Németh Szilvia1 – Ehretné Berczi Ildikó2
A holland dísznövény ágazat jelentősége a nemzetközi kereskedelemben Importance of Dutch ornamental hoticulture in international trade
[email protected] Kutató Intézet, tudományos munkatárs 2 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos segédmunkatárs 1Agrárgazdasági
Bevezetés Az elmúlt 20 évben a dísznövények és ezen belül is kiemelkedően a vágott virágok iránti kereslet jelentősen megnőtt, amely a fogyasztói szokások változásával is összefüggésben van. A hagyományos vásárlási szokások átalakultak, napjainkban nem csak a nagyobb eseményekre vásárolunk virágot ajándékba, hanem az élettér díszítésére is, egyre több egzotikus növény került be a cserepes dísznövénytermelésbe, illetve új és különleges formák, színek jelentek meg a vágott virágok között. A dísznövények vásárlásának gyakorisága általában szorosan összefügg a jövedelmi szinttel is. Ennek köszönhető, hogy a nagyobb vásárlóerővel rendelkező skandináv országok, Hollandia, Németország, illetve Ausztria egy főre jutó vágott és cserepes dísznövény együttes vásárlása a legmagasabb az Európai Unióban. A Svéd Kereskedelmi Kamara (Swedish Chambers of Commerce, 2011) becslése szerint ezekben az országokban átlagosan 75-95 euró értékű vásárláshoz képest a többi közép- és keleteurópai országban csupán 30 euró értékben vásárolnak. Változás tapasztalható a kereskedelemi csatornákban is, egyre több helyen elérhetőek a dísznövények. Ugyan a nagyobb fogyasztó országok keresletét még mindig kielégíti a belföldi termelésük, azonban a termelés és így a kereskedelem is globalizálódott. Széles körben terjed a légi áruszállítás, a logisztikai központokon keresztül történő elosztás, valamint a hűtőlánc-rendszer segítségével a tartósság növelhető, így a termelés is átalakult. A hagyományosan dísznövénytermelő Hollandia is a beszűkülő területi lehetőségek miatt kihelyezte a termelést más, elsősorban afrikai országokba. A Holland Kertészeti Nemzetközi Kereskedelmi Szövetség (VGB) tanulmánya szerint a vágott virág kereskedelem teljes értéke a világon 31 milliárd euró értékű volt 2011-ben. Ebből az európai (beleértve a nem EU-tagországokat is) piacon 58 százalék értékesült 18 milliárd euró értékben. Becslésük szerint az európai piacon 2016-ra 22 milliárd euróra fog nőni a vágott virág kereskedelem, amely 41 százalékos növekedést jelentene 2006 és 2016 között. A cserepes dísznövények kereskedelme a 2011. évi 12,5 milliárd euró értékről 15 milliárd euróra prognosztizálják, amely 2006-2016 közötti időszakban 37 százalékos növekedést jelöl (Swedish Chambers of Commerce, 2011). A dísznövény-kereskedelem a világon főleg Nyugat-Európára korlátozódik. A vágott virág tíz legnagyobb piaci színtere közül hat az Európai Unióban található, melyek a következők: Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország. Kereskedelmi szempontból további fontos országok az Amerikai Egyesült Államok és Japán, amelyek 20 százalékos részarányt képviselnek. Mindezek mellett egyre fontosabb szerep jut Oroszországnak és a Közel-Keletnek is (Swedish Chambers of Commerce, 2011).
Hollandia dísznövénytermelésének jellemzői A holland kertészetek magas minőségű dísznövényeket állítanak elő, azonban csak re-export révén tudják biztosítani az egész éves szállítás fenntartását. Mivel az országon belüli terjeszkedés korlátozott a termelők
298
számára, a belső piac telített, ezért a technológia fejlesztése, a fajtanemesítés és ezek értékesítése került fókuszba. A fajtanemesítésben és szaporítóanyag-ellátásban közel 150 cég vesz részt, amelyből a Royal Van Zanten, a Florensis, az Anthura, a Fides Group BV és a Beekenkamp cégek töltenek be fontos szerepet. Ezek a cégek a növényvédőszer- és műtrágya-kereskedelemben, valamint a foglalkoztatásban is meghatározóak (LEI Wageningenur, 2012). Továbbá a termelés kihelyezése kedvezőbb klímájú, illetve olcsóbb munkaerejű országokba is jelentőssé vált. Az afrikai és dél-amerikai dísznövénytermesztő üzemek meghatározó része holland tőkével és/vagy holland irányítással létesült. Ezen kívül vannak érdekeltségeik mediterrán országokban is. Hollandia piaci részesedése az Európai Unión belül a legnagyobb a dísznövénytermelést tekintve, 2013-ban 31 százalékot képviselt az EU-n belül, míg a többi nagy dísznövénytermelő tagország, mint például Olaszország (12 százalék), Németország (13 százalék) vagy Franciaország (12 százalék) is csupán a holland termelés egyharmadát tette ki (1. ábra). A korábbi években is hasonló arány figyelhető meg. 1. ábra: Dísznövény-termelés megoszlása az EU tagországai között 2013-ban
Forrás: Eurostat A legnagyobb területen – a teljes dísznövény felület 87 százalékán – tulipánt és gumós dísznövényt termelnek Hollandiában. A világ virághagyma-termelésének közel kétharmadát Hollandia adja. Ezt követi a faiskolai termelés, amely terület azonban kis százalékban magába foglalja a gyümölcsfák, szőlő oltványok és karácsonyfák előállítását is (1. táblázat). 1. táblázat: Dísznövénytermelés termőterülete Hollandiában (2009–2012) ezer hektár 2009 Virágok és dísznövények
2010
2011
2012
2009–2012 átlag
27
26
27
26
26,50
tulipán
12
11
12
11
11,50
vágott virág
3
2
2
2
2,25
leveles dísznövény
1
1
1
1
1,00
egyéb hagymás és gumós dísznövény
11
12
12
12
11,75
299 299
Faiskola
16
17
17
17
16,75
Forrás: CBS Statisztikai Évkönyv, 2013 Általánosan jellemző az ágazatra, hogy felerősödött a koncentráció, a centralizáció és a szakosodás. Az átlagos üzemméret évről évre növekszik, mind szabadföldön, mind fedett területen. Ezzel párhuzamosan a gazdaságok száma csökkent (2. táblázat). Míg 2007-ben szabadföldön 3960 darab gazdaság vett részt a dísznövénytermelésben, addig 2010-re ezek száma 25,7 százalékkal csökkent. Hasonlóan alakult a helyzet fedett területen is, ott 24,8 százalékban csökkent az aktív gazdaságok száma. A jelenség nem csak Hollandiában figyelhető meg, hanem az EU többi országában is. 2. táblázat: Dísznövénytermesztő gazdaságok számának alakulása (2007, 2010)
Év 2007 2010 2007=100 (%)
darab EU-27 Hollandia fedett terület 48 300 4320 36 370 3250 -24,7 -24,8
EU-27
Hollandia szabadföldi 56 490 3960 32 910 2940 -41,7 -25,7
Forrás: Eurostat Hollandia aktív lakosságának két százaléka dolgozik az agrárszektorban. A mezőgazdaságon belül a kertészet különösen stabil, az ágazat teljes termékpályája hozzávetőleg 400 ezer főt foglalkoztat, ebből a dísznövény ágazatban foglalkoztatottak száma 150 ezer fő. A mezőgazdasági számlarendszer alapján a holland dísznövénytermelés kibocsátása alapáron az összes mezőgazdasági termék 29 százaléka. A növénytermesztésből a kertészeti termékek 69 százalékot tesznek ki, ennek 76 százaléka dísznövénytermelés. A vizsgált öt éves időszak átlagát tekintve a dísznövényszektor 6314 millió euró termelési értéket ért el, míg az összes mezőgazdasági termék kibocsátása 21 999 millió euró volt (3. táblázat). 3. táblázat: Hollandia dísznövény ágazatának bruttó termelési értéke (2009–2013) Megnevezés
2009
Mezőgazdasági termékek összesen 19 565 Növénytermesztési termékek 10 845 összesen Kertészeti termékek 7720 Dísznövény 6023
2010
2011
2012
2013
2009–2013 átlag
millió EUR arány (százalék)
21 566 22 100 22 920 23 843
21 999
100
12 259 12 096 12 409 12 584
12 039
55
8261 6314
38 29
8737 6430
8228 6392
8222 6335
8395 6392
Forrás: Eurostat
Hollandia külkereskedelme Hollandia dísznövényexportjának értéke 4,9 milliárd euró volt 2013-ban, ami 2012-ig nőtt, majd 2013-ban enyhén visszaesett. Kereskedelme 77 százalékban az Európai Unió tagországaira korlátozódott (4. táblázat). A
300
legnagyobb értékben (62 százalék) vágott virágot és vágott levélzöldet exportáltak. Az összes vágott dísznövény 67 százaléka az EU-27 tagországaiba irányult. Fő célországai a Comtrade adatbázisa szerint Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország, harmadik országbeli célpiacai pedig Oroszország, Svájc és az Amerikai Egyesült Államok voltak. Hollandia kivitelének az értéke közel ötszöröse az importnak.
Dísznövényimportja 2013-ban 1 milliárd euró volt, amelynek 76 százaléka a harmadik országokból származott. Az import 2009 és 2013 között nőtt. Elsősorban, 86 százalékban vágott dísznövényt importált, amelynek értéke 681 millió euró volt. A harmadik országokból származó vágott virág importjának 44 százaléka Kenyából, 11 százaléka pedig Ecuadorból érkezett. 4. táblázat: Hollandia dísznövény kereskedelme (2009–2013) millió EUR Import Összesen Hagyma, gumó Szobanövény Rózsaoltvány Vágott virág és levélzöld Export Összesen Hagyma, gumó Szobanövény Rózsaoltvány Vágott virág és levélzöld
2009 728,6 48,8 48,4 1,5
EU-27 kívül 2010 2011 715,5 744,6 54,5 66,6 54,1 49,7 1,9 2,6
626,9
606,0
2009 920,3 422,9 78,9 12,9 405,6
2012 814,8 70,0 45,4 1,9
2013 793,1 64,7 44,6 2,1
2009 193,2 6,3 60,9 2,6
625,7 697,5 EU-27 kívül 2010 2011 2012 1017,6 10642,5 1158,1 447,2 445,8 457,1 101,6 109,0 123,9 9,3 10,1 9,6
681,7
123,4
2013 1140,9 451,8 130,7 8,9 549,5
459,5
497,6
567,5
EU-27 belül 2010 2011 2012 194,4 207,1 232,1 5,9 4,8 4,4 59,1 62,7 79,8 0,8 1,1 2,4
2013 248,0 7,1 79,4 2,5
145,5
159,0
2009 3536,1 385,4 685,6 30,9
128,6 138,5 EU-27 belül 2010 2011 3748,7 4045,6 403,5 464,3 727,7 774,2 32,9 29,9
2012 4170,1 492,1 763,9 32,6
2013 3768,8 476,9 726,2 33,4
2434,2
2584,6
2881,5
2532,3
2777,2
Forrás: Eurostat
Értékesítési lánc Az EU-ban az elmúlt időszakban átrendeződtek a kereskedelmi csatornák. Megnőtt a közvetlen kereskedelem a termelők és kiskereskedők között, így a nagykereskedők közvetítő szerepe feleslegessé vált. Ezért több nagykereskedő is kivonult a virágpiacokról, amely például Hollandiában 20 százalékos csökkenést eredményezett a nagykereskedők számában 2007 és 2011 között. Másrészről több nagyméretű beszállító hozott létre nagyobb virágkertészeti csoportokat, szövetségeket, melyek a vertikális rendeződésnek köszönhetően megerősítik a cégek versenyképességét és a piaci pozíciójukat. Ilyen például a holland Zurel Group B.V. (Swedish Chambers of Commerce, 2011). Hollandia a nemzetközi dísznövény-kereskedelem központja. Az értékesítés elsősorban az árverési csarnokokban valósul meg, ezen kívül közvetlenül a termelőtől és on-line rendszereken keresztül is értékesítenek (Sztolár, 2004). A FloraHolland virágaukciónak hat árverési központja található az országban, ahol 70 százalékban vágott virágot és 30 százalékban a többi dísznövényt értékesítik (van der Vorst et al., 2012). A FloraHolland szervezet a
301 301
6000 tag – jellemzően termelők – tulajdonában van. Éves forgalma 4,5 milliárd euró, amely 12,4 milliárd tétel vágott és cserepes dísznövényt jelent, a holland kereskedelem 90 százaléka rajtuk keresztül bonyolódik. Összesen 3500 alkalmazottjuk van, illetve 250 ezer teljes munkaidős alkalmazottat foglalkoztatnak közvetetten (FloraHolland, 2013). A FloraHolland-nál a kereskedők három csoportra oszthatók: nagykereskedő, importőr és exportőr, azonban számos esetben átfedések tapasztalhatóak közöttük. Jelenleg mintegy 1200 kereskedő foglalkozik nemzetközi kereskedelemmel (2. ábra). Az import főleg Kenyából, Etiópiából, Izraelből, Ecuadorból és Németországból származik, míg a fő exportpiacok Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Belgium.
2. ábra: A dísznövény-kereskedelem elosztási csatornái Hollandiában
Forrás: van der Vorst et al., 2012 A vágott virágok és cserepes dísznövények értékesítése különböző stratégiát igényel, mivel a vágott virágok értéke rövid időn belül akár 15 százalékkal csökkenhet, addig a többi dísznövény nem számít romlandó terméknek. A értékesítés sikere rendkívüli módon függ a megfelelő hűtőlánc-rendszertől. Ezért a vágottvirágláncon a gyorsaság és hatékonyság elengedhetetlen, a cserepes dísznövényeket ezzel szemben lassabban, kisebb tételekben is értékesíteni tudják. A kertészeti központokban, illetve árudákban a cserepes dísznövények szerepe ezen okból jelentősebb (van der Vorst et al., 2012). A FloraHolland-nál több típusú csomagolásokat is alkalmaznak: egyszer használható csomagolást (papírdoboz, növénytálca), illetve a többször felhasználható vödröket, polcokat, virágládákat és szállító kézikocsikat is. A beérkezett árut a megrendelő igénye szerint csomagolják, azonban minden esetben előre meghatározott szabványok szerint. A szabványosítás célja a megfelelő minőség, méret, ergonómia és a tétel egyéni számának biztosítása (FloraHolland, 2013). Az EU-ban értékesített dísznövények mennyiségéről, illetve értékéről nincsenek hivatalos adatok, ennek ellenére a FloraHolland virágaukción értékesített növények jól mutatják az európai keresletet. Az aukción összesen 2,4 milliárd euró értékben árvereztek vágott virágot 2012-ben, amely több mint 7,9 milliárd szál/darab vágott virágot
302
jelent. A legfontosabb kilenc vágott virág típus összesen 1,7 milliárd euró értékben kelt el, mely 5,2 milliárd szál/darab virág eladásából származott. A legkedveltebb vágott virág továbbra is a rózsa, az aukció teljes értékesítésének 32 százalékát tette ki, 767 millió euró értékben 2 milliárd szál rózsát árvereztek el. Második helyen a krizantém (15 százalék), majd a tulipán (9 százalék) és hasonló arányban a gerbera (5 százalék) és a liliom (4 százalék) értékesítése állt. A többi vágott virág típus 1-2 százalékban jelent meg az aukción (3. ábra).
303 303
3. ábra: Vágott virág kereskedelem megoszlása a FloraHolland aukción, 2012-ben
Forrás: International Trade Centre adatai alapján saját összeállítás Összesen 349 millió cserép szobanövényt adtak el 1,5 milliárd euró értékben a FloraHolland aukcióin 2012-ben. A legkeresettebb a Phalaenopsis orchidea volt, amely 30 százalékát tette ki a teljes mennyiségnek (447 millió euró, 22 millió cserép). A többi cserepes dísznövény hasonló arányban oszlott meg, korallvirág és flamingóvirág 4-4 százalékot, bromélia és rózsa 3-3 százalékot, illetve hortenzia, dracéna, fikusz, jácint és krizantém egyenként 2-2 százalékot képviselt. A többi szobanövény 46 százalékot tett ki a 2012. évi aukciós eladásokból, azonban arról, hogy mely növények ezek nincs bővebb információ. 4. ábra: Szobanövény-kereskedelem megoszlása a FloraHolland aukción, 2012-ben
304
Forrás: International Trade Centre adatai alapján saját összeállítás A holland Flower Council arról számolt be, hogy a fogyasztók általában a vásárlásaik során 36 százalékban a minőség, 13 százalékban az ár, 13 százalékban a fajta és 10 százalékban a szín alapján választanak (Swedish Chambers of Commerce, 2011).
Összefoglalás és következtetések Összességében elmondható, hogy a dísznövények iránti kereslet megnőtt, ennek köszönhetően a kereskedelem is fellendült. A fogyasztói szokások megváltozásával leginkább a cserepes dísznövények kereslete nőtt meg, mivel egyre többen vásárolnak az élettér díszítése céljából. Megnőtt a kertészeti árudák, illetve az on-line értékesítés jelentősége is. Piackutatások szerint a vásárlók elsősorban a minőség alapján döntenek, és csak ezután következik a fajta és a szín a sorban. A hagyományos dísznövény-termelő országok még el tudják látni a belföldi megnőtt keresletet, de a termelés így fokozatosan áttevődik kedvezőbb klímájú, olcsóbb munkaerejű országokba. Holland tőkével és irányítással több üzem is létesült Afrika és Dél-Amerika térségében. Mivel a piac telítetté vált, a terjeszkedés is korlátozott, ezért megnőtt a technológia fejlesztése, új fajták/típusok nemesítése és ezek értékesítése is. Az átlagos holland üzemméret évről évre nőtt, a gazdaságok száma csökkent. Felerősödött a koncentráció, centralizáció és a szakosodás. A cégek csoportokat hoztak létre versenyképességük, pozíciójuk növelése érdekében. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre az EU-ban értékesített dísznövények mennyiségéről, értékéről, ennek ellenére a hollandiai FloraHolland virágaukción értékesített növények jól mutatják az európai keresletet. Összesen 2,4 milliárd euró értékű vágott virág és 1,5 milliárd euró értékű leveles dísznövény, szobanövény került eladásra a 2012. évi aukciókon, amely több mint 7,9 milliárd szál virágot és 349 millió cserép dísznövényt jelentett. Hollandia dísznövény exportja 2013-ban 4,9 milliárd euró értékű volt, melynek 77 százaléka az EU tagországai felé irányult. Fő célpiacai Németország, Egyesült Királyság és Franciaország volt, annak ellenére, hogy
305 305
Németország az EU nagy dísznövény-termelő országainak élvonalába tartozik. Hollandia dísznövény importja 2013-ban 1 milliárd eurót tett ki, amelynek 76 százaléka a harmadik országokból származott.
Hivatkozások jegyzéke 1. CBS Statisztikai Évkönyv (2013), http://www.cbs.nl/NR/rdonlyres/324BCD58-32B9-465B-8A03284A55C90402/0/2013a3pub.pdf 2. Comtrade adatbázis, http://comtrade.un.org/db/ 3. Eurostat külkereskedelmi adatbázis, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/newxtweb/ 4. FloraHolland (2013), https://www.floraholland.com/en/ 5. International Trade Centre letölthető adatok, http://www.intracen.org/ 6. LEI Wageningenur (2012): Plant reproduction. materials - A Dutch motor for export and innovation, http://www.pcdi.nl/images/stories/2014plantum/LEI%20brochure%20Plant%20Reprod%20Mat%20EN. pdf 7. Swedish Chambers of Commerce (2011): Market Report, Focus on the EU and Swedish Market, http://chambertradesweden.se/wp-content/uploads/2012/12/Flowers_EU_final_webb.pdf 8. Sztolár, Zs. (2004): A virágkereskedelem és dísznövénytermesztés szerkezeti felépítése hazánkban, a Flora Hungaria Kft szerepe az értékesítés rendszerében. Diplomadolgozat, Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar, http://elib.kkf.hu/diploma_elemei/Page451.html. 9. van der Vorst, J.G.A.J, Bloemhof, J.M., de Keizer M. (2012): Innovative Logistics Concepts in the Floriculture Sector. Proceedings in Food System Dynamics. 01/2012. http://centmapress.ilb.uni-bonn.de/ojs/index.php/proceedings/article/viewFile/236/217
306
