A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI NEOLITKORI TELEP GERINCES MARADVÁNYAI, i
Irta:
GAÁL
ISTVÁN.
KNOCHENRESTE DER NEOLITHISCHEN ANSIEDELUNG V O N HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. Von
STEFAN
V. GAÁL.
Meg k e l l vallanom, hogy amikor BANNEB JÁNOS, tisztelt b a r á t o m a k ö k é n y d o m b i régészeti á s a t á s o k b ó l e l ő k e r ü l t neolitkori gerinces marad v á n y o k n a k m e g h a t á r o z á s céljából h o z z á m k ü l d é s é t jelezte, az anyagot — l á t a t l a n b a n — csaknem l e f i t y m á l t a m . A p a l e o n t o l ó g u s t a recens vagy subfossilis m a r a d v á n y o k á l t a l á b a n csak m i n t összehasonlító anyag é r d e k l i k ; s e t t ő l az elfogultságtól — sajnos — j ó magam sem v o l t a m ment. Erre az előzetes ,.lebecsülés'*-re k ü l ö n b e n — egészen akaratlanul — t . b a r á t o m kisérő sorai is n y ú j t o t t a k alapot. A h ó d m e z ő v á s á r h e l y i K ö k é n y d o m b gerinces m a r a d v á n y a i t ugyanis először MÁTYÁS J E N Ü k í v á n t a az ő speciális — eddig is sok é r d e k e s e r e d m é n y r e vezetett —• n a g y í t ó s v i z s g á l a t i m ó d s z e r é v e l földolgozni. A z első k í s é r l e t e k azonban n y i l v á n v a l ó v á t e t t é k , hogy a csontanyag g y ö n g e m e g t a r t á s i á l l a p o t a — k i l ú g o z o t t , kissé porlós m i v o l t a —• n a g y í t ó s v i z s g á l a t o k céljára nem megfelelő. í g y k e r ü l t a z t á n az anyag h o z z á m , azzal a megjegyzéssel, hogy futólagos á t t e k i n t é s k o r a csontok a l a p j á n a f a u n á b a n szarvas, vaddisznó s a kutya l á t s z o t t k i m u t a t h a t ó n a k . Ez a „ s o r o z a t " t e h á t nem v o l t sokat igérő. MÁTYÁS J E N Ő
A b e k ö s z ö n t ő n y á r (1929) f o l y a m á n t ö b b h e l y ü t t v é g z e t t á s a t á s a i m ból és g y ű j t é s e i m b ő l összekerült anyag sürgős p r e p a r á l á s a és előzetes m e g h a t á r o z á s a annyira l e k ö t ö t t e minden i d ő m e t , hogy a k ö k é n y d o m b i csontok v i z s g á l a t á r a csak őszkor k e r ü l h e t e t t a sor. M i n d ennek e l m o n d á s á t pedig az tette szükségessé, hogy az így lefolyt hosszú i d ő a l a t t B A N N É E JÁNOS nemcsak m e g í r t a , hanem a .,Dolgozatok" V I . k ö t e t é b e n ) meg is 1
1
) BAÍTNEE J.: A kökénydombi neolitkori telep. (Dolgozatok — Arbeiten — Traveaux V I , Szeged 1930, p. 49—106 ; a teljes német fordítás u. o. p. 107—158).
jelentette a neolitkori telep r e n d k í v ü l é r d e k e s leleteit i s m e r t e t ő t a n u l m á n y á t . A v á z o l t k ö r ü l m é n y e k a d j á k m a g y a r á z a t á t annak is. hogy ebben az alapos t a n u l m á n y b a n az á s a t á s k ö z b e n n a p f é n y r e k e r ü l t csontmarad v á n y o k zoológiai vizsgálatáról említés sem t ö r t é n i k . M i n t h o g y azonban az idő f o l y a m á n k i d e r ü l t , hogy a k ö k é n y d o m b i csont-anyag v i z s g á l a t á n a k e r e d m é n y e egy s m á s s z e m p o n t b ó l é r d e k e s n e k , sőt nem egy esetben m e g l e p ő n e k is m o n d h a t ó , a gerinces m a r a d v á n y o k utólagos k ü l ö n l e í r á s a is megokoltnak látszik. A lelőhelynek s a csontok előfordulási k ö r ü l m é n y e i n e k i s m e r t e t é s é r e nem kell k ü l ö n k i t é r n e m ; ezek felől B A N N E R i d é z e t t t a n u l m á n y a pontos t á j é k o z t a t á s t n y ú j t . ) I t t c s u p á n annak kiemelésére s z o r í t k o z o m , hogy a m a r a d v á n y o k részint h u m u s z r é t e g b ő l , r é s z i n t fekete földből k e r ü l t e k elő, de mindig a neolitra valló c s e r é p d a r a b o k k a l v o l t a k e g y ü t t . A t o v á b b i a k k ö n n y e b b m e g v i l á g í t á s á r a azt is i t t emelem k i , hogy az egyik neolitkori k u n y h ó t ö r m e l é k e i k ö z t nagy m e n n y i s é g ű h á l ó n e h e z é k k e r ü l t n a p v i l á g r a . R a j t u k k í v ü l pedig olyan hajdani vermeket is s i k e r ü l t az á s a t á s o k folya m á n föltárni, amelj'eknek esetleg vadfogó r e n d e l t e t é s t is t u l a j d o n í t h a t u n k . E z e k r ő l B A N N E R (p. 62) t e k i n t é l y e s m é l y s é g ü k a l a p j á n meg is jegyzi, hogy a vízre j á r ó vadak t ő r b e e j t é s é r e s z o l g á l h a t t a k . 1
Ezek u t á n a fauna k ö z e l e b b i i s m e r t e t é s é r e t é r v e á t . elsősorban a h á z i á l l a t o k m a r a d v á n y a i n a k leírását k e r í t e m sorra. Fölöslegesnek v é l e m ugyanis, hogy az összesen kilenc fajból álló sorozat részletesebb t á r g y a l á s a k o r az á l l a t t a n m a n a p s á g h a s z n á l a t o s rendszere b e t a r t a s s é k . Másfelől pedig, k ü l ö n ö s e n m e r t n e o l i t i k u m r ó l v a n szó, nagyobb é r d e k l ő d é s ü n k r e é p p e n a h á z i á l l a t o k m a r a d v á n y a i t a r t h a t n a k s z á m o t . Ne feledjük, hogy ebben az i d ő s z a k b a n a h á z i a s í t á s g y e r m e k - c i p ő i t n y ű t t e ; a házi á l l a t o k m a r a d v á n y a i t e h á t ebből a szemszögből is é r d e k e s e k . Sok v a l ó színűség szól amellett, hogy n é m e l y e l z á r t a b b v i d é k e n az embernek a szó m a i é r t e l m é b e n v e t t h á z i á l l a t a i m é g nem is voltak, hanem csak fiatal korban elfogott, m e g s z e l í d í t e t t á l l a t a i . Ebben az i d ő b e n t e h á t a h á z i á l l a t i t t - o t t m é g nagyon közel á l l o t t vadon élő t ö r z s - a l a k j á h o z , a m i egyfelől a l e s z á r m a z á s kérdéseire vethet v i l á g o t , másfelől azonban a k é t csoportnak, t . i . a házi- és v a d á l l a t o k c s o p o r t j á n a k szigorú e l k ü l ö n í t é s é t nagyon meg n e h e z í t i vagy l e h e t e t l e n n é is teszi. I t t azonban, a k ö k é n y d o m b i telepen, ez a nehézség nem m u t a t k o z i k . Mert m í g k é t fajnak: a kutyának és a tuloknak h á z i á l l a t m i v o l t á h o z semmi tekintetben sem férhet k é t s é g , aCapran e m z e t s é g k ö r é b e t a r t o z ó , faj s z e m p o n t j á b ó l pontosan meg nem h a t á r o z h a t ó c s o n t m a r a d v á n y o k egyetlen vadkecske fajra sem v o n a t k o z t a t h a t ó k .
) V. ö. BANSBB i . m. p. 54, 60, 62, 64, 65,
84.
Még csak azt ó h a j t o m i t t e l ő r e b o c s á t a n i , hogy a k ö k é n y d o m b i anyag m e g h a t á r o z h a t ó r é s z é b e n a vadak csontjai vannak t ú l s ú l y b a n . De viszont, ha a pontosabban meg nem h a t á r o z h a t ó t ö r e d é k e k e t — b o r d á k a t , lapocka t ö r e d é k e k e t , v é g t a g c s o n t o k középrészeit, c s o n t s z i l á n k o k a t , stb. — is s z á m b a v e s s z ü k s ezek jórészét m é r e t e i k a l a p j á n a t u l o k és kecske marad v á n y a i n a k m i n ő s í t j ü k , az e g y e n s ú l y t a k é t csoport k ö z ö t t h e l y r e á l l o t t n a k mondhatjuk.
1. Kutya (Canis familiáris
L.)
Az ember legrégibb, leghűségesebb h á z i á l l a t á n a k a k ö k é n y d o m b i n e o l i t - t a n y á n való szereplését ö t , teljes egészében f ö n n m a r a d t v é g t a g c s o n t b i z o n y í t j a . A csontok a k ö v e t k e z ő k : 1 humerus (bal). 2 femur (mind a k e t t ő bal) 1 t i b i a (jobb). 1 metacarpus. Ez a fölsorolás m a g á b a n is elárulja, hogy l e g a l á b b k é t p é l d á n y m a r a d v á n y a i v a l van dolgunk. De i t t v a l a m i v e l m é g t o v á b b m e h e t ü n k ! A k é t combcsont m é r e t e i ugyanis annyira e l t é r ő k e g y m á s t ó l , hogy ennek a l a p j á n a k é t p é l d á n y t a tipus keretein belül k é t k ü l ö n b ö z ő v á l t o z a t kereteibe t a r t o z ó n a k mondhatjuk. A nagyobbik femur hossza 156 m m , m í g a k i s e b b i k é 137 m m . Ez az adat l é n y e g é b e n nem mond ugyan ú j a t . m e r t hiszen m á r a c a m p i g n i e n b ő l is k i m u t a t t a k 2—3 kutya-rasszt, — de másfelől mégis é r d e k e s , hogy t ö b b fajta k u t y a t a r t á s a a neolitban A l f ö l d ü n k ö n is k i m u t a t h a t ó . S a j n á l a t o s , hogy a k ö k é n y d o m b i c s o n t m a r a d v á n y o k a rasszok pontosabb m e g h a t á r o z á s á r a nem n y ú j t a n a k elég biztos alapot. Igaz, hogy R Ü T I M K Y K I ; S m é g i n k á b b S T U D E R szerint a neolitkori c ö l ö p é p i t m é n y e k l a k ó i n a k k u t y á j a e g y ö n t e t ű e n beleillik a Canis familiáris palustris R Ü T I M . rassz kereteibe, jóllehet i d ő k f o l y a m á n ez a tipus is t ö b b v á l t o z a t r a hasadt. S az is igaz. hogy a K ö k é n y d o m b o n n a p f é n y r e k e r ü l t csontok sem mondanak ellent a k é t k u t a t ó t ó l megrajzolt k é p n e k , m e r t hiszen ezek a m a r a d v á n y o k v a l ó b a n spic-terrier t e r m e t ű k u t y á k r a u t a l n a k ) de a rassz biztos m e g á l l a p í t á s á t ó l t ö b b és jellegzetesebb m a r a d v á n y előkerüléséig mégis t a r t ó z k o d n o m kell. 1
2. Tulok (Bos ta árus L . ) Szarvcsapok n é h á n y t ö r e d é k e — legnagyobb r é s z t csak szilánkja — m é g akkor is bizonyossá t e n n é i t t a t u l o k jelenlétét, ha egyéb csontmarad l
) Megjegyzendő, hogy a kutatók szerint a tőzeg-kutyát Canis jam. palustris aránylag hosszabb végtagjai jellemzik. (SCHOUTUXSACK i . m. p. 101—102.)
v á n y a i m i n d f ö l i s m e r h e t e t l e n e k l e n n é n e k . Sajnos csak az. hogy ezek a s z i l á n k o k m é g a m e g b í z h a t ó kiegészítést sem teszik l e h e t ő v é s csak az egyiken l á t h a t ó a homlokcsont kis t ö r e d é k e . Igaz, hogy ennek a t ö r e d é k nek l á t h a t ó bélyegei — legelső sorban n é m i l e g m e g á l l a p í t h a t ó előre- és fölhajlása — é l é n k e n e m l é k e z t e t n e k a Bos primigenius szarvállására. De ezeket — a faj közelebbi m e g h a t á r o z á s á r a nem eléggé alkalmas — s z i l á n k o k a t mellőzva, olyan c s o n t m a r a d v á n y o k is vannak a k ö k é n y d o m b i anyagban, amelyek a h á z i á l l a t t á l e t t t u l o k ottani szereplését is b i z o n y o s s á teszik. A m a r a d v á n y o k a k ö v e t k e z ő k . : 1 sarokcsont (teljesen é p ) , 1 o r s ó c s o n t proximalis. t o v á b b á egyik metatarsus distalis epiphysise ; s mindezeken k í v ü l k é t metacarpus p r o x i malis vége. Megjegyzendő, hogy m í g az előbb fölsorolt h á r o m csontmaradvány e g y m á s h o z v a l ó a r á n y á b a n nem annyira eltérő, hogy t ö b b á l l a t t ó l v a l ó e r e d é s ü k e t kelljen f ö l t é t e l e z n ü n k , a k é t metacarpus darab o k v e t l e n ü l k é t k ü l ö n á l l a t t ó l s z á r m a z i k . E z t k é t s é g t e l e n n é teszi egyfelől az. hogy m i n d a k e t t ő a jobb l á b metacarpusa, másfelől pedig a m e g á l l a p í t h a t ó m é r e t k ü l ö n b s é g is ). Az ismertetett 5 csont k é t s é g t e l e n ü l k i n ő t t á l l a t o k t ó l s z á r m a z i k s ezek a l a p j á n , —• ha a rassz pontosabb megjelölésére nem is n y ú j t a n a k m ó d o t , — a n n y i t mondhatunk, hogy a K ö k é n y d o m b ő s l a k ó i n a k szarvas m a r h á i közepes t e r m e t ű e k v o l t a k s így nem v a l ó s z í n ű t l e n , hogy a Bos taurus brachyceros a l a k k ö r é b e t a r t o z t a k . M e g e m l í t e m végül, hogy n é h á n y — pontosabban meg nem h a t á r o z h a t ó — c s o n t t ö r e d é k e t nagy valószínűséggel mondhatunk b o r j ú t ó l vagy b o r j a k t ó l s z á r m a z ó n a k , mert egy szarvcsap h e g y é n e k 59 m m - n y i t ö r e d é k e is arra v a l l , hogy a b o r j ú h ú s nem v o l t ismeretlen a telepen. 1
3. Kecske
(Capra sp,).
A k ö k é n y d o m b i csontanyagban első pillanatra s z e m b e ö t l ő h á r o m szarvcsap t ö r e d é k , amely m á r a l a p j á n á l fogva is elárulja a k e c s k é t . N a g y k á r , hogy m i n d a h á r o m t ö r e d é k fölötte h i á n y o s s a megfelelő koponya csontoknak n y o m a i k is alig vannak t ö v e i k e n . A legnagyobb t e r m e t ű p é l d á n y r a egy baloldali s z a r v c s a p - t ö r e d é k (.4) u t a l . Ennek hossza 129 m m . Megfelelő kiegészítés szerint az egész hosszúság l e g a l á b b 375—380 mm-re r ú g h a t o t t . T ö v é n e k k ö r m é r e t e 139 m m . hosszabb á t m é r ő j e 56 m m , a r ö v i d e b b pedig 34"5 m m . Valamivel hosszabb, de
egyúttal
jóval
vékonyabb
egy
másik,
') A vékonyabb csont körmérete a corpuson 91 mm, míg a vastagabbé 103 mm.
szintén baloldali szarvcsap, amelynek m e g l é v ő 158 m m - n y i hossza é p á l l a p o t á b a n alig lehetett t ö b b 288 m m - n é l . Ennek a B p é l d á n y n a k kör m é r e t e 98 m m , nagyobb á t m é r ő j e 36, m í g kisebbik 25 m m . Végül a harmadik, a legkisebb t ö r e d é k (C) k ö r m é r e t e 91 m m , nagyobb á t m é r ő j e 33 m m , a kisebbik pedig 24 m m . É p k o r á b a n v a l ó s z í n ű e n az e l ő b b ismertetett szarvcsap eredeti h o s s z ú s á g á t é r t e el. Ez a h á r o m szarvcsap h á r o m k ü l ö n á l l a t t ó l s z á r m a z i k . A legelsőül ismertetett t ö r e d é k m é r e t e i n é l fogva is k i v á l i k s e n n é l minden v a l ó színűség szerint eléggé fejlett bakra kell gondolnunk. A m i n t E N L E R L E I N a p o z t u p i m i i leleten kiemeli, a szarvcsap k é t oldallapja orálisan i t t is élben t a l á l k o z i k , m í g az aboralis é r i n t k e z é s t á j a k e r e k í t e t t . A B és G t ö r e d é k e t s z i n t é n k é t k ü l ö n á l l a t t ó l s z á r m a z ó n a k kell tar tanom. Erre egyfelől a m é r e t e k — b á r kis fokú — eltérése k é s z t e t , másfelől k e t t ő j ü k k ö z t a színbeli eltérés is nagyon s z e m b e s z ö k ő . A hosszabb (B) t ö r e d é k színe — a b a k é v a l egyezően — s ö t é t s á r g á s b a r n a , m í g a r ö v i d e b b é egészen fakó. Mindezen fölül pedig k i e m e l e n d ő , hogy a J5 t ö r e d é k lateralis fölülete erősen d o m b o r ú s ennek k ö z e p e t á j á n f u t végig egy b a r á z d a a medialis fölület pedig egészen sík, amelyen a t ő b ő l k i i n d u l ó h á r o m , á t l a g 35 m m hosszú s a r á n y l a g széles (6 m m ) b a r á z d a halad. Ezzel szemben a C p é l d á n y oldalfölületei. amennyire m e g í t é l h e t ő , f ö l t ű n ő e n nem k ü l ö n b ö z n e k e g y m á s t ó l . E z e n k í v ü l pedig a lateralis fölületen levő b a r á z d a egészen az oralis él közelében f u t végig, a medialis fölületen viszont egyetlen b a r á z d a sem l á t h a t ó . >
M i n d k é t t ö r e d é k nagy valószínűséggel n ő s t é n y e k r e u t a l . Ezeken k í v ü l egy b a l s í p c s o n t distalis t ö r e d é k e , v a l a m i n t egy m e t a t a r s u s - t ö r e d é k s o r o l h a t ó ennek a fajnak k ö r é b e . A m i n t az e l ő a d o t t a k b ó l k i t ű n i k , a m a r a d v á n y o k csekély s z á m a es n a g y f o k ú h i á n y o s s á g a nem teszi l e h e t ő v é a faj pontosabb m e g h a t á r o z á s á t . De a n n y i t m e g á l l a p í t h a t u n k , hogy — k ü l ö n ö s e n az A szarvcsaj) — a b e z o á r kecske {Capra aegagrus G M . ) b a k j á n a k bélyegeit viseli magán. H a pedig S C H O E T E N S A C K ) , K E L L E R C . - ) , A N T O N I U S ) , H I L Z H E I M E R ) és m á s o k v i z s g á l a t a i n a k e r e d m é n y e i r e gondolunk, nem k é t e l k e d h e t ü n k a k ö k é n y d o m b i k e c s k é k h á z i a s í t o t t m i v o l t á b a n , mert a t u l o k n a k h á z i 1
3
4
') SCKOETENSACK O.: Beiträge zur Kenntnis der neolitischen Fauna Mitteleuropas (Verhandl. nat.-med. Ver. Heidelberg. X . F. 8. H . 1. 1904). -) KELLEK C. : Die Naturgeschichte der Haustiere. (1905). ) ANTONIUS O. : Grundzüge einer Stammesgeschichte der Haustiere. (1922). ) HiLZnaniEK M . : Geschichte unserer Haustiere. (1912). :I
4
á l l a t k é n t való b e v á l á s a u t á n m i n d e n ü t t gyorsan b e k ö v e t k e z e t t a kecske d o m e s z t i k á c i ó j a is. T é r j ü n k á t ezek u t á n a K ö k é n y d o m b k ö r n y é k é n v a d o n é l t gerincesek m a r a d v á n y a i n a k i s m e r t e t é s é r e . I t t elég legyen a n n y i t előre b o c s á t a n u n k , hogy ezekből a m a r a d v á n y o k b ó l a p á r o s u j j ú p a t á s o k g y a k o r i s á g á r a k e l l k ö v e t k e z t e t n ü n k , mert hiszen 4 i d e t a r t o z ó faj v o l t m e g á l l a p í t h a t ó . Ezek közül 3 faj k é r ő d z ő , 1 faj pedig nem k é r ő d z ő i m b e ) . É r d e k e s , hogy a r a g a d o z ó k k ö z ü l sem nagyobb (róka, borz, farkas), sem a kisebb fajok m a r a d v á n y a i nem k e r ü l t e k n a p f é n y r e . Ennek kiemelését pedig szükségesnek t a r t o m , m é g p e d i g a z é r t , hogy a legközelebbi neolit k u t a t á s o k a l k a l m á v a l k ü l ö n ö s gond f o r d í t t a s s á k az előkerülő csontokra s ezek közül m é g a l e g j e l e n t é k t e l e n e b b n e k látszó is megőriztessék. H a pedig k é s ő b b i á s a t á s o k is azt b i z o n y í t a n á k , hogy r a g a d o z ó k csontjai a telepek h u l l a d é k a i k ö z t nem foíxlulnak elő, arra kellene gondol nunk, hogy az Alföld neolitkori telepei a r a g a d o z ó k n a k sem h ú s á r a , sem g e r e z n á j á r a nem v o l t a k r á s z o r u l v a s így nem is v a d á s z t á k azokat. #
1. Vad tulok (Bos
primigenius
BOJ.J
B i z o n y á r a elég c s u p á n egy baloldali radius proximalis e p i p h y s i s é n e k 108 mm-es h o s s z ú s á g á r a és 57 mm-es szélességére u t a l n o m , hogy a v a d tulok i t t e n i előfordulását igazoljam. E z e n k í v ü l azonban 1 jobboldali humerus (distalis epiphys.), 1 jobboldali radius (distalis epiphysis), 1 ulnat ö r e d é k (olecranon), t o v á b b á 1 u g r ó c s o n t , v a l a m i n t 1, kissé h i á n y o s sarokcsont is b i z o n y í t j a k é t s é g t e l e n ü l a faj szereplését. A fölsorolt m a r a d v á n y o k m é r e t e i a r á n y o s a k s emellett a csontok színe is e g y ö n t e t ű ; nincs t e h á t okunk annak föltevésére, hogy egynél t ö b b á l l a t m a r a d v á n y a i v a l v a n dolgunk. Legföljebb a f ö n t e b b m á r é r i n t e t t szarvcsapok esetleges b e v o n á s á v a l lehetne szó erről. Az kétségtelen ugyanis, hogy ez u t ó b b i a k fiatal s e g y ú t t a l v a l ó s z í n ű e n n ő n e m ű pél d á n n y a l h o z a n d ó k összefüggésbe ). 1
2. Gímszarvas (Cevvus
elapJms
L.)
Ennek a nemes vadnak l e g a l á b b k é t p é l d á n y á r ó l t a n ú s k o d n a k a K ö k é n y d o m b o n t a l á l t csontok. Az igaz. az egyiket csak egy levetett agancs r ó z s a t ö v é n e k és az agancs v é g é n e k kis t ö r e d é k e jelzi'-), m í g a m á s i k p é l d á n y nak 6 drb fölismerhető csontja fekszik e l ő t t e m . Ezek a csontok a k ö v e t k e z ő k : ') Az egyik szarvcsap hozzávetőlegesen megállapítható körmérete, tövén 176 m m . -) Ezeket a töredékeket ugyan két állattól is származtathatjuk.
1 sarokcsont. 1 ujjperc. 1 k é z - és I l á b p a t a c s o n t , t o v á b b á a bal könyökcsont olecranonjának, v a l a m i n t a jobb l á b metacarpusának distalis t ö r e d é k e . M i n d a 6 csont á t l a g o s n a g y s á g ú , kifejlett s z a r v a s b i k á r a v a l l , m í g a r ó z s a t ő - t ö r e d é k a k ö z e p e s n é l j ó v a l hatalmasabb t e r m e t ű , öreg p é l d á n y r a enged k ö v e t k e z t e t é s t vonnunk. Sajnos, hogy ennek a csontnak k ö r m é r e t é t K I T T E N B E K G E B K Á L M A x tisztelt b a r á t o m is csak h o z z á v e t ő l e g állapít h a t t a meg 247 mm-ben, mert egy darabja hosszanti i r á n y b a n is lehasadt.
3. Őz (Capreolus capreoltts L . ) K é t darab a g a n c s - t ö r e d é k m a g á b a n is elegendő b i z o n y í t é k a az őz i t t e n i szereplésének. Az egyik az agancs t ö v e , a homlokcsont kis részletével, a m á s i k t ö r e d é k pedig a g a n c s - v é g . L e h e t s é g e s , hogy ez a k é t t ö r e d é k ugyanegy ő z b a k fejdísze v o l t . a n n á l is i n k á b b , m e r t ennek a k é t t ö r e d é k n e k m e g t a r t á s i á l l a p o t a , színe és m é r e t e i erre vallanak. B i z o n y á r a ugyanazon a helyen k e r ü l t n a p f é n y r e a metatarsus egy kisebb t ö r e d é k e is, amely s z i n t é n világos (sárgás) színű. Ezekkel szemben a bal s í p c s o n t distalis v é g e . t o v á b b á egy v a l ó s z í n ű e n ide s o r o z h a t ó metacarpus-, v a l a m i n t egy b o r d a t ö r e d é k s ö t é t b a r n a színével élesen elüt a f ö n t e b b leírt csontok színétől. T e h á t m á s r é t e g b ő l s v a l ó s z í n ű e n m á s p é l d á n y b ó l s z á r m a z ó csontok. 4 . Vaddisznó (Sus
scrofa
L.)
Az 1. k é p e n t e r m é s z e t e s n a g y s á g b a n bemutatott bal felső agyai' m a g á b a n is m e g g y ő z ő b i z o n y í t é k a nem c s u p á n annak, hogy a v a d d i s z n ó a neolit-korszakban l a k ó j a v o l t az Alföld mocsaras rengetegeinek, hanem annak is. hogy ez az emlősfaj i t t valósággal l é t - o p t i m u m b a n é l h e t e t t . Ez a 84 m m k ö r m é r e t ű vadkanagyar ugyanis kézzelfoghatóan igazolja, hogy i t t t ö b b . m i n t 3 m á z s á s p é l d á n y o k is t a n y á z t a k s e g y ú t t a l azt is, hogy a neolit e m b e r é n e k nem csekély b á t o r s á g o t és leleményességet kellett t a n ú s í t a n i a , amikor i l y e n hatalmas t e r m e t ű és erejű vaddal szállott szembe ). 1
Mindenesetre r e n d k í v ü l s a j n á l a t o s , hogy ennek a k a p i t á l i s p é l d á n y nak k o p o n y á j a , "vagy l e g a l á b b n é h á n y foga — legelső sorban alsó (hosszú) agyara — nem k e r ü l t n a p f é n y r e . Ez u t ó b b i h i á n y á b a n — hogy l e g a l á b b
') Hírneves afrikautazónk, KITTI:M;I:Í;<.I;I: KÁLMÁS szerint a kökénydombi agyar az afrikai óriásdisznó (Hylochoerus Meinertzliagcni) — a benszülöttek nevén „mukuiu" — agyarának is beillenék.
hozzávetőleges k é p e t n y e r h e s s ü n k a k ö k é n y d o m b i v a d k a n r ó l — a v a d á szati k i á l l í t á s o k o n szereplő t r ó f e á k m é r e t e i n e k s z á m b a v é t e l é v e l i p a r k o d t a m a h o s s z ú - a g y a r n a g y s á g á n a k m e g h a t á r o z á s á r a . E z t a f ö l a d a t o t az a k ö r ü l m é n y n e h e z í t i meg, hogy — a v a d á s z o k eddigi tapasztalatai szerint — az alsó és felső agyar e g y m á s h o z v a l ó n a g y s á g - v i s z o n y a m e g l e h e t ő s e n t á g
1. kép. Sus scrofa L . bal felső szemfoga a kökénydombi neolitból. (Term, nagyság.) Fig. 1. Sus scrofa L . linker oberer Stosszahn aus dem Neolith vom Kökénydomb. (Natürl. Grösse.)
h a t á r o k k ö z ö t t ingadozik. De é p p e n így ingadozik m a g á n a k a hosszú agyarnak v a s t a g s á g - h o s s z ú s á g m é r e t a r á n y a is. ! g y pl1930-ban, a Bükk h.-ben esett kan agyar-körmérete 665 mm. hossza 2405 mm. Galga-Maesán „ „ ., „ 690 „ „ 2090 ,, Börzsönyi h.-ben „ „ ., ., 560 ,, 2375 „
T ö b b trófea megszemlélése és m é r e t e i k s z á m b a v é t e l e a l a p j á n mégis m e g á l l a p í t h a t ó v o l t . hogy a k ö k é n y d o m b i k a n h o s s z ú - a g y a r á n a k kör m é r e t e 750—830 m m , hossza pedig 2600—3000 m m k ö z ö t t lehetett. ) A 2. k é p e n a hosszú agyar 800 m m k ö r m é r e t ű n e k és 2900 m m h o s s z ú n a k van f ö l t ü n t e t v e . Meg k e l l jegyeznem, hogy m é g a p o z t u p i m i i régészeti ( V I I — X I I I . sz.) á s a t á s o k b ó l s z á r m a z ó csontok t a n u l mányozója, ENDERLEIN ) is h a n g s ú lyozza, hogy az a k k o r i v a d d i s z n ó t a Sus scrofa antiquus alakhoz k e l l sorol n u n k . Ennek m e g o k o l á s á r a a csontok föltűnő n a g y s á g á t , v a l a m i n t „egyes m é r e t e i k e t ' hozza föl. T á b l á i n ( X X V I I — X X V I I I . t . ) a v a d d i s z n ó é v a l mindig is s z e m b e á l l í t j a a h á z i disznó megfelelő c s o n t j á t . — S a j n á l a t o s , hogy a K ö k é n y dombon az agyaron k í v ü l m i n d ö s s z e csak n é g y m á s c s o n t t ö r e d é k került n a p f é n y r e . K ü l ö n ö s véletlenből m i n d a n é g y humerus, illetően ennek dis t a l i s vége. A legkisebb — b a l h u m é r u s — 2. kép. A k ö k é n y d o m b i v a d k a n m i n t h o g y legföljebb k é t h ó n a p o s m a l a c é a g y a r a i . A az előkerült felső szem lehetett, m é r e t e k szemszögéből j e l e n t ő fog ; B az alsó szemfog valószinű ség h i j j á n levő. jóllehet csaknem é p . alakja és méretei. (Term, nagys. fele). A m á s o d i k 4—5 h ó n a p o s m a l a c é lehe S C H O L I Í K K R. rajza. t e t t ; — a distális v é g kis t ö r e d é k e . A m Fig. 2. S t o s s z ä h n e des W i l d ebers vom Kökénydomb. a t ö b b i k e t t ő első p i l l a n t á s r a elárulja, A oberer Stosszahii ; B wahrschein hogy jól megtermett p é l d á n y b ó l szár liche Form und Masse des unteren mazó. Stosszahnes. (Halbe natúrt. Grösse). Ez u t ó b b i a k egyike a jobb humerus Gezeichnet von R. S C H O L L E B . distalis epiphysise; a trochlea legnagyobb hossza (az epicondylus extensorius b e s z á m í t á s á v a l ) 58 m m . A m á s i k p é l d á n y a bal humerus distalis epiphysise ; a trochlea legnagyobb 1
2
' ) S C H O L L E K R E Z S Ő festőművész tisztelt barátom, aki maga is nagy vadász, ebben az értelemben volt szives a rövid agyar hű rajza mellé — ugyanabban a méretben — a hosszú agyar valószínű alakját és nagyságát is fölvázolni. Fáradozását e helyütt is hálásan köszönöm. - ) E X D E R L E J X H . : Die Fauna der wendischen Burg ,,Poztupimi (Potsdam). (Zeit schr. f. Säugetierkunde V, Heft 5—6. — Berlin 1930). fí
1
hossza i t t 56 m m . ) Ez a c s e k é l y n e k látszó m é r e t k ü l ö n b s é g azonban a v a l ó s á g b a n a jobboldali alsó v é g d a r a b o n s z e m b e s z ö k ő v é válik, m é g pedig egyfelől az epicondylus. másfelől a crista condyloidea lateralis erősebb fejlettsége k ö v e t k e z t é b e n . S ha ehhez ennek a k é t v é g d a r a b n a k e g y m á s t ó l e l ü t ő színeződését is s z á m b a v e s s z ü k —• a m i m á s - m á s r é t e g b ő l v a l ó s z á r m a z á s mellett szól — h a b o z á s n é l k ü l k i m o n d h a t j u k , hogy ez a két végtag-csont két — különböző korú — példánytól való. I t t a z t á n fölvetődik a k é r d é s , v á j j o n a felső agyar egy harmadik k i n ő t t á l l a t m a r a d v á n y a - e . vagy pedig a k é t v é g d a r a b v a l a m e l y i k é v e l közös s z á r m a z á s ú . Erre a k é r d é s r e h a t á r o z o t t v á l a s z t nem adhatunk ugyan, de a n n y i az e l ő a d o t t a k b ó l is k ö v e t k e z i k , hogy ha — a k é t malacot i t t nem s z á m í t v a — csak k é t k i n ő t t á l l a t m a r a d v á n y a i n a k v é l j ü k a k é t v é g d a r a b o t és az agyart, ú g y az utóbbi, csak a jobboldali csonttal h o z h a t ó szorosabb összefüggésbe. Ennek hatalmas fejlettsége ugyanis összhangzó az agyar s z e m b e s z ö k ő v a s t a g s á g á v a l , v a l a m i n t azzal a t é n n y e l is, hogy — a pulpa t a n ú s á g a szerint — a k a n k ö r ü l b e l ü l hatodik-hetedik é l e t é v é b e n l e t t a k ö k é n y d o m b i őslakók z s á k m á n y a . S ú g y l á t s z i k , ennek az életkor nak a jobboldali k a r c s o n t - v é g sem m o n d ellent. Ü g y t a l á l j u k t e h á t , hogy a c s o n t m a r a d v á n y o k legalább 4, de esetleg 5 állattól származók. Végül m e g j e g y e z h e t j ü k . h o g y a Sus scrofa p é l d á n y a i n a k a r á n y l a g nagy s z á m á b ó l jogosan k ö v e t k e z t e t h e t ü n k ennek a fajnak o t t a n i g y a k o r i s á g á r a s arra, hogy h ú s á t ugyancsak m e g b e c s ü l t é k a K ö k é n y d o m b o n . Ezzel kap csolatban pedig nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy — -kisebb malacok f o g v a t a r t á s a és megszelídítése r é v é n — az Alföld őslakói minden m á s b e h a t á s t ó l függetlenül is r á j ö h e t t e k a s e r t é s h á z i a s í t á s á n a k g o n d o l a t á r a . A k ö k é n y d o m b i g e r i n c e s - m a r a d v á n y o k s o r á t k é t hal k é t c s o n t j á n a k i s m e r t e t é s é v e l z á r h a t o m le. Magam, m i n t h o g y i c h t h y o l o g i á v a l nem fog lalkozom, csak a halak o s z t á l y á b a v a l ó t a r t o z á s u k a t á l l a p í t h a t t a m meg. T o v á b b i , részletesebb m e g v i z s g á l á s u k a t , k é r é s e m r e , D r L E T L E N E K O S T G Y U L A tisztelt b a r á t o m v o l t szives elvállalni. F á r a d o z á s á é r t fogadja e h e l y ü t t is őszinte k ö s z ö n e t e m . 5. Tőponty
( Cf//>rinus carpio h.J
„A csontok k ö z ü l az egyik — irja LEJDEXEJÍOST — egy óriási t ő p o n t y (Cyprinus carpio L . ) ú g y n e v e z e t t b o g n á r - t ü s k é j e , vagyis a h á t ') Megjegyzendő, hogy egy Gödöllőn elejtett, 2 q körüli vadkan trochleájának hossza csak 53 mm.
1
úszó e l s ő ) csontos sugara (3. k é p ) . S a j n á l a t o s , hogy a t ü s k é n e k k ö r ü l belül egynegyed része h i á n y z i k és a jellegzetes fűrészéé rész alja is lepattogzott."
3. kép. A tőponty bognártüskéjének töredéke a kökénydombi neolit-telepről. (Term, nagyság). Fig. 3. Fragment des knöchernen Strahles des Karpfens aus der neolithischen Ansiedlung vom Kökénydomb. (Natürí. Grösse).
6. Ponty (Cyprinus
sp.)
A m á s i k , az előbbinél sokkal h i á n y o s a b b c s o n t t ö r e d é k — vállöv részlet — pontosabb m e g h a t á r o z á s a eddig nem sikerült, de v a l ó s z í n ű nek látszik, hogy ebben az esetben is pontyfélével, m é g pedig az előbbinél is hatalmasabb p é l d á n y m a r a d v á n y á v a l van dolgunk. I t t is újból k i kell emeljem a k ö k é n y d o m b i c s o n t m a r a d v á n y o k n a k azt a s a j á t ságát, hogy feltűnően gyakori k ö z ö t t ü k az óriási p é l d á n y o k t ó l s z á r m a z ó . *
*
A k ö k é n y d o m b i csont-anyag osteologiai v i z s g á l a t á n a k e r e d m é n y e i a k ö v e t k e z ő k b e n f o g l a l h a t ó k össze.
fontosabb
Az ő s l a k ó k az á l l a t t e n y é s z t é s n e k — az eddigi adatok szerint — csak kezdőfokát-) i s m e r t é k . Ennek b i z o n y í t é k a legelső sorban a j u h és m é g i n k á b b a h á z i sertés h i á n y a . I t t azonban m i n d j á r t azt is k i k e l l e m e l n ü n k , ') Helyesebben ez a második tüske, mivel az els:> elsatnyult — teszi hozzá megjegyzésében L :•;11>HxFROST. '-') Ennek magyarázata, valószínűen, a területnek vadban, halban való rendkívüli gazdagsága. Ahol a földmívelés még nem fejlett k i , másfelől pedig a hús-szükséglet vadá szat, halászat révén könnyű szerrel volt kielégíthető, a háziállatok tenyésztése nem lendülhetett föl.
hogy a 2 és 4 h ó n a p o s malacok csontjainak szereplése f ö l t ű n ő . Ezek a l a p j á n nem t a r t h a t j u k lehetetlennek, hogy a Tisza m e n t é n a s e r t é s t e n y é s z t é s n e k l e g a l á b b g o n d o l a t á v a l foglalkozhattak. S ezt annyival is i n k á b b fölt e h e t j ü k , mert a Sus scrofa b i z o n y á r a nagyon g y a k o r i v o l t az Alföld renge tegeiben, h ú s á t pedig az ő s l a k ó k nagyra t a r t o t t á k . Ennek a k é r d é s n e k teljes t i s z t á z á s a a z é r t is nagyon k i v á n a t o s , mert m é g mindig t a r t j a m a g á t a n é z e t , hogy egyfelől a h á z i á l l a t o k minden esetben t á v o l a b b eső v i d é k e k r ő l i m p o r t á l t a k , nem pedig az o t t vadon élő fajok szelidítése ú t j á n k i t e n y é s z t e t t e k , — másfelől pedig az, hogy k ü l ö n ö s e n a h á z i s e r t é s , i n k á b b a Sus palustris-ból, m i n t a S. scrofa-hól s z á r m a z t a t a n d ó le. ^ 1
E z t a k é r d é s t é r d e k e s e n b o n y o l í t j a az a k ö r ü l m é n y , hogy p l . O T T O F . k u t a t á s a i szerint a r é g i b b c ö l ö p é p í t m é n y e k k o r á b a n is v o l t m á r h á z i s e r t é s és ez kifejezetten a S. palustris bélyegeit viseli m a g á n . A fiatalabb cölöp é p í t m é n y e k k o r á n a k h á z i s e r t é s é n pedig az elcsenevészedés k ü l ö n b ö z ő i s m e r t e t ő jelei mutatkoznak.-) É r d e k e s b o n y o l ó d á s t jelent i t t a Bos taurus {brachyceros ?) és a Bos primigenius e g y ü t t e s szereplése is. Ez u t ó b b i n a k szelídített alakja, amely m á r a c ö l ö p é p í t m é n y e k idejéből ismeretes, R Ü T I M E Y E E szerint csonttanilag nem k ü l ö n b ö z i k a vad t ö r z s a l a k t ó l . De m i n t h o g y a k ö k é n y dombiak a t u l o k h á z i a s í t o t t a l a k j á t is i s m e r t é k , W I L C K E N S á l l á s p o n t j á r a helyezkedve magam is bizonyosnak t a r t o m , hogy a hatalmas t e r m e t ű , szilaj B. primigenius szelidítésével nem bajlódtak. ) 3
4
A m i n t K E L L E E C . í r j a ) , a kecske m i n d e n ü t t a kezdetleges k u l t ú r a kísérője ; a c ö l ö p é p í t m é n y e k r é g i b b s z a k á b a n lép föl, illetően kezdetben gyakoribb, m i n t a j u h . A k ö k é n y d o m b i k e c s k é k p o z i t í v b i z o n y í t é k a i az o t t a n i á l l a t t e n y é s z t é s kezdetleges f o k á n a k , s e g y ú t t a l arra engednek k ö v e t k e z t e t é s t vonnunk, hogy az i t t e n i h á z i a s í t o t t kecske a C. aegagrus G M . - b ő i s z á r m a z t a t a n d ó le. Ennek a k é r d é s n e k teljes t i s z t á z á s a s z i n t é n nagyon fontos, s az Alföld t o v á b b i részletes á t k u t a t á s a k ö z b e n erre is fokozott figyelmet kell f o r d í t a n u n k . A vadon élt gerincesek m a r a d v á n y a i n a k v i z s g á l a t á b ó l
leszűrhető
') Igaz viszont, hogy RÜT1METEB és NEHBING A . súlyos bizonyítékokat hoztak föl házi sertésünknek a S. scrofa-tól való leszármazása mellett, ) OTTO F. : Osteologische Studien z. Geschichte des Torfschweins (Sus scrofa palustris RÜT.) und seiner Stellung innerhalb des Genus Sus. Genf, 1 9 0 1 . )Nem érinti ezt a fölfogást NEHBING álláspontja sem, aki szerint — a banting és jak leszármazottjainak kivételével — minden domesztikált szarvasmarha a B. primigenius-tó származtatandó le. A Kökénydomb lakói szemében ugyanis az ott vadon élő B. primigenius minden esetre lényegesen eltérő fajt jelentett az ő házi szarvasmarhájukkal szemben. ) I . m. p. 1 8 1 . 2
:;
4
fontosabb e r e d m é n y e k k ö z ü l i t t c s u p á n k é t dolgot ó h a j t a n é k — r é s z b e n i s m é t e l t e n is — kiemelni. Az egyik : fogaknak és á l t a l á b a n koponya-csontoknak — az egyetlen agyaron, s nagyon csekély s z a r v c s a p - t ö r e d é k e k e n k í v ü l v a l ó — teljes h i á n y a . Ez a h i á n y r e n d k í v ü l f ö l t ű n ő , mert hiszen, k i v á l t fogak, m é g ked v e z ő t l e n t a l a j ú lelőhelyen is f ö n m a r a d n a k . A z t is föl lehet t e h á t t e n n ü n k , hogy a K ö k é n y d o m b valamely eddig föl nem á s o t t részén, vagy annak k ö z e l é b e n r e j t ő z n e k m é g á l l a t i csontok. A m á s i k f ö l t ű n ő dolog a c s a p d á k , v a d f o g ó - v e r m e k fekvése. Igaz ugyan, hogy BANNER a vermeket a t e l e p - é p í t k e z é s e k e t k ö z v e t l e n megelőző i d ő s z a k b a helyezi, de m é g így is kérdéses, hogy a K ö k é n y d o m b o n lehettek-e v a d v á l t ó k ? S k ü l ö n ö s e n m e g f o n t o l a n d ó , hogy az a k k o r i mocsaras v i d é k e n a vizet kereső vadaknak e g y á l t a l á n kellett-e ilyen v á l t ó k a t betartaniok ? Más, b á r ezzel összefüggő k é r d é s : v á j j o n a s z ó b a n levő vermek alkalmasak lehettek-e az i t t k i m u t a t o t t vadak t ő r b e e j t é s é r e ? Az u t ó b b i k é r d é s e k e l d ö n t é s é r e nem t a r t o m magam illetékesnek, s ő t célszerűnek t a r t a n á m , hogy ebben tapasztalt v a d á s z o k mondjanak véleményt. Die archaeologischen Ausgrabungen JOHANN BANNER'S am „ K ö k é n y d o m b " ) Inder N ä h e von H ó d m e z ő -Vásárhely f ü h r t e n i m vielen Beziehungen zu interessanten Ergebnissen. -) Zur E r g ä n z u n g dieser Ergebnisse w ü n s c h t e ich auf G r u n d der durch BANNER ausgegrabenen und m i r zur Bearbeitung ü b e r l a s s e n e n Reste v o n Wirbeltieren wenigstens i n grossen Zügen ein B i l d v o n der p r i m i t i v e n Tierzucht der neolitisehen Besiedlung des Alföld skizzieren, anderseits ü b e r den Wildbestand berichten, der nach dem Zeugnisse der Funde, den Gegenstand der Jagd der Urbewohner war. 1
Den F u n d o r t der Knochen brauche ich n i c h t n ä h e r zu beschreiben, da Banner i n seinem a n g e f ü h r t e n Studium eine p ü n k t l i c h e Orientierung bietet. I c h b e s c h r ä n k e mich bloss darauf hervorzuheben, dass die Reste teils i m Humus, teils in schwarzer Erde vorkamen, aber immer i n Be gleitung von Neolithscherben. W e i t e r h i n ist noch hervorzuheben, dass zwischen dem Schutt einer N e o l i t h - H ü t t e eine grosse A n z a h l von Netzsenkern ans Tageslicht gefördert wurde. Ausser diesen gelang es w ä h r e n d der Ausgrabungen alte Gruben blosszulegen. welche möglicherweise zum Fange von W i l d als Fallen
') Kökénydomb = in deutscher Übersetzung: Schlehenhügel. *j J . BANXIÍÜ. Die neolitische Ansiedelung von Kökénydomb. (Dolgozatok— Arbeiten—Traveaux. V I , Szeged, 1930, p. 1U7—158).
benutzt wurden. V o n diesen bemerkt BANNER, dass sie zum Fange des z u m Wasser gehenden Wildes dienten. I m gesammelten M a t e r i a l sind die Knochen der Haus- und wilden Tiere beiläufig zu gleichen Teilen vertreten.
l. Canis familiáris
I.
Die Gegenwart v o n des Menschen ä l t e s t e n u n d treuesten Haustieres, des Hundes auf der Ansiedelung am K ö k é n y d o m b beweisen fünf v o l l kommen gut erhaltene E x t r e m i t ä t e n - K n o c h e n . Diese sind : 1 humerus (linker), 2 femora (beide linke) 1 tibia (rechte) u n d 1 metacarpus. Diese A u f z ä h l u n g beweist, dass hier Reste v o n wenigstens zwei Exemplaren vorhanden sind. Von den beiden Oberschenkelbeinen misst das eine 156 m m , das kleinere ist 137 m m lang. Es ist zu bedauern, dass diese Knochenreste zur n ä h e r e n Bestimmung der Rassen keine g e n ü g e n d e Grundlage bieten. Z u bemerken ist, dass nach RÜTIÄIETER u n d noch mehr nach S T I D K I Í die Hunde der Bewohner der Pfahlbauten ohne Ausnahme i n den Formenkreis des Canis familiáris palustris g e h ö r e n , wenn sie sich auch i m Laufe der Zeiten i n mehrere Variationen spalteten. Somit steht alles für die Wahrschein lichkeit, dass auf dem K ö k é n y d o m b dieser Spiz-Terrier Hundetypus g e z ü c h t e t wurde.
2. Bos taurus L . (brachyceros?) Die h i e r h e r g e h ö r i g e n Knochenreste sind die folgenden : 1 calcaneus (vollständig), 1 B r u c h t e i l v o n einem radius (proxim. E n d s t ü c k ) dann eine distale Epiphyse eines metatarsus ; ausser diesen zwei p r o x i m . E n d s t ü c k e v o n zwei metacarpi. Die beiden metacarpi sind rechtsseitig, der Umfang des einen am Corpus b e t r ä g t 9 1 m m , w ä h r e n d der andere 103 m m misst. H i e r sind also die Reste v o n wenigstens zwei Tieren vorhanden. Die sichere Bestimmung der Rasse ist auch hier des u n g e n ü g e n d e n Knochenmaterials wegen u n m ö g l i c h , soviel ist aber ersichtlich, dass es sich u m ein mittelgrosses R i n d handelt, also seine Z u g e h ö r i g k e i t i n den Formenkreis des Bos taurus brachyceros wahrscheinlich ist. Zwischen den Knochenfragmenten befinden sich auch Kalbsknochen.
3. Capra sp. (aegagriis ? G M . ) Auf
I n erster Reihe fallen 3 Fragmente v o n Hornzapfen i n die Augen. das g r ö s s t k ö r p e r i g e Exemplar weist ein linksseitiges Fragment
(Exemplar A). Seine L ä n g e b e t r ä g t 129 m m . N a c h entsprechender E r g ä n z u n g mag das Ganze wenigstens 375—380 m m erreicht haben. Der Hornzapfenumfang an der Basis ist 139 m m , der l ä n g e r e Durchmesser ist 56 m m , der k ü r z e r e 34'5 m m lang. Etwas länger, aber zugleich v i e l d ü n n e r ist ein anderes Zapfen fragment (gleichfalls linksseitig), dessen vorhandenes, 158 m m langes S t ü c k , entsprechend e r g ä n z t k a u m mehr haben konnte als 288 m m (Exemplar B). Der Umfang dieses Exemplares b e t r ä g t an der Basis 98 m m , dessen grösserer Durchmesser 36, der seitliche Durchmesser
25 mm. Der Umfang des kleinsten Fragments (Exemplar C) b e t r ä g t 91 m m , der Durchmesser an der Basis von v o r n nach h i n t e n 33 m m , der seitliche 29 m m . Diese drei Hornzapfen stammen von drei verschiedenen Tieren. Das Exemplar A war jedenfalls ein Bock, denn der orale R a n d ist scharf, w ä h r e n d der aborale abgerundet ist. Die andern zwei Fragmente weisen auf Weibchen. Ausser diesen k ö n n e n w i r i n den Formenkreis dieser A r t noch eine linksseitige tibia (distales Ende), sowie auch ein Metatarsus-Fragment einreihen. V o n einer ganz p ü n k t l i c h e n Bestimmung k a n n auch hier nicht die Rede sein, obwohl w i r auf G r u n d des Hornzapfens A als wahrscheinlich annehmen dürfen, dass w i r es m i t einer der C. aegagrus zugehörigen Rasse zu t u n haben. V o n den w i l d lebenden Wirbeltieren, ausgenommen die Fische, k ö n n e n w i r voraussenden, dass alle vier A r t e n zu den Paarhufern g e h ö r e n . D r e i A r t e n sind W i e d e r k ä u e r , eine ist schweinsartig (Suidae). Es ist interessant u n d auffallend, dass weder v o n kleineren, noch v o n grösseren Raubtieren Reste zu Tage g e f ö r d e r t wurden.
1. JBos primigenius
BOJ.
1 rechtsseitiger humerus (distale Epiphyse), 1 linksseitiger radius (proxim. E p i p h . ) , 1 distales E n d s t ü c k eines rechtsseitigen radius. 1 UlnaFragment (olecranon), weiterhin 1 astragalus, sowie 1 etwas mangelhafter calcaneus beweisen das Vorhandensein dieser A r t . Die Massen der ange f ü h r t e n Reste sind proportioniert, auch die Farbe der Knochen ist gleich artig, was uns zur Voraussetzung eines Tieres veranlasst. Es k ö n n t e ausser jenen noch v o n einigen H o r n z a p f e n - B r u c h s t ü c k e n , besser gesagt Splittern die Rede sein. Diese machen zwar eine entsprechende E r g ä n z u n g nicht Annales Musci Nationális Hungarici. XXVII.
18
möglich, aber auf Grund der sichtbaren S c h ä d e l k n o c h e n r e s t e (os frontale), sowie auch der M a s s i v i t ä t der Knochen k ö n n e n w i r annehmen, dass auch diese Reste zum Formenkreis des B. primigenius g e h ö r e n u n d wahr scheinlich auf etwas kleinere, weibliche Exemplare hinweisen.
2. Cervus elaphus L . Die Reste v o n mindestens zwei Exemplaren sind vorhanden. Das eine beweist nur ein kleiner B r u c h t e i l der Rose des abgeworfenen Geweihes. Ausserdem besteht noch ein kleines B r u c h s t ü c k v o m Ende des Geweihes. Zuletzt sind noch 1 calcaneus, 1 phalangus, 2 H u f - K n o c h e n , 1 olecranon der linken ulna, wie auch das B r u c h s t ü c k eines metacarpus v o m rechten Fuss zu e r w ä h n e n . Letztere 6 Knochen verraten einen entwickelten Hirschbock v o n D u r c h s c h n i t t s - G r ö s s e , w ä h r e n d das B r u c h s t ü c k von der Geweihrose (dessen Umfang beiläufig 247 m m misst), auf ein viel m ä c h tigeres, ä l t e r e s Exemplar zu schliessen erlaubt.
3. Capreolus capreolas L . Zwei G e w e i h b r u c h s t ü c k e an und für sich g e n ü g e n u m hier die Gegenwart des Reh's zu beweisen. Beide B r u c h s t ü c k e k ö n n e n v o n einem Exemplare stammen. Nach der Farbe der Knochen zu schliessen k a n n auch ein kleines Fragment v o n einem metatarsus hierher gerechnet werden, da sie auch so gelblich g e f ä r b t sind wie die G e w e i h s t ü c k e . I m Gegensatz zu diesen stecken das distale Ende einer linken tibia u n d auch wahrscheinlich ein hierher zu z ä h l e n d e r metacarpus, wie auch ein R i p p e n b r u c h s t ü c k durch ihre dunkelbraune Farbe scharf v o n der Farbe der bisher beschriebenen Knochen ab. sie k ö n n e n also aus einer anderen Schichte u n d also auch v o n anderen Tieren stammen.
4. Sas scrofa L . Der Umfang des i n Figur 1. abgebildeten linken oberen Stosszahnes b e t r ä g t 84 m m . Dies für sich beweist g e n ü g e n d , dass i n den sum pfigen W ä l d e r n des Alföld wohnende neolithische Wildschwein sozusagen i m Daseinoptimum lebte. I n Figur 2 sind ausser der Seitendarstellung des oberen Stosszahnes auch die wahrscheinlichen Masse des unteren Stosszahnes skizziert, damit man wenigstens ein beiläufiges B i l d v o n der Bewaffnung des Tieres e r h ä l t . Ausser dem Stosszahn haben die Ausgrabungen noch je ein HumerusB r u c h s t ü c k v o n einem 2 u n d einem 4—5 Monate alten Ferkel geliefert, desgleichen je ein distales E n d s t ü c k der humeri v o n zwei ausgewachsenen Exemplaren. V o n den letzteren mochte die eine von einem m ä c h t i g e n
alten Wildschwein h e r r ü h r e n . D a auch der Stosszahn 6—7 Jahre alt sein konnte, m ö c h t e n diese beiden Reste z u s a m m e n g e h ö r e n , also k a n n sum marisch v o n 4 Wildschwein-Exemplaren, andernfalls v o n fünf Tieren die Rede sein.
5. Cgpriuus carpio L . Die Reihe der Reste der Wirbeltiere v o m K ö k é n y domb k a n n ich mit der E r l ä u t e r u n g v o n 2 Knochen v o n zwei Fischen abschliessen. Ich selbst befasse m i c h n i c h t m i t Ichthyologie, aber auf meine B i t t e war H e r r D r J U L . L E I D E N E R O S T SO freundlich diese zu bearbeiten. „ D e r eine von den beiden Knochen — schreibt LEIDENEROST — weist auf einen riesigen K a r p f e n (Cyprinus carpio L . ) h i n . Derselbe ist der erste (eigentlich der zweite, da der erste v e r k ü m m e r t ist) k n ö c h e r n e Strahl der Rückenflosse (siehe F i g u r 3). Es ist zu bedauern, dass ein Viertel dieses Strahles abgebrochen unci auch der untere Teil der bezeichnenderweise g e z ä h n e l t e n Partie abgesplittert i s t " .
6. Ct/prinus sp. Das andere, noch mehr mangelhafte Knochenfragment — v o m S c h u l t e r g ü r t e l — wiederstand bis j e t z t jeder n ä h e r e n Bestimmung. Soviel k a n n doch angenommen werden, dass w i r auch i n diesem Falle es m i t einem noch riesigeren K a r p f e n zu t u n haben.
Die wichtigsten Resultate der osteologischen Erforschung des Knochen materials v o m K ö k é n y d o m b sind i m Folgenden zusammenfassbar. Nach bisherigen Daten haben die Urbewohner nur das Anfangsstadium der Tierzucht gekannt. ) Was i n erster L i n i e das Fehlen des Schafes u n d Hausschweines beweist. H i e r b e i m ü s s e n w i r aber hervorheben, dass das Vorhandensein der Knochen v o n einem 2 u n d einem 4 Monate alten Ferkel auffallend ist. A u f G r u n d dieses Fundes k ö n n e n w i r annehmen, dass man sich an der Tisza wenigstens m i t dem Gedanken der Schweine zucht beschäftigte-), u n d das umso mehr, als Sus scrofa i n den W ä l d e r n des Alföld sehr häufig war u n d dessen Fleisch sehr g e s c h ä t z t wurde. 1
') Das ist dadurch zu erklären, dass das Territorium an Wild und Fischen ausser, ordentlich reich war. Der Ackerbau war noch nicht entwickelt, der Fleischbedarf war durch Jagd und Fischerei sehr leicht zu befriedigen, somit konnte sich die Zucht der Haustiere nicht aufschwingen. -) Es könnte aber auch als nicht unwahrscheinlich angenommen werden, dass auch diese Ferkel als Wildbret auf den „Tisch" der Urbewohner gelangten. 18*
Die e n d g ü l t i g e Erledigung dieser Frage ist schon darum w ü n s c h e n s wert, weil sich noch immer die Ansicht h ä l t , das man die Haustiere in allen Fällen aus entfernteren Gegenden eingeholt hat. u n d nicht durch die Z ä h m u n g d o r t lebender wilder A r t e n z ü c h t e t e ; — andererseits, dass besonders das Hausschwein, nicht von Sus scrofa, sondern vonSus palustris stammen soll. ) Diese Frage verwickelt ganz interessant der Umstand, dass nach F. OTTO'S Forschungen schon i m Zeitalter der ä l t e r e n Pfahlbauten das Hausschwein existierte u n d dieses entschieden die Merkmale des Sus palustris an sich t r u g . — Das Hausschwein der j ü n g e r e n Pfahlbauten zeit aber zeigt schon verschiedene Merkmale der Degeneration. ) 1
2
Weiter bedeutet hier die A u f f ü h r u n g des Bos taurus (brachyceros) und des Bos primigenius auch eine interessante Verwicklung. Die g e z ä h m t e F o r m des letzteren, welche schon aus der Zeit der Pfahlbauten bekannt ist. unterscheidet sich nach R Ű T I M E T E B v o m osteologischen Standpunkt aus nicht v o n der wilden Stammform. D a aber die Neolitbewohner v o m K ö k é n y d o m b schon die h ä u s l i c h e F o r m des Rindes kannten, so nehme ich selbst den Standpunkt W I L C K E N ' S an. u n d erachte es als bestimmt, dass sie sich nicht m i t der Z ä h m u n g des m ä c h t i g e n , wilden B. primi genius q u ä l t e n . ) I n den Augen der Bewohner des K ö k é n y d o m b be deutete der d o r t w i l d lebende B. primigenius jedenfalls eine v o n ihrem H a u s r i n d wesentlich verschiedene A r t . 3
1
Wie C. K E L L E R ) schreibt, ist die Ziege überall die Begleiterin des Anfangs der Haustierzucht. Sie t r i t t schon i n der f r ü h e s t e n Zeit der Pfahl bauten auf, d. h . sie ist i m Anfange häufiger als das Schaf. Die Ziegen a m K ö k é n y d o m b sind die positiven Beweise der P r i m i t i v i t ä t der dortigen Tierzucht, u n d gestatten uns den Schluss, dass die hiesige domestizierte Ziege v o n Capra aegagrus stamme. A u c h die K l ä r u n g dieser Frage ist sehr wichtig u n d bei der d e t a i l l i r t e n Erforschung des Alföld muss ihr eine gesteigerte Aufmerksamkeit gewidmet werden. Aus der Erforschung der Reste der wildlebenden Wirbeltiere ab geleiteten wichtigeren Ergebnisse veranlassen mich, wenn auch teilweise wiederholend, zwei Dinge hervorzuheben. ') Anderseits haben RÜTIMKYÜI: und A. N E H E I M ; gewichtige Beweise für die Abstammung des Hausschweines von Sus scrofa angeführt. *) F . OTTO : Osteologische Studien zur Geschichte des Torfschweins (Sus scrofa palustris Ri'T.) und seiner Stellung innerhalb des Genus Sus. Genf 1 9 0 1 . ) Auch NEHBIHG'S Standpunkt tangiert diese Auffassung nicht. Nach NEHLÎING sind nämlich alle domestizierten Rinder, mit Ausnahme der Abkömmlinge des Banting und Jack — Abgestammte des B. primigenius. ) S. p. 181. a
4
Das eine ist, dass w i r hier ausser einem Stosszahn und einigen .Bruchteilen der Hornzapfen keine Z ä h n e u n d ü b e r h a u p t keine .Schädelknochen finden. Dieser Mangel ist ausserordentlich auffallend, denn besonders Z ä h n e erhalten sich selbst i n u n g ü n s t i g e m Erdreich. W i r k ö n n e n daher voraussetzen, dass i n einem noch n i c h t aufgegrabenen Teile des K ö k é n y d o m b oder in dessen N ä h e noch Tierknochen vor handen sind. Das andere auffallende Ding sind die Fallen, n ä m l i c h Gruben zum Fang v o n wilden Tieren. W o h l versetzt B A N N E R diese Gruben i n die Zeit vor die Ansiedelungsbauten, aber auch so ist es fraglich : konnten auf dem K ö k é n y d o m b Wild-Wechsel sein ? A u c h ist es zu ü b e r l e g e n , ob auf dem damaligen sumpfigen Gebiete das W i l d solche Wechsel einhalten musste. Eine andere, doch m i t dieser z u s a m m e n h ä n g e n d e Frage ist : Waren die hier i n Rede stehenden Gruben zum Abfangen der oben a n g e f ü h r t e n wilden Tiere geeignet ? I c h fühle mich n i c h t kompetent letztere Fragen zu entscheiden ; i c h glaube vielmehr, es w ä r e sehr zweckmässig, wenn in dieser Angelegen heit erfahrene J ä g e r ihrer Meinung Ausdruck geben w ü r d e n .
