A hét bõ esztendõ. 2 Kiemelkedõ. ...ha többet szeretne tudni! Hajdú-Bihar megyéért

CYANMAGENTAYELLOWBLACK

K ü l d j e e l v é l e m é n y é t ! E-mail: [email protected]

Az autópálya expressz tovább robog

H A J D Ú - B I H A R

2

Kiemelkedõ támogatások

M E G Y E I

2

K Ö Z É L E T I

Most dõl el a megye sorsa

L A P

5

2006. szeptember

Hajdú-Bihar megyéért

A hét bõ esztendõ Interjú dr. Oláh Lajossal, az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnökével

Új autópályák, gyorsforgalmi utak, több száz kilométernyi meglévõ út felújítása. Százhatvannal repesztõ gyorsvasút Szolnok és Záhony között, Debrecenen át. Több mint harminc felújított, korszerûsített iskola, modern szakképzési központok. Gyógyfürdõk, új falusi vendéglátóhelyek. Világszínvonalú technológiákkal kutató debreceni egyetem. Korszerû mezõgazdasági feldolgozóüzemek és megújuló energiaforrások – címszavak az Új Magyarország fejlesztési terv Hajdú-Bihart érintõ beruházásaiból. Álom, vagy valóság: errõl faggattuk dr. Oláh Lajos országgyûlési képviselõt, az MSZP megyei listavezetõjét. – Már az országgyûlési kampány alatt hallani lehetett a szocialisták programjáról, amellyel Hajdú-Bihar megye felzárkóztatását akarják megoldani. Azonban mintha csak mostanában kezdene tudatosulni az emberekben, hogy 2007-tõl kezdve mekkora fejlesztésekre lesz lehetõség. Tényleg kolbászból lesz a kerítés? – Szerencsére sokan már évekkel ezelõtt számoltunk vele, hogy egy napon valósággá válik az, amirõl csak álmodtunk 2004-ben, amikor az Európai Unió tagja lett Magyarország. Éppen Hajdú-Bihar megyében mutatkozott meg a legszembetûnõbben, hogy jól tettük: megyénk nyerte el a legtöbb támogatást az elmúlt években Budapest után. Az már az uniós csatlakozási szerzõdésbõl is kiolvasható volt, hogy a második – immár teljes, azaz hét éves – tervezési idõszakban megkapjuk az EU szabályainak megfelelõ, rendes tagoknak járó összeget. Biztos sokan emlékeznek, hogy Gyurcsány Ferenc napokon át körömszakadtáig küzdött tavaly Angliában, amikor a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetésrõl volt szó. Ki is harcolt több mint nyolcezer-milliárd (8 000 000 000 000,-) forintot a következõ évekre. Ez egy napra vetítve is körülbelül háromezer-millió forint – hét éven keresztül, minden nap! Ha a kerítés nem is lesz kolbászból, látványos, a mindennapjainkat megváltoztató fejlesztésekbe kezdhetünk 2007-tõl. Ez persze csupán lehetõség, ehhez olyan pályázatokat kell írni, amelyek el is nyerik a lehívható támogatásokat. Azonban az elmúlt két évben az utolsó euróig sikerült kihasználnunk a lehetõségeinket, úgyhogy bizakodó vagyok. – És milyen célokra lehet támogatást igényelni? – Minden országnak el kell készítenie a saját nemzeti fejlesztési tervét, ami rögzíti azokat az irányokat, amerre a továbblépést tervezik. Láthattunk erre már jó és rossz példát is. Az írek a jövõjükbe fektettek, az oktatásra és a hosszú távra szóló fejlesztésekre fordították a támogatásokat. A görögök ezzel szemben rosszul

mûködõ rendszerek életben tartására, a napi kiadások fedezetére költötték a pénzt. Az írek azóta sereghajtókból Európa éltanulói lettek, míg a görögök a pénzek elapadása után szinte ugyanott találták magukat, mint a csatlakozás elõtt. Az MSZP és a kormány már évek óta komolyan veszi ezt a kérdést, és tavasszal a kampányban már be is mutattuk az Új Magyarország programot. Ez a mi elképzelésünk arról, hogy mire érdemes elkölteni a pénzeket. Mivel a választáson az emberek bizalmat szavaztak ennek a tervnek, hozzá is láttunk a megvalósításához. A végleges program az Új Magyarország fejlesztési terv névre hallgat. A korábbi példákból tanulva két fontos területet választottunk ki az Új Magyarország fejlesztési tervben: az oktatást-szakképzést és az infrastrukturális fejlesztéseket, például a közlekedés javítását. Ezek szolgálják ugyanis hosszú távon a munkahelyteremtést, a stabil és gyors gazdasági növekedést. – Mintha csak a szocialistákat érdekelné ez a téma. A Fidesz miért nem foglalkozik ezzel a kérdéssel? – Ezt tõlük kellene megkérdezni, ez az õ döntésük volt. Már az országgyûlési kampány során sem a jövõvel foglalkoztak: álságos depressziókampányba fogtak. Sajnos, azóta sem változott a helyzet. Csak a visszavágás, a bosszúvágy és a mindent tagadás mozgatja õket. Országosan, és itt, helyben egyaránt igaz ez. Kósa Lajos az utóbbi években például egyszer sem jelent meg a megyei Területfejlesztési Tanács ülésein, ahol állandó meghívott. Legutóbb azt nyilatkozta, hogy azt szeretné, ha Debrecen négy éven keresztül dacolna a kormánnyal. Rácz Róbert is csak annyit üzen a plakátokról, hogy el kell utasítani a reformokat és a kiigazításokat. Azokat a kiigazításokat, amelyek révén lesz pénzünk a fejlesztésekhez szükséges önrészekhez. Átfogó megyei terveket, fejlesztési stratégiát a Fidesztõl a mai napig nem láttunk. Én teljesen megértem, hogy az emberek csalódottak amiatt, hogy egy-két évig várhatóan nem fog emelkedni az életszínvonal. De ennél messzebb kell látnia annak, aki felelõsen gondolkozik Magyarország és benne Hajdú-Bihar megye sorsáról. A választás tétje most az, hogy megvalósulnak-e a tervezett fejlesztések, lesznek-e új munkahelyek Ártándtól Zsákáig, Polgártól Létavértesig, azaz a nyolcvankét hajdú-bihari településen. Az MSZP jelöltjei ezért dolgoznak. – Hajdú-Bihar mire számíthat az Új Magyarország fejlesztési terv hét éve alatt? – Eljött az a pillanat, amikor Kelet-Magyarország viszonylagos elmaradottsága az ország nyugati feléhez képest végre megszüntethetõ. A keleti régiók, különö-

sen a miénk, az Észak-alföldi régió, a többszörösét kaphatja annak, amit mondjuk az osztrák határ mentén fekvõ területek. A kilátások azért is bíztatóak, mert idõben elkezdtük a felkészülést. A szocialista vezetésû megyei önkormányzat már évekkel ezelõtt elkészítette a megye fejlesztési stratégiáját. Kiképeztünk száz fiatal pályázatírót, akik a települések pályázatainak elkészítésében segédkeznek. Megvannak a szakértõink, akik rutint szereztek az elmúlt évek alatt. Azt látom, hogy polgármestereink és polgármesterjelöltjeink is komolyan veszik a kérdést, és amikor terveznek, tudatosan építenek a következõ évek lehetõségeire.

Ahogy az elõzõ négy évben sikerült megháromszoroznunk a fejlesztéseket a megyében az Orbán-kormány idõszakához képest, úgy a következõ években is nagyjából a mostani felzárkózási ütem háromszorosa látszik valószínûnek. A nagy, több települést érintõ projektek közül feltétlenül meg kell említeni a 48-as és 471 út felújítását, bõvítését. Gyorsvasúttá fejlesztjük a Szolnok-Záhony vonalat. Megépítjük a kétszer két sávos M4es gyorsforgalmi utat a Sárréten és Biharon keresztül a román határig. Nagy lökést kap a gyógy– és fürdõ-turizmus, ennek legjobb példája az a hajdúszoboszlói projekt, aminek keretében a várost nemzetközi gyógyhellyé fejlesztjük, jelentõs egészség-turisztikai beruházásokkal. Három új Térségi Integrált Szakképzõ Központot hozunk létre, ahol piacképes szakmákat oktatnak, amikkel könnyû el-

helyezkedni. Minden kistérségi központban korszerû orvosi diagnosztikai központot hozunk létre, hogy az itt élõk életkilátásai se maradjanak el azokétól, akik tõlünk nyugatabbra élnek. Agrár-logisztikai központokat alakítunk ki, hogy a gazdák terményeit könnyebb legyen értékesíteni. A Debreceni Egyetemen újabb területeken indulhat fejlesztés, a legmodernebb technológiák alkalmazása pedig az ezeket kihasználó, munkahelyteremtõ vállalatokat csábít letelepedésre nálunk. Mindenhol ihatóvá tesszük a csapvizet, és teljesé tesszük a csatornázottságot. Megóvjuk páratlan természeti kincsünket, a nemzeti parkot, és fejlesztjük a környezõ településeket. Ezek persze nem tartalmazzák a fejlesztések oroszlánrészét, amit az egyes települések valósítanak meg. Az utcák aszfaltozásától a városközpont csinosításán át a közintézmények felújításáig számtalan cél lesz megvalósítható, ha szakmailag megalapozott pályázatok készülnek. A megyei önkormányzat mellett kulcsfontosságú lesz a helyi önkormányzatok, polgármesterek szerepe is. – Mit jósol a helyhatósági választásokra? – Jók a jelöltjeink és kidolgozott, alapos programmal rendelkezünk. A Fidesznek nincs programja a megye fejlesztésére, az elmúlt években elhanyagolta az uniós pályázatok kérdését. Ezért igyekeznek országos pártpolitikai kérdéssé tenni a helyi választásokat. Ez azonban tévút. Remélem, hogy az emberek józanul mérlegelnek, és a szocialista jelölteket választják. Ez a fejlõdés, a továbblépés garanciája. Az önkormányzati választás nem a pártpolitikáról szól. Az a kérdés, hogy ki tud több fejlesztést megvalósítani Hajdú-Biharban, kinek van alaposabb programja, és ki az, aki már eddig is bizonyította, hogy képes az Európai Unióból eredõ lehetõségeinket kihasználni. 1998-2002 között alig néhány száz millió fejlesztés érkezett, míg 2002-2006 között 9 és fél milliárd forintos beruházás valósult meg a szocialista vezetésû Megyei Önkormányzat intézményeinél. A megyébe érkezett összes támogatás 72 milliárd forint, amiben az autópálya-építés költsége nincs is benne. Mindenki el tudja dönteni, hogy melyik idõszak volt sikeresebb. Aki azt szeretné, hogy a megyei fejlesztések helyett Debrecen város adósságállományának csökkentésére fordítsák a pénzeket az szavazzon a FIDESZ-re! Aki azt szeretné, hogy településeink tovább fejlõdjenek, aki azt szeretné, hogy a települések vezetõi ne Kósa Lajos mögé bújjanak, hanem legyen fejlesztési elképzelésük, azok az MSZP jelöltjeire szavazzanak!

www.olahlajos.hu ...ha többet szeretne tudni! 2 0 0 6 .

s z e p t e m b e r

1



K ü l d j e e l v é l e m é n y é t ! SMS-számunk: 70/387-8258

Közösen a megyéért

Ne vezessük félre a nyugdíjasokat 2001. novemberében a 13. havi nyugdíjról 5513. szám alatt országgyûlési határozati javaslatként megfogalmazott nagy álmomat a baloldali kormány megvalósította. Azóta számtalan esetben szóltam a 13. havi nyugdíj indokoltságáról és úgy gondoltam, hogy errõl a jövõben már nem kell említést tenni. A közelmúltban azonban Aszódi Pál a Fidesz országgyûlési képviselõje sajtótájékoztatóján azt a rémálmot ecsetelte, hogy bizonytalanná válhat ezen juttatás. A Népszabadság 2006. augusztus 19-i számában Gyurcsány Ferencnek az újságírók megfogalmazták, amely szerint „a szakma azt mondja, nem volt elég bátorság a közkiadások csökkentésére, pl.marad a 13. havi nyugdíj”. A Miniszterelnök erre a következõképpen reagált „Ha elvennénk a 13. havi nyugdíjat a 2000 milliárdhoz képest ez 200 milliárd, 10 %. Megéri? Az átlagnyugdíj 60.000.- Ft körül van – az idõsek éljék meg azt az arculcsapást, hogy közvetlenül 8 %-kal csökken jövedelmük? És csak nekik, a legsérülékenyebbeknek. Ez lenne a bátorság próba? Ezen az áron nem akarok reformer lenni.” Gyurcsány Ferenc válasza bizonyára megnyugtatja Aszódi Pált is. A Fidesz országgyûlési képviselõje a sajtótájékoztatón arról is szólt, hogy az Orbán kormány 1999-ben szociális alapon valósította meg a nyugdíjemelést. A kisebb nyugdíjjal rendelkezõknek magasabb, a nagyobb nyugdíjjal rendelkezõknek pedig kisebb nyugdíjemelést biztosított. Aszódi Pál elfelejtette megemlíteni,

hogy az Orbán kormány lényegesen több pénzt vett el a magasabb nyugdíjban részesülõktõl, mint amennyivel többet adott a kevés nyugdíjjal rendelkezõk számára, így központi költségvetés javára jelentõs összeget vágtak zsebre a „szociális alapon” megvalósított nyugdíjemeléssel. Országjárásom során sok nyugdíjas felvette, hogy a Horn kormány által elfogadott nyugdíjemeléshez képest 1999ben végrehajtott 9 %-os nyugdíjcsökkenés miatt évente jelentõs összeggel károsultak. Azt nem lehet kifogásolni, hogy az alacsony nyugdíjjal rendelkezõket kedvezõ helyzetbe hozza egy kormány, de ezen többletet nem a többi nyugdíjas rovására kellett volna elõteremteni. Aszódi Pál elfelejtette megemlíteni, hogy a szociális alapú támogatásra igen jól mûködött a méltányossági nyugdíj rendszer, amit az Orbán kormány megszüntetett. Arról sem szólt, hogy 2000-ben 6,7 %, 2001-ben 6 % volt a tervezett infláció, ugyanakkor ténylegesen 9,8 %, illetve 9,2 % volt az inflációs ráta, így a nyugdíjasok novemberig hiteleztek az Orbán kormánynak. A sajtótájékoztatón nem ártott volna azt is megemlíteni, hogy elmúlt kormányzati ciklusban a rendszerváltás óta a legnagyobb arányban nõtt a nyugdíjak reálértéke. A több mint 3 millió nyugdíjas megérdemelte volna a reális tájékoztatást. Dr. Takács Imre A NYOSZ Közgazdasági Bizottságának elnöke

Gondolatok a Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fóruma elõtt Egy év elteltével ismét találkozhatnak a Kárpát-medencei magyar képviselõk a Parlament Vadász termében. Olvasva dr. Szili Katalin, az Országgyûlés elnökének meghívóját, benne a javasolt napirendi pontokat, emlékeim és gondolataim egymást váltogatják, akárcsak a megbeszélendõ témák. Bármilyen jelentést készítenek a KMKF határon túli tagjai a határon túli magyarság helyzetérõl, az csak általános helyzetelemzést, tendenciákat, esetleg egy-egy kirívó esetet fog tartalmazni, a teljesség igénye nélkül. Valószínû a jelentések nem fognak kitérni az anyaországi és határon túli parlamenti képviselõk közös kezdeményezéseire, az együtt lebonyolított rendezvényekre. Én viszont pont ezekrõl a mindennapi dolgokról szeretnék említést tenni, melyek hatásosabbak, maradandóbbak mint bármely szónoklat, kinyilatkozás. Sokkal könnyebb Székelyföldön, a Hargita tövében, szalonna vagy flekkensütést követõ borozgatás közben, könnybe lábadt szemmel együtt érzõen elénekelni a Székely Himnuszt s hazatérve sajnálkozni Trianon következményein, mint heteken, hónapokon keresztül telefonálni, jóváhagyásokért és pénzért kilincselni a különbözõ minisztériumokban a Székelyhíd-Létavértes, ÉrmihályfalvaNyírábrány határátkelõk megnyitása, az oda vezetõ utak megépítése érdekében. Szinte hallom egyesek ellenvetését, akik a szimbolikus politizálás szükségességét ecsetelik. Ezzel bizonyos keretek között egyet is lehet érteni. A kereteket az arányok és a konkrét cselekvések jelentik. Két példa a jobb megértés érdekében. Három évvel ezelõtt, Március 15-én, Csontos János képviselõtársam, hagyományõrzõ csapatával korhû huszáregyenruhában, lóháton vezette fel Nagyvárad fõutcáján a több tízezres ünneplõ tömeget. Feledhetetlen élmény maradt. Segítségével hasonló huszárbandérium alakult Biharban is. Az Európai Unióban, ahova Románia is igyekszik, a nemrég csatlakozott országokban slágertéma a régiók kérdése, együttmûködése. Nagyon kevesen tudják Magya-

rországon és Romániában, mennyit dolgoztak a két megye parlamenti és önkormányzati képviselõi a Bihar – Hajdú-Bihar eurórégió létrehozásán és bejegyeztetésén, elsõként az unió ebben a részében. Még több munkát jelent a szimbolikus, határok feletti egyesítést magvalósító eurórégióban az unió által biztosított lehetõségek kihasználása, a közös projektek megvalósítása. Természetesen a határ menti Partiumban sokkal több a lehetõség és könnyebb az együttmûködés mint a beljebb fekvõ erdélyi megyék esetében. Ugyanakkor nyugodtan elmondható, hogy sokkal intenzívebbek, erõsebbek a kapcsolatok Bihar – Hajdú-Bihar, mint Arad – Békés vagy Szatmár – Szabolcs-Szatmár megyék között. Ezt az is magyarázhatja, hogy a Hajdú-Bihar megyei országgyûlési és önkormányzati képviselõk Biharban kialakult jó személyes kapcsolatai nagyban segítik az együttes fellépést. Az augusztusban, Bihardiószegen megrendezett bográcsfesztivál, melyre több mint harminc csapat nevezett be (ennek egyharmada az anyaországból), jól példázta ezt. Ugyanakkor lehetõséget biztosított új kapcsolatok, barátságok építésére is. Miközben a finomabbnál finomabb ételek fortyogtak a bográcsokban, a polgármesterek, a határ mindkét oldaláról, közös terveket szõttek, a parlamenti képviselõk meg azt egyeztették, milyen javaslatokat tegyenek a novemberben sorra kerülõ román-magyar együttes kormányülés napirendjére. A legtöbbször elhangzott szó: autópálya. Hol lépi át a határt, hol lesznek a kapcsolódó gyorsforgalmi utak, mindannyi izgalmas, megválaszolásra váró kérdés. Mindezekbõl egyértelmûen megállapítható: nemcsak lélekben, hanem tettekben is együtt kell lenni a határon túliakkal. Eljönni hozzájuk, ha csak pár órára is, megerõsítendõ õket hitük és magyarságuk õrzésében, megosztani velük azt, ami mindannyiunk számára fontos – az együvé tartozás érzését. Lakatos Péter

lással szavazhatunk tartózkodási helyünkön, és csak ott! Fontos tudnunk, hogy amennyiben az értesítõ megküldését követõen változtatunk lakhelyet, úgy semmi mást nem kell tennünk, csak 2 nappal a választást megelõzõen bejelentkeznünk új lakhelyünkön. Ebben az esetben is felvesznek a névjegyzékbe. Október 1. napján az értesítõn közölt helyen (ami a szavazóhelyiség), reggel 6 órától 19 óráig választhatunk. Vigyük magunkkal az értesítõt, és olyan fényképes, hatóság által kiállított igazolványt, melynek segítségével személyazonosságunkat, és lakcímünket igazolni tudjuk. Pl: személyi igazolvány a lakcímkártyával, új típusú jogosítvány. A szavazóhelyiségben ellenõrzik a szavazatszámláló bizottság a személyazonosságunkat, és átadják nekünk a szavazólapokat. A szavazóhelyiségben legalább két szavazófülke van, de ezek használata nem kötelezõ. Csak a szavazólapon lévõ jelöltekre szavazhatunk érvényesen, és csak úgy, hogy a jelölt neve elõtti kis karikában két egymást metszõ egyenes vonalat húzunk (pl: x). Ha elrontjuk, úgy a szavazólap leadásával új lapot kérhetünk, de csak egy ízben! A szavazólapot a bizottság elõtt a részünkre átadott borítékba kell tennünk, és az ott lévõ urnába kell dobnunk.

Ne lepõdjünk meg azon, hogy több szavazólapot kapunk: A debreceniek kettõt, mivel a választókerületi képviselõjelöltekre és a polgármesterjelöltekre kell szavazni. A két lapon egy - egy jelöltre lehet szavazni. A megye többi településén élõknek 3 szavazólapot kell kitölteniük, természetesen képviselõjelöltekre, és polgármesterjelöltekre, és ezen túlmenõen egy-egy párt, vagy más társadalmi szervezet listájára szavazhatnak. Listára azért kell szavazni, mert a megyei önkormányzat tagjait így, közvetve választjuk meg, õket a listát állító szervezet delegálja az önkormányzatba annak függvényében, hogy mennyi szavazatot kaptak. Amire fontos felhívni a figyelmet: a 10. 000-nél több lakosú településeken is csupán egy képviselõjelöltre, és egy polgármesterjelöltre lehet szavazni, a 10. 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken egy polgármester-jelöltre, de több, a lélekszámtól függõen 3-13 képviselõjelöltre adhatjuk le szavazatunkat érvényesen! Ha mozgásunk idõs korunk, vagy betegség miatt korlátozott, úgy kérhetjük, hogy részünkre az ún. mozgóurnát hozza ki a szavazatszámláló bizottság két tagja. Ezt vagy telefonon kérhetjük, vagy elõre, írásban is a választási irodán. Ebben az esetben otthonunkban, de csak kizárólag otthonunkban választhatunk. dr. Zsíros Zsolt

Bihar megyei parlamenti képviselõ (RMDSZ)

Választási tudnivalók Tisztelt Választópolgár! A köztársasági elnök 2006. október 1. napjára tûzte ki az önkormányzati választások idõpontját. A választásra történõ felkészülés jegyében egy pár hasznos tudnivalót kívánunk megosztani Önökkel. Két témakör adódik: ki jogosult választani, és ezt hogyan teheti meg? Fontos tudnunk, hogy az önkormányzati választás egyfordulós, tehát amennyiben azt akarjuk, hogy a mi szavazatunk is alakítsa az elkövetkezõ négy évben fennálló önkormányzati intézmények arculatát, akkor október 1. napján szavaznunk kell, javításra lehetõségünk nincs. Szavazásra jogosult minden nagykorú, tehát 18. életévét betöltött magyar állampolgár, illetve az Európai Unió más tagállamának polgára, továbbá a menekült, bevándorolt, és letelepedett státuszt kapott, más állampolgársággal rendelkezõ személy jogosult, amennyiben Magyarországon van az állandó lakhelye, és - a magyar állampolgárokat kivéve - a választás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodnak. Nem szavazhat az, aki a közügyek gyakorlásától el van tiltva (ezt csak büntetõ bíróság alkalmazhatja szabadságvesztés büntetés mellett mellékbüntetésül), szabadságvesztés büntetését tölti, cselekvõképességét korlátozó, vagy kizáró gondnokság alatt áll, illetve bün2

2 0 0 6 .

tetõeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Nem kell azonban azon gondolkodnunk, hogy van-e, vagy nincs választójogunk, a választási iroda a szavazást megelõzõen 58 nappal értesít bennünket arról, hogy szavazhatunk-e, avagy nem. Az értesítõt, mellyel együtt a kopogtatócédulát is elküldték, õrizzük meg, és vigyük magunkkal a szavazásra, hiszen így könnyebben azonosít bennünket a szavazatszámláló bizottság, illetve az értesítõ tartalmazza azt is, hogy október 1-én melyik utcában, melyik épületben, és melyik választókörben adhatjuk le voksunkat. Amennyiben nem kaptunk értesítõt, úgy el kell mennünk az önkormányzathoz, a választási irodához, ahol megmondják, hogy a névjegyzékbe felvetteke minket. Ha igen, akkor kapunk értesítõt, ha nem, de nincs velünk szemben kizáró körülmény, akkor kérhetjük felvételünket. A választási iroda vezetõje jogosult felvenni a névjegyzékbe azt, akit jogsértõen kihagytak. Fõszabály szerint állandó lakhelyünkön vagyunk jogosultak választani, de amennyiben tartózkodási helyünk van, és ott akarunk e jogunkkal élni, akkor igazolást kell kérnünk a lakhely szerinti önkormányzat jegyzõjétõl, és ezen igazo-

s z e p t e m b e r




Közösen a megyéért

„2002 és 2006 között annyit tettünk a megyéért, mint amennyit korábban 12 év alatt sem sikerült”

A megyei önkormányzat így dolgozott Hajdú-Bihar megyéért Négy évvel ezelõtt, amikor a választók bizalmából új vezetése lett a megyei önkormányzatnak azt ígértük, hogy lendületbe hozzuk Hajdú-Bihar megyét. Vezetõtársaimmal, a frakciónk tagjaival együtt tudtuk, hogy mit kell tennünk: fejlõdnünk, felzárkóznunk, régiós pozíciónkat erõsítenünk. Tudtuk, azt is, hogy szemléletváltozás, átalakítás, tervezés és nagyon komoly munka kell a megvalósításhoz. Az eredmények, a tények egyértelmûen bizonyítják, van okunk a büszkeségre, mert sikeres évek állnak mögöttünk. Tudtuk, hogy a megyei önkormányzat sokkal többet tehet a megyéért annál, mint amennyit az elõzõ vezetés tett. Ki akartunk törni a csupán intézményfenntartó szerepet betöltõ, súlytalan, szürke, a lakosság szemében szinte ismeretlen és

dr. Juhászné Lévai Katalin éppen ezért értéktelennek tartott állapotból. Láttuk, meg kell találni azokat a pontokat, ahol segíthetjük a településeket, ehhez pedig nagyobb szakmaiság, tervszerûség és céltudatosság kell. Egyértelmûen megfogalmaztuk: szolgáltató megyeként minden támogatást meg kell adnunk a megye 82 településének, hogy azok a hazai és európai uniós támogatásokat elnyerjék. Döntöttünk arról is, hogy erõteljesebb lobbizással minden csatornát kihasználunk a programok megvalósítása, Hajdú-Bihar megye valamennyi lakója érdekében. A kötelezõ feladatok ellátásához kapcsolódó fejlesztési célok közül mindet megvalósított. A ciklusból eddig eltelt idõ alatt az önkormányzat és az intézmények a cél- és címzett támogatással megvalósuló pályázatokkal együtt 940 pályázatot nyújtott be. Ebbõl 581 nyert 8,7 milliárd forint támogatást, az önerõ egymilliárd foirnt. Az elõzõ ciklusban elért pályázati eredményeket ezzel megtízszereztük. Jelentõs fejlesztéseket valósítottunk meg sikeres pályázatokkal a fenntartásunkban mûködõ több mint húsz egészségügyi, szociális, közoktatási és kulturális intézményben. A Kenézy Gyula Kórház-rendelõintézetben a betegek magasabb szintû ellátása érdekében az elmúlt négy évben, több mint ötmilliárd forint értékû fejlesztés történt. Elkészült az 50 fõs nappali kórház, megépült az ország legkorszerûbb gyermek- és ifjúságpszichiátriai osztálya, új fizikoterápiás részleget alakítottunk ki. Egymilliárd forint értékû, világszínvonalú mûszerparkkal gazdagodott a kórház. A sûrgõsségi betegellátó osztály korszerûsítése, a tüdõszûrõ busz vásárlása, a helikopter leszálló pálya építése szintén a fejlõdést szolgálja. A megyei önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetõen ez év végére 3 milliárd forintos címzett állami támogatással a központi mûtõ teljes rekonstrukciója elkészül, amely tovább javítja a gyógyítás magas színvonalát és erõsíti az intézmény regionális szerepét. A megyei önkormányzat kezdeményezésére az országban szintén egyedülálló módon kísérleti jelleggel,

komplex egészségügyi szûrõvizsgálatokat szerveztünk. Gyermekeink védelme érdekében a nagy létszámú, elavult nevelõotthonokat a szakminisztérium több mint 140 milliós forintos támogatásával és az önkormányzat több mint 300 milliós önerejével korszerû, európai színvonalú lakásotthonokkal váltottuk ki, erõsítettük a nevelõszülõi hálózatot, így ma már több mint 1200 állami gondoskodásban élõ gyerek él családban, családi körülmények között. A hátrányos helyzetûek érdekében az országban elsõként hoztuk létre az Esélyek házát, és építettük ki a megyei hálózatot. A szociális intézményeink fejlesztése során állami támogatással megépült a DERMÁK 50 fõs rehabilitációs intézmény és szolgáltatóház, valamint átadtuk a HAHUSZO új, 30 fõs és a mikepércsi otthon 25 férõhelyes demens részlegét is. Bárándon száz férõhelyes bõvítést hajtottunk végre, Nyíradonyban a dementálódott idõskorúak 100 fõs épületét adtuk át. A megyei önkormányzat lehetõségei szerint folyamatosan támogatta a megyében élõ romákat, a segítséggel élõket, idõseket, illetve a nõket érintõ programokat. 190 millió forintos Phare támogatással, tartósan munkanélküliek szakképzésével 19 településen építettünk ki közösségi pszichiátriai gondozást és fogyatékosokat támogató szolgálatot. Az egészségügy, a szociális és a gyermekvédelem fejlesztésére mintegy 6 és fél milliárd forintot költött az önkormányzat. A hátrányos helyzetû tanulók felzárkóztatására, a roma és fogyatékkal élõ tanulók hátrányainak csökkentésére szakmai programokat szervezünk a pedagógiai gyakorlat fejlesztése érdekében. Támogatjuk a kistérségi feladatellátást, hogy mindenki a lakóhelyéhez legközelebb részesülhessen nevelési tanácsadói, gyógytestnevelési, logopédiai ellátásban. Utazótanári szolgálatot biztosítunk a fogyatékkal élõ, az integráltan oktatottnevelt gyermekek ellátási feltételeinek, az értelmi, az érzékszervi és más fogyatékkal rendelkezõ gyerekek fejlesztésének elõsegítésére. Nyitottá, látogatóbaráttá tettük a Déri Múzeumot, erõsítettük a közmûvelõdési és múzeumpedagógiai tevékenységet. Mindezek mellett az elsõ alkalommal megyénkben is megrendezett Múzeumok Éjszakája, a Munkácsy képek Amerikából címû kiállítás, az új Biczó-kerti régészeti bázis átadása is hozzájárult ahhoz, hogy 2005-ben az országos és megyei múzeumok között az Év múzeuma kitüntetõ címet a mi intézményünk érdemelte ki. Segítve a fiatalokat és a nyugdíjasokat ingyenessé tettük számukra a múzeum látogatást. Több mint 36 évvel ezelõtt fogalmazódott meg az új megyei könyvtár építésének ötlete. Ebben a ciklusban 1,2 milliárd forintos címzett támogatásból elkezdõdött a 4000 négyzetméteres a korszerû, multifunkciós Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár építése a Bem téren, és 35 év várakozás után elkészül az új megyei levéltár is. A megyei önkormányzat történetében elsõ alkalommal határoztunk úgy, hogy a saját vagyonunkból 400 millió forintot számunk arra, hogy minden kistérségi központban mûfüves pálya épüljön, hogy ne legyen egyetlen olyan települése sem a megyének, ahol nincs az elvárásoknak megfelelõ sportpálya, sportpályához tartozó kiszolgáló helyiség, a 2000 lélekszámú településeken pedig uniós elõírásoknak megfelelõ játszótér. Évi 500 ezer forintot fordítottunk a jó tanuló, jó sportoló fiatalok támogatására. Évente 3,5-4 millió forintot fordítunk a diáksportra, míg 1,5 millióval a megyei sportorvosi intézet mûszerbeszerzését segítjük. Gazdasági helyzetünk pozitív irányba változott, hiszen az önkormányzat hatékony és felelõsségteljes gazdálkodásának köszönhetõen a megyei önkormányzat vagyona 4,2 milliárd forinttal gyarapodott. A megye vagyonával való aktív, piaci alapú gazdálkodás érdekében létrehoztuk a Megyegazda Kft-t. Az általuk értékesí-

tett 11 ingatlanból nettó 1 milliárd 540 millió forint bevétele volt az önkormányzatnak. A megyei önkormányzat vagyongyarapodása ebben a ciklusban meghaladja a 4 milliárd forintot. A megye gazdaságának élénkítése érdekében célként fogalmaztuk meg a meglévõ gyógy- és termál kapacitásra építve a komplexitás és a színvonal emelést, a turisztikai hálózatok kiépítésének támogatását. Az országban egyedálló polgári Ökoturisztikai és Tájtörténeti Park megépítésével – amelyet az unió Regionális Operatív Programja egymilliárd, a Nemzeti autópálya Rt. 900 millió forinttal támogatott – bõvül a térség turisztikai kínálata. Kisvállalkozói hitelprogramot indítottunk, hogy segítsük fejlõdésüket, innovációjukat. A turizmusfejlesztés érdekében 2004 áprilisában megnyitottuk és mûködtetjük az önálló megyei Tourinform Irodát. Év végére elkészül az M35-ös autópálya, elõkészítették az M3-M35 autópályák elválási csomópontjának kiépítését. Együttmûködési megállapodást készítettünk elõ M4–M8-as gyorsforgalmi utak megvalósítására, mert tudjuk, hogy a fejlett úthálózat, a településeink könnyebb megközelíthetõsége az alapja a megye további gazdasági fejlõdésének. A megyei Területfejlesztési Tanács ennek eredményeként több mint egymilliárd forinttal támogatta az önkormányzati tulajdonú utak építését. A megyei Állami Közútkezelõ Kht. a megyében 3,6 milliárdot fordított üzemeltetésre, fenntartása, 940 milliót csomópont korszerûsítésre és több mint 11 milliárdot kapacitásbõvítõ rekonstrukcióra. A foglalkoztatás növelését célzó programjaink között kiemelkedõ volt az autópálya építéshez kapcsoló Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintõ

Tóth József programunk. A mi koordinálásunkkal 300 millió forintos támogatással 650 halmozottan hátrányos helyzetû, kétharmad részben roma származású tartósan munkanélküli kapott munkát. Az ország eddigi legnagyobb téli közmunkapályázatán mintegy 1400 hajdú-bihari ember jutott munkához, biztos jövedelemhez. A Vásárhelyi-tervhez kapcsolódó közmunkaprogramból megyénk mintegy 90 millió forinttal részesedett. Sikeres volt az a 250 millió forintos program, amelynek részeként 100 diplomás, pályakezdõ fiatalt képeztünk át uniós pályázat író - pályázati menedzserré és munkaerõ-piaci támogatással önkormányzatoknál, civil szervezeteknél helyzetük el õket. A megye kiemelkedõ pályázati tevékenysége bizonyítja, hogy több mint 65 milliárd forint hazai és uniós pályázatokon elnyert támogatás érkezett az önkormányzatokhoz, civil szervezetekhez, vállalkozókhoz. Segítséget nyújtottunk és nyújtunk a településeknek – önként vállalt feladatként. Lehetõségeinkhez mérten koordináljuk a megye településeinek pályázati tevékenységét, egy asztalhoz ültetjük az együttmûködõ feleket, önkormányzato-

kat, vállalkozásokat, civil szervezeteket egyaránt. A hatékony lobbizásnak köszönhetõ, hogy a megyét érintõ kormányzati beruházások összege eléri a 164 milliárd forintot. A megyei önkormányzat vezetésének és országgyûlési képviselõinek lobbija is hozzájárult a sikeres, több százmilliós szennyvízes pályázatokhoz Hajdúböszörmény, Bocskaikert, Nádudvar, Balmazújváros, Hajdúnánás, Hajdúdorog,

Gyula Ferencné Hajdúhadház, Téglás és Nyíracsád településeken. Új iskola építéséért vagy a meglévõ bõvítéséért lobbiztunk Nyíracsád, Sáránd, Létavértes, Mikepércs, Hajdúnánás, Hajdúhadház, Téglás, Vámospércs, Hajdúböszörmény és Tetétlen pályázatainál. A megyei önkormányzat vezetése sokat tett azért, hogy a kormány 550 millió forintos támogatást adjon a régió fejlõdése szempontjából kiemelt fontosságú regionális repülõtér fejlesztésére, valamint hogy fenntartsa az egymilliárdos támogatást a debreceni konferenciaközpont megépítésére. Lobbiztunk az új debreceni futballstadion megépítéséért, s a megyei önkormányzat 100 millió forinttal járul hozzá a majdani építéshez. Hajdú-Bihar Megyei Minõségi Terméktanács létrehozásával, Minõségi Termékvédjegy bevezetésével járulunk hozzá a megyei minõségi termékek piacra jutásához, széles körû ismertségéhez. Munkánkat elismerik itthon és külföldön egyaránt. Gyakran halljuk még politikai ellenfeleinktõl is, hogy ennyit és ilyen minõségben, ennyire céltudatosan és határozottan soha nem dolgoztak a megyéért, a lakosság érdekében. A megyei önkormányzat hivatalának átalakítása, a tudatos és hatékony szakmai munka a belügyminiszter dicséretét is kivívta, aki azt mondta: az ország egyik legjobban, leghatékonyabban mûködõ hivatala a miénk. A szavait elismerõ oklevéllel is alátámasztotta. Az országban a megyei önkormányzatok közül az elsõk között kapta meg a hivatal a nagyon szigorú, uniós szempontok alapján kidolgozott CAF minõsítést. Európaiságunkat az Európa Tanács Európai Diplomával ismerte el. A helyi közösségek érdekében az esélyegyenlõség területén kifejtett önkormányzati munkáért 2005-ben az Önkormányzatok az esélyegyenlõségéért díj második helyéért járó kitüntetést vehettük át. A megyei önkormányzat vezetése bebizonyította, hogy nem vagyunk súlytalan szervezet, nagyon sokat tettünk a megye lakosságáért, a megyéért. A fejlõdés elõsegítése, a fejlesztések megvalósulása, a megye iránti elkötelezettség kell ahhoz, hogy régiós szerepünket megerõsítsük. 2002 és 2006 között annyit tettünk a megyéért, mint amennyit korábban 12 év alatt sem sikerült.

2 0 0 6 .

s z e p t e m b e r

7 3




Megyei lista

Arcok az MSZP megyei listájáról Dr. Forgács Barna vagyok, 1952. február 25-én születtem Hajdúböszörményben. 1985 óta Debrecenben élek, általános iskolai tanulmányaimat Hajdúviden, a gimnáziumot Hajdúböszörményben végeztem. Az Agrártudományi Egyetemen 1976-ban agrármérnöki diplomát, 1980ban egyetemi doktori címet szereztem. 2005-ben címzetes egyetemi tanárrá neveztek ki. 12 éve a Hajdú-Bihar megyei Területi Agrárkamara elnöke, 6 éve a Magyar Agrárkamara alelnöke vagyok. Jelenleg a debreceni Agrárgazdaság Kft. ügyvezetõ igazgatója és többségi tulajdonosa vagyok. Az országgyûlési választásokon az országos listán szerepeltem. Nõs vagyok, a lányom jogász, a fiam gazdasági agrármérnök.

Dr. Molnár László vasutas családba született 1944-ben. Tizenkét éve Püspökladány polgármestere, így tökéletesen ismeri a hajdú-bihari települések helyzetét, a feladatokat és a lehetõségeket. Jogászként a közigazgatási rendszer szakértõje, aki sokéves tapasztalattal rendelkezik a hazai és az európai uniós pályázatok eredményes elkészítése terén. Négy éven át a megyei munkaügyi központ igazgatóhelyettese volt, ahol megismerkedett a munkahelyteremtés legkorszerûbb módszereivel. Azóta elsõdleges céljának az új állások létrehozását tekinti, mert csak ezen keresztül képzelhetõ el Hajdú-Bihar felzárkóztatása. Jelenleg a megyei önkormányzat szocialista frakciójának vezetõje, a megyei területfejlesztési tanács állandó meghívott tagja. Polgármestertársai eddig elvégzett munkáját értékelték azzal, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének egyik elnökévé választották.

Arany Sándor vagyok, 1975. május 14-én születtem Debrecenben. Születésem óta Derecskén élek, általános iskolai tanulmányaimat is itt végeztem. A debreceni Mechwart András Mûszaki Középiskolában érettségiztem és ugyanitt gépésztechnikusi végzettséget szereztem. 2000-ben a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Fõiskolán gépészmérnökként diplomáztam. Gyerekkorom óta részt veszek a családi vállalkozásban, ami gépipari alkatrészeket gyárt. Jelenleg Derecske város képviselõ-testületének vagyok tagja, részt veszek a megyei önkormányzat Gyermek és Ifjúsági Bizottságának munkájában külsõ tagként. 2001ben léptem be a Fiatal Baloldal szervezetébe, majd 2002 augusztusában lettem az Magyar Szocialista Párt derecskei szervezetének tagja. Jelenleg MSZP Hajdú-Bihar megyei 7-es választókerületének vagyok elnöke, és a választókerületet képviselem a megyei elnökségben.

Korcsmáros Sándor vagyok, 68 éves. Tanulmányaim befejezése óta Nádudvar az otthonom. Fõiskolai majd egyetemi végzettséget szereztem. Matematika-testnevelõ szakos tanárként a kézilabda sportág (alapjainak) megalapozója. 16 éven át általános iskola igazgatóként, negyedik ciklusban a város polgármestereként, a Megyei Önkormányzat Közgyûlésének a tagjaként, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének tanácsnokaként, a MOB tagjaként szerzett közéleti tapasztalataimat, kapcsolataimat a megye és városunk fejlesztése területén kamatoztattam. Az elmúlt 16 év legeredményesebb, legdinamikusabban fejlõdõ szakaszának tekintem a 2002-2006 közötti ciklust. Pártcsatározásoktól, gyûlöletkeltéstõl mentes önkormányzatot szeretnék, ahol az állampolgárok igényeit és lehetõségeink figyelembevételével tovább folytathatjuk városunk vonzóbbá tételét, a munkahelyteremtés alapjainak megteremtését.

Csige Tamás vagyok (35 éves). Általános iskolát Hajdúdorogon, középiskolát a hajdúnánási Kõrõsi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskolában, felsõfokú tanulmányaimat a Budapesti Tanítóképzõ Fõiskolán, majd a Budapesti Mûszaki Egyetemen végeztem. 12 éve tevékenykedem a helyi, a megyei és az országos közéletben. 8 éve Hajdúdorog városi önkormányzati, 4 éve a megyei közgyûlés, 2004-2006 között pedig a Magyar Köztársaság Országgyûlésének a képviselõje voltam. Több társadalmi és civil szervezet alapítója, vezetõje és a mai napig aktív tagja vagyok. Eddigi munkám során is igyekeztem a megyében mûködõ civil szervezetek munkáját segíteni és az általuk kifejtett tevékenységet megismertetni és elfogadtatni. Nagyon sok ismerõsöm és barátom kezdeményezésére Hajdúdorog város polgármesterjelöltjeként szeretném megmutatni, hogy a vidéki életnek is van jövõje.

Kõrösy Gáborné (58) vagyok, Debrecenben születtem. Hajdúszoboszlón érettségiztem, fõiskola tanulmányaim elvégzése óta itt élek és dolgozok. Alapvégzettségem tanár, tanítottam általános iskolában, vendéglátóipari szakmunkásképzõben. 2002 óta területfejlesztéssel foglalkozom, mint a hajdúszoboszlói kistérség térségfejlesztési megbízottja. Családi állapotom férjes, egy gyermekem van, kereskedelmi közgazdász. Az MSZP alapító tagja vagyok, megyei képzés felelõsként dolgoztam, a nõtagozat munkájában aktívan tevékenykedtem. (Dolgoztam kampányfõnökként a 2002-es önkormányzati választás idõszakában, az ezévi országgyûlési választáson a 7. számú választókerület jelöltjének a hajdúszoboszlói kampányát szerveztem, irányítottam.)

Dr. Oláh Lajos jogász, gazdasági szakember. 1969. június 17-én született Karcagon. Tanító szüleivel a falusi gyermekek mindennapi életét élte. Hatévesen került Debrecenbe, itt végezte általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait. 1993-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán, egyetemi évei során Dél-Afrikában is tanult. Brüsszelben nemzetközi pénzügyeket tanult, Szöulban tõkepiaci képzésen vett részt, Tajvanban pedig az ország marketingjét tanulmányozta. Tanulmányai után egyre felelõsebb beosztásokat kapott magyar nagyvállalatoknál. 2003. márciusától a Hajdú-Bihar megyei MSZP elnöke. 2006. májusában országgyûlési képviselõ lett. A Környezetvédelmi Bizottság tagja és az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportja Magyar–Orosz és Magyar –Ukrán Baráti Tagozatának alelnöke. Jól beszél angolul és oroszul. Nõs, két kislány édesapja.

Dr. Jeles Viktor vagyok, 1978. december 26-án születtem Debrecenben. Közel 25 éve élek Bocskaikertben, a családi vállalkozásunk jelenleg is itt mûködik. 1997-ben érettségiztem a Tóth Árpád Gimnáziumban, majd a Debreceni Egyetem Jog-és Államtudományi Karán 2003-ban diplomáztam. Ezt követõen Hajdúdorog Város Polgármesteri Hivatalában helyezkedtem el. A párizsi Sorbonne Egyetem területi tervezés, urbanisztika és területfejlesztés szakán 2006-ban szereztem területfejlesztõ (Masters III) diplomát. 2005-ben projektvezetõi képesítést szereztem. A Hajdú Volán Zrt.-nél 2006 januárjától jogi elõadóként dolgozom. 2004 májusában lettem az MSZP Bocskaikerti helyi szervezetének tagja, majd 2005 szeptemberében az elnöke. A Hajdú-Bihar megyei MSZP Etikai és Egyeztetõ Bizottságának alelnöki tisztségét töltöm be és a IV. számú választókerület kongresszusi küldöttje vagyok.

Kegyes Lászlóné (Barta Judit) vagyok, 1955-ben születtem Sárospatakon. Alap- és középfokú tanulmányaimat szülõvárosomban végeztem. Az érettségit követõen kerültem Debrecenbe, ahol a KLTE Természettudományi Karán szereztem középiskolai tanári diplomát. 1980-ban pályakezdõként kerültem a balmazújvárosi Veres Péter Gimnáziumba. Azóta itt dolgozom. Munkám, családom, szerteágazó feladataim e településhez kötnek. Az MSZPnek alapítása óta tagja vagyok. Több ciklusban voltam önkormányzati képviselõ, 1994-1998 között az oktatási és kulturális ügyekért felelõs alpolgármesteri feladatokat láttam el.

8 4

2 0 0 6 .

Krucsó Antal vagyok, 1950. augusztus 12-én születtem Komádiban. Családommal együtt Berettyóújfaluban élek. A nyíregyházi fõiskola matematika-fizika tanári, a budapesti Mûszaki Egyetemen Közoktatás Vezetõi képesítést szereztem. 1990 óta Furta Községben dolgozom 2002-óta a település polgármestere vagyok. Az MSZP alapító tagjai közé tartozom, 1993-tól a Furtai helyi szervezet elnöke, 1998-óta a megyei választmány tagja vagyok.

Nagy Józsefné vagyok, 1994 óta Sáránd község polgármestere. A debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskolában érettségiztem. Humánszervezõ egyetemi diplomámat a Pécsi Tudományegyetemen szereztem. Az MSZP-nek 1998 óta vagyok tagja. A Baloldali Önkormányzati Közösség Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnöki tisztségét 1999 óta töltöm be. Az MSZP Hajdú-Bihar megyei alelnökévé 2004-ben választottak meg. 2004 júliusában megalakult a Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása, melynek elnökévé a Társulási Tanács engem választott. 2004 októbere óta tagja vagyok a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyûlésének. A 2006. október 1-jére kitûzött helyhatósági választásokon polgármesterjelöltként az MSZP színeiben indulok – bízva megválasztásomban, kormánypárti politikusként remélem sikerül az elkövetkezõ 4 évben is a helyi közösség érdekeit szolgáló fejlesztési elképzeléseinket megvalósítani.

Pénzes László vagyok, 30 éves, nõs, egy gyönyörû kislány édesapja. Családommal együtt szülõvárosomban Komádiban élek, ahol gyermekéveimet és alapfokú tanulmányaimat végeztem. Hosszú ideig elszakadtam városomtól, mialatt egyetemi tanulmányaimat végeztem és több külföldi tanulmányúton vettem részt. Hazatérve 2002-tõl a város polgármesterként, valamint a Hajdú-Bihar megyei közgyûlés külsõ bizottsági tagjaként a városom közösségéért dolgozom.

s z e p t e m b e r




IV. választókerület

„Vannak álmaim és határozott elképzeléseim” B o c s k a ik e rt

– Hivatalosan is megnevezte Önt az MSZP Bocskaikert polgármesterjelöltjének. Hogyan fogadta a hírt, számított-e rá? – Számítottam rá, és jó ideje készülök is a megmérettetésre. Vannak álmaim, és határozott elképzeléseim is, hogy mit kell tenni az elkövetkezõ 4-8 évben. – Milyen érzés egy négyciklusos polgármester székét átvenni? – Egyelõre nem tudom, milyen érzés átvenni, hisz még nem nyertem meg a választást, de köszönöm a bizalmat. A felelõsséget természetesen érzem, bocskaikerti lakosként és a helyi MSZP szervezet elnökeként is éreztem és tudtam, hogy mekkora felelõsség egy ilyen település gazdasági, szociális és kulturális életéért dolgozni. – Milyen program mentén kormányozná tovább Bocskaikert hajóját? – Széchenyi István mondta, hogy a „múlt megbecsülésére épül a jelen”. Azaz én a folytonosság, a folyamatosság híve vagyok, de természetesen ismerem és látom azokat a lehetõségeket is, melyekkel idáig nem éltünk, vagy nem volt lehetõségünk élni. Az önkormányzatnak a kötelezõ alapfeladatokat a jövõben is el kell látnia, a szociálisan hátrányos helyzetûeknek biztonságot kell nyújtania. Be kell indítani azokat a fejlesztéseket, melyek révén Bocskaikert vonzó településsé válhat. – Ön szerint milyen esélyekkel indul és ellenlábasai közül kit tart esélyesnek? – Sajnálattal tapasztaltam, hogy a településünket, korábban sosem látott emberek tûzték ki céltáblának utolsó érvényesülési lehetõség gyanánt. A héten készült egy közvéleménykutatás, mely szerint Bocskaikertben a végzettség és képzettség tekintetében Dr. Jeles Viktort tartják a legalkalmasabbnak a polgármesterségre. Ismertségben Szõlõs Sándor a Fidesz polgármesterjelöltje vezet. Egyébként számomra is meglepetést okozott, hogy a jobboldal nem egységes, és az MDF nem támogatja a Fidesz polgármesterjelöltjét. (De közvéleménykutatásokat mindig fenntartással kezelem.)

– Bocskaikertre kidolgozott programjáról mikor és hol olvashatunk? – A településprogram elkészült, melyben a szakmai mûhelyekkel és a lakosokkal folytatott tanácskozások eredményei is benne vannak elkészítésében, együttmûködött az egész Bocskaikert, melyet reményeink szerint minden háztartásba eljutattunk, és természetesen egy lakossági fórum keretében is bemutatom. – Milyen a kapcsolata a másik legnagyobb párttal, és tudna-e Dr. Gyarmathy Kálmán polgármesterhez hasonlóan esetleg egy ellenzéki alpolgármesterrel békés egymás mellett élésben dolgozni? Megválasztásom esetén arra fogok törekedni, hogy javaslataimat, elõterjesztéseimet ne azért támogassák, vagy ellenezzék mert azt Dr. Jeles Viktor javasolta, hanem azért, mert az a bocskaikertiek érdekeit szolgálja. Munkáim során arra törekedtem, hogy konszenzusos döntések szülessenek. Bár ismereteim szerint a településen a testületi munkában nincs jelentõsége a pártállásnak, egyedül a Fidesz az, amelyik igyekszik az akaratát bármi áron érvényesíteni az önkormányzatban és láthatólag most is erre készül e nagyszámú képviselõjelöltekkel. Én ennek ellenére együttmûködést fogok ajánlani nekik. A békés egymás mellett élésen túl, fontos az alkotó együttmûködés is. Én ennek vagyok a híve. – Mik lennének az elsõ lépések az önkormányzat megreformálása terén? – Nagy reformokra nincs szükség, de a hatékonyság szempontjából bizonyos változásra szükség van. Sokat beszélünk a szolgáltató önkormányzatról, ezt a jövõben meg is kell valósítani, azaz az önkormányzatnak a lakosság felé, a szolgáltatói funkcióit kell erõsíteni, és ennek érdekében az ügyintézés módján is változtatni. Az elektronikus ügyintézést is jobban preferálnám. A vagyongazdálkodást új alapokra kell helyezni, a helyi vállalkozókkal a kapcsolatot élõbbé kell tenni. Szükségesnek látom továbbá, hogy a helyi képviselõk jobban jelen legyenek a helyi ügyek képviseleténél, jobban képviseljék a helyi lakosok érdekeit. A képviseleti demokráciának újból érvényt kell szerezni, és ahogy idáig, a jövõben nagy

hangsúlyt fektetek a civil szervezetek véleményeinek a meghallgatására, a döntés-elõkészítésbe való bevonásukra. – Mely területeket preferálná a költségvetési/önkormányzati pénzek elosztása során? – Ahogy korábban mondtam, az alapfeladatokat (oktatás, szociális és egészségügy) kötelezõen el kell látnia az önkormányzatnak, azaz ezek élveznek prioritást, csak utána jöhetnek a fejlesztések. Bízom abban, hogy a település pályázataival és menedzselésével végre Bocskaikert irányába is felszabadulnak a fejlesztési források, így elindulhat az egész településen az utak és utcák rendbetétele, Rákóczikert és Monostor dûlõ közmûvesítése, és a szükséges átjárók kiépítésére mind a 4-es számú fõút, mind a vasút vonat- Jeles Viktor polgármesterjelölt – Bocskaikert kozásában. A közeljövõ legfontosabb kérdésének jó példája látható Püspökladányban, ahol egyébként a környezetvédelmet tartom nyereségesen mûködik a város vagyonkea közbiztonság mellett, úgyhogy ezekre zelõ cége. Ezt itt is meg lehet és meg kell mindenképpen több figyelmet fogunk valósítani. Ennek programját már korábfordítani. Bocskaikert jövõje szempontjá- ban elkészítettem. ból a turisztikából adódó lehetõségeket – Elég érettnek tartja-e magát a teleis jobban érdemes kihasználni, hisz nincs pülés vezetéséhez? még egy ilyen gazdag, de ugyanakkor – Nézze, 3 éves korom óta kötõdöm a csendes kis település Debrecen közelében, településhez. Korábban önkormányzatmely kulturálisan és a vendéglátás szem- nál, jogászként dolgoztam. Egy tõlünk 10 pontjából ennyire széles lehetõségeket km-re található megyeszékhely, polgártudna kínálni, mint mi. Élnünk kell az mestere sem volt idõsebb nálam, mikor a adottságainkkal. Bocskaikert minden város megválasztotta. Bocskaikert elsõ múltjával és történelmével, gazdagságá- polgármestere, Dr. Gyarmathy Kálmán 13 val a miénk, de élni kell a lehetõségeink- éve polgármester. Tehát a tapasztalat szekel. Végzettségemet tekintve jogász va- rint Bocskaikertben nemcsak 4 évre, hagyok, úgyhogy oda fogok figyelni, hogy nem hosszabb idõre választanak vezetõt, az önkormányzat mûködése - a törvények mely bölcs elõrelátásra vall a település megtartásával – Bocskaikert lakosainak – lakosai részérõl. jövõjét biztosítsa. Ezek mellett nagyon Ezért véleményem szerint egy fiatal, fontosnak érzem, hogy programokat, le- egészséges, képzett embert érdemes meghetõségeket tudjunk biztosítani azoknak választani, aki nem csak 1 ciklusban (4 a fiataloknak, akik a játszóterekrõl már évben) tud gondolkodni, hanem távlatokinõttek, de lehetõség hiányában az ut- san is. Azt szokták mondani, hogy 30 éves cán töltik szabadidejüket. korában van az ember a legszebb férfi– Van-e határozott elképzelése a tele- korban, de visszatérve a kérdésére termépülés vagyonfelélésének megszüntetésé- szetesen a legjobb pillanatban találkozom re? ezzel a lehetõséggel, mellyel, ha a válasz– Természetesen szorgalmazni kívánom tópolgárok megbíznak, élni fogok a a vagyongazdálkodás átalakítását. Ennek Bocskaikertiek javára és megelégedésére.

Tisztelt Téglási Választópolgárok! Amennyiben a következõ négy évben, az 5. polgármesteri ciklushoz is bizalmat kapok Önöktõl, olyan belátható és megvalósítható fejlesztéseket szeretnék a település érdekében elvégezni, amelyeknek megvan a realitása. Már átadtam a tervezõknek 20 portalanított téglási utca tervrajzának az elkészítését, amelyeket a következõ négy évben szeretnénk megépíteni. Már készül a pályázat az Alkotmányés Kossuth utcák teljes hosszának felújítására a kerékpárúttal együtt. Terv készül a település egészére a felszíni vízelvezetés és csatornahálózat kiépítésére. A következõ években is szeretném folytatni a mezõgazdasági utak kiépítését, melyekhez uniós pályázatok adnak támogatást. Megvan az elképzelésem a városközpont rehabilitációjára, az új arculatú városközpont kialakítására.

2007-ben a település egészén kiépül a legmodernebb kábeltelevízió hálózat. Reményeim szerint a következõ évben a lakosság a már minden igényt kielégítõ postaépületet használhatja. Az uniós pályázatok lehetõséget adnak a lakótelepek arculatának megváltoztatására, felújítására, melyet mi is szeretnénk igénybe venni. Településünkön is egyre több az olyan idõs, beteg ember, akiknek nehéz betegen önmagukról gondoskodni. Éppen ezért nagy szükség és igény lenne egy bentlakásos idõsek otthonának megépítésére is. Régi gondunk a vasútállomás és környékének elhanyagolt állapota, melynek rehabilitációja is meg fog oldódni a következõ években. Szeretném, ha a település több pontján biztonsági kamerás figyelõrendszer épülne ki a jobb közbiztonság érdekében. Településünkön minden lehetõség

adott, illetve adva lesz ahhoz, hogy befektetõk jöjjenek ide munkahelyteremtés céljából, melyhez minden támogatást önkormányzati szinten megadunk. Ebben az idõszakban is több olyan komoly befektetõvel tárgyalok, akik Tégláson kívánnak vállalkozói tevékenységet folytatni.

T é g lá s

Hiszek abban, hogy településünk dinamikus fejlõdése a következõ években tovább folytatódik, ehhez kérem az Önök támogatását! CSOBÁN JÓZSEF Független polgármesterjelölt (Az MSZP támogatásával)

Október 1-jén szavazzon az MSZP megyei listájára! 2 0 0 6 .

s z e p t e m b e r

3




IV. választókerület Tisztelt Választópolgárok! Ezúton tájékoztatom Önöket arról, hogy az októberi helyhatósági választásokon a hajdúhadháziak bizalmát kérem a polgármesteri tisztség elnyeréséhez. Választási programommal szeretnék életképes fejlõdési pályát felvázolni az egész település számára. Fõ célom egy olyan Hajdúhadház megteremtése, ahol az emberek szívesen élnek, és a felnövekvõ fiatalság is a lakóhelyén találja meg számításait. Ennek érdekében ki kell mozdítani városunkat a jelenlegi holtpontról. Az életben megtanultam azt, hogy aki elvállal valamit, az vállalja a felelõsséget is. Csak olyan feladatot szabad vállalni, amit el is tudunk végezni, méghozzá nem a saját, hanem a megrendelõ igényei szerint. Polgármesterjelöltként csak reális, ténylegesen megvalósítható fejlesztési irányokban gondolkodom. 1. Programom elsõ és legfontosabb eleme a munkahelyteremtés. Az önkormányzatnak lehetõsége van egy olyan közcélú vállalkozás létrehozására, amely az összes önkormányzati intézmény felújítási, karbantartási és fejlesztési munkálatait helyi szervezésben tudná elvégeztetni. A már mûködõ vállalkozásokat tevékenységük felkarolásával, új projektekbe történõ bevonásával, az önkormányzati megrendelések igazságos elosztásával kell támogatni. 2. A vállalkozások fejlõdésének kulcsa a megfelelõ szakemberek alkalmazása és megtartása. Ez részben a meglévõ munkaerõnek a piaci igények szerinti át- és továbbképzését, részben pedig a már képzett fiatal lakosság helyben tartását és újabb fiatal szakemberek idecsábítását jelenti. Erre egyrészt az állami és uniós támogatásokból finanszírozott munkaerõpiaci átképzés,

Kedves Nyíracsádi Választópolgárok! Október 1-én ismét az urnához járulunk, hogy megválasszuk önkormányzati képviselõinket, a polgármestert és a Megyei Közgyûlés tagjait. Ismert, hogy a következõ négy évben is Nyíracsád fejlõdésért kívánok dolgozni, mint polgármester. Az elmúlt években lendületesen fejlõdött a község, ezt kívánom tovább folytatni a következõ ciklusban. Továbbra is elsõdleges célom a munkahelyek számának gyarapítása, új munkahelyek teremtése, elsõsorban a könnyûiparban, de a mezõgazdasági termelést is elõtérbe szeretném helyezni. Mintegy ötszáz hektáron rövidesen megkezdõdhet az energia-erdõ telepítése. Fontosnak tartom, hogy a következõ négy évben a szociális és egészségügyi ellátás intézményei

másrészt a megújuló középfokú oktatási rendszerbe való bekapcsolódás jelenthet megoldást. 3. A fiatalok lakáshoz jutásának önkormányzati támogatása szintén igen fontos szerepet tölthet be a képzett munkaerõ létszámának növelésében, amiben városunk viszonylag alacsony ingatlanárai egyértelmûen versenyképessé tehetnek bennünket. 4. Az idegenforgalom terén a falusi turizmus elindítása, a meglévõ helyi turisztikai értékek megjelenítése az országos és regionális programokban, hagyományõrzõ és hagyományteremtõ látványosságok szervezése segíthet kitörni a jelenlegi elszigeteltségbõl. A környezet tisztasága, ápoltsága fontos. A lakosságot ösztönöznünk kell annak megóvására és szépítésére akár kitüntetéssel, akár különbözõ kedvezmények biztosításával, ugyanakkor fel kell lépni az ezt bomlasztók ellen. 5. A közbiztonság javítását a lakosság és a rendõrség illetve más hatóságok közötti párbeszéd megindításával, egymás munkájának megismerésével és segítésével kell kezdeni. Ennek eszköze lehet egy olyan panasziroda létrehozása, amely a lakossági bejelentések fogadásán túl szakszerû tájékoztatással is szolgál a panaszosok problémájának gyors és hatékony megoldásához. 6. A gazdaság élénkítéséhez elengedhetetlen a közlekedési hálózat fejlesztése, az úthálózatok szilárdburkolattal való lefedése, a meglévõ szilárd burkolatú utak felújítása és karbantartása, az úthálózat kiterjesztése. 7. Kiemelt figyelmet kívánok szentelni az életminõséget javító intézkedésekre. Ezen belül fontos: – a szociális intézmények (óvodák, bölcsõdék, iskolák, öregek otthona) felújítása, bõvítése, illetve további közösségi célú létesítmények (uszoda, játszótér, többfunkciós sportpálya) építése; megújuljanak. Már elkészült egy 66 férõhelyes bentlakásos, ellátást biztosító szociális otthon terve. Célkitûzéseim között szerepel egy egészségügyi központ megvalósítása, korszerû rendelõkkel, kiszolgáló helyiségekkel, váróhelyiségekkel és a helyi alapellátás színvonalát emelõ laboratóriummal. A korszerû közoktatás érdekében továbbra is pályázunk az óvoda két szobával történõ bõvítésére. A település sportéletének fellendítése érdekében tervezem egy tanuszoda és egy korszerû tornacsarnok megépítését. A következõ ciklusban településünkön valamennyi útalapot le kell aszfaltozni és ki kell építeni a munkahelyekhez vezetõ külterületi útszakaszokat is. A már jól mûködõ külterületi vízelvezetõ rendszerhez fejleszteni kell a belterületi hálózatot, zárt vagy burkolt csatorna megépítésével.

– a szennyvízhálózat továbbépítése; – az oktatási rendszerben (általános iskolában, középiskolában) a helyi sajátosságoknak megfelelõ oktatási struktúra kialakítása, különös tekintettel a hátrányos helyzetû rétegek felzárkóztatására; – hatékony segítségnyújtás az egészségügyben és családnevelésben (ismeretterjesztõ elõadások szervezése, nevelési szaktanácsadás, az önkormányzatra háruló családvédelmi feladatok gyors és hatékony, ugyanakkor körültekintõ végrehajtása); – a fiatal korosztály szórakozási igényeit kielégítõ, ugyanakkor a közösségi értékeket közvetítõ kulturális intézmények (mozi, sportközpont, táncház, játszóház) létrehozása, támogatása; – a belvíz-problémák megoldása, a tartós mûvelésbe illetve az iparosodásba bevonható területek növelése érdekében; – az eddig kihasználatlan önkormányzati területeken gazdasági erdõ (ún. energia-erdõ) telepítésével megújuló és legfõképpen olcsó energiaforrás biztosítása a lakosságnak; – ún. Önkormányzati Diszkont létrehozása, melyben a rászorulók támogatással juthatnának hozzá az alapvetõ élelmiszerekhez és vegyiárukhoz. 8. A tervek megvalósítása a roma lakosság bevonása nélkül csak illúzió, konstruktív közremûködésükhöz viszont elengedhetetlen az életkörülményeik javítása. A roma kultúra európai kuriózum. Ösztönözni és támogatni kell tehát a tradicionális roma kézmûves foglalkozások tanítását és folytatását, a felvevõ piac felkutatását, be kell vonni a roma kultúrát és népszokásokat is a turizmusba.

N y ír a c s á d

A gyalogos közlekedést biztosító járdák, átkelési szakaszok kiépítésének is meg kell történni a következõ években. 2006 és 2010 között számos épület

H a jd ú h a d h á z 9. Hajdúhadház lakossága körében szeretném kiszélesíteni a nyilvánosságot, elérni, hogy a lakosság naprakészen tájékozódjon a város és a térség életérõl. Külön figyelmet szentelnék az önkormányzati munka nyilvánosságának biztosítására. A médiában elsõ lépésként a regionális televízióban és rádiókban rendszeres városi mûsor sugárzásával, késõbb akár önálló csatorna létrehozásával tudunk teret nyerni. Tisztelt Választópolgárok! Barátaim! Kérem, hogy szavazatukkal segítsenek mindannak a megvalósításában, amiben hiszek, és amelynek egyetlen célja az Önök szebb, jobb és élhetõbb jövõje. Csonka István Polgármesterjelölt MSZP (Az SZDSZ támogatásával)

korszerûsítését el fogjuk végeztetni. Nyíracsád jövõjét nagyban befolyásolja a fiatalok letelepedése, melyhez elengedhetetlen a fiatalok lakásépítési támogatása. Községünk kulturális életének javítását szolgálja több jövõbeli fejlesztési terv, melyek között szerepel egy központi kulturális centrum, új sportpálya és szabadidõpark kialakítása. A település fejlõdését szolgálják majd az új összekötõ utak, különösen Martinka-Nyírmártonfalva irányában. A civil szervezetek támogatását a jövõben minél szélesebb körben kívánom folytatni. Tisztelettel kérem a Választópolgárok támogatását (szavazzanak rám), fejlesszük együtt településünket és érjük el mielõbb a városi címet! DR. KATONA GYULA Független polgármesterjelölt (Az MSZP támogatásával)

Október 1-jén szavazzon az MSZP jelöltjeire! 4

2 0 0 6 .

s z e p t e m b e r





ÁLMOSD SZEBB JÖVÕT ÉRDEMEL! Tisztelt Álmosdi Választópolgárok! Polgármesterré választásom esetén megvalósítandó programom: – A helyi önkormányzat gazdálkodásának ésszerû, költségkímélõ átalakítása – Az önkormányzat bevételeinek növelése, kiadásainak csökkentése, mûködésének átfogó reformja – Pályázatfigyelõ, pályázatíró stáb felállítása – A tûzoltóság hatékonyságának, továbbfejlesztése – A polgárõrség nagyobb szerephez juttatása a falu közbiztonsága érdekében, mûködési feltételeinek javítása – Álmosd történelmének, hagyományainak, népi kultúrájának feltárása az idõsebb lakosok segítségével – Idõsek klubjának újraindítása – Házi beteggondozás Dr. Cseke András vezetésével – A közmunka program szervezettebb, célszerûbb alkalmazása – Fiatalok kultúrált szórakozási lehetõségeinek biztosítása – Ifjúsági Klub – Rendszeres, hagyományteremtõ programok a falu minden lakosa számára – Teleház megvalósítása – Iskolai hagyományõrzõ szakkörök megvalósítása – Öregek otthonának pályázati úton történõ beindítása – 80 férõhelyes új óvoda felépítése – A régi óvoda korhû – eredeti állapotának visszaállítása – Közösségi ház építése, ahol minden korosztály lehetõséget találna a kikapcsolódásra – Álmosd sportéletének újraélesztése – Infrastrukturális fejlesztések: úthálózat kiépítése, korszerûsítése (4806-os számú összekötõút), a település valamennyi

Á lm o s d

utcájának szilárd burkolatúvá tétele 2010ig, a régi belterületi utak korszerûsítése, belvíz és csapadékvíz elvezetõ rendszer kiépítése a település egész területén. – A Miskolczy-kúria felújítása, a park rendszeres gondozása, állagmegóvása – Megújuló energia hasznosítása – A torma helyben történõ felhasználása, hasznosítása – A pályaválasztás elõtt álló fiataloknak iránymutatás a hosszú távú fejlesztések és beruházások segítésével – A falusi turizmus lehetõségeinek megvizsgálása … Ezeket az elképzeléseket összefogással mind megvalósíthatjuk! … egyébként csak álmok maradnak! … Álmosd igazi fejlett, európai faluvá nõheti ki magát! KÖTELES ISTVÁN Polgármesterjelölt (MSZP)

Tisztelt Bagaméri Választópolgárok! Az elmúlt négy évben Bagamér látványosan fejlõdött, a megválasztott képviselõ testülettel közösen sikerült megvalósítani a tervezett infrastrukturális fejlesztési koncepciót. Ez a fejlõdés a jövõben sem állhat meg.

A Gyurcsány-kormány Új Magyarország fejlesztési terve lehetõséget teremt községünkben egy közel 350 millió forintos beruházás keretében megvalósuló napközi otthonos óvoda kivitelezésére. A következõ években településünk minden utcájában elkészül a szilárd burkolatú út, illetve járda, megépül a Bagamér-Nyírábrány

4806. sz. összekötõ út, valamint egy mezõgazdasági bekötõút.

1990 óta vagyok Újléta Község polgármestere. A rám bízott feladatokat igyekeztem és igyekszem mindig legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen ellátni. A FEJLÕDÉS ÚTJÁN ELINDULT ÚJLÉTÁÉRT szeretném az eddig elkezdett fejlesztéseket, munkásságomat tovább folytatni. Ehhez elengedhetetlen egy tervezet, mely tartalmazza a 2006 és 2010 között megvalósítandó fejlesztéseket: 1. Munkahelyek megõrzése, munkalehetõségek teremtése 2. Bentlakásos Idõsek Otthonának létesítése (12 lakásos Nyugdíjasház) 3. Szociális bérlakás létesítése (8 lakásos „Fecskeház”) 4. Szennyvízhálózat és tisztítótelep létesítése 5. Községháza felújítása, bõvítése 6. Egészségház korszerûsítése, bõvítése 7. Általános iskolák felújítása 8. Községi Könyvtár fejlesztése 9. Településközpont rehabilitációja, parkosítás 10. Ravatalozó felújítása, elõtetõ és harangláb építése 11. Ságvári és Dankó utcák szilárd burkolatúvá tétele 12. Dózsa és Magyar utcák burkolatának felújítása 13. Járdaépítés a Kossuth és a Petõfi utcán 14. Belterületi csapadékvíz elvezetõ rendszer korszerûsítése

15. Szociális Földprogram fejlesztése 16. Tóbi telepi pihenõpark kialakítása 17. Közterületek és kegyeleti parkok fásítása 18. A „Tiszta és virágos Újlétáért” mozgalom bevezetése, a „Tiszta udvar, rendes ház” elismerõ díj visszaállítása 19. Az Önkormányzat és intézményei számítógépes hálózatának fejlesztése 20. Sportpálya – új kerítés építése 21. Községi piac átalakítása 22. Önkormányzati intézményekhez parkolóhelyek kialakítása Szabó Sándor SZDSZ polgármesterjelölt (Az MSZP támogatásával)

Ú jl é ta Terveink között szerepel szennyvíztisztító rendszer megépítése, a bel- és csapadékvíz-elvezetés megoldása, mely egy fejlõdõ település életének elengedhetetlen része. A jövõben az eddiginél is szélesebb körben, minden lehetõséget megragadva szeretnénk a közmunka program keretében a település lakosságának mintegy harmadát kitevõ roma nemzetiségûek foglalkoztatását elõsegíteni, valamint komplex romaprogramot kialakítani. A településközpont fejlesztését, parkosítását a továbbiakban is fontos feladatnak tekintem. A lakosság életkörülményeinek javításához a jövõben is szükséges a

vállalkozók segítése, ipari övezet kialakítása, munkahelyteremtés, a torma és zöldségtermelés segítése, lehetõség szerint tormatároló és feldolgozó létesítése. A jövõ évben fontosnak tartom még a sportpálya, és kiszolgáló helyiségek felújítását elvégezni. Folytatni kell a korábban beindított erdõsítési programot, azokon a területeken, amelyeket már önkormányzati tulajdonba adtak, illetve parlagon vannak.

„KÖZÖS ÖSSZEFOGÁSSAL TELEPÜLÉSÜNK FEJLESZTÉSÉÉRT” kívánok dolgozni a következõ négy évben is, amennyiben Bagamér lakosai ismét megtisztelnek bizalmukkal. ORVOS MIHÁLY polgármesterjelölt (MSZP)

Bagamér


s z e p t e m b e r

5





Ígéretek helyett konkrét, reális célok Nyírmártonfalván avagy megvalósítandó polgármesteri programom Amit elértünk: Az elmúlt években jelentõs fejlõdésen ment keresztül településünk. Minden utcánk szilárd burkolatú, felújítottuk a Mûvelõdési Házunkat, az iskolánkat, a sporttelepünket. Most folyik az óvodánk és az orvosi rendelõnk felújítása. Ebben az évben elkészül az új Település Rendezési Tervünk. Megépítettük a Szociális Gondozó és Közösségi Házat. Nem minden település mondhatja el magáról, hogy ennyi idõ alatt ilyen mértékû fejlesztéseket vitt volna végbe. De még nem lehetünk elégedettek, folytatni kell a megkezdett munkát, hogy településünk igazi európai falu lehessen rövid idõ alatt. Szeretném látni, hogy a szép és virágzó településünket, elégedett és sikeres emberek lakják. Ehhez én egyedül kevés vagyok, szükség van az Önök tenni akarására, szorgalmára és kitartására is. Munkalehetõséget kell teremtenünk a településen. Közösen, és egymást elismerve kell dolgoznunk azon, hogy az elõbb megfogalmazott célt elérhessük. Az elmúlt idõszakban sok emberrel és sokat beszélgettünk arról, hogy milyen jövõt képzelünk el Nyírmártonfalvának. Az általam most felvázolt fejlesztési elképzelések ezeknek a beszélgetéseknek a konkrét, reális és megvalósítható programpontokba szedett listája. Ezek a célkitûzések nem alkotnak merev rendszert, hanem az igényeknek és körülményeknek megfelelõen alakíthatók, változtathatók. Tehát bárkinek, bármilyen alkotó jellegû ötlete van, kérem ossza meg velem és én minden erõmmel azon leszek, hogy az valamilyen formában megvalósuljon. Ami még elõttünk áll: Rövid távú (1–3 év) fejlesztési elképzelések: – Közmunka-program kiterjesztése – Emeletes iskola – Szociális Gondozó és Közösségi Ház – Mûvelõdési Ház – Katolikus templom – Református templom által határolt terület felújítása, modernizálása (járdák felújítása, akadály-mentesítése, parkosítás, parkolók, pihenõk kialakítása) – Óvoda utca, Jókai utca belvíz elvezetõ árkok kiépítése – Helyi újság megjelentetése – Önkormányzati tévécsatorna létrehozása a helyi kábeltévén (testületi ülések közvetítése) – Kerékpárút és járda kialakítása a Kökényesig és a Temetõig – A számítógépek korszerûsítése az iskolában – A református templom tornyának felújítása – A Széchenyi utca szélesítése, felújítása – Az Óvoda utca – Rákóczi utca közúti kapcsolatának megvalósítása – Pihenõ parkok kialakítása a település több pontján – Fogorvosi ellátás megteremtése helyben – A fiatalok számára a szabadidõ hasz-

N y ír m á rt o n fa

lv a

nos eltöltése céljából Ifjúsági Klub létrehozása – A külterületi belvíz elvezetõ csatornák felújítása Középtávú (3–6 év) fejlesztési elképzelések – Munkahelyteremtõ vállalkozások, beruházások ösztönzése – Öregek bentlakásos otthonának létrehozása – Községi piac kialakítása – Az emeletes iskola mögötti terület közmûvesítése (víz, gáz, villany, közút), majd pihenõ-, szórakoztató park és szolgáltatóház megvalósítása – Köztéri játszótér kialakítása – Az emeletes iskolában tetõtér beépítéssel szaktantermek kialakítása (természettudományi, mûvészeti) – A településen átmenõ fõútvonal be-, és kivezetõ szakaszán lassító öböl megvalósítása – Acsádi–Debreceni utak szélesítése, felújítása – A Mûvelõdési Házban a Lakodalmas Ház funkció bõvítése (eszközök, felszerelések vásárlása) – A külterületi belvízelvezetõ csatornák kezelésének megvalósítása mikrotérségi szinten (Vámospércs, Nyíracsád, Nyírábrány)

Összefogásban az erõnk Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy helyes az a kormányzati törekvés, amely az átfogó közigazgatási reform és a hatékonyabb területfejlesztési politika érdekében szorgalmazza és támogatja a kistérségi szintû összefogást. Ez az új személet egyértelmûen igazodik az Európai Unióhoz való csatlakozás után megjelent új kihívásokhoz és elvárásokhoz. Megyénk 8 kistérsége közül az egyik legjelentõsebb a 11 település – Bocskaikert, Fülöp, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Téglás, Újléta és Vámospércs – alkotta Hajdúhadházi Kistérség. A kistérség szocialista polgármester-jelöltjei, a párt támogatásával induló polgármester-aspiránsok hitet tettek az összefogás és az együttmûködés mellett, hiszen tudják, ez az igazi kitörési lehetõség. Csak így, csapatban dolgozva lehetséges a kistérség fejlesztése, a népességmegtartó képesség javítása. A csapat stratégiai célként fogalmazta meg a dinamikusan fejlõdõ gazdaság megteremtését, a vonzó települési környezet kialakítását, a humánerõforrás-fejlesztést, a fenntartható fejlõdés alapjainak biztosítását és az esélyegyenlõség megvalósítását. A kitörési pontokat a mezõgazdasági értékesítõ hálózat kialakításában, munkahely-teremtési céllal létrehozott feldolgozó üzemek létesítésében, az agrár-életpálya kiszámíthatóságában látják. De elengedhetetlen a lakosság egészségi állapotának, a roma kisebbség életkörülményeinek javítása is. Meghatározó pont a kistérség számára a területfejlesztési intézményrendszer valamint az idegenforgalom erõsítése. Ezek adnak esélyt a jól képzett fiatalok helyben tartására, térségbe hozására. A következõ évek kiemelt fejlesztési projektjei közül a legfontosabb a közlekedési feltételek korszerûsítése, így a 48-as és a 471-es út rekonstrukciója. Folytatódik a szennyvízhálózat építése és a csatornahálózat fejlesztése, az egészségügyi ellátás feltételeinek javítása, a gyermekek fejlõdése szempontjából fontos óvodák és iskolák korszerûsítése. Lobbizunk azért, hogy Vámospércs mellett Hajdúhadházon is megépüljön a szakközépiskola, létrejöjjön az Innopark és a szolgáltató központ, hogy új munkahelyek teremtésével fejlõdési pályára álljon az egész Hajdúhadházi kistérség. A terv több pilléren nyugszik, hiszen a szocialista polgármesterjelöltek mellett bírjuk a kormány támogatását és a kormánypárti országgyûlési képviselõk segítségét. A mi erõnk az összefogásban, a közösen megfogalmazott célokban, az elkötelezett munkában és a jövõért – nem csak a máért - érzett közös felelõsségben van.

Hosszú távú (6–9 év) fejlesztési elképzelések – Útépítés Martinka (kapcsolat Debrecen felé) és / vagy Hajdúsámson (kapcsolat az M3-ashoz) irányába – A szennyvíz hálózat megvalósítása Vámospérccsel közösen – A helyi termálvíz hasznosítására befektetõt keresni A felvázolt elképzelések közül a nagy beruházások megvalósításához szükséges pénzforrást az Új Magyarország fejlesztési terv pályázataiból tervezem elõteremteni. Nyírmártonfalvát nem a magam igényei szerint szeretném formálni, hanem az Önök igényeinek megfelelõen, mert „Településünk jövõje közös ügyünk!” Kövér Mihály Csaba polgármesterjelölt (MSZP)

Polgármesterjelöltjeink egy csoportja és Dr. Juhászné Lévai Katalin


2 0 0 6 .

s z e p t e m b e r




IX. választókerület

Utolsó hozzászólás egy mondvacsinált ügyhöz Ezúton válaszolnék a Fidesz „Ha kellemetlen, a polgármester hallgat” címû írására, amit a hajdúböszörményi lapjukban, a Keleti Fõcsatornában jelentettek meg.

jak – akárcsak a szabadtéri strandnál – itt is a legolcsóbbak lesznek a megyében. – Kössenek bele a körutak felújításába, mert elkészülte után sem

rendezünk rajta Forma 1-es futamot. De, mint emberbarát javaslom, ne kössenek bele újra a dr. Nagy Sándor által megszerzett mentõautóba. A sok irigykedõ kötekedéstõl magasba szö-

kõ vérnyomásuk miatt talán még Önöknek is szükségük lehet rá! Gorzsás Attila önkormányzati képviselõ

Nagy örömünkre szolgálna, ha a helyi Fidesz vezetése ezután olyan ügyekre koncentrálna, ami elõre viszi a várost. Politikailag persze megértjük a helyzetüket. A polgármester és a mögötte álló koalíció elmúlt négy évének eredményeit nehéz vitatni. A jó ellenzéknek ilyenkor új programmal kellene versenyben maradni. Lehet persze így, pusztán rágalmakra, a gyûlöletkeltésre építve is kampányolni. Tényeket kiforgatni, embereket ártatlanul besározni, de nem biztos, hogy a választók ezt várják azoktól, akik városunkat szeretnék vezetni. Lehet tovább foglalkozni a nyugdíjas egészségügyi dolgozókkal is (a „vínekkel”, ahogy a Keleti Fõcsatornában írnak róluk az idõseket hírhedten pártoló fideszesek). Elsajnálni tõlük azokat a filléreket, amit a polgármester asszony saját keretébõl teljesen szabályosan fordított az õ megsegítésükre. De ez már egyenesen szánalmas. Mint ahogy az is, amikor el akarják vitatni az én képviselõi jogaimat. Szeretném leszögezni, semmilyen jogsértés és eljárási hiba nem történt ebben az ügyben. Ugyanakkor felhívnám az olvasók figyelmét arra, hogy az az újságfelület, amit közpénzbõl erre a témára a tisztelt Fidesz vezetés felhasználtatott, már többszöröse annak az értéknek amit gyerekesen követelnek. Olyan érzése van az embernek, hogy Önök pánikban vannak. Mondvacsinált ügyeket kreálnak, és azt unalomig hajtogatják. Lassan már a kötekedésre alapjául választott témaválasztásuk is unalmas. Lehet, hogy kifogytak az ötletekbõl? Íme baráti tippjeink: – Kössenek bele a Fõtér felújításba, mert nem arannyal fedik be az épületek tetejét és a 13 felújított utat! – Kössenek bele a középkerti iskola építésébe, azért mert a tornaterembe – amely 864 négyzetméter – nem tud majd leszállni egy utasszállító repülõgép! – Kössenek bele az új postába, mert a postáskisasszonyok az ügyfeleket nem kínálják meg pezsgõvel! – Kössenek bele az õsz végére elkészülõ fedett fürdõbe, mert belépõdí-


s z e p t e m b e r

3





Interjú Csige Tamás hajdúdorogi polgármesterjelölttel – Ön az elmúlt négy évben igen aktív volt. Mivel készül a polgármesterjelöltségre? – Szerencsésnek érzem magam, mert fiatal korom ellenére sok területen lehetõséget kaptam a bizonyításra. Az elmúlt ciklusban hajdúdorogi önkormányzati képviselõként, a Megyei Közgyûlés tagjaként és két évig parlamenti képviselõként is igyekeztem mindent meg-

fejlõdõ és szerethetõ mezõváros legyen. Számos nagy fejlesztési elképzelést dolgoztunk ki barátaimmal, munkatársaimmal – természetesen a dorogiak igényeire, elvárásaira tekin-

tettel. Ezeket városi programomból hamarosan megismerhetik a város lakói. Az Új Magyarország fejlesztési terv hét éves idõszakában végre nem csak a lemaradás megszüntetésére

lesz módunk, de valóban elõremutató, Hajdúdorog jövõjét megalapozó fejlesztésekre is. M. K.

tenni megyénk, térségünk és városom fejlõdésének érdekében. Büszke vagyok rá, hogy közremûködésemmel indítottuk el azt a programot, amellyel száz diplomás fiatalt európai uniós pályázatíróvá képeztünk a megyei önkormányzatnál. Õk ma is segítik a hajdú-bihari települések pályázatait. Ennek a programnak is köszönhetõ, hogy a megyék közül Hajdú-Bihar tudta a legtöbb támogatást kiharcolni magának az uniós csatlakozásunk óta. – A pályázatok hoztak valamit Hajdúdorognak is? – Természetesen. Városunkban több régi álom is megvalósult, a lakosság igényének megfelelõen újra a belvárosban van a játszótér, megújult és megépült a városi könyvtár, a háztartások nagy többségének ma már lehetõsége van csatlakozni a szennyvízcsatornára. Ezen kívül a város útjai is megújultak. Ezek a jó pályázatok és a kormányzati támogatás nélkül nem jöhettek volna létre. – És mik a kilátások? A jövõben szeretném, hogy Hajdúdorog az itt élõk és az idelátogatók számára vonzó, dinamikusan


2 0 0 6 .

s z e p t e m b e r





A város erejét a lakók egyetértése adja H a jd ú n á n á s

Interjú Kõrösiné Bódi Judittal – Nem egészen egy hónap múlva önkormányzati választások lesznek, és Ön Hajdúnánáson egyéni képviselõjelöltként indul a hármas számú választókerületben. Mégis elõször most nem errõl, hanem arról kérdezem, ami ezekben a napokban, hetekben Önnek mindennél fontosabb, vagyis hogy kisbabája született… – Igen, régóta akartuk már a gyermekáldást, ami most ránk köszöntött… A baba korábban jött, mint vártuk, így valóban most elsõsorban az köti le az idõm, energiám javarészét, hogy az orvosokkal, ápolókkal együtt elérjük azt, ami minden édesanya vágya: egészséges, szép, okos kisfiú, majd fiatalember váljék belõle! Így most kevesebbet tudok személyesen részt venni a kampányrendezvényeken, de szép számmal vannak önkéntes segítõim, akik minden információt, kérdést, javaslatot továbbítanak hozzám, így azokkal is érdemben tudok foglalkozni. Azt szokták mondani, az élet a legnagyobb forgatókönyvíró. Úgy látszik nekem ezt a forgatókönyvet írta! Mind a gyermekem, mind a választások szempontjából ezek a kritikus hetek, de igyekszem mindkét kihívásnak maradéktalanul megfelelni. És mire az érdemi önkormányzati munka elindul, remélem minden egyenesbe jön. – Önt a családi kötelékei Tedejhez fûzik. Miért nem ott indult, miért a város egy másik körzetében pályázik a választók bizalmára? Van ebben netán valami elszakadási kísérlet, nem akar a gazdaság, úgy is mondhatnám: édesapja a „árnyékában” politizálni? – A kérdést jogosnak tartom. Mivel Tedejen nagyon sok embert személyesen ismerek és fordítva, talán mondhatom, ott kevésbé lett volna nehéz mandátumot szerezni. Az a hely, ahol most indulok, nagyobb kihívás számomra. De nem akarom megkerülni a kérdésnek az a részét sem, hogy ki akarok-e lépni a gazdaság, illetve apám „árnyékából”? Egyfelõl világosan szeretném leszögezni, hogy apámat nagyon szeretem – ami természetes – és nagyon tisztelem. Minden, amit tett, hogy nem jutott a valamikori állami gazdaság sok olyan nagy gazdaság sorsára, amelyek széthullottak, tönkrementek, az javarészt az Õ és munkatársai tevékenységének köszönhetõ. Ez az üzem ma is mintegy 400 embernek ad munkát és megélhetést, másfelõl viszont én azt szeretném, ha a választók engem személy szerint ítélnének meg és nem a családi háttér miatt szavaznának rám, pro vagy kontra. Úgy gondolom pontosan el tudok számolni azzal, amit az elmúlt négy évben a város önkormányzatában, a kistérség érdekében és a megyei közgyûlés tagjaként tettem. – Mit tekint az elmúlt négy év legfontosabb eredményének? – Mindenekelõtt azt, hogy mind Hajdúnánás, mind a kistérség másik két városa minden korábbinál jelentõsebb fejlõdésnek indult. Kilépett a stagnáló állapotból, több száz új munkahely létesült és létesül folyamatosan, megszépült a fõtér és környéke, fejlõdött a fürdõ, felújításra került a Kõrösi Csoma Sándor Gimnázium, és sorolhatnám tovább. Ezek közül némelyik esetben kezdeményezõ szerepet is játszottam – például a fõtér rekonstrukció esetében – vagy, hogy egy szívemhez közel álló másféle példát is mondjak, a városkártya bevezetésében. De elmondhatom, hogy a kistérség egészének fejlõdése is örömmel tölt el, és nyugodtan állíthatom, kevés olyan térség van az országban, amelyik négy év alatt ennyi támogatást kapott nemzeti és uniós forrásból. Ugyanez igaz Hajdú-Bihar megyére is, ahol a közgyûlés tagjaként és a kistérségi megbízottak regionális koordinátoraként volt és van alkalmam érzékelni a megye, a térség fejlõdését más

területekkel összehasonlítva. Tudom, néhány dolog kellemetlenséggel is járt és jár, például az autópályaépítés, de egy bizonyos: a mi városunk, a mi térségünk minden korábbinál jelentõsebb fejlõdés elõtt áll! Miközben büszke vagyok arra, és személyes sikeremnek is tekintem, amit az elmúlt négy évben elértünk, nem tudom elhallgatni, hogy nagyon bánt egy-egy testületi ülésen, amikor értelmetlen, tisztán politikai indíttatású vitát kell folytatni olyan esetekben is, amikor egyébként egyértelmû, hogy mi a város, mi a térség érdeke. Jó lenne, ha mindenki megszívlelné a latin mondást, miszerint: „A város erejét a lakók egyetértése adja!” – Ez érvényes arra a választókerületre is, ahol Ön most indul?

– Igen. Ez a választókerület a fejlesztések egyik iránya lehet, hisz néhány utca az Újházhelyen van, és ott az önkormányzati telkek értékesítésével teljeskörû infrastruktúra mellett növekedhet az építési kedv. A város vezetésének az is elképzelése, hogy az autóbusz végállomás a temetõ elõtti területre kerüljön, ezáltal a körzetben lakók számára a közlekedési lehetõségek is kedvezõbbé válnak. Tisztában vagyok azzal is, hogy az egyik legnagyobb probléma a munkahelyek hiánya, ezért minden más mellett a munkahelyteremtést, a jövedelembiztonságot tartom a legfontosabbnak. – Most nem éppen könnyû idõk járnak. Az embereknek újabb terhekkel kell szembenézniük. Mit gondol errõl, mint szocialista politikus?

– Természetesen nem örülök neki. Azt azonban nem fogadom el, hogyha éppen a FIDESZ kéri számon az igazmondást, az ígéreteket, hiszen elég fellapozni az akkori újságokat, hogy bárki láthassa, a FIDESZ ígéretei sokszorosan megalapozatlanabbak voltak, ami pedig az igazmondást illeti, arról jobb nem is beszélni. Tudom, hogy ez most egy nehezebb idõszak, de fontosnak tartom, hogy a kormányzat ebben a helyzetben is megõrzi a legalapvetõbb szociális támogatásokat, illetve nyugdíjellátásokat. Egyébként pedig nem akarok „kibújni” az MSZP keretei közül. Úgy gondolom, hogy ha valaki részese a sikernek, az eredményeknek, a fejlõdésnek, amely az elmúlt négy év kormányzati ciklusához kötõdik, akkor vállalja a közösséget akkor is, amikor nehezebb idõk járnak.


s z e p t e m b e r

5





„Ezt vállaltuk, teljesítettük.” Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselõ-testületének legnagyobb frakciója a Magyar Szocialista Párt képviselõcsoportja. Koalíciós partnerével a Hajdúnánásért Tevékenykedõk Független Egyesületével együtt 2002. és 2006. között sikeresen megvalósította a 2002. õszén meghirdetett „Együtt a várossal a városért” címû programját a „Cselekedni most és mindenkiért!” elvárás szellemében. A frakció négy éves munkájáról Oláh Miklós alpolgármesterrel beszélgettünk: – Hogyan alakult Hajdúnánás közélete 2002. óta? – Városunk közélete az elõzõ négy évben formálódott, demokratizálódott, képviselõinkkel is köszönhetõen. Képviselõink legjobb tudásuk alapján vettek részt a bizottsági szakmai munkában, képviselték a választóik érdekeit. Sikeresen együttmûködtünk a kormányzattal, így válhatott valóra a város több fejlesztése, beruházása. A lakosság jobb tájékoztatásáért elértük a testületi ülések egyenes adásban való közvetítését, a Hajdúnánási Újság minden háztartásba ingyenes eljuttatását. A rendõrséggel és polgárõrséggel jó együttmûködést alakítottunk ki, munkájuk elõsegítése érdekében anyagi támogatást is biztosítottunk, a közrend és az ifjúság védelmének érdekében. – Egy település sorsa nagymértékben függ a pénzügyi helyzetétõl. Miként alakult ez az elmúlt idõszakban? – A város költségvetése az elmúlt négy évben kiegyensúlyozott volt. Az intézmények biztonságos és ésszerû mûködése biztosított volt. Mûködési költségekre hitel felvételre nem került sor. A beruházások és a fejlesztések önereje rendelkezésre állt. A város értékpapírban levõ tartalékai érintetlenül rendelkezésre állnak. Ezzel biztosított az elkövetkezõ idõszakban indítandó fejlesztések önereje. – Számos fejlesztésre is sor került 20022006. között. Melyek ezek és hogyan tudták megvalósítani? – Az elõzõ idõszak takarékos gazdálkodása és a mostani ciklusban is kitartó pályázások, fejlesztések sorát tették lehetõvé, melyhez a kormányzattól és az Uniótól is jelentõs támogatás érkezett. A szennyvízberuházás elsõ ütemét mintaszerûen megvalósítottuk, így a város csatornázottsága 85%-os. A felújított városi fürdõhöz a szolgáltatások színvonalának emelése is megtörtént, a vállalkozókkal közös beruházással. A regionális kommunális hulladéklerakó létesítésében aktívan részt vettünk, a hulladékszállítás átszervezése sikeresen megtörtént. A gyermek és közétkeztetés mai szín-

vonalára emelése érdekében korszerû központi konyhát és étkezõt alakítottunk ki, hozzá az intézményi tálaló konyhákat is korszerûsítettük. Megújult a város egyik legszebb épülete a Gimnázium régi szárnya, a 350.ik évfordulóra. A város közvilágítását

H a jd ú n á n á s

A gimnázium épülete korszerûsítettük, energiatakarékossá tettük. Az „ARANYSZALMA” város rehabilitációs program keretében, uniós forrásból megszépült és megújult a belváros, elõkészítettük a további fejlesztéseket is. A

célzó arzénmentesítõ programot. Ennek forrását az állam és az EU biztosítja. Jelentõsen megemeltük a lakásépítési és lakásvásárlási támogatást. – Hajdúnánás régi mezõgazdasági város. Ezen a területen hogyan tudott segíteni az önkormányzat? – A mezõgazdaságból élõknek az önkormányzati eszközökkel igyekeztünk segítséget nyújtani. A falugazdászok és az Agrár Kamara munkatársainak biztosított elhelyezéssel a támogatások lehívásának megkönnyítését segítettük. A csökkent létszámú csorda részére továbbra is biztosítottuk a legelõ területet. A mezõgazdasági utak karbantartásához anyagilag is hozzájárult az önkormányzat. Lehetõséget biztosítottunk a mezõgazdasági szakképzés beindításához. – 2002-ben a munkanélküliséget, mint megoldandó problémát, Hajdúnánáson is elsõként emlegették az emberek. Milyen eszközökkel igyekeztek ezen a helyzeten

A megújult fõtér program lehetõvé tette a Mûvelõdési Központ, Bocskai Mozi, ÁNTSZ, Bölcsõde, Kollégium épületének felújítását és a Helytörténeti Gyûjtemény épületének rekonstrukcióját. Felszámoltuk az Újházhely és Magyar út közötti törmelék és szemétlerakót. Elkezdtük a Liget rekonstukcióját. Elkezdtük az ivóvízminõség javítását

javítani, hogyan támogatják a településen mûködõ, illetve a város iránt érdeklõdõ vállalkozásokat? – Az ipar és szolgáltatásfejlesztés, valamint a munkahelyteremtés területén célul tûztük ki, hogy önkormányzati eszközökkel is segítsük a meglévõ vállalkozások mûködõképességét, fejlõdését, hogy bõvíteni tudják a foglalkoztatottak

A játszótér átadása létszámát, ugyanakkor segítsük a vállalkozások indulását és megtelepedését. Ennek szellemében indítottuk útjára a „Vállalkozásfejlesztési és foglalkoztatási pályázat”-ot. Négy év alatt 60 millió forint került vissza a helyi vállalkozásokhoz fejlesztési forrásként. Kedvezményes (jelképes) áron kaptak telephely kialakítására telket a helyi és betelepülõ vállalkozások. Ezzel az intézkedéssel közel négy szakmunkahely jött létre illetve létesült még ebben az évben. – Az oktatás mindig fontos volt Hajdúnánás életében. Voltak-e változások ez eltelt ciklusban? – Az oktatás területére kitûzött céljainkat megvalósítottuk. Az ésszerûbb és gazdaságosabban mûködtethetõ intézménystruktúra megteremtése elkezdõdött. Az intézményi finanszírozást igyekeztünk a feladatarányos irányba fordítani. Az ifjúság egészséges életmódra, mozgásra nevelése érdekében támogattuk a tömegsport és az eredményes versenysportot is. Fenntartottuk a versenyeken, pályázatokon eredményesen szereplõ gyermekek jutalmazását. Végrehajtottuk a gyermekétkeztetés minõségbiztosításnak megfelelõ fejlesztését. – Hogyan értékelné az elmúlt négy év munkáját? – Megállapítható, hogy városunk 20022006. között jelentõsen fejlõdött, javultak a városlakók életkörülményei. Ezt vállaltuk, teljesítettük. Bízunk benne, hogy erre a következõ ciklusban is lehetõséget biztosítanak városlakóink. -n -t


2 0 0 6 .

s z e p t e m b e r




V. választókerület

Szabó Sándor Szentpéterszeg B e s s e n y e i G é z a képviselõjelölt Szentpéterszeg polgármesterjelölt 62 éves, nyugdíjas pedagógus. 27 éve él a településen. Felesége tanítónõ, már nyugdíjas. Lánya családos, fia egyetemre jár. A Bihari Iskola Szövetség, valamint a helyi Lövész Egyesület elnöke, a Polgárõr Egyesület és a Sport Egyesület alelnöke. A falu önkormányzati képviselõje 1990 óta. – Milyen a falu jelenlegi helyzete? – Több fejlesztés is történt a településen, de ezek legtöbbje csupán látványos volt. Hasznos az idõsek otthonának teljes újjáépítése, romlott viszont az iskola állapota, felszereltsége, eszközállománya. A pályázatok megvalósítása nem nyíltan történik (a képviselõk sem tudnak róla). Az Internet elérését is sürgõsen meg kell oldani. – Akkor negatívan ítéli meg a jelenlegi képviselõk munkáját? – Szemléletváltásra van szükség. A testület tagjainak közösen kell meghozni a döntéseket, ami most nincs meg. A polgármester elsõdleges feladata a település ügyeivel való törõdés, majd csak ezután következik az egyéb funkciók feladatok ellátása. Többet kell ten-

ni az itt élõk alapvetõ életfunkcióinak a javítása érdekében a látványos tennivalók helyett. Közmunka programot kell indítani, mert az itt élõknek munka és kereseti lehetõség kell. – Megválasztása esetén milyen célkitûzései vannak, mit szeretne elérni? – Takarékosabb önkormányzatot. Ennek jeleként tiszteletdíjas leszek. A közmunka program keretében járda, víz és csatornahálózat kiépítése, a meglévõk felújítása. Az oktatási intézet tovább fejlesztése annak érdekében, hogy a környék alapvetõ iskolája legyen. Jobban be kell vonni a képviselõ-testület tagjait a döntésekbe, a végrehajtásba is. Ki kell kérni a településen lévõ civilszervezetek véleményét is sok kérdésben, mert számuk nem kevés. Fontos a lakosság tájékoztatása az elvégzett munkákról. Ez a beavatottság és nyitottság kérdése. Nagyobb szerepet kell vállalni a kistérségi együttmûködésben. A munkahelyteremtés érdekében a meglévõ és nem használt épületeket ki kell ajánlani a vállalkozóknak. V. J.

42 éves, az egyik nagy - hitel tanácsadással is foglalkozó Biztosító Társaságnál dolgozik. Felesége orvos-írnok a berettyóújfalui Területi Kórházban. Az egyik gyermekük óvodába, a másik iskolába jár. 17 éve lakik a településen. A helyi MSZP elnöke, létrehozta a teremlabdarúgó, és a sakk szakosztályt. Társadalmi munkában részt vett egyéb rendezvények szervezésében is: pl. Nyárbúcsúztató, Csigacsináló verseny.. – Szentpéterszegen mi a legégetõbb probléma? – Településünkön a legnagyobb gondot a munkanélküliség okozza. A legtöbb munkavállalónak el kell utazni más településekre, hogy dolgozni tudjon. Természetesen a lakosságnak, fõleg a fiatalabbaknak igényük van a mûvelõdésre, szórakozásra, amelyre igen kevés az alkalom, lehetõség. – Miért van szükség a változtatásra? – Olyan emberek is kellenek a testületbe, akik az egyszerû embereket, a nagy családosokat, a kisgyermekes szülõket képviselik. Nem kapnak az iskolások ingyen tankönyvet, beiskolázási támogatást, pedig ezt a környezõ települések önkormányzatai is meg tudják oldani. Sok családnak nagyon kellene az anyagi segítség. Hiányoznak a tömegeket érintõ támogatások, és az életüket jobbá tevõ pályázatok. – Milyen elképzelései lennének megválasztása esetén?

– Célom elsõsorban a munkahelyteremtõ beruházások szorgalmazása. Ezt úgy gondolom kapcsolatrendszerem révén meg tudom valósítani. Évenként olyan rendezvényeket szerveznénk, mely az idegenforgalom, a turizmus alapja is lehetne a késõbbiek folyamán. Jelentõsnek találom a testvér települési kapcsolatok kiszélesítését a református egyházon keresztül (holland, angol kapcsolatok) Tevékenyen dolgozó képviselõ szeretnék lenni, ehhez kérem támogatásukat.

Bemutatkozik a „Nõk a XXI. Században” Egyesület 2005 októberében egy 13 fõbõl álló csoport megalakította Berettyóújfaluban a fenti civilszervezetet. Az elmúlt, közel egy éves tevékenységrõl a lap hasábjain számolunk be. Ennek az a célja, hogy Egyesületünk jó kapcsolatot kíván kialakítani a bihari térségben mûködõ civil szervezetekkel. Eddigi tevékenységünk szociális és szabadidõs programok voltak. Õszi kirándulás szervezése, múzeumlátogatás, városnézés, intézménylátogatás Debrecenben. Mikulás- és karácsonyi Bazsó Sándorné ünnepség szervezése a hátrányos helyzetû óvodás és kisiskolás gyermekek számára Karácsonyi ünnepség szervezése nyugdíjasoknak, ahol a Hajdú Táncegyüttes, a Váncsodi Népdalkör, a Bakonszegi Nyugdíjas Klub tagjai léptek fel. Különbözõ fórumokat szerveztünk: „Híd a generációk között” „Nõk a közéletben” Köszönjük Gyula Ferencné a Hajdú-Bihar Megyei közgyûlés alelnökének, hogy fõvédnökként támogatta és segítette ezeket a rendezvényeket. A jövõben szeretnénk folytatni és bõvíteni tevékenységüket. Terveink között szerepel egy egészséges életmódot segítõ mozgalom megszervezése: „Két keréken Biharban”. Rendszeres és idõszaki kerékpár túrák szervezése. Kulturális és szabadidõs programok szervezése. Fórumok

szervezése: nõi vállalkozók, nõi vezetõk munkájának, sikereinek bemutatása, megismerése. Ezekhez a programokhoz várjuk az érdeklõdõket és támogatókat. Szakmai munkám során megtapasztaltam, hogy egyre több embert foglalkoztat a vers, a novella írása. Éppen tegnap mondta egy egyedül élõ nõtársam, mindig a versekben és a gyülekezetben találja meg a vigaszt, a támogatást. Tehát szeretnénk összegyûjteni ezeket a „kincseket” és valamilyen formá-

ban megõrizni és az utókor számára meghagyni. Hosszú éveken keresztül óvónõként, óvodavezetõként dolgoztam, mert az ott szerzett tapasztalatokat és ismereteket más területeken kívánom folytatni. Szeretem szülõföldemet, Berettyóújfalut, a Bihari Térséget. Az õszi önkormányzati választáson indulok, úgy gondolom, mint képviselõ többet tudok tenni városunkért, az itt élõ emberekért. Bízom városunk fejlõdésé-

B e re tt y ó ú jf a lu

ben, munkára és szolgálatra jelentkezem a 7. sz. választókörzetben. Veres Péter versének soraival köszöntöm az olvasót: „Ide kell hoznunk a nagyvilágot, Ide kell hoznunk mindent, ami szép, ami jó, Ami nemes és ami érdemes.” Bazsó Sándorné „Nõk a XXI. Században” Egyesület elnöke


s z e p t e m b e r

3



Berettyóújfalu


Fülöp Viktor képviselõjelölt Fülöp Viktor vagyok, 1974-ben születtem egy három gyermekes család harmadik fiúgyermekeként. Édesanyám, Fülöp Imréné, az Eötvös József Szakképzõ Intézetbõl ment nyugdíjba két éve, és a szintén nyugdíjas édesapám, Fülöp Imre, a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában tanított huszonnyolc évig. Általános és középiskolai tanulmányaimat Berettyóújfaluban végeztem, majd Kecskeméten szereztem gépészmérnöki és mûszaki tanári diplomát. Családommal Szentmártonban, a Szegfû utcán lakom, és Debrecenben, a Dispomedicor ZRt.-nél dolgozom, mint operatív igazgató. Azért döntöttem úgy, hogy független jelöltként – az MSZP támogatásával – indulok a helyi önkormányzati választáson, mert szeretnék fiatalos lendülettel, kitartással, energiával segíteni az életkörülményeinken, hiszen én is Berettyószentmártonban nõttem fel, és biztosítani akarom mindenkinek azt a biztonságot, amiben én is gyermekként felnõhettem. De látom, hogy most már ez nem elegendõ. Módszeres és folyamatos fejlesztésre van szüksége a térségnek. Apósom révén sikerült belekóstol-

nom a mezõgazdaságból élõk finanszírozási, értékesítési nehézségeibe. Ezt a felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatottságot csak egy átfogó, információs fejlesztési programmal lehet csökkenteni, aminek szerves része egy internet terem kialakí-

tása a szentmártoni könyvtárban, ahol a pályázatok megírása illetve egyéb információk áramlása biztosított. A választókörzetet járva azonnal szembetûnõ a sáros, szilárd útburkolat nélkü-

li utcák magas száma. Mivel a lakosság nagy része az idõs korosztályhoz tartozik, a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése elengedhetetlen. Szentmárton szinte egész területén továbbra sincs megoldva a gáz, illetve szennyvíz hálózat. Lényegesnek tartom ennek a két kulcsfontosságú problémának a megoldását. Biztonságos élet csak biztos munkahelyekkel képzelhetõ el. Ezen a területen az elmúlt években fejlõdés nem volt tapasztalható, meglátásom szerint valós gazdasági szereplõk nélkül ez nem megvalósítható. Tíz éve dolgozom különbözõ gazdasági társaságokban, tudom hogyan lehet egy települést vonzóvá tenni a befektetõk számára. Mivel a településen örömmel tapasztalható a fiatalosodás, fontos feladatomnak tartom a gyermekeket vállaló családok teljes segítését; így szeretném megvalósítani a berettyószentmártoni gyermekorvosi ügyeletet, és minden erõmmel segítem az óvoda teljes felújítását. Most eljött az idõ a változásra. Szentmárton az itt lakó emberek jóvoltából elindult felfelé a lejtõn. Kötelességemnek tartom ezt a lendületet minden erõmmel elõsegíteni, támogatni.

Tisóczki József képviselõ-jelölt, 6. sz. v. k. Tisóczki József vagyok, az Önök segítségével lettem 2002-ben a 6. számú választókörzet képviselõje. Elérkezett az idõ, hogy megítéljék munkámat. Lehet helyesebb a fogalmazás, ha munkánkról számolok be, mert megítélésem szerint egy képviselõnek mindig csapatjátékosnak kell lennie. Ez a csapat pedig áll a testületbõl, a hivatal dolgozóiból és természetesen Önökbõl. Ezért úgy gondolom, hogy az elért eredményekért is közösen dolgoztunk. Köszönöm, hogy egyre többen fordultak hozzám lakóközösségük és esetenként személyes gondjaikkal is. Remélem az esetek többségében tudtam segíteni. Körzetünk egy részének legégetõbb problémája a szennyvíz. Sajnos több pályázatunk is sikertelen volt. 2006-ban a 758 milliós beruházáshoz 360 milliós állami támogatás áll rendelkezésre. A beruházás megvalósításához a lakossági önerõn kívül további 200-250 milliós támogatásra van szükség. Gyula Ferencné Képviselõ Asszony ígéretet tett a további támogatások megszerzésére, a 300 milliós állami támogatást is neki köszönhetjük! Az utcák útalapjainak javítását fontos feladatomnak tekintettem. Az anyagi erõforrások hiányában elsõsorban zúzott kõ, illetve kavics került útalapként felhasználásra. Nagyon örülök, hogy az utak építésével nemcsak a választás évében foglalkoztunk. A kritikus útalapoknál évente többször is végeztünk karbantartást. A ciklusban a következõ utcákat láttuk el megfelelõ útalappal: Hajdú, Köztársaság, Egressy Béni, Török Bálint, Bethlen, Balassi, Vajda, Fazekas Mihály, Bánk Bán, Szalárdy, Tárogató, Szökõ, Diófa, Semmelweis, Szinyei, Benczúr, Füzes, Nyárfa. Szintén útalapot kapott az MHSZ lõtér mögötti temetõhöz kivezetõ út is. Pormentes útjainkat kátyúzással próbáltuk karbantartani, illetve új aszfaltréteggel javítottuk állagukat. Így kapott új borítást a Tardy, Erkel, Bartók és a Kodály utcák egy része. 2006-ban a Népliget, Esze Tamás utcákban lesz részleges felújítás. Járdaépítés a következõ utcákban történt: Erkel, Tárogató, Fazekas, Herpály, Semmelweis, Bartók, Nyárfa, Népliget, Jegyzõkert, Szökõ. Indokolt a Móricz Zs. utca útburkolatának javítása, valamint nincs megoldva az Illyés Gy. utca csapadék-belvíz elvezetése. Jelentõs beruházás volt a körzetben, hiszen a kórház rekonstrukció közel 700 millió Ft-ba került. A Zeneiskola is új külsõt kapott 2004ben.

Virágosabbá vált a strand környéke, tisztább lett a csónakázó tó és az azt körülvevõ erdõ. Néhány gondolatot körzetünk szociális helyzetérõl és az önkormányzat által biztosított ellátásokról: Sajnos sok az idõs beteg környezetünkben. Ciklus átlagban évente 70 fõ részesült közgyógyellátásban, alanyi jogon 26 fõ, méltányosságból 44 fõ. Igyekeztem egyénenként is megvizsgálni a kéréseket,

és a testület méltányolta a kérelmeket. Az átmeneti segélyben részesülõk száma is meghaladta a 70 családot. Részükre alkalmanként 2000-5000 Ft összeggel segített az önkormányzat. Közel 100 család részesült lakásfenntartási támogatásban. Korábbi években több mint 70 család részesült rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. Évente 15-20 tanulót támogatott az önkormányzat a körzetbõl a Bursa Hungarica alapítvány segítségével. Igyekeztem a körzetben lévõ temetõk kaszálásáról is gondoskodni. A lõtér mögötti temetõben közelebb került a víz, és szemetes konténerek is kihelyezésre kerültek. Nem támogattam, hogy a Herpály utcában nappali melegedõ, éjjeli menedékhely alakuljon ki. Legfontosabb céljaim a következõ ciklusra: – befejezni a szennyvízhálózat kiépítését, megoldani kritikus helyeken a csapadékvíz-elvezetését /Herpály, Semmelweis, Szinyei, Tardy, Móricz, Vécsey, Hajdú, Köztársaság, Vajda, Illyés, Babits, Benczúr, Török B., Egressy, Katona J., Szalárdy/. – pormentes utcákhoz megfelelõ ter-

vek elkészítését Vajda, Egressy, Semmelweis, Tárogató és néhány összekötõ út szilárd burkolattal történõ ellátását. A meglévõ pormentes utcák új réteggel történõ kijavítását. Népliget, Móricz, Török B., Katona. – új játszótér kialakítását, a népligeti felújítását, a Fazekas utcai élelmiszerboltnál folytatni a járdák állagának megõrzését és újak megépítését (Jegyzõkert, Vajda, Kádár vitéz, Erkel) – javítani a kórház környékének parkolási rendjét, – mini körforgalom megépítése a Tardy és a József Attila utca találkozásánál (Kultúrház, volt MHSZ székház területe) – Megoldani az Egressy, Török B. utcák minõségi ivóvízellátását. Testületi ülésen támogatom és a ciklusprogram részeként fogadom el: – a gyógyvízre alapozott gyógyturizmus fejlesztését a strandon és a kórház területén, – el kell mozdulni a munkahelyteremtésben, tettekben is megnyilvánuló vállalkozásbarát önkormányzat megteremtése. – a város csõdközeli költségvetésének javítását, az egyensúly helyreállítását. A félmilliárdot meghaladó hitelállomány csökkentését. Pályázati segítséggel kell megoldani: – a kórház további fejlesztését, a CT beállítását. – középiskoláink épületeinek és gyakorlati képzésüknek megfelelõ mûhelyek megteremtését, – a strand további bõvítését, – a Nadányi Zoltán Mûvelõdési Központ színháztermének a kor igényeinek megfelelõ felújítását, illetve bõvítését, – új sportcsarnok, esetleg tanuszoda megépítését, – a városi kispályás labdarugó bajnokság mostoha körülményeinek javítását. Az Önök segítségével lettem képviselõ. Igyekeztem, hogy ne éljek vissza bizalmukkal. Tudom, hogy jól élni csak ott lehet, ahol az önkormányzati vagyon a városlakók minél szélesebb körének jólétét szolgálja. Vallom, hogy gazdag csak az a város lehet, melynek lakóit nem fenyegeti elszegényedés. Büszke vagyok arra, hogy képviselõi munkámat a “Hideg fej, meleg szív és a tiszta kéz” jellemezte. Közös gondjainkra közösen keressünk megoldást! Tisóczki József alpolgármester, képviselõ-jelölt

Ígéretek – Tények – Tervek

Ezt ígértem 2002– ben: – A város gazdálkodásának átláthatóvá tétele, erõforrásainak ésszerû felhasználását célzó intézkedések meghozatala. – Régióközpontú városhoz méltó intézményrendszer és szolgáltató jellegû hivatalok mûködtetése. – Tiszta, rendezett lakókörnyezet és kulturált életmód megteremtése. – A lakosságot érintõ szolgáltatások színvonalának emelése. – Nyílt, õszinte emberi kapcsolatok kialakítása, a választók érdekeinek önzetlen szolgálata. Ezeket cselekedtem: 1. Testületi tagság: – 2003 júniusáig Ifjúsági és Sport Bizottság valamint Ügyrendi Bizottság tagja. – 2003 júliusától Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke, Ügyrendi Bizottság tagja. – Részvétel: két rendes és egy rendkívüli testületi valamint két bizottsági ülésrõl való távolmaradás. – Aktivitás: Bizottsági ülések vezetése, testületi üléseken módosító indítványok, javaslatok beterjesztése, kérdések feltevése. 2. Szociális tevékenység: – Lakáshoz jutók kérelmének támogatása. – Méltányossági közgyógy– igazolványok odaítélésének elõkészítése. – Ápolási segély, idõskorúak járadékának megállapításában közremûködés. 3. Mûszaki problémák megoldása: – Belvíz– csapadékvízlevezetés (átereszek tisztíttatása, árkok kaszáltatása, tisztogatása). – Közterület kaszáltatás, veszélyes fák gallyaztatása. – Környezetet szennyezõ nagyfeszültségû transzformátor lecseréltetése. – Járdák építtetése (Eötvös u., Nagy S. u., Báthory u., Mikszáth u., Rákóczi u.). – Útalapok karbantartása, felújítása (Nagy S. u., Bessenyei u., Agancs u., Báthory u., Tompa M.,). – Csendes temetõbe termõföld szállíttatás. – Hóeltakarítások koordinálása. 4. Jótékonyság: – Református egyház anyagi támogatása (harangfelújítás). – Közintézmények anyagi támogatása (óvodák, általános iskolák, középiskolák). 5. Egyéb tevékenység: – „Problématérkép” készítése, Polgármesteri Hivatalba való eljuttatása több alkalommal. – Polgárõrség szervezése. – Tanácsadás a lakosság számára. – Kapcsolattartás a választókkal. – Publikáció a végzett munkáról. – Részvétel közéleti rendezvényeken. Ezek a céljaim: (képviselõvé történõ megválasztásom esetén!) – Tiszta város, tiszta közélet. – A város eladósodásának megállítása. – Modern közoktatási rendszer kialakítása. – Járható utak és járdák biztosítása. – Csapadékvíz elvezetés és csatornázás teljes körû megoldása. – Rászorultság alapján mûködõ szociális intézkedések. – Kulturális életünk fellendítése. – Rendszeres kapcsolattartás a lakossággal. Nagy Sándor a 3.sz választókerület önkormányzati képviselõje


2 0 0 6 .

s z e p t e m b e r




Nagy Vince Róbert, 9. sz. v. k. Nagy Vince Róbert vagyok a Debreceni Egyetem történész doktorandusza. Humán beállítottságom mellett útépítõ technikusi végzettséggel is rendelkezem. Másfél évet töltöttem Finnországban ösztöndíjasként. A berettyóújfalui 9-es számú választókerületben indulok az MSZP és az SZDSZ közös jelöltjeként. A Morotvát csendes, nyugodt, élhetõ környezetnek szeretném megõrizni, amelyhez szükséges lakó-pi-

V. választókerület B e re tt y ó ú jf a lu

henõ övezetté nyilvánítani a városrészt (forgalom - sebesség korlátozás). Célom a kerékpárutak kiépítése és a városi hálózatba való bekapcsolásuk. Képviselõként szeretném a helyi fiatalok lehetõségeit kiemelten támogatni (lakástámogatás, továbbtanulás). Fontosnak tartom, hogy a Morotva jövõjét közös elképzeléseink és közös munkánk biztosítsa. Ezért kérem, hogy támogassanak szavazatukkal október elsején.

Beszélgetés Bogáti Károly Váncsod jelenlegi polgármesterével V á n c s o d Mutatkozzon be olvasóinknak. Hatvan éves vagyok, a településen éltem és boldogultam mindig, mint mezõgazdasági technikus. 1985 óta elõbb tanácselnök, majd mint polgármester tevékenykedem. Tehát 21 éve vagyok a település vezetõje. Feleségem konyhai dolgozó. Két felnõtt lányom van. Beszéljen a település jelenlegi helyzetérõl! A megválasztott képviselõtestülettel nagyon sok, fontos feladatot sikerült megoldanunk a községben. Fejlesztettük a vízhálózatot, járdákat újítottunk fel, , vízlevezetõ árkokat készítettünk és fektettünk le beton elvezetõket. Felújítottuk a sportudvart, kihelyeztünk a faluban mintegy 30 db padot, elültettünk mintegy 1100 db fát és cserjét. Hogyan dolgozott Ön és a képviselõtestülete az utóbbi négy évben? Sikeresen pályáztunk és oldottuk meg feladatainkat. Játszóteret alakítottunk ki, felújítottuk a I-II. világháborús emlékmû-

vet, a Tûzoltó-emlékhelyet. Van kábel televíziónk, lehetõség kínálkozik a szélessávú internet-hálózat elérésére is. A település lakóinak többsége meg van elégedve a testület munkájával. Alig tíz százaléka a lakosságnak problémázik dolgokon, de olyan ember a szószólójuk, aki már évtizedek óta elégedetlen mindennel, ami a településen történik. Mit vállal, ígér újabb megválasztása esetén? Két fõ kivételével együtt tudok dolgozni a jelenlegi képviselõ testülettel is, a többség mellettem áll. Nem üres ígéretekkel szédítettük eddig sem az itt élõ embereket, hanem dolgoztunk, tettük amit vállaltunk. Én már több mint húsz éve. Remélem olyan képviselõtestületet választ a falu, akik eddig sokat tettek a település lakóinak érdekéért. Célunk, hogy valamennyi korosztály számára élhetõ, szerethetõ legyen a falu, és a fejlesztések tovább folytatódjanak. V. J.

Pintye Sándor képviselõ-jelölt

Pocsaj

58 éves kereskedõ. Felesége a helyi Takarékszövetkezet volt elnöke, jelenleg nyugdíjas. Két felnõtt gyermeke van. A helyi MSZP elnöke és a Sakk Klub vezetõje. – Pocsaj jelenlegi helyzetét hogy értékeli? – Mint kereskedõnek szoros a kapcsolatom a lakossággal. Ismerem az itt lakók gondjait, bajait. Kevés a településen a munkalehetõség. Békesség sincs. Mindig történik valami, ami az itt élõk nyugalmát megzavarja. – Milyenek a település jelenlegi képviselõi? – A jelenlegi képviselõk egy része nem áll tudása magaslatán. Mióta ez a testület tevékenykedik a községben alapvetõ változás nem történt. Az utak el vannak hanyagolva. A négy év alatt nagyon kevés támogatást kapott a falu, mert nem jártak a lehetõségek után, nem keresték a kapcsolatokat a település érdekében. Különösen látványos ez az elmaradás, ha kitekintünk a szomszédos települések fejlõdésére. – Megválasztása esetén mit helyezne elõtérbe? – Nagyon fontos a településen az ivóvíz minõségének javítása, a szennyvíz hálózat megépítése. A település érdekében kihasználom meglévõ kapcsolataimat, különösen a pályázati lehetõségek megvalósítása érdekében. A jövõ útja a kistérségi kapcsolatok kialakítása, továbbfejlesztése. Összefogásra van szükség, mert nagyobb beruházásokat egyedül egy kis településnek nem lehet megvalósítani. Ilyen a szeméttelep rendbetétele Pocsaj, Esztár, Kismarja összefogásával.

Furta jó irányba halad Beszélgetés Papp Péter furtai képviselõ-jelölttel 61 éves csatornaõr. Születésétõl fogva a településen él. Nõs, felesége a földesi Mezõgazdasági Kft-nél dolgozik. Fia felnõtt, családos ember. 46 éve dolgozik a vízügyi szakmában. 1992 óta a helyi MSZP tagja. – Hogyan ítéli meg Furta jelenlegi helyzetét? – Az elmúlt négy évben nagyon sokat fejlõdött a település. Javultak az olyan lakhatási, itt élési feltételek, amire az itt élõ embereknek szüksége van. Minden út járható, még ha nem is kövesút. A jelenlegi polgármester munkájával az emberek többsége és én is meg vagyok elégedve. – Mi a véleménye a jelenlegi képviselõkrõl? – A megválasztott képviselõk közül nem mindenki tette meg azt, amit elvártunk

F u rt a

tõle. Pedig kezükben volt a lehetõség, hogy a falu még jobban fejlõdjön, csak azokat nem használták ki. – Mit tenne képviselõvé választás esetén? Jó a kapcsolatom az emberekkel, ismerem az itt lakók gondjait. Figyelemmel kísérem a lakóhelyem történéseit. Ha kell, elmondom véleményemet, de teszek a megvalósítás érdekében is. Erre jó példa, hogy javaslatomra készült el a gyerekek számára a szánkópálya. Úgy érzem, hogy a jövõben is segíthetem a falu helyzetének megoldását, mert mint képviselõnek nagyobb lehetõségem lesz rá. Legfontosabbnak tartom a csapadékvíz elvezetésének megoldását. Mint vízügyi szakember e területen komoly segítséget tudok nyújtani. A mostani (és remélem újraválasztott) polgármesternek támogatója tudok lenni. Kérem bízzanak bennem, és szavazzanak rám október elsején.

Berettyóújfalu Molnár Ernõ, 5. sz. választókerület

képviselõ-jelöltje MOLNÁR ERNÕ vagyok, a berettyóújfalui 5-ös számú választókörzet képviselõ-jelöltje. Amennyiben megtisztelnek bizalmukkal és megválasztanak a terület képviselõjének, akkor az elkövetkezendõ 4 - évben kiemelt és fontos feladatnak tartom az alábbiak megvalósítását: Környezetünk fejlesztése, munkahelyteremtés- a meglévõk megtartása, szociálisan rászorulók kiemelt támogatása, városi intézmények felújítása. Környezetünk fejlesztése: belvízelvezetõ árkok, szennyvízelvezetõ csatornák építése, utak, járdák, átfolyók építése, karbantartása, játszóterek EU komforttá tétele, egyes területek közvilágításának megoldása, szelektív

hulladékgyûjtõk telepítése. A körzet utcáinak sajnos közel a felében nincs megoldva a közmûvesítés, a jó úthálózat, illetve még a gázvezeték is hiányos. Közel 35 éve élek városunkban, ebbõl 20 - éve az 5-ös választókörzetben – ezért átérzem az itt élõ emberek problémáit-. Közös gondjaink megoldására közösen keressük a megoldásokat, melyhez várom észrevételeiket, javaslataikat. 16 éve megoldatlan problémákból a kivezetõ út Baloldali Polgármester, Baloldali Önkormányzat. Kérem, hogy támogassanak szavazataikkal 2006. október 1-jén.

Sziklai Emõke, 8. sz. választókerület Sziklai Emõke vagyok, 1977-ben születtem Berettyóújfaluban, azóta itt élek és a 8 -as választókörzetben képzelem el családom jövõjét is. Végzettségem diplomás ápolónõ, férjem Huli Tamás agrármérnök, Lilla lányunk 15 hónapos. 1995-ben léptem be a helyi MSZP-be. Szeretem ezt a körzetet, a jövõben szívesen látnám, ha játszó-pihenõ parkok épülnének, ha tiszta környezetben élhetnénk, rendszeresen irtanák a gyomot a közterületeken. Épülnének a járdák, utak, csapadékvíz elvezetõk, a szükséges helyekre szemétgyûjtõk kerülnének ki. Nyugodtan ülhetnének az idõsek a kapuban, játszhatnának a gyermekek az utcákon, parkokban, ha tudnánk egymás sikerének örülni, megállnánk egymással beszélgetni és az emberekben újra munkálkodna a másokon való segíteni akarás. Bennem erõsen él ez az ösztön ezért szeretném képviselni önöket ezután is. Ki akarom harcolni a Szillér Kertieknek az ivóvíz ellátást, a Bercsényi utcán az aszfalt utat, a Bocskai két része váljon végre eggyé, a Szilléren fasor cserét, minden utca legyen járható! A képviselõséget szolgálatnak és kötelességnek érzem, szolgálat az emberek felé, kötelesség a városért. Olyan vezetés mellett kardoskodom, mely a tisztességet, igazságosságot, tenni akarást tûzte zászlajára, programmal bír, elkötelezett, kitartó! Le kell faragnunk az elsõsorban helytelen gazdálkodásból eredõ adósságállományt, nagy hangsúlyt kell fektetnünk városmarketingre, ütõképes pályázatíró csapatot kell alkalmaznunk, tõkét kell hoznunk, ezáltal munkahelyeket teremteni, a fiataljainkat itt kell tudnunk tartani. A sokat hangoztatott kitörési pontok fejlesztését tervszerûen, kell végrehajtanunk. A városnak valódi fõteret kell építeni, modernizálni kell városunk arculatát, ügyelve a hagyományok, a gyökerek adta sajátosságok megõrzésére. Véleményem szerint fejleszteni, építeni, munkahelyeket teremteni nem úgy általában kell, hogy sikeres várost épít-

sünk, fel kell mérni mi az, amire szükség van, mi az, amihez az itt lakóknak végzettsége van, mi az, amivel hazahozhatnánk városunk szülötteit és velük együtt építhetnénk fel itt a jövõ városát! Hazahozni, itt tartani, felsõoktatási intézményt kell idehozni, mert a fiatalok szeretnek ott maradni, ahol tanultak! Szükségünk van rájuk, a város fejlesztéséhez, és szüksége van rájuk a családjuknak a boldog élethez. Sok a depressziós, a krónikus, illetve a daganatos betegségben szenvedõ ember, de megfelelõ életmóddal, szûrõvizsgálatokkal, ezek a betegségek megelõzhetõk, egyensúlyban tarthatók ezért fontos nekünk a Kórház helyzetének stabilizálása. Berettyóújfalu kistérségi központ, kórházunk területi kórház, nem csak e város lakóinak egészségéért, kulturális fejlõdéséért felelõs az, aki Újfalu vezetésében részt vesz, hanem az egész kistérséget felkarolja! A szocialisták már bizonyítottak mennyire fontos ez, hiszen kizárólag kormányzásunk alatt újulhatott meg Kórházunk, számos oktatási intézményünk. Berettyóújfalu nem engedheti meg magának, hogy rossz gazda módjára elnyûtt sport és kulturális intézményei legyenek, itt az emberek ennél többet érdemelnek, hiszen virágzik a sport szinte minden területe, (karate, úszás, foci, box, stb.) és a zenekar, a tánccsoport is kiváló eredményekkel büszkélkedhet, úgy itthon, mint külföldön! Észre kellett volna vennie a várost már 16 éve vezetõ embernek hogy, az újfalui ember aktív, igényes, tettre kész, ehhez azonban mozgástérre van szüksége, amit nem szûkíteni, hanem tágítani hivatott az mindenkori vezetés. Az MSZP csapata, képviselõ jelöltjeink és polgármesterjelöltünk Gyula Ferencné a jövõ városát kívánja itt felépíteni, de ehhez szükségünk van az Önök munkájára, mert csak együtt tehetjük naggyá Újfalut, ezért szavazzanak ránk Október 1-jén!


s z e p t e m b e r

5



Körösszegapáti Szakadátiné Varga Angéla képviselõ-jelölt 1980 óta élet Körösszegapátiban. Mint óvodapedagógus dolgozom. Gyermekem középiskolás diák. Mint a településen élõ és dolgozó személy ismerem az itt élõk gondjait. Ami engem legjobban érint az a fiatalok problémája. Szerencsére nem kevesen vannak, de életkörülményeik jobbításán, az itt tartásukkal nem törõdik senki.

A kulturális, sport és közösségi programok megvalósításáért eddig is sokat fáradoztam, hiszen sokszor a szûkös keret ellenére szorgalommal, a közösség iránti elkötelezettséggel maradandó élményt lehet szerezni a lakosságnak. Megválasztásom esetén továbbra is szívesen veszek részt a falu közösségi programjainak a szervezésében, azok lebonyolításában.

Beszélgetés Krucsó István önkormányzati képviselõ-jelölttel 41 éves, vasesztergályos szakmát szerzett Németországban. Nõs, három gyerek édesapja. Gyermekei közül kettõ már felnõtt, egy iskolás. A helyi MSZP tagja. – Beszéljen a település helyzetérõl! – Sajnos a település politikailag teljesen megosztott. A jobb oldal képviselõi azzal töltik a napot, hogy csak az ellentéteket szítják. Az utóbbi négy évben Körösszegapáti majdnem minden területen lemaradt a környezõ falvaktól. – Miért van szükség változástatásra? – A mostani képviselõk többsége semmit nem tett a falu életének jobbá tételéért. Sokat ígértek, de ebbõl szinte semmi nem valósult meg. Az újonnan megválasztott képviselõknek kötelességük kell, hogy legyen felkarolni a település kulturális életét és a sportot. Ami pedig a legfontosabb lenne: gon-

doskodni az itt élõ fiatalokról, azok foglalkoztatásáról, mert elmennek innen. Lassan elöregszik a település. – Mit ígér, miben tevékenykedik megválasztása esetén? – Támogatom az új polgármesterjelöltet, Pántya Józsefet. A közösen meghatározott feladatok megoldásában segíteni fogom õt és képviselõtársaimat. A településen élõ egyszerû szegény munkás emberek képviselõje, szószólója leszek. V. J.

Ü z e n e t Kedves Választópolgárok! Önök október 1-én választanak a településükön polgármestert és képviselõket. Nem feltétlenül kell arra szavazniuk, akinek a kopogtató cédulát odaadták.

A választás titkosan zajlik, Ön a szavazófülke magányában szívére hallgatva szavazhat! Ne higgyen az agresszív rosszakaróknak! Szavazatát utólag nem tudják lenyomozni.

Vad Erzsébet képviselõjelölt Körösszegapátiban 1958-ban született, 1981 óta dolgozik a településen, mint tanár. 1992-ben lett a helyi ÁMK igazgatója. Szüleivel lakik, gyermeke nincs, de az óvodában és az iskolában lévõket „sajátjaként” neveli. – Hogyan ítéli meg a község jelenlegi helyzetét? – Egyhelyben járunk. Majdnem elfelejtettek bennünket a megyénél és a környezõ településeken, megszakadtak a kapcsolataink, mert nincs aki képviselje az itt élõket. Ott igyekszik az önkormányzat jelenlegi vezetése pénzt megtakarítani, ahol nem lehet. Viszont más területeken pazarlás folyik. Alig haladtunk elõre az utóbbi években. Nincsenek a településen hosszú távú elképzelések. – Miért van szükség a képviselõk személyének megváltoztatására? – Az itt lévõ gondokról és problémákról nemcsak beszélni kell, hanem tenni is a gondok enyhítése érdekében valamit. A polgármester munkáját segítõ, a települést sokfelé képviselõ önkormányza-

ti testületre lenne szükség. A képviselõi feladatok ellátása ne csak a gyûlésre, gyûlésekre korlátozódjanak, hanem a mindennapokra. – Mit vállal megválasztása esetén? – Ígérgetni nem szeretek. Mindent megteszek annak érdekében, hogy a falu legnagyobb intézménye (az ÁMK) zökkenõ-mentesen mûködjön. Megpróbálok lobbizni az óvoda, az iskola nyílászáróinak kicseréléséért. Szeretném, ha a falu, és intézményei szebbek, virágosabbak lennének – ezért megteszek mindent. A gyerekek érdeke mindenekelõtt. Internet hozzáférés az azt igénylõ családoknak. A melegkonyhás étkezés feltételeinek további javítása, az idõs emberek étkeztetésének megoldása a nyári szünetben is. Fontosnak tartanám a ravatalozó környékének a rendbetételét, felújítását is. Kérem, támogassanak szavazatukkal október elsején, hogy mindez megvalósulhasson.


Körösszegapátiban munkahelyeket kell teremteni. Beszélgetés Dani Imre képviselõ-jelölttel 1943-ban született. Az Államigazgatási Fõiskolán végzett. Nõs, feleségével nyugdíjasok. Két gyermekük van. Közel 40 évet dolgozott a helyi önkormányzatnál, mint tanácselnök, majd polgármester. Az MSZP helyi szervezetének elnöke. – Hogyan ítéli meg a község jelenlegi helyzetét? – A jelenlegi ciklusban a helyi önkormányzatnak érdemleges vezetése nem volt. A korábbi folyamatos fejlõdés megállt. Az önkormányzat gazdálkodása akadozott. Az elõkészített beruházások (idõsek napközi otthona, ravatalozó) felújítása megállt, a kész tanulmánytervekkel a vezetés nem kezdett semmit. – Gondolja, hogy szükség van a helyi képviselõk személyének megváltoztatására? – Sem szakmailag, sem emberileg nem felelt meg a testület nagy része a

lakosság elvárásainak. A testület tagjai saját érdekeiket szem elõtt tartva szerették volna irányítani a település lakóit, a falut a fejlõdéstõl, a beruházóktól elszigetelték, az embereket teljesen megosztották. – Mit vállal, mit tud ígérni az embereknek megválasztása esetén? – Felekezetre, nemre, korra és pártállásra való tekintet nélkül együtt kívánok mûködni mindenkivel. A településen munkahelyet kell teremteni, az idõsebbeknek biztonságos hátteret, a fiataloknak jövõképet, lehetõséget kell biztosítani a következõ idõszakban.. Meglévõ szakmai tapasztalatommal és emberismeretemmel segíteni akarom a képviselõtestület és a választók közötti intenzív kapcsolat kialakítását és a forrást jelentõ pályázati lehetõségek jobb kihasználását a település érdekében.

Horváth Gyõzõ önkormányzati képviselõjelölt 68 éves, nyugdíjas. Fõiskolai végzettséggel rendelkezik. 37 éven keresztül irányította a „Körösvidék Szövetkezet” gazdálkodását. Tíz éven át volt az Országos Szövetségi Tanács megválasztott képviselõje. Jelenleg az Országos Parasztszövetség Ellenõrzési Bizottságának az elnöke. Feleségével, három gyermekével és hat unokájával él. – Milyen a politikai hangulat a településen? – Falunkban érezhetõ a politikai megosztottság. „Rosszul élünk, de egyeseknek túl sok ideje van arra, hogy az egymással szembeni ellentéteket felszínen tartsák és fokozzák. Sajnos még a templomba is beviszik a politikát. – Miért van szükség a képviselõk személyének megújítására?

Kitüntetés Elismerték augusztus 20a alkalmából a közmûvelõdésben kiemelkedõen tevékenykedõk munkáját. Hiller István oktatási és kulturális miniszter Wlassics Gyula díjat adományozott Vad Erzsébetnek a Körösszegapáti Általános Mûvelõdési Központ igazgatójának. Ez a díj azoknak a közmûvelõdésben dolgozó szakembereknek adományozható, akik az iskolán kívüli mûvelõdésben kiemelkedõ eredménnyel szolgálják a mûvelõdést. Az intézmény vezetõje több éves kimagasló tevékenységéért kapta ezt az elismerést, mely egy szép, ízléses okirat, valamint egy érembõl áll. Vad Erzsébet ezt a nagyon értékes elismerést Budapesten a Néprajzi Múzeumban tartott díjátadó ünnepségen vett át. V. J.

– Mindazoknak, akik a választásokon mandátumot kapnak, nagyobb felelõsséget kell vállalniuk a falu fejlesztéséért. A kulturális élet, az oktatás, valamint a sport támogatása és felkarolása a legfontosabb feladatok egyike. Másfelõl a hagyományok megõrzése, tisztelete és annak megtartása az újonnan megválasztott képviselõk kiemelt feladatává kell, hogy váljon. Súlyozottan kell elismerni azok szerepét, akik önfoglalkoztatással, alkalmazottak foglalkoztatásával elõsegítik a saját maguk és családjuk tisztességes megélhetésének biztosítását. – Megválasztása esetén mit tûzött ki célul? – A falu gazdasági, kulturális, oktatás és sporttevékenységének fejlesztését. További munkahelyteremtést és az idõsek életkörülményeinek javítását, a továbbtanulás támogatását, különösen a nehéz helyzetben lévõknél. Akik ismernek, azok tudják azt, hogy nemcsak ígérem, hanem meg is teszem. Valamennyi fejlesztési területhez a hozzáférhetõ uniós és nemzeti támogatást ki kell használni. Pántya József polgármesterjelölt elképzeléseit a programjában leírtak alapján is támogatni tudom. Megválasztása, illetve megválasztásom esetén a lehetõ legnagyobb segítséget biztosítom számára.


2 0 0 6 .

s z e p t e m b e r




VI. választókerület

Interjú Gurzó Lászlóval, a Megyei MSZP alelnökével, a püspökladányi választókerület elnökével – Egy sikeres választási kampány után vagyunk, hogyan értékeli a parlamenti választást? – A Magyar Szocialista Párt megyei alelnökeként nagy eredménynek tekintem, hogy a megye kilenc választókörzetébõl a 2002-es eredményekhez képest három választókerületben egyéni mandátumot

oldal jobb megoldásokat javasolna. Egy másik irány azoknak a sikereknek, eredményeknek felmutatása lehet, amelyek a már eddig is tisztségüket betöltõ szocialista polgármesterekhez kapcsolhatók, õk a megyében is, és a püspökladányi választókerületben is sokan vannak. Nem lesz könnyû menet, mert politikai versenytár-

Dr. Újhelyi István területfejlesztési államtitkárral Földesen, 2006. augusztus 19-én szerzett a szocialista jelölt a megyei listán bejutott képviselõk mellett. Az egész megye érdeke, hogy olyan képviselõi legyenek, akik aktívan részt vettek az Új Magyarország fejlesztési terv kidolgozásában és sokat tudnak tenni azért, hogy Hajdú-Bihar felzárkózása tovább gyorsuljon. A püspökladányi választókerület elnökeként úgy gondolom, egy hosszú, a korábbi választási kampányokhoz képest szervezettebb munka folyt, amelyben a párttagjaink és szimpatizánsaink hónapokon át tartó munkája érett be. De a gyõzelmet nem csak ennek, hanem a Sárrét talpra állítására kidolgozott programunknak köszönhetjük. Igazán nehéz dolgunk volt, hiszen két ciklus után ezúttal sikerült Csontos János barátom személyében egy baloldali képviselõt a Parlamentbe juttatnunk. Büszke vagyok rá, hogy az éles választási küzdelemben sem folyt a választókerületünkben olyan mocskolódó kampány, mint a Hajdú-Bihar más kerületeiben. – Négy évvel ezelõtt a száz napos program idején alighanem könnyebb volt kampányolni, mint most, amikor szigorú intézkedések történnek az egyensúly helyreállítására… – Igen, most valóban más minden. Látni kell azonban, az eddigi feltételek mellett az ország nem finanszírozható. Igazán hálátlan szerep, hogy ezt nekünk kellett meghirdetnünk. Egy baloldali párt számára különösen hálátlan, amikor bizonyos szerzett jogokhoz is hozzá kellett nyúlni, de nem lehet kitérni a változás szükségessége elõl. Tudtuk és vállaltuk, hogy rövidtávon ez nem lesz népszerû. A hosszú távú hatások remélhetõleg mások lesznek. Sok választópolgár érthetõen csalódott, de nem változtatta meg véleményét, nem gondolja, hogy az ellentétes

saink változtattak taktikájukon. Tavasszal szívesebben kalandoztak a helyi ügyek irányába, most viszont az országos ügyekre összpontosítanak. Arra kérjük tehát támogatóinkat, velünk rokonszenvezõket, hogy szavazzanak jelöltjeinkre és a szocialista párt megyei listájára. – Milyen jövõképet lát Hajdú-Bihar megyének, mint a Magyar Szocialista Párt alelnöke? – Ha a pártra gondol, további erõsítésén kell dolgoznunk. Új helyi szerveze-

hazánkban, sem Európában nincs valós alternatívája. A jóléti szociális állam és versenyalapú kapitalista gazdaság élénkítõ hatását ötvözve érhetõ el az a fejlõdés, ami egy új baloldali politika megléte mellett lehet sikeres. A Nemzeti Fejlesztési Terv II. kiemelten kezeli az Észak Alföldi Régiót melynek megyénk is része. Ez a terv a korábbi fejlesztési pénzek többszörösét teszi lehetõvé. További autópálya, út- és gyorsvasút-építésekkel, a szakképzés megerõsítésével, a feldolgozóipari beruházások támogatásával fogunk új munkahelyeket teremteni. Kihasználjuk természeti és kulturális értékeinket, fellendítjük a turizmust. Talán az elkövetkezõ években ennek köszönhetõen lehet majd Hajdú-Bihar Magyarország Burgenlandja. – A Sárrét fejlõdésérõl mi a véleménye? – Kistérségünkben van a legtöbb szocialista polgármester. Püspökladány központú választókerületem 12 településén pedig szervezett formában van jelen a szocialista párt. Ez a jövõben lehetõséget teremt arra, hogy a mostanihoz hasonlóan eredményesek legyenek a szocialista támogatással induló jelöltek a választásokon. Mind polgármestereink, mind önkormányzati képviselõink bizonyították már az elmúlt ciklusokban szakmai hozzáértésüket és határozottan kiálltak szociáldemokrata értékeink mellett. Kifejezetten jól dolgoztak, amit bizonyít, hogy kistérségünk közel 18 milliárd forint fejlesztési és egyéb támogatást kapott az elmúlt ciklusban. A megyei Önkormányzat leendõ tagjaként és az MSZP megyei alelnökeként célom,

Bajnai Gordonnal egyeztet Gurzó László és Csontos János tek létrehozásával és a már meglévõ helyi szervezeteink fejlesztésével, és a szimpatizánsi kör bõvítésével egy olyan bázist kell kiépítenünk, ami 2010-ben a parlamenti és az önkormányzati választásokon egyaránt a baloldal sikerét hozhatja megyénkben. Hiszen a baloldalnak sem

hogy Csontos János képviselõnkkel, polgármestereinkkel együttmûködve segítsem az önkormányzatok, a településeken élõk mindennapi életét, cégek, vállalkozások fejlõdését és persze az M4 autóút megépítését. – Hallottam, szülõfalujában Földesen

Gurzó László indul képviselõjelöltként az önkormányzati választásokon. Hogyan tudja segíteni Földes önkormányzatát, lakosait? – Születésem óta Földesen élek, így teljeségében ismerem a település közeli múltját és jelenét. Az elõzõ önkormányzati választáskor /2002 októberében/ az MSZP által támogatott jelölt nyerte meg a polgármesteri választást, s akkor a választópolgárok bizalmat szavaztak az elõzõ önkormányzati testület nagytöbbségének is. Az elmúlt évben próbáltam egy társaságot összehozni Földesen, amely sikeres vállalkozókból és közszereplõkbõl állt. Közös vacsorák és beszélgetések alkalmával körvonalazódtak azok a célok, amelyek Földest egy élhetõbb településsé teszik, ahol a fiatalok és a vállalkozók hosszú távra tervezhetnek. A következõ önkormányzati testületnek és leendõ polgármesternek a normatív feladatok ellátásán túl a beszélgetéseken felmerült, a település elõtt álló problémákat is meg kellene oldani, melyek elõsegítik a település felzárkózásának gyorsítását. Mindezeket persze a fejlesztések mellett! Jelenleg úgy érzem a település jövõjének hasznos lenne egy új gondolkodásmód, egy fiatalosabb lendület, hiszen az elkövetkezõ idõszakban mind a megyei, mind a települési önkormányzatoknak új kihívásokkal kell szembesülniük. Földes sikere is nagyban fog függeni attól, hogy önkormányzat mennyire tudja kihasználni az EU források/ operatív programok által biztosított lehetõségeket. Az elmúlt évek során kialakult kapcsolataimat, tapasztalataimat tudom itt kamatoztatni, egy sikeresebb Földesért! Hiszem hogy a településünk múltja és a földesi emberek kitartása, szorgalma és elhivatottsága sokkal nagyobb sikerek elérésére predesztinálja a települést.


s z e p t e m b e r

3





Jövõre bioetanol üzem mûködhet Kabán

Az áttörés éve A 2006. évi önkormányzati választások elõtt néhány héttel aktuális kérdés, hogy a közelmúltban milyen fejlesztések indultak el, vagy milyen beruházások vannak folyamatban. Errõl kérdeztük Szûcs Bélát, Kaba város polgármesterét, az MSZP-SZDSZ által támogatott polgármesterjelöltet. – Több ilyen jelentõs fejlesztés valósult meg a településen, illetve van folyamatban. Megépítettünk 2,3 km utat a BarossHunyadi és Báthory utcákban, illetve 2,6 km utat újítottunk fel a Hajnal-BethlenÁrpád fejedelem és Gonda Ferenc utcákban. Az utakra fordított összköltség 87,5 millió forint, amely az elmúlt évtized leglátványosabb és legfontosabb útépítési, felújítási programja volt. A beruházási költség 65 %-át pályázaton nyerte az önkormányzat, a többit saját forrásból biztosítottuk hozzá. – Mik a kilátások a jövõre nézve? Sikerül tartani vagy fokozni az elõzõ évek fejlesztési ütemét? – Természetesen, az Új Magyarország fejlesztési terv lehetõségeit kihasználva még tovább gyorsíthatunk. A szükséges elõkészületeket meg is tettük az Ady, Mártírok, Nyárfás, Széchényi és Kazinczy utcák terveinek elkészítésével. Továbbá tervezzük a burkolatmegerõsítést a József Attila, Sas, Bem, Kónya utcákban. Szeretnénk pótolni azokat a lemaradásokat is, amelyek a kisebb zugok lakóit érintették hátrányosan. – Milyen más fontosabb beruházás indult el a településen? – Az utóbbi évtizedek legnagyobb beruházása van folyamatban a fürdõben. Várhatóan október végén fejezõdnek be a munkálatok. Ennek eredményeképpen mindhárom medencében a vízforgató berendezés telepítése megtörténik. Mindemellett a medencéket újracsempézik, környezetük megszépül, s ennek révén elhárul az akadály, és jövõre megszépülve nyithat ki a fürdõ. A területe is bõvül, mivel azokat a területeket, amelyek üres telekként a szomszédságában találhatóak, hozzácsatoljuk. Igényes, szép kerítést építünk hozzá, nyári bejárattal. A fürdõ fõépületében is teljes átalakításra kerül sor, mely munkálatok szintén október közepére készülnek el. Ennek eredményeképpen nõiférfi öltözõket, illemhelyeket, értékmegõrzõ helyiségeket alakítunk ki, illetve egy tangentoros kezelõegység beállítására is

sor kerül. A fizioterápiás és tangentoros kezeléseken túl gyógy-masszázsra és ülõfürdõ igénybevételére is lehetõség nyílik. – A fiatalokra is gondolva, telepíteni fogunk egy infrakabinos szaunát. Mindezt úgy, hogy a fürdõ fõépülete belülrõl megújul, mind a padozat, mind a nyílászárók tekintetében. A jövõre gondolva, megvásároltunk 6 millió forintért egy szomszédos telket, ahol esetlegesen néhány faház elhelyezésével, a fürdõvendégek részére egyszerû szálláshelyet is tudunk biztosítani. Most már elhárultak az akadályok, és a Fürdõbisztró fölé tervezett panzió is megépíthetõ. Reméljük a vállalkozó jövõ tavasszal igényes szállást tud biztosítani a fürdõnkbe látogató vendégek számára. Az idegenforgalom fejlesztésétõl új munkahelyeket várok. – Hallottuk a Polgármesteri Hivatal is

némiképpen átalakul, megújul, hallhatnánk errõl néhány mondatot? – Közel 10 millió forint értékben kezdõdnek rövidesen az átalakítási munkálatok a Városháza épületében. Akadálymentesítjük az épületet, továbbá kicseréljük a nyílászárókat, korszerûsítjük a fûtést, dohányzó helyiséget alakítunk ki az emeleten, illetve bõvítjük a földszinti illemhelyet. Kis lépések ugyan, de úgy gondolom, nagyon fontosak a jövõre nézve. – Egy település megítélésének nagyon fontos mértékadó helyszíne a temetõ és sporttelep állapota. Ezeken a területeken történt-e valamilyen változás vagy terveznek-e változásokat? – Ebben a ciklusban a ravatalozó épü-

letére a hozzá vezetõ gyalogút kialakítására környezetének rendbetételére közel 10 millió forintot költöttünk, és tervezzük, hogy a jövõben is korszerûsítjük a kor igényeinek megfelelõen a temetõt. Szeretnénk, ha még szebbé, gondozottabbá, és igényesebbé válna a kabai köztemetõ. A sporttelep vonatkozásában eddig igyekeztünk rendet, tisztaságot tartani. Rövidesen elkészül a sportolók számára nagyon fontos labdafogó háló, és a nézõk kulturált kiszolgálását lehetõvé tévõ fedett lelátórész, mintegy másfél millió forint értékben, mely forrás 70 %-a pályázatból származik, a többit az önkormányzat biztosította saját költségvetésébõl. – Szólnék még a sportcsarnok-építés pillanatnyi helyzetérõl. Rövidesen lezárhatjuk a közbeszerzési eljárást, amelynek eredményeképp, a kormánydöntésnek megfelelõen, mintegy 900 millió forintos beruházás valósulhat meg, ha a képviselõ-testület is úgy dönt. Így végre megépülhet a helyi és környékbeli igényeket szolgáló multifunkcionális sportcsarnokunk. Ez nem egyszerûen csak iskolai testnevelésre, versenysportra alkalmas, hanem egy új közösségi tér lesz. A gyerekektõl az idõsekig mindenki számára lehetõséget teremt arra, hogy érdeklõdési körének megfelelõ programokon vegyen részt, eddig nem tapasztalt módon. – Eddig is sokat tettünk a település sportjáért, felújítottuk 8,5 millió forintért az iskolai kézilabda pályát, felújítottuk az iskola tánctermét, igyekeztünk a mûködõ sportegyesületek különbözõ szakosztályait támogatni. De a sportcsarnok megépülése új perspektívákat nyithat Kaba város kulturális- és sportéletében. – Akkor jogosan nevezhetjük 2006-ot az áttörés évének Kabán? – Igen, erre minden alapunk megvan, hisz az elért vagy elérhetõ közelségbe került szép célok megvalósíthatóvá válnak, különösen akkor, ha megépül Kabán a Bioetanol üzem. Ezt nagyon remélem, sõt bízom abban, hogy mindazok, akik korábban határozottan állították, hogy lesz Bioetanol üzem, most is kiállnak az ügy mellett. A gyár új munkahelyeket teremt, és az itt élõ gazdák számára is többletbevételt eredményezhet.

A húszmilliárdos beruházás új munkahelyeket teremt a Sárréten, s a beszállítóknak is biztos piacot ad. Ez év februárjában kezdõdtek a konkrét elõkészületek a bioetanol üzem létesítésére, s a pénteki megbeszélésen már konkrétumokról is szó esett, ahol az Elsõ Magyar Bioetanol Kft. képviselõi ismertették a projekt jelenlegi állapotát Gõgös Zoltánnal a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárával, aki a térség országgyûlési képviselõjének, Csontos Jánosnak a meghívásra érkezett Kabára. Az üzem létesítése állami nagyberuházásnak minõsül, s mint ilyen jó esélye van hazai támogatási források elnyerésére – véli a bioenergetikai szakpolitikus. A feldolgozó kapacitása lehetõvé teszi, hogy 35-40 ezer hektáron megtermelt alapanyagot is feldolgozzon évente, amely a sárréti gazdáknak biztos értékesítési lehetõséget teremt. Emellett az üzem mintegy 60-100 fõnek is munkát adhat. A cukorrépa termelõk az uniós ágazati reform megszorításai kapcsán, elõre gondolkoztak, s ennek köszönhetõ, hogy termelõi tulajdonú beruházásként „nõ ki” jövõre, a mostani megbeszélésnek otthont adó BonFreeze Zrt. telephelye melletti 15 hektáros területen a bioetanol üzem. A beruházási fejlesztést a Duna Fejlesztési Kft. végzi. Érsek Tibor a cég ügyvezetõ igazgatója lapunknak elmondta: a húszmilliárdos beruházás negyedét saját erõbõl kívánják biztosítani, s ennek felét a termelõk adnák össze, míg a maradék 50 százalékot egy zöldmezõs befektetésekkel foglalkozó svájci befektetõi csoport nyújtja. A többit banki hitelbõl fedeznék, s amennyiben lehetséges a reménybeli hazai támogatás mellett uniós forrásokra is számítanak, de akár önerõbõl is megvalósítják elképzeléseiket. Az üzem a jövõ õszi kukorica betakarítás idején már mûködhet is.

Kaba


2 0 0 6 .

s z e p t e m b e r




Közös jövõnk Nem tudok dicsekedni újságírói múlttal, és polgármesteri tevékenység sem áll mögöttem. Gyakorta eszembe jutott azonban, hogy milyen jó lenne néha a bennem kavargó érzéseket papírra vetni. Hát még így, polgármester-jelöltként mennyi gondolat és érzés megfogalmazódik bennem! Persze vannak közöttük nagyon jók és néha rosszak is. Hogy is mondja Ady Endre? „Ütõlegény, ki az ütést is álltam.” De megígérem a kedves olvasónak, hogy semmi rosszról nem fognak ebben a cikkben olvasni. Kaptam egy lehetõséget az írásra és élni is akarok vele. A konkrét ok az volt, hogy kezembe került Móricz Zsigmond Kép a Sárrétrõl címû riportja. Móricz amúgy is az egyik kedvenc íróm és ebben a cikkben elragadtatással ír errõl a vidékrõl. Megemlíti benne Péter Andrást, ahogy õ hívja „paraszt nábob”. Az idén lett 80 éves a nevét viselõ gimnázium Szeghalmon ahová én is jártam. És én itt kaptam az irodalom iránti szenvedélyes szeretetemet Varga Istvánnétól volt osztályfõnökömtõl. Máig hálás vagyok neki, hogy bármirõl beszélek, bármit írok soha nem tudom elkerülni, hogy ne hívjam segítségül a magyar irodalom kincsestárának valamelyik jeles képviselõjét. És ha Móricz a Sárrétrõl hiteles képet ad 1935ben, persze, hogy ír szûkebb hazánkról, Biharnagybajomról is. Az írónak az öreg Csontos bácsi mesélte Szeghalmon a következõket: „Hej, azt a mái ember el se gondolhatja, mi vót!… Má Nagybajom Füzesgyarmatho csak közel esik. A kutyavonítás áthallatszik egyikbûl a másikba, de nem lehetett járni, csak a repülõ madaraknak. Ha át kel-

lett mennünk ezen a pár kilométeren, csak úgy lehetett ha egyet kerültünk, Szeghalomnak, Csökmõnek, Darvasnak, Zsákának, Nagyrábénak, akkor mingyán ott vótunk Nagybajomba.” Aztán az 1935-ben élõ régi öregek nagyon sok mindenrõl mesélnek még. Érdemes elolvasni minden egyes betûjét. Van viszont egy gondolat ebben az írásban, amely hosszú idõ óta a mai napig aktuális. „A régi Sárrét ma nemzeti prob-

léma kell hogy legyen. Szükség van rá, hogy az egész ország figyelme ráforduljon erre a vidékre, mert a magyarságnak ezt a hatalmas területét nem lehet ebben a rettenetes állapotban hagyni.” Hiszem és érzem, hogy most érkezett el az az idõ, hogy a figyelem ránk is irányul. Bizton

VI. választókerület B ih a rn a g y b a

jo m

állíthatom, hogy érdemes is figyelni ránk, mert annyi érték, annyi kincs birtokában vagyunk, hogy évszázadok óta most oszthatjuk meg ezt a gazdagságot, és nem túlzok ha azt mondom: egész Európával. Persze, hogy nem pénzrõl van szó. Szó van azokról a hagyományokról, amelyek felelevenítése lassan mindennapi életünk részévé válik. Az itt virágzó népi kultúra megannyi mûvelõje, tehetsége kap lehetõséget tudományuk bemutatására és továbbadására. Nekem nem is melengeti meg jobban semmi más a lelkemet, mint a sárréti ember citerájának muzsikája. Úgy gondolom, hogy ez a tehetséges nép amely képes volt évszázadokon át küzdeni mindennel, ami kegyetlenül sújtotta, megérdemli, hogy ennek a kultúrának bármikor mûvelõje lehessen. Megérdemli, hogy anyagi támogatásokkal megteremtse a feltételeit annak, amelyet úgy hívnak: jövõ. A fejlõdés csírái kibontakozóban vannak. A meglévõ értékeink õrzése mellett kötelességünk újakat teremteni. Ehhez segít nekünk az új Magyarország programja. Amatõr fotósként készítettem egy sorozatot „Ez is Biharnagybajom” címmel. A Szûcs Sándor Mûvelõdési Házban lesz hamarosan kiállítva. Szeretettel ajánlom minden biharnagybajominak és természetesen bárkinek. Sok mindent megmutat abból mit jelent Széchenyi gondolata: „Tõlünk függ minden, csak akarjuk.” Talán emlékeznek még, hogy ez a rövid mondat mennyire hat az emberi lelkekre. Bízom az összefogásban, várom október elsejét. Bartha Ferencné Biharnagybajom polgármester-jelöltje

Tisztelettel és becsülettel a jövõ Tetétlenéért! A Magyar Szocialista Párt tetétleni szervezetének tagjai és önkormányzati képviselõjelöltjei együttmûködõ, de nem mindenre vakbuzgón bólogató képviselõ-testületet szeretnének településüknek. A Magyar Szocialista Párt Tetétlen Helyi Szervezete három képviselõjelöltet indít az október 1-jei önkormányzati választásokon. A helyi pártszervezet vezetõje, Rábai Gyula 67 éves nyugdíjasként virágtermesztéssel foglalkozik – hisz Önök is tudják, aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet! Sajnos az elõzõ választásokon nem sokon múlott a testületbe kerülése. Reméli az idén sikerrel jár, s bíznak benne a tetétleniek annyira, hogy bizalmat szavaznak neki a testületbe. Ugyancsak elfogadta a szocialista jelölést Szûcsné Rábai Judit is, aki a Szivárvány Idõsek Napközi Otthonában dolgozik, és aki gyermekkora óta besegít a Rábai család vállalkozásába. Kerekes Sándor 49 éves a tagság és a lakosság jelentõs részének felkérésében tesz eleget azzal, hogy versenybe száll a képviselõi helyért. Sándor éjszakai mûszakban a helyi pulykatelepen dolgozik, s emellett méhészkedik is. Mind a hárman a kisemberek érdekeit szeretnék képviselni az önkormányzatban és megválasztásuk estén támogatni fogják a település fejlõdését szolgáló ésszerû döntéseket.

Riport Kakucsi Ferenccel, Földes község önkormányzati képviselõjelöltjével Szeptember 1-je nemcsak az õsz kezdete, hanem klasszikus iskolakezdõ nap is. Ebbõl az apropóból kerestem fel – alkalmi riporterként – egy rövid beszélgetés erejéig Kakucsi Ferenc földesi nyugdíjast, aki már a hetvenes éveiben jár, de még ez a szeptember elseje az elsõ tanítás nélküli napja. Egy csésze tea hangulata mellett kezdett el mesélni a még most is csillogó szemû pedagógus pályafutásáról, a Földes községben és községért hosszú évtizedeken keresztül aktívan tevékenykedõ tanár úr. – Boldog ember lehet az, aki olyan nemes célokért él egész életében, mint Feri bácsi, akinek ez az elsõ tanításmentes napja. Hogyan alakult a pályafutása? – 42 évig tanítottam a földesi iskolában, elõbb, mint alsós tanító, késõbb a földrajz szak elvégzése után, mint felsõ tagozatos tanár. Közben 15 évig tanítottam a helyi felnõtt dolgozók esti iskolájában, ahol több éven keresztül vezetõ is voltam. Mindig is szerettem tanítani, szerettem a gyerekeket, ezért nyugdíj mellett – ez idáig – még vállaltam a tanítást iskolánk tanulószobájában. Büszkén mondhatom, hogy az idei 2005/2006-os tanévben a rámbízott 36 felsõs gyermekbõl senki sem bukott meg, de még pótvizsgára utalt sem volt közöttük. – Ezt a sorozatot nem lett volna sza-

bad megszakítani. Miért nem tanít tovább még ebben a tanévben is? – Bár rengeteg energiát érzek még magamban a folytatásra, de jönnek a fiatalabbak, akik a délelõtti munkájuk után még vállalják a tanulószobát is. – Úgy tudom, hogy komoly mozgalmi múlttal is rendelkezik. Volt-e valamilyen tisztsége? – Igen, egész életemben mindig baloldali érzelmû voltam. Úttörõvezetõként örömömet leltem a mozgalmi munkában. Elõbb az MSZMP pedagógus alapszervezetében tevékenykedtem, majd az MSZP alapító tagja lettem. Végig jártam a ranglétrát. Elõbb községünk MSZP szervezetének titkára voltam, majd járási „KOTA”tag. Késõbb a megyei pártelnökség tagjaként igyekeztem hasznosan dolgozni. Aztán elértem számomra a csúcsot: a párt országos választmányi tagjaként tevékenykedhettem egy cikluson át. Jegyzõkönyvek bizonyítják aktív ténykedéseimet, mellyel igyekeztem országos vezetõinkkel megismertetni a vidéken élõk gondjait, problémáit. Hoztam a párt elképzeléseit, terveit alapszervezetemnek, községem lakosainak. Nagyszerû idõszaka volt ez életemnek. – Végzett-e egyéb közösségi munkát? – Két ciklusban önkormányzati képviselõ voltam. Idén is jelöltetem magam, hogy továbbra is tehessek valamit Földe-

sért és lakostársaimért. Szeretnék tevékeny részese lenni a gyógyfürdõnk felújításának, a még mindig rossz úthálózataink rendbetételének. 25 éven át tevékenykedtem a polgári szertatások szónokaként. 300 alkalommal temettem községünk és a környék településeinek halottait. A szertartások meghittségét emelve szerveztem meg a „temetési kórusunkat”. Ezt a kegyeletteljes, általam oly szeretett munkát sajnálatosan egy súlyos mûtétem miatt már tovább nem végezhetem. – Tudomásom szerint az idõsek klubjának munkájában is aktívan részt vett. – Valóban. A régebbi klubban évekig voltam tag, 4 évig a klub tagjaiból alakult kis kórust vezettem. Most egy új klub alakult „Nosztalgia 2006” néven. A terveink között szerepel többek között egy kis dalkör megalakítása, kulturális mûsor betanulása, irodalmi estek szervezése. – 2002-ben jelent meg a Különös világ címû könyve mely Földes község parasztságát, annak életét mutatja be hiteles keretek között, egyéni élményei alapján. Miért e különös témát választotta?

– Mindig is érdekelt az egyszerû ember személyisége, és gondolatvilága. Közülük származom, a szüleim, nagyszüleim is paraszt emberek voltak, így soha sem tagadom meg ezt az ezer évig kiszolgáltatott népréteget. Gondolatvilágom az övék, nyelvüket értem, Belõlük élek, egyek vagyunk.


s z e p t e m b e r

5





TAPASZTALAT–SZAKÉRTELEM–FEJLÕDÉS PÜSPÖKLADÁNYBAN

Békési Zoltán

Hegedûsné Varga Irén

Kõrös István

Sósné Kovács Róza

Fazekas Sándor

Gyõrössyné Komáromi Gabriella

Kása Sándor

Katona Lajos

Szabó Judit

Végh Sándor


2 0 0 6 .

s z e p t e m b e r




VII. választókerület

Együtt Derecskéért! A 2004-es európai uniós csatlakozási dátum közeledtével jó néhány beszélgetés indult el arról, hogy miként tudna településünk, Derecske a csatlakozásból profitálni. A beszélgetéseinken a fõ témát városunk problémái jelentették, így különösen sok szó esett az infrastruktúra rossz helyzetérõl és egyben sokat gondolkodtunk a megoldási javaslatokról. A legnagyobb gondot a település szennyvízhál ó z a t á n a k kiépítetlensége jelenti, ami nemcsak a szennyvízkezelést érinti, hanem a belvízszintet, az utak és környezetünk állapotát is befolyásolja. Az elindult baráti egyeztetések, amelyek egy idõ után túlléptek a baráti kereteken, többünket arra sarkallottak, hogy ne csak beszéljünk, hanem tegyünk is valamit. A jobb és pontosabb információk érdekében sokakkal kerestük a kapcsolatot, ezért fordultunk Arany Sándor önkormányzati képviselõhöz, aki egyben az MSZP megyei elnökségének is tagja. A beszélgetésekbõl szerzett információk és saját tapasztala-

taink megerõsítettek bennünket abban, hogy a nem megfelelõ városvezetés, az ötlettelen települési irányítás a fõ oka Derecske egyhelyben topogásának. A kör-

nyezõ települések sikeresen használták ki az uniós csatlakozásból adódó lehetõségeket, iskolákat fejlesztettek, utakat építettek, elkezdték a szennyvízhálózat kiépítését. Mi derecskei patrióták nem hisszük el, hogy városunk és a benne élõ emberek csak ennyire lennének képesek, amit az is bizonyít, hogy a vállalkozások

sikeresen pályáztak az uniós forrásokra. Tehát nem a derecskeiekkel van probléma. Barátainkkal, ismerõseinkkel egyetértetünk abban, ha a következõ idõszakban gyökeres fordulat nem történik a városvezetésben, akkor lemaradunk és kimaradunk. Azért, hogy nehogy lemaradjunk, olyan polgármestert és önkormányzati képviselõket kell választani, akik nemcsak elkötelezettek a városunk fejlesztésének érdekében, hanem rendelkezésükre állnak azok a lehetõségek is, amelyekkel végre tudják hajtani elképzeléseiket. Egy városvezetõnek ne csak önkormányzati tapasztalata legyen, hanem rendelkezzen a mai életben való boldoguláshoz szükséges gazdasági ismeretekkel és kapcsolatokkal. A beszélgetéseinket, ötleteinket formába öntöttük és megalapítottuk az Együtt Derecskéért Egyesületet, az EDÉ-t. és elképzeléseink megvalósításáért indulunk az önkormányzati választásokon. Az egyesületünk fõ célja a településfejlesztés. Az EDE hivatalos tisztségviselõi Arany

Sándor és Pápa Krisztián. Egyesületünkben nemcsak a tagok dolgozhatnak, fontos számunkra az üggyel szimpatizáló emberek véleménye, amelyet igyekszünk programunk részévé tenni. A választásokon való részvétel mellett azért döntöttünk, hogy bebizonyítsuk, nem csak beszélünk és kritizálunk, hanem tenni akarunk, és ha lehetõséget kapnunk teszünk is. Augusztusban jelölésre jogosulttá vált az egyesületünk így több jelöltet is támogatunk az önkormányzati választásokon. Ha érdekli és szimpatizál szervezetünkkel és fõ témájával, a települési infrastruktúrafejlesztéssel, ha van mondanivalója, kérdése, keresse és támogassa az EDE polgármester- és képviselõjelöltjeit! Együtt Derecskéért: Sáfrány Sándorné, Szabó Lajos, Arany Sándor, Csuka Róbert, Szõllõsi József, Pápa Krisztián, Gulyás Imre, Molnár Tamás, Gyulai zsolt, Sipos Norbert, Farkas Zoltán, Kiss Imre!

Továbbra is a fejlõdés útján Ebesen A fejlõdés településünkön kézzel fogható volt az elmúlt négy évben. Érzékelhetõ ez az oktatásban, és a szociális szférában is. Az általános iskolában a 20062007. tanévben beindult a kéttannyelvû oktatás. Elkezdõdött a középiskolai képzés. Ilyen elõzmények után természetesnek tûnik, hogy az iskola felújítása, bõvítése sem várathat magára. A felújítás illetve bõvítés nem csak a jelenlegi lemaradást pótolhatja de, megteremtheti az alapját az iparterület fejlõdésével szükségszerûvé váló szakképzésnek, ezen keresztül pedig a foglalkoztatottság növelésének. 2006 szeptember 1-tõl jelentõs szakmai elõkészítõ munkát követõen megvalósult az önálló Ebesi Családsegítõ és Gyermekjóléti szolgálat. Lényeges, hogy ez a munka a helyi ismeretekre alapozva helyi válaszokat adjon az itt felmerülõ problémákra. Az infrastrukturális fejlesztések keretében megszépül a település központja az új közpark építésével, illetve a régi felújításával.

Megújult az óvoda tetõszerkezete, megkezdõdik az egészségház felújítása. Új burkolatot kapott az Ady Endre utca, járdák épültek. Folyamatban van a Vérvölgy utca burkolatának építése. Közösen sok mindent elértünk az elmúlt években, mégsem lehetünk, elégedettek. Az elindított fejlesztéseket, a tervezett beruházásokat (temetõépítés, csatornázás, ivóvízminõség-javítás) be kell fejezni, meg kell valósítani, hogy szebb, jobb körülmények között élhessünk. Szükségszerû a település tömegközlekedési kapcsolatainak fejlesztése, (pl. az állomáson magasperon megépítése, buszközlekedés bõvítése). Az elõttünk álló feladatok jól elõkészített programot, felkészült, a településért tenni akaró és tenni tudó polgármestert és képviselõ testületet kíván. Az eddigi munkát látva és értékelve úgy gondolom, hogy a legjobb választás a már eddig is bizonyított Galgóczi Mihály polgármester újraválasztása. Emellett fontos egy olyan összetételû képviselõ-testület megválasztása is, amely

Vele, a település lakosságával valamint a jó szakmai felkészültséggel rendelkezõ polgármesteri hivatallal együttmûködve a további fejlõdés biztosítéka lehet. Terveink megvalósításához a 2007-tõl induló Új Magyarország fejlesztési terv nyújt lehetõséget, ami tartalmazza az iskola felújítását és bõvítését. Ezen kívül lehetõséget ad további fejlesztések pályázati úton történõ megvalósítására. Mindennek elõfeltétele, hogy október 1-én minél többen menjenek el szavazni, és szavazataikkal biztosítsák, hogy olyanok vezessék a települést, akik képesek az összefogásra, tudnak és akarnak is dolgozni Ebes további fejlesztéséért. Erdõs Károly önkormányzati képviselõjelölt Ebes

„Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde!” Az önkormányzati választás elõtt néhány héttel érdemes számot vetni néhány dologgal. Mit sikerült elérnie Mikepércs jelenlegi vezetésének, milyen munkát végzett jelenlegi polgármesterünk. Persze, az is kérdés, mihez képest értékeljük munkáját, mihez képest mondjuk azt, hogy jó, avagy gyenge teljesítményt nyújtott. Nos, kétfelõl is érdemes elvégezni az

összehasonlítást. Egyrészt a falu 1998 és 2002 közötti eredményeivel, másrészt azzal egybevetve, hogy milyen lehetõségeink voltak, azokat hogyan használtuk ki az elmúlt négy évben. A tények egyértelmû képet rajzolnak elénk: a polgármester úr által egekig magasztalt fideszes kormány alatt a falu egyetlen egy pályázata sem kapott támogatást. A jelenlegi beruházások az elmúlt

négy év sikeres szocialista kormányzati és megyei vezetésének köszönhetõek. A 2000-ben benyújtott csatornázási pályázat is csak 2002-ben nyert pénzt. A jelenlegi polgármester elmulasztotta a csatornázás kiterjesztését az újonnan kiparcellázott telkekre, pedig lehetõsége lett volna rá. Lényegében ez az egyetlen eredményünk, ami a jelenlegi vezetés alkalmatlanságáról árulkodik. Nincs megoldva se a közvilágítás, se a

M ik e p é rc s

vízelvezetés. Egyáltalán nem volt aszfaltozás az elmúlt négy évben. Az állások betöltésénél többet számítanak a rokoni, ismerõsi kapcsolatok, mint a rátermettség, a szakértelem. Ha így folytatjuk, Mikepércs nemhogy fejlõdni nem fog, de végérvényesen lemarad. A falunak nem maradt több vesztegetni való ideje: Mikepércsen változásra van szükség!


s z e p t e m b e r

3





ALAKÍTSUK EGYÜTT HAJDÚSZOBOSZLÓ JÖVÕJÉT! Az MSZP városi programja Tisztelt Választópolgár! Alábbiakban olvashatja az MSZP elképzeléseit a város rövid és hosszabb távú fejlesztésérõl, rendezésérõl. Ezek a javaslatok eddigi tapasztalataink és a választókkal az országgyûlési választás és a mostani kampány során folytatott beszélgetésekbõl születtek. Kérjük, hogy további észrevételeiket és javaslataikat mondják el jelöltjeinknek személyesen, vagy írásban a Dózsa Gy. u. 2. sz. alatti postaládába, illetve a [email protected] e-mail címre juttassák el. 1. VÁROSRENDEZÉS - A Hajdúszoboszló idegenforgalmi településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében jól elõkészített pályázatok benyújtásával mindent el kell követni, hogy a nagyprojektek megvalósításához minél több Európai Uniós támogatáshoz jusson a város. Elsõdleges cél egy fedett élményfürdõ és egy többfunkciós rendezvényközpont megépítése. - A város peremkerületeinek felzárkóztatása érdekében minden évben a városi költségvetésben elkülönített összeget javaslunk elfogadni elsõsorban csatornázásra, útépítésre, belvízvédelemre. - Az EU elõírásainak megfelelõ játszóterek kialakítása, és rendszeres gondozása, állagmegóvása. - A Mûvelõdési Ház felújításának folytatása, az épület többi részének átalakítása a nagyterem színvonalával egyezõen. - Csapadékvíz elvezetés, a belvízhálózat megvalósítása középtávú terv alapján 2. KÖZLEKEDÉSI FELTÉTELEK JAVÍTÁSA - Célzott, tervezhetõ út és járdafelújítás a körzetekben, folyamatos és hatékony útkarbantartás. - Kerékpárút megépítése a Dózsa György utcában, valamint a városon kívül, pl. a környezõ településekre. - Kultúrált parkolási feltételek megteremtése a gyógyfürdõ, a piac és az egészségház környezetében. - Forgalmi rend egyértelmûvé tétele a város több területén. - Városba bevezetõ utak településünkhöz méltó kialakítása, elsõsorban a Dózsa György út és a Szováti út irányából, valamint a vasútállomás környékének rendezése. - A Hõforrás utca és az attól keletre esõ részek tömegközlekedésbe való bevonása valamilyen módon, az ott lakó idõs emberek és az iskolások könnyebben jussanak el a városba, piacra, orvoshoz, iskolába. 3. OKTATÁS-KULTÚRA-SPORT - Az intézményeknek biztosítani kell a felújítási tervezhetõ programot, az eddigiekhez hasonlóan az eszközbeszerzést támogatni kell. - Az eddigi intézményrendszert mûködtetve, a leghatékonyabb mûködést biztosítani minden intézmény részére, kulturális és sport területen a költségvetési keret legalább 20-30%-os emelése. - A lõtéren extrémsport park kialakítása, különös tekintettel a fiatalok igényének kielégítésére. - Felsõfokú képzés beindítás feltételeinek megteremtése vendéglátás-idegennyelv, balneológia és reumatológiai képzés területén. 4. EGÉSZSÉGÜGY-SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Egészségügyi ellátás: - A felnõtt háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás mûködési feltételeinek jogszabályi elõírás szerinti biztosítása, rendelõk átalakítása. - Védõnõi szolgálat, csecsemõ-tanácsadás elõírás szerinti feltételeinek kialakítása. - Iskolai fogászati ellátás körülményeinek javítása a Bányász utcai rendelõben. - Sürgõsségi ügyelet létrehozása a Mentõszolgálat helyi szervezetének közremûködésével. - A gyermekorvosi ügyelet szélesítése.

Totyik Tamás Hubay Gyula Korény István Biri László Erdei Gyula

1.sz. egyéni választókerület 2.sz. egyéni választókerület 3.sz. egyéni választókerület 4.sz. egyéni választókerület 5.sz. egyéni választókerület

Szociális ellátás: - A szociális törvény által elõírt hiányzó szolgáltatások - Idõsek Átmeneti Otthona, Gyermekek Átmeneti Otthona - mûködésének megszervezése. - A házi segítségnyújtásban elõírt hiányzó gondozói létszám mûködésbe állítása, az idõsek, egyedül élõk, betegek lakó környezetének gondozása. - A bölcsõdei férõhelyek bõvítése a lakosság igényeinek megfelelõen. - Fiatalok elsõ lakáshoz jutásának támogatása. 5. VÁROSI VAGYON HASZNOSÍTÁSA, MUNKAHELYTEREMTÉS - Újra át kell tekinteni a város vagyonát és különösen a frekventált helyeken – Hajdú Kemping, Kálvin tér, Gönczy Pál utca, Szép E. utcai volt kollégium – hasznosítási elképzeléseket kell megfogalmazni. - A Repülõtér helyzetének áttekintése és a város szempontjából is elõnyös hasznosításának megvalósítása úgy, hogy abból jelentõs bevétele legyen a városnak és a repülõklubnak. - Kutatások, fejlesztések szponzorálása, elsõsorban a termálvíz hasznosítása szempontjából. - Területek vásárlása a fejlesztésekhez szükséges mértékben. - Munkahelyteremtés ösztönzése a vendéglátás, kereskedelem mellett más területen is a Hajdúszoboszlói Kistérségi Többcélú Társulás keretein belül, EU-s támogatással. 6. VÁROSMARKETING, RENDEZVÉNYEK - Meg kell újítani a városmarketing tevékenységet az érintett gazdasági egységek, szervezetek hatékonyabb összefogásával. - Folyamatosan mûködtetni kell a programkoordinációs bizottságot, újra kell indítani – meg kell hirdetni - a ”Szoboszlói Nyár” rendezvénysorozatot és támogatni jelentõs összeggel a költségvetésben elkülönítve az éves kulturális programokat. - Meg kell teremteni a lehetõségét az idegenforgalmi szezon kinyújtásának, különbözõ kiemelt programok szervezésével fõszezonon kívül. Vizsgálni kell olyan fejlesztések lehetõségét, amelyek a vendéget rossz idõ esetén is a városban tartják. - Segíteni kell a vállalkozókat idegenforgalmi jellegû létesítmények kialakításával – horgásztó, golfpálya, a Keleti-fõcsatorna szisztematikusabb bekapcsolása az idegenforgalomba. - Az idegen nyelvi képzés továbbfejlesztésével növelni a más nemzetekkel való kommunikációs lehetõséget. El kell érni, hogy kialakuljon a tudatos „vendéglátó” szerep gyermekeinkben. - A képviselõtestületi döntések, törekvések és a polgármesteri hivatal tevékenysége közötti összhang erõsítése. 7. KÖZREND, KÖZBIZTONSÁG - Rendõrség, polgárõrség, katasztrófavédelem munkafeltételeinek segítése a közbiztonság, a lakosság biztonságérzetének javítása érdekében, ezzel párhuzamosan a város igényeinek markánsabb megfogalmazása. - Meg kell erõsíteni a közterület felügyeletet, városi rendeletalkotással segíteni kell munkájukat. 8. KÖRNYEZETVÉDELEM - A város fejlesztése során kiemelt figyelmet kell fordítani a környezetvédelem szempontjaira, biztosítva a lakosok jogát az egészséges környezethez. Elsõsorban a megelõzésre, a környezeti elemek takarékos használatára, az újrahasznosításra, a tiszta energiák szélesebb körû alkalmazására kell hangsúlyt helyezni. - A város területén megmaradt zöld terület mindenáron való megtartása, és azok gondozása a város egész területén, fásítási akciók szervezése. - Szennyvíz rendszer építésének befejezése, a 100%-os lefedettség és a minél nagyobb arányú hálózatra csatlakozás elérése. - A szelektív hulladékgyûjtés bõvítése, a hulladékkezelés korszerûsítése.

Dr.Rádai Sándor Kanizsay György Béla Kanizsay Béla Dede Ernõ Kiss Gábor

6.sz. egyéni választókerület 7.sz. egyéni választókerület 8.sz. egyéni választókerület 9.sz. egyéni választókerület 10.sz. egyéni választókerület


2 0 0 6 .

s z e p t e m b e r





Fiatal közgazdász – tele ambícióval Az egyik legérdekesebb és legszorosabb küzdelmet hozza minden bizonnyal a hajdúszoboszlói 7-es választókörzetben induló képviselõjelöltek versenye. Indul az elõzõ önkormányzati választás elsõ és második helyezettje, valamint a szocialisták színében Kanizsay György Béla, akit a körzetben már sokan úgy emlegetnek, mint az ideális jelölt. – Milyen kampányeszközöket vetett be, hogy ilyen hírtelen és ilyen mértékben megnõtt a népszerûsége? – Édesapámtól tanultam az élet folyamán, hogy a legtisztességesebb és leghatásosabb eszköz a személyes találkozás. Bejártam az egész körzet valamennyi utcáját, felkerestem az ott lakókat, és mindenkivel váltottam pár mondatot. A választók sokkal szívesebben veszik a közvetlen találkozást, mint a kizárólag szórólapon történõ ismertetést. Két fõ oka volt döntésemnek. Az egyik, hogy így megismerhettem mindenkit, és a választók is megismerhettek engem. A másik az volt, hogy a körzetben élõk közvetlenül, személyesen tájékoztathattak legfõbb gondjaikról, a megoldás elõtt álló feladatokról. Mindenki elmondhatta, hogy a körzet európai színvonalúvá tétele érdekében mit kellene megvalósítani az elkövetkezõ években. – Melyek a legfõbb problémák? – Általában az infrastrukturális fejlesztéseket, beruházásokat hiányolják, vagy kritizálják. Ezen belül is a szennyvízhálózat bõvítése (Rácz F., Papp I., Makkos F., Kiss P., Hathy J., Százados, Földes utcákban, stb.), a csapadékvíz-elvezetés (Keleti, Szováti, Kiss P., Rácz F., Keleti zug, stb.), járda- és útfelújítás (Keleti, Rákóczi, Rácz F., Papp I., Lehel utcák, Sóvágó zug, Keleti zug, stb.) hangzott el a legtöbbször. Az is elõfordult, hogy az elõzõekben említett elõ- és utómunkálatokat bírálták. Egy képviselõnek nem csak annyi a feladata, hogy megszervezze és elindítsa a fejlesztési folyamatokat, hanem az is, hogy közben folyamatosan ellenõrizze a munkálatokat, az ott lakókkal tartsa a kapcsolatot a minõségi és esztétikai szempontok betartása érdekében. Ezzel kapcsolatban szeretnék egy fontos dolgot megosztani a cikk olvasóival. Nevezetesen azt, hogy az elõbb említett problémák megoldása kötelezõ! Csak attól manapság még nem lesz valaki népszerû, ha ezeket a (kötelezõ!) feladatokat ellátja.

Én teljesen másképp gondolom a képviselõi teendõket. Természetesen az infrastrukturális fejlesztések is beletartoznak, de ennél jóval többet lehet elvárni egy XXI. századi képviselõtõl. A város, hazánkon és az Európai Unión belüli képviselete nagyon fontos és egyben roppant nehéz feladat is. A legtöbb képviselõjelölt szórólapján szerepel az a szó, hogy „munkahelyteremtés”. Attól, hogy leír-

ják, még nem keletkezik munkahely 4-6 éven belül. Valljuk meg õszintén, hogy városunk és a környezõ települések által újraválasztott fideszes országgyûlési képviselõ sem nagyon töri magát azon, hogy nagyobb hazai vagy külföldi vállalatokat térségünkbe csábítson, vagy legalább megpróbálkozzon vele. Pedig Hajdúszoboszlónak nagy szüksége van az idegenforgalomtól eltérõ ágazatok meghonosítására. Elég nagy a város ahhoz, hogy az egyik felében a vendéglátóipar, azon belül a fürdõnk és környezete épüljön-szépüljön tovább, míg a távolabb esõ (3-as, 4-es, 7-es, 8-as) körzetekben is tudjunk munkalehetõséget biztosítani az itt lakóknak. Ezzel meg lehetne akadályozni a fiatalok tömeges elvándorlását, valamint a város bevételeit is lehetne növelni. – Készül-e külön valamivel a kisgyermekes családoknak? – A fején találta a szöget. Olyan körzetrõl van szó, ahol a legmagasabb a gyerekek aránya, ezért megvizsgáltam, hogyan lehetne segíteni a szülõknek, és ja-

vítani a körzet közlekedésének biztonságát. Már sokszor elhangzott az iskolabusz igénye. Én nem csak beszélni szeretnék róla, hanem konkrét tervet kidolgozni mielõbb, majd a testület elé vinni, és harcolni, hogy minél elõbb meg is valósuljon. Ezzel szorosan összefügg a másik fõ tervem, ami abból indul ki, hogy a körzetet legkésõbb 2008-2009-ig 100%-os infrastrukturális állapotba kell hozni. Azért mondok inkább 2-3 évet, mert nem szeretnék csalódást okozni az embereknek. Amint ezek meglesznek, mindent el fogok követni azért, hogy a Rácz Farkas utcától kezdõdõ területet (Beõdy M., Médy I., Kiss P., Papp I., Hathy J., Makkos F., Százados és Földesi utcák) lakó-pihenõ övezetté nyilvánítsák az ott élõk nagynagy örömére. – Hogy készül a kampány hátralévõ részére? – Természetesen nekem is készült szórólapom, amirõl most már mindenki tudja, hogy kitõl kapta. Ezen kívül minden utcára külön-külön készítettem egy olyan tervet, amelyben az ott lakók legfõbb igényei vannak összegyûjtve. Nemrégiben megjelentünk Kiss Gábor (10. sz. választókörzet) képviselõ-jelölt úrral a helyi TVben, amint Gaál J. Zoltán politikai államtitkár úrral és Dr. Oláh Lajos országgyûlési képviselõvel, az MSZP megyei elnökével városunk legsürgetõbb ügyeirõl, valamint a térség fejlesztési lehetõségeirõl tanácskoztunk. – Milyen a kapcsolata az ellenfeleivel? – Erre nehéz válaszolni, mert nem mindenkit ismerek személyesen. Annyi viszont biztos, hogy sikerült kimaradnom a 2002-es választás elsõ és második helyezettje által kirobbantott nyilatkozatháborúból. Én az egymásra való sárdobálás helyett a körzet alaposabb megismerését, az emberekkel való személyes találkozást választottam. A politika számtalanszor bebizonyította már, hogy annak a nézetnek van jövõje, amelyik a múlt helyett a jelennel és még inkább a jövõvel foglalkozik. A választók a számukra leghitelesebb, legszimpatikusabb jelöltet fogják október 1-én támogatni. Számítanak ambíciójára, képességeire, megszerzett tudására és szakmai felkészültségére. Bízom benne, hogy a választók többsége engem tisztel meg bizalmával. Így elkezdõdhet a közös munka, aminek az élhetõbb, kultúráltabb és európaibb 7-es körzet lesz az eredménye.

Milyen kihívásoknak akar megfelelni Dr. Rádai Sándor, a hajdúszoboszlói 6. választókerület MSZP-s képviselõjelöltje? – Ön nyugdíjas orvos. Mi késztette arra, hogy városi képviselõ-jelöltként induljon? – Az olyan tevékeny ember, mint amilyen aktív dolgozó koromban voltam – 28 évig igazgató fõorvos a helyi idõsek otthonában – nehezen tudja elviselni a tétlenséget nyugdíjasként is. Ezért úgy döntöttem, újra indulok képviselõjelöltként. 1998-ban nem sikerült bejutnom a városi képviselõ-testületbe, de korábban egy ciklusban megyei képviselõ voltam és jelenleg is szakértõ tagként dolgozom mind a megyei, mind a városi Egészségügyi és Szociális Bizottságban. A kampány során eddig is sok háznál jártam, sok emberrel beszélgettem. Na-

gyon hasznos meghallgatni az emberek véleményét, az elõszobában üldögélve, a jelenlegi helyzetrõl, a továbblépésrõl, a képviselõk feladatáról, elképzelésüket a város, a kerület fejlesztésérõl. – Ha bejut a képviselõtestületbe, milyen problémák, megoldását szorgalmazná elsõsorban? – Régi hajdúszoboszlói lakosként én is látom a város dinamikus fejlõdését, melynek európai fürdõvárosi hírneve sokat nõtt az utóbbi idõben. Emellett azonban szükségesnek tartom, hogy elsõsorban a fürdõ– és városközpontra koncentrálódó fejlõdés kiterjedjen a város egész területére – utak, járdák rendbetétele, szennyvíz-, esõvíz-elvezetés, játszóterek építése, rendszeres karbantartása. Indokoltnak látom a város hírnevéhez méltó kulturális cent-

rum létrehozását, mely a mûvelõdési célokon túl helyt adna a városi fiatalok kulturált szórakozásának is. Rendkívül fontos lenne a város idegenforgalmát figyelembe vevõ sürgõsségi orvosi ellátás megszervezése, az orvosi rendelõk mûködési feltételeinek javítása. A 6. választókerületben is az említett általános közterületi problémák megoldása a legfontosabb. – Gondolja, hogy képviselõként a kihívásoknak eleget tudna tenni? – Eddigi életemet és munkámat a családom – három gyermek, öt unoka – mellett, az emberek szolgálata töltötte ki, melyet a segítõkészség és a megértés irányított. Úgy gondolom, hogy a következõ ciklusban jelentkezõ feladatok megoldásában képviselõként – ismereteimet és tapasztalataimat felhasználva – jól tudnám szolgálni a lakosság és a város érdekeit, melyhez kérem a választók bizalmát és támogatását.

Bánomkert projekt Hajdúszoboszlón Egy éve kezdõdött az a munka, amelynek eredményeképp elkészült Hajdúszoboszló idegenforgalomra összpontosító fejlesztési stratégiája. A „Bánomkert munkacsoport” amely nevét a fejlesztések szempontjából legfontosabb hajdúszoboszlói városrészrõl kapta, 2005. május 25-e óta tartotta rendszeresen üléseit. Erdei Gyula vezetésével azt tûzték ki célul, hogy a város adottságait, értékeit és a meglévõ önkormányzati tulajdont a leghatékonyabban lehessen kihasználni a következõ években. A stratégia célként tûzte ki, hogy az önkormányzati ingatlanok fejlesztésének az idegenforgalom bõvítését, új munkahelyek teremtését kell szolgálnia. Sarkallta a munkacsoportot az is, hogy az Európai Unió 2007-2013-as költségvetése jelentõs távlatokat nyithat pénzügyi támogatás terén. A megfeszített, de hasznos munkába bekapcsolódtak a meghívott egyesületek, társadalmi csoportokszervek képviselõi is. Így sok olyan ötlet, javaslat került megtárgyalásra, ami elõrevitte a munkát. A rengeteg ötletet, gondolatot egy hazai és nemzetközi szinten is jegyzett cég véglegesítette. Idén tavasszal elkészült egy tanulmány, amely tág értelemben vette számba Hajdúszoboszló lehetõségeit, egyben javaslatot téve a további fejlesztések irányára is. A konkrét javaslatok ezután, a tanulmány szellemét követve születtek meg. A hajdúszoboszlói önkormányzat képviselõtestülete 2006. május 18-án elfogadta a „Hajdúszoboszló idegenforgalmi település- és termékfejlesztési koncepciója” névre hallgató végleges anyagot. Ebben a döntéshozók sorrendet állítottak fel a tervezett fejlesztések között: Élményfürdõ, Multifunkcionális idegenforgalmi központ, Fesztiváltér, sétáló utcák kialakítása, gyógyhelyi közpark létrehozása, sétaerdõ, Hajdú-témapark, extrém sportpályák kialakítása, szórakoztató központ létrehozása. E döntés után, júniusban a Nemzeti Fejlesztési Hivatalon keresztül egy 12,7 milliárd Ft értékû nagyprojekt elõkészítésének, megtervezésének költségeinek, azaz összesen 200 millió forint, megpályázására nyílt lehetõség. Erre a képviselõtestület benyújtotta a „Hajdúszoboszló gyógyhelyi fejlesztése” nagyprojektet, mely négy jelentõs elemet tartalmaz: - élményfürdõ, - strand területi fejlesztés, - fesztivál-tér multifunkcionális turisztikai központ, - gyógy-park és sétányok kialakítása. Így került elérhetõ távolságba az egy évvel ezelõtt kitûzött cél. Idén decemberre elkészülnek a részletes tervek, amelyekre alapozva a 2007-tõl induló Új Magyarország fejlesztési terv keretei között megvalósíthatóak lesznek a megálmodott fejlesztések. Erdei Gyula, Bánomkert munkacsoport vezetõje


s z e p t e m b e r

5




VII. választókerület Sáránd község sikeres 4 évet tudhat maga mögött. A településen - melynek polgármesteri tisztségét immár 12 éve töltöm be - a fejlõdés, és az iránta való igény láthatóan és érezhetõen jelentkezik, érezhetõ a településért felelõsséget érzõk tenniakarása, jobbító szándéka. A környezõ településekhez képest Sáránd lényegesen többet fejlõdött az elmúlt idõszakban. Önkormányzatunk minden pályázati lehetõséget igyekszik kihasználni. Sáránd lakosságának régi vágya teljesült, amikor 2005-ben átadhattuk a közel 300 millió Ft-ból megépült új tornatermet, valamint az épülethez kapcsolódó konyhát, foglalkoztató termeket, könyvtárat, informatikaszobát a teljes berendezéssel együtt. Sárándon a gyerekek végre „XXI. századi” iskolában tanulhatnak. Szintén ebben a ciklusban újítottuk fel településünk óvodáját – annak mindkét épületét. Elmondhatjuk, hogy a miénk a környék legszebb óvodája, amihez hatalmas udvar is társul, így gyermekeink barátságos, szép környezetben tölthetik óvodás éveiket. Könyvtárunknak, Teleházunknak, Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálatunknak helyet adó épületünket 2004-ben újítottuk fel. A könyvtári ellátás színvonaláról nemcsak a lakosság, hanem a Hajdú-Bihar megyei Könyvtár is elismerõen szól – részt

veszünk a központi könyvellátó társulásban. Teleházunkban e-Magyarország pontot építettünk ki – így az internet segítségével a település bármely lakosa az információs világhálóra léphet. Sok-sok kérés és utánajárás után végre sikerült elérni azt is, hogy a 47. sz. fõútvonalon kivilágított, jelzõlámpás gyalogátkelõhelyen, biztonságosan közlekedhetnek a lakosok. Szintén ebben a ciklusban alakítottunk ki a település központjában egy parkot, amely – fõleg nyári estéken – a fiatalok kedvenc találkozóhelyévé vált. Az említett beruházásokon túl elmondhatjuk, hogy a lakosság szinte minden rétegét valamilyen juttatásban részesítjük (iskolatej, tankönyv-támogatás, szemétszállítási díj átvállalása, stb.) Támogatjuk a helyi civil szervezõdéseket, így a helyi futballcsapatot, az önszervezõdõ Nyugdíjas Klubot, a helyi polgárõrséget. Gyerekeinknek, nyugdíjasainknak minden évben karácsonyi ajándékcsomaggal kedveskedünk. Még hosszasan sorolhatnám, mi mindenben jutottunk elõre. Míg azonban más önkormányzatok a forráshiányra panaszkodnak, mi elmondhatjuk, hogy eredményeinket hitel felvétele nélkül, adósság nélkül tudtuk teljesíteni. Pályázatainkhoz a felvállalt önrészt minden esetben biztosítottuk, így a nyer-

tes pályázataink mindegyike meg is valósulhatott. Azt kívánom, hogy újabb ilyen 4 éve legyen Sárándnak. Ismételjük meg azt a

S á rá n d fejlesztési lehetõséget, amit ebben a ciklusban sikerült elérni. Pártállástól függetlenül legyen mindenki büszke a folyamatban lévõ szennyvíz-beruházás megvalósulására, a meg-

KARDOS ZOLTÁN polgármester- és képviselõjelölt

H o s s z ú p á ly i

Önökért az Önök bizalmából Kardos Zoltán a 2006-os helyhatósági megvalósulását. A még használt szükség- biztosítaválasztásokon ismét megméretteti magát tantermek kiváltására és tanuszoda épí- nunk kell, a Magyar Szocialista Párt polgármester- tésre kész tervek vannak, ezek uniós tá- annak érdejelöltjeként. Az elmúlt négy évben a kép- mogatások útján valósulhatnak meg. k é b e n , viselõ-testület tagjaként szólhatott bele A napközi otthonos óvodába évek óta hogy új a településirányításba. tervezett tornaszoba megépítéséhez szük- munkaheMilyen célkitûzései vannak a követke- séges összeget biztosított kormányunk, lyek jöjjezõ négy évre? amely 2007-ben felépül. nek létre. A keleti régióban a gazdaság teljesítõA „Zichy”-kastély felújítását – amely a Láthatóképessége alacsonyabb, és az emberek is jövõben a közmûvelõdést szolgálja, és a vá kell tenrosszabb életszínvonalon élnek az orszá- községi könyvtár helye lesz – be kell fe- ni a rendõrgos átlagnál. Ezek a mondatok teljesen jezni. A megnövekedett területtel bíró in- ség, polgárigazak Hosszúpályira is, hiszen, itt is sok tézmény a jövõben több funkció ellátá- õrség jelena munkanélküli, és az infrastruktúra sem sára lesz alkalmas. A mûvelõdés mellett létét, tevémegfelelõ. Ezért a fejlesztések és a fel- nyitottá kell tenni a felnõttképzés befo- kenységét. zárkóztatás létkérdés a település számá- gadására is. Vissza kell ra. A 2005-ben felépített sport és szabad- állítani a A szennyvízhálózat még hiányzó mel- idõ központot használhatóvá kell tenni m e z õ õ r i lékvezetékeinek megépítésére a tervek, minden sportolni, mozogni szándékozó szolgálatot a zártkertek védelmére. már több mint 10 éve készen vannak, hosszúpályi lakos számára. Lehetõséget kell teremteni a biztonsáeddig pénzhiány miatt nem sikerült megAz idõsek otthona a korábbi terveink- gos közlekedésre, kiemelten a közoktavalósítani a kivitelezését. nek megfelelõen 2003 végére felépült. tási intézmények környékén. GyalogátkeAz Új Magyarország fejlesztési terv ke- Azonban emellett az idõs emberek gon- lõhely biztosításával, esetleg sebességkorretében, Monostorpályi illetve dozását lehetõleg saját lakóházukban kell látozással. Hajdúbagos településekkel összefogva, megoldani. Ez nekik is kényelmesebb. Ez A rossz szociális körülmények között most reális esély van arra, hogy a támo- a különbözõ gondozási szolgálatok tevé- élõ roma családok helyzetén, a helyi cigatást elnyerje községünk. kenységének fejlesztésével és összehango- gány szervezetek, az Országos Roma Ön2006. elsõ félévének rendkívül csapadé- lásával oldható meg. kormányzat bevonásával és együttmûkökos idõszaka még jobban elõtérbe helyeMeg kell keresni azokat a lehetõsége- désükkel javítani kell. Kiemelten kell sezi a zárt rendszerû szennyvízelvezetés és ket, amelyek a munkahelyteremtõ beru- gíteni a roma nemzetiségû fiatalok szaktisztítás szükségességét. Ahhoz, hogy la- házások letelepülését elõsegítik. Cégek és mai és középfokú tovább tanulását. kóházaink biztonságban legyenek, meg vállalkozások letelepedésének feltételeit Lakosságbarát, szolgáltató hivatalt tekell tervezni Hosszúpályi remtünk. Ennek feltéteteljes csapadékvíz-elvezele, hogy a lakosságot képtõ hálózatát. viselõ polgármester le2007-tõl végre az 1988gyen közvetlenül elérhe1991 között épült utak feltõ a hosszúpályiak száújítása is sorra kerülhet. A mára. Biztosítani kell az mintegy 30 éves járdáink ügyfélszolgálat és bárrendbetétele is esedékesé mely ügyintézõ esetében vált. az állampolgár szeméA kistérségi koncepció lyes meghallgatását, keretében kormányzati és ügyének diszkrét és uniós források felhasznágyors kezelését. lásával a fõutak mentén A fent bemutatott kerékpárutak megvalósíprogram tartalma reális tása is lehetségessé válés tartható célokkal bír, hat. abban bízom, hogy A gázvezetékkel el nem Hosszúpályinak olyan látott utcákban az önkorvezetése lesz októbertõl, mányzat és a lakosság köamely szintén fontosnak zös erejével a szükséges tartja ezeket a kérdéseberuházások megvalósulket. A megvalósításban hatnak. számítok az MSZP képviAz általános iskolában selõjelöltjeinek munkábiztosítani kell a korszejára és a község polgáraAz MSZP Hosszúpályi szervezetének polgármester-és képviselõjelöltjei rû, XXI. századi feltételek inak bizalmára.

épült gyönyörû iskolánkra, a csodálatosan felújított óvodai épületekre, a megújult Közösségi Házra, és a település elsõ, már az EU szabványok szerint megépült játszóterére. Összességében elmondhatom, hogy az elmúlt 4 év sikertörténet volt Sáránd életében. A településen élõknek az az érdeke, hogy a megválasztott polgármester és az önkormányzati képviselõk a településért dolgozzanak. A minél eredményesebb és hatékonyabb együttmûködés érdekében kérem, hogy olyan jelölteket támogassanak, akik szívügyüknek tekintik a település életét, fejlõdését, és felelõsséget éreznek a helyi közösség iránt, és akik eddig is sokat tettek ezért – és ne azokat, akik mutatós, színes fényképekkel ellátott választási ígéretekkel keresik meg Önöket, és eddig semmit sem tettek a közösségért, a faluért. A 2006. október 1-jére kitûzött helyhatósági választásokon polgármester-jelöltként az MSZP színeiben indulok – bízva megválasztásomban, kormánypárti politikusként remélem sikerül az elkövetkezõ 4 évben is Sáránd lakosságának érdekeit szolgáló fejlesztési elképzeléseinket megvalósítani. Nagy Józsefné Sáránd község polgármestere

Gondolatok egy jegyzõrõl, aki polgármesternek készül Létavértesen a Nap utcában Menyhárt Károly jegyzõt több mint húsz éve ismertem meg szomszédként is. Azelõtt – tekintve , hogy Kokadról származunk mindketten – csak a szülei szerint tudtam megítélni. Tekintve, hogy rendes, becsületes emberek gyermeke már ebbõl is elkönyvelhetõk az alapvetõ jel- L é ta v é rt e s lemvonások. Az évek során eb-ben az elsõ benyomásomban sosem kellett csalódnom. Az utcában lakókkal együtt figyelhettük ahogy a hivatali „szamárlétrát” végigjárva szolgálta a települést. Közvetlen ember aki az ügyfélfogadást nem csak a hivatali idõre korlátozza . Számtalan esetben fordultak hozzá reggel korán, hétvégén, este a lakosság körébõl és mindenkinek igyekezett a problémáját elintézni. És ha azt valami oknál fogva nem lehetett azonnal egy átmeneti megoldással mindig nyugalmat teremtett. Ugyanakkor szükségtelen ígéretekkel hiú reményt senkiben sem ébreszt. Rendkívül jól megismerte a települést az évek során , hiszen saját bevallása szerint még mindig a helyszíni munkát szereti a legjobban. A napokban beszélgettünk a településrõl, Létavértes távlatairól. Egyértelmû volt számomra, hogy a vértesi –illetve nagylétai településrész lehetõségeit milyen jól ismeri. Tudhatja ezt azért is mert több alkalommal oldotta meg irányítva és tevõlegesen a természet okozta problémákat munkatársaival (felhõszakadás ,viharkár ) ha szükség volt nem egyszer kétkezi munkával is. Szereti a munkát a termõföldet így közelrõl ismeri – úgy is lehet mondani hogy együtt él – a lakossági problémákkal. Ebbõl is kitûnik, hogy számára az ember a legfontosabb. Mindezek mellett folyamatosan képezi magát, hogy az új elvárásoknak is megfeleljen ennek alapja a mostani szakmai végzettsége. Sokszor látjuk hogy az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait ápolva külföldi vendégeket fogad elõsegítve ezzel Létavértes helyét EURÓPÁBAN. Példaértékû ahogyan mindezekben a családja is támogatja. Rendkívül örülök, hogy a helyhatósági választásokon megméretteti magát és ha a létavértesi választópolgárok többsége úgy gondolja a város biztosan jó kezekbe kerül. Malincsák János szomszéd


2 0 0 6 .

s z e p t e m b e r




VIII. választókerület

Hogyan építsünk sportcsarnokot

Balmazújvárosban? Akár közfelháborodásra is okot adhat ez a banálisnak tûnõ kérdésfelvetés, hiszen az igény már sok évvel ezelõtt megfogalmazódott a sportkedvelõ újvárosi emberek részérõl. Történt is néhány erõtlennek tûnõ kísérlet, de nem jutottunk közelebb a megvalósításhoz. A képviselõ-testület évrõl-évre halasztást nem tûrõ feladatokkal (vízelveztés, csatornázás, fürdõfejlesztés stb.) szembesült, s a forrás egyre csak apadt. Így vált a választási kampányok rendszeresen visszatérõ motívumává a sportcsarnok ügye. Pedig nem a szándékon múlott! Az elmúlt idõszak a szennyvízhálózat kiépítésérõl, s az ehhez kapcsolódó beruházásokról szólt. A közel négymilliárdos fejlesztés megvalósításával jelentõsen fejlõdött a település. Túljutva az utóbbi évtized legnagyobb beruházásán ismét a figyelem fókuszába került a sportcsarnok ügye. Létrejött a „Balmazújváros Sportcsarnokának létrehozásáért” Közalapítvány. Hamarosan átdolgozásra kerül a korábbi engedélyes terv a megváltozott igényeknek (nagyobb befogadóképesség, kistérségi igények stb.) megfelelõen. Azt gondolnánk, sínen van az ügy, pedig a döntés nehezebb része még hátra van! Felépíteni és mûködtetni, ez a kulcskérdés. Jelen helyzetben a szûkös bevételi források miatt mindkettõ meghaladja az önkormányzat teherbí-

ró képességét, de nem reménytelen a helyzet. A finanszírozásra vonatkozóan többféle megoldás létezik. Az önkormányzat hitelfelvétellel kezdi el a beruházást. Ennek a konstrukciónak az a legnagyobb hátránya, hogy jelentõsen növeli az adósságállományt, s mellette még megjelenik a nem elhanyagolható üzemeltetési költség is, ez további súlyos terhet jelent. Ettõl kedvezõbb a pályázati források feltérképezése, de ez az út csak akkor járható, ha a beruházás költségével arányos önrésszel rendelkezik a város, s van elég türelmünk megvárni a végét. A Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó pályázati lehetõségek ugyanis csak jövõre válnak ismertté, és évekbe telhet, amíg a tervbõl használatba vehetõ objektum lesz. Az üzemeltetési költségek természetesen itt is megjelennek. Az elmúlt években hazánk több településén az ún. PPP-programmal (Public Private Partnership) építettek tornacsarnokot, uszodát, Debrecenben diákszállót. A PPP konstrukcióban a beruházás a köz- és a magánszféra együttmûködésével valósul meg. A sportcsarnok magántõkébõl (nyertes pályázó) épül fel, s 15-20 évig az üzemeltetési feladatokat is ellátja. A futamidõ alatt az önkormányzat jól tervezhetõ szolgáltatási díjat fizet. Ezt követõen az

önkormányzat vagy megvásárolja a létesítményt, vagy további szolgáltatási szerzõdést köt. Ebben az esetben, ha az önkormányzat pályázat útján megfelelõ beruházót talál, a sportcsarnok rövid idõn belül felépülhet. Ez a lehetõség gyors és biztonságosnak tûnõ megoldást kínál, de vélhetõen ez a legdrágább. Jelentõsen eltérnek egymástól az országos tapasztalatok a PPP konstrukciót illetõen (Népszabadság, 2006. május 10. Nem mindenhol jön be a PPP), nem árt az alapos mérlegelés és körültekintés! Balmazújváros képviselõ-testülete errõl vitatkozott oly hevesen az augusztusi ülésen. Így ma már nem az a fõ kérdés, legyen-e sportcsarnok Újvároson! Mit tud felelõsségteljesen felvállalni ez a város, s vezetõ testülete a cél elérése érdekében? Nem könnyû a döntés! Az igen vagy a nem gomb megnyomása pillanatnyi mûvelet csupán, de következménye olykor csak késõbb látható.

Kegyes Lászlóné a 2. vk. képviselõjelöltje


s z e p t e m b e r

3





Egy európai színvonalú kisváros megteremtése a cél Nagyhegyesen Nagyhegyes szépen fejlõdõ, rendezett település benyomását kelti a látogatókban. Új óvoda, általános iskola, bérlakássor, felújított polgármesteri hivatal hívja fel magára a figyelmet. Most épül az új egészségügyi centrum, a nyugdíjasok háza, a sportház. A település fejlõdésének a titka a kiemelkedõen magas iparûzési adóbevétel a MOL Rt. jóvoltából, illetve a megalapozott, átgondolt megyei fejlesztési pályázatok. Az iparûzési adó körüli változások, és az uniós pályázati lehetõségek maradéktalan kihasználása azonban új szemléletet, és új embereket kíván a város élén. Olyan önkormányzati képviselõkre van szükség akik nem ijednek meg a globalizációs verseny kihívásaitól, sõt azt Nagyhegyes javára tudják fordítani. Akik értik az Unió sajátos nyelvezetét, és szabályait, munkájuk során pedig ki tudják használni a modern kor technikai eredményeit. A nagyhegyesi szocialisták ezért nem elégedtek meg azzal, hogy pusztán képviselõjelölteket állítanak. Kidolgoztuk a város fejlesztési programját. A település történetében ezidáig párt helyi programmal nem állt elõ, és úgy tûnik erre most is csak a szocialisták vállalkoztak. A program alapja lehet a település stratégiai fejlesztési tervének, mellyel eddig az önkormányzat adós maradt. A program címe „….hogy gyermekeink itt élhessenek” A cím arra utal, hogy hosszú távú célként a fiatalokat, gyerme-

keinket szeretnénk itt tartani, nekik akarunk esélyt teremteni a biztos boldogulásra. A választási program három fõ pontból tevõdik össze: 1. Ahhoz, hogy a választópolgárok tud-

tében még soha nem fogalmazódott ilyen cél. Most ez annál is idõszerûbb, mert az uniós pályázatok második kérdése az, hogy az aktuális pályázat hogyan illeszthetõ a település stratégiai tervéhez, és céljaihoz.

A fotón a jelöltek láthatók: Gágyor István, Luka Ferenc, Nagy Zoltán, Dobiné Gyõrfi Eszter ják, hogy az önkormányzat mihez akar kezdeni a megszerzett mandátummal szükségesnek látszik világos, átfogó cél megfogalmazása. Településünk történe-

A Szocialista párt szerint a cél Nagyhegyes európai színvonalú kisvárossá fejlesztése. Ezen stratégiai cél eléréséhez az alábbi

Hortobágy várja az Új Magyarország Fejlesztési tervet! – Hogyan értékelné Hortobágy község utolsó 4 évét Titi Éva polgármester? – Ha egy szóval kellene válaszolnom: sikeresnek. Hatalmas eredménynek tartom, hogy sikerült megõriznünk az önkormányzat mûködõképességét, minden kötelezõ feladatot ellátunk, minden meglévõ intézményt fenntartunk, sõt bõvítettük is az ellátások körét. Mivel az önkormányzat – speciális helyzete miatt – egyre súlyosabb mûködési gondokkal találta szemben magát, nagyon fontos volt a kiegészítõ források felkutatása és megszerzése – Milyen fejlesztések történtek a községben? – Büszkék vagyunk arra, hogy a szerény mértékû önerõt jól sikerült hasznosítani, hiszen a mintegy 200 lakosú Szásztelek tanyánkon belsõ aszfaltút épült, Halastóra kivezettük az ivóvizet, sikerült felújítani az óvodát és az iskolát, megépült 3 községi út, fûtés – és világításkorszerûsítés történt az önkormányzati intézményekben – hogy csak a legjelentõsebbeket említsem. – 2007-tõl jelentõs fejlesztési források nyílnak meg az ország elõtt. Felkészült-e Hortobágy a fogadásukra? – Természetesen. Úgy érezzük, a Hortobágy különleges adottságai, Euró-

pában és a világban képviselt értéke megkülönböztetett figyelmet igényel. A puszta, mint hungarikum, természeti csoda, természeti kincs, ugyanakkor megélhetési forrás, élõhely a környezõ települések lakói számára. Önkormányzatunk és a területén mûködõ cégek közös fejlesztési elképzelésekkel, illetve kész tervekkel rendelkeznek. Ezek egy része turisztikai jellegû, mások a gazdálkodást segítik, illetve a településkép javítását, a lakosság komfortérzetének növelését célozzák. Az Új Magyarország Program, valamint a Regionális Operatív Program célkitûzései jól összeegyeztethetõek a mi céljainkkal, s ez-

operatív programot javasoljuk (helyhiány miatt csak címszavakban említve): – Élhetõ település megteremtése: Szennyvíz kezelés megoldása Úthálózat felújítása Kultúrház felújítás Településközpont kialakítása – A gazdaság lendületbe hozása: Vállalkozásfejlesztés Társasház építési lehetõség kialakítása Adat-hang-kép átvitelére alkalmas kábelhálózat kiépítése Idegenforgalmi fejlesztések: Kulturális fesztivál a Kráter-tónál – Társadalmi kohézió erõsítése: Fiatalokat megtartó lépések Humánerõforrás-fejlesztés Kistérségi gondolkozás Külön említést érdemel a Kráter-tó fesztivál terve, mely révén 6-10 ezer turistát szeretnénk Nagyhegyesre csalogatni minden évben. Ez a program lenne a gazdaság lendületbe hozásának, és a foglalkoztatási szint emelésének a fõ motorja. 2, Foglakoztatást elõsegítõ, munkahelyteremtõ önkormányzat 3, Olcsóbb, hatékonyabb, és számon kérhetõ önkormányzat A program utolsó eleme az a szándéknyilatkozat, amely értelmében a megválasztott szocialista képviselõk Nagyhegyes szebb jövõje érdekében képesek összefogásra képviselõtársaikkal. Azt gondoljuk, hogy komoly lakossági igény van arra amit szlogenül választottunk: Új Arcok, Új Gondolatok, Lendületbe Hozott Önkormányzat

Egyek szocialista jelöltjei összefogást hirdettek Váratlan bejelentést tettek az MSZP egyeki jelöltjei. Hogy véget vessenek a viszálynak, amely megmételyezte a település elmúlt négy évét, több javaslatot is kidolgoztak: – Az egyes jelöltek ne álljanak közeli rokoni kapcsolatban egymással. – A képviselõk tiszteletdíja ne legyen több mint 20.000 forint: megélhetési politikusok helyett tettre kész képviselõkre van szükség. – A képviselõ-testület tagjai legyenek készek a megegyezésre, a kompromisszumra a falu érdekében.

által Hortobágy község, s a Hortobágy jelentõs, megérdemelt fejlesztések elõtt áll!

Az MSZP helyi szervezete részérõl Molnár György képviselõjelölt várja mindazon jelöltek jelentkezését, akik egyetértenek a fenti javaslatokkal, és csatlakoznának a baloldal által meghirdetett választási szövetséghez. Az MSZP azt akarja, hogy a parttalan viták helyett az összefogás és az építkezés korszaka következzen Egyeken.


2 0 0 6 .

s z e p t e m b e r





Új gondolkodás és szemléletváltás Gyakorta hallani, hogy Magyarország elvesztette egyensúlyát, kibillent egyensúlyi helyzetébõl. De, hát mi is az egyensúly, minek az egyensúlyáról van ez esetben szó? Az egyensúly maga nem közgazdasági kifejezés mely jelent arányosságot, kiegyensúlyozottságot, harmóniát és igazságosságot is. Mert bár igaz a megállapítás, hogy Magyarországon 16 éve vannak demokratikus választások, ám számtalan igazságtalanság, ésszerûtlenség, társadalmi feszültség terheli mindennapjainkat. Változásra van igény, változásra van szükség az életünk sok területén, melyet reformként emlegetünk. A reform célkitûzései: kisebb és takarékosabb állam jöjjön létre, legyen jobb színvonalú az oktatás, hogy az egészségügy valóban a betegek érdekei szerint mûködjön, és még sorolhatnám a többi elvárásokat. Többékevésbé, ki ezzel, ki azzal, egyetért. Általános a felismerés hogy, nincs más alternatíva, változtatni kell dolgainkon, azokat nem lehet tovább halogatni. Ehhez eltökéltség, erõs elhatározás és bátor cselekvés kell, még akkor is, ha a gyötrõdésekkel meghozott döntések rövid távon fájdalmakkal járnak, az emberektõl megértést és türelmet kérnek. Persze vannak olyan körök is akiknek az igazságra és egyenlõségre való törekvés jelentõs érdeksérelmet okoz az eddig jól megszokott állapothoz képest. Akik egyáltalán nem érdekeltek a jelenlegi viszonyok megváltozásában, ahhoz foggal - körömmel ragaszkodnak. Ez nem csak a megszokás falának az áttörését jelenti, hanem a törvénytelenül szerzett javak, a munka nélkül kapott jövedelmek, a meg nem fizetett szolgáltatá-

sokhoz való kötõdést jelenti inkább. Mindez természetesen mások kárára, vagy mások által megfizetett módon. De a többség egyetért azzal, hogy ez nem jól van így, ezt nem szabad tovább tétlenül hagyni. Változni és változtatni szükséges. Ám a reformnak van egy másik része is amely nem lehet sikeres az emberek hite, akarata és támogatása nélkül. Ez a szemléletváltás. Egy másfajta hozzáállás, egy új gondolkodás. Szemléletváltás a helyi társadalom hétköznapjaiban, a városokban, falvakban. Az otthon, a lakóhely, a helyi közösség szükségszerûen kell, hogy teljesítse az emberek talán legfontosabb igényét a biztonság utáni vágyát. Biztonságot a közlekedésben, biztonságot este az utcán vagy a gyerekemnek az iskolában, biztonságban szeretnénk tudni értékeinket, vagyontárgyainkat. A biztonság hiányérzetével küszködõ ember bizonytalan, félszeg és rettegõ, amely teljesítményben, hangulatában, s a mindennapokban bénítóvá teszi. Ezért a város hétköznapi életében nyugodt, békés, légkört, rendet, törvényességet, normális közösségi viszonyokat kell teremteni. Tudott dolog, hogy a társadalmi feszültségeket, az üzleti és gazdasági sikeresség vagy sikertelenség is táplálja. A rendszerváltással újra rendezõdtek vagyoni helyzetek és tulajdonviszonyok, melyek sok embert gazdagabbá tettek mint annak elõtte, míg másokat nehéz élethelyzetbe, esetenként kiszolgáltatott helyzetbe hoztak. Olyan világ van ma körülöttünk, melyben vannak a sikeresek és a segítségre szorulók. Egy másik vállalhatatlan, de gya-

korta tapasztalható összevetésben vannak az irigylésre méltók és vannak az elesettek. Az a kívánatos és támogatandó jövõ, amely egyre több ember számára biztosítja az egyéni boldogulást, és a sikeresség élményét. Ezért nagyobb a felelõssége a tehetõsebbeknek, hogy mások is, minél többen érvényesülhessenek. A szolidaritást, a másik segítését nem valamiféle irgalomból vagy szánalomból kell tenni, hanem azért mert mások felemelésével együtt leszünk többek, jobbak és erõsebbek. Fel kell ismerni, hogy minden egyes ember aki a közösségben nem érzi jól magát, az az értékteremtõ folyamatban sem találja meg a helyét. Ez pedig mindenkitõl elvett, elfecsérelt értéket jelent. Lehetõséget és több esélyt kell teremteni az egyén boldogulásához, hogy tehetségével, szorgalmával tudja, saját maga, és családja céljait megvalósítani. Ugyanakkor, akik nehéz helyzetbe kerültek, akik önhibájukon kívül képtelenek boldogulni, azok számára a közösség segítõ keze elérhetõ kell, hogy legyen. Azzal a feltételezéssel élve, hogy az egyén saját maga boldogulása érdekében mindent megtett, valamennyi lehetõséget, saját maga sorsának jobbra fordításában, kimerített. Az egyéni felelõsség-

vállalás feltétele, a közösség segítõ szándékának. A nagy közös asztalról jogod és lehetõséged van kérni. De csak annak van joga, aki a közösség által meghatározott normákat és kötelezettségeket teljesítette. Jog és kötelezettség kéz a kézben jár. Csakis annyi jogot kérhetsz magadnak a közös javainkból, amennyi kötelezettséget teljesítesz. Tiszta átlátható és nyilvános helyi közösségi viszonyok teremthetnek meg egy jogkövetõ, rendet tisztelõ, a szolidaritást polgári értékként kezelõ települést. Ez az önkormányzati választás igazi tétje, valódi kihívása a megválasztandó képviselõk és polgármesterek számára. Nagy küldetés, nehéz feladat de nincs más út. Tóth József polgármesterjelölt, Polgár

Tisztelt Görbeházai Választópolgárok! Szabó János vagyok, Görbeházán születtem 1944. április 5-én. Az általános iskolát itt végeztem, majd Miskolcra, ezután pedig Budapestre kerültem. A fenti helyeken szakmát, érettségit és diplomákat szereztem. Most polgármesterjelöltként indulok az õszi önkormányzati választáson. Célul tûztem ki, hogy a lakossággal együttmûködve, nyugodt légkörû, személyeskedõ vitáktól mentes, tisztességes és becsületes munkával valósítsuk meg az elõttünk álló, a görbeházaiakat szolgáló feladatokat. A teljesség igénye nélkül, a következõ feladatokat tekintem elsõdlegesnek: – A szennyvíz-csatornázás II. ütemének megvalósítását-az I. ütem bekerülési költségénél lényege-

sen olcsóbban – ami az I. ütem költségeit is csökkentené. – A bentlakásos öregek otthonának létrehozását. – Az utak, a kerékpárút és a járdák felújítását. Görbeházán ki kell használnunk, hogy fõközlekedési utak és az M3-as autópálya csomópontjában vagyunk. Ezt az elõnyt új munkahelyekre, jobb életszínvonalra kell váltanunk. Ehhez az eddigieknél jobban ki kell használni pályázati lehetõségeinket, élve az Új Magyarország fejlesztési terv forrásaival. Biztos vagyok benne, hogy egy együttmûködõ, konstruktív képviselõ-testülettel, és a hivatali szakemberek magas színvonalú munkájával megvalósíthatjuk közös álmainkat, jobbá tehetjük a hétköznapokat Görbeházán. Szabó János polgármesterjelölt


s z e p t e m b e r

5





„Értékek megõrzésével és ésszerû változtatásokkal Tiszacsege fejlõdéséért!” Városunk sorsdöntõ választás elõtt áll, együtt új fejlõdési pályára kell állítani településünket. Eddigi eredményeinkre alapozva meg kell határozni a fejlõdéshez szükséges irányvonalakat, a felzárkózásunkat biztosító célrendszerünket – közéleti és gazdasági vonatkozásban egyaránt. Szükséges, hogy a képviselõ-testületben érvényesüljön a többségi akarat. A döntéssel egyet nem értõ képviselõ a feladat végrehajtása során az elfogadott döntés szellemében nyilatkozzon és tevékenykedjen! Szorgalmazzuk a párbeszédet, mert a város életét érintõ fontos kérdésekben a képviselõ-testület döntéseit a lakosság véleményére kell alapozni. Különös figyelmet kívánunk fordítani az önkormányzat kötelezõ feladatainak ellátására (az egészségügyi és szociális alapellátásra, óvodai nevelésre, az általános iskolai oktatásra – nevelésre, helyi közutak, köztemetõ fenntartásra …). További célkitûzéseink: Tiszacsege gazdaságának jövedelemtermelõ képességét növelni, amely egyben a munkahelyteremtést, a jövedelem-kiegészítés lehetõségét is jelenti. A lakosság helyben tartása érdekében önkormányzati szinten is nagyobb figyelmet kívánunk fordítani a mezõgazdasági vállalkozók, kistermelõk segítésére. Támogatni kell az integrált termelést, tárolást, a termékek feldolgozását, illetve piacra juttatását. A célszerû termelésszerkezet kialakítása során figyelembe kell

venni az energianövények termesztését, az erdõtelepítés és fafeldolgozás lehetõségeit is. Össze kell hangolni az állattenyésztésbõl származó áruk, termékek értékesítését. Jobban ki kell használni a biogazdálkodásban rejlõ értékeket. A helyi vállalkozási környezet, üzleti infrastruktúra fejlesztésével szeretnénk támogatni a jelenleg Tiszacsegén mûködõ vagy ide telepedni szándékozó vállalkozókat, lakossági szolgáltatókat. Növelni kívánjuk a közcélú és közmunka programban résztvevõk számát, foglalkoztatási idejét. Fejlesztenünk kell a szolgáltatásainkat, mely alapjául szolgál – városunk egyik kitörési pontját jelentõ – idegenforgalmunk erõsítésének. Kiemelt fejlesztési célként kell kezelni a meglévõ lehetõségeink közül a gyógyfürdõt, a hajókikötõt, a kompátkelõt az EuroVelo®-t és a rácsatlakozó kerékpárutakat. A térség vonzereje az öko-turizmusban, a vízparti üdülésben, a falusi, termál és gyógyturizmusban, a lovas-, horgász-, vadász- és kerékpáros turizmusban rejlik. Ki kell használnunk Tokaj, a Hortobágy

• városunk elérhetõségének javítása (utak, víziutak, média, világháló), • a fiatalok bevonása a közéletbe, • az idõs emberekrõl való gondoskodás megszervezése, természetbeni és anyagi juttatások formájában, nyugdíjas otthonok építése. • szociális nõvéri hálózat – otthoni ápolás – megszervezése, bevezetése. A fejlõdés érdekében együtt kell mûködnünk a koalíciós pártokkal, a civil szervezetekkel és a vállalkozókkal. Gondjaikat felkarolva, a város szerves részének kívánjuk tekinteni a Nagymajort, az Üdülõfalut és a Tiszapartot is. Jövõképünk egy pezsgõ gazdasági és társadalmi életet élõ, fejlõdõképes kisváros, amely a számára kedvezõ körülményekkel élni tud. Közös munkánk eredményeként belátható idõn belül jobban élhetnek az emberek itt a Tisza mentén, városunkban. „Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkodni, cselekedni, hogy mindenki javára legyél.” Farkas Jánosné polgármester jelölt (MSZP) És önkormányzati képviselõjelöltek: és a Tisza-tó közelségét, turista-látványosságait. Szorgalmazni kell a város és intézményei fejlõdésére pozitívan ható hazai és uniós pályázatok elkészítésének ösztönzését. A céljaink eléréséhez fontos feladat:

Csernikné Nagy Krisztina, Dr. Iványi Tibor, File Ferenc, Hajdú Bálint, Jászai László, Kónya Mihályné, Laczka Jánosné (MSZP), Lakatos Géza (MSZP), Nagy Bertalan, Nagy Miklós István, Németh József, Remenyik Sándor, Répási Lajos, Szemán Jánosné (MSZP)

Kedves Újtikosiak! Kérem Önöket, hogy olvassák el a 2000-tõl napjainkig elvégzett feladatok beszámolóját, és a tájékoztatót a következõ tervezett feladatokról, melyek fontosak községünk fejlõdéséhez. Remélem, hogy október 1-én településünkön bölcs, megfontolt döntés születik

rendelõ létesítéséhez megírt pályázatra 1,5 millió forintot kaptunk. – Az iskolai tornaterem tetejének újrafedéséhez, és az igazgatói iroda megépítésére 5,5 millió forintot nyertünk. – 2003-ban rendezési terv készítésére 2 millió forintot kaptunk. – 15 millió forintot nyertünk a csapadékvíz-elvezetõ rendszerre.

Kedves Választópolgárok! Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Önöknek az elmúlt tizenhat évben nyújtott támogatásukért. Eddig minden évben beszámoltunk a lakosságnak, hogy mit sikerült megvalósítani a kitûzött feladatok közül. Minden évben a decemberi hónap az, amikor számot vetettünk az elvégzett vagy el nem végzett feladatokkal. A testület egyetértésével elkészítettük az új ütemterveket és ennek megfelelõen kezdtünk a következõ évi pályázatok elkészítéséhez. Büszkék vagyunk nyertes pályázatainkra: – Több pályázattal nyertünk 21 millió forintot melybõl sikerült felépíteni az orvosi rendelõt. – A fiókgyógyszertár és a fogorvosi

– 2005-ben az iskola felújítására benyújtott pályázatunkkal 28 millió forintot nyertünk. – 2005 évben az óvoda felújítására beadott pályázaton 15 millió forintot, majd 2006-ban az óvodai konyha bõvítésére kaptunk 28 millió forintot. – Kosárlabdapálya megépítéséhez 1.110.000,- Ft-ot kaptunk. – Gyerekeknek játszótéri játékokra kaptunk 1,7 millió Ft-ot. A nyertes pályázatokkal, a megszerzett rutinnal sikerült jelentõs elõrelépést megvalósítanunk a településen. Megteremtettük a mai kornak megfelelõen mûködõ az orvosi ellátást. Biztosítva van a gyerekek tanulása az óvodástól az iskoláskor

végéig, olyan körülmények között ami hozzásegíti õket az egészséges fejlõdéshez. Községünkben csapadékvíz-elvezetõ csatornázással sikerült a belvíz okozta problémákat megoldani. Ezek az építkezések, munkálatok nyertes pályázatokon keresztül valósulhattak meg, amelyek összesen: – 2002-ig 43,5 millió forint – 2006-ig 75 millió forint támogatást jelentettek. Nagyon fontos feladatokat oldottunk meg az elmúlt években, de ez nem elég. Törekednünk kell arra, hogy tovább szépülhessen, fejlõdhessen községünk. A fejlesztési elképzeléseim: – Mûvelõdési Ház tetõcsere nagyobbítással, – Önkormányzat épületének felújítása, – II. ütem szennyvízhálózat megépítése, – Ady utcában a szilárd burkolatú út megépítése, – Táncsics és a Petõfi utca összekötõ útszakasz megépítése, – Belterületi utak, járdák felújítása, – II. ütem csapadékvíz elvezetése, felújítása, kapubejárók cseréje, – Ivóvíz gerincvezetékek szakaszos cseréje,

– Szennyvíztisztító megépítése. Ezek a következõ évek feladatai, amelyeket el kell végeznünk. Ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a kitûzött feladatokat, kitartó munkára, a korábbi eredményes pályázati gyakorlat folytatására lesz szükség. Tisztelt Újtikosiak! Kérem, hogy ha Önök is úgy látják, hogy az elmúlt években sikerült elõrelépnünk, illetve a fenti fejlesztési célokkal egyetértenek, támogassanak a választáson. Szavazzanak a további fejlõdésre! Tóth Miklós polgármester


2 0 0 6 .

s z e p t e m b e r


A hét bõ esztendõ. 2 Kiemelkedõ. ...ha többet szeretne tudni! Hajdú-Bihar megyéért

Recommend Documents