A Jegyzék 75. sorszáma szerint kiadott élelmezési menedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

A Jegyzék 75. sorszáma szerint kiadott élelmezési menedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: 54 6601 01 2. Szakképesítés megnevezése: élelmezési menedzser 3. Szakképzés formája: iskolarendszeren kívüli II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás ----------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ----------------------3910 Élelmezési menedzser 2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások ----------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ----------------------–– 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása Az élelmezési menedzser munkakörében vezetői, szervezői, koordináló, ellenőrző feladatokat lát el, különböző élelmezési feladatokat ellátó szervezeti és/vagy funkcionális egységekben. A szervezet munkafolyamatainak, fejlesztési stratégiájának megfelelően látja el feladatát, illetve érvényesíti érdekeit. Tevékenységét az alábbi munkahelyeken látja el: 3.1. A társadalmi étkeztetés területén – csecsemőotthonokban, – bölcsődékben, – óvodákban, – napközi otthonos óvodákban, – gyermekotthonokban, – oktatási intézményekben, – általános iskolai napközi otthonokban, – menzán, – általános és középiskolai diákotthonokban, – kollégiumokban, – gondozási központokban, – szociálisan rászorulók étkeztetésében, – házi segítségnyújtásban,

– családsegítésben, – pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményeiben, – bentlakást nyújtó intézményekben, – rehabilitációs nappali ellátást nyújtó intézményekben, – szociális konyhákban vagy népkonyhákban. 3.2. Egészségügyi ellátás területén Egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények központi és befejező-tálaló konyháiban. 3.3. Fegyveres testületek és sportolók élelmezésében. 3.4. Munkahelyi és üzemi étkeztetésben. 3.5. Vendéglátásban. III. A szakképesítés szakmai követelményei A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok – Táplálkozás-egészségügyi ismeretek alkalmazása. – Népegészségügyi program elősegítése. – Minőségügyi és minőségirányítási feladatok végzése. – Szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása, ellenőrzési feladatok ellátása, teljesítmény értékelése. – Humánmenedzsment tevékenység végzése. – Jogi és etikai ismeretek alkalmazása. – Gazdálkodás, tervezés és költségvetés alapismereteinek alkalmazása. – Információs technikák, informatikai ismeretek alkalmazása. – Marketingmenedzsment tevékenység végzése. 1. Táplálkozás-egészségügyi ismeretek alkalmazása A tanuló legyen képes – ismertetni a hazai élelmezés- és táplálkozástudomány fejlődését, – ismertetni a korszerű, egészséges táplálkozás szakmai irányelveit, ajánlásait, – ismertetni a táplálkozás és betegségek összefüggéseit, – elősegíteni az egészséges táplálkozás elterjesztését, – kiemelten elősegíteni a gyermekkori kiegyensúlyozott táplálkozás megvalósítását, – elősegíteni a nem fertőző, krónikus betegségek megelőzését a közétkeztetés területén, – segíteni a közétkeztetésben az élelmiszerbiztonság javítását, – ismertetni az Élelmiszertörvény, a Magyar Élelmiszerkönyv, a népegészségügyi program szakterületre vonatkozó fejezeteit, – ismerni és alkalmazni az élelmiszerek előállításával és forgalmazásával kapcsolatos jogszabályokat, szabályozókat, – elvégezni egyes kórállapotoknak megfelelő speciális étrendek, diéták, illetve hagyományostól eltérő étrendek összeállítását. 2. Minőségügyi és minőségirányítási feladatok végzése A tanuló legyen képes – megfogalmazni a minőségirányítás elméleti alapjait, – definiálni a minőségügy és a GMP, GHP, GCP, HACCP, TQM és a főbb minőségügyi rendszerek követelményeit, – felismerni a teljesítménymérés lehetséges módjait és alkalmazási lehetőségeit,

– elvégezni az élelmezés mennyiségi és minőségi értékelését, – a közétkeztetés minőségügyét fejleszteni a szakmai irányelvek alapján, – ismerni az élelmezéssel és táplálkozással kapcsolatos betegségek összefüggéseit és megelőzését a minőségirányítás vonatkozásában. 3. Szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása, ellenőrzési feladatok ellátása, teljesítményértékelés A tanuló legyen képes – alkalmazni a hatékony kommunikációs és tárgyalástechnikai ismereteket, – alkalmazni a hatékony vezetői technikát írásban és szóban, – alkalmazni a konfliktuskezelési stratégiákat és vezetési stílusokat, – betölteni a közvetítői szerepeket, – megteremteni a motiváló környezetet, teljesítménymotiváltan vezetni, – teljesítményt értékelni különböző módszerekkel, – elsajátítani a vezető pozitív jellemvonásait, – megvalósítani a személyi, környezeti és anyagi források összhangjának értékelését a szervezeti célok elérése érdekében, – alkalmazni a probléma-analízis módszereit, – elemezni a döntések alternatíváinak következményeit és annak alapján dönteni, – meghatározni és rangsorolni a feladatokat, elvégezni a munkaköri analízist és felosztani a munkát, – menedzselni a változásokat, – tervezni a munkafolyamatokat a jogi, gazdasági, humán és etikai szempontok alapján, – betartatni, érvényesíteni a szakterületre vonatkozó etikai, jogi normákat, – koordinálni az élelmezés humán, tárgyi, műszaki feltételeit és hatékony felhasználását, – ellenőrizni a táplálkozás-egészségügyi javaslatok betartását, különös tekintettel a krónikus, nem fertőző betegségek táplálkozással kapcsolatos megelőzésére, – ellenőrizni a szakképzése során elsajátított közegészségügyi, élelmezés-egészségügyi követelmények betartását, – koordinálni a marketingmenedzsment folyamatát, – megteremteni a biztonságos munkavégzés feltételeit. 4. Humánmenedzsment tevékenység végzése A tanuló legyen képes – sikeresen alkalmazni a menedzseri szerepeket, – értékelni az élelmezésvezetői és menedzsment funkciók összefüggését az élelmezés irányításában, – integrálni az élelmezésvezetői és menedzsment funkciókat, – megtervezni a felvételi beszélgetést, – kialakítani a munkaköröket, – elkészíteni a munkaköri leírásokat, – elősegíteni az új munkatársak beilleszkedését, – ismertetni a munkavégzésnél alkalmazott bérek és egyéb juttatások rendszerét, – támogatni a szolgáltatást igénybevevők érdekeit, képviselni az általa vezetett területet, – kapcsolatot tartani és betölteni a mediátorszerepét az ellátási folyamat szereplői között. 5. Jogi és etikai ismeretek alkalmazása

A hallgató legyen képes – megfogalmazni a jogforrási rendszer lényegét, – definiálni a jogforrási hierarchia fogalmát, – kiemelni az Alkotmányban szabályozott alapvető jogokat, – megfogalmazni az egészségügyi hivatás gyakorlásához nélkülözhetetlen polgári jogi fogalmakat, – ismertetni a polgári jogi szerződéseket, polgári jogi kártérítési felelősséget, – összefoglalni az egészségügyi ellátást szabályozó egészségügyi törvény rendelkezéseit, – felsorolni a hivatás gyakorlásához szükséges büntetőjogi alapfogalmakat, – ismertetni a közegészségügy elleni bűncselekmények (visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel, környezetkárosítás, környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése, járványügyi szabályszegés) lényegét, – ismertetni a hűtlen kezelés, hanyag kezelés bűncselekmények lényegét, – értelmezni a titokvédelem, adatvédelem fogalmakat, – kiemelni a személyiség védelmének különös eseteit, – összefoglalni a közalkalmazottak jogállásáról szóló jogszabályokat, – betartani és betartatni a munkajogi jogszabályokat, – alkalmazni a helyi szabályozásokat, – alkalmazni balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat, – alkalmazni egészségvédelmi, közegészségügyi, élelmiszerbiztonsági szabályokat, – közvetíteni a felelősséget, számonkérhetőséget az élelmezésellátás területén, – különbséget tenni a szakmai kompetenciák között. 6. Gazdálkodás, tervezés és költségvetés alapismereteinek alkalmazása A tanuló legyen képes – definiálni a gazdaság alapfogalmait és érteni érvényesülésük sajátosságait, – felismerni az ár, költség és a volumen összefüggéseit, – definiálni az államháztartás szerepét és alrendszereit, – értelmezni a költségvetési szervek gazdálkodását szabályozó rendszereket, – felvázolni a költségvetési gazdálkodás jellemzőit, – leírni a különböző gazdasági szintek teljesítménymérési módszereit, – az élelmezési folyamat elemeit koordinálni, – meghatározni az élelmezési nyersanyagok helyét a költségvetési szerv nyilvántartási rendszerében, – a különböző teljesítménymérési módok gazdasági és élettani különbségeit. 7. Információs technikák, informatikai ismeretek alkalmazása A tanuló legyen képes – kiválasztani az élelmezés korszerű irányításához a szükséges információs forrásokat, – kezelni az információhordozókat, – felismerni az elégséges információt, – rendszerezni és rendezni az információkat, – kezelni az információkat az adatvédelem szabályainak megfelelően, – feldolgozni, értékelni az információt, – továbbítani az információkat. 8. Marketingmenedzsment tevékenység végzése

A tanuló legyen képes – elsajátítani a marketingmenedzsment alapjait, – elsajátítani a szolgáltatás javításának és a termelési költségek stratégiáját, – követni a fogyasztói attitűdöket és a fogyasztási szokásokat, fogyasztási szokásokat alakítani a helyes táplálkozási szokások figyelembevételével, – felismerni a piaci lehetőségeket, – ellenőrizni a kidolgozott marketingstratégiát, szükség szerint módosítani. 9. Szakmai gyakorlati követelmények 9.1. Szakmai gyakorlatok témakörei, óraszámok ----------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ----------------------Sorszám A gyakorlat témakörei Óraszám ----------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ----------------------1. Szervezési, vezetési ismeretek 150 óra 2. Gazdálkodási, tervezési és költségvetési ismeretek 110 óra 3. Információ és informatikai ismeretek 110 óra 4. Minőségügyi és minőségirányítási ismeretek, HACCP 90 óra 5. Teljesítményértékelés 60 óra 6. Humán- és marketingmenedzser tevékenység 80 óra Óraszám összesen: 600 óra 9.2. Gyakorlati feladatok A hallgató szerezzen gyakorlati készséget a következő feladatok elvégzéséhez: – Az élelmezési üzemek személyi szükségletei és ennek fejlesztési lehetőségei. – A szolgáltatási hatékonyság növelése, lehetőségei. – Döntések, leltár, ellátmányok elemzése. – Munkára fordított órák, túlórák, bérek és egyéb juttatások rendszerének elemzése. – Az élelmezés mennyiségi és minőségi mutatóinak elemzése. – A változatossági index elemzése. – A magasabb feldolgozottságú és a kényelmi termékek gazdaságosságának elemzése, táplálkozás-élettani értékének vizsgálata és megítélése. – Felvételi beszélgetés megtervezése. – Az élelmezés tárgyi, műszaki, személyi feltételeinek megteremtése és elemzése. – Költségvetés készítésének főbb szempontjai. – Költségvetési bevételek tervezése. – Költségvetési kiadások tervezése. – Egyszerűsített élelmezési anyagelszámolás elemzése és ellenőrzése. – Az élelmezési keret alakulásának elemzése. – Az élelmezés ön- és rezsiköltségének elemzése.

– Számítógépes étlaptervezés. (kiemelten az egyes kórállapotoknak megfelelő speciális étrendek, diéták, hagyományostól eltérő étrendek). – Az étlaptervezés számítógépes támogatása. – Ételrendelés, utalványozás számítógéppel. – Számítógépes tételes anyagnyilvántartás. – Az élelmezés helyzetfelmérése. – Minőségügyi rendszer élelmezésre vonatkozó dokumentációjának vagy egyes elemeinek kidolgozása (HACCP). – Az emberi erőforrás elemzése az élelmezési folyamatokban. – Fogyasztói elégedettség vizsgálatának elemzése. – Az élelmezési folyamatok higiénés megfelelőségének ellenőrzése és elemzése. – A raktározási és előkészítési folyamat higiénéjének fokozott ellenőrzése és minősítése. – Az élelmezési üzem műszaki felszereltsége biztonságos működésének ellenőrzése. – Balesetvédelmi előírások betartásának ellenőrzése az élelmezési folyamatokban. – A védőruha és védőfelszerelések ellenőrzése és minősítése. – Egészségnevelés, egészségmagatartás fejlesztése, ismeretátadás módszereinek kidolgozása szakterületén. – A raktározás elemzése. – Az ételszállítás veszélyforrásai. – Új munkatársak beilleszkedésének segítése. – Reklámtevékenység kiválasztása, tárgyalás, pénzügyi tevékenység. – A piacstratégia lehetőségei. – A szolgáltatás javításának és a termelési költségek csökkentésének stratégiája. – Hazai fogyasztói szokások változásának elemzése. Az igazolt szakmai gyakorlatokat olyan intézményben, gyakorlóhelyen kell letölteni, ahol adottak a fenti feladatok elsajátításának, a készségek fejlesztésének feltételei. 9.3. Szakmai gyakorlatok értékelése A 2. és 4. pont témái évközi írásbeli beszámoló keretében kerülnek kiértékelésre. A 3. pontban feltüntetett ismeretekről számítógépes gyakorlat keretében történik az értékelés. IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei 1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei a) Iskolai végzettség: középiskolai végzettség (érettségi). b) Szakmai előképzettség: dietetikus szakképesítés vagy élelmezésvezető szakképesítés. c) Négy év szakmai gyakorlat a szakmai előképzettségének megfelelő munkakörben. d) 600 óra igazolt irányított szakmai gyakorlat teljesítése. 2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga a teljes szakmai követelményeket átfogja, ezért felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet szerint adható. 3. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) és szakmai gyakorlati vizsgarészekből áll. Írásbeli vizsga:

Szakdolgozat készítése és megvédése. Szóbeli vizsga tantárgyai: I. Táplálkozás-egészségügy. II. Szervezési és vezetési ismeretek. III. Gazdálkodás, tervezés, költségvetés. Időtartam: 3 x 15 perc. Gyakorlati vizsga: Megadott korcsoport részére étrendtervezés számítógép segítségével. 4. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével Írásbeli vizsga tartalma: Szakdolgozat készítése, elfogadása. A szakdolgozat konkrét témaköreit a vizsgaszervező intézmény állítja össze és a szakmai vizsga előtt 3 hónappal jelzi a hallgatók részére. Az elkészített dolgozat beadási határideje a vizsgát megelőző egy hónap. A szakdolgozat készítésének szempontjai (egyben az értékelés alapelvei) – a szakdolgozat problémakörének kiválasztása, megfogalmazása a szakterület jellemzője legyen, – a szakdolgozat a vizsgázó saját megfigyeléseire és elemzéseire épüljön, – a vizsgázó szakmai megállapításainak, következtetéseinek, javaslatainak legyen gyakorlatot fejlesztő értéke, – tükrözze a vizsgázó szakirodalmi jártasságát. Szóbeli vizsga tantárgyai és témakörei: I. Táplálkozás-egészségügy tantárgy Élelmiszertörvény, Magyar Élelmiszerkönyv, Népegészségügyi program Élelmezés-minőségügy. Élelmiszerbiztonság II. Szervezési, vezetési ismeretek tantárgy Humánmenedzsment Jogi és etikai ismeretek III. Gazdálkodás, tervezés, költségvetés tantárgy Információs technikák, informatikai ismeretek Marketingmenedzsment I. Táplálkozás-egészségügy tantárgy A hazai élelmezés- és táplálkozástudomány fejlődése. Összefüggések a kiegyensúlyozott táplálkozás és a krónikus nem fertőző betegségek között. Ásványi anyagok hiánya következtében kialakuló gyakoribb betegségek. Az élelmezés- és táplálkozáspolitika összefüggése. Korszerű, egészséges táplálkozás szakmai irányelvei, ajánlásai (energia, tápanyagszükséglet, élelmiszeralapú táplálkozási ajánlások, egészséges táplálkozás). A hazai élelmiszerfogyasztás alakulása. Az élelmiszerbiztonság célja és veszélyforrásai. Leggyakoribb mikrobiológiai veszélyforrások. Élelmiszerek vegyi szennyezettsége.

Élelmiszer-adalékanyagok, mint kockázati tényezők. Az élelmiszerek minőségi jellemzői. A tápanyagok élettani értéke, élettani szükséglet. Ételeink élvezeti értéke, alkalmassági érték. Az Élelmiszertörvény célja, hatálya, fejezetei és néhány főbb meghatározás. Különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek. A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai, irányelvei. Az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételei HACCP. A népegészségügyi program közétkeztetéssel kapcsolatos célkitűzései, a szakterülettel kapcsolatos cselekvési alprogramok. Az élelmezés-minőségügy ismeretek témakör: Az élelmezés-minőségügy, mint az intézményi minőségügy része. A minőségügyi rendszer működésének célja. Minőségügyi alapfogalmak, minőség (quality), minőségpolitika (quality policy), minőségirányítás (quality management), minőségügyi rendszer (quality system), indikátor, standard. Az élelmezés stratégiája (helyzetfelmérés, akciótervek, célok, dokumentáció). A lakosság táplálkozásának jellemzői és a javítás követelményeinek ellenőrzése és irányítása a hazai élelmezés és táplálkozáspolitika elveinek figyelembevételével. Minőségügyi rendszerdokumentáció, minőségügyi kézikönyv, minőségügyi terv, eljárások, minőségügyi bizonylatok az élelmezési szabályzatban rögzítve. Az élelmezési folyamat minőségének elemzése. Élelmiszerbiztonság. Fizikai, kémiai, radiológiai és biológiai biztonság. Emberi erőforrás (humánpolitika) az élelmezési folyamatokban, létszám, szakképzettség, korösszetétel, munkaköri leírások. Az élelmezés ellenőrzése (külső, belső auditálás). Standardok (élelmezési mutatószámok és indikátorok) kidolgozása. Élelmezésbiztonság (az egyén alapvető joga életvitelének megfelelően szükséges élelmiszerekhez hozzájutás). Élelmiszerlánc. Fogyasztói elégedettség-vizsgálat, etikai elvárások. Minőségirányítás és minőségellenőrzés az élelmezési folyamatokban, a GMP (Good Manufactoring Practice): Jó gyártási gyakorlat, GCP (Good Catering Practice): megfelelő minőségirányítás az élelmezési szolgáltatásban. GHP (Good Hygenic Product): a megfelelő hygiénés folyamatok biztosítása az élelmezési folyamatokban. HACCP (Hazard Analysis Critical Control Points): a veszélyforrások kritikus pontjainak elemzése, a raktározási és az ételkészítési veszélyforrások kiszűrése. Az ételszállítás veszélyforrásai. Minőségügyi rendszer (ISO 9000) alkalmazása az élelmezés szolgáltatásában (International Organisation for Standardization) és egyéb minőségügyi rendszerek. TQM (Total Quality Management): a teljes körű minőségbiztosítás. Az élelmezés humán, tárgyi, műszaki feltételeinek és hatékony felhasználásának koordinálása. A szolgáltatást igénybevevők érdekeinek támogatása, az általa vezetett terület képviselete. II. Szervezési és vezetési ismeretek tantárgy

Szervezeti struktúrák, kapcsolatrendszerek. Az élelmezési menedzser helye és szerepe a közétkeztetés szervezetében. A személyzetfejlesztési szükségletek kielégítése, állományszervezés, az alkalmazottak betanítása, motiváló környezet megteremtése. A munkafolyamatok tervezése jogi, gazdasági, humán és etikai szempontok alapján. Az élelmezés folyamatrendszerének irányítása, ellenőrzése. Az élelmezés tárgyi, műszaki, személyi feltételeinek harmóniájának megteremtése és ellenőrzése. A marketingmenedzsment folyamatának koordinálása. A biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése. Az élelmezés humán, tárgyi, műszaki feltételeinek és hatékony felhasználásának koordinálása. A vezetői munkakör sajátosságai, a vezető jellemvonásai. Vezetési stílusok, vezetési technikák. A menedzsment vezető eleme az ellenőrzés és az elemzések prioritása, probléma analízis módszerei. Kommunikáció, kapcsolatrendszer, kapcsolatmutatók elemzése, a produktum vagy a szolgáltatás hatékonyságának növelése. Döntések, leltár, ellátmányok ellenőrzése és elemzése. Munkára fordított órák, túlórák, bérek és egyéb juttatások rendszere, elemzése a munkahelyen. Az élelmezés mennyiségi és minőségi mutatóinak elemzése. A magasabb feldolgozottságú és a kényelmi termékek gazdaságosságának elemzése, táplálkozásiélettani értékének vizsgálata és megítélése. Az élelmezéssel kapcsolatos speciális feladatok megvalósítása, azokért felelősségvállalás. A felvételi beszélgetés megtervezése, irányítása és kontrollálása. A szervezeti célok elérése érdekében a személyi, környezeti és anyagi források összhangjának értékelése. A szakterületre vonatkozó normák betartatása, érvényesítése. A konfliktushelyzetek megoldása, a dolgozók előrehaladásának, karrierjének biztosítása. A táplálkozás-egészségügyi javaslatok betartásának ellenőrzése, különös tekintettel a krónikus, nem fertőző betegségek táplálkozással kapcsolatos megelőzésére. Szakképzése során elsajátított közegészségügyi, élelmezés-egészségügyi követelmények betartásának ellenőrzése. Humánmenedzsment ismeretek témakör: Az emberi erőforrás menedzsment fogalma és célja. Munkaerő-felvétel. Munkakörök kialakítása és munkaköri leírás. Teljesítményértékelés. Munkaerő-felhasználási és leterheltségi mutatók. Az élelmezési menedzser feladata humánerőforrás vonatkozásában. A szolgáltatást igénybevevők érdekeinek támogatása, az általa vezetett terület képviselete. Kapcsolatot tartó és mediátorszerep betöltése az ellátási folyamat szereplői között. Szempontok a humán munkaerő fejlesztésére. Módszerek az új munkatársak beilleszkedésére. A menedzseri szerepek kidolgozása és a lehetőségek alkalmazása az élelmezésben. Jogi és etikai ismeretek témakör: Jogforrási rendszer. Jogforrási hierarchia.

Törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet. Alkotmány. Alapfogalmak: alapvető jogok. Jogszabály érvényessége, területi hatály, személyi hatály, jogszabály kihirdetési formák. Polgári jogi alapfogalmak (jogképesség, cselekvőképesség, vétőképesség, kártérítési felelősség, titokvédelem, adatvédelem, természetes személy, jogi személy, különösen: költségvetési szerv, jogi személyiségű gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesület, köztestület, alapítvány). Büntetőjogi alapfogalmak (kiemelten: szándékos bűnelkövetés, gondatlan bűnelkövetés, bűncselekmény, bűntett, vétség, beszámítási képesség). Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, segítségnyújtás elmulasztása, magántitok megsértése, közokirat hamisítás, magánokirat-hamisítás, visszaélés okirattal, visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel, környezetkárosítás, környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése, járványügyi szabályszegés, a fogyasztó megtévesztése, hűtlen kezelés, hanyag kezelés. Egészségügyi jog (a betegek jogai és kötelezettségei, népegészségügy, egészségügyi ellátások rendszere, egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményei, egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei, egészségügyi közalkalmazottak által betöltött munkakörök). A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény. Egyéni védőeszközök minősítő bizonyítványa kiadásának szabályairól szóló 2/1995. (I. 6.) MüM rendelet. Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet. Munkavédelmi törvény végrehajtásáról, különösen a munkabalesetek bejelentéséről szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM. rendelet. Foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet. 1995. évi XC. törvény az élelmiszerekről, a törvény végrehajtási rendeletei. 80/1999. (XII. 28.) GM, EüM, FVM együttes rendelete a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és – forgalmazás feltételeiről. 9/1985. (X. 23.) EüM–BKM az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról. 5/1990. (II. 28.) SZEM rendelet az ételmérgezés esetén követendő eljárásról. Etikai ismeretek témakör: Személy iránti tisztelet (mások jogainak, autonómiájának tiszteletben tartása) Méltányosság, egyenlőség, diszkrimináció tilalma. Károsság hiánya (védnökség kötelezettsége, gyenge, kiszolgáltatott ember jogainak védelme). Erkölcsi dilemmák a közvetlen élelmezés ellátással kapcsolatosan (igazmondás, szűkös erőforrások elosztása, döntés a minőséggel kapcsolatban, korrigáló tevékenység). Menedzser, mint szerepmodell az erkölcsi döntéshozásban. Felelősségi rendszerek (felelősség a dokumentumok vezetésében, felelősség a feladat delegálásában, felelősség a munkahelyi csoportdinamika alakításában, felelősség a szakmai standardok, protokollok megvalósításáért). III. Gazdálkodás, tervezés, költségvetés tantárgy Tervezés, mint az élelmezési menedzser fő tevékenysége. Az államháztartás rendszere.

A központi költségvetés rendszere. Az önkormányzat költségvetése. A központi szervek finanszírozása. A költségvetési szervek gazdálkodását szabályozó rendszerek. Az Élelmezési Szabályzat. Az élelmezési ellátás folyamatának szabályozása és bizonylati rendje. A költségvetési gazdálkodás jellemzői és folyamata. Költségvetés készítése az élelmezési feladatot ellátó költségvetési intézményeknél. A költségvetési bevételek tervezése. A költségvetési kiadások tervezése. A közétkeztetés helye az állami feladat ellátásában. Az élelmezési rendszer részei és folyamatai. Az élelmezési folyamat elemei. Étlaptervezés, étlaptervezési formák. Étlaptervek felülvizsgálata. Árurendelés, az élelmezési nyersanyag-előkészítés biztosítása. Az emberi erőforrás elemzése az élelmezési folyamatokban. Leterheltségi mutatók elemzése. Az élelmezés mennyiségi és minőségi mutatóinak elemzése. A változatossági index elemzése. Fogyasztói elégedettség vizsgálatának elemzése. Információs technikák, informatikai ismeretek témakör: Bizonylatok, mint az információ hordozói, szerepük az információs folyamatokban. Bizonylatok alaki és tartalmi kellékei. Bizonylati szabályzat, bizonylati album. Az élelmezési nyersanyagok helye a költségvetési szervek nyilvántartási rendszerében. Eszközök és a források fogalma, a költségvetési szerv vagyona. Szintetikus nyilvántartás, főkönyvi (szintetikus) számla, analitikus nyilvántartás, számlasoros és időszakos könyvelés. Egyszerűsített élelmezési anyagelszámolás. Az élelmezési keret felhasználásának alakulása, költségelszámolás. A tápanyagszükséglet és az élelmezési nyersanyagnorma biztosítása. Az élelmezés ön- és rezsiköltsége. Az élelmezés számítógépes irányítása és információs rendszere. A számítógépes rendszer kidolgozásának elvei, az adatbázisok, mint tárolt információk. Szakmai elvek érvényesülése a számítógépes programok kidolgozásában. A számítógépes élelmezési rendszer folyamatainak moduljai. Étlaptervezés számítógépes támogatással. Kiemelten az egyes korállapotoknak megfelelő speciális étrendek, diéták hagyományostól eltérő étrendek. Ételrendelés, utalványozás számítógéppel. Számítógépes tételes anyagnyilvántartás. Marketingmenedzsment ismeretek témakör: A marketingmenedzsment alapjainak ismerete, folyamata. Információ, promóció, tárgyalás, pénzügyi tevékenység.

Az élelmezési menedzser mediátor szerepe a marketingmenedzsment résztvevői között. Az élelmezési menedzser termelésirányító, szállító, termékeladó és szervező feladatai. Fogyasztói érdekvédelem, tisztességtelen piaci magatartás tilalma a marketinggyakorlatban. A piac stratégiai lehetőségei, árleszállítási, olcsóbb áruk, presztízsjavak, választékbővítési stratégiája. A fogyasztói attitűdök követése, hazai fogyasztási szokások változása. Fogyasztási szokások alakítása a helyes táplálkozási szokások figyelembevételével. Fogyasztási szükségletek felmérése, szolgáltatásmarketing. Árstratégiák tervezése, költségbecslés. Árleszállítások és engedmények. A stratégia ellenőrzése. A menedzseri szerepek kidolgozása és a lehetőségek alkalmazása az élelmezésben. 5. A vizsgázók teljesítményének értékelése Szakmai elmélet: Szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsga érdemjegyei alapján átlagszámítással kell meghatározni. Tört érték esetén a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni. Szakmai gyakorlat: A szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát a számítógépes étlaptervezésre adott érdemjegy alapján kell kialakítani. V. Egyéb tudnivalók A vizsgázó eredményes szakmai vizsga után élelmezési menedzser szakképesítést kap, amit a nevére kiállított ,,bizonyítvány'' tanúsít. Az egészségügyi miniszter a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Békés megyei szervezetét jogosítja fel. A képzés II. Szervezési és vezetési ismeretek tantárgy szakmai vizsgája alól felmentést kap az Egészségügyi Menedzser szakképesítést szerzett vizsgázó. 2. számú melléklet a 43/2001. (XII. 18.) EüM rendelethez