Babeş – Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar Kommunikáció szak, III. év
A belső kommunikáció szerepe a romániai magyar politikai szervezetek arculatának kialakításában
Témavezető tanár: Zörgő Noémi
Készítette: Bőti Mária
Kolozsvár 2009
Tartalomjegyzék
Bevezetés 1. A szervezet meghatározása....................................................................................... 4 2. Kommunikáció a szervezetben.................................................................................. 5 2.1. Külső public relations tevékenység........................................................................ 6 2.2. Belső public relations tevékenység ........................................................................ 6 3. Az imázs fogalma........................................................................................................ 8 3.1. Imázstípusok............................................................................................................ 9 3.2. A szervezeti imázs....................................................................................................10 3.3. Az imázs kialakulásának módja szerinti csoportosítás....................................... 12 3.3.1. Spontán keletkezett imázs................................................................................... 12 3.3.2. Tudatosan kialakított imázs................................................................................ 12 4. A szervezeti arculat.................................................................................................... 12 5. Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szilágy Megyei Szervezetéről.............. 15 5.1. A szervezet alapelvei és célkitűzései...................................................................... 15 5.2. A Megyei szervezet felépítése................................................................................. 16 5.2.1. A Megyei Szervezet intézményrendszere és döntéshozó szervei..................... 16 5.2.2. A Megyei Szervezet felépítésének strukturálása............................................... 19 5.3. A helyi szervezetek felépítése................................................................................. 20 5. 3. 1. A helyi szervezetek döntéshozó szervei alárendeltségi sorrendben............... 20 5.3.2. A Helyi Szervezet felépítésének strukturálása.................................................. 22 6. A szervezet imázsákialakításának tényezői............................................................. 22
6.1. A Szilágy Megyei RMDSZ imázsa......................................................................... 24 Összegzés………………………………………………………………………………. 26
2
Bevezetés
Születésünktől fogva tudunk valamiféleképpen kommunikálni, ennek segítségével fejezzük ki érzelmeinket és ezáltal közlünk információkat. Ha szétnézzünk a szűkebb vagy tágabb környezetünkben, akkor azt észleljük, hogy folyamatosan üzeneteket kapunk és küldünk egymásnak, nem lehet nem kommunikálni.1 Az emberek közötti kommunikáció, tehát a gondolatok, érzelmek, vélemények átadása, de az üzenet tartalma mellett, fontos odafigyelnünk arra is, hogy milyen formában közöljük mondanivalónkat. Ebből következik, hogy alapvetően kétféle rendszert különböztetünk meg: az egyik a verbális kommunikáció, a másik pedig a non-verbális kommunikáció. De nem csak több ember beszélgetését nevezzük kommunikációnak, valamely intézmény vagy szervezet is kommunikálhat egymással, illetve egyének és szervezetek között is létrejöhet egyfajta kapcsolat, amely szintén a kommunikáció segítségével valósul meg. Hogy miért van szükség a szervezeteknek kommunikációra, és milyen szerepet játszik ez a szervezet életében? Hogyan ismerteti a társadalom tagjaival azokat az érdekeket, amelyeket képvisel? És melyek azok a tényezők, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a társadalom tagjai pozitív képet alakítsanak ki a szervezetről? Hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk, meg kell vizsgálnunk, hogy milyen szerepet játszik a kommunikáció a szervezetek arculatának kialakításában. Ez az a téma amit vizsgálni szeretnék, ehhez viszont szükséges egy létező szervezetet megfigyelni. Tekintettel arra, hogy kommunikációról van szó, egy olyan szervezetet kell találni, amelyik kommunikáció nélkül még csak nem is létezne, a társadalom számára ismeretlen lenne. A kutatás tárgya egy olyan érdekvédelmi szervezet, amelyik a politikában is szerepet vállal, pontosabban meghatározva a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szilágy Megyei szervezetéről van szó. Bővebben kifejtve egy megyei központi szervezettől kiindulva, ami a Zilahi RMDSZ lenne, vizsgálni azt, hogy hogyan kommunikál az alatta 1
http://www.borsod-kozoktatas.hu/egyebinfo/diak_web/tudo/kommu.html - 2009.03.27
3
lévő kisebb, adott esetben Szilágysomlyón és környékén található szervezetekkel, a szervezeten belül, hogyan kommunikálnak egymás között az emberek, illetve milyen a kommunikáció kifele, a társadalom tagjai felé. Egy politikai szervezet estében a kedvező vagyis pozitív vélemény kialakítása érdekében, fontos az, hogy jól működjön a kommunikáció. Hogy melyek azok a tényezők, amelyek hozzájárulnak a sikeres kommunikációhoz?
Hogyan alakítható ki ezáltal a
szervezet arculata? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására vállalkozik a dolgozat.
1. A szervezet meghatározása
A szervezetek évezredek óta velünk vannak, a szervezetek kommunikációjának modern elméletei azonban a 19. század végén a 20. század elején jelentek meg, ekkor jöttek létre a nagy európai és amerikai iparvállalatok. Szervezeti modellt csupán az állami, hivatali gépezet, a katonai szervezetek, és az egyházi szervezetek, mint például a római katolikus egyház kínált, ezek mindegyike meglehetősen hierarchikus volt.2 Manapság több millió szervezet létezik világszerte.3 Az elmúlt évek során számos eltérő szervezetmodellt dolgoztak ki és próbáltak ki a gyakorlatban. A szervezettípusokat és azok részeit a következő dimenziók mentén írhatjuk le: -
Hierarchia: hogyan fejeződnek ki a hatalmi viszonyok
-
Funkció: a szervezet és a szervezeti egységek elsődleges feladatai
-
Termék: a szervezetek és a szervezeti egységek által létrehozott javak
-
Hely: a szervezeti egységek földrajzi elhelyezkedése.
A négy dimenzió természetesen egymással kölcsönhatásban vannak, illetve mindegyiket még két változó befolyásolja: a szervezet mérete és időbeli változása. Mint kiderült az emberek szervezeteket hoznak létre különböző társadalmi, politikai, kulturális, gazdasági és egyéb funkciók ellátására.4 Két vagy több személy alkot egy szervezetet, ők tudatosan dolgoznak együtt bizonyos jelentős feladatok megoldásán.
2
Karl Erik Rosengren, 2008, 134-136.
3
Uo. 141. Nyárádi Gábor, Szeles Péter, 2005, 11.
4
4
Tehát a szervezet egymással kölcsönös viszonyban lévő csoportok hálózata, amelyek emberi tevékenységek segítsége által működhetnek. Edgar H. Schein szerint: „A szervezet több személy tevékenységének ésszerű koordinációja valamely közös, kinyilvánított szándék vagy cél megvalósítására a munkamegosztás és a tevékenységi körök megosztása, a tekintély és a felelősség hierarchiája alapján.”5 Egy szervezet a környezetével kialakított viszonyával is befolyásolhatja eredményességét, nem csak a szervezeten belüli tevékenységek elvégzése során. Hiszen köztudott, hogy ha azokban az erőfeszítésekben, amelyeket a szervezet azért tesz, hogy megvalósítsa céljait, a környezete is támogatja, akkor sokkal könnyebben, kevesebb költséggel sikerülhet teljesítenie azt. Tehát a szervezet nyitott rendszer, környezetével többirányú kapcsolatban van. A szervezet egészének input és output folyamataiban, egyes elemeinek és a környezetnek közvetlen
összefüggéseiben,
a
szervezeti
tevékenységet
megvalósító
emberi
magatartásoknak a környezettel való összefüggéseiben realizálódnak.6
2. Kommunikáció a szervezetben
Mindezek mellett a társadalmat is felfoghatjuk egyfajta kommunikációs rendszernek, hiszen nemcsak az emberek egymás közötti kommunikációjáról beszélhetünk, hanem a társadalmi élet feltételeihez tartozik az egyének és az egyes szervezetek közötti kölcsönhatás, kapcsolat, amely nyilvánvalóan a kommunikációra támaszkodik, illetve feltételezi a társadalomban zajló kommunikációs folyamatokat. Az egyre növekvő társadalomban a szervezeteknek a nyilvánosság elé kell tárniuk azokat az értékeket, amiket ők képviselnek, ezáltal lesz ismert a szervezet. Ez az első kiindulópont, amely azt bizonyítja, hogy a szervezeteknek szükségük van kommunikációra.
5 6
Nyárádi Gábor, Szeles Péter, 2005, 11. http://www.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=957&Itemid=220 - 2009.04.25.
5
Ahhoz, hogy ez a kommunikáció sikereket érjen el fontos az, hogy érthető, igaz, őszinte és hiteles legyen a társadalom felé kibocsátott üzenet. A public relations7 tevékenységeknek kell gondoskodniuk arról, hogy az érintett személyek, csoportok a szervezetről illetve annak képviselőiről hiteles és megbízható képet alakítsanak ki. Ennek következtében a public relation két nagy szakterületre oszlik: az első a szervezeten kívüli környezettel való kapcsolattartás és ezek ápolása, a második pedig a szervezeten belüli kapcsolattartás és szervezés. Így tehát megkülönböztetünk: külső-pr és belső-pr tevékenységet. 2.1. Külső public relations tevékenység A public relations tevékenység a szervezet külső környezetével foglalkozik, azzal, amelyikben a szervezet él, amelyben tevékenykedik, megpróbálja a nyilvánosság elé tárni azokat az értékeket, célokat amelyeket ő képvisel. Hogyan sikerülhet ez? Először is átláthatóvá kell tenni az intézmény azon céljait, amit public relations tevékenységek segítségével próbál megvalósítani. Ugyanakkor az intézmény belső struktúráját is nyilvánosság elé kell tárni, vagyis azokat a képeket amelyeket a szervezet önmagáról alkot. Ez a szervezet hírnevének tudatos építését jelenti, megkülönböztetve azt a márkakép és a céget vezető személy hírnevének formálásától. Azt, hogy mennyire lesznek eredményesek ezek a tevékenységek, később a környezet visszajelzése által tudhatjuk meg. Ez
határozza
meg
a
szervezet
tevékenységének
sokszínűségét,
kompetenciáját, viszont ahhoz, hogy a társadalom tagjai megismerjék ezeket a struktúrákat, célokat és érdekeket szükség van különböző tevékenységi területek felhasználására. Ide tartoznak a reklámok, a közvetlen, interperszonális kommunikáció, illetve a menedzsmet kommunikációja. Így sikerülhet tudatosan felépíteni a szervezet arculatát, jó hírnevét, illetve kialakítani a cégfilozófiát.
2.2. Belső public relations tevékenység A
külső
kommunikáció
hitelességéhez
hozzájárul
a
szervezet
belső
kommunikációja is. A szervezeten belüli kommunikáció nem kizárólag magáról a cégről
7
Jelentése: ügyféllel való kapcsolattartás, Rövidítése: PR
6
szól, valójában ennél többről van szó: a kommunikáló vállalat hiteléről, hírnevének objektív alapjáról, megítéléséről. Mindezek mellett fontos az is, hogy a szervezeten belül dolgozó személyek is tisztába legyenek a szervezet célkitűzéseivel, illetve azzal, hogy mi az ő feladatuk a szervezeten belül. Egy jól kommunikáló szervezet a dolgozóknak nem csak feladatokat osztogat, hanem a miértekre is választ ad. Hisz köztudott, hogy egy szervezet bármit sugározhat a környezete felé, de ha ezt a dolgozók nem erősítik meg akkor elveszti hitelességét.8 Hasonló a helyzet a politikai szervezetek esetében is, de talán egy kicsit mégis más, ebben az esetben sokkal jobban oda kell figyelni arra, hogy hogyan működik a kommunikáció a szervezeten belül, a szervezetek között, illetve a társadalom tagjaival. A belső public relations tevékenység ezekkel a kommunikációs kapcsolatok szervezésével foglalkozik, amelyek segítségével kialakítható a szervezet arculata, a vállalati kultúra. A kommunikációs szakemberek a szervezet vezetőinek és a szervezeten belül dolgozó személyeknek segít abban, hogy a jó kommunikációs képességeket elsajátítsák, így lesz hiteles a társadalom felé kibocsátott üzenet. Hiszen ahhoz, hogy a célközönség felé közvetített üzenet hatékony és figyelemfelkeltő legyen, jól kell tudni kommunikálni. Ezzel megnövekedhet a kommunikáció eredményessége, vagyis sikerülhet jól átadni a megfogalmazott üzenetet. Amint már említettem a szervezeten belül dolgozó személyeknek is jó kommunikációs készségekkel kell rendelkezniük: ez az egyik alapfeltétele annak, hogy a munkahelyen sikereket érhessenek el, ha jól tudnak kapcsolatot teremteni az ügyfelekkel, kollégákkal és felettesekkel egyaránt, ez hozzájárul ahhoz, hogy megteremtsék a jó munkahelyi viszonyokat. A mindennapi élet különböző helyzeteiben bármilyen szervezethez tartozó embereknek kommunikálni kell, szóban vagy írásban, személyesen, telefonon vagy emailen keresztül, vagy esetleg levélben.9 Vannak olyan esetek is, amikor nem mindig ugyanazt kommunikálják kifele a társadalomnak vagy adott esetben a szavazópolgároknak, ami a szervezeten belül történik. Viszont annak érdekében, hogy az emberekben kialakult kép a szervezetről ne változón
8 9
Nyárádi Gábor, Szeles Péter, 2005, 11-16. http://www.workania.hu/cms/karrier/kommunikacios-keszsegek/?cms_id=41498 - 2009.03.22.
7
meg, ne következzen be imázstörés,10 szükséges az, hogy szervezeten belül és a szervezeten kívül is jól működjön a kommunikáció. A fent említett tények alapján megállapítható, hogy a szervezeti imázs és arculat kialakulásához, hozzájárul a szervezeten belül illetve a szervezeten kívül történő kommunikáció. E két tényezőnek hatékonyan kell együttműködnie annak érdekében, hogy megelőzhetővé váljon a hamis kép kialakulása a szervezetről. A szervezeteknek önálló, egyedi imázsal és arculattal kell rendelkezniük a nyilvánosság vagyis a szavazópolgárok tudatában, és ha sikerül pozitív képet kialakítani az emberekben a szervezetről, akkor az imázs és az arculat akár hosszú időn át is képes állandó maradni.
3. Az imázs fogalma
Magyar M. Kasmír11 megfogalmazásában az imázs: „Elképzelés vagy vélemény, amely az emberekben objektív vagy szubjektív benyomások alapján kialakul. Amit az emberek gondolnak, éreznek, hisznek és érzékelnek cégről, termékről, (személyről – a Szerző kiegészítése) és márkáról.”12 Valójában tehát az imázs három tényezőből áll: szavakból, tettekből, és fizikai jelenlétből. Ha ezeket a dolgokat sikerül megértenünk, akkor meg tudjuk állapítani, hogy a szervezet milyen nyílt és rejtett üzenetet továbbít környezete felé. Az üzenetet befogadó személyhez eljutott információ szelektálásában és befogadásában döntő szerepet játszanak az értelmi és érzelmi hozzáállások. Az imázs tehát azon benyomások és kialakult képek összességét jelenti, ami egy bizonyos emberben, vagy csoportban az adott szervezetről kialakul. Reinhold Bergler az imázst egy fiókos szekrényhez hasonlítja.13 Ezt úgy kell elképzelni, hogy az ember fejében már a megszületés pillanatában, van egy nagy üres fiókos szekrény és ezeket élete során folyamatosan feltölti tartalommal. Egy bizonyos dologról kialakított képet elhelyez egy üres fiókban, felcímkézve. Ha viszont ugyanarról a
10
Jelentősége: Ha szervezet nem ugyanaz kommunikálja kifele a társadalom fele, ami a szervezeten belül történik, akkor következik be imázstörés. 11 Magyar M. Kasimír: A marketing a jövő! In. Nyárádi Gábor, Szeles Péter, 2005. 12 Nyárádi Gábor, Szeles Péter, 2005, 241. 13 Nyárádi Gábor, Szeles Péter, 2005, 235.
8
dologról új információkat hall, akkor a régit lecseréli az újra és azt a friss infórációt helyezi el a fiókba. Levonva a következtetést a kialakított kép, az imázs tartalma életünk során folyamatosan változik. Viszont, ha egy imázs igazán jól meg van tervezve, akkor a kialakult kép hosszú időn keresztül fenntartható és nagyon nehezen változik meg. Leggyakrabban a média segítségével próbálnak valamilyen hatást gyakorolni az emberekre, az esetek többségében az imázs formálódását ezen keresztül lehet elérni. De nem csak, hiszen jelentős befolyásolási tényező mások véleménye. Az emberek adott esetben hajlamosak arra, hogy közvetlen környezetükből származó személyek véleményét elfogadják és nagyobb hitelességet tulajdonítsanak annak, mint a médiában elhangzott tényeknek. Legerősebb benyomást viszont saját tapasztalataink, élményeink alakítják ki, ha egy bizonyos dolgot saját magunk tapasztalunk, akkor az így kialakított véleményt más eszközökkel nagyon nehéz megváltoztatni. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a tudatunkban kialakult képek, nagyon sokfélék lehetnek, akkor többfajta imázsról is beszélhetünk. A szakirodalom, a gazdasági, társadalmi, politikai reálfolyamatok szempontjából, a következő imázsfajtákat különbözteti meg: termék vagy szolgáltatásimázs, márkakép vagy védjegyimázs, vállalat vagy szervezetimázs, valamint személy, szakember vagy vezetőimázs.
3.1. Imázstípusok
Termékimázs vagy szolgáltatás imázs: egy bizonyos terméket a többi termékkel együtt ítélik meg, azáltal, hogy valamilyen tulajdonságuk alapján összehasonlítják őket, ezért az egyik termék imázsa befolyásolhatja a másik megítélését is (negatív vagy pozitív irányban). Ilyen lehet például az ár vagy a minőség.14 Ha egy termékimázsról pozitívan vélekednek, akkor hasonlóan kedvező vélemény kell kialakuljon a szervezetről is. Hiszen ezek állandó kölcsönhatásban vannak egymással,
14
http://intezmenyikommunikator.blog.hu/2008/12/11/az_image_image_tipusok_image_es_identitas_osszefuggese - 2009.04.26.
9
alakítják egymást és egyikük változása a többit is kedvező vagy kedvezőtlen irányba befolyásolja, változtatja.15 Márkakép vagy védjegyimázs: márkakép, azon információk összessége, amelyek egy bizonyos márkára vonatkozóan kialakultak az emberekben. Ez általában a reklámok által vagy a saját tapasztalat révén jelenik meg. A márka többletet ad a terméknek a fogyasztók ezáltal magasabb értékűnek becsülik, itt már nem csupán egy termékről beszélünk, hanem egy adott konkrét áruról, amelynek már neve is van, és ez által beazonosíthatóvá válik. A márkakép tulajdonképpen nem más mint a termékkép objektiválása. Személy, szakember vagy vezetőimázs: nem más mint a szervezet vezetőinek és meghatározott szakembereinek személyes aktivitásai, ez is nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy hogyan vélekednek egy adott szervezetről. Tehát egy közismert vállalati vezető szervezetét is minősíti szerepléseivel. Ezért fontos az, hogy jó kommunikációs képességekkel rendelkezzenek, azok a személyek akik vállalják, hogy a nyilvánosság előtt képviselik a szervezetet.16 Vállalat vagy szervezetimázs: a fogyasztóban kialakult imázst a szervezet minden tevékenysége, intézkedése, megnyilvánulása befolyásolja. A szervezet imázsát több tényező is meghatározza, amelyek a következő részben bővebben kifejtésre kerülnek.17 3.2. A szervezeti imázs A szervezet minden tevékenységével hozzájárul az imázs kialakulásához, így építi tudatosan a szervezet önálló imázsstratégiáját a fogyasztók tudatában. A vállalatról kialakult képet több tényező is befolyásolja, ezek a következők:18 a. A vállalat/szervezet filozófiája: a szervezet missziója és jövőképe, amely a vezetés által tudatosan kialakított eszmerendszer, és ez kiterjed a szervezet összes tevékenységre. A szervezet tagjainak munkavégzési folyamatában nyilvánul meg, vagyis abban, ahogy a szervezetet képviselik, ez hatással van környezetére is. b. A
vállalat/szervezet
műszaki-tudományos
potenciál
tudatosítása:
ezen
tevékenységek során a szervezet kommunikációs fejlődésére fektetik a hangsúlyt,
15
Nyárádi Gábor, Szeles Péter, 2005, 244. Nyárádi Gábor, Szeles Péter, 2005, 254-255. 17 http://intezmenyikommunikator.blog.hu/2008/12/11/az_image_image_tipusok_image_es_identitas_osszefuggese -2009.04.26. 18 Szeles Péter, 2004, 1-4. 16
10
hiszen bizonyított tények alapján mondhatjuk azt, hogy ha egy vállalat ezeket a feladatokat elhanyagolja, akkor a társadalom szemében ismeretlené válik és egy elavult vállalat képzetét kelti. c. A vállalat/szervezet alaptevékenysége és piaci (marketing) stratégiája: a célirányos működés vezérfonala, vagyis az amit a szervezet tesz és az ezt irányító piaci stratégia, ide tartozik a külső és belső kommunikáció, amelyek együttesével tudatosan alakítják ki és formálják a szervezet imázsát. d. A vállalati/szervezeti kultúra: a szervezet identitásának markáns eleme, illetve szokások, rítusok amelyek hosszú időn keresztül alakulnak ki a szervezeten belül dolgozó személyek egymás közötti kommunikációs folyamatában, ez a
belső
kommunikáció is hozzájárul a szervezet jó hírnevének terjesztéséhez. e. A vállalat/szervezet struktúrája, illetve strukturális felépítése: a szervezeten belüli munkavégzés irányítása és kommunikációs rendszer kialakítása, amelyek meghatározzák az alaptevékenységek elvégzését. Csak a jól megszervezett munkamegosztás segítségével érhetik el a szervezetek céljaikat. f. A vállalat imázs- és márkapolitikája: ennek része a szervezet neve is, viszont ezek a tényezők a szervezet arculatának designrendszerét is érintik. g. A vállalat/szervezet stílusa: Reinhold Bergler szerint – „egy szervezet látható, tapasztalható és megismerhető magatartását értjük”19. A szervezet stílusának megismerése tetteiben, alaptevékenységeiben és kommunikációjában nyilvánul meg, vagyis abban, ahogy cselekszik, ahogy reagál dolgokra, ahogyan viszonyul dolgokhoz illetve ahogyan ezekről kommunikál. h. A vállalat/szervezet kommunikációpolitikája: a szervezet minden megnyilvánulása esetében az imázs formálásához járul hozzá, illetve a kommunikációs tevékenységeket is átfogja, tehát ha, hogy egy szervezetről jó vagy rossz véleménnyel vannak, ahhoz nem csak a szakemberek járulnak hozzá, hanem leginkább a szervezet vezetői, és a szervezeten belül dolgozó személyek.
19
Reinhold Bergler, Götting, 1963, 87.
11
3.3. Az imázs kialakulásának módja szerinti csoportosítás
Annak függvényében, hogy a célcsoport tudatában kialakult kép a szervezetről honnan származik, hogyan jött létre, megkülönböztetünk spontán keletkezett és tudatosan kialakított imázst.20
3.3.1. Spontán keletkezett imázs
Egyaránt vonatkozhat termékre, márkára, személyre és vállalatra is. A spontán keletkezett imázs legtöbbször véletlenszerűen kapott információk alapján alakulnak ki a fogyasztók, szavazópolgárok tudatában, nem közvetlenül hanem másodlagos forrásokból merített információ, ez akár káros hatással is lehet az alanyra, hiszen csonka hiányos információkat hordoz a spontán kialakult imázs.
3.3.2. Tudatosan kialakított imázs
Tervszerűen, tudatosan mindegyik imázstípust építhetjük, az egyén saját imázsát (self image), a termék, a szervezet saját imázsát is. A hangsúly a tudatosan kialakított, a célkitűzésekre és következtetésekre épített imázstípusokon van, ezek építésének eszközei megegyeznek a marketing eszköztárával. Az emberek tudatában, emlékezetükben általánosítható sémák raktározódnak le, amelyek megfelelő inger hatására ismét felhasználhatóvá válnak.
4. A szervezeti arculat
A “szervezeti identitás” modernebb kialakulási formája az 1930-as és 1940-es évekre tehető, viszont már egy bizonyos formája azóta létezik, mióta az árucikkek forgalmazói elkezdtek jelzéseket és betűképeket használni márkáik majd később cégük azonosítására.
20
Nyárádi Gábor, Szeles Péter, 2005, 243.
12
Az 1960-as években kezdett el kialakulni egy új felfogás, amikor egy New York-i design – szakértő Walter Margulies először használta tudatosan a „a corporate identity”
21
kifejezést. Uwe Goettsche szerint a vállalati/szervezeti arculat (corporate identity) fogalmát a következőképpen határozhatjuk meg: “A CI a vállalaton belül olyan stratégiai irányítást és ennek megfelelő cselekvési tervet, olyan intézkedések összességét jelenti, amely, összehangolva a vállalat/szervezet osztályainak, részlegeinek és csoportjainak tevékenységét, a cég/szervezet belső és külső minősítésének, értékelésének, megítélésének és hírnevének sikeres és meghatározott tartalmú, tervszerű alakítását, építését célozza.”22 Tehát a szervezeti arculaton egy vállalat befelé és kifelé irányuló önábrázolását és magatartását, megnyilvánulásainak megtervezett, tudatosan és folyamatosan használt összességét értjük. A vállalati magatartás, a vállalati megjelenés és kommunikáció kitüntetett jelentőségű kombinációja, amelyben megjelenik a vállalat személyisége és saját magáról alkotott és közölni kívánt képe. Egy vállalati arculat, azonosításként és megkülönböztető jelként szolgál, illetve minősíti a szervezetet, gazdaságos és a szolgáltatás minőségének meghatározója.23 A vállalati identitás voltaképpen a következő jellemzők logikai sorrendjéből áll, a belső közönségcsoportoknak a szervezetről és környezetbe való szerepléséről alkotott képe. Illetve a szervezet szavakban, tettekben és fizikai jelenlétben megnyilvánuló nyilvános szereplés, és a szervezet felépítésbeli és kulturális jellemzőinek sora, amennyire ezeket a szervezeti populáció ismeri.24 Megpróbálhatjuk matematikai nyelven is értelmezni a szervezeti arculat összetevőinek logikai sorozatát, így a következő eredményeket kapjuk:25
21
A Corporate Identity a szervezet mindazon intézkedéseinek összessége, amely meghatározó a szervezet egészére nézve. A szervezet olyan intézkedéseinek köre, amely mind befelé, mind kifelé az irányító, meghatározó intézkedések összességét jelenti. A szervezetet azonosítja önmagával, illetve megkülönbözteti más szervezetektől. 22
Nyárádi Gábor, Szeles Péter, 2005, 249.
Uwe Goettsche, a Gruner + Johr AG and Co. Hirdetési igazgatójának Budapesten, a Nemzetközi Védjegy Konferenciáján elhangzott előadása alapján. Megjelent: A Corporate Identityszerepéről. Propaganda – Reklám,1982/1.sz., 35. o. 23
http://marketingtetel.wordpress.com/category/arculat-corporate-identity/ - 2009.03.27. Nyárádi Gábor, Szeles Péter, 2005, 270. 25 Uo. 24
13
A = Kép x [(Kom) x (Tev) x (FizJel)] x [(Struk) + (Kult)] 3. ábra: Az arculat képlete 1. Ha az egyes tényezőket egyszerűsítjük, akkor a következő eredményt kapjuk: A = Ké x (Ko TF) x (S + Ku) 4. ábra: Az arculat képlete 2. Az egyes betűk jelentése a következő: A = arculat; Ké = a belső közönségcsoportnak a szervezetről és annak a környezetbe való szerepléséről alkotott képe; x = szorzás műveleti jel, Ko TF = a szervezet szavakban (Ko = Kommunikáció), tettekben (T = Tettek, tevékenységek) és fizikai jelenlétben (F) megnyilvánuló nyilvános szereplés; S + Ku = a szervezet felépítésbeli (S = Strukturális) és kulturális (Ku) jellemzőinek sora. Ezekből az eredményekből az derül ki, hogy a szervezeti arculat nem csupán a vállalat emblémájának és logójának használatából áll, a fenti logikai rendszer azt bizonyítja, hogy szervezet arculata, azt a „képet” jelenti, amelyet a szervezet a környezete felé sugároz. Az arculat tartalmi elemei tehát a következők: minden olyan vállalati aktivitás, illetve mindazok a tényezők, amelyekkel a szervezet tudatosan meghatározza viszonyát a környezetével pl. ön-imazs, szervezeti kultúra, szervezeti struktúra, cégfilozófia, szervezeten belüli légkör, a szervezet alkalmazottainak szavakban, tettekben, fizikai jelenlétben megnyilvánuló nyilvános szereplése. Ezek a szervezetet minősítik és egyedi személyiséggel ruházzák fel azt. Az arculat formai oldala alatt szervezet vizuális azonosítóját értjük, amely fokozza a hovatartozás érzését. Legfőbb szerepük, hogy a vállalati személyiségről nyújtsanak információt, azt kommunikálják, megkülönböztessék más szervezetektől, egyedi felépítést, látványt biztosítsanak. A vizuális elemek megfogalmazhatják a vállalat jellegét, kommunikálhatnak a változásokról, és szerepet játszhatnak a hírnév alakításában is.
Az arculat formai elemei a következők lehetne: a tartalmi elemek által meghatározott vizuális információbázis pl. céglogó, színek, embléma, vállalatot megszemélyesítő
figura,
boríték,
levélpapír,
lakossági
tájékoztatók,
egyenruhák
14
megjelenési arculata, cégtáblák, vállalati betűtípus, tipográfiai rendszer, a termék formai kialakítása, a szlogen formai kialakítása, zenei azonosítok, a kommunikáció vizuális stílusjegyei (fotó, film), illetve egyéb azonosító.26 Az arculat vizuális elemében a legfontosabb szerepet a vállalat emblémája, logórendszere és színvilága tölti be. Az arculat szempontjából a tartalom a meghatározó, ezek felelősek a szervezet image-ért. Az arculatot a szervezet maga tudja kialakítani, míg az image az ennek eredményeként az emberek fejében a vállalatról kialakított kép. Ha a tartalmi és formai oldalak különállóak, akkor ellentmondás keletkezhet közöttük, és ez a szervezet imázsának szétzilálásához vezethet. A formai elemek önmagukban nem menthetik meg a vállalat hírnevét, a tartalmi elemek viszont igen.27
5. Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szilágy Megyei Szervezetéről
5.1. A szervezet alapelvei és célkitűzései
A szervezet neve Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szilágy Megyei Szervezete. Legfőbb célkitűzése a Szilágy megyei magyarság közképviselete és érdekvédelme. Ennek érdekében felvállalja a Szövetség programjának a megvalósítását, saját munkaprogramjának és határozatainak végrehajtását. Tevékenységével elősegíti a helyi szervezetek közötti hatékony kapcsolatrendszer kiépítését és működését, a közösségi örökséget képező erkölcsi, nyelvi, kulturális, történelmi és hagyományőrző értékek, eszmék és elvek megőrzésével és érvényesítésével. Ezen feladatok elvégzése érdekében a Szövetség éves munkaprogramot állít össze. A Megyei Szervezet felvállalja, hogy a megye területén működő más demokratikus erőkkel szövetkezve hozzájáruljon egy szociális biztonságot szavatoló piacgazdaság kialakításához, a helyi önkormányzaton alapuló demokratikus jogállam felépítéséhez.
26 27
http://intezmenyi-kommunikator.blog.hu/tags/v%C3%A1llalati_arculat - 2009.04.25 http://intezmenyi-kommunikator.blog.hu/tags/v%C3%A1llalati_arculat -2009.04.25.
15
Elsődleges célkitűzésének tekinti a nemzetiségek egyéni és közösségi jogait biztosító alkotmányos és törvényes garanciák létrehozását és intézményeinek működését. A szervezet önkormányzati elv alapján működik, a megyei és a helyi vezető testületek kialakításánál és a hatáskörök megállapításánál ezt az elvet tiszteletben kell tartani.
5.2. A Megyei szervezet felépítése
A Megyei Szervezet a tagszervezetek és társult tagok közössége. Társult tagok lehetnek: -
Az RMDSZ országos bejegyzése alapján működő helyi szervezetek
-
A Romániában bejegyzett jogi személyek Szilágy megyei szervezetei
-
Szilágy megyében bejegyzett jogi személyek
5.2.1. A Megyei Szervezet intézményrendszere és döntéshozó szervei
a. Megyei Küldöttgyűlés:
A helyi és a társult szervezetek küldötteiből áll. Hatásköréhez tartozik, hogy megválasztja az MKT tagjait, a létszámának egyharmadát kitevő pótlistát, a Megyei elnököt, az Ellenőrző Bizottságot, az Etikai Bizottságot és a Szabályzat Felügyelő Bizottságot. Illetve jóváhagyja a Megyei Szervezet Alapszabályzatát és annak módosítását, valamint elfogadja a Megyei Szervezet programját.
b. Megyei Képviselők Tanácsa (MKT)
A küldöttgyűlés közötti időszakban a Megyei Szervezet döntéshozó testülete az MKT. Tagjait a megyei tisztújító Küldöttgyűlésen választják meg, 32 képviselő tagból áll, a megyei szervezet parlamenti képviselőiből és szenátoraiból , 17 megyei önkormányzati
16
képviselőből, a társszervezetek és az egyházak küldötteiből és az ifjúsági diákszervezet képviselőiből. Az MKT munkáját az Állandó Bizottság szervezi, amely elnökből, két elnökhelyettesből és két titkárból áll. Az Állandó Bizottságot az elnöke hívja össze, feladata az MKT ülések és a határozatok előkészítése és az ehhez szükséges információáramlás biztosítása. Az MKT feladatköréhez tartozik, hogy határozatok formájában dönt a Megyei Szervezet működéséről, költségvetéséről, a tagdíjakról valamint a területi felosztás módosításáról.
c. Az Ügyvezető Elnökség
Az MKT ülések között az Ügyvezető Elnökség biztosítja a Megyei Szervezet működését, ennek érdekében operatív határozatokat hoz és számon kéri végrehajtásukat. Politikai és érdekvédelmi kérdésekben állásfoglalásokat, nyilatkozatokat, közleményeket, tájékoztatókat bocsáthat ki. Vezeti a titkárság munkáját, biztosítja az Elnökség döntéseihez szükséges információkat. Kapcsolatot tart fenn a társszervezetekkel és más politikai pártok megyei szintű szervezeteivel, illetve külföldi kapcsolatokat teremt és ápol. Biztosítania kell a megfelelő információáramlást szervezeten belül, valamint ellátja a ráruházott feladatokat.
17
Az Ügyvezető Elnökség felépítése:
Ügyvezető Elnök
Ügyvezető Alelnök
Tanügyi
Művelődési
Önkormányzati
Gazdasági szakterületi
Tagok, RMDSZ szervezetének körzeti megbízottai
zilahi
szilágysmlyói
sarmasági
krasznai
zsibói
d. Megyei elnök:
Képviseli a megyei szervezetet a hatóságok és más szerveződések, politikai alakulatok előtt. Ellenőrzi az országos illetve megyei határozatok és döntések végrehajtását, valamint a megyei ügyek vitelét biztosító Ügyvezető Elnökség tevékenységét. Tanácskozási joggal részt vesz különböző üléseken, illetve össze is hívhat ilyen rendkívüli üléseket. Az országos bejegyzésből származó jogköröket és felelőségeket, amelyek a területi szervezet működéséhez szükségesek a Megyei Szervezet Elnöke megbízólevéllel átruházza az Ügyvezető Elnökre, illetve indokolt esetben visszavonhatja. e. A Megyei Operatív Tanács:
18
A Megyei Elnök összehívására ülésezik akkor, ha nem hívható össze rövid határidőn belül az MKT és a felmerült ügyek azonnali döntést igényelnek. Döntéseit később az MKT elé terjeszti megvitatása és jóváhagyása végett. Tagjai az Elnökön és az Ügyvezető Elnökségen kívül, még a parlamenti képviselők megyei tagjai, az MKT ÁB-elnöke, a Megyei Önkormányzati Tanács Elnöke. A Megyei Operatív Tanács ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek az ifjúsági szervezetek egyeztetőtanácsának küldöttei is.
5.2.2. A Megyei Szervezet felépítése strukturálása
Megyei Küldöttgyűlés
Megyei Képviselők Tanácsa
(MKT)
Megyei Operatív Tanács (MOT)
Megyei Elnök
Ügyvezető Elnök
Ügyvezető Elnökség
Ügyvezető Alelnökök
Tagok
19
5. ábra: A Megyei Szervezet döntéshozó szervei
5.3. A helyi szervezetek felépítése
A helyi szervezetek egyéni és kollektív tagokból állnak, társult tagjai lehetnek az országos vagy megyei bejegyzés alapján működő jogi személyek (egyesületek, társaságok) helyi szervezetei, amelyek belső szabályzatuk alapján és saját programjuk szerint működnek. Viszont összhangba kell, hogy legyenek az országos és a megyei RMDSZ szervezet Programjával és Alapszabályzatával. Egyéni tag lehet minden olyan román állampolgár, aki belépési szándékát, írásban benyújtja és egyetért az Alapszabályzattal.28
5.3.1. A helyi szervezetek döntéshozó szervei alárendeltségi sorrendben a következők
a. A közgyűlés:
Hatásköréhez a következő dolgok tartoznak, megválasztja a legalább három tagú elnökséget, a Helyi Képviselők Tanácsát (HKT), az Ellenőrző Bizottságot és az Etikai Bizottságot, illetve a megyei Küldöttgyűlésen résztvevő elektorokat. Meghallgatja és minősíti a jelentéseket.
b. HKT:
A közgyűlésen megválasztott képviselőkből áll. Feladatköréhez tartozik, hogy biztosítja a szervezet működését, támogatja a Megyei Szervezetet célkitűzéseinek megvalósításában, biztosítja a kért adatok összegyűjtését és továbbítását.
28
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szilágy megyei szervezetének alapszabályzata.
20
Különböző tevékenységeket támogat a Szilágy Megyei magyarság körében: gazdasági, kulturális és egyéb fontos eseményeket. E cél érdekében együttműködik társszervezeteivel (EMKE, RMGE, RMPSZ), és munkájukat mindenben segíti. Illetve szoros kapcsolatot tart fenn az egyházakkal, minden olyan tevékenységében, ami a magyarságot érinti támogatja. Ezen kívül testvértelepülési kapcsolatokat tart fent, szorgalmaz és ápol.
c. Az elnökség:
A közgyűlés által megválasztott legkevesebb három tagból áll: elnök, alelnök titkár. Feladatköréhez tartozik, hogy biztosítsa a szervezet operatív ügyintézését a HKT ülések között, tevékenységéről a közgyűlés és a HKT előtt beszámol. Biztosítja a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) és az Ügyvezető Elnökség valamint a helyi szervezet döntéshozó testületei és a tagok közötti kapcsolatot és az információáramoltatást.
d. Az elnök: Ő képviseli a helyi szervezetet és biztosítja az elnökség működését, illetve összehangolja és számon kéri azok tevékenységeit.
21
5.3.2. Helyi Szervezet felépítésének strukturálása:
Közgyűlés
Helyi képviselők Tanácsa (HKT)
Elnökség
Titkár
Elnök
Alelnök
6.ábra: A Helyi Szervezet döntéshozó szervei
A szervezeten belül létezik még Ellenőrző Bizottság és Etikai Bizottság, az előbbi feladatköréhez
tartozik,
hogy
ellenőrizze
a
helyi
szervezet
pénzügyi-gazdasági
tevékenységét évente, erről jegyzőkönyvet készít és bemutatja a HKT- nak. Nagyobb helyi szervezet esetében Etikai Bizottság is választható, a helyi szervezet működési szabályzata szerint.
6. A szervezet imázskialakításának tényezői
Az imázs azon vélemények vagy elképzelések összessége, amely az emberekben objektív vagy szubjektív módon alakul ki. Hogyan történik ez? Úgy, hogy a szervezetek folyamatosan nyílt és rejtett üzeneteket bocsátanak ki környezetüknek. Ennek hatására a
22
befogadó személyben kialakul egy bizonyos vélemény az adott szervezetről, amely szelektálásában döntő szerepet játszanak az érzelmi és értelmi hatások is. Ha részletesebben megvizsgáljuk az RMDSZ Szilágy Megyei Szervezetét, akkor kiderül, hogy mindazok a tevékenységei, amelyeket megvalósít, hatással van a szervezet imázsának kialakulásában. Legtöbbször a média segítségével próbálnak valamilyen hatást kiváltani a szervezetek, ezen eszközökkel továbbítják az üzeneteket. A megfigyeléseim viszont azt bizonyítják, hogy ezen szervezet esetében nem elegendő, az ha csak a média eszközeit használja. Mivel ez egy érdekvédelmi szervezet, de nem csak, hisz köztudott, hogy politikai tevékenységekben is szerepet vállal, ha szabad így neveznem politikai párt is. Feladatai közé tehát nem csak a magyarság közképviselete és érdekvédelme tartozik, illetve nem csak a helyi szervezetek közötti hatékony kapcsolat kiépítése, a hagyományok megőrzése. Tevékenységei közé tartozik még egy adott szavazóbázis kiépítése és azok hatékony befolyásolása. Éppen ezért szükséges a közvetlen kapcsolat kiépítése a szavazópolgárokkal, és ez személyes találkozások útján valósulhat meg. De nem csak a kampány ideje alatt próbál meg a szervezet hatást gyakorolni környezetére, állításuk szerint a választás megnyerése több éves, több hónapos kemény munka eredménye, mivel a választók gyanakvóan néznek azokra a politikusokra, akik csak a kampány ideje alatt aktívak. Hogyan próbálnak meg közvetlen kapcsolatba kerülni a szavazópolgárokkal? A szervezet tagjai ezt úgy nevezik, hogy a kontaktus a terepen történik, a „főhadiszálláson” kívül, ahol a választók élnek és dolgoznak, ahol bevásárolnak, szabadidejüket töltik. Az ajtóról ajtóra járás ezen a településen a leghatékonyabb módja a szavazókkal való kapcsolatfelvételnek és meggyőzésnek. És miért ez a legmegfelelőbb eszköz? Szilágy megyében kevés olyan médiaeszköz van, amelyet felhasználhatnak. Tulajdonképpen egyetlen egy olyan sajtó van ahol megjelenhetnek hírek a szervezetről. Ilyen téren a Szilágy megyei szervezet hátrányban van, éppen ezért kellett egy olyan módszert kialakítaniuk, amely ebben a helyzetben a legmegfelelőbb. Ahhoz, hogy ezek a választási programok hatékonyak legyenek, összhangban kell, hogy legyenek a szervezet imázsával. De nem csak erre van szükség, hanem arra is, hogy mindazok a személyek, akik a nyilvánosság előtt megjelennek jó kommunikációs készségekkel kell, hogy rendelkezniük. Ezt PR szakember nélkül nem biztos, hogy sikeresen el tudják sajátítani.
23
A szervezeten belül dolgozó személyek munkavégzési folyamata is hozzájárul a szervezet arculatának kialakításához Ha ez nem így lenne, akkor az emberekben egy hamis kép alakult volna ki a szervezetről, és mindazok a dolgok is hamisak lennének, amit a szervezet missziójában megfogalmazott, amely egy olyan rendszer kiépítésére helyezi a hangsúlyt, amely átfogja az egész magyarságot. A szervezet ennek a rendszernek az érdekét képviseli, megpróbálja úgy végezni a feladatait, hogy senki ne érezze a kisebbség érzését. Ennek a célkitűzésnek a megfogalmazása alapján lett a szervezet szlogenje az: „Együtt, tovább!”, ezzel azt próbálják üzenni, hogy együtt lépjünk tovább összefogva mi magyarok, mert csak így érhetünk el sikereket. A szervezet arculatának formai elemei közé tartozik a logó, amely egy piros színű tulipán, ez megjelenik minden olyan arculati eszközön, amelyet a szervezet bocsát ki. A színek, amelyek dominálnak az a zöld, a piros és a fehér, ez érthető, hogy miért, már említettem, hogy a szervezet fő célkitűzése a magyarság érdekvédelme, a színek is ezt jelképezik. Ez is fontos szerepet játszik a szervezet imázsának kialakításában, hisz ez azonosító jelként szolgál, ez által sikerülhet megkülönböztetni más szervezetektől. Sok olyan tényező van tehát ami a szervezet imázsának kialakulásához járul hozzá, a ezeket tudatosan használjuk akkor, még a szervezet előnyére is vélhat.
6.1. A Szilágy Megyei RMDSZ imázsa
A Szilágy Megyei RMDSZ imázsának kialakulása több tényezőtől is függ, megvizsgálva ezeket, megkapjuk a szervezetről kialakult összképet eredményként. A szervezet filozófiája a vezetés által tudatosan kialakított eszmerendszer, amely áthatja az intézmény mindenféle tevékenységét. Ezek által fogalmazódik meg a szervezet víziója és missziója. A vizsgált megyei RMDSZ missziója a Szilágy megyei magyarság közképviselete és érdekvédelme. Víziója, hogy tevékenységeivel elősegítse a helyi szervezetek közötti hatékony kapcsolatrendszer kiépítését és működését, a közösségi örökséget képező erkölcsi, nyelvi, kulturális, történelemi és hagyományőrző értékek, eszmék és elvek megőrzésével, érvényestésével.
24
A szervezeteknek ahhoz, hogy ezeket az elveket megvalósítsák, szükségük van a műszaki – tudományos potenciál tudatosítására. Ez a következőképpen történik: a szervezet folyamatosan megpróbálja fejleszteni, újítani azokat a feladataikat, amelyeket public relations tevékenységek révén érnek el. Például részt vesznek és támogatnak olyan programokat, ahol a helyi önkormányzati képviselők és alkalmazottak felkészítése zajlik. A szervezeten belül dolgozó személyek ahhoz, hogy a feladataikat összehangban minden probléma nélkül tudják végezni, fontos, hogy köztük egy jól kialakult viszony jöjjön létre. Tehát az idők folyamán létrejön egyfajta szervezeti kultúra, amely a szervezeten belül dolgozó személyek közötti harmóniát sugallja, ez az évek során folyamatosan alakult ki köztük.. Ez az összhang nem csak a dolgozók között jött létre, hanem a szervezet vezetői és az alkalmazottak között is. Ez a vezetői ellenőrzés és a dolgozói elkötelezettség szempontjából nagyon előnyös. Ennek segítségével alakítható ki tudatosan szervezet struktúrája, vagyis egy olyan irányítási rendszer, amelyben meg van határozva, hogy kinek mi a feladata. A titkárnő az, aki az ügyintézéseket végzi, és gondoskodik az iroda állandó működéséről. A kommunikációs szakemberek feladata, hogy felkészítsék azokat a személyeket, akik a nyilvánosság előtt szerepelnek. Ezt a rendszert mindenki betartja, ha viszont a szervezeten belül dolgozó személyek egymástól segítséget kérnek, akkor senki sem utasítja vissza a másik kérését, mindenki szívesen segít. Ez a titka annak, hogy jól működjön a rendszer. Ha a rendszer jól működik, akkor az emberekben egy pozitív kép alakul ki a szervezetről és ezáltal a szervezet imázsa és márkapolitikájaj is pozitív lesz. Ennek egyik szerves része az intézmény neve is, ami ebben az esetben a következő: Romániai Magyar Demokrata Szövetség, rövidítése RMDSZ. A szervezet minden tevékenységével befolyásolja az imázs kialakulását. Elfogadnak mindenféle eseményre való meghívást, részt vesznek különböző programokban. Támogatnak rendezvényeket, hagyományőrző programokat. Felkarolják az ifjúságot és megpróbálják őket mindenben támogatni. A szervezet stílusa, tagjainak magatartása, úgy alakítható ki tudatosan, ha például, a szervezeten belül dolgozó személyek, konkrétabban a titkárnő, figyelmes és készséges azokkal a személyekkel, akik a szervezethez fordulnak valamilyen problémával. A szervezet stílusa tulajdonképpen azáltal jön létre, hogy az a személy, aki segítségre vár, megtapasztalja azokat a kiszolgálásokat, amelyeket a szervezettől kap, illetve ami alapján megismeri a szervezetet. A szervezeten belül dolgozó személyek minden ilyen segítségkéréshez pozitívan viszonyulnak, és ha tudnak, akkor megpróbálnak segíteni. Nagyon sok türelem és odafigyelés
25
szükséges a szervezeten belül dolgozó személyektől, hisz sok olyan idős ember, kihasználva a lehetőséget, megy be a szervezet székhelyére különböző problémákkal, amely nem is az ő szakterületükhöz tartozik. Ilyen problémák: például nem megkapott nyugdíjemelések, ki nem mért erdők illetve földek. Tehát a szervezet kommunikációpolitikája is, ahogy a szervezeten belül történő minden tevékenység is hozzájárul a szervezet imázsának kialakításához. A szervezet minden egyes tagja igyekezett, jól elsajátítani a kommunikációs készségeket, és odafigyelnek arra, hogy mikor, mit és hol mondanak. Hiszen azért, hogy pozitív vagy negatív képet alakítanak ki a szervezetről, nem csak az RMDSZ kommunikációs szakemberei a felelősek, hanem elsősorban az intézmény vezetői, másodsorban pedig a szervezet minden egyes tagja. A külső környezete felé a szervezet megpróbálja minél hatékonyabban eljuttatni az általuk megfogalmazott üzenetet.
Összegzés
A szervezeten belüli és kívüli kommunikációnak fontos szerepe van az arculat kialakításában. Ez több tényezőtő is függ, elsősorban attól, hogy milyen az intézmény kommunikációs struktúrája, illetve a szervezeten belüli kommunikációs helyzetektől is. Ennek segítségével jön létre a szervezetek közötti kapcsolattartás, illetve az egyének és a szervezetek közötti kommunikáció is. A cél a mindennapi munkavégzéshez szükséges információcsere. A szervezetek belső tevékenységi terveinek összehangolása tehát kommunikáció segítségével valósul meg, ezáltal sikerülhet tudatosan építeni a szervezet jó hírnevét, kialakítani a szervezet arculatát és imázsát. Az RMDSZ szervezete is igyekszik tudatosan fejleszteni és alkalmazni azokat az eszközöket, amelyek révén a környezete pozitív véleményt alakit ki az intézményről. Ez a szervezet tevékenységében, struktúrájában, stílusában illetve kommunikációjában jelenik meg. Tehát a kommunikáció minden vezetési formában egyaránt szerepet játszik. Jó kommunikációs készségekkel rendelkezni azért fontos, mert olyan kapcsolatot alakíthat ki, amelyik a kölcsönös bizalmon alapuló és ez az igényes együttdolgozás feltétele.
26
Bibliográfia: 1. Reinhold Bergler: Psychologie des Marken und Firmenbildes. Vandenhoeck & Ruprecht, Götting, 1963. 2. Csepel György: A szervezkedő ember, Osiri Kiadó, Budapest, 2003 3. Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés, Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2004 4. Szeles Péter: Nagy PR könyv, Management Kiadó, Budapest, 2004 5. Chiciudean, Ion – Tones Valeriu: Gestionarea crizelor de imagine, Communicare.ro Kiadó, Bukarest, 2002 6. Nyárádi Gábor, Szeles Péter: Public Relations I. II., Perfekt Kiadó, Budapest, 2005 7. Bayer József: A politikatudomány alapszabályzata, Napvilág Kiadó, Budapest, 1999 8. Róka Jolán: Kommunikációtan. Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából, Századvég Kiadó Budapest, 2002 9. Karl Erik Rosengren: Kommunikáció, Typotex Kiadó, Budapest, 2008,
Internetes források: 1.http://www.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=957&Itemid =220 , 2009.04.25 2. http://www.google.ro/search?client=firefox a&rls=org.mozilla%3Ahu%3Aofficial&channel=s&hl=hu&q=A+kommunik%C3%A 1ci%C3%B3+technikai+folyamata%2C+abra&meta=&btnG=Google+keres%C3%A 9s 2009.04.25 3. http://k2.jozsef.kando.hu/~guczi/FILM/kommun.htm, 2009.03.27. 4. http://www.google.ro/search?client=firefoxa&rls=org.mozilla%3Ahu%3Aofficial&channel=s&hl=hu&q=A+kommunik%C3%A 1ci%C3%B3+technikai+folyamata%2C+abra&meta=&btnG=Google+keres%C3%A 9s, 2009.03.27. 5. http://www.google.ro/search?client=firefoxa&rls=org.mozilla%3Ahu%3Aofficial&channel=s&hl=hu&q=A+kommunik%C3%A 1ci%C3%B3+fogalm%C3%A1nak+%C3%A9rtelmez%C3%A9se+t%C3%B6bbf%C 3%A9le+megk%C3%B6zel%C3%ADt%C3%A9sb%C5%91l+lehets%C3%A9ges& meta=&btnG=Google+keres%C3%A9s, 2009.03.27. 6. http://www.google.ro/search?client=firefoxa&rls=org.mozilla%3Ahu%3Aofficial&channel=s&hl=hu&q=A+kommunik%C3%A 1ci%C3%B3+fogalm%C3%A1nak+%C3%A9rtelmez%C3%A9se+t%C3%B6bbf%C 3%A9le+megk%C3%B6zel%C3%ADt%C3%A9sb%C5%91l+lehets%C3%A9ges& meta=&btnG=Google+keres%C3%A9s, 2009.03.27., 11:06 7. http://intezmenyikommunikator.blog.hu/2008/12/11/az_image_image_tipusok_image_es_identitas_oss zefuggese, 2009.04.26 8. http://intezmenyikommunikator.blog.hu/2008/12/11/az_image_image_tipusok_image_es_identitas_oss zefuggese, 2009.04.26 9. http://marketingtetel.wordpress.com/category/arculat-corporate-identity/ 2009.03.27
27
10. http://intezmenyi-kommunikator.blog.hu/tags/v%C3%A1llalati_arculat, 2009.04.25 11. http://intezmenyi-kommunikator.blog.hu/tags/v%C3%A1llalati_arculat, 2009.04.25.
28
