A humántőke központi szerepe és politikai vonatkozásai a 21. században Pokorni Zoltán A Magyar Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottsága elnökének előadása Oktatási, tudományos és kutatási, valamint foglalkoztatási, és munkaügyi bizottságok elnökeinek közös találkozója Budapest, 2011. május 20.
A humántőke központi szerepe
2
Humántőkével kapcsolatos kérdések A fontos szerepek, mint mindig: - az alapértékek előmozdítása - a tudás fejlesztése a saját céljából (intellektuális szabadság, független hang, innovációk, stb.) Új elem (az elmúlt 50-60 évben) - a gazdasági növekedés előmozdítása egy versenyképes gazdaságban - rugalmas készségek - foglalkoztatás - versenyképesség
3
A felsőoktatás iránti növekvő kereslet hosszú távú tendenciája - A technológiai változás ösztönzi az új, rugalmas, széleskörű és változatosabb készségek, valamint a „tanulást tanulni” képesség iránti keresletet – ami több képzést igényel - Külön-külön a készségeknek rövidebb a felezési idejük – ami ismétlődő képzést igényel - Nem véletlen, hogy a részvételi arányok minden országban emelkednek - Nincs jele annak, hogy ezek a tendenciák lassulnának
4
A humántőke a növekedési kulcstényező - tapasztalati bizonyítékok - „A legfőbb különbség a fizikai és a tudástőke között az, hogy a tudástőke nem számol csökkenő hozadékkal” (Baldwin-Wyplosz, 2009) - A hallgatók létszámának növekedése ellenére a diplomás jövedelemprémium nem csökken. - A hosszú távú növekedés a tudás, a technológiai fejlődés és az innováció felhalmozódásából ered: „az OECD gazdaságokban kulcsfontosságú az alapfokú/középfokú és a felsőfokú oktatás két külön marginjának elkülönítése. Érdekes módon az utóbbi típusú iskolázás a gazdasági különbségeket kiváltó tényezőnek bizonyul.” (Aghion et al. 2005)
5
EU politikák - „A tudás kulcstényező, amellyel Európa biztosíthatja versenyképességét egy olyan globális világban, ahol mások az olcsó munkaerővel vagy elsődleges erőforrásokkal versengenek” (a Lisszaboni stratégia félidős felülvizsgálata, 2005) - Az Európai Unió arra törekszik, hogy „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely fenntartható növekedésre képes, több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval.” (Lisszaboni Szerződés, 2009) - A cél „…az EU intelligens, fenntartható és befogadó gazdasággá való változtatása, amely magas szintű foglalkoztatást, termelékenységet és társadalmi kohéziót szolgáltat.” (Európa, 2020)
6
Az EU előtt álló verseny jellege
Diplomások százalékos aránya, 2007 (25-34 éves, %) Összes felsőoktatási ráfordítás, 2008 (GDP %-ában) - állami finanszírozás - magánfinanszírozás
EU19
USA
Japán
32
42
55
DélKorea 58
1,3
3,1
1,5
2,5
1,1 0,2
1,0 2,1
0,5 1,0
0,6 1,9
Az EU27 a főbb versenytársaihoz képest jelentős lemaradásban van a felsőoktatás finanszírozását, és különösképpen magánfinanszírozását illetően. Forrás: Education at a glance 2010
7
Főbb következtetések a humántőkét illetően - A humántőke a növekedés kulcstényezője. - A felsőoktatás a humántőke legjelentősebb előállítója. - A felsőoktatásba való elégtelen befektetés megteremti annak kockázatát, hogy Európa nem fog tudni hatékonyan versengeni az oktatást és képzést jobban finanszírozó országokkal. - Az EU-n belül komoly ellentmondást tapasztalunk a meghirdetett szakpolitikák és a felsőoktatás finanszírozási gyakorlatai között.
8
Oktatáspolitikai vonatkozások
9
Stratégiai célkitűzések a felsőoktatásban - A minőség magas legyen - A felsőoktatáshoz való hozzáférés legyen nyitott mindenki számára, akinek megvan a képessége és a szándéka a részvételre, függetlenül - a családi háttértől, a jövedelemtől, a gazdagságtól és a lakhelytől. - „Az országok nem engedhetik meg maguknak a tehetségek pazarlását.” Ez a célkitűzés értékítéletként védhető; de hatékonysági okokból is fontos.
- Méret: legyen elég nagy, hogy megfeleljen az igényeknek
10
Tömeges felsőoktatás és minőségi aggodalmak Gyakoriság 6% 30% 70% 100%
50
200
IQ nagyobb részvétel = alacsonyabb minőség?
11
A minőség jelentése Sok, néha ellentmondó követelmény: -
Hagyományos elitizálás, „exkluzív klub” Kultúra Széleskörű kontra szakosodott szakmai készségek Elmélet kontra gyakorlat
A szolgáltatás minőségének definíciója: „Kiváló szolgáltatás nyújtása az érintettek elvárásaihoz viszonyítva.”
Érintettek? - Egyének - Munkaadók, gazdaság - Társadalom
12
ÁLTALÁNOS TÉVHIT: A gondatlan megfigyelők tévesen azt hiszik, hogy a tömeges felsőoktatás és hozzáférés belső ellentmondásban van a minőséggel.
A VALÓSÁGBAN: A tömeges felsőoktatás rendszerében a magas minőség a megkívánt stratégia. Mi több, egy kisméretű rendszer nem lehet magas minőségű a dolog természetéből fakadóan, mivel nem tudja teljesíteni az érintettek alapvető elvárásait, valamint a társadalom és a gazdaság szükségleteit.
13
Hogyan értékelhető a felsőoktatási ágazat átfogó teljesítménye? A megfelelő mutatók például: - a részvételi arány (EU27: 29%) - a diplomás jövedelemprémium (EU27: 50-100%-ös többlet) - a diplomás munkanélküliség (EU27: 5%, szemben a nem diplomás 10%-kal)
14
Az észlelt minőségromlás valódi oka Az alulfinanszírozott bővülés kora: - a részvételi arány 5-8%-ról 20-50%-ra nőtt, miközben - a felsőoktatás finanszírozása nem változott jelentősen reálértékben, tehát az egy főre jutó finanszírozás drasztikusan csökkent.
A helyes diagnózis: A nagyobb részvétel önmagában nem rontja a minőséget, de minőségi problémák felmerülhetnek, ha a finanszírozás nem tart lépést a hallgatók létszámával.
15
A hozzáférési probléma - Az egészségügyi ellátás vagy a kötelező iskolai oktatás állami finanszírozásának helyzete más, mivel mindenki igénybe veszi azokat. A felsőoktatás pontosan azért más, mert a részvétel választás kérdése. - Az Egyesült Királyságban 2002-ben, amikor nem volt tandíj a szegény háttérrel rendelkezők számára, akkor a szellemi foglalkozású szülők gyermekeinek 81%-a ment egyetemre, míg a fizikai dolgozói háttérrel rendelkezőknek 15%-a (UK Education and Skills Select Committee, 2002, p. 19). - Tehát a szegényebbek adóiból fizetik azoknak a diplomáit, akik nagyrészt tehetősebb háttérből származnak, és ők maguk átlagban tehetősebbek lesznek.
16
A részvétel korlátai A felsőoktatásban való részvétel kudarca sokkal kevésbé 18+ probléma, mint inkább 0-18 probléma, amely gyakran a korai gyermekkorban gyökerezik. A részvételnek két stratégiai korlátja van: - Korábbi teljesítmény korlátja (a 0-18 probléma): - Az egyén iskolai teljesítményének szerepe kimagasló a részvétel egyetlen legfontosabb meghatározójaként. - Az alacsonyabb szociális-gazdasági hátterű tanulóknak alacsonyabbak az iskolai teljesítményeik. Ha valaki jó gimnáziumi érettségi jegyeket kap, a felsőoktatásban való részvétel problémája nagyrészt megoldódik.
- Likviditási korlátok (a 18+ probléma): - A hallgatók általában szegények, ezért segítség nélkül csak a tehetős szülőkkel rendelkező fiatalok engedhetnék meg maguknak azt, hogy egyetemre járjanak. - Bizonyított azonban, hogy a hallgatók döntő többsége számára a jól megtervezett hitelek éppolyan hatékonyak a likviditási korlátok leküzdésében, mint az adományok.
17
0-18 hozzáférési politikák Korai fejlesztés - Elegendő bizonyíték van a kora gyermekkori fejlesztés hatalmas jelentőségére. - A részvétel bővítésének központi eleme az egyetem előtti oktatás erősítése az óvodától kezdődően.
Az iskolai teljesítmény javítása A törekvések fokozása Tájékoztatás - Egy sor szakpolitika foglalkozik a tájékoztatással és a törekvésekkel egyaránt: a tanulók mentorálása egyetemi hallgatók által, nyílt napok, szombati iskolák, nyári iskolák, téli iskolák és hasonlók. - Az ilyen tevékenységek fő célja az, hogy megszüntesse az egyetem misztifikálását, és olyan információforrásokat adjon a tanulóknak, amelyek mérvadók (egyetemi tanárok) és a fiatalok számára hihetők (hallgatói mentorok).
Hiányosságok kezelése (pl. Arany János program)
18
Költségvetési korlát - Vasúti szerencsétlenséghez hasonló ütközés áll fenn - a nagy, jó minőségű, több erőforrást igénylő felsőoktatás technológiai ösztönzése és - az állami finanszírozás korlátai között, amelyek - a lakosság elöregedéséből - az orvostudomány fejlődéséből - a fokozott globális versenyből (adócsökkentés) fakadnak. - Ezek a korlátok már a jelenlegi gazdasági válság előtt is léteztek; a válság nem szül új problémát, hanem egy régit súlyosbít - Központi következtetés: az állami finanszírozást ki kell egészíteni magánfinanszírozással. - Ez nem ideológiai következtetés.
19
A magánfinanszírozás szükségessége - A magánfinanszírozás lehetséges forrásai (a) (b) (c) (d) (e) (f)
Családi erőforrások – hátrányos a hozzáférést illetően A hallgató tanulás mellett szerzett jövedelme – a tanulás rovására Munkaadók – gyenge ösztönzők egy olyan világban, ahol nagyfokú a munkaerő mobilitása Oktatási intézmények vállalkozói tevékenységei – könnyen túlbecsülhetők Adományok – könnyen túlbecsülhetők A hallgató jövőbeli jövedelme, vagyis hitelek
- Mindezen okokból az (f) áll a középpontban. Csak a jól megtervezett diákhitelek lehetnek (i) nagyszabásúak és (ii) méltányosak.
20
A jól megtervezett diákhitel-rendszer alapvető jellemzői -
A jövedelemtől függő törlesztés Elég nagy ahhoz, hogy fedezze a tandíjakat és a megélhetési költségeket Általános hozzáférés Önfenntartó működés Alkalmas a magánfinanszírozásra
21
Központi munkaerő-tervezés - A legtöbb országban a felsőoktatás nagymértékben központilag tervezett. - A technológiai változás az egyetemek és a hallgatók számának növekedéséhez, valamint a tantárgyak sokkal nagyobb változatosságához vezetett. - Nem hatékony különböző profilú és különböző minőségű egyetemeket finanszírozni ugyanazon elveket követve. - Elvileg a megkülönböztető finanszírozás megvalósítható volna egy mindentudó központi partner által, de a probléma túlságosan összetett ahhoz, hogy teljes mértékben támaszkodni lehessen erre a mechanizmusra.
22
A felsőoktatási ágazat sokszínűsége „Európa szellemi tőkéjének mozgósításához és a gazdaság és a társadalom javára fordításához az eddiginél sokkal nagyobb sokféleségre van szükség a célcsoportok, tanítási módok, felvételi és elbocsátási pontok, a tanrendben helyet kapó tudományok és kompetenciák keveréke stb. terén. A kiemelkedő minőség csak olyan területen jöhet létre, amelyet egészében áthat a „kiválóság kultúrája”. A kiválóság soha nem tartós vívmány: mindig újabb és újabb kihívásokkal kell szembenéznie. Ritka esetekben érvényesülhet egész egyetemek vonatkozásában is, de gyakrabban csak egyes karok vagy intézményen, illetve hálózaton belüli csoportok jellemzője.” (Az Európai Bizottság "Európa szellemi tőkéjének mozgósítása: tegyük lehetővé az egyetemek teljes körű hozzájárulását a lisszaboni stratégiához!" című közleménye, 2005)
23
Az egyének választása - Az egyéni választások hatékonysága azon alapul, hogy a) a fogyasztók milyen jól tájékozottak b) milyen olcsón és hatékonyan javítható a tájékoztatás c) mennyire tudják a fogyasztók megérteni a rendelkezésre álló információkat d) milyen alacsony a rossz választás költsége e) mennyire sokszínűek a fogyasztói ízlések
- A felsőoktatás esetében ezek a feltételek széles körben fennállnak. Ezért a hallgatók képesek lehetnek olyan választásokra, amelyek megfelelnek saját és a gazdaság igényeinek. - Van egy lényeges kivétel: a szegényebb háttérrel rendelkezők kevésbé tájékozottak és motiváltak lehetnek. - Állami beavatkozásra van szükség.
24
Az állam szerepe a felsőoktatásban -
Az információk terjesztése, hogy segítsenek a hallgatóknak jó döntéseket hozni Minőségellenőrzés és a fogyasztók védelme 0-18 hozzáférési politikák Beavatkozások - a nemzetgazdasági stratégia, - szélesebb körű szociális juttatások - és más érdekek kedvéért, amelyeket a piac nem vesz figyelembe.
- A diákhitel-rendszer megvalósítása
25
Fő következtetések - A humántőke és különösen a felsőoktatás alapvetően meghatározza a hosszú távú perspektívákat - Célkitűzések: Méret, Minőség és Hozzáférés együtt! - Stratégia: -
információk terjesztése minőségbiztosítás 0-18 hozzáférési politikák állami beavatkozások, ahol szükséges diákhitel
26
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
27
