A Jeli Erdészeti B o t a n i k u s k e r t Részlet a szerző Virágoskert címen készülő könyvéből DR. N A G Y
LÁSZLÓ
H o n n a n indult h o v á vitt, m i v o l t a rendeltetése, az v o l t - e t é n y l e g : r ó m a i katonák útja az a v i h a r v e r t földút, a m e l y V a s v á r t ó l északkelet felé v e z e t és belevész a csipkereki f ö l d e k b e ? A m ú l t k ö d é b e n a k é r d é s nyitja, s talán a r é gészek k e z é b e n . A z t é n y viszont, h o g y í g y h í v j á k azt az utat, a m e l y O s z k ó vasútállomástól a v o l t Jelihálás (v. ö. juhszállás) felé v e z e t a k á c t e m e t ő k és az államerdészet g o n d o s a n m ű v e l t erdei k ö z ö t t . E g y h e l y e n keresztezi ez az út m á r sokkal k ö z e l e b b i m ú l t e m l é k é t őrző B o r h o r d ó utat. Ezen szekerezték e g y kor a H e g y h á t b o r á t a R á b a v ö l g y é b e k e n y é r é r t cserébe, s ezen h a l a d v a g y a l o g is csak fél óra a m o z g a l m a s j e l e n : a budapest—gráci m ű ú t . Ez a h á r o m út — a régmúlt, a m ú l t és a j e l e n — öleli k ö r ü l Jelit.
1 . ábra. Jeli fekvésének
vázlata
Politikai földrajzi hovatartozását t e k i n t v e — m e r t hiszen történetében ez sem v o l t k ö z ö m b ö s — K á m k ö z s é g határában fekszik és 1968-ig a v o l t V a s v á r i járáshoz tartozott. A z ó t a a Sárvári j á r á s h o z tartozik. D e m e n j ü n k fel a R á b a v ö l g y é b e f e k v ő K á m b ó l — g o n d o s a n k ö r ü l n é z v e a forgalmas 8-as m ű ú t o n , mielőtt á t h a l a d u n k rajta — m e n j ü n k fel újra a V a s i Hegyhátra. A m e r e d e k kaptatón n e m is sejtjük, h o g y e g y l e g a l á b b száz k i l o m é ter hosszan e l n y ú l ó •— S z e n t g o t t h á r d n á l k e z d ő d ő és S á r v á r t ó l északnyugatra v é g z ő d ő — h e g y o l d a l o n j á r u n k . Ez határolja el a R á b a v ö l g y é t ő l a V a s — Z a l a i H e g y h á t óriási kiterjedésű k a v i c s alapját, a m e l y v a l a m i k o r az ú j h a r m a d i d ő szak (pliocén) v é g é n , a n e g y e d k o r elején (pleisztocén), tehát m i n t e g y 2—4 m i l lió é v e zúdult le v a l a h o n n a n a mai A l p o k tájáról. K é s ő b b — i d ő b e n h o z z á n k k ö z e l e b b — szél h o r d t a össze a termőtalajt f i n o m h o m o k b ó l , löszből, b a r n a
vályogból. Jeli k ö r n y é k é n és Jelibe v é k o n y a b b - v a s t a g a b b r é t e g b e n , alig ész r e v e h e t ő d o m b o k b a n mésztelen finom h o m o k fedi a v a s t a g kavicsot. A v a s t a g k a v i c s t a k a r ó a l a t t a m é l y b e n a g y a g r é t e g (alsó-pliocén, p a n n ó n i a i ) t a r t j a vissza a fentről leszivárgó vizet, a m e l y a z t á n Jeli n y u g a t i vidékén, a H é t f o r r á s t á j á n b u k i k a felszínre. Igaz, csak a n e v e szerint h é t forrás, m e r t n e m hét, h a n e m m e g s z á m l á l h a t a t l a n u l sok h e l y e n ered a K o p o n y á s p a t a k , s alig h a l a d párszáz m é t e r t , m á r a k á r m a l m o t is h a j t h a t n a . A z é v e z r e d e k ó t a b ő v e n f a k a d ó f o r r á s o k egyre beljebb vágták a fennsík peremét, p á r a d ú s hosszú völgyeket, rejtett ol d a l z u g o k a t h o z v a létre. M e r e d e k oldalak, zeg-zugos völgyek, szelíd l a n k á k , széles f e n n s í k : ez Jeli felszíne.
2 . ábra.
Rhododendron
japonicum
A m i l y e n é r d e k e s és változatos a felszíne, olyan a n ö v é n y z e t e is. A görög hitrege szerint aszfodéloszok világították m e g az alvilági m e z ő k e t : s e n n e k a t i p i k u s m e d i t e r r á n n ö v é n y n e k (Asphodelus albus, k i r á l y n é g y e r t y á j a ) ez a v i d é k a l e g é s z a k i b b s p o n t á n e l ő f o r d u l á s a . A z a t l a n t i c s a r a b n a k (Calluna vulgá ris) a l e g d é l i b b , a t a v a s z i h é r i c s n e k (Adonis vernalis) a legnyugatibb lelőhelye. D e t a l á l n i i t t m é g s z u b b o r e a l i s f l ó r a e l e m e k e t i s , m i n t a z o d v a s k ö r t i k e (Chimaphyla
umbellata)
és a rovarfogó k e r e k l e v e l ű h a r m a t f ű
(Drosera
rotundífolia).
Észak és dél, kelet és n y u g a t , alföld és fennsík ölelkezik ezen a helyen. Egészen p o n t o s a n a m a g y a r f l ó r a t a r t o m á n y alpok-alji flóravidékének vasi flóra járásához (Castriferreicum) tartozik a terület növényföldrajzi tekintetben. Természetes erdővegetációja az e m b e r i b e a v a t k o z á s h a t á s á r a n a g y o n m e g változott, de az eredeti erdőtípusok az erdőtipológia segítségével aránylag k ö n y n y e n megállapíthatók. A fennsíkot v a s t a g a b b t e r m ő r é t e g ű félszáraz cseres-tölgye sek, a n a g y o b b k i t e r j e d é s ű l a p á l y o k a t c s a r a b o s o k f o g l a l t á k el. A v ö l g y e k felé hajló oldalakat mészkerülő gyertyános-tölgyesek fedték. A Hétforrás környékét bükkösök, a patak völgyét pedig égerligetek borították.
A z i d ő k f o l y a m á n a cserestölgyesek l e g e l ő n e k adták át h e l y ü k e t . E kezeletlen legelő csarabosodott is, h e l y e n k é n t p e d i g b o r ó k á s - n y í r e s átmeneti társulás te lepedett m e g rajta. A csak n a g y g o n d d a l és hozzáértéssel felújítható g y e r t y á nos-tölgyesek helyére a n e m s o k tudást i g é n y l ő akác került. Csak a b ü k k ö s és égerliget állta az e m b e r ostromát. Ha n a g y o n m e g t é p á z v a is, de f e n n m a r a d t a múltak tanújaként. A terület fölött b i r t o k o s o k , ö r ö k ö s ö k , b é r l ő k cserélődtek. N e v ü k e t biztosaan őrzi a t e l e k k ö n y v , de n e m é r d e m e s kutatni u t á n u k . K e z ü k alatt a v i d é k csak „jelihálási puszta" lett és maradt. A netán arra v e t ő d ő i d e g e n g y o r s a n o d é b b állt, civilizáltabb tájakat keresve.
3. ábra.
Tőzegmoha-
(v. dagadó-)
láp, Jeli,
Hétforrás
A z első v i l á g h á b o r ú után j e l e n t k e z ő v e v ő a z o n b a n f i g y e l m e t é r d e m e l . „ M á r a m e g j e l e n é s e is tiszteletet k ö v e t e l . Hatalmas, g o n d o s a n ápolt patriarcha sza kálla, r a g y o g ó s z e m é n e k m e l e g sugárzása m á r első találkozásra m e g r a g a d t á k , aki v e l e s z e m b e került. . . . k e d v e s m o d o r a , elragadó lelkesedése, derűs, d e m i n dig j ó z a n h a t á r o k o n b e l ü l m a r a d ó o p t i m i z m u s a — f o g l y u l ejtették azokat, a k i k érintkezésbe kerültek v e l e . " (Dr. Róth Gy. e m l é k e z é s é b ő l — 1 9 6 0 . m á j . 6 . k é z irat). Ez az e m b e r Ambrózy-Migazzi István volt. Nevét a k k o r m á r Európa-szerte ismerték a s z a k e m b e r e k és k e r t k e d v e l ő k . Húsz é v úttörő m u n k á j a állt a háta m ö g ö t t . F o r r a d a l m á r v o l t ? N e m , m e r t n e m a társadalmi fejlődés v o l t a k ü z d ő t e r e , h a n e m e g y sajátos szakterület, a k e r t kultúra. Vitathatatlanul h a l a d ó g o n d o l k o z á s ú e m b e r v o l t viszont. „ A n g l i a k e r t j e i b e n nincs halott évszak — igen, ott évhosszat z ö l d e l l n e k a szubtropikus világ ö r ö k z ö l d l o m b l e v e l e i . Miért nincs n e k ü n k i l y e n ? M e r t — í g y h a n g z i k a kenetteljes régi m a g y a r oktatás — m e r t azok u g y a n A n g l i á n a k óceáni k l í m á j á ban tenyésznek, de a mi- kontinentális éghajlatunk alatt a telet n e m b í r j á k ! N e m ! N e m igaz! Százszor n e m ! N e m az éghajlat, mi m a g u n k v a g y u n k az okai.
A z elfogultság, a m e l y bilincsbe v e r ! " ( A m b r ó z y - M . István: I m m e r - u n d w i n tergrüne L a u b g e h ö l z e c. I V . fejezet S i l v a - T a r o u c a - C a m i l l o S c h n e i d e r : Unsere Freiland L a u b g e h ö l z e c í m ű W i e n - Leipzig 1931. III. kiadás 21. o . M a g y a r f o r d í tása R a p a i c s : M a g y a r kertek, E g y e t e m i n y o m d a 231—32. o.) „ M o s t m á s n e m z e t e k készítményei ellen csak n y e r s árukat vethetünk a k e reskedési m é r l e g b e . N y e r s árukat, m e l y e k e t n e m annyira eszes m u n k á n k v í vott ki a természettül, m i n t i n k á b b ennek k e g y e s s é g e a j á n d é k o z o t t . . . H a j ó g ő z ö n y ö k e t n e m készíthetünk s n e m mintha n e m v o l n a vasunk, n e m kőszenünk, n e m elég t e n y e r ü n k . . . " (Széchenyi István hírlapi cikkei, B p . 1893. 106—7.) Más-más területei az életnek, más-más k o r , d e a m o t i v á c i ó ugyanaz. S ennek költői általánosítása: „Elvadult
tájon
Ös,
buja
Ezt
a vad mezőt
Ez
földön
a magyar
gázolok: dudva,
muhar,
ismerem,
ugar."
(Ady: A m a g y a r u g a r o n )
S a m e g o l d á s A m b r ó z y szerint: szembeszállni „ a tudatlanságon n e m t ö r ő d ö m s é g g e l fenntartott e l f o g u l t s á g g a l . . . "
alapuló és
„ D r . A m b r ó z y - M i g a z z i István b e akarta bizonyítani az akkori t u d o m á n y o s világnak, h o g y lehetséges a mediterrán fafajok áttelepítése a m i parkjainkba és lehetséges azok itteni szabadföldi tenyésztése anélkül, h o g y téli takarást, v a g y m á s téli g o n d o z á s t alkalmaznánk, amit a b b a n az i d ő b e n általában lehetet l e n n e k tartottak." (B. Frantisek,
N.' Frantisek,
G. Steinhübel:
Arborétum Mly-
nany, s z l o v á k b ó l ford. G . Steinhübel, kézirat.) „ C s u p á n n é h á n y fajjal kezdte m e g a munkáját és az 1914. esztendőig kialakított itt e g y olyan természetes k ö r nyezetet, m e l y bízvást lehetne a Kaukázusban, G ö r ö g o r s z á g b a n , v a g y valahol az A p p e n i n e k b e n . A n a g y m é r e t ű kísérlet sikerült. Í g y keletkezett a 15 ha n a g y ságú park, m e l y tényleg e g y e d ü l á l l ó összetételében, m e l y e t aztán egész Európa megcsodált, sőt m é g tengerentúli látogatók és s z a k e m b e r e k is. A z o n a helyen, ahol azelőtt csak a csertölgy, a g y e r t y á n és az akác nőtt m e g , ott, ahol a téli f a g y o k elérik g y a k r a n a —20 ° C f o k o t és a h o l az erős keleti szelek magas h ó fúvásokat h o r d a n a k össze, ahol az é v i átlagos csapadék csak kivételesen lépi át a 700 millimétert és h o v a t o v á b b kontinentális száraz nyarak keletkeznek, a n a g y o n szegény és kizsarolt talajon impozáns csoportjai alakultak ki a balkáni törpemanduláknak, m a g y a l n a k , kínai és japán b a m b u s z o k n a k , kaukázusi és amerikai r o d o d e n d r o n o k n a k , azaleáknak és s o k m á s n ö v é n y n e k . " (U. o.) „ B á t ran állíthatjuk, h o g y az a r b o r é t u m b a n n e m létezik a tél, legalábbis a m i itteni f o g a l m a i n k szerint, m e r t i n k á b b hasonlít talán a n á p o l y i télhez, v a g y az északi tavaszhoz." (U. o.) S f é l évszázaddal a telepítések u t á n : „ H o g y az ö r ö k z ö l d e k k e d v e z ő t l e n klí m á j ú v i d é k e k e n is j ó l tenyészhetnek, hozzáértő kezelést feltételezve, b i z o n y í t j á k a m a l o n y a i telepítések (Szlovákia). K l í m a , talaj és m á s k ö r ü l m é n y e k k ü l ö nösen szélsőségesek ott. Ennek ellenére a szívós kitartás megteremtette a leg többet, ami K ö z é p - E u r ó p á b a n az ö r ö k z ö l d e k k e l kapcsolatban létezhet: b á m u latos üdeséget ezeknek a n ö v é n y e k n e k . " (M. G. Eiselt: D i e wichtigsten i m m e r g r ü n e n Laubgehölze, Leipzig 1957. 9. o . Szerző ford.) A m a l o n y a i p a r k o t 1914-ben főkertészének, J. Misáknak a gondjaira bízta s a k k o r m é g n e m sejthette, h o g y n e m látja t ö b b é a m ű v e t , m e l y nevét híressé tette. A z ö r ö k z ö l d e k telepítése terén szerzett tapasztalatokat J. Misák az „ I m -
m e r g r ü n e L a u b g e w a c b . s e " c í m ű , B e r l i n b e n 1925-ben m e g j e l e n t m u n k á b a n f o g lalt össze. A z első v i l á g h á b o r ú u t á n a V a s m e g y e i T a n á n t e l e p e d e t t le A m b r ó z y . A h ú szas é v e k e l e j é n v á s á r o l t a m e g a B o r h o r d ó út k é t o l d a l á n elterülő, m i n t e g y 300 ha-os jelihálási pusztát. M i n t m o n d j á k , csak azért, h o g y háztartását elláthassa tűzifával. B o t a n i k u s s z e m e a z o n b a n az ő s h o n o s n ö v é n y e k alapján h a m a r f e l i s m e r t e a t e r ü l e t b e n rejlő l e h e t ő s é g e k e t . Ü g y tudjuk, h o g y a húszas é v e k k ö z e p e táján é r l e l ő d ö t t m e g b e n n e az e l h a t á r o z á s : e g y „ M a l o n y á t is t ú l s z á r n y a l ó " a r b o r é t u m o t h o z létre. M í g a z o n b a n M a l o n y á t az ö r ö k z ö l d e k p a r a d i c s o m á v á tette, Jelit e l s ő s o r b a n az Ericaceae család tagjai s z á m á r a találta k i v á l ó a n a l k a l m a s n a k és m é s z k e r ü l ő r o d o d e n d r o n o k , erikák, á f o n y á k , p i é r i s z e k s z á m o s fajával, s z á m t a lan p é l d á n y á v a l gazdagította. T e r m é s z e t e s e n n e m m a r a d t h ű t l e n az ö r ö k z ö l d e k hez s e m : a b a b é r m e g g y , a b u x u s o k , a m a g y a l , a b o r o s t y á n o k , ö r ö k z ö l d f a g y a lok, b o r b o l y á k , b o r o s z l á n o k , b a n g i t á k , b a m b u s z o k ő r z i k m a is e m l é k é t a B o r h o r d ó úttól a Hétforrásig. „ A d ó z t a k neki növénykincseikkel Magyarország, N é m e t o r s z á g , É s z a k - és D é l - E u r ó p a , sőt É s z a k - A m e r i k a . . . Pl. 1930. m á j u s e l e j é n 7600 k é n y e s Erica félét, 7 zsák e g y é b n ö v é n y t Erfurtból, P a l e r m ó b ó l , D a r m stadtból stb. d o l g o z o t t f e l . " (Polgár S. dr.: M e g e m l é k e z é s A m b r ó z y - M i g a z z i Ist vánról.) 1933 n y a r á n b e s z ó l t e r d é s z é n e k , l e g k i t a r t ó b b m u n k a t á r s á n a k , Vörös Lajosnak — aki m é g m a is az a r b o r é t u m b a k i - k i l á t o g a t és tapasztalataival segít a r e konstrukcióban : — Hozzon magával egy kapát! — M i l y e n kapát, u r a m , h o v a m e g y ü n k ? — Teljesen mindegy, h o g y milyen kapát hoz . . . S o k á i g b u j k á l t a k az ő s e r d ő s z e r ű b o r ó k á s b a n , m í g e g y e l d u g o t t h e l y e n A m b r ó z y m e g n e m állt. — J e l ö l j e m e g ezt a h e l y e t , h o g y m a j d m e g t u d j a m u t a t n i c s a l á d o m n a k . A z t a k a r o m , h o g y ide t e m e s s e n e k . K é t héttel k é s ő b b fejezte b e a l k o t á s o k b a n g a z d a g életét. N i z z á b a a n született, J e l i b e n p i h e n a m a g a választotta h e l y e n . Sírja f ö l ö t t m a d a r a k z e n g e n e k s v i r á g illatot l e n g e t a szél. A m e g y e h a l a d ó t á r s a d a l m a p e d i g m i n d e n é v m á j u s á b a n l e r ó j a k e g y e l e t é t az ö n z e t l e n k e r t a l a p í t ó sírjánál. S o k a n és s o k s z o r m e g k é r d e z i k , a m i k o r m e g t u d j á k , h o g y hiszen n e m is itt, h a n e m i n n e n h ú s z k i l o m é t e r n y i r e l a k o t t : m i é r t itt létesített s z í n p o m p á s a r b o r é t u m o t ? M i é r t ide t e m e t k e z e t t ? É p p e n a h e l y lelkesítette, sarkallta alkotásra. F e l i s m e r é s e a n a g y l e h e t ő s é g nek, h o g y itt és l e g f ő k é p p e n itt szállhat s z e m b e a l e g e r e d m é n y e s e b b e n e g y m á sik tévhittel. A z z a l u g y a n i s , h o g y M a g y a r o r s z á g o n s z a b a d f ö l d b e n n e m t e n y é s z t hető az alhavasi r é g i ó k s z í n p o m p á s cserjéje, a r o d o d e n d r o n . ( M é g a h a t v a n a s é v e k e l e j é n is ezt a b a l h i e d e l m e t terjesztette e g y i k t u d o m á n y o s f o l y ó i r a t u n k . ) S z e m b e s z e g ü l n i a balítéletekkel, m e g k e r e s n i az igazságot, visszaszorítani az U g a r t . . . ! M i m á s é r t a k a r t a ö r ö k z ö l d e k k e l b e ü l t e t n i a D u n a - k a n y a r t V á c és Z e b e g é n y k ö z ö t t ? M i m á s é r t a k a r t trópusi p a r k o t b e r e n d e z n i H é v í z e n ? S m i n d ezekhez hatvanéves korában fogott hozzá! S h o g y m i é r t i d e t e m e t k e z e t t ? T a l á n e r r e a k é r d é s r e a l e g k ö n n y e b b a felelet. S z e r i n t e m a szelíd e r ő s z a k n a k ezzel az e s z k ö z é v e l a k a r t a családját arra r á v e n n i , hogy törődjenek kezdeményezésével. M é g i s ú g y történt, h o g y A m b r ó z y h a l á l a u t á n a telepítések n e g y e d s z á z a d o n át sorsukra m a r a d t a k . S z í v ó s h a r c f o l y t e k k o r az ő s h o n o s s á g e l ő n y e i t é l v e z ő és
a távoli tájakról ideszakadt f a j o k k ö z ö t t . Ez a h a r c k ö n y ö r t e l e n ü l kiselejtezte mindazt, a m i t csak k ü l ö n m u n k a , féltő g o n d t u d o t t v o l n a n e m v a l a m i kíméletes é g h a j l a t u n k alatt m e g t a r t a n i . A m i a n e g y e d s z á z a d o s e l h a n y a g o l t s á g o t túlélte, azt n y u g o d t a n akklimatizáltnak t e k i n t h e t j ü k V a s m e g y é b e n . Ilyen a kaukázusi sárga havasszépe (Rhododendron flavum), a m e l y b ő l spontán újulatot is talál t u n k a feltáráskor. S z á m o s m á s r o d o d e n d r o n (Rh. calendulaceum, — catawbiense, —
—
vasey,
(Prunus a
japonicum, —
laurocerasus),
kaukázusi
lura
—
viscosum, borostyán
obtusum —
yedoeuse
kaempferei, v.
ö r ö k z ö l d borbolyák (Hedera
—
roseum,
poukhanense) (Berberis
colchica),
Phyllirea,
— mellett
julianae) Viburnum
schlippenbachii, a
babérmeggy
nagy
tömegben, rhytidophyl-
stb.
4. ábra.
Kereklevelű
harmat-fű,
befogott
rovarral
A z értékes n ö v é n y e k k e l beültetett b o r ó k á s - n y í r e s t és a Hétforrás k ö r n y é k é t 1953-ban t e r m é s z e t v é d e l m i területté nyilvánították. A j o g i v é d e l e m azonban k e v é s n e k b i z o n y u l t . A páratlan b e c s ű h a g y a t é k t o v á b b pusztult. V é g ü l a T I T vasvári járási szervezetének, az O E F sárvári csoportja v e z e t ő s é g é n e k (a terület a k k o r a v o l t S á r v á r i Á l l . E r d ő g a z d a s á g h o z tartozott) és az a k k o r éledő V a s m e g y e i T e r m é s z e t v é d e l m i C s o p o r t v e z e t ő s é g é n e k buzdítására az ö t v e n e s é v e k v é g e felé k i d o l g o z t a m e g y r e k o n s t r u k c i ó s javaslatot. Ez a tíz é v r e szóló f e j lesztési p r o g r a m 1960-tól 1970-ig v o l t é r v é n y b e n . A t e r v r ő l és a m e g v a l ó s u l á s ról a k ö v e t k e z ő k b e n a d o k s z e m e l v é n y e k e t . Mielőtt a rekonstrukcióval és az a n n a k alapjául szolgáló erdészeti n ö v é n y földrajzzal f o g l a l k o z n é k , szükséges tisztáznunk e g y n a g y o n l é n y e g e s kérdést. N e v e z e t e s e n azt, h o g y s z ü k s é g ü n k v a n - e egyáltalán k ü l f ö l d i fafajok h o n o s í t á sára? E b b e n a k é r d é s b e n n a g y o n eltérők a v é l e m é n y e k . „ S o k a n csak az ő s h o n o s fa fajokkal v a l ó telepítés mellett k a r d o s k o d n a k , m o n d v á n , h o g y ezek is teljesen
m e g f e l e l n e k n é p g a z d a s á g u n k i g é n y e i n e k , a m e l l e t t az itteni k l í m á t é v e z r e d e k során m á r a n n y i r a m e g s z o k t á k , í g y a k á r o s í t ó k k a l s z e m b e n á l t a l á b a n ellentáll ó b b a k . " (Bánó István: A z erdészetileg számbajöhető exóta fafajok alkalmazása és c s e m e t e n e v e l é s i m ó d s z e r e i . S z o m b a t h e l y 1954. Kézirat.) „ K ü l f ö l d i n ö v é n y e k honosításával az emberiség m á r régóta foglalkozik. K ü l ö n ö s e n hatalmas ered m é n y e k e t ért el e t é r e n a m e z ő g a z d a s á g , m e l y n e k m e g h o n o s í t o t t t e r m é n y e i — g o n d o l o k e l s ő s o r b a n a v i l á g h í r ű v é v á l t m a g y a r fűszerre, a p a p r i k á r a , t o v á b b á a m e g h o n o s í t o t t t ö b b i m e z ő g a z d a s á g i t e r m é n y r e , a b u r g o n y á r a , tengeri, d o h á n y , rizs és g y a p o t •— amelyek
kat
előidézni.
a népek
életében
képesek
voltak
alapvető
változáso
(U. o. Saját k i e m e l é s e m N . L.)
5. ábra.
A borókás-nyíres,
népiesen
„virágoskert"
Jeliben
Dr. R ó t h G y u l a a k é r d é s s e l k a p c s o l a t b a n azt az á l l á s p o n t o t f o g l a l t a el, h o g y a h o n o s í t á s n a k a k k o r v a n létjogosultsága, ha a s z ó b a n f o r g ó f a f a j o k „ m e g f e l e l ő talajon o l y a n n a g y f a t ö m e g e t t e r m e l n e k , a m e k k o r á t hazai fafaj n e m t u d ter melni." Majd „olyan tulajdonságokkal rendelkező faanyagot termelnek, a m e l y e k a hazaiaknál n e m t a l á l h a t ó k . " (Dr. R ó t h : A m a g y a r e r d ő m ű v e l é s k ü l ö n leges feladatai, B p . 1953, 232. o.) A z u t ó b b i k ö v e t e l m é n n y e l k a p c s o l a t b a n a C h a m a e c y p a r i s o k a t és a T s u g á k a t ú g y említi, m i n t a m e l y e k e t „ k ü l ö n l e g e s e n s i m a f a a n y a g u k " (I. m ű 233. o.) tesz h o n o s í t á s r a é r d e m e s s é . A z E R T I f e l m é r é s e i b ő l a z ó t a m á r t u d j u k , h o g y az o r e g o n i h a m i s c i p r u s t •— Chamaecyparis lawsoniana — n e m c s a k f a a n y a g a teszi r e n d k í v ü l b e c s e s s é , h a n e m f a t e r m é s e is. A N á d a s d 30/c e r d ő r é s z l e t b e n a C h a m a e c y p a r i s á t l a g n ö v e d é k e 13,1 m / h a , m í g a l u c f e n y ő é a N á d a s d 29/a r é s z l e t b e n h a s o n l ó k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t 5,0 m / h a a s i m a f e n y ő é p e d i g a 13,'a és a 17/a-ban 14,5 ill. 14,8 m / h a . A C h a m . á l l o m á n y k o r a 35—65 é v , f a t ö m e g e 656 m / h a . ( V a s m e g y e e r d ő g a z d a s á g a és faipara, S z o m b a t h e l y 1969. O E E k i a d v á n y . 47—48 oldal.) U t ó b b i f a t ö m e g a d a t j ó l h o z z á ü l i k C. A. Schenck (Fremdlándische Wald- und P a r k b a u m e II. 122. o.) adataihoz, aki — a D D R - r e h i v a t k o z v a — azt közli, h o g y N é m e t o r s z á g b a n 36 é v e s C h a m . á l l o m á n y o k 400—500 m vastag f a a n y a g o t a d 3
3
3
3
3
nak. M i n d e h h e z m e g kell m é g j e g y e z n e m , h o g y a C h a m a e c y p a r i s n a k sem g o m ba, s e m r o v a r e l l e n s é g e nincs. A hazai fafajok feltétlen hívei m i n d e z e k k e l az é r v e k k e l s z e m b e n azt az erősen t á m a d h a t ó kifogást szokták felhozni, h o g y az ipar n e m a l k a l m a z k o d h a t annyiféle fafajhoz, f ő k é p p e n n e m akkor, ha e g y i k - m á s i k b ó l csak elenyésző m e n n y i s é g áll rendelkezésre. A m i az ellenérv első felét illeti, az n e m helytálló. T e r m ő h e l y i v i s z o n y a i n k adottak. A z o k a t megváltoztatni n e m , v a g y csak n a g y o n szűk határok k ö z ö t t tudjuk. Ezzel s z e m b e n az ipar k ö n n y e n a l k a l m a z k o d h a t az a l a p a n y a g h o z — ez csak kutatás kérdése. S ő t sokszor az sem. Ezzel kapcsolatban érdekességként e m l í t e m m e g , h o g y e g y i k V a s m e g y e i n a g y f a f e l d o l g o z ó ü z e m ü n k számára 38 000 g ö m b f a m l u c f e n y ő t i m p o r t á l u n k . A r r a a célra, amire azt a f a a n y a g o t használjuk, m é g a l k a l m a s a b b l e n n e a simafenyő. E b b ő l 45 000 b t t o m kiter melés f e d e z n é az ü z e m évi szükségletét s ehhez az E R T I által N á d a s d o n m é r t 15 m - e s á t l a g n ö v e d é k mellett 3000 ha erdő b e r e n d e z é s e elegendő lenne. A z i m p o r t megtakarítás 21,7, a fuvarköltség m e g t a k a r í t á s 7,6, az összes m e g t a k a rítás 29,3 millió forint lehetne! : !
3
3
A m i az ellenérv m á s o d i k felét illeti, az csak a k k o r helytálló, ha pusztán a véletlenre, a g y a k o r l a t , a s z o k á s o k spontán megváltozására, a rutin önkéntes feláldozására b í z z u k a k ü l f ö l d i fafajok honosítását. E b b e n az esetben v a l ó b a n kicsi a valószínűsége annak, h o g y e z e k b ő l a f a f a j o k b ó l belátható időn belül szá m o t t e v ő á l l o m á n n y a l rendelkezzünk. A z tehát, h o g y e l e g e n d ő n e k ü n k a hazai fafajokkal foglalkozni, n e m e g y é b „kenetteljes régi m a g y a r oktatás"-nál. Ezek a g o n d o l a t o k vezettek, a m i k o r a r e k o n s t r u k c i ó k ö z é p p o n t j á b a az e r d é szeti n ö v é n y f ö l d r a j z szolgálatát állítottam: á l l o m á n y o k a t telepíteni m i n d a z o k b ó l a f a f a j o k b ó l , a m e l y e k honosításra é r d e m e s e k lehetnek. A z ilyen k ü l ö n l e g e s á l l o m á n y o k , m i n d a m e l l e t t h o g y hasznosak a t u d o m á n y és a g y a k o r l a t számára, szépek is, tehát az e m b e r e k testi-lelki üdülését is szolgálják. Ez p e d i g t ö k é l e t e sen m e g f e l e l a kertalapító szándékainak. Í g y t ö b b s z ö r ö s haszonnal valósítjuk m e g elgondolásait, a m e l y e k r e é l e t m ű v é b ő l és írásaiból, sajnos, csak k ö v e t k e z tetni t u d u n k . T e r v e i r ő l írásos feljegyzés n e m maradt. A z o k a t csak n a g y álta lánosságban őrizték m e g kortársai. (V. ö. Dr. R ó t h - n á l „ H y p e r m a l o n y a " . E m lékbeszédéből.) Ezért a g y e r t y á n o s - t ö l g y e s t e r m ő h e l y e n álló a k á c o s o k a t az A p p a l a c h e - h e g y ségben, H o n d o n , Szucsuánban, a Himaláján és a K a u k á z u s - h e g y s é g b e n állo m á n y a l k o t ó fafajokkal összeállított 40—60 áras e r d ő f o l t o k k á alakítottuk át az elmúlt tíz é v b e n . A r e k o n s t r u k c i ó v a l n e m érintettük a Hétforrás k ö z v e t l e n k ö r n y é k é t m i n t egy másfél h e k t á r o n . Itt az ősrégi b ü k k ö s t h í v j u k életre á p o l ó v á g á s o k segítsé g é v e l . N e m érintjük, h e l y e s e b b e n l é n y e g é b e n n e m érintjük A m b r ó z y l e g é r t é k e s e b b hagyatékát, a b o r ó k á s - n y í r e s b e n megtelepített sokszáz r o d o d e n d r o n t és ö r ö k z ö l d e t s e m . S ő t — b á r m i l y e n n e h é z ez a természettel s z e m b e n , átmeneti társulásról l é v é n szó •— a b o r ó k á s - n y í r e s t is fenn f o g j u k tartani, az eredeti g y ű j t e m é n y t p e d i g gazdagítjuk. A r o d o d e n d r o n o k z ö m e m á j u s b a n virít. Erre a csodálatosan szép l á t v á n y r a m i n d e n é v b e n ö z ö n l e n e k a l á t o g a t ó k Jelibe. M á r 1966-ban 10 000 fölött v o l t a számuk. S mégis csupán e g y e t l e n n a p o n , az i m m á r h a g y o m á n y o s s á vált Jeli n a p o n — a m e l y e t első ízben 1957-ben a T I T vasvári járási szervezete rendezett m e g Zoltai Ferenc ( + 1965) g i m n á z i u m i tanár k e z d e m é n y e z é s é r e — , csupán
ezen az e g y e t l e n n a p o n t u d u n k a l á t o g a t ó k m e g f e l e l ő tájékoztatásáról g o n d o s kodni. P e d i g a n a g y é r d e k l ő d é s j ó l kihasználható l e n n e a közízlés fejlesztésére, a haladó h a g y o m á n y o k ápolására — h o g y csak a l e g f o n t o s a b b a k a t e m l í t s e m . JJ-p Hadb Jl.: EJlbCKMPÍ JlECHOfí BOTAHMMECKMH CAfl. B/iaACneu c á r j a Mewny n;ByM;R MHPOBÍ>IMH Boftnaívw oőoroTHJi MHoroHHCJiem-ibiMH 3arpannMHbi/vui BHrja/viH paeTeHHíi cocTOHiin-ie H3 HCKJiiOMHTejibHO pa3HOo6pa3Moro JIaHrtLUa(J)Ta aÖopHreHHbie y ^ a c T K H jieca. B OCHOBHOM OH H a m e / T B03Mo>KHbiM BBecTH BMflbi ceMeiícTBa rhododendron ,MHCJIO K O T o p b i x y > K e HMeercfl cBbime 10 000. riocjie B T o p o K MHpoBoíi B o í Í H b i 3 T a TeppHTopmí CTa/ia r o c y r i a p c T B e H H O í i c o G c T B e H H O C T b i o H c Toro BpejvieHH n p o B e A C H H a H peKOHCTpyKU,H« n o 3 B O J i H / i a BbiflejiHTb yqacTKH npoBe/ieHHíi onbiTOB n o j i e c H o t t a i < K r i H M a T M 3 a IIIIII. CaA np0H3B0AHT HCKJitOMHTejTbHoe BneMaT/reHMe, ocoöenno B n e p H O A UBCTeHH^. Dr. Nagy, L.: T H E FOREST BOTANIC GARDEN I N J E L I The native forest eompartments o f the Jeli Botanic Garden, situated on a variegated terrain, had been enriehed by its owner, w h o was an enthusia'stic'gardener, with nnmerous foreign plánt species between the two World Wars. The site w a s íbund specially approjoriate f o r the Ericaceae to be planted, and they are represented nowadays already by more than 10 000 species. After the second World War the area had been nattonalize d , and since then it has been reconstructed and experiments o n forestry acclimatization have been started. The garden is especially spectacular at time, when Rhododendrons are blossoming.
A Szalaj ka-völgyi természetvédelmi terület és parkerdő múltja és jelene ZILAHYALADÁR A v a d r e g é n y e s B ü k k h e g y s é g n y u g a t i tájrészletében, a Mátrai Erdő és F a f e l d o l g o z ó G a z d a s á g szilvásváradi erdészete területén fekszik a S z a l a j k a - v ö l g y i p a r k e r d ő , e g y b e n t e r m é s z e t v é d e l m i terület. 1950-ben közigazgatásilag H e v e s m e g y é h e z csatolták a területet, azelőtt B o r sod m e g y é h e z tartozott. Jelenlegi határa a Szálajka-völgy és Tótfalusi-völgy elágazásától (380 m ) i n dul ki délkeleti i r á n y b a n a Piritóbükk g e r i n c é n . Érinti Éleskővárát (638 m ) , Nagyverőt
től
(695), Kukucsót
(700 m ) , Ispánhegyet
m i n t e g y 300 m - r e D N y - r a f o r d u l v a
pontját,
az Istállóskő
erősét
(911 m ) , m a j d a Tányér
éri el a B ü k k h e g y s é g
(959 m ) . E z u t á n az Istállóskőlápán
osteber-
legmagasabb
á t h a l a d v a (750
m ) h ú z ó d i k t o v á b b a Nagykopasz (903 m ) , Kiskopasz (750 m ) v o n a l á n s az ör döghát táján N y - r a f o r d u l v a ér l e a Horotnavölgybe (500 m ) . I n n e n a v ö l g y v o n a l á t k ö v e t v e d é l n y u g a t i i r á n y b a j u t k i a S z i l v á s v á r a d és B é l a p á t f a l v a k ö zötti községhatárra, m a j d a n é m e t k a t o n a s í r o k t ó l É K - r e h a l a d a k ö z s é g h a t á r m e n t é n Kelemenszékéig (903 m ) , a h o n n a n É-i i r á n y b a n a B a c s ó b é r c e n h ú z ó d ó n y i l a d é k v o n a l á n elhalad a Csortoskö (630 m ) felett, s a k ö z é p b é r c i h á r o m szögelési p o n t n á l j o b b r a l e v ő k e r e s z t n y i l a d é k o n át t é r vissza a Tótfalusi v ö l g y elágazása k ö z e l é b e n a S z a l a j k a v ö l g y b e . A p a r k e r d ő n e k és k ö r n y é k é n e k története m é g a t ö r t é n e l e m előtti i d ő k r e n y ú lik vissza. A k ö r n y é k ő s i d ő k ó t a lakott település v o l t . M á r a paleolit és n e o l i t k o r b a n is t a r t ó z k o d o t t itt e m b e r , e n n e k e m l é k é t ő r z i k az Istállóskői b a r l a n g feltárása során n a p v i l á g r a k e r ü l t leletek. U g y a n c s a k a t ö r t é n e l e m előtti i d ő k re e m l é k e z t e t a Szilvásvárad h a t á r á b a n talált szkíta c s á k á n y , v a l a m i n t a K e l e m e n s z é k e táján található hosszú ő s k o r i sánc is, m e l y e t e g y e s e k — tévesen — török s á n c o k n a k tartanak. H o n f o g l a l ó i n k k ö z ü l a S a j ó t ó l n y u g a t r a a B ü n g é r és a B o r s nemzetség, m í g a N y a r a d és E g e r vize táján O c s á d és ö r ö s n é p e telepedett le és teljesített h a tárőri feladatokat. A k é s ő b b i i d ő k b e n a B ü k k r e n g e t e g e i és b a r l a n g j a i g y a k r a n szolgáltak m e n e d é k ü l a b u j d o s ó m a g y a r o k n a k . í g y m i k o r 1241-ben a tatárjárás i d e j é n I V .
