A Jegyzék 76. sorszáma szerint kiadott egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: 71 1408 01 2. Szakképesítés megnevezése: egészségügyi gyakorlatvezető 3. Szakképzés formája: iskolarendszeren kívüli II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás ----------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ----------------------3419 Egyéb pedagógus 2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések ----------------------A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése ----------------------–– 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása Az egészségügyi gyakorlatvezető az egészségügyi ellátást, ápolást nyújtó szakemberek csoportjának azon tagja, aki az ápolás, gondozás, rehabilitáció területén a gyakorlati oktatás (képzés) keretében, az oktatási dokumentumoknak megfelelően felkészíti a tanulókat/hallgatókat a választott hivatásuk gyakorlására, az elméleti ismereteik gyakorlati alkalmazására. Közreműködik a tanulók pályára nevelésében, optimális tanulói környezet biztosításában, részt vesz különböző képzési formák, továbbképzések szervezésében, lebonyolításában. III. A szakképesítés szakmai követelményei 1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok: – Saját szakmai területén a gyakorlat ideje alatt oktatási, szervezési, vezetési feladatokat lát el. – Részt vesz a demonstrációs egység napi ápolási/gondozási/rehabilitációs feladatainak ellátásában. – Közreműködik az egészségügyi képzések gyakorló területein a szakmai gyakorlatok koordinálásában. – Az oktatást végző intézménnyel együttműködve a tanulók/hallgatók szakmai gyakorlatának tervezése a gyakorló terület munkarendjének megfelelően.
– A gyakorlat megkezdésekor a tanulók/hallgatók munka- és balesetvédelmi oktatásának biztosítása, dokumentálása, a felelősségbiztosítás megkötésének ellenőrzése. – A tanulók/hallgatók számára a gyakorlat időtartamára megfelelő szociális, a csoportos konzultációhoz szükséges helyiségek, munkavédelmi eszközök biztosítása. – A tanulók/hallgatók fegyelmi vétségeinek, illetve a velük kapcsolatos rendkívüli események jelzése a képző intézmény felelős vezetője felé (az együttműködési szerződésben rögzítettek alapján). – A tanulók/hallgatók gyakorlati tevékenységének ellenőrzése, értékelése, folyamatos kapcsolattartás a képző intézménnyel. – Részvétel a tanulók/hallgatók ellenőrző értékelő munkájában a szakmai vizsgák során. – Részvétel a tanulói, hallgatói csoport építésében. – Tanulói, hallgatói egyéni munka irányítása, kompetenciafejlesztés. – A szakképesítés szakmai tartalmát irányító dokumentumok ismerete, a szakmai elméleti és gyakorlati követelmény alkalmazása a gyakorlati képzés során. – Szakterületének megfelelő továbbképzésekben közreműködik. – Gyakorlati oktatással, képzéssel kapcsolatos menedzsment feladatokat végez. – Közreműködik a minőségbiztosítási tevékenység kidolgozásában. – Gyakorlati oktatás, képzés minőségbiztosításában részvétel. – Kommunikációs technikát alkalmaz. – Közreműködik az ápolás kutatás feladatainak ellátásában. – Etikai, pedagógiai, szociológiai ismereteket alkalmaz. – Jogi ismereteket alkalmaz. 2. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények 2.1. A területi szakmai gyakorlatok tervezése, szervezése, vezetése, értékelése a) Információs, dokumentációs tevékenység végzése A tanuló legyen képes: – az általános és az egészségügyi műveltség kialakításához ezzel összefüggésben a pályaorientációs és az identitás megerősítéséhez saját élményt nyújtó gyakorlati szituációkat biztosítani, – az akut, életveszélyes állapotok/állapotváltozások felismeréséhez a sürgősségi adekvát ,,első'' intézkedések megtételéhez szükséges – kompetencia szinttől függő – képességeket kialakítani, begyakoroltatni, – kiválasztani a gyakorlati oktatás irányításához szükséges információs forrásokat, – kezelni információhordozókat, – kezelni információkat az adatvédelem szabályainak megfelelően, – elvégezni az egészségügyi törvény szabályainak megfelelően a dokumentumok vezetését. b) Higiénés, tűz- és munkavédelmi feladatok biztonságos ellátásához szükséges környezet megteremtése: – a gyakorló területeknek megfelelő munkavédelmi, tűzvédelmi, higiénés előírásokat betartani és betartatni, – a technikai és technológiai ismereteket követni, az ismereteket alkalmazni, – a sepsis és antisepsis szabályait betartani és betartatni, – esztétikus környezetet biztosítani. c) Szakterületének ápolási, gondozási feladatainak ellátása:
– a kompetencia körébe tartozó szakmai feladatokat elvégezni és a tanulók/hallgatók szakmai ismereteinek megfelelően elvégeztetni (bemutatás, felügyelet melletti tevékenység gyakorlás, tevékenység önálló végzése). d) Szakmai gyakorlat tervezése, szervezése, értékelése: – az oktatáshoz, képzéshez szükséges dokumentumokat értelmezni, – a tantervi követelményeknek megfelelően a gyakorlatokat tervezni, – szervezni, vezetni, értékelni az oktatási folyamatot az aktuális helyzetnek megfelelően, – hatékony oktatási eszközöket kiválasztani, alkalmazni, – a vizsgaszabályzatnak megfelelően a gyakorlati vizsgát megszervezni, előkészíteni, – motiválni és érdeklődést fenntartani, – nevelési problémákat, beilleszkedési zavarokat felismerni, – a tanulót támogatni és érdekeit képviselni, – közösséget fejleszteni, – közreműködni a népegészségügyi program megvalósításában, – együttműködni egészség megőrzési munkában (egészség megőrzés a szakképző intézményben, gyakorlati képzőhelyeken), – pozitív segítő szerepet közvetíteni és alkalmazni, és azt a tanulóktól/hallgatóktól elvárni: = az önálló hatékony tanulási technikák alkalmazásában, = foglalkozások lebonyolításában, = viselkedési normák, normakövető magatartás, az egyén támaszrendszerei tekintetében, – oktatáshoz, képzéshez szükséges tanügyigazgatási, pedagógiai, szakmai gyakorlati munkát segítő dokumentumokat biztosítani, vezetésüket készség szintjén elsajátítani, – szakmai és vizsgakövetelményeket, központi programot, helyi tantervet, tankönyvet, tananyagot, taneszközjegyzéket, foglalkozási naplót, tanulói munkanaplót, pedagógiai program, – vizsga előkészítéséhez, lebonyolításához alkalmazott dokumentumokat ismerni és munkája során alkalmazni, – megtervezni a tanuló, hallgató kompetencia fejlesztését (figyelembe véve a központi programot, a tanév rendjét, a kórházi, klinikai egység munkarendjét), – tanuló, hallgató kompetencia fejlesztéséhez a gyakorlatokat megszervezni, vezetni, – a szakképesítés szakmai elméleti tételeinek feldolgozását a szakmai gyakorlati feladatokkal szinkronba hozni, a súlypontokat meghatározni az oktatási folyamat során, – együttműködni az oktató intézménnyel a szakmai gyakorlati vizsga gyakorlati feladatainak kijelölésében (az ellátó részleg betegeit, gondozottakat figyelembe véve), – megtervezni a tanuló, hallgató értékelését különféle értékelési módszerekkel, – gyakorlati oktatással kapcsolatos tapasztalatokat begyűjteni az érdekképviseleti testületektől, a szakmai kollégiumok tagjaitól, – a szakképzést formáló információkat szelektálni, javaslatokat megfogalmazni az oktatási tevékenység fejlesztéséhez. e) Tanulói/hallgatói csoportépítés – a közös döntéshozás technikáját elsajátítani, elsajátíttatni (egyéni szükségletek érvényesítésének lehetőségei a csoporton belül, motiváció), – általános és speciális oktatási módszereket (szimulációs gyakorlatok, szerepjátszás, vita, eseti módszer, játék, klinikai szituációk értékelése) alkalmazni, – a tanuló/hallgató csoportos ápolási munkáját megszervezni a csoporttagok közötti koordinálással és a személyhez illő feladatok megadásával, – a tanuló folyamatos felügyeletét biztosítani, – optimális tanulási környezetet biztosítani,
– javaslatot tenni a gyakorlatokhoz szükséges eszközök kiegészítésére, bővítésére, – koordinációs tevékenységet folytatni, – teamban dolgozni, – a minőségbiztosításban és ellenőrzésében közreműködni, – gyakorlati oktatás, képzés minőségbiztosítását fejleszteni. f) Tanulói/hallgatói egyéni munka irányítása: – az egyéni munka alapjait – önbizalom, önismeret, ítélőképesség, egyéni időgazdálkodás – közvetíteni, erősíteni, – a hallgatói egyéni munkát motiválni, – a tanuló, hallgató egyéni ápolói munkáját megszervezni a munkafeladatok fontossági sorrendbe állításával és a feladatok szakszerű delegálásával, – oktatási módszereket (kiemelten) betegbemutatás, egyéni megbeszélés, ápolói vízit, komputer asszisztálta oktatás, a beteg oktatása alkalmazni, – távoktatást, mint oktatási formát irányítani, – optimális teljesítményszint eléréséhez rövid, hosszú távú tréninget megtervez. g) Tanulói/hallgatói munka értékelése: – a tanuló, hallgató teljesítmény ellenőrzésének értékelési formáit ismerni és alkalmazni (esszé technika, minősítési skálák, értékelő interjú, az önértékelés, központi programok kiértékelése, feladatlapok, tesztek kiértékelése, az oktatási folyamat külső – belső mérései), – a tanuló, hallgató tevékenységét igazoló nyilatkozatokat kiállítani (különös tekintettel az etikai, jogi problémákra). h) Ápolás standardjai, ápolási modellek, ápolói beavatkozások és műveletek (protokollok) szerinti oktatás: – közvetíteni a klinikai egység ápolási filozófiáját a tanuló/hallgató számára, – ismertetni a betegellátó, betegápoló team szemléletét az emberről, – tanulót/hallgatót tájékoztatni a személyzet/beteg együttműködéséről, – különbséget tenni az ápolási modellek között, – ápolási modellt kiválasztani (az ellátottak, ápoltak, az osztály, egység jellegének figyelembevételével), – az ápolási modell szerinti ápolást megtanítani, – közvetíteni az ápolás általános standardjait az ápolási tevékenység ellátása során, – az egész személy tisztelete, – az egyén tisztelete, – az emberi méltóság és önbecsülés tisztelete, – ápolói beavatkozásokat és műveleteket (protokollokat) készíteni, alkalmazni, értékelni az oktatási folyamat során, – felismerni az ápolási protokollok szerinti oktatás lehetőségeit, korlátait, módszereit, – egészségfejlesztő tevékenységet végezni szakterületén, – közreműködni a népegészségügyi program megvalósításában. i) Szakterületének megfelelő továbbképzések lebonyolítása: – a továbbképzéssel kapcsolatos jogszabályokat ismerni és ismertetni, – a továbbképzéssel kapcsolatos igényeket felismerni, humán erőforrásokat és a költségeket megtervezni, – továbbképzéseket, ismeret felújítási programokat lebonyolítani intézményi szinten, – az egészségügyi szakdolgozók nyilvántartását szabályozó jogszabályokat ismerni, – pontszerző továbbképzésekkel kapcsolatos pályázatot összeállítani, – szakmai projektekben közreműködni,
– szakmai rendezvények, konferenciák szervezésében közreműködni, – támogatók megszervezésével kapcsolatos marketing tevékenységet folytatni. 2.2. Felelős gazdálkodás végzése: – értelmezni a költségvetési szervek gazdálkodását szabályozó rendszereket, – költségvetés, költségkímélés, költséghatékonyság, beruházási költségek, működési költségek kulcsfogalmakat ismerni és ismertetni, – alakítani a tanuló/hallgató szemléletét a költségkímélésben (gazdálkodás idővel, készletgazdálkodás). 2.3. Gyakorlati oktatással, képzéssel kapcsolatos menedzsment feladatok ellátása: – önmagát fejleszteni (különös tekintettel a konfliktus menedzsmentre), – gyakorlati oktatási prioritásokat meghatározni, – biztonságos tanulási környezetet megteremteni, – a hallgatók érdekeit képviselni, – szakmaterületének fejlődését folyamatosan követni, – tanuló, hallgató rövid és hosszú távú munkahelyi tanulási igényeit felmérni, – tanuló, hallgató képességeit, motiváló tényezőit felbecsülni, – oktatási, képzési módosító javaslatot tenni a munkáltatónak a munkahely, részleg lehetőségeinek figyelembevételével. 2.4. Ápoláskutatás végzése: – az ápolás, ellátás, oktatás központi problémáit összegyűjteni, – ismertetni a szakirodalmat, a tanulót/hallgatót bevonni szakirodalom feldolgozásába, – megfogalmazni az ápolás, oktatás kutatási céljait (figyelembe véve az oktatási intézmény, klinikai környezet tapasztalatait), – biztosítani a tanulók/hallgatók közreműködését az adatgyűjtések során, – adatokat analizálni és értelmezni, – az oktatással kapcsolatos következményeket levonni, – kutatás eredményeit közzétenni a szakmai szervezetek találkozóin, képzéssel – oktatással – kapcsolatos eredményeket megvitatni az oktatásban érintettekkel. 2.5. Kommunikációs technika alkalmazása: – alkalmazni az önérvényesítő és felelős kommunikációt az ápolásban, – a tanuló/hallgató kommunikációs technikáit fejleszteni a szakmai gyakorlatok során, – eredményes munkatársi kapcsolatokat előmozdítani, – segítő, irányító beszélgetést folytatni, meghallgatni, – kapcsolatot felvenni és tartani a betegekkel, tanulókkal és hozzátartozókkal, – problémát feltárni, megoldani az ápolásban, pozitív mintát képviselni, – vizsgafélelmet, feszültséget feloldani, – telekommunikációs eszközöket használni, használatát megtanítani, – oktatástechnikai eszközöket alkalmazni, – tájékoztatást adni elhelyezkedési esélyekről, pályamódosításról. 2.6. Etikai ismeretek alkalmazása: – közvetíteni a felelősséget, önállóságot, képviseletet, számon kérhetőséget az ápolásban,
– etikai normák szerint cselekedni (intimitás, titoktartás, rutin-kompromisszum, beteg címkézése, kisebbségi csoportok, másság), – az ápolásetika alapelveit (személy iránti tisztelet, károsság hiánya) közvetíteni az oktatási folyamat során, – etikai problémákat elemezni a szakmai gyakorlatok tapasztalatai alapján, – ismertetni a munkakapcsolatok etikai vonatkozásait, – elkülöníteni a pedagógiai etika fogalmait (értékkategóriák, segítségadás, tanítási szabadság), – a kulturális, szomatikus, pszichés másságot elfogadni, elfogadtatni, – a társadalmi beilleszkedési zavarokat (devianciákat) felismerni, – a betegellátás jellemző erkölcsi dilemmáit és az osztály, klinikai egység, ápolási részleg ápolóbeteg kapcsolatából eredő erkölcsi dilemmákat a tanulóval/hallgatóval megbeszélni, – kompetencia fogalmát meghatározni, kompetencia határokat betartani. 2.7. Jogi ismeretek alkalmazása: – megfogalmazni a munkáltató és a különös védelemre szoruló munkavállaló (tanuló, hallgató) közötti munkaszerződés, tanulószerződés alapján a létrejövő munkaviszony lényegét, – orientálni a hallgatót az alapvető jogok megsértése miatt keletkező igények felismerésére a jogorvoslati utak megválasztására, – megfogalmazni az egészségügyi hivatás gyakorlásához nélkülözhetetlen polgári jogi fogalmakat, – összefoglalni, alkalmazni az egészségügyi ellátást szabályozó egészségügyi törvény rendelkezéseit, – felsorolni a hivatás gyakorlásához szükséges büntetőjogi alapfogalmakat, a büntethetőséget kizáró okokat, – értelmezni a fiatalkorú bűnelkövető mentesítését, – felsorolni a Btk. különös részének egészségügyi hivatással kapcsolatos büntető tényállásait, – értelmezni a jogképesség, cselekvőképesség, belátási képesség, szerzőképesség, vétőképesség fogalmakat, – értelmezni a titokvédelem, adatvédelem fogalmakat, – kiemelni a személyiség védelmének különös eseteit, – integrálni, megelőző szakmai ismereteit a család funkcióinak, feladatainak körülírása során, – elkülöníteni a gyámság, gondnokság jogi intézményét, – alkalmazni az oktatással, képzéssel kapcsolatos jogforrásokat. 2.8. Szociológia ismeretek alkalmazása: – meghatározni az egészség szociológia, vezetés szociológia, kórház szociológia fogalmakat, – definiálni a hatalom és tekintély közötti különbséget, – meghatározni a jutalmazó, büntető, kényszerítő, legitim, pozícióból eredő szerepét az intézményi szervezetben, – definiálni a csoport építő és fenntartó szerepkör lényegét és alkalmazni ismereteit az oktatási képzési folyamat során, – alkalmazni a munkahelyi betanítás mikroszociológiai módszereit. 2.9. Pedagógia alapismeretek alkalmazása: – megfogalmazni az oktatás, képzés, tanítási-tanulási folyamat lélektani, pedagógiai, neveléstani alapfogalmait, – jellemezni a tanítás-tanulás folyamatát, – összefoglalni a kórspecifikus beilleszkedési devianciákat,
– megfogalmazni életkor specifikus nevelési tényezőket, nevelő hatásokat, nevelési módszereket, – felsorolni a közösség fejlesztési módokat, – alkalmazni a felnőttkori tanulás módszereit, – elhatárolni a tanulók/hallgatók szakmai alkalmassága megítélésének lehetőségeit, eszközeit, – felismerni a pedagógiai hibákat és problémákat. IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei 1.1. Iskolai végzettség: egészségügyi főiskolai végzettség 1.2. Szakmai előképzettség egészségügyi főiskolai szakképesítés 1.3. Szakterületen eltöltött – igazolt – 2 év szakmai gyakorlat 1.4. Szakmai gyakorlatok – igazolt – teljesítése az alábbi gyakorlati helyeken: – szakképző intézményben szervezett gyakorlati képzésben 3 hét – intézeti szakoktató, oktatásszervező mellett 1 hét – gyakorlati oktatást végző gyakorlatvezető mellett 4 hét – az oktatásszervező intézmény által irányított gyakorlati feladat ellátása saját szakterületén (a gyakorlati feladatok körét a képzési program tartalmazza) 7 hét 2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga a teljes szakmai követelményeket átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendeletben közzétettek szerint adható felmentés. 3. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) és szakmai gyakorlati vizsgarészekből áll. Írásbeli vizsga: Szakdolgozat készítése és megvédése. Szóbeli vizsga tantárgyai: 1. Pedagógia, szociálpedagógia. 2. Tantárgypedagógia. 3. Egészségügyi menedzsment (egészségügyi jog, egészségügyi etika, egészségügyi gazdálkodás, egészségügyi szervezés-irányítás, minőségbiztosítás, egészségügyi szociológia). Időtartama: 3 x 15 perc. Gyakorlati vizsga: Területi szakmai gyakorlat vezetése. Időtartama: 8 x 60 perc. 4. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével Írásbeli vizsga tartalma:
Szakdolgozat készítése, elfogadása. A szakdolgozat konkrét témaköreit a vizsgaszervező intézmény állítja össze és a szakmai vizsga előtt 3 hónappal jelzi a tanulók részére. Az elkészített dolgozat leadási határideje a vizsgát megelőző egy hónap. Szóbeli vizsga tartalma: a) Pedagógia, szociálpedagógia Ismeret szintjén: A szakképzés rendszere – az egészségügyi szakképzés intézményei, klinikai demonstrációs, oktató egységek, – az egészségügyi szakképzés mindenkor hatályos rendszere, – a választott szakiránynak megfelelő szakképesítések köre, a szakképesítések szakmai tartalmának jellemzői, az adott szakképesítés kompetencia fejlesztésének szintjei, – a szakmai gyakorlatok vezetéséhez szükséges tanügyigazgatási, oktatási, pedagógia dokumentumok alkalmazása, – szakmai és vizsgakövetelmények, – központi program, tankönyv, taneszköz, – gyakorlati képzések értékelő lapjai, munkafüzetek, foglalkozási napló. Ismeret szintjén: – társadalmi rétegződés és meghatározottság, – csoportok, – csoportok fejlődése, – egyén és a csoport kölcsönhatása, – döntések a csoporttal kapcsolatosan. Megértés szintjén: – viselkedési normák, normakövető magatartás, – szerepek (pozitív segítő szerep), – szerepelvárások, szerepviselkedés, – szerepfeszültségek az oktatás-képzés során, – az egyén támaszrendszerei, – tanulói viselkedési hibák, devianciák. Integrálás szintjén: Pedagógia, szociálpedagógia alapfogalmai, neveléstan alapfogalmai: – tanítás, tanulás folyamatának lélektani, pedagógiai, neveléstani alapjai, – tanítás, tanulás folyamata, – hivatás, munkatevékenység, pályára nevelés módszerei, – életkor specifikus nevelő hatások különös tekintettel az egészségügyi intézmények szakdolgozóira, pályára nevelés lehetőségei, pedagógiai hibák, problémák. b) Tantárgypedagógia Ismeret szintjén: – a gyakorlati oktatás-nevelés hatásrendszerei és módszerei, – a szakmai gyakorlatvezetés színterei, topográfia, oktatási eszközök, – gyakorlatvezetés támogatási rendszerei, – gyakorlatvezetés pedagógiai alaptörvényei, – gyakorlatvezetés speciális módszerei. Alkalmazás szintjén: – Gyakorlatvezetési módszerek:
1. A gyakorlatok tervezése. 2. A gyakorlatok előkészítése. 3. Innovatív tanítási módszerek kiválasztása, alkalmazása. 4. Gyakorlatvezetési formák. 5. Hallgató teljesítményének értékelése, gyakorlatok értékelése. Alkalmazás szintjén: – A szakmai gyakorlati vizsga módszertana: 1. Tervezés. 2. Előkészítés. 3. Szervezés, lebonyolítás. 4. Értékelés. 5. A vizsgabizottság segítése. 6. Vizsgatapasztalatok összegzése. 7. Vizsgatapasztalatok jelzésének lehetőségei. 8. Vizsgatapasztalatok további oktatással kapcsolatos fejlesztésre történő felhasználása. c) Egészségügyi menedzsment Egészségszociológia: Ismeret szintjén: – egészség-betegség szociológiai megközelítése, – népegészségügyi program, – egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, – egészséget, betegséget befolyásoló tényezők, egészségvédelem, – az egészségügyi intézmények belső szociális jelenségei és folyamatai. Vezetésszociológia: Alkalmazás szintjén: – hatalom és tekintély a szervezetben, – csoportépítő és fenntartó szerepkör, – a betanítás, segítségnyújtás mikroszociológiai módszerei. d) Jogi és etikai ismeretek Alkalmazás szintjén: – a közoktatásra vonatkozó hatályos jogszabályok, – a szakképzésre vonatkozó hatályos jogszabályok, – felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok, – hatályos egészségügyi törvény, végrehajtási rendeletei, – adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, – a tanulókat érintő munkajogi, polgári jogi, büntetőjogi alapismeretek. Alkalmazás szintjén: – az egészségügyi etika alapfogalmai, alapelvei, problémái és dilemmái, – pedagógiai etika. Gyakorlati oktatással, képzéssel kapcsolatos menedzsment feladatok. Felelős gazdálkodás. Gyakorlati oktatással, képzéssel kapcsolatos minőségbiztosítás.
Szakmai gyakorlati vizsga: A) Megelőző szakmai gyakorlati vizsga 5 óra hospitálás szakterületének megfelelő demonstrációs körülmények között, melyről a vizsgázó hospitálási megfigyelő lapot készít. Hospitálás ideje: .............................. Hospitálás intézménye: ......................... Klinikai osztály: .............................. Kórterem szám: ................................. Hospitálásra kijelölt egyéb egység, részleg: ... Gyakorlatra beosztott tanulók száma: ........... Gyakorlatot vezető neve: ....................... Hospitálási lap megfigyelési szempontjai: – a szakmai gyakorlat célja és helye a tanuló kompetencia fejlesztésének folyamatában, – a gyakorlat tervezése, szervezése, – a gyakorlat vezetése (kiemelten a gyakorlatvezető által alkalmazott módszerek, eszközök), – a tanulók munkájának és magatartásának értékelése, – a gyakorlatot vezető munkájának, egyéniségének, magatartásának értékelése – következtetések, javaslatok. B) A vizsgázó gyakorlati feladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. ,,Szakképesítés szakmai követelményeiben'' meghatározottak alapján. A gyakorlati vizsga helye egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény (demonstrációs egység, tankórterem) mely független a vizsgázó saját munkahelyétől. A gyakorlati vizsga helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki. Gyakorlatvezetés értékelési szempontjai: – a demonstrációs egység napi ápolási-gondozási, rehabilitációs munkájának felmérése, – feladatkijelölés (a tanuló tantervi követelményeinek, kompetencia fejlesztésének figyelembevételével), – a szakmai gyakorlatot teljesítő tanulók tevékenységének irányítása, vezetése, – szervezőkészség, – innovatív tanítási módszerek kiválasztása, alkalmazása, eszközhasználat, – kapcsolattartási és kommunikációs készség, team munka, – a tanulók tevékenységének értékelése, ellenőrzése, önellenőrzés, önértékelés. 5. A vizsgázók teljesítményének értékelése Szakmai elmélet: Szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatainak eredménye alapján átlagszámítással kell meghatározni. Tört érték esetén a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni. Szakmai gyakorlat: Szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző gyakorlati vizsgafeladatra (hospitálási lap) adott érdemjegy és a vizsgabizottság előtt nyújtott (szakmai gyakorlatvezetés) feladat érdemjegye alapján kell meghatározni. Törtérték esetén a vizsgabizottság előtt nyújtott feladat érdemjegye felé kell kerekíteni.
V. Egyéb tudnivalók Az eredményes szakmai vizsga után az egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,bizonyítvány'' tanúsít. Az egészségügyi miniszter a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.
