A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő

A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

Budapest 2014

A HUDI20032 MOCSAI ÜRGÉS LEGELŐ NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: [email protected] Web: http://www.dinpi.hu

Felelős tervezők Baranyai Zsolt Fábián Zsófia

Vezető szakértők Fábián Zsófia (természetvédelem) Baranyai Zsolt (agrár) Közreműködő szakértők Riezing Norbert Csonka Péter

© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!


Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv…………………………………………………………………………………………….….. 1. A terület azonosító adatai ……………………………………………………………………………………………….... 1.1. Név ………………………………………………………………………………………………………………......

5

1.2. Azonosító kód ……………………………………………………………………………………………………….

5

1.3. Kiterjedés ……………………………………………………………………………………………………………

5

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek ………………………………………………………………

5

1.5. Érintett települések …………………………………………………………………………………………………..

5

1.6. Egyéb védettségi kategóriák…………………………………………………………………………………………

5

1.7. Tervezési és egyéb előírások ………………………………………………………………………………………..

6

2. Veszélyeztető tényezők …………………………………………………………………………………………………...

7

3. Kezelési feladatok meghatározása ………………………………………………………………………………………...

9

3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ………………………………………………………………...

9

3.2. Kezelési javaslatok ………………………………………………………………………………………………….

9

3.2.1. Élőhelyek kezelése …………………………………………………………………………………………….

9

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ……………………………………………………………………. 18 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ……………………………………………………………………………………… 18 3.2.4. Kutatás, monitorozás ………………………………………………………………………………………….. 18 3.2.5. Mellékletek ……………………………………………………………………………………………………. 18 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ... 18 3.3.1. Agrártámogatások …………………………………………………………………………………………….. 19 3.3.2. Pályázatok …………………………………………………………………………………………………….. 19 3.3.3. Egyéb …………………………………………………………………………………………………………. 19 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ………………………………………………………………….. 19 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ………………………………………………………………………... 19 3.4.2. A kommunikáció címzettjei …………………………………………………………………………………... 20 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel …………………………………………………………….. 20 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció…………………………………………………… 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ………………………………………………………………………………... 22 1.1. Környezeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 22 1.1.1. Éghajlati adottságok……………………………………………………………………………………………. 22 1.1.2. Vízrajzi adottságok…………………………………………………………………………………………….. 23 1.1.3. Talajtani adottságok……………………………………………………………………………………………. 23 1.2. Természeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 23 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek…………………………………………….. 23 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok……………………………………….…

24

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok …………………………………………….

25

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok………………………………………………………….. 25 1.1. Területhasználat……………………………………………………………………………………………………... 25 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ………………………………………………………………………………... 25 1.3.2. Tulajdoni viszonyok……………………………………………………………………………………………. 25 1.3.3. Területhasználat és kezelés ……………………………………………………………………………………. 25 2. Felhasznált irodalom ……………………………………………………………………………………………………… 27 3. Térképek ………………………………………………………………………………………………………………….. 28


I. Natura 2000 fenntartási terv


1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Mocsai ürgés legelő jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület (KTT)

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20032

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

86,26 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek • Pannon homoki gyepek (6260) * SDF adatlapon nem szereplő, a 2013. évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek • Síksági pannon löszgyepek (6250) *

1.4.2. Jelölő fajok SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek • homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria) • ürge (Spermophilus citellus) – a korábbi populáció évek óta nem található a területen

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település

Érintett terület (ha)

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Mocsa

Település területének érintettsége (%)

86,26

1,28

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Kiterjedés (ha)

Típus

Kód

Név

Ökölógiai háló

ÖF

ökológiai folyósó

5

85,99

Védetté nyilvánító jogszabály száma 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről


Kiterjedés (ha)

Típus

Kód

Név

Helyi védett

HV

Mocsai 6-7-es tó melletti terület

Védetté nyilvánító jogszabály száma 9/2008.(IX.1.)

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv Nincs a területre vonatkozó jóváhagyott természetvédelmi kezelési terv.

1.7.2. Településrendezési eszközök • Mocsa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005. (IV.25.) Önkormányzati Rendelete Mocsa Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek •

462. sz. Kisbéri Erdészeti Tervezési Körzet 2. Erdőterve (érvényes 2006. január 1. – 2015. december 31.)

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek • • •

A terület a VI/3 Bakonyalja-Komárom , illetve a V/2 Dunazugi vadgazdálkodási körzetbe tartozik. Az érintett vadgazdálkodók: Mocsai FVK (Mocsa), Dunaszentmiklósi Rákóczi Vadásztársaság (Dunaszentmiklós) érvényes: 2007-2017 Vadgazdálkodási terv kódszáma

Vadásztársaság neve

Vadgazdálkodási körzet VI/3 BakonyaljaKomárom

251410-1-3-0

Mocsai FVK (Mocsa)

251910-1-4-1

Dunaszentmiklósi Rákóczi Vadásztársaság (Dunaszentmiklós)

V/2 Dunazugi

1.7.5. Halgazdálkodási tervek •

A területet érintő halgazdálkodási terv beszerzés alatt áll

1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv •

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.6 Által-ér részvízgyűjtő alegység, 2010. március; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Észak-Dunántúli Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

1.7.7. Egyéb tervek • 1.7.8. Jogerős engedélyek •

6

A HUDI20032 MOCSAI ÜRGÉS LEGELŐ NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

2. Veszélyeztető tényezők Kód

Veszélyeztető tényező neve átalakítása

Érintett Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra terület és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (%) 30 homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria), Pannon homoki gyep (6260), Síksági pannon löszgyepek (6250); élőhely eltűnése. Főleg illegálisbeszántások 30 homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria); Pannon homoki gyepek (6260); Síksági pannon löszgyepek (6250) élőhely eltűnése 50 homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria); Pannon homoki gyepek (6260); Síksági pannon löszgyepek (6250), ürge (Spermophilus citellus) élőhely eltűnése, a gyepek avarosodnak, homogenizálódnak 5 Pannon homoki gyepek (6260); Síksági pannon löszgyepek (6250) degradáció 25 Pannon homoki gyepek (6260); Síksági pannon löszgyepek (6250) degradációja, eltűnése 5 Pannon homoki gyepek (6260) Síksági pannon löszgyepek (6250); degradációja, eltűnése. A tevékenység illegális. A talajszerkezet bolygatása károsítja a talajlakó élőlényeket. A kialakult nyílt földfelszíneken a gyomfajok is könnyebben jelennek meg. 50 Pannon homoki gyepek (6260); homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria) degradációja, eltűnése, gyomosodása 5 Pannon homoki gyepek (6260); Síksági pannon löszgyepek (6250) degradáció, autós forgalom megnövekedése modellrepülőzés 5 Pannon homoki gyepek (6260); Síksági pannon löszgyepek (6250) élőhely degradáció 50 Pannon homoki gyepek (6260); Síksági pannon löszgyepek (6250),

Jelentősége

A 02.03

gyepterület szántóvá

M

A 03.03

kaszálás felhagyása/hiánya

M

A 04.03

pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya

H

A 08

trágyázás

L

B 01.02

beerdősítés/fásítás idegenhonos fajokkal

H

C 01.01

homok-és kavicskitermelés

L

G 01.03

motoros járművel végzett tevékenység

H

G 01.08

egyéb szabadtéri sport vagy szabadidős tevékenység

L

H 05.01

lakossági hulladék

szilárd

L

I 01

idegenhonos fajok jelenléte

inváziós

M

7


J 01.01

leégés

M

25

J 02.01.03

csatornák, gátak, medencék, mocsarak, vagy gödrök, feltöltése kiszáradás

L

10

M

50

H

50

K 01.03

K 02

természetes élőhely átalakulások, szukcessziós folyamatok

8

homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria), élőhely degradáció, fehér akác (Robinia pseudoacacia) , fekete fenyő (Pinus nigra) Pannon homoki gyepek (6260); homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria); élőhely degradáció inkább pozitív

Pannon homoki gyepek (6260); Síksági pannon löszgyepek (6250) élőhely degradáció Pannon homoki gyepek (6260); homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria); élőhely degradáció


3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen kiemelt cél a mozaikos homoki- és löszgyep komplex megőrzése, a más művelésre irányuló területhasználatok visszaszorításával, a legeltetéses tájhasználat visszaállítása. Szükséges az invazív fajok folyamatos visszaszorítása. Szükséges a Natura 2000 jelölő értékeket veszélyeztető invazív fafajú erdők fokozatos fafajcserés felújítása, a faállománnyal természetes okok miatt nem borított, nem megfelelő termőhely esetén gyepként való hasznosítása.

3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.

3.2.1. Élőhelyek kezelése Az élőhelyek kezelésére először a nem gazdálkodáshoz köthető javaslatokat adjuk meg. Ide tartoznak beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, valamint az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek és kritikus pontok azonosítása. Ezt követően a mezőgazdasági tevékenységekhez köthető javaslatok következnek, melyeket először kezelési egységek, majd művelési ágak szerint csoportosítva adunk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot hívjuk, ami igényeikben azonos, egyforma kezelést igénylő élőhelyeket foglal össze, melyek tartozhatnak külön élőhelykategóriába, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet. A javaslatokat az 1. táblázatban összefoglaljuk, bemutatva a két csoportosítási szempont metszéspontjait. A mezőgazdaság után az erdő-, víz- és vadgazdálkodásra vonatkozóan is javaslatokat teszünk. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: - A területen az ipari, valamint bányászati tevékenység nme javasolt. - Új épület és építmény létesítése – a természetvédelmi célú bemutatás és kezelés érdekében létesítendő építményeken kívül – nem javasolt. - A gépjármű közlekedés csak az arra kijelölt utakon és a gazdálkodáshoz közvetlenül kapcsolódó mértékben nem károsítja a területet. - technikai sporttevékenységek végzése nem javasolt Általánosságban elmondható, hogy a területen a legsürgősebb beavatkozást egyrészt a szántók igénylik. Pannon síksági löszgyeppé alakításuk, és művelési ág szerinti gyeppé nyilvánításuk fontos lenne az élőhely egységességének fenntartása érdekében. A gyepeken általános a legeltetés hiánya és a legelő állatok alacsony száma, valamint a terület jelölő élőhelyeit veszélyeztetik az üzemtervezett erdők kötelező idegenhonos fajokkal történő felújítása, melyek erőteljesen terjeszkednek az erdőn kívüli gyepterületeken is. Mezőgazdaság: Kezelési egységek szerint: 1. szántó a. javasolt a szegélybe eső szántók művelési ágváltással egybekötött visszagyepesítése pannon síksági löszgyep típusú gyepkeverékkel

9


b. mivel közel vannak a jelölő élőhelyek, ezért extenzív vagy félextenzív szántóművelés javasolt, mivel a vegyszerhasználat és tápanyagutánpótlás degradálhatja a szomszédos élőhelyeket. c. javasolt az ingatlannyilvántartási határok pontos betartása és betartásának felügyelete d. idegenhonos, nem feltérképezett életciklusú, potenciálisan inváziós energianövények termesztésének korlátozása javasolt e. a belvíz elvezetése a területről nem javasolt 2. kaszáló a. a gyep felülvetése csak tájhonos, helyben gyűjtött gyepkeverékkel valósítható meg b. a völgyek alsó területein lévő gyepterületeken az élőhely fennmaradását szolgáló kaszálások folytatása javasolt c. A területen szerves és műtrágya kijuttatása, tárolása tilos, trágyaszarvas lerakása nem megengedendő d. növényvédőszer tárolása nem javasolt, kijuttatása a fás szárú inváziós fajok irtása során csepegésmentes technológiával használt gyomirtó vegyszerek és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével tilos. e. kiszorító kaszálás folytatása szükséges, búvósáv meghagyásával, vadriasztó lánc használatával. Napnyugta után a kaszálás nem javasolt f. javasolt kaszálási magasság: minimum 10 cm 3. legelőterület a. a völgyek oldalában elhelyezkedő pannon síksági löszgyepeken a legeltetés folytatása javasolt, amit az ott található fokozottan védett és védett növények szaporodásához kapcsolódóan kell meghatározni b. fokozott figyelemmel javasolt lenni az inváziós fajokra, azok kiszorítása a területről mechanikus megoldással javasolt c. az itató/delelőhelyeket a területen illetékes Nemzeti Parkkal együttműködve javasolt kijelölni d. az inváziós fajokkal – bálványfa (Ailanthus altissima), fehér akác (Robinia pseudoacacia), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), gyalogbodza (Sambucus ebulus) – cserjésedő, fásodó legelőterületeken ezen fajok visszaszorításáról és a legeltetés fenntartásáról szükséges lenne gondoskodni e. természetvédelmi szempontból kedvező művelési ág váltás engedélyezésének lehetővé tétele szükséges lenne, pl.: szántó-gyep konverzió esetén 4. fás állományok a. ha az üzemtervezett erdők borítottságának módosítása nem lehetséges, szerkezetátalakítás javasolt. Azonos borítottság mellett a fafajok tekintetében javasolt őshonosra cserélni az állományt. b. amennyiben lehetséges, az üzemtervezett erdők művelési ág váltása javasolt, visszagyepesítés kívánatos lenne.

-

Művelési ág szerint: erdőterület művelési ág: Kód E06 E08

Kategória egyéb egyéb

Erdőterületekre vonatkozó előírások Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő

10


E09

egyéb

E11

egyéb

E20

fajvédelem

E25

fajvédelem

E28

állománynevelés

E40

véghasználat

E41

véghasználat

E49

felújítás

E50 E51

felújítás felújítás

E60

felújítás

E68

inváziós növényfajok visszaszorítása

E69


esetleges káros hatások miatt). A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani. A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészlet területén a talaj védelme érdekében kerülendő a 20 cm-nél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom kialakulása. A tő- és törzssérülés ne haladja meg az 5%-ot. A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani. Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell. A vágásterületen történő égetés tilos. Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. A terület természetes erdőtakarója felnyíló erdőtípusba sorolható, így már a 30%-os záródást elérő erdősítést is sikeresnek lehet tekinteni. Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni.

11


E70


E72


E76 -

Erdősztyepp-erdők extenzív legeltetése.

vadgazdálkodás Kód VA01

Kategória

VA02

VA03

-

Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác (Amorpha fruticosa) kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók.

Erdőterületekre vonatkozó előírások Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos.

gyepek: Kód GY01 GY02

Kategória 1 korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek

Kategória 2 agrotechnika

Gyepterületekre vonatkozó előírások Felülvetés nem megengedett.

agrotechnika

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

12


GY03 GY05 GY06 GY07 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15 GY16 GY24

GY26 GY28

GY29 GY30

GY31

korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek

agrotechnika

Műtrágyázás nem megengedett.

agrotechnika

korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek

agrotechnika

Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett.

agrotechnika agrotechnika agrotechnika

Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos. Fogasolás nem megengedett.

agrotechnika

Tárcsázás nem megengedett.

agrotechnika

Hengerezés nem megengedett.

agrotechnika

Gyepszellőztetés nem megengedett.

agrotechnika

Kiszántás nem megengedett.

agrotechnika

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. Tűzpászták létesítése nem megengedett.

agrotechnika agrotechnika avarosodás megakadályozása

javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek

13

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.


GY33

javasolt mg-i műveletek

GY36

GY71

a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások kaszálás

kaszálási időpont

GY82

kaszálás

kaszálási mód

GY84

kaszálás

kaszálási mód

GY85

kaszálás

kaszálási mód

GY86

kaszálás

kaszálási mód

GY45

GY47

GY57

GY60

GY67

GY68

GY69

legeltetési sűrűség

A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. A terület túllegeltetése tilos.

lelegeltetési időszak

A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges.

lelegeltetési időszak

Téli legeltetés az természetvédelmi hatóság alapján lehetséges.

illetékes engedélye

legeltetési mód

Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható.

legeltetési mód

A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 10%-át.

legeltethető állatok

Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.


Legeltethető állatfaj: juh.


Legeltethető állatfaj: kecske.

14

Kaszálás július 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges. A gyepet évente legfeljebb kétszer lehet kaszálni. Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező. A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni


GY88

kaszálás

GY92

kaszálás

GY93

kaszálás

GY99

kaszálás

GY103

kaszálás

GY105

kaszálás

GY109

kaszálás

GY112

kaszálás

GY116 GY117

GY118

-

kaszálási mód

3 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. kaszálási mód A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. kaszálatlan terület 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. kaszálatlan terület A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. tisztító kaszálás Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező. tisztító kaszálás A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. tisztító kaszálás Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. környezetvédelem Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. rekonstrukció Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni szükséges. rekonstrukció Élőhelyrekonstrukció.

szántó Kód SZ01 SZ02

Kategória betakarítás betakarítás

SZ04

betakarítás

SZ05

fajvédelem

Szántóterületekre vonatkozó előírások Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Évelő szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az első növedék június 30. után vágható le, a teljes terület másik legfeljebb 50%-án az első növedék április 25-ig vágható le. Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. Évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni.

15


SZ07

fajvédelem

SZ10

környezetvédelem

SZ11

környezetvédelem

SZ14

növényvédelem

SZ19

növényvédelem

SZ20

növényvédelem

SZ21 SZ22 SZ24

növényvédelem növényvédelem növényvédelem

SZ35

tápanyag utánpótlás

SZ43 SZ44 SZ46 SZ47 SZ48 SZ49

vetésváltás vetésváltás agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika

SZ52

élőhelyrekonstrukció gyepesítés részleletes előírásai gyepesítés részleletes előírásai gyepesítés részleletes előírásai gyepesítés részleletes előírásai

SZ62 SZ63 SZ64 SZ65

Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható. Szalma, széna: szalma, széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizektől mért 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hordani. A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen. Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az időszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető. Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. Telepítés előtt, valamint a program telejes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya kijuttatása tilos. Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás, illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. A vetést követő egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására.

16


Művelési ág/kezelési egység

szántó kaszáló

legelőterület

fás állományok

Erdő Gyep E6; Sz E6; E8; E9; GY01; GY02; E11; E25; E68; GY03; GY05; E69; E70; E72; GY06; GY07; GY08; GY09; GY10; GY11; GY12; GY13; GY14; GY15; GY16; GY24; GY26; GY28; GY29; GY30; GY31; GY33; GY71; GY82; GY84; GY85; GY86; GY88; GY92; GY93; GY99; GY103; GY105; GY109; GY112; GY116; GY117; GY118 E6; E8; E9; GY01; GY02; E11; E25; E68; GY03; GY05; E69; E70; E72; GY07; GY13; GY14; GY15; GY16; GY24; GY26; GY28; GY29; GY30; GY31; GY33; GY36; GY45; GY47; GY57; GY60; GY67-69; GY116; GY117; GY118 E6; E8; E20; E28; E40; E41; E49; E50; E51; E60; E68; E69; E70; E72; E76

Szántó

Vadgazdálkodás: • optimális vadállomány vadfajonkénti létszáma: nem meghatározható, mert minimális a nagyvad jelenléte a területen. • vadgazdálkodás-vadászat o időbeni: Jogszabályban rögzített megfelelő o módbeli: Jogszabályban rögzített megfelelő o eszközbeli természetvédelmi korlátozás: Jogszabályban rögzített megfelelő • vadgazdálkodási berendezések elhelyezése: szórók, sózó itatató, élve befogó elhelyezése nem megengedett

17


• •

vadföldek kialakítása: nem megengedett vad kibocsátására és meglévő zárt téri vadtartásra vonatkozó természetvédelmi feltételek: nem megengedett.

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés A mocsai bélapusztai részterületen élőhelykezelés, területvásárlás, élőhelyfejlesztés. Roncsolt gyepterület helyrehozatala, motoros sportok által képződött roncsolt részek helyreállítása, legeltetés megszervezése, erdőszerkezet átalakítás javasolt.

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések

3.2.4. Kutatás, monitorozás -

EU-s ciklusonként élőhelytérkép készítése

3.2.5. Mellékletek

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében -

-

-

275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 61/2009 (V.14) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről (MTÉT, AKG): GY54 79/2004 (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól: VA02; VA03 462. sz. Kisbéri Erdészeti Tervezési Körzet 2. Erdőterve (érvényes 2006. január 1. – 2015. december 31.) 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: GY103 269/2007. (X.18) Kormányrendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól: GY02, GY03, GY04, GY05, GY06, GY08, GY10, GY13, GY14, GY15, GY16, GY24, GY26, GY42, GY83, GY84, GY85, GY87, GY93, GY107, GY115 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól: GY01, GY02, GY07, GY09, GY11, GY12, GY28, GY29, GY30, GY31, GY34, GY51, GY65, GY68, GY71, GY80, GY108; GY109; GY112 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról: E05; E06; E07; E25; E30; E50; E51; E54; E62; E63; E65; E69; E70; E73

18


3.3.1. Agrártámogatások a.

Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer: A gazdák jelenleg a területalapú támogatást és a Natura 2000 támogatást tudják igénybe venni a területre. A támogatási forrásokról a gazdák tudnak. Jelenleg a gazdák a területen a következő AKG támogatást veszik igénybe: • BA) Extenzív gyepgazdálkodási célprogram

b.

Javasolt agrártámogatási rendszer: Élőhelyspecifikus dotáció. A terület méretéből adódóan pillanatnyilag nem éri meg a gazdának élőhelyek szerint eltérő módon művelni a területet. A hektár alapú támogatási rendszer helyett a területfüggő támogatás javasolt. A gazdák értékmegőrző tevékenységet végeznek, és a jelenlegi támogatási összeg mellett, nem éri meg a gazdálkodás. Kis, értékes területekre a nagyobb támogatási összeg motiválttá teheti a gazdákat, mert nehezebb kezelni és betartani az előírásokat kis területen, mint sok száz hektáron. Jelenleg kevesebb a kompenzáció, mint a költség. A támogatások szeparálása előnyösen hatna a terület művelésére, mivel a jelenlegi támogatási rendszer a nagy területeken gazdálkodóknak kedvez.

3.3.2. Pályázatok - A területet érintő pályázat jelenleg nem fut.

3.3.3. Egyéb

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A Mocsai ürgés legelő (HUDI20032) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: - a Gerecsei Tájegységtől Csonka Péter 2013. március 20-án személyesen felkereste az illetékes falugazdászt, és szóban egyeztettek a terület használatával és tulajdonviszonyaival kapcsolatban. A beszélgetés eredményeit a megalapozó dokumentáció tartalmazza. - 2013. május 13-án az illetékes járási hivatal írásbeli megkeresése történt, melyben a falugazdászok közreműködésében bíztunk. A kérdéseket tartalmazó lista mellékletként megküldésre került a falugazdászok részére. A Komáromi Járási Hivataltól kaptunk választ. - A tervhez szükséges erdészeti adatok beszerzése érdekében 2013. november 26-án a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságánál Wisnovszky Károly igazgató úr írásbeli megkeresése történt meg, melyben részletezve, területenként az útmutatóban szereplő adatok rendelkezésünkre bocsátását kértük. A 2013. december 30-án visszaérkezett válaszlevél szerint azonban az adatszolgáltatásnak díja van, amit a pályázati előírás szerint nem lehet elszámolni, így az adatok beszerzése sikertelen volt. - A terület megismerése érdekében 2013. április 10-én, május 24-én és június 20-án három ízben megtörtént a terület bejárása, melynek során a gyep aktuális állapotának felmérése, és az általános problémák megtárgyalása történt meg.

19


3.4.2. A kommunikáció címzettjei A Mocsai ürgés legelő Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. A beérkezett válaszokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A megkeresettek a következők: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatala Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága

-

Eszköz típusa

Célcsoport

Címzett

terepbejárás

a területileg érintett Gerecsei Tájegység nemzeti park igazgatóság

gazdafórum

gazdálkodók, települési Mocsa önkormányzatok gazdálkodók, Mocsa tulajdonosok, települési önkormányzatok lakosság

önkormányzati közzététel honlap

érintettek levélben vagy falugazdászok; e-mailben történő igazgatóság megkeresése

erdészeti Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatala; Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága

Időpont + kapott észrevétel 2013.04.10.; 2013.05.24.; 2013.06.20. 2014.04.01- 06.30. 2014.07.01-07.15. 2013.01.01 – 2014.08.31. 2013.05.13: visszajeleztek 2013. 11.26: adatszolgáltatásnak díja van, sikertelen

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményeinek összegzése: A Komáromi Járási Hivataltól érkezett válasz, melyből az derül ki, hogy a gazdák nem nyitottak a támogatás igénybevételére, és az igénybevételhez szükséges kötelezettségeket sem vállalják (képzésen való részvétel, falugazdászokkal valóegyeztetés). Sok esetben nem is tudnak arról, hogy milyen lehetőségeik vannak, de érdeklődés sincs nagy. A falugazdászok részéről a gazdák felé a kommunikáció és kapcsolattartás gyenge, nem elégséges. - Az Erdészeti Igazgatóság válaszlevelének legfontosabb következtetése, hogy az államigazgatás összehangolt működése nem valósul meg, ugyanis az adatigénylés nem minősül belföldi jogsegélynek. Mivel ennek díja a pályázatban nem elszámolható költségtípus, így a terv által kért információk beszerzésére nincs fedezet. -

20


II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció


1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A projektterület Magyarország Kistájainak Katasztere alapján az Kisalföldön, azon belül a KomáromEsztergomi-síkságon található, a Győr-Tatai-teraszvidék kistáj része. Közigazgatásilag Mocsa községhez tartozik, annak külterületén helyezkedik el. A táj alapvetően sík, melynek egyhangúságát kisebb, lapos dombhátak, illetve buckavonulatok törik meg. A vizsgált területek két nagyobb foltot alkotnak: Mocsai-legelő és Bélapusztai-gyepek. -

-

Mocsai-legelő: A régi katonai térképek a területet gyepnek ábrázolják, melynek bizonyos részei vizenyősek. Az 1950-es években a gyep a mainál még jóval nagyobb területű. A gyep jelentős részét mára (2013) beszántották. A megmaradt gyepek feltehetően a korábbi tápanyagbevitel, illetve a jelenlegi folyamatos tápanyagbevitel (sertéstelep) miatt jellegtelenednek, degradálódnak. Az OB és OC kategóriák gyakran fokozatosan, éles határ nélkül mennek át egymásba. Az adott év csapadékosságától vagy épp szárazságától függően az átmeneti zónában a gyep dominanciaviszonyai átrendeződhetnek. A területről védett növényfaj nem került elő. Nem botanikai információ, de természetvédelmi szempontból érdekes lehet, hogy a gyep közelében (a Natura 2000 területen kívül) vetési varjú telep található. Szintén érdemes megemlíteni, hogy az ürgék már kipusztultak a területről. Bélapusztai-gyepek: A régi katonai térképek a vizsgált területen egészen a 19. század közepéig összefüggő gyepet ábrázolnak. Az 1980-as évek közepére a gyepek területe már lényegében a maira csökken, de a fenyvesítést még nem ábrázolja a térkép. A feketefenyő telepítés minden bizonnyal részleges talajelőkészítéssel történt, így a természetes növényzetet nem tüntették el. Ahol a fenyőcsemeték megeredtek, majd később záródtak, ott alattuk a természetes gyep fajainak a többsége eltűnt. Később az ültetvény több helyen lékesedett, a tisztásokon jellegtelen gyepek alakultak ki. A beszántott területek egy részét később parlagon hagyták, itt szintén elkezdhetett regenerálódni a gyep. A természetszerű vegetáció visszaalakulását azonban sokfelé özöngyomok, illetve más „agresszíven” terjedő faj felszaporodása akadályozza. Az alapkőzetben a homok és a lösz gyakran váltakozik, jellemzőek az átmenetek. A (lepel)homok sokszor változó vastagságban borítja a lösz(ös) alapkőzetet, így a felszínen látható homok alatt a löszt már néhány, vagy néhányszor tíz cm mélységben megtaláljuk. A vegetáció jelenleg is folyamatosan változik. Özönnövények közül több faj is megjelenik a térképezett területen, borításuk azonban egyelőre nem jelentős. A magas aranyvessző (Solidago gigantea) egyelőre még csak szórványos, főleg a fenyőtelepítések környékén jelenik meg. Még ritka, viszont masszívan terjed a bálványfa (Ailanthus altissima), mely a jó állapotú gyepeket teljesen tönkre teheti. A keleti rész homoki gyepein az akác (Robinia pseudoacacia) terjedése jelent problémát. Nem tartozik az özöngyomok közé, de meg kell említeni a gyepek természetszerű állapotát gyorsan lerontó, mindent elborító siskanád tippant (Calamagrostis epigeios) is. A gyepek regenerálódását gyakran teljesen megakadályozza.

1.1.1. Éghajlati adottságok Mérsékelten meleg, száraz éghajlattal jellemezhető. Az évi középhőmérséklet 9,8-10,2 °C, a nyári félévi 16,5-16,8 °C. A legmelegebb nyári napokon a 33,5 - 34 °C (sokévi átlag), míg a téli leghidegebb napokon -16,5 és -17 °C közé süllyed. Az évi csapadékösszeg 550-580 mm, a nyári félévben pedig 320-330 mm a megszokott. A viszonylag kevés csapadék miatt az ariditási index elég nagy: 1,17 és 1,22 között változik. Leggyakrabban ÉNy-i irányú szélre számíthatunk, de elég jelentős a DK-i szél aránya is. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3m/s fölött van.

22


1.1.2. Vízrajzi adottságok Eléggé száraz, gyér lefolyású terület. Az árvizek időpontja a nyár eleje és a tavaszi hóolvadás, a kisvizek pedig nyár végén és ősszel következnek be. A talajvíz mennyisége változó, kémiai jellege főleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A rétegvizek mennyisége szerény.

1.1.3. Talajtani adottságok Szél által áttelepített homok található, amelyek fölött magasodnak a kavicsmagból álló teraszszigethegyek. Mechanikai összetételük homokos vályog. Vízgazdálkodásuk ennek megfelelően közepes vízraktározó és kis víztartó képességgel jellemezhető. A löszön üledéken mészlepedékes csernozjom talajok képződnek (25%). Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk jó, a csernozjom barna erdőtalajokhoz hasonlóan a felszíntől karbonátosak. Termékenységük – ahol azt a felszín közeli kavicsréteg nem korlátozza – igen jó.

1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja 6260

Élőhelytípus megnevezése Pannon homoki gyepek

Reprezentativitás (A-D) B

SDF adatlapon nem szereplő, a 2013. évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja 6250

Élőhelytípus megnevezése

Reprezentativitás (A-D)

Síksági pannon löszgyep

Élőhely neve: Pannon homoki gyepek Élőhely kódja: 6260 Élőhely előfordulása a területen: a Bélapusztai-gyepek elszórtan jelenik meg. Az élőhelytípus elsősorban a térképezett terület déli felén jellemző. Élőhely területi aránya: 4,78% Élőhely kiterjedése a területen: 4,12 ha. SDF adatlap szerint 8 ha. Élőhely jellemzése: Mivel gyakoriak az átmenetek a löszgyepek felé, nehéz a kettő között a határt meghúzni. A homokhátakat kedvezőtlen termőhelyi adottságuk miatt korábban legelőnek használták, de a múlt század vége felé fenyvesítéssel próbálkoztak rajtuk. Jobb állapotú foltok leginkább fragmentálisan maradtak fenn a fenyvesítések nyiladékaiban, szélein, vagy meredekebb oldalakon. A legeltetés a megmaradt foltokon is teljesen megszűnt, viszont időnként felgyújtották a területet. Ennek pozitív hozadéka, hogy a fekete fenyves is sokfelé leégett, helyén pedig elindulhatott a gyep regenerálódása. Sajnos ezt jelentős mértékben lassítják, sőt akadályozzák a gyomok (különösképpen a siska nádtippan), illetve többfelé az özöngyomok (például magas aranyvessző). A térképezett terület keleti szélén az akác terjedése okoz természetvédelmi problémát. A sarjak behatolnak a természetszerű gyepekbe, majd a felcseperedő fák, facsoportok alatt a vegetáció átalakul, degradálódik.

23


Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: a foltok mindegyike 3-as természetességi értékkel bír Élőhely veszélyeztetettsége: az élőhely közepesen veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők: A03.03, A04.03, A08, B01.02, C01.01, G01.03, G01.08, H05.01, I01, J01.01, K01.03, K02

Élőhely neve: Síksági pannon löszgyep Élőhely kódja: 6250 Élőhely előfordulása a területen: A „tipikus” löszgyepek inkább a terület északi részén találhatóak, különösen az északkeletre néző meredekebb lejtőkön . A löszgyepek egykor igen elterjedtek lehettek a térségben, de többségüket már évszázadokkal ezelőtt felszántották. Mára csak a művelésre alkalmatlan meredek oldalakon, buckás részeken maradtak fenn. Élőhely területi aránya: 9,6% Élőhely kiterjedése a területen: 8,28 ha Élőhely jellemzése: A térképezett területen az alapkőzetben a homok és a lösz gyakran váltakozik, jellemzőek az átmenetek. A (lepel)homok sokszor változó vastagságban borítja a lösz(ös) alapkőzetet, így a felszínen látható homok alatt a löszt már néhány, vagy néhányszor tíz cm mélységben megtaláljuk. A „tipikus” löszgyepek inkább a terület északi részén találhatóak, különösen az északkeletre néző meredekebb lejtőkön. Ezeket a gyepeket korábban legeltették, rendszerint birkával. Mára ez sajnos teljesen megszűnt. A kezelés hiánya miatt a gyepek avarosodnak, homogenizálódnak. A bélapusztai löszgyepek úgy tűnik stabilabb közösségek, mint a homoki gyepek, mivel bennük az özönnövények kevésbé terjednek. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: az élőhely természetességi foka igen eltérő a térképezett területen, a 2-estől az 5-ösig jellemezhetőek a foltok. Élőhely veszélyeztetettsége: az élőhely erősen közepesen veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A02.03, A03.03, A04.03, A08, B01.02, C01.01, G01.03, G01.08, H05.01, I01, K01.03

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete II.; IV.

Faj név

Population (A-D)

homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria)

C

Faj magyar neve (tudományos neve) homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria) Irányelv melléklete: II.; IV. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 8000-9000 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

24


Veszélyeztető tényezők: A02.03, A03.03, A04.03, G01.03, J01.01, I01, K02

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete

Faj név

II., IV.

magyar futrinka (Carabus hungaricus)

II., IV.

ürge (Spermophilus citellus)

Population (A-D) D

utóbbi években populációját nem találták meg

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név

Tudományos név

Védettség (V, FV)

agár kosbor

Orchis morio

V

sömörös kosbor

Orchis ustulata

V

selymes boglárka

Ranunculus illyricus

V

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás Az adatok beszerzés alatt állnak.

1.3.2. Tulajdoni viszonyok Az adatok beszerzés alatt állnak.

1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdaság A tervezési területen korábban működő mezőgazdasági termelőszövetkezet (Búzakalász Mezőgazdasági Termlőszövetkezet) elsősorban legeltetéssel (szarvasmarha, birka), kaszálók fenntartásával, szántóföldi növénytermesztéssel, gyümölcstermesztéssel (szőlő, gyümölcs) és halgazdálkodással foglalkozott. Megszűnését követően a területek magántulajdonba (azon belül részben osztatlan közös tulajdonba), illetve gazdasági társaságok tulajdonába kerültek. A terület két blokkja között nagy a különbség a hasznosítás vonatkozásában. Mocsa község belterülete mellett kaszálással és esetenként legeltetéssel (birka) biztosítják a szükséges értékmegőrző földhasználatot. A Béla-puszta (Dzsindzsa) nevű területrészen több, mint másfél évtizede nem volt természetvédelmi kezeléssel összhangban lévő használat. Időszakonként égetéssel „kezelik” a területet. A délkeleti részen üzemtervezett fenyves telepítés van és helyenként sodródik be a fehér akác. Foltszerűen idegenhonos lágyszárú hódítja meg a száraz gyepet (aranyvessző, siskanád, gyalogbodza). Cserjésedés és erdősülés nem jellemző.

25


1.3.3.2. Erdészet A tervezési területen jellemzően állami tulajdonban lévő erdőket találunk (Komáromi Állami Gazdaság), de Mocsa határában magán erdők is vannak. Az erdők kizárólag gazdasági rendeltetésűek. 1.3.3.3. Vadgazdálkodás Vadászatra jogosult a Mocsai Földtulajdonosok Vadászati Közössége. Jellemzően apróvadas terület. Halászati, horgászati tevékenység nem folyik a területen. 1.3.3.4. Vízgazdálkodás Jelentős vízfolyás nem érinti a területet. Vízgazdálkodási tevékenység nem folyik a területen. A Komáromi Vízitársulat látja el a község területén a kezelői feladatokat. 1.3.3.5. Turizmus Nincs a területen! A béla-pusztai területen az engedély nélküli, illegálisan technikai sporttevékenység erősen jelen van. A modellrepülőzés ugyancsak megjelenik. 1.3.3.6. Ipar Nincs a területen. Csak agrárszektor képviselteti magát. A mocsai részterület közelében alumínium öntöde működik. 1.3.3.7. Infrastruktúra Műút csak a területek határán húzódik, földutakkal csak a szükséges méretékben szabdalt a terület. Az engedély nélküli, illegálisan technikai sporttevékenységet végzők taposnak a béla-pusztai területrészen csapákat. Beépített, lefoglalt terület nincs. Egyes területrészeken 20kV-os szabad légvezeték (szigetelés nélkül) áthalad a területeken. 1.3.3.8. Egyéb Helyi jelentőségű védett természeti terület: Mocsai 6-7-es tó melletti terület (9/2008.(IX.1.)) Anyagbánya nincs a területen.

26


2. Felhasznált irodalom Marosi S. – Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Zólyomi B. 1989: Természetes növénytakaró. – In: Magyarország Nemzeti Atlasza (szerk.: Pécsi M.). – Kartográfiai Vállalat, Budapest. pp. 89. Borhidi A. 1956: Die Steppen und Wiesen im Sandgebiet der kleinen ungarischen Tiefebene. Acta Botanica Hungarica 2(3-4): 241-274. Gáyer Gy. 1909: Négy új Centaurea Magyarország flórájában. Magyar Botanikai Lapok 8: 58-61. Gáyer GY. 1916: Komárommegye virányos növényeiről. Magyar Botanikai Lapok 11: 37-54. Riezing N. (2012): Adatok a Győr-Tatai Kisalföld flórájához és vegetációjához. – Botanikai Közlemények 99(1-2): 81-102.

27


3. Térképek 1. melléklet: Mocsai ürgés legelő (HUDI20032) Natura 2000 terület átnézeti térképe 2. melléklet: Mocsai ürgés legelő (HUDI20032) Natura 2000 terület élőhelytérképe

28

A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő

Recommend Documents