A Jegyzék 52. sorszáma szerint kiadott gyógyúszás foglalkoztató szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 53 5008 01 2. A szakképesítés megnevezése: Gyógyúszás foglalkoztató
II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás megnevezése FEOR száma 5320 Egészségügyi, oktatási szolgáltatási foglalkozások (Gyógyúszás foglalkoztató) 2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás megnevezése FEOR száma 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása A gyógyúszás foglalkoztató - foglalkoztatható uszodában, tanuszodában, fürdőben, gyógyfürdőben, valamint egészségügyi és oktatási, állami és magánintézmények egyéb, szabályozott területén. Tevékenységi körében: - felméri a szakorvos által habilitációs-rehabilitációs, rekreációs, illetve egészségügyi állapotot szinten tartó rendszeres gyógyúszás foglalkozásra küldött betegek állapotát, mozgáskészségét, mozgáslehetőségeit, terhelhetőségét, - beilleszti a beteget az állapotának megfelelő - lehetőleg homogén, kis létszámú - gyógyúszó csoportba, - megtervezi a fokozatos terhelést és az orvos által kitűzött rehabilitációs célok megvalósítását segítő csoportos vízi mozgás- és úszásprogramot (edzéstervet), - elkészíti a csoportos gyógyúszás foglalkozásokba még beilleszkedni nem képes beteg egyéni fejlesztési programját, - személyre szólóan irányítja az egyéni felzárkóztatást, - folyamatosan megfigyeli a csoport fejlődését, s ennek megfelelően módosíthatja az edzéstervet, - gondoskodik a rendszeres kontrollvizsgálatok időpontjának betartásáról, - együttműködik a beteg kezelését, fejlesztését végző többi szakemberrel, - biztosítja a csoport sokoldalú fejlesztéséhez szükséges uszodai segédeszközöket, - folyamatosan dokumentálja a gyógyúszás foglalkozások tapasztalatait, eredményeit, - kapcsolatot tart a beteg hozzátartozóival, - betartja a tevékenységével kapcsolatos etikai és jogi normákat, - szükség esetén tud vízből menteni és elsősegélyt nyújtani, - szükség esetén intézkedik az egyes betegek probléma esetén történő gyógyszereléséről, illetve speciális ellátásáról, - a foglalkozások alatt gondoskodik a munkavédelmi, balesetvédelmi és higiénés előírásoknak megfelelő környezetről.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb szakmai feladatok A gyógyúszás foglalkoztató képes az alábbi betegségekben szenvedő gyermek, serdülő és felnőtt betegek részére egyéni és csoportos fejlesztési programot készíteni, és a programot megvalósítani: 1. congenitalis vitiumok - operáció előtti könnyített víz alatti torna, könnyített úszás összeállítása, - operáció utáni fokozódó fizikai terhelés korrekciós és gyógyúszás edzések összeállítása. 2. primer juvenilis hypertónia: - kezdők számára könnyített víz alatti torna összeállítása, könnyített úszás, a fokozódó terhelés megállapítása, beállítása. 3. asthma bronchiale: - kilégző feladatok tanítása, a négy úszásnem alaptechnikájának megtanítása, fokozódó terhelés megállapítása. 4. cistas fibrosis: - három úszásnem alaptechnikájának megtanítása, - a váladékeltávolítás idejének felismerése, - állóképességet fejlesztő gyógyúszás edzések összeállítása. 5. strukturális gerincdeformitások: - a törzs mobilizálását segítő víz alatti torna összeállítása, - korrigált alaphelyzetekben szimmetrikusan erősítő torna- és gyógyúszás feladatok egyéni beállítása, - korrigált helyzetekben alkalmazható úszó mozgások tanítása. 6. mellkasi deformitások: - a vállöv és a törzs mobilizálását, erősítését segítő víz alatti feladatok és légző feladatok megtanítása, - a megengedett úszásnemek megtanítása, - a fokozódó terhelés megállapítása. 7. Perthes-kór: - a csípőt mobilizáló víz alatti torna beállítása, - az egyes úszások karütemének megtanítása, - az alapállóképesség fokozatos fejlesztése. 8. obesitas: - a négy úszásnem megtanítása, - légzőfeladatok beiktatásával állóképességet fejlesztő úszóprogramok összeállítása. 9. központi és perifériás idegrendszeri sérülés, károsodás: - a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika program kezdő, középhaladó és haladó víz alatti mozgásfeladatainak tréningrendszerű megtanítása, - analitikus szintre lebontott úszásoktatás beállítása, - preventív és korrekciós víz alatti torna és gyógyúszás feladatok megállapítása. 10. juvenilis chronikus arthitis (JCA): - korrekciós, mobilizáló, erősítő víz alatti torna beállítása, - három úszásnem megtanítása és változatos gyakoroltatása. 11. haemophilia: - a négy úszásnem megtanítása és változatos gyakoroltatása, - az állóképesség fejlesztésére irányuló gyógyúszás foglalkozások levezetése. 12. veleszületett és szerzett súlyos végtaghiányok: - víz alatti mobilizáló, tartásjavító egyensúlyérzék-fejlesztő feladatok megtanítása, - a speciálisan szükséges ritmusérzék kialakításával az egyes úszásnemek megtanítása, - a fizikailag lehetséges úszómozgások változatos gyakoroltatása. 13. értelmi fogyatékosság: - a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika program kezdő, középhaladó és haladó feladatainak megtanítása, - a lehetséges úszásnemek megtanítása és változatos gyakoroltatása, - a szükséges korrekciós feladatok összeállítása és alkalmazása. III/2. Követelmények A gyógyúszás oktató legyen képes: - a beutaló orvos diagnózisa és a beteg, illetve a beteg hozzátartozójának szakszerű kikérdezése után megállapítani a betegség súlyosságától függő aktuális fizikai állapotot és a terhelhetőség mértékét, kezdeti időtartamát, - betegségre, állapotra jellemző kezdő alapstátust felvenni minden betegről, és 1-3 havonta összehasonlítani a kontrollvizsgálatokkal,
- edzéselméleti ismeretei alapján eldönteni, hogy a gyógyúszásban a beteg milyen célzott uszodai fejlesztésben részesüljön (állóképesség-, erő-, gyorsaság-, mobilitás-, koordináció-, egyensúlyfejlesztés, állapotmegőrzés, valamint, hogy mely úszó- és mozgásfeladatok nem végezhetők), - a beteg és a csoport aktuális állapotának, mozgástudásának megfelelően meghatározni a mozgás- és úszástanítás közeli és középtávú feladatait; havonta edzéstervet írni, jelölni a gyógyúszó beteg, illetve csoport általános és speciális fejlesztési szükségleteit, valamint az ehhez kapcsolódó mozgásfeladatokat, - a betegség és az állapot függvényében meghatározni a gyógyúszás javasolt időtartamát, s a hosszú távú tervezést ennek megfelelően elkészíteni, - felismerni az élettani és edzéselméleti ismeretei alapján az alulterhelés és a túlterhelés jeleit, illetve a beteg hőháztartásának zavarait, - alkalmazni a teljesítménymérések, illetve a terheléses mérések fajtáit; a kapott eredményeket a következő edzéstervbe beépíteni és hatékony fejlesztést végezni, - ismeretei alapján alkalmazni a mozgástanítást megkönnyítő pedagógiai, pszichológiai módszereket, - a beteg-csoport életkori sajátosságának és adott értelmi szintjének megfelelően - a hatékonyság érdekében kiválasztani az oktatói attitüdjét, - felismerni és kezelni a betegekben, szüleikben mutatkozó - a betegség következtében kialakuló - „másságot”' és együttműködést hátráltató tényezőket, - szakszerűen alkalmazni a gyógyúszás körében a magyarországi gyógyvizek kedvező hatásait, - értelmezni és alkalmazni a gyógyúszással kapcsolatos hatályos jogszabályokat, a tevékenységével kapcsolatosan igénybe vehető állami támogatások módjait, mértékét, - feladataihoz kapcsolódóan tanítani a négy úszásnemet, oktatni a hibás mozgástanítás megelőzését és a korrigálást segítő feladatokat, - rosszullét, baleset alkalmával magatehetetlenné váló betegét szakszerűen és gyorsan kimenteni a vízből és elsősegélyben részesíteni, - megismerni a gyógyúszó csoportba járó betegek gyógyszerszedését, annak hatásait és mellékhatásait, és folyamatosan tájékozódni a beteg orvosi és gyógytorna kezeléséről, - felismerni és dönteni arról, hogy az egyes betegségeknél, mely úszó- és mozgásfeladatok nem alkalmazhatók, - munkájához rendszeres orvosi konzultációt igénybe venni, tájékozódni az egyes betegségekkel kapcsolatos orvos és gyógytornász által végzett kezelésekről, - betartani a gyógyúszással kapcsolatos alapvető higiénés követelményeket, - a gyógyúszásban részt vevő betegeket a foglalkozás ideje alatt mozgásban segíteni, a helyváltoztatáshoz segédeszközt igénybe venni, - folyamatos önképzésben részt venni, a HRG Alapítvánnyal szakmai kapcsolatot tartani.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei: 1.1. Középiskolai végzettség. 1.2. Szakmai előképzettség (az alábbi szakmai képesítés valamelyike): - úszó-szakedző, - középfokú úszóedző, - egészségügyi szakképesítés (általános ápoló és általános asszisztens, ápoló, szakápoló, gyermekápoló, csecsemőés kisgyermek-gondozó, szülésznő, fizioterápiás asszisztens, gyógymasszőr, gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), - tanító, - gyógytornász, - konduktor, - óvodapedagógus, - gyógypedagógusi végzettség. 1.3. Biztos úszástudás és megfelelő fizikai-egészségi állapot. 1.4. Tanítási gyakorlat és hospitálások hiánytalan letöltése, a tanítási és a hospitálási napló leadása a szakmai vizsgát szervező intézmény részére. Kötelező tanítási gyakorlatok: - 1 alkalommal egyszerre egy végtaghiányos gyermek vízhez szoktatását és úszásoktatását 45 percig elvégezni (a korábbi hospitálási megfigyelésekre támaszkodva; edzéstervvel felkészülve), - 1 alkalommal végtaghiányos gyermekcsoport gyógyúszás foglalkozását irányítani (45-60 percig),
- 1 alkalommal asthmás csoport gyógyúszás foglalkozását irányítani, - 2 alkalommal értelmi sérült gyermekcsoportban beosztott segítőként együttműködni a gyermekekkel; majd egy következő alkalommal ugyanebben a csoportban 30 percig saját, a csoport gyógyúszás oktatójával egyeztetett edzésterve alapján foglalkozást tartani, - 2 alkalommal saját hallgatótársaknak 20 perces tanítási gyakorlaton tanítani HRG-tréningeket, - 2-2 alkalommal beosztott segítőként részt venni a kezdő, középhaladó és a haladó HRG-csoportok munkájában, - 1 alkalommal szívbeteg, magas vérnyomásos, illetve kövér gyermekek foglalkozását kell megtartani, - 1 alkalommal 60 perces zárótanítást tartani egy erre a célra kijelölt HRG-csoportban. Kötelező hospitálási gyakorlatok: - 1 alkalommal scoliózisos, gerincdeformitásos beteg egyéni gyógytorna foglalkozása, - 1 alkalommal hydrobic-foglalkozás megfigyelése majd aktív részvétel, - 2 alkalommal uszodai foglalkozás gyógytestnevelés órán (a gerincdeformitások vízi mozgásos korrekcióját megfigyelve), - 1 alkalommal végtaghiányos gyerekek gyógyúszás foglalkozásán az úszásoktatás menetének rögzítése, - 1 alkalommal a vízi bordásfalon végezhető feladatok megfigyelése; majd aktív kipróbálása gyógytornász irányításával, - 1 alkalommal egészséges gyermekcsoport vízhez szoktatását megfigyelni, - 2 alkalommal asthmás csoport oktatását megfigyelni, edzéstervét tanulmányozni, - 1 alkalommal kezdő értelmi fogyatékos csoport fejlesztését megfigyelni, - 1-1 alkalommal az ICP-sek kezdő, középhaladó, illetve haladó HRG-csoportjának foglalkozását megfigyelni. A vizsga megkezdéséig hospitálási és tanítási gyakorlatokon a vizsgázó a részvételét és a gyakorlati feladatok teljesítését az előre megadott vizsgaszempontok figyelembevételével a hospitálási naplójában és a tanítási naplójában a gyakorlatvezető igazolja. A hospitálásra és a tanítási gyakorlat lefolytatásában olyan intézmények vehetnek részt, ahol - legalább fél éve rendszeresen működik szakképzett foglalkoztató által irányított gyógyúszás foglalkoztatás, fejlesztés szempontjából homogén betegcsoport; akiknek a teljesítményét, eredményeit folyamatosan - szakorvos irányításával és közreműködésével - mérik és dokumentálják, - az adott gyógyúszó csoport a kezdettől fogva rendelkezik fejlesztési (edzés) tervvel. A hospitáláson és a foglalkozásokon való aktív részvétel, illetve az eset-, óra-, edzésterv-elemzések a későbbi önálló munka kialakítását készítik elő. Az egyes hospitálások megfigyelési eredményeit minden vizsgázónak saját hospitálási naplójában kell vezetni, és a részvételt a gyakorlatvezetőnek igazolni kell.
HOSPITÁLÁSI NAPLÓ A hallgató neve: A hospitálás ideje: helye: A megfigyelt gyógyúszás-csoportban a betegek diagnózisa(i) (hány fő): A megfigyelt gyógyúszás-csoport szintje (kezdő, középhaladó, haladó): A megfigyelt gyógyúszás-csoport legfontosabb fejlesztési céljai (állóképesség, gyorsaság, erő, hajlékonyság, egyensúly, mozgáskoordináció fejlesztése, egyéb): A megfigyelt foglalkozás edzésanyaga (milyen mozgásfeladatot milyen ismétlésszámmal, milyen tempóban, mennyi pihenőidővel hajtottak végre stb.): - bemelegítés: - a foglalkozás fő része: - levezetés: A foglalkoztató gyógyúszás irányítására vonatkozó magatartása: A foglalkoztató és a csoport együttműködése: A csoport munkájának intenzitása:
Ellenőrző vizsgálatok fajtái, eredményei, ideje, helye az edzés során: Egyéb megfigyelések: ........................................................... gyakorlatvezető
TANÍTÁSI NAPLÓ A hallgató neve: A foglalkozás ideje: helye: A gyógyúszás-csoport betegeinek diagnózisa(i) (hány fő): A gyógyúszás-csoport szintje (kezdő, középhaladó, haladó): A csoport előző edzéstervének elemzése (megtörtént, nem történt meg): A mellékletként csatolt edzésterv a csoport - szintjének, - mozgásállapotának, - tudásának, - figyelmi-idegrendszeri-pszichés kapacitásának megfelelő, nem megfelelő. A foglalkozás előkészítése (az edzésterv elkészítése, eszközök előkészítése, a gyermekek nevének, betegségének, egyéni feladatmegoldásának megtanulása) megfelelő, hiányos. A foglalkozás megvalósítása az edzéstervnek megfelelően történt: Edzéstervtől eltért - kisebb részletekben: - érdemi részekben: A betegségnek megfelelő elsősegélynyújtó eszközök, ellenőrző és mérőeszközök használata - a megfelelő időben megtörtént: - nem történt meg (indoklás): A hallgató a csoport figyelmét folyamatosan fenn tudta tartani - a csoport egészének, - a csoport felének, - a csoport néhány tagjának. A hallgató a tervezett feladatokat - a tervezett idő alatt oldotta meg, - rövidebb idő alatt oldotta meg, - hosszabb idő alatt oldotta meg. Egyéb észrevétel (segítségadás, hibajavítás, együttműködés a beosztott segítőkkel, irányítói magatartás): Javasolt érdemjegy: ........................................................... gyakorlatvezető IV/2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga szakmai elmélet (írásbeli és szóbeli) és szakmai gyakorlat vizsgarészekből áll. A szakmai vizsga tantárgyai a) Alaptantárgyak: 1. Edzéselmélet. 2. Élettan. 3. Fejlesztésmódszertan, neveléspszichológia. 4. Testvázlat, mozgásszervezés, pszichoszomatika. 5. Habilitáció és rehabilitáció. 6. Balneológia.
7. Úszás. 8. Jogi és vállalkozási ismeretek. 9. Elsősegélynyújtás és vízből mentés. b) Szaktantárgyak: 10. Belgyógyászati ismeretek: - congenitális vitiumok, - primer juvenilis hypertónia, - haemophilia, - obesitas. 11. Pulmonológiai ismeretek: - asthma bronchiale, - cistas fibrozis. 12. Orthopédiai ismeretek: - strukturális gerincdeformitások, - mellkasi deformitások, - veleszületett, szerzett végtaghiányok. 13. Reumatológiai ismeretek: - Perthes-kór. 14. Gyógypedagógiai ismeretek: - értelmi fogyatékosság, - juvenilis chronikus arthritis (JCA). 15. Neurológiai ismeretek: - központi idegrendszeri sérülések. Tantárgyak témakörei Alaptantárgyak: 1. Edzéselmélet Az edzéselmélet kialakulása, az edzéselmélet és edzésmódszertan összetevői. Az edzéselmélet fajtái. Az edzettség jellemzői. A teljesítőképesség jellemzői, határai, korlátai. Az alkalmazkodás biológiai, pszichológiai összetevői és szintjei. Az edzés hatására történő kifáradás egészséges, beteg és sérült személyeknél. Az edzésterhelés összetevői. A kondicionális képességek csoportosítása. A gyorsaság meghatározása, fajtái, fejlesztése. Az erő meghatározása, fajtái és fejlesztésük. Az állóképesség meghatározása, fajtái és fejlesztésük. A mozgáskoordináció meghatározása és szerepe. A mozgásszerkezet fogalma. A mozgástanulás szakaszai. A hibajavítás helye, módjai és jelentősége a mozgástanítás egyes szakaszaiban. Az információ forrásai. Az edzéstervezés módja, körülményei, szakaszai. Az edzéstervezés hangsúlyai a különböző életkorokban. A szárazföldi és az uszodai terhelés összehangolásának lehetőségei. A rendszeres sport hatása a szervezetre. A versenyzésre való felkészítés szempontjai. 2. Élettan Az élettan tárgya, az emberi szervezet funkcionális felépítése. A mozgás jelentősége az egészséges életmód fenntartásában. A mai gyermekek mozgási lehetőségei (különös tekintettel a sérült gyermekek esetén). Az úszás jelentősége az egészség szempontjából. A vízben végzett mozgások és az úszás mechanikai, élettani, fizikai jelentősége. A mozgás szervrendszere, a mozgás passzív szervei.
A mozgás aktív szervei, az izmok. Az izmok eredése, tapadása, funkciói, sérülésük. A szabályozásról általában. Az idegrendszer részei és működése. Az endokrin rendszer. Az érzékszervek, szerepük a mozgásban. Az oxigénszállítás rendszere, a vér és a légzőrendszer, funkciói és betegségeik. Az anyagcsere. Az emésztés és a felszívódás. Az alapanyagcsere. Az alapanyag-csere változásai betegségek, illetve terhelés esetén. A hőháztartás gyermekkori sajátosságai, a bőr. Az egészséges táplálkozás mennyiségi és minőségi szempontjai. Az élettanban használatos mérések, melyek a terheléssel és a terhelhetőséggel függnek össze. 3. Fejlesztésmódszertan, neveléspszichológia A gyógyúszás foglalkoztató munkához szükséges elméleti és alkalmazott pszichológiai ismeretek bevezetése. A fejlődés multifaktoriális szemlélete, a fejlődés ellentmondásai. A korszerű fejlődésmodellek. A pszichikum fejlődésének alaptörvényei, az érzelmi és az akarati élet sajátosságai, ellentmondásai. Az utánzás szerepe az egyedfejlődésben és az oktatásban. A tanulás törvényszerűségei, modellnyújtás. A játék szerepe, a játék és a tanulás összefüggései. A megismerő tevékenység szerepe a kisgyermek fejlődésében. Az életkori sajátosságok szerepe a motiváció, irányítás és a tanítás szempontjából. A tanulás és a motiváció pedagógiai vonatkozásai. A preventív és a korrektív fejlesztés stratégiái. A gyógyúszás foglalkozásokba és a HRG-programba beépíthető megismerő funkciók csoportosítása. A betegségek testi-lelki-szociális deformáló hatásai. A deformáló hatással szembeni lehetséges preventív stratégiák, korrekciók. A beteg gyermek és a család kapcsolata, a játszmák. A beteg és az orvosok, rehabilitációs szakemberek kapcsolata. A beteg és sorstársai, valamint kortársai kapcsolata. A gyógyúszás foglalkoztató szerepe, azonosulás a feladattal. A beteg és a gyógyúszás foglalkoztató optimális kapcsolatának irányelvei. A foglalkoztató és a csoport kapcsolata, azonos érték- és normarendszer kialakítása. A foglalkoztató kapcsolata és az együttműködési lehetőségek a szülővel, orvossal, illetve a többi szakemberrel. A gyermek betegségének deformáló hatása a szülő biztonságérzetére. A gyógyúszás foglalkoztató szerepének sokoldalúsága, nehézségei. Az empátia, a szeretet és a következetes oktatás-nevelés összefüggései, kölcsönhatásai. A bűntudat kialakulása, megoldási módok. A gyógyúszás foglalkozások tervezésével és irányításával kapcsolatos rövid, közép- és hosszú távú célok pontos kitűzése. Problémamegoldás a kölcsönös előnyök alapján. A jó személyes kontaktus jellemzői és kialakításuk lehetséges módjai. A beteg gyermek viselkedése, indítékai, elvárásaik, megnyerhetőségük. A torzító játszmák és leépítési lehetőségeik. 4. Testvázlat, mozgásszervezés, pszichoszomatika A központi idegrendszerről általában. A gerincvelő, az agy részei és funkciójuk, a kérgi területek. A mozgásszervezés (testtartás, izomtónus, mozgásszabályzás). A veleszületett mozgásminták és a leépülésük. A mozgásfejlődés alapjai, feltételei. A mozgástanulás szakaszai. A tanulás-érés kapcsolata és kölcsönhatásai. A testvázlat fogalma és kialakulása. A testvázlat funkciója és diszfunkciója.
A szenzoros integráció fogalma, összetevői és jelentősége. Az integráció fejlesztési lehetőségei. A szenzoros integráció lehetőségei a HRG módszerben. A mozgástervezés zavarainak okai, korrekciói. A test és a lélek összhangja. A test és a lélek betegségei (átfedések, betegségelfogadás). A pszichoterápia feltételei és hatásmechanizmusa. A már gyermekkorban kialakult pszichoszomatikus betegségek enyhítésére alkalmazható pszichoterápiás irányzatok ismertetése. 5. Habilitáció és rehabilitáció A habilitáció és rehabilitáció fogalma és célja: A rehabilitáció területei: - az orvosi rehabilitáció = célja, feladatai, módszerei, = szakintézményei, = a technikai segédeszköz-ellátás; - pedagógiai rehabilitáció = feladatai, módszerei, = a gyermek rehabilitációja, = gyógypedagógia és intézményei, = szakmai képzés és átképzés, = a felnőttoktatás jellegzetességei; - foglalkozási rehabilitáció = feladata és módszerei, = a munkaalkalmasság egészségügyi, pszichológiai és jogi feltételei, = alkalmassági vizsgálatok; - szociális rehabilitáció = célja, feladata, eszközei, intézkedései, = kieső jövedelempótlás módjai, = szociális segélyezés módjai. A rehabilitáció alapelvei. A társadalom különböző szerveinek feladatai a rehabilitáció folyamatában: - az egészségügy feladatai, - pedagógiai feladatok, - munkaügyi feladatok, - szociális gondoskodás, - az államigazgatás szerepvállalása a rehabilitációs feladatok irányításában. A rehabilitáltak érdekvédelmi és szakmai szervezetei. A rehabilitáltak gondozása. 6. Balneológia A balneológia helye és szerepe a tudományok között. A gyógyvizek hatása a szervezetre (gyógyítás, ellenjavaslatok). A balneológiában ismert meleg hatású kezelések és élettani hatásuk, indikációjuk, kontraindikációjuk. A hideg hatású kezelések és élettani hatásuk (indikációjuk, kontraindikációjuk). A víz különböző hőmérsékletének élettani, fizikai hatásai. A balneológiában alkalmazott eljárások csoportosítása az ingerek erőssége szerint. Borogatások, pakolások, fürdőkezelések. A magyarországi gyógyvizek csoportosítása gyógyhatásuk szerint. A víz és gyógyvíz felhasználása orvosi javaslatra. A gyógyúszásban résztvevők higiénéje: - uszodai fertőtlenítés szabályai, - a gyógyúszást korlátozó, kizáró fertőző betegségek, bőrelváltozások. 7. Jogi és gazdálkodási ismeretek A gyógyúszással kapcsolatos jogszabályok.
Az Egészségbiztosítási Pénztárral való szerződéskötés feltételei. Az Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozásának feltételei, illetve az ellenőrzésük módjai. A gyógyúszás hazai és nemzetközi kapcsolatai (a gyógyúszást segítő egyesületek, alapítványok, intézetek). Csoportszervezési, könyvelési ismeretek. 8. Az úszás Az úszásoktatás területeinek felosztása, elemzése. A helyes és hatékony pedagógiai módszerek kiválasztása. A vízhez szoktatás menete, feladatai. A hátúszás alaptechnikájának oktatása. A gyorsúszás alaptechnikájának oktatása. A mellúszás alaptechnikájának oktatása. A pillangóúszás alaptechnikájának oktatása. A hibák megelőzésének és javításának szempontjai. Az egyéni technika fokozatos kialakítása. A haladási napló vezetésének szempontjai. Az úszásoktatás segédeszközei, jelentőségük, szerepük és esetleges gátló hatásaik. 9. Elsősegélynyújtás és vízből mentés Az elsősegélynyújtás általános szabályai. A legfontosabb elsősegélynyújtási ismeretek: - törés, ficam, rándulás tünetei, elsődleges ellátásuk, - sebek, vérzéscsillapítás módjai, - eszméletvesztés felismerése és elsődleges ellátása, - orvos-, mentőhívás, - az újraélesztés elméleti alapjai, kivitelezése. A vízbe fulladás okai, előzményei, körülményei. A mentésnél használatos úszásnemek technikai ismertetése. A mentő ugrások, merülések. A fuldokló kimentése, mentési fogások. Önmentés. Szabadulási fogások. Szaktantárgyak: 10. Belgyógyászati ismeretek CONGENITÁLIS VITIUMOK A congenitalis vitiumok okai, kialakulásának ismertetése. A vitiumok fajtái. A pre- és posztoperációs rehabilitáció szerepe, jelentősége. A gyógytorna szerepe és feladatai. A gyógyúszás feladatai, orvosi szempontjai. A terhelhetőség megállapításának módjai. A rendszeres kontroll szerepe. PRIMER JUVENILIS HYPERTONIA A betegség kialakulásának okai, fajtái. Vérnyomásmérés. A gyógytorna szerepe, a gyógyúszás jelentősége. A gyógyúszás foglalkozások mozgásanyagának összeállítási szempontjai. Az intenzitás kérdése. A folyamatos ellenőrzés módjai. A terhelhetőség. HAEMOPHILIA A vérzékenység (haemophilia) bemutatása, kialakulása. A vérzékenység tünetei. A faktorhiányok. A vérzések helye, rendszeressége, erőssége. Az orvosi terápia.
A vízben történő erősítés, állóképesség-növelés kérdései. A gyógyúszás ellenjavallatai. Az uszodai biztonságos közlekedés megteremtése. OBESITAS A kövérség (obesitas) előzményei, kialakulásának okai. A kövérséggel járó rizikófaktorok. A kövérség fajtái. A kövérség kezelése megfelelő étrenddel. A kövérség hatása a mozgatórendszerre. A kövérség hatása a légzőrendszerre. A kövérség hatása a szív- és keringési rendszerre. A mozgás jelentősége a kövérség mérséklésében. A kövérséggel járó pszichés sérülési lehetőségek. A gyógytorna és a vízi mozgásfejlesztés, valamint a gyógyúszás feladatainak és intenzitásának főbb szempontjai. A nem javasolt feladatok. 11. Pulmonológiai ismeretek ASTHMA BRONCHIALE Az asthma kialakulásának okai. Az asthma tünetei. Allergiát előidéző anyagok. A hörgőgörcs és a nehéz légzés kialakulása. A légzésfunkciós vizsgálatok. A diagnózis felállítása. Az asthma osztályozása a tünetek megjelenése szerint. Az asthma prognózisa gyermekkorban. A gyógyszeres kezelés. A helyes táplálkozás és a megfelelő életmód. Az asthma és a levegőváltozás (tengerpart, hegyvidék, barlangkúra). Az úszás előnyei. Célszerű információk a csoportba illesztés kezdetekor. Az úszás ellenjavallatai. A fokozatos terhelés kérdései. CISTAS FIBROSIS A CF meghatározása, tünetei, okai. A fizikoterápiás eljárások. A CF-es betegek besorolása tüneteik szerint. A gyógyúszás céljai, fontossága. A fizikai terhelhetőség javítása. A gyógytorna és a gyógyúszás összekapcsolása. Az úszás ellenjavallatai. 12. Orthopédia STRUKTURÁLIS GERINCDEFORMITÁSOK A gyermek- és serdülőkori tartáshibák csoportosítása. Az élettani gerincgörbületek. A tartáshibák, s a rájuk jellemző megváltozott gerincgörbületek. A kompenzáció kérdése. A Scheuermann-betegség. A korai öregedési folyamatok. A gerinc statikai stabilitásának megváltozása. A tartáshibák kezelésének módjai. A nem megengedett feladatok. A pályaválasztás kérdése. A scoliózis meghatározása. Az ismert eredetű scoliózis kialakulásának leggyakoribb okai. Az ismeretlen eredetű scoliózis csoportosítása.
A scoliózis kezelésének szempontjai. A pre- és posztoperációs gyógytorna. Az iskolai testnevelési óra alól történő részleges felmentés szempontjai. Az úszás szerepe és ellenjavallatai. MELLKASI DEFORMITÁSOK A tyúkmell (pectus carinatum) eredete, kialakulásának okai. A betegség tünetei. A gyógytorna feladatai, céljai. A gyógyúszás céljai és feladatai. Ajánlott úszásnemek, illetve vízi mozgások. A gyógytorna és a gyógyúszás összekapcsolása. A tölcsérmell (pectus excavatum) eredete, tünetei. A tölcsérmell élettani következményei. A tölcsérmell tüneteinek mérséklése érdekében alkalmazott gyógytorna szempontjai. A gyógyúszás feladata, ajánlott úszásnemek és mozgások. VELESZÜLETETT, SZERZETT VÉGTAGHIÁNYOK A végtaghiányok kialakulásának okai. A végtaghiányok topográfiája. A korai gyógytorna fontossága és szempontjai. A korrekciós lehetőségek, a protézissel való ellátás szempontjai. Az úszás alaptechnikájának lebontott tanítása. Az egyéni oktatás szükségessége. A veleszületett, illetve a szerzett végtaghiányosok oktatásának különbségei. 13. Reumatológiai ismeretek PERTHES-KÓR A betegség kialakulásának ideje. A betegség tünetei, lefolyása. A csípődeformitás megelőzésének lehetőségei. A gyógytorna és a tehermentesített vízi torna megkezdésének szempontjai. A gyógytorna feladatainak csoportosítása. A vízi mozgások és az úszás felépítésének szempontjai. A veleszületett csípőficam (luxatio coxae congenita) kialakulásának okai. A csípőficam tünetei, a korai felismerés és kezelés fontossága. A nem kezelt csípőficam tünetei. A víz alatti torna feladatai. JUVENILIS CHRONIKUS ARTHITIS (JCA) A betegség kialakulásának időpontja és tünetei. A szisztémás kötőszöveti forma. A sokízületi forma. A kevés ízületet érintő forma. A komplex kezelés szempontjai. A gyógyszerelés. A gyógytorna, fizikoterápia szempontjai. A víz alatti torna feladatai, felépítésének szempontjai. 14. Gyógypedagógiai ismeretek AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG Az értelmi fogyatékosság értelmezése. Az értelmi fogyatékossággal kapcsolatban álló tudományok, s a közös területek bemutatása. Az értelmi fogyatékosság meghatározása, súlyossági fok szerinti felosztása. A négyes osztályozás. Az általános pszichomotoros fejlődés és a beszédfejlődés jellemzői. Az értelmi fejlődésben való elmaradás felismerése a gyakorlati egészségügyi munkában. A pszichomotoros fejlődés jellemzői az értelmi fogyatékos gyermeknél. A beszédfejlődés eltérései az értelmi fogyatékos gyermeknél. Az érzelmi fejlődés és a szociális kapcsolatteremtés jellegzetességei.
A kezelés módjai. A mozgásnevelés és a vízi mozgásfejlesztés jelentősége a fogyatékos gyerekek életében (a HRG-módszer hosszú távú alkalmazásának előnyei). 15. Neurológiai ismeretek KÖZPONTI IDEGRENDSZERI SÉRÜLÉSEK A központi idegrendszeri sérülés okai, jellemzői, eredete, megjelenési formái. A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika módszerének bemutatása. A központi idegrendszeri sérülések vízben is fellépő, jellegzetes tünetei. A HRG-program főbb oktatási céljai. A HRG-módszer oktatási programja és az egyes szakaszok feladat-típusai. A HRG-program alkalmazása közben a fokozódó és komplex terhelés lehetőségei. A tanulási zavarok okai. A csoportos kezelés hatékonyságát hátráltató egyéb problémák. A HRG-oktatás környezeti feltételei. Az alapfeladat-típusok csoportosítása. A vízhez szoktató feladatok. A passzív és aktív vesztibuláris feladatok. A testkontaktushoz való szoktatás. A primitív reflexek leépítése, a reflexgátolt helyzetek létrehozása. A Wernicke-Mann-tartás és a csecsemőtartás leépítésére ajánlott feladatok. A csípőhajlító izmok fokozott tónusának és rövidülésének csökkentésére ajánlott feladatok. A keresztező tendencia és az ollózó merevség leépítésére irányuló feladatok. Az alátámasztási pontok megváltoztatására irányuló feladatok. A súlypontot áthelyező feladatok. A vertikalizációra irányuló, a lokomóciával és a gravitációval összefüggő feladatok. A szem-kéz, szem-láb, szem-mozgáskoordináció kialakítását fejlesztő alapfeladatok. Az alapfeladatok páros, szimmetrikus mozgásai. A HRG-program középhaladó szakasza. A légzőfeladatok. A vesztibuláris feladatok. Az eszközök segítségével végezhető mozgásfeladatok (kötél, úszógumi, kétfülű bögre, labdák, kis és nagy karikák, úszódeszka, vízijárda, felfújható gumiállatok, vízipisztoly). Az úszómozgások tanításának szempontjai. A siklás. A mellúszás. A gyorsúszás. A hátúszás. A pillangóúszás. A HRG-foglalkozások mérhető hatásai kezdő, középhaladó és haladó csoport esetében. A terhelés és a terhelhetőséges ciklusok fokozatos kialakítása. A túlterhelés, túledzettség. A mérhető pozitív fizikai változások. A speciális korai fejlesztés terhelési szerkezete. Az edzésnapló, illetve az edzésterv formai-tartalmi követelményei. A csoportos foglalkozás előnyei és hátrányai. Az egyéni foglalkozás előnyei és hátrányai. A csoportos foglalkozások szervezési kérdései. 2.1.1. Írásbeli vizsga A vizsgázók a HRG Alapítvány által lektorált, a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott nyílt és zártrendszerű kérdésekből álló feladatlapot oldanak meg a IV. fejezet 2. pontban meghatározott tantárgyi témakörökből. A feladatlap megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére. 2.1.2. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsgán a vizsgázók komplex feleletet adnak a IV. fejezet 2. pontjában meghatározott tantárgyak nagyobb témaköreiből összeállított tételek alapján. A szóbeli vizsga - HRG Alapítvány által lektorált - tételeit a Népjóléti Minisztérium központilag adja ki.
2.2. Szakmai gyakorlati vizsga A szakmai gyakorlati vizsgán a III. fejezet „Szakmai követelmények”-ben meghatározott feladatokat oldanak meg a vizsgázók. A vizsgabizottság előtt gyógyúszás foglalkozás: - 60 perces foglalkozás megtervezése, edzésterv készítése és a foglalkozás vezetése, - folyamatos mozgás korrigálás, - egyénre szabott részfeladatok kiosztása. IV/3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretet átfogja, ezért a vizsgázó részére a szakmai vizsga egyes részei alól felmentés a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ában foglaltakon túl nem adható. IV/4. A vizsgázó teljesítményének értékelése 4.1. A szakmai elméleti vizsga értékelése A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: - az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani, - amennyiben bármelyik vizsgarész elégtelen a szakmai elméleti vizsga végső osztályzata is elégtelen. 4.2. A szakmai gyakorlati vizsga értékelése Az osztályzat kialakításával kapcsolatos megfigyelési, értékelési szempontokat a tanítási napló tartalmazza. Elégtelen a vizsgázó teljesítménye, ha - az edzésterv pontatlan, hiányos, - az aktív csoportmunkát nem tudja megtervezni, - a megadott időt nem tudja kitölteni. A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletében foglaltak az irányadók.
V. Egyéb tudnivalók Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázók gyógyúszás foglalkoztató szakképesítést kapnak, melyet a vizsgázó nevére kiállított „Bizonyítvány” tanúsít, és a III. fejezet b) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosít. A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére feljogosítja a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG) Alapítványt és az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet.
