A hitleri Németország megjelenítése az OFI kísérleti tankönyvének 2016-os, első kiadásának 11. évfolyamosoknak szóló történelemkönyvében

A hitleri Németország megjelenítése az OFI kísérleti tankönyvének 2016-os, első kiadásának 11. évfolyamosoknak szóló történelemkönyvében

Készítette: Torda Zsolt

Konzulens: Dr.Knausz Imre

Történelemtanár-földrajztanár

egyetemi docens

MA levelező szak

Intézetigazgató

CVKLN9

1

Tartalom 1.

Bevezetés ....................................................................................................................................................... 3

2.

Tankönyvelemzés módja, módszerei........................................................................................................... 5

3.

Hitler hatalomra jutása Németországban .................................................................................................. 6

4.Hitler hatalomra jutásának tankönyvi funkciója ............................................................................................ 8 4.1. A tankönyv tananyagrészének tartalma – Hitler hatalomra jutása ............................................................... 9 4.2. Tanulásmódszertani szempontok – Hitler hatalomra jutása ....................................................................... 11 4.3. Illusztrációk, motiváció ............................................................................................................................. 12 5. A nemzetiszocialista diktatúra kiépülése ...................................................................................................... 17 6. A nemzetiszocialista diktatúra kiépülésének tankönyvi tartalma............................................................... 21 6.1 Kérdések, feladatok és illusztrációk ........................................................................................................... 22 6.2. Motiváció ................................................................................................................................................... 23 7.

Fajelmélet és antiszemitizmus ................................................................................................................... 24

8.

A tankönyv tananyagrészének tartalma – Fajelmélet és antiszemitizmus ............................................ 28 8.1.Tanulásmódszertani szempontok - – Fajelmélet és antiszemitizmus .......................................................... 31 8.2.Kérdések és feladatok, illusztrációk ........................................................................................................... 31 8.3.Motiváció .................................................................................................................................................... 34

9.Élet a nemzetiszocialista Németországban ..................................................................................................... 35 10.A tankönyv tananyagrészének tartalma - Élet a nemzetiszocialista Németországban ............................. 37 10.1.Tanulásmódszertani szempontok – Élet a nemzetiszocialista Németországban ....................................... 39 10.2.Kérdések, feladatok és illusztrációk ......................................................................................................... 39 10.3.Motiváció .................................................................................................................................................. 42 10.4. Tananyag strukturáltsága ......................................................................................................................... 42 11.A tankönyvelemzés tapasztalatai/Összegzés ................................................................................................ 44 12. Idegennyelvű összefoglaló / Summary ......................................................................................................... 46 12.Ábrák .............................................................................................................................................................. 47 13.Felhasznált irodalom...................................................................................................................................... 49

2

1. Bevezetés Szakdolgozatom témája: A hitleri Németország megjelenítése az OFI kísérleti tankönyvének 2016-os, első kiadásának 11. évfolyamosoknak szóló történelemkönyvében. Azért választottam ezt a témát, mert olyan kulcsfontosságú mondanivalója van ennek a történelmi korszaknak, amely nem csupán Németország, hanem az egész világ sorsát megváltoztatta, vagy legalábbis óriási befolyással volt rá. Megismertetése, tanítása, bemutatása az egyetemes történelem oktatásánál jelentős. Olyan tanulságokat és példákat lehet meríteni ebből a korszakból, ami segíthet a pedagógusoknak abban, hogy ne csak történelemet tanítsanak, hanem neveljék is az ifjúságot, méghozzá a tolerancia, a demokratikus értékek és az emberi jogok fontosságára. Jómagam, mint pedagógus, már többször is találkoztam ennek a témának a feldolgozásával a különböző oktatási célra készített tankönyvekben, mint például az ebben a dolgozatban is bemutatott OFI1 által kiadott középiskolai oktatásra szánt, történelemtankönyvben. Napjainkban a történelemoktatás nem csupán a múlt elmesélése, és nem is pusztán politikatörténetről kellene szólnia, hanem olyan területe az oktatásnak, amely arra tanítja a fiatalságot, hogy a múltból hogyan vonjanak le konzekvenciákat, melyek segítségével könnyebben megértik napjaink politikai – közéleti világát. Segít tájékozódni és eligazodni a sokszor zűrzavaros és olykor kényes, nagy figyelmet igénylő politikai témákban. A történelem egy olyan sajátos helyet kapott véleményem szerint az oktatott tantárgyak között, amely talán az egyik legnagyobb hatással lehet a diákok személyiségének és identitásának kialakulására. Mindezeket figyelembe kell vennie a pedagógusnak, ezért fontos, hogy objektívan mutassuk be a tényeket a tanulóknak. Valamint ügyelnünk kell arra is, hogy ne adjuk át saját történelem képünket, véleményünket az adott történelmi témában, hanem a diákok saját maguk alakítsák ki történelemszemléletüket, önállóan foglaljanak állást, saját gondolataikat felhasználva mondjanak véleményt a múltról. A XXI. században szinte mindenki időhiánnyal küzd, így a pedagógus is a tanórákon. A tananyag mennyisége és az ennek átadásra rendelkezésünkre álló időkeret, nem elegendő a középiskolai történelem tananyag megfelelő módon történő átadására, ezért elkerülhetetlen a tankönyvek ajánlása otthoni használatra. Ezért is fontos, hogy olyan tankönyvek álljanak a tanárok és a diákok rendelkezésére, amelyek mind a tartalmat, mind pedig didaktikai eszközöket tekintve megfeleljen napjaink tanításmódszertani kihívásainak.

1

Borhegyi Péter-Paksa Rudolf: Történelem tankönyv 11.évfolyam, Oktatáskutató és Tananyagfejlesztő Intézet, 2016. első kiadás 3

Szakdolgozatomban, arra kívánom bemutatni, hogy hogyan jeleníti meg egy általam kiválasztott tankönyv, a napjainkra is nagy hatást gyakorló nácik hatalomra jutását Németországban, valamint belpolitikai tevékenységüket. Úgy gondolom, hogy ez a téma kiemelt helyen szerepel a történelemben, ugyanis máig érezhető hatást gyakorol társadalmunkra, mint például a faji előítéletek. Jelentőségét tovább emeli az, hogy a világban, különösen Európában ugyanazok a problémák és veszélyek jelennek meg, mint az 1930-as évek Németországában. Olyan fontos fogalmakat sajátíthatnak el a diákok a témakör megismerése által, mint a demagógia, amely a demokrácia egyik legnagyobb ellensége. Továbbá a téma arra is alkalmas, hogy bemutassuk a tanulóknak azt is, hogy hogyan épül fel egy személyi kultusz, hogyan alakul át a demokrácia totalitárius rendszerré, valamint milyen veszélyeket rejthet a jól felépített párt propaganda. Ez a téma lehetőséget ad arra is, hogy segítsünk eligazodni a fiataloknak a politikai ideológiák világában, és bemutassuk a Magyarországon is jelentős számban élő zsidó – roma kisebbség szenvedéseit. A szakdolgozatom, pedig ahogy korábban is írtam, pontosan arról szól, hogy mindezeket hogyan jeleníti meg a tankönyv, mit tartalma és hogyan segít a korszak fontos tanulságait, történéseit megértetni a tanulókkal.

4

2. Tankönyvelemzés módja, módszerei A tankönyvelemzéshez kapcsolódó kutatásom és a konzulensemmel folytatott konzultáció alkalmával egyértelművé vált, ha ma Magyarországon tankönyvelemzésbe, tankönyvkutatásba kezd, akkor megkerülhetetlen két jelentős személy, akik már számos kutatást és elemzést folytattak a hazai tankönyvelemzések terén. Az egyikük Kojanitz László, aki maga is tankönyvfejlesztési team-be több alkalommal is dolgozott, a másik kutató pedig Fischerné Dárdai Ágnes, aki nem csupán a hazai, hanem nemzetközi tankönyvek elemzését és elméleti kutatásmódszertani eredményeit is több dolgozatban, könyvben, folyóiratban is közli. Az én elemzési szempontjaimat a Fischerné Dárdai Ágnes által összefoglalt minőségi paraméteri alapján állítottam össze.2, azért, mert ha el akarom helyezni a hazai tankönyvpiacon az általam elemzett tankönyvet, akkor egy olyan objektív egységes minőségi mércét kell használni, amivel majd a többi tankönyvekkel is összevethetővé válik (ábra 1.) Az elemzés másik szempontja az én történelmi kutatási eredményem, amiben a téma legfontosabb eseménytörténeti, fogalmi és személyleírását közlöm, ez lesz az alapja a tartalmi résznek. Az elemzésemet formai szempontból az alábbi módon valósítottam meg: Tartalmi elemzéshez közlöm elsőként a tananyagrész politikatörténeti (szaktudományi) hátterét. Ezt követően a tananyagrészeket egységenként elemzem (egyrészt tartalmilag, másrészt az 1. ábra által közölt szempontok szerint). Azért döntöttem a tananyagrész részletekben történő elemzése mellett, mert úgy gondlom ez alkalmasabb a pozitív és negatív elemek kielemzésére.3 Összefoglalva az elemzés módja a következő:4 1. Tartalmi elemzés (politikatörténeti leírás, majd tartalmi vizsgálata a tankönyvben) 2. Didaktikai elemzés (képek, ábrák, források közlése, használata,)

2

Fischerné Dárdai Ágnes: A tankönyvek megítélésének minőségi paraméterei in. http://old.lib.pte.hu/konyvtarrol/munkatarsaink/dardai/hallgatoknak/pedagogia/a_tankonyvek_minosegi_parameterei.rtf 3 Dárdai Ágnes: A tankönyvkutatás alapjai, Dialóg Campus kiadó Budapest, 2002. 67. oldal. 4 „Az előzetes feltételezések (elemzési szempontok) alapján azt vizsgáljuk, hogy a tankönyvben megvannak-e a vizsgáló által előzetesen meghatározott- tartalmi és formai kritériumok.” u.o. 69.oldal 5

3. Hitler hatalomra jutása Németországban Az első világháború után Adolf Hitler csalódott volt, hogy Németország aláírta a fegyverletételt. A háborúban résztvevő, osztrák születésű Hitler a bajor jobboldali mozgalmakban találta meg a lehetőséget a kitörésre. München ekkor több olyan próbálkozás kiinduló pontja volt, amely a célból született, hogy a köztársaságot megbuktassa és semmissé tegye a versailles-i békében foglaltakat. 5 1919 szeptemberben egy, a hadseregtől kapott parancs következtében Hitlernek Münchenbe kellett utaznia, hogy ellenőrizzen egy új politikai csoportot a Német Munkáspártot, mivel veszélyeztették a fennálló alkotmányos rendet. A nemzetiszocializmus valódi alapítójának tartott Anton Drexler meghívására Hitler csatlakozik a politikai csoporthoz. Szintént a párt egyik tagja, Gottfried Feder gazdaságról tartott előadása nagy hatással volt rá. 1920-ban Hitler már a párt propagandájának irányítója, nemsokkal ezután megfogalmazzák a párt hivatalos programját ( Hitler-Drexler-Feder közösen), majd április 20-án felveszik a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt nevet. A már ekkor megírt programpontjainak egy részét Hitler kancellárrá választása után teljesítette, mint például azt, hogy semmisnek nyilvánította a versailles-i és a saint germain-i békeszerződéseket. A program kiemelkedő pontja volt a NagyNémetország gondolata, melynek megvalósítására Hitler végig törekedett. A program tartalmaz antiszemita nézeteket is. Hitler, Emil Maurice vezetése alatt katonai osztagokat szervezett, úgynevezett Ordnertruppékat, melynek nevét 1921 októberében a berlini kormány ellenőrzése miatt Sturmabteilungra (SA) változtatott (magukat a párt testnevelési és sportosztályának álcázták). Az osztagok feladata, hogy a párt gyűlésein rendet tartsanak, és az is, hogy más pártok gyűléseit szabotálják. Ebben az időben kerül Hitler által megtervezésre a párt jelképe is, ami vörös alapon fehér kör, benne egy horogkereszttel, ami a későbbiekben a náci Németország egészének jelképe lesz. 1921-ben Hitler már a párt vezetőjeként követelte a diktátori hatalmat, megtagadva a korábbi együttműködést politikustársaival. Drexler vádiratot is írt Hitler ellen, de ezzel nem ért el semmit, 1921 júliusában ugyanis Hitler pártelnökként diktátori hatalmat kapott. Ettől kezdve a pártot az elnökség többségi határozatától függetlenül vezette a Führer. Ekkor már több olyan személy is tagja volt a pártnak, akik később fontos szerepet töltenek be abban, mint például Rudolf 5

A jobboldalhoz azok tartoztak, akik a Wittelsbachokat akarták visszaültetni a trónra, a hadsereg, azaz a Reichswehr, és a leszerelt katonák is, akik 1918 után nem tudtak visszailleszkedni a társadalomban, munkanélküliek voltak. 1920 márciusában egy jobboldali katonákból álló szabad csapat, melyet Ehrhadt százados vezetett megszállta Berlint és lehetőséget adott arra, hogy egy jobboldali politikus dr. Wolfgang Kapp kancellárrá nyilvánítsa magát. Egy másik katonai államcsíny szintén márciusban Münchenben történt, aminek eredménye képpen megdöntötték A Hoffmann-féle szocialista kormányzatot és egy jobboldali pártot juttattak hatalomra, melyet Gustav von Kahr vezetett. 6

Hess, Alfred Rosenberg, Hermann Göring, Ernst Röhm, aki már Hitler belépése előtt is tag volt.6 1923 októberében konfliktusba került a bajor és a birodalmi kormány, amelynek kiváltó oka a bajor fegyveres puccskísérlet volt. A november 8-ról 9-ére virradó éjjel Hitler állt a puccskísérlet élére, melyet Ludendorff tábornokkal közösen irányítottak. Új birodalmi kormányt kiáltottak ki. A puccskísérletet november 9-én délelőtt a von Godin irányította bajor rendőrség sortűzzel fogadta. A körülbelül 3000 rohamosztagossal (SA) felvonuló Hitler és Ludendorff nem értek el sikereket, 16 nemzetiszocialista vesztette el életét a lövöldözés során. Hitlert letartóztatták és 5 év börtönbüntetésre ítélték, amiből mindössze 6 hónapot töltött le. Börtönbüntetésének fél éve alatt írja meg a Main Kampf-ot (Harcom), melyben részletesen kifejti nézeteit, és eddigi életéről is számot ad.7

6

Shirer, William L.: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása. Teleteacher, Budapest 1996 21-31.oldal Németh István: Németország története. Egységtől az egységig. Aula Kiadó Kft., Budapest 2002 127-128.oldal

7

7

4.Hitler hatalomra jutásának tankönyvi funkciója „Amikor a tankönyvanalízishez hozzákezdünk, szembe kell nézni azzal a kérdéssel, hogy miként értelmezzük a tankönyvi minőség fogalmát. Az egyik lehetséges út, ha a tankönyv funkciói felől közelítjük meg a problémát. Ilyen funkció például a motiváció és az ismeretátadás. A funkciókhoz hozzárendelhetjük azokat a tankönyvi tulajdonságokat, amelyek fontos szerepet játszhatnak az egyes funkciók megvalósulásában.”8 A téma és tananyag, illetve maga a tankönyvi funkció lehet az értékre nevelés is, mint az egyik kulcsfontosságú funkció. A pedagógus elsődleges dolga egy adott téma megtanítása előtt, hogy megfogalmazza önmagában mi is a célja mindezzel, mit miért tanít meg. A tananyag megtanításával az a cél, hogy bemutassuk a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt megalakulásának körülményeit, és az új „náci” ideológia alapjait. Továbbá cél az is, hogy megismertesse a tanulókkal XX. századunk egyik leghírhedtebb diktátorának politikai pályájának kezdetét, valamint az újonnan kialakult, és ekkor még törékeny német demokratikus rendszer gyengeségeit. Olyan új fogalmakkal ismerteti meg a diákokat, mint a demagógia, antiszemitizmus, sörpuccs, propaganda. A legnagyobb kihívást, mint minden történelmi tananyagnál az jelenti, hogy hogyan sajátítsák el a diákok az adott tananyagot és a korszak sajátosságait. Ahhoz, hogy ez minél eredményesebben sikerüljön, kapcsolatot kell keresni a tananyag és a diákok saját tapasztalatai közt. Talán ez az a témakör, ahol a tananyagon keresztül meg tudjuk vitatni közösen a tanulókkal a demokrácia, mint államforma működését, előnyeit, hibáit rendszerezhetjük, valamint párhuzamot állíthatunk a napjainkban is jelenlevő politikai demagógia és az akkori politikai viszonyok közt. Felhívhatjuk a tanulók figyelmét arra, hogy esetlegesen milyen körülmények, politikai törekvések, nemzetközi események veszélyeztethetik egy adott demokrácia fennállását. Tudatos állampolgárokká nevelhetjük a témán keresztül őket, elültethetjük bennük azt, hogy hamarosan ők is választójoggal rendelkező, azaz demokratikus jogokkal bíró felelős állampolgárok lesznek. Manapság a pedagógusoknak szintén van egy „új”, azonban mégsem ismeretlen problémája, méghozzá az, hogy hogyan motiválják a tanulókat. Modern világunk értékrendszere teljesen átalakult, így nehéz párhuzamokat vonni a különböző történelmi témákkal.

8

Kojanitz László: A tankönyvkutatás szerepe és feladatai in http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/atankonyvkutatas-szerepe-es-feladatai

8

4.1. A tankönyv tananyagrészének tartalma – Hitler hatalomra jutása Egy adott téma megtanítása azonban nem szabad, hogy csak a tananyag átadása legyen, fontos arra is figyelmet fordítani, hogy a különböző kompetenciákat hogyan tudjuk fejleszteni, ezért is fontos az, hogy egy tankönyv nyelvezete, szövege érthető legyen a tanulók számára. Megítélésem szerint az általam elemzett tankönyv szövege megfelelő arra, hogy a tanulók olvasási készségét fejlessze, érthetően és világosan fogalmaz. Sokszor folyik vita arról, hogy a tankönyvek nyelvezete nehezen érthető a tanulók számára. Az érthetőséget azonban általában nem lehet mérni. Tudjuk viszont, hogy a hosszú mondatok és a szakszavak sűrű előfordulása nehezíti az olvasásértést.9 A tananyag első része, mely Hitler hatalomra jutását taglalja, egy logikailag jól felépített szöveg keretében. A tankönyvi szöveg kronológiai sorrendben halad, amely a náci párt megalakulásának körülményeit és Hitler szerepét mutatja be.. A tankönyv szövege új fogalmak említését kiemeli vastag fekete szedettel jelezve ezzel a szöveg lényeges részeit.

A tankönyvi szövegben helyesen szerepelnek a helyszínek (München) és a szereplők, valamint a főbb politikai irányzatok, pártok. Némi hiányérzetem van, azonban, amikor a tankönyv Hitler párton belüli hatalomátvételét írja le. Ez volt a kulcsa az ő politikai térnyerésének, tehát elég lényeges mozzanat, azonban a tankönyv nem tárgyalja kellő részletességgel: „Hitler befolyása alá került párt…” – úgy gondolom, hogy a tankönyv szerkesztője, ezt a fontos mozzanatot bővebben is részletezhette volna, vagy ha nem is, akkor egy hozzá kapcsolódó forrást, feladatot illeszthetett volna, ugyanis csak így érthető meg Hitler politikai manőverei.

9

Kojanitz László: A tankönyvkutatás szerepe és feladatai in http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/atankonyvkutatas-szerepe-es-feladatai

9

A következő bekezdésben pártprogram tisztázása után, a Hitler által megszervezésre kerülő katonai hatalom-átvételi kísérletet taglalja, azaz a müncheni „sörpuccsot”. A puccs , mint fogalom közös tisztázása után, egy sor olyan problémát felvet ez az anyagrész, ami alkalmas a problémaorientált történelemtanítás alkalmazására is.10 Olyan kérdések vetődnek fel, ami alkalmas a tanulók motiválására, és alkalmas közelebb hozni a tanulókat a történeti múlthoz, így például: -

Hogyan lehetséges, hogy önálló katonai alakulatok jöjjenek létre Németországban? (háború utáni rossz közbiztonsági állapotok),

-

Hogyan szerezhető meg a hatalom? (két út lehetséges: katonai→ puccs, politikai→ demokratikus választások)

-

Napjainkban van-e hasonló példa? (Afrikai országok)

A sikertelen katonai puccs okaira nem tér ki a tankönyvi szöveg időkeret hiányában, és én sem tartom indokoltnak ennek részleteiben való kielemzését. Az indok pedig az időkereten túl, hogy a sikertelen puccskísérlet napjairól kevés hiteles forrás maradt fenn, leginkább a résztvevők napló feljegyzései adnak némi támaszt, de ezek igen elfogultak. Azonban a puccskísérlet története alkalmat ad arra, hogy a tanulók önállóan dolgozzák fel az esemény körülményeinek történetét, méghozzá otthoni munkaformában az internet segítségével, ugyanis az eseményről készült egy történelmileg hitelesnek mondható11film; Hitler: A Gonosz születése (The Rise Of Evil 2003), Christian Duguay rendezésében12, kiváló képet ad a történelmi eseményekről, valamint segíti a tanulók véleményformálásának kialakulását az adott témában. Még a második bekezdésben szereplő szöveg tartalmazza Hitler sikertelen puccskísérlet utáni börtönbe vonulását, majd az ott megírt fő művét a Mein Kampf-ot.

10

Fischerné Dárdai Ágnes: A problémaorientált történelemtanítás koncepciója inhttp://epa.oszk.hu/00000/00035/00118/2007-11-ta-Dardai-Problemaorientalt.html 11 A film készítésében részt vevő történészek hozzáértése alkalmasnak bizonyul a film bemutatásra a tananyag szemléltetését segítendő. 12 https://www.youtube.com/watch?v=MtyIh8OJDRE 10

A harmadik bekezdésben a szöveg a Németországban megjelent szélsőséges pártok (NSDAP, Kommunista Párt) megerősödését, és annak okait mutatja be röviden, azonban úgy, hogy felhívja az ok-okozati összefüggésekre a figyelmet. A tankönyvi szöveg a gazdasági világválság rövid ismertetése után az 1930-as évek eleji politikai összecsapásokat említi meg két mondatban, ennek a mondanivalóját a tankönyv szerkesztői vastagon szedték, miszerint: „az elégedetlenség sok helyütt csapott át erőszakba”

4.2. Tanulásmódszertani szempontok – Hitler hatalomra jutása A tananyagrész hozzájárul ahhoz, hogy a diákokat önálló gondolkodásra késztesse. Ezt azzal éri el, hogy a szövegben található tényekre a mellette lévő kiegészítésekben kérdéseket találunk. A tankönyv 152. oldal alján lévő kérdések közül az utolsó, azaz „Vitassuk meg, mely társadalmi csoportokat és rétegeket célozza meg a program!”, nemcsak azt igényli, hogy a tanuló figyelmesen elolvassa a szöveget, a hozzá tartozó forrással együtt, hanem emellett a válaszon is gondolkodnia kell, magától kell rájönnie arra, mely társadalmi réteg az, amely elsőként van veszélyeztetve, egy szélsőséges mozgalom kezdetekor. Párhuzamot vonhat saját helyzetével is, hogy vajon ő, hogyan ítélne meg egy adott politikai programot. A kérdés feldolgozása nemcsak órán közösen történhet, hanem érdemes megfontolni azt is, hogy a tanuló otthonában, akár konkrét példákon keresztül írjon választ rá egy fogalmazásban. Ezzel már az írás, fogalmazás, önkifejezés, logikai gondolkodás fejlesztése is előkerülhet a téma feldolgozásakor.

11

A 152. oldalon lévő forrás szövege rövid, érthető, alkalmas arra, hogy a tanulók önállóan is feldolgozzák és megértsék, valamint kifejthessék gondolataikat a náci párt programjáról. Összhangban van a tananyaggal, hitelessé teszi azt. A forráskritika alkalmazására és szemléltetésére kiválóan alkalmas a tankönyvben megjelenített forrás, mely a náci párt eredeti programjából, céljaiból ad részletet. Maga a témakör olyan, ami alkalmas arra, hogy a különböző médiákon, egyéb információs csatornákon keresztül fals, vagy félre magyarázott tanulmányok, áltudományos munkák jelennek meg, akár a náci párt programjáról, akár Hitlerről. Ennél a forrásnál felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy mi tekinthető autentikus – hiteles forrásnak, például: ha meg akarom tudni, milyen politikai céljai voltak a náci pártnak, honnan tudnám meg azt a legpontosabban , ha nem a párt programjából ?! A forrás szövege és a tananyag szövege is említi az antiszemitizmus korai jelenlétét a párt programjában, azonban ezen tényre nem ad választ, egyik szövegben sem. Ennek oka, hogy a tankönyv a későbbi leckében taglalja részletesebben, azonban magát az antiszemitizmus fogalmát tisztázni kell, amire a tankönyv e bekezdésében nem nyújt lehetőséget, a pedagógusnak a diákokkal közösen kell, hogy a fogalmat tisztázzák, hiszen az egyik sarok köve volt a nácik programjának az, hogy az első világháború elvesztésének az egyik fő okát egyértelműen a zsidók tevékenységében (kereskedelem-háborús gazdaság) látták.13

4.3. Illusztrációk, motiváció A tankönyvnek kell, hogy kerülje az “egyetlen igazság” hirdetését, ennek érdekében mind a szövegre, mind a képi anyagra a multiperspektivikus megközelítés, a sokféleség legyen jellemző. A kérdések haladják meg a puszta reprodukció szintjét, és ösztönözzenek a gondolkodás magasabb műveleteire is (elemzés, összehasonlítás, értékelés stb.)14 Ha Dárdai Ágnes megközelítését vesszük alapul, akkor ennél a tananyagrésznél sikerrel vette a tankönyv szerkesztője ezt az akadályt. Erre jó példa a tankönyv első tananyarészéhez tartozik egy, a német választási eredményeket szemléltető ábra, amely tartalmazza a pártok neveit és a szavazási eredményeit 1928 és 1932 novembere közt:

13

Ormos Mária: Hitler, Pannonica kiadó, Budapest 1999.67.oldal Fischerné Dárdai Ágnes: A tankönyvek megítélésének minőségi paraméterei in http://old.lib.pte.hu/konyvtarrol/munkatarsaink/dardai/hallgatoknak/pedagogia/a_tankonyvek_minosegi_parameterei.rtf 14

12

Magát az ábrát, és annak tankönyvi szerepeltetését megfelelőnek tartom, hiszen segít a tantárgy ezen részének önálló feldolgozásában, továbbá segíti a tanulói gondolkodás fejlesztését és fejleszti a vizuális memóriát, mellyel minden tananyag könnyebben elsajátítható. A pártok színekkel való megjelenítése tovább segítené a szemléltetést, ezzel a lehetőséggel azonban a tankönyv szerkesztői nem éltek. A Kommunista Párt „színe”- ként használt kék helyett vörös, az NSDAP – nál használt zöld árnyalat helyett szerencsésebb lett volna a barna szín használata, utalva a párt hadseregének egyenruhájának színére (SA, SS – barna ingesek). A tankönyvben szereplő másik illusztráció a főszereplőről szóló portré, amelyet lényegesnek tartok, hiszen megerősíti vizuálisan a Hitlerről szóló szövegrészletet. A kép mérete megfelelő nagyságú, valamint a hozzá tartozó információk elegendő, pontos:

Ha megnézzük az oldalon lévő illusztrációk és a szöveg arányát akkor összességében elmondható, hogy ahogy azt Kojanitz László az előzetes elvárásaiban megfogalmazott, elmozdult az utóbbi évtizedek tankönyveiben szereplő szöveg-kép/ábra aránya.15

15

Kojanitz László: A kísérleti tankönyvek fejlesztésének koncepcionális háttere, Új Pedagógiai Szemle, 2014/5-6. sz. 49.oldal 13

A következő oldalon (153. oldal) folytatódik a tananyagrész szöveges és illusztrációs bemutatása Hindenburg és Hitler viszonyát ábrázoló kép látható, hozzá tartozó kérdésekkel, melynek segítségével elemezhető a két politikus viszonya. Ennek a képnek a segítségével több folyamat és fogalom is bemutatható, például a hozzá tartozó kérdés segítségével: „Mit sugároz a testtartásuk?”

A tankönyvi kérdés, ami a képhez kapcsolódik, tartalmilag és didaktikai szempontból is jónak tartom, ugyanis a tankönyvi kérdéseknek nem csupán az a feladata, hogy ismereteket idézzenek

14

fel a tanulók, hanem a tovább gondolkodást is kell, hogy elősegítse16. A kép kiválasztása tehát jónak tartom, motiválásra, kompetencia fejlesztésére alkalmas, valamint a képhez tartozó kiegészítő szöveg tartalmilag megfelelő és alátámasztja kép mondanivalóját. Ez a tananyagrész alkalmas arra, hogy a személyes tapasztalatokra tegyünk utalásokat17, tudunk párhuzamot vonni a jelenkorban lezajló események között, a gazdasági világválság pontosan ilyen. Itt alkalom nyílik párhuzamot vonni a 2008-as gazdasági világválság között, ahol a következmények nem voltak olyan súlyosak, mint 1929-ban, de a kísérő jelenségek ugyanúgy megjelentek, pl.: politikai demagógia, radikális politikai pártok (és megoldások) népszerűségének növekedése. Ezzel a figyelmet könnyebben fenntarthatja a pedagógus, közelebb hozhatjuk a múlt világát és jobban szemléltethetjük az NDSAP választási eredményeinek javulását. Ehhez még egy tankönyvi ábra is segít a 153.oldalon. A plakát kiválóan alkalmas tanulói reflektálásra, véleményalkotásra ösztönző kérdéskör18 indítására, ahol a tanulók önállóan elemzik a tanár által irányított kérdések mentén a plakátot, például: Milyen társadalmi rétegeket céloz meg a plakát? Mit sugároz, mit jelenít meg a plakát? Milyen propaganda „fogásokat” mutat be a plakát?

Maga a plakát tankönyvi bemutatását jónak találom, hiszen napjaink fogyasztói társadalmában a politika is a reklámokra épít, minden választások előtt lezajlik az országban a nagy „plakát

16

Kojanitz László: A kísérleti tankönyvek fejlesztésének koncepcionális háttere, Új Pedagógiai Szemle, 2014/5-6. 49.oldal 17 Kojanitz László: Tankönyvfejlesztés a modern tanulási környezetben in http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/tankonyvfejlesztes_a_modern_tanulasi_kornyezetben_kojanitz.pdf 18 u.o. 15

háború”, ahol különféle politikai propagandafogások jelennek meg, továbbá segíti a propaganda, mint új fogalom megértését, elsajátítását. A diákokat, tájékozott állampolgárokká való „neveléséhez” hozzátartozik, hogy ne csupán szavazó gépként működjenek, hanem tudjanak kiigazodni a politikai életben.

16

5. A nemzetiszocialista diktatúra kiépülése Hitler kinevezését megelőző napokban a párt tagjai „segítettek” Hindenburg döntésében, azaz abban, hogy kit nevezzen ki kancellárrá. Göring és Hitler megnyerték maguknak Hindenburg elnök fiát, Oscar von Hindenburgot, és Meissner államtitkárt is. A birodalmi elnök döntését egy katonai puccskísérlet híre, és a „keleti- segély botrány”19 is segítette. 1933. január 30-án Hindenburg miniszterelnök Adolf Hitlert nevezi ki birodalmi kancellárrá20. Ettől kezdve a Führer akarta érvényesül a német bel- és külpolitikában21. Hitler kinevezése után történő első lépese a hatalom még nagyobb mértékű megszerzése. Ehhez minden politikai ellenfelet ki kellett szorítania a Reichstagból. Az NSDAP nem rendelkezett többséggel a parlamentben, az 583 fős Reichstagban mindössze 247 szavazattal rendelkeztek. Meg kellett szereznie a Centrum Párt támogatását, mely 70 plusz mandátumot jelentett a náci párt számára. Hitler ezzel a feladattal Hermann Göringet bízta meg, aki ezt sikeresen végre is hajtotta, már csak Hindenburg birodalmi elnök volt az akadály, aki félt az NSDAP abszolút többségétől. Sikeresen kijátszva az elnököt is feloszlatták a Reichstagot, és 1933. március 5-én új szavazást tartottak22. Ami még 1920-ban hiányzott, a párt alakulásakor, az most már meg volt Hitler számára, azaz a gazdaság (egy részének) támogatása. Nem jelentett ez egyebet, mint azt a sikeres propaganda tevékenységet, melynek során a párt a magánvállalkozók bizonyos részének támogatását megszerezték. Anyagi gondokkal így nem kellett küzdeni az NSDAPnak, amikor az új választás propagandáját kellett kiviteleznie. A választók vágyait és félelmeit felhasználva megváltóként és megmentőként tűntették fel magukat, a marxizmus elleni küzdelem jelszavával a baloldali pártok ellen küzdöttek23. A hatalom fokozatos megszerzését terrorral, szükségrendeletekkel, legális intézkedésekkel és a sajtószabadság korlátozásával hajtották végre. 1933 februárjában tartott beszédében Hitler kijelentette, hogy a német hadrafoghatóságának érdekében fel kell számolni a parlamentarizmust

19

A parlament költségvetési bizottsága vizsgálta a kelet- elbai mezőgazdaságnak kifizetett állami pénzek ügyét. Feltűnést keltett, hogy Hindenburg egy barátjának több pénzt juttattak, mint ami megillette volna. Az ügyben felmerült tehát a birodalmi elnök neve, és egy másik ügyben is, abban, hogy fia nevére jegyeztette be egy birtokát, hogy azzal az örökösödési adót megtakarítsa. 20 Hitler kancellárrá választása előtt Franz von Papen volt Németország kancellárja, aki 1932. június 1-jén lépett hivatalba és 1932. november 17-én lemondott. Utána 1932. december 3-án Kurt von Schleichert nevezte ki Hindenburg elnök kancellárrá, de nem sokkal ezután, 1933. január 28-án Schleicher kancellár is lemondott. 21 Németh István: 20. századi egyetemes történet. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. 464.oldal 22 Shirer, William L.: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása. Teleteacher, Budapest 1996.116-117. oldal 23 Németh István: Németország története. Egységtől az egységig. Aula Kiadó Kft., Budapest 2002.: 178-179.oldal. 17

és a demokráciát. 1933. február 6-án feloszlatták a porosz tartományi gyűlést, Göring eltávolította a Poroszországban még hivatalban maradt szociáldemokrata és Centrum- párti kormányés rendőrségi tisztviselőket. Helyükre főként németbarát földbirtokosokat és ipari menedzsereket neveztek ki. A politikai rendőrség független lett a közigazgatástól. Februárban arra kötelezték őket, hogy kerüljenek kapcsolatba a nemzeti szövetségekkel, az SA-val, és az SS-el. A választásokban és a hatalom kiépítésében az SA –terrorja is segítette a náci pártot. A választásokon résztvevőket összeverték, és több politikai ellenfelüket is letartóztatták24. 1933. február 27-éről 28-ára virradó éjjel leégett a Reichstag épülete, amit az NSDAP politikusai ki tudtak használni arra, hogy ezzel a kommunistákat vádolják meg, és jelentősen csökkentsék azok szavazótáborát. A gyújtogatást Goebbels és Göring készítették elő, de nagy szerencséjükre egy piromániás kommunista, Marius van der Lubbe megelőzte őket, és felgyújtotta a Reichstagot. A párt szabad választásokkal nem tudott többséget szerezni. 1933. március 5-én 43,9 %-ot, 1936-ban 44,5 %, majd 1938-ban (már Ausztriával együtt) 48,9 %-ot értek el. A párt létszáma mindössze 850 000 fő volt25. Legtöbben Észak- és Kelet- Németország agrárterületein szavaztak az NSDAP-ra, főként Kelet-Poroszországban, Pomeránia területén, Odera menti Frankfurtban, Kelet Hannover és Schleswig – Holstein területén, de Dél- Németországban is értek el sikereket, ahogyan a bajor területeken is. A választások után a nemzetiszocialista forradalom összekapcsolódott a fentről irányított adminisztratív egységesítéssel és a formális legalizálással. Fontos szerep jutott benne az SA-nak is, ami megrohamozta a városházákat, kiadókat és kormányépületeket. Ennek eredményeképpen, kikapcsolta a korábbi vezető csoportokat, politikai pártokat, és a nyilvánosságot is. A Reichstag égésével a Kommunista Pártot sikerült betiltatnia, majd ezt követték a többi pártok is26. A pártok megszűntetése után a szakszervezetek következtek, 1933. május 2-án az SA megszállta a szakszervezeti székházakat, irodákat, szerkesztőségeket, bankokat és teljes vagyonukat elkobozták. A február 28-án kiadott rendelettel, amely a „A nép és az állam védelmére” címet viselte, a weimari alkotmány alapjogait helyezték hatályon kívülre, a kivételes állapot állandósult Németországban. 1933. március 5-9-e közt egyesítették a tartományokat. Leváltották a tartományi kormányokat és helyükbe nácibarát megbízottakat neveztek ki, rendszerint az NSDAP területi egységének (gau) vezetőjét. A március 24-én kiadott felhatalmazási törvény értelmében a kormány 24

Németh István: Németország története. Egységtől az egységig. Aula Kiadó Kft., Budapest 2002. 194-197.oldal Shirer, William L.: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása. Teleteacher, Budapest 1996.118.oldal 26 1933. július 14-én betiltotta a politikai pártokat, és a „pártok újjáalakulása elleni törvénnyel” a Nemzetiszocialista Német Munkáspártot Németország egyetlen politikai pártjának nyilvánította. 25

18

birodalmi törvényeket is kiadhatott. A Reichswehrt leszámítva minden hatalmi eszköz Hitler kezében volt. A hatáskörök elhatárolása helyett a személyes viszonyok domináltak. Az SA terrorját felváltotta az SS (Schutzstaffel) által megtestesített szervezett erőszak. 1933. március. 20-án megnyílt az első tábor, Dachauban, ahová ekkor főként még politikai foglyokat zártak. Potsdamban, a helyőrségi templomban ceremóniát rendeztek március 21-én, és szimbolikusan kijelentették, hogy a régi és az új Németország kibékült egymással. A Harmadik Birodalmat Bismarck „Második Birodalma” folytatásának tartották27. A tartományi kormányok, társadalmi egyesületek, pártok, szakszervezetek felszámolása után a németországi belpolitikában ideiglenes nyugalom állt be. Előtérbe került egy másik probléma, a Reichswehr és az SA ellentéte. Röhm az SA vezetője, szerette volna, ha az SA egyenrangú lenne a Reichswehrrel, és maga Röhm akart hadügyminiszter lenni. Az SA egy második forradalmat akart. A Reichswehr követelte az SA hatalmának felszámolását, és Hitler sem akarta újabb forradalmat, helyette „vakfegyelmet” és hűséget követelt a Führer iránt. Hitler arra akarta rávenni Röhmöt, hogy az SA legyen segédszolgálatos és nevelési feladatokkal megbízott egység. Röhm ezt nem fogadta el, ő az SA tisztek közül pár ezret a Reichswehrbe akart sorolni, ebbe főként a vezérkar nem egyezett bele. Göring, Himmler, Goebbels is ellenezték, nekik érdekük volt, hogy Röhmöt eltűntessék, Himmlernek ugyanis, az SS vezetőjeként (ami az SA egyik osztaga volt) Röhm a felettese volt. A helyzettel a birodalmi elnök, Hindenburg elégedetlen volt, és Papen alkancellárt bízta meg a helyzet megoldásával. Ő az utolsók egyike volt, aki fel mert szólalni a párt ellen. Papen bátorsága Hindenburg támogatásából adódott, Hitler hatalma ellenére nem szállhatott szembe az elnökkel. A Führer személyesen találkozott ez ügyben a már súlyos beteg Hindenburggal. A találkozó után nem sokkal, 1934. június 25-én Röhmöt kizárták a tiszti szövetségből, és még e napon elkezdték a SA elleni akció tervét kidolgozni. Az SA ellen elkövetett merénylet 1934. június 29-én indult Münchenben, Berlinben és más városokban mindez június 30-án történt, Hitler, Himmler, Göring vezetésével. A gyilkosságokban főként az SS vett rész, de közreműködött a Reichswehr is. A mészárlásra (a hosszú kések éjszakája) Hitlernek nem volt elfogadható magyarázata, előállt a homoszexualitás vádjával, ami az SA-ban valóban elterjedt volt, de ez nem megfelelő indok a történtek magyarázatára. Nem mindenki értékelte negatívkén az SA-val történő leszámolást, Hindenburg elnök,

27

Németh István: Németország története. Egységtől az egységig. Aula Kiadó Kft., Budapest 2002.: 197-203. oldal 19

Blomberg hadügyminiszter, és a Reichswehr is elégedett volt. Az igazi győztese az eseményeknek Himmler, aki a rohamosan növekvő SS vezetőjeként nagy jövő elé nézett2829.

28

Ormos Mária: Hitler, Pannonica kiadó, Budapest 1999.84-88. oldal Shirer, William L.: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása. Teleteacher, Budapest 1996.131-136.oldal

29

20

6. A nemzetiszocialista diktatúra kiépülésének tankönyvi tartalma A tankönyvi szöveg első bekezdése a náci pártállam kiépülését és a demokrácia felszámolását mutatja be. A tankönyvi szöveg röviden, tömören fogalmazza meg a történelmi esemény sorozatokat, ráadásul egymás után több fontos fogalmat is közöl és kiemel. A tankönyv szövegének tartalma ok-okozati összefüggéseket mutat és továbbra is tartja a kronológiai sorrendet. A demokrácia, polgári jogok felszámolását a hatalmi ágak egyesítése jelenti, amely olyan kulcs mozzanat, ami a diktatúra kiépítésének sarokkővének tekinthető, tehát pozitív, hogy ezt a tankönyv szöveges is kiemeli, sőt hozzá kapcsolódó forrásanyaggal alátámasztja azt. A következő kulcsfogalom a pártállam kifejezés, ami egy új foglom, tehát a tankönyv szövege magyarázó, értelmező információt is ad hozzá.

A tankönyvi szöveg következő bekezdése azt mutatja be, hogy a diktatúra kialakítása és a hatalom megszerzése után, hogyan konzerválja Hitler annak megtartását. Olyan fontos tényeket közöl, mint az első koncentrációs táborok kialakításának okait, például azt, hogy a politikai ellenfelek kiiktatásának célját is szolgálták. A diktatúra egyik fő ismérve, hogy a hatalom egy kézben összpontosul, és bár egy hatalmas tömegpártról beszélhetünk az NSDAP esetében, a párton belül, a párt vezetőjének megkérdőjelezhetetlen hatalma volt. Azért, hogy ez így is maradjon a párton belüli feltételezett riválisokat el kellett távolítania a Führernek. Ennek talán leghíresebb példáját mutatja be a tankönyv, a hosszú kések éjszakájának leírásával, amikor Ernst Röhm az SA vezetője hatalmi okok miatt került ki a párt tagjai közül. Ő és további SA 21

tagok fizettek életükkel, Hitler esetleges ellenfeleiként. Azonban ezen történet megismerése mellett, elsődleges cél kell, hogy maradjon a diktatúra főbb jellemzőinek, kiépítésének a megtanítása, és egyben bemutatása.

6.1 Kérdések, feladatok és illusztrációk A tananyagrészhez a tankönyvkészítők egy forrást csatoltak, méghozzá az 1933-as felhatalmazási törvény szövegéből közöltek részleteket. Azt gondolom, hogy a forrás közlése mindig is nagyon fontos, ebben az esetben a forrás célja nem csupán az, hogy alátámasztja a tankönyvi szöveget, hanem sokkal inkább az önálló gondolkodásra való ösztönzés, ha csupán a forrás szövegét olvasnánk el, akkor is lehet következtetéseket és összefüggéseket találni és megérteni a diktatúra törvényi eszközökkel való kiépítését. „A tanulás eredményessége tovább növelhető azzal, ha a diákok önállósága és felelőssége folyamatosan nő a saját tanulásukban. Ehhez egyrészt beavatott partnerré kell tenni őket, pontosan megfogalmazva a feladatokat, amelyek előttük állnak, másrészt fejleszteni kell azokat a metakognitív képességeiket, amelyek által maguk is monitorozni és értékelni tudják a tanulásuk eredményességét.”30 A közölt forráshasználata alkalmas a fent elmondottakra, főként úgy, ha hozzá kapcsolódó feladatokat, kérdéseket is bevonjuk a tanulásba.

30

Kojanitz László: A kísérleti tankönyvek fejlesztésének koncepcionális háttere, Új Pedagógiai Szemle, 2014/5-6. 53.oldal

22

A forráshoz kapcsolódó kérdések betöltik a motivációs feladataikat, gondolat ébresztők, és a kérdések sorrendje egyfajta logikai sorrendet alkot. Ha sorrendet tartjuk és úgy oldjuk meg a kérdéseket, feladatokat, akkor egy gondolati kört kapunk, amelynek középpontjában a diktatúra kiépülése áll.

6.2. Motiváció A tankönyv megjelenése előtti megfogalmazott irányelvek közül fontos volt: „A fejlesztések új generációját az olyan tankönyvek jelenthetik, amelyek már a megtervezésük pillanatában figyelembe veszik az IKT adta új lehetőségeket. Át kell gondolni, hogy a nyomtatott tankönyvek tartalma, a digitális tananyagmodulok és az IKT-szolgáltatások miként kapcsolhatók hatékonyan össze a tanítás és tanulás teljes folyamatában.”31 Azonban ennél a leckénél ez a fajta elképzelés nem jelenik meg, hiszen pont a diktatúra kiépülésénél szintén van egy olyan digitális segédanyag (multimédia), ami kiválóan mutatja be a totalitárius rendszerek működési elvét, valamint a diktatúra elemeit, eszközeit és természetét. Ráadásul nem egy „unalmas” politika-történeti előadásról van szó, hanem egy német filmdráma: A hullám című filmről.32 Egy átlagos német középiskola hétköznapjain keresztül a tanulók könnyen tudnak azonosulni, az ő történetükben egy totalitárius rendszer projekthétben való bemutatásáról szól, mindeközben tökéletes képet kapunk a 82 évvel ezelőtt kialakított náci diktatúra miliőjéről ( ábra 2.). Ha komolyan gondoljuk azt , hogy tanulókat közelebb kell hozni a múlthoz és saját hétköznapjukhoz ez egy kiváló eszköz lehetne Azonban a tankönyv készítői ebben a leckében nem jelenítették meg a tankönyvben ennek a lehetőségét, amit én, ha nem is hibának tartok, de egy elszalasztott lehetőségnek mindenképpen.

31

Kojanitz László: A kísérleti tankönyvek fejlesztésének koncepcionális háttere, Új Pedagógiai Szemle, 2014/5-6., 47. oldal 32 A filmet rendezte: Dennis Gansel, megjelent 2008-ban, elérhetősége: https://www.youtube.com/watch?v=HTNGFe5s3TM

23

7. Fajelmélet és antiszemitizmus A náci ideológiára leginkább a 19. század második felének gondolkodói hatottak, mint Joseph Gobineau, Ernst Renan, és Houston Stuart Chamberlain. Gobineau volt a legkevésbé antiszemita, az ő elve az volt, hogy a történelem során a civilizációk bukását fekete, fehér és sárga fajok keveredése okozta. Tőle már szélsőségesebb nézeteket hangsúlyozott Renan, aki úgy vélte, hogy a magasabb rendű árja fajok folytonos harcban állnak a zsidókkal, azaz a pozitív tulajdonságokkal nem rendelkezőkkel. Chamberlain a 19. század alapjai című művében írja azt, hogy a római és görög nép utódja a germán, és ennek az új kiválasztott népnek a feladata, hogy megóvja az emberiséget az erkölcstelen, anyagias zsidóktól. Hitler élettér elméletére leginkább a Charles Darvin evolúció- elméletnek eltorzítója, a szociáldarwinizmus hatott, mely szerint, mint ahogyan a természetben úgy az emberek közt is érvényes az, hogy a gyengébb veszít az erősebb ellen, és jogosan elhódítja a gyengébbnek bizonyuló faj életterét.33 Hitler hatalomra jutásakor Németországban mintegy 564 ezer zsidó élt, a lakosság mindössze 1 %-át tették ki. Az 1930-as évek elején a zsidók eltávolítása érdekében főként a kitelepítésük jött szóba. 1933. februárjában- márciusában SA katonák a párt politikai ellenfeleit elhurcolták, spontán alakított börtönökbe (laktanya, iskolai tornaterem). A külföldi sajtó megírta a nácik tetteit. A nemzetközi rossz hírverést a zsidók művének tulajdonították, ezért Németországban április 1-jén zsidóellenes bojkott indult. A zsidó üzletekre sárga csillagot festettek, mellyel az volt a céljuk, hogy itt németek ne vásároljanak, de ez sikertelen volt, sokan kiálltak a zsidók mellett, és továbbra is az általuk működtetett boltokban vásároltak. A bojkottot két nap után leállították. Április 7-én jelent meg az első zsidóellenes rendelet, mellyel azokat a zsidókat, akik a hivatalokban dolgoztak elbocsájtották vagy nyugdíjazták. 1933. április 22- 25. közt egy újabb rendelettel kizárták a zsidókat az állami iskolákból, továbbá korlátozták a zsidó orvosok, tanítók, egyetemisták jogait. A Német egyetemek és főiskolák túlzsúfoltsága ellen című rendeletükkel maximalizálták a zsidók számarányát az egyetemeken, mindössze 1,5 % -ban, majd fokozatosan tiltották el őket az értelmiségi pályákról. 1935 szeptemberéig nem fogadtak el újabb zsidóellenes rendeletet. Ekkor Nürnbergben „fajvédelmi” törvényeket fogadtak el. „A német vér és becsület védelméről” szóló törvény megtiltotta zsidó és nem zsidó házasságát, a szexuális kapcsolatot is tiltotta. Ez a cigányokra és négerekre is vonatkozott. Zsidó nem tűzhetett ki német zászlót, megfosztották őket állampolgári

33

http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/ 24

jogaiktól, és szavazati joguktól is. Azt minősítették zsidónak34, akinek legalább három nagyszülője zsidó vallású, ők a teljes vagy háromnegyedes zsidók. Félzsidónak nevezték azt, akinek két nagyszülője volt zsidó, valamint zsidónak számított az is, aki a törvény születésekor (szeptember 15.), vagy utána zsidó vallásúak voltak, vagy ilyen vallásúval kötöttek házasságot. 1938-ra válik teljessé a német zsidók jogfosztottsága. A zsidó diplomások nem gyakorolhatták foglalkozásukat, zsidó orvos csak zsidót gyógyíthatott, zsidó szerzők munkáihoz nem lehetett hozzáférni, nem mehettek strandra. Az üldözések hatására megindult a zsidók tömeges kivándorlása Németországból. A zsidók számaránya így csökkent, de Ausztria 1938. márciusi megszállásával további 187 ezerrel nőtt a zsidók szám a Birodalom területén. Ezt követően Ausztriában is megindultak a zsidó ellenes intézkedések. Adolf Eichmann Bécsbe érkezett, ahol azonnal megkezdte terveit megvalósítani, a zsidókérdés megoldására. Felállította a Zsidó Kivándorlás Központi Hivatalát, ahol a kivándorláshoz szükséges papírokat beszerezhették, cserébe persze minden vagyonukat oda kellett adniuk.35 1938 októberében a lengyel kormány megvonta az útlevelet azoktól a zsidó állampolgároktól, akik öt évnél hosszabb ideig éltek külföldön, és hontalannak nyilvánította őket. A hontalannak nyilvánítottakat a német kormány azonnal kiutasította az államból, így a németlengyel határra került mintegy 15- 17 ezer fő. Párizsban 1938. november 7-én egy érintett család tagja, Herschl Grynszpan rálőtt egy német diplomatára, Ernst vom Rathra, aki november 9-ére belehalt sérüléseibe. Ezt 1938. november 9-10-én végrehajtott pogrom (kristályéjszaka/üvegcserép éjszakája) követte Németországban, mialatt zsinagógákat, zsidó tulajdonú boltokat gyújtottak fel és fosztottak ki az SS katonák, valamint 35 ezer zsidót hurcoltak koncentrációs táborba. A Párizsban történt eseménnyel indokolták, de valójában ez is a nácik antiszemitizmusának eredménye. Ekkor Roosevelt elnök, tiltakozásul visszahívja az Egyesült Államok berlini követét. Az amerikai elnök 1938. július 6- 15 közt összehívott Evianban egy menekültügyi konferenciát a zsidók megsegítésére. A konferencia sikertelenül zárult, Anglia nem nyitotta meg a zsidók előtt Palesztinát, az Egyesült Államok pedig nem emelte bevándorlási kvótáját. Minden nehézség ellenére 1933 és 1942 közt közel 500 ezer zsidó ki tudott vándorolni Németországból. 1938. november 12-én Hermann Göring, birodalmi miniszter a Kristályéjszakán megrongált zsidó üzletek kirakatai miatt nehéz helyzetbe került német és osztrák biztosító társaságok terheinek könnyítésére, 1 milliárd birodalmi márka összegű büntetést rótt a németországi zsidó közösségekre. 1939. január 1-ei hatállyal kizárták a zsidókat a német gazdasági életből. 34 35

Az 1935. november 14.-én írt Birodalmi Állampolgársági Törvény első kiegészítés alapján. Karsai László: Holokauszt , Pannonica Kiadó Budapest, 2001. 47-51. oldal 25

A náci Németországban nemcsak a zsidóknak kellett félniük, hiszen a rendszer nem kímélte a testi fogyatékossággal rendelkezőket, elmebetegeket, homoszexuálisokat, cigányokat, négereket sem. Az „idegen fajhoz tartozókat” és a „fajilag kevésbé értékes embereket”, vagyis a különféle betegségben szenvedő embereket sem tartották alkalmasnak az életre, szaporodásukat megakadályozva, sterilizálták őket. 1934-ben bevezették a kényszer sterilizációt. Ez a gyakorlat nemcsak Németországban, hanem több más országban is bevett szokás volt. Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Anglia, és az USA is engedélyezett ilyen, és ehhez hasonló programokat. A náci orvosok mintegy 400 ezer testi vagy szellemi fogyatékossággal rendelkező embert sterilizáltak, melybe sokan bele is haltak. 1937-től szélesedik azon emberek listája, akik a társadalomra nézve veszélyesnek minősülnek a nácik szemében. A munkakerülő, koldus, vándorcigány, homoszexuális, prostituált nem kívánatos eleme volt a társadalomnak, és koncentrációs táborba szállították őket. A fogyatékkal rendelkezőket a társadalom terhének tartották, akikre sok pénzt kell költeni. Egy nácibarát német újságban megjelent 1937-ben egy olvasói levél, egy 5 gyermekes családanyától, akinek ötödik gyermeke elmebetegként született. Mivel nehezen tudta csak fizetni a gyermek ellátását, ezért azt javasolta, hogy az ilyen gyermekeket a szülők hozzájárulásával öljék meg. A rá következő évben Hitlertől kért engedélyt egy lipcsei klinikán ápolt vak, és elmebeteg kisfiú apja arra, hogy gyermekét az orvosok megölhessék. Hitler megbízott egy orvost az ügy kivizsgálásával, Brandt doktort és az NSDAP Kancelláriájának vezetőjét, hogy járjanak el az ügyben. A beteg gyermekeket speciális gyermekkórházakba szállították, és elindították a gyermek eutanázia programot. 100 ezer beteg gyermek közül 5200 vesztette e program keretében el életét. A második világháború kitörése után beindították a felnőtt eutanázia programot is, melynek keretében körülbelül 65- 70 ezer elmebeteg megölését tervezték. Brandt és Bouhler lett megbízva azzal, hogy terjesszék ki az orvosok hatáskörét arra, hogy a gyógyíthatatlan betegeket a programba vegyék, és kegyes halálban részesítsék. A Német Birodalmon belül külön szervezetet állítottak fel az eutanáziaprogram bonyolítására, Elmegyógyintézetek Országos Szövetsége nevet viselte. 1940-ben költöztek át a Tiergarten 4. szám alatti irodába, innen ered a program fedőneve, a T-4-es. A programot Hitler 1941. augusztus 24-én állította le, nem tudni, hogy pontosan miért. A tervezett 65-70 ezer fő helyett viszont, már több mint 90 ezer ember vesztette életét.36

36

Karsai László: Holokauszt , Pannonica Kiadó Budapest, 2001.62- 70.oldal 26

1933. március 20-én nyílt meg az első németországi koncentrációstábor Dachauban. Ez még gyűjtőtábor volt, és ide nem is kimondottan zsidók kerültek, hanem politikai foglyok, kommunisták, persze idővel bővült az ide kerültek „fajtája”. Zsidók nagyarányú letartóztatása 1938. június 15-én kezdődött meg, amikor minden zsidót koncentrációs táborba vittek, akinek volt valamilyen rendőrségi ügye. A kristályéjszaka után szintén több zsidó került táborba. 1939 szeptemberében már hat nagy tábor volt Németországban: Dachau, Sachsenhausen- Oranienburg, Mauthausen, Flossenburg, Buchenwald, és Ravensbrückben egy női tábor. A második világháború kitöréséig mintegy 165- 170 ezer ember került valamelyik koncentrációs táborba. A nácik kategóriákba sorolták táboraikat, így volt hadifogoly-, munkatábor, kényszermunkatábor, gyűjtőtábor, kitelepítő- tábor, büntetőtábor és haláltábor. A haláltáborba kerülteket válogatás nélkül megölték, összesen négy ilyen tábor létezett: Sobibór, Treblinka, Belzec, és Chelmno. A koncentrációs táborok többsége a háború kitörése után Lengyelország területén voltak, mert itt volt az ellenállás lehetősége a legkisebb, és mert itt élt a legtöbb zsidó.37

37

Karsai László: Holokauszt , Pannonica Kiadó Budapest, 2001.101-107.oldal 27

8. A tankönyv tananyagrészének tartalma – Fajelmélet és antiszemitizmus A tankönyv 154. oldalán kezdődik egy új szövegrészlet, ami a „Fajelmélet és antiszemitizmus” alcímet viseli. Tartalmának szövege megfelel a tanulók életkorának, valamint tartja a szöveg az időrendiséget és ezáltal logikai összekötések megfelelő, például a szövegrészlet a náci ideológia kialakulásának történelmi hátteréről és okairól szól, majd ezt követően magáról az ideológiáról, valamint azok jellemző vonásairól. Azonban vannak olyan pontok a szövegrészletben, amin véleményem szerint változtatni érdemes volna, hogy pontosabb képet kapjunk az adott témáról. A szövegrészlet első bekezdésében a náci ideológia kialakulásának körülményeit, valamint a náci ideológiára hatást gyakorló elemeket mutatja be tankönyvi szöveg. Az első észrevétel ezzel kapcsolatban, hogy a tankönyvi szöveg bár megemlíti a német nép sérelemérzetét, ami kétség kívül közre játszott a náci párt népszerűségéhez, azonban ez nem lehet a náci fajelmélet, mint „gyógyír”. Hiszen az első világháborúban vesztes országokban ez a megalázottsági érzés ugyanúgy megvolt, mégsem alakult ki, mégsem alakították ki náci fajelméleteiket. Itt a tankönyvi szövegnek véleményem szerint a 19.századi nacionalizmus felerősödését, valamint a 4.1.-es részben leírtak közül kellene a tankönyv szerzőjének megfogalmazni azokat az elemeket, hatásokat, amelyek valóban elősegítették a náci ideológia létrejöttét.38 Ami viszont véleményem szerint helyes döntés volt a tankönyvi szerkesztők részéről, hogy a szövegben feketével kihúzták a tartalomra (náci ideológia) jellemző két kulcsszót, a fajelméletet és a felsőbbrendűséget. Nagyon jónak találom azt is, hogy a tankönyv szerzője a szövegben beillesztette és kiemelte, hogy a náci ideológia egyfajta „modern német vallásnak” tekintette a kortárs német társadalom jelentős része, ezt a témával foglalkozó történészek is megerősítik.39Ugyanebben a bekezdésben van egy olyan mondat, amely megfogalmazását tekintve véleményem szerint hibás választás, a szövegrészletet kiemeltem a tankönyv alábbi szövegéből: „Éppen ezért a hagyományos vallásfelezetekkel szemben több kampányt is indítottak.”

38

„Renan, aki úgy vélte, hogy a magasabb rendű árja fajok folytonos harcban állnak a zsidókkal, azaz a pozitív tulajdonságokkal nem rendelkezőkkel. Chamberlain a 19. század alapjai című művében írja azt, hogy a római és görög nép utódja a germán, és ennek az új kiválasztott népnek a feladata, hogy megóvja az emberiséget az erkölcstelen, anyagias zsidóktól. Hitler élettér elméletére leginkább a Charles Darvin evolúció- elméletnek eltorzítója, a szociáldarwinizmus hatott, mely szerint, mint ahogyan a természetben úgy az emberek közt is érvényes az, hogy a gyengébb veszít az erősebb ellen, és jogosan elhódítja a gyengébbnek bizonyuló faj életterét.”-lásd 4.1.bekezdés 39 Saul Friedländer: A náci Németország és a zsidók, Múlt és jövő könyvkiadó Budapest, 2013. 22.oldal 28

Ebben a mondatban a szószerkezet miatt elvész a történeti múlt hiteles átadása, hiszen nem csupán a mai értelemben vett kampány folyt a náci Németországban, hanem konkrét egyház és vallásüldözés, ami éppúgy érintette a zsidó, mint a nem zsidó egyházakat egyaránt. 40

A második bekezdésben a zsidóság 1930-as évek megpróbáltatásainak történetét ismerteti a tankönyv szövege, amiben úgy vélem helyesen van kiemelve feketével, hogy a zsidóság bűnbak szerepébe kerül, hiszen ez az antiszemitizmus lényege, valamilyen kisebbség bűnbakká nyilvánítása. Valamint a szöveg tartalmában szerepel egy olyan adat, ami kulcsfontosságúnak gondolok megjeleníteni és a tankönyv szerkesztője is feltűntette, méghozzá a zsidóság németországi létszámaránya (félmillió fő, a teljes lakosság 0,8 %-a). Ezt azért fontos megjeleníteni, mert ezáltal jobban lehet érzékeltetni, hogy a zsidóság, mint kisebbség (legyen az vallási, vagy etnikai) semmiféle veszélyt nem jelentett a német nép számára, ráadásul nagy részük, döntő többségük

40

Gárdonyi Máté: 20. századi katolikus egyháztörténet 7.oldal, in http://docplayer.hu/3536430-Gardonyimate-20-szazadi-katolikus-egyhaztortenet.html

29

teljesen integrálódott a német társadalomban. A szöveg tartalma azonban nem fogalmaz egyértelműen, sőt inkább téves történelmi megközelítést ír le, amikor a 154. oldalon a következőt közli: „…zsidóság idegen Németországban, ezért meg kell őket fosztani állampolgárságuktól, sőt….” Ezt azért gondolom szerencsétlen megfogalmazásnak, mert a nácik, Hitler és az NSDAP-t támogató német állampolgárok alapvetően nem csak emiatt kívánták a németországi zsidók jogfosztását, elüldözését, hanem elsősorban azért, mert bűnbakok. Miért? Az első világháború elvesztéséért, a nagy gazdasági válság kirobbanásáért stb. Tehát a zsidókat elsősorban nem azért kezdték üldözni, mert idegenek voltak (hiszen lengyel, francia, dán kisebbség is élt az országban mégsem történt meg a ’30-as években jogfosztásuk), hanem az antiszemita propagandában is megjelenített bűnbaki státuszuk miatt.41 A szöveg tartalma a zsidóság jogfosztásának állomásait olvashatjuk, amit a vagyon elkobzástól kezd el taglalni, majd helyesen az antiszemitizmus állami szintre emelésének számító 1935-ös nürnbergi törvényeket emeli ki a szöveg, majd a konkrét állampolgárság megfosztásával és a zsidókkal való házasság megtiltásával foglalkozik:

A szöveg tartalma rövid, tömör és a lényeges elemeket felsorolja, amit kifejezetten hasznosnak tartok, hogy a zsidóellenesség fokozatait időrendben sorolja fel. Azonban úgy vélem sokkal inkább egy felsorolás jobban kiválthatta volna az érdeklődést az olvasóban, mert így a felsorolás és a mondatban való leírása miatt a fokozatosság nem érvényesül, az emberiség ellen elkövetett bűnök társadalmi szintre emelésének sorrendisége nem látható eléggé. Például, ha pontokban szedték volna a felsorolást, látványosabb, érthetőbb:

41

-

megfosztják vagyonuktól, munkahelyiktől

-

1935.nürnbergi törvények (faji alapú megkülönböztetések)

-

elveszik a zsidók német állampolgárságát

-

nem vállalhatnak közhivatalt

-

tilós a zsidók és nem zsidók közötti házasság, szexuális kapcsolat

Adolf Hitler: Mein Kampf, Gede Testvérek BT. Budapest 2007. 301.oldal 30

8.1.Tanulásmódszertani szempontok - – Fajelmélet és antiszemitizmus A tankönyvrészlet sokféle didaktikai megoldások jellemzőek, amelyek segítik a tanulást és a tananyag elsajátítását. Ilyenek például a források használata, kérdések, valamint kép használata is. A tananyagrész tartalmát már a fentiekben elemeztem, azonban összességében elmondható, hogy az új ismeretek bekezdésekkel elválasztott, ami részben a gondolatmenet elválasztásást is szolgálja, ami megkönnyíti a tanulhatóságát. A tankönyvrészlet alkalmas arra, hogy a tanuló önálló tanulási képességét fejlessze, mivel a szövegrészek rövidek, a tanulók életkorának megfelelően, érthetően fogalmaz. Az önálló tanulást a kérdések és a források megjelenítése is segíti, valamint a szövegben szereplő kulcsfogalmak, évszámok kiemelése. Azonban hiányosságnak érzem ennél a szövegrészénél is azt, hogy a tankönyv szerzője nem hívja fel a tanulók figyelmét egyéb ismeretszerzési lehetőségre sem. Pedig a témában, ha csupán a zsidóság németországi szenvedéseit vesszük, számos könyv, film, forrás áll rendelkezésünkre, ami kiváló lehetőség, hogy motiváljuk a diákokat a téma elsajátítására.42

8.2.Kérdések és feladatok, illusztrációk A tananyagrészhez kapcsolódó kérdések és feladatok két csoportba bonthatók, az egyik részük a tananyaghoz kapcsolódó forrás elemzésére szolgál, a másik részük pedig az antiszemitizmusról szól. Az antiszemitizmusról szóló kérdések nehézségi foka az életkoruknak megfelelő;

A zsidóellenesség előzményeire vonatkozó kérdés nagyon fontos területre utal, hiszen, mint arra korábban is utaltam kulcskérdés ennek ismerete, ismertetése, hiszen anélkül nem tudjuk láttatni a diákokkal azt a fontos tényt, hogy miért is támogathatta a német társadalom a nyíltan zsidóellenes politikát. Ennek a kérdésnek a segítségével ismételni is tudunk (például a gazdasági világválság témakörét, az első világháborút lezáró békeszerződéseket), sőt a diákokhoz közelebb tudjuk hozni a témát, ha napjainkból vonunk párhuzamot, a zsidóellenesség helyett más kisebbség (legyen az etnikai, vagy vallási) elleni közhangulattal. A kérdés rövid, nyitott és

42

Például a tankönyv szerzői megemlíthették volna Saul Friedlander:A náci Németország és a zsidók 1933-1945 című könyvét, ami kiválóan összefoglalja és olvasmányosan közli a gazdagon dokumentált könyvben a németországi zsidók szenvedéseit. 31

alkalmasnak tartom, hogy az ide kapcsolódó tankönyvi szöveget és tananyagot rendszerezzük és összefoglaljunk a tanulókkal. A kérdések másik része a tananyaghoz köthető forrásra kérdez rá. A forrás szövege az 1935ben elfogadott nürnbergi törvények egy részlete, amit nagyon jó választásnak tartok, egyrészt maga forrás szövege jól érthető, világos és összefoglalja az antiszemita törvények lényegét. Valamint jóalkalom a forráskritika gyakorlására is, hiszen ebben az esetben nem egy a törvény eredeti szövege alapján kell elemezniük és egyfajta értékítéletet hozniuk a náci Németország működéséről. A forráshoz kapcsolódó kérdésekre a szöveg alapján lehet válaszolni, tehát nehéznek egyáltalán nem nevezhető, de a lényeg összegzésére, valamint a folyamatokra való rávilágításra alkalmas, például az első kérdés: „ Hogyan váltak másodrangú állampolgárokká a német zsidók?”

Maga a nürnbergi törvények szövegének közlését azért is tartom jó választásnak a tankönyv készítőtől, mert segít az előítéletek, sztereotípiák tematizálásában, historizálásában, azaz a tanulók hozzásegítése ahhoz, hogy megismerjék az előítéletek keletkezésének történeti okait, gyökereit, a sztereotípiák kezelésének technikáit.43 A tankönyv 154. oldalán van még egy forráselemzéshez kapcsolódó feladat, ami egy újdonságnak számít a történelemtankönyvek történetében, hiszen a náci Németország témakörében ritkaságnak számít a Mein Kampf-ból vett 43

Dárdai Ágnes: A tankönyvkutatás alapjai, Dialóg Campus kiadó Budapest, 2002. 64. oldal 32

szövegrészlet elemzési feladata. Ezt pozitívnak tartom, hiszen olyan forrás, amit megfelelő kritikával elemezve sokkal jobban lehet kritizálni a náci rendszert, ideológiát. Ha a diákok készen kapják a már kielemzett és kritizált gondolatokat, akkor nem sajátjukként kezelik a Hitler által leírtak kritikáját, ez azzal a veszéllyel jár, hogy ezáltal magát a rendszert sem a megfelelő kritikával illetik. Manapság már a Mein Kampf betiltásának feloldását is kezdeményezték Németországban pontosan pedagógiai célból, azért, hogy a diákok maguk végezzék el forráskritikájukat, saját maguk ítéljék meg, ítéljék el a náci ideológiát.44 Azzal, ha eltiltják, vagy nem közlik ezt a fontos forrást, a tiltott gyümölcs effektust érjük el, ezáltal nem kritikával, sokkal inkább a lázadás élményével olvassák el.

Ehhez a forráshoz számos feladat kiadható, ami a szöveg elemzését célozza meg, ezáltal Hitler politikai taktikája is megismerhető, kiváló alkalom rávilágítani miért volt szükség egy bűnbakra, ezáltal történelmi tanulságokat is levonhatnak a diákok, ha napjainkra is rávetítjük ezeket a Hitler által megfogalmazott gondolatokat. Az illusztrációt tekintve egy képet látunk az oldalon, ami a dachaui koncentrációs tábor bejárását mutatja meg. A kép mérete megfelelő és arányos az oldalon található szöveggel és kapcsolódik a tananyaghoz, azonban a kép melletti szöveget én átfogalmaznám, mert egyrészt nem szól arról, miért és kiket vittek a koncentrációs táborokba (tehát miért hozták létre azokat), másrészt rövidebb szöveget fogalmaztam volna hozzá, az őrök kiképzésérről szóló részt teljesen kihagynám, mert helyette sokkal fontosabb információ lehetne, hogy kiket miért vittek oda.

←

44

Rubicon folyóirat, XXVII .évfolyam 292.szám 5.oldal 33

A kép maga véleményem szerint nem egyértelműen szolgálja didaktikai funkcióját, mivel a képi illusztrációnak olyan jelrendszernek kell lennie, ami teljes mértékben alátámasztja és szemlélteti a szöveget, megértését szolgálja.45 Ebben az esetben képi illusztráció Heinrich Himmler személyét ábrázolja és a szövegben is hangsúlyosabb koncentrációs tábor csak kis részben látszik, annak is olyan része, ami nem adja át a táborok valódi arculatát. Az általam javasolt kép (2. ábra) jobban kifejezi a koncentrációs táborok világát, vizuális hatása nagyobb, illetve alkalmasabb önálló fogalomalkotásra is, hiszen a kép alapján még a gyengébb képességű diákok is el tudják mondani, milyen volt és hogyan nézett ki a koncentrációs tábor.

8.3.Motiváció A tankönyv és a szakdolgozatban szereplő tananyagrész kellően motivál-e , nehéz megállapítani, azonban a hazai tankönyvkutatók megállapították, hogy ha egy tankönyv kellően illusztrált (képek, ábrák, szövegrészek), akkor betöltheti a motiváló funkcióját.46 Ehhez azonban az kell, hogy az illusztrációk mennyisége, minősége, a tanulók életkori sajátosságainak és a 21. század kihívásainak megfeleljen. A motiváló funkció nem csupán az illusztráltságból áll, hanem másik tulajdonsága, hogy érdekességet is tartalmaz, ami ebben a tananyagrészben megvalósul véleményem szerint a két forrás megfelelően felkeltheti a tanulók érdeklődését, ráadásul a nürnbergi törvények közölt forrásrészlete megfelelően bemutatja a korszak problémáit. Tehát összességében elmondható, hogy a tananyagrész motiváló funkcióját betölti, amit én hiányolok, hogy a témát önálló feldolgozására is felhasználható interaktív tananyag elérését nem közöl a tankönyv szerzője, azonban található egy kiváló internetes oldal, ahol korszak dokumentumai, tananyaggal kapcsolatos gyakorló feldatok, képek is megtalálhatók.47

45

Dárdai Ágnes: A tankönyvkutatás alapjai, Dialóg Campus kiadó Budapest, 2002. 96.oldal Kojanitz László: A tankönyvkutatás szerepe és feladatai in http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/atankonyvkutatas-szerepe-es-feladatai 47 http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=2&type=tan&chapter=5 46

34

9.Élet a nemzetiszocialista Németországban A párt (NSDAP) szerveivel behálózza az egész országot s így gondoskodhat a legkisebb falu bírójának a kinevezésétől a nagyváros polgármesteri székének betöltéséig minden politikai, közjogi, közigazgatási, vagy kulturális irányító állás ellátásáról. Pártember került a régi, önálló territóriumok (Bajorország, Szászország, Thüringia stb.) élére is a Gauleiter (kerületi vezető) személyében, aki gondoskodik e terület központi jellegű kormányzatáról. Ugyanez áll az összes intézmények, vállalatok, iskolák, könyvtárak, múzeumok, hitelintézetek, iparvállalatok vezetőállásainak a betöltésénél is. A szakképzettség itt természetesen nélkülözhetetlen, de első alapfeltétel a politikai megbízhatóság, azaz, hogy a „vezér” intézményét, vállalatát, mint legfőbb irányító a „szociális és népi közösség” (értsd: náci párt) szolgálatába tudja állítani. Legyen valaki például bármilyen nagy tudós, kultúr-, vagy gazdaságpolitikus, ha megtagadja ezt a közösséget, a Harmadik Birodalomban feleslegessé vált. 48 Az államapparátus szorosan összekapcsolódott a párttal, ami ellenőrizte az apparátus munkásságát. Megszűnt a hadügyminisztérium, helyébe a Wehrmacht főparancsnoksága lépett (OKW), melynek vezetője Hitler volt. Hatalmának megszilárdításában és fenntartásában egyik legnagyobb segítsége az SS volt, amely az SD- vel (biztonsági szolgálat) egészült ki. Az SS a pártküzdelmek idejéből fennmaradt harci alakulatok, melyek azonban új tagokkal bővülve, az egész országban elterjedtek és új feladatok elé állítva, egyébként polgári hivatás mellett, a nemzetiszocialista eszmék harcos katonái maradtak. Ők alkotják a kormány polgári végrehajtószervét. A tagok szigorú fegyelem és külön pártbíróság alá tartoznak, mint a katonák. Egyaránt figyelték a politikai ellenfeleket és a párt tagjait is ellenőrizték. Megkezdődött a társadalmi és szellemi élet nemzetiszocialista szabályzása. Szigorú cenzúra működött, mely elnyomott minden olyan szellemi irányzatot, ami nem illett a náci ideológiába. A nemzetiszocialista ideológia leginkább az oktatásra és a tömegkommunikációra volt hatással. A pártállami propaganda egészen magas színvonalon működött, filmek, kiadványok, könyvek, rádióműsorok a hét minden napján elérték a német társadalom minden tagját és a nemzetiszocialista ideológiát minden területen reklámozta. A bekövetkezett változás nem egyformán érintette az értelmiségieket, volt olyan, aki tudott vele azonosulni (mint az orvos Josef Mengele), de sokan ellenzői is lettek, és amíg lehetett elhagyták az országot (Thomas Mann, Albert Einstein). A gazdaság válságos időszaka után virágzásnak

48

Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban II. Osiris kiadó Budapest, 2005. 48.oldal 35

indult a német ipar. 1933-ban megindult az autópályák építése, támogatta az autóipart, és elkezdődött a hadiipari termelés is, mely a háborúra való készülődést jelentette. Az 1933-ban meghirdetett munkahely-teremtési program sikeresnek bizonyult. Az ipar támogatása révén sokan munkahelyhez jutottak, de másik lehetősége a munkanélküli, megbecsülésre váróknak az SS-be lépés volt.49 Rendkívül nagy gondot fordít a párt arra, hogy az ifjúságot beszervezze olyan országos nemzeti ifjúsági egyletbe, melynek célja az ifjúságba belenevelni és belefegyelmezni a nemzetiszocialista ideológiát, és a Führerhez való örök hűséget. Első dolguk a náciknak az volt, hogy feloszlatták a nemzetközi cserkész szervezetet és megszervezték a Hitler-Ifjúságot (Hitler-Jugend), mely magában foglalja a Német Leányok Szövetségét (Bund Deutscher Mädchen: B. D. M.) is. Hétről hétre fizikai és elméleti képzésben vettek részt, a fiúkat katonai feladatok ellátására képezték ki, a lányokat, pedig az anyaságra (hiszen kellett a katonai utánpótlás), valamint háborúban ellátandó női feladatokra, mint például sebesültek ellátása.

49

Németh István: 20. századi egyetemes történet. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. 102.oldal 36

10.A tankönyv tananyagrészének tartalma - Élet a nemzetiszocialista Németországban A tankönyv témára vonatkozó része a 155.oldalán kezdődik, tartalmi részét tekintve a címet követően egy kérdés formájában mutatja meg miről is szól a következő tananyagrész, ezáltal motiváló funkciót is betölt:

Ezt követően pedig a nemzetiszocialista diktatúra erőszakszervezetének működését írja le, amelyeknek működése kulcsfontosságú volt a diktatúra működése és tovább élésének szempontjából. Ezért tartom helyesnek a tankönyv szerkesztőitől, hogy ezzel kezdik a téma tárgyalását, hiszen a Harmadik Birodalom az „állampolgárok megfigyelésére és megfélemlítésére” épült. Tartalmát tekintve egy hiányosságot azonban mégis megemlítenék, a tankönyv szövege felsorolja a legismertebb terrorszervezetek SA, SS, azonban csak magyar nyelvű elnevezésüket írja le, úgy gondolom, hogy a rövidítések eredeti német nevüket is, ha zárójelben is, de megemlíteném. Ezzel egyrészt tantárgyi kapcsoltat is megvalósult volna (német nyelv) és a német nyelvet tanulók könnyebben elsajátíthatják. A következő bekezdésben a tankönyvi szövege a náci gazdaságpolitikát tárgyalja. Ez azért helyes szövegstruktúra, mert kiváló alkalmat nyújt a pedagógusnak arra, hogy rávilágítson a náci diktatúra kettős világára, egyrészt ott vannak a hétköznapokban az erőszakszervezetek, megfélemlítés, másrészt pedig ott van egy gazdasági növekedés csökkenő munkanélküliséggel.

37

Tehát a tananyarész alkalmas a problémacentrikus tanulásra és tanításra.50 A gazdasági fellendülésre vonatkozó kulcsmozzanatokat a tankönyv szerzője kiemeli, ezáltal megkönnyíti a diákoknak a tankönyv használatát, segít a lényeges információk bemutatásában. A tananyagrész szövegének következő bekezdésben folytatja a náci Németország hétköznapjainak bemutatását, leírását, amiben a tankönyv szerzője –véleményem szerint helyesen, kiemeli a náci propaganda társadalomformáló irányultságát, a legújabb propaganda eszköz ( a rádió) nemzetiszocialista ideológia terjesztéséhez. A szövegben szereplő fogalomhoz, a propagandához kapcsolódó eszközöket a tankönyv szövege felsorolja, ezáltal megkönnyíti az önálló fogalomalkotás lehetőségét, valamint ez a bekezdés is alkalmas problémafelvetésekre például:

„Jellemző például, hogy a világvevő rádiók helyett olyan rádiókat hoztak forgalomba, amelyek csak a helyi, német adást tudták fogni.” – Ez számos olyan gondolatot képes ébreszteni a tanulókban, ami alkalmassá teszi a tananyagrész közös megbeszélését, hogyan tudja befolyásolni életünket a média akkor és napjainkban. Ezáltal a szöveg alkalmas arra, hogy élet szerűen, a tanulók életében is jelenlévő propaganda eszközök bemutatásra kerüljenek, valamint a média közösségbefolyásoló erejének és veszélyeire is felhívható a figyelem, hozzájárulva a tanulók tudatos állampolgárokká nevelése. A következő és egyben az utolsó bekezdésben a német ifjúság helyzetét mutatja be a Harmadik Birodalomban. A végső következtetést levonja a tankönyv írója, hogy mire is kívánják az ifjúság nevelését használni: katonák felnevelése. A tankönyv szövege ebben a bekezdésben német nyelven közli a német ifjúsági szervezet nevét: Hitlerjugend, valamint tartalmazza a nemek szerinti elkülönítést, hiszen külön lány szervezet is működött. Valamint pozitívumként megjegyezném, hogy a tankönyv szövege nagyon helyesen több alkalommal is kiemeli az állam (a pártállam) kontroll nélküli abszolút hatalmát és irányító szerepét:

50

Fischerné Dárdai Ágnes: A tankönyvek megítélésének minőségi paraméterei in http://old.lib.pte.hu/konyvtarrol/munkatarsaink/dardai/hallgatoknak/pedagogia/a_tankonyvek_minosegi_parameterei.rtf

38

10.1.Tanulásmódszertani szempontok – Élet a nemzetiszocialista Németországban A tananyagrész nem csupán magyarázó, leíró szövegből áll, hanem természetesen itt is rendelkezésre áll számod didaktikai megoldás, ami segíti a tananyag elsajátítását, ilyen például a későbbiekben elemzés alá kerülő források, kérdések, feladatok. A tankönyv az önellenőrzésre is lehetőséget ad, a szövegrészletekhez tartozó feladatokkal, kérdésekkel. Egy olyan pozitív tanulásmódszertani szempont ennél a tananyagrésznél érvényesül, ami az előzőekben nem, méghozzá az internetes feladat, ami a Hitlerjugendel kapcsolatos információk önálló feldolgozására irányul:

Tehát a tankönyv szerzője felhívja a tanulók figyelmét egyéb ismeretszerzési lehetőségre is, azonban én úgy gondolom meg kellett volna adni valamilyen hivatkozást, hogy hol érdemes utánajárni, hiszen azért az internetes forráskritika egy önálló feladatnál kiemelten fontos, tekintve az interneten fellelhető számos téves információkat. A tananyagrész önálló tanulás képességének fejlesztésére alkalmas, hiszen maga a szövegrészek struktúrája jó, logikus, gondolatmenete érthető és világos. Tehát itt a tanulóközpontú tananyagszervezés nyomai láthatóak, ha tanár szükségesnek érzi, elszakadhat az egyes sémáktól, blokkoktól. A tankönyv például ezt azzal is segítheti, ha az egyes fejezetek önállóan is értelmes blokkot alkotnak, és így a tanár a tankönyvben talált sorrendtől eltérő tanulási utakat is össze tud állítani anélkül, hogy a koherenciára vonatkozó követelmény sérülne.51 A lényeget és a fő mondanivalót kiemeli a szerző, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok, források ezt támogatják.

10.2.Kérdések, feladatok és illusztrációk Illusztrációk tekintetében a tankönyv készítői nagyon jól választottak, amikor a 155. oldalhoz kapcsolódó szöveghez a képet beillesztették. A náci Németország fellendüléséről szóló szövegrészlet alatt található kép, ami alkalmas arra, hogy bemutassa náci gazdaságpoli-

51

Kojanitz László: A kísérleti tankönyvek fejlesztésének koncepcionális háttere, Új Pedagógiai Szemle, 2014/56.65. oldal 39

tika első eredményeit, tehát nem csupán dekoratív szerepe van, hanem ténylegesen segíti a tanulást, a vizuális képességei általában jobbak a diákoknak, ezért ha a képet elemezzük, értelmezzük máris a náci gazdasági irányzatokra (útépítés, infrastruktúra) asszociálhatunk.

A következő oldalon további két képi illusztrációt láthatunk, ami a szöveghez viszonyított nagysága, mérete nagyobb az eddig látottaknál. Ez véleményem szerint indokolt is, egyrészt a képi hatás nem lenne olyan nagymértékű, mintha miniatűr méretben tették volna közzé, hiszen ennek a két képnek pontosan az a szerepe, hogy bemutassák a propaganda lényegét, eredményét:

A baloldali képen látható maga Hitler, ez egy választási propagandaplakát, nagyon jó választásnak tartom, hiszen ezt az illusztrációt hosszasan lehet elemezni a diákoknak, abszolút arra,

40

hogy csoportosan megbeszéljük mit és hogyan ábrázol a kép. Az illusztrációhoz tartozó szövegével összhangban van, megerősítik azt, amit a kép is sugall, valamint a személyi kultusz, mint új fogalom ábrázolására, bemutatására is alkalmas. A másik oldalon lévő képi illusztráción pedig a Hitlerjugendet láthatjuk felvonulás közben. A képhez kacsolódó internetes feladatokban rejlő lehetőségekről már korábban kifejtettem gondolataimat, azonban a képhez kapcsolódó kérdések nagyon fontos területre utalnak: -

Miért volt fontos a náciknak, hogy a gyerekek szabadidejükben ellenőrzött csoportokban legyenek?

A kérdés megfogalmazása olyan gondolatmenetet indít el, ami kifejtése, magát a tananyagrész kifejtését is eredményezi, mert nagyon összetett problémára kérdez. Itt szintén lehet másodlagos pedagógiai szempont a diktatúra anatómiájának elemzése, ami a fiatalok feletti kontrollt jelenti. A következő, szintén a képhez kapcsolódó kérdés ugyancsak rövid, de annál több lehetőséget jelent a tanulók önálló gondolat közlésére: -

Miért viselt mindenki egyenruhát?

Nagyon egyszerű, rövid kérdés, mégis olyan problémákat nyit meg, aminek átbeszélése a totalitárius rendszerek, de főként a nemzetiszociálizmus igazi arcát megmutatja, az egyenruha eltünteti a szociális és társadalmi különbségeket, valamint a militarizmust neveli az ifjúságba. Itt ugyanakkor megvan a pedagógus felelőssége, ha már tankönyv nem tette meg, hogy a békés és egészséges társadalmi normákra való nevelést és a militarizmus elutasítását tudatosítsuk52, akár a képhez tartozó kérdés által. A tananyagrészlethez tartozik még egy illusztráció, forrás szemelvény:

A forrás szövege rövid és érthető, ezért a forrás kiválasztása azért is volt jó döntés, mert nem csupán a propagandáról mondta el Hitler a véleményét, hanem sokkal inkább magáról a népről alkotott felfogása árul el mindent róla. De a forráshoz kapcsolódó kérdések a propagandára

52

Dárdai Ágnes: A tankönyvkutatás alapjai, Dialóg Campus kiadó Budapest, 2002.65.oldal 41

kérdeznek rá, rövid, érthető kérdések, amelyek segítik a diákoknak megérteni a tankönyvi részt, amely a propagandáról szól, tehát a forrás alátámasztja a tankönyvi magyarázatot.

10.3.Motiváció A tankönyv igyekszik kihasználni a téma adta motivációs lehetőségeket, sőt új elemként internetes feladatot is megadott lehetőségként, mint az otthoni-önálló tanulás lehetőségét. Azonban a témához kapcsolódó konkrét elérhetőségeket, egyéb ismeretszerzési lehetőséget ismét nem. Pedig véleményem szerint kiváló motivációs funkciót tölthetne be a Napola című film53, ami a náci Németországban működő Hitlerjugend mindennapjait mutatja be, ami a mai fiatalokhoz közel hozza nem csupán a témát, a tananyagot, hanem a korszak náci ideológiájától átitatott hangulatát is. A film az interneten elérhető54, ezért én ennek az ismeretszerzési lehetőségnek elmulasztását hibának látom.

10.4. Tananyag strukturáltsága Mindenképpen ki kell térni, ha tankönyv, vagy tankönyvi részlet tartalmi és formai elemzését végezzük55 Amit azért is tartok fontosnak, hiszen ha a tankönyvben jól elkülöníthető, vagy éppen logikailag jól összefüggő szövegrészek és tartalmi egységek szerkezetileg megfelelő módon vannak jelen, akkor azok segítik a tanuló tanulását, legyen az otthoni, önálló munka, vagy ismétlés. Ebben a leckében a tananyagrészek az alábbi alcímekkel vannak tagolva: -

Hitler hatalomra jutása

-

A nemzetiszocialista diktatúra kiépülése

-

Fajelmélet és antiszemitizmus

-

Élet a nemzetiszocialista Németországban

A tankönyvi lecke egyik sajátosságának tartom, hogy egy nagy egészben tárgyalja a nácizmus hatalomra jutását és náci diktatúra működését, ami a tankönyvben a 152.oldaltól a 156.oldalig

53

Rendezte: Dennis Gansel, készült 2006-ban. https://www.youtube.com/watch?v=ZHFN8GMW3LY 55 Fischerné Dárdai Ágnes: A tankönyvek megítélésének minőségi paraméterei in http://old.lib.pte.hu/konyvtarrol/munkatarsaink/dardai/hallgatoknak/pedagogia/a_tankonyvek_minosegi_parameterei.rtf 54

42

tart. Úgy gondolom, hogy a tananyagrészek jól egymásra épülnek, például jól el tudjuk választani Hitler hatalomra jutását a diktatúra kiépülésétől, ami azért is fontos, mert ez összhangban van a témával foglalkozó történészek történeti-kronológiai felosztásával.56

56

Többek között Schierer , Ormos Mária felosztása. 43

11.A tankönyvelemzés tapasztalatai/Összegzés A tankönyv elemzése olyan kihívás elé állított, ami számomra ismeretlen volt. Úgy kellett elvégeznem a tankönyv elemzését, hogy azzal a későbbiek folyamán hasznosítható gyakorlati tapasztalat, ha úgy tetszik tanulság legyen. Az elemzés során sikerült a hazai és nemzetközi tankönyvkutatási standardok, a szakmai hazai kiválóságaninak és azok munkásságának megismerése. A megfelelő szakirodalom feldolgozása után úgy kezdtem meg a történelemtankönyv tananyagrészének vizsgálatát, hogy tisztában voltam azzal, hogy vállalkozásom egy csepp lesz a tengerben, hiszen úgy gondolom számos pedagógus kolléga elemezte ezt a tankönyvet. Azonban engem nem a „minden áron találok hibát” felfogás motivált, hanem sokkal inkább a tankönyvben való elmélyülés. Mindig is érdekelt, már középiskolás koromban, hogy miért pont azok a képek és miért pont azok a kérdések találhatóak meg a tankönyvemben. Ez a kutatás, pedig kiváló alkalom volt arra, hogy megtudjam mi volt a szándéka a tankönyv szerzőjének egy-egy illusztráció, vagy szöveg megírásával, valamint a témával kapcsolatos kutatásommal való összevetés milyen tartalmi hiányosságokat eredményez, vagy éppen milyen fontos elemet fedezek fel a tankönyvben. Tehát nem egy másik tankönyvhöz viszonyítottam az OFI-s történelemkönyvet, hanem minőségi paramétereit vizsgáltam és összevetettem a történelmi kutatási eredményeimmel a témát illetően. Ezek alapján megállapítottam, hogy az elmúlt 25 év tankönyvei bár számos próbálkozást megéltek nem igazán változtak és nem igazán váltották be a hozzájuk fűzött reményeket57. Azonban a 2014-ben elkezdődött tankönyvreformnak köszönhetően mégis látni egy fajta arculatváltást, ami a tankönyv megjelenését és tartalmát illeti. Ez megnyilvánul abban, hogy az új tankönyvek készítői már a 21. századi diákoknak készítik azokat, tehát az IKT-eszközök használata nagyobb hangsúlyt kapott, mint valaha. A tankönyv szövege és a hozzá kapcsolódó illusztrációk aránya is megváltozott, kevesebb szöveg és több egyéb forrás, ami már inkább a kompetencia fejlesztéseket szolgálja. Illusztrációnak tekintjük nemcsak a képi, hanem minden olyan szöveges és képi jelrendszert, amely az alapszöveg alátámasztásra, kiegészítésére, szemléltetésére, megértésére szolgál.58

57

Kojanitz László: A kísérleti tankönyvek fejlesztésének koncepcionális háttere, Új Pedagógiai Szemle, 2014/5-6. 55.oldal 58 Dárdai Ágnes: A tankönyvkutatás alapjai, Dialóg Campus kiadó Budapest, 2002.96.oldal 44

Nyilván vannak hiányosságok, hiszen tökéletes tankönyv nincs, a tanulás és tanítás szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy milyen ismerethalmazt tartalmaz a tankönyv, valamint az, hogy hogyan közli azokat az ismerethalmazokat. „A jövő generációinak olyan történelmi tudással kell tehát rendelkezniük, amely mind szaktudományi, mind történelemdidaktikai szempontból a tanulók befogadóképességéhez igazodó kognitív tartalmi bázison és a saját történelmi tudatuk kialakításához hozzájáruló módszertani kompetencián alapul.”59

59

Fischerné Dárdai Ágnes: Történelemtanítás Magyarországon a XXI. század elején (Helyzetkép és perspektíva) in http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/02/fischerne-dardai-agnes-tortenelemtanitas-magyarorszagon-a-xxi-szazad-elejen-helyzetkep-es-perspektiva/

45

12. Idegennyelvű összefoglaló / Summary The analysis of the textbook presented a challenge previously unknown to me. I needed to analyze the textbook in a way that it would produce some form of practical experience – edification, if you like – that could be utilized later on. In the course of my analysis I have got acquainted to the inland prominences of the profession – and their oeuvre – and the international textbook-research standards. I started inspecting the curriculum part of the history textbook – after processing the proper technical literature – being fully aware that my endeavor is but a drop in the sea, as I believe that numerous educator colleagues have already analyzed the textbook. However I was not motivated by the “finding errors at all costs” school of thought, but rather by being engrossed in the textbook. It always intrigued me – as far back as during high school – why those very pictures or questions could be found in my textbook. This research provided an excellent opportunity to discover what the textbook’s author’s motive was behind creating an illustration or a piece of text, also what shortcomings of content, or what important element will be revealed by the comparison with my research in the topic. Therefore I did not compare the HIERD history textbook to others, but I have studied its qualitative parameters and compared it to the results of my historical research concerning the topic. On these grounds I have determined that despite the numerous attempts, textbooks have not really changed in the last 25 years and have not fulfilled their hopes. Thanks to the textbook reform of 2014 however, a certain kind of image change can be observed regarding the looks and contents of the textbooks. This manifests itself in the fact, that the authors now make the textbooks to the students of the 21th century, thus the ICT tools have gained greater emphasis than ever. The textbook’s texts, and the proportion of the illustrations appertained to them have changed. There is less text and more sources can be found, which serves competence development more. We regard not only the visual, but every textual and image symbol system as illustrations that serve to support, supplement, demonstrate or understand the base text. Obviously there are shortcomings, as there are no perfect textbooks. From the viewpoint of teaching and learning the knowledge set of a textbook is essential, as well as the way these sets of knowledge are communicated. “Thus, future generations must possess such historical knowledge that is – from both a disciplinal and history didactical viewpoint – based on a cognitive content base that acts upon their receptivity along with the methodological competence contributing to their own historical consciousness.” 46

12.Ábrák Ábra 1. Elemzési szempontok Fiscerné Dárdai Ágnes: A tankönyvek megítélésének minőségi paraméterei c. munkája alapján: 1. A tananyag strukturáltsága - A tananyagrészek jól tagoltak. - A tananyagrészek egymásra épülnek. - A tananyagrészek kohorens egészet alkotnak 2. Az életkori sajátosságok - A tankönyv figyelembe veszi a tanulók lelki és szociális érettségének adott szintjét. - A tankönyv ismeret- és feladatmennyisége arányos a tanulók befogadókészségével és a rendelkezésre álló idővel. - A tankönyv a szaktárgy szaknyelvét a tanulók életkorának megfelelően, ugyanakko szakmailag helyesen használja. - A tankönyv nyelvezet és stílusa a tanulók életkorának megfelelő. 3. Tanulásmódszertani szempontok - A tananyag megértését és elsajátítását sokféle didaktikai megoldás segíti. - A tankönyv nagy gondot fordít az ismeretek rendszerezésére. - A tankönyv lehetőséget ad az önellenőrzésre. - A tankönyv többféle tanulási módszer elsajátítására és gyakorlásra ad lehetőséget. - A tankönyv problémaelemző tanulásra ösztönöz. - A szerző felhívja a tanulók figyelmét egyéb ismeretszerzési lehetőségekre. - A tankönyv az önálló tanulási képesség fejlesztésére alkalmas. 4. Motiváció - A tanulási célok a tanuló számára ismertek. - A követelmények a tanuló számára nyilvánvalóak. - A tankönyv kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyekkel a tanulók érdeklődését felkelt, tanulásra, gyakorlásra motiválja. - Játékra, cselekvésre, feladatmegoldásra ösztönöz. 5. Illusztrációk - Az illusztrációk sokfélék (képek, ábrák, grafikonok, sémák, térképek stb.) - Tartalmuk összhangban áll a tankönyv magyarázó szövegével. - Az illusztrációk mérete megfelelő (jól láthatók, elemezhetők). 47

- Az illusztrációk száma megfelelő. - Az illusztrációk hatékonyan segítik a tanulást (nem pusztán dekoratív szerepük van). 6. Kérdések és feladatok - A kérdések nehézségi foka a tanulók életkorának megfelelő. - A reproduktív és az elemző kérdések aránya megfelelő. - A kérdések lényeges, fontos területre irányulnak. - A tankönyv a rendszeres ismétlésnek, összefoglalásnak megteremti a feltételeit. - A tankönyv változatos feladatokat kínál. Ábra 2.

A hullám című film plakátja in http://madeinchina.kocz.hu/2013/09/25-film/

48

13.Felhasznált irodalom 1. Adolf Hitler: Mein Kampf, Gede Testvérek BT, Budapest, 2007. 2. Borhegyi Péter-Paksa Rudolf: Történelem tankönyv 11.évfolyam, Oktatáskutató és Tananyagfejlesztő Intézet Budapest, 2016. első kiadás 3. Dárdai Ágnes: A tankönyvkutatás alapjai, Dialóg Campus kiadó Budapest, 2002. 4. Fischerné Dárdai Ágnes: A tankönyvek megítélésének minőségi paraméterei in. : http://old.lib.pte.hu/konyvtarrol/munkatarsaink/dardai/hallgatoknak/pedagogia/a_tankonyvek_minosegi_parameterei.rtf 5. Fischerné Dárdai Ágnes: Történelemtanítás Magyarországon a XXI. század elején (Helyzetkép és perspektíva) in http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/02/fischerne-dardai-agnes-tortenelemtanitas-magyarorszagon-a-xxi-szazad-elejen-helyzetkep-es-perspektiva/ 6. Fischerné Dárdai Ágnes: A problémaorientált történelemtanítás koncepciója in http://epa.oszk.hu/00000/00035/00118/2007-11-ta-Dardai-Problemaorientalt.html 7. Gárdonyi Máté: 20. századi katolikus egyháztörténet in http://docplayer.hu/3536430Gardonyi-mate-20-szazadi-katolikus-egyhaztortenet.html 8. Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban II, Osiris Kiadó Budapest, 2005. 9. Karsai László: Holokauszt , Pannonica Kiadó Budapest, 2001. 10. Kojanitz László: A kísérleti tankönyvek fejlesztésének koncepcionális háttere, Új Pedagógiai Szemle, 2014/5-6. 11. Kojanitz László: Tankönyvfejlesztés a modern tanulási környezetben in http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/tankonyvfejlesztes_a_modern_tanulasi_kornyezetben_kojanitz.pdf 12. Kojanitz László: A tankönyvkutatás szerepe és feladatai in http://folyoiratok.ofi.hu/ujpedagogiai-szemle/a-tankonyvkutatas-szerepe-es-feladatai 13. Kojanitz László: A történelmi kulcsfogalmak in http://www.tani-tani.info/a_tortenelmi_kulcsfogalmak 14. Knausz Imre: A kötött tananyag és az oktatás hatékonysága in http://www.tanitani.info/a_kotott_tananyag 15. Knausz Imre: A mélységelvű tanításról in http://ofi.hu/tudastar/melyseg-elvu-tanitasrol 16. Knausz Imre: A múlt kútjának tükre. Miskolci Egyetemi Kiadó. 2015. Miskolc

49

17. Németh István: Németország története. Egységtől az egységig. Aula Kiadó Kft., Budapest 2002. 18. Németh István: 20. századi egyetemes történet. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. 19. Ormos Mária: Hitler, Pannonica kiadó, Budapest 1999. 20. Saul Friedländer: A náci Németország és a zsidók, Múlt és Jövő könyvkiadó, Budapest, 2013. 21. Shirer, William L.: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása. Teleteacher, Budapest 1996.

50