50487
A Hét
t, szóval elkövetett mi u't ilyen korlátok között
Társadalmi, kritikai, közgazdasági he tála 44.
ÉVFOLYAM
1934. DECEMBER
2 3 f 24. S Z Á M
30
Másfélmillió pengd tifokzafos úlja az Ibusz-nál?
Boldog
. . . . gre vezethet-L A máskor oly s. , i . •,t'.B tendei jókívánság '61 I M? .. lycbb tartalmat l^poYH 1Bri<>hjévet! — ebbe a két Szóba bVWűfösö- szít dik mostanában az emuit év jajai lni » nakbajainak minden keserű íze. Az eu Az 1926—52-es mérlegek megtámadásával és a magánjogi felelős- 1934. a év fekete belükkel van beleírva ségre vonással vissza lehet még szerezni az elfolyt közpénzeket " nemcsak a történelem, hanem az egyének és családok krónikájába is. Mennyi volt az igazgatóság jutalékszámlája ? Hiába mult cl kerek két évtized a világháború kitörése óta, hiába lettek a pelyhedző állií fiatal katonákból azóta gondszántotta arcú, az élet terhei alatt meghajlott hátú javakorbeli emberek, ennek a húsz esztendőnek a terhét talán sohasem érezték olyan súlyosan elviselhetetlenek, mint az elmúlt esztendőben. A kilátástalanság, a gend és a roppant cletküzdelein mázsás súllyal nehezedett a családfentaríók vállaira, az egyre inkább megszűkült kereseti lehetőségek közepette s mindehhez meg hozzájárult a jövővel szembeni aggódás, amelyhez túlontúl tápot nyújtottak az elmúlt év viharos eseményei. urait- r 9pa ez a békeszc 'illések < * torával felszántott földrész hideglelős vitustáncot járt az újabb világháború boszorkányüstje körül. Amíg az egyén és a család a maga létfenntartási küzdelmeit vívta a mindennapi kenyérért, addig a nemzetközi hadiipar ágensei egy újabb világégés zsarátnokát szítottak világszerte. A parázs ott lappangott a hamu alatt és Isten csodája, hogy lángra nem lobbant. Esztelen merényletek. vad reakciójaként akarták gonosz kezek újra felgyújtani a világ négy sarkát, hogy a gyilkos máglyatűznél megsüssék a maguk pecsenyéjét.
Az Ural Iskoláiban ISO éve tanítják, hogy a baskír népnek nagykulturáju, fényesmultu rokona él: a magyar...
Rökk Marika nem fogadta el a Vígszínház ö t s z á z pengős ajánlatát és kevesebb g á z s i é r t szerződött a Magyar Színházhoz JVertQeimerék
győzelmének
kulisszatitkai
Mi lesz az életbiztosítások vaiorizációiával!
A kisembereket
a j ö v ő év e l e j é n ki kell elégíteni I
A lidércnyomás mosf már múlóban van. Amikor r ost boldog újévet kívánunk egymásnak, titkon azt reméljük, hogy legalább ezektől a/, álomriasztó fantomoktól lesz békességünk az eljövendő esztendőben. —
• H TTraraanno-nJimmi —•
ESZTENDŐK múlnak, esztendők jönnek. Emberek születnek, dolgoznak, munkájukért leszakítják szorgalmuk gyümölcsét. Emberek megöregszenek, élvezik egy elet robotjának eredményét és megpihennek. Családot alapítanak, azért dolgoznak, azért róják az élet gon dokkal kirakott, harcokkal szegélyezett útját, hogy jóleső érzéssel adják át helyeiket az utánukkövetkezőknek, véreiknek. Csak az újságíró életében nincs pihenés. Nem törődhet magával, családjával; ő mindenkiért él és mindenki helyett harcol. 25 év heroikus viaskodását irta meg Lévai Jenő. az igaz ember és igazi újságíró: .Éhség, panama, Hinterland" könyvében, amely a ka rácsonyi könyvpiac szenzációja volt. Ez a könyv adja megdöbbentő képét a napok krónikása munkájának.
j
A HÉT
. .esz az éíetbiztositások
valorizációiával!
A kisemberebej
a fövő
kolduspengőt
időpontját későbbre ert a biztosítótársaefizetctt 13 millió nem elegendő erre a célra.
a hír az érdekeltek körében, túlnyomórészt elszegényedett kisemberek, érthető elkeseredést és izgalmat keltett, mert hiszen sok ezren vannak, akik évek hosszú sora óta abban reménykednek, hogy a békeidőkben vagy a világháborút követő időkben kötött életbiztosítási kötvényeikért jövő év elején megfelelő kárpótlást kapnak. Sajnos, ezeket a kisegzisztenciákat amúgyis súlyos és keserves csalódások fogják érni, mert
Ugyanekkor pedig elvitathatatlan tényként fog állni a közönség előtt, hogy a biztosítók zöme nemcsak átmentette
békebeli
csalódás elemi felháborodásban fog kirobbani az érdekeltek tíz-
ezrei részéről. Ennek tudható
a
Tessék csak minél hamarább lenyeletni a keserű falatot a közönséggel, nem pedig tovább áltatni a kisembereket. A felügyelőhatóságnak, amely a. valorizációs alapot kezeli, 1935 elején okvetlenül ki kell elégítenie legalábbis azokat a biztosítottakat, akiknek amúgyis csekély összegek járnak, mert erre a kvótális alapon befizetett 13 millió pengő untig elegendő. Akkor, amikor a biztosítóintézetek nagy összegeket áldoznak az életbiztosítási propagandára, érdekükben áll. hogy a régi életbiztosítások végre likvidáltassanak. bármennyire romboló ellenpropagandát jelent is a póruljárt kisemberek keserves csalódása.
vagyona
jelentős részét, hanem azóta egyremásra vásárolja a milliókat érő biztosításokat, egyre gyarapodik és vagyonosodik. Ezek a tények szomorú kontrasztként fognak hatni a nagyközönségre és alkalmasak arra, hogy a súlyos tömegeket alaposan kiábrándítsák az életbiztosítás eszméjéből. Talán ennek tulajdonítható, hogy a biztosítók egyrésze már előre fázik attól az időponttól, amikor a „valorizáció" lebonyolódik, mert érzi, hogy a
általában az a körhit, hogy a kötvények értékének 5 százalékát fogják folyósítani valorizáció gyanánt, holott a rideg valóság az, hogy a ténylegesen befizetett biztosítási díjak akkori aranyértékének 5 százalékával „kárpótolják" a biztosítottakat.
Olyan kevés, amelyre a beavatottak legrosszabb álmaikban sem számíthatnak. Sok ezres és száz-
csekély
Ki fog derülni, hogy ez a nagy garral hirdetett valorizáció a gyakorlatban még alamizsnára is kevés. Hiába fizették be annak idején a biztosítottak keservesen megkeresett pénzüket, an'nak esak elenyésző töredékét fogják viszontlátni.
jakikEz
b i z c x ^ S j é d c s k : ,,
olyan
összeget kapni, amely talán még villamosköltségüket sem fedezi.
lik»y-!íg
pccLn
vagy
az lel h ü a valorizációs összegek kifizetésének időpontját erőnek erejé-
De ettől függetlenül az a hely-
vei el akarják halasztani, ami pedig a lehető legrosszabb taktika és egyáltalán nem használ a biztosítási eszmének.
ezres névértékű életbiztosítási kötvénynél rendelkező felek fognak valorizáció fejében néhány
A valorizációról szóló törvény alapján 1935 elején válik esedékessé a valorizációs alapra befizetett összegek kifizetése. Az utóbbi időben azonban olyan hangok hallatszottak, hogy a
pengő
év e l e j é n ki kell elégi j e n i !
Ezzel a felháborodással mindenesetre számolni kell, de még sincs kétélűbb és balkezesebb propaganda, mint a halogatás fegyvere. Az illetékes hatóságoknak tehát nem szabad semmi szín alatt sem prolongálni a fizetések időpontját, hanem legalább azokat az amúgyis csekély összegű tételeket
kulisszatitkai
A Rökk Marikával kapcsolatos annyit, amennyit esak a nagy bécsi botrányok a primadonna színházi konjunktúra idején kaphírnevét csak öregbítették. A kö- tak a sztrárok és amennyi a legzönség érdeklődése a vörös hajú utóbb Aipár Gittának, a világművésznő iránt a sok hírlapi 'hírű. magyar énekesnőnek jutott közlemény nyomán fokozódott, a Dubarryért. Tehát valószínűnem csoda tehát, ha nek látszott, hogy a színésznő a Vígszínházban fog fellépni. a színházak között gyilkos hare Minthogy a Magyar Színház iminit, hogy melyik nyerje meg ajánlata száz pengővel kisebb Marikát a színpadára.
Ebben a háborúságban a Víg és a Magyar jártak elől. Roboz Imre és Wertheimerék, a két színház igazgatói valóságos árverést rendeztek a fiatal primadon-
náért, egymásra licitáltak, töméntelen összegeket Ígértek, csak, hogy maguknak nyerjék meg Rökk Marikát. A legutolsó, legnagyobb ajánlatot a Vígszínház igazgatósága nevében Roboz Imre tette. Roboz napi ötszáz pengő fellépti dijat ígért Rökk Marikának.
zet, h o g y a Magyar Színház négyszázpengös gázsija ezúttal több, mint a Vígszínházban az
ötszáz pengő. Hogy miért, annak igen egyszerű a magyarázata. Mind a két színház január elejére tudja abszolválni a Rökkpremiért, addig próbálni kell. Próbapénzt ugyan egyik vállalat sem bajlaudó fizetni, de a Magyar mégis módját tudta ejteni, hogy Marika a próbák alatt is megkeresse a napi négyszázat. Az előkészületi idők alatt ugyanis műsorra tűzik a Vadvirágot. azt a darabot, amelyiket a vöröshajú sztár már játszott ezen a színpadon...
A nagy kérdés tehát eldőlt. Marika január végéig — ekkor megy Berlinbe filmezni — a Magyar Színházban fog játszani napi négyszázért. A Víg az ötszázával lemaradt. De lemaradt ezenkívül a sok kenyértelen segédszínésznő és görl, akik nem értik meg ezt az egész ügyei Nem értik, hogy Rökk Marika napi négyszázat kap, ők pedig napi két pengőt sem tudnak megkeresni.
amelyek kifizetésére már oly régóta vára kosinak a jóhiszemű kisemberek tömegei.
Rökk Marika nem fogadta el a Vígszínház ö 4 s z á z pengős ajánlatai és kevesebb g á z s i é r i szerződöii a Magyar Színházhoz U?erif)eimerék győzelmének
A Vígszínház fegyelmezettebb légkörében Rökk Ede nem diri gálhatna, tehát a primadonnapapa inkább a Magyar mellett döntött, ahol enyhültebb a levegő.
Még ma, de legkésőbb holnap kísérelje meg a jó Kathreiner maláta kávét és a Franck kávé» pótlékot. Rögtön megérti, hogy miért is kedvelik annyian mér évtizedek óta.
Ünnepi
ajándék
az egesz
ellen kifogásai voltak, ugyanígy
életre
a Vígszínház bonvivánjávai sem szimpatizál a fiatal, vöröshajú primadonna.
Mindezek azonban csak kósza hírek, a tényleges okok részint lelkiek, részint gazdaságiak. A lelki okok nem is annyira Marivolt, Robozék biztosan ültek a - kánál szerepelnek, mint inkább nyeregben, legnagyobb meglepe- apjánál, a menedzserénél. Rökk tésre azonban Edét húzza a szíve inkább a MaRökk Marika nem fogadta el a Vígszínház ötszáz pengős ajánlatát, hanem a Magyar Színház négy százpengős szerződését irta alá.
A fiatal primadonnának ez a szinte érthetetlen elhatározása érdekelt körökben sok találgatásra adott okot. Beszéltek arról is, hogy a Vígszínház által felajánlott darab nem felelt meg Rökk Marika ízlésé-nek, mondották azt is, hogy mikéjit bécsi partnerei
gyar
Színház
felé.
Hogy
miért,
ennek igen egyszerű a magyarázata. Köztudomású dolog, hogy Rökk Ede intézkedik Marika minden ügyében, ő dönti el, hogy a lánya milyen darabban játszón, dramaturgi munkát végez, tárgyal a szerzőkkel az operetteknek a primadonna egyéniségének megfelelő átírásáról, sőt rendez is. A próbákon mindig ott van, beül az
első
látja el
sorba
és
Marikát.
utasításokkal
a Síngec varrógép Legmesszebbmenő fizetési Könnyítések Csekély havi részletek Singervarrógép részv.társ. II Corv
Rákécil-út te BUDAPESTVII. IÍ'ÍSSSet>i 'mp8^ VIII,ÍX BaroM-n
A HÉT
Másfélmillió pengő liioLzalos útja az Ibusz-nél ? Az 1926—32-es mérlegek megtámadásával és a magánjogi lelelősségrevonással vissza lehet még szerezni az efilolyt Lözpénzekei — liennyi voli az igazgatóság juialékszávnlája 1 A Clyorsárugyiijtő rt., amelynek részvény többsége az Ibusz rt. b i r t o k á b a n van s a m e l y e t most a k a r n a k beolvasztani az Tbnsz rt.-ba, — ez ügyben egyébként december 22 én tartott közgyűlést az Ibusz — p é l d a a d ó s z i g o r ú s á g g a l lépett fel egy kis sikkasztó ellen, aki 20— 25.000 p e n g ő t manipulált, el a v á l l a l a t n á l . A szigorúságot egyáltalán n e m k i f o g á s o l j u k , sőt annál helyénvalóbbnak tartjuk, m e r t az I b u s z rt. t u d v a l e v ő e n KU százalékban a MÁV érdekeltsé&e, tehát a leányvállalat tő-
kéje is nagyrészt! a MÁV, tehát az állam s igy az adófizetők pénzéből került ki. A z o n b a n k i f o g á s o l j u k azt, hogv ez a k ö n y ö r t e l e n s z i g o r ú s á g csak bizonyos i r á n y b a n é r v é n y e s ü l t az Ibusz-ná 1, holott — itt közpénzek h o v a f o r d í t á s á r ó l lévén szó — az egész v o n a l o n a szigor elvének kellett volna é r v é n y e s ü l n i e . Ebben a tekintetben felhívjuk a közvélemény f i g y e l m é t a Trettina—Turchányi-ú gyre, anélkül a z o n b a n , h o g y az ü g y büntetőjogi és p o l i t i k a i v o n a t k o z á s a i v a l f o g l a l k o z n á n k , mivel ezt a kordé"! a bírói ítéletek m á r lezárták. Ezúttal itt sokkal f o n t o s a b b kérdések felvetéséről van szó.
A 817.000 pengős veszteség Tudvalevő, hogy Turchányi Egon országgyűlési képviselő m a n d á t u m á t kötötte ahhoz, h o g y a inult év m á r c i u s 29-én elmondott interpellációjában foglalt a d a t o k n o v e m b e r 22-én t a r t o t t ülésén Fabinyi T i h a m é r kereskedelmi m i n i s z t e r válasza után, hogv 21/. ő vádjait a vizsgálat száz százalékosan beigazolta. Meg kel] t e h á t e l ö l j á r ó b a n ism é t e l n ü n k azokat az a d a t o k a t , amelyeket részben Turchányi E g o n hozott fel a H á z b a n , részben p e d i g a Magyarság publikált t á m a d ó cikkeiben, részben p e d i g a H á z b a n m o n d o t t a k el. A m i k o r Fabinyi m i n i s z t e r az Ibusz ellen Jakabffy államtitkár által l e f o l y t a t o t t v i z s g á l a t eredményét ismertette, szórói-szóm a kövei kezőket m o n d o t t a a képviselőházi n a p l ó 217. s z á m a 137. o l d a l á n a k tanúsága s z e r i n t : — Éveken át szerepettek, olyan vagyontételek (az Ibusz rt. mérlegében), amelyek szigorú kommerciális megbírálás esetében nem állhatták meg a kritikát. Az volt az álláspontom a kormánybiztossal együtt, hogy
tiszta vizet kell a pohárba önteni. (Helyeslés a baloldalon.) 817.000 pengő veszteséget mutattunk ki. A töketartalék ezt bőven fedezte, sőt még maradt is. E z e k h e z a m i n i s z t e r i s z á j b ó l elh a n g z o t t m e g á l l a p í t á s o k h o z mo.a következőket f ű z h e t j ü k h o z z á : A kommerciális szempontnál k r i t i k a alá eső tételek éveken át szerepeltek a vállalat mérlegeiben. K u t a t n u n k kell t e h á t a n n a k okát, miért csak az 1933. évi mérleget vizsgálták felül? I g a z u g y a n , h o g y m a g a a miniszter is k i j e l e n t e t t e , h o g y a közgyűlés részéről jóváhagyott mérlegeket a vizsgálat nem. érintette. Yiszou u g y a n c s a k a 217-es házn a p l ó 137-ik oldala első bekezdése szerint a m i n i s z t e r m a g a konstatálta, h o g y „az Ibuszban az Államvasutak részéről helyet foglaló főtisztviselőket elkedvetlenítették (tudniillik a k ö z v é l e m é n y részéről e l h a n g z o t t k r i t i k á k ) és visszavonultak az igazgatóságból. Ez a z u t á n azt e r e d m é n y e z t e , h o g y éppen a részvénymajoritás birtokosa nem volt kellőképpen képviselve.
Megtámadhaték a mérlegek! M i u t á n a M A V főtisztviselői 80 százalékos r é s z v é n y t ö b b s é g e t képvisellek, s ők v i s s z a v o n u l t a k az ügyek intézésétől, igen é r d e k e s lenne eldönteni, vájjon a közgyűléseken kellőképpen volt-e képviselve a majoritás, mert abban az esetben, ha az megfelelően képviselve nem volt és — a miniszter szavai szerint — „évek óta szerepeltek olyan vagyontételek, ainelyek a szigorú kommerciális elbírálás esetében nem állhatnák meg a kritikát" — akkor az öszazes mérlegek törvényes úton
megtámadhatók és esetleg megscminisíthetők. H o z z á kell m é g ehhez t e n n i , h o g y a mérlegadóság elve közérdeket képvisel, — n y i l v á n o s száma d á s r a kötelezett v á l l a l a t r ó l lévén szó — s így elsősorban a harmadik személyek, a hitelezők jogait védi. F o k o z o t t a n közérdek forog fen n a jelen esetl>en, m e r t hisz maga a miniszter állapította meg beszédében, h o g y „a MÁV nemcsak a. részvények megszerzésére fordított összeggel, de egymillió pengő befagyott hitellel szerepel, szóval a MAV
nemcsak
rész-
vény többségtulajdonosa, de egyik főhitelezője is az 1 busznak. Ezek s z e r i n t az két csatornán át Ibusz pénztárába.
állami folytak
be
az
Kereskedelmi Jogi hlátusok... Hangsúlyozzuk, hogy nincs s z á n d é k u n k b a n vádolni, c s u p á n f e l v e t ü n k olyan közérdekű kérdéseket, a m e l y e k r e a közvélemény j o g g a l ó h a j t a n a v á l a s z t hallani. A z t is hozzátesszük, h o g y Jakabffy államtitkár rendkívül körültekintő vizsgálata m i n d e n elismerést megérdemel, a z o n b a n a z ő m ű k ö d é s i köre, úgylátszik, körül volt határolva, mert csak az 1933-as évi mérleget vizsgálta felül. Ennek a l a p j á n h a l á l r a ítélte az életképtelen l e á n y v á l l a l a t o k a t , — köztük a G y o r s a r u g y ü j t ő rt.-t, biztosította, hogy a M A V b e f a g y o t t kölcsöne foíyósíttassék, visszatérítt e t t e az ú g y n e v e z e t t „Trettinapénzeket és 480.000 pengő erejéig a vasúti jegyeladásokból befolyt, de visszatartott pénzeket, leszállította az igazgatóság mértéken felüli illetményeit és személyi járan-
dóságait, szóval elkövetett mi dent, a m i t ilyen k o r l á t o k között el lehetett érni. Csak
éppen a multat érintetlenül.
hagyta
A kereskedelmi és jogi szempontból való h i á t u s o k abból is kitetszenek, h o g y Fabinyi miniszter szerint is a 817.000 penaős veszteség a töketartalékban állott elő, sőt a töketartalékot nagy mértékben kimerítette. A m e n n y i b e n p e d i g az ilyen veszteség nem elemi csapások következménye, h a n e m o l y a n té"**" ke, a m e l y e k bizonyos fokú wt<ek jogi vétkességre vezethetem sza, ú g y o k v e t l e n ü l fei let... vetni a felelősség kérdését. Semmiesetre sem lett volna szabad a tőketartalékhoz nyúlni, hanem elsősorban azok ellen kellett volna fordulni; akiknek a vétkessége a veszteségeket előidézte. Nélkülözzük t e h á t a n n a k h a t á rozott és m i n d e n f é l r e é r t é s t kizáró e n u n c i á l á s á t , h o g y a 817.000 p e n g ő s veszteség, a m e l v sokszoros a n f e l ü l h a l a d j a a frettinaés e g y é b ü g y e k r e f o r d í t o t t összeget, minő forrásból származott, csak azt v i z s g á l j u k , h o g y vétkes, vagy jogilag „vétlen" mulasztásokból származnak-e ezek a veszteségek. A t ő k e t a r t a l é k u g y a n i s az a l a p tőkének jogi s o r s á t o s z t j a és egy t e k i n t e t a l a esik vele. A közérdekű, t e h á t a j ó h i s z e m ű személyek s z e m p o n t j a i t e h á t kiterjednek a tartaléktöke csorbítatlanságára Ez az alfája a kereskedelmi jognak.
Miért csorbult meg a tőketartalék? Anélkül, h o g y a személyeskedés terére lépnénk, megállapíthatjuk e t e k i n t e t b e n azt, h o g y a miniszt e r és az erélyes kezű k o r m á n y biztos az 1933. évi mérleg valódis á g á n a k h e l y r e á l l í t á s a mellett még- 700.000 pengő megtakarítást ért c az Ibusz költségvetésében. A m i n i s z t e r p a r l a m e n t i kijelentése s z e r i n t „1938. évi október l.-étől kezdve 400.000 pengő évi összeggel csökkentette a kormánybiztos az Ibusz személyzeti rezsijét, amelyből az idegenforgalmi ágazatra 180.000, az együttesen viselendő terhekre évi 48.500 pengő esik. Hozzátette a miniszter, hogy a kisebb j a v a d a l a m z á s ú a l k a l m a z o t t a k illetményeit lényegesen nem csökkentette. Érdemes lenne ezek után felkutatni azokat a jutalékszámlákat, amelyek az Ibusz akkori három igazgatója által évek során, 1926. évtől 1932-ig bezárólag felvett jutalékok összegét tüntetik fel. Ezeken a számlákon pontos értesülésünk szerint a három úr hat év leforgása alatt fejenként átlag évi 500.000 pengős összeggel szerepel, tehát mintegy másfél millió pengőt
vett, fel fix járandóságain kiviil! Ezzel szemben k o n c e d á l j u k azt, hogy az a l a p s z a b á l y o k é r t e l m é b e n az i g a z g a t ó s á g n a k az évi tiszta nyereség 10 százaléka járt jutalék gyanánt, d e á l l í t j u k a z t is, h o g y nz erre vonatkozó közgyűlési határozatok ncin az egész vonalon fedték az igazgatóság áltat felvett 10 százalékon felült összegeket. Állítjuk végül, hogy amennyihen az igazgatóság által felvett összegek jórésze szerződésen alapult is, vita tárgyát kell képezze, vájjon e szerződések megkötése körül nem forogtak-e. fenn bizonyos inkompatibilitások egy negyedik úr részéről? Vájjon az egyik Ugyletkölő fél — tegyük fel: a MAV — e l h a t á rozásának kialakulásában nem játszott-e közre, hogy ez a negyedik úr egyúttal az Ibusz igazgatóságában is előkelő helyet foglalt el. akár a szerződés megkötésekor, akár későbbi Időpontban. Az igazgatósági tagságok ugyanis nem a vakszerencse, v a g y sorsolás útján születnek.
Kik a felelősek ? N e m óhajtunk ezúttal bővebben belemenni a részletekbe, csak — visszatekintve az Ibusz daliás idejére — azt szeretnénk, hogy
nemcsak a Trettinákat és Orubereket vonják felelősségre — persze nem büntetőjogi, hanem magánjogi úton —, hanem á jó
A HÉT
amm
öreg, német mintára készüt kereskedelmi törvény alapján vessük fel azokkal szemben is a felelősség kérdését, akik ezeket a veszteségeket előidézték. E b b ő l a szempontból nincs szükség új jogszabályokra. Mert hiszen a M Á V , m i n t a részvénytöbbség t u l a j d o n o s a , alá v a n vetve a kereskedelmi m i n i s z t e r u t a sítási j o g á n a k , h a t e h á t a miniszter utasítja a MÁV-ot, hogy a kereskedelmi törvényben biztosított jogait a legnagyobb eréllyel érvényesítette, akkor a Trettina-féle zsarolásból, a Gruber-féle sikkasztból és egyéb módon szétfolyt bőségesen visszatérülnének a kereskedelmi jogilag felelős ténye-
zők egyéni felelőssé tételének eredményeképpen. „Ragadd meg a napot, mert elillan" —• m o n d j a a klasszikus közm o n d á s és e r r e ez esetben a n n á l is i n k á b b f i g y e l e m m e l kell lennie az illetékeseknek, m e r t a mérlegvalódiság megsértése miatti peres eljárás záros határidőhöz, három évhez van kötve, amely nemsokára letelik, m í g a m a g á n j o g i — kereskedelmi t ö r v é n y a l a p j á n való — fellépésre még bőven v a n idő. A m i n d e n t e k i n t e t b e n indokolt f e l e l ő s s é g r e v o n á s n a k azonban vél e m é n y ü n k szerint minél előbb meg kell történnie, m e r t hisz kérdés, v á j j o n a felelősségre vonható tényezők későbbi időpontban még rendelkezni fognak-e az Ihásztól kapott milliókkal?
Misstress Molnár I. után, M i s s t r e s s M o l n á r II. is szerencsét próbál Amerikában Darvas Cili íitoKzaios látogatása a Hunnia filmgyárban és Külföldi tárgyalásai Fedák S á r i , aki a v i l á g h í r ű m a g y a r d r á m a í r ó t ó l v a l ó elválása u t á n A m e r i k á b a n p r ó b á l t szerencsét, az Újvilágban rendszerint Misstress Molnár néven szerepelt. F e d á k amerikai kiruccanásai m a j d n e m m i n d i g sikertelenül végződtek, nem érdektelen tehát, hogv _ a közeli jövőben Misstress Molnár L ntáu Misstress Molnár II., Darvas Lili és Amerikában próbál szerencsét. Egy hollywoodi ftlmszerződés ügyében folytat komoly tárgyalásokat. A z érdekes előkészületek, amelyekről csak most, l a p u n k ú t j á n értesül a n a g y n y i l v á n o s s á g , a legnagyobb htokban folynak. Az ü g y azzal kezdődött, h o g y Darvas Lili néhány nappal ezelőtt megjelent a Hunnia G>urmat ueeai telepén, itt Székely István rendező, Eiben István operatőr, Bingerth János és Joe Pasternak társaságában a stúdióba ment. ahol német és angol nyelvű próbáfelvételeket készítettek Darvas Liliről. A próbafelvételek a kiszivárg o t t h í r e k szerint a n n y i r a sikerültek, h o g y a kidolgozott filmeket Joe Pasternak külön futárral küldötte el Carl Laemmlenek, az Universal Európában időző vezérének. aki azokat már kézhez kapta és le is vetítette. E z u t á n C a r l L a e m m l e hosszabb telefonbeszélgetést f o l y t a t o t t B u d a p e s t t e l , a m e l y n e k a lényege az volt, h o g y az Universal Darvas Lili mű vészetére feltétlen reflektál és amennyiben a szerződés megkötése sikerül, a fiatal drámai színésznőt kiviszik Hollywoodba, annál is inkább, mert az európai gyártást fokozatosan leépítik.
való megbeszélést illeti, ezt magának tartotta fenn Carl Laemmle. Az amerikai filmvezér ugyanis a közeli hetekbon B u d a p e s t r e érkezik. G a á l F r a n c i m i a t t kell Mag y a r o r s z á g r a j ö n n i e . A Csibi, a Tava'' parádé és a Péter hősnői' . g y a n i s p r o t e s t á l t az U n i ve* a llal m e g k ö t ö t t szerződbe ellen és n e m h a j l a n d ó kiutazni az Újvilágba. I s m e r v e az U n i v e r s a l a n y a g i bőkezűségét, Darvas Lili amerikai szerződését legfeljebb csak bécsi angazsmánjai hátráltathatják. A m ű v é s z n ő n e k u g y a n i s el kell m é g j á t s z a n i a az o s z t r á k f ő v á r o s b a n az Ismeretiem, lány-ban játszott szerepét, ezen kíviil p e d i g a Burgtheater igazgatóságával is v a n egy m e g á l l a p o d á s a . Í g y t e h á t n a g y o n valószínű, h o g y Durvas Lili csak 1.9.95 nyarán utazhat ki H ollywoodba. De, a m i késik, n e m múlik. A t á r g y a l á s o k f o l y n a k és egészen bizonyos, h o g y M i s s t r e s s M o l n á r I . u t á n M i s s t r e s s M o l n á r I I . is rövidesen elindul meghódítani Amerikát. Reméljük azonban, Darvas Lili útja jobban, komolyabban lesz megalapozva és ígv az ő a m e r i k a i szereplése csak dicsőséget és sikereket hozhat.
VIGYÁZZ
mert n e m minden fémtisztitó
SÍD© L Hadikölcsönt,
olasz - sorsjegyet, kényszerkolcsönt BARNA BANK,
Amíg' a szerződés
részleteiről
w
w
áMn visá,űl
V , Nádor-utca?26
Tündével kxembcu. Tel.: 21-3-16. 10-4-67.
KET A R C K É P I. Erney
Károly
Tíz esztendeje a nagy múltú Pesti Hazai Első Takarék alelnökvezérigazgatója s ez alkalomból bensőséges módon ünnepelete öt az ország egész gazdasági és közélete. Pedig Erney Karoly nem az ünneplés, hanem inkább a munka embere, bár bizonyara jól esett neki is az a spontánul feltörő tisztelet és szeretet nyilvánítás, amellyel minden oldalról elhalmozták a jubileum alkalmából. Polgári sorbúi küzdötte fel magát mai jelentőségteljes pozíciójába, ahol oly nagy hasznara volt egész múködése során a magyar gazdasági éleinek. Érettségi után, ezelőtt negyven esztendővel, mint egyszerű gyakornok kezdte el pályáját ugyanott, ahol ma a díszes vezérigazgatói slallumot tölti be. Romantiitusnak tűnne ez a karriercsinálás, lia Erney Károly esetében nem tenne mélységesen magától értetődő. Mert az ő felfelé lendülése a mindig megbecsült, legszebb emberi erények, a szorgalom, kitartás, ernyedetlen munka és tudás diadala. Az a negyven esztendő, amelyet a Pesti Hazainál töltött, megállás nélküli, szüntelen, fáradhatatlan munkában telt el, amely sohasem volt önhasznú, hanem mindig a köz egyetemes érdekeinek szolgálatában állt. Erney Károly szerencsésen egyesítette magában a polgári kötelességteljesítés, megbízhatóság és korrektség erényeit a n/óia vonalú, koncepciózus, eurápat látókörű pénzember jellemvonásaival. Különösen az összeomlás utáni időkben bizonyította be energiáját és előrelátását, amellyel a rábízott értékeket felelősségteljes helyzetében konzerválni tudta. Nemcsak az országban, de messze külföldön is meglapulták ismerni nevét és ez az oka, hogy jubileuma alkalmából mindenünnen úgy üdvözölték, mint a magyar gazdasági és közélet egyik legkiemelkedőbb és legméltóbb reprezentánsát, akinek nevéhez és személyéhez a szokványos epiteton ománsok is teljesen feleslegesek, lévén ő valóságos fogalom a sok megrázkódtatáson keresztülment magyar gazdasági életben.
Mit tehetett mást a zseniális ifjú,, mint, hogy más hijján maga teremtette meg magánál; — úgyszólván a saját erejéből — ezt az erőkifejtési területet, a Községi Takarékot, ahol az egész pénzvilágnak bebizonyíthatta abszolút tudását és rátermettségét. Bizony, úgy látszik, azon mult ennek a ma oly rendkívüli erötarta- lékokkal rendelkező intézetnek a léte, hogy egy munkanélküli bankember annak idején nem tudott egy 400 pengős fix álláshoz jutni egyetlen magyar banknál sem... Ezzel talán meg is rajzoltuk Reményi-Schneller szuggesztív egyéniségének legjellegzetesebb kontúrjait. Hallatlan akaraterő, célratörés, öntudatosság és képességeinek feszítő energiája lakozhat a magyar pénzvilágnak ebben a ma már vezető egyéniségében, hogy így ki tudta harcolni az öt megillető helyet a nap alatt és közben nemcsak önmagára gondolt, hanem arra is, hogy a fővárost egy olyan pénzintézettel gazdagítsa, amely ma már szinte példaképe lehet a helyesen és közérdekűén vezetett intézeteinek. Igen, Reményi-Schneller nem dobta oda magát a sors szeszélyének, hanem ö maga nyergelte meg Fortuna szekerének lovait s ma is oly erős kézzel fogja a gyeplőt, hogy jobban se keli. Elért mindent, amit valaha talán csak megálmodott, s nem véletlen, hogy ma már a legelőkelőbb és legfelelöségesebb gazdaság politika i pozíciókba minduntalan őt kandidálja és kombinálja a közvélemény. Mert ennek a közvéleménynek van egy rejtelmes hrdniWz-újzzú!: amellyel a közszereplőkről előre megállapítja, hogy a hatalomra, az élre valók. Ezek között a keményizmű éllovasok közölt is legelöl lovagol, a Községi Takarék vezérigazgatója, ki tudja milyen tájékaira, még a magyar gazdasági életnek?!
A z ideális nőiI I . Reményi-Schneller
Lajos
A legérdekesebb karrierek egyikét f utotta be a Községi Takarék ma oly országos tekintélyű vezérigazgatója is, akinek erélye, széles tudása és koncepciója hívta életre annak idején azt a ma oly hatalmas pénzintézetet. Kresz Károly mondotta el felköszöntőbeszédében, amikor a Magyar Tőzsdeklub Reményi Schnellerben új elnökét üdvözölte, hogy amikor Reményi Schneller annak idején bevégezte a Molinum zilált ügyeinek rendezését, minden követ megmozgatott, hogy a tehetségesnek és rendkívül energikusnak bizonyult fiatalember részére állandó állást szerezzen a Magyar Földgáznál. Ez azonban semmiképpen sem sikerült, mint ahogy az az igyekezet sem, hogy Reményi-Schneller egy nagybank kötelékében helyezkedjék el.
n e m ü az
és
férfifehér-
Excellent
„Habselyem mosható
tí
műselyemből
Világmárka! Ügyeljen
a
„Habselyem4,
védjegyre, mert trikófehérnemű
nem
minden
A
I
5
I L I
Az Ural iskoláiban ISO éve tanítják, hogy a baskír népnek a Kárpátok medencéjében, nagykulturáju, fényesmultu rokona él: a magyar... A Túrán Szövetség meghívására T a g ú n G a1 i m d s á n dr. a közeljövőben rendkívül érdekes előadást tart Budapesten a baskirság élet-halál harcáról az orosz elnyomással szemben.
Amint feje fölmerül ;iz íróasztal mellől, különös megfagyott mosolyával, furcsa idegenszerű pillantással: a korrekt európaiasság ós a civilizált mondatok mögül előkúszik a rejtelem, az a megmagyarázhatatlan érzés, amely pontosan jelentkezik, ha egy távoli ismeretlen világ fia beszél hazájáról és nem turbánt, vagy fezt, tarka színes köntöst, sarkantyús csizmát, fémdróttal kivert agyú pisztolyt visel, hanem angolszabású ruhát és jól megkötött nyakkendőt. Szemében fájdalmasan tükrözik Baskiria emléke, ha helységneveket mond, hangja énekel, gesztusai elszabadulnak: mongolos arcsontjain fényfoltok üldögélnek: — Az Ural déli részén százötven eve tanítják az iskolában, hogy a tragikus sorsú baskir népnek a Kárpótol: medencéjében közeli rokona él: a nagykultúrája, fényesmultu magyar nemzet... — így tanultam én is és így tanulják mind a baskírok, akik elfelejtették már a közös ősi törzs közös édes nyelvét: a török-tatár kultúrkörbe sodródtak, de legrégibb emlékeik közösek a magyarokéval . . . Háromszáz esztendős küzdelemben elvérzett nemzetünk és visszamaradt kulturánk is.
de a hősök millióit temettük el a füves steppéken néhány évszázad alatt. Sorsunk ugyanaz, mint az önöké. A magyarok nyugat védőbástyái voltak a török ellen, mi Turkesztán védőbástyái voltunk a mohó orosz terjeszkedés ellen... Arca szinte eltorzul, mélyen meghajtja fejét: — A baskirok küzdelméről akarok beszélni, a megdöbbentően közös sorsról és arról, hogy a baskírok meg Turkesztán népei inkább elvéreznek, de nem adják meg magukat a vörös Oroszországnak . . .
Ázsiai rokonaink közé tehát fel kell venni a baskírokat is. Tagán Galimdsán a baskir emigráció egyik legjelentősebb tagja. Ilyen emigráció is van, sőt létezik kurd, tatár, kirgiz és burját emigráció 's, amely együtt dolgozik az ukránokkal és kaukázusiakkal a fölszabaduláson. Parisban közös propagandaközpontot tartanak fenn,
lapokat adnak ki: apostoli hivatással és szegénységben járják Európa nemzeteit. — Ezekről még hallani fog Európa — mondja a baskir professzor. — Hetvenmillió embert képvisel ez a néhány idegenszerű név: köztük csak az ukránok vannak 3ö millióan és ez a törzs a mai Oroszország legtehetségesebb és legértelmesebb f a j t á j a . Tagán Galimdsán nyelvész, tanár, hadimérnök, vezérkari tiszt, lovaglóbajnok, céllövő, etnográfus, földrajztudós, iroda lomtörténész, ezredparancsnok — 48 éves csupán, de élete legalább kétszáz esztendőt ér eseményben, kalandban, küzdelemben és tapasztalatban Tanrikolban született előkelő baskir főnemesi család sarjaként. Ufában tanult, azután katonatiszt lett. Mint fiatal hadnagy került ki a világháború alatt a frontra és mint századparancsnok tért vissza Baskiriába a Kerenszkiforradalom kitörésekor. — A forradalomkor fegyverbe lépett Baskírig — mondja lelkesen. — Nemzeti önállóságunkat, függetlenségünket akartuk végre megszerezni. Egész Turkesztánban fellángolt a nacionalizmus és végre úgy látszott, hogy elszakadhatunk az orosz démontól. .1 vörösöket megdöbbentette a nagyméretű mozgalom: a nacionalizm s feltűnése. Minden erejükkel Turkesztánra és a baskírokra vetették magukat... Galimdsán, mint egy baskir ezred parancsoka harcolt az oroszok ellen. 1918-ban az oroszoknak sikerült szétverni a baskir csapatokat, akiknek elfogyott a löszerük, elfogták a mozgalom vezetőit. Galimdsán megszabadult és tovább szervezte a mozgalmat. Szabad csapataival váratlanul
megrohanta burgot
Oren-
és ez volt a jel az általános felkelésre. Rövidesen megjelentek Turkesztánban Kolcsók ezredei is... — Mi volt az oka a Kolcsákféle vállalkozás összeomlásának) — Kolcsák rövidlátó politikája — válaszolja megmerevedett arccal. — A forradalom kitörésekor egész Oroszországban gyűlölt volt már a cári despotizmus. Kolcsák a gyűlölt régi rendszert akarta visszaállítani, kikiáltatta magát minden oroszok kormányzójának és programjában nem szerepelt az ú j alkotmány, amelyre mindenki vágyott. A Szovjet ekkor gyönge volt, fegyvereik helyet propagandával harcolt... Kolcsákot saját emberei hagyták el: a munkások, a parasztok, akik
nem akartak ú j búi jobbágyok és rabszolgák lenni. Egész ezredek pártoltak el tőle. Az orosz lélek rejtelmes tragédiája játszódott le ebben a szörnyű katasztrófában. Kolcsák vonaton menekült, de a cse.li légiók feltartóztatták és kiadták a bolsevikiknek, akik Irkuczkban kivégezték. A szenvedés szörnyű pokla szakadt a felbomlott hadseregekre. Tagán Galimdsán szinte belesáppadt emlékeibe.. — Nem maradhattunk a felbomlott csatatéren — mondja halkan. — Elhatároztuk, hogy kelet felé menekülünk . . . Huszonötezren indultunk neki nagy vándorúinak,
a
harcosok, gyermekek, asszonyok, Kappel tábornok vezetése alatt. Elől, hátul, körülöttünk, mindenütt ellenség, derékig érő hó, 30 fokos hideg, pusztító tífusz, j a j volt annak, aki elaludt: egész századok fagytak meg a rettenetes vándorúton. Fogcsikorgatva küzdöttünk a vörösök, majd a csehek ellen. Bevettük magunkat az orosz őserdő, a Tajga rengetegébe. Néha csak három kilométert haladtunk 24 óra a l a t t . . .
Azután jöttek az irtózatos homoksivatagok, a forró tavasz kínjai: száz kilométerre sehol egy csép víz, a gyermekek és az asszonyok majdnem mind elpusztultak.
Tucatjával lettek öngyilkosok az emberek, de átvergődtünk. Csitába már csak néhány ezer ember érkezett meg a nagy keleti baskir népvándorlásból. Néhány ezer csontváz. Itt kerültek össze Ungern-Sternberg báró hadseregével. — A legérdekesebb emberek egyike volt, akit valaha láttam — mondja. — Irtózatosan kegyetlen, aki egyszer rakoncátlankodó lovát is kiköttette büntetésből; de puritán, tiszta ember, fanatikus katona maradt mindvégig, míg el nem fogták és Krasznojarkszban ki nem végezték. Különös, furcsa élet izgalmas mozaikjai bontakoznak ki Tagán Galimdsán szavaiból, a Mongoliában retablirozó, egymással veszekedő fehér hadseregek zűrzavaros élete, akiket hol a japánok, hol a kínaiak segítettek és akartak titokzatos célokra állítani. Kétévi hányattatás után végül is lefegyverezték a gazdátlan hadseregeket. A baskirok Japánba kerültek, innét Európába vergődtek, hogy nyugaton folytassák a küzdelmet, a szabad és független Baskiriáért. — Lehet, hogy álmodozók vagyunk, — mondja búcsúzóul — de álmainkat valóra akarjuk váltani ... Pillantásából, mintha láng r- apna elő egy másodpercre, de aztán mindent, eltakar az arcán elömlő udvarias mosoly . . . P.
L.
A „Pécsbaranyai" új epochája Az intézet
komoly faktora Pécs és Baranya
A közgazdasági sajtó már benatóan foglalkozott azzal a tranzakcióval, amelynek befejező aktusa a Pécsbaranyai Központi Takarékpénztár november hó 19-én megtartott közgyűlésén zajlott le. Nem akarunk ennek a tranzakciónak számszerű adataival bővebben foglalkozni, csupán azt a tényt szögezzük le ezzel kapcsolatban, hogy a pécsi piac ismét bebizonyította, hogy a magyar vidék egyik legéletképesebb és legkonszoUdáltabb gazdasági gócpontja. A Péc«haranyai Központi Takarékpénztár igazgatóságának minden egyes tagja bölcs megfontoltságról, előrelátásról és a gazdasági szükségszerűségek józan felismeréséről tett tanúbizonyságot a tranzakció lebonyolítása során. Visnya Ernő főrendiházi lag sz ikebh vezérkarival. Bauinann
maradt gazdasági
életének
Emillel és dr. Piacsek Zoltánnal ismét oly meggyugtató példáját statuálta a gazdasági megfontoltságnak, amelynek sikere és eredményei bizonyára kedvezően fognak kihatni Pécs gazdasági életére
és újabb élénk bizonyságát nyújtják annak, hogy a vezetésük alatt álló intézet sziklaszilárd pillére nemcsak Pécs városának, hanem egész Baranya vármegyének. Nem kívánunk e cikkünk keretében személyi kultuszt szolgálni, csupán azt említjük meg, hogy az intézet vezetőinek példaadó bátorsággal volt merszük a szükségessé vált leépítést nyíltan és kertelgetés nélkül keresztülvinni. Egy-két esztendő leforgása alatt sikerült úgy reorganizálniok a Pécsbaranyai Központi Takarékpénztárt, amely ugyan most a múltbelinél lényegesen kisebb alaptőkével fungál tovább, de mégis komoly fak=
HYPEBOlw.
A HÉT i i l | | | 9 i SSÜI1I k3s111 •«ai
Jfiasssifisall •••i
tora tudott maradni Pécs és Baranya vármegye gazdasági életének. Mert amikor magába olvasztott egy kitűnően vezetett intézetet, a P esi Kereskedelmi és Iparbankot, már akór felmerült az a gondolat, hogy Pécs városának igenis szüksége van egv kisebbre méretezett intézetre, ahol a kispolgárság ismét megkezdheti tőkegyűjtését s alio] kisebb kölcsönök folyósításával termékenyíthetik meg a gazdasági életet. Természetesen a Pécsbaranyai vezetősége a jövőben is nagy figyelmet fog fordítani az intézet zavartalan ügyvitelére. Az a kö : rülmény, hogy a Pécsbaranyai Központi Takarékpénztár *
ki
ib1bbbb
\LslLi
IE:3E:IIis"hIIM,,i,jiii"íí
psbsgl
i h i i i 1 bbbbbb1|
h n » Umií lümíi
r A € j k W á !ll> ssiEBsüllisiillmBlhmiiiiii iiiellí Iliim
c t v ^ A
( S m z u
( j C o ^ ^ ú U -
— Karácsony hetében legelsősorban is arról a lélekemelő ünnepségről kell beszámolnom, amelyet a Tébe rendezett a tőzsde márványtermében. Mint minden esztendőben, úgy az idén is megkapó külsőségek között zajlott le a karácsonyfa-ünnepély, amelyet még szívhezszólóbbá tett az a szomorú aktualitás, hogy ezúttal a Jugoszláviából Kiűzött menekült gyermekeket is vendégül látta a Tébe. Nagymértékben emelte a bensőséges ünnepély fényét az a körülmény is, hogy azon vitéz nagybányai Horthy Miklósné, a kormányzó neje is megjelent ós ő osztotta ki a gyermek'!; között a karácsonyi ajándékokat a mennyezetig érő, gyönyörű karácsonyfa alatt. A szép számmal megjelent előkelőségeket Hegedűs Lóránt, a Tébe elnöke üdvözölte. Megemlékezett róla, hogy karácsonykor a Tébe 81.000 pengőt osztott szét hazafias és jótékonysági célokra, míg ez évben összesen 180.000 pengős áldozatot hozott a szegények felsegítésére. Az, hogy a Jugotovábbra is Tóth Zoltán igazgaszláviából menekült szegény gyerekek is megjelentek a magyar szetása alatt működik tovább, aki retet karácsonyfája alatt, — mondotta Hegedűs Lóránt — nem poliaki néhány év alatt a sikeres tikai demonstráció, hanem a szívek tüntetése. Aki a gyermekszivekel tranzakciót lebonyolította, meg tudja örvendeztetni — úgymond — az politikaiba) is diadalmaskodni fog a világon. A székesfőváros nevében Schaller Dezső dr. megnyugtathat mindenkit afelől, szociálpolitikai tanácsnok mondott köszönetet a Tébe-nek jótékonyh-')gy az ügyvezetés a legjobb ke- ságáért és a megható ünnepségért. zekben van és szép eredmények— Igen meleg ünneplésben részesítette a Szombathelyi Kereskel kecsegtet. kedők Társulata és egész társadalma Weiss Mórt, a Vasmegyei MezőMég csak annyit, hogy az or- gazdasági Takarékpénztár ügy vezető-igazgatóját elnökké választása szág többi vidéki pénzintézete szá- alkalmából. A 150 terítékes banketten a helybeli előkelőségek élén mára valóban követendő például Újváry Ede dr. polgármester is megjelent. Gránitz Géza dr., a társzolgálhat ez a mintaszerűen sulat főtitkára. „Uraim, imádkozzunk" szavakkal nyitotta, meg az végrehajtott tranzakció, annál is ünnepséget, mire a jelenlevők áhítatosan elmondották a Magyar inkább, mert hiszen a Pécsbara- Hiszekegyet. Zoltán Elek alelnök bensőséges beszédben körvonalazta nyai Központi Takarékpénztár a magyar kereskedők hivatását. Azt akarom., — mondotta — hogy immár 83 esztendeje szolgálja a a gyengék részére ez a társulat legyen az a vár, ahol nemcsak menepécsi piacot s jelenlegi ú j epo- déket, de biztos segítséget remélhessenek. Nem akarok csüggedést és chéja is bizakodással tölt el min- kishitüséget látni, — folytatta — hanem öntudatos, bátor és dolgozni denkit az intézet jövőjét illetőleg akaró kai társakat óhajtok magam Jc-örül. A bankett résztvevői lelrészesítettél; a társulat új elnökét, aki pályafutását a kes ovációban | a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankban kezdte és önerejéből emelFaragó Sándor a Tisztviselők [ kedett mai díszes pozíciójáig, aliol még ma is a Kereskedelmi Bank Takarékpénztárának vezérigazgatója jj stílusában működik. Egyil; köztiszteletben álló, népszerű vezetőDr. Faragó Sándort, a Magyar i egyénisége Szombathely társadalmának és (gazdasági életének, de igen Tisztviselők Takarékpénztárának megy az anyaintézet központjában is. ügyvezető igazgatóját kinevezték az | jelentős tényezőszámba — Mélyeii tisztelt Vezérigazgató Ur is bizonyára sajnálkozással intézet vezérigazgatójává. Ez a kinevezés igazán a takarékpénztár ja- értesült úrról a hírtől, hogy a vidéki vezérigazgatói társadalom egy vára teljesített munkát, a számot- tekintélyes és közbecsülésben álló tagja, Sándor Gusztáv, a Kapóstevő eredményeket honorálja. FaraGazdasági és Ipari Bank Bt. vezérigazgatója gó dr. vezére volt annak a sikeres vári Takarékpénztár és nagyszabású akciónak, amely a végkép visszavonul a bankéleitől. Már ezidőszerint ki is vette egyéves Tisztviselők Takarékpénztárának re- szabadságát, melynek letöltése után végleg nyugalomba vonul. neszánszát előidézte s amely rene- A Leszárnítolóbankkal most folynak nyugdíjazása ügyéhen a tárgya,szánsz eredményeképpen az intézet kezdte meg a legmobilabb pénzintézetek sorába lások. Sándor Gusztáv annak idején mint gyakornok fejlődött. Vezérigazgatói kinevezése pályáját, — egyik kisebb vidéki intézetnél — saját energiájából küzmindenfelé megelégedést és szimpá- dötte fel magát az egyik legtekintélyesebb vidéki pénzintézet vezértiát keltett s azt a legfőbb személyi igazgatói állásáig. Évtizedes munkássága során tudásával és ügykérdés természetes, sőt egyetlen lebuzgalmával közbecsülést szerzett, amely elkíséri őt a bőségesen kihetséges megoldásnak tekintették. érdemelt nyugalomba is. — A Leszámítolóbank, a kaposvári bank anyaintézete máris gonA Dréher-Haggenmaclier— doskodott a nyugalomba vonuló Sándor Gusztáv helyettesítéséről: a Első Magyar Részvényserí'őződe, központ fiatal gárdájánek egyik kitűnőségét, Spitzer Józsefet deleamely vállalat a Haggenmacher, a gálta a vezérigazgatói pozícióba. Spitzer József mindössze egy év Dréher és az Első Magyar Részvény óta tartózkodik Kaposvárott, de máris általános kedve\tségre tett Serfőződe legutóbbi fúziója után szert kiváló szaktudásával és nagyszerű modorával az ottani gazdavette fel új cégét, 1.289.745 pengő sági és pénzügyi életben. 85 fillér nyer&ségről számol be s — Végül, kedves Vezérigazgató Uramnak beszámolok egy Szegeezenkívül az értékcsökkenési tartaden történt feltűnő afférról, amely azt a tételt bizonyítja, hogy a lékalapot 185.851 pengő 04 fillérrel „ne sutor ultra crepidam", vagyis magyarul: a csizmadia, maradjon dotálta. Az áruszámla 4.383.600 pena kaptafánál. A szegedi Hungária-restaurantról van szó, amelyet gő 81 fillér, a melléküzemek bruttó most tudvalevően egy ottani előkelő pénzintézet „majorigál". Nemrég bevétele 2,766.109 pengő 61 fillér volt. a filléresgyorssal egy nagyobb pesti társaság tért be a Hungáriába, A november 30-án megtartott köznégy kávét fogyasztott, majd átment a, halászcsárdába, ott bőségesen gyűlésen 2.80 pengő osktalék kifizemegvacsorázott. Mikor fizetésre került a sor, a kávéházi főpincér tését határozták el. feltűnően modortakinul megkérdezte, hogy „csak négy kávé volt a fogyasztás?" Mikor a vendégel; kikérték ezt a hangot, az igazgató AZ OFB Holzindustrie A-G. Genf is a főpincérnek adott igazat és kijelentette, hogy egy nagy társaság Genfben tartotta XII. rendes köz- részérói ez nem volt fogyasztás. Holott a társaság 12—13 pengőt gyűését. A mérleg 43934.74 svájci frank tiszta nyereséget mutat ki, mely összeg új számlára való elővitele folytán a nyereségátvitel 70 ezer 368.01 sv. frank összegre emelkedik. Az igazgatóság jelentése a forgalom általános emelkedéséről rá a szakma konszolidációjáról emlékezik meg.
nyilvánosságra hozták egy szegedi napilapban és megjegyezték, hogy szerintük a kávéház mégsem takarékpénztár és nem a vendégek vannak a kávéházért, hanem az udvarias és előzékeny személyzetű kávéház van a vendégekért. Ez az affér semmiesetre sem növelte, az illető pénzintézet kávéházvezetöi babérait... r. J.
l i s t a i MM
Szendy Károly Budapest székesfőváros polgármesteri székébe új ember került: Szendy Károly. A törvényhatósági bizottság egyhangú bizalma emelte e magas pozícióba a fővárosi adminisztráció egyik legkiválóbb, tetterős, fiatal tagját. Szendy Károly még innen van az ötven éven, de máris a legszebb karrier színes és tapasztalatokban gazdag útjára tekinthet vissza. A „Hcrmes" Magyar Általános Váltóüzlet Rt. igazgatósága november 29-én tartott ülésében megállapította az intéaet 1934 június 30-án lezárt mérlegét, mely 124.035 pengő 57 fillér (tavaly 83.047 pengő 89 fillér) nyereséggel zárult. Az igazgatóság a decembe; 11-én tartandó közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy osztalék fizetése mellőztessék rá az elért nyereség a tartalékalap és a nyugdíjpénztár javadamazása után az új üzletév számlájára vitessék át.
/ Q / L C
€
A Generáli Biztosító hatalmas tőkeemelése A Triesti Általános Biztosító Társaság Triesztben tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározták az alaptőke felemelését 60 millióról 120 millió lírára. Az eddigi 500 lira névértékű részvényeket 1000 lira névértékre bélyegzik fel. A tranzakciónak ilyen formájú keresztülvitele a Generáli hatalmas belső erejét igazolja, amihez a magyar üzlet is hozzájárul. Klein Pál a Gumigyár vezérigazgatója A Magyar Ruggyantaárugyár Rt. igazgatósága dr. Klein Pált, akinek a vállalat fölvirágoztatása körül elévülhetetlen érdemei vannak, vezérigazgatóvá nevezte ki. Mellette, mint vezérigazgató-helyettes a vállalat egy másik oszlopa, Ehrmann Kor| nél működik. Megjelent a Kallós-Kompasz 1934—35. évfolyamának második része Teljes a négykötetes kompasz A Pesti Tőzsde kiadásában és Kallós János szerkesztésében most jelen meg tizedik évfolyamában a „Kallós-féle Gazdasági. Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz" második része, amely az összes budapesti rá vidéki ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedéséi részvénytársaságok rá biztostió intézetek stb. legújabb és legpontosabb személyi és mérlegadatait; tartalmazza. í g y most már komplett a négykötetes kompasz, mely pontos beszámolója a Magyarország gazdasági életében szerepet játszó vállalatoknak. A mű nagy terjedelme biztosítéka annak, hogy a Kallós-féle Kompasz, dacára a súlyos gazdasági viszonyoknak, valóban valamennyi működő magyar részvénytársaság, szövetkezet, stb. legújabb adatait is az eddigi változatlanul nagy terjedelemben közölte le. A kompasz mind a négy kötet ára csak 69 pengő és így a legolcsóbb magyar kompasz. Megrendelhető a Pesti Tőzsde kiadóhivatalában. Br dapest, VI. Anker-köz 2., I. 4. Az új kompasz praktikus összeállítása és áttekinthetősége biztosítja a Kallósféle kompasz döntő sikerét és megmagyarázza, hogy évről-évre miért népszerűbb ez a munka.
| j j j
Felelős szerkesztő és kiadó: BENCZÉS TIBOR Minden cikkért szerzője felei. rá kiadóhivatal: Budapest, V, Vilmos császár út 74 Telefon: 24-0-62 Előfizeí • -i ira egész évre 20 pengő Viki nyomda. Bpest, Király u. 3
Szerk -íztőség
V l-l:
