A HUDI20034 Duna és ártere

A HUDI20034 Duna és ártere kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

KÉP

Budapest 2014

A HUDI20034 DUNA ÉS ÁRTERE NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: [email protected] Web: http://www.dinpi.hu

Felelős tervezők Baranyai Zsolt Fábián Zsófia

Vezető szakértők Fábián Zsófia (természetvédelem) Tóth Balázs (agrár) Közreműködő szakértők Pál Attila Szabadfalvi András Merkl Ottó Farkas Anna Csonka Péter Csihar László Selmeczi Kovács Ádám Novák Adrián

© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!


Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv…………………………………………………………………………………………….….. 1. A terület azonosító adatai ………………………………………………………………………………………………....

5

1.1. Név ………………………………………………………………………………………………………………......

5

1.2. Azonosító kód ……………………………………………………………………………………………………….

5

1.3. Kiterjedés ……………………………………………………………………………………………………………

5

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek ………………………………………………………………

5

1.5. Érintett települések …………………………………………………………………………………………………..

6

1.6. Egyéb védettségi kategóriák…………………………………………………………………………………………

8

1.7. Tervezési és egyéb előírások ………………………………………………………………………………………..

9

2. Veszélyeztető tényezők …………………………………………………………………………………………………... 13 3. Kezelési feladatok meghatározása ………………………………………………………………………………………... 25 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ………………………………………………………………... 25 3.2. Kezelési javaslatok …………………………………………………………………………………………………. 25 3.2.1. Élőhelyek kezelése ……………………………………………………………………………………………. 25 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ……………………………………………………………………. 39 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ……………………………………………………………………………………… 40 3.2.4. Kutatás, monitorozás ………………………………………………………………………………………….. 40 3.2.5. Mellékletek ……………………………………………………………………………………………………. 40 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ... 40 3.3.1. Agrártámogatások …………………………………………………………………………………………….. 41 3.3.2. Pályázatok …………………………………………………………………………………………………….. 41 3.3.3. Egyéb …………………………………………………………………………………………………………. 41 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ………………………………………………………………….. 41 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ………………………………………………………………………... 41 3.4.2. A kommunikáció címzettjei …………………………………………………………………………………... 42 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel …………………………………………………………….. 44 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció…………………………………………………… 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ………………………………………………………………………………... 46 1.1. Környezeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 46 1.1.1. Éghajlati adottságok……………………………………………………………………………………………. 46 1.1.2. Vízrajzi adottságok…………………………………………………………………………………………….. 46 1.1.3. Talajtani adottságok……………………………………………………………………………………………. 46 1.2. Természeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 47 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek…………………………………………….. 47 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok……………………………………….…

56

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok …………………………………………….

57

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok………………………………………………………….. 65 1.1. Területhasználat……………………………………………………………………………………………………... 65 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ………………………………………………………………………………... 65 1.3.2. Tulajdoni viszonyok……………………………………………………………………………………………. 66 1.3.3. Területhasználat és kezelés ……………………………………………………………………………………. 66 2. Felhasznált irodalom ……………………………………………………………………………………………………… 70 3. Térképek ………………………………………………………………………………………………………………….. 73


I. Natura 2000 fenntartási terv


1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Duna és ártere jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjKTT)

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20034

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

16573,52 ha.

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: • Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval (3130) • Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel (3150) • Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel (3270) • Szubpannon sztyeppék (6240) * • Síksági pannon löszgyepek (6250) * • Pannon homoki gyepek (6260) * • Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410) • Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430) • Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440) • Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510) • Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210) * • Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230) • Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) * • Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0) Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű élőhely: • Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530) * • Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160) • Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210) * • Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140) • Lejtők- és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői (9180) • Euro-szibériai erdősztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) (91I0) *

5


1.4.2. Jelölő fajok (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi fajok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő fajok: • homoki kikerics (Colchicum arenarium) • homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) • ürge (Spermophilus citellus) • hód (Castor fiber) • vidra (Lutra lutra) • skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) • lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) – a 2013 kutatás a területen nem mutatta ki a faj jelenlétét • szarvasbogár (Lucanus cervus) • nagy tűzlepke (Lycaena dispar) • vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) • tompa folyamkagyló (Unio crassus) • német bucó (Zingel streber) • vágó csík (Cobitis taenia) • ingola fajok (Eudontomyzon spp.) • halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) • széles durbincs (Gymnocephalus baloni) • selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) • magyar bucó (Zingel zingel) • garda (Pelecus cultratus) • réti csík (Misgurnus fossilis) • szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) • leánykoncér (Rutilus pigus) • balin (Aspius aspius) • mocsári teknős (Emys orbicularis) • vöröshasú unka (Bombina bombina) • dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű faj: • díszes légivadász (Coenagrion ornatum) • csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria) *

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település

Érintett terület (ha)

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Ács Almásfüzitő Dömös Dunaalmás Esztergom Komárom

Település területének érintettsége (%)

539,79 199,76 121,27 117,8 1349,67 549,87

5,2 24,41 5,05 7,96 13,75 7,84

6


Település Lábatlan Neszmély Nyergesújfalu Pilismarót Süttő Tát PEST MEGYE Budakalász Dunabogdány Dunakeszi Érd Göd Halásztelek Kismaros Kisoroszi Leányfalu Lórév Makád Nagymaros Pócsmegyer Ráckeve Százhalombatta Szentendre Szigetcsép Szigetmonostor Szigetszentmiklós Szigetújfalu Szob Sződ Sződliget Tahitótfalu Tököl Vác Verőce Visegrád Zebegény BUDAPEST Budapest FEJÉR MEGYE Adony Baracs

Érintett terület (ha) 145,5 411,66 156,72 309,5 166,23 385,58

Település területének érintettsége (%) 5,52 14,83 3,97 6,94 4,84 32,73

69,64 158,29 181,64 217,64 129,38 129,06 88,53 385,57 92 341,84 1078,45 370,5 285,39 317,23 308,1 121,74 74,08 908,3 60,82 345,64 132,51 60,21 143,52 657,11 301,81 449,01 158,76 274,98 80,37

4,61 6,21 5,85 3,6 6,27 14,9 7,41 35,31 5,99 34,65 33,95 10,79 21,87 4,95 10,98 2,77 4,07 38,65 1,33 32 7,37 2,91 19,7 16,77 7,85 7,3 7,81 8,27 8,28

479,52 126,47

7,86 2,29

7


Település Dunaújváros Ercsi Iváncsa Kisapostag Kulcs Rácalmás BÁCS-KISKUN MEGYE Apostag Dunavecse Tass

Érintett terület (ha) 563,83 622,27 92,98 130,61 127,72 579,51

Település területének érintettsége (%) 10,71 9,53 3,71 13,63 7,64 14,26

126,44 163,06 138,8

3,96 2,45 1,86

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Kiterjedés (ha)

Típus

Kód

Név

Ökölógiai háló

ÖF

ökológia folyosó

Ökológiai háló

PT

Ökológiai háló

MT

ex lege TT

ex lege helyi védett

13517,999

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

pufferterület

162,297


magterület

1456,233


Concó-ér torkolat

86,2

14/2012 (III.30.)

Rácalmási-szigetek TT

381,8

5/1996 (IV. 17.) KTM rendelet

136,0

7/2005. (III. Rácalmás Önkormányzat rendelete

ercsi földvár

helyi védett Természetv édelmi terület

Védetté nyilvánító jogszabály száma

láp TT

Rácalmási Duna-ág TT

8

11.)


1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv Jelenleg nincs a területre vonatkozó jóváhagyott természetvédelmi kezelési terv.

1.7.2. Településrendezési eszközök •

• • • • •

• • • • • • • • • • • • • •

Ács Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 20/2006. (09.14.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról Egységes szerkezetben a 7/2007. (III. 29.) sz. rendelettel, az 5/2009. (III. 15.) rendelettel, a 23/2009. (X. 30.) Kt. rendelettel, a 14/2012. (III. 30.) rendelettel, és a 16/2013. (V. 30.) rendelettel. Adony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2012. (III. 7.) önkormányzati rendelete és annak 15/2012. (IX. 7.) számú módosítása Almásfüzitő Község Önkormányzati Képviselő-testületének 13/2010. (IX.29.) Önkormányzati rendelete a Szerkezeti és Működési Szabályzatról és annak 12/2011 )V.30.) számú módosítása Apostag Község Önkormányzati Képviselő-testületének 7/2002 (V.15.) Önkormányzati rendelete és annak 5/2012(III.30.) számú módosítása Baracs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2008 (VIII.8.) a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről szóló rendelete és annak 17/2010 (VIII. 13.) módosítása Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének település helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 14/2005. (VII.20.) rendelete és annak 28/2011. (IX.30.) önkormányzati rendelet módosítása Budapest Főváros Településrendezési Terve a 1125/2005 (V.25.) számú Fővárosi Közgyűlési Határozattal elfogadva Csörög Község Településrendezési Terve, Szabályozási és Övezeti Terv. Helyi Építési szabályzat Csörög Község Önkormányzata Képviselőtestületének 1/2011.(II.15.) rendelete Dunaalmás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2004 (VIII.5.) számú önkormányzati rendelete Dunaalmás Község Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről Dunabogdány Község Önkormányzatának 7/2005. (VI.14.) rendelete a település Helyi Építési Szabályzatáról Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselőtestületének 16/2006.(VII.03.) rendelete Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról. Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 19/2003 (V.16.) önkormányzati rendelete Dunaújváros építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Dunavecse Város Önkormányzata Képviselőtestületének 29/2004.(X.27.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzat Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2008. (X.2.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Érd Megyei Jogú Város 31/2010 (VII.20.) önkormányzat rendelete Érd Megyei Jogú Város teljes területére vonatkozó Településszerkezeti Tervről Esztergom Város Önkormányzata Képviselőtestületének 445/2004. (XII.09.) számú Önkormányzati rendelete Esztergom Város Településszerkezeti Tervéről Göd Város Önkormányzata Képviselőtestületének 183/2008. (IX. 25.) sz. Önk. határozata Göd Településszerkezeti Tervéről Halásztelek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005 (IV.6.) rendelete Halásztelek Helyi Építési Szabályzatáról Iváncsa Város Önkormányzatának 1/2005. (11.20.) rendelete Iváncsa Településrendezési, Szabályozási Terve és HÉSZ Kisapostag Helyi Építési Szabályzat És Szabályozási Terv 14/2010 (XII.13,) Önkormányzati rendelet

9


• • • • • • •

• •

• • • •

• •

• •

• • • • •

Kismaros község képviselő-testületének 2/2004.(I.22.) sz. Önkormányzati rendelete Kismaros község Helyi Építési Szabályzatáról Kisoroszi község Önkormányzatának Képviselő-testületének 5/2006 (IX.29.) rendelete a település Helyi Építési Szabályozásáról és Szabályozási Tervéről Komárom Város Képviselő-testületének 2010. évi 3. számú (II. 19.) Ok. rendelete a Komaromi Építési Szabályzatról Kulcs község Helyi Építési Szabályozásáról és Szabályozási Tervéről szóló 1/2006 (II.3.) Önkormányzati rendelet Lábatlan Város Önkormányzatának Képviselő-testületének 1/2006 )I.31.) rendelete a település Helyi Építési Szabályozásáról és Szabályozási Tervéről Lórév Községi Önkormányzatának 11/2004(XI.18) Ök. számú rendelete a Lórévi Építési Szabályzat és Szabályozási tervről Nagymaros Város Önkormányzata Képviselő‐testületének 106/2001. (XII.11.) számú határozatával elfogadott és 91/2002. (X:15.), majd 95/2009. (IV.27) számú határozatával módosított Településszerkezeti Terve Neszmély Önkormányzata Képviselő-testületének 85/2013. (VI.26.) sz. határozata a község településszerkezeti tervéről Nyergesújfalu Város Önkormányzatának 17/2008. (V.30.) számú rendelete Nyergesújfalu helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről (egységes szerkezetben a 4/2005.(II.21), a 19/2005 (IV.28.), a 25/2005. (VII.1.), a 17/2006. (VIII.21.), a 22/2007. (X.8.) és az 5/2008. (II.14.) rendeletekkel ) Pilismarót Településrendezési Eszközei 7/2004 (II.23.) Önk. határozattal jóváhagyott Településszerkezeti Terv. a 4/2008 (V.6.) és a 12/2004 (I.30.) Önk. rendeletekkel módosított, 1/2004 (II.23.) Önk. rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv Pócsmegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013 (IX.23.) önkormányzati rendelete a település Helyi Építési Szabályzatáról Rácalmás Nagyközség Képviselő-testületének 18/2005. (X.28.) sz. rendelete Rácalmás Építési Szabályzatáról (RESZ) Ráckeve Város Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervről szóló, 19/1999.(VI.25.), 16/2000.(IX.25.), 15/2003.(VII.24.), 7/2006.(III.6.), 20/2006.(VIII.31.), 15/2007.(VI.25.), 16/2007.(VI.25.)1a, 23/2008.(IX.22.), 5/2009.(IV.20.) rendeletekkel módosított 19/1998.(IX.25.) rendelete egységes szerkezetben Süttő Község Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2011. (VI.23.) számú rendelete Süttő Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 53/2011. (XII.9.), 23/2009.(VI. 15.), 42/2008.(XI.14.), a 22/2006.(V.19.) és 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendeletekkel módosított 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelete Szentendre Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve Szigetmonostor Község Önkormányzata 19/2012. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a település Helyi Építési Szabályzatáról Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2012.(II.01.) Önkormányzati rendelete Szigetszentmiklós Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről Egységes szerkezetben a 25/2012. (X.04.), a 14/2013. (III.28.) önkormányzati rendelettel Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2005 (VIII.25.) önkormányzati rendelete a település Helyi Építési Szabályzatáról Sződliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2010. (I. 04.) számú rendelete Sződliget Község Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2005 (VII.1.) rendelete Tahitótfalu Község Helyi Építési Szabályzatáról egységes szerkezetben Tass Község Önkormányzatának 9/2004. (IV.15.) önk.rendelete a helyi építési szabályokról Tát Nagyközség Településrendezési Eszközei 553/2004 (XII. 14.) Kt számú határozattal és 17/2004 (XII. 14.) Kt számú rendelettel jóváhagyott terv

10


• • • •

Tököl Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2010. (IX.28.) számú Önkormányzati rendelete Tököl Város Helyi Építési Szabályzatáról Vác Város Önkormányzat 15/2003. (IV.29.) sz. rendelete Vác Város Helyi Építési Szabályzatáról Verőce Község Önkormányzata 9/2010. (X. 06.) önkormányzati rendelete Verőce Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről A Visegrádi Önkormányzat 5/2004. (VII. 1.) ör. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról [egységes szerkezetben a 6/2004. (VII. 29.), a 7/2005. (VIII. 1.), a 15/2006. (X. 20.), a 13/2012. (IX. 13.), valamint a 23/2013. (XI.22.) ör. rendelettel]

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek • • • • • • • • • • • •

A 462. sz. Kisbéri Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes: 2006 január 1. – 2015. december 31.) Budakeszi Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes: 2006 január 1. – 2015. december 31.) Gödöllői Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes: 2010 január 1. – 2019. december 31.) Váci Erdészeti Tervezési Körzet Erdőterve (érvényes: 2006 január 1. – 2015. december 31.) 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelet – Nagymarosi erdőtervezési körzet Diósjenői-Királyréti Körzet Erdőterve (érvényes: 2007. január 1. – 2016. december 31.) 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelet Budapesti Erdőtervezési Körzet Körzeti Erdőterve (érvényes: 2012. január 1. – 2021. december 31.) Pilis-Visegrádi Erdőtervezési Körzet Körzeti Erdőterve (érvényes: 2012. január 1. – 2021. december 31.) Pusztavacsi Erdőtervezési Körzet Körzeti Erdőterve (érvényes: 2013. január 1. – 2022. december 31.) Szentendrei Erdőtervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes: 2009. január 1. – 2021. december 31.) A 612. sz. Sárosdi Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes 2008. január 1. – 2017. december 31.)

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Fejér megye: • Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 919/2008. ügyszámú szakhatósági hozzájárulás a Dunaújvárosi Kohász Vadásztársaság (2427 Baracs, Kossuth u. 18.) 10 éves vadgazdálkodási üzemtervéhez (2008.) •

Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 10036/2007. ügyszámú szakhatósági hozzájárulás a Dunamenti Apróvadas Vadásztársaság (2458 Kulcs, Göndöcz-tanya) 10 éves vadgazdálkodási üzemtervéhez (2007. június)

•

Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 22416/2007. ügyszámú szakhatósági hozzájárulás az Ercsi Földtulajdonosi Vadászati Közösség (2541 Ercsi, Dózsa György út 58/a.) 10 éves vadgazdálkodási üzemtervéhez (2007. október)

•

Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 22902/2007. ügyszámú szakhatósági hozzájárulás a Pusztaszabolcsi Gazdász Vadásztársaság (2490 Pusztaszabolcs, Kastély u. 18.) 10 éves vadgazdálkodási üzemtervéhez (2007. október)

11


•

Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 25790/2007. ügyszámú szakhatósági hozzájárulás a Lívia Környéke Vadásztársaság (2454 Iváncsa, Hunyadi J. u. 148.) 10 éves vadgazdálkodási üzemtervéhez (2007. december)

Komárom-Esztergom megye: • A terület a VI/3 Bakonyalja-Komárom , illetve a V/2 Dunazugi vadgazdálkodási körzetbe tartozik. • Érvényes: 2007-2017 Vadgazdálkodási terv kódszáma

Vadásztársaság neve

250110-1-4-1

Ácsi Egyetértés Vadásztársaság (Ács)

250310-1-4-1

Dunapart Vadásztársaság (Komárom)

250810-1-4-1

Komáromi Duna Vadásztársaság (Komárom) Dunaszentmiklósi Rákóczi Vadásztársaság (Dunaszentmiklós) HM BudaPesti Erdőgazdaság Zrt. (BudaPest) Tokodi Aranykalász Vadásztársaság (Tokod) Dunakanyar Vadásztársaság (Esztergom) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (Esztergom Strázsa-Hegy) Pusztaszabolcsi Gazdász VT. (Pusztaszabolcs) Livia Környéke VT. (Iváncsa) Ercsi FTK. (Ercsi) Sina-Dunavölgye FTK. (2453.Sinatelep Kastélykert) Dunamenti Apróvadas VT. (Kulcs) Dunaújvárosi Kohász VT. (2427 Barcs, Kossuth L. út 18.) Dunakanyar Kittenberger Kálmán Vt. (Zebegény) Börzsönyi Borostyán Vadásztársaság (Budapest) Ipoly Erdő Zrt. Nagymarosi Erdészete (Nagymaros) Pilisi Parkerdő Zrt. (Visegrád) Szentendre Szigeti Vt. (Tahitótfalu) Vácdukai Szikra Vt. (Vác) Sződ-Vácrátót Földtulajdonosi Közösség (Göd) Pilisvölgye Vt. (Szentendre) Nemeskéri Vt. 2006 (Göd) Kamaraerdei Diana Vt. (BudaPest) Benta Völgye Vt. (Érd) Szigetszentmiklósi Gazdák Vt. (Szigetszentmiklós) Tököli Gazdák Vt. (Tököl) Csepel-szigeti Nimród Vt. (Szigetcsép) Ráckevei Aranykalász Vt. (Ráckeve) Makádi Vt. (Makád)

251910-1-4-1 252310-1-4-4 252710-1-4-1 252910-1-4-1 252920-4-3-0 405910-1-4-1 406010-1-4-1 406510-1-3-0 406610-1-3-0 406710-1-4-1 406810-1-4-1 570510-1-4-1 570610-1-3-0 570710-1-3-4 570910-3-3-4 571010-1-4-1 571110-1-4-1 571410-1-3-0 572010-1-4-1 572110-1-4-1 573610-1-4-1 574210-1-4-1 574311-1-4-1 574321-1-3-1 576110-1-4-1 577310-1-4-1 578010-1-4-1

12

Vadgazdálkodási körzet VI/3 BakonyaljaKomárom VI/3 BakonyaljaKomárom VI/3 BakonyaljaKomárom V/2 Dunazugi V/2 Dunazugi V/2 Dunazugi V/2 Dunazugi V/2 Dunazugi


1.7.5. Halgazdálkodási tervek Halgazdálkodási terv elfogadó határozat 16.4/281-4/2011

KTVF szakhat

Hasznosító

Vízterület megnevezése

Víztérkód

KTVF:59481/2011

Közép-duna Hal Kft.

Duna 15641630

001163

Vízterület nagysága (ha) 3715,4

1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv •

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.5 Bakony-ér és Concó részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Észak-Dunántúli Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

•

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.6 Által-ér részvízgyűjtő alegység, 2010. március; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Észak-Dunántúli Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

•

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.7 Gerecse részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Észak-Dunántúli Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

•

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.8 Ipoly részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

•

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.9 Közép-Duna részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

•

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.10 Duna-völgyi főcsatorna részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

•

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.13 Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony alegység részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

•

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.11 Sió részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Dunántúli Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

•

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.13 Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony alegység részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Dunántúli Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

•

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.14 Velencei-tó részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Dunántúli Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

13


1.7.7. Egyéb tervek •

A területet érintő egyéb tervről nincsen tudomásunk

14


2. Veszélyeztető tényezők Belső veszélyeztető tényezők. A legfőbb belső veszélyeztető tényező a hajózáshoz köthető. Az általuk okozott sodrás kiveti a lapos partra az ivadékokat, melyek a hullám visszavonultával a parton rekednek és elpusztulnak. Ez számos jelölő szitakötő- és halfajt érint. Ezen túl jellemző a területen az idegenhonos fajok telepítése.

Kód F 03.01

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége

vadászat

L

15

Érintett terület nagysága (%) 50

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy IsoetoNanojuncetea vegetációval (3130), Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel (3150), Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel (3270), Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0), Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160), Síksági pannon löszgyepek (6250), homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria), hód (Castor fiber) A tevékenységhez


D 03.02

hajózási útvonalak

H

100

D 01.02

autópályák, autóútak, fő- és mellékutak

M

5

16

kapcsolódó taposás a terület zavarásával jár. Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy IsoetoNanojuncetea vegetációval (3130), Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel (3150), Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel (3270), Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0), Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), garda (Pelecus cultratus), magyar bucó (Zingel zingel) ivadékok partra kerülése a hajók nagy sebesség és sodrása következtében. Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel (3270), Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430),


G 01.02

túrázás, lovaglás és nem gépesített járművel végzett tevékenység

L

5

H 01

felszíni szennyezése

M

60

vizek

17

Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440) Az élőhelyeket teljesen átalakítja, megszűnésükhöz vezet, a fajok az élőhely átalakulásával eltűnnek. Fragmentálja az élőhelyeket, fontos vonulási útvonalakat vág át (Pl. Érden kétéltű) Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Pannon homoki gyepek (6260), Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410), Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510), Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230), A tevékenységhez kapcsolódó taposás (lovaglás) a terület zavarásával jár. Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Pannon homoki gyepek (6260), Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410), Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510), Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230), réti csík (Misgurnus fossilis), vágó csík (Cobitis taenia), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), tompa folyamkagyló (Unio crassus), ingola fajok (Eudontomyzon spp.) Pl.: szennyvizek, ipari üzemek szennyvizei, veszélyes anyagtárolók (külföldről


G 01.01

sporthajózás

M

B 02.01

erdőfelújítás

H

18

jövő bármilyen szennyeződés). Károsítja az élőhelyeket és fajokat, 70 Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy IsoetoNanojuncetea vegetációval (3130), Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel (3150), Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel (3270), Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0), Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160), Vízparti fajok zavarása az erős hullámverés, illetve a zaj miatt üzemtervezett Enyves éger (Alnus erdő területe glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion


B 02.03

erdei aljnövényzet eltávolítása

M

G01.03

motoros járművel végzett tevékenység

H

19

minoris) (91F0), homoki kikerics (Colchicum arenarium), homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria), skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), szarvasbogár (Lucanus cervus), hód (Castor fiber), Az idegenhonos fajokkal történő erdőfelújítás során átalakulnak, eltűnnek a jelölő és ritka puhafa-, és keményfa ligeterdők üzemtervezett Enyves éger (Alnus erdő területe glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0), díszes légivadász (Coenagrion ornatum), homoki kikerics (Colchicum arenarium) homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria), skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), szarvasbogár (Lucanus cervus), hód (Castor fiber), A cserjék mellett az erdészeti tevékenység során más veszélyeztetett fajt is eltávolítanak 10 Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Pannon homoki gyepek (6260), Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410), Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)


J 02.11

feliszapolódási arányváltozások, kikotort mederanyag elhelyezés

M

20

10

(6510), Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230), nagy tűzlepke (Lycaena dispar) vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius), csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria) Az élőhelyeket közvetlenül károsítja, teret nyit a gyomosodásnak Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy IsoetoNanojuncetea vegetációval (3130), Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel (3150), Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel (3270), Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0), Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160), vöröshasú unka (Bombina bombina), mocsári teknős (Emys orbicularis), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), német bucó (Zingel


J 02.02

hordalékkotrás

L

20

F 02.03

szabadidős halfogás

M

65

21

streber), vágó csík (Cobitis taenia), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), vidra (Lutra lutra), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), hód (Castor fiber), tompa folyamkagyló (Unio crassus), ingola fajok (Eudontomyzon spp.), magyar bucó (Zingel zingel), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), leánykoncér balin (Rutilus pigus), (Aspius aspius), díszes légivadász (Coenagrion ornatum), A kikotort mederanyag lerakása az élőhely megszűnéséhez vezet. tompa folyamkagyló (Unio crassus), német bucó (Zingel streber), vágó csík (Cobitis taenia), ingola fajok (Eudontomyzon spp.), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), magyar bucó (Zingel zingel), garda (Pelecus cultratus), réti csík (Misgurnus fossilis), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), leánykoncér (Rutilus pigus), balin (Aspius aspius), díszes légivadász (Coenagrion ornatum), vöröshasú unka (Bombina bombina), mocsári teknős (Emys orbicularis), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), vidra (Lutra lutra), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), hód (Castor fiber), tompa folyamkagyló (Unio crassus), díszes légivadász (Coenagrion ornatum). A meder mélyülése gyorsítja a folyó sodrását, Oligo-mezotróf állóvizek


J 02.01

talajfeltöltés, lecsapolás, kiszárítás, általános

M

22

10

Littorelletea uniflorae és/vagy IsoetoNanojuncetea vegetációval (3130), Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel (3150), Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel (3270), Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0), Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160) mocsári teknős (Emys orbicularis), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), A tevékenység hatására degradálódik a partszakasz: a horgászok a szemetet sok esetben a parton hagyják, autókkal és gyalogosan megnyitják az ártéri ligeterdőt, ami ezáltal fragmentálódik. Problémát jelent az illegális kikötőhelyek létesítése, mely legtöbbször jelölő élőhelyentörténik. Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Pannon homoki gyepek (6260),


D 01.01

ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak

M

23

5

Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410), Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510), Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230), vöröshasú unka (Bombina bombina), mocsári teknős (Emys orbicularis), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), német bucó (Zingel streber), vágó csík (Cobitis taenia), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), vidra (Lutra lutra), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) , hód (Castor fiber), tompa folyamkagyló (Unio crassus), ingola fajok (Eudontomyzon spp.), magyar bucó (Zingel zingel), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), leánykoncér (Rutilus pigus), balin (Aspius aspius), díszes légivadász (Coenagrion ornatum), A terület kiszáradása következtében a szaporodási feltételek romlanak, az élőhely eltűnéséhez vezet. Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Pannon homoki gyepek (6260), Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410), Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510), Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230),


D 02.02

csővezetékek

M

5

G 05.06

fák egészségügyi kezelése, veszélyes fák kivágása, út menti fák kivágása

M

25

24

nagy tűzlepke (Lycaena dispar) vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius), csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria), vidra (Lutra lutra), Egyre több új ösvényt taposnak ki a turisták és horgászok, ami által nő a zavarás. A bicikli utak zavarják a kétéltűek áthaladását veszélyezteti, néhol pedig feltöltéssel jár az út kialakítása Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Pannon homoki gyepek (6260), Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410), Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510), Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230), A csővezetékeket borító élőhelyek degradáltak. A felújításhoz, karbantartáshoz kapcsolódó taposás a terület zavarásával jár. Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Pannon homoki gyepek (6260), Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410), Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510), Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230), A növekvő városiasodás, sétautak, kerékpárutak létesítése együtt jár az idős fák kivágásával. A nem


I 01

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

H

80

szabályozott uszadékfagyűjtés szintén káros hatással van az adott életközösségre. Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0), Síksági pannon löszgyepek (6250), nagy tűzlepke (Lycaena dispar) vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius), csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria), homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria), zöld juhar (Acer negundo), bálványfa (Ailanthus altissima), aranyvessző fajok (Solidago sp.), nagyvirágú nenyúljhozzám (Impatiens glandulifera), gyalog akác (Amorpha fruticosa). Az

élőhelyeket teljesen átalakítja, megszűnésükhöz vezet, a fajok az élőhely átalakulásával eltűnnek A 02.03

gyepterület átalakítása szántóvá

M

25

10

Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, Síksági pannon löszgyepek, nagy tűzlepke (Lycaena dispar), vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius), csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria). Az élőhelyeket teljesen átalakítja, megszűnésükhöz vezet, a fajok az élőhely átalakulásával eltűnnek


Külső veszélyeztető tényezők. A legfőbb külső veszélyeztető tényező a zaj és légszennyezés, valamint az árral érkező, partra sodródó szemét. Utóbbi degradálja a parti élőhelyeket, gyomosodáshoz vezet.

H 04

légszennyezés, levegőből érkező szennyezés

L

Érintett terület nagysága (%) 20

H 06.01

zajszennyezés

L

15

Kód

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége

26

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy IsoetoNanojuncetea vegetációval (3130), Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel (3150), Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel (3270), Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0), Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160). Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior


E 03

szemét, hulladék

H

27

80

vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0); A zajhatás a fajokat zavarja, viselkedésükre is befolyással lehet. Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy IsoetoNanojuncetea vegetációval (3130), Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel (3150), Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel (3270), Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0), Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160), vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius), csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria), Síksági pannon löszgyepek (6250), mocsári teknős (Emys orbicularis), Az árral elterül a szemét a parti élőhelyeken. A hulladék károsítja az élőhelyeket és fajokat, járulékos hatásként megjelenik a gyomosodás

A HUDI20034 DUNA ÉS ÁRTERE NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Rendeltetés: a Duna és ártere Natura 2000 terület a Pannon régióra jellemző vizes élőhelyek összessége, mely jól reprezentálja a Kárpát-medence folyóparti élővilágát. Ezen vizes élőhelyek területe európai szinten csökkenőben van, de hazánkban még jelentős kiterjedésben jelen vannak. Ártéri gazdálkodási formák lehetőségének fenntartása, illetve az ehhez kapcsolódó hagyományos állattartási formák életben tartása. Célkitűzés: A Natura 2000 hálózatba történt jelölése lehetőséget biztosít a terület jelenlegi állapotának, illetve a Natura 2000 kijelöléséül szolgáló jelölő élőhelyek és fajok megőrzésére és fejlesztésére. Védelmi prioritásként megemlíthető a rétisas, a barna kánya, a fekete gólya, a hód és a vidra védelme, mivel ezen ernyőfajok állapota befolyásolja a tápláléklánc széles spektrumának meglétét. Az eredeti élőhelyre jellemző, azonban ma már eltűnőben, kihalófélben lévő védett és veszélyeztetett fajok élőhelyi feltételeinek biztosítása, a még jelen lévő állományainak fenntartása, populációinak növelése, stabilizálása. A területen gyorsan terjedő özönfajok állományának csökkentése, a természetes, őshonos fajösszetétel fenntartása.

3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” 3.2.1. Élőhelyek kezelése Legfontosabb feladat a lágy- és fásszárú tájidegen fajok arányának visszaszorítása a partmenti erdősávokban, valamint a hajóforgalmi igények összehangolása a természetvédelmi érdekekkel. A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A kezelési egységek lehatárolása alapvetően élőhelyek alapján történt, figyelembe véve a településrendezési eszközök meghatározta adottságokat (kijelölt gazdasági területek). Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: a. építési engedélyek és a hozzájuk kapcsolódóan kiadott szakhatósági hozzájárulások szigorúbb elbírálása javasolt

28


b. vízminőség ellenőrző pontok létesítése javasolt, illetve havária jelenségek esetén az azonnali (12 órán belüli) értesítés küldése a területen illetékes természetvédelmi szervnek fontos és szükséges lépés lenne. A védekezési stratégiában való szakmai segítségnyújtásba a természetvédelmi szerv bevonása javasolt c. a parti sávban lévő illegális homokkinyerés szigorúbb ellenőrzése és szankcionálása, valamint felszámolása javasolt d. kajak-kenu szövetség és az illetékes nemzeti park egyeztetése javasolt a jelenleg illegálisan használt kikötőhelyek helyett alternatívák keresésére e. energiatermelést szolgáló létesítések, fejlesztések építése nem javasolt, mivel a Duna és árterén lévő szigetek és zátonyok, mint értékes élőhelyek megszűnéséhez vezet f. víz áramlásának, mozgásának megváltozását előidéző műtárgyak elhelyezése a bejelölt helyszíneken nem javasolt (sarkantyúk) g. hajóforgalom kapacitásának (méret, sebesség) maximumának meghatározása, mivel a hullámzás tönkreteszi a part menti élőhelyeket, illetve az ivadékot kiveti a partra. h. a hajózási útvonalak kijelölése során ne sérüljenek a természeti értékek, illetve a meglévő természeti értékek figyelembevételével történjék i. a hajózási útvonalak kijelölése során a Natura 2000 célkitűzések és rendeltetéseket vegyék figyelembe, egyeztessenek a természetvédelmi kezelővel, hatóságokkal j. a kisebb szigetek keresztgáttal történő leválasztása a főágról, félszigetté alakítása nem javasolt k. mellékágak rehabilitációja: a jelenleg meglévő lezárások szükségességének a felülvizsgálata, a szükségtelen lezárásának feloldása. Igény esetén kotrással kiegészítve. l. térképmellékletben rögzített helyszíneken a kotrások korlátozása m. szelektív és biológiai szúnyogirtást javaslunk a vegyszeres, tömeges helyett

Gazdálkodáshoz köthető javaslatok: A Duna és ártere Natura2000 terület legkritikusabb kezelési egysége maga a nyílt vízterület. Állapota alapvető hatással van a parti, vízhatástól függő jelölő élőhelyekre. A hajózási útvonalak, a hajóforgalom, a mederkotrások kivitelezése és helye döntő fontosságú a teljes site fennmaradása szempontjából. Kezelési egységek: A tervkészítés során a teljes kjTT-re készült ÁNÉR alapú élőhelytérkép és ez alapján több típusú élőhely is megtalálható a területen. Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok és a településrendezési eszközök meghatározta adottság (kijelölt gazdasági területek) alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

parti erdősáv meder mocsárrét sík-és dombvidéki kaszálórét őshonos fás társulás idegenhonos fás társulás torkolati részek és kisebb patakok szántó halastó gyümölcsös zátony

29


1. parti erdősáv Ebbe a kezelési egységbe tartoznak a meder és a gát közti rész, illetve a meder melletti 10-20 méteres sáv. Legfontosabb feladat ezek megőrzése egyrészt a beépítések megakadályozásával, másrészt az őshonos faállományú erdőfelújításokkal. a. b. c. d. e. f. g. h.

az üzemtervezett, magas genetikai értékkel bíró parti sávok vágáskor nélküli besorolása javasolt meglévő szélesség fenntartása, esetleg szélesítése összefüggő sáv megőrzése, további fragmentálódás meggátolása lábon álló és fekvő holtfák mederben hagyása javasolt, kivéve vízkivételi művek környezetében, illetve belső védőterületen. a természetesen vagy mesterségesen kialakult szaporodóhelyek rendszeres ellenőrzése és esetleges felújítása, ha az nem ütközik más természetvédelmi céllal szelektív és biológiai szúnyogirtás javasolt a vegyszeres, tömeges helyett parti sáv erdősávjaiban az erdőfelújítás során fajgazdag őshonos fafajokkal történő felújítás javasolt javasolt a part menti bokorfüzesek visszahagyása 10-15 m szélesen Kód E01 E05 E06 E07 E08 E09 E11 E16 E18 E20 E22 E31 E33 E36 E38 E41

Erdőterületekre vonatkozó előírások A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, 30 cm mellmagassági átmérő feletti odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő fák folyamatos fenntartásának biztosítása. A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai. Természetes, természetszerű és származék erdőkben a tarvágás tilalma. Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában. A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani.

30


E50 E52 E65 E68 E69

E70

E71 E73 Kód GY29 GY30

A vágásterületen történő égetés tilos. Őshonos fafajú faállomány csak táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal újítható fel. Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác (Amorpha fruticosa) kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításáról. Inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása során csak a növények sikeres vegyszeres irtását követően kerülhet sor a mechanikai eltávolításra. Gyepterületekre vonatkozó előírások Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező.

A fenti előírássorokat az alábbi pontosításokkal javasolt használni. Eredeti Kód E11

A HUDI20034 Duna és ártere KjTT területére pontosított előírások kiegészítés: üzemtervezett erdők esetén

31


E16 E36 E41 E50 E52 új

A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása, kivéve idegenhonos állományok esetén Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása kivéve idegenhonos állományok esetén A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani, mely megegyezik az erdőtervben meghatározott korlátozással kiegészítés: csak nagyon kiemelt helyzetben, eseti kérelemmel Őshonos fafajú faállomány csak táj- és termőhelyhonos valamint származási körzet azonos fa- és cserjefajokkal újítható fel. Turisztikailag nem frekventált, emberi életet nem veszélyeztető helyen a lábon álló öreg fák kivágása, földön fekvő holtfa, száradék eltávolítása, az egészségügyi kezelés nem javasolt

2. meder Ebbe a kezelési egységbe a nyílt vízfelület tartozik. A medret érintő javaslatok a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok, illetve a vízgazdálkodás pont alatt találhatók meg. Legfontosabb feladat a hajóforgalmi igények összehangolása a természetvédelmi érdekekkel Kód V41 V42 V43 V44 V46 V51 V52 V56 V58 V59 V60

Vizes területekre vonatkozó előírások A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell . A nádaratás befejeztéről értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. December 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével. A nádas minimum 30-40%-át nem szabad learatni. A hagyás foltokat évente eltérő helyen kell kialakítani. A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. A nádaratást végzőnek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelő gépet kell használni. A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötöző anyagot köteles használni.

3. mocsárrétek Ebbe a kezelés egységbe a nedvesebb gyepek, mocsárrétek tartoznak. Legfontosabb feladat a kaszálás hosszútávú biztosítása a területen, illetve a vízelvezetés megszüntetése, ugyanis az élőhelyek ezáltal kiszáradnak, ami veszélyezteti a fennmaradásukat. a. a kaszálást felázott talajviszonyok esetén nem javasoljuk b. a vérfű hangyaboglárka szaporodási helyének az egyik felét május elején, a másik felét szeptemberben javasoljuk kaszálni – mozaikosan felosztva a területet c. szelektív és biológiai szúnyogirtást javaslunk a vegyszeres, tömeges helyett.

32


d. az élőhely fennmaradását szolgáló kaszálások folytatása e. A területen szerves és műtrágya kijuttatása, tárolása tilos, növényvédőszer tárolása nem javasolt, kijuttatása a fás szárú inváziós fajok irtása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével nem javasolt. f. a kaszálások idejének ütemezése a jelölő fajok szaporodásbiológiájának figyelembevételével történjen a NP-kal egyeztetve g. vízelvezető árkok, csatornák további mélyítésének folytatása nem javasolt, mert a jelölő élőhelyeken már májusra kiszáradnak a mocsárrétek Kód E25 Kód GY01 GY02 GY08 GY14 GY15 GY24 GY29 GY30 GY33 GY34

GY44 GY59 GY71 GY86 GY91 GY92 GY105 GY112 GY117 Kód

Erdőterületekre vonatkozó előírások Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). Gyepterületekre vonatkozó előírások Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. Tűzpászták létesítése nem megengedett. A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. Kaszálás július 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges. A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező. Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetiparkigazgatósággal egyeztetni szükséges. Vizes területekre vonatkozó előírások

33


V41 V42 V43 V44 V46 V51 V52 V56 V58 V59 V60

A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell . A nádaratás befejeztéről értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. December 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével. A nádas minimum 30-40%-át nem szabad learatni. A hagyás foltokat évente eltérő helyen kell kialakítani. A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. A nádaratást végzőnek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelő gépet kell használni. A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötöző anyagot köteles használni.

A fenti előírássorokat az alábbi pontosításokkal javasolt használni. Eredeti Kód

A HUDI20034 Duna és ártere KjTT területére pontosított előírások

GY71

Kaszálás június 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges

4. sík-és dombvidéki kaszálórét Ebbe a kezelési egységbe a kevésbe nedves kaszálórétek tartoznak. Legfontosabb feladat a legeltetéssel kombinált kaszálás hosszútávú biztosítása. a. Az élőhely fennmaradását szolgáló kaszálások folytatása javasolt. a víztől függő gyepeken a kaszálás és legeltetés kombinálása javasolt, kaszálás, majd sarjúlegeltetés sorrendben b. A területen szerves és műtrágya kijuttatása, tárolása tilos, növényvédőszer tárolása nem javasolt, kijuttatása a fás szárú inváziós fajok irtása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével nem javasolt. c. természetvédelmi szempontból kedvező művelési ág váltás engedélyezhető legyen, pl.: szántógyep konverzió Kód E25 Kód GY01 GY02 GY08 GY14

Erdőterületekre vonatkozó előírások Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). Gyepterületekre vonatkozó előírások Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

34


GY15 GY24 GY29 GY30 GY33 GY34

GY44 GY59 GY71 GY86 GY91 GY92 GY105 GY112 GY117 Kód V58 V60

Tűzpászták létesítése nem megengedett. A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. Kaszálás július 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges. A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező. Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetiparkigazgatósággal egyeztetni szükséges. Vizes területekre vonatkozó előírások Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötöző anyagot köteles használni.



GY71

Kaszálás június 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges

5. őshonos fás társulás Ebbe a kezelési egységbe tartoznak azok az üzemtervezett erdőrészletek, melyek nem idegenhonos faültetvények. Legfontosabb feladat lenne ezen állományok őshonosra cserélése, illetve természetvédelmi szempontokat jobban figyelembe vevő gazdálkodási mód bevezetése. a. turisztikailag nem frekventált, emberi életet nem veszélyeztető helyen a lábon álló öreg fák kivágása, földön fekvő holtfa, száradék eltávolítása, a fák egészségügyi kezelése nem javasolt

35


b. a Natura 2000 erdőterületeken is érvényesíthető legyen a vegetációs időszak fogalma c. amennyiben idegenhonos fafajokkal fertőzött, a szaporodóképes idegenhonos egyedek eltávolítását javasoljuk a fészkelési időszakot figyelembe véve, augusztus 1. után d. vágástéri maradék kezelése (elszállítása, darálása, égetése) mennyiség függvényében javasolt, egyéb esetben felhalmozása lehetséges. Előzetes egyeztetés javasolt a természetvédelmi szervvel Kód E01 E04 E05 E06 E07 E08 E09 E11 E13

E16 E18 E20 E22 E31 E33 E36 E38 E41 E50 E52

Erdőterületekre vonatkozó előírások A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett. Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, 30 cm mellmagassági átmérő feletti odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő fák folyamatos fenntartásának biztosítása. A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai. Természetes, természetszerű és származék erdőkben a tarvágás tilalma. Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában. A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani. A vágásterületen történő égetés tilos. Őshonos fafajú faállomány csak táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal újítható fel.

36


E65 E68 E69

E70

E71 E73

Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác (Amorpha fruticosa) kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításáról. Inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása során csak a növények sikeres vegyszeres irtását követően kerülhet sor a mechanikai eltávolításra.

A fenti előírássorokat az alábbi pontosításokkal javasolt használni. Eredeti Kód E11 E16 E36 E41 E48

A HUDI20034 Duna és ártere KjTT területére pontosított előírások kiegészítés: üzemtervezett erdők esetén A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása, kivéve idegenhonos állományok esetén Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása kivéve idegenhonos állományok esetén A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani, mely megegyezik az erdőtervben meghatározott korlátozással

Mesterséges felújítás, illetve kiegészítés esetén géppel csak részleges 37


E49 E50 E52 új

talajelőkészítés végezhető kivéve a nemes nyarasok, illetve az invazívan terjedő állományok esetén Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a teljes talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell kivéve a nemes nyarasok, illetve az invazívan terjedő állományok esetén kiegészítés: csak nagyon kiemelt helyzetben, eseti kérelemmel Őshonos fafajú faállomány csak táj- és termőhelyhonos valamint származási körzet azonos fa- és cserjefajokkal újítható fel. Turisztikailag nem frekventált, emberi életet nem veszélyeztető helyen a lábon álló öreg fák kivágása, földön fekvő holtfa, száradék eltávolítása, az egészségügyi kezelés nem javasolt

6. idegenhonos fás társulás Ebbe a kezelési egységbe tartoznak az idegenhonos fafajokkal sorokba rendezett ültetvények, illetve azon erdőrészletek, ahol a fő fafaj nem őshonos. a. valóban vonzó támogatási rendszerrel és a közmunkaprogram kiemelt részeként ösztönözni kellene az erdőgazdálkodót az idegenhonos erdőállomány őshonosra erdőállománnyá történő átalakítására b. inváziós lágy- és fásszárú fajok visszaszorítását ösztönző támogatások szükségesek c. vágástéri maradék kezelése (elszállítása, darálása, égetése) mennyiség függvényében javasolt, egyéb esetben felhalmozása lehetséges. Előzetes egyeztetés javasolt a természetvédelmi szervvel d. a Natura 2000 erdőterületeken is érvényesíthető legyen a vegetációs időszak fogalma Kód E01 E11 E18 E20 E22 E31 E41 E48 E50 E65 E68

Erdőterületekre vonatkozó előírások A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, 30 cm mellmagassági átmérő feletti odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő fák folyamatos fenntartásának biztosítása. A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai. A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani. Mesterséges felújítás, illetve kiegészítés esetén géppel csak részleges talajelőkészítés végezhető. A vágásterületen történő égetés tilos. Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park

38


igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. E69

E70

E71

A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác (Amorpha fruticosa) kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításáról.



E11

kiegészítés: üzemtervezett erdők esetén

E41

A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani, mely megegyezik az erdőtervben meghatározott korlátozással

E48

Mesterséges felújítás, illetve kiegészítés esetén géppel csak részleges talajelőkészítés végezhető kivéve a nemes nyarasok, illetve az invazívan terjedő állományok esetén

E50 új

kiegészítés: csak nagyon kiemelt helyzetben, eseti kérelemmel Turisztikailag nem frekventált, emberi életet nem veszélyeztető helyen a lábon álló öreg fák kivágása, földön fekvő holtfa, száradék eltávolítása, az egészségügyi kezelés nem javasolt

39


7. torkolati részek és kisebb patakok Ebbe a kezelési egységbe tartoznak a Duna mellékágainak torkolatai, illetve a holtágak. Legfontosabb feladat ezek minél nagyobb természeteségének fenntartása. a. természetes állapotának fenntartása helyreállítása, további betonozás megszüntetése javasolt b. mederfenntartó létesítmények természetközeli megoldásainak alkalmazása

Kód E01

E31

Erdőterületekre vonatkozó előírások A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett. Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, 30 cm mellmagassági átmérő feletti odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő fák folyamatos fenntartásának biztosítása. A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai.

E33

Természetes, természetszerű és származék erdőkben a tarvágás tilalma.

E36

Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása.

E50

A vágásterületen történő égetés tilos.

E52

Őshonos fafajú faállomány csak táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal újítható fel. Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park

E04 E05 E06 E07 E08 E09 E11 E16 E18 E20 E22

E65 E68

40


igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. E69

E70

E71 E73 Kód GY01 GY02 GY08 GY14 GY15 GY24 GY29 GY30 GY34

GY44

A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác (Amorpha fruticosa) kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításáról. Inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása során csak a növények sikeres vegyszeres irtását követően kerülhet sor a mechanikai eltávolításra. Gyepterületekre vonatkozó előírások Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. Tűzpászták létesítése nem megengedett. A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

41


GY59

Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. Kaszálás július 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges. A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező. Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetiparkigazgatósággal egyeztetni szükséges.

GY71 GY86 GY91 GY92 GY105 GY112 GY117

A fenti előírássorokat az alábbi pontosításokkal javasolt használni. Eredeti Kód E11 E16 E50 E52 új GY71

A HUDI20034 Duna és ártere KjTT területére pontosított előírások kiegészítés: üzemtervezett erdők esetén A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása, kivéve idegenhonos állományok esetén kiegészítés: csak nagyon kiemelt helyzetben, eseti kérelemmel Őshonos fafajú faállomány csak táj- és termőhelyhonos valamint származási körzet azonos fa- és cserjefajokkal újítható fel. Turisztikailag nem frekventált, emberi életet nem veszélyeztető helyen a lábon álló öreg fák kivágása, földön fekvő holtfa, száradék eltávolítása, az egészségügyi kezelés nem javasolt Kaszálás június 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges

8. szántó Ebbe a kezelési egységbe tartoznak a területen a földhivatali nyilvántartás szerint szántóművelési ágba tartozó területek. a. extenzív szántóművelés javasolt b. belvízelvezetés tiltása Kód SZ01 SZ04 SZ05 SZ07

Szántóterületekre vonatkozó előírások Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. Évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni. Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a

42


SZ08 SZ10 SZ11 SZ14 SZ17 SZ19 SZ20 SZ21 SZ22 SZ24 SZ35 SZ43 SZ44 SZ46 SZ47 SZ48 SZ49 SZ54 SZ62 SZ63 SZ64 SZ66

működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. Repce esetén a teljes repceterületnek a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt legalább 5, de legfeljebb 10%-án a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelező. Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható. Szalma, széna: szalma, széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizektől mért 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hordani. A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Természetközeli állapotú erdőtervi jellel ellátott láperdő és keményfás ligeterdő, illetve vizes élőhely szélétől számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen. Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az időszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető. Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Telepítés előtt, valamint a program teljes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya kijuttatása tilos. Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás, illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. A telepítést követő második évtől évi kétszeri kaszálás (május-júniusban, illetve augusztus-szeptemberben), valamint a kaszálást követő sarjúlegeltetés szükséges az aranyvessző és a nád visszaszorítására, valamint a cserjésedés megakadályozására.

9. halastó a. holtágakban, illetve ártéren végzett haltenyészetek fajállománynak szigorúbb ellenőrzése javasolt, illetve ezek biztonsági rendszerének szigorítása, hogy az inváziós fajok havária, illetve magas vízállás esetén se juthassanak a természetes folyamba. b. extenzíven működő gazdálkodás javasolt

43


Kód V10 V16 V26 V30

Vizes területekre vonatkozó előírások Halastavak medrének meszezése tilos. A halastavak medrének kotrásából származó iszap a parton nem deponálható, azt a területről el kell szállítani. A területen élő és táplálkozó madarak riasztása csak korlátozottan végezhető, (15%-os idő és 20%-os területi korlát), ezt a kötelezően elkészítendő madárriasztási tervben konkrétan is meg kell jeleníteni. A területi korlátozás (20%) tóegységenként értendő. A halastóterület 5%-át (tóegységenként, a 20%-os riasztási korlátozáson felül) kíméleti területnek kell nyilvánítani (tógazdaság üzemeltetője működési terület szerint érintett NPIvel egyeztetve), ahol mindennemű madárriasztás tilos.

10. gyümölcsös a. extenzív, tájhonos fafajokkal működő gyümölcsösök újra művelésbe vonása javasolt, mint a hagyományok ártéri gazdálkodási formák felélesztése 11. zátonyok Ebbe a kezelési egységbe tartoznak az alacsony vízállás idején felszínre kerülő kavicsdombok a. szórók, etetők elhelyezése nem javasolt az élőhelyek veszélyeztetése miatt b. kikötések időbeli korlátozása az ívóhelyek veszélyeztetése miatt. Vadgazdálkodás Kód VA01

Erdőterületekre vonatkozó előírások Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. VA02 A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. o határfolyó révén szlovák-magyar egységes vadászati szabályozás javasolt Kezelési táblázat

parti sáv

Erdő Gyep E1; E5-9; E11*; 29; 30; E16; E18; E20; E22; E31, E33; E36; E38; E41; E50, E52; E65; E68; E69; E70; E71; E73*

meder

mocsárrét

E25;

GY01; GY08;

Gy02; GY14;

44

Szántó

Vizes

V41; V42; V44; V46; V52; V56; V59; V60 V41; V42; V44; V46;

V43; V51; V58; V43; V51;


sík-és dombvidéki kaszálórét

E25;

GY15; GY24; GY29; GY30; GY34¤; GY33; GY44; GY59; GY71; GY86; GY91; GY92; GY105; GY112; GY117 GY01; Gy02; GY08; GY14; GY15; GY24; GY29; GY30; GY33; GY34¤; GY44; GY59; GY71; GY86; GY91; GY92; GY105; GY112; GY117

V52; V56; V58; V59; V60

V58; V60

őshonos fás

E1; E4; E5-9; E11*; E13; E16; E18; E20; E22; E31, E33; E36; E38; E41; E50; E52; E65; E68; E69; E70; E71, E73* idegenhonos E1; E11*; E18; E20; E22; E31; fás E41; E48; E50; E65; E68; E69; E70; E71 E1; E4; E5-9; torkolati részek és E11*; E16; E18; E20; E22; E31; kisebb E33; E36; E50; patakok E52; E65; E68; E69; E70; E71; E73*

GY01; Gy02; GY08; GY14; GY15; GY24; GY29; GY30; GY34¤; GY44; GY59; GY71; GY86; GY91; GY92; GY105; GY112; GY117

szántó

összes Sz előírás

halastó

V10; V16; V26; V30

zátonyok

Erdőgazdálkodás: a. Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0) • rendeltetés: csak védelmi rendeltetés. Mindenféle, de védelmi.

45


• • • •

• •

• •

üzemmód: szükség esetén átalakító, alapvetően faanyagtermelést nem szolgáló kívánatos célállomány: élőhelyi kitettségnek megfelelő, őshonos és termőhelyhonos főfafajjal jellemezhető állomány erdőállomány-típusok kívánatos aránya: ennek mértéke az élőhelyi adottságok függvénye javasolt állománycserék: az összes nem termőhelyhonos és idegenhonos fafajú állomány cseréje. Nemes nyaras, fehér akácok, homogénné vált gyalogakác (Amorpha fruticosa), zöld juhar (Acer negundo), stb. erdőfelújítás módja: őshonosnál lehetőleg természetes felújítás őshonos körzetből származó helyi szaporítóanyaggal, ahol idegenhonos faj cseréje szükséges ott mesterséges. fahasználati korlátozások: idős fák védelme, természetszerű állományban a keletkező álló és fekvő holtfa legalább a felének visszahagyása. Part menti bokorfüzes védősáv visszahagyása szükséges. biológiai vágásérettség meghatározása: nem értelmezhető vegetációs időszak: őshonos állománynál március 1-től október 15., faültetvények esetén március 30-szeptember 1.

b. Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) • rendeltetés: csak védelmi rendeltetés. Mindenféle, de védelmi. • üzemmód: szükség esetén átalakító, alapvetően faanyagtermelést nem szolgáló • kívánatos célállomány: élőhelyi kitettségnek megfelelő, őshonos és termőhelyhonos főfafajjal jellemezhető állomány • erdőállomány-típusok kívánatos aránya: ennek mértéke az élőhelyi adottságok függvénye • javasolt állománycserék: az összes nem termőhelyhonos és idegenhonos fafajú állomány cseréje. Nemes nyaras, fehér akácok, homogénné vált gyalogakác (Amorpha fruticosa), zöld juhar (Acer negundo), stb. • erdőfelújítás módja: őshonosnál lehetőleg természetes felújítás őshonos körzetből származó helyi szaporítóanyaggal, ahol idegenhonos faj cseréje szükséges ott mesterséges. • fahasználati korlátozások: idős fák védelme, természetszerű állományban a keletkező álló és fekvő holtfa legalább a felének visszahagyása. Part menti bokorfüzes védősáv visszahagyása szükséges. • biológiai vágásérettség meghatározása: nem értelmezhető • vegetációs időszak: őshonos állománynál március 1-től október 15., faültetvények esetén március 30-szeptember 1. Vadgazdálkodás: • optimális vadállomány vadfajonkénti létszáma: nincs szorosan az élőhelyhez kötődő nagyvad állomány, nem számszerűsíthető. Az apróvad száma optimálisan nem meghatározható. Vaddisznó és róka, valamint az idegenhonos fajok (mosómedve, nyestkutya, stb) esetében ne legyen korlátozás a kilövésekben. • vadgazdálkodás-vadászat o időbeni: összes 6000 ha-nál kisebb dunai szigetet és zátonyt vadászati kíméleti területre javasoljuk, kivéve vaddisznó és róka, valamint az idegenhonos fajok (mosómedve,

46


nyestkutya, stb). Utóbbi fajoknál se időbeli, se térbeli korlátozás nem javasolt. Egész éves vadászati tilalom a szigetekre és zátonyokra. Jogszabályban rögzített megfelelő. o módbeli: jogszabályban rögzített megfelelő. o eszközbeli természetvédelmi korlátozás: jogszabályban rögzített megfelelő • vadgazdálkodási berendezések elhelyezése: természetvédelmi kezelővel egyeztetett helyen és módon lehessen kialakítani. Szórók elhelyezésénél a mocsárréteket, lápréteket, zátonyokat kerülni kell, mert a szórón gyomosodik a terület, kedvez az inváziós fajok terjedésének. • vadföldek kialakítása: tilos • vad kibocsátására és meglévő zárt téri vadtartásra vonatkozó természetvédelmi feltételek: nem megengedhető. Vízgazdálkodás • a kisebb szigetek keresztgáttal történő leválasztása a főágról, félszigetté alakítása nem javasolt • mellékágak rehabilitációja • kotrások korlátozása • természetes állapotának helyreállítása, a betonozás megszüntetése • mederfenntartó létesítménye természetközeli megoldásainak alkalmazása • DINPI-Vízügyi és Hajózási Hatóság közösen kikötési tilalmi zónák kialakítása + sportolásra kijelölt zónák felülvizsgálata. • kikötések időbeli korlátozása az ívóhelyek veszélyeztetése miatt 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Tervezett projektek: • • • • • • • • • •

inváziós HUSK patakok torkolati szakaszok rekultivációja Sződ-Rákos projekt mellékágak rehabilitációja Duna-menti vizes élőhelyek rehabilitációja természetes folyóvízre: a dunai szigeten a vízi turizmushoz kapcsolódó kikötő, illetve táborhelyek kialakítása az ellenőrizhetőség okán Hajós Skanzen Neszmélynél vízi tanösvény kialakítása a Kis-Dunán. ácsi Lovadi rét galériaerdő komplex élőhelyfejlesztése, rehabilitációja területvásárlással tatai szakaszmérnökséggel a Neszmély Alsó-sziget rekonstrukciója fekete nyár monitoring, mintavételezés, genetikai vizsgálat a későbbi ültetések miatt

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Nagy tűzlepke (Lycena dispar) Legfontosabb veszélyeztető tényező a nedves élőhelyeken történő antropogén beavatkozás, mely a terület vízháztartási viszonyainak megváltozásával jár. Ilyenek: a lecsapolás, elárasztás. A gyepterületek beszántása, illetve az inváziós növények terjedése, elsősorban a Solidago gigantea inváziója ugyancsak komoly veszélyeztető tényező. Azonban a faj expanziós képessége (egy-egy nőstény olyan nagy területet jár be, hogy gyakorlatilag mindig talál olyan élőhelyet, mely megfelelő a túlélésre) segíti fennmaradását. További fontos veszélyeztető tényező a rossz időben végzett kaszálás és a túllegeltetés is.

47


A vízháztartási viszonyok drasztikus megváltoztatása visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat meg, kiszáradással olyan szukcessziós folyamatok erősödhetnek fel (pl. cserjésedés), mely a populációk eltűnéséhez vezethet. Összességében elmondható, hogy a L. dispar egy mérsékelten higrofil (inkább mezofil) jószág, amely oligofág és a limitáló tényezője valószínűleg a tápnövény rendelkezésre állása. A nagy tűzlepke védelme érdekében szükséges a gyepterületek élőhelykímélő kezelése, különös tekintettel az üde és mérsékelten nedves gyepekre, sík- és hegyvidéki kaszálórétekre. A nagy tűzlepke élőhelyeit javasolt kaszálással, vagy extenzív legeltetéssel hasznosítani, az üde, nagyobb produktumú kaszálóréteken évi kétszeri, míg a soványabb, gyengébb minőségű gyepeken egyszeri kaszálással. A kétszer kaszált területeken az első kaszálást lehetőleg május 31-e előtt, de legkésőbb június 15-ig végezzék el, míg a második kaszálást augusztus második felére vagy szeptemberre időzítsék. A kaszálások során a nagy tűzlepke tápnövényeinek védelme és az imágók nektárforrásának biztosítása érdekében mindenképpen szükséges kaszálatlan sávok (ún. búvósávok) vagy foltok meghagyása, amelyek az egyes kaszált parcellák területének minimum 5% de maximum 15%-át fedjék le. A kaszálatlan sávok szélessége a szegélyhatás csökkentése érdekében mindig haladja meg a két métert, kaszálatlan foltok fennhagyása esetén pedig területenként legalább két foltot célszerű fennhagyni. A gyomosodás elkerülése érdekében a kaszálatlan sávokat-foltokat évente más területen kell kijelölni. A búvósávokat, kaszálatlan foltokat az évente egyszer kaszált gyepeken is meg kell hagyni, ugyanis a júniusban vagy júliusban történő kaszálás a nagy tűzlepkét korai fejlődési szakaszban (hernyó, báb) éri, amikor a populáció sokkal sérülékenyebb. Legeltetés esetén javasolt az extenzív gyepgazdálkodásra előírt hektáronkénti 0,3-0,5 számosállat, és a mozaikos, adagoló legeltetés, különös figyelemmel a túllegeltetés és taposáskár elkerülésére. A nagy tűzlepke rendszeresen tenyészik ökotonokban, beleértve a természetes és mesterséges vízfolyásokat, erdőszegélyeket illetve vonalas létesítményeket (utak, vasutak rézsűje, villanypászta stb.) követő gyepekben, magaskórós szegélytársulásokban is, ezért célszerű ezeket az élőhelyeket is (a lehetőségeknek megfelelően) kaszálással vagy legeltetéssel hasznosítani, a fenti javaslatok figyelembe vételével. A nagy tűzlepke potenciális élőhelyeinek egy jelentős részét (ártéri legelők, felhagyott kaszálók) a behurcolt óriás aranyvessző (Solidago gigantea) inváziója veszélyezteti. Az óriás aranyvessző állományait azonban a fent ismertetett kezelések erősen visszaszorítják, elősegítve a gyepek regenerálódását, ezért a nagy tűzlepke populációinak védelme érdekében ezeket a felhagyott gyepeket újra kezelés alá kell vonni.” A nagy tűzlepke védelme érdekében javasolt élőhelykezelés, elsősorban a kaszálások időzítése figyelembe veszi az esetenként hasonló élőhelyeken előforduló, nedves gyepekben tenyésző hangyaboglárka fajok: vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) és Dunántúlon előforduló sötétaljúhangyaboglárka (M. nausithous) fejlődési sajátosságait is, ezért együttes előfordulásuk esetén a kezelési javaslatok betartása a két hangyaboglárka faj populációinak fennmaradását is segíti. Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) A területhasználat megváltozása, intenzívebb művelés vagy felhagyás komoly veszélyeket rejt magában. Legfőképpen az élőhelyek vízháztartásának változatlansága döntő fontosságú a populációk megőrzése szempontjából. A gyepek kiszáradása a vegetáció botanikai összetételének megváltozásához vezethet, gyomosodás, becserjésedés ill. nádasodás léphet fel, mely a vérfű állományokat csökkenését, végső soron eltűnését eredményezheti. A nem megfelelő időpontban és módszerekkel végzett művelés, kaszálás is komoly veszélyt jelenthet. A későn végzett első kaszálás (június közepe után), vagy a korán végzett tisztítókaszálás (szeptember vége előtt) komoly károkat tud okozni. Az intenzív módszerekkel, nagy tömegű gépekkel, különösen eső után nedves talajon végzett kaszálás vagy legeltetés (talajtömörödés, hangyafészkek sérülése, egyéb taposási károk) szintén rendkívül kedvezőtlen hatással lehet a fajra. A lepkék megőrzése érdekében a helyes területhasználat a mozaikos kaszálás vagy az alacsony intenzitású legeltetés (szarvasmarha vagy ló). A minél mozaikosabb vegetáció a hangyagazdák szempontjábol is a legkedvezőbb. A nagy tömegű, talajszerkezetet betömörítő gépek használata kerülendő, az extenzívebb kisgépes kézi módszerek az ideálisak. Mindenképpen fontos olyan gyepfoltokat megőrizni, ahol a vérfű kifejlődhet, a lepkék lerakhatják petéiket. A búvósávokat minél

48


szélesebbre érdemes meghagyni, mivel a hosszú de túl vékony (2-3m széles) búvósáv – bár területarány szempontjából megfelelőnek tűnhet – mikroklimatikusan mégsem tud búvóhelyet biztosítani, a sáv kiszárad, a növényzet szegély jelleggel megváltozik és a lepkék nem rakják le petéiket. A mélyebben fekvő, vízállásos vagy mocsaras részeket ritkán vagy egyáltalán nem kell kaszálni, az eutrofizáció megelőzése érdekében céljából. A kaszálások időzítése elsődleges jelentőségű. A legmegfelelőbb időpontok kiválasztása a több éves monitoring vizsgálatok eredményeinek függvényében lokálisan meghatározandó. A dunántúli nedvesebb területeken a homogén, július közepére már erőteljesen virágzásba fordult vérfűállományok az optimálisak, ahol a tápnövény nagy mennyiségben jelen van. Alföldi élőhelyeken a kaszáláson kívül az extenzív szarvasmarha-legeltetés is kedvező megoldás lehet. Metapopulációs szempontból táji szinten az élőhely foltok elhelyezkedése ideális esetben a faj diszperziós képességeit meg nem haladó, 5km-es távolságon belüli mozaikos elhelyezkedésűek, köztük maximum 500 méterenkénti egyéb biotópok (szegélyek, egyéb gyepek) biztosítják az átjárást és menedéket. Szomszédos új élőhelyek létesítése esetén, amennyiben az előzőleg mezőgazdasági művelés alatt volt, a felső talajréteg a túl magas koncentrációjú műtrágya-felhalmozódás miatt esetlegesen eltávolítandó, majd vérfű maggal kevert gyep vetésével, vagy vérfű növények áttelepítésével lehet elérni a kívánt hatást. Díszes légivadász (Coenagrion ornatum) A díszes légivadász populációit elsősorban élőhelyeinek elvesztése veszélyezteti. Ennek okai közé sorolható a kisvízfolyások szélsőséges vízhozam-ingadozása, kiszáradása, amelyet egyaránt okozhat a klímaváltozás miatt a csapadékhiányos időszakok hosszabbodása, valamint a fokozódó vízkivétel is. Szintén nagy veszélyt jelent a faj populációira a meder szabályozása és kotrása, beleértve a természetes növényzet irtását mind a mederben, mind a part mentén. A vízszennyezés – akár szennyvízbevezetés, akár kommunális hulladék mederbe kerülése okozza – könnyen az egész állomány kipusztulásához vezethet, ami elsősorban a településeken is átfolyó kisvízfolyásokban élő populációkat veszélyezteti. Európa-szerte csökkenő populációs trend jellemző ennél a fajnál, ugyanakkor hazai állománya igen jelentősnek tekinthető, amelynek megőrzése így kiemelten fontos feladat. Miután imágója kevéssé hajlamos a szétterjedésre, visszatelepülése meglehetősen lassú folyamat. Emiatt meglévő populációinak megőrzése különös fontosságú. Ennek első lépéseként hazai élőhelyeinek és népességének pontosabb felmérése és hosszútávú, monitorozó vizsgálata szükséges, mivel egyrészt még a jól kutatott területeken is kerülnek elő újabb élőhelyei, másrészt a populációk mérete évenként is nagymértékben változhat. A faj megőrzésében kiemelt jelentőségű az élőhelyeinek a védelme. Ennek érdekében aktív vízgazdálkodási és vízkormányzási tevékenységgel (pl. a vízkivétel korlátozásával) kell biztosítani a faj élőhelyéül szolgáló kisvízfolyásokban a megfelelő vízmennyiséget és áramlási sebességet. Kerülni kell minden, a patakok medrét érintő beavatkozást. A kotrásokkal a lárvák fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen növényzet eltávolítása, míg a duzzasztással az áramlási sebesség csökkenése és a duzzasztott szakaszokon nagy valószínűséggel elkezdődő eutrofizáció jelent kedvezőtlen hatást a díszes légivadász számára. A vízfolyások mentén fekvő településeken biztosítani kell a szennyvíz elvezetését és ezáltal a kisvízfolyásokat érintő szerves terhelés megszüntetését, valamint fel kell lépni a patakmeder kommunális szennyezése (pl. szemétlerakások) ellen is. Csíkos medvelepke (Euplagia quadripuctaria) A faj élőhelyein általában gyakori, az üde élőhelyeken élő populációi különösen nagy egyedszámúak lehetnek. Hazánkban jelenleg a hegyvidéken lévő populációk nem veszélyeztetettek. A vágásos üzemmódú erdőgazdálkodással érintett élőhelyein a vágásterület növényzete is megfelelő a hernyók számára, bár valószínűleg a populációk egyedszáma visszaesik a véghasználatok során. Az izoláltabb síkvidéki előfordulások esetében a potenciális veszélyforrás a teljes talaj-előkészítéssel kombinált erdőfelújítás. Ez utóbbi esetben az aljnövényzet is sérül, így megszűnik élőhelynek lenni a csíkos medvelepke számára. Továbbá az erdei tisztások erdősítése, az élőhelyük kiszáradását okozó beavatkozások és a rovarirtó szerek nagy területekre történő kijuttatása veszélyezteti leginkább állományukat. Ezen tényezők azonban a hazai állomány esetében marginális fontosságúak.

49


A hegy- és dombvidéki populációk esetében a szegélyek, erdei tisztások kíméletével lehet hozzájárulni a fennmaradáshoz. A síkvidéki erdős területeken olyan erdőművelési módok megfelelők, amik nem járnak teljes talaj-előkészítéssel, és amelyek során nem egyszerre, hanem fokozatosan (legalább 30-40 évre elnyújtva) kerül letermelésre a faj élőhelyéül szolgáló erdőrészlet faállománya (pl. szálaló vágás). A Natura 2000 jelölő lepkefajok közül a csíkos medvelepke hazai fennmaradása biztosított.

3.2.4. Kutatás, monitorozás A területen 55 db Natura 2000 mintavételi pont került kijelölésre. Ebből 4 db 3130 Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval, 5 db 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel, 1 db 3160 Természetes disztróf tavak és tavacskák, 9 db 3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel, 2 db a 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei, 1 db 6250 Síksági pannon löszgyepek, 2 db 7230 Mészkedvelő üde láp-és sásrétek, 12 db 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae), illetve 19 db 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus augustifolis fajokkal (Ulmenion minoris) élőhelytípusban. NBmR által érintett védett fajok, melyeket a Duna és ártere területén felmértek: • homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria) • kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) • homoki kikerics (Colchicum arenarium) • közönséges csikófark (Ephedra distachya) • poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora) • szibériai nőszirom (Iris sibirica) • illatos hagyma (Allium suaveolens) Fajokra kijelölt mintavételi négyzet található a területen, melynek keretében a • kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) állományának felmérése szükséges Élőhelytérképezési mintanégyzet található a területen • Dömös területén A monitorozás és hatékony állománykövetés érdekében javasoljuk az Európai Unió által előírt, 6 éves ciklusonkénti fajfelmérés folytatását a Natura 2000 és fokozottan védett fajokra (fekete galagonya (Crataegus nigra)), valamint az olyan ritka, védett fajokra, melyek állományai csak kis foltokban, elszórtan találhatóak meg (fekete galagonya (Crataegus nigra)). Ezen túl a területen található invazív fajok terjedésének nyomon követése szintén javasolt.

3.2.5. Mellékletek

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ‐ ‐ ‐

275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 61/2009 (V.14) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről (MTÉT, AKG) 79/2004 (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

50


‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

A 462. sz. Kisbéri Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes: 2006 január 1. – 2015. december 31.) Budakeszi Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes: 2006 január 1. – 2015. december 31.) Gödöllői Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes: 2010 január 1. – 2019. december 31.) Váci Erdészeti Tervezési Körzet Erdőterve (érvényes: 2006 január 1. – 2015. december 31.) 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelet – Nagymarosi erdőtervezési körzet Diósjenői-Királyréti Körzet Erdőterve (érvényes: 2007. január 1. – 2016. december 31.) 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelet Budapesti Erdőtervezési Körzet Körzeti Erdőterve (érvényes: 2012. január 1. – 2021. december 31.) Pilis-Visegrádi Erdőtervezési Körzet Körzeti Erdőterve (érvényes: 2012. január 1. – 2021. december 31.) Pusztavacsi Erdőtervezési Körzet Körzeti Erdőterve (érvényes: 2013. január 1. – 2022. december 31.) Szentendrei Erdőtervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes: 2009. január 1. – 2021. december 31.) 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: GY103 269/2007. (X.18) Kormányrendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

3.3.1. Agrártámogatások a.

Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer:

A gazdák jelenleg a területalapú támogatást és a Natura 2000 támogatást tudják igénybe venni a területre. A támogatási forrásokról a gazdák tudnak. Jelenleg a gazdák a területen a következő AKG támogatást veszik igénybe: • AA) Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram • BA) Extenzív gyepgazdálkodási célprogram A Duna és ártere területét 193 MEPAR blokk érinti. Jelenleg a területből 2091,69 ha támogatható b.

Javasolt agrártámogatási rendszer:

Az élőhelyek mozaikos eloszlása miatt gazdának pillanatnyilag nem éri meg a élőhelyek szerint eltérő módon művelni a területet. A hektár alapú támogatási rendszer helyett a területfüggő támogatás javasolt. A gazdák értékmegőrző tevékenységet végeznek, és a jelenlegi támogatási összeg mellett nem éri meg a gazdálkodás. Kis, értékes területekre a nagyobb támogatási összeg motiválttá teheti a gazdákat, mert nehezebb kezelni és betartani az előírásokat kis területen, mint sok száz hektáron. Jelenleg kevesebb a kompenzáció, mint a költség. A támogatások szeparálása előnyösen hatna a terület művelésére, mivel a jelenlegi támogatási rendszer a nagy területeken gazdálkodóknak kedvez

51


3.3.2. Pályázatok ‐ Ács Concó-ér torkoláatnál vizes élőhely rehabilitáció: o vízi műtárgy lézesítése, holtág kotrása o 2014-2015, 2 év

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A Duna és ártere (HUDI20034) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: ‐ a Gerecsei Tájegységtől Csonka Péter 2013. március 20-án személyesen felkereste az illetékes falugazdászt, és szóban egyeztettek a terület használatával és tulajdonviszonyaival kapcsolatban. A beszélgetés eredményeit a megalapozó dokumentáció tartalmazza. ‐ 2013. május 13-án az illetékes járási hivatalok írásbeli megkeresése történt, melyben a falugazdászok közreműködésében bíztunk. A kérdéseket tartalmazó lista mellékletként megküldésre került a falugazdászok részére. Az Ácsi gyepek Natura 2000 terület 12 járási hivatal alá is tartozik, melyek közül a Komáromi Járási Hivataltól kaptunk választ. ‐ A tervhez szükséges erdészeti adatok beszerzése érdekében 2013. november 26-án a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságánál Wisnovszky Károly igazgató úr írásbeli megkeresése történt meg, melyben részletezve, területenként az útmutatóban szereplő adatok rendelkezésünkre bocsátását kértük. A 2013. december 30-án visszaérkezett válaszlevél szerint azonban az adatszolgáltatásnak díja van, amit a pályázati előírás szerint nem lehet elszámolni, így az adatok beszerzése sikertelen volt. ‐ A terület megismerése érdekében 2013. április 3-án, június 19-én és augusztus 27-én három ízben megtörtént a terület bejárása, melynek során a gyep aktuális állapotának felmérése, és az általános problémák megtárgyalása történt meg. ‐ 2014. június 10-én, 17-én és 19-én szakmai terepbejárás történt, amelynek során a területen gazdálkodókkal, valamint az érintett hatóságok képviselőivel történt egyeztetés.

3.4.2. A kommunikáció címzettjei A Duna és ártere Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. A beérkezett válaszokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A megkeresettek a következők: ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kunszentmiklósi Járási Hivatala Pest Megyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatala Pest Megyei Kormányhivatal Ráckevei Járási Hivatala Fejér Megyei Kormányhivatal Martonvásári Járási Hivatala Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatala Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatala Pest Megyei Kormányhivatal Dunakeszi Járási Hivatala Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatai Járási Hivatala Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatala Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága

52


‐ területileg illetékes hatóságok ‐ a területet ténylegesen művelő gazdák Eszköz típusa

Célcsoport

Címzett

terepbejárás

a területileg érintett nemzeti park igazgatóság

szakmai terepbejárás

gazdálkodók, hatóságok

gazdafórum

gazdálkodók, települési önkormányzatok

önkormányzati közzététel

gazdálkodók, tulajdonosok, települési önkormányzatok

érintett

53

Időpont + kapott észrevétel Gerecsei Tájegység, 2013.04.03.; Dunakanyar Tájegység, 2013.06.19.; Budapest Környéki 2013.08.27. Tájegység, VértesMezőföldi Tájegység 2014.07.10, 2014.07.17, 2014.07.19. Szob, Nagymaros, 2014.08.14, Dömös, Dunakeszi, 2014.08.15, Budakalász, Budapest, 2014.08.21. Visegrád, Dunaalmás, Vác, Kisoroszi, Tahitótfalu, Sződliget, Pócsmegyer, Leányfalu, Göd, Szentendre, Szigetmonostor, Halásztelek, Érd, Szigetszentmiklós, Százhalombatta, Tököl, Szigetcsép, Szigetújfalu, Ercsi, Ráckeve, Adony, Lórév, Makád, Kulcs, Rácalmás, Tass, Dunaújváros, Kisapostag, Apostag, Dunavecse, Ács, Komárom, Almásfüzitő, Dunaalmás, Neszmély, Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Esztergom, Zebegény Szob, Nagymaros, 2014.08.01-07.15. Dömös, Dunakeszi, Budakalász, Budapest, Visegrád, Dunaalmás, Vác, Kisoroszi, Tahitótfalu, Sződliget, Pócsmegyer, Leányfalu, Göd, Szentendre, Szigetmonostor, Halásztelek, Érd, Szigetszentmiklós, Százhalombatta, Tököl, Szigetcsép, Szigetújfalu, Ercsi, Ráckeve, Adony, Lórév, Makád, Kulcs,


Rácalmás, Tass, Dunaújváros, Kisapostag, Apostag, Dunavecse, Ács, Komárom, Almásfüzitő, Dunaalmás, Neszmély, Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Esztergom, Zebegény kiadvány honlap

lakosság, gazdák lakosság

érintettek levélben vagy falugazdászok; e-mailben történő igazgatóság megkeresése

erdészeti Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kunszentmiklósi Járási Hivatala, Pest Megyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatala, Pest Megyei Kormányhivatal Ráckevei Járási Hivatala, Fejér Megyei Kormányhivatal Martonvásári Járási Hivatala, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatala, Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatala, Pest Megyei

54

2014.08.15. 2013.01.01 – 2014.08.31. 2013.05.13: nincs visszajelzés 2013. 11.26: adatszolgáltatásnak díja van, sikertelen


Kormányhivatal Dunakeszi Járási Hivatala, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatai Járási Hivatala, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatala, Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményeinek összegzése: ‐ A Komáromi Járási Hivatal kivételével a járási hivataloktól nem érkezett válasz, aminek oka lehet, hogy az új hivatali struktúra kialakulatlan és hivatalon belül sem egyértelmű, hogy a falugazdászoknak mi a munkaköre, és mely hatóság alá tartoznak. ‐ Az Erdészeti Igazgatóság válaszlevelének legfontosabb következtetése, hogy az államigazgatás összehangolt működése nem valósul meg, ugyanis az adatigénylés nem minősül belföldi jogsegélynek. Mivel ennek díja a pályázatban nem elszámolható költségtípus, így a terv által kért információk beszerzésére nincs fedezet.

55


II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció


1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A vizsgált terület óriási kiterjedésű, ezért a kistájakat csak felsorolás szintjén említjük meg, majd a határértékek megadásával adunk leírást a teljes területre. A Duna és ártere Natura2000 terület a következő kistájakat érinti: ‐ Vác-Pesti-Duna-völgy ‐ Pesti-hordalékkúpsíkság ‐ Csepeli-sík ‐ Solti-sík ‐ Érd-Ercsi-hátság ‐ Váli-víz síkja ‐ Közép-Mezőföld ‐ Győr-Tatai-teraszvidék ‐ Igmánd-Kisbéri-medence ‐ Visegrádi-Dunakanyar ‐ Börzsönyi-peremhegység

1.1.1. Éghajlati adottságok A kistáj É-i része mérsékelten meleg-mérsékelten száraz,a D-i fele meleg-száraz. A napsütés évi összege 1900-1930 óra körüli. Ebből a nyári évnegyedben 770-780, a téli évnegyedben mintegy 180 órán át süt a Nap. Az évi középhőmérséklet É-on 10 °C, D-en a városi hatás következtében 10,6-11,2°C. A tenyészidőszak középhőmérséklete 16,8-17,2 °C, D-en 17,5-18,0 °C. A fagymentes időszak hossza Éon 190 nap, a középső tájakon 200 nap, D-en a 210-215 nap közötti. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek átlaga 34 °C, D-en 34 °C. A téli abszolút hőmérsékleti minimumok sokévi átlaga É-on-16 °C, D-en -17°C. A csapadék évi összege 550-600 mm, a tenyészidőszakié 300-350 mm. Évente 35-40 hótakarós nap várható, átlagos maximális vastagsága 15-20 cm körüli. Az ariditási index 1,15-1,25. Az uralkodó szélirány általában É-i, ÉNy-i, de a változatos domborzati viszonyok miatt helyenként a Ny-i. Az átlagos szélsebesség 2-2,5 m/s.

1.1.2. Vízrajzi adottságok A Dunának Ácstól Apostagig terjedő ártéri területe a két oldalról befolyó patakok torkolati szakaszával. Ezek balról: Bőszobi-patak, Ipoly, Malomvölgyi-patak, Török-patak, Felső-Gombás-patak, Gombáspatak, Sződ-Rákos-patak, Szilas-patak, Rákos-patak, Ilka-patak, Kengyelesi-csatorna. Jobbról: Concó, Szőnyi-Füzitői-csatorna, Által-ér, Fuchs-patak, Únyi-patak, Kenyérmezői- patak, Lepence-patak, Apátkúti-patak, Kalicsa-patak, Ugrói-patak, Szent-János-patak, Bükkös-patak, Dera-patak, Aranyhegyipatak, Ördög-árok. Hosszúréti-patak, Sulák-patak, Benta-patak, Váli-víz, Adony-Északi-övcsatorna, Nagykarácsonyi-vízfolyás A jobb oldali Szentendrei-Dunaág 31,5 km hosszú, 233 km2-es vízgyűjtővel. A Duna vízminősége II. osztályú. A mellékpatakok már szennyezetten érik el a táj határát is, ahol az különösen a kisvizek idején tovább fokozódik. A „talajvíz” mennyiségét a Duna jelentős mértékben befolyásolj: dunai árvízkor tetemesen emelkedik, kisvízkor csökken. Ez a jelentős mennyiségű víz nagyobbrészt minőségi okokból nem hasznosítható.

1.1.3. Talajtani adottságok A Duna és ártere területének több mint felét települések és a Duna vízfelülete foglalja el.. A tájban előforduló hét talajtípus közül öt a Duna üledékanyagain alakult ki. Futó-és a humuszos homoktalajok talajvízhatás mentesek. Ezen kívül előfordul réti és réti öntéstalaj, nyers öntéstalaj és barnaföldek.

57


1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Az élőhelyek jellemzésénél a leírások általánosak, a konkrét területre vonatkozó specifikus jellemzések készítése folyamatban van. SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: Élőhelytípus kódja 3130 3150 3270 6240 6250 6260 6410 6430 6440 6510 7210 7230 91E0

91F0

1530 6210 91I0

Élőhelytípus megnevezése Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel Szubpannon sztyeppék Síksági pannon löszgyepek Pannon homoki gyepek Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival Mészkedvelő üde láp- és sásrétek Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik Euro-szibériai erdősztyepp tölgyesek tölyfajkkal (Quercus spp.)

58

Reprezentativitás (A-D) C C C C C C B B B C B B B

B

D D D


SDF adatlapon nem szereplő, a 2008. évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek: Élőhelytípus kódja 3160 7140 9180

Élőhelytípus megnevezése

Reprezentativitás (A-D)

Természetes disztróf tavak és tavacskák Tőzegmohás lápok és ingólápok Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői

Élőhely neve Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval Élőhely kódja: 3130 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 0,063% Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 10,47 ha

Élőhely jellemzése: Folyók medrében és hullámterén, ritkábban mocsarakban, némely években belvizes mélyedésekben vízborítást követően szabaddá váló felszíneken kifejlődő, döntő többségében egyéves, alacsony növekedésű fajok alkotta pionír növényzet. Az állományok kiterjedése gyakran 1 m2-nél kisebb. Fajai nem ruderálisak! A folyók medrében és hullámterén a jelentős vízszintingadozás évről-évre újabb pionír felszíneket hoz létre. Kisebb vízfolyások esetében tehát nem jöhet létre ilyen növényzeti típus! A mentett ártéren, valamint a belvizes területeken kialakuló időszakos vízborítású helyeken szintén ilyen növényzeti típus alakul ki. Nagy kiterjedésű állományok jöhetnek létre a folyók mellékágaiban (nem a holtágakban!). A talaj nyers öntéstalaj; magas a homok- és az iszapszemcse frakciójának aránya. A talaj szerves anyagokban és tápanyagban szegény (a nitrogénhiány okozza a ruderális fajok hiányát). A hullámtéri kiszáradó anyagnyerő helyeken a vízkészlet bepárlódása miatt a felszíni rétegekben jelentős lehet a karbonátfelhalmozódás. A fajok előfordulása függ egyrészt a folyó által adott helyen véletlenszerűen lerakott magvaktól, de főleg a hordalék szemcseméretétől. Más-más típusú iszapnövényzet jellemző tehát a folyók középszakasz jellegű részein, mint az alsószakasz jellegű területeken, de akár egy folyókanyarulat különböző részein is eltérő altípusok fordulhatnak elő. Az élőhely azonális jellegű; az alegységek szintjén edafikus függőség mutatható ki. Az extrém rövid vegetációs időszak miatt (általában csak 1-2 hónap áll rendelkezésre, azután újabb elöntés vagy száraz időszak következik) a fajok alacsony növekedésűek, gyorsan magvakat érlelnek. Mivel a magvakat a víz teljesen véletlenszerűen rakja le, ezért a növények is véletlenszerű elrendezésben borítják a kialakuló pionír felszíneket. A borítás általában alacsony. Ha a vegetációs időszak hossza megengedi (például a folyómederben kialakuló típus esetében) ebbe a zónába betelepülhetnek az egyébként magasabb térszínekre jellemző ártéri nem ruderális gyomnövényzet fajai. Így egy vegetációs időszakon belül adott helyen két különböző növényzet is kifejlődhet. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: F03.01, D03.02, H04, G01.01, J02.11, F02.03, E03.

Élőhely neve Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Élőhely kódja: 3150 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 0,02% Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 3,32 ha

59


Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: F03.01, D03.02, H04, G01.01, J02.11, F02.03, E03.

Élőhely neve Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel Élőhely kódja: 3270 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 1,57% Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 259,43 ha

Élőhely jellemzése: Folyók medrében és hullámterén, ritkábban mocsarakban, némely években belvizes mélyedésekben vízborítást követően szabaddá váló felszíneken kifejlődő, döntő többségében egyéves, alacsony növekedésű fajok alkotta pionír növényzet. Az állományok kiterjedése gyakran 1 m2-nél kisebb. Fajai nem ruderálisak! A folyók medrében és hullámterén a jelentős vízszintingadozás évről-évre újabb pionír felszíneket hoz létre. Kisebb vízfolyások esetében tehát nem jöhet létre ilyen növényzeti típus! A mentett ártéren, valamint a belvizes területeken kialakuló időszakos vízborítású helyeken szintén ilyen növényzeti típus alakul ki. Nagy kiterjedésű állományok jöhetnek létre a folyók mellékágaiban (nem a holtágakban!). A talaj nyers öntéstalaj; magas a homok- és az iszapszemcse frakciójának aránya. A talaj szerves anyagokban és tápanyagban szegény (a nitrogénhiány okozza a ruderális fajok hiányát). A hullámtéri kiszáradó anyagnyerő helyeken a vízkészlet bepárlódása miatt a felszíni rétegekben jelentős lehet a karbonátfelhalmozódás. A fajok előfordulása függ egyrészt a folyó által adott helyen véletlenszerűen lerakott magvaktól, de főleg a hordalék szemcseméretétől. Más-más típusú iszapnövényzet jellemző tehát a folyók középszakasz jellegű részein, mint az alsószakasz jellegű területeken, de akár egy folyókanyarulat különböző részein is eltérő altípusok fordulhatnak elő. Az élőhely azonális jellegű; az alegységek szintjén edafikus függőség mutatható ki. Az extrém rövid vegetációs időszak miatt (általában csak 1-2 hónap áll rendelkezésre, azután újabb elöntés vagy száraz időszak következik) a fajok alacsony növekedésűek, gyorsan magvakat érlelnek. Mivel a magvakat a víz teljesen véletlenszerűen rakja le, ezért a növények is véletlenszerű elrendezésben borítják a kialakuló pionír felszíneket. A borítás általában alacsony. Ha a vegetációs időszak hossza megengedi (például a folyómederben kialakuló típus esetében) ebbe a zónába betelepülhetnek az egyébként magasabb térszínekre jellemző ártéri nem ruderális gyomnövényzet fajai. Így egy vegetációs időszakon belül adott helyen két különböző növényzet is kifejlődhet. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: F03.01, D03.02, D01.02, H04, G01.01, J02.11, F02.03, E03.

Élőhely neve Szubpannon sztyeppék Élőhely kódja: 6240 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 0,011% Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 1,89 ha Élőhely jellemzése:

60


Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: G01.02, H01, G01.03, J02.01, D01.01, D02.02, G05.06

Élőhely neve Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja: 6250 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 0,21% Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 34,08 ha

Élőhely jellemzése: Elsősorban az alföldi és hegylábi lösz, valamint a homokot kivéve minden nem kemény alapkőzeten kialakult, humuszban általában gazdag talajokon élő zárt szárazgyepek. Az Alföldön és annak peremein, főleg a típusos és ártéri lösz, vagy egyéb puha alapkőzeten kialakult mészlepedékes csernozjom, réti csernozjom, vagy degradált csernozjom talajokon élnek. Esetenként lösszel kevert homok az alapkőzet. Löszhátságokba mélyedő völgyek, völgyrendszerek lejtőin, szikes puszták magasabb padkáin, löszhátain, mezsgyéken, kunhalmokon, löszpartok lankásabb lejtőin tenyésznek. Relatíve meredek (20-40°-os) völgyoldalak esetén inkább a délies és nyugatias kitettséget preferálják (északias lejtőkön gyakran a [p] váltja fel). Hegylábi, hegy- és domboldali előfordulásaik általában kőzethatású (humuszkarbonát, ranker) vagy barna erdőtalajokra (csernozjom-, karbonátmaradványos- és csonka barna erdőtalaj) esnek. Ekkor többnyire délies kitettségű, meredek oldalakban vagy azok alján találhatóak. A talaj sziklákat, kőtörmeléket nem tartalmaz (ill. kivételesen kevés törmelék lehet benne). A talaj humusztartalma a felső rétegben legalább néhány %, a löszplatókon és kevésbé meredek lejtőkön a zártabb vegetáció alatt akár kétszer-háromszor több, mint a meredekebb völgyoldalak felnyíló növényzetű, erodálódó felszíne alatt. Ha az erózió jelentős, akkor a sztyeprét fajokban elszegényedik, degradálódik. A legszebb állományok zárt, többszintű, fajgazdag, kétszikűekben is bővelkedő gyepek. A talajfelszínre indás, elterülő, tőlevélrózsás növények fekszenek (kakukkfű, kései pitypang), föléjük a különféle pázsitfüvek, valamint kutyatej, peremizs, zsálya, csüdfű, stb. fajok nőnek, a virágzatok és egyes fészkesek (pl. imola), ernyősök (pl. gurgolya) pedig a legfelső, akár 1 m magas szintben helyezkednek el. Meredekebb lejtőkön, délies expozícióban, erősödő legeltetés hatására azonban a gyep strukturáltsága, összborítása, fajszáma csökken. Egy-két pázsitfű válik uralkodóvá, csökken a kétszikűek aránya. Tiszántúli állományai általában egyszerűbb szerkezetűek, alacsonyabbak, fajszegényebbek, míg a hegylábak, dombvidékek felé az erdőssztyep és erdei, valamint a kollin-montán fajok száma nő. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: G01.02, H01, G01.03, J02.01, D01.01, D02.02, G05.06, F03.01, I01, E03, A02.03

Élőhely neve Pannon homoki gyepek Élőhely kódja: 6260 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 0,32% Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 52,61 ha

61


Élőhely jellemzése: Löszfalak, löszös-agyagos szakadópartok, meredek löszös lejtők nyílt pionír növényzete. Lösz, agyag, agyagos lösz (néha homokrétegekkel tagolt) falakon, szakadópartok (ritkán anyagnyerő helyek) peremén, meredek lejtőkön, kunhalmokon, földvárakon alakul ki. Fontos, hogy az alapkőzet nem sziklás, nem kemény, de annyira kötött, hogy közel függőleges falakban meg tudjon állni. (Az azonban előfordulhat, hogy a felszíni sekély löszréteg alatt keményebb alapkőzet található.) A lejtő vagy fal meredeksége száraz alföldi térségekben legalább 30-40°-os, máshol legalább 50-60° (egészen 90°ig), ami lehetővé teszi a talaj erózióját, állandó pusztulását, és félsivatagi-sivatagi körülmények kialakulását. A part akár több 10 m magas is lehet, de a kunhalmok esetén csak néhány méter. Idősebb löszmélyutak peremei is alkalmas termőhelyek lehetnek. A talaj csupasz váztalaj. Az állomány mindig nyílt, az edényes növényzet tipikusan legfeljebb 30-40%-os záródású, kivételes esetben 60-70%-os borítású. A csupasznak tűnő talajfelszíneket moha- vagy zuzmófajok fedhetik. A félcserjés heverő seprűfű bokrocskái ritkásan helyezkednek el, a falon lelógva, ahhoz lapulva vagy részben felemelkedve nőnek. Közöttük laza gyepet alkotnak egyes fűfélék és kétszikűek, különböző egyévesek és gyomok. Az évelő füvek főleg a kisebb-nagyobb párkányokon, peremeken jellemzőek. A természetközeli állományok fiziognómiailag strukturáltak, az tehát csak a leromlott változataiban fordulhat elő, hogy egy vagy néhány domináns faj homogén, közel záródódó gyepjei jöhessenek létre Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: G01.02, H01, G01.03, J02.01, D01.01, D02.02, G05.06, F03.01, I01, E03, A02.03

Élőhely neve Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Élőhely kódja: 6410 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 0,07% Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 11,25 ha Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: G01.02, H01, G01.03, J02.01, D01.01, D02.02, G05.06

Élőhely neve Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Élőhely kódja: 6430 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 0,19% Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 32,24 ha Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: F03.01, D03.02, D01.02, H04, G01.01, J02.11, F02.03, E03

62


Élőhely neve Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Élőhely kódja: 6440 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 2,07% Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 343,86 ha

Élőhely jellemzése: A vegetációs időszak jelentős részében üde (tavasszal gyakran vízállásos, de nyárra kiszáradó), nem tőzegesedő talajok szikes fajokban szegény magas füvű rétjei. Mellettük mindig jelentős mennyiségben előfordulnak réti kétszikű fajok is.Általában vízfolyások mentén, ligeterdők irtásrétjeiként jelennek meg állományaik. Ritkábban lápmedencék szélein is előfordulnak. Talajuk réti-, öntés- vagy lejtőhordaléktalaj, lápi (tőzeges) talajon csak ritkán fordulnak elő (ilyenkor az egykori láprétek helyét foglalják el és általában kékperjés láprétekkel alkotnak komplexet). A talaj C és esetenként B szintjében enyhe sófelhalmozódás (szikesedés) előfordulhat (szoloncsákos és szolonyeces réti talajok), de „valódi” szikes talajon nem fordulnak elő. A talajvízszint változó, de a felszínt tartósan nem közelíti meg, tőzegképződés nincs. Fejlett, fél-egy méteres, egyenletesen magas gyepeket képező fajok alkotják a növényzet felső szintjét (lásd fentebb, a domináns fajok felsorolásánál). A szárazodó vagy degradálódó állományok esetében az átlagos magasság csökken, emellett nagyobb arányban jelennek meg alacsonyabb füvek. A kísérőfajok többsége más élőhelyeken is előfordulhat, alig van ehhez az élőhelyhez kötődő faj. A fajösszetétel erősen függ a vízellátottságtól. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: F03.01, D03.02, D01.02, H04, G01.01, J02.11, F02.03, E03, A02.03

Élőhely neve Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Élőhely kódja: 6510 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 0,29% Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 48,6 ha

Élőhely jellemzése: Domb- és hegyvidéki völgyek, teraszok, medencék, magas árterek, tápanyagokban gazdag talajok mezofil rétjei. Domb- és hegyvidéki folyók, patakok elárasztástól mentes zónájában, gátoldalain, lankás völgyek, teraszok, medenceperemek, kaszálógyümölcsösök, erdei tisztások, síkvidéki magas árterek, tápanyagokban és humuszban gazdag, üde vagy középszáraz, enyhén savanyú - közepesen bázikus, laza réti és barna erdőtalajok, trágyázott vagy rétjavításos területek jellemző élőhelye. Kiterjedésük többnyire a hajdani mezofil (tölgy-bükk) erdők helyén létrejött irtásokhoz kötődik, melyek az évszázados emberi behatások (kaszálás, talajlazítás, takarítás) során az állattartásos gazdálkodás szénatermelő kaszálórétjeivé alakultak át. Jellegzetesen üde élőhelyek, melyek nálunk különösen a Dunántúlon és részben az Északi-középhegységben maradtak fenn. Tőlünk nyugatabbra, az erősödő atlantikus-csapadékos hatások erőteljesebb érvényesülésével, mezofil réti fajok klimatikus növényegyütteseinek kiterjedt élőhelyei. Magas növésű, fajgazdag-virágos mezofil rétek, melyek jó állapotú állományaiban a domináns pázsitfüvek és más lágyszárúak szintezettsége a jellemző: felső szintben a magas növekedésű és gyéren sarjadzó, majd a közepes növekedésű és jól sarjadzók, végül pedig az alacsony növekedésű de jól sarjadzó fajok alkotnak jellegzetes struktúrákat, tavasszal fűzöld, nyáron sárgászöld-aranyoszöld, különböző kiterjedésű tájképi foltokat. A

63


pázsitfüveken kívül, az ökológiai-pratológiai (termőhelyi-rétgazdálkodási) adottságok általános kifejezői, a sokszínű virágos rétek meghatározó fajai. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: G01.02, H01, G01.03, J02.01, D01.01, D02.02, G05.06, A02.03

Élőhely neve: Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival Élőhely kódja: 7210 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 0,38% Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 62,74 ha Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők:

Élőhely neve: Mészkedvelő üde láp- és sásrétek Élőhely kódja: 7230 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 0,2% Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 33,3 ha Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: G01.02, H01, G01.03, J02.01, D01.01, D02.02, G05.06

Élőhely neve: Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) Élőhely kódja: 91E0 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 12,56% Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 2081,79 ha

Élőhely jellemzése: Folyók alacsony árterén, ritkábban domb- és síkvidéki patakok mellett kialakult, többnyire jelenleg is rendszeres elöntést kapó higrofil erdők, amelyek lombkoronaszintjét elsősorban Salixés Populus-fajok képezik. Az állomány rögzítendő minimális kiterjedése kb. 200 m2, legkisebb szélessége

64


kb. 5-10 m. Az idegenhonos fafajok maximális aránya a felső lombszintben (amennyiben egyébként az élőhely egyértelműen azonosítható) 50% (részletesebben lásd a természetességnél). Állományaik általában az Alföld folyói mellett találhatók, de ritkábban dombvidéken, kisebb folyók hullámterén is előfordulhatnak. Csermelyek, patakok partján más élőhelytípus jelenik meg (égerligetek, keményfás ártéri erdők, gyertyános tölgyesek). Évente átlagosan 2 héttől – 2 hónapig kerülhetnek víz alá. Aszályos években az elárasztás elmaradhat. Fiatal öntéstalajokon (jellemzően humuszos öntés, ritkábban nyers öntés, öntés réti talaj) fejlődnek, amelyekben a gyakori elárasztások miatt csak nyers humusz képződik. Ezt az időszakos árhullámok vagy lemossák, vagy pedig újabb és újabb hordalékkal terítik be. Utóbbi esetben rétegezett öntéstalaj jön létre. Vízgazdálkodási viszonyaik a talajvízszint magasságától, valamint a folyami hordalék minőségétől (durva homok, finom homok, iszapos homok, iszap) függően eltérők lehetnek. A fűz-nyár ártéri erdők lombkoronaszintje közepesen vagy viszonylag jobban zárt (50-75 %), s idős korban elérheti a 20-25 m magasságot. Egyes állományait kosárkészítéshez rendszeresen kb. fejmagasságban nyesik ill. nyesték (botoló füzesek). Alsó lombkoronaszintjükben elő egyes alacsonyabbra növő fák gyakoriak lehetnek. Cserjeszintjük fejlettsége igen változó lehet (0-80%). Különösen idős korban lehet jellemző a fákra felkúszó liánok tömege. Gyepszintjük faji összetétele a hordalék minőségének és az átlagos talajvízszinttől való távolság függvénye. A lágyszárú növényzet fejlettsége szintén a termőhelyi viszonyoktól függ. Borítása többnyire nagy, 50-90% között változik, de vannak szubnudum típusai is (pl. a gyakrabban elöntött folyóparti állományok). Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: F03.01, D03.02, H04, H06.01, G01.01, B02.01, B02.03, J02.11, F02.03, E03, I01

Élőhely neve: Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Élőhely kódja: 91F0 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 2,05% Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 339,24 ha

Élőhely jellemzése: Síkságok (kisebb kiterjedésben szélesebb dombsági völgyek, hegylábak) egykori vagy mai árterének magasabb szintjein kialakult jó növekedésű erdők, amelyeket számos üde lomberdei vagy ligeterdei fafaj alkot. Cserjeszintjük általában fejlett, gyepszintjükben üde lomberdei ill. általános ligeterdei fajok uralkodnak. Rögzítendő minimális kiterjedése kb. 1000 m2. Az idegenhonos fafajok maximális aránya (amennyiben egyébként az élőhely egyértelműen azonosítható) 50%. A keményfás ligeterdők a síkvidéki folyók árterének azon szintjein alakultak ki, amely egykor évi néhány hetes elöntést kapott. A vízrendezések miatt az elöntés ma már igen ritka, általában az egykor nyilván nedvesebb állományok szárazodása figyelhető meg (ezek lombszintje még kb. az eredeti képet idézi, de a talajban és a gyepszint fajösszetételében már szembetűnő változások mutathatók ki). Az egykori állományok kis erekkel, holtágakkal átszőttek, nedvesebb foltokkal és helyenként szárazabb hátakkal is mozaikosak voltak. A mai ármentett oldalon, erdészeti kezelés alatt álló állományok termőhelye jóval egységesebb, nincsenek vizes mélyedések, és az egykori erek feliszapolódtak, ill. részben elzárták őket. Előfordulhatnak dombvidékek patakjainak, kisebb folyóinak szélesebb völgyeiben is, ahol régen égerligetekkel is érintkezhettek. Különleges esetben égerlápokból kiemelkedő magasabb szinteken ill. homokterületek mélyebben fekvő részein (nem mai ártereken) is létrejöhetnek állományai. Talajviszonyaikra jellemző, hogy öntés eredetű talajaik később a barna erdőtalajok irányába továbbfejlődtek (pl. öntés erdőtalaj, réti erdőtalaj). Az állományok növekedését döntően meghatározza az egykori hordalékrétegek minősége és rétegzettsége, illetve a vízellátottság (ma ritka az elöntés, inkább csak a folyók szintjével együtt mozgó talajvízből kapilláris vízemelés, jellemző így az időszakos és állandó vízhatás). Jó vagy kiváló növekedésű állományok

65


(helyenként 40 m magas fákkal, idősebb korra a legrosszabb termőhelyen is elérik a 25 m-es magasságot); a természetközeli foltokon strukturált, árnyaló fajokban gazdag lombszintekkel. Az idős foltokon vastag (1 m feletti átmérőjű) faegyedek is megfigyelhetők. A cserjeszint általában erős, magas. A gyepszint kialakulását, borításának nagyságát döntően a fényviszonyok alakítják ki, tág határok között mozoghat, de gyakoribb a fejlett gyepszint. Az erdészetileg kezelt állományokból a többszintesség általában hiányzik, ezek rendkívül erősen magas cserjések lehetnek. Egyes alföldi képviselőikben igen magas a vadállomány, ezeknél 1-1,5 m magasságig a nagyvad minden ágat kirág (=üres, átlátható sáv alakul ki). Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: F03.01, D03.02, H04, H06.01, G01.01, B02.01, B02.03, J02.11, F02.03, E03, I01

Élőhely neve: Természetes disztróf tavak és tavacskák Élőhely kódja: 3160 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen: Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: F03.01, D03.02, H04, G01.01, J02.11, F02.03, E03

Élőhely neve: Tőzegmohás lápok és ingólápok Élőhely kódja: 7140 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen: Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők:

Élőhely neve: Lejtők- és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői Élőhely kódja: 9180 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya:

66


Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők:

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete

Faj név

Population (A-D)

II., IV.

homoki kikerics (Colchicum arenarium)

C

II., IV.

homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria)

C

Faj magyar neve (tudományos neve) homoki kikerics (Colchicum arenarium) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 250 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: B02.01, B02.03

Faj magyar neve (tudományos neve) homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 100 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: B02.01, B02.03, I01, F03.01

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete

Faj név

67

Population (A-D)


II., IV.

vöröshasú unka (Bombina bombina)

II., IV.

ürge (Spermophilus citellus)

II., IV.

hód (Castor fiber)

II., IV.

vidra (Lutra lutra)

II., IV.

skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus)

II., IV.

lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis)

II.

szarvasbogár (Lucanus cervus)

II., IV.

nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

II., IV.

vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius)

II., IV.

tompa folyamkagyló (Unio crassus)

II.

német bucó (Zingel streber)

II.

vágó csík (Cobitis taenia)

II.

ingola fajok (Eudontomyzon spP.)

II.

halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus)

II., IV.

dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus)

II., IV.

széles durbincs (Gymnocephalus baloni)

II., V.

selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer)

II., V.

magyar bucó (Zingel zingel)

II. V.

garda (Pelecus cultratus)

II

réti csík (Misgurnus fossilis)

II

szivárványos ökle (Rhodeus sericeus)

II., V.

leánykoncér (Rutilus pigus)

II., V.

balin (Aspius aspius)

II., IV.

mocsári teknős (Emys orbicularis)

II.

díszes légivadász (Coenagrion ornatum)

II.

csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria)

Faj magyar neve (tudományos neve) vöröshasú unka (Bombina bombina) Irányelv melléklete: II., IV Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 10.000-12.000 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: J02.01, J02.11, J02.02

68


Faj magyar neve (tudományos neve) ürge (Spermophilus citellus) Irányelv melléklete: II., IV Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 10-20 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők:

Faj magyar neve (tudományos neve) réti csík (Misgurnus fossilis) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 500 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: J02.02, H01

Faj magyar neve (tudományos neve) mocsári teknős (Emys orbicularis) Irányelv melléklete: II., IV. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 100 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: E03, J02.01, J02.02, J02.11

Faj magyar neve (tudományos neve) széles durbincs (Gymnocephalus baloni) Irányelv melléklete: II., IV. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 1.000-5.000 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

69


Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: D03.02, J02.01, J02.02, J02.11

Faj magyar neve (tudományos neve) halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 5.000-10.000 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: D03.02, J02.01, J02.02, J02.11

Faj magyar neve (tudományos neve) német bucó (Zingel streber) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 5.000-10.000 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt


Faj magyar neve (tudományos neve) vágó csík (Cobitis taenia) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 1.000-5.000 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt


Faj magyar neve (tudományos neve) garda (Pelecus cultratus) Irányelv melléklete: II., V.

70


Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 2.000-5.000 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: D03.02, J02.02

Faj magyar neve (tudományos neve) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 500-1.000 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: H01, J02.01, J02.02, J02.11

Faj magyar neve (tudományos neve) skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) Irányelv melléklete: II., IV. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt


Faj magyar neve (tudományos neve) szarvasbogár (Lucanus cervus) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt


71


Faj magyar neve (tudományos neve) vidra (Lutra lutra) Irányelv melléklete: II., IV. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt


Faj magyar neve (tudományos neve) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Irányelv melléklete: II., IV Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: A02.03, D01.01, E03, G01.03, I01

Faj magyar neve (tudományos neve) vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) Irányelv melléklete: II., IV Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt


Faj magyar neve (tudományos neve) dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) Irányelv melléklete: II., IV Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): ritka

72


Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt


Faj magyar neve (tudományos neve) hód (Castor fiber) Irányelv melléklete: II., IV Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: B02.01, B02.03, F03.01, J02.01, J02.02, J02.11

Faj magyar neve (tudományos neve) tompa folyamkagyló (Unio crassus) Irányelv melléklete: II., IV Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: H01, J02.01, J02.02, J02..11

Faj magyar neve (tudományos neve) ingola fajok (Eudontomyzon spp.) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 1.000-5.000 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: H01, J02.01, J02.02, J02..11

73


Faj magyar neve (tudományos neve) magyar bucó (Zingel zingel) Irányelv melléklete: II., V. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 1.000-5.000 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt


Faj magyar neve (tudományos neve) selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) Irányelv melléklete: II., V. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 5.000-10.000 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: F02.03, J02.01, J02.02, J02.11

Faj magyar neve (tudományos neve) leánykoncér (Rutilus pigus) Irányelv melléklete: II., V. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 500-1000 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt


Faj magyar neve (tudományos neve) balin (Aspius aspius) Irányelv melléklete: II., V. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): jelen van Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

74


Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: J02.01, J02.02, J02.11

Faj magyar neve (tudományos neve) díszes légivadász (Coenagrion ornatum) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): nem jelölőfaj a területen Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: B02.03, J02.01, J02.02, J02.11

Faj magyar neve (tudományos neve) csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): nem jelölőfaj a területen Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt


1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név

Tudományos név

Védettség (V, FV)

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

téli zsurló

Equisetum hyemale

V

fekete galagonya

Crataegus nigra

FV

ligeti csillagvirág

Scilla vindobonensis

V

nyári tőzike

Leucojum aestivum

V

pézsmacincér

Aromia moschata

V

fekete gólya

Ciconia nigra

FV

A még fennmaradt ártéri ligeterdők zavarásra érzékeny faja.

rétisas

Haliaetus albicilla

FV

Az Európai Közösség területén veszélyeztetett faj.

kis foltokban, elszórtan találhatóak kis állományai

75


barna kánya

Milvus migrans

FV


parlagi sas

Aquila heliaca

FV


berki tücsökmadár

Locustella fluviatilis

V


haris

Crex crex

FV

Nedves gyepeink veszélyeztetett faja.

1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás A táblázat csak a terület Fejér megyébe eső részének adatait tartalmazza. A többi megyére vonatkozó adat beszerzése folyamatban van. Ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág megoszlás művelési ág szántó gyep erdő kivett vizes élőhely halastó nádas

terület (ha) 199,97 600,57 2398,36 491,43 6933,81 112,47 78,05

1.3.2. Tulajdoni viszonyok Az adatok beszerzés alatt állnak.

1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdaság Dunyakanyar TE területén: A tervezési területen intenzív mezőgazdasági hasznosítás a múltban sem volt jelentős, tekintve a jelentős beépítettséget és az egyéb (rekreációs, ivóvíz-gazdálkodási, stb.) hasznosítási formákat. A csekély számban meglévő mezőgazdasági területen a gödi székhelyű Dunamenti MGTSZ gazdálkodott. Vértes-Mezőföldi TE. területén: A területre a korábbi időszakban sem volt jellemző a mezőgazdasági hasznosítás. Leginkább Ercsi térségében, az Ercsi Állami Gazdaság folytatott szarvasmarha legeltetést a területen. A szövetkezeti kezelésben lévő kis kiterjedésű területeken a gyepek használata másodlagosnak volt tekinthető. Megszűnésüket követően a területek magántulajdonba kerültek, melyeken a gazdálkodást részben az állami gazdaságból alakult Zrt, részben magángazdálkodók végzik napjainkban. A területek alapvetően jó állapotban vannak. Kaszálással, illetve szarvasmarha legeltetéssel hasznosítják. A Rácalmási Nagyszigeten az 1990-es évek elejéig állattartótelep, törzslúd telep üzemelt. Ezt a tevékenységet közel húsz éve felhagyták, de nyomai mai is fellelhetők. A telephez kapcsolódóan mintegy egy hektáros gyümölcsös található, melyben gazdálkodási tevékenységet nem végeznek.

1.3.3.2. Erdészet, erdőgazdálkodás Dunyakanyar TE területén:

76


A tervezési terület erdei a Pilismaróti, a Pilisi-Visegrádi, a Szentendrei, a Gödöllői, a Váci, a DiósjenőKirályréti illetve a Nagymarosi Erdőtervezési Körzetbe tartoznak. Ezek egy részére vonatkozó részletes szabályokat a 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelet 6. melléklete írja elő. Ugyanakkor az üzemtervezett erdőterületek mértéke nem jelentős, javarészük védelmi (ezen belül is természet-, ill. partvédelmi) rendeletetésű, legfőbb állami kezelőjük a KDV-VIZIG. A termőhelyi adottságoknak megfelelően a legtöbb helyen természetszerű (fűz és nyárfajok dominálta) puhafás ligeterdők találhatóak, de a telepített állományok (elsősorban nemesnyarasok) térfoglalása is számottevő. Vértes-Mezőföldi TE. területén: A tervezési terület elsőszámú erdőgazdálkodója a VADEX Zrt. Rajta kívül állami erdők vannak a KDV VIZIG kezelésében. Ercsi és Dunaújváros térségben önkormányzati tulajdonban lévő erdők is találhatók, valamint kisebb területekre jellemző a magántulajdon. Az erdők alapvetően gazdasági rendeltetésűek, a Natura 2000 rendeltetés másodlagosan jelenik meg. A Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Területen, valamint a Rácalmási helyi jelentőségű természetvédelmi területen található üzemtervezett erdőknek természetvédelmi az elsődleges rendeltetése. A faállományban a Natura 2000 területen rendkívül vegyes. A Dunát kísérő természetszerű puha-, illetve keményfás ligeterdők állományai foltszerűen, erősen visszaszorulva találhatók meg. Különösen igaz ez a megállapítás a keményfás erdőállományokra. Ezeket a természetszerű erdőket sok helyütt lecserélték nemes nyár ültetvényekre. A mesterséges beavatkozásokon kívül kedvezőtlen változásokat okoz a spontán megjelenő zöld juhar térhódítása is. Az elmúlt években elsősorban a VADEX Zrt területén megkezdődött az erőterületek szerkezetátalakítása. A felújítások során keményfás, valamint hazai fehér és fekete nyaras erdők telepítésére is sor került. A nevelővágások során fokozott figyelemben részesül az invazív zöld juhar kitermelése.

1.3.3.3. Vadgazdálkodás, vadászat, halászat, horgászat Dunyakanyar TE területén A tervezési terület a Pilisi Parkerdő Zrt., a Börzsönyi Zrínyi VT, a Dunakanyar Kittenberger VT, az Ipoly Erdő Zrt., a Börzsönyi Borostyán VT, a Szentendrei Szigeti VT, a Vácdukai Szikra VT, a SződVácrátót FTK valamint a Nemeskéri vadásztársaság területén fekszik. A lakott területek közelsége, az infrastrukturális helyzet, valamint a vadászterületeken belüli elhelyezkedés periférikus volta miatt a vadgazdálkodás csekély nyomást okoz a tervezési területen. Az apróvad (ezen belül a vízivad) hasznosítása csekély mértékű (százas nagyságrendű) és alkalmi jellegű. A nagyvad-fajok leginkább váltóvadként jelennek meg, hasznosításuk zöme nem a tervezési területre esik. Vadgazdálkodási berendezések a tervezési területen gyakorlatilag nem találhatók. A Dunán még jelen van az üzemi jellegű halászat, amelyet az ún. kisszerszámos módon folytatják az Óbudai TSZ Zrt. szakemberei. A Szövetkezet halgazdálkodási terv alapján évente haltelepítéseket végez, valamint 3821 ha-os vízterületen biztosítja a turisták szempontjából kiemelt fontosságú horgászatot, amelynek köszönhetően évente átlagosan 5500-6000 db horgászati engedély kerül kiadásra. Nyáron a napijegyet váltók miatt a horgászok száma (legalábbis egyes kiemelten kedvelt helyeken) jelentősen megnő, ami nem csupán a vízbe juttatott etetőanyag és ólom mennyiségének növekedését okozza (eutrofizáció, nehézfém szennyezés), hanem potenciálisan a folyóparti élővilágot is háborgatja. Vértes-Mezőföldi TE. területén: A hosszan elnyúló területet számos vadászatra jogosult kezeli (Ácsi Egyetértés Vadásztársaság, Dunapart Vadásztársaság , Komáromi Duna Vadásztársaság, Dunaszentmiklósi Rákóczi Vadásztársaság, HM BudaPesti Erdőgazdaság Zrt., Tokodi Aranykalász Vadásztársaság, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Dunakanyar Vadásztársaság, Pilisi Parkerdő Zrt., Dunakanyar Kittenberger Kálmán Vt., Ipoly Erdő Zrt. Nagymarosi Erdészete, Börzsönyi Borostyán Vadásztársaság, Szentendre

77


Szigeti Vt. , Vácdukai Szikra Vt., Sződ-Vácrátót Földtulajdonosi Közösség, Pilisvölgye Vt, Nemeskéri Vt. 2006, Kamaraerdei Diana Vt., Szigetszentmiklósi Gazdák Vt, Benta Völgye Vt., Tököli Gazdák Vt., Ercsi Földtulajdonosi Vadászati Közösség, Csepel-szigeti Nimród Vt, Sina-Dunavölgye Földtulajdonosi Közösség, Ráckevei Aranykalász Vt.., Pusztaszabolcsi Gazdász Vadásztársaság, Lívia Környéki Vadásztársaság, Makádi Vt., Dunamenti Apróvadas Vadásztársaság, Dunaújvárosi Kohász Vadásztársaság és Dunai Szigetek Vadászterület). A hatályos vadgazdálkodási üzemtervek alapján a területen vadkibocsátó hely nem létesíthető. A területen a vadgazdálkodás alapvetően problémát nem okozó. A nagyvad állomány az erdőfelújításokat nem veszélyezteti. Apróvad vadászata a területen folyik, ennek közvetlen kedvezőtlen hatásairól nem beszélhetünk. A Duna érintett szakaszát több halászatra jogosult kezeli (Ercsi Halászati Kft, Ercsi Kinizsi Horgászegyesület, Adony és Környéke Horgászegyesület, Dunaferr Horgászegyesület). A hasznosítás alapvetően horgászattal történik, de néhány kisszerszámos halásznak is van engedélye a területre. A horgászatot mind parti területekről, mind elsősorban a mellékágakban vízről is folytatják. A tevékenységgel kapcsolatos legnagyobb probléma a horgászhelyeken hagyott szemétnek a jelenléte, illetve kisebb mértékben a gépjármű közlekedés A Dunaújvárosi Kohász Vadásztársaság (2427 Baracs, Kossuth u. 18.) 10 éves üzemterve a következő előírásokat tartalmazza: ‐ A vadgazdálkodás során fokozott figyelmet kell fordítani a Natura 2000 területeken élő nagyvadállomány szabályozására. Olyan állományszintet kell kialakítani – különösen a vaddisznó esetében – amely a bolygatásra érzékeny élőhelyek védelmét szolgálja. A Natura 2000 területen vadgazdálkodási létesítmény nem helyezhető el ‐ A Duna medrében kialakult zátonyok területe a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 5. számú melléklete II. része szerint a vízivad fészkelési és vonulási szempontból hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyek között szerepel. A rendelet 27. § (2) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság - védett természeti területet, illetve NATURA 2000 területet illetően a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával - szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben meghatározza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát ‐ A területen vadkibocsátó hely nem létesíthető. Nem őshonos vadászható faj betelepítése nem megengedett. A vándorlással betelepülő tájidegen fajok (mosómedve, nyestkutya, stb.) egyedeit ki kell lőni ‐ A területen való gépjármű közlekedés során tilos a gyepterületek felcsapázása A Dunamenti Apróvadas Vadásztársaság (2458 Kulcs, Göndöcz-tanya) 10 éves vadgazdálkodási üzemterve a következő előírásokat tartalmazza: ‐ A vadgazdálkodás során fokozott figyelmet kell fordítani a területen élő nagyvadállomány – különösen az őz és a vaddisznó – szabályozására. Olyan állományszintet kell kialakítani, amely nem veszélyezteti a természetszerű erdőállományok felújítását, a taposásra, bolygatásra érzékeny gyeptársulást, ezzel biztosítva hosszú távú fennmaradásukat. A védett területen új vadgazdálkodási létesítmény nem helyezhető el ‐ Felügyelőségem a 10110/2007. ügyszámon kiadott határozatában az üzemterv időszakára fennmaradási engedélyt adott a védett területen elhelyezkedő alábbi vadászati, vadgazdálkodási létesítményre: 4 db magasles, 2 db nagyvadetető és 4 db fácánetető ‐ Apróvad kibocsátó hely a védett területen nem létesíthető ‐ Védett természeti területen járműves területellenőrzésre csak a meglévő utak használhatóak ‐ A vadgazdálkodási tevékenység során különös figyelmet kell fordítani a gyepek megóvására, tilos azokat felcsapázni ‐ Tájidegen fajok betelepítése tilos. A vándorlással betelepülő tájidegen fajok (mosómedve, nyestkutya, stb.) egyedeit ki kell lőni ‐ A vadgazdálkodás során fokozott figyelmet kell fordítani a Natura 2000 területeken élő nagyvadállomány szabályozására. Olyan állományszintet kell kialakítani, amely a természetszerű állapotú gyepvegetáció megőrzését, illetve az erdőállományok eredményes felújítását biztosítja

78


Ercsi Földtulajdonosi Vadászati Közösség (2541 Ercsi, Dózsa György út 58/a.) 10 éves vadgazdálkodási üzemterve a következő előírásokat tartalmazza: ‐ A vadgazdálkodás során fokozott figyelmet kell fordítani a Natura 2000 területeken élő nagyvadállomány szabályozására. Olyan állományszintet kell kialakítani, amely nem teszi szükségessé az erdőterület felújítása során feltétlenül a vadvédelmi kerítés alkalmazását ‐ A vadgazdálkodási tevékenység során különös figyelmet kell fordítani a gyepek megóvására, tilos azokat gépjárművel felcsapázni ‐ Vadkibocsátó hely a területen nem létesíthető ‐ Tájidegen fajok betelepítése tilos. A vándorlással betelepülő tájidegen fajok (mosómedve, nyestkutya, stb.) egyedeit ki kell lőni Pusztaszabolcsi Gazdász Vadásztársaság (2490 Pusztaszabolcs, Kastély u. 18.) 10 éves vadgazdálkodási üzemterve a következő előírásokat tartalmazza: ‐ A vadgazdálkodás során fokozott figyelmet kell fordítani – a Natura 2000 terület vadászterületbe eső részén – az ott élő nagyvadállomány szabályozására. Olyan állományszintet kell kialakítani, amely az erdőállományok eredményes felújítása során nem teszi feltétlenül szükségessé a vadvédelmi kerítések alkalmazását ‐ A vadgazdálkodási tevékenység során különös figyelmet kell fordítani a gyepek megóvására, tilos azokat gépjárművel felcsapázni ‐ Tájidegen fajok betelepítése tilos. A vándorlással betelepülő tájidegen fajok (mosómedve, nyestkutya, stb.) egyedeit ki kell lőni Lívia Környéke Vadásztársaság (2454 Iváncsa, Hunyadi J. u. 148.) 10 éves vadgazdálkodási üzemterve a következő előírásokat tartalmazza: ‐ A vízi madarak védelme érdekében a védett területen a vízimadár vadászat október 01-től folytatható ‐ A vadgazdálkodás során fokozott figyelmet kell fordítani – a Natura 2000 terület vadászterületbe eső részén – az ott élő nagyvadállomány szabályozására. Olyan állományszintet kell kialakítani, amely az erdőállományok eredményes felújítása során nem teszi feltétlenül szükségessé a vadvédelmi kerítések alkalmazását ‐ A vadgazdálkodás során fokozott figyelmet kell fordítani a Natura 2000 területeken élő nagyvadállomány szabályozására. Olyan állományszintet kell kialakítani, amely megakadályozza a bolygatásra érzékeny sztyepprétek károsodását ‐ A Natura 2000 területen vadászati-, vadgazdálkodási létesítmény nem helyezhető el ‐ A vadgazdálkodási tevékenység során különös figyelmet kell fordítani a gyepek megóvására, tilos azokat gépjárművel felcsapázni ‐ Tájidegen fajok betelepítése tilos. A vándorlással betelepülő tájidegen fajok (mosómedve, nyestkutya, stb.) egyedeit ki kell lőni Komárom-Esztergom megyében: A Dunapart Vadásztársaság (2903 Komárom-KoppánymonostorVadászház) 10 éves vadgazdálkodási üzemterve a következő előírásokat tartalmazza: ‐ A védett természetvédelmi területekre készült természetvédelmi kezelési terv a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 36.§. (3) bek. alapján az ott gazdálkodókra kötelező érvényű, így annak rendelkezéseit a vadgazdálkodónak be kell tartania ‐ 1996. évi LV. törvény 31§ (2) bek.alapján védett természeti területen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a természetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető. Elhelyezésüket a természetvédelmi kezelővel egyeztetni kell.

79


‐ védett területen a solymászat, az agarászat és a falkavadászat tilos ‐ fokozottan védett madárfajok fészkelőhelyének 500m-es körzetében fészkelési időszakban tilos a vadászat ‐ A vaddisznó állomány és róka állomány intenzív apasztása szükséges. A kilövési számokat úgy kell megállapítani, hogy az üzemtervi cikluson belül biztosítsa a róka és vaddisznó állomány nagyságának a terület természetes eltartó képességéhez valócsökkenését. ‐ A vadászati-vadgazd. berendezések elhelyezésénél gondoskodni kell a tájba illő megjelenésről, a környezetkímélő elhelyezésről. A berendezések anyagának megválasztásakor a természetes anyagokat kell előnyben részesíteni, kerülni kell a tájidegen anyagok felhasználását ‐ Védett természeti területen a vad takarmányozására csak honos, meghonosodott (pl. kukorica) növényekből származó tiszta szemes takarmány, szálas takarmány, vagy lédús takarmány használható. ‐ A védett területen működtetett szórók környékének gyommentesítéséről gondoskodni kell az inváziós növények terjedésének megakadályozására. ‐ A vadgazdálkodási tevékenység során különös figyelmet kell fordítani a gyepek megóvására, tilos azokat gépjárművel felcsapázni ‐ A védett természeti területet érintő apróvad vadászatot a kezelőnek előzetesen be kell jelenteni. ‐ Járműves területellenőrzésre csak a meglévő utak használhatók A Komáromi Duna Vadásztársaság (2903 Komárom-KoppánymonostorVadászház) 10 éves vadgazdálkodási üzemterve a következő előírásokat tartalmazza: ‐ 1996.évi LIII. törvény 43. §-a szerint Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. ‐ (2) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj120 a) állományának szabályozásához; b) egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához; c)121 egyedeinek szaporításához; d) egyedének kikészítéséhez, preparálásához, a preparátumok birtokban tartásához; e) egyedének élőállat gyűjteményben történő tartásához; f) hazai állatfaj-állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítéséhez; g) állományai közötti mesterséges géncseréhez; h) egyedének cseréjéhez, adásvételéhez; i) egyedének külföldre viteléhez, onnan történő behozatalához, az országon való átszállításához; j) egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez; k) kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához; l) egyede fészkének áttelepítéséhez; m) egyedének háziasításához. ‐ A (2) bekezdésben meghatározott engedély a külön jogszabályok szerinti állategészségügyi engedélyek beszerzése alól nem mentesít. ‐ (4) Fokozottan védett állatfajok esetén a (2) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg. ‐ (5) Fokozottan védett élő szervezetek élőhelyén, valamint élőhelye körül – a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint – használati, gazdálkodási korlátozást rendelhet el a felügyelőség. ‐ A 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben a Natura 2000 területre vonatkozó, esetlegesen a vadgazdálkodástis érintő szabályokat az alábbiak szerint rendezi: ‐ (2) Natura 2000 területen az igazgatóság - vagy a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú

80


‐ természetvédelmi hatóság - engedélye, illetve hozzájárulása szükséges a) a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez; b) a terület helyreállításához, jellegének, termőföld más célú hasznosítását eredményező területhasználathoz; c) az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez; d) talajfelszínen zajló, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához. ‐ (3) A 7. § hatálya alá nem tartozó Natura 2000 területre irányuló hatósági eljárás során az igazgatóság vagy a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges a) telekalakítás, építés és használatbavétel engedélyezéséhez; b) nyomvonalas létesítmény, elektronikus hírközlő építmények, továbbá földmű építése engedélyezéséhez; g) vadaspark létesítésére, hatósági vadászat elrendelésére, tenyésztett vad vadászterületre történő kiengedésének engedélyezésére, vadászati idény módosítására, valamint vízivad fészkelési és vonulási szempontból nemzetközi vagy hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vízivadvadászat rendjére irányuló vadászati hatósági eljárásban

A HM BudaPesti Erdőgazdaság Zrt 10 éves vadgazdálkodási üzemterve a következő előírásokat tartalmazza: ‐ 1996.évi LIII. törvény 43. §-a szerint (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. (2) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj a) állományának szabályozásához; b) egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához; c)egyedeinek szaporításához; d) egyedének kikészítéséhez, preparálásához, a preparátumok birtokban tartásához; e) egyedének élőállat gyűjteményben történő tartásához; f) hazai állatfaj-állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítéséhez; g) állományai közötti mesterséges géncseréhez; h) egyedének cseréjéhez, adásvételéhez; i) egyedének külföldre viteléhez, onnan történő behozatalához, az országon való átszállításához; j) egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez; k) kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához; l) egyede fészkének áttelepítéséhez; m) egyedének háziasításához. A (2) bekezdésben meghatározott engedély a külön jogszabályok szerinti állategészségügyi engedélyek beszerzése alól nem mentesít. (4) Fokozottan védett állatfajok esetén a (2) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg. A természet védelméről szóló 1996. évi LII: Tv. (Tvt.) 44 §-a szerint: (3) Védett állat-, és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése, vagy jogellenes zavarása esetén a felügyelőség köteles az ilyen magatartást tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani. Amennyiben a védett egyedet károsító, veszélyeztető, zavaró tevékenységet más hatóság engedélye alapján végzik, a hatóság a felügyelőség megkeresésére az engedélyezési eljárást ismételten lefolytatja. Az eljáró hatóság- amennyiben az nem a felügyelőség – a tevékenység folytatását az eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.

81


‐ ‐ ‐ ‐ ‐

(5) Fokozottan védett élő szervezetek élőhelyén, valamint élőhelye körül – a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint – használati, gazdálkodási korlátozást rendelhet el a felügyelőség. A természetvédelmi hatóságot szakhatósági jogkör illeti meg az 1996. évi LIII. Tv 39. §(1) bekezdésének e) pontja alapján a következő esetekben: védett és nem védett területekre vonatkozóan, madarak fészkének rongálásával, elpusztításával, a fészkelés megakadályozásával kapcsolatos ügyekben (1996. évi LV. Tv. 28. § (1.) bekezdés – 347/2006 (XII.23.) Korm.rend. 30. § (1.) bekezdés e.) védett természetei területre vonatkozóan: a haszonbérleti szerződésmegkötések jóváhagyásánál (1996. évi LV. TV. 18. § (2.) bek – 347/2006 (XII.23.) Korm.rend. 30. § (1.) bekezdés e.) a vadászat és vadgazdálkodás követeztében keletkező hulladékot (pl: töltényhüvely, zsák, kötözőzsinór, fólia, stb) a vadászatra jogosultnak a vadászterületről folyamatosan el kell távolítani.

A Dunakanyar Vadásztársaság 10 éves vadgazdálkodási üzemterve a következő előírásokat tartalmazza: ‐ A vonatkozó jogszabályok értelmében a különleges természetmegőrzési területekre az alábbi szabályok vonatkoznak: ‐ a művelési ág megváltoztatása csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető ‐ a társulás fennmaradásának veszélyeztetése esetén a vadat a területre vonzó vadgazdálkodási berendezés (etető, szóró, sózó, mesterséges dagonya) nem helyezhető el, vadföld nem üzemeltethető ‐ a Natura 2000 élőhelyek (pl: gyepeket), a vadásztársaságok kötelesek kímélni, gépjárművekkel csak az ingatlan-nyilvántartásban is szereplő földutakon lehet közlekedni ‐ a vadászat és vadgazdálkodás következtében keletkező hulladékot (pl: töltényhüvely, zsák, kötözőzsinór, fólia, stb) a vadászatra jogosultnak a vadászterületekről folyamatosan el kell távolítani. A Dunai Szigetek Vadászterület 10 éves vadgazdálkodási üzemterve a következő előírásokat tartalmazza: ‐ A vonatkozó jogszabályok értelmében a különleges természetmegőrzési területekre az alábbi szabályok vonatkoznak: ‐ a művelési ág megváltoztatása csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető ‐ a társulás fennmaradásának veszélyeztetése esetén a vadat a területre vonzó vadgazdálkodási berendezés (etető, szóró, sózó, mesterséges dagonya) nem helyezhető el, vadföld nem üzemeltethető ‐ a Natura 2000 élőhelyek (pl: gyepeket), a vadásztársaságok kötelesek kímélni, gépjárművekkel csak az ingatlan-nyilvántartásban is szereplő földutakon lehet közlekedni ‐ a vadászat és vadgazdálkodás következtében keletkező hulladékot (pl: töltényhüvely, zsák, kötözőzsinór, fólia, stb) a vadászatra jogosultnak a vadászterületekről folyamatosan el kell távolítani. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy) 10 éves vadgazdálkodási üzemterve a következő előírásokat tartalmazza: ‐ Fokozottan védett természeti területen minden tevékenységet- így a vadgazdálkodást is – kizárólag a természetvédelmi kezelésnek alárendelten lehet folytatni ‐ A fokozottan védett területen vadgazdálkodási létesítmény nem helyezhető el

82


‐ A vadgazdálkodás során fokozott figyelmet kell fordítani a védett területen élő nagyvadállomány szabályozására. Olyan állományszintet kell kialakítani – különösen a vaddisznó esetében –, amely a bolygatásra érzékeny élőhelyek védelmét szolgálja ‐ Vadkibocsátó hely a védett területen nem létesíthető ‐ Tilos a védett természeti területen kotorékozás során gázosító eszköz használata, a dúvadgyérítés esetén a fészkek kilövése ‐ Tájidegen fajok betelepítése tilos. A vándorlással betelepülő tájidegen fajok (mosómedve, nyestkutya, stb.) egyedeit ki kell lőni ‐ Felügyelőségem a 18666/2007. ügyszámon kiadott határozatában az üzemterv időszakára fennmaradási engedélyt adott a védett területen elhelyezkedő alábbi vadászati, vadgazdálkodási létesítményekre: 13 db magasles 2 db vadetető ‐ Az ún. Ramsari-területen, illetve védőzónájában a vízi vad vadászata tilos ‐ A vadászterület érinti a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 22. § (3) d) és e) pontja alapján ex lege természetvédelmi oltalom alatt álló, a Velencei-tó területén belül elhelyezkedő lápokat és szikeseket ‐ A vadgazdálkodási tevékenység során különös figyelmet kell fordítani a gyepek megóvására, tilos azokat gépjárművel felcsapázni A Sina-Dunavölgye Földtulajdonosi Közösség 10 éves vadgazdálkodási terve a következő előírásokat tartalmazza: ‐ Olyan állományszintet kell kialakítani, amely az erdőállományok eredményes felújítása során nem teszi feltétlenül szükségessé a vadvédelmi kerítések alkalmazását, valamint megakadályozza a bolygatásra érzékeny sztyepprétek, üde kaszálók és mocsárrétek károsodását ‐ A területen vadászati-, vadgazdálkodási létesítmény, vadkibocsátó hely nem létesíthető. Nem őshonos vadászható faj betelepítése nem megengedett. A vándorlással betelepülő tájidegen fajok (mosómedve, nyestkutya, stb.) egyedeit ki kell lőni ‐ A területen való gépjármű közlekedés során tilos a gyepterületek felcsapázása ‐ A természetes gyepek védelme érdekében a vaddisznóállomány mértékét korlátozni szükséges A Dunaszentmiklósi Földtulajdonosok Vadászati Közössége 10 éves vadászati üzemterve a következő előírásokat tartalmazza: ‐ 1996.évi LIII. törvény 43. §-a szerint (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. (2) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj a) állományának szabályozásához; b) egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához; c)egyedeinek szaporításához; d) egyedének kikészítéséhez, preparálásához, a preparátumok birtokban tartásához; e) egyedének élőállat gyűjteményben történő tartásához; f) hazai állatfaj-állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítéséhez; g) állományai közötti mesterséges géncseréhez; h) egyedének cseréjéhez, adásvételéhez; i) egyedének külföldre viteléhez, onnan történő behozatalához, az országon való átszállításához;

83


j) egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez; k) kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához; l) egyede fészkének áttelepítéséhez; m) egyedének háziasításához. A (2) bekezdésben meghatározott engedély a külön jogszabályok szerinti állategészségügyi engedélyek beszerzése alól nem mentesít. (4) Fokozottan védett állatfajok esetén a (2) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg. A természet védelméről szóló 1996. évi LII: Tv. (Tvt.) 44 §-a szerint: (3) Védett állat-, és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése, vagy jogellenes zavarása esetén a felügyelőség köteles az ilyen magatartást tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani. Amennyiben a védett egyedet károsító, veszélyeztető, zavaró tevékenységet más hatóság engedélye alapján végzik, a hatóság a felügyelőség megkeresésére az engedélyezési eljárást ismételten lefolytatja. Az eljáró hatóság- amennyiben az nem a felügyelőség – a tevékenység folytatását az eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti. (5) Fokozottan védett élő szervezetek élőhelyén, valamint élőhelye körül – a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint – használati, gazdálkodási korlátozást rendelhet el a felügyelőség. ‐ A természetvédelmi hatóságot szakhatósági jogkör illeti meg az 1996. évi LIII. Tv 39. §(1) bekezdésének e) pontja alapján a következő esetekben: o védett és nem védett területekre vonatkozóan, madarak fészkének rongálásával, elpusztításával, a fészkelés megakadályozásával kapcsolatos ügyekben (1996. évi LV. Tv. 28. § (1.) bekezdés – 347/2006 (XII.23.) Korm.rend. 30. § (1.) bekezdés e.) o védett természetei területre vonatkozóan: a haszonbérleti szerződésmegkötések jóváhagyásánál (1996. évi LV. TV. 18. § (2.) bek – 347/2006 (XII.23.) Korm.rend. 30. § (1.) bekezdés e.) o a vadászterület határának megállapításánál (1996, évi LV. tv. 19 § (1) bek. – 347/2006 (XII. 23. Korm. rend. 30. § (1) e), o a vadászati jog kényszerhasznosításánál (1996. évi LV. tv. 27. § (1) bek. – 347/2006 (XII. 23. Korm. rend. 30. § (1) e), o mérgek alkalmazásánál (1996. évi LV tv. 30 § (2) bek - 347/2006 (XII. 23. Korm. rend. 30. § (1) e) o mesterséges vadtenyésztés, zárttéri vadtartás, a vad vadászterületre történő kiengedése esetében (1996. évi LV tv. 32. § (1) bek. 347/2006 (XII. 23. Korm. rend. 30. § (1) e) o vadászati idényen kívüli vadászat engedélyezésénél (1996. évi LV. tv. 38. § (3) bek. 347/2006 (XII. 23. Korm. rend. 30. § (1) e) o a vadászati kíméleti területek kijelölésénél (1996. évi LV. tv 39. § (1) bek. - 347/2006 (XII. 23. Korm. rend. 30. § (1) e) o a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásánél, módosításánál (1996. évi LV. tv. 45. § (2), (3). bek. - 347/2006 (XII. 23. Korm. rend. 30. § (1) e) o a vadkárelhárítás érdekében elrendelt állományapasztásnál (196. évi LV. tv. 80. § (2) bek. 347/2006 (XII. 23. Korm. rend. 30. § (1) e) a fentieken túl: o a különleges rendeltetés természetvédelmi érdekből történő megállapításánál (1996. évi LV. tv. 21. § - a jogot a miniszter gyakorolja). o a nem honos állatfaj vadászati célú betelepítése esetében (1996. évi LV. tv. 33. § (2). bek. a jogot a miniszter gyakorolja) o a körzeti vadgazdálkodási terv kiadásánál (1996. évi LV. tv. 42. § (3). bek - a jogot a miniszter gyakorolja) A vadgazdálkodási berendezések elhelyezésével kapcsolatban a következő jogszabályi előírások érvényesek: Vtv. 31.§ (1) Vadászterületen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a föld használójának előzetes hozzájárulásával létesíthető.

84


-

-

‐

‐

(2) A védett természeti területen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a természetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető. A vadaskert és a vadaspark elhelyezésével kapcsolatban a következő jogszabályi előírások érvényesek: Vtv. 22.§ (3) A vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését a földterület tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérélmére a minisztérium határozatban engedélyezi.. A minisztériumnak az engedélyt a 24.§ (2) bekezdésének a9-e9 pontjában felsorolt feltételek meghatározásával kell kiadni. Vtv 24§ (1) Vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célból arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe. (2)42 A vadászterület vadaspark létesítése céljából történő bekerítését az érintett földterület tulajdonosának, jogszerű használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérelmére a vadászati hatóság engedélyezi. A határozatban meg kell határozni: a) a telepíthető, illetőleg a fenntartható vadfajt, valamint annak darabszámát; b) a vad tartásával kapcsolatos állat-egészségügyi feltételeket; c) erdő esetében az erdő védelmével, valamint az erdei haszonvételek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket; d) természetvédelem alatt álló terület esetében a terület védelmével kapcsolatos feltételeket; e) a vad tartásával kapcsolatos egyéb feltételeket. (3)43 A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente felülvizsgálja, és szükség szerint határoz az engedély visszavonásáról. Az ólomsörét használatával kapcsolatban a módosított 79/2004. (V.4.) FVM rendeletben szabályozott alábbi rendelkezést kell érvényesíteni: 59§ (3)89 A vadászati hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság kezdeményezése alapján a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vizes területeket és azok védősávját, valamint a tilalom tényét a vadgazdálkodási üzemtervben állapítja meg. Ennek megfelelően: A tenyésztett réce nevelésére és kibocsátára kialakított vizes élőhelyeken – az élőhely e célra történő igénybevételének évében – az éves vadgazdálkodási terveket jóváhagyó határozatban az érintett vizes élőhelyen és 100 m –es védősávjában az ólomsörét használatát meg kell tiltani. A szárnyas és szőrmés kártevők vegyszeres irtásával kapcsolatban a következőket kell szem előtt tartani: Az 1996. évi LIII. tv. 9.§-ának (2) bekezdésében előírtakkal, mely szerint „Tilos a vadon élő szervezetek gyűjtésének, pusztításának, vadon élő állatok befogásának, életük kioltásának olyan eszközét és módszerét használni, mely válogatás nélküli vagy tömeges pusztulásukkal, sérülésükkel, kínzásukkal jár.” összhangban a jogszabály 38.§-ának (1) bekezdése, illetve annak g) pontja az alábbiak szerint rendelkezik: „Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához” A Natura 2000 különleges természetvédelmi területeken o a művelési ág megváltoztatása csak az illetékes természetvédelmi hatósghozzájárulásával engedélyezhető o a társulás fennmaradásának veszélyeztetése esetén a vadat a területre vonzó vadgazdálkodási berendezés (etető, szór, sózó, mesterséges dagonya)nem helyezhető el, vadföld nem üzemeltethető o A Natura 2000 élőhelyeket a vadásztársaságok kötelesek kímélni gépjárművekkel csak az ingatlan-nyilvántartásban is szereplő utakon lehet közlekedni o A vadászat és vadgazdálkodás következtében keletkező hulladékot (pl: töltényhüvely, zsák, kötözőzsinór, fólia, stb) a vadászatra jogosultnak a vadászterületről folyamatosan el kell távolítani.

85


1.3.3.4. Vízgazdálkodás Dunyakanyar TE területén A tervezési területen a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság látja el vízgazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Vértes-Mezőföldi TE. területén: A terület meghatározó eleme a Duna folyam. Az elmúlt évtizedekben végzett folyószabályozások jelentős mértékben érintik a területet. Ercsi és Adony között töltésezték a partvonalat, melynek egyes szakaszi a Natura 2000 terület határát képezik. Adonytól délre a magaspart képezi az árvízi öblözet határát. Számos helyen sarkantyúk kialakításával szabályozták a medervonulatot. Ennek és a meder folyamatos mélyülésének következménye, hogy a mellékágak fokozatosan lefűződnek a főmederből és a feltöltődésük kedvezőtlen változásokat eredményez. Ezek a területek sokszor csak nagyvizek esetén frissülnek fel. Rendkívüli árvizek idején a Natura terület közel 100 %-a víz alá kerül. Az Ercsi Holtágat mesterségesen elvágták a főmedertől, abban „kvázi” halastavat alakítottak ki. A terület vízügyi kezelését a Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság látja el.

1.3.3.5. Turizmus Dunyakanyar TE területén A Dunakanyar egyike hazánk legismertebb és leglátogatottabb területeinek. Az utóbbi évtizedben jelentősen nőtt a természetközeli területeken tapasztalható látogatói létszám illetve az ezen területek fejlesztésével kapcsolatos igény. Természetesen az ide látogatók igényeit számtalan vállalkozás, szakmai egyesület és szervezet támogatja, illetve próbálja elősegíteni. Vértes-Mezőföldi TE. területén: Szervezett turisztikai hasznosítás a területen nem folyik. A Rácalmási Nagy-szigeten helyi kezdeményezésre és a nemzeti park igazgatóság szakmai segítségével tanösvény létesült

1.3.3.6. Ipar Dunyakanyar TE területén Az ipari jelenlét a tervezési területen található településeken található, amelyek által perifériális az érintettség. Jelentős szennyező volt a DDCM váci üzeme, amely az 1990-es évektől korszerű szűrőberendezéssel rendelkezik, így a környezetét érő porszennyezés radikálisan csökkent az azt megelőző időszakhoz képest. A veszélyes hulladékok elhelyezése Vácott ma már megoldottnak tekinthető, bár az 1980-as nagy talajszennyezés hatásait még nem heverte ki a váci déli vízbázis. Vértes-Mezőföldi TE. területén: A területen nincs közvetlen ipari tevékenység, ugyanakkor számos ipari üzem található a Natura 2000 terület közvetlen szomszédságában. Különösen jelentős Dunaújváros térsége, ahol számos nagy vízfogyasztó (kohó, papírgyár) és szennyvíz kibocsátó található. Dunaújvárosnál a Natura 2000 területtel közvetlenül határosan helyezkedik el az elmúllt években bezárt kommunális szeméttelep.

1.3.3.7. Infrastruktúra Dunyakanyar TE területén A tervezési terület egyben Közép-Európa legfontosabb vízi szállítóútja is, amely a teherforgalom mellett jelentős személyhajózási forgalmat is bonyolít. A parti sávban mindkét parton főútvonalak (11 és 12 sz. főút) a balparton pedig vasútvonal (70 sz.) húzódik, de a tervezési területet érinti és hatással bír az M0 és M2 autóút is.

86


A területen belül számos egységen árvízvédelmet szolgáló párhuzamművek épültek, ezek több esetben lehetővé tették a mentett oldalon való művelést, gazdálkodást. A töltések koronáján húzódó földutak használata korlátozott, elvileg engedélyhez kötött. Vértes-Mezőföldi TE. területén: A területet rövid szakaszon keresztezi a Dunaújvárosi Duna-híd, a mezőgazdasági használathoz kötődő földutak a területen többfelé megtalálhatók. A területen 20kV-os szabad légvezeték (szigetelés nélkül) és nagyfeszültségű vezeték, valamint a Duna alatt több termékvezeték halad át. Több települések belterülete közvetlenül határos a területtel (Ercsi, Adony, Kulcs, Rácalmás, Dunaújváros, Kisapostag). Ercsi és Dunaújváros térségében csápos ivóvíz, illetve ipari vízkivételi művek találhatók a Natura 2000 terület szomszédságában. Adony és Dunaújváros határában hajókikötő, míg jahtkikötő található a területen. Ercsinél és Adonynál kompkikötő üzemel. Minden érintett település területén található csónakkikötő, melyek állapota rendkívül változó minőségű.

1.3.3.8. Egyéb védett területek, anyagbányák Dunyakanyar TE területén A tervezési területen ilyen jellegű terület nem található. Vértes-Mezőföldi TE. területén: A Natura 2000 terület részét képezi az országos jelentőségű Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Terület és a helyi jelentőségű Rácalmási Természetvédelmi Terület. Ercsi település határában ex lege földvár található. Anyagbánya nincs a területen.

87


2. Felhasznált irodalom Marosi S. – Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Zólyomi B. 1989: Természetes növénytakaró. – In: Magyarország Nemzeti Atlasza (szerk.: Pécsi M.). – Kartográfiai Vállalat, Budapest. pp. 89. Ambrus, A. – Bánkuti, K. – Csányi, B. – Juhász, P. – Kovács, T. (1998): Larval data to the Odonata fauna of Hungary. – Odonata stadium larvale 2: 41–52. Ambrus, A. – Bánkuti, K. – Kovács, T. (1997): A szitakötők populációszintű monitorozása. In: FORRÓ, L. (szerk.): Rákok, szitakötők és egyenesszárnyúak. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer V. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 35–49. Ambrus A. – Bánkuti K. – Kovács T. 1996a: Lárva és imágó adatok Magyarország Odonata faunájához. – Odonata stadium larvale 1: 51–68. Ambrus, A. – Bánkuti, K. – Kovács, T. 1996b: Ecofaunistical investigations on the larvae of rare endangered Odonata species in Hungary. In: TÓTH, E – HORVÁTH, R. (edit.): Research, Conservation, Management Volume I. – Aggtelek, pp. 191–194. Askew, R.R. (2004): The dragonflies of Europe. Second edition. – Harley Books, Colchester, 308 pp. Cham, S. 2007: Field guide to the larvae and exuviae of British dragonflies. Volume 1: Dragonflies (Anisoptera). – The British Dragonfly Society, Whittlesey, II + ii + 75 pp. Corbet, P.S. (1957): The life-history of the emperor dragonfly Anax imperator Leach (Odonata: Aeshnidae). – Journal of Animal Ecology 26: 1–69. Corbet, P.S. (1999): Dragonflies: behaviour and ecology of Odonata. – Harley Books, Colchester, 829 pp. Corbet, P.S. – BROOKS, S.J. (2008): Dragonflies. – HarperCollins Publishers, London, 454 pp. Corbet, P.S. – HOESS, R. (1998): Sex ratio of Odonata at emergence. – International Journal of Odonatology 1: 99–118. Dévai GY. – Miskolczi M. – Pálosi G. – Dévai I. – Harangi J. 1994: A magyarországi szitakötő-imágók (Insecta: Odonata) 1982-ig közölt előfordulási adatainak bemutatása UTM hálótérképeken. – Studia odonatologica hungarica 2: 5–100. Dukstra, K.-D.B. (szerk.) (2006): Field guide to the dragonflies of Britain and Europe. – British Wildlife Publishing, Gillingham, 320 pp. Farkas, A. – Jakab, T. – Dévai, GY. (2012a): Folyami szitakötők (Odonata: Gomphidae) populációinak exuviumokon alapuló felmérése a Tisza jándi szakaszán. – Hidrológiai Közlöny 92/5–6: 18-21. Farkas, A. – Jakab, T. – Dévai, GY. (2012b): Folyami szitakötők (Odonata: Gomphidae) kirepülési sajátosságai a Tiszacsege és Tiszafüred közötti Tisza-szakaszon. – Acta biologica debrecina, Supplementum oecologica hungarica 27: 39–50. Farkas, A. – MÓRA, A. – Dévai, GY. (2012c): A Gomphus flavipes és a G. vulgatissimus (Odonata: Gomphidae) kirepüléskori mortalitása a Dunán. – Acta biologica debrecina, Supplementum oecologica hungarica 28: 65–82. Farkas, A. – Jakab, T. – Dévai, Gy. (2009a): Folyami szitakötők (Odonata: Gomphidae) populációinak exuviumokon alapuló felmérése a Tisza vásárosnaményi szakaszán. – Acta biologica debrecina, Supplementum oecologica hungarica 20: 65–78. Farkas, A. – Jakab, T. – Schnitchen, Cs. – Dévai, Gy. (2009b): Folyami szitakötők (Odonata: Gomphidae) populációinak exuviumokon alapuló felmérése a Szamos olcsvai szakaszán. – Hidrológiai Közlöny 89/6: 101–104. Gerken, B. – Sternberg, K. 1999: Die Exuvien Europäischer Libellen (Insecta, Odonata). – Arnika & Eisvogel, Höxter & Jena, VI + 354 pp. Jakab, T. (2006): A Tisza-tó és a Közép-Tisza szitakötő-fajegyütteseinek (Insecta: Odonata) összehasonlító elemzése. Doktori (PhD) értekezés. – Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen, 131 pp.

88


Jakab, T. – Dévai, Gy. (2008): A folyami szitakötők előfordulása Magyarországon a lárva- és exuviumadatok alapján. – Acta biologica debrecina, Supplementum oecologica hungarica 18: 53–65. Kovács T. – Ambrus A. 2010: Lárva és exuvium adatok Magyarország Odonata faunájához III. – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 34: 29–35. Kovács T. – Ambrus A. – Juhász P. 2006: Lárva és exuvium adatok Magyarország Odonata faunájához II. – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 30: 167–179. Kovács T. – Ambrus A. – Juhász P. – Bánkuti K. 2004: Lárva és exuvium adatok Magyarország Odonata faunájához. – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 28: 97–110. Müller, P.L. (1964): Notes on Ictinogomphus ferox Rambur (Odonata, Gomphidae). – Entomologist 97: 52– 66. Müller, Z. – Juhász, P. – Kiss, B. 2006: Faunistical results of the Odonata investigations carried out in the frames of the ecological survey of the surface waters of Hungary (ECOSURV) in 2005. – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 30: 333–338. Müller, Z. – Kiss, B. – Juhász, P. (2009): Faunistical data to complete the nationwide occurance of Ornate Damselfly [Coenagrion ornatum (Sélys-Longchamps, 1850)]. – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 33: 97–101. Oertel N. – Nosek J. – Andrikovics S. 2005: A magyar Duna-szakasz litorális zónájának makroszkopikus gerinctelen faunája (1998–2000). – Acta biologica debrecina, Supplementum oecologica hungarica 13: 159–185. Oertel N. – Nosek J. – Bódis E. – Borza P. – Tóth B. 2010: Dunai makrogerinctelen-mintavételek tanulságai a Gödi-sziget térségében. – Acta biologica debrecina, Supplementum oecologica hungarica 21: 139– 152. Suhling, F. – Müller, O. (1996): Die Flußjungfern Europas - Gomphidae. In: Die Neue Brehm–Bücherei 628. – Westarp Wissenschaften & Spektrum Akademischer Verlag, Magdeburg & Heidelberg – Berlin – Oxford, 237 pp. Nádai L. 2006: A Bolboceratinae alcsalád magyarországi fajainak lelőhelyadatai (Coleoptera, Scarabaeoidea: Geotrupidae). – Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 30: 205–210. Online: http://www.matramuzeum.hu/e107_files/public/docrep/205_210Matra.pdf Riezing N. 2005: Adatok a Gönyű-Neszmély közötti Duna-szakasz flórájához és vegetációjához. – Botanikai Közlemények 92(1–2): 57–67. Tóth T. 2001: Tájtörténeti és botanikai kutatások a Felső-Duna árterületén a Neszmély-Süttő közötti Dunaszakaszon. – A Puszta 1(18): 141–194. Online: http://www.nimfea.hu/kiadvanyaink/puszta/totht%20%20tajt%F6rteneti%20-%202001.pdf VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht 2007: A Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmány. 7. fejezet. A folyó menti természeti értékek védelme, ökológiai rehabilitáció. – VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht., Budapest, 130 pp. Online: http://dunahajozhatosag.hu/uploads/3._7fejezet.pdf Tartally András: A Maculinea boglárkalepkék Kárpát-medencéből ismert hangyagazdái, parazitoidjai és a hangyagazdák egyéb szociálparazitái (Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 23-34, 2009.); Dr. Ambrus András: Láprétek védett rovarfajai és az érdekükben végzett természetvédelmi beavatkozások a Fertő térségében (előadás a NYME Ökoklub keretében, 2012.); http://www.macrolepidoptera.hu (a Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület honlapja); Varga Zoltán (szerk.): Magyarország nagylepkéi (Heterocera Press, Bp., 2010.) Farkas, A. – Jakab, T. – Dévai, Gy. (2009a): Folyami szitakötők (Odonata: Gomphidae) populációinak exuviumokon alapuló felmérése a Tisza vásárosnaményi szakaszán. – Acta biologica debrecina, Supplementum oecologica hungarica 20: 65–78. Farkas, A. – Jakab, T. – Schnitchen, Cs. – Dévai, Gy. (2009b): Folyami szitakötők (Odonata: Gomphidae) populációinak exuviumokon alapuló felmérése a Szamos olcsvai szakaszán. – Hidrológiai Közlöny 89/6: 101–104. Gerken, B. – Sternberg, K. 1999: Die Exuvien Europäischer Libellen (Insecta, Odonata). – Arnika & Eisvogel, Höxter & Jena, VI + 354 pp.

89


Jakab, T. (2006): A Tisza-tó és a Közép-Tisza szitakötő-fajegyütteseinek (Insecta: Odonata) összehasonlító elemzése. Doktori (PhD) értekezés. – Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen, 131 pp. Jakab, T. – Dévai, Gy. (2008): A folyami szitakötők előfordulása Magyarországon a lárva- és exuviumadatok alapján. – Acta biologica debrecina, Supplementum oecologica hungarica 18: 53–65. Kovács T. – Ambrus A. 2010: Lárva és exuvium adatok Magyarország Odonata faunájához III. – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 34: 29–35. Kovács T. – Ambrus A. – Juhász P. 2006: Lárva és exuvium adatok Magyarország Odonata faunájához II. – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 30: 167–179. Kovács T. – Ambrus A. – Juhász P. – Bánkuti K. 2004: Lárva és exuvium adatok Magyarország Odonata faunájához. – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 28: 97–110. Müller, P.L. (1964): Notes on Ictinogomphus ferox Rambur (Odonata, Gomphidae). – Entomologist 97: 52– 66. Müller, Z. – Juhász, P. – Kiss, B. 2006: Faunistical results of the Odonata investigations carried out in the frames of the ecological survey of the surface waters of Hungary (ECOSURV) in 2005. – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 30: 333–338. Müller, Z. – Kiss, B. – Juhász, P. (2009): Faunistical data to complete the nationwide occurance of Ornate Damselfly [Coenagrion ornatum (Sélys-Longchamps, 1850)]. – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 33: 97–101. Oertel N. – Nosek J. – Andrikovics S. 2005: A magyar Duna-szakasz litorális zónájának makroszkopikus gerinctelen faunája (1998–2000). – Acta biologica debrecina, Supplementum oecologica hungarica 13: 159–185. Oertel N. – Nosek J. – Bódis E. – Borza P. – Tóth B. 2010: Dunai makrogerinctelen-mintavételek tanulságai a Gödi-sziget térségében. – Acta biologica debrecina, Supplementum oecologica hungarica 21: 139– 152. Suhling, F. – Müller, O. (1996): Die Flußjungfern Europas - Gomphidae. In: Die Neue Brehm–Bücherei 628. – Westarp Wissenschaften & Spektrum Akademischer Verlag, Magdeburg & Heidelberg – Berlin – Oxford, 237 pp. Szekeres J. – Molnár M. – Csányi B. – Szalóky Z. 2009: A Duna rajkai és szobi keresztszelvényeinek makrozoobenton vizsgálata mélységi kotort minták alapján. – Acta biologica debrecina, Supplementum oecologica hungarica 20: 209–218. Westermann, K. (2006): Strategien frisch geschlüpfter Lestes viridis zur Vermeidung von Regenschäden (Odonata: Lestidae). – Libellula 25: 47–60.

90


3. Térképek 1. melléklet: Duna és ártere (HUDI20034) Natura 2000 terület átnézeti térképe 2. melléklet: Duna és ártere (HUDI20034) Natura 2000 terület élőhelytérképe

91

A HUDI20034 Duna és ártere

Recommend Documents