A HÚSBAN ELŐFORDULÓ TRICHINELLA HATÓSÁGI VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK Húsvizsgálat
Miskolc
2008. február 11-14.
2
2010.03.21
Állatszállítás
3
2010.03.21
4
2010.03.21
Az állatszállítás jogszabályi háttere 52/2003. GKM-FVM rendelet az állatszállítás állatvédelmi szabályairól ( módosította: 73/2003 GKM-FVM rendelet) A Tanács 2005/1/EK rendelete az állatok szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről…
Az állatszállítás jogszabályi háttere
A 100 kg körüli testtömegű sertésekre eső rakodási sűrűség nem haladhatja meg a 235 kg/m2-t. Ha a sertések fajtája, mérete és fizikai állapota szükségessé teszi, az előírt minimális alapterületet növelni kell. Az időjárási viszonyoktól és a szállítási időtől függően az alapterület legfeljebb 20%-kal növelhető.
Az állatszállítás jogszabályi háttere 52/2003-as rendelet 15. § (1) Nem tekinthető szállításra alkalmasnak f) a nem azonosítható állat .
Élőállat-vizsgálat A származási gazdaságban elvégzett, levágást megelőző élőállat-vizsgálatnak az alábbiakra kell kiterjednie: a gazdaság nyilvántartásának vagy dokumentációjának ellenőrzése, az élelmiszerláncra vonatkozó információkat is beleértve; az állomány ellenőrzése annak megállapítása érdekében, hogy az állatok:
szenvednek-e olyan betegségben vagy állapotban, amely a hús kezelése vagy elfogyasztása útján állatokra vagy emberre vihető át, illetve ilyen betegség esetleges előfordulását jelző módon viselkedneke, az állatok általános viselkedése zavart-e, vagy mutatják-e olyan betegség jeleit, amely miatt a húsuk emberi fogyasztásra alkalmatlan lehet, vagy mutatják-e annak jelét, hogy a közösségi jogszabályokban meghatározott szintnél nagyobb mennyiségben tartalmazzák vegyi anyagok maradványait, vagy tiltott szerek maradványait tartalmazzák
Élőállat-vizsgálat
A levágást megelőző élőállat-vizsgálatot jogosult vagy ellátó magán állatorvosnak kell elvégeznie a gazdaságban. Amennyiben a tenyészetet ellátó állatorvos nem rendelkezik jogosult állatorvosi státusszal szállításkor a hatósági állatorvosnak kell igazolnia az állat állategészségügyi forgalom képességét az alábbi dokumentumokon a magánállatorvos igazolása alapján. A jogosult vagy a hatósági állatorvosnak ki kell töltenie a 854/2004/EK rendelet I. melléklet IV. szakasz X. fejezet A pontjában meghatározott Állategészségügyi bizonyítványt valamint a Szállítólevél Állategészségügyi Igazolás részének B pontját az élőállat vizsgálat elvégzésének igazolásaként.
Élőállat-vizsgálat A vágóhídi élőállat-vizsgálatot a hatósági állatorvosnak minden állaton a levágást megelőzően el kell végezni a vágóhídra való megérkezést követő 24 órán belül és a levágást megelőző 24 órán belül. Ha a származási gazdaságban megtörtént a vizsgálat, akkor csak meghatározott esetekben és mértékig kell a levágást megelőző vágóhídi élőállat-vizsgálatot végezni ( azonossági, állatjóléti, egészségi állapot)
Az élelmiszerláncra vonatkozó információkkal kapcsolatos döntések
1. A hatósági állatorvosnak ellenőriznie kell, hogy az állatokat csak akkor vágják le, ha a vágóhíd üzemeltetője megkapta az élelmiszerláncra vonatkozó megfelelő információkat, és azokat ellenőrizte. 2. A hatósági állatorvos azonban akkor is engedélyezheti az állatok vágóhídi levágását, ha az élelmiszerlánccal kapcsolatos vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre. Ebben az esetben az élelmiszerlánccal kapcsolatos valamennyi vonatkozó információt meg kell adni, mielőtt az állati testet emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilvánítják. A végleges döntés meghozataláig az ilyen állati testeket és a hozzájuk tartozó belső szerveket a többi hústól külön kell tárolni.
Az élelmiszerláncra vonatkozó információkkal kapcsolatos döntések
3. A 2. bekezdés ellenére, ha az élelmiszerlánccal kapcsolatos, vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre az állat vágóhídra érkezését követő 24 órán belül, az állatból származó minden húst emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani. Ha az állatot még nem vágták le, a többi állattól elkülönítve kell leölni.
Az élelmiszerláncra vonatkozó információkkal kapcsolatos döntések 4. Ha a kísérő nyilvántartás, dokumentáció vagy más információ azt bizonyítja, hogy: a) az állatok olyan gazdaságból vagy területről származnak, amelyre állatvagy közegészségügyi okok miatti szállítási tilalom vagy egyéb korlátozás vonatkozik; b) nem tartották be az állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos szabályokat; vagy c) bármely más, az emberi vagy állati egészséget hátrányosan érintő állapot áll fenn, az állatot kizárólag az emberi vagy állati egészségügyi kockázatok kiküszöböléséről szóló közösségi jogszabályok szerint megállapított eljárásokkal összhangban szabad levágásra átvenni. Ha az állatok már a vágóhídon vannak, azokat elkülönítve kell leölni, és emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani, és – adott esetben – óvintézkedéseket kell tenni az állat- és közegészség védelme érdekében. Amennyiben a hatósági állatorvos azt bármikor szükségesnek ítéli, a származási gazdaságban hatósági ellenőrzéseket kell végezni.
A hatósági állatorvosnak biztosítania kell, hogy az ésszerűen meg nem állapítható azonosságú állatokat elkülönítve ölik le, és emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítják.
A hús kezelése vagy elfogyasztása útján állatokra vagy emberre átvihető betegségben szenvedő vagy ilyen állapotban lévő állatokat, és általában véve a szisztémás betegség vagy lesoványodottság jeleit mutató állatokat nem lehet emberi fogyasztás céljára levágni. Az ilyen állatokat elkülönítve kell leölni, olyan körülmények között, hogy más állatok vagy állati testek ne szennyeződhessenek, és azokat emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani.
Az emberi vagy állati egészséget gyaníthatóan hátrányosan érintő betegségben szenvedő vagy ilyen állapotban lévő állatok levágását el kell halasztani. Az ilyen állatokon diagnózis felállítása érdekében részletes, levágást megelőző vágóhídi élőállat-vizsgálatot kell végezni. A hatósági állatorvos ezen felül úgy is határozhat, hogy a levágást követő húsvizsgálat kiegészítéseként mintavétel és laboratóriumi vizsgálat is történjen. Szükség esetén az állatokat elkülönítve vagy a rendes vágás végén kell levágni, és minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni a többi hús szennyeződésének elkerülése érdekében.
A hatósági állatorvosnak kell előírnia, hogy a közvetlen felügyelete alatt milyen körülmények között kezeljék az állatokat egy bizonyos betegség, például brucellózis vagy gümőkór, illetve olyan zoonózis - kórokozók, mint a szalmonella felszámolását vagy az ezek elleni védekezést szolgáló program keretében. A hatáskörrel rendelkező hatóságnak kell meghatároznia, hogy az ilyen állatokat milyen körülmények között lehet levágni. Az ilyen feltételeknek a többi állat és más állatok húsa szennyeződésének minimalizálását kell célozniuk.
A sertés húsvizsgálata A vonalszerű sertésvágási technológiáknál a vizsgálók az egyes szerveket az előkészítési technológiának megfelelő formában tudják vizsgálni.
A villa elhelyezése döntő fontosságú ! 19
Ez helytelen ráhelyezés
2010.03.21
20
2010.03.21
21
2010.03.21
A kábítás fokáról tájékoztat a pupillareflex
22
2010.03.21
A rossz kábítás és a rossz szúrás következménye :
23
2010.03.21
24
2010.03.21
A vér vizsgálata Megvizsgáljuk a színét, állományát, alvadóképességét. Színelváltozások: Methemoglobinaemiánál csokoládébarna Klorátok okozta mérgezés esetén csokoládébarna Szén-monoxid mérgezés esetén élénk cseresznye-vörös
A vér vizsgálata
Kén-hidrogén mérgezés esetén sötétvörös Foszformérgezés esetén sötétvörös Ciánhidrogén mérgezés esetén élénk cseresznye-vörös (rosszul alvadó)
A vér vizsgálata
Alvadóképesség: májelváltozásnál
hosszabb alvadóképesség kumarin-mérgezés esetén hosszabb alvadóképesség
Állomány: cahexiánál
hígan folyó
A fej, a torok, a száj szemrevételezéses vizsgálata 28
2010.03.21
29
2010.03.21
Az állkapocs alatti nyirokcsomók (Lnn. mandibulares) bemetszéses vizsgálata
30
2010.03.21
31
2010.03.21
A tüdő, a légcső és a nyelőcső szemrevételezéses vizsgálata, a tüdő, a hörgők körüli ny.cs. és a gátorközi ny. cs. tapintásos vizsgálata. 32
2010.03.21
A légcsövet és a főhörgőket hosszában fel kell nyitni
33
2010.03.21
34
A tüdőt a felső harmadában a fő tengelyére merőlegesen be kell metszeni. Ha a tüdőt kizárják a z emberi fogyasztásból , a bemetszések nem szükségesek.
2010.03.21
A szívburok és a szív szemrevételezése után a kamraközi sövényt át kell vágni a szívkamrák felnyitásához.
35
2010.03.21
36
2010.03.21
37
2010.03.21
38
A máj ,
2010.03.21
A máj és a hasnyálmirigy nyirokcsomóinak szemrevételezéses vizsgálata, a máj nyirokcsomóinak tapintásos vizsgálata 39
2010.03.21
2010.03.21
A rekeszoszlop nagy része az itteni szervek között van !
41
2010.03.21
42
2010.03.21
A gyomor- és a bélrendszer, a cseplesz, valamint nyirokcsomóinak vizsgálata
43
2010.03.21
44
2010.03.21
45
A gyomor és bélfodor ny.csomóinak tapintásos vizsgálata, és - szükség esetén - bemetszése. 2010.03.21
46
A lép szemrevételes és - szükség szerint tapintásos vizsgálata 2010.03.21
A vesék szemrevételezéses vizsgálata, szükség szerint a vese és nyirokcsomóinak bemetszéses vizsgálata.
47
2010.03.21
48
2010.03.21
mellhártya, hashártya vizsgálata
49
2010.03.21
50
2010.03.21
51
Ivarszervek szemrevételes vizsgálata
2010.03.21
52
2010.03.21
Kocáknál az emlők feletti nyirokcsomók bemetszése 53
2010.03.21
54
2010.03.21
55
2010.03.21
Néhány, gyakran előforduló veseelváltozás
57
2010.03.21
58
2010.03.21
59
2010.03.21
60
2010.03.21
Köszönöm a figyelmet!
