„A”
„Jedlik” korcsoport
Azonosító kód:
Jedlik Ányos Fizikaverseny országos döntő 7. o.
2013. május 10-12.
1. feladat Kati és Magdi egyszerre indulnak otthonról, a vasútállomásra sietnek. Úgy tervezik, hogy Magdi vásárolja meg a vonatjegyeket, ezért ő nem visz csomagot. A vasútállomás gyalogúton 1,7 km-re van a centrumtól. Magdi a lakás és a vasútállomás közötti távolság
1 részét teszi meg 4 perc alatt. Kati nehéz 3
csomagot cipel, így ő 3 perc alatt tudja megtenni a távolság
1 részét. Sikerül-e Magdinak megvásárolni 5
a vonatjegyeket, mire Kati az állomásra ér, ha a jegyváltás 2 percig tart? Megoldás: 6
1.
2.
3.
4.
5.
6.
összesen
6
9
5
8
5
20
53
2. feladat Az ábrán látható, 3cm vastagságú asztallap 500
kg m3
sűrűségű fenyőből készült. a) Mekkora az asztallap tömege? b) Mennyi munkát végzünk, ha a padlóról felemelve, a 0,72m magas lábazatra helyezzük az asztallapot? c) Hányszor akkora nyomást fejt ki a padlóra a kész asztal, mint a padlón fekvő asztallap, ha a lábak 5cm-es alapélű, 68 cm magas négyzetes oszlopok és az asztallap alátámasztására alkalmas 1 kg tömegű, 4 cm magas kerethez vannak rögzítve? Megoldás: 9
3. feladat Két párhuzamos sínpáron egymás mellett halad egy 250m hosszúságú, 108 hosszúságú, 72
km sebességű és egy 350 m h
km sebességű vonat. h
a) Milyen hosszú úton haladnak egymás mellett? b) Mekkora a sebességük egymáshoz viszonyítva és mennyi ideig lesznek egymás mellett, ha azonos irányban haladnak? c) Mekkora a sebességük egymáshoz viszonyítva és mennyi ideig lesznek egymás mellett, ha ellentétes irányban haladnak? Megoldás: 5
4. feladat Egy rugó 1 cm-t nyúlik meg, ha 1 N erővel húzzuk. Ezt a rugót egy 2cm·4cm·8cm élhosszúságú hasábhoz rögzítjük. A rugó 1,5 cm-t nyúlik, miközben a hasábot egyenletesen húzzuk vele az asztallapon. A hasábra ható súrlódási erő nagysága 0,3-szerese a test súlyának. a) b) c) d)
Mekkora a súrlódási erő? Mekkora a hasáb tömege? Mennyi a hasáb sűrűsége? Állapítsd meg a táblázat segítségével, hogy milyen anyagból készült! Mennyi munkát végeztünk, ha 1,5 m-es úton mozgattuk a hasábot?
Megoldás: 8
5. feladat Egy több emeletes házban egy lakószint magassága 3 m. A vízellátást víztorony segítségével biztosítják. A földszinten 400 kPa a vezetékes víz nyomása. a) Mekkora a nyomás a harmadik emeleten, ha minden csap el van zárva? b) Hány emeletes lehet az a ház, amelynek a vízellátását biztosíthatja ez a vízvezetékrendszer? Megoldás: 5
6. feladat Az alábbi történetben 10 hamis állítás van. Jelöld aláhúzással a szövegben! Ha tudod a helyes állítást, írd a szöveg jobb oldalán lévő üres helyre, a hamis párjával egy sorba! Életrajz hamis állításokkal
Helyes állítások
Jedlik István 1800-ban született Győrben. Szülei vallásosan nevelték és fontosnak tartották, hogy jó iskolázást kapjon, ezért a bencések gimnáziumaiba íratták. Tanult Komáromban, Pozsonyban és. A gimnázium hat osztályának elvégzése után Szentmártonba szekerezett rokonával, Czuczor Istvánnal. 17 éves korában magára öltötte a bencés ruhát és felvette az Ányos nevet. Egy évig volt novícius, majd Győrben bölcseletet tanult két évig. 1822-ben Pesten szerzett doktori címet, matematikákból, fizikából, filozófiából és történelemből szigorlatozott. 1825-ben szentelték pappá. 1825-től a pozsonyi gimnáziumban tanított, ezt követően pedig a győri líceum fizika tanszékén, ahol állandóan bővítette szertárát, és maga is készített ehhez eszközöket. Első találmányait is ekkor alkotta (villamdelejes forgó mozgásokra való készülékek, mesterséges ásványvizek készítésére való eszköz, léghajó.) 1831-től a Pozsonyi Királyi Akadémián tanított, 1840-től pedig a pesti királyi tudományegyetem bölcsészeti karának fizikai tanszékvezetője. 1848 márciusában tanulásra buzdító szavakkal fordult a hallgatósághoz, de ezzel ellenkező hatást váltott ki. Az 1848/49-es tanévben Jedlik már nem tarthatott előadást az egyetemen, még a szertár kulcsát is elvették tőle. Beállt nemzetőrnek. Amikor Pest lövetése megkezdődött, a szertára vas- és rézeszközeit felajánlotta ágyú öntésére. Az 1858-ban megjelent német–magyar tudományos műszótárban, annak egyik szerkesztőjeként, ő írta a fizikai, kémiai és mechanikai részt. Jedlik kezdeményezte a következő, ma is használatos szavakat: dugattyú, haladvány, merőleges, tehetetlenségi nyomaték, eredő erő, osztógép, dörzsvillanyosság, fénytöréstan, hangszekrény, hullámhossz, hullámvölgy, kiloliter, kilométer, léggömb, légnyomás, műanyag, szögsebesség stb. Tankönyvek írásával is foglalkozott. A „Természettan elemei” című könyvét az akadémia 200 arannyal jutalmazta és ennek alapján a levelező tagságot átugorva, rögtön rendes tagnak választották. 1863–64-ben már elismert tudós, az egyetem rektora. 1878-ban egyetemi professzori helyét Teller Ede vette át. Nyugdíjazása után szellemileg frissen folytatta a munkáját a győri rendházban. 1895-ben, hosszú és sikeres élet után hunyt el Szímőn. Temetésén a búcsúbeszédet Arany János mondta. Díszsírhelye Pannonhalmán van. Nevéhez fűződik többek között az első transzformátor megalkotása, az öngerjesztés elvének felismerése, a feszültségsokszorozás kidolgozása, a szódavízgyártás megvalósítása. hibák aláhúzása: 10 pont helyes állítás: 10 pont
