapítvány közreműködik. Az alapítvány tisztelettel fogadja az alapítványi támogatásokat, melyre a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet ad lehetőséget. A támogatásokat az alapítvány teljes egészében az iskolaépület fenntartására, az iskolai eszköztár fejlesztésére fordítja. A hozzájárulás nem tandíj és nem térítési díj és nincs összefüggésben a tanulói jogviszony kérdéseivel. A hozzájárulás fontos tényezője az iskolai épületek és helyiségek, a sportpálya, a könyvtár, a kémiai laboratórium, oktatási számítástechnikai felszerelések és egyéb oktatási és oktatást segítő gyakorlati felszerelések fenntartásához, működtetéséhez és fejlesztéséhez.
Havi 5.500 Ft támogatás esetében kedvezményekre a következő lehetőségek vannak: 1 havi díj havi alapdíj
kitűnő tanulók kedvezménye 4,00 – 4,99 érdemrendű tanulók kedvezménye testvérek kedvezménye
testvér(ek) kedvezménye kitűnő féléves eredmény esetében* *kedvezmény csak a kitűnő tanulóra vonatkozik
szociális kedvezmény kérelemre egyedi elbírálás 1
5.500/hó 4.000/hó 4.500/hó 4.000/hó/fő
féléves díj előre való befizetése (4 hónapra, illetve 6 hónapra) 4.900/hó x 4 = 19.600 Ft 4.900/hó x 6 = 29.400 Ft 3.600/hó x 4 = 14.400 Ft 3.600/hó x 6 = 21.600 Ft 4.000/hó x 4 = 16.000 Ft 4.000/hó x 6 = 24.000 Ft 3.600/hó x 4 = 14.400 Ft/fő 3.600/hó x 6 = 21.600 Ft/fő
3.600/hó
3.000/hó x 4 = 12.000 Ft 3.000/hó x 6 = 18.000 Ft
kedvezményes díj
kedvezményes díj
teljes tanévre vonatkozó díj előre való befizetése (10 hónap) 40.000 Ft
csak féléves előfizetés lehetséges csak féléves előfizetés lehetséges 34.000 Ft/fő csak féléves előfizetés lehetséges
Módosítva 2012. szeptember 14. A módosítást a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
alapján (pl. rgyk, sni, egyéb szociális helyzet)
3.000 – 4.500 Ft/hó között
2.500 – 4.000 Ft/hó között
csak féléves előfizetés lehetséges
Az alapdíj éves előfizetéses kedvezménye a tanévekben szeptember 30-ig teljesített befizetések esetében alkalmazható. További előfizetéses kedvezmények az előfizetéses időszak első 30 napjában érvényesek. A tanulmányi eredmények, a testvérkedvezmények, továbbá a szociális kedvezmények közül azt kell az érintett tanuló esetében alkalmazni, mely számára kedvezőbb. Az alapdíj előre fizetéses kedvezménye mellett más kedvezmény nem vehető figyelembe. A működéshez való hozzájárulás szándékát nyilatkozat formájában lehet kinyilvánítani. A befizetés módjáról az iskola-titkárság ad tájékoztatást. XI. fejezet Hatályba léptető rendelkezés 1. E házirend 2015. március 24-én lép hatályba, mely időponttól előírásait alkalmazni kell. 2. A házirendet a főigazgató a helyben szokásos módon teszi közzé, illetve ismerteti a tantestülettel, az iskola más alkalmazottaival, a tanulókkal és a szülőkkel. 3. E házirend hatályba lépésével egyidejűleg az iskolában minden eddig közzétett házirend hatályát veszti. Budapest, 2015. március. 24. Dr. Bokori István főigazgató
Egyetértőleg: Molnárné Kollár Mónika Iskolaszék elnöke Kovács Dalma Petra Diákönkormányzat A tantestület elfogadta A Fenntartó Dr. Kiss István jóváhagyta
Budapest, 2015. március 24.
