A Herman Ottó Természetvédő Kör gondolatai, hírei és információi

A lap ára: 100 forint.

II évf. 2. szám

A Herman Ottó Természetvédő Kör gondolatai, hírei és információi

Élő Tiszáért Program

Ez a kiadvány az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), a Környezetvédelmi Világalap (GEF) valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) finanszírozásával működő „Élő Tiszáért Program” támogatásával jött létre. A lapban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a támogatást nyújtó szervezetek véleményét. Kiadja a Herman Ottó Természetvédő Kör, Túrkeve, Ecsegi u 22. Felelős kiadó: Kontos Tivadar, a kör elnöke. Írták: Sallai R. Benedek, Szántóné Simon Edit, Kontos Tivadar, Barna Tamás, Iványi Anna. Fotó: Iványi Anna, Sallai R. Benedek. Idézet: Szűcs Sándor írásaiból. Kapcsolat, információ: Szántóné Simon Edit, [email protected], munkaidőben: 56/361-505. Nyomdai előkészítés, szedés: Balmoral Bt., Túrkeve (20/391-41-47). Nyomdai munkálatok: MacKensen Nyomda, Budapest.

ITT A TAVASZ!!!

Itt a tavasz! Hazatértek a gólyák, a fecskék, már a búbos banka is „uppog” a határban. Csodás esős tavaszunk van, a gyep már most jobb, mint tavaly egész évben, és ígéretesnek ígérkezik a gyümölcstermés is. A szántáson szépen zöldül a gabona és az idén született csikók vígan ugrálnak a karámban. A tavasz reménytelin ballagott be a Kárpát-medencébe, és első sugaraival máris egy kis kormányválságot talált. Egyik kispárt kiszáll a koalícióból, a kormányfő kitart a posztja mellett egy elbukott népszavazás és egy széthulló kormány ellenére is. De mit várunk, ragaszkodott már az öszödi beszéd után is, és erősítette hatalmát, miközben az önálló vélemény nélküli bólogató kormánypárti képviselők elvek nélkül bizalmat szavaznak neki újra és újra. Persze, az ellenzéki párt vezére is újból és újból megszavaztatja magát a másik nagy párt királyának két bukott országgyűlési választás ellenére, mit sem törődve azzal, hogy mekkora volt személyének szerepe abban, hogy a mostani garnitúra hatalmon maradhatott. Szóval a magyar politika a szokott kerékvágásban, s közben csak az nem érdekel senkit, hogy az országgal mi lesz. Ki lesz a következő miniszterelnök, ki lesz a következő országgyűlési képviselő – ezek tűnnek fontos kérdésnek, de az, hogy megmarad-e a falu – az nem érdekel senkit, csak talán a kisiskolást, aki nehéz táskájával battyog a buszhoz hajnali hatkor, hogy beérkezzen a szomszéd település iskolájába – mert a vasutat felszedték. Már azon is meglepődünk, hogy valaki az ország helyzetéről valós véleményt mond az országos média mikrofonja előtt,

persze azon már nem, hogy az ismert arc eltűnik a képernyőről és a rádiómikrofon elöl azon nyomban… Városunkban is minden a szokásos. A képviselők havonta tanácskoznak, keresnek új fürdővezetőt, hoznak rendeleteket, kioktatnak és bölcselkednek – miközben a fiatalok az újságban hangoztatják: mennek a Dunántúlra, vagy minimum Szegedre innen… S persze – ugye, a kutya ugat, a karaván halad – mi újra megjelenünk néhány véleménnyel, információval, programmal. Úgy tűnik, hogy a karaván haladására nem tudunk még mindig hatással lenni, hát csak ugatunk, és várjuk, hogy majd hátha 2010ben változik valami, és nyugdíjba mennek azok, akiknek már rég ott lenne a helyük – tiszteletbeli kuratóriumi tagságok és városi ünnepségek beszéde mellett. Új számunkban igyekszünk érdekes programokat ajánlani a kisgyermekes anyukáknak, igyekszünk bemutatni Egres Kis Lajost, megkérdezzük az olvasókat, hogy a varrónőknek tényleg erősen, súlyosan jogszabályt sértő módon zajlik-e a foglalkoztatása, körbejárjuk a játszótereket, elnézést kérünk a Good’s-tól, amiért „multi”-nak tituláltuk és ajánlgatjuk nyári táborainkat. Még mindig nem tudjuk rendszeressé tenni kis folyóiratunk, és a példányszámot is szűkítettük, és csak bizakodni tudunk abban, hogy minden érdeklődőhöz eljut a lap. Reméljük, hogy előző számunkat megtalálták, de azért ezt a számot még több helyen helyezzük el – miközben szép tavaszt kívánunk mindenkinek!

Születés hete Túkevén! 2008. május 5-11.

Menni Túrkevéről, vagy maradni? Varrónők túldolgoztatva? Tájékoztató a munkajogról

Májustól RINGATÓ Túrkevén is! JÁTSZÓTÉR KÖRKÉP

1

SZÜLETÉS HETE TÚRKEVÉN Családdá születünk Túrkeve idén először csatlakozik az országos Születés Hete rendezvénysorozathoz, amely 2008. május 5 és 11. között, anyák napjától egy héten keresztül szól a várandósságról, a születésről, a családdá alakulásról. A Fekete István Oktatóközpontban megrendezett programok az egész családnak szólnak: kismamáknak, édesanyáknak, édesapáknak, nagyszülőknek – mindazoknak, akik voltak gyerekek, akiknek vannak vagy lesznek gyerekeik. A Fekete István Oktatóközpont (Ecsegi u. 22.) programjai: „Együtt a család – a természetben” gyermekrajz-kiállítás megnyitója Túrkevei óvodások és kisiskolások rajzai arról, hogyan tölti a nagycsalád - édesanya, édesapa, testvérek, unokatestvérek, nagyszülők, nagynénik és nagybácsik, keresztszülők és mindenki, aki a gyermekek életében a családot jelenti – az időt a természetben. A kiállítás egész héten megtekinthető a Fekete István Oktatóközpont kiállítótermében, illetve a hétvégén a Juhászfesztivál ideje alatt a Ligetben, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület standjánál. Szoptatásról várandós és kisgyermekes édesanyáknak Régebben, amikor több generáció együttélése és a csecsemők szoptatása még általános volt, a kislányok úgy nőhettek fel, hogy mindig volt a családban egy szoptató nővér vagy nagynéni, aki a felnövekvő generáció számára mintául szolgálhatott. A nagycsaládban a fiatal anyát tapasztalt nőrokonai segítették a szoptatás megtanulásában és a felmerülő gondok megoldásában. Ma azonban a szoptatás művészetét– bármilyen egyszerű és természetes is az – újra kell tanulni. (www.lll.hu) Holisztikus bábaság A bábai modell nőközpontú. E szemlélet szerint a szülés egy olyan dolog, amit a nők aktívan tesznek, és nem passzívan elszenvedik. A szülő nő a főszereplője annak az ősi drámának, melynek során az élet új életet hoz létre. A bábai modell felismeri a test, a lélek és a tudat alapvető egységét, és a nő hatalmát az új élet világra hozásában. A bábai modell a várandósságot és a szülést természetes és egészséges folyamatnak tekinti, amelyben minden anya és kisbaba elválaszthatatlan egységet képez. Az anyává válás a nő egyéni szellemi útja, belső fejlődése és önértékelése szempontjából kulcsfontosságú élmény, így a teljes további életét meghatározhatja az, hogy a környezete milyen mértékben tudja őt támogatni e mérföldkő átlépésében. (www.nandu.hu) Beszélgetés a kisbaba és a szülőpár jogairól ◆ Mi az egészségügyi ellátáshoz való jog? ◆ Mi az emberi méltósághoz való jog? ◆ Mit tartalmaz a kapcsolattartás joga? ◆ Mi az intézmény elhagyásának joga? ◆ Mi a tájékoztatáshoz való jog, az önrendelkezéshez való jog? ◆ Mi az ellátás visszautasításának joga? ◆ Mi az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga? ◆ Milyen kötelezettségek terhelik a beteget? ◆ Az egészségügyi szolgáltató tájékoztatási kötelezettsége; ◆ Ki az a betegjogi képviselő? (www.szoszolo.hu; www.jogvedok.hu; www.tasz.hu)

2

Május 4., vasárnap 1400 „Együtt a család – a természetben” gyermekrajz-kiállítás megnyitója Május 5., hétfő 1600 Szatmári Dóra La Leche Liga vezető: Szoptatásról várandós és kisgyermekes édesanyáknak 1800 A jávorszarvas és az epidurál (filmvetítés és beszélgetés) Május 6., kedd 1030 Noll A. Nandu: Holisztikus bábaság 1600 Találkozás a védőnőkkel 1800 A tenger szülöttei (filmvetítés és beszélgetés) Május 7., szerda 1600 Borsi Eszter megyei betegjogi képviselő, dr. Schiffer András (Társaság a Szabadságjogokért): Beszélgetés a kisbaba és a szülőpár jogairól 1800 Kórházban, háborítatlanul – két szülés története (filmvetítés és beszélgetés)

Asszonytársi segítő a szülésnél A dúla görög eredetű szó, a szülés körül segítő tapasztalt asszonytársat jelent. A múltban természetes volt az asszonyok számára, hogy asszonytársak segítsék őket szülés közben, akik saját élményeik, tapasztalataik alapján nyújtanak megerősítést. Asszonytársi segítő: ő a dúla. A dúla a puszta jelenlétével, valamint az informatív, érzelmi és fizikai támasznyújtásával támogatja a vajúdást és a szülést. Többféle természetes eljárást ismerve javaslatot tehet bizonyos testi és lelki állapotok, helyzetek megkönnyítésére, javítására. Tapasztalatával, nyugalmával kísérheti a várandósság, a szülés és a gyermekágyas időszak pozitív élményként való megélését. Segíthet átlendülni bizonyos holtpontokon. (www.module.hu)

Május 8., csütörtök 1600 Kiss Olga dúla: Asszonytársi segítő a szülésnél 00 18 A holdasszony (filmvetítés és beszélgetés) 1900 (Korda Sándor Filmszínház) Világra jönni Gilles de Maistre filmje

A holdasszony Egyszer az a kérdés merült föl bennem, hogy vajon hogyan lehetséges az, hogy a szülés – ami anynyira egyéni és mély tapasztalás minden egyes nő életében – hogyan válhatott oly sablonossá a szülészeteinken? Mi történt a kórházi szülések évei alatt? Miért hagyják el az asszonyok otthonukat és miért vonulnak kórházba? Teljesen egyedül, anyjuk, nővéreik nélkül, ruhájuk nélkül, a közösségük nélkül! Miért?

Babamasszázs – az

Május 9., péntek érintés nyelve A babamasszázs sokkal 1600 Konczné Bakos Mária: Babamasszázs – az többet jelent a kicsinek érintés nyelve a puszta testi örömnél 00 18 Nagykata (filmvetítés és beszélgetés) vagy a fizikailag érzékelhető

pozitív hatásoknál. Segít megőrizni egészségét, testi-lelki jólétét. A szülőnek pedig erősíti az önbizalmát, az anyai érzéseit. Az apák pedig lehetőséget kapnak arra, hogy babájukat masszírozva közelebb kerüljenek gyermekük szívéhez, ezzel elmélyíthessék a köztük kialakuló kötődést. Mindkettőjük örömére önfeledt, boldog perceket tölthetnek együtt, és a szülő a masszírozással saját maga enyhítheti a kicsi hasfájását, fogzási fájdalmát, megnyugtathatja őt. Láthatja babája elégedettségét, hallhatja boldog gőgicsélését. (www.magye.hu)

Május 10. szombat (Liget, színpad) 1900 Győrffy Kata és az Orienthalia: Keleti kalandok Május 11. vasárnap 1400 Rózsakert megnyitója Nyitott Kórház program A Mezőtúri Városi Kórház szülészete a következő időpontokban várja az érdeklődőket: május 7-én, szerdán 11-12 óra között, május 10-én, szombaton és május 11-én, vasárnap 9-10 óra között. Kapcsolattartó a kórházban: Lőrincz Katalin A szülészet telefonszáma: 56 / 550-417

Világra jönni - Gilles de Maistre filmje Korda Sándor Filmszínház Az élet első hangjának csodálatos és igaz története, annak a sírásé, amit születésünkkor hallatunk, és amely megpecsételi megérkezésünket erre a világra. Születés a Föld körül, szélesvásznon. Országok, emberek és kultúrák különbözőségei a legszebb utazás során. 24 óra alatt a világ különböző tájain számos szereplő sorsa egyetlen, ámde egyetemes pillanat erejéig keresztezi egymást: arra a pillanatra, amikor egy gyermek megszületik.

„Keleti kalandok” - HASTÁNCSHOW Győrffy Katalin és az ORIENTHALIA bemutatója egzotikus, autentikus és misztikus táncokkal, jókedvvel és rengeteg fantáziával. „A nő alaptermészete a lágysággal és nyugalommal áthatott szépség. Ezért hívom az orientális táncot a nők jógájának, mert segítségével testi és lelki egyensúlyunkat találjuk meg.” (www.orienthalia.hu)

Rózsakert A Rózsakert emléket szeretne állítani a tavalyi és az idei anyák napja között (2007. május 6. és 2008. május 4. között) született és születendő ifjú túrkevei lakosoknak és családjuknak egy-egy rózsatő elültetésével. Azok a családok, akik szeretnének kisgyermekük születésére egy évről évre kinyíló virággal is emlékezni, kis névtáblákkal jelzett rózsakertet hoznak létre a Véderdőben, a Fekete István Oktatóközpont kertjében. Aki csatlakozni szeretne a kezdeményezéshez, és adatai megadásával hozzájárul, hogy gyermeke számára is elültessünk egy tő rózsát, jelentkezzen Iványi Annánál az [email protected] e-mail címen vagy a 30/269 1426 telefonszámon.

A programok ingyenesek, kisgyermekkel érkezőket is szívesen látunk – a gyermekek szórakoztatásáról játszósarok gondoskodik. A rendezvények ideje alatt a várandósságról, szülésről, kisgyermekekről szóló könyvek és DVD-k megismerésére és vásárlására is lehetőség nyílik. A programok változhatnak. A legfrissebb információk a www.szuleteshete.hu és a www.nimfea.hu oldalon olvashatók. 3

Elmenni vagy letelepedni? ?

?

??

Túrkeve lélekszáma az elmúlt években a bűvös tízezer alá csökkent. Ennek egyik oka, hogy kevesebben születtek, mint ahányan elhunytak, a másik ok a fiatalok egyre nagyobb számú elvándorlása.

Írta: Török Róbert 2008. március. 02. Eredeti megjelenés: http://szoljon.hu

A két harmadéves gimnazistát a barátság mellett a sport is összeköti, hiszen mindketten a városi kézilabda csapat erősségei. Tímár Lilla jelenleg Ványais diák, Radics Judit pedig a törökszentmiklósi Bercsényi gimnázium növendéke. – „Jövőre fogok érettségizni, utána pedig egy székesfehérvári főiskolán szeretnék továbbtanulni. Ha minden jól megy és felvesznek a főiskolára, akkor az iskola elvégzése után Székesfehérváron szeretnék maradni, ott szeretnék munkát keresni, és letelepedni is. Bármennyire is szeretem a szülővárosomat, most úgy látom, hogy egy nagyobb városban nagyobb eséllyel kezdhetek neki az életnek – mondta Lilla, majd így folytatta. – Az osztályunkban tanulók többsége hasonlóan látja a helyzetet, és valószínű, hogy többen is másfelé veszik az irányt az érettségi után. Sőt vannak, akik nemcsak a várost, hanem az országot is elhagyva, külföldön akarnak munkát keresni. Valószínűleg azért, mert a munkalehetőségek szűkössége mellett A város is támogatja a a fizetésekben is nagyok a letelepedőket különbségek egy kis város Bár az állam idén eltörölte az első lakáshoz jutók támoga- és egy nagyváros, illetve a tását, az önkormányzat saját külföldi állás között – zárta forrásból 5,4 millió forinttal se- szavait Lilla. – Egyetértek a barátnőm gíti a fiatalok elindulását. Tóth véleményével, én sem ittLajos alpolgármester szerint hon képzelem el a jövőmet. így 18 fiatal család részesülhet 300 ezer forint vissza nem Rendészeti szakon tanulok, térítendő támogatásban. A és a tanulmányaim befejetelepülésen két jelentősebb zése után rendőrként szepályázat beadása is várható a retnék elhelyezkedni Veszpjövőben. Ezek sikeressége is rémben vagy a környékén. hozzájárulhat a helyi munka- Azért Veszprémben, mert nélküliség csökkentéséhez, a többször jártam már ott az fiatal pályakezdők elhelyezke- ismerősöknél, és nagyon désének javításához. A népes- megtetszett az élénksége ség megtartása a városnak is és a mozgalmassága. Ha lefontos feladat, hiszen a lélek- hetséges lesz, ott szeretnék szám tízezer fő alá csökkené- majd nekivágni a felnőtt sével a költségvetés mintegy életnek” - mondta Judit. 20 millió forinttal kevesebbet „Vannak, akiket elsősorkapott az állami költségvetés- ban nem az eddig elmondotből. A város lakossága 2005ben 9954 fő, 2006-ban 9545 fő, 2007-ben 9471 fő volt.

4

tak, hanem egészen más okok motiváltak, amikor elhagyták szülővárosukat. – Már középiskolát is Szolnokon választottam, hogy bebizonyítsam, elsősorban magamnak, hogy amit elérek, azt a saját szorgalmamnak és kitartásomnak köszönhetem. A felsőfokú tanulmányaimat most fejeztem be Szegeden, a tudományegyetemen. Végzettségemet tekintve közgazdászpénzügyi matematikus a szakmám, jelenleg álláshirdetésekre járok, és úgy néz ki, hogy nemsokára el tudok helyezkedni a szakmában” – mondta a Szegeden élő Suszter Gabriella, majd így folytatta: – „Túrkevére már nemigen fogok visszatérni, várhatóan itt, Szegeden fogok letelepedni, főleg ha a mostani álláslehetőséget elnyerem. Végül is kihívásnak fogtam fel azt, hogy eljöttem hazulról, de most úgy érzem, megfeleltem ennek a kihívásnak” - zárta mondandóját Gabriella. A mostani fiatal nemzedék körében a kisváros elhagyása valószínűleg egyet jelent azzal, hogy másutt majd könnyebb és biztosabb lesz a megélhetés. Ami persze még egyszer sem biztos. – „A mai fiatal generációnak vannak álmai és vágyai, amibe valószínűleg ez az unalmas kisváros nem fér bele. Elismerem persze, hogy munkalehetőségek és a keresetek tekintetében egy nagyváros előnyösebb. Sokan csak ezt az oldalát látják, a másik oldalon azonban ott az albérlet, a drága közlekedés és még ki tudja mennyi kiadás. Én is egy évig Dorogon éltem, de azután visszajöttem Kevibe és itt alapítottam családot” – mondta Tóthné Szalóki Anna környezetvédelmi mérnök, aki személyében a Nagycsaládosok Országos Egyesületének is a helyi vezetője. – A fiataloknak tanácsolom, hogy adjanak egy esélyt a városnak és maguknak. Próbálják meg az életüket itt elkezdeni, hiszen másutt is vannak problémák, csak az innen nem látszik.”

Menni, vagy maradni?

??

??

Az oldalpár túlfelén lévő cikk olvasásakor felmerült bennem: hát kérdés ez? Menni vagy maradni? Persze, hogy maradni! Ebben az elszúr világban gyökértelenül, valahol egy nagyvárosban? Normális ember választ ilyet? Sajnos választ. Nem is egy: sok. S ezzel végleg ítéletet mondanak a vidéki Magyarország felett. A vidéki népességből ha elmegy az ész, vajon mi marad? Ki fog munkahelyet teremtetni? Kik lesznek a képviselők, ki fog városfejlesztéssel foglalkozni? Az, aki itt maradt. Meg is nézhetjük magunkat... Lassan halad Túrkeve is a magyar vidékfejlesztési politika által megszabott - végbe vezető - irányba: a kihalás felé. A nálunk kisebb településeken már bezárták az iskolát, a postahivatalt, kormányunk bölcs előrelátással a mellékszárnyak levágásával a tömegközlekedésből is kivágja őket, mint egy daganatot, az ország testén... Ahol ezek végbementek, ott 20-30 éven belül kihal a falu. Az olyan helyek, mint Túrkeve, „szerencsések”, hiszen még egy generációt megmaradhatnak. Zajlik a földtulajdon összeszedése, hogy a város határainak a tulajdona 10-15 család kezében

összpontosuljon. Mi ennél is rosszabb: zajlik a földtulajdon eladása kívülállóknak, spekulánsoknak, külföldieknek. Bármit is mondanak az önkormányzati képviselők, bármit is mondanak a polgármesterek: a munkájuk minőségi megítélésére, eredményességük, sikerük mérésére a legfontosabb mértékegység és mérce a város lakosainak száma, a városban élők elhelyezkedési lehetősége, és a városban élők életminősége. Persze mennyivel kényelmesebb egy nagyvárosi bankfiókban, mennyivel jobb egy megyei közhivatalban, mint itthon. Tényleg elhiszik a fiatalok, hogy máshol kolbászból van a kerítés? Annyit bátran üzenek a bájos Gabriellának, hogy nem az a „kihívás”, hogy ott helyezkedik el, ahol van munkahely, ahol sok lehetőség kínálkozik, ahol könnyebb, hanem az, amikor helyben próbál dolgozni. A kihívás helyben maradni, saját otthonában prófétává válni, és a tudást az otthon javára fordítani. A kihívás egyértelműen az, hogy ott kell munkahelyet teremteni, ahol nincs. Ott teremteni, és alkotni és legfőképpen dolgozni. Dolgozni, mert ezt egyre kevesebben akarnak, és itt a munkát hadd használjam a szónak abban az értelmében, hogy előállítani valamit. Egyre többen akarnak csak szolgáltatni. Egyre több a diplomás, aki csak kisvezető, középvezető, nagy ambíció esetén felsővezető akar lenni. Egyre több, aki köztisztviselni akar, jogászkodni akar, aki kereskedni akar csak, venni és eladni, és nem mérlegelni azt, hogy valakinek valahol valamennyiért elő is kell állítania a terméket amit árul. Egyre több aki pénzügyi tranzakciókból akar megélni. Pénzzel kereskedni – vagy emberrel – mert ilyen is akad jócskán: olyan, aki más emberek munkájából tervezi a megélhetést. S sajnos egyre kevesebb, aki elő akar állítani valamit. Egyre kevesebb, aki élelmiszert, ruhát, bútort, akár épp okos diákot, vagy megjavított cipőt akar előállítani. Egyre kevesebb aki gyümölcsöt vagy zöldséget akar termeszteni, vagy vízcsapot akar megszerelni, ablakot javítani, tetőt fedni. Az biztos, hogy helyben olyan emberekre lenne szükség, akik elő akarnak állítani valamit, akik dolgozni akarnak, akik hozzá akarnak tenni valamit a világhoz, és nem pedig elvenni. Vajon ez a szemlélet („elmegyek, máshol könnyebb”) a nevelés csődje? A szülők vagy pedagógusuk munkájának kudarca? A globalizált világ agymosó hatása? Megjelent egy generáció, aki a könnyebbet választja a helyes út helyett. Nem kötődik a szülői otthonhoz, nem kötődik a templomtoronyhoz, nem kötődik a barátaihoz – csak a könnyebb megélhetéshez, esetleg több pénzhez. Megvallom, elszomorodtam Török Róbert helyi lakos cikkén, és akaratlanul is eszembe jutott egy Illyés Gyula idézet: „A vidéki, aki a hazáról kezd beszélni, az előbb-utóbb a szülőföldre, a szűkebb pátriára lyukad ki: egy falura és legeslegvégül egy udvarra, onnan a konyhán át egy kétablakos szobára, amelyben anyja nyelvét megtanulta. Vagyis öntudatlanul újraéli visszafelé egy szó történetét, ízleli az ősi pillanatot, amidőn a ház és haza egy dolgot jelentett. A hazám a házam tája…” 5

Van varrónő botrány? Munkajog Munkajog fogalma: a munkáltató és a munkaszerződésénél fogva önállótlan, a munkáltatónak alárendelt, munkavégzésre kötelezett munkavállaló közti munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszonyt és az azzal közvetlenül összefüggő életviszonyokat rendező jogszabályok összessége. A munkajog hatályos jogforrásai, fő részei és rendszere: A magyar munkajog jelenleg legfontosabb forrásai: • III. Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv., Mt.) • a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv., Ktv. • a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv., Kjt. Különös szabályokat tartalmazó törvények, végrehajtási rendeletek: • a sztrájkról szóló 1989. évi VII. tv. • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. (Flt.) • a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. (Szvt.) • a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. • az ügyészek és az egyéb ügyészségi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1994. évi LXXX. tv. • a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tv. • a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. tv. • az igazságügyi alkalmazottak jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. tv. több kormány- és miniszteri rendelet, pl. a bedolgozó jogviszonyról, a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról

6

Szárnyra kapott a hír: egy túrkevei cég messzemenőkig a hatályos munkajogot sértve dolgoztat alkalmazottakat. Aláíratja, hogy csak nyolc órát dolgoznak alkalmazottai, közben lényegesen a munkaidőn túl kell bennlenniük a munkahelyükön. Szeretnénk megtudni Önöktől: igaz-e a hír? Nem szeretem az internetes fórumokat, mert sokszor gyáva, saját nevüket fel nem vállaló (semmit tenni nem akaró, de a szájukat járató) emberek állítanak hazugságokat és félhazugságokat. Persze néha a sok szemét között fontos dolgok is vannak, éppen ezért rendszeresen olvasok ilyen fórumokat, mert sokszor közügyekről lehet tájékozódni, és ott lehet véleményt cseréni jónéhány dologról. A www.turkevi.hu honlap nem nagyon működik mostanában, de a fórum szolgáltatása már újból beindult. Ott olvastam egy „Figyelő” nevű beírótól: „Régen jártam Túrkevén, ezért is kíváncsi voltam, mennyit fejlődött a Város? Rögtön szemembe tűnt, hogy annak ellenére, hogy szombat délután van, rengeteg nőt láttam egy üzemből kijönni. Nocsak-nocsak, csak nem létesült itt egy három műszakos üzem? Szóba is elegyedtem velük, és amikor az üzemről kérdeztem őket, olyan panaszáradatot hallottam tőlük, hogy komolyan kétségbe vontam, hogy a 21. században vagyunk. Elmesélték, hogy külföldi munkáltatójuk bérli az üzemet, ahol dolgoznak, és a mai nap (a szombati) nem számít, se túlórapénzt nem kapnak, se szabadnapot helyette. Akkor’ hát talán zsebből fizet? Azt se, teljes mértékben csak a teljesítmény számít! De akkor csak tűrhetően keresnek, próbálkozom az újabb kérdéssel. Á dehogy, mondják, úgy van megállapítva a norma, hogy van aki a túlórával, a hétvégi munkával se keresi meg a minimálbért. Gyakran előfordul a hét végi munka? – kérdezem. Majdnem minden második hétvége. Hétközben is gyakori a túlóra. Ekkorra már nagyon belemelegedtek, egymás szavába vágva mondták a magukét. Képzeljem el – mondják – volt olyan, hogy reggel bementek 7 órára és másnap 7 órakor mentek haza. Azt se tudják, hogy fogják elszámolni, mert a jelenléti ívre sose

szabad 8 óránál többet írni, különbem széttépik és újra kell írni, hogy kifele minden szabályosnak tűnjön. Megborzongtam a hallottaktól, mintha nem is a 21. századi Európai Unióban járnánk. Megkérdeztem még azt is, hogy miért nem tesznek valamit, csak legyintettek, nincs szakszervezet, nincs kinek szólni. Úgy látszik, hogy Vujics Tvrtkonak nem is kellene olyan messzi utazni egy kis pokoli történetért.” Szóval ezt olvastam, és elgondolkoztam rajta. Szóba hoztam a városban, pár emberrel beszélgettem - és bizonytalan vagyok, mert többen mondják „nem zörög a haraszt...”. Az érintett céget kár lenne megkérdezni, mert ilyet miért vallana be? Azért nem írjuk a le a nevét - mert még korai lenne. Emiatt gondoltam, hogy közreadok egy tájékoztatást (ld. következő oldal), hogy mindenki tájékozódhasson a munkavállalók jogairól. Előfordulhat, hogy ezen jogok alkalmazásáról a munkavállalók önszántukból lemondanak. Becsületesen fizetett, elhivatott alkalmazottól, aki jó közérzetben, jó munkaközösségben tevékenykedik, ez talán érthető, de kényszerrel ezen jogokról lemondatni nem csupán nem etikus, hanem jogszabályellenes is! Emiatt gondoltuk, hogy közzétesszük az alábbi felhívást (ingyenes jogsegély) és elmondjuk: bárki, bármit is írt alá, ha a valóság más volt, és azt szóban a bíróság előtt elmondja, az írás - miután a munkáltató nyomására, a munkaviszony megszüntetése szankciójának nyomása alatt aláírt nyilatkozat - mit sem ér. Nagyon fontos lenne ilyen esetekben a szakszervezet szerepe, de feltételezhetően sajnos ilyen nincs. Ebből adódóan felvállaljuk, hogy segítségükre legyünk, és ne csak tanácsokkal, hanem konkrét jogi lépésekkel is érvényt szerezzünk a túrkevei lakosok jogainak!

Májustól Ringató Túrkevén is! JÁTÉKOS FOGLALKOZÁS BABÁKNAK ÉS MAMÁKNAK „Az anya nem csak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel.” (Kodály Zoltán) Kodály szerint a gyermek zenei nevelése már az anyaméhben elkezdődik. Minden édesanyának hinnie kell abban, hogy gyermeke egészséges szellemi, lelki, érzelmi fejlődése szempontjából fontos már az újszülöttnek is énekelnie, mondókáznia, fontos az édesanya zenei műveltsége. Ehhez nem szükséges képzett muzsikusnak lenni, hiszen minden szülő képes erre, akiben megvan a jószándék, hogy gyermekét az időtálló, szép zene, az igényes művészet felé fordítsa. A Ringató foglalkozások célja, hogy a kismamák megtanulják az ölbeli játékokat, illetve olyan könnyen énekelhető, a kodályi elvekhez híven értékes dalanyagot sajátítsanak el, amelynek alapján otthon együtt játszhatnak, énekelhetnek a gyermekükkel, a gyermeküknek. A kismamák a tanulás mellett természetesen jól is érzik magukat: az énekléssel kapcsolatos gátlásaik feloldódnak a közös éneklésben, az oldott légkörben, és ezzel is azt az élményt adják át gyermekeiknek, hogy énekelni öröm. Az ölbeli játékok, lovagoltatók, höcögtetők dédszüleink, nagyszüleink életének fontos részét alkották. Sok időt töltöttek ezzel a foglalatossággal, sokszínű, változatos, gazdag volt játéktudásuk. A felnőtt az ölébe vett gyermekkel játszik: szöveget mond, énekel neki, közben simogatja, megmozgatja. Egyszerre szórakoztatja, oktatja és neveli ezzel a gyermeket. Jellemző eleme, hogy azonos időben több érzékszervet von be egyazon cél érdekében. Segíti a gyermeket önmaga és a külvilág megismerésében, a beszédtanulásban, a bizalmi-érzelmi viszony kialakulásában, fejlődésében. A foglalkozásokon, amelyek 30 percesek, dalokat, mondókákat ismételgetünk a gyermekek bevonásával, vagy nélkülük. A tanítás nem a gyermekeknek szól, hanem a felnőtteknek. A gyermekeknek nincs semmi feladatuk, ez megmarad az otthoni légkörben való játékra, amikor kettesben játszanak az édesanyával. A gyermek a foglalkozásokon hallja a dalokat, játékokat, ha nem is vesz részt benne, megismerkedik vele. Kiket várunk? Alsó korhatár tulajdonképpen nincs. Várandós kismamákat is szívesen látunk, hiszen „hallani” már a néhány hónapos magzat is tud. Egészen hároméves korig lehet jönni a gyermekekkel, vagy amíg óvodába kerülnek. Túrkevén az első alkalomra május 11én délután fél 3-tól, a Rózsakert avatását követően kerül sor a Fekete István Oktatóközpontban (Ecsegi u. 22.). A foglalkozásokat heti rendszerességgel tervezzük, az időpontról minden érdeklődőt értesíteni fogunk. A belépő egy foglalkozásra 500 Ft. A foglalkozásokat tartja: Hodos Szilvia ének-zene, népzene tanár Telefonszáma: 20/2969855 E-mail címe: [email protected] A Ringató program vezetője Dr. Gállné Gróh Ili, Forrai Katalin díjas énektanár További információ: www.ringato.hu

8

Sikerrel zárult a „SZABAD-IDŐ” program A Nimfea Természetvédelmi Egyesület a Szocális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával 2008. március elejétől új programot indított a Fekete István Oktatóközpontban, „Szabad-Idő” címmel. A program során márciustól kezdve egy hónapon keresztül helyi fiatalok részére minden héten szabadidős tevékenységeket szervezett egyesületünk, melyen az érdeklődő fiatalok ingyenesen vehettek részt. A program elsődleges célja az volt, hogy olyan jellegű foglalkozásokat kínáljunk a helyi fiatalság részére, melyek egészségesek, a szabadban végezhetőek és elszakítják az ifjúságot a mai modern, rohanó világától, miközben jobban megismerik a Nimfea Természetvédelmi Egyesületet, az itt folyó tevékenységeket, valamint kedvet is szerettünk volna csinálni a nyári táborainkon való részvételhez. A programok témái természetismeret, madarászat, agyagozás és íjászat voltak, melyek minden héten keddtől csütörtökig tartottak 16 és 18 óra között. A foglalkozások között az egyik legnépszerűbb volt az íjászat. Örvendetes dolog volt, hogy nagyon széles korosztály képviseltette magát, hiszen rendszeres vendégek voltak az óvodás, általános iskolás, középiskolás - de még a felnőtt generáció tagjai is. Az íjászat a jelentkezők magas száma miatt az első alkalom után két csoportban zajlott, az egyik csoportban az „apróságok”, a még segítséget igénylő, de a jövő reményteljes íjászait jelentő kisebbek gyakoroltak, míg a másik csoportban a néhány lövés után önállóan gyakorolni tudó, felsős általános iskolások, középiskolások. A foglalkozásokon a résztvevők előadásokat hallhattak a honfoglaláskori magyar hadviselésről, a fegyverzetről, és természetesen a „rettegett” fegyverről, a magyar íjról, mely használóit sikerekre vezette hadjárataik során. A magyar íj mellett egy másik híres sztyeppi nomád nép, az életformájukat máig megőrző mongolok fegyverét is kipróbálhatták a résztvevők. A mongol íj felépítésében nagyon hasonlít a magyar íjhoz, de különbséget jelent a húrtartó zsámoly megjelenése. Ez tulajdonképpen egy kis csiszolt mélyedés, „árok” az íjszarvak tövénél, melybe oldáskor (az ideg elengedésekor) belefekszik az ideg. Emiatt a vessző gyorsabban hagyja el az íjat, a nagyobb sebesség pedig laposabb röppályát, és nagyobb találati pontosságot eredményez. Habár a foglalkozásokon a hangsúly a történelmi íjászat megismerésén és gyakorlásán volt, az érdeklődők belekóstolhattak a mai, modern kori íjászatba is. Ennek során a bátrabbak és a kellő kondícióval rendelkezők kipróbálhatták a szénszálas műanyagokból és fémötvözetekből készült csigás íjat, és saját szemükkel tapasztalhatták a működésben, sebességben és pontosságban meglévő különbségeket. A balesetvédelmi oktatáson kevésbé figyelők közül néhányuknak rövid ideig tartó, de látványos, és kissé talán fájdalmas emlékeket is szerzett az alkarjuknak csapódó ideg. Ennél azonban mindenki számára maradandóbb élményt jelentettek a közös foglalkozások, és reméljük, hogy hogy rá tudtuk irányítani a figyelmet a szabadidő hasznos, egészséges módon történő eltöltésére, hagyományaink megőrzésének fontosságára. Hasonló programokkal nyári táborainkban is szeretettel várunk minden érdeklődőt, melyekről bővebb felvilágosítást a www.nimfea.hu honlapon (és lapunk 18-19. odalán) találhatnak az érdeklődők! 9

Olvasói levél

Válasz a „Védegyletet Túrkevének!” c. írásra

Először is szeretném megköszönni azt az elismerést, hogy a Tescoval és a Rossmannal egy lapon említenek bennünket. A különbség csupán annyi, hogy a Good’s Market nem multinacionális és főleg nem külföldi. És ha már a Good’s név miatt idekerültünk, azt nem értem, hogy más hasonlóan külföldi nevű cég miért nem jött szóba? Talán a mi üzletünk túl igényes ahhoz, hogy magyarnak gondoljuk? Ez egy kicsit a magyarság alábecsülése is. Mielőtt nagyon elkanyarodnék, itt szeretnék helyet kérni annak, hogy bemutatkozzunk, mi a Good’s tulajdonosai. Tulajdonosok: Póllai Angelika (31) és Németh László, (34) törökszentmiklósi lakosok vagyunk. Rövid történetünk: 2000-ben találkoztunk, és mint minden fiatal pár arra törekedtünk, hogy a családalapítás előtt saját lakást tudjunk vásárolni. Mindketten szegény családból származunk, így egy fillér nélkül kezdtük. Laci – a párom – szobafestő mázolóként, én pedig középiskolai tanárként dolgoztam, valamint a csekély tanári fizetés mellett másodállásban üzletkötő voltam. Éjjel-nappal, hétvégén is dolgoztunk, hogy házat tudjunk venni. Egy év alatt jött össze olyan kevés megtakarított pénzünk, amely önerőnek sem volt elég egyik banknak sem. Siránkozás helyett gondolkodtunk, hogyan lehetne azt a kis pénzt úgy befektetni valamibe, hogy legalább egy házra való legyen belőle. Ekkor került képbe az a százforintos üzletlánc, amelyhez csatlakoztunk. Ekkor még M100 volt a neve. Mára tökéletesítve választékát, színvonalassá téve franchise üzleteit, Good’s Market néven találkozhatunk vele szerte az országban. 2002 novemberében nyitottunk Kunhegyesen egy icike-picike 100 forintos boltot, icike-picike árukészlettel. A kunhegyesiek úgy gondolkodtak, mint Sallai R. Benedek, és nem gazdagították a „külföldi” betolakodót. Mi ezt gyorsan felismertük, így december 24-én bezártuk a boltot. Míg más a karácsonyi kalácsot sütötte és a fát díszítette, mi pakoltuk haza a boltot az albérletünk garázsába. Nem panaszkodtunk, örültünk neki, hogy legalább megpróbáltuk. A készletet ki akartuk itthon árulni, hogy legalább valamennyi pénzünk visszajöjjön abból, amiért keményen megdolgoztunk. De a készlet nem akart fogyni. A jó Isten ekkor lenézett ránk és amiért becsülettel dolgoztunk, nem panaszkodtunk, nem siránkoztunk és jó szándékkal voltunk tele (nem pedig „gyarmatosítási” szándékkal) küldött nekünk egy „hajót” , amire mi felültünk. Betévedtünk Törökszentmiklóson egy 100-asba nosztalgiázni és öt perc alatt kiderült, hogy a bolt bezár, mert a tulajdonos költözik, a forgalom pedig nekünk megfelel. A bolt a miénk lett és a megmaradt árukészlettel beköltöztünk, a történet pedig itt kezdődött el igazán. Odaadást és nagyrabecsülést érezve vevőink iránt, olcsó áruval, bő választékkal és kedves kiszolgálással láttuk el vásárlóinkat. Ennek eredményeként mára megháromszoroztuk ennek a kis 27 m2-es boltnak a forgalmát. A jó Isten, látva szívből és szeretetből áradó munkánkat, még nagyon sok ilyen „hajót” küldött nekünk és ennek köszönhető, hogy mára már ( 5 év alatt ) 6 boltunk van, köztük a túrkevei, amelyik a negyedik volt. Nem azért jöttünk Túrkevére, hogy a tőkét elhordjuk, hanem feltérképezve a környéket, azt tapasztaltuk, hogy Túrkeve is megérdemel város szinten legalább egy igényes, szép, választékos, olcsó boltot, mert nagyon sokat kell utaznia a helybelieknek ahhoz, hogy mai igényeknek megfelelő kiszolgálásban és ellátásban részesüljenek. Ekkor még nem volt sem Tesco, sem Rossmann. Mi sokat áldoztunk a kellemes környezetre, a dekorálásra, hogy a vevőink a mai szürke életben, ha hozzánk betérnek vidám és örömteli érzésekkel távozhassanak. Az ember igényeit nem lehet befékezni, mert ez egy táguló világegyetem, amely vágyainkon keresztül folyamatosan bővül - ellentétben azzal a tévhittel, hogy az erőforrások korlátozottak - ezért nagy ostobaságnak tartom a múltra visszafelé mutogatni és azt visszasírni. Nem azért akartunk leszületni a fizikai világba, hogy rükvercbe kapcsoljunk és visszafelé haladjunk, hanem azért, hogy mindannyian hozzáadjunk magunkból valamit a világegyetemhez és az ezáltal tudjon fejlődni. Teremteni jöttünk mindannyian. Jézus is azt mondta: „ aki az ökör szarvára teszi a kezét, az ne nézzen hátra” , vagyis ne foglalkozz a múlttal, a jövőért pedig ne aggódj, csak azzal törődj amit MOST szeretnél és akkor az fog megvalósulni. 10

Írta: Póllai Angelika Ez a cikk azt kívánja a túrkeveieknek, hogy mondjanak le a Milkáról, a Boci csokiról, a Lenorról, a Coccolinoról, amelyek gagyi, olcsó cuccok és semmiféle pluszt nem nyújtanak, sőt rákot okoznak!? JUUUUJJJJ!!! (Na ez a mai ember butítása a médián keresztül.) Azt kívánja, hogy használjanak házilag készített szappant, csokit stb.? És ne mozduljanak ki a városból, mert azzal már ki is kerül a tőke ugyanúgy? Akkor mi a helyzet a sok ingázó túrkevei munkással? Az emberi munka a legnagyobb erőforrás, tőke. Miért van mégis Túrkevén olyan sok ingázó munkás? Miért nem adnak nekik helyben munkát? Tettek érte valamit, hogy itt tudjanak dolgozni, vagy csak siránkoztak, panaszkodtak és ítélkeztek mindezidáig? Ezzel sajnos nem oldották meg a munkanélküli családok problémáit. Minden túrkevei hagy döntse el saját maga, hogy mit szeretne, mi okoz neki örömet és mitől érzi jól magát! Valaki megcsinálta Túrkevén a gyógyfürdőt. Kockáztatott egy halom pénzt, hogy más városokból, messzebbről érkező embereknek is örömet és gyógyulást okozzon a fürdő. Ez talán baj? Miért nem építettek Önök ide egy szállodát korábban? Pedig a gyógyvíz itt volt. Nem volt rá pénzük? Akkor örülniük kellene, hogy valakinek volt és megteremtette a lehetőséget mindenki számára, hogy élvezhessék az előnyöket. Vagy ez a víz csak a túrkeveieké? Ez nem önzőség? Csupa rossz tulajdonsággal, rossz gondolattal találom szembe magam a cikk olvasása közben. Az a sok turista ne hozza ide a tőkéjét és ne vásároljon túrkevei tulajdonban lévő üzletekből sem? Akkor végül is ki fog itt vásárolni? A fizetőképes keresők nagy része vidéken dolgozik, talán ott be is vásárol. A turista ne jöjjön, ne vásároljon. Csakis a családi gazdálkodás marad valóban, mint több 100 évvel ezelőtt. Ezt szeretnék a túrkeveiek is? Az emberek nem a termékektől betegek, hanem az ilyen gondolkodástól és az olyan érzelmektől, melyet egy-egy ilyen cikk, vagy hír a TV-ben kivált belőlük. Aki olvasta A Titok c. könyvet, az tudja, miről beszélek. Aki nem olvasta, de kíváncsi, az jöjjön be hozzánk és mi útbaigazítjuk! És meg egy pillanat: a múltban, ahová a cikk írója tekintget, nem tudom megúszta-e volna ennyivel azt, hogy alaptalanul, félig informáltan tesz közzé a valóságnak nem megfelelő dolgokat, ezzel rontva más hírnevét. Most biztos, hogy megússza, mert mi nem büntetni szeretnénk Őt, hanem abban bízunk, hogy tanult az esetből és átrendezgeti a gondolatait. Ha mégsem sikerült elgondolkodtatnom és kíváncsivá tennem az írót, és makacsul kitart az álláspontja mellett, akkor én mégiscsak megkérném, hogy részletesen írja le, hogyan képzeli el azt, hogy az erőforrások Túrkevén maradjanak, mindent magának állítson elő a saját erőforrásaiból, és mindezt elérhető áron! Egy szó, mint száz: mi csak egy vidám, örömet nyújtó, lelket simogató kis boltot szerettünk volna, jó áron a túrkevei embereknek is. Olyat, ahol még az eladók is nagyon kedvesek és mosolyukkal akár bearanyozzák a vásárlók napjait. Bízom benne, hogy a TITOK elterjedése fogja megszabadítani a világot az efféle gondolatoktól, az ilyen gondolkodásmódtól, mert akkor megszabadulunk az összes betegségtől, szenvedéstől, katasztrófától és minden rossztól, ami most a FÖLDÖN van. Minden ember jónak születik, mert egyek vagyunk; az egység, az univerzum, a jó Isten (ki hogy nevezi) részei vagyunk, ami nem más, mint a tiszta pozitív energia. A környezetünk, a körülmények, a neveltetésünk feledteti el velünk ezt a jót, és azt is, hogy boldogan érkeztünk a Földre, tudva azt, hogy gondolataink által teremtjük meg azt a világot, amelyre vágyunk. Mi magunk teremtjük meg saját valóságunkat, saját világunkat. Egyek vagyunk a jó Istennel, a jó és pozitív energia forrásával, csak sajnos elzárjuk ennek a tiszta energiának az áramlását, elzárjuk a jó Istent azzal a sok negativitással, ami a Földet, Túrkevét és az emberek gondolkodását uralja. A TITOK nem más, mint a vonzás törvénye, egy természeti törvény, amely minden embert kivétel nélkül érint, ha akarja, ha nem. (Ha kíváncsi rá hogyan működik, kérem olvassa el Rhonda Byrne A Titok c. könyvét.) Mély tisztelettel minden túrkevei lakos iránt: Póllai Angelika és Németh László

Hibaigazítás és válasz olvasói levélre A „Védegyletet Túrkevének” c. írásomban elmulasztottam valamit, ami vélhetően joggal várható el attól, aki nyilvánosság előtt szólal meg: a kellő körültekintést. A Good’s üzletet multinacionális cégként tüntettem fel, pedig mint kiderült, magyar tulajdonban lévő üzletlác, magyar érdekeltséggel. Tévedni emberi dolog. Legalábbis azt mondják... Emiatt kérek minden érdekelttől tisztelettel elnézést és bocsánatot, főként az üzlet tulajdonosaitól és az üzlet dolgozóitól. Őszintén bízom benne, hogy ez a két oldal (és a felajánlott reklámhely) tudja ellensúlyozni azt a negatív reklámot, amit az említett cikkemben a cég részére elkövettem. Őszintén sajnálom az esetet, és kérem, hogy pusztán azon azokat az érveket, amelyeket felhoztam a külföldi tulajdonú vállalatokban való vásárlás ellen, a Good’s-szal szemben mindenki hagyja figyelmen kívül! Mindazonáltal természetesen fenntartom állításaimat és véleményemet, hazai gazdaság védelme érdekében tett kéréseimet, minden külföldi tulajdonban álló céggel, üzletlánccal kapcsolatban! Igazán nem szeretnék magyarázkodni, ennek ellenére részben az elkövetett hiba okairól mégis mondanék két gondolatot, illetve megköszönve a tulajdonosok megértését is, amit a szerkesztőségünkbe eljutatott olvasói levelével tanúsítottak - röviden reagálnék pár apróságra. Szóval eltévelyedésem - ha úgy tetszik felületességem - fő oka a cégtábla: Good’s Market. Ugye a cég neve teljesen az angol nyelvből származik. A kis „r” betű jelentése a „Good’s” szó végén „registered trademark”. A cég angol nevéből még önmagában kár lenne következtetést levonni - belátom. Ezt egyébként a magam részéről sajnálom, mert az üzlet stílusára magyar nyelvben van megfelelő szó: vegyesbolt, szatócsbolt, háztartásibolt stb. Tudom, hogy ezek nem hangzanak némelyeknek elég jól, de ennek ellenére magyar szavak. Csak érdekességképpen említem meg, hogy 1992 júniusában a Francia Nemzetgyűlés és a Szenátus együttes ülésén került sor az V. Köztársaság alkotmányának módosítására. A módosítás egyetlen mondat bevételét jelentette az alkotmány első cikkébe. Ez a mondat a következő: „A köztársaság nyelve a francia.” A logikát, amely az államnyelv deklaratív alkotmányba illesztéséhez vezetett, jól illusztrálja egy néhány hónappal későbbi törvényjavaslat indoklása: „Napjainkban a nyelvünk integritását fenyegető veszélyek határainkon túlról származnak: a francia nyelvet védeni kell az idegen nyelvi kifejezések túlzó használatával járó degradálódástól. Meg kell erősíteni mint az oktatás és a munkavégzés nyelvét nemzeti területeinken egy olyan pillanatban, amikor a csere világméretűvé szélesedése miatt a világ országai kulturális és nyelvi uniformalizálódáson mennek át” – fejtette ki Jean Chabonnel képviselő a „francia nyelv használatáról” beterjesztett törvényjavaslatában. A Nemzetgyűlés különböző bizottságai – felhasználva a legkülönfélébb szakmai és társadalmi testületek véleményét – 1994 közepére öntötték végleges formába a javaslatot, s a „francia nyelv alkalmazásáról” szóló törvényt 1994. augusztus 4-én fogadták el. A törvény jogi szempontból értelmezhetetlen deklaratív kijelentéssel kezdődik, miszerint „a francia nyelv Franciaország személyiségének és örökségének alapvető eleme”. A törvény alapján minden megjelölésben, üzleti ajánlatban, használati utasításban, az áruféleségek, termékek vagy szolgáltatások garanciafeltételeinek leírásában, továbbá a számlák és nyugták adásánál használata kötelező (2. cikk). A közvélemény tájékoztatását szolgáló feliratok és hirdetmények ugyancsak francia nyelven írandók (3. cikk). Cégek, üzletek neve csak francia lehet. A kiadásban megjelenő hivatalos szövegek nem tartalmazhatnak olyan idegen kifejezéseket, amelyeknek van francia megfelelőjük (5. cikk). Nem fárasztom a t. olvasót erről az érdekes törvényről, de a lényeg az: Franciaországban nem lehetne francia üzlet neve az, hogy „Good’s”. S ez egy bölcs dolog. Ez a nemzeti öntudat egy fontos eleme, a nyelv, a közösség védelme. Az üzletlánc - az olvasói levélből kitűnik - egy tisztességes munkával létrehozott magyar családi vállalkozás. Miért nem lehet magyar neve? Másodsorban a „ ” jel (tehát „registered trademark”, magyarul: bejegyzett védjegy) szintén angolszász nyelvterületen elterjedt jelzés. Az Egyesült Államokban a védett jelleg feltüntetése kötelező, ezért tüntetik fel az „ ” szimbólumot. Ha nincs technikai lehetőség a szimbólum megjelenítésére, akkor (R) (nagy R betű zárójelek között) karaktereket is szokták használni. Számos országban – így Magyarországon – ezzel szemben nem kötelező a

®

®

®

védjegy védett jellegének feltüntetése. Ezekben az országokban nem egységes a gyakorlat. Magyarországon a szimbólumot használják ugyan (mint a jelen eset is bizonyítja) de a „Törv. védve” (értsd: törvény által védve) felirat a hivatalos. Tehát a cég neve és a „registered trademark” jel megtévesztett - ami természetesen nem mentesít a felelősség alól - így ismételten csak elnézést kérni tudok, kérve minden más vállalkozót: ha megteheti, válasszon magyar cégnevet! S másodrészben nagyon-nagyon röviden csak néhány reakció a cikkre - messze-messze a teljesség igénye nélkül: 1. Nem elismerés, ha én a Tesco-val együtt említek valakit - ezt nézze el. Éppen ezért kértem a fentiekben elnézést. 2. „Az ember igényeit nem lehet befékezni” kezdetű bekezdésére reagálva: Az erőforrások korlátlan rendelkezésre állására történő utalás sajnos butaság úgy, ahogy van. Az erőforrások korlátozottak - erről kár vitát nyitni, vagy az ellenkezőjét állítani. 3. Ugyanezen bekezdésre reagálva kell megjegyeznem más bölcsességével: a múlt nem az, ami mögöttünk van, hanem a talaj, amin állunk. A múltra tekintés nem visszafelé nézés, hanem a gyökerek ismerete, amivel hozzátartozunk a tájhoz. A múlt nem egyenlő a maradisággal, és nem egyenlő az elavultsággal! A múlt: a talaj - amin állunk. 4. Jézus mondataiból való egy-egy gondolat kiragadása szükségtelen - oldalakat lehetne feltölteni a Bibliából olyan idézetekkel, amelyek a kifogásolt cikkben az általam leírtakat alátámasztják. 5. A cikk nem azt mondja meg a kevieknek, hogy mit vegyenek és mit nem. A cikk célja a szemléletformálás. TÉNY (csak hogy én is csupa nagybetűvel írjam), hogy az olvasói levélben közölt termékek egy része orvosilag bizonyítottan allergén, egy része az egészségtelen táplálkozás részeként súlyos betegségekhez vezethet. Erről szintén kár lenne vitát nyitni. A vegyi anyagok egészségre káros hatásairól nem csak könyvtárakat lehet megtölteni, nem csupán az Interneten van belőle bőséges irodalom, de az Európai Unió is külön irányelvet hozott létre az ezektől való védelem érdekében. 6. Túlzott liberális gondolataira csupán azt az alapelvet hadd említsem, hogy minden ember szabadságjoga addig terjed, ameddig nem korlátozza mások szabadságjogát! A kifogásolt írás valóban a helyi munkanélkülüliségről is szól - amelynek szerves része, hogy értéket előállítani (értsd: valós munkát végezni) egyre kevesebben akarnak, ellenben pénzügyi tranzakciókból, szellemi szolgáltatásokból megélni egyre többen. A baj azzal van, hogy valahol, valakinek elő kell állítani azt a terméket, amelyet Túrkevén, Törökszentmiklóson árulni akar egy üzletlánc - és felelősen - alapvető emberi jogokért felelősséget érző ember globálisan gondolkozik, és megnézi: az általa forgalmazott termék milyen hatással van mások életére. Milyen hatással van azokra, akik előállították. 7. A gyógyfürdőt túrkeveiek hozták létre: eredetileg túrkeveieknek. Jelenleg is túrkevei tulajdon, és az Isten mentsen meg attól, hogy ez változzon! 8. Hogyan képzelem el, hogy az erőforrások helyben maradjanak? Ezt nem kell elképzelni, mert a város így élt több évszázadon keresztül. Nem kell elképzelni, mert a világon számtalan szigetország évezredeken keresztül csak a helyi erőforrásokból volt kénytelen megélni. Nem kell elképzelnem, mert nagyapám történetein keresztül jól tudom: nem mindig úgy éltek az emberek, hogy a búzát eladták a franciáknak, miközben szlovák búzából készült kenyeret vettek az angol üzletláncban. Tudom, hogy ezek a települések önállóan képesek voltak megélni, saját erőből, helyi erőforrásokból, és nem állt meg az élet attól, ha egy napra bezárt a Tesco... 9. Sok-sok olyan hibás nézetet vall, amit nem áll szándékomban kijavítani, mert úgy érzem, messze túlmegy az írásával azon, mint amin kellene: hogy a cégük nevén esett csorbáért elégtételt vegyen. Zárt világképpel, a megszokott rendszer működőképességébe vetett hittel nem csupán Önök, hanem még sokan mások is veszélynek vannak kitéve - amit nem akarnak felismerni. A nyugati világ értékei, a gazdsági sikerek elfeledtetik könynyen, melyek is a valódi értékek. A kifogásolt cikkel értékek védelme a cél - ahogy a jelen rövid reakcióval is. Minden más, az olvasói levél tartalmára vonatkozó megjegyzésem magamnak megtartom, ezzel fejezve ki tiszteletemet a tulajdonosok munkájának. Tisztelettel kíván sok sikert vállalkozásukhoz:

®

11

Játszótér körkép Volt idő, amikor politikai kérdés volt, hogy melyik önkormányzati képviselő, vagy jelölt készít (készíttet) játszóteret. Sajnos a játszótér kérdés mára „divatatjamúlt” ügy lett. Mára annyi energiát sem fektet játszóterekbe senki, hogy a meglévőket érdemben fenntartsa, használhatóságukat megőrizze. Pedig megérdemelnének a kevi gyerekek is egy kultúrált játszóteret... Itt a tavasz, jól esik végre a napsütéses napokon sétálni egyet. Akinek kisgyermeke van, annak óhatatlanul szükséges időnként játszótereket is meglátogatni, mert valami oknál fogva a gyerek szinte hamarabb ismeri meg a játszóteret már messziről, mint ahogy beszélni tud. Az idei tavasszal azonban akárhol is próbálkozunk, eléggé lehangoló a játszóterek állapota mindenhol. Az Erkel Ferenc téren (a Hunyadi u. kezdeténél) lévő játszótér távolról sem nevezhető hívogatónak. A kerítésdeszkáknak már nyoma sincs, csak emlékei, balesetveszélyes vasoszlopok állnak ki a földből. Mindenféle trágár szavakkal telefirkált csúszda mellé korhadó mászóka, leszakadt hinta, asztallap nélküli asztal fogad bennünket. Hiába a szemetes – sajnos mindenhol a téren sok szemét található. A homokozó talán már hosszú ideje csak a környékbéli macskák illemhelye, homokozásra már jó ideje nem alkalmas. Természetesen ha még a gyerek nem tud olvasni, akkor esetleg a csúszdát lehet használni (az viszont itt lenne a legjobb a városban). A Ligetben van talán a leginkább városközponti játszótér, ahol nem csak a fejlesztésére érné meg forrásokat fordítani, de bizony a meglévő karbantartására is.

12

Az egykor igényesen kialakított talapzat most gyomtenger, a hinták leszakadozva, az egykori vonatot már csak az ismeri fel, aki látta fénykorában. A helybenfutónak egy-egy deszkája hiányzik, a függőhíd szintén leszakadva. A szép padok sajnos itt is trágár emlékeket őriznek véséseikkel a padlécen. A Kelet-újváros Sirály úti játszótere tűnik a legkevésbé időtállónak. Valószínűleg itt már a készítési technológia miatt is nehezebb volt megóvni az állapotot (vékonyabb fa, elégtelen festés). A homokozó itt is gyomtenger, és az egyik csúszda erősen megdőlő. Talán a legjobb állapotban a Nyugat-újvárosi (Szabadság úti) játszóteret találhatjuk. Itt nem csak a környezet van szebb állapotban, hanem a játszótéri játékok is. A mászóka stabil, és még a homokozóban is található némi jelképes mennyiségű homok. Az egyik mászókáról itt is hiányoznak a keresztfák, de legalább így nem balesetveszélyes, mert mászásra így nem alkalmas. Még a libikóka is működik, és a hinták is használhatók. Az bizonyos, hogy a négy lehetőség közül most a legutóbbit választanám, de ugyanakkor elszomorító, hogy a város nemhogy egy jó játszóteret nem tud teremteni, hanem a meglévők állapotáról sem gondoskodik.

Fazekasműhely a Városkertben

Fazekasműhely a Városkertben

Már két éve, hogy Sudár Anette fazekas, kerámikus műhelyének a Nimfea Természetvédelmi Egyesület Fekete István Oktatóközpontja ad otthont a Városkertben. Anette egész évben, folyamatosan, több technikát alkalmazva dolgozik. Munkái színes palettán mozognak: egyaránt készít praktikus használati tárgyakat, valamint egyedi, sajátos stílusú dísztárgyakat. Munkáiból készült kiállításai az ország több településén, köztük Budapesten és Mohácson is bemutatásra kerültek már. Túrkevén kiállításaival évente legalább egyszer mutatkozik be. Jelenleg egy csoportos kiállítása tekinthető meg a Finta MúzeumVadász Pál Kiállítóteremben, valamint május 2-ától a túrkevei alkotók közös kiállításának keretében a helyi Művelődési Házban is újból bemutatkozik. Anette alkotótevékenysége mellett már kilenc éve tartja a helyi művészeti iskolában a kerámia órákat. Mindemellett két éve kézműves foglalkozások tartásával besegít az egyesület táboraiba, és más szabadidős tevékenységeibe. A Juhászfesztivál alkalmával Anette bemutató korongozást tart a Nimfea Természetvédelmi Egyesület standjánál, a Ligetben, melyre minden érdeklődőt nagy szeretettel várunk!

Látogassa meg Sudár Anette fazekasműhelyét a Városkertben! Bejárat az Ecsegi u. 22. felől!

13

 FELHÍVÁS  Az aláíró, a vidéki Magyarország értékeinek és társadalmi, gazdasági és természeti erőforrásainak védelemben elhivatott társadalmi szervezetek, úgy ítélik meg, hogy szükség van egy olyan vidékpolitikai alapértékeket és feladatokat meghatározó dokumentum kidolgozására, amely a rövidtávú profitérdekeken felülemelkedve felmutatja a jövő vidéki és városi generációinak érdekeire alapozott vidékfejlesztési modellt. A kezdeményező szervezetek nyitottak arra, hogy az alkotó munkába befogadják mindazokat, akik ehhez szeretnének hozzájárulni és képesek felülemelkedni a jelenlegi vidékpolitikát meghatározó, pártok mögött rejtőző gazdasági csoportok önző érdekein. Célunk a lehető legszélesebb körben elfogadott közös értékekre alapozott vidékfejlesztési jövőkép, vidékfejlesztési modell kialakítása. A jövőkép céljaink szerint kiemelten foglalkozik a gazdálkodói életforma megbecsülésével, a vidéken élők és közösségeik életlehetőségeinek biztosításával, a természeti és táji értékek figyelembevételével, egészséges, elegendő és elérhető árú élelmiszer előállításának feltételeivel. Fontosnak tartjuk, hogy a természeti erőforrások birtoklásának kérdésében kialakítsuk véleményünket, és kérjük a társadalmi partnerektől álláspontunk elfogadását és támogatását. Felhívásunkat, a téma rendkívüli aktualitása miatt, ki kell egészítsük a termőföld tulajdonlásának és használatának viszonyaival kapcsolatos alapelveinkkel: A jövő vidéki és városi nemzedékének lehetőségeit nagymértékben befolyásolják a vidék nem bővíthető erőforrásának, a termőföld tulajdonlásának és használatának viszonyai. A kialakult kedvezőtlen birtokstruktúra további torzulása a vidéken maradó jövedelem további csökkenésével, gyengíti a vidék lakosság megtartó képességét, háttérbe szoríthatja a környezeti és táji érdekeket. A földtulajdon kérdése nem csupán a vidék jövedelmének és népesség megtartó erejének fontos stratégiai kérdése, hanem egyrészt az ott élők életminőségében, a vidék biológiai változatosságot (életgazdagságot) fenntartó funkciójában, másrészt a társadalmi, kulturális sokféleségének megőrzésében is alapvető szerepe van. Ezen túl az egészséges, elegendő és elérhető árú élelmiszer előállításának is alapfeltétele. A fentiek okán úgy ítéljük meg, hogy a föld tulajdonlásának kérdése nem pusztán egy technikai törvénymódosítás, hanem partnerségre alapozott, társadalmi egyeztetéssel és részvétellel lebonyolított előkészítést igényel, amelyben az érintett társadalmi csoportok és képviselőik kifejthetik álláspontjukat, érveiket. Érzékelve a jelenleg meglévő erőteljes változtatási szándékokat, a következőket tartjuk elengedhetetlenül fontosnak: • A termőföldről szóló 1994. évi törvény csak a parlamenti pártok teljes és a társadalmi szervezetek túlnyomó részének konszenzusával legyen módosítható! Véleményünk szerint a vidék legfontosabb erőforrásának birtoklását 2/3os törvényben kell szabályozni. • A külföldiek termőföldtulajdon szerzését korlátozó intézkedés meghosszabbítását kezdeményezze a Kormány 2011-ról 2014-re kiterjeszteni mielőbb, kihasználva az EU-val kötött társulási szerződésben erre fenntartott lehetőséget! Addig is szerezzen érvényt a jogszabályokban lefektetett korlátozásoknak, a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel vessen gátat minden kijátszási kísérletnek, tegyen lépéseket a korábbiak felderítésére és a törvényes állapot helyreállítására. • Kezdeményezze a Kormány az EU-nál annak a diszkriminatív csatlakozási szerződési kikötésnek a megváltoz14

•

• •

•

• •

tatását, amely a termőföld forgalom szabályozását a tőke szabad áramlása szabályozása szerint kell esetünkben megítélni, míg az EU 15 régebbi tagállama és a velünk együtt csatlakozott Málta esetében nem! Készüljön mielőbb olyan társadalmi konszenzuson alapuló mezőgazdasági üzemszabályozás, amely a vidék jövedelmét, versenyképességét, megtartó képességét növeli, előnyben részesítve a régóta helyben lakó, megfelelő szakirányú hazai képzettséggel rendelkező, életvitelszerű gazdálkodásával a vidéki megélhetést szolgáló vállalkozásokat! Mindaddig, amíg a kizárólag hazai döntést igénylő kérdésekben nincs nemzeti konszenzus, függesszék fel az állami tulajdonban lévő termőföldek privatizációját. Az SPS (Single Payment Scheme) bevezetése a rendezetlen hazai földtulajdonlási és használati rendszerben ellenkezik a hazai gazdák többségének érdekeivel. A történelmi alapú bázishoz kötött kifizetés gazdák ezreit zárhatja ki a támogatási rendszerből, ezzel tönkremenetelüket előidézve. Az SPS bevezetésére irányuló lépéseket ezért fel kell függeszteni. Az erőteljes lobbi erővel rendelkező tőkések, tőkéscsoportok spekulációs érdekeivel szemben a magyar állam tulajdonában és a nemzeti parkok kezelésében lévő területek jelenlegi státusza ne változzon! Módosítsák az állami vagyonról szóló törvényt, ezzel biztosítsák, hogy a nemzeti parki igazgatóságok az állami tulajdonú földeket bérleti díj nélkül használhassák! Történjenek érdemi lépések arra, hogy az állami termőföldek használatában valóban előtérbe kerüljenek az életvitelszerűen gazdálkodó helybeliek!

Aláírók: Magyar Biokultúra Szövetség Czeller Gábor elnök

Győr- Moson- Sopron Megyei Agrárkamara Dr. Roszík Péter elnök

Nyugat- Dunántúli Biokultúra Egyesület Kiss Attila általános alelnök

Magyar Természetvédők Szövetsége Dr. Farkas István

Nimfea Természetvédelmi Egyesület Sallai R. Benedek

„Az akciócsoport a magas szintű térségi összefogás megvalósításával, és a LEADER fejlesztési forrásainak minél hatékonyabb felhasználásával elősegíti a versenyképes, fenntartható gazdaság-, vidék- és területfejlesztés megteremtését, és az ebből származó előnyök által hozzájárul a helyi lakosság életminőségének javításához és a települések bevételeinek növekedéséhez.” A Nagykunságért LEADER Helyi Közösség (Mezőhék, Mesterszállás, Kétpó, Mezőtúr, Túrkeve, Kisújszállás, Kenderes, Karcag települése) tagjai 2008. március 11-én elkezdték a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (2008-2013) elkészítését. A közösség tagjai minden héten szerdán összegyűlnek és a tagokból megválasztott Tervezési és koordinációs csoport szakmai értekezletet tart. A Tervezési és koordinációs csoport 12 főből áll, vezetője dr. Tóth Albert. A tervezésnél minden településnek van képviselete és a civil, üzleti és önk. szféra aránya az 147/2007. FVM rendeletben megfogalmazottak szerint lett összeállítva. Jelenleg a tervezés első szakaszának lezárása folyik. Tervezési szakaszok: 1. Helyzetelemzés. Időtartama: 5 hét. A helyzetelemzési rész adat- és projektgyűjtési munkája következőket tartalmazza: A Tervezési és koordinációs csoport tagja minden településen kitöltik a HVS adatlapot(statisztikai kérdőív).Folyamatosan projektötleteket gyűjtenek és a helyzetelemzés szabadszöveges elemeinek kidolgozását is elkezdik. Feltöltik a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elektronikus rendszerébe a közösség által gyűjtött, aláírt és elfogadott statisztikai adatokat. Jelenleg ennek a fázisnak a lezárását végzi a közösség. 2. Prioritások, intézkedések és forrásallokáció meghatározása. Időtartama: 4 hét. 3. Megoldási javaslatok keresése. Időtartama: 4 hét. 4. Véglegesítési fázis. Időtartama: 4 hét A tervezés ezzel lezárul. A vidékfejlesztési (ÚMVP 3. tengely) és LEADER forrásokra magánszemélyek, önkormányzatok, többcélú társulások, egyházi jogi személyek, civilek illetve gazdasági szervezet pályázhatnak. Akinek a projekttervei beleilleszthetők az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programba (3. tengely) és az erre alapozott, de bővebb és nagyobb keretösszeggel rendelkező helyi vidékfejlesztési stratégiába, akkor azok valószínű sikeresen pályázhatnak 2008. augusztusától az ÚMVP 3. tengelyes vidékfejlesztési vagy a bővebb helyi LEADER forrásokra. LEADER jogosultság megnyerése esetén a 3. tengelyes ÚMVP- os vidékfejlesztési források mellett még kiegészítő támogatási keretösszeghez juthat a térség, ami még több millió forint értékű beruházást tenne lehetővé a Nagykunságért LEADER Helyi Közösség településein. A Nagykunságért LEADER Helyi Közösség vidékfejlesztési stratégiája a következő prioritásokat, tartalmazza:

ÚMVP 3. tengelyére tervezve: (Ezek a kiírások, az előzőekben felsorolt mind a 8 településen biztosan meg fognak jelenni! 2008. aug.- szept.) Támogatható célterületek: /véglegesek!/ 1. Turisztikai tevékenység ösztönzése, 2. Mikrovállakozások fejlesztése, 3. Falufejlesztés (kivéve: Túrkeve, Mezőtúr, Karcag, Kisújszállás, Kenderes), 4. Vidéki Örökség megőrzése (kivéve: Túrkeve, Mezőtúr, Karcag, Kisújszállás, Kenderes). - LEADER forrásokra tervezve: Ha a térség LEADER jogosultságot kap, akkor ezek a bővített kiírások fognak megjelenni mind a 8 településen!/2008.szept./ Támogatható célterületek: 1. Turisztika tevékenység ösztönzése, 2. Mikrovállakozások fejlesztése, 3. Falufejlesztés (kivéve: Túrkeve, Mezőtúr, Karcag, Kisújszállás, Kenderes), 4. Vidéki Örökség megőrzése (kivéve: Túrkeve, Mezőtúr, Karcag, Kisújszállás, Kenderes), + 5. Helyi termékek feldolgozása (ÚMVP 1.- 2. tengelyének projektjei is beilleszthetők), 6. Biomassza hasznosítása, 7. Képzési programok, 8. Térségi, területközi együttműködések. (ezek a prioritások, célterületek még bővítés alatt vannak, nem véglegesek!) A tervezési szakaszról részletes tájékoztatás az irodában személyesen kérhető, vagy interneten a www.hvi.hu honlapon érhető el. A közösségek tervezési munkájáról, elismerési rendjéről a 147/2007. (XII.4) FVM rendelet ad útmutatást, mely letölthető az FVM honlapjáról. A tervezéssel kapcsolatban az alábbi személyek állnak az Önök segítségre és várják projektötleteiket: dr. Szabó Zoltán és Szemes Attila. Az iroda nyitva tartása: hétfőnként (8-12, 13-16), szerdánként (8-12, 13-16) valamint péntekenként (8-12). Részletekért, bővebb információért kérem, forduljon hozzám és Nagykunságért LEADER Helyi Közösség tagjaihoz bizalommal! Szemes Attila

Dr. Szabó Zoltán

Mezőtúri kistérség Helyi Vidékfejlesztési Irodavezető 06 70/ 55-301-88

Nagykunságért LEADER Helyi Közösség Vezetője 06/ 20 941-52-17

15

Szűcs Sándor:

Hogy verbuvált Egres Kis Lajos? Bezzeg Egres Kis Lajos is kötél nélkül szedte a katonákat! Ki volt ő? - nagyon szépen megírta ezt Győrffy István a Nagykunsági Krónika „Tánciskola a dűlőúton” című fejezetében. Túrkevei születésű árva gyerek volt, akiből a múlt század leghíresebb verbunkos huszárja lett. Olyan gyönyörűségesen járta a verbunkos táncot, de meg akármilyet is, hogy az már a mesébe is odaillett volna. Vitéz bajtársai élén bejárta az ország városait és számot tevőbb községeit, s valósággal megbabonázta a legényeket, akik tucatszámra csaptak fel katonának. Majd pedig, amikor már kiöregedett a mundérból, otthon Túrkevén vőfénységet vállalt, meg táncra tanítgatta a fiatalságot. Aratóbandát szervezett, s tánctanítás volt a bér. Messze városokból, falvakból szegődtek hozzá a fiúk és lányok, hogy tudományból legalább valamicskét elsajátítsanak. A dűlőúton húzta a cigány, s amikor levágtak egy rendet, mindjárt fordultak is néhányat. „Bereg megyéből Tarpáról, a Szamos mellékéről Földesről, a Nagy Láp vidékéről Csengerről, Tyukodról; Bihar lapályairól: Ujjfaluból, Dancsházáról, Bajomból, de még a hegyek közül Tárkányból is jöttek a híresebb legények. Volt közöttük feles számmal a Tisza másik oldaláról, Csátról, Kövesdről, Boconádról, Gyöngyösről, meg a Teremtő tudja honnan, honnan nem!” — írja Győrffy. Vagy húsz esztendeje Kiskunhalason is beszéltem egy nagyidejű emberrel. Híres táncos, meg kószáló természet volt virágkorában. Amolyan süvölvény volt még, mikor „Egres Kis Lajos táncát” megtanulta. A legények közé csapódva Túrkevéig jött érte. Meg osztán a kevei lányokért. De azóta bizony nagyon elnehezedtek a csizmái! Csak úgy szóval magyarázgatta, magasztalta a szebbnél szebb táncfigurákat. Azóta bizonyára sírba is vitte emléküket. Úgy látszik, Egres Kis Lajos nem csak verbunkosnak vált be, hanem nagyhatású pedagógusa is volt a magyar táncnak, — nyugodjék. Így lehet tehát, hogy emlékét nem csupán Győrffy könyve őrzi. A régi hírnek-névnek a nép emlékezetében is van még nyoma. Néprajzi adatgyűjtéseim során, szanaszét az Alföldön, hagyományőrző öregek körében néhányszor ráakadtam. Inkább Kevei Kis Lajkó, Táncos Lajos, Sarkantyús Lajos, meg Lajos vitéz néven emlegették. Győrffy szerint a múlt század 20-as éveiben született. 16

Ha azonban a nevéhez fűződő szájhagyományok némelyikét latolgatjuk, még a 60-70-es években is verbuválnia kellett volna, amit persze nem vehetünk valóságosnak. Mindegy az! A néphagyomány értékét nem a hűen ejtett név, nem az anyakönyv és a pontosan egyező kronológiai adat határozza meg! Verbuváláskor Sarkantyús Lajos megkezdte a táncot lent Szegeden, onnan Halasra jött. Beszélte az öreg Ternyák juhász, hogy a híres betyáros Hajagos Istvánnak három bojtárja csábult be Kötönyből. Mind a három vele ment. Félegyháza, Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd. Mire idáig ért, annyi újonc kísérte, hogy nem is vihette már őket tovább, mert azt hitték a népek, hogy hadra megy. Két nagy tábor kitelt volna belőlük. Szépe-java a Duna-Tisza közének. Hej, kevélyen lovagolt előttük! Szép lova volt! Mezőkövesden a Tanácsháza elé rendelte a muzsikásokat. Körben a katonái, középül pedig ő maga táncolt. Még akkor az ólaskertekben lakott a férfinép. Etetés, itatás járta az istállóban éppen, amikor a fattyúk fülébe csapta a szél a zeneszót. Jöttek felfelé a Csirmaz fiúk, Petők, Bánok; emerről meg a Barciak, Bírók mérték végig a hosszú Rózsa utcát, meg a Kapitány utcát. A Zöld és a Tardi utca felőli kertekből pedig a Kiss, meg a Ráfis fiúk hozták a komákat. Rá is illett erre a csődületre: A kövesdi vásártéren, Ihajláré, csuhajla! Legényvásár lesz a héten, Ihajláré, csuhajla! Mind elkél a derekabbja, Mert lesz, aki válogassa. Ripp-ropp, ropogjon a gerenda! De most nem úgy történt a vásár, ahogyan a lányok elképzelték volna! Most csak Sarkantyús Lajos válogatott, s akiket ő kiválasztott, azokat meg is vette a táncával. Csirmaz Pista a bajusza hegyét se tudta még megcsípni, de azért jót húzott a sallangos kulacsból, amit Sarkantyús Lajos nyomott a kezébe. Csikóbőrös fakulacs, Sárgaréz csat rajta, Nem vagyok gatyás paraszt De fényes katona! Mert aki abból a kulacsból kortyingatott, kard került annak az oldalára,

csákó a fejébe! Nem is bánta volna ezt Pista, ha a keserves paraszti robottól szabadulva Lajos vitézzel táncolhatta volna végig a katona-sort! De biz annak nem az volt a gondja, hogy neki kedvét töltse. Kezembe került az az elsárgult levél, amit tizenhat esztendő múltán „messzi távolból” haza küldött. „Tzifra mundort levetém-e, ingem, gatyám rám veszem-é?” – kérdé benne szomorúan. Én se tudtam meg, került-e rá kövesdi kendervászon valaha. A kis Derstomajon beszélte az öreg Ipacsné Jakab Erzsók néni, aki borsodszemerei volt, hogy az ő nagybátyját is Sarkantyús Lajos csalta el. Mint olyas, legénysorba kerülő ment el csavargásában Kövesdre, s nagybajuszú meglett ember volt, mikor valahonnan Stiriából haza került. Sokszor hallotta emlegetni gyermekkorában. Öreg asszonyok még akkor is meg-megszidták Sarkantyús Lajost, mondván: „Bár maradt volna a kevi árokban, mikor beleesett!” De hogy ez az árokba esés miképpen történhetett vajon? – arról már nem szól emlékezet. Mezőcsáton is megfordult Lajos vitéz. A piac közepén megvillant a kardja, perdült sarkantyúja. Sej, haj, gyöngy életem, Ki irigyli, jöjjön velem! Akadt irigye, aki elmenjen vele, szép számmal. Egymás után csaptak tenyerébe a legények. Mint nézők, ott álltak karéjban a csinos lányok is, s látva, hogyan verik szeretőjük fejébe a csákót, csípőre tett kézzel elébe pattantak Lajos vitéznek: „Örmester úr, vegye észbe kend, hát mi velünk mi lesz?” De Lajosnak ilyesmi nem ütött szeget a fejébe! Egyet pödörintve huszáros bajuszán, így adta rá a szót: Egy-két kurta kis esztendő, Ide-oda nem nagy idő, Arra éppen elegendő, Míg elkészül a fejkendő! Nem hiába rigmusoló vőfély lett, mikor szolgálat után visszakerült Túrkevére, de már akkor is hirtelen meg tudta pengetni a szavakat, akár a sarkantyút. De hamis volt a verse, mert az egy-két esztendő tízre-húszra is szaporodott Grácban, Brünnben s ottankörül. Járt Egres Kis Lajos Karcagon is, nem egyszer. Kiállt a banda a Bárány-

fogadó elébe, ő pediglen kisétált a térség kellős közepére, katonái karikába vették, s azután ámulhatott, aki látta! – miként a hagyomány meséli. Úgy elvette a fiúk eszét, hogy pl. Király Péter, aki siheder legény volt még csak, minden szülői ellenzés dacára a tapasztási munkából szaladt fel a piacra, hogy sort álljon. Csaknem világgá ment bánatában, mikor Lajos rámordult: „Eredj, az apád ezitazát!...Maradj te még otthon, itt van már István bátyád!” Itteni szerepléséről versbe faragott emlékezést is találtam egy sárgult levelű kéziratos öreg könyvben. Jobban már nem lehetett megdícsérni, mint ahogyan ez megdícséri: Katonák érkeztek karcagi piacra, Kevei Kis Lajkó ej be szépen rakja! Ilyen fájin táncot nem láték még soha, A legénység fejét bizony elcsavarja. A Lajkó markába kezüket csapkodják, Sorra a nevüket papírra íratják. Hiába rídogál asszony meg a lánynép, Hogyha legény volnék, én se tennék másképp. Még jó, hogy nappal van, mert ha éjjel volna, Még az öreg kaszás csillag is beállna, Pedig a takarás a nyakába szakad, Mert Karcagon kaszás legény már nem marad!...

De nem csak a magyar vér mozdult meg a táncára, - azt mondják. A cseh és morva katonák is azzal regnálták, mikor Prágában meg Brünnben járt, hogy szedje kótára a lábuk járását. De Lajos csak legyintett: „Nem való az nektek, sógor! Tehénre se illik a gatya! Billegjetek csak a magatok strófájára”. „Még a császár udvarát is felverte Egres Kis Lajos híre!” – mesélte nekem az öreg Süveges juhász. „Egyszer osztán a császárnak is fülébe jutott. Nosza, rögtön kiadta a parancsot, hogy azt a huszárt látni akarja. Szerencsére éppen Brünnben volt. Vezetik oszt elébe. Nagy lakoma volt. – Ott ültek az asztalnál. Gyere fiam, - azt mondja neki a császár, - mutasd meg a tudományod! Bezzeg még a kanalat is elejtette csodálkozásában! Úgy meresztette a szemét! De Lajkó annyiba vette csak, mint ha itt járta volna ni, a kevi piactéren. Oszt az a temérdek sok úr kevi úr lett volna- A végén osztán maga mellé ültette a császár. A saját tányérjából étette. Ebéd végeztével pediglen, mikor Lajkó elköszönt, egy zacskó aranyat erőszakkal beledugott a császár a tarsolyába. Mert nem akarta elfogadni.” De nem is kötelezte el a császár aranya! Az öreg juhász ezt is jól tudta: „Negyvennyolcban meg honvéd volt. Osztán mikor a végén, a fegyverletétel után hazakerült Kevibe, egyszer csak hívatják. Még pedig a német generális

kovártélyára. Azt mondják neki, hogy mutassa meg, milyen az a hajdútánc, akit a hajdú katonák táncoltak. Mutatja osztán. De elébb egy kivont kardot kért, mert ahhoz az kellett, oszt avval. Vasasok fogták közre, úgy merték a kezébeadni. Na, - azt mondja a generális, most elég volt, hanem holnap is gyere el, mert én ezt a táncot meg akarom tanulni. Két nagy arany tallért adott neki a mellénye zsebéből. De azután vissza is tehette, mert ott találták mind a kettőt a kapu küszöbén, amelyiken Lajos kiment. De őt magát hiába keresték, nem találták meg, hiába tették tűvé érte a várost. Tanítottalak én már titeket táncolni Szolnoknál, meg Isaszegnél, most is az volna nektek való, - azt mondta, osztán inkább a rétben bujdokolt.” A közösség így szövi, fonja a legendát kiemelkedő fia köré, formálván minden tekintetben a maga képére és hasonlatosságára. Lajos még magát a generálist sem tanította táncra, nemhogy verbuvált volna neki! De amikor egy-egy híres karakán legény köré fonódik a legenda, azt mégis csak Egres Kis Lajos sorozza be még az 50-60-as évek mezsgyéjén is. Mert akkor viszont ennek a fiának a dicsőségét ápolgatja a közösség, s mindjárt fényesebb az, ha a híres verbunkos vesz benne részt, nem pedig a kötél, vagy holmi csámborgó német káplár. A már említett karcagi Királyi Pétert is az osztrák katonák vitték el 1850-ben, erőszakkal. A szájhagyomány viszont úgy meséli, hogy „a Morgóban mulatott a katonákkal. Alig szólalt meg a duda, Egres Kis Lajos mindjárt oda kiáltott neki: Peti öcsém, a teremtésedet, de szép legény lett belőled! Jut-e még eszedbe, mikor vissza küldtelek? De most meg azt mondom: gyere velem, szép öcsém! Amilyen fenegyerek volt, azt másképpen be nem fogják a császár ármádiájába!” Szabó Péter is kb. 1855-60. közt ment el katonának Túrkevéről, mert így invitálta Egres Kis Lajos: „Hej, szépöcsém, felnőttél, mint a jegenye! Be közénk illenél! Fogadsz szót: köss kardot!” Mennyivel másképpen, csalogatóbban hangzik, mintha valami „kajla német cugszfider” mondta volna!

Részlet: Szűcs Sándor: Háry János bajtársai c. művéből. A mű újból megjelent a szerző más kisköteivel együtt „Ludas Matyi cimborái; Békési Históriák; A bajomi vár; Életem a Sárrét; Háry János bajtársai” címen, a Beklen Alapítvány gondozásában 2008-ban. Szűcs Sándor írásainak újbóli kiadója a Beklen a Nagykunsági Civil Társadalomért Alapítvány, Túrkeve. Az „Alföld kötetek” sorozat részei megrendelhetők, előjegyezhetők: [email protected], 56/361-505, Székely Zsuzsánál. 17

4. Napközis tábor lovasprogrammal I. 5 nap

TÁBORAJÁNLÓ 2008 1. Nomád túratábor 7 nap

2. Lovastábor haladóknak - 6 nap

3. Madárgyűrűző tábor - 6 nap

Bentlakásos sátortábor természetismeretet tanulni vágyóknak. Iskolásokra, főként a 12-16 éves korosztályra számítunk. Kerékpár kötelező! Napi 2 óra elméleti oktatás, 3-4 óra terepfoglalkozás, napi 2 óra egyéb foglalkozás (kézműves foglalkozás, fonás, rafiázás, nyaklánckészítés, lovaglás), napi 2 óra csoportos játék, valamint egyéb természetvédelmi munka. A táborba maximum 20 fő jelentkezhet.

Bentlakásos tábor olyan fiataloknak (1216 éves korosztály), akik már haladó lovaglótudással rendelkeznek. Napi 2 óra elméleti, 2 óra lovaglással kapcsolatos gyakorlati oktatás, terepi és karámlovaglás (délelőtt, délután - két csoportban), valamint csoportos foglalkozások, kézművesség, helytörténet stb. Van lehetőség egyéni foglalkozásra és kisebb túrákra is. A táborba maximum 10 fő jelentkezhet. A lovaglótudásról igazolást kérünk!

Bentlakásos tábor természetismeretet, madárgyűrűzést tanulni vágyóknak. Iskolásokra, főként a 8-13 éves korosztályra számítunk. Délelőtt és délután madárgyűrűzés, madarászat, terepi foglalkozás, napi 2 óra egyéb foglalkozás (kézműves foglalkozás, fonás, rafiázás, nyaklánckészítés, lovaglás), napi 2 óra csoportos játékok. A táborba maximum 25 fő jelentkezhet.

Időpont: június 23-29. Helyszín: Fekete István Oktatóközpont, Túrkeve, Ecsegi u. 22. elsősorban nem Túrkevéről érkező gyerekeket várunk. Étkezés: napi háromszori, teljes ellátás Táborfelelősök: Székely Zsuzsa, Monoki Ákos + főiskolai gyakornok Részvételi díj: jelentkezni a részvételi díj 50%-ának befizetésével lehet, amely díjat nem áll módunkban visszafizetmi, csak a befizetés 70%-ának mértékéig, amennyiben a lemondás április 30-ig megtörténik. Részvételi díj 2008. március 30-ig történő jelentkezés esetén: 12.500 forint, ezt követően: 13.500 forint.

Időpont: június 30- július 05. Helyszín: Fekete István Oktatóközpont, Túrkeve, Ecsegi u. 22., elsősorban nem Túrkevéről érkező gyerekeket várunk. Étkezés: napi háromszori, teljes ellátás Táborfelelősök: Kontos Tivadar, főiskolai gyakornok Részvételi díj: jelentkezni a részvételi díj 50%-ának befizetésével lehet, amely díjat nem áll módunkban visszafizetni, csak a befizetés 70%-ának mértékéig, amen�nyiben a lemondás április 30-ig megtörténik. Részvételi díj 2008. március 30-ig történő jelentkezés esetén: 17.500 forint, ezt követően: 19.000 forint.

Időpont: július 07-12. Helyszín: Fekete István Oktatóközpont, Túrkeve, Ecsegi u. 22. elsősorban nem Túrkevéről érkező gyerekeket várunk. Étkezés: napi háromszori, teljes ellátás Táborfelelősök: Monoki Ákos, Kiss Ádám Részvételi díj: jelentkezni a részvételi díj 50%-ának befizetésével lehet, amely díjat nem áll módunkban visszafizetni, csak a befizetés 70%-ának mértékéig, amennyiben a lemondás április 30-ig megtörténik. Részvételi díj 2008. március 30-ig történő jelentkezés esetén: 13.500 forint, ezt követően: 14.500 forint.

Nimfea Természetvédelmi Egyesület - www.nimfea.hu - 56/361-505, 56/554-478

18

Lovaglás tanulásra vágyóknak, főleg iskolásoknak (főként 6-11 éves korosztályra számítunk, bejárásos). Napi 2 óra elméleti, 2 óra lovaglással kapcsolatos gyakorlati oktatás és kétszer 1,5 óra lovaglásoktatás, lovaglás (délelőtt és délután), napi 1 óra játék. A táborba maximum 20 fő jelentkezhet. A tábor napközben 8 és 17 óra között zajlik. Időpont: július 14-18. Helyszín: Fekete István Oktatóközpont, Túrkeve, Ecsegi u. 22., főleg helyi gyerekeket várunk Étkezés: napi egyszeri Táborfelelősök: Kontos Tivadar, Szántóné Simon Edit Részvételi díj: jelentkezni a részvételi díj 50%-ának befizetésével lehet, amely díjat nem áll módunkban visszafizetni, csak a befizetés 70%-ának mértékéig, amennyiben a lemondás április 30-ig megtörténik. Részvételi díj: 8.000 forint.

Nimfea Természetvédelmi Egyesület

5. Lovastábor kezdőknek és középhaladóknak II. - 6 nap

6. Napközis tábor lovasprogramokkal II. 5 nap

Bentlakásos tábor lovaglás tanulásra vágyóknak, főleg iskolásoknak, elsősorban a 8-12 éves korosztályra számítunk. Napi 2 óra elméleti, 2 óra lovaglással kapcsolatos gyakorlati oktatás, és napi 2x2 óra lovaglásoktatás (délelőtt, délután - két csoportban), lovaglás, valamint csoportos foglalkozások, kézművesség, helytörténet stb. A tábor keretében önálló lovaglásra és túralovaglásra is lehetőség lesz.

Lovaglás tanulásra vágyóknak, főleg iskolásoknak (főként 6-11 éves korosztályra számítunk, bejárásos). Napi 2 óra elméleti, 2 óra lovaglással kapcsolatos gyakorlati oktatás, és kétszer 1,5 óra lovaglásoktatás, lovaglás (délelőtt és délután), napi 1 óra játék. A táborba maximum 20 fő jelentkezhet. A tábor napközben 8 és 17 óra között zajlik. Teljes felügyeletet és programot biztosítunk minden részvevőnek!

Időpont: július 28-augusztus 1. Helyszín: Fekete István Oktatóközpont, Túrkeve, Ecsegi u. 22. elsősorban nem Túrkeveéről érkező gyerekeket várunk. Étkezés: napi háromszori, teljes ellátás Táborfelelősök: Kontos Tivadar, főiskolai gyakornok Részvételi díj: jelentkezni a részvételi díj 50%-ának befizetésével lehet, amely díjat nem áll módunkban visszafizetni, csak a befizetés 70%-ának mértékéig, amen�nyiben a lemondás április 30-ig megtörténik. Részvételi díj: 17.000 forint.

Időpont: augusztus 11-15. Helyszín: Fekete István Oktatóközpont, Túrkeve, Ecsegi u. 22., főleg helyi gyerekeket várunk Étkezés: napi egyszeri Táborfelelősök: Kontos Tivadar, Szántóné Simon Edit Részvételi díj: jelentkezni a részvételi díj 50%-ának befizetésével lehet a , amely díjat nem áll módunkban visszafizetni, csak a befizetés 70%-ának mértékéig, amennyiben a lemondás április 30-ig megtörténik. Részvételi díj: 8.000 forint.

Jelentkezési lap és további információ: WWW.NIMFEA.HU (aktuális programjaink menüpont alatt). Székely Zsuzsa: [email protected] 56/361-505, 56/554-478

19

FÖLDET VÁSÁROLUNK Ne adja el a földjét! Tarsa meg, és ne engedje, hogy külföldieket váró spekulánosok,vagy nagytőkések kezébe kerüljön a helyi föld! Ha mégis eladja, akkor igyekezzen jó ajánlatot kapni érte, és jó céllal értékesíteni helyi kisgazdálkodóknak! Természetvédelmi közbirtokosság részére, kizárólag ötven hektárig növekvő gazdálkodók számára Túrkeve területén bármilyen művelési ágú földet extenzív használatra, vagy termelésből kivont földet csak természetvédelmi célra vásárolunk. Csak olyanok számára segítünk földtulajdonhoz jutni, akik a földtulajdonnal járó támogatási rendszert munkahelyteremtési céllal használják fel! A nekünk eladott föld garantáltan túrkevei munkahelyeket teremt! Amennyiben ilyen célokkal eladná földjét, akármilyen kis méretű is az,

FÖLDET VESZÜNK! Bővebb felvilágosítás, információ: munkaidőben, 9-12, és 13-16 óra között személyesen a Fekete István Oktatóközponban, vagy a 361-505-ös telefonszámon.

2008. május 20-ig üzletünkben, ajándékban részesül!

20

20