A GESZTENYÉS ÓVODA HELYI PROGRAMJA, az intézmény által elfogadott – 1999 évtől bevezetett és többször módosított – helyi adottságokra adaptált prevenciós óvodai program, a kompetencia alapú óvodai programcsomaggal kiegészítve, az egyesített tagintézmények óvodai nevelési programját figyelembe véve és egységes szerkezetbe foglalva. „Terebélyes fa hajszálgyökérből fejlődik, kilencemeletes torony kupac földből emelődik, ezer mérföldes utazás egyetlen lépéssel kezdődik” Tao te King
A helyi program Pécel Város Óvodáinak és Bölcsődéjének a fenntartó által elfogadott alapprogramjának függelékét képezi
2016
1
Tartalom I. BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................... 4 I.1. GYERMEKKÉP .................................................................................................................................................... 4 I.2. ÓVODAKÉP ....................................................................................................................................................... 5 I.3. KIEMELT NEVELÉSI CÉLJAINK: ................................................................................................................................ 6 I. 4. AZ ÓVODA ADATAI: ........................................................................................................................................... 7 II. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI .................................................................................................................. 8 II.1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI ........................................................................................................... 8 II. 2. KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETEINK:...................................................................................................................... 9 II.3. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA .................................................................................................................... 9 II.3.1. Egészséges életmód ............................................................................................................................. 9 II.3.2. Gondozás ........................................................................................................................................... 10 II.3.3. Testi nevelés....................................................................................................................................... 12 II.3.4. Egészségvédelem, edzés .................................................................................................................... 12 II.4. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS (SZOCIALIZÁCIÓ) BIZTOSÍTÁSA ........................................................ 13 II.4.1. Az értelmi nevelés és a szocializáció biztosítása ................................................................................ 14 II..4.2. Szocializáció területén a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: ........................................... 16 II.5. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK ......................................................................................................... 17 III. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI............................................................................................. 18 III.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ..................................................................................................................................... 18 III.2. TÁRGYI FELTÉTELEK ........................................................................................................................................ 19 III.3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE...................................................................................................................... 19 III.3.1. Csoportszervezés............................................................................................................................... 19 III.3.2. Napirend, heti rend ........................................................................................................................... 19 III.3.2.1. Folyamatos napirend .................................................................................................................................. 19 III.3.2.2. Heti rend ..................................................................................................................................................... 21
III.3.3. Tevékenységi formák idő- és szervezési jellemzői ............................................................................. 21 III.3.4. Ellenőrzés, értékelés ......................................................................................................................... 21 III.3.4.1. A fejlesztőmunka hatékonyságának ellenőrzése ........................................................................................ 21 III.3.4.2. Programellenőrzés, értékelés ..................................................................................................................... 22
IV. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI .......................................................................................................................... 22 IV.1. PARTNEREINK ............................................................................................................................................... 22 IV.1.1. A családdal való együttműködés lehetőségei................................................................................... 22 IV.1.1.1. Befogadás ................................................................................................................................................... 23 IV.1.1.2. A szülőkkel való kapcsolattartás módjai ..................................................................................................... 24
IV.1.2. Az iskolával való együttműködés lehetőségei .................................................................................. 25 IV.1.3. Egyesített Gyermekintézmények ...................................................................................................... 25 IV.1.3.1. A bölcsőde–óvoda együttműködés lehetőségei: ........................................................................................ 25 IV.1.3.2. Társóvodák ................................................................................................................................................. 25
IV.1.4. Önkormányzat–óvoda ...................................................................................................................... 25 IV.1.5. Szemere Pál Művelődési Ház és Lázár Ervin könyvtár - óvoda ......................................................... 25 V. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM ................................................................................................................ 26 V.1. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG............................................................. 26 V.2. GYERMEKVÉDELMI FELADATAINK ....................................................................................................................... 27 V.2.1. Intézményvezető feladata a gyermekvédelmi munka végzésében ................................................... 28 V.2.2. Az óvodapedagógusok feladatai a gyermekekkel kapcsolatban ....................................................... 28 V.2.3. Az óvodapedagógusok feladatai a szülőkkel kapcsolatban: ............................................................. 28 V.2.4. Gyermekvédelmi felelős feladata: ..................................................................................................... 28 V.3. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: ................................................................................................. 29
2
VI. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ....................................... 29 VI.1. JÁTÉK .......................................................................................................................................................... 30 VI.1.1. Nevelési feladataink a szabad játék elősegítése és működtetése érdekében: ................................. 30 VI.1.2. A játék fejlődése a fejlődés egészének tükre .................................................................................... 31 VI.1.3. Játék területén a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: ...................................................... 32 VI.2. VERS, MESE .................................................................................................................................................. 33 VI.2.1. A környezet, az anyanyelv, irodalom kölcsönhatása ........................................................................ 33 VI.2.2. Fejlesztési célok, feladatok: .............................................................................................................. 33 VI.3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC ......................................................................................................... 50 VI.3.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc területén a fejlődés jellemzői óvodáskor végére: .............. 53 VI.4. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA ......................................................................................................... 53 VI.4.1. Ábrázoló tevékenység ....................................................................................................................... 53 VI.4.2. Fejlesztési céljaink, feladataink: ....................................................................................................... 54 VI.4.3. A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka területén a fejlődés jellemzői óvodáskor végére: .............. 69 VI.5. MOZGÁS ..................................................................................................................................................... 70 VI.5.1. Mozgásfejlesztés .............................................................................................................................. 70 VI.5.2. Fejlesztésünk fontos eszköze a TÜKÖR. ............................................................................................ 71 VI.5.3. Programunkban feladatunkként jelöljük: ......................................................................................... 72 VI.5.4. Mozgásfejlesztés .............................................................................................................................. 72 VI.5.5. A mozgás területén, a fejlődés jellemzői óvodáskor végére: ............................................................ 83 VI.6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE ............................................................................................................ 84 VI.6.1. A környezetünk mennyiségi és formai összefüggései ....................................................................... 84 VI.6.2. A környezet- és természetvédelem feladatai.................................................................................... 84 VI.3.4. A külső világ tevékeny megismerése területén a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: ... 111 VI.7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................................................... 112 VI.7.1. Munka ............................................................................................................................................ 112 VI.7.2. A munka tervezése, fejlesztési feladatok ........................................................................................ 112 VI.7.3. A munka területén a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: ............................................... 113 VI.8. TANULÁS ................................................................................................................................................... 114 VII. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ........................................................................................ 115 FELHASZNÁLT IRODALOM: ........................................................................................................................... 116 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................... 116 1. SZ. MELLÉKLET – CSOPORTNAPLÓ........................................................................................................................ 118 2. SZ. MELLÉKLET – MÉRÉSI NAPLÓ ......................................................................................................................... 207 3. SZ. MELLÉKLET – PARTNERI ELÉGEDETTSÉG MÉRÉS .................................................................................................. 226 4. SZ. MELLÉKLET – 10 NAPON TÚLI HIÁNYZÁS KIKÉRŐ LAPJA ........................................................................................ 236 5. SZ. MELLÉKLET – SZÜLŐI IGAZOLÁS ÉS KIKÉRŐ ........................................................................................................ 237
3
I. Bevezetés Az óvodáskor kezdete az egyik legnagyobb minőségi változás a kisgyermek életében. A szülők tele vannak aggodalommal, félelemmel amiatt, hogy a nemrég még pici baba, a féltett szemük fénye hirtelen hároméves lett, és már sok mindent egyedül akar tenni. Egyre jobban igényli a közösséget, a gyerekek társaságát, és rövid ideig már jól érzi magát az anyukája nélkül is. Megkezdődik apránként az elszakadás, és a család többnyire a munkába állás kényszere miatt elengedi gyermekét, óvodába íratja. A szülők megtisztelő bizalmát élvezni nagy felelősség, hisz ez nem más, mint a ránk bízott gyermekek élete, ezen belül egyéniségük, személyiségük komplex fejlesztése. Ápolni, gondozni, nevelni, oktatni, védeni és a családi nevelést kiegészítve szocializálni őket. Megtanítani őket arra, hogyan éljenek a közösségben, szokásokat, készségeket, képességeket fejleszteni, hogy alkalmassá váljanak a tanulásra és az iskolai élet megkezdésére. A Gesztenyés Óvoda nevelőtestülete mindezeket felvállalja, sőt magas szintű minőségi munka biztosításával igyekszik jól megfelelni az óvoda iránt tanúsított elvárásoknak, a törvény biztosította lehetőségek figyelembevételével. A GESZTENYÉS ÓVODA Nevelőtestülete
I.1. Gyermekkép „A gyermekeket tekintet nélkül fajra, bőrszínre, nemre, nyelvre, vallásra, a szülők nemzeti vagy szociális származására, politikai meggyőződésre, vagyoni, születési vagy egyéb körülményekre, megilleti a jog, hogy boldog gyermekkort éljenek. Valamennyi gyermeknek joga van egészséggel felnőni, megilleti elegendő táplálék, megfelelő lakás és orvosi gondoskodás, az ingyenes oktatás.” (ENSZ, a gyermekek jogainak deklarációja) Minden gyermeknek meg kell ismernie a felnőttvilág csodálatos, érdekes titkait, a szeszélyes természeti jelenségek világának, a kiszámítható, és kiszámíthatatlan emberi kapcsolatoknak az értékeit és veszélyeit, hogy mint felnövekvő gyermek meg tudja állni a helyét, hogy önálló, kiegyensúlyozott, boldog ember lehessen. Óvodánk olyan nevelésre, fejlesztésre törekszik, ahol külső kényszerektől mentes környezetben nevelődik a gyermek. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, belső fejlődés, spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen befolyásolják és alakítják. Ezekből adódik, hogy életkoronként és egyénileg változik fejlődési ütemük, amit nevelőmunkánk során messzemenően figyelembe veszünk. A személyiségfejlesztés folyamatában arra törekszünk, hogy független, önállóan gondolkodó, problémamegoldó, önmagát ellátni képes, kreatív, segítőkész, toleráns és békeszerető gyermekeket neveljünk. Óvodánkban a gyermekeket nevelő felnőttek alapvető feladata olyan támasznyújtás, ahol a gyermekek szeretetteljes, biztonságos környezetben önállóan tevékenykedhetnek, a játékban és más különféle tevékenységben tapasztalatokat szerezhetnek, gyakorolhatják a különböző viselkedésmintákat, képessé válnak az iskolai életre való beilleszkedésre, és feladatok teljesítésére.
4
I.2. Óvodakép „A jó óvoda az, ahol nyugalom van, de nem csend és fegyelem. A jó óvoda az, ahol a legfőbb érték minden gyermek kíváncsisága, kezdeményezése, de főleg játéka, mint a nem tudatos tanulás folyamata. A jó óvoda az, ahol a ráfigyelés, az odafigyelés, a megfigyelés a gyermeknek lehetőség, a felnőttnek kötelesség. A jó óvoda természetes emberi kapcsolatokat ajánl” Hűvös Éva
Óvodánk Pécelen a Szent Imre körút elején, jól megközelíthető helyen, óriási gesztenyefák alatt meghúzódó évszázados épület, 1954-ben kezdte meg működését. Az udvaron és az épület körül mindenhol kimagaslanak a zöld lombok, árnyékot adva a forró napsütés ellen. 1998 őszétől a gesztenyefákról vettük fel a GESZTENYÉS ÓVODA nevet. Sajnos nem rendelkezünk azokkal a feltételekkel, amelyek az óvodáskorú gyermekek neveléséhez ideális feltételeket teremtenek. Az épület nem óvoda céljára épült, adottságai nem megfelelők, hisz a négy csoportszobán és az egy vizesblokkon kívül egyáltalán nincs semmiféle kiszolgáló helyiség, mint gyermek- és felnőtt öltöző, szertár, nevelői szoba, orvosi szoba, tornaszoba stb. Ezekkel a nyitó mondatokkal indult óvodánk bemutatása. 2014 áprilisától, már nem igazak ezek a sorok. A gesztenyefák alatt meghúzódó évszázados épület életveszélyessé vált, így röpke két hét leforgása alatt át kellett költözködnünk a volt Ráday Gimnázium dombon lévő épületébe. Jelenlegi helyünket a fenntartó átmenetinek tekinti az új óvoda felépítéséig. Az ideiglenesség ellenére, mindent elkövetünk annak érdekében, hogy az idejáró gyerekek családias hangulatban, jól érezzék magukat, fejlődésükhöz megkapják a legoptimálisabb feltételeket. A tárgyi feltételekből fakadó hiányosságokat az itt dolgozók próbálják kompenzálni, akik egyéniségükkel, a személyiség tiszteletben tartásával nevelnek, kellő pedagógiai attitűddel oktatnak, naprakészen nyitottak a jó irányú változásra, változtatásra. Kreativitásukkal, örök optimizmusukkal szint visznek az egyhangú hétköznapokba. Mindezek ellenére nevelésfilozófiánk: Igyekszünk az idejáró kisgyermek számára megteremteni a családias légkört, a biztonságot, örömet és szeretetet sugárzó környezetet, ahol felnőtt és gyermek egyaránt jól érzi magát. Az óvodában uralkodó mostoha körülmények ellenére az óvodapedagógusok elkötelezett hivatástudattal, örömmel végzik munkájukat, fontosnak tartják, hogy a szabálytudat kialakulásával és a megfelelő iskola-előkészítéssel, pozitív eszményekkel, társadalmi és személyes felelősséggel rendelkező, művelt, másokkal szemben nyitott és toleráns, önmagával szemben igényes, a kultúra iránt érzékeny és érdeklődő, a természettel harmóniában élő, a pillanatnyi értékeken átlépni tudó személyiség kifejlődését segítse elő.
Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.( ” 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról)
5
2009 januárjában felkérést kaptunk a fenntartótól, hogy vegyünk részt a TÁMOP 3.1.4-08/12008-0027. számú projekt megvalósításában. A felkérést örömmel vettük, hisz óvodánkban 1999 óta folyik komplex fejlesztés (nevelőtestületünk ekkor fogadta el a Porkolábné Balogh Katalin által kiadott Komplex Prevenciós Óvodai Programot), mely szemléletében hasonló a 2009/2010-es tanévben induló kompetencia alapú óvodai programcsomaghoz. A TÁMOP 3.1.4-08/1-2008-0027. számú projekt előírásának megfelelően az eddigi nevelőmunkánkat átértékelve új helyi programot dolgoztunk ki, mely magába foglalja az általunk eddig elfogadott s alkalmazott Komplex Prevenciós Programot, ugyanakkor magába foglalja a kompetencia alapú programcsomagot is. 2013-ban az új köznevelési törvényt figyelembe véve újra átvizsgáltuk a programot, a törvény által előírt követelmények alapján módosítottuk azt. A bevezetőben már említett költözködés miatt helyi programunk újra módosításra került, hisz megváltoztak a helyi sajátosságok (csoport szobák méretei, játszó udvar). A megváltozott körülmények ellenére igyekszünk a tőlünk eddig meg szokott és elvárt szakmai színvonat biztosítani, a már bevált hagyományainkat továbbra is életben tartani.
I.3. Kiemelt nevelési céljaink: Célunk: boldog, egészséges lelkű, kiegyensúlyozott, a világ dolgai iránt nyitott, eleven eszű, elevenen mozgó, önállóan kezdeményező kisgyermekek nevelése. Óvodánk programja azon túl, hogy kiemelten kezeli a kompetencia alapú óvodai programcsomagot, melynek fejlesztési célja az inkluzív (befogadó) együttnevelésnek az elterjesztése; a játéknak, mint a fejlesztés céljának és eredményének megjelenítése; a játék – érzelem – erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése, továbbra is nagy hangsúlyt fektet a prevencióra, a korai fejlődés tudatos támogatására. Ezen kívül továbbra is támaszkodik a hazai hagyományos nevelési értékekre, szervesen illeszkedik a hazai közoktatást megújító törekvésekhez és megőrzi a hazai óvodapedagógiai hagyományok szakmai értékeit. Ezek alapján az alábbi nevelési célokat tűzi ki maga elé: A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. A gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon. A gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor ha arra van igénye – egyedül is tevékenykedhessen. Ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák. Az adekvát és rendszeres életritmus, a megfelelő napirend kialakítása. A helyes tisztálkodási és táplálkozási szokások kialakításában fontos szerepe van az óvodapedagógusnak és a dajkáknak. A felfokozott mozgásigény a gyermek életkori sajátosságai közé tartozik. Ennek kielégítése az óvodapedagógus feladata. Az óvodáskorú gyerekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk. Ebben a folyamatban a gyereket körülvevő felnőttek, a szülő, a pedagógus, a dajka példája elengedhetetlen. A családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. Az óvodapedagógusok napi kapcsolatban állnak a szülőkkel, ezáltal az együttnevelés, az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszere biztosított. Óvodáskor végére, iskolára alkalmas gyerekeket bízzunk a szülőkre. Kiemelten kezeljük a környezet tudatos nevelést, a környezetkedvelő és védő szemléletmód kialakítását.
6
I. 4. Az óvoda adatai: Az óvoda hivatalos elnevezése: Pécel Város Óvodáinak és Bölcsődéjének Gesztenyés Tagóvodája Az óvoda pontos címe, telefonszáma: 2119 Pécel, Isaszegi út 3. Telefon: 06-28/662 – 083/084 Mobil: 06 20 801 - 2692 Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Pécel Város Önkormányzat 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Telefon: 06-28/452-751 Az óvodai csoportok száma: négy A tagintézmény vezetője, a program benyújtója: Dr. Nagy Lajosné tagintézmény-vezető Az óvoda önállóan működő szervezeti egység, szakmai tekintetben teljesen önálló, a munkáltatást és a bérgazdálkodást a mindenkori óvodaigazgató végzi. A teljes vagyonért az óvodaigazgató a felelős, a szakmai irányításon kívül a fenntartóé az ellenőrző feladat.
7
II. Az óvodai nevelés feladatai II.1. Az óvodai nevelés általános feladatai Óvodánk alapvető feladatának tekinti: a kultúra átadását, közvetítését az életkori sajátosságokhoz optimálisan illeszkedő nevelési módszerekkel oly módon, hogy abban az örök emberi értékek saját nemzeti kultúránk színeivel gazdagodjanak. Fő feladataink a 3-6-7 éves gyermekek egyéni és életkori sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének szem előtt tartásával: Olyan légkörű óvoda kialakítása, ahol az óvodapedagógus személyiségével biztonságot áraszt, hitelesen cselekszik, legfontosabbnak érzi a gyermekek feltétel nélküli szeretetét, gondoskodásának feltétel nélküli nyújtását, hogy kellő empátiával forduljon a gyermekek felé, és megfelelő toleranciával el tudja fogadni minden gyermek különbözőségét. Az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, vagyis a gyermekek az adott közösségen belül tudják jól elsajátítani a társakkal való helyes viselkedés szabályait, a helyes szokásrendszert, a közös tevékenységekkel kapcsolatos elvárásokat, a mások tiszteletét, segítését, a kölcsönös bizalmat és a partneri viszony megteremtését. Sajátítsák el magát a kapcsolatteremtés alapvető normáit és a toleranciát. A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, a tehetséges gyermekekkel való hatékony foglalkozás az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. Feladataink közé tartozik továbbá a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlesztésük lehetőségei. Kiemelt figyelmet kapnak azok a gyermekek, akiknél a hátrányos helyzet tényezői gyakran előfordulnak. Feladatunknak tekintjük és felvállaljuk a részképesség zavarokkal küszködő gyermekek célirányos fejlesztését. Megkülönböztetett figyelem és személyes törődés jár a problémás gyermekeknek, akik családi helyzetükből adódóan „mások”, esetleg „különleges esetek”. Ezekben az esetekben előtérbe kerül a magatartás, viselkedés, alkalmazkodó képesség, szorgalom, együttérzés, kudarctűrőképesség-fejlesztés, pozitív személyiségjegyek alakítgatása, különböző tevékenységek biztosításával. Megszervezzük a prevenciót és olyan segítséget nyújtunk, melyben nagymértékben támaszkodunk a gyermeki önállóságra. Az e területeken történő fejlesztés a gyermekek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz messzemenően illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő testi és lelki funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális és tárgyi környezetet. Feltételeinket (szubjektív és objektív) figyelembe véve felvállaljuk a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését. Ebben az esetben nem feltétlenül a felzárkóztatás a célunk (adott esetben lehet ez is), hanem hogy segítsünk a gyermeknek abban, hogy a saját szintjének a maximumára eljusson. Mint inkluzív pedagógiát folytató óvoda elsődleges feladatunknak tekintjük az integrálás során, hogy a hozzánk járó gyermek ne „felzárkózzon” a többséghez, hanem saját keretein belül, saját szokásain belül, pontosabban azokkal együtt
8
képes legyen fejlődni egy nevelési színtéren belül, ahol többen (sokan) nevelődnek együtt. Nevelési feladatainkat nem külön kategóriákra bontva valósítjuk meg, hanem komplex módon, ami az egész nevelőmunkánkat átfogja, és intenzíven épít a gyermeki aktivitásra. Fejlesztőmunkánk alapja a játék mint a gyermek alaptevékenysége, egyedülálló személyiségfejlődést elősegítő lehetőség, így a tanulás is játékba integrált, fejlesztő foglalkozásaink egy része (ami nem igényel szakembert) a csoportban zajlik az óvodapedagógus által a játék keretei között.
II. 2. Kiemelt fejlesztési területeink: Mozgásfejlesztés: Egyensúlygyakorlatok alkalmazása, nagymozgások, szem-kéz koordináció, szem-láb koordináció, finommotorika fejlesztése. Testsémafejlesztés: A test személyi zónájának kialakítása, testrészek, testfogalom felismerése, az egyes testrészek felismerésére alkalmas mozgások végzése. Észlelésfejlesztés: Az észlelés pontosabb működését 3–7 éveseknél elsősorban a mozgás és a testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el. 5-6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi fejlesztés. E területen fontos feladatunk a vizuális fejlesztés, alaklátás és formaállandóság, tapintásos, hallási észlelés, keresztcsatornák és térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése. A fejlesztőprogram igen fontos feladata a verbális fejlesztés, hiszen ez a terület egész nevelőmunkánkat átfogja.
II.3. Az egészséges életmód alakítása II.3.1. Egészséges életmód Óvodai nevelésünk egyik alapvető feladata a ránk bízott gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, mely elősegíti fejlődésüket, hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetükhöz. Fontosnak tartjuk az életkori sajátosságokhoz igazított életritmus kialakítását, figyelembe véve egyéni sajátosságokat, családi szokásokat. A rendszeres, ugyanabban az időpontban végzett tevékenységek biztosítják azt a ritmust, ami az időben való tájékozódást segíti a gyermek részére. Óvodánk udvara jelenleg igen kicsi, ennek ellenére szülőkkel, önkormányzattal összefogva igyekeztünk úgy kialakítani, hogy minél tartalmasabb, változatos mozgást biztosítson óvodásainknak. A szabad levegőn való tartózkodást sétákkal, kirándulásokkal tesszük színesebbé. Fedett résszel itt sem rendelkezünk, ezért ha csapadékos az idő, beszorulunk a termekbe. Napirendünk kialakításánál figyeltünk arra, hogy minél több egybefüggő játékidőt biztosítsunk gyermekeink számára. Az egészségnevelés fő területei: az élet és testi épség védelme, az egészség védelme és fejlesztése, egészséggondozás, az egészséges táplálkozás biztosítása, elegendő mozgáslehetőség, rendszeres testedzés, játéklehetőség, a szocializáció-beilleszkedés segítése, a világ tevékeny megismertetése, az értelmi és érzelmi fejlesztés megvalósítása. Ezek közül kiemelten kezeljük: a gondozást, a testi nevelést, az egészségvédelmet, az edzést és a mozgásfejlesztést. Nagy figyelmet fordítunk gyermekeink helyes és kulturált étkezési szokásaira, szem előtt tartva a különböző adottságaikat, igényeiket, érzékenységüket, ízlésüket, adott állapotukat.
9
A szülőkkel együttműködve törekszünk az egészséges étrend kiegészítésére, ugyanis a szülők körében szokássá vált, hogy minden idénygyümölcsből kapunk, amit a kertekben megtermelnek.
II.3.2. Gondozás A gondozásnak programunkban alapvető szerepe van, az egész óvodai életet átszövi. Mivel a gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolatot feltételez, igyekszünk ezt kialakítani a gyermek első napjától kezdve. Az új gyerekekkel az első hetekben minden esetben felnőtt megy ki a mosdóba, segít az öltözködésben, önkiszolgáló munkák elvégzésében. Folyamatosan, a gyermekek igényeit figyelembe véve kérjük meg a nagyobb gyerekeket, hogy segítsenek társaiknak (kísérje ki a mosdóba, az udvarról kísérje be, segítsen cipőt bekötni). Felnőttként mintát adunk, tanítjuk, gyakoroltatjuk a szokásokat, melyek sok gyakorlás után készséggé válnak. Az önkiszolgáló feladatok elvégzéséhez többszöri gyakoroltatást teszünk lehetővé, alakítva a gyermek énképét, segítve önállóvá válásukat. Testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálás közben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek. Mivel minden tevékenységet tudatos, pontos szóbeli megerősítés kísér, ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a nyugodt feladatvégzésre, gyakorlásra.
Étkezés:
3–4 évesek
4–5 évesek
5–6–7 évesek
3–4 évesekkel megtanítjuk a tárgyak helyes fogásmódját, figyelemmel kísérjük, hogy a tányért, evőeszközöket a megfelelő helyre teszik-e le, használjuk a névutókat (elé, mellé, mögé, fölé). Fokozatosan ismerkednek az ízekkel, evés közben (sós, édes, savanyú felismertetése evés közben). A két ízt egymás után kóstolják meg (pl. kenyér-kalács, édes tészta, sós tészta. Érzékeljék a hideget, meleget étkezés közben! Nevezzék meg a teríték, eszközök helyét, valamint az ételeket! Az ízekhez próbáljanak ételneveket kapcsolni!
4–5 éveseknél finomítjuk a tárgyak fogásmódját, a villa mellett év közben esetleg a kés használatát is bevezetjük. Megmutatjuk a kanál és villa több fogásmódját: a mutatóujj felülről kitámasztja a kanalat, villát, így vágni lehet a szélével. Megtanítjuk a folyadéktöltés helyes technikáját, folyamatos reggelinél tölthetnek maguknak, darabos ételeket önállóan vehetnek el. Terítésnél nevezzék meg az irányokat (jobb, bal, közép, kívül, belül)! Ízek felismerése fogyasztás közben, ízek megváltoztatása étkezés közben (pl. tészta – lekvár, dió, sajt, tejföl, túró)! Nevezzék meg az ételeket, azok összetevőit (pl. répa, karalábé, alma, megy), esetleg fűszerek felismerése, megnevezése!
5–6–7 éveseknél figyeljük a tárgyak egyre biztosabb mozgatását. Késhasználat biztonsággal, önállóan töltsenek a folyadékból. Asztalterítőt önállóan hajtogassanak, felterítéskor ügyeljenek arra, hogy esztétikus legyen (sarkok pontosan álljanak, mintázat egyforma irányba álljon)! Az evőeszközöket pontosan helyezzék el terítésnél! Ízek alapján ismerjék fel az összetevőket (pl. körözött: vaj, hagyma, túró)! Bontsák részekre az ízeket: erős, édes, sós, savanyú (zöldborsófőzelék: tej, cukor, só, zöldborsó). Ételek ízeit változtassák (pl. salátakészítés)! Próbálják az ételeket hétköznapi és hivatalos módon is megnevezni (pl. rántott hús – sertésszelet, zöldborsós rizs – rizibizi)!
10
Testápolás:
Öltözködés:
3–4 évesek egyéni fejlettségükhöz mérten kapnak segítséget. Gyakorolják tükör előtt a fésülködést. Segítségünkkel rakják helyre a tisztálkodási eszközöket, tudják azokat megnevezni. Megmutatjuk, gyakoroltatjuk a kézmosás helyes technikáját (tenyér összedörzsölése, kézfej forgatása), beszélünk arról, hogy körkörösen, mossuk az arcunkat, kezünket, használjuk a névutókat. A szappanadagolóból csak egyet nyomunk (ha szükséges, még egyszer nyomunk, s újra összedörgöljük a tenyerünket). Megtanítjuk a szájöblítés technikáját (arcizmok és nyelv mozgatása), közben beszélünk a szájüreg elülső és hátulsó részéről. WC-papír használatánál a lányoknál figyelünk a törlés irányának betartására. 3–4 évesek öltözködésnél a főbb testrészeket érintsék meg és nevezzék meg! Segítségnyújtáskor verbálisan is segítjük az ismeretanyag beépülését (az ing nyakát begombolom, a ruha eleje, ahol a minta van). Próbálkozzanak a gombolással, patentolással, zoknifelhúzással, cipőhúzással, kapcsolással, harisnyafelhúzással! Az egyszerűbb ruhadarabokat próbálják összehajtogatni! A fordítva felvett ruhadarabokat érzékeljék a testen! A fordítva felvett cipő orra kétfelé kanyarodik, befelé esik a csat, lépésnél összeakadhat. A különböző ruhadarabokat, öltözködéssel kapcsolatos irányokat pontosan nevezzék meg!
4–5 éveseknél megnevezzük a koszos testrészt, utasítás alapján elvégzik a tevékenységet, értékeljük, szükség szerint segítünk a tevékenységnél (ujjközök, szemhéj, szemöldök). Használják a körömkefét (zárt ujjakkal a körmök egymás mellé szorítása). Önállóan vagy kis segítséggel fésülködjenek, ellenőrizzék tükörben.
5–6–7 évesek a hallott instrukciók alapján legyenek képesek a feladatokat elvégezni, önmagukon ellenőrizni és javítani. Biztos fésűfogással fésülködjenek, fésülködés közben tudják megnevezni: fejbőr, hajszál, hajtincs. Önállóan, pontosan hajtsák végre a faladatokat! A fogápoló szereket tartsák tisztán!
4–5 évesek részben önállóan öltözködjenek, szóbeli segítségnyújtással egészítjük ki (tűrd be a pólót, a zokni sarkát igazítsd). Kabátba bújáskor a jobb és bal kart ne keverjék! Önállóan gomboljanak ki és be! A cipőfűzés technikájának megismerése, a cipőkötés próbálgatása, gyakorlása. A ruhadarabokat hajtogassák össze (pulóver, melegítő)!
5–6–7 évesek már önállóan öltözködjenek! Biztosan ismerjék a testrészeket! Beszélgetünk a ruhadarabok díszítéséről, mintázatáról. Húzózárat, patentot önállóan kezeljenek, önállóan kössék a cipőjüket, a kicsiknek nyújtsanak segítséget! A ruhadarabokat esztétikusan hajtsák össze!
11
II.3.3. Testi nevelés A testi nevelés területén fontos feladatunk gyermekeink testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás), természetes mozgásigényének kielégítése, egészségének, testi épségének védelme, edzése. Mindezek elérése érdekében igyekszünk megteremteni az optimális feltételeket. A sokféle mozgáslehetőség, melyeket programunk biztosít, kedvezően befolyásolja óvodásaink fejlődését. Célunk, hogy a rendszeres, örömmel végzett mozgással gyermekeinket egészséges életmódhoz szoktassuk, s mintát adjunk a szülőknek is. A testnevelés-foglalkozásokat megbeszélt és előre egyeztetett időpontokban a szomszédos Szemere Pál Művelődési Ház nagytermében, vagy az udvaron tartjuk. Nagy hangsúlyt fektetünk a levegőzésre, mivel az élettani hatásán túl elősegíti a hangképző szervek fejlődését, a helyes légzés kialakulását. A kiegyensúlyozott fejlődés másik feltétele a rendszeres pihenés, amelyhez biztosítjuk a nyugodt légkört, mindennap az altatás hangulatához illő mesét, a szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Figyelembe vesszük a gyermek egyéni alvásigényeit és szokásait. Főleg a nagycsoportos gyerekekre jellemző, hogy már nem pihennek délután, akkor általában rajzolnak, festenek, csendes játékot játszanak, hogy alvó társaikat ne zavarják. Minden korcsoportban vannak olyan gyerekek, akik otthonról hozott játékkal, cumival, esetleg ruhadarabbal alszanak. Odafigyelünk, hogy ezek az eszközök a lefekvés előtt előkerüljenek, hogy ne okozzanak problémát a pihenés során. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgással, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítjük elő. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítjük az irányított mozgásos tevékenységekkel.
II.3.4. Egészségvédelem, edzés A gondozás, a testi nevelés és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátásával gyermekeink egészségének megóvását valósítjuk meg, ezenkívül nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására (takarítás, portalanítás, szellőztetés, minél több növény a termekben). Az anamnézis felvételnél fokozottan figyelünk olyan betegségek megjelenésére, amelyek nem zárják ki a közösségbe kerülést, de nagyobb odafigyelést igényelnek (cukorbetegség, lisztérzékenység, epilepszia, asztma, allergia stb.). Ezen gyerekek tüneteire figyelünk, regisztráljuk őket, elsajátítjuk a velük kapcsolatos tennivalókat és a szükséges egészséges környezetet biztosítjuk. A balesetek megelőzésére és a gyermekek testi épségének megóvása érdekében olyan személyi és tárgyi feltételeket biztosítunk, ahol a gyermekeink biztonságosan tevékenykedhetnek. Folyamatosan ellenőrizzük és javíttatjuk a meghibásodott játékokat és eszközöket. Hangsúlyozottan figyelünk arra, hogy gyermekeink állandó felnőtt felügyelet mellett tevékenykedjenek. Fontosnak tartjuk, hogy önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük a gyerekeket (konfliktuskezelés, tolerancia). A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Ennek érdekében minél több időt töltünk a szabadban, figyelve az öltözködésre. Mivel udvarunk kicsi, sokat sétálunk és kirándulunk a gyerekekkel.
12
II.4. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés (szocializáció) biztosítása Az egymással szorosan összefüggő tevékenységek: játék, tanulás – egymástól elkülöníthető, ugyanakkor a gyermek számára nem mindig szétválasztható folyamatok, pontosabban, konkrét tevékenységek. Az erkölcsiség nem tevékenység. Hanem – így önmagában – fogalom, illetve ahhoz rendelt szabályok együttese. Az erkölcs, azaz a morál olyan szabályozók, minták együttese, amelyek az emberek magatartását, viselkedését, viszonyulását szabályozzák önmaga és környezete számára kedvező irányban, azaz: közös értékek felé mozgatja. Az erkölcsi érzék kialakulása egyfajta szocializációs folyamat eredménye, amely egyúttal feltétele is a fejlett szocializált életmódnak, A világ normarendszere hihetetlenül heterogén. Ez mindig is így volt, az emberre jellemző tény, hogy életmódja (érdekei) szerint másképp ítél meg helyzeteket, és ezért más és más vezérlő elvek szerint él. Ebből adódóan a feladatunk az, hogy az együttélés szokásait úgy tudjuk kialakítani, azaz a normákat megalapozni, hogy a gyermekek együtt tudjanak élni a sokszínűséggel, és örülni is tudjanak a többértékűségből fakadó színes életlehetőségeknek. Az együtt éles harmóniája nem jelent sem szabadosságot, sem pedig anarchiát, csak türelmet, érdeklődést és olyan szabályozó erőt, amely rendet teremt az értékek között. Célunk a szocializáció folyamatában olyan élettér kialakítása, melyben az eltérő szokások, nyelvek, kultúrák, életmódok, műveltségek, anyagi lehetőségek összeegyeztetése azon a szinten, amely lehetővé teszi a gyermekek nyugodt, derűs együtt élését napi több órán keresztül. Nem célunk az eltérő értékek összemosása, egyesítése, nem célunk az „egyformásítás”, de célunk az együttműködés, a jó közérzet, a cselekvésre (játékra) késztető légkör. Szokás-, szabályrendszerünk kialakításában törekszünk olyan szabályokat kialakítani a gyermekekkel együtt, melyek biztosítják mind az egyén, mind a közösség fejlődését a nyugodt és a zökkenőmentes individuális és szocializációs folyamatokhoz. A közösen kialakított hagyományok, szokások biztosítják a csoport egyéni arculatát, biztonságot, segítséget adva azzal, hogy állandóságot biztosítanak a gyermek számára. Lehetőséget adunk viszont arra is, hogy az újonnan bekerült gyermekek ötleteikkel, igényeikkel módosíthassák a kialakult szokás-, szabályrendszerünket. Valljuk azt a nézetet, hogy változásokra, újításokra szükség van, mottónak tekintjük Weöres Sándor szavait, miszerint „A szabály nem arra való, hogy beléje börtönözd magad, legyen lakószobád, szabadon ki-be járhass, dolgod szerint… A szabály akkor jó, ha érzéseidbe ivódik, és finoman, hajlékonyan támogat.” Az ember – így a gyerek is – társas lény, azaz egyéniségét igazán csak közösségi kereteken belül, másokkal együtt élve tudja kibontakoztatni, de saját egyéniségét akarja érvényre juttatni. E szerint egyensúlyban van az individuum a csoporttal. Csak az a csoport válik valódi közösséggé, amelyiknek minden egyes tagja önmagában biztos, önálló funkciót betöltő, és mindenkinek vállalható szerepe van. A szocializációs folyamatban törekszünk arra, hogy a „mi-tudatban” benne legyen „én-tudat” is, az „én-tudat” pedig – jó esetben és adott esetben – „mi-tudattá” alakulhasson. A kettőt nem tekintjük ellentétes pólusnak, és nem tekinthetjük elszakíthatónak egymástól, az óvodáskorban sem, ahol a pici gyerek én-tudata a fejlődés folyamatában van. Alkalmazkodóképessége természetes egocentrikussága miatt még bizonytalan, ugyanakkor képlékeny és befogadó, tehát könnyen alakítható, illetve alakuló. (Éppen kialakulóban van a szocializációs belsővé válás folyamata akkor, amikor először fogja fel, hogy pl. egy játékszer nem csak az övé, de az övé is.) A szocializációs folyamat ebben a megközelítésben az én-tudat fejlődésének folyamata is egyúttal.
A harmonikus személyiségfejlesztésben a 3–7 (kivételes esetekben 8) évesekre jellemző pszichoszociális fejlődés összetevőit vesszük alapul, ennek érdekében kiemelt feladataink: Célunk olyan szituációkat teremteni a gazdag, változatos tevékenységrendszerben, amelyekben a gyermek választásaiban, döntéseiben, a helyzetmegoldásokban való tájékozódása során képes irányítani saját érzelmeit. Ez vezet majd oda, hogy megtanulja hagyni is mások által irányítani magát, és azt is, hogy az érzelmeken kívül egyéb vezérlő szempontok is vannak és ez – jó esetben – előbb vagy utóbb a felelősségérzet kialakulását eredményezi. Olyan szokás- és normarendszer megalapozása a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása során, mely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak
13
(például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését
A személyek közötti kapcsolatok új formáinak alakítása, mely egyaránt értendő gyermek-felnőtt, és gyermek-gyermek kapcsolatokra, elsősorban az óvodapedagógus modell hatása és szoktatás révén. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű legyen a gyermeki magatartás alakulása szempontjából Az énkép, önismeret, önértékelés fejlesztése, melynek eredményeként a gyermekek képesek felmérni saját helyzetüket a csoportban, képesek az önálló gondolkodásra, döntésre, választásra, önellenőrzésre és helyzetmegoldásokra. Új attitűdök, értékek, normák kialakítása. Fontos, hogy a gyermekek megismerjék és gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés alapvető szabályait: összetartozás, egymásra figyelés, együttérzés, egymáshoz alkalmazkodás, önfegyelem és felelősségtudat fejlesztése. Nevelési helyzetekben az összpontosításra való képesség alakítása. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismeretket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. Az erkölcsi értékek alakításában lényeges a jó-rossz felismerése, az igazságosság, felelősségvállalás és tolerancia fejlesztése, őszinteségre, a különbözőség elfogadására, a gyengébbek védelmére nevelés Az erkölcsi értékek alakításában lényeges a jó-rossz felismerése, az igazságosság, felelősségvállalás és tolerancia fejlesztése, őszinteségre, a másság elfogadására, a gyengébbek védelmére nevelés.
II.4.1. Az értelmi nevelés és a szocializáció biztosítása A játék–tapasztaltatás–tanulás során a gyermek személyisége gazdagodik, a szabálytudata erősödik, és ezzel együtt a felnőtt nevelő személyisége is teljesebbé válik. A játék–tapasztaltatás–tanulás, mivel kiválóan feltárja az egyén és a közösség egymásra utaltságát, remek alkalmat teremt a szabálytudat formázására és a szabályjátékok sokszínű alkalmazására, azok megannyi eljátszására. A játék–tapasztaltatás–tanulás hármasságában fejlődő gondolkodási műveletek nélkülözhetetlen alapot teremtenek arra, hogy a gyerekek a szabályok segítségével képessé váljanak olyan interakciókat vezérelni, melyek elősegítik a szabályjátékok játszását, majd a későbbi társadalmi beilleszkedést. Ezek során folyamatosan csiszolódik a gyermekek személyisége. A későbbiekben, így például az alsó tagozatban is, a konkrét műveleti gondolkodás erősödésével ez további még mélyebb alapokat teremt a gyermekek számára. Mivel a gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet és az empátia nélkül, ezért elengedhetetlen, hogy minden pillanatban értéket közvetítsünk az együttes élményhátterek kialakításakor. Ehhez válogatjuk meg mindazt, amit közvetíteni kívánunk úgy, hogy közben igazodunk a gyerekek jogos igényeihez, életkori 14
sajátosságaikhoz. Szavainkkal és a tetteinkkel törekszünk a mintaadásra, a szabályok betartatására és arra, hogy a gyermekek a társas viselkedésükbe a szocializációhoz szükséges szabályrendszereket és magatartásformákat önmagukkal összhangban beépítsék. Az interperszonális kapcsolatok alkalmával közvetített szabályokon és hatásokon keresztül valósul meg és realizálódik a társadalom személyiségformáló tendenciája, a folyamatos hatások-ellenhatások kereszttüzében. A szabályrendszerek megteremtik az interakcióhoz szükséges kölcsönös elvárások rendszerét is, melyek a mindennapokat is vezérlik. Ennek óvodáskorban is az első pillére a másik személy percepciója, azaz észlelése. Ez feltételezi már annak az elsődleges szabálytudati csírának a megteremtődését, melynek alapja az „ez én vagyok” megjelenése. Természetesen a kölcsönös egymásra hatásnak a második pillére a cselekvően történő viszonyulás egymáshoz, a másik személyhez és a kommunikáció kezdete. A szabálytudat alakulásának egyik kiemelt területe az egyén társadalmi szerepköri helyzetének a megtanulása. Egyfajta szereptanulás ez, amikor is a gyermek megtanulja, hogy miként kell viselkedni a vele kapcsolatban álló személyekkel. Ennek alapja az utánzás és a különböző szerepjátékok, melyek alkalmával a kicsik pl. előzetesen gyakorolják a felnőttek szerepét. Ezeket a játékokat a kezdetektől áthatják és végig is kísérik az egyéni képességek, a vérmérséklet, az attitűd, a diszpozíció, a motívum és a kognitív kompetencia. Célunk az, hogy a szabálytudat kialakításával megtörténjen egy olyan folyamat, amelyben az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét. Elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és az elvárt viselkedésmódokat, és amelyek következtében az egyén viselkedése aszerint változik, hogy egyre jobban megfeleljen a környezet által vele szemben támasztott követelményrendszereknek. A szabálytudattal, mint a szociális tanulás egyik eszközével, az egyén megtanul az emberi normák által diktált módon élni és viselkedni, így a társadalomba beilleszkedni. Ezek alapja a szerepjátékok, szabályjátékok és ezek alrendszereinek differenciálódása folytán kialakuló és megvalósuló játékfajták. Míg a kezdetekben a gyermek egyedüli támasza a felnőtt viselkedési mintájának, szokásainak stb. az utánzása, az óvodában megjelenik a gyermekek közötti kölcsönös utánzáson alapuló szabálykövetés. A majdani időszakban a tárgy központú tevékenység újabb szabályozásokat indít el a gyerekek között, melynek be nem tartása egyenesen a csoport bomlásához is vezethet. A későbbiekben megjelenő magasabb szintet képző konstrukciós játékok alkalmával a társas kapcsolatok erősödése annak köszönhető, hogy az egymásrautaltságnak és az együttes tevékenységnek az alapját képező szabályokat a végső cél érdekében létrehozzák és be is tartják a gyerekek. Ekkor már megjelennek azok a szerepvállalások, amelyekhez már egy-egy társadalmi viselkedésminta is tartozik, amelyeket a játék, az együttlét nyújtotta öröm, az együttességet erősítő kommunikációk és szerzett élmények kedvéért szívesen be is tartanak. A szabálytudat fogalmi szinten való működésével, amikor is a gyermekek tisztában vannak azzal, hogy a szabály kölcsönös megegyezésből származik, kötelező jellegű, de megegyezéssel meg is változtatható, egy érdekes fordulat következik be, ami szerint a szabályok öncélúvá válnak. Ennek értelmében a játék egyik legfontosabb mozzanata a szabályok kialakítása és rögzítése lesz. Törekszünk a játék–tapasztaltatás–tanulás, tevékenységrendszer alkalmazásával az önálló játszás, tapasztalatszerzés és a tanulás képességének kifejlesztésére, valamint a gyermek nyitottságának, játszási, tapasztalatszerzési és tanulási kedvének komplex és integrált kibontakoztatására, majd a megőrzésére, mely alapját teremti meg a szabálytudat kialakulásának és megerősödésének. Kiemelten fontosnak tekintjük a játék–erkölcs–érzelem központú nevelésbe ágyazott személyiségfejlesztést, és azt, hogy az óvodából az iskolába történő átmenet devianciáktól mentes legyen. Az értelmi nevelés területén célunk az óvoda nevelési módszereinek segítségével a gyermek spontán és szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezeken keresztül fejlődjenek megismerő képességei, 15
egyre pontosabb, valósághű észlelés, figyelemösszpontosításra való képesség, valósághoz közelítő képzeleti működés, reproduktív emlékezet, problémamegoldó kreatív gondolkodás. E képességek fejlesztésében több elméleti szempontot veszünk figyelembe és mozgásra alapozunk a játékosság mellett. A 3–7 éves korosztály egyik alapvető, legtermészetesebb megnyilvánulási formája a mozgás. E területen tekinthető viszonylag homogénnek ez a korosztály, az óvodáskor kezdetén a mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetők az értelmi műveletek, a mozgás, finommotorika célzott fejlesztésén keresztül kedvezően befolyásolhatjuk a testséma, oldaliság, testdimenzió, térérzékelés alakulását is, a mozgás szocializációs hatása is igen jelentős, a társakkal végzett együttmozgás is befolyásolja az ideális együttműködés kialakulását, a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás a figyelemkoncentrációt, a kitartást, az erőfeszítésre való képességet fokozza. E feladataink legoptimálisabb megoldásához nyújt segítséget az a meghatározott szempontsor alapján összeállított fejlesztőprogram, melynek lényege a sokoldalú fejlesztés: Mozgásfejlesztés: Egyensúlygyakorlatok alkalmazása, nagymozgások, szem-kéz koordináció, szem-láb koordináció, finommotorika fejlesztése. Testsémafejlesztés: A test személyi zónájának kialakítása, testrészek, testfogalom felismerése, az egyes testrészek felismerésére alkalmas mozgások végzése. Észlelésfejlesztés: Az észlelés pontosabb működését 3–7 éveseknél elsősorban a mozgás és a testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el. 5-6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi fejlesztés. E területen fontos feladatunk a vizuális fejlesztés, alaklátás és formaállandóság, tapintásos, hallási észlelés, keresztcsatornák és térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése. A fejlesztőprogram igen fontos feladata a verbális fejlesztés, hiszen ez a terület egész nevelőmunkánkat átfogja.
II..4.2. Szocializáció területén a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 1. vegyék figyelembe társaik igényét 2. tudjanak udvariasan visszautasítani 3. használják a „kérem”, „köszönöm”, „légy szíves” szavakat 4. alakuljanak ki baráti kapcsolatok 5. alakuljon ki a társakkal való együttműködés igénye (merjenek kezdeményezni, időközönként tudjanak lemondani elképzeléseikről, tudjanak kompromisszumot kötni) 6. legyenek türelmesek egymással 7. fogadják el egymás másságát 8. tudjanak konfliktus helyzeteket egymás között igazságosan elrendezni 9. alakuljon ki reális énképük 10. értsék és használják a metakommunkiációs eszközöket: mimika (szem, arc), pantomimika (mozgás, testtartás, fejmozgás, gesztus), vokális mimika (hangszín, hangerő,
tempó,
szünet),
proxémia 16
(téri
távolság,
közelség)
II.5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek „A sajátos nevelési igényű gyerekek is különbözőek, egyediek, ezért sajátos nevelési megközelítést, egyéni bánásmódot igényelnek ugyanúgy, mint bárki más. A sajátos nevelési igényű gyerekek elsősorban gyerekek, és csak másodsorban sajátos nevelési igényűek. Ez azt jelenti, hogy a részfunkciók fejlesztésén túl az általános személyiségfejlesztésre nekik is szükségük van. A sajátos nevelési igényű gyerekeknek ugyanúgy joguk van az érzések, a tapasztalatok átéléséhez. Ezektől való megóvásuk annyit jelentene, mint kizárni őket a világból. Csak ők tudják érzékeltetni, hogy mire van szükségük. A pedagógusnak értő figyelemmel kell feléjük fordulnia. A sajátos nevelési igényű gyerekeknek önmaguknak is kell cselekedniük önmagukért. A pedagógus a szükséges feltételek megteremtésében segíthet. A sajátos nevelési igényű kisgyereknek joga van sajátosságaihoz, az azokkal való teljes élethez, amely bizonyos speciális életmóddal jár együtt. Minden sajátos nevelési igényű gyereknek joga van – életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő szinten – tisztában lenni saját állapotával, jogaival és lehetőségeivel.” Labáth Ferencné: A sajátos nevelési igényű gyerekek helye, szerepe a kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetése, alkalmazása során
Nevelőtestületünk elfogadja és azonosul ezzel a szemlélettel, s valljuk, hogy amennyiben minden gyermek különbözőnek van kezelve, akkor a „valódi” különbözőség nem tűnik ki a többi közül. Ezért kiemelt feladatként jelöltük meg a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, figyelembe véve az óvodánk adta szubjektív (állapítsa meg a szakember az érintett kisgyerekről, illetve állapotáról az integrációra való alkalmasságát, tud-e fejlődni, személyisége a közösségben) és objektív feltételeket (az óvoda épületbeli adottságai, tárgyi feltételek, szakemberek a fejlesztéshez). Feltételeink figyelembevételével intézményünk felvállalni:
jelenleg
a
következő
sérült
gyerekeket
tudja
Enyhe fokban értelmi akadályozott Beszédfogyatékos Gyengén látó Gyengén halló
Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésénél fő célnak tekintjük az integrálást. A fő cél érdekében rész célul tűzzük ki az objektív és szubjektív feltételek megteremtését, így a tárgyi, illetve személyi feltételek biztosítását. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésénél fő feladataink: Személyiség fejlesztés: a sajátos nevelési igényű gyermekeknél célirányosan fejlesztjük mindazokat a személyiség jegyeket, amelyeket sajátos nevelése szükségessé tesz. Képesség, készség fejlesztése: differenciált formában, egyénre szabottan, kiscsoportban, vagy egyénileg az egyéni fejlesztési terv alapján (gyógypedagógus) célirányosan végezzük a nevelő – oktató munka során. A feladat sikeres elvégzéséhez bevonjuk a megfelelő szakembert (gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógust is). A tehetséges gyermekeknek lehetőséget biztosítunk (saját csoporton belül: kézművesség, sport, zene, mese) képességiek kibontakoztatására. 17
III. Az óvodai élet megszervezésének elvei III.1. Személyi feltételek A négy csoportban az intézmény feladatainak szakmai ellátásához 13 fő biztosított. A munkakör szerinti létszámmegosztás a következő: – 8 fő óvodapedagógus – ebből 1 fő tagintézmény-vezető – 4 fő technikai dolgozó – 1 fő pedagógiai asszisztens Tálalókonyhával rendelkezünk, melynek személyzete 1 fő, de ő a TS Gastro alkalmazottja. Teljes létszámunk 14 fő. Képesítés szerinti megosztás: – felsőfokú, valamint főiskolai végzettségű: 7 fő, ebből 1 fő szakvizsgázott – óvónői szakközépiskolai végzettségű: 1 fő – érettségizett pedagógus asszisztens: 1 fő – szakképzett dajka: 3 fő – nem szakirányú képesítésű dajka: 1 fő Az óvodai nevelőmunka komplex feladat és ehhez nagyon fontos, hogy jól együttműködő, egymást kiegészítő óvónői párok dolgozzanak együtt. A komplexitáshoz hozzátartozik még a dajkák munkája, akik nélkül nagyon nehezen, boldogulhatnánk. A nevelési-oktatási feladatok, célkitűzések csak a technikai dolgozókkal való szoros együttműködéssel valósíthatók meg, ennek érdekében az év elején kialakított szokás-, szabályrendszerben minden csoport megjelöli minden gyermeki tevékenységben a dajkák csoporton belüli pontos feladatait. A választott programhoz a törvényben meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező pedagógusok végzik a fejlesztő munkát. Folyamatosan vesznek részt a kötelező továbbképzéseken, melyeket elsősorban úgy válogatunk meg, hogy azok céljukban és tartalmukban megfeleljenek programunknak. A testületre jellemző a folyamatos ön- és továbbképzés, mely lehetővé teszi a folyamatos szakmai megújulást. 2009/2010-es tanévben a TÁMOP 3.1.4-08/1-2008-0027. számú projekt keretein belül három óvodapedagógus vett részt továbbképzésen, mely a kompetencia alapú oktatással foglalkozott. Kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása - óvodai programcsomag – 3 fő Értékelés, tervezés és változások menedzselése a közoktatásban – 1 fő Informatikai alapozó képzés – 1 fő Együtt nevelés, befogadás, tolerancia a nevelésben – oktatásban – 1 fő Óvoda – iskola átmenetet segítő „gyermeklánc” program – 1 fő Hatékony , tanuló – megismerési technikák – 1 fő Kooperatív technikák tréning – 1 fő Tanulói differenciálás heterogén csoportban – 1 fő A programcsomag fenntarthatóságának érdekében tervezzük még a többi óvodapedagógus képzését is az elkövetkező évek folyamán. Ezen kívül belső továbbképzések keretein belül biztosítjuk a programcsomag óvodán belüli megismertetését, gyakorlatban történő megvalósításának könnyebbé tételét.
18
III.2. Tárgyi feltételek A törzskönyv adatai szerint a beépített terület 148,3 négyzetméter. A csoportszobák méretei: 36,8 négyzetméter 37,4 négyzetméter 33,8 négyzetméter 25 négyzetméter
III.3. Az óvodai élet megszervezése III.3.1. Csoportszervezés A nevelőtestület azonosult a prevenciós óvodai program szellemiségével, így a csoportszervezést illetően a program bevezetését követő évektől (1999) felmenő rendszerben bevezettük a gyermekek vegyes életkorú csoportokban történő foglalkoztatását. Az óvónői párok 3-4 évig nevelik a gyermekeket.
III.3.2. Napirend, heti rend III.3.2.1. Folyamatos napirend Folyamatos napirendünk lehetővé teszi, hogy az egymást követő napirendi szakaszok játékba integráltan történjenek, összekapcsolódva a gondozási tevékenységekkel. Ezáltal megnő a játékra és ebből kifolyólag az önfejlesztésre fordítható idő. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy minden gyermek meg tanuljon a közösen kialakított szabályokhoz és társaihoz alkalmazkodni, bizonyos keretek között döntéseket hozhatnak, esetleges jó vagy éppen rossz döntéseik következményeit érezve és viselve fejlődik döntéshozó képességük, erkölcsi érzékük. Ebben a szervezeti keretben a gyermek nincs időhatárok közé szorítva, van ideje elmélyedni a tevékenységekben, és ezáltal az adott cselekvéshez szükséges képességei és készségei is jobban fejlődnek. A gondozási tevékenységre fordított idő a gyermek önállóságának alakulásával egyre rövidül, ugyanakkor növekszik a játékra és a játékba integráltan megjelenő egyéb tevékenységekre fordított idő. A folyamatosság kiterjed az egész napi nevelési folyamatra, tehát az étkezésre, a pihenésre, tanulásra stb. éppen úgy, mint minden a gyermek által végzett tevékenységre. Ez egyben azt is jelenti, hogy a csoportban egymás mellett párhuzamosan több tevékenység is zajlik, amelyhez a gyermek adott időkereten belül szabadon kapcsolódhat. Figyelembe veszi a gyermek biológiai szükségleteit, egyéni tempóját, fejlettségi szintjét. Intimitást biztosít azzal, hogy a gyerekek a gondozással kapcsolatos tevékenységeket nem egyszerre, hanem egyenként, esetleg 2-3 fős kisebb csoportokban végzik. A folyamatos napirend bevezetésének feltételei a szervezési feladatok átgondolása, ebből adódóan az alábbi feladatokat jelenti számunkra: Óvodapedagógus és dajka szakszerű, rendkívül összehangolt munkája. Csoportok szokás-, szabályrendszerének tervezése során az óvodapedagógus és dajka feladatköre pontosan behatárolt aszerint, hogy mely tevékenységnél mi az elsődleges nevelési cél, ez minden esetben az óvodapedagógus jelenlétét igényli (pl. étkezés – kulturált étkezési szokások kialakítása – ebben az esetben a dajka feladatköre elsődlegesen a gondozási teendők felügyelete lesz). A mosdóban, valamint a folyosón való folyamatos jelenlétet a dajkáknak a nap egész folyamán biztosítaniuk kell. 19
Az óvodapedagógusra hárul az a feladat, hogy a dajkát megtanítsa a gyermekek differenciált segítésére. Az óvodapedagógus viselkedésével, problémamegoldásával, a segítségnyújtás módjának bemutatásával példa a dajka előtt. Megbeszéléseik alkalmával egyeztetik, hogy adott gyermektől mely tevékenységben várható el önállóság, kinek van szüksége tevőleges segítségre, kinek szóbeli utasításra, és ki az, aki önállósága miatt csak felügyeletet igényel. Az egy-egy csoporthoz tartozó munkatársak szervezettségén túl elengedhetetlen az óvodai csoportok életének összehangolása és ennek megfelelően minden munkatárs feladatainak összehangolt szervezése is.
Napirend szeptember 1-jétől augusztus 31-ig
Kezdete
Vége
Tevékenység
Időtartam
600 730
730 900
130 130
730
900
130
900
1145
245
1145 1230
1230 1400
045 130
1400
1530
130
1530
1630
100
1630
1812
142
Összevont gyülekezés, játék Gyülekezés, játék, egyéb szabadon választott tevékenység, kezdeményezések Étkezés előkészítése, folyamatos étkezés Játék, kezdeményezések, testápolás, öltözés, levegőzés, egyéb szabadon választott tevékenység, mindennapos testnevelés Öltözés, étkezés előkészítése, ebéd Testápolás, pihenés előkészítése, pihenés Folyamatos ébredés, testápolás, étkezés előkészítése, uzsonna Játék, levegőzés, egyéb szabadon választott tevékenység Összevont játék
20
III.3.2.2. Heti rend Bár óvodánkban komplex fejlesztés folyik, a tevékenységek szervezése játékba integrált, helyi adottságaink miatt, illetve a tervszerű fejlesztés érdekében szükségesnek tartjuk, hogy minden csoportnak legyen heti rendje, mely meghatározza, hogy melyik napon mely tevékenységi formára helyezünk nagyobb nyomatékot. Heti rendünket rugalmasan kezeljük ugyanúgy, mint a napirendet, mindig igazodik a gyermekcsoporthoz. Kivételt képez ez alól a testnevelés-foglalkozás, valamint az énekes játékok, melyet helyhiány miatt csak kötött szervezési keretek között tudunk megvalósítani (a csoportszoba teljes összepakolása szükséges).
III.3.3. Tevékenységi formák idő- és szervezési jellemzői Óvodásaink életrendjének megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokat, a napi élet szervezésénél figyelembe vesszük aktuális testi-lelki állapotukat, szükségleteiket, terhelhetőségeiket, érdeklődésüket. A közösségszervezésben elsődleges cél olyan közeg kialakítása, mely segíti a gyermekeket, ugyanakkor az is természetes, hogy amikor szükséges, ők váljanak segítőkké. Mindezek kielégítése érdekében közvetett, a gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmazunk. A játékban valósíthatók meg a legkülönfélébb fejlesztési feladatok, ehhez biztosítjuk – a lehetőségek figyelembevételével – a legtöbb időt, a legnagyobb helyet és megfelelő eszközöket, valamint olyan légkört, ahol minden gyermek felszabadultan tevékenykedhet és választhat a lehetőségek közül. Az életszervezés alapelvei a következők: a gyermek- és szülői jogok tiszteletben tartása a nyitott csoportélet biztosítása és a partnerkapcsolat kialakítása a közösség segítő erejére való támaszkodás a természet- és életközeliség biztosítása a tevékenység központú, saját tapasztalatokon, felfedezéseken keresztül történő ütemet figyelembe vevő, önálló tevékenységválasztást biztosító képességfejlesztés változatos értékközvetítési tartalmak biztosítása élmények saját úton való feldolgozásához szükséges feltételek megteremtése
III.3.4. Ellenőrzés, értékelés III.3.4.1. A fejlesztőmunka hatékonyságának ellenőrzése Programunk deklarált célja a harmonikus személyiségfejlesztés olyan szintű megvalósítása, amely biztosítja a sikeres iskolakezdést és iskolai beilleszkedést. Kiemelten kezeljük a tanulási képességek élettanilag adekvát eszközökkel történő indirekt fejlesztését. A célok eléréséhez szükséges a fejlesztő folyamat ellenőrzése az óvodába lépéstől az óvoda elhagyásáig. Ez magába foglalja egyrészt a gyermek és környezetének, a fejlődés jellemzőinek, másrészt az óvodapedagógusok nevelői hatékonyságának tudatos követését. Ehhez használjuk a kísérletileg kipróbált pedagógiai diagnosztikai eszközöket. személyiséglapot megfigyelési szempontsort fejlettségmérő lapokat A fejlesztési feladatok megtervezéséhez a folyamatos szintbemérés elengedhetetlen. A „fejlettségmérő lap” tartalmazza azokat a feladatsorokat, amelyek idegélettani, fejlődés-
21
lélektani megalapozottságúak, de a gyermek mindennapi tevékenységében előfordulók, és az óvodapedagógusoknak játékosan mérhetők. Arra törekszünk, hogy vezetésük természetes helyzetben – feladathelyzetben – alkalmazott megfigyelésen alapuljon. Természetesen tisztázatlan helyzetben, bizonytalanság esetén egyegy direkt mérést, megfigyelést is szükséges beiktatni, de ezeket igyekszünk lehetőleg elkerülni.
III.3.4.2. Programellenőrzés, értékelés Óvodavezetői feladat a program végrehajtásának átfogó ellenőrzése, értékelése. Az óvodapedagógusok kellő szaktudással, rálátással rendelkeznek ahhoz, hogy a problémás eseteket időben észleljék, észrevegyék a hiányosságokat vagy éppen az eredményeket. A logopédus és más szakember segítsége is sokat jelent. A fejlesztőmunka eredményeit, hiányosságokat, tapasztalatokat a bevezetéstől kezdődően szakmai munkaközösségen belül vitatjuk meg, értékeljük és állapítjuk meg a további lehetőségeket, fejlesztési teendőket.
IV. Az óvoda kapcsolatai A mai, megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyok között elengedhetetlen, hogy partneri együttműködésben legyünk azokkal, akik/amelyek közvetlenül, esetleg közvetve valamilyen szinten kapcsolatban állnak az intézménnyel. Elsődlegesen a szülőkkel és a társintézményekkel, továbbá a működésünkhöz tartozó, azt ellátó, segítő, egyéb intézményekkel. A jó működést, az elégedettséget, az eredményt ugyanis nagyban befolyásolja az együttgondolkodás, a megfelelő kommunikáció és az interakció.
IV.1. Partnereink 1. Család – óvoda 2. Iskola – Óvoda 3. Egyesített Gyermekintézmények: Bölcsőde – Óvoda Társóvodák 4. Önkormányzat – Óvoda 5. Szemere Pál Művelődési Ház és Lázár Ervin könyvtár - óvoda 6. Kapcsolataink más intézményekkel Pénzügy – Óvoda Orvosok – gyermekorvos – fogorvos - üzemorvos Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottság Családsegítő
IV.1.1. A családdal való együttműködés lehetőségei A mai gazdasági és társadalmi viszonyok között kiemelt feladatként kell foglalkoznunk a ránk bízott gyermekek környezetével, családjával. A munkanélküliség és a megnehezedett életkörülmények magukkal hozták, hogy a családok jelentős része elszegényedett, anyagilag és erkölcsileg hátrányos helyzetbe került. Nevelőmunkánkban jelentős hangsúlyt kap a preventív munka, nő az óvónők felelőssége a gyermekvédelmi feladatokat illetően. Szükséges, hogy az óvodába kerülés előtt megismerjük a gyermekek családját, körülményeit, szokásait, hagyományait, hogy kialakuljon a kölcsönös bizalom, nyitottság a két fél között.
22
IV.1.1.1. Befogadás Befogadás Családos játszódélután: Óriási jelentőséget tulajdonítunk a beszoktatás folyamatának. A beiratkozás alkalmával meghívjuk a szülőket a gyermeknapra szervezett családos játszódélutánra. Csoportlátogatás: Lehetőséget adunk, hogy meglátogassák az óvodás csoportokat, megismerkedhessenek az óvó nénikkel. Szülői értekezlet: Az újonnan felvett gyermekek szüleinek szülői értekezletet tartunk, ahol megismertetjük a szülőket óvodánk programjával, házirendjével, kiválasztjuk közösen gyermekük jelét, egyeztetjük a beszoktatás rendjét. Családlátogatás: Felajánljuk a családlátogatás lehetőségét. „Szeretetlevél”: A felvételről levélben tájékoztatjuk a gyermeket (színes borítékban, az öröm kifejezésére, hogy ő már közénk tartozik, a jele is vidám, kifejező). Csoportkiválasztás lehetősége: A körülményeket figyelembe véve (férőhely) lehetőséget adunk arra, hogy az ismerősök egy csoportba járhassanak, Szakaszos befogadás: A szakaszos beszoktatást tesszük lehetővé azáltal, hogy a bölcsődéseket pár nappal hamarabb fogadjuk, mint a családból érkezőket. Anyás befogadás: Lehetőséget adunk az anyás beszoktatásra, ez idő alatt figyeljük a gyermek jelzéseit, ahhoz igazodva engedjük, segítjük, hogy elkezdjen játszani vagy bekapcsolódjon valamely játszócsoportba, ha úgy adódik, mi is együtt játszunk velük. Egyéni befogadási terv készítése: Különös gyengédséggel, türelemmel, szeretetteljes, elfogadó magatartással segítjük a gyermekkel való érzelmi kötődés kialakulását. Minden gyermeknek egyéni beszoktatási tervet készítünk.
Az óvodai nevelés feladatait, célkitűzéseit, a gyermekek felkészítését az iskolai életre csak a családokkal egyetértésben tudjuk megvalósítani, ezért a nevelésben partnernek tekintjük a szülőket, törekszünk a partneri kapcsolat kialakítására, folyamatos ápolására, figyelembe vesszük a változásra irányuló jobbító szándékú javaslatokat. Év elején minden esetben megbeszéljük a szülőkkel az adott nevelési évre tervezett feladatainkat, kérjük segítségüket, illetve ötleteket gyűjtünk a megvalósításhoz. Az intézményi innováció tartalmisága is ezt az együttműködést erősíti.
23
IV.1.1.2. A szülőkkel való kapcsolattartás módjai Szülői klub
Játszódélután
Fogadóórák
Szülők képviseleti joga: év elején az intézményi innováció keretén belül megszervezzük a szülői klubbot (minden csoport képviselteti magát, vezetőjét közösen választják meg).
Fontosnak tartjuk a közös játszódélutánokat, ahol részt vehetnek a csoportok életében, a projektmunkákban minden esetben szervezünk nyitott délutánt a szülőknek
Nyílt nap szervezése: Minden tanévben lehetőséget biztosítunk arra, hogy megnézhessék gyermeküket napi tevékenysége közben. Szülői fórum: lehetőséget adunk arra, hogy találkozzanak a leendő tanító nénikkel, kérdéseiket feltehessék.
Gesztenyés nap
Amennyiben szükséges, szülői kérésre, vagy óvodapedagógus kezdeményezésére az év során bármikor. Februárban egyeztetett időpontban, igény szerint (beszámoló a gyerek egyéni fejlődéséről) Befogadás: Szeptember, ahol a konkrét téma a beszoktatás, mindkét óvónő ott van.
Közös program szervezése: kirándulás, főzés, színházlátogatás (minden nevelési év elején a szülőkkel egyeztetve)
Advent
Partneri elégedettség mérése: Módot adunk az általuk kiértékelt kérdőívek megbeszélésére, minden esetben meghallgatjuk véleményüket, tapasztalataikat, javaslataikat.
Víz világ napja: Óvodába csalogató
Márton napi felvonulás
lámpás
Féléves fogadóórák: minden tanév elején ismertetjük a szülőkkel, mely tartalmazza minden óvónő havi fogadóórájának időpontját (erre minden esetben előző héten előre be kell jelentkezni), másrészt az év során két alkalommal Beiskolázás: februárban, melynek témája a beiskolázás, itt lehetőséget biztosítunk arra is, hogy beszélgethessenek a nevelési tanácsadó dolgozóival is.
Szülői értekezlet
Szeptemberben: tanévnyitó
Januárban: az első félévi nevelési év kiértékelése, a következő időszak feladatai
Februárban: beiskolázás
Június: a felvett gyermekek szüleinek tájékoztató
Gyermeknap alkalmából szervezett családi játszódélután Batyus nap: Nagyok búcsúztatása.
24
IV.1.2. Az iskolával való együttműködés lehetőségei Az elmúlt időszakban gyökeresen megváltozott az iskolával való együttműködés. Mindkét részről kölcsönös az érdeklődés, a közeledés, a kapcsolatfelvétel az együttműködés érdekében. Rendszeressé váltak az iskolába csalogató alkalmak, melyeken mindig részt vesznek óvodásaink. Jó kapcsolatunkat szeretnénk tovább építeni.
Iskolák által szervezett játszódélutánok látogatása Szülői fórum szervezése Játszódélután a volt nagycsoportosokkal Petőfi Sándor Általános Iskola Gyermekkórusának hangversenye Batyus nap
IV.1.3. Egyesített Gyermekintézmények IV.1.3.1. A bölcsőde–óvoda együttműködés lehetőségei: Óvónők látogatása a bölcsődei csoportokba Bölcsődések meghívása játszódélutánra
IV.1.3.2. Társóvodák A bölcsőde, valamint az önkormányzati óvodáival, óvónőivel elsősorban szakmai értekezleteken, fórumokon találkozunk. Az elkezdődött jó együttműködést szorgalmazzuk. Együttműködésünk módjai: egymás munkájának tartalmasabb megismerése szakmai munkaközösségek keretén belül vezetői megbeszélések – arányos teherviselés
IV.1.4. Önkormányzat–óvoda Az önkormányzattal, mint fenntartóval, fontosnak tartjuk a jó munkakapcsolat. Ennek érdekében helyzetünkről folyamatosan tájékoztatjuk, rendezvényeinkre meghívót küldünk.
IV.1.5. Szemere Pál Művelődési Ház és Lázár Ervin könyvtár - óvoda A kényszerű költözködés egyik pozitívuma, hogy a művelődési házzal egy udvarban vagyunk és sikerült nagyon jó munkakapcsolatot kialakítanunk. A testnevelés foglalkozásokat a művelődési ház nagy termében tartjuk Rendszeresen járunk könyvtárba (tematikus órák) Nagyobb, helyet igénylő programjainknak helyet adnak (meghívott előadók, értekezletek)
25
V. Gyermek- és ifjúságvédelem Fontos, hogy az óvoda olyan egészséges környezetet biztosítson, amelyben a gyermekek jól, biztonságban érzik magukat, védettek a külső és belső ártalmaktól, agressziótól. A gyermekés ifjúságvédelmi munkában együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az óvónő, valamint segíti a munkát az orvos, a védőnő, esetenként a pszichológus. A gyermekvédelmi felelős konkrét feladata arra irányul, hogy ha az intézményben nevelt gyermek családja önhibáján kívül nehéz anyagi körülmények között él, veszélyhelyzetbe kerül vagy veszélyeztetett körülmények között él, sérül, a speciális intézkedéseket megtegye. Szakmaimódszertani kérdésekben illetékes szerv az Önkormányzat Szociális ágazata, a Városi Gyámhivatal, valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat.
V.1. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység Megkülönböztetett figyelem és személyes törődés jár minden olyan problémás gyermeknek, aki kedvezőtlen családi hátteréből adódóan más, mint a többi. Kedvezőtlen családi háttérrel rendelkező gyermek a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermek. Kiemelt figyelmet kapnak azok a gyermekek, akiknél a veszélyeztető tényezők előfordulnak. Ezek lehetnek: anyagi hátterű veszélyeztetettség erkölcsi hátterű veszélyeztetettség érzelmi eredetű veszélyeztetettség A pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek életét, fejlődését gátló, veszélyeztető tényezők megelőzésében, illetve megszüntetésében. Alapvetően fontos az együttműködés a külső intézményekkel, akik segítik az óvoda gyermekvédelmi munkáját. A gyermek érdekében pedig folyamatos kapcsolattartás a családdal, amely sokféle probléma kialakulását előzi meg. A közoktatási törvény biztosítja a szülőnek azt a jogot, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeres és érdemi tájékoztatást, a neveléshez segítséget kapjon. Fontos azonban az, hogy a felismert, feltárt gondok, problémák megoldásában – amennyiben ez rajtuk is múlik – partnerek, együttműködők legyenek a szülők. A gyermekvédelmi munkában alkalmazható pedagógiai eljárások: információgyűjtés a kiváltó okok feltárása nyilvántartás, anamnézis szakszerű tanácsadás biztonságos, támogató, személyes kapcsolatok, érzelmi nevelés tájékoztatás, információ átadása az igénybe vehető támogatási formákról, lehetőségekről a szűkebb és tágabb környezetben külső szakemberek (orvos, pszichológus) bevonásával előadások szervezése a megelőző, felvilágosító tevékenységre egészséges életmódra nevelés differenciált bánásmód az óvodában dolgozó speciális szakemberek preventív tevékenysége a gyermekek testi, lelki, szociális értelmi fejlődése érdekében
26
V.2. Gyermekvédelmi feladataink Célunk: Az általános és korai prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, A veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, a segítő külső szervekkel Az óvodai jelzőrendszer működtetése. Alapelveink a gyermekvédelmi munkában: Az óvodai nevelőmunkánkban elítélünk minden fajta faji, nemzeti – etnikai, nemi, vallási előítételete Az óvodapedagógus egyéni fejlesztő módszerei feleljenek meg az óvodás gyerekek életkori sajátosságainak. Érvényesíteni kell a gondozás területén (mind a testi, mind a mentális) érzelmi biztonságot. A gyermekvédelmi munka során segíteni kell a családokat az egészséges életmód kialakításában. A megfelelő szakemberek bevonásával preventív, korrekciós nevelést kell megvalósítani. Feladatunk - az óvodai nevelés általános feladatai: egészséges életmód alakítása, az anyanyelvi, érzelmi nevelés, az értelmi fejlesztés – mellett: A gyermekek érdekeinek képviselete mindenek felett, különös tekintettel a szabad játékhoz való jogára! A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség időben történő felismerése, felderítése az okok feltárásával. Nem elég azonban az okok feltárása, hanem azokat komplexen kell kezelni. A szülőknek, gyermekeknek érezniük kell, hogy segíteni akarunk, és mindig a gyermek érdekeit képviseljük. Ezért az óvodában folyó gyermekvédelmi munka egyik fontos feladata a szülők partnernek tekintése, együttműködésre késztetése. Érezzék, hogy az óvónő megérti problémájukat, lehetőségeihez mérten segíteni kívánja őket. Ezért már a nevelési év kezdetén felderítjük a hátrányos helyzetű családokat, a családlátogatást követően meghatározzuk a konkrét teendőket, ennek megfelelően folytatjuk a család gondozását. Ha már ismerjük a család gondját, mindig egyénre szabottan próbálunk segíteni. Gyakran beszélgetünk kötetlenül a szülőkkel, ha igénylik, tanáccsal látjuk el őket, esetleg konkrét segítséget nyújtunk hivatalos ügyek elintézésben, javaslatot adunk hova – mely segítő hálózathoz fordulhatnak étkezési támogatás, segélykérelem beadására, munkalehetőség felkutatása, A segítő külső szervekkel, szakemberekkel az együttműködés kialakítása, folyamatos kapcsolattartás. Szükséges esetekben írásos jelzés a Gyermekjóléti Szolgálathoz, illetve a Családsegítő Központ, Gyámhivatal, Nevelési Tanácsadó, a Jegyző Nyilvántartás, statisztika készítése: (gyermekek összlétszáma, ebből veszélyeztetettek, hátrányos helyzetű gyermekek száma összesen, 3 vagy többgyerekes családban élők száma összesen, csonka családban élők száma)
27
Hátrányos helyzet okait vizsgáló szempontok: szociális (anyagi, lakásviszony, több gyerek, egyedülálló szülő) Művelődési (szülők alacsony iskolázottsága, kultúrája), egészségügyi (lakásviszony, beteg gyerek, illetve szülő) Veszélyeztetettség: olyan – a gyermeke vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Veszélyeztetettség okait vizsgáló szempontok: erkölcstelen családi élet, devianciák (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény, stb. előfordulása) elhanyagoló nevelés, gondozás, Halmozottan hátrányos helyzet, megromlott családi kapcsolatból (szülők válásából adódó problémák, generációs gondok, stb.)
V.2.1. Intézményvezető feladata a gyermekvédelmi munka végzésében A gyermekvédelmi törvénynek megfelelő azonnali intézkedés meghozatala, jelentési kötelezettség gyermekbántalmazás, illetve súlyos elhanyagolás, vagy egyéb más, súlyos veszélytetető tényező esetén. Kapcsolattartási lehetőség, továbbképzésen való részvétel biztosítása információ áramlás biztosításával. szabályok betartása, illetve a gyermekek jogainak szem előtt tartása. Gyermekvédelmi felelős továbbképzésének biztosítása.
V.2.2. Az óvodapedagógusok feladatai a gyermekekkel kapcsolatban
, helyettesítő nevelés, értékközvetítés. Egészséges életmódra nevelés, az egészséges táplálkozási szokások kialakításával, egészségvédő programokkal, illetve megfelelő mennyiségű és minőségű kiegészítő zöldségek, gyümölcsök biztosításával. Szükség esetén jelzés a megfelelő szakemberek felé: logopédus, fejlesztőpedagógus, pszichológus, orvos, stb. Személyiség fejlesztése, indulási hátrányok csökkentése, esélyegyenlőség biztosítása, iskolához való képességek (egyéni fejlődési ütemnek megfelelő) fejlesztése, egyéni ütemterv kidolgozása, a felzárkóztatás, illetve tehetséggondozás céljából. A jelzőrendszer rendszeres működtetetése.
V.2.3. Az óvodapedagógusok feladatai a szülőkkel kapcsolatban:
ílt napok, esetmegbeszélések szervezése. Pedagógiai-nevelési munkáról tájékoztatás szóban, faliújságokra kihelyezett újságcikkel, szórólap, plakát segítségével. Szülők bevonása különböző programokba, ahol a megfelelő nevelési mintát kaphatnak
V.2.4. Gyermekvédelmi felelős feladata: Intervenciós feladat: Az együttműködés során érvényesítjük az egyediséget, a segítségnyújtás családokhoz illesztett megoldásait. 28
A segítő intézményekkel való kapcsolattartás. A csoportos óvónőkkel való együttműködés, szükség esetén közös családlátogatás, fogadóórák szervezése. Továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel. illetve írásban, az éves munkatervben rögzítettek szerint. nyos/veszélyeztetettség kialakulásának okai, leggyakoribb tünetek meghatározása. A fejlődés nyomon követése, az eredmények elemzése, a szükséges korrekciók elvégzése. A gyermekek fejlődését a fejlettségmérő lapon, óvodai fejlődési naplóban tudjuk nyomon követni.
V.3. Várható eredmények az óvodáskor végére: munka. A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség csökkentése, illetve megszüntetése. A jelzőrendszer segítségével az iskolába való távozással a segítségnyújtás folyamatos biztosítása.
VI. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai A pedagógusok és a nevelők kiemelt feladatai: Tudatformálás – Szükséges, hogy tudatában legyünk, mennyire fontos számunkra a környezetünk egésze és helyi része, hiszen mindennapos kapcsolatban vagyunk. Holisztikus látásmód szükséges, mely ráirányítja a figyelmet arra, hogy nincs a környezetünkben lényegtelen, felesleges elem, tényező. Ismeretszerzés – Az ismeretek segítsék elő a környezet egészének megértését. Tartalmazzanak alapvető tényeket, összefüggéseket, problémákat, megoldásokat. Tartalmazzák a világkép, a kultúra és az értékrend elemeit. Az óvodapedagógus legyen tájékozott, érdeklődő, részletekre figyelő. Engedje a gyermeket keresni, kutatni, várja ki az eredményeket. Készségek kialakítása – Ki kell alakítani a környezeti problémák felismerésének, megoldásának jártasságait, készségeit. Történetekkel, helyzetekkel, tapasztaló magatartásmóddal gazdagítható a problémafelismerő és -megoldó képesség. Attitűdök kialakítása, formálása – A környezettel pozitív kapcsolatot kell teremteni! Alapvetően a szociális tanulással, mintakövetéssel alakulnak a gyermekekben az attitűdök. Felelősek érte a szülők, a pedagógusok, a nevelők és a társadalmi környezet. A nevelésnél lényegesnek tartjuk a család bevonását. Fontos, hogy a gyermek otthon is megerősítést kapjon. Értékrend és az értékelés kialakítása – A mindennapi életben folyamatosan döntéshelyzet előtt áll a gyermek. Elfogad vagy elutasít, azaz értékel, amit alapvetően érzelemvezérelten tesz. Ki kell alakítani a helyes, elemzésen alapuló bírálatot. Aktivitás – A környezeti nevelés csak átéléssel sajátítható el, környezettudatos magatartásban, egy környezetbarát életvitelben valósulhat meg. A környezetbarát óvoda könnyen megvalósítható, mivel alapelvei mindig összhangban voltak az általános pedagógiai elvekkel. 29
Az óvodai élettevékenység formái - projektmunka A kompetencia alapú oktatási csomagban megjelent a projektmunka a gyermeki tevékenységek szervezésében. Néphagyományainkat, az óvodánkban kialakult szokásokat ezek keretein belül valósítjuk meg, mely színesíti a csoportok életét, lehetőséget ad a szülőkkel való együttműködésre, közös tevékenységekre. Lényege, hogy egy adott témát a lehető legtöbb oldalról járjanak végig a gyermekek, minél több ismeretet szerezzenek a változatos tevékenységek által. Gesztenyés nap Márton napja Témahét: adventi népszokások Miklós-napi alakoskodás Farsang Kiszehajtás Víz világnapja – óvodába csalogató Húsvét Háromhetes projekt: tavaszi népszokások, gesztenyés hagyományok (gyermeknap, batyus nap, anyák napja)
VI.1. Játék Amikor a gyermek hangosan nevet, sikoltozik, derűs a tekintete, szinte diadalmas az öröme, tudjuk, hogy jól érzi magát, nagyon tetszik neki, amit cselekszik és megold. Átéli, amit tesz, amit ő cselekszik, és ha sikert ér el, örül saját mozdulatainak, boldog, hogy sikerült. Feszültsége oldódik, hisz az örömteljes gyakorlások végigkísérik az érzékszervimozgásos összerendeződés folyamatát. Feloldódik, ellazul, ez okoz nála funkcióörömet. Azok az önmagukért való gyermeki tevékenységek, amelyeket játéknak nevezünk, nagyon sokféle örömforrásból táplálkoznak. A játéköröm sokféle forrása közül az egyik legdúsabb a már megjelent, de még be nem gyakorolt funkciók – készségek, viselkedési formák – feszültségének öncélú levezetése. Egy másfajta örömforrása a játéknak a ritmusosság, gesztusok, mozgások, szavak szabályos megismétlése. Örömforrás az utánzás, amely a képzelet mozgósítója, amikor valakinek a szerepébe éli magát. Beleéli magát az egész felnőtt világba, társai szerepébe, a környezetében előforduló jó és rossz események, életesemények lejátszásába. Ez adja játékának tartalmát. A játék a legfőbb személyiségformáló, alapvető jelentőségű, semmi mással nem helyettesíthető eszköz a gyermek életében, az óvodapedagógus kezében. Benne van minden tanulási tartalom: ismeret, jártasság, készség. Hatására alapozódnak a képességek és alakul a magatartás. A játék, tapasztaltatás és a tanulás hármas egysége adja a szabálytudat kialakulásához vezető komplex nevelési, fejlesztési alapot. Minden játék fontos, mert hozzájárul a gyermek lelki egyensúlyának, harmóniájának megteremtéséhez. Játszani csakis biztonságérzetet adó, derűs, szeretetteljes légkörben lehet. Melegséget sugárzó légkörben a gyermek egyéni vágyait, ötleteit a kötetlen játéklehetőségekben szabadon megvalósíthatja, módja van megválasztani a játékhoz szükséges társat, eszközt egyaránt.
VI.1.1. Nevelési feladataink a szabad játék elősegítése és működtetése érdekében: Derűs, nyugodt légkör biztosítása a játékhoz. Játszóhelyek kialakítása oly módon, hogy amennyiben változik a gyermekek játékigénye, akkor rugalmasan változtathatók, illetve átláthatók legyenek. Engedjük és segítjük a gyermekek kreativitását, érvényesülését. Elősegítjük a megfelelő szabályokkal, melyek betarthatók és biztonságérzetet teremtenek. Törekszünk az udvar adta lehetőségek minél jobb kihasználására. 30
A játékeszközök kiválasztásában az igényességre törekszünk, leginkább olyan anyagok beszerzésére törekszünk, „ami bármi lehet”, így biztosítjuk leginkább a gyermeki fantázia kibontakozását (homok, víz, gyékény, kavics, termések, magok, csuhé, bőr, rogy, fa, karton, ruhadarabok). Napirendünkben a legtöbb időt biztosítjuk a játéknak. Minél élménygazdagabb óvodai életet biztosítunk, hogy módjuk legyen minél több forrásból meríteni játékötleteket, de ezeket „mesterségesen” nem idézzük elő. Mindig készen állunk arra, hogy új lehetőségeket kínáljunk, ha kell, megmutassuk a helyes technikát, de indokolatlanul nem avatkozunk be a szabadjátékba.
VI.1.2. A játék fejlődése a fejlődés egészének tükre Ez az a tevékenysége a gyermeknek, ami önkéntes, örömmel végzett és szabadon kipróbálja kreatív ötleteit. Emellett nyílik lehetősége arra, hogy játszótársait megválassza, együttműködjön, illetve elutasítsa. Konfliktusok, problémák önálló megoldására van módja, így szociális fejlődése biztosított. Játéktémáik között gyakran félelmetes, erőszakos, agresszív mozzanatok jelennek meg. Programunk speciálisan fejlesztő, ezért nagy hangsúlyt fektetünk az agresszív színezetű játék tartalmának megismerésére, feloldására. Szeretnénk megismerni a gyermek viselkedését. Feszültségét oldani a játékban, különösen a drámajáték előtérbe helyezésével, hisz a gyerek nem dühöng, nem tudja, miért feszült, csupán játszik. Lehetőséget adunk vágyai lejátszására, amelyből erőt merít (gyenge győz az erősebb fölött, a jó a rossz fölött stb.). Fontosnak, nélkülözhetetlennek tartjuk ebben a korban a játékterápiát, ezáltal vezeti le indulatait, megélheti vágyait, örömét, bánatát, csökkenti a konfliktusok halmazát. Valóságból merített témák feldolgozására adunk módot, eszközt. A valóság és mese, film és mese a valóság érzékeltetése (fáj a keze, ha beüti, meleg a víz, ha mosogat). Drámajáték segítségével érzékeltetjük, hogy szilárd alapokat teremthet az élet szinte minden területén (családi, óvodai), és biztonságot is ad és nyújt. Konfliktusait megtanulhatja megoldani demokratikus úton is, fejlődik humorérzéke, a másság elfogadására való képessége, önismerete. Természetes kapcsolatokat teremt, és ellensúlyozza – bizonyos mértékben – azt a passzivitást, amit a tömegkommunikációs eszközök, egyre inkább káros irányban átalakuló televíziós programok nézési szokásai elősegítenek. Forrása: bábjáték, dramatizálás. Eszköze lehet elkészített báb vagy maga a felnőtt és gyerek. A játék elválaszthatatlan a mozgástól, ezt szem előtt tartva igyekszünk a játék színességéről gondoskodni. Az egyszerű gyakorló, majd utánzó játéktól elvezetni a szimbolikus szerepjátékon keresztül a szabályjátékok világába a gyermeket. Gyakorló játék: a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker ismétlésre készteti, ez nagy örömet jelent a gyermek számára. Lehet mozgásos-manipulációs és verbális. Biztosítani kívánjuk a nagy mozgásos játék ismételhetőségét, gyakorolgatását. Rakosgathatnak építőelemeket egymásra, egymás mellé, huzigálhatnak autókat, öntözgethetnek, kevergethetnek, firkálgathatnak, gyurmázhatnak. Cselekvéseiket igyekszünk mindig megnevezni, kifejezni, mondókákat, dallamokat összekapcsolni egy-egy mozdulatsorral. Anyanyelvi játékokkal bővítjük ismereteiket, szókincsüket, kifejezőképességüket stb., biztosítjuk a spontán építési, később átgondolt, elrendezett, meghatározott céllal végzett konstruálást.
31
Tudatosan, tervszerűen fejlesztjük kreativitásukat, fantáziájukat, kombinációs képességüket. Szerepekhez juttatjuk az együtt elkészített, felépített játékeszközökkel, ahol kedvére játszhatja le szorongásait, elképzeléseit, érzelmeit – legyen az pozitív vagy negatív. Ezek a legbensőbb, sokszor tudatalatti vágyak feloldása, szerepjátszása, szituációk megoldása fejleszti metakommunikációs és beszédkészségüket és magatartásukat. Programunkat rendkívül jónak találjuk, hisz az együttélés szabályait, szokásait, mozgáson, játékon és kultúra átadásával sajátíthatják el. A játékon keresztül megtanulják a szabályokhoz való igazodást. Fejleszti feladattartásukat, feladattudatukat, kudarctűrő képességüket, indulataik fékezését. Változatos tevékenységet biztosítunk a barkácsoláson keresztül is (vágás, ragasztás, tépés, hajtogatás, fonás, szögelés, kalapálás, fűrészelés stb.). Megismerik az anyagok megmunkálhatóságát, tulajdonságát. Fejlesztőjátékok: ide soroljuk mindazokat a játékokat, amelyeket meghatározott céllal fejlesztettek ki, meghatározott ismeretek vagy képességek kialakítását segítik elő. Bármilyen fejlődési probléma esetében (mozgás, percepció, gondolkodás, viselkedés) a feltételek kialakításával, tevékenységek megszervezésével, a gyermek saját aktív tevékenységén keresztül segítjük a fejlődést. Fontos a játék, mint folyamat, fontos a játék mint tárgy és fontos a játék mint szabály. Arra figyelünk, hogy az óvoda biztonságot adjon minden gyermeknek, és érzelmi kötődése alakuljon ki a felnőttek és társai iránt, és feltétlenül vezessük őket a fejlődés útján.
VI.1.3. Játék területén a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 1. Önként és szívesen bábozik, szerepel, dramatizál, önmaga és mások szórakoztatására. A játékszituációkba képes beleélni magát. 2. Alkalmazkodik a játék szabályaihoz. Képes önállóan szabályokat felállítani, azt betartani, illetve társaikkal betartatni. 3. Képes szerepvállalásra és a szerepek elosztására. 4. Képes a játékhoz szükséges kiegészítőket megépíteni, barkácsolni, kreatívan felhasználni a csoportszoba eszközeit, berendezéseit, a játék végén visszaállítani a rendet. 5. A játékhoz készített eszközöket felhasználja további játékai során. 6. Társaival a játék során cselekvéseit összehangolja. Képes megérteni és elfogadni játszótársai elgondolásait. 7. Játékában dominál a szabály-és szerepjáték. 8. Le tud mondani egy-egy kedves játékszerről. 9. Betartja a játékban, a társas viselkedésben az alapvető emberi normákat. 10. A játéktémát napokon keresztül folytatja társaival.
32
VI.2. Vers, mese VI.2.1. A környezet, az anyanyelv, irodalom kölcsönhatása Az irodalmi nevelés a legszorosabban összefonódik az anyanyelvi neveléssel, a zenével, énekkel, mozgásos játékokkal, vagyis egy olyan folyamat, amely az egész óvodai nevelést átszövi. A cél az, hogy felkeltsük a gyerekek irodalmi érdeklődését, és ezt csak úgy érhetjük el, hogy ha az életkori sajátosságaikat figyelembe véve nyújtunk nekik irodalmi élményt. Ez az élmény akkor örömteli, ha szeretik a meséket, verseket, mondókákat, ha kérik, ha várják ezek elhangzását. Mivel az irodalom közege a nyelv, ezért fontosnak tartjuk, hogy csak nyelvileg tiszta és értékes meséket, verseket halljanak tőlünk a gyerekek, és ezt a szülők felé is tolmácsoljuk. Kérjük a szülőket, hogy meséljenek sokat a gyermekeiknek. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak a televízióból, videófilmekről lássanak, hallgassanak mesét, hiszen a gyerekeknek szükségük van a szeretett felnőtt által felolvasott vagy kitalált mesére, történetekre (pl. elalvás előtt), mert a mese oldja a szorongást, megtanítja a gyerekeket az indulatok feldolgozására, segíti őket a belső képteremtés képességének kifejlődésében, amely nélkülözhetetlen az olvasóvá váláshoz. A mesék, versek hallgatása során kezdetben „csak” befogadók a gyerekek, később „előadókká” válhatnak, ha alkalmat adunk arra, hogy eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvenc meséiket, illetve elmondják kitalált történeteiket vagy A velük megtörtént eseményeket. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.
VI.2.2. Fejlesztési célok, feladatok: Levegő 1. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
3 – 4 évesek Az új mese élményszerű bemutatása – A mese hangulatának, mondanivalójának érzékeltetése az óvónői bemutatással – Az értelmi képességek, a gondolkodási a műveletek fejlesztése mese előtti és utáni beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese cselekményét A figyelem és a koncentráció fejlesztése a mese hallgatása alatt Az emlékezet és a képzelet fejlesztése a mese „eljátszása” során Beszélgetés a gyerekekkel a levegőről, fontosságáról. „Hogyan óvhatjuk meg a levegő tisztaságát?” (pl. Kevesebb füstnek kellene a levegőbe kerülnie.) Szókincsbővítés: vízipipa,
Levegő 4 – 5 évesek Az új vers bemutatása, gyakorlása – A vers hangulatának (a szappanbuborék játékosságának) érzékeltetése az óvónői és a gyermeki megformálással – Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatásával, és az azt követő beszélgetéssel A játékosság, a hangulat fokozása a versben szereplő ikerszó (illeg-billeg) segítségével – A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése az élményszerű előadásmóddal – Szókincsbővítés: vörös, indigó, tétova
33
5 – 6 – 7 évesek Az új mese élményszerű bemutatása − A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása − A gondolkodási műveletek gyakorlása a mesét követő beszélgetés során − A mesetudat erősítése
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát, mondanivalóját, sajátos világát. − A koncentráció, a képzelet, a fantázia fejlesztése a mese szemléletes bemutatásával. − Beszélgetés a mese kapcsán a gyerekekkel a Napról, a Holdról, a csillagokról és azok tulajdonságairól, fontosságukról. (Pl. vidámabbak az emberek, ha kisüt a Nap.)
Levegő 2. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Levegő 3. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
mákgubó, fagyalbokor, hetyke, módolt, kend – Az új vers élményszerű bemutatása – A vers játékos hangulatának érzékeltetése az óvónői bemutatással – Az érzelmi biztonság fokozása azáltal, hogy az előadás érintéssel is párosul A játékosság fokozása a versben szereplő hangutánzó szavak segítségével – A tapintásos észlelés fejlesztése a vers egymással való eljátszása során – Szókincsbővítés: forrás, kuvik
Az új mondóka élményszerű bemutatása – A mondóka játékosságának, hangulatának érzékeltetése az óvónői bemutatással – A gondolkodási műveletek, az értelmi képességek fejlesztése a mondóka előtti és utáni beszélgetés során – A nagymozgások fejlesztése a pillangó röptének utánzása közben A mondóka szemléletes bemutatásával érzékeltessük a vers lendületét, dinamikáját – Beszélgetés a ő közlekedő őekről és tulajdonságaikról (pl. szitakötő, katica, lepke stb.) – A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a mondóka mondogatása és a mondókával kapcsolatos beszélgetés közben – Szókincsbővítés: pille, kútkáva
Az új vers bemutatása, gyakorlása – A vers hangulatának érzékeltetése az óvónői megformálással – A gondolkodási műveletek gyakorlása a vers bemutatása és az azt követő beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, dinamikáját, hangulatát – Beszélgetés a gyerekekkel arról, hogy a meleg levegő milyen hatással van az emberekre, és hogyan lehet ellene védekezni – A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a vers bemutatása és a gyerekekkel való közös beszélgetés során – Szókincsbővítés: üdv, Éden Az új mese élményszerű bemutatása – A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása – A gondolkodási műveletek gyakorlása a mese bemutatását követő beszélgetés során
Az óvónő kifejező előadásmódjával érzékeltesse a mese hangulatát, képi világát – A koncentráció és a képzelet fejlesztése a mese szemléletes bemutatásával – Beszélgetés a nyárról, a meleg levegőről, családi kirándulásokról, nyaralásokról, természetjárásról. Beszélgessünk arról is, hogyan óvhatjuk meg a természetet, kiemelve a levegő szennyezettségére vonatkozó elemeket (fák ültetése, locsolás, kevesebb füst és
34
− Szókincsbővítés: megsuhintotta, kovács, istrázsa, dobrokolás Az új mese élményszerű bemutatása − A mesetudat és a gondolkodási műveletek fejlesztése − A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát − A képzelet, a fantázia fejlesztése a szemléletes bemutatással és az azt követő beszélgetéssel − Beszélgetés a gyümölcsökről, jellemzőikről, a meleg hatásáról az érési folyamatok során − Szókincsbővítés: kerékfentő, beste Az új vers élményszerű bemutatása − A madarak (fecske) és a kora ősz jellegzetességeinek érzékeltetése − A gondolkodási műveletek gyakorlása a bemutatás előtti és utáni beszélgetés közben
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers hangulatát − Az értelmi képességek (figyelem, emlékezet, képzelet) fejlesztése a vers szemléletes bemutatásával (az óvónő által) és a közös beszélgetéssel − Beszélgetés a gyerekekkel a fecskékkel kapcsolatos élményeikről, az őszről, a madarakról − Szókincsbővítés: ficserész, csősz
A mese szemléletes, élményszerű bemutatása – Az erdő és hangulatának érzékeltetése az óvónői előadással – Az értelmi képességek fejlesztése a mese bemutatását megelőző, illetve az azt követő beszélgetés során
kipufogógáz kerüljön a levegőbe) – Szókincsbővítés: Hajnalicska, „kunyhó”, fészekalja, rikolt, hivatal, cirok, torma Az új vers bemutatása, gyermekekkel történő eljátszása – Az ősz, a fák jellegzetességeinek érzékeltetése – A gondolkodási műveletek fejlesztése a bemutatás előtti és utáni beszélgetés során
Fejlesztési feladatok
Az óvónő érzékeltesse a mese játékosságát, báját, mondanivalóját – Beszélgetés az erdőről, fontosságáról (a levegő tisztításában segít), az erdő lakóiról – Az emlékezet, a figyelem, a képzelet fejlesztése a mese hallgatása alatt és a mese eljátszása során. A mesét a gyerekek saját elképzeléseik szerint játsszák el – Szókincsbővítés: szarka, jegenye, borsódzik a hátam
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát – Az értelmi képességeket (figyelem, emlékezet, képzelet) az óvónői szemléletes bemutatással és a gyerekekkel való közös beszélgetéssel egyaránt fejleszthetjük – Beszélgetés a gyerekek fákkal, erdővel kapcsolatos élményeiről – Szókincsbővítés: csontkapu, cammog
Levegő 5.
Az új vers élményszerű bemutatása, gyakorlása – A szél tulajdonságainak, a vers hangulatának játékos érzékeltetése az óvónő előadásával – Az értelmi képességek fejlesztése a vers előtti és utáni beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületét – A játékosságot fokozhatjuk a versben szereplő hangulatfestő szavakkal („ajajaj, hajajaj”) – Az emlékezet, a képzelet fejlesztése a gyerekek széllel, viharral kapcsolatos élményeinek megbeszélése során
A mese élményszerű bemutatása – A mesetudat erősítése és az értelmi képességek fejlesztése – A gondolkodási műveletek gyakorlása a mese bemutatásakor és az azt követő beszélgetés során
Levegő 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát – A gyerekek kövessék végig a mese cselekményét, ismerkedjenek a mesei fordulatokkal. – A figyelem, a gondolkodás és a képzelőerő fejlesztése a mese szemléletes bemutatásával
35
Az új vers bemutatása, esetleg gyerekekkel történő eljátszása. − A szél meg a Nap játékának, a vers hangulatának érzékeltetése óvónői és gyermeki megformálással. − A versben szereplő párbeszéd játékos, önálló, szerepkiosztásos megjelenítése − A gondolkodási műveletek gyakorlása az új vers bemutatását követő beszélgetés során Az óvónő kifejező előadásmódjával érzékeltesse a vers lendületét, dinamikáját − A játékosság, a hangulat kifejezése, fokozása a versben szereplő ikerszó (licskes-lucskos) és indulatszók segítségével (hujj, bujj) − A vers szemléletes bemutatása után a „vers eljátszása” a gyerekek által elképzelt módon − Beszélgetés a gyerekekkel a széllel és a Nappal kapcsolatos Élményeikről A vers élményszerű bemutatása − A pillangó és a méhecske tulajdonságainak, jellegzetességeinek érzékeltetése a versen keresztül − Az értelmi képességek fejlesztése a közös beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületét − A képzelet, az emlékezet fejlesztése a szemléletes bemutatással és a beszélgetéssel − Beszélgetés a levegőben közlekedő rovarokról és jellemzőikről
– Szókincsbővítés: zivatar
Levegő 6. Fejlesztési célok
kiföd,
Az új vers élményszerű bemutatása – A vers hangulatának érzékeltetése az óvónői megformálással – Az értelmi képességek fejlesztése a vers utáni beszélgetés során
– Szókincsbővítés: rozmarintszál, évődik, örökös, zúgolódik, tűnődnék, lapocka, könyörületes, födél, garádics A mese élményszerű bemutatása – A mesetudat és a gondolkodási műveletek fejlesztése – A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása
Fejlesztési feladatok
Érzékeltessük a vers lendületét a kifejező előadásmóddal. – Beszélgetés a gyerekekkel a széllel, esővel kapcsolatos élményekről – Az emlékezet, a képzelet, az érdeklődés fejlesztése a kezdeményezést megelőző, illetve az azt követő beszélgetéskor – Szókincsbővítés: bodzabokor
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát – A képzelet, a fantázia fejlesztése a szemléletes bemutatással és az azt követő beszélgetéssel – Szókincsbővítés: nyáj, kanyarít, borjú, köblös kút, surran, miszlikbe szakad
Levegő 7.
A mese élményszerű bemutatása – A mese hangulatának, a madárvilág érdekességeinek érzékeltetése a kifejező előadásmóddal – Az értelmi képességek fejlesztése a beszélgetés során
A vers bemutatása, gyakorlása – A vers hangulatának, a cinke szeretetreméltóságának érzékletes bemutatása – Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatását követő és megelőző beszélgetés során
A mese fonalának, cselekményének szemléletes óvónői bemutatása – Beszélgetés a madarakról, tulajdonságaikról. (Hol élnek? Mi borítja testüket? Mi segíti őket a repülésben?) – A beszélgetés során lehetőség nyílik a memória, a képzelet és a fantázia fejlesztésére is – Szókincsbővítés: kóró, bika, furkó, féreg A vers élményszerű bemutatása – Az értelmi képességek fejlesztése a vers elhangzása előtti és utáni beszélgetés során – A tapintásos észlelés és az ízérzékelés fejlesztése a kóstoláskor
Az emlékezet, a képzelet fejlesztése az élményszerű előadásmóddal – A játékosság fokozása azzal, ahogyan a cinke hangját érzékeltetjük (játékosan) – A vers szemléletes bemutatása – Szókincsbővítés: pittyen, áttelel, csipkegally
Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Levegő 8. Fejlesztési célok
A vers bemutatása és gyakorlása – A törpék táncának, az ősz és a tűz melegének, hangulatának érzékeltetése – Az értelmi képességek fejlesztése (képzelet, fantázia)
36
A vers élményszerű bemutatása − A szivárvány szépségének, keletkezésének, a vers hangulatának érzékeltetése az óvónői bemutatással − Az értelmi képességek fejlesztése a közös beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületét − Beszélgetés a szivárványról, a gyerekek ezzel kapcsolatos élményeiről − A képzelet, a fantázia, az emlékezet fejlesztése a vers bemutatása utáni beszélgetés során Az új vers élményszerű bemutatása − Az új kenyér ünnepének, és a hozzá kapcsolódó szokásoknak a megismerése, illetve a meglévő tudás bővítése − A gondolkodási műveletek fejlesztése a bemutatás előtti és utáni beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers hangulatát, képi világát. − Beszélgetés a felnőttek munkájáról, annak fontosságáról, megbecsüléséről (aratók, malomban dolgozók, pékek stb.) − A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a közös beszélgetés és a bemutatás során − Szókincsbővítés: cséplőgép A mese élményszerű bemutatása − A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása − A gondolkodási műveletek gyakorlása a mesét követő beszélgetés során − A mesetudat fejlesztése
Fejlesztési feladatok
– Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a tűzhely funkciójára vonatkozóan Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers lendületét – Az emlékezet és a képzelet fejlesztése a sütésről és a tökmagról való beszélgetés során – Beszélgessünk a gyerekekkel a tűzről (ami a következő tématerv lesz), tulajdonságairól. Maradva e témánál, szemléltessük (például hajszárítóval ráfújva) a gyerekeknek, hogy milyen könnyű a tökmag – Nemcsak mi szeretjük, de a madaraknak is rakhatunk ki belőle, mert ők is örömmel megeszik.
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, dinamikáját, lendületét – Fokozzuk a hangulatot a versben szereplő ikerszavak segítségével (hepehupa, hipp-hopp) – A vers szemléletes bemutatása után a „vers eljátszása” a gyerekek által elképzelt módon – Szókincsbővítés: tipor, avar
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát, képi világát, mondanivalóját. − A képzelet, a fantázia, a koncentráció fejlesztése a bemutatás közben és a közös beszélgetés során − Szókincsbővítés: dohány, szelence, bocskor, ostor
Tűz Tűz 1. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
3 – 4 évesek Az új vers bemutatása, gyakorlása − A vers hangulatának, az ősz jellegzetes gyümölcseinek érzékeltetése óvónői bemutatással − A gondolkodási műveletek fejlesztése a vers bemutatása előtti és utáni beszélgetéssel
4 – 5 évesek Az új vers bemutatása, gyakorlása − A vers hangulatának, az almafa jellemzőinek érzékeltetése óvónői bemutatással − A gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás előtti és utáni beszélgetés közben
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers ritmusát, dinamikáját − A gyerekek ismerkedjenek néhány őszi gyümölccsel (körte, alma, szőlő) és jellemzőikkel − A figyelem, a képzelet fejlesztése a vers szemléletes bemutatásával és a foglalkozás közbeni beszélgetéskor − Szókincsbővítés: máz – körte, vaj – alma
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, dinamikáját − Beszélgetés a napsütés élőlényekre gyakorolt hatásáról. (Fontos a növekedésükhöz, a gyümölcsök érlelődéséhez.) − Az értelmi képességek (figyelem, emlékezet, képzelet) fejlesztése a vers szemléletes bemutatásával és a bemutatást követő beszélgetéssel
37
5 – 6 – 7 évesek Az új vers élményszerű bemutatása. − Az ősz, az őszi táj hangulatának, jellegzetességeinek érzékeltetése óvónői megformálással − A gondolkodási műveletek fejlesztése a vers bemutatását megelőző és követő beszélgetéskor − Gyümölcséről ismerni meg a fát 2 – a közmondás bemutatása Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers lendületét, dinamikáját − A vers kapcsán beszélgetés a betakarításról, annak menetéről és a gyerekek ezzel kapcsolatos élményeiről. − Szemléletes bemutatással és közös beszélgetéssel fejlesszük a gyerekek értelmi képességeit (fantázia, képzelet, memória). − Szókincsbővítés: foszló, ökörnyál, vetőgép − Beszélgessünk a közmondás magyarázatáról, majd a gyerekek próbáljanak meg helyes következtetéseket levonni,
Tűz 2. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Tűz 3. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
A vers élményszerű bemutatása − Az érzelmi biztonság megteremtése, illetve fokozása azáltal, hogy a verset egy gyerekhez szólva mutatjuk be, vagy úgy, hogy egy gyermeket ölbe veszünk − A képzelet, a fantázia fejlesztése a vers bemutatását megelőző és követő beszélgetéskor Érzékeltessük a vers hangulatát, dinamikáját a szemléletes bemutatással − Beszélgessünk a vers kapcsán a szeretetről, az otthon melegéről − A vers szemléletes bemutatása után a vers eljátszása a figyelem, az emlékezet fejlesztésével
A vers bemutatása, gyakorlása − Az érzelmi biztonság fokozása a gyermek ölben ringatásával vers előadása közben − A gondolkodási műveletek fejlesztése a vers bemutatását megelőző és követő beszélgetéskor
Az új mondóka szemléletes, mozgással kísért bemutatása − A mondóka játékosságának, hangulatának érzékeltetése óvónői bemutatással. − A figyelem, az emlékezet, és a képzelet fejlesztése a mondóka bemutatása és gyakorlása során
Az új mese élményszerű bemutatása − A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása − Az értelmi képességek fejlesztése beszélgetés közben − A mesetudat kialakításának fokozása
A nagymozgások, a finommotorika fejlesztése a mondóka eljátszása során − A mondóka dinamikájának, lendületének érzékeltetése szemléletes bemutatással − A mondóka bemutatását megelőzően és követően beszélgetés a sütésről és fontosságáról, az élelmiszerekről
Az óvónő kifejező előadásmódjával érzékeltesse a mese hangulatát, képi világát, mondanivalóját − Beszélgetés a tűz lehetőségeiről. Használhatjuk sütésre, főzésre, így lehet akár az „ember barátja” is − A mese szemléletes bemutatásával a koncentráció és a képzelet fejlesztése − Szókincsbővítés: elszegődik, zsenge, tágíts innen,
Érzékeltessük a vers hangulatát, dinamikáját a szemléletes óvónői bemutatással és a ringatással − Beszélgessünk a gyerekekkel az „otthon melegéről”, a családról, a szeretetről − Fejlesszük figyelmüket, emlékezetüket a vers mondogatásával, eljátszásával, beszélgetéssel
38
ítéleteket alkotni ezzel kapcsolatban. A vers élményszerű bemutatása. − A vers hangulatának és az ősz jellegzetességeinek érzékeltetése óvónői megformálással. − Az értelmi képességek fejlesztése a vers előtti és utáni beszélgetés során. − Alszik, mint a tök – a szólás bemutatása, szemléltetése Érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületét, képi világát a szemléletes bemutatással. − Beszélgessünk a gyerekekkel gólyákkal, fecskékkel kapcsolatos élményeikről. (Tudjanak megnevezni néhány költöző madarat, jellemzőiket, életvitelüket.) − A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a vers hallgatása és az utána való beszélgetés közben. − Szókincsbővítés: eszterhéj − Beszélgessünk a szólás magyarázatáról, értelmezéséről. Az új mese élményszerű bemutatása − A mesében szereplő párbeszédek játékos, kifejező előadása − A mesetudat erősítése és a gondolkodási műveletek gyakorlása a mese bemutatását követő beszélgetés közben − Kiállja a tűzpróbát – a szólás bemutatása Az óvónő kifejező előadásmódjával érzékeltesse a mese hangulatát, mondanivalóját, játékosságát, sajátos világát − A képzelet, a fantázia fejlesztése a mese hallgatása közben és az azt követő beszélgetés során − Beszélgetés a mese cselekményének, fordulatainak nyomon követésével − Szókincsbővítés: mérföld, iramodik, jászol, betyár, lóca
szaporítom a szót, kotyvalék, szortyog Tűz 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Tűz 5. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
A mese élményszerű bemutatása − A mesetudat és a gondolkodási műveletek fejlesztése a bemutatás és az azt követő beszélgetés során − A mesében szereplő párbeszédek könnyed, játékos előadása, eljátszása
A vers élményszerű, szemléletes bemutatása − A vers játékosságának, hangulatának érzékeltetése óvónői bemutatással − Az értelmi képességek fejlesztése a foglalkozás előtti és utáni beszélgetés során
Érzékeltessük a mese hangulatát, a mondanivalóját kifejező előadásmóddal − Beszélgetés a sütésről, tűzről, konyhai eszközökről, feladatokról − Az emlékezet, a figyelem, a képzelet, a fantázia fejlesztése a mese hallgatása és esetleges eljátszása során. (A mesét a gyerekek eljátszhatják a saját elképzeléseik szerint.) − Szókincsbővítés: forgács, pirongatta
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületét. Beszélgetés a sárkányról mint mesehősről és tulajdonságairól (pl. tüzet okád) − A figyelem, a képzelet, a fantázia fejlesztése a vers bemutatásakor és beszélgetés közben. − Szókincsbővítés: iszap, békalencse, dohány, katlan
Az új vers bemutatása, gyakorlása − A vers érdekes hangulatának, átvitt értelmének érzékeltetése óvónői bemutatással − A gondolkodási műveletek gyakorlása a vers bemutatásakor és a vele kapcsolatos beszélgetéskor Érzékeltessük a vers lendületét, dinamikáját a szemléletes bemutatással − A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a vers mondogatása és
A vers bemutatása és gyakorlása − A vers játékosságának, hangulatának érzékeltetése óvónői bemutatással − A gondolkodási műveletek gyakorlása a foglalkozás előtti és utáni beszélgetés során
− Beszélgetés a szólásról, és azzal kapcsolatban az állhatatosságról. A vers élményszerű bemutatása, esetleg gyerekekkel történő eljátszása − A tél, az időjárás jellegzetességeinek érzékeltetése a vers bemutatása és a motiválás során − A gondolkodási műveletek gyakorlása a vers bemutatását megelőző és követő beszélgetés során − Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése az időjárás és az öltözködés összefüggéseinek és az évszakok változásainak megbeszélése során − Eltörött a mécses – a szólás bemutatása Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers hangulatát, dinamikáját, ritmusát − Beszélgetés a gyerekekkel a télről, az időjárásról, az évszakra jellemző ruhadarabokról, természeti jelenségekről. (Alapozzunk a gyerekek élményeire.) − A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a vers mondogatása és a beszélgetés közben − Szókincsbővítés: kucsma, dunyha − Beszélgetés a szólásról, jelentéséről. (Érzékeltessük példákon keresztül.) A mese élményszerű bemutatása − A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása − A gondolkodási műveletek fejlesztése és a mesetudat alakítása − Szurkos, mint a böjti boszorkány – a szólás bemutatása
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, dinamikáját − Beszélgetés a tűzoltásról, a tűzoltók munkájáról − Az ok-okozati összefüggések
Az óvónő kifejező előadásmóddal érzékeltesse a mese hangulatát, képi világát, játékosságát − A mese szemléletes bemutatásával és a közös beszélgetéssel a
39
a beszélgetés közben − Szókincsbővítés: rőzseláng
Tűz 6. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Tűz 7. Fejlesztési célok
rőzse,
felfedeztetésének gyakorlása a tűzoltók munkájának megismerésekor − Szókincsbővítés: pipacs
A vers élményszerű bemutatása és gyakorlása − Az értelmi képességek fejlesztése a vers előtti és utáni beszélgetés közben
A vers élményszerű bemutatása − A téli hangulat, a természet játékának érzékeltetése − Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatását megelőző és követő beszélgetés közben − Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése az időjárás és az öltözködés összefüggései kapcsán
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers lendületét, dinamikáját − Az emlékezet, a képzelet fejlesztése a beszélgetés során − Az ok-okozati összefüggés felfedeztetése azzal kapcsolatban, hogy hideg időben kevésbé fázunk, ha mozgunk − Szókincsbővítés: kendervászon, lenvászon
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers hangulatát és mondanivalóját − Beszélgetés a téli időjárásról. A természet hogyan reagál a változásra? Hogyan érzékelik az emberek? − Az emlékezet, a képzelet fejlesztése a vers bemutatása kapcsán
A mese élményszerű bemutatása − A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása − A mesetudat és az értelmi képességek fejlesztése, a mese
A vers élményszerű bemutatása, gyakorlása − A tél, a téli időjárás jellegzetességeinek érzékeltetése − Az ok-okozati
40
koncentráció, a figyelem, a képzelet és a fantázia fejlesztése − Beszélgetés a gyerekekkel mesei fordulatokról, szereplőkről, varázslatos átváltozásokról a mese kapcsán − Szókincsbővítés: rimánkodik, kegyes, flaskó, megfúlok, felhágatta, gúnya, ábrázat, halpénz − Beszélgetés a szólás jelentéséről. Hívjuk fel a figyelmet a tiszta, rendezett megjelenés fontosságára − Az esztétikai érzék fejlesztése az ápoltság hangsúlyozásával Az új vers élményszerű bemutatása, hangulatának érzékeltetése − A gyertyafény játékosságának, a vers hangulatának érzékeltetése, a karácsonyi szokás felidézése a versen keresztül, óvónői bemutatással − A gondolkodási műveletek gyakorlása az új vers bemutatását követő beszélgetés során − Tűzbe teszi érte a kezét – a szólás bemutatása A vers kifejező előadásmódjával érzékeltessük a vers lendületét, dinamikáját − Beszélgetés a karácsony szépségéről, jellegzetességeiről, szokásokról, a családról − Az érzelmi nevelés, valamint az emlékezet, a képzelet, a figyelem fejlesztése a vers bemutatásakor és a közös beszélgetés során. szóláson keresztül a feltétel nélküli szeretetről, a másikért való kiállásról A vers élményszerű bemutatása − A süteménysütés és -evés élményének, a karácsonyi hangulat keltette érzéseknek felidézése, hangulatteremtés
bemutatását megelőző és az azt követő beszélgetés során
összefüggések felfedeztetése és egyéb gondolkodási műveletek gyakorlása beszélgetés közben
Fejlesztési feladatok
Érzékeltessük szemléletes előadásmóddal a mese mondanivalóját, humorát. − Az emlékezet, a figyelem, a képzelet fejlesztése a mese hallgatása és esetleges eljátszása alatt. (Adjunk lehetőséget arra, hogy gyerekek is eljátsszák a mesét.) − Szókincsbővítés: lóca, bogrács, kása
Érzékeltessük a vers hangulatát, dinamikáját, játékosságát − Beszélgetés a gyerekekkel a tél jellemzőiről, szépségeiről − A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a vers bemutatása és a beszélgetés alatt − Szókincsbővítés: dorombol
Tűz 8.
A vers élményszerű bemutatása, gyakorlása − A téli hangulat érzékeltetése a vers szemléletes megformálásával − Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatását követő és megelőző beszélgetés során
Az új mese élményszerű bemutatása − A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása − A mesetudat kialakulásának segítése és az értelmi képességek fejlesztése a foglalkozás utáni beszélgetés közben
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, mondanivalóját − Beszélgetés a tél jellemzőiről, ünnepekről, szokásokról − A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a vers bemutatásakor, gyakorlásakor, a beszélgetéskor − Szókincsbővítés: duruzsol, darazsol
A mese hangulatának, képi világának, mondanivalójának érzékeltetése kifejező előadásmóddal − Beszélgetés a tűzről, jellemzőiről, tulajdonságairól, hasznáról és káráról − A koncentráció, a képzelet, a fantázia fejlesztése a mese hallgatása alatt és az azt követő beszélgetéskor − Szókincsbővítés: duruzsol, dohog, korom, hetyke, gyújtós, pirongatták
Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
41
− A gondolkodási műveletek fejlesztése a motiváláskor, a vers bemutatásakor és a közös beszélgetés alkalmával − Ég a tűz fekete lángjával – a tájnyelvi szólás bemutatása Érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületét, játékosságát kifejező előadásmóddal. − Beszélgessünk az adventi ünnepkörről, a szokásokról, hagyományokról a karácsonnyal kapcsolatban. − Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a süteménykészítés megbeszélésekor. − A figyelem, a képzelet, a fantázia fejlesztése a vers bemutatásakor, valamint a megelőző és az azt követő beszélgetés során − Beszélgetés a szólás eredetéről, magyarázatáról, Mondanivalójáról A vers szemléletes bemutatása, karácsonyi hangulat teremtése – Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatásakor, a megelőző hangulatkeltéskor és a közös beszélgetés alkalmával – Otthon lakjék, ki kedvére akar élni – a közmondás bemutatása Az óvónő kifejező előadásmóddal érzékeltesse a vers hangulatát, dinamikáját – Beszélgetés az ünnepvárás érzéséről, a karácsonyról. (Mit jelent nekünk? Hogyan ünnepel a családom? Mivel készülök? ...) – A fantázia, a képzelet, az emlékezet fejlesztése, az érzelmi beállítódás fokozása a bemutatást megelőző és az azt követő beszélgetés alatt – Szókincsbővítés: jégreszelős nap – Beszélgetés a szólásról, annak magyarázatáról, az
együvé tartozásról és a szeretetről. (Tudatosítsuk, hogy fontosak vagyunk egymásnak.) Víz Víz 1. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 2. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
3 – 4 évesek Az új mese élményszerű bemutatása A mese hangulatának, mondanivalójának érzékeltetése óvónői bemutatással Az értelmi képességek, a gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás utáni beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese cselekményét. Beszélgetés a gyerekekkel az esőről, esővel kapcsolatos élményeikről A figyelem és a koncentráció fejlesztése a mese hallgatása során A képzelet, az emlékezet és a fantázia fejlesztése a mese „eljátszása” során Szókincsbővítés: függőágy, kunyhó, jaguár A vers élményszerű bemutatása A vers játékos hangulatának érzékeltetése óvónői bemutatással Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatása és a közös beszélgetések során Az érzelmi biztonság fokozása, ha a verset ringatóként, altatóként adjuk elő, ölbe véve a gyerekeket
4 – 5 évesek Az új vers bemutatása, gyakorlása A vers hangulatának érzékeltetése óvónői bemutatással és gyermeki megformálással Értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatását megelőző és követő beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, ritmusát. Beszélgetés a gyerekekkel, esővel kapcsolatos élményeikről, az esős idő hangulatáról Figyelem, emlékezet, képzelet fejlesztése a szemléletes bemutatással és a közös beszélgetéssel Szókincsbővítés: zab, szaporodjék
5 – 6 – 7 évesek Az új mondókák bemutatása, gyakorlása A mondás bemutatása
A vers bemutatása, esetlegesen gyermekekkel történő eljátszása A vízi világ, a tó, és a tópart élőlényeinek, jellegzetességeinek, bemutatása, érzékeltetése a kifejező előadásmóddal Gondolkodási műveletek fejlesztése a vers bemutatása közben, valamint a közös beszélgetés alatt
A mese bemutatása A tájnyelvi szólás bemutatása
A játékosság fokozása a versben szereplő hangutánzó szavak segítségével („Dú-dú szól a szél”) Beszélgetés a gyerekekkel a „vízi világról”, vízi növényekről, állatokról és jellemzőikről, valamint a gyerekek ezzel kapcsolatos élményeiről A tapintásos észlelés fejlesztése a vers egymással vagy játék babákkal történő eljátszása során
Az óvónői előadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, dinamikáját Beszélgetés a gyerekekkel vízparti élményeikről Figyelem, emlékezet, képzelet fejlesztése a szemléletes bemutatással és a bemutatást követő beszélgetés közben
A
42
A közös munkálkodás során átélt hangulat kifejezése a mondókák bemutatásával, gyakorlásával. A mondás kapcsán az idő múlását érzékeltetjük. tavaly, az elmúlt évben még középső csoportosok voltak, most nagycsoportosok és jövő évben iskolások lesztek
mese cselekményének, fordulatainak nyomon követése. A mesei kettős tudat megerősítése, okokozati összefüggések feltárása. A szólás bemutatását követően a természet figyelemmel kísérése és következtetések levonása.
Víz 3. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 5. Fejlesztési célok
Szókincsbővítés: nád, nádirigó A vers élményszerű bemutatása A vers játékosságának, hangulatának érzékeltetése óvónői bemutatással A gondolkodási műveletek fejlesztése a vers bemutatása, és az azt követő beszélgetés során Szemléletes bemutatással érzékeltessük a vers lendületét, dinamikáját. Beszélgetés a gyerekekkel a télről, jellemzőiről, a tél örömeiről, téli játékokról, sportokról és ezekkel kapcsolatos élményeikről A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése a vers bemutatása és a közös beszélgetés során Szókincsbővítés: komondor, hókutya A vers élményszerű bemutatása A vers hangulatának, az „olvadásnak” érzékeltetése óvónői bemutatással Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatását megelőző, és az azt követő beszélgetés során A finommozgások fejlesztése a vers eljátszásakor, mozgással történő követésekor Szemléletesen érzékeltessük a vers dinamikáját, ritmusát. Az óvónő érzékeltesse a vers játékosságát, báját. Beszélgetés a gyerekekkel az időjárás változásairól (ha enyhül az idő, kevesebb ruha kell; olvad a hó, a jég, stb.), a víz halmazállapotváltozásairól A figyelem és az emlékezet fejlesztése a vers bemutatása és gyakorlása során A gyerekek ujjainak mozgása finomodjon a csepegő víz utánzásakor. Az új vers élményszerű bemutatása A vers hangulatának, képi világának érzékeltetése óvónői megformálással A gondolkodási műveletek
Az új mese élményszerű bemutatása, és a mesében szereplő párbeszédek játékos előadása Mesetudat és gondolkodási műveletek fejlesztése Ok–okozati összefüggések felfedeztetése a bemutatás során és a közös beszélgetés alkalmával Az óvónő kifejező előadásmódjával érzékeltesse a mese hangulatát, képi világát. A mese szemléletes bemutatásával fejlesszük a koncentrációt és a képzeletet. Beszélgetés a hóról, az olvadásról, az időjárás és a természeti jelenségek kapcsolatáról, törvényszerű változásairól Szókincsbővítés: bucka, fejem alja, derékaljam, roskad, zsugorodik Az új mese élményszerű bemutatása, a párbeszédek játékos előadása A mesetudat és gondolkodási műveletek fejlesztése a mese bemutatásával és a beszélgetéssel
Az új vers bemutatása, gyakorlása A hasonlat bemutatása
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese játékosságát, hangulatát. Beszélgetés a vízben élő állatokról, jellemzőikről, tulajdonságaikról. Képzelet, fantázia fejlesztése a mese bemutatását követő és megelőző beszélgetés során Szókincsbővítés: pej színű, fészer, csuka, alkony, istráng
Téli élmények felidézésével az ok-okozati összefüggések felfedeztetése, gondolkodás, képzelet fejlesztése. A szólás kapcsán az időjárással kapcsolatos megfigyelések gyűjtése. Szókincsbővítés: ízík, takarmány
Az új vers élményszerű bemutatása A vers hangulatának, képi világának érzékeltetése óvónői megformálással Gondolkodási műveletek
Az új vers bemutatása, gyakorlása A tájnyelvi szólás bemutatása
43
A
gondolkodás, képzelet fejlesztése, a vers hangulatának érzékeltetése, fokozása, az ok-okozati összefüggések feltárásával a medve életmódjának megbeszélése. A hasonlat tartalmának érzékeltetése, a benne rejlő ellentétpár felfedeztetése (partra vetett hal, vízben lévő hal). Az új vers bemutatása A népies szólás bemutatása.
Fejlesztési feladatok
Víz 6. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 7. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
gyakorlása a vers bemutatását megelőző, és az azt követő beszélgetés során A vers ritmusának, dinamikájának érzékeltetése szemléletes bemutatással Beszélgetés a gyerekekkel különféle földrajzi vizekről (tó, tenger, folyó, patak, stb.) és azok jellemzőiről (nagyságuk, folyó vagy állóvíz, stb.), valamint a Dunáról, és a gyerekek ezzel kapcsolatos élményeiről Az emlékezet, a képzelet és a fantázia fejlesztése a vers bemutatása, és az azt követő beszélgetés során Szókincsbővítés: kopár Az új vers élményszerű bemutatása A gondolkodási műveletek gyakorlása a vers bemutatása és a közös beszélgetés során A vers hangulatának, játékosságának, dinamikájának szemléletes óvónői bemutatása A képzelet és a fantázia fejlesztése a vers bemutatása, és az azt követő beszélgetés során Az emlékezet fejlesztése a vers gyakorlása során Szókincsbővítés: árad
A vers élményszerű bemutatása A nagy- és a finommozgások gyakorlása a vers mozgással történő követése során Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatását megelőző, és az azt követő beszélgetés során A vers játékos hangulatának, képi világának szemléletes óvónői és gyermeki megformálása A vers részeinek eljátszása, elmutogatása során (pl. fűzfa hajladozása;
gyakorlása a vers bemutatását megelőző és követő beszélgetés közben A vers ritmusának, játékosságának érzékeltetése a szemléletes bemutatással Beszélgetés a Balatonról, a gyerekek vele kapcsolatos élményeiről, emlékeikről Emlékezet, képzelet, fantázia fejlesztése a vers bemutatásakor és a gyerekekkel történő közös beszélgetéskor Szókincsbővítés: átlábolni, sereg
Az új vers élményszerű bemutatása A tó, a tópart, a hullámzás bemutatása a szemléletes előadásmóddal. Értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatásával és a közös beszélgetéssel A vers hangulatának, játékosságának, ritmusának érzékeltetése az óvónő kifejező előadásmódjával Beszélgetés tavakról, jellemzőikről, növény és állatvilágukról, és a gyerekeknek ezzel kapcsolatos élményeikről Figyelem, emlékezet, képzelet fejlesztése a vers bemutatásával, a motiválás és a beszélgetés alatt Szókincsbővítés: vékony fodra, sustorogtató Az új vers élményszerű bemutatása Folyó, patak, ér, és azoknak növény és állatvilágának, a vers hangulatának, játékosságának érzékeltetése óvónői, gyermeki megformálással Gondolkodási műveletek gyakorlása a vers bemutatásakor, valamint a közös beszélgetés közben A vers hangulatának fokozása a versben szereplő játékos ikerszavak segítségével (pl.: Éren-nádon, patak-ágyon) Beszélgetés a gyerekek folyókkal, patakokkal, érrel
44
A
vers hangulatának felidézésével a szereplők A munka tiszteletére, megbecsülésére nevelés
Az új vers bemutatása A szólás bemutatása
A
vers bemutatása, gyakorlása, a vers ritmikusságának, dallamának felfedeztetése. A békák életmódjának felelevenítése, gondolkodás, emlékezet fejlesztése. Ellentétpárok (betegség, egészség, tél, tavasz) felfedeztetése a szólás során.
Az új mese bemutatása Szövegértés gyakorlása
Az új mese megszerettetése, a mese cselekményének nyomon követése. A gondolkodás, képzelet fejlesztése. A gyerekek tapasztalatainak bővítése, ismereteik
Víz 8. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 1. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
ide-oda pillantás úgy, hogy kezünkkel árnyékoljuk a szemünket; gólya csőrének mozgása úgy, hogy mind a két kezünk előre van nyújtva; stb.) finomodjon a gyerekek mozgása Beszélgetés a tóparti állatokról és jellemzőikről, valamint a gyerekek ezzel kapcsolatos élményeiről Szókincsbővítés: fűzfa, lábol A vers élményszerű bemutatása A gondolkodási műveletek gyakorlása a vers bemutatása és a közös beszélgetés során
A vers hangulatának, képi világának érzékeltetése szemléletes óvónői bemutatással A vers játékosságának fokozása a hangutánzó szavakkal (brekeke) A képzelet, a figyelem és az emlékezet fejlesztése a vers bemutatása, valamint a verset megelőző és az azt követő beszélgetés során
3 – 4 évesek A mese szemléletes, élményszerű bemutatása A mese hangulatának és a párbeszédek játékosságának érzékeltetése szemléletes előadással A mesetudat és az értelmi képességek fejlesztése a mese hallgatása és az azt követő beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese játékosságát, képi világát. A koncentráció fejlesztése a mese szemléletes bemutatásával Az emlékezet, a figyelem és a képzelet fejlesztése a mese hallgatása és az azt követő beszélgetés során Szókincsbővítés: aszály, „csikasz a horpaszod”, paszuly
kapcsolatos élményeiről, emlékeiről Figyelem, emlékezet, képzelet fejlesztése a motiválás és a bemutatás alatt Szókincsbővítés: ér
gazdagítása, az ok-okozati összefüggések feltárásával. A mondat szerkesztési szabályainak gyakorlása. Mondathangsúlyos szóelem kiemelésének gyakorlása
A vers élményszerű bemutatása A vers hangulatának érzékeltetése óvónői megformálással Gondolkodási műveletek gyakorlása a bemutatást követő és megelőző beszélgetés közben Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers képi világát Beszélgetés az ürgeöntésről, a mezőgazdasági életről, valamint ezek érzékeltetése a szemléletes bemutatással Képzelet, figyelem, fantázia fejlesztése a vers tartalmának megbeszélésekor Szókincsbővítés: veder, délibáb, kender, rest
A mese bemutatása A közmondás bemutatása
Föld 4 – 5 évesek Az új mese élményszerű bemutatása A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása A mesetudat és a gondolkodási műveletek fejlesztése a közös beszélgetéssel
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát, humorát, mondanivalóját. A képzelet, a fantázia és az emlékezet fejlesztése a szemléletes bemutatás és az azt követő beszélgetés során Beszélgetés a mesében szereplő állatok (csiga, béka, gólya, szúnyog,
45
A mesei kettőstudat erősítése, a gondolkozás, emlékezet fejlesztése. A probléma megoldó gondolkodás fejlesztése a közmondás kapcsán
5 – 6 – 7 évesek Befogadókészség, érzékenység, hangulati oldódás, belső vizuális kép fejlesztése irodalmi élményen keresztül. Az érzelmek kifejezésének gyakorlása. Ellentétes érzelem párok (kellemes, kellemetlen) felállítása a régies szólás kapcsán Mesehallgatás (verses mese) Ellentétes érzelempárok (kellemes, kellemetlen) felállítása a régies szólás kapcsán
Föld 2. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 3. Fejlesztési célok Fejlesztési feladatok
Föld 4. Fejlesztési célok
Az új vers élményszerű bemutatása A vers játékos hangulatának fokozása óvónői bemutatással Az értelmi képességek fejlesztése a vershallgatás és az azt követő beszélgetés során Szemléletes bemutatással érzékeltessük a vers lendületét, dinamikáját. A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése a vers mondogatása és a verssel kapcsolatos beszélgetés során
A vers élményszerű bemutatása, gyakorlása Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatása és az azt követő beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers lendületét, dinamikáját. Az emlékezet és a képzelet fejlesztése a vers bemutatása és a közös beszélgetés során Beszélgetés a gyerekekkel néhány (szárazföldi) közlekedési eszközről (pl. autó, busz, szekér), jellemzőikről és a gyerekek velük kapcsolatos élményeiről Szókincsbővítés: termet, taliga Az új vers élményszerű bemutatása Az értelmi képességek fejlesztése a vers hallgatása és az azt követő beszélgetés során Az érzelmi élet gazdagítása a motiválással és a vers tartalmának, hangulatának megbeszélésével
nádiveréb) tulajdonságairól, jellemzőikről, élőhelyükről, táplálkozási és egyéb szokásaikról Szókincsbővítés: mocsár, bíbic, böjt, prímás, cserreg, kunkorodik, torma, arasz, nemzetség, pápaszem Az új vers élményszerű bemutatása A vers játékosságának, hangulatának érzékeltetése óvónői bemutatással Az értelmi képességek fejlesztése a vers hallgatása és a közös beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, ritmusát. A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése az élményszerű előadás során Beszélgetés a gyerekekkel néhány tavaszi virágról (gyöngyvirág, orgona) és jellemzőikről, valamint a föld szerepéről a növények életében Szókincsbővítés: kankalin, mályva A vers élményszerű bemutatása A gondolkodási műveletek fejlesztése a bemutatás előtti és utáni beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers hangulatát, dinamikáját. A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése a szemléletes bemutatás és a gyerekekkel való közös beszélgetés során Beszélgetés különféle zöldségekről és jellemzőikről (szín, forma, íz stb.)
Az új mese élményszerű bemutatása A mese párbeszédeinek játékos előadása A mesetudat fejlesztése és a gondolkodási műveletek gyakorlása a mese hallgatása és a közös beszélgetések során
46
Előadókészség, kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése irodalmi élményen keresztül A tájnyelvi szólás bemutatása
Mesefeldolgozás. Mesefolytatás. A történet gyermekek által történő elmondása, előadása Az emberek jellembeli különbségeinek felfedeztetése
Szövegértés, belső vizuális kép, emlékezet fejlesztése irodalmi élményen keresztül A szólás bemutatása Új verssel ismerkedés, versmondogatás A szólás segítségével az ellentétpár felfedeztetése (lényeges-lényegtelen)
Előadókészség, kifejezőkészség, szép magyar beszéd fejlesztése irodalmi élményen keresztül A tájnyelvi szólás bemutatása
Fejlesztési feladatok
Föld 5. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 6. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
A vers játékosságának, hangulatának, dinamikájának érzékeltetése óvónői bemutatással A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése a vers hallgatása és a közös beszélgetés során Beszélgetés a gyerekekkel a családról, szüleikről, a szeretetről, az összetartozásról, és mindezek fontosságáról Szókincsbővítés: menny A vers élményszerű bemutatása és gyakorlása Beszélgetés a gyerekekkel a növénytermesztésről, a föld fontosságáról, a növények életéről, a növekedésükhöz szükséges dolgokról, a kertészkedésről, valamint a gyerekek ezekkel kapcsolatos élményeiről. Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatása, valamint a megelőző és a verset követő beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, játékosságát. Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a növények növekedése (magból kel ki a növény) és a növekedésüket elősegítő dolgok (föld, víz, napfény stb.) megbeszélése során Az emlékezet, a képzelet és a figyelem fejlesztése a bemutatás és a beszélgetés során Szókincsbővítés: verem
Az új vers élményszerű bemutatása Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatása és az azt követő beszélgetés során A vers játékosságának, hangulatának, dinamikájának érzékeltetése kifejező előadásmóddal A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése a
Az óvónő kifejező előadásmóddal érzékeltesse a mese hangulatát, képi világát, mondanivalóját. A koncentráció, a fantázia és a képzelet fejlesztése a mese szemléletes bemutatása, a motiválás és a bemutatást követő beszélgetés során Szókincsbővítés: estézni, hírbe tenni, koma, bandaszó, szaporára tartjuk, koca A mese és a mesében szereplő versikék szemléletes bemutatása A mese párbeszédeinek játékos előadása A mesetudat és az értelmi képességek fejlesztése
Mesedramatizálás A szóláson keresztül éreztetjük, hogy mi a különbség a megbízhatóság és a megbízhatatlanság között
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát, játékosságát, mondanivalóját. A játékosságot fokozhatjuk a mesében szereplő hangutánzó szavak (me-e-e, bum, bum), az ikerszavak (édes-mézes, kerülfordul, sír-rí) és a versikék élményszerű bemutatásával. A képzelet, a fantázia és az emlékezet fejlesztése a mese bemutatása és az azt követő beszélgetés során Szókincsbővítés: íródiák, gidó, jávorfa, bojtár, halmon, intés, skatulya, iramodik Az új vers élményszerű bemutatása A vers hangulatának érzékeltetése óvónői megformálással Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatása és a közös beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, dinamikáját. A vers hangulatának fokozása a vers dallamosságának hangsúlyozásával
Versmondogatás, képi megélés, vizuális illusztráció A munka becsületére, tiszteletére nevelés
47
Szókincsbővítés, játékos szófordulatok elsajátítása, használata, irodalmi élmény megélése A hasonlat bemutatása
Az irodalmi élményre reagálás érzékenyítése, a szép magyar szó megélése, belső vizuális kép fejlesztése A szólás bemutatása Mesehallgatás A szólás bemutatása kapcsán éreztessük, hogy a látás és a nézés között különbség van. Hangsúlyozzuk, hogy valamit, valakit megismerni
Föld 7. Fejlesztési célok
bemutatás és a közös beszélgetés során Beszélgetés a gyerekekkel a napszakokról, valamint a hajnalról és a harmatról Szókincsbővítés: harmat Az új vers élményszerű bemutatása és gyakorlása Az évszakok változásainak, a vers játékos hangulatának érzékeltetése szemléletes óvónői előadással Az értelmi képességek fejlesztése a vers előtti és utáni beszélgetés során
Fejlesztési feladatok
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületét. Beszélgetés a gyerekekkel a különböző évszakokról és jellemzőikről Az emlékezet és a képzelet fejlesztése a közös beszélgetéssel és a motiválással
Föld 8.
Az új vers élményszerű bemutatása Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatása és a közös beszélgetés során
Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
A vers hangulatának, dinamikájának, játékosságának érzékeltetése óvónői bemutatással Az emlékezet, a képzelet és a figyelem fejlesztése a motiválás, a bemutatás és az azt követő beszélgetés során Szókincsbővítés: fúvó, kél
A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése a vers hallgatása alatt, és a foglalkozást követő beszélgetés során Szókincsbővítés: üszkös Az új vers élményszerű bemutatása és gyakorlása Az évszakok különbözőségének, a vers játékosságának érzékeltetése óvónői és gyermeki megformálással Az értelmi képességek fejlesztése a vers hallgatása és az azt követő beszélgetés során A vers ritmusának, hangulatának érzékeltetése a vers szemléletes bemutatásával Beszélgetés a különböző évszakokról és jellemzőikről (színek, illatok, csapadékok, gyümölcsök, öltözködés, növények, fák viselkedése, időjárás, játékok stb.) A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése a vers bemutatása és a közös beszélgetés során Szókincsbővítés: kalász, virághintő A vers élményszerű bemutatása A vers gyakorlása A pitypang játékos röptének és a vers hangulatának érzékeltetése óvónői, gyermeki megformálással Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatása és az azt követő beszélgetés során Kifejező előadásmóddal és a versben szereplő játékos szó (pimpimpáré) hangsúlyozásával érzékeltessük a vers dinamikáját, ritmusát. Beszélgetés a gyerekekkel a gyermekláncfűről mint növényről, jellemzőiről, tulajdonságairól, többféle elnevezéséről A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése a szemléletes bemutatás és a közös beszélgetések során. Szókincsbővítés: pongyola, visszhang, bóbita
48
nagyon jó.
Belső vizuális kép, képzelőerő, szövegértés fejlesztése irodalmi élményen keresztül A szólás bemutatása
Meseszövés Az érzelmek felszínre kerülése, a szorongások, félelmek oldása
Kifejezőkészség, előadókészség, kreativitás fejlesztése irodalmi élményen keresztül A hasonlat bemutatása
Mesefeldolgozás. Dramatikus előadás A „pajkos” szó rokonértelmű szavainak megismertetése: szertelen, csapongó, hirtelen
VI.2.3. Az anyanyelv területén a fejlődés várható jellemzői 1. Szívesen mesél, báboz, dramatizál. 2. Gondosan bánik a könyvekkel. 3. Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni. 4. Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát. 5. Udvariassági kifejezéseket használ. 6. Beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. 7. Várja, igényli a mesehallgatást. 8. Tud történeteket kitalálni, azt elmondani, megjeleníteni. 9. Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára gondolatainak érthető kifejezését. 10. Minden magán és mássalhangzót tisztán ejt.
49
VI.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az ölbeli játékok, a a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődésüket, formáják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. A zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti érdeklődésüket a zene iránt, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. A zenei nevelés az egész óvodai életüket átszövi, miközben fejleszti a gyerekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezőképességét. Nemcsak az érzelmeikre hat a zene, hanem az értelmükre is. A dalok, mondókák ritmusa elősegíti a gyerekek harmonikus mozgáskultúrájának fejlődését. Szeretnénk elérni, hogy a gyerekek oldott légkörben, felszabadultan énekelhessenek, mondókázzanak, táncoljanak kedvükre, a felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé váljon a gyermekek mindennapi tevékenységének A zenei, illetve a képességfejlesztési anyag feldolgozása a Forrai Katalin Ének az óvodában című szakirodalom felhasználásával történik, kiegészítve más népek dalaival, népdalokkal. Hangszereket, zörejkeltő eszközöket természetes anyagok felhasználásával a gyerekekkel együtt, a gyerekek között készítünk, ezekkel is fejlesztve a gyerekek ritmusérzékét, hallását.
VI.3.1. Zenei képességfejlesztés feladatai: Éneklési készség
Egyenletes lüktetés
Magas – mély
Óvónővel együtt éneklés egyénileg Óvónővel és csoporttal együtt éneklés. Csoportos éneklés óvónő segítségével egyszerre kb. hangmagasságban.
Dalok ismétlése, indításával önálló éneklés csoportosan. Fejlesztése, indításával önálló, éneklés együtt.
Óvónő tiszta
Óvónő mozgásával adja játék közben a lüktetést. Játékos mozdulatokkal fejezzék ki a lüktetést (állva). Kifejezése állva változatos mozgással Óvónővel körbejárva mondókára kézfogás nélkül. Köralakítás kézfogással körbejárás. Egyenletes lüktetés kifejezése dobbal. Körbenjárás énekre kézfogással. Magas – mély ellentétpár érzékeltetése (térben is) beszéden, mondókán, éneken keresztül. Megnevezés többféle kifejezéssel, végül
Kifejezése járással, változatos mozgással. Kifejezése járással, változatos mozgással, ütőhangszerekkel.
óvónő tiszta
Magas mély reláció kifejezése oktáv távolságban térben mutatva óvónővel együtt. Kifejezés kvint távolságban, térben mutatva
50
Dallamok ismétlése, tiszta éneklés, jó szövegkiejtés. Önálló kezdés, önálló tempótartás. Tiszta, önálló éneklés, kezdőhang váltás. Tiszta éneklés egyénileg is. Dalok szöveg nélküli dúdolása, zümmögése csoportosan. Kifejezése, járással, változatos mozdulatokkal, dalra, mondókára. Egyenletes járás énekszóra. Jelre irányváltoztatás. Egyenletes járás hangszerre. Egyenletes járás önálló tempótartással. Egyenletes járás közben dalritmus kiemelése.
Magas-mély reláció kifejezése oktáv, kvint távolságban, térben mutatva. Terc távolságban térben mutatás óvónő segítségével. Egyenletes járás közben
Mozgás térforma
–
magasabb, mélyebb szavakkal hangmagasság megnevezése. Oktáv távolság, térben mutatják óvónővel együtt. Kapcsolódjanak be a gyermekek magasabban mélyebben kezdett dalokba (kézzel óvónővel együtt mutassák). Különböztessék meg, térben kézzel mutatva fejezzék ki óvónő segítségével. Játékos mozdulatok egyénileg az óvónővel. Játékos mozdulatok kis csoportban együtt.
óvónővel együtt. Térben mutatva csoportosan (egyénileg).
magasan, majd mélyen éneklés. Magas-mély hangmagasság térben mutatása óvónő segítsége nélkül.
Játékos, utánzó mozdulatok, táncos mozgások gyakorlása Táncok, mozgások egyöntetű mozgás, esztétikus mozdulatok. Ének, beszéd, taps kézjelre óvónővel együtt. Kifejezése ének, beszéd, járás, tapssal óvónő indításával önállóan, együtt
Táncmozdulatok gyakorlása.
Halk és hangos
Figyeljék meg a mondókán, éneken a halk, hangos különbségét. Figyeljék meg hangszeren, éneken a halk, hangos különbségét. Ismerjék fel, nevezzék meg a halk, hangos különbségét. Ismerjék fel, nevezzék halk és hangos beszéden, éneken, zörejen.
Hagszínfelismerés
Fa, fém, üveg hangjának megismerése, megnevezése. Ütőhangszerek hangjának megismerése, felismerése. Dallamjátszó hangszerek hangjának felismerése, megnevezése.
Finomabb zörejhangok felismerése. Egyenletes lüktetés gyakorlása, dob, háromszögekkel Egymás hangjának felismerése. Hangszerek hangjának, hangszínének felismerése, megnevezése.
Hangszer
Dob használatának megismerése. Dob egyéni használata.
Háromszög használatának megismerése Mondóka ritmusának kifejezése ismert hangszerekkel egyénileg. Kettes lüktetés kiemelése ütőhangszerekkel. Ismert dalokból motívumok kiemelése tapssal, szöveggel együtt hangoztatva. Az óvónő ritmusmotívumát tapsolják vissza. Mondóka (név) ritmusának kiemelése csoportosan óvónővel együtt. Mondóka, ének ritmusának kiemelése tapssal, kopogással.
Ritmus kiemelés
51
Halk-hangos kifejezése beszéden, mondókán, éneken keresztül. Egyenletes járás közben halk, majd hangos ének. Kifejezése hangszerrel egyénileg óvónő segítsége nélkül. Halk-hangos, Magas-halk, magas-hangos, mély-halk, mély-hangos együttes gyakorlása. Környezet zörejeinek felismerése, megkülönböztetése, összehasonlítása. Hangszín megfigyelése, zenei hangok megkülönböztetése. Egymás hangjának felismerése. Zörej, zenei hangok, egymás hangjának felismerése kis különbséggel. Ütőhangszerek használata. Ismerkedés a cintányérral. Változatos egyéni használata. Egyenletes lüktetés, dalritmus kiemelése hangszerrel egyénileg. Énekléskísérése hangszerrel változatosan.
Dalok, mondókák ritmusának kiemelése változatosan csoportban, egyénileg. Dalok, mondókák ritmusának kiemelése csoportosan, egyénileg hangszerrel is.
Mondókák, dalok ritmusának érzékeltetése változatosan, csoportosan, egyénileg.
Egyenletes lüktetés, dal ritmusának összekapcsolása. Negyed szünet érzékeltetése. Dalok, mondókák ritmusának kiemelése szünetérzékeltetéssel csoportosan, egyénileg, hangszerrel is. Egyenletes járás közben mondókára. Ritmus motívumok visszatapsolása. Ismert dalmotívumok éneklése új szöveggel, visszhang-szerűen. Ritmusmotívumok kitalálása. Ritmusmotívumok kitalálása, visszatapsolása.
Dallam felismerés
Dúdolásról, hangszerről (teljes dal) Dúdolásról, hangszerről kezdő motívumról. Dúdolásról, hangszerről.
Dallambujtatás
Motívumonként akusztikus jelre halk-hangos éneklés. Motívumonként kézjelre halk, hangos ének váltakozva. Két csoportban váltakozva halk-hangos ének.
Kettes lüktetés
Kettes lüktetés kiemelése játékos mozdulatokkal Kifejezése járással, tapssal.
Gyors - lassú
Tempó kifejezése járással, énekléssel, mozgással.
Dallam- felismerés kezdő motívumról hangszerrel. Jellegzetes belső motívumról. Dallamfelismerés belső, befejező motívumról. Dallamfelismerés ritmusról. Rövid, egyforma szakaszokkal akusztikus jelre. Hosszabb szakaszokkal akusztikus jelre. Rövidebb, hosszabb szakaszokkal váltakozva. Egyenletes járás közben akusztikus jelre. Kettes lüktetés kiemelése járással, tapssal. Kettes lüktetés kiemelése hangszerrel. Kettes lüktetés kiemelése ritmikus mozgással. Egyenletes lüktetés, kettes lüktetés összekapcsolása. Gyors-lassú mondókán, dalon keresztül. Gyors-lassú beszéden,éneken mozgás közben. Gyors-lassú, halk-lassú, halkgyors, hangos-lassú, hangosgyors együttes gyakorlása. Ismert dal éneklése motívumonként (óvónőgyerekek felváltva) Ismert dalok motívumai visszhang szerűen ismételve. Kitalált motívumok. Óvónő gyerek, egy gyerekcsoport, Kérdés-felelet kitalált dallammal szöveggel. Óvónőgyerekek, gyerekek-gyerekek Ismert mondókás dallammotívum ráillesztése csoportosan, egyénileg.
Ritmus-visszhang
Motívum visszhang
52
VI.3.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc területén a fejlődés jellemzői óvodáskor végére: 1. Élvezettel hallgat zenét. 2. Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. 3. Tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni. 4. Tud dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni. 5. Tud társaival térformákat alakítani. 6. A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzi. 7. Tud élvezettel, irányítás nélkül játszani néhány dalos játékot. 8. Felismeri a halk-hangost, és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni. 9. Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudja mindkettőt mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni. 10. Megbeszélés, vagy egyéni ötletek alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudja kísérni.
VI.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A gyerekek otthoni környezetükből nagyon eltérő tapasztalattal, ízlésvilággal kerülnek óvodába (gyermekeink 2/3 része szerény körülmények között él). Nekünk óvodapedagógusoknak kell az esztétikai nevelésen keresztül (az egész óvodában eltöltött időt maximálisan kihasználva) a spontán szerzett környezeti hatások mellett, tudatosan nevelni a gyerekeket arra, hogy érzéki síkon felismerjék környezetükben az esztétikumot. Képessé kell tenni őket az esztétikum befogadására és létrehozására. Céljainkat három fő területen valósíthatjuk meg: az ábrázolásban ének-zenében irodalmi nevelésben
VI.4.1. Ábrázoló tevékenység Az ábrázoló tevékenység a gyerek számára egy örömteli cselekvés, amelynek során megvalósíthatja önmagát. Lehetőséget adunk fantáziájának, kreativitásának kibontakoztatására. Ez a tevékenység nem korlátozódik a foglalkozásokra. A nap bármely szakában a gyerekek rendelkezésére állnak az ábrázoláshoz szükséges eszközök (festék, színes ceruza, zsírkréta, olló, ragasztó, plasztilin stb.), mindig állandó helyen. Különböző technikákkal ismertetjük meg a gyerekeket, amelyek segítségével, mindenki azzal a technikával fejezi ki önmagát, ami hozzá közel áll és ezáltal sikerélményhez jut. Az új technikák mellett új anyagokkal is megismerkedhetnek és tapasztalatot szerezhetnek azok felhasználásáról (előnyben részesítjük a természetes anyagokat), például hullámpapír, só, liszt, gyurma, textil, fonal, termések, rafia, gyékény, nád, vessző, szalma, csuhé. Szeretnénk elérni, hogy mindenki kedvvel és ne kényszerből végezze ezt a sokszínű, sokrétű tevékenységet. Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Az a célunk, hogy a gyerekek úgy ábrázoljanak valamit, ahogy ők látják és ne úgy, ahogy a felnőttek mondják nekik. Nem az a cél, hogy egyforma 53
„művek” szülessenek. Fontosnak tartjuk a kézimunkát: a varrás, sodrás, fonás, szövés technikájának elsajátítását, mert ezek a technikák segítséget nyújtanak a finommotorika fejlesztéséhez. Az ábrázoló tevékenységben mi is tevékenyen részt veszünk, és miközben együtt alkotunk, újabb és újabb ötletek kidolgozására serkentjük a gyerekeket, amelynek eredményeként bízunk benne, hogy szárnyaló fantáziájú, alkotni vágyó emberkékké lesznek.
VI.4.2. Fejlesztési céljaink, feladataink: Levegő 1. Fejlesztési célok
3 – 4 évesek A gyerekek szerezzenek ismereteket a levegőről és tulajdonságairól – Játékos módon ismerkedjenek a festés lehetőségeivel – A technika- és az anyagismeret bővítése – A színérzék fejlesztése
Levegő 4 – 5 évesek A technikaés az anyagismeret bővítése újfajta eszközzel – A gondolkodási műveletek gyakorlása a foglalkozás közben a tervezéstől a megvalósításig – A finommotoros képességek és a tapintásos észlelés fejlesztése
Fejlesztési feladatok
Ismerjék meg a levegő jelentőségét, fontosságát – A színképzetek gazdagítása a síkon való tájékozódáskor – Az alapszínek neveinek megismertetése, illetve gyakorlása
A drót hajlítgatása közben a szerkesztő-összerakó munka gyakorlása – Az ujjpercek finomodása az új technikával
Levegő 2.
A gyerekek szerezzenek tapasztalatot az időjárás és az öltözködés összefüggéseiről – Tudják megnevezni főbb testrészeiket – A tapintásos észlelés fejlesztése
A gyerekek szerezzenek ismereteket az időjárás és az öltözködés összefüggéseiről – A téma során alkalmazott technikák vegyítése – A finommotoros képességek fejlesztése – Ízlésformálás, térbeli eszköz létrehozása
Tapasztalják meg a meleg levegő hatásait a szabadban való játékok során – A testséma fejlesztése a lábés a kézfej tulajdonságainak, szerepének kiemelésével – A rajzlap felületén való tájékozódás gyakorlása
Tapasztalják meg a napsütés és a meleg levegő hatásait – Gyakorolják az ujjak finommozgását a hajtogatás és a nyomdahasználat során – Az alkotás és a díszítés örömének átélése a munka közben
Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
54
5 – 6 – 7 évesek A már meglévő technika- és anyagismeret bővítése és az alkalmazott technikák vegyítése − A kontraszthatás megismerése eszközökkel önállóan és segítséggel − Szerezzenek ismereteket a világűrről, a bolygókról, a csillagokról és a hozzájuk kapcsoló dolgokról (űrhajó, távcső stb.) A színképzetek gazdagítása a síkon való tájékozódáskor − Szerezzenek tapasztalatot arról, hogy milyen lehetőségei vannak az ellentétes színek (meleghideg, világos-sötét) használatának, vagyis a kontraszt létrehozásának − Alkalmazzák önállóan vagy segítséggel a formai és színbeli kombinációkat − Ismerjék meg a Nap, a Hold, a csillagok jelentőségét, fontosságát A mozaikkép-készítés technikájának gyakorlása segítséggel és önállóan − A gondolkodási műveletek gyakorlása a tervezés és a megvalósítás folyamatának során − Szerezzenek ismeretet az idény gyümölcseinek tulajdonságairól. (Hol terem, van-e magja, milyen az íze…?) Szerezzenek tapasztalatot a mozaikkép készítésének lehetőségéről, arról, hogy apró papírdarabkák összeragasztásával újat alkothatunk − Tudjanak megnevezni nyári és kora őszi gyümölcsöket − A rész-egész viszonyának felfedeztetése a mozaikból
folyamatosan létrejövő kép által Levegő 3. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Levegő 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
A gyerekek szerezzenek ismereteket a szélről, a levegő tulajdonságairól, és arról, hogy élettelen dolgok is „szállhatnak” (pl. pitypang, falevél stb.) – A gyurmázás (és az agyagozás) alaptechnikáinak gyakorlása (sodrás, gömbölyítés, lapítás) – A finommotoros képességek és a tapintásos észlelés fejlesztése Figyeljék meg a szabadban, hogy nemcsak ő, de élettelen dolgokat is láthatunk – A kompozíciókészítés élményének átélése a munka közben – Az ujjak izomzatának erősítése az agyagozás során
Ismerkedés a fák, az erdő fontosságával, szépségével – A nagymozgások és a finommozgások fejlesztése – A színképzetek gazdagítása, a színek nevének gyakorlása
A gyerekek fedezzék fel a természet szépségét közvetlen megtapasztalás útján – Alkalmazzák a festés technikáját nagyobb és függőleges felületen – A közösen készített alkotás örömének átélésekor
A gyerekek szerezzenek ismeretet a természetvédelemről és annak fontosságáról – A finommozgások fejlesztése – A gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás közben felidézett történetekkel – A rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése
Az anyag viselkedésének megtapasztalása segítséggel és önállóan − A már meglévő és a kialakítandó technikai és anyagismeret bővítése az új eszközzel − A madarak megfigyeltetése közvetlen (megfigyelés) és közvetett (képi szemléltetés) módon
Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a természetvédelemmel kapcsolatban. (Tiszta környezetben érezzük magunkat jól. Mi mit tehetünk, vagy mit ne tegyünk, hogy a tisztaságot megőrizzük?) – A rajzlap felületén való tájékozódás során finomodjon az eszközfogás technikája – Élmények átélése a foglalkozás előtti és közbeni beszélgetések során – Karakteres figurák létrehozásának élménye (törekedjenek az aprólékosabb kidolgozásra, próbálják megkülönböztetni a női és férfi figurákat) Az agyagozás technikájának és térbeli, plasztikai alakzat létrehozásának gyakorlása – A tapintásos észlelés és a térérzékelés fejlesztése – A kompozíciókészség fejlesztése
A drót hajlítgatása közben a szerkesztő-összerakó munka gyakorlása önállóan és segítséggel − Tudják megnevezni, összehasonlítani a madarakat, testrészeiket
A már ismert gyurmázási technikákat alkalmazva (gömbölyítés, lapítás) hozzunk létre olyan kisplasztikai alakzatokat, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy lenyomatokat készítsünk rájuk
55
A gyurmázás technikájának és a térbeli plasztikai alakzatok létrehozásának gyakorlása eszközökkel, segítséggel és önállóan − Szerezzenek ismeretet a szél erejéről, tulajdonságairól, a szél erejének felhasználási lehetőségeiről − A gondolkodási műveletek gyakorlása a szélcsengő működésének megfigyelése kapcsán − A környezet díszítésének öröme a közös munka átélésével A gyurma felületén való önálló, illetve segítséggel történő tájékozódás gyakorlása − Az alkotás, a díszítés örömének átélése a munka közben − Az ok-okozati
Levegő 5. Fejlesztési célok
gyakorolják a színek neveit
– Az agyag felületén való tájékozódás gyakorlása – A díszítés örömének átélése a tapintáson keresztül
A légmozgások megfigyeltetése – A finommozgások gazdagítása – Térbeli játékeszköz létrehozása
Légi járművek megfigyeltetése a gyerekekkel közvetlen (megfigyelés) és közvetett (szemléltetés) módon – A gondolkodási műveletek gyakorlása azonosságok és különbözőségek megállapításával – Az érzékelés fejlesztése a téma feldolgozása során – Az anyagismereti tapasztalatok szerzése – Az alkalmazott technikák vegyítése, a színképzetek gazdagítása Tudjanak megnevezni és összehasonlítani légi járműveket és tulajdonságaikat. – Az önkifejezés szabadságán keresztül egyedi szín- és formabeli kombinációk létrehozásának gyakorlása – Érzékeljék, tapasztalják meg, hogy a zsírkréta taszítja a híg festéket, így mindkét anyag megőrzi kedvező tulajdonságait. A vizuális ritmus és a kompozíciós készség fejlesztése – Az akarati tulajdonságok fejlesztése (türelem, kitartás) – A finommotoros mozgások fejlesztése – A téma feldolgozása során a gyerekek fantáziájának, kreativitásának fejlesztése
Fejlesztési feladatok
A gyerekek tapasztalják meg, hogy a könnyű anyagok (mint például a krepp-papír csíkok) hogyan „szállnak” a szélben. – Az újfajta technika által finomodjon az ujjmozgásuk. – Az eszközkészítés örömének átélése a munka közben
Levegő 6.
Ismerkedés a levegő mozgásával mint energiaforrással – A finommozgások fejlesztése – A gyerekek szerezzenek tapasztalatot arról, hogy hogyan viselkedik a festék a vizes papíron. – Gyakorolják a hajtogatás technikáját.
Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Tapasztalják meg, hogy a legyező mozgatásával légmozgást idézhetünk elő. – Az ecsetfogás gyakorlásán keresztül finomodjon technikájuk. – Gyakorolják a színek nevét a festés során. – Ismerkedjenek a papír
Egyszerű, tépett papírelemekkel ritmusos sor létrehozása – Az esetleg hosszabb, több részből álló munkafolyamat során ösztönözzük kitartásra a gyerekeket. – A tépés és a hasítás munkafogásainak gyakorlása
56
összefüggések felfedeztetése a szél és különböző tárgyak, illetve a szél és más természeti jelenségek egymásra gyakorolt hatásának megfigyelése során − A közös munka örömének fokozása a gyurmázás közbeni beszélgetéssel Újfajta anyag megismerése, megmunkálási lehetőségek gyakorlása segítséggel és önállóan − Szitakötők vagy más rovarok tulajdonságainak megismertetése a gyerekekkel − A kötözés technikájának gyakorlása önállóan és segítséggel
A manuális foglalkoztatás közben szerezzenek tapasztalatot a gyerekek az anyag tulajdonságairól − Tudjanak megnevezni rovarokat és jellemzőiket − Játékos beszélgetés közben szókincsbővítés a rovarokkal kapcsolatban
Játékos módon ismerkedjenek meg a színkeverés technikájával − Segítséggel vagy önállóan hozzanak létre kevert színeket − A rész-egész viszonyának felfedeztetése a szivárvány megfestése során − A sík felületen való önálló, illetve segítséggel történő tájékozódás gyakorlása Tudják megnevezni a kevert színeket, árnyalatokat − Szerezzenek tapasztalatot arról, hogyan viselkedik a festék a vizes papíron az eszközhasználat gazdagodjon színképzetük
során
tulajdonságaival hajtogatásakor.
Levegő 7. Fejlesztési célok
a
legyező
A képzelet, a fantázia fejlesztése az önálló munkával – A nagymozgások és a finommotoros képességek fejlesztése – A vizuális észlelés fejlesztése – A rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése
az ujjpercek finomodó mozgásával – A varázsszőnyeg elkészítésekor az alkotást bízzuk a gyerekek fantáziájára, kreativitására. A madarak megfigyelése közvetlen (megfigyelés) és közvetett (szemléltetés) módon – A különböző technikák (festés, vágás) gyakorlása és kombinálása – A rész-egész viszonyának érzékeltetése – A gondolkodási műveletek gyakorlása a megfigyelt madarak jellemzőinek összehasonlítása során – A gyerekek fantáziájának, emlékezetének fejlesztése a téma feldolgozása során Tudják megnevezni és összehasonlítani a madarakat és testrészeiket – A síkon való tájékozódás során a színképzetek gazdagítása – Szerezzenek tapasztalatot a szerkesztő-összerakó munkáról
Fejlesztési feladatok
A munka örömének fokozása a foglalkozás közbeni beszélgetéssel – A kréta használatának gyakorlása a nagyobb felületen való tájékozódáskor – A képzeletvilág megismerése az alkotás örömének átélésekor
Levegő 8.
A gyerekek szerezzenek tapasztalatot, hogyan viselkedik a só-liszt gyurma a levegőn (kiszárad), és sütés hatására (megsül) – A gyurmázás alaptechnikáinak (sodrás, gömbölyítés, lapítás) gyakorlása – A finommotoros képességek és a tapintásos észlelés fejlesztése – Térbeli játékeszközök létrehozása
A természet és az ábrázolás iránti pozitív érzelmi kapcsolat elmélyítése – A szín- és a formaérzékelés fejlesztése – A fantázia fejlesztése a téma feldolgozása során – A finommotoros képességek fejlesztése – A technika- és az anyagismeret bővítése
Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a gyurmajátékok készítése során – Az alkotás és a díszítés örömének átélése a finommozgások gyakorlása közben – A gyurma felületén való
A természeti valóság megismertetése a tűz színvilágának tudatosításával – A már megismert és különkülön alkalmazott technikai ismereteket vegyítsük, a gyerekeket kitartásra ösztönözve
Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
57
A gyurmázás alaptechnikáinak (sodrás, gömbölyítés, lapítás stb.) gyakorlása, kombinált alkalmazása segítséggel és önállóan − Az új kenyér ünnepének és a hozzá kapcsolódó szokásoknak a megismerése, illetve a meglévő tudás bővítése
A kompozíciókészítés élményének átélése a munka közben. − A sík- és térbeli ábrázolás vegyítésekor a gyurma felületén való önálló, illetve segítséggel történő tájékozódás gyakorlása − A felnőttek munkájának (pl. pékek, arató munkások, malomban dolgozók stb.) megbecsülésére nevelés A gondolkodási műveletek gyakorlása a vizuális foglalkozás közben közösen felidézett meséken, történeteken keresztül A már meglévő vagy kialakítandó rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése A karakteres figurák létrehozásának, és a díszítés élményének átélése a munka közben A mese varázsának átélése a foglalkozás előtti motiválás kapcsán. Alkalmazzák önállóan vagy segítséggel a formai és színbeli kombinációkat. − A rajzlap felületén való tájékozódás gyakorlása
tájékozódás gyakorlása
– Szerezzenek tapasztalatot arról, hogy ennél a technikánál más típusú eszközfogásra, finommozgásra van szükség. (Kéz távolsága a viaszfolt felületétől!) – A viaszkarc elkészítésekor elképzeléseiket szabadon megvalósíthatják
− A mese- és képzeletvilág megismerésének fokozása a rajzolás közbeni beszélgetéssel
Tűz 3 – 4 évesek A finommozgások és a tapintásos észlelés fejlesztése − A gyerekek szerezzenek ismeretet néhány őszi gyümölcs tulajdonságairól (szín, forma, íz) − Rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése
4 – 5 évesek A gyurmázás alaptechnikáinak gyakorlása (gömbölyítés, lapítás, sodrás stb.) − A tapintásos észlelés és a finommozgások fejlesztése − A térlátás fejlesztése
Fejlesztési feladatok
A rajzlap felületén való tájékozódás gyakorlása − Beszélgetés őszi gyümölcsökről és a nap melegének a növényekre gyakorolt hatásáról −Színek neveinek gyakorlása
Ízlésformálás a kompozíciókészség fejlesztésével − Az ujjmozgások finomítása a tér- és síkbeli ábrázolás vegyítésekor − Beszélgetés a Napnak a növények fejlődésére gyakorolt hatásáról
Tűz 2.
Az anyagismeret bővítése újszerű felület festésével − A kompozíciós készség fejlesztése − Az értelmi képességek fejlesztése a foglalkozás közbeni beszélgetés során
A síkfelületen való tájékozódás gyakorlása − A kitartás, a kreativitás fejlesztése a díszítés élményének átélésével − Beszélgetés az ajándékkészítés öröméről
A tárgy felületén való tájékozódáskor a finommozgások fejlesztése − A kitartás, a kreativitás fejlesztése a díszítés élményének átélésével − Beszélgetés az
A technika- és anyagismeret bővítése a már alkalmazott technikák vegyítésével − A kompozíciókészség fejlesztése − A finommozgások
Tűz 1. Fejlesztési célok
Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
58
5 – 6 – 7 évesek A dekupázstechnika gyakorlása eszközökkel, segítséggel és önállóan − Az újfajta a már meglévő és a kialakítandó technika- és anyagismeret bővítése − A gondolkodási műveletek gyakorlása a tervezés és a megvalósítás folyamatának gyakorlásával − Szerezzenek ismeretet az idény gyümölcseinek tulajdonságairól és a nap növényekre gyakorolt hatásáról Szerezzenek tapasztalatot a dekupázsragasztó tulajdonságairól − Kitartásra ösztönzés, a kreativitás és a fantázia fejlesztése a munka és a munkáról kapcsolatos beszélgetés során − Tudjanak megnevezni őszi gyümölcsöket. Beszélgetés arról, hogy a napsütésnek milyen szerepe lehet a növények életében A szövés technikájának gyakorlása önállóan és segítséggel. − A gondolkodási műveletek gyakorlása a tervezés és megvalósítás folyamatának gyakorlásával − A közösen gyűjtött és szárított növények felhasználása. (Tudjanak megnevezni néhányat.) Szerezzenek tapasztalatot arról, hogy a szövés és a szövőkeret fogalmát másként is értelmezhetjük. (Faágakból is készíthetünk keretet, és növények is
Tűz 3. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Tűz 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
ajándékozásról, a családról, a szeretetről, a „melegségről”
gyakorlása az olló használata során − Az értelmi képességek fejlesztése a foglalkozás alatti beszélgetés során
Szerezzenek tapasztalatot arról, hogyan viselkedik a sógyurma sütés hatására − A finommotorika és a tapintásos észlelés fejlesztése − A gyurmázás alaptechnikáinak (sodrás, gömbölyítés, lapítás stb.) gyakorlása − Ismerkedés az élelmiszerek neveivel − Térbeli játékszerek létrehozása Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése az elkészült gyurmajátékok kapcsán − A gyurma felületén való tájékozódás a finommozgások gyakorlásán keresztül − Az alkotás élményének, a díszítés örömének átélése gyurmázás közben
A finommozgások fejlesztése újfajta technikai eljárás során − A tapintásos észlelés fejlesztése
élelmiszerek, alapanyagok nevei A finomabb ujjmozgások és a tapintásos észlelés fejlesztése − A fűzés technikájának gyakorlása − Beszélgetés az ételkészítés módjairól
A manuális foglalkozás közben a gyerekek szerezzenek tapasztalatot az anyag tulajdonságairól − Az alkotás, a térbeli dísztárgy létrehozása és az azzal járó öröm átélése munka közben − Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a nyers és száraz tészta, illetve aközött, amit elfogyasztunk (főtt).
alkalmasak lehetnek szövésre.) − A rész-egész viszonyának felfedeztetése a szövés folyamatán keresztül − Az esztétikai érzék formálása és a kompozíciókészség fejlesztése. Az új technika megismerése, az anyagismeret bővítése − A gondolkodási műveletek gyakorlása a vizuális foglalkozás alatt közösen felidézett mesékkel, történetekkel − A kreativitás fejlesztése az egyéni ötletek megvalósításakor
A tészta felületén való tájékozódás gyakorlása − Beszélgetés a tűzről, kiemelve a főzés, sütés során betöltött szerepét
Az anyagon való tájékozódás gyakorlása a tapintásos észlelés fejlesztésén keresztül − A szín- és formaemlékezet, valamint a vizuális memória fejlesztése az alkotás és a beszélgetés közben
A technika- és anyagismeret bővítése az alkalmazott technikák vegyítésével − Ismerkedés a kontraszthatással. A fantázia fejlesztése − Karakteres figura létrehozásának és díszítésének élménye
Új technika, illetve anyagok tulajdonságainak megismerése − Szerezzenek tapasztalatot arról, hogy egy kép felülete lehet sima, érdes vagy akár egyenetlen is.
A síkon való tájékozódáskor gazdagítsuk a színképzeteket A gyerekek szerezzenek tapasztalatot arról, hogy milyen eredménye lesz az ellentétes színek egymás mellett való használatának, vagyis kontraszthatásnak A mese- és képzeletvilág gazdagítása a munka közbeni beszélgetés alatt
Szerezzenek tapasztalatot arról, hogy a zsírkréta használatának milyen lehetőségei vannak. − Gyakorolják a szubjektív színhasználatot.
59
Tűz 5. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Tűz 6. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Tűz 7. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
− Beszélgetés a tűz, a főzés fontosságáról Újszerű technika és ábrázolási eljárás megismerése − A festék viselkedésének megfigyelése, a színek neveinek megismerése, gyakorlása − A gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás közbeni beszélgetés során A kompozíciós készség fejlesztése az újfajta manuális tevékenység átélése közben − Ismerkedés a színkeverés lehetőségeivel − Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a golyó segítségével létrejött alkotás elkészülésekor A finommozgások újszerű gyakorlása a ragasztáson keresztül − A gyerekek szerezzenek tapasztalatot az időjárás és az öltözködés összefüggéseiről − A tapintásos észlelés fejlesztése
A gyerekek szerezzenek tapasztalatot a ragasztásról mint díszítési lehetőségről − Beszélgetés arról, hogy ahogyan hűvösödik az idő, egyre melegebb ruhadarabokat veszünk fel. − A rész-egész viszonyának érzékeltetése a ragasztás menetén keresztül Egy újfajta technika, anyag megmunkálási lehetőség megismerése, gyakorlása − A díszítés örömének, egy dísztárgy létrehozásának átélése − Az értelmi képességek fejlesztése a foglalkozás közbeni beszélgetéssel
Tájékozódás az anyagon újfajta finommozgások
A már meglévő vagy kialakítandó rajzi képzetek forma- és színvilágának gazdagítása − A gondolkodási műveletek gyakorlása a foglalkozás közben felidézett történetek, emlékek által − A vizuális percepció fejlesztése A rajzlap felületén való síkbeli tájékozódás gyakorlása − Az emlékezet, a fantázia, az érdeklődés fejlesztése a rajzolás közbeni beszélgetéssel − Az ok-okozati összefüggések felfedeztetésének, illetve felfedezésének gyakorlása a tűzoltók munkájának ismertetésekor A varrás technikájának gyakorlása segítséggel vagy önállóan − A gondolkodási műveletek gyakorlása a tervezés és a megvalósítás folyamatán keresztül − Szerezzenek tapasztalatot az időjárás és az öltözködés összefüggéseiről − A tapintásos észlelés és a finommozgás fejlesztése A gyerekek szerezzenek tapasztalatot a varrásról mint újfajta díszítési lehetőségről − A rész-egész viszonyának felfedeztetése a varrás folyamatán keresztül − Beszélgetés arról, hogy ahogy hűvösödik az idő, egyre melegebb ruhadarabokat veszünk fel A technika- és anyagismeret bővítése a lehúzható üvegfesték (matricafesték) használatával − Az adventi várakozás átélése a foglalkozás előtti hangulatteremtés és motiválás kapcsán − Az értelmi képességek fejlesztése a foglalkozás alatti beszélgetés során A fólia felületén tájékozódás gyakorlása
60
való
A jeles nap felelevenítése. („Luca-széken” állva megláthatjuk a boszorkányokat.) − A gondolkodási műveletek gyakorlása hagyományok, hiedelmek felidézésével − Karakteres figurák létrehozásának élménye A mesefigura varázsának átélése a foglalkozás előtti motiválás kapcsán. − A kreativitás, a fantázia fejlesztése az alkotás közben és a beszélgetés alatt − Sík felületen való tájékozódás, ötletgazdagságra törekvés A gyurmázás technikájának, és térbeli plasztikai alakzat létrehozásának gyakorlása. A környezet díszítésének öröme a munka átélésével. A gondolkodási műveletek gyakorlása a foglakozás előtti hangulatkeltéskor, a munka során, és a közbeni beszélgetés alkalmával. Az agyag és a létrehozandó térbeli tárgy felületén való tájékozódás gyakorlása. − Az ajándékkészítés során a tapintásos észlelés fejlesztése. − A kreativitás, a manipulációs készség fejlesztése az adventi várakozás átélésének örömével. A finommozgások fejlesztése az újfajta technikai eljárás során. A tapintásos észlelés fejlesztése. A gondolkodási műveletek fejlesztése a munka és a beszélgetés során. Az adventi várakozás átélése a foglalkozás előtti hangulatteremtés, motiválás kapcsán. A tészta felületén való tájékozódás gyakorlása.
Tűz 8. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
gyakorlásával − A rész-egész viszonyának felfedeztetése a nyomatokkal folyamatosan létrejövő képen keresztül − Beszélgetés a karácsonyról, a karácsonyi szokásokról, a családról, az ünnepi ételekről, az ünnepi terítésről A gyurmázás alaptechnikájának – gömbölyítés – gyakorlása − A tapintásos észlelés és az ujjmozgások finomodásának fejlesztése − Az ajándékkészítés örömének átélése munka közben és beszélgetés alatt
− Az adventi várakozás fokozása a festés közbeni beszélgetéssel − A tervezés, megvalósítás és a díszítés élményének átélése a munka közben
Az alaklátás és a vizuális ritmus fejlesztése a megvalósító és a díszítőmunka során. Az ünnepi készülődés fokozása a foglalkozás közbeni énekléssel, beszélgetéssel.
A gyurmázás technikájának és plasztikai alakzatok létrehozásának gyakorlása − Az ajándékozás örömének átélése a munka közben és a beszélgetések alatt − A tapintásos észlelés és a finommozgások fejlesztése
− Plasztikai alakzat felületén való tájékozódás során ízlésformálási lehetőség − A kreativitás, a kitartó munka fejlesztése a gyurma megmunkálása során − Beszélgetés a karácsonyról, az ünnepről, az ajándékozás öröméről
Ízlésformálás plasztikai alakzat felületén való tájékozódás során − A munka közben beszélgetés a karácsonyról, az ünnep hangulatáról és az ajándékozás öröméről − A kreativitás fejlesztése a gyurma aprólékos megmunkálása során
A gyurmázás technikájának, és térbeli alakzatok létrehozásának gyakorlása. − Karakteres formák létrehozásának gyakorlása az arányviszonyok finomodásával. − A gondolkodási műveletek gyakorlása hangulatkeltéskor, munka közben, és a beszélgetés alatt. A tapintásos észlelés fejlesztése a gyurma felületén való tájékozódással. − Az alaklátás fejlesztése a figurák létrehozásakor. − A kreativitás, a képzelet fejlesztése a karácsony történetéhez kapcsolódó események felidézésével, megbeszélésével.
Víz Víz 1. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 2. Fejlesztési célok
3 – 4 évesek A finommozgás és a tapintásos észlelés fejlesztése a technika gyakorlása során. A rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése festés közben Az értelmi képességek fejlesztése a foglalkozást megelőző, és az azt követő beszélgetés során A rajzlap felületén való tájékozódáskor finomodjon a gyerekek ujjmozgása a festés által. Gyakorolják a színek neveit a festékek használatakor. Beszélgetés az esőről és a gyerekek esővel kapcsolatos élményeiről. Tapasztalatszerzés a ragasztásról, mint új díszítési lehetőségről A tapintásos észlelés és a finommotorika fejlesztése
4 – 5 évesek Tapintásos észlelés és finommotorika fejlesztése az újszerű technikai eljárással Gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás alatti beszélgetés közben
5 – 6 – 7 évesek Színkeverés, színhasználat lehetősége
Finomodjon eszközfogásuk a rajzlap felületén való tájékozódáskor. Ok–okozati összefüggések felfedeztetése a víz, a festék és a papír egymásra gyakorolt hatásainak megfigyelése és megbeszélése közben Vízben élő állatok megfigyeltetése a gyerekekkel közvetlen (megfigyelés) vagy közvetett (szemléltetés) módon
Kreativitás, fantázia fejlesztése Technikai tudás bővítése, memória fejlesztése Alaklátás, formaállandóság fejlesztése
61
Újszerű technika megismerése Játékos, élménnyel teli alkotás
A vizuális ritmus fejlesztése ragasztás közben Az értelmi képességek fejlesztése a tevékenység alatti beszélgetés során
Fejlesztési feladatok
Víz 3. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 4. Fejlesztési célok
A technikai ismeretek bővítése a díszítőmunka lehetőségeinek kihasználásával Tájékozódás a papír felületén. A gyerekek ujjmozgása finomodjon a kis papírdarabok fogásával és ragasztásával Beszélgetés a vízben élő állatokról, főleg a halakról és azok jellemzőiről (pl. pikkely borítja a testüket, kopoltyúval lélegeznek, uszonyaik vannak, stb.) Beszélgetés a gyerekekkel, halakkal kapcsolatos élményeikről A finommotorika és a tapintásos észlelés fejlesztése az új technika alkalmazása során A formaés színvilág fejlesztése festéssel Az értelmi képességek fejlesztése a tevékenység alatti beszélgetés során Az ujjmozgások finomítása a vattapamacs fogása és a vele való festés közben Az ábrázoló- és a ő fejlesztése a „Havas táj” megformálásával Beszélgetés a télről, a hóról, jellemzőikről, valamint a gyerekek ezzel kapcsolatos élményeiről A finommotorika, a tapintásos észlelés, és a vizuális ritmus fejlesztése az új tevékenységgel A gondolkodási műveletek gyakorlása a vizuális munka során A gyerekek szerezzenek tapasztalatot az agyag tulajdonságairól megmunkálása során A gyurmázás (agyagozás) alaptechnikáinak gyakorlása
Gondolkodási műveletek fejlesztése a motiválás és foglalkozás alatti közös beszélgetés alatt Anyagismereti tapasztalatok megszerzésének biztosítása Alkalmazott technikák vegyítése, színképzetek gazdagítása Tudjanak megnevezni vízben élő állatokat és azok jellemzőit, tulajdonságait (pl.: halfélék, kopoltyú, pikkely, uszony, ikra, rák, olló, csillag, teknős, medúza, stb.). Az önkifejezés szabadságán keresztül egyedi színbeli és formabeli kombinációk létrehozásának gyakorlása Érzékeljék, tapasztalják meg, hogy a zsírkréta taszítja a híg festéket, így mindkét anyag meg fogja őrizni kedvező tulajdonságát.
Tájékozódás a síkon és a térben A díszítés másféle technikájának gyakorlása
Finommozgások és tapintásos észlelés fejlesztése az újszerű technika alkalmazásakor Értelmi képességek fejlesztése a foglakozás közbeni beszélgetés alatt
Belső képzetek megjelenítése Formák birtokbavétele
Gyakorolják ujjaik finommozgását a dugó fogásával és nyomdaként való használatával. Beszélgetés a gyerekekkel a téli évszak jellemzőiről, csapadékairól, a víz halmazállapot-változásairól Emlékezet, képzelet, fantázia fejlesztése a beszélgetés és az emlékek felidézése alatt A téma során alkalmazott technikák vegyítése Akarati tulajdonságok fejlesztése (türelem, kitartás) Finommotorika fejlesztése
Fantázia, belelátó-képesség fejlesztése Önálló, kreatív munka lehetősége Környezet: élőlények
62
Tájékozódás a síkon Tervező–megvalósító munka gyakorlása Precizitásra, türelemre ösztönzés
Fejlesztési feladatok
Víz 5. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 6. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
(gömbölyítés, lapítás) Az ujjak izomzatának erősítése agyagozás és kavicsrakás közben A kompozíciókészítés élményének átélése munka közben A rész–egész viszonyának érzékeltetése a kavicsok folyamatos felrakása, és az agyag formázása során Az élményszerzés biztosítása az agyaggal való mintázás során A finommozgások fejlesztése tépéssel, ragasztással A technikai ismeretek bővítése tematikus képalkotással A gondolkodási műveletek fejlesztése a tevékenység és a közös beszélgetés során Finomodjon az ujjak mozgása, és fejlődjön a tapintásos észlelés a papírok tépésével, hasogatásával, valamint az apróbb elemek felragasztásával Az alkotókedv fokozása a síkon való tájékozódás során A rész–egész viszonyának érzékeltetése az elemek folyamatos ragasztása közben Az alaklátás és a fantázia fejlesztése a hajó megformálásakor
A finommotorika és a vizuális memória fejlesztése A gondolkodási műveletek fejlesztése a tevékenység és a közös beszélgetés során
Az ujjak más típusú mozgatására ad lehetőséget a tutaj (segítséggel való) elkészítése és díszítése A fantázia, a képzelet, az emlékezet és a rész–egészviszony érzékelésének
Rajzi képzetek, forma és színvilág fejlesztése a filctollrajz, a vágás, és a barkácsolás során Ösztönözzük kitartásra a gyerekeket az esetlegesen hosszadalmasabb munkafolyamatok kapcsán. A rajzolás és vágás munkafogásain keresztül finomodjon ujjaik mozgása.
Síkbeli formák létrehozása Arányviszonyok finomodása Alkotó fantázia, kreatív gondolkodás fejlesztése
A különböző technikák (rajzolás, vágás) gyakorlása és kombinálása Gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás alatti beszélgetés közben Rész–egész viszonyának érzékeltetése a munka folyamán
Tájékozódás a felületen Farsangi népszokások felelevenítése
Síkon való tájékozódás során színképzetek gazdagítása és finommozgások gyakorlása Beszélgetés a hajókról, a Balatonról, a különböző vízfelületekről (folyó, tenger, ér, tó, patak, stb.) és jellemzőikről (álló vagy folyó, édes vagy sós, nagyságuk milyen, stb.), Magyarország vizeiről A gyerekek fantáziájának, emlékezetének fejlesztése a téma feldolgozása során Szerezzenek tapasztalatot a szerkesztő–összerakó munkáról. A téma során alkalmazott technikák vegyítése Finommotorika fejlesztése Ízlésformálás, térbeli eszköz létrehozása Szerezzenek ismeretet vízi közlekedési eszközökről, funkcióikról, tulajdonságaikról (pl.: teher- és személyszállítás, vitorlás, evezős vagy motoros, stb.)! Gyakorolják ujjaik finommozgását hajtogatás és nyomdahasználat közben Az alkotás és díszítés örömének átélése munka közben Beszélgetés a hajóról,
Tapintásos észlelés fejlesztése Alaklátás fejlesztése Térbeli formák létrehozása
63
Együtt készítés, együtt játszás öröme Többféle technika vegyítése . (rajzolás, vágás, barkácsolás)
Kreatív gondolkodás Karakteres figurák ábrázolása. Finomodó arányok létrehozása. Vizuális memória fejlesztése
fejlesztése a hullámpapír megmunkálása és a kis tutaj összerakása során Víz 7. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 8. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 1. Fejlesztési célok
A gyurmázás alaptechnikáinak gyakorlása (gömbölyítés, sodrás, lapítás, stb.) A finommotorika és a tapintásos észlelés fejlesztése Térbeli formák létrehozása Az értelmi képességek fejlesztése a tevékenység közbeni beszélgetés során A gyurma felületén való tájékozódás gyakorlása a megmunkálás és az alakítás során Az ujjak mozgásának finomodása az alkotás és a díszítés örömének átélése közben A fantázia és az emlékezet fejlesztése azáltal, hogy beszélgetünk a gyerekekkel a vízparti állatokról és azok jellemzőiről A finommotorika és a tapintásos észlelés fejlesztése A technikai ismeretek bővítése a dörzsmásolat készítésének megismertetésekor A gondolkodási műveletek fejlesztése a tevékenység alatti beszélgetés során Az ujjak izomzatának erősítése a vízparti fák közvetlen (érzékszervre ható) megismerésekor, és a zsírkréta használatának alkalmával. Fejlődjön a gyerekek alkotókedve a szabadban végzett újfajta tevékenység által. Az ok–okozati összefüggések felfedeztetése a fák kérgéről való dörzsmásolat készítése során
3 – 4 évesek Finommotorika és tapintásos észlelés fejlesztése Festékhasználat és nyomdázás technikájának vegyítése, gyakorlása Gondolkodási műveletek
működéséről, a víz lehetőségeiről (pl.: ivóvíz, esővíz a növényeknek, vízi állatvilág, vízi közlekedés, stb.) Finommozgások fejlesztése Rajzi képzetek forma és színvilágának fejlesztése Gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás közben felidézett történetek és a közös beszélgetés alatt
Térbeli formák létrehozása Technikai és anyagismereti tudás bővítése Tájékozódás a térben
A rajzlap felületén való tájékozódáskor finomodjon az eszközfogás technikája. Karakteres figurák (törekedve a finomodó részletgazdagságra) létrehozásának élménye Élmények átélése, emlékezet, fantázia fejlesztése a téma feldolgozása során
Tapintásos észlelés fejlesztése Rész-egész viszonyának és arányviszonyoknak fejlesztése
Vizuális ritmus és kompozíciós készség fejlesztése. Finommotorika és tapintásos észlelés fejlesztése. A téma feldolgozása során a gyerekek fantáziájának, belelátó-képességének fejlesztése. Egyszerű festési technikákkal ritmusos sor vagy fantáziakép festése a kövekre. A kövek fogása, és az ecsethasználat közben finomodjon ujjpercük mozgása. A kövek festésekor bízzuk fantáziájukra, kreativitásukra az alkotást.
Tájékozódás a síkon Önkifejezés lehetősége az egyéni munkában Rajzi képzetek formavilágának gazdagítása
Föld 4 – 5 évesek Térbeli alakzat létrehozásának gyakorlása segítséggel és önállóan Tapintásos észlelés és finommotorika fejlesztése az eszközök, anyagok fogása során
64
Tapintásos észlelés fejlesztése Kreativitás, fantázia fejlesztése
5 – 6 – 7 évesek Hagyományok, szokások, jelképek megismerése . Technikai tudás bővítése
Fejlesztési feladatok
Föld 2. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld
fejlesztése a technikák alkalmazása és a közös beszélgetés során Szerezzenek ismeretet néhány gyümölcs szerkezetéről, tulajdonságairól (alma, citrom, szilva, körte) Gyakorolják ujjaik finommozgását a gyümölcsök és az ecset fogása, valamint a nyomdázás során. Újfajta díszítő munka létrehozása és gyakorlása két különböző technika együttes alkalmazásával Rész-egész viszonyának felfedeztetése a félbevágott gyümölcsök megfigyelésekor Figyeljék meg a gyümölcsök tulajdonságait a gyerekek félbevágás után. (Pl.: Vastag-e a héja? Vane magja? Milyen magja van? Stb.) Finommozgások, tapintásos észlelés fejlesztése Szerezzenek ismeretet különböző anyagok tulajdonságairól, olyan szempontból, hogy melyiken lehet nyomot hagyni. Gondolkodási műveletek fejlesztése és anyagismeret bővítése a közös beszélgetés során A különböző anyagok tapintása és ecsetfogás közben finomodjon ujjaik mozgása. Ismerkedjenek meg a fa, fém, üveg, papír tulajdonságaival, és annak lehetőségeivel, hogy lehet-e festeni rájuk, és, ha igen, milyen minőségben. Beszélgetés a különböző anyagok felhasználásáról, tulajdonságairól és a gyerekek velük kapcsolatos élményeiről
Szerezzenek
ismeretet
Értelmi képességek fejlesztése a motiváláskor és a tevékenység alatti beszélgetéskor
Az alakzat felületén való tájékozódás gyakorlása A manuális tevékenység közben szerezzenek tapasztalatot a gyerekek az anyagok tulajdonságairól, milyenségéről, gyakorolják az eszközfogást. Rész-egész viszonyának érzékeltetése a kígyó testének folyamatos kialakításakor Beszélgetés a kígyó tulajdonságairól, a gyerekek vele kapcsolatos élményeiről
Alaklátás, formaállandóság fejlesztése . Térbeli tárgyak létrehozása, tájékozódás a térben . Kitartó munkára törekvés
Különböző technikák vegyítése (festés, vágás) és anyagismeret bővítése (a hungarocell tulajdonságai) Gondolkodási műveletek fejlesztése a tevékenykedés közben és a közös beszélgetés alkalmával Finommotorika, tapintásos észlelés fejlesztése
Ismerkedés a hagyományos tojásfestési technikákkal
A térbeli tárgyon való tájékozódás közben alkalmazzák önállóan vagy segítséggel a már ismert munkafogásokat, és ismerkedjenek a hungarocell megmunkálási lehetőségeivel. Rész-egész viszonyának felfedeztetése a félbe vágott tojások díszítése és a különböző munkafolyamatok megbeszélése közben Belelátóképesség, fantázia fejlesztése a tojások festése közben Finomodjon ujjaik mozgása a különböző eszközök fogásakor. A már meglévő vagy
Festési technikák tanítása, gyakorlása Kreativitás fejlesztése (színek, formák, díszek)
65
Fantázia, kreatív gondolkodás
3. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
környezetünk építményeiről (pl.: házak, templom, szobor stb.) és egyes közlekedési eszközökről (pl.: busz, autó, kerékpár, villamos, stb.). Vizuális ritmus és kompozíciós készség fejlesztése Finommotorika, vizuális ritmus, és vizuális memória fejlesztése Értelmi képességek fejlesztése a közös beszélgetés során. Ismerkedjenek közvetlen (megfigyelés) és közvetett (képpel szemléltetve) módon az épített környezettel és közlekedési eszközökkel. Hozzanak létre ritmusos sort a terem díszítése során. Ragasztás gyakorlása a képeslapok felületén való tájékozódás során Beszélgetés a közösen gyűjtött képeslapokon látható épületekről, építményekről, közlekedési eszközökről és a gyerekek velük kapcsolatos élményeiről Újfajta technika megismerése és anyagismeret bővítése Érzelmi élet gazdagítása, ajándékozás örömének átélése a tevékenység közben és a közös beszélgetés alatt Ízlésformálás és finommozgás fejlesztése Selyemfestés technikájának gyakorlása a kendőn való tájékozódás alkalmával Beszélgetés a szeretetről, az ajándékozásról, az ünnepről, az édesanyákról és a gyerekek ezzel kapcsolatos véleményéről, élményeiről A díszítés és az ajándékkészítés örömének átélése alatt finomodjon ujjaik
kialakítandó rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése A karakteres figurák létrehozásának és a díszítés élményének átélése a tevékenység közben Gondolkodási műveletek fejlesztése a tevékenység alatt közösen felidézett, piacos emlékek mesélése által
fejlesztése . A nyomdázás technikájának gyakorlása
Alkalmazzák önállóan vagy segítséggel a formai és színbeli kombinációkat. A rajzlap felületén való tájékozódás és az elképzelések megrajzolása közben gyakorolják a színek neveit. (Kevert színek neveit is.) Emlékezet- és képzeletvilág megismerésének fokozása a rajzolás közbeni beszélgetéssel
Tapintásos észlelés fejlesztése . Alaklátás fejlesztése Részegész viszonyának érzékeltetése
Varrás technikájának gyakorlása segítséggel vagy önállóan Gondolkodási műveletek gyakorlása a tervezés és megvalósítás folyamatának gyakorlásával Tapintásos észlelés és finommotorika fejlesztése Az érzelmi élet gazdagítása a tevékenység alatti beszélgetés közben Szerezzenek tapasztalatot a varrás technikájáról, mint újfajta dísztárgykészítési lehetőségről. Rész-egész viszonyának felfedeztetése a varrás folyamatán keresztül Finomodjon ujjaik mozgása az újfajta technika alkalmazása közben Beszélgetés a szeretetről, az édesanyákról, a gondoskodásról, az ünnepről
A bolygók és nevüknek játékos megismerése . Térbeli formák létrehozása Közös alkotás élménye
66
Tapintásos észlelés fejlesztése Alaklátás és formaállandóság fejlesztése . Újrahasznosítás
Föld 5. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 6. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
mozgása Finommotorika és tapintásos észlelés fejlesztése Technikai ismeret bővítése az újfajta technika gyakorlásával Rajzi képzetek fejlesztése és színek nevének gyakorlása Értelmi képességek fejlesztése a tevékenység alatti beszélgetés során Az eszköz (szivacsdarab) – megszokottól eltérő – fogása által finomodjon ujjaik mozgása. Tájékozódás a rajzlap felületén a szivacs által létrehozott képalkotás közben Szókincsbővítés (színek nevei) a virágok megformálása közben Beszélgetés a virágok milyenségéről, tulajdonságairól, (színek, formák, alakok, méretek) a tevékenységet megelőző és követő beszélgetés alatt Rész-egész viszonyának felfedeztetése a virágok részeinek folyamatos megformálásakor Finommotorika, formaérzékelés és tapintásos észlelés fejlesztése A gyurmázás alaptechnikájának gyakorlása segítséggel és önállóan (pl.: gömbölyítés, sodrás, lapítás) Értelmi képességek fejlesztése a tevékenység előtti és utáni beszélgetés közben Tájékozódás a gyurma felületén a plasztikai alakzat megmunkálásának örömén keresztül Kreativitás fejlesztése a gyurmázás közbeni egyéni ötletek megvalósításával Beszélgetés a Napról, a Holdról, jellemzőikről, tulajdonságaikról, fontosságukról és a gyerekek ezzel kapcsolatos élményeiről
Különböző technikák (festés, ragasztás) gyakorlása és kombinálása Gondolkodási műveletek fejlesztése a tevékenység közbeni beszélgetés közben Vizuális memória fejlesztése Finommotorika és tapintásos észlelés fejlesztése
Tervezés-megvalósítás folyamata . Karakteres figurák létrehozása . Közös játék lehetősége
A síkon és térben való tájékozódás során bővüljön anyagismeretük, és éljék át az alkotás, díszítés örömét. Beszélgetés állatokról és fontosabb külső jegyeikről Szerezzenek tapasztalatot a szerkesztő-összerakó munkáról. Emlékezet, fantázia fejlesztése a tevékenység alatti beszélgetéskor Ujjpercek finomodása az ecsetfogás, a vágás és a ragasztás során
Kreativitás, önmegvalósítás fejlesztése . Tapintásos észlelés fejlesztése . Alaklátás fejlesztése
Kompozíciókészség fejlesztése a munka megtervezésével és megvalósításával Akarati tulajdonságok fejlesztése (türelem, kitartás) Finommotorika fejlesztése
Pünkösdi szokások, jelképek tudatosítása . Technikai tudás bővítése . Hagyományőrzés gazdagítása
Díszítés, alkotás létrehozásának, örömének átélése Ösztönözzük kitartásra a gyerekeket, az esetlegesen hosszadalmasabb munkafolyamat kapcsán. Gyakorolják az ujjpercek finomodó mozgását a kis papírlapok ragasztásával.
Ritmusérzékelés fejlesztése . Mértani formák létrehozása . Ízlés formálása, megalapozása
67
Finommotorika fejlesztése Anyagismereti tapasztalatok megszerzésének biztosítása és érzékelés fejlesztése a téma feldolgozásakor Gondolkodási műveletek fejlesztése a tevékenység előtti és utáni beszélgetés közben
Finommotorika és vizuális memória fejlesztése Rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése Gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás közbeni beszélgetéssel Szerezzenek ismeretet az egyes évszakok jellemzőiről, jelképeiről, időjárásukról stb.
Hangulatkeltés, ajándékozás öröme . Újszerű díszítő munka megismerése
Fejlesztési feladatok
Tájékozódás a papír felületén, megfelelő ecsetfogást gyakorolva Az önkifejezés szabadságán keresztül egyedi színbeli kombinációk létrehozása Beszélgetés az évszakokról és azok jellemzőiről, külön kiemelve az egyes évszakokra jellemző színeket
Ízlésvilág fejlesztése . Tapintásos észlelés fejlesztése
Föld 8.
Az újfajta eszközzel technikai és anyagismeret bővítése Finommotorika, tapintásos észlelés, alaklátás fejlesztése barkácsolás közben Értelmi képességek fejlesztése a tevékenység alatti közös beszélgetés alkalmával Ismerkedjenek meg a zsenília drót kedvező tulajdonságaival, és alkossanak belőle térbeli figurákat. Finomodjon ujjaik mozgása a drót fogása és hajtogatása közben. A drót hajtogatása közben a szerkesztő-összerakó munka gyakorlása
Finomodjon eszközfogásuk a rajzlap felületén való tájékozódáskor. Próbálkozzanak a karakteres figurák létrehozásával és a színek bátor használatával. Rész-egész viszonyának felfedeztetése a kocka oldalainak folyamatos megrajzolása és a kocka összeillesztése közben Képzelet, emlékezet fejlesztése a tevékenység alatt és a közös beszélgetés közben Ok-okozati összefüggések felfedeztetése, ismeretek rendszerezése és bővítése az évszakokról való beszélgetés és a kockával való játék során Újszerű finommozgások és térbeli alakzat létrehozásának gyakorlása eszközzel Játék létrehozásának öröme a közös munka átélésével Értelmi képességek fejlesztése a tevékenység előtti és utáni beszélgetéssel Az olló használatával és a kártyavár elkészítésével finomodjon ujjaik mozgása. A közös munka örömének fokozása a tevékenység közbeni beszélgetéssel Rész-egész viszonyának felfedeztetése a folyamatosan növő kártyavár megfigyelésével
Kreativitás fejlesztése+ fantázia Belelátó-képesség fejlesztése Tapintásos észlelés fejlesztése
Föld 7. Fejlesztési célok
Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
68
Egyéni színhasználat . Tájékozódás felületen
VI.4.3. A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka területén a fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Örömmel, saját kezdeményezésére ábrázol. Képalkotásában kifejezi gondolatait, élményeit. Ábrázolása változatos színhasználatot és tagoltságot mutat. Tud egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani. Önállóan és csoportosan is készít játékot, kelléket, ajándékot. Téralakításban, építésben másokkal együttműködik. Elképzelés után meseszereplőket, hangulatot is kifejezve, jellegzetes színekkel, formákkal, mozgással ábrázol. 8. Emlékezet utáni témákban a részleteket is ábrázolja. 9. Díszítő, tervező feladatot változatos színekkel, rajzolással, festéssel, papírmunkával, agyagba karcolással stb. megold. 10. Tud különféle technikával képet alkotni, a technikát önállóan a rendelkezésre álló anyagokból megválasztani. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
69
VI.5. Mozgás A mozgás és a játék a gyermeki tevékenységek két legfontosabbika. Ez adja a program fő tengelyét. Gyarapszik mindazokkal a mutatókkal a kisgyermek fejlődése, ahol a mintakövetésnek, modellkövetésnek, az interakciónak, tranzakciónak nagy szerepe van. Az óvodai élet minden területén minden elemében komplex helyzetekkel találkozunk, sokszor alig van értelme elemezni, mi a mozgás, mi a játék, kultúraátadás egy-egy eseményben. A gyermek mozgásának fejlődése a folyamatos gyakorlás során fejlődik, minőségi változáson megy keresztül. A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a 3–7 éves gyermekek fejlődésében. Programunkban a mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük. Az aktív nagy mozgástól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal és az egész személyiség fejlődését segíti elő. Mozgásfejlesztésünket: az alapvető mozgásformák elsajátíttatásával nagymozgások tanításával a testséma fejlesztésével a tér mozgásos megismerésével a finommotorika fejlesztésével valósítjuk meg. A játékot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk.
VI.5.1. Mozgásfejlesztés A gyermek joga, hogy kedvére mozogjon. Ez a tény arra késztet bennünket, hogy nap mint nap felkészüljünk szervezett mozgáslehetőségek biztosítására az udvaron, az épületben egyaránt. Ez nem csak azt jelenti, hogy mozgásuk meglegyen, hanem egyben azt is, hogy a mozgásban rejlő fejlődést tudatosan elősegítsük, irányítsuk. Ezáltal fejlesztjük: állóképességüket a test összehangolt, összerendezett mozgását a helyes testtartás kialakítását a motoros képességeket a vázizomzatot egyensúlyérzéküket testi erejüket, egész személyiségüket A mozgás révén képessé válik a differenciált, gyors, energikus és lassú mozgásokra. Egészséges fejlesztésükkel eljuthatunk a nem kellően koordinált nagymozgásoktól az ugrásokon, gurulóátfordulásokon, a pontosabb szem-kéz, szem-láb koordinációt igénylő gyakorlatokon át, akár a kar, a láb, apróbb izommunkák végzéséig. Szükségesnek tartjuk programunkban a mozgás helyességének, kivitelezésének pontosítását, mert erre építenek az iskolában. Kiscsoportban utánzó mozgásokkal kombinálva végeztetjük a mozgásokat és nagy figyelmet fordítunk a végrehajtás módjára. Így kívánjuk elérni, hogy a játékban felhasznált mozgásformák automatizálódjanak, hisz ez elősegíti az eredményességet a szabályozó folyamatban. Ennek eredménye lehet, hogy végrehajtják az utasításokat, tudnak a testrészek felett uralkodni, ügyesség érzését keltve, pozitív viszonyt alakítanak ki önmagukhoz és társaikhoz való kapcsolatukban. Természetes mozgással alakítjuk ki a test koordinált mozgását (járás, futás, kúszás, mászás, csúszás). Kis-középső csoportban utánzómozgással kísérve, majd használva a helyes megnevezést (óriás – járás). Nagycsoportban használjuk a teljes megnevezést (kar magas tartásban és lábujjhegyen járás). Differenciáló képességet, egyensúlyozó képességet, reakcióképességet és téri tájékozódó képességet ezáltal fejlesztünk. A szabályokat betartva a fejlettebb tevékenységi formák alapját segítjük elő. Alkalmazkodik a szabályokhoz, feladathelyzeteket old meg, kialakulhat a feladat megoldásának képessége. Ezek: fogójátékok, egyéni és csoportos sor- és váltóversenyek, lab70
dajátékok. Programunkban építünk arra, hogy az óvodás gyermek 3-4 éves korban nem a győzelemért, hanem az óvó néni dicséretéért és a mozgás öröméért játsszon. Elősegítjük a testséma alakulását, ha a meghatározott testrészek megérintésével kombináljuk a feladatokat. Az összerendezett mozgáshoz ismerniük kell saját testüket. A test minden mozgás alapja, amelyet úgy jellemezhetünk, ahogy a test uralja saját magát! Ezt tartjuk 3-4 éves korban a legfontosabbnak!
VI.5.2. Fejlesztésünk fontos eszköze a TÜKÖR. Megtanulják a tükörben látott testrészek nevét, azok funkcióit. Emberábrázolásuk tökéletesedik. Ismerni fogják a testrészek egymáshoz való viszonyát, a testrészek téri elhelyezkedését, ezzel készítjük elő a téri tájékozódást. A testsémafejlesztés fontos eleme a lateralitás (oldaliság) és a dominancia. Ismerje fel, hogy minden embernek két oldala van. Az oldaliság fejlesztése hat a térészlelés, térérzékelés fejlődésére. Minden csoportban gyermekenként felmérjük a testrészek (kar-láb) és érzékszervek domináló képességét, részleges elmaradását. Fejlesztőjátékokkal igyekszünk a részleges elmaradásokat kompenzálni, másrészt a domináló képességek intenzív fejlesztését elősegíteni, támogatni, ha szükséges, szakorvoshoz irányítani. Programunk jelentősége: percepciós csatornák, keresztcsatornák fejlesztésére is kiválóan alkalmas. Sérült érzékszerv esetén nem alakul ki észlelés, fejlesztést csak ép érzékszervekkel lehet elkezdeni! Percepciós csatornák: látási (vizuális), hallási, tapintási, térészlelés, mozgásos észlelés. Keresztcsatornák: látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, ennek motoros visszaadása. Tapintásos-látási észlelés megfogalmazva: verbális fejlesztés, amely állandó kísérője a fejlesztésnek. Ezek biztosításával elérhetjük iskolakezdésre: A biztos vonalvezetést. Nem tévesztik majd össze a d–b; d–p betűket. Nem írják fordítva a számokat. Olvasásnál biztonságosan tudnak majd balról jobbra haladni. Hasonlóság-különbözőség biztos alkalmazását megtanulják. Apróbb részletek pontos megfigyelését elsajátítják. Testsémafejlesztéssel, lateralitás fejlesztéssel, észlelésfejlesztéssel testtartás javítását szolgáló mozgásokat iktathatunk be, hisz ez szorosan összefügg a mozgással. A téri irányok felismerésének és megkülönböztetésének fejletlensége húzódhat meg később a betűtévesztések mögött. A térbeli viszonyok felfogásával alakul ki az olvasásnál szükséges balról jobbra haladás, az írásnál a balról jobbra, föntről lefelé haladás. Ezért feladatunk: a szem tudatos kontrolljának fejlesztése. 5-6-7 éves korban a finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. Erre nagyon sok lehetőségünk van az ábrázolási technikák gyakoroltatásánál: tépés, vágás, varrás, apró gyöngyök fűzése, barkácsolás stb. A szabadban lehetőséget adunk arra, hogy megfelelő méretű fára másszanak. Testnevelés-foglalkozáson labdák, ugrókötelek, füles labdák stb. használata segíti elő az egyensúly és a finommotorika fejlesztését. Meglévő játékszereink segítenek bennünket a mozgásanyag nehézségi fok szerinti megkülönböztetésében. Megismerkednek az óvodában található eszközökkel, és használják is szívesen és örömmel. Egyensúlyérzéküket fejlesztjük udvaron, kerítés mentén, járdaszegélyen lépegetve, farönkön egyensúlyozva, ugróiskola, ugrókötelezés használatával. Ezek megvalósításához az óvoda jó feltételekkel rendelkezik. 71
Az eszközök használatával fejlesztjük önállóságukat, bátorságukat, szociális magatartásukat, érzelmüket, akaratukat, kommunikációs, kognitív és motoros képességüket. Gyakorlásukkal a pszichikus funkciók fejlődését segítjük elő, a fejlődés tempóját, és hozzájárulunk a készségek kialakulásához. A gyermek nem születik ügyetlennek, a mozgás hiánya teszi azzá.
VI.5.3. Programunkban feladatunkként jelöljük: A mozgás biztonságáért: gondoskodással, ingergazdag környezettel szeretetteljes, bátorító légkörről gondoskodni! Érvényt kell szereznünk az egyéni képességek kibontakoztatásának a mozgásirány sokirányú megtapasztalásával. Hatékonyságának tényezői: az óvónő személyisége, mozgáskultúrája mozgáskombinációk alkalmazása különböző eszközök használata gyakorlóhely változatossága Mozgásfejlesztésüket három területen valósítjuk meg: szabad mozgástevékenység mindennapos testnevelés kötelező foglalkozások során. Programunkban a mozgásfejlesztés az egész személyiség fejlesztésére irányul, és nemcsak egy szűk területen, a testnevelésen belül, hanem az egész napi gyermeki tevékenységbe illeszkedik. Elsődleges célunk az egészséges életvitel megalapozása, ehhez nyújt a gyermek számára biztonságérzetet az óvodapedagógusok jelenléte, aktív közreműködése. Ösztönzi őket újfajta mozgások elsajátítására a szabad játékban, a környezeti és esztétikai nevelésben, gondozási és önkiszolgáló tevékenységben. Fejlesztjük értelmi és szociális fejlődését, így a mozgáson keresztül komplex pedagógiai feladatokat valósítunk meg.
VI.5.4. Mozgásfejlesztés Rendgyakorlatok Egyensúlyérzék fejlesztése Állás: Nagymozgások fejlesztése: Járás:
Egyensúlyérzék
3-4 évesek - zárt lábbal pár mp-ig - testfordulatok - felugrással, lépéssel
4-5 évesek - fél lábon sarok-, térdemelés - lábujjon sarkon állás
- gyorsabban, lassabban - kis és nagy lépésekkel előre, oldalra - tárgyak kikerülése zsámoly, henger átlépése: szalag, babzsáksor, bot - hullámvonalban óvónő vezetésével - különböző irányokba kanyarodással: ajtó, óvónő felé - dobbantással, tapssal óvónő vezetésével, kézfogással, majd anélkül
- kis és nagysávok átlépése: szivacs, szőnyegpadló, csík - kikerülés: babzsák, kendő, karika - átlépés: babzsák, szivacs építők, kisebb henger - járás talajra rajzolt alakzatokon: cikkcakk, hullám, S galopp lépések (oldaliság) Jobb láb előre lép, bal utána zár. Bal láb előre lép, jobb láb utána zár. Jobbra lépés utánzárással. Balra lépés utánzárással (kör felé fordulva, háttal a körnek). testfordulatok jobbra,
-
sávokban,
szalagok
72
5-6-7 évesek - mérlegállás mellső, oldalsó - talp élen állásból sarkon állás - zenére gyorsabb, lassabb ütemezésre szétszórt és sorbarendezett akadályok kikerülése, megkerülése, átlépése - akadályok kerülése a megadott irányokba (jobbra, vagy balra) - galopplépések: előre 2x jobb, vagy 2x bal lép elő oldalra keresztlépések, elől, hátul keresztezéssel
teljes fordulatok jobbra
fejlesztése Járások koordináció
szem-láb
Nagymozgások fejlesztése: Futás:
Szem-kéz, szem láb koordinációs gyakorlatok Járás, futás
Főgyakorlatok: Nagymozgások fejlesztése:
között (50-10 cm) - térd-, sarokemeléssel (testrészre koncentrálás) - lábujjon - létra fokai közé lépés, 30 cm (szem-láb koordináció) asztalon, padon előre
balra tyúklépés (sarok illesztése lábujjhoz) rézsutos padon, átbújás zsinór alatt, félfodulat, 10-20 cm akadály átlépéssel, térdemeléssel oldalra, hátra haladással (20 cm) kéziszerek egyensúlyozása tenyéren (labda, bot) (finommotorika)
kezdve, balra kezdve - 5 cm vastag kötélen, 4080 cm magas szeren - törpejárás guggolásban, lábujjon, létra fokain - 10 cm-es, rézsútos gerendán átbújásokkal, akadályátlépéssel, fejtetőn hordott kéziszerekkel, teljes testfordulattal - lefeszített lábfejjel, sarok befelé fordul (finommtorika)
tempóváltások, irányváltások szórt futásban, jelre: versenyfutások 10-15 per méter távon. - zsinórok, padok között, körkötélen kívül, belül jelre különböző testhelyzetek fölvétele (ülés, fekvés, bebújás stb.) - jelre kéziszer helyének változtatása: ráülés, feldobás, gurítás stb. jelre tornaszerhez viszonyított testhelyzet felvétele: (elé, mögé, mellé – testséma fejlesztése)
futás tárgykörbekerítésével - akadály átlépésével - tárgyak megkerülésével valamilyen helyről indulva - tárgyak kikerülésével - versenyfutás (15-20 m) - futás átlósan, padok, zsinórok között, sávokban stb. - a kiscsoportos feladatok gyors kivitelezése futás egymással szemben (helycsere – térpercepció)
50 – 20 cm-es sávokban, vonalak szerek között - padon oldalra lépéssel, majd előre utánzáró lépés akadálykerüléssel, átlépéssel (babszák, építő)
20 – 10 cm sávokban, hullámvonalakon különböző nagyméretű formákon (szemfixáció) saját jeleiken) - tárgyak, akadályok kerülgetésével (4-5 db) - földre rajzolt sávokba lépéssel, majd szűkített körökbe - egy lábról két lábra, majd egy lábról egy lábra, lendületből
vonalak, zsinórok között, asztal alatt előre, hátra - hason, háton, ülésben
asztalon, padon karhúzással, tolással, csak lábtolással hernyóraraszolás
padok, hengerek, zsámoly átlépése, 30-40 cm magas zsinór átlépése - futás földre rajzolt jelekre lépve, távolság növelhető (szem-láb koordináció) sűrűn elhelyezett akadályok kikerülése - belegyorsító futások, versenyfutások (30 m) - futás térdemelésével, saroklendítés hátra - futás közben jelre felugrás vagy megnevezett irányba elfutás (kerítés, homokozó – térpercepció) gyorsan, egyéni versengéssel is - helycserés sorversenyek, vonalról: akadályátlépéssel, bújással - eszközszerzéssel tárgyak bekerítése futással (henger, pad, fák/ lehet színek formák szerint is bekeríteni) - 10 – 5 cm sávokban. Lábujjon, sarkon is, bonyolultabb formákon (labirintus szemfixációs gyakorlat - sávokon, vonalakon áthaladás keresztirányban – sávra, vonalak közé lépve - 20 cm széles sávból sávba, vonalak közé lépve - 20 cm széles sávból ugrás majd 10 cm-es körökbe (távolságok növelhető) - rézsutos padon fölfelé is, lefelé is csak karhúzással, tolással - kar segítsége nélkül
73
- csúszás
- tárgyak megkerülésével - gyorsan, lassan - kötél alatt (a magasság csökkentésével)
csípőkiemeléssel mellkas előretolással (testséma koncentrálás).
Nagymozgások fejlesztése:
négykézláb váltott karral, -lábbal haladás - két térd együtt, két kar együttlép előre (testrészre koncentrálás) - pókjárás tárgykerüléssel, átbújással asztal alatt gyorsan, lassan zsinórok között - páros padon (10-12 cmre)
- padon, vonalon átbújva, előre, hátra haladva (térérzék) - babzsaák csúsztatás térd előtt - jobb térd és kar lép együtt, bal térd és kar ismétlés (elefántjárás, oldaliság) - padon halad a jobb lábés kar talajon a bal, fordítva ismétlés
- asztalon, padon előre
- emelt padon előre, hátra
- 60- 80 cm-re emelt, rézsutos padon
rézsútos kötéllétrán le- föl (nagymozgások fejlesztése)
- padpáron haladás oldalra kar az egyik, láb a másik padon kb. 20-30 cm-re egymástól vízszintes rúdon átfordulás - „ sánta róka” padon, padpáron, oldalra - bordásfalon oldalra haladva - átfordulás, egymástól 30 cm-re lévő padpáron oldalra haladva (testséma: oldaliság)
felemáskorláton oldalirányú haladás - előrehaladás, egy kézzel kapaszkodás - páros korláton haladás oldalra - átfordulás háttal is (függőleges zóna) bordásfalon, emelt padpáron (40-60 cm) - felemás korláton, majd 2 azonos magasságú korláton oldalirányú haladás utánfogással keresztfogással, keresztlépésével (egyensúlygyakorlat) - mászás lefelé, előre haladva - egy végtag kiiktatásával, talajon (sánta róka) keresztlépés, keresztfogás bordás falon - kézzel átfogás, lábbal utánugrás (szem-láb koncentráció) tartós tovahaladás bordásfalon - 5-6 mászómozdulat rúdon
- kúszás térden, tenyéren
Egyensúlyérzék fejlesztése Kúszás: Egyensúlyérzék fejlesztése Mászás:
Szem-kéz szem-láb koordináció fejlesztése Mászások:
Nagymozgások fejlesztése: - mászás talpon tenyéren
Egyensúlyérzék fejlesztése Támaszgyakorlatok: Egyensúlyérzék fejlesztése ugrások
létrán,
- vonalak között talpon tenyéren - páros padon, egy padon előre haladva rézsútos létrán, mászókán, előre, oldalra
- rézsutos mászókán, létrán le-föl utánzáró lépéssel egyensúly) - bordásfalon oldalirányú haladás utánlépéssel (szem-kéz, szem-láb) - kötéllétrán 3 fok (egyensúly) függőleges rúdon felkapaszkodás lábfelhúzással
- túllépéssel, túlfogással, átbújásokkal (egyensúly) - oldalirányú haladás kézfogással (bordásfalon) kötélhálón (egyensúly, finommotorika) - 1-3 mászómozdulat átkulcsolt lábbal (testrészre koncentrálás)
- zsugorkanyarlati ugrás előkészítés kartámasz, lábbal fel- lelépés
- zsugorkanyarlati ugrás páros lábbal a padra, talajra
- szökdelések irányba, célba 2 lábon, sávba, karikába, vonalon át (szem-kéz, szem-láb
- elrugaszkodás páros és fél lábbal - irányított szökdelések (ugróiskola)
74
(rozmár) háton, mellkas kiemeléssel, csípő és váll előretolásával haladás (testrészre koncentrálás) - valamelyik (egy) végtag kiiktatása (egyensúly gyakorlat, testrészre koncentrálásm oldaliság) - különböző akadályok kerülésével - rézsútos padon előre fölfelé, lefelé, hátrafelé (térérzék, egyensúly) páros padon oldalirányba haladás
- zsugorkanyarlati ugrás zárt térddel (testrészre koncentrálás), átugrás a pad fölött - sorozatugrások, magasra és távolba - egyre szűkölő célmezők - szerre felugrások fél
koordináció) - szökdelés zárt lábbal
Szem-kéz, szem láb koordináció fejlesztése Szökdelések, ugrások
Nagymozgások fejlesztése:
Nagymozgások fejlesztése: - függeszkedés Szem-kéz koordináció
szem-láb
Szem-kéz koordináció
szem-láb
Egyensúlyérzék fejlesztése kézállás:
lábbal is
felfüggések felsőfogással és madárfogással (finommotorika) saroktérdemelésekkel (testrészre koncentrálás) - függés rúdon, kötélen
- - lefüggések lengéssel előre, majd leugrás (egyensúly) gyűrűhintán - lajhárlefüggés, majd tova haladás lajhármászással (vízszintes kötélen is)
lefüggésben felsőfogással tovahaladás 1 rúdon, majd 2 rúdon, majd létrán: előre, oldalra haladással - lefüggésben mászás rúdon, létrán - lajhármászásban tartós tovahaladás (vízszintes kötélen is)
- érintőmagas vízszintes rúdra kapaszkodás madárfogással - bordásfalra fel- lemászás
vízszintes rúdon függésben jobb illetve bal kézfogódzás elengedése, visszafogás megkísérlése - függésben tovahaladás oldalra utánfogással
- talpon, tenyéren támasz, egyik, majd másik lábbal hátra ugrás
- tenyértámasz a talajon, egyik láb a másik után lendül hátra, föl falra, bordásfalra
függőállásban tovahaladás oldalra utánfogással, keresztező fogással létra fokain utánfogással, túlfogással előre, oldalirányba haladással - állásból kéztámasz, láblendítés függőleges helyzetig egy lábbal - bordásfalnál, falnál
- karikába egyik lábbal belépés, ki be ugrás, szökdelés - körbeszökdelés, valami körül (kéziszer, tornaszer stb.)
- körkötélbe ki-be ugrás páros lábbal előre (térpercepció) - 60 cm-es karikába, előre szökdelések akadálykerüléssel előre, hátra, oldalra is (térpercepció) - szalag, bot stb. átugrása előre, oldalra - talajra rajzolt jelekre (csillag, felhő, stb.) ugrás - futás közben, utasításra
- ugróiskolák
Függések:
célbaugrások (mélyugrás) szerre felugrások nekifutásból (szem-kéz, szem-láb koordináció) - enyhén hullámzó zsinór átugrása, talajra fektetve, majd megemelve óvónő által középpontból vízszintesen forgatott kötél átugrása egyesével - körbeszökdelés előre, oldalra, hátra haladva valami körül (pad, homokozó) ugrókötél egyéni használata (1 -2 ugrás) - különböző alakzatokra egy és két alakzatba ugrás váltakozva páros lábon két alakzatban szökdelés (pl. két sávon, két karikasoron) - páros és fél lábbal váltakozva - oldalra haladással is (testséma, oldaliság) terpeszállásból félfordulattal felugrás, talajra, lábak közé akadály tehető (pl.: kendő, bot, szalag) visszaérkezés az akadály megmozdítása nélkül
75
- megpörgetett karikába ki-beugrás - hajtott kötél alatt átfutás ugrókötél hajtása egyénileg, ritmikus szökdelés óvónő által középpontból vízszintesen forgatott kötél átugrása csoportosa is - fél lábon szökdelés rajzolt jelekbe - bonyolultabb formákba, kisebb mérettel (40 cm) - karikasoron át páros-, fél lábbal egyre szűkülő alakzatokba (alaklátás, formaállandóság) - csigavonal, ugróiskola - páros lábbal egyszerre ugrás 60 cm-es karikába (térpercepció) fél lábon is, oldalra is - terpeszállás, egyik láb az egyik, másik láb a másik karikában, fel ugrás közben félfordulat, visszaérkezés óvodapedagógusnak háttal a karikába, terpeszállásban
fölmászás lábbal, kartámasz a talajon (függőleges zóna) - gurulóátfordulás előre guggolótámaszból - terpeszállásból
Egyensúlyérzék fejlesztése gurulóátfordulás: Egyensúlyérzék fejlesztése Hossztengely körüli gurulás Szem-kéz, szem-láb koordinációs gyakorlatok dobások
Szem-kéz , szem-láb koordinációs gyakorlatok labdagyakorlatok
Egyensúlyérzék fejlesztése „Body Roll” gyakorlatok
henger-
felmászás, has érintése a falhoz - gurulóátfordulás előre, kis járásból - gurulóátfordulás hátra, ikerbukfenc - párosával rézsutosra emelt szőnyegen - „dombról le”
- eszköz nélkül babzsák fogással
- babzsákfogással kézzellábbal fogja a babzsákot különböző szerek fogásával
tárgyak fogása, elengedése (labda, babzsák) tárgyak hirtelen elengedése: megadott jelre (pl. futás közben – paddal, körkötéllel behatárolt területre ejteni)
- 1,5 m-es sávba, körbe, függőleges (fal) vízszintes célokra (padok közé) babzsákkal, szivacslabdával 3-5 m távolságból alapvonalból egy kézzel - kétkezes alsó- és felső dobások léglabdával vízszintes, függőleges sávokra
- dobások különböző nagyságú és súlyú labdákkal - célbadobás 1 m-es sávba, háló fölé, 4-6 m távolságból, alapvonalról - kislabdahajítás 2 m magas zsinór fölött - kétkezes alsó és felső dobások vízszintes és függőleges célba, karikába
terpeszállásból, guggolásból babzsákcsúsztatás padok, vonalak között (majd labda) - léglabda gurítása falhoz, 2-3 m széles kapuba 4 mről - guruló labda után futás, elfogás két kézzel labda leejtése, lepattintása, feldobása, labda irányába mozdulás, elkapás labda görgetése vonalak között, hullámsávon - labda felpattintása - terpeszülésben gurítás társhoz 1-2 m távolságra
- labdagurítás különböző testhelyzetekből (ülés, hasalás, hanyattfekvés) visszaguruló labda elfogása labda feldobása, elkapása - lepattintás, elkapás járás közben - falról földre pattanó labda elkapása - falra pattintás, elkapás - földre pattintás, társhoz irányítva - dobás társnak, elkapás két kézzel - léglabda továbbítása ütővel, bottal padok között, vonalon, majd célba (két szék közé) - labdagörgetés lábbal sávban akadályok között - labda rúgása padok között, célba (él. Padhoz, 2 m széles jelek közé) - állásban jobb és bal lábbal hengergörgetés (oldaliság) - a hengeren hasalva egyensúlyozás a két kar, illetve a két láb emelésével ( a hengeren ülve, oldalt fekve is) - háton végiggördülés (függőleges testzóna), kapaszkodás a hengerbe - pókjárás, két talp a
- gurítások léglabdával, medicinlabdával, szivacsés maroklabdával egyre szűkülő sávokban, vonalak között, padon, egyre kisebb célba (1 m) - ugyanez ütő, bot segítségével labda feldobása, elkapása járás, futás közbe, ülésben, térdelésben, két majd egy kézzel labdavezetés folyamatosan járás, futás közben, akadálykerüléssel - labdagurítás lábbal hullámvonalon akadálykerüléssel, társkerüléssel - labda rúgása társnak, 1 m széles célba, 4-6 m távolságból
- hengergörgetés két kézzel a hengerre támaszkodva, térdelőtámaszban - hason végiggördülés (elülső testzóna) a hengeren - pókjárás, 1 lábbal hengergörgetéssel csoportszobában, udvaron egyaránt használható szereken pl.: hintaló,
76
- kéztámasz a hengeren, talp talajon (vagy padon, bordásfalon) Hengergörgetés a test nyújtásáig és vissza, csípőemeléssel - pár másodpercre felállás a hengerre - ülés a hengeren, kéztámasz a test mellett (térbeli viszonyok), tovahaladás a test
Finommotorika fejlesztése Kézfej ujjak
hinták, füles labda, ugróasztal, ugródeszka, forgó korong, lengő kötél, kötél létra - nincs célzott fejlesztés, de a különböző szerek fogása segíti a fejlődését pl.: - kendő szivacslabda, szalag, stb. marokba gyűrése - karika, bot, körkötél, stb. fogásai - 30- 25 cm léglabda fogása szétnyitott ujjakkal - függések rúdon, gyűrűn, kötélen
hengert görgeti (testrészre koncentrálás, talp) hengergurítás a hengeren ülve alsófelsőfogás bordásfalon, mászókán „madárfogás” hüvelykujj szemben a 4. ujjal - rúd, bot fogása középin, két végén, egy kézzel lefelé, fölfelé tartva - szalag, kendő, babzsák fogása két ujjal - léglabda pörgetés a talajon egy kéz ujjaival – bot, függőleges karika pörgetésével is próbálkozhatnak, talajon talpélen járás „markolással” - lábujjak szétfeszítése, zárása
fölemelésével, lábtolással
- kislabda tartása 5 ujj szorításával lefelé - végén markolt bot mozgatása ”írás” a levegőbe, cél felé tartás - két kéz alul markolja a karikát, test előtt függőleges, vízszintes tartás - vízszintes helyzetű karika, forgatása kétoldalról fogva, ujjak között
Lábfej lábujjak
- sarkon, lábujjon járás - labda görgetése talppal
Játék
Futójátékok egy sorban, körben csoportban, szétszórt elhelyezkedésben.
Futójátékok több csoportban; párokban egy sorból, két sorból, két sorból, körből, kettős körből.
Futójátékok: Kéz- és vállfogással.
hintaló labdarúgás rollerezés
füles labda kerékpározás görkocsolyázás korcsolyázás
ugróasztal, ugródeszka, forgókorong, lengőkötél, kötéllétra síelés gördeszkázás
Fogójátékok:
Fogójátékok: Átfutással, kerülgetéssel, egy fogóval
Fogójátékok: Két fogóval. Labdajátékok: Labda hordásával, gurításával, dobásával és célzással. Sor- és váltóversenyek: Szereppel összekötve, különböző kiinduló és befejező testhelyzetek szerint. Játszanak gimnasztikai gyakorlatokból, járásból, futásból, ugrásból, támaszgyakorlatokból és dobásfeladatokból kialakított játékokat. - futás közben önmaga azonosítása pl. különböző testhelyzetbe felugrások (sarokemelés, térdemelés, terpeszugrás, lábérintés
Futójátékok
Egyensúlyérzék fejlesztése Szabadidőben pörgő, forgó ringatózó hintázó, lengő mozgások Fogójátékok:
Versenyjátékok,
Versenyjátékok, versengés.
egyéni
Sorversenyek: Egymás mögött és egymás mellett állva indulásból és érkezéssel. Játszanak gimnasztikai gyakorlatokból, járásból, futásból, ugrásból, támaszgyakorlatokból és dobásfeladatokból kialakított játékokat.
Testséma-fejlesztés A test részek ismerete Önmaga beazonosítása
- járásgyakorlatok közben tükör előtt elhaladva önmaga azonosítása pl. karfeltartással, integetéssel, kéz
- különböző mozgások végzése - egyensúlyozó járásnál tükör felé haladva - mászásnál, szökdelésnél,
77
- papírtépés, szalaggyűjtés lábujjal - lábbal ceruzamarkolás, rajzolás
vállhoztatásával. lábemeléssel Tevékenységek a testrészek megismerését célozva
kéziszerek tartása vállon, tarkón, csípőn stb.
Meghatározott testrészekre koncentrálás
- sarok ülésben térd előretolása a talajon váltva (jobb, bal) - zsugorülésben dobolás sarokkal, talppal, tapsolás talppal, térddel - terpeszülésben combtérd-boka érintés babzsákkal, labdával szalaggal, kendővel - szivacslabdaadogatás a törzs, váll, nyak, comb körül (ülésben, állásban) térden, tenyéren támaszkodva - egyensúly gyakorlat ülésben csúszás hátrafelé lábtolással, könyökfogással, (térpercepció)
különböző testhelyzetekben megtalálni a testrészt megérinteni, mozgást végezni vele
Valamilyen tárgyat testrésszel érintve (hogyan viszonyul a test a tárgyhoz)
Testséma fejlesztése Személyizójának alakítása „Oldaliság” a test jobb és baloldali zónájának alakítása
A test elülső és hátulsó
- ülés a babzsákra, padra, hengerre, kendőre kéz-, has-, hát-, lábtámasz padon, asztalon, széken kendőn babzsákon - ráállni padra, székre, babzsákra - átbújni karikán, szék, asztal, kötél alatt - futás közben jelre kell fölverni ezeket a testhelyzeteket - „egyik” és „másik” oldal - különböző gyakorlatok végzése „egyik” és „másik” oldalra (karlendítés, lábemelés, lépés, fordulás stb.) - szalag, bot, zsinór átlépése egyik lábbal, másik lábbal (szem-kéz, szem-láb koordináció) - lépések oldalirányban vonalak, padok között (szem-kéz, szem-láb koordináció)
ugrásnál (tükörrel szemben végezhető gyakorlat) - kéziszerrel testrészek megérintése (comb, mellkas, lábujjhegy, könyök) guggolásból lábnyújtással csípőemelés - mászás lehet nyújtott végtagokkal: a lábak váltva lépnek a lábak együtt lépnek hanyattfekvésben labdaadogatás a törzs körül csípőemeléssel ( a váll és talp támaszkodik) - hasalásban kartámasszal mellkasemelés, sarok közelítése a fejhez - négykézláb haladva labda, babzsák, bot, henger görgetése homlokkal, orral állal előre haladással (térpercepció) padon is, könyökfogással is, tarkóra fűzött kézzel is ráhasalni padra, hengerre, labdára - hát, váll, csípő, comb érintse a talajt - háttámasz pad széléhez, falhoz, rúdhoz, hengerhez, székhez - sarkon, lábujjon járás átbújni talajon függőlegesen tartott karikán
bokánál, térdnél, lábujjnál stb.) Pl. hanyattfekvésben csípőemelés, csak a talp és váll támaszkodik hasoncsúszás csípőemeléssel, lábujjon és karon támaszkodva - kar segítsége nélkül mellkason csúszva lábujjtorlással, araszolás a fej és sarok támaszkodik - hasalásban homlok szorítás a talajra, karemelés a fül mellett előre, oldalra (térpercepció) - kartámasz segítsége nélkül is (egyensúly fejlesztés) - talicskázás társ bokáját megfogni, padon terpeszülésben haladás előre kartámasszal, csípőemeléssel, a láb ne érje a talajt - kézállás fal mellett a csípő érintse a falat (test elülső zónája néz a fal felé) - labda-, hengerpörgetés le-fel gáttal talppal falon, sarokkal talajon fél lábon (egyensúlygyakorlat) - marokban forgatott karikába belépni, átbújni folyamatosan
- színes szalaggal jelölt - szalag a jobb csuklón, jobb csukló, boka pl. gyakorlatvégzés jobbra szalagos jobb kézzel illetve balra pl. térdenlabdagurítás tenyéren támaszban jobb - jobb lábbal a padon, láb és kar emelése oldalra ballal talajon tovahaladás, (egyensúly is) vagy hátra ismétlés fordítva és előre labdavezetés - szalag nélküli bal lábbal jobb, illetve bal kézzel babzsák pöckölés, jobb - karika körbefutása úgy , lábbal ismétlés hogy jobb láb legyen a - karikába lépés jobb, karika mellett szalagos lábbal - kúszás, mászás 1 végtag - padra támasztott jobb, kiiktatásával (jobb láb majd bal lábbal kúszás illetve kar, bal láb illetve - mászás 1 végtag kar) kiiktatásával (jobb illetve bal láb, kar- „sánta róka” - kéziszerek tartása test előtt és test mögött - járás, futás közben jelre üljenek le, tegyék a kéziszer maguk elé, mögé (csukott szemmel is) hason fekvésben hason hintázás - gyűrűhintán, (páros)
78
zónájának alakítása
Függőleges zóna Tárgyhoz testhelyzet
viszonyított
Testséma Testrészek testfogalom Fej és részei
Törzs és részei
fejlesztés funkciója,
feladatvégzés (lábbal kopogás, csúszás) hanyatt fekvésben lábemelések - hasról hátra átfordulás bordásfalon függeszkedés háttal, hassal a fal felé Hengeren végiggördülés a test elülső oldalán bokától vállig - fordulatok: háttal a padnak, óvónő felé fordulva
lábfogással korláton „darázsfészek” „darázsfészek” átfordulás rúdon hanyattfekvésben csípőtámaszból térdfogással hintázás - hossztengely körüli - hasról hátrafordulás gurulás szerhordással, folyamatosan párosával, nyújtott „hossztengely körüli végtagokkal gurulás” - függésben tovahaladás - bot, karika végighúzása előre, létra fokain a test elülső és hátulsó - függésben lendülés zónáján előre, hátra, leugrás a - függeszkedés háttal és hátralendülés végén arccal előre - páros gyakorlatoknál - csúszdázás hason, háton párok egymással guruló-átfordulás szemben, illetve háttal terpeszből, végiggördülés állnak a háton - kéziszerek tartása fej fölé, láb alá, elé, függeszkedések érintőmagasságú rúdon, talajérintés lábbal - állás a vonal mögé - járásból jelre vonal - futásból jelre fölállás a - körkötél köré törökülés, mögött fölállás vonal mögött (egymással terpeszállás - futásból jelre pad, szék, szemben lévő vonal - szék, pad, asztal, kötél, asztal, kéziszerek elé, esetén jelre helyet cserél a bot. Labda elé, mögé, mögé, mellé állás, két szemben lévő csapat) melléállás, guggolás hasalás, térdelés, guggolás - sorverseny, két szemben - járásból, futásból jelre - terpeszállás bot, kendő, lévő pad mögül indulás fellépés székre, padra szalag fölé különböző - futójátékban menekülés - jelre futás a két vonal testhelyzetekből a közé *mellső fekvőtámasz, a tornaszerekre (pad, - tornaszer, kéziszer mellé padon lehet a lábon vagy zsámoly, bordásfal) állás szalagos jobb kéz a a kéztámasz körkötél (kacsák a tóban) tornaszer mellett *hasalásban a padon asztal, szék, pad alá (ház) futójátékban jelre bokafogás futás közben, jelre is lehet menekülés a szőnyegen, *térdelés a pad mögött végezni a gyakorlatokat padon, vonalon túli háttal (test hátsó zóna) területre *hasonfekvésben, talp a - menekülés akadályon át padhoz szorítva (pad, asztal) Átmászva, átbújva - fejuázás, bólogatás - fejingatás jobbra, balra - fej lehajlása oldalra a két (négykézláb mászás Fejfordítás jobbra, balra vállhoz fej előrehajtása, kézben, törökülésben) áll leszorítása a így fordítás jobbra, balra - mászás térden, tenyéren mellkashoz (cirkuszi hátsó függésben fejfordítás a plafon felé lovak ügetése) térdemelés, térddel - négykézláb állásban - hasonfekvésben homlok homlokérintés (fej homlokérintés a talajra, vagy áll leszorítása a előrehajtása) babzsákra, kendőre talajra karlengetés oldalra hasonfekvésben - fülfogással járás, futás (tartásjavító) homlok, vagy áll le- babzsák egyensúlyozása szorítása a talajra, (fejtetőn) karemelés előre a fül - ujjfűzés a tarkón mellett - babzsák tolás, labda, henger, bot görgetése homlokkal, állal, fejtetővel, térden, tenyéren mászva (hátizomerősítő, tartásjavító) törzshajlítás előre törzsforgatás - törzsdöntés párokban állásban, terpeszülésben térdelőtámaszban jobb vállfogással, törzsfordítás illetve bal kar terpeszállásban, térdelőtámaszban, egyik, felemelésével térdelésben is végezgető
79
majd másik kar emelésével (lehet szalag, kendő emelése) háton fekvésben csípőemelgetés
- hullahopp karikázás derékon vállfogással feladatvégzés (futás csúszós) térden, tenyéren támaszkodva kartolás talajon előre, talajon lévő babzsák érintése mellkassal - felugrás, sarokfölcsapás a fenékhez - karlengetések ritmusra - karkörzések test előtt, test mellett egy karral, majd két karral előre, hátra - könyökfűzéssel csúszás, kúszás, szökdelés - könyökemelgetés, alkar lefelé lóg csuklófogás páros gyakorlatoknál - kézfejforgatás nyújtott kartartásban - ujjfűzéssel karlengetések
Kar
karemelések, karlengetések - körzések előre, hátra először kis körben - karlökések (különböző testhelyzetekben) - könyökemelgetés (kis szárnycsapkodás) - behajlított alkarral
Testséma fejlesztés Testrészek ismerete, begyakorlása Lábak és részei
szökdelések, lábemelések - ülésben, fekvésben biciklizés kéziszer átlépése, átugrása - labda, babzsák ütögetése a combon ülésben lábak emelgetése, összeütögetése, terpesztése - labdagörgetés ülésben talppal - terpeszülésben térdbokaérintés
felugrásnál, függeszkedésnél térdfelhúzás a mellkashoz . terpeszugrásban sarokfölcsapás bokaérintéssel - terpeszből félfordulatos ugrás nehezítés: láb között a talajon kéziszer (bot, babzsák, karika) (szem-láb koordinációs gyakorlat) - térdemelés, taps a comb alatt - láblengetés előre, hátra, oldalra
Lábfej és finommotorika
- két talp között léglabda, szivacslabda emelgetése - labda görgetése talppal, sarokkal, lábujjal - kis méretű henger görgetése mellső lábujjal fekvőtámaszban lábfejjel
- lábujjak begörbítésével babzsák , szivacs kendőszalag felmarkolása - lábujjak szétfeszítése, zárása Bot görgetése talppal, pöcögtetés lábujjal állásban lábujjak fölemelése a talajról
kéziszerek fogása különböző módon - ujjak összeérintése, szétnyitása
- buzogány markolása a gömbnél egy kézzel, középen, két kézzel a végeit - ujjfűzés test előtt, mögött, tarkón,
Ujjak
részei
80
térden, tenyéren támaszkodva kar tolása előre (babzsák, kendő is lehet a kézben) mellkassal homorítás háton fekvésben csípőemelés, babzsák, szivacslabda, kendő stb. adogatása a törzs körül
- oldalsó középtartásból karkörzés lefelé, karkeresztezés a test előtt - ellentétes karhúzás test mellett függőlegesen (indiánszökdelés) támaszgyakorlatok közben karemelések előre, oldalra kúszás alkaron támaszkodva (pl. zsinór alatt) - padon csúszás kar húzással, tolással - ujjfűzés kifordítása karnyújtással szökdelés, jelre erőteljesebb elrugaszkodással combérintés, taps a comb alatt - terpeszből felugrás, levegőben bokák összeérintése - két karikából felugrás, félfordulattal visszaérkezés a karikákba (rajzolt különböző méretű forma is lehet) (szem láb koordinációs gyakorlat - térdelésben sarokemelés, ellentétes karral test mögött sarokérintés - papírtépés, szalaggyűjtés lábujjmarkolással - ceruzafogás, rajzolás lábujjakkal bot felmarkolása, mozgatása a lábujjak begörbítésével - bot görgetése falon föl, le, talajon előre, hátra Kiemelt feladat. - talajon előre, hátra - buzogány pörgetése földön függőleges karika pörgetése egy kézzel (talajon)
Levezető gyakorlatok
jellegű - kéz ökölbe szorítása - ujjak sorbaérintése a másik kézzel, - „szemüveg” ujjakból nagy és kis karikák formálása
Fimommotorika
Két kéz ujjbegyeinek összeérintése test előtt, test mögött - földre fektetett bot pörgetése - ujjak sorbaérintése az azonos kéz hüvelykujjával
- szerfogás két ujjal (szalag, kendő, babzsák) pl. futás közben - karika lógatása két ujjal pl. járás közben
- szerek tartása két ujjal (karika, szalag, kendő), egy-egy ujjal (bot, karika)
zongorázás vagy lódobogás (4 ujj egymás utáni leütése (lassan, majd gyorsítva) ritmussor kirakása különböző testhelyzetű gyerekekből két szemben lévő vonal egyikén állnak a gyerekek, a másikon az óvónő felállítja a 2-3-4 Kezdő „elemet” rajtra a gyerekeke átszaladnak, beállnak pl. két elemes Terpeszáll, hasal, törökülésben ül (3 elemes) Guggol, térdel gyertyaállásban áll stb. (több elemes) padlóra rajzolt, nagyméretű romákon futás (pl. gyerekek jelei) - fussanak végig a megfelelő forma vonalán(pl. csésze csiga) - jelre egyenes vagy görbe vonalra álljak, vagy fussák végig futás közben6-8 párosával azonos színű kéziszer bekerítése (labda, babzsák, kendő henger) Csak az utasításnak megfelelő színű szer kerülése Pl. csak a sárgát fussátok körbe a pirosat és kéket fussátok körbe stb. Lehet alak szerint is (pl. tehet különböző alakzatok körbe kerítése is) - földre rajzolt formák kiválasztása, futás közben, jelre beállás a megadott formába ( a csoport létszámtól függően egy formából 1415 is rajzolgató: lehet 3. 4, 5 féle formát is alkalmazni (matematika foglalkozáson is játszható)
Percepció fejlesztés Vizuálisészlelés fejlesztése Vizuális ritmus játék időben (matematika foglalkozáson is játszható)
- lássák, tapasztalják tárgyakon, képeken (pl. gyöngyfűzés)
széksoron ülő gyerekekből - székre ül - szék elé áll - széken guggol - székre áll - szék mögé áll Két elemmel végeztessük.
Alaklátás formaállandóság
Nincs célzott fejlesztés, de a nagymozgások végzése közben fejlődik, - járás, futás körlakban átlósa körbekeríteni futás közben a fát, padot, kettőt együtt, labdákat, babzsákokat formák alakítása testrészekkel pl. repülő szárnya nyújtott, oldalra tartott karral padlóra rajzolt nagyméretű nyuszi, maci, autó stb. vonalán végigjárni
- hullámvonalban köralakítás szórt helyzetből járással, - futás körben jelre körbefutni a megadott tárgyat, tárgyakat formák kialakítása testrészekkel két karral, háztető, kör Ujjakból formák létrehozása (pl. szemüveg, hosszú orr,repülő madár) Levezetőként, hangulatemelő momentumként beiktatható
81
Percepció fejlesztése Térbeli viszonyok fejlesztése Saját test elhelyezése a térben
- padon üres hely keresése Elegendő helyet találjon. vonalon állásban helykeresés (nyújtott ülés, terpeszülés) - menetirányban futás szétszórtan a társak kikerülésével - egyik vonalról átfutás a másik vonalra helykereséssel - akadályok kikerülése szórtan: járás, futás körben
Irányok térben
- körben futásból jelre a megadott tárgyhoz futás (pad, fa, medence, domb stb.) - futás a megadott tárgy irányába (udvaron 15 m távolságú versenyfutás) - futás közben jelre megállás az óvónő felé fordulva (majd megnevezett tárgyak felé is) - járás pl. vonalak között előre majd hátra, oldalra utánzárással - járás padon, kötélen oldalirányban, előre, esetleg hátra - futás előre, hátra zsinórok, padok között, valami körül;
megtalálása
a
A test mozgatása megadott irányokba (előre, hátra, jobbra, balra)
A test mozgatása megadott irányokba
Keresztcsatornák
- helykeresés körkötél, szőnyeg körül kb. kartávolságra, fekvésben is - hely keresése óvónővel szemben társtól kb. kartávolságra - akadályok kerülése szórtan járás, jutás közben egyre több akadály beiktatásával - a csoporttal szemben járó óvónő kikerülése járással, majd futva - futás sorban, egymással szemben (2 sor helycsereversenye akadály kerüléssel) - futásgyakorlatok, jelre, tárgyak jobb, illetve bal oldalára (homokozó, pad, zsámoly, szőnyeg stb.) átfutás tárgyak, akadályok között a túlsó oldalra
- járás padon, vonalon előre, hátra, oldalra, szalagos jobb kéz irányába (szalag nélküli bal kéz ismétlés) - csúszás, kúszás, mászás előre, hátra, jobbra, balra
- csúszás, kúszás, mászás talpon előre, hátra (asztal alatt, zsinór alatt) - talajon kúszás, mászás előre, hátra - mászás bordásfalon föl, le (mászókán) - ablak, ajtó, szekrény, polc stb. a négy térirány felé mozgások végzése (futás- mászás, szökdelés, forgatás)
Fogójátékként a fogó által megnevezett forma a ház. - felállás az óvónővel szemben társaktól kb. kartávolságra (elől, hátul, oldalt egyaránt) - „mentőautó” a csoporttal szemben futó egy , majd két gyerek kerülése (hangadással) - futás sorban, egymással szemben a túloldalra, akadályok beiktatásával (pad ugrószekrény, kötél alatt átbújás, karikasor átugrása stb.) alkalmazkodni kell a szemből jövő gyerekek mozgásához jelre hirtelen irányváltással futás megadott irányba (pl. falhoz, jobb és bal oldalra vonallal megjelölt sarkokba) akadálykerülés a megadott irányba jobb, illetve bal felől
- tér közepéről lépés, majd futólépés (előre, hátra, jobbra, balra) a test mindig az óvónő felé néz - zenére
- járás rézsútos padon - járás rézsútos padon, oldalra (szalagos jobb, átfordított padon előre, illetve nélküli bal kéz hátra, jobbra, balra ismétlése) - csúszás, kúszás, mászás Pl. járásgyakorlatok, talajon, zsinór alatt galopp lépések átbújással, padon, páros - csúszás, kúszás, mászás padon, előre, hátra, talajon előre, hátra, jobbra, balra haladva oldalra haladva (szalagos függeszkedésben irányába) tovahaladás előre, hátra, - mászás bordásfalon föl, jobbra, balra le, jobbra, balra - szökdelés karikából - szökdelés karikából jobbra, balra, előre, hátra előre, hátra, jobbra, balra (székről) (óvónővel szemben) - mászás ferde létrán föl - mászás enyhén ferde háttal, le előre haladva létrán föl előre, le hátra, majd lefelé előre, fölfelé háttal haladva - a látott mozgásminta (vizuális inger) és a hallott utasítás végrehajtása mozgással
82
fejlesztése Verbális Testrészek
Térirányok
fejlesztés
- a szóban történő utasítás, segítségadás párhuzamosan folyik a mozgással, bemutatással, a társ, vagy lemásolásával - - kar, láb, has, hát, - - fejtető, homlok, áll, - térdhajlat, nyakszirt, fenék, derék, váll, nyak tarkó, mellkas, törzs, lapocka, hónalj, lábszár, talp, tenyér, csukló, térd, csípő, comb, lábszár, sípcsont, orrnyereg, orrboka, testrészek, sarok, talpél, lábfej, kézfej, ujjak fülcimpa, fejtető lábujj, csípő, mell megnevezése - rá, alá, fölé, mögé, elé, - között, valamin túl, - jobbra, balra, jobb mellé, át ki felé befelé, keresztben (átlósan), oldalra, balra oldalra, előtt mögött, mellett, alatt, közé, szalagos jobb kéz, kerülés jobbról, illetve be, ki valami felé, el, le bal kéz, kikerülés- balról, keresztben, - valami körül állás, ülés, megkerülés bekerítés hosszában, vízszintes, futás, járós stb. kikerülés függőleges stb. (pl. akadály) menetirány
VI.5.5. A mozgás területén, a fejlődés jellemzői óvodáskor végére: 1. Képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra vízszintes padon. 2. Tud rövidebb távon egyenletes iramban futni. 3. Versenyjátékokban betartja a szabályokat. 4. Tud ütemtartással járni. 5. Tud helyben labdát vezetni. 6. Tud egykezes felsődobással célba dobni. 7. Tud gurulóátfordulást végrehatatni előre. 8. Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban. 9. Tud néhány mozgásos játékot (futó-, fogójáték) irányítás nélkül játszani. 10. Tud a térben tájékozódni, ismeri az irányokat.
83
VI.6. A külső világ tevékeny megismerése A környezettel való ismerkedés egy olyan folyamat, amely egész óvodai nevelésünket átszövi. E folyamat során jutnak el a gyerekek oda, hogy életkoruknak megfelelően szereznek tapasztalatot az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetükről. Célunk, hogy biztonsággal igazodjanak el ebben a környezetben. Ehhez nyújtunk segítséget. Segítségadáskor mindenkor támaszkodunk a gyerekek megismerési vágyára, kíváncsiságára és nem utolsósorban az otthonról, a családból hozott tapasztalatokra, élményekre. A témák feldolgozása moduláris rendszerben történik a kompetencia alapú oktatási programcsomag alapján.
VI.6.1. A környezetünk mennyiségi és formai összefüggései A cél: a gyerekeket körülvevő világ mennyiségi formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése játékos formában. Feladatunk: A gyerekek matematikai érdeklődésének felkeltése úgy, hogy minél több lehetőséget biztosítunk az ezzel kapcsolatos tapasztalatszerzésre. Közvetlen környezetük megismerése során eleinte spontán jutnak a gyerekek matematikai ismeretek, fogalmak birtokába, amelyek először passzív szókincsükké válnak, később egy részük beépül a beszédükbe, így aktív szókészletüket gyarapíthatják.
VI.6.2. A környezet- és természetvédelem feladatai A környezet- és természetvédelem szorosan összefüggő feladat. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, mely elősegíti és erősíti az emberek környezettudatos magatartását, életvitelét. A családdal kezdődik, mert az ilyen jellegű tapasztalatokkal a gyerekek már az otthoni környezetben is találkoznak, bár ez igen eltérő. A szülők példamutatása a gyermek életében elsődleges. Az a gyerek, aki azt látja szüleitől, hogy óvják, védik lakásuk tisztaságát, rendjét, csinosítják környezetüket, tiszta ruhában járnak, vigyáznak ruhájuk tisztaságára, nem szórják szét a szemetet, tehát környezetük rendjére ügyelnek: az a gyerek bekerülve az óvodába nem szemetel, sőt felveszi a mások által eldobott szemetet, mert zavarja annak látványa, vigyáz a csoportszoba rendjére, tisztaságára, nem rongálja a játékokat, bútorokat stb.
VI.6.3. Fejlesztési céljaink, feladataink: Levegő 1.
3 – 4 évesek A szociális képességek fejlesztése az érintkezési szokások alakításával
Fejlesztési célok Az értelmi képességek fejlesztése a levegő fogalmának megismertetésével, a látás, a megfigyelőképesség, a színérzékelés fejlesztésével, az alaki és a mennyiségi viszonyok felismertetésével, az ítélőképesség alakításával A verbális képességek fejlesztése a verbális kommunikáció
Levegő 4 – 5 évesek A szociális képességek és a természethez való pozitív érzelmi kötődés fejlesztése alkalmazkodással, beállítódással Az értelmi képességek fejlesztése az alaki és mennyiségi viszonyok, az emlékezet, valamint az ítélőképesség alakításával, a problémamegoldó gondolkodással
5 – 6 – 7 évesek Szerezzenek ismereteket a Napról, a Holdról, a csillagokról, a Tejútról – Gondolkodási műveletek gyakorlása: a nap és hold váltakozásának és az idő múlásának érzékeltetése során – Téri és időbeli viszonyok fejlesztése – Konkrét- és elvontfogalomismeret bővítése
A verbális képességek fejlesztése a beszéd tisztaságával, a
A finommotoros képességek és az irányérzék fejlesztése, a relációk megfigyelése
84
és a beszédértés alapozásával
Fejlesztési feladatok
Levegő 2. Fejlesztési célok
A testi képességek fejlesztése a finommozgások gyakorlásával A higiénés szokások gyakorlása (Egymástól elfordulva fújjuk az orrunkat.) – Sokféle tapasztaláson keresztül a levegő funkcióinak, tulajdonságainak megismertetése – Halmazok képzése, összehasonlításuk mennyiségi és alaki megállapításokkal. A látottak megfogalmazása – Szókincsbővítés: terrárium, akvárium, légbuborék, elhasznált levegő, lélegeztető, légtér, kiáramlik – A lehelés és a fújás fogalmának megkülönböztetése, gyakorlása a helyes légzéssel
– A szociális képességek fejlesztése a társas kapcsolatok és az együttműködő-képesség alakításával
Az értelmi képességek fejlesztése az érzékszervi szférával, . a testsémával, mennyiségi és nagyságbeli megállapításokkal . és párosításokkal A verbális képességek fejlesztése a nyelvi ő alakításával
Fejlesztési feladatok
A testi képességek fejlesztése a mozgáskoordinációval Öltözködésnél figyelünk, hogy a társainkat ne zavarjuk. – Ha érezzük, hogy melegünk
beszédértéssel és a fogalomismerettel A testi képességek fejlesztése a finommozgással Ismerkedés a kisállattartás elemi szabályaival. Annak rögzítése, hogy levegő nélkül nincs élet, az állatoknak is szükségük van levegőre. A mi feladatunk, hogy az akvárium lakóiról gondoskodjunk – A levegő funkcióinak, tulajdonságainak sokoldalú megtapasztalása – Halmazok létrehozása szabadon választott szempont szerint, valamint szabad forma- és képalkotás – Az összefüggő beszéd gyakorlása, egymás meghallgatása. Fogalmak rögzítése (terrárium, akvárium, légbuborék, elhasznált levegő, lélegeztető, légtér, kiáramlik, huzat) – Új fogalom megismertetése (harmad) – Buborékfújással a finommotoros mozgások gyakorlása
A szociális képességek fejlesztése az állatok iránti pozitív beállítódás elmélyítésével A viselkedési szokások erősítése az együttműködőképesség alakításával Az értelmi képességek fejlesztése az emlékezet és a problémamegoldó képesség alakításával, mennyiségi viszonyításokkal, páralkotással és térbeli tájékozódással A verbális képességek fejlesztése a beszédértéssel és a verbális kommunikációval A testi képességek fejlesztése a mozgások koordinálásával Az állatoknak árnyékoló, valamint naponta friss vízzel ellátott itató biztosítása
85
Gyermekenciklopédiák képeinek nézegetésével fedezzék fel, ismerjék meg a Tejút „lakóit”, a napot, a bolygókat, a holdat, a csillagokat – Játékkal – mozgás során – szerezzenek tapasztalatot a bolygók, a hold mozgásáról, figyeljék meg a téri, időbeli viszonyaik alakulását – Képek segítségével ismerkedjenek meg, a hold különböző fázisaival végezzenek összehasonlítást (telihold, félhold) – Ismerkedjenek új fogalmakkal (Tejút, naprendszer, bolygók, holdtölte, telihold, fogyó hold, hullócsillag, ragyogás, tündöklés, dagály, apály) – Hajtogatással készítsenek csillagot, ablakdíszt A hosszabb, rövidebb időtartam érzékelése − A mértékegységek megismerése Tudatosodjanak bennük a szüretelés, illetve vásárlás szabályai – Ismerjék meg a nyáron termett gyümölcsöket, a gyümölcsérés feltételeit. – Szerezzenek ismeretet a gyümölcsök tulajdonságairól, jellegzetességeiről – szín, forma, íz, illat, termőhely –, fogyasztásáról – A gyermeke nyelvi kifejezőkészségének fejlesztése az egyes gyümölcsökre jellemző ízek, aroma beazonosítása során A megfigyelőképesség, a gondolkodás és az emlékezet fejlesztése
Ha van rá lehetőség, vegyenek részt szüreten vagy piaci
Levegő 3. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
van, vegyük le a felesleges ruhadarabot. A testséma gyakorlása az önálló öltözködéssel. Tapasztalatszerzés a meleg elleni védelemről, következtetések levonása a hideg és a meleg levegő közti különbség felismertetésével – A verbális kommunikáció fejlesztése a testrészek neveinek rögzítésével, szókincsbővítéssel – A különböző testrészek mozgásának összehangolása öltözködés közben
– Annak erősítése, hogy az emberek az állatoknak segítenek, védelmezik őket – Tapasztalatszerzés a meleg elleni védekezésről – Következtetések levonása, az időbeli viszonyok fejlesztése – A hideg és a meleg levegő közti különbség felismerése – Verbális információ alapján fejdíszek kiválasztása, fejdísszel illusztrált állat mellé lakhely rendelése – Az állatok mozgásának utánzásával fejlesztjük a mozgáskoordinációt
– A szociális fejlesztése, a védelmének megalapozása
képességek környezet
A szociális képességek fejlesztése a környezetvédelem megalapozásával
Az értelmi képességek fejlesztése megkülönböztetésekkel, megfigyelésekkel – Ismerkedés az élettelen és az élő fogalmával – A térbeli viszonyok, az azonosság felismerése – Halmazok képzése meghatározott szempont szerint Közvetlenül tapasztalatot szerzünk a levegő szennyezettségéről. .
Az értelmi képességek fejlesztése a fogalomismerettel, a térbeli viszonyok, valamint az azonosság felismerésével és a problémamegoldó képesség alakításával A szaglás érzékenyítése
Ismeretszerzés: a ő is látunk olyan anyagokat, amelyek rontják a levegő tisztaságát,
86
séta során vásároljanak – tartsák be a felállított szabályokat. – Gyümölcsökkel kapcsolatos előzetes emlékeik felidézésével rendszerezzék ismereteiket, a gyümölcsérés feltételeiről. – Tárják fel az ok-okozati összefüggéseket (csapadék, meleg, napfény) – Gyakorolják a nyáron termő gyümölcsök nevét: cseresznye, meggy, ribizli, egres, málna, barack, dinnye; ismerkedjenek jellegzetességeikkel: ízükkel, illatukkal, formájukkal; végezzenek összehasonlításokat szín, forma, termőhely szerint. – A fogyasztás szabályait – csak megmosott gyümölcsöt szabad enni – gyakorlással, ok-okozati összefüggések feltárásával tudatosítjuk. – Gyümölcsök feldarabolásával készítsenek vegyes Gyümölcstálat A tömeg mérése, az űrmértékek megismertetése, az anyagállandóság felismerése Ismerjék meg a költöző madarakat, hangjukat, jellemzőiket, fészkelési-, vonulási szokásaikat, útvonalukat – Irodalmi élményhez juttatás – Figyelemkoncentráció fejlesztése mozgásos játék során – Madár készítése hajtogatással A figyelem, az emlékezet fejlesztése, a szociális magatartás alakítása − Halmazalkotás
A költöző madarak tulajdonságainak, hangjának, fészkelési
Levegő 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
A levegő tisztaságának megóvására nevelés megalapozása – Tapasztalatszerzés arról, hogy a ő is látunk különféle ő és élettelen anyagokat – A térbeli viszonyok meghatározásai: fent, lent, közelebb, távolabb – Halmazok képzése a ő látott tárgyakból – A korábbi tapasztalatok, élmények elmondatása, új szavak megismerése (pongyola pitypang, bóbita, ő) – Adott halmazból válogatás – A fújás gyakorlása
szennyezik azt – A légszennyezés okainak magtapasztalása – Az „élettelen” és az „élő” fogalmának rögzítése tapasztalati úton – Halmazok képzése meghatározott szempont szerint. Ok-okozati összefüggések keresése, megállapítások – Térbeli viszonyok meghatározásai: fent, lent, közelebb, távolabb – A játékban a jó irány megtalálása szaglással – Az összefüggések, tapasztalatok verbális kifejezése, új szavak használata (légszennyeződés, ligetek) – A kéz és a láb mozgásának összehangolása.
A szociális képességek fejlesztése a természet iránti pozitív érzelmi viszony alakításával, a természetvédelem megalapozásával, élménynyújtással A kirándulás szabályainak megismerése
A szociális képességek fejlesztése a természet iránti pozitív érzelmi viszony és a természetvédelem megalapozásával, a baleset-megelőzési és a kirándulási szabályok rögzítésével
Az értelmi képességek fejlesztése a színérzék megalapozásával. A térbeli kiterjedések megismerése viszonyításokkal – Az érzékek fejlesztése tapintással, látással, hallással
Az értelmi képességek fejlesztése az emlékezet és a figyelem alakításával. A tapintás, a látás és a hallás érzékenyítése térbeli és alaki viszonyításokkal
A tiszta levegő érzékeltetése légzőgyakorlatokkal – Az erdő szépségeinek felfedeztetése. Az általunk keletkezett hulladékok összegyűjtése – A kártya színének felismerése, megnevezése, hasonló szín keresése a környezetünkben – Magunkhoz viszonyítva az aljzat növényzetét, bokrot és fát, különböző érzékelésekkel megállapítjuk a magasságokat – A szabályok megértése, a
A levegő tisztaságának érzékeltetése légzőgyakorlattal – Az erdő szépségeinek felsorolása – A megbeszélt balesetmegelőzési, valamint viselkedési szabályok követése – A kártyán lévő síkforma felismerése, megnevezése, hasonló forma keresése a környezetünkben – A növények magasságát egymáshoz viszonyítjuk, megállapítjuk a magasságokat
87
szokásainak, megismerése, tudatosítása, a meglévő ismeretek rendszerezése csoportosítással Emlékezetfejlesztés a versben elhangzott madarak neveinek felidézésével Vizuális észlelés, figyelem fejlesztése vonulási alakzatok megkülönböztetésével, földgömb, térkép tanulmányozásával Mozgásos játék során a költöző és nem költöző madarak csoportosításakor gyakorolják a figyelemkoncentrációt, cselekvés szintjén gyakorolják a téri tájékozódást nagymozgással Origami madár hajtogatásával gyakorolják a pontosságot, a türelmes Magatartást Számlálás, egyesítés, bontás Szerezzenek ismeretet a nyári természet szépségeiről – Figyeljék meg a nyári időjárási jelenségek változását, ismerjék meg a változások okait – A téma feldolgozása során ismerkedjenek meg új, nyárral kapcsolatos kifejezésekkel – Szélforgóval végezzenek megfigyeléseket A kombinációs készség, a kreativitás és a kézügyesség fejlesztése − Megfigyeltetés, következtetések levonása
Nyári természet megfigyelése során fedezzék fel az évszak szépséges színeit, érezzék meg a jellegzetes illatokat – Szerezzenek tapasztalatot a különböző időjárási jelenségek megfigyelésekor, gondolkodási műveletek gyakorlása során tárják fel az ok-okozati összefüggéseket – Jelenségekkel kapcsolatos új kifejezések megismerése (tikkasztó,
tapasztalatok verbális kifejezése, új szavak megismerése (szippantás, légzőgyakorlat, hulladék, hangoskodás, színkártya, cserje, bozót) – Mozgásfejlesztés rövid túrázással, „kincsek” gyűjtögetésével
Levegő 5. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
A szociális képességek fejlesztése a viselkedési szokások alakításával és a baleset-megelőzési szabályok betartásával
Az értelmi képességek fejlesztése a levegő mozgásának érzékeltetésével, a szél keletkezésének megismerésével, ítéletalkotással, a problémamegoldó képesség alakításával – A téri tájékozódás fejlesztése viszonyításokkal, a formaismeret alakításával A gyertyagyújtással kapcsolatos szabályok megismertetése, gyakorlatban való alkalmazása – A levegő mozgásának látással és tapintással történő megtapasztalása – A téri irányok meghatározása a buborékfújásnál a körülöttünk lévő dolgokhoz viszonyítva (fához, bokorhoz, babaházhoz, mászókához) – Összefüggő, folyamatos beszéltetés a tapasztaltak megfogalmazása, új szavak megismertetése során (fuvallat, viharos szél, dörgés, villámlás, szélkakas, szélforgó, szélzsák, fodrozódik) – Gyertya elfújása és buborékfújás
(aljnövényzet, bokor, fa) – Átöleljük a fák törzsét, megállapítjuk vastagságukat – Az erdőben elvárható, már korábban megismert viselkedési szabályainak verbális felidézése, valamint a látottak megfogalmazása – Fogalmak rögzítése (cserje, bozót) – Élménynyújtás kisebb túrával. Az állóképesség fejlesztése A szociális képességek fejlesztése az együttműködőképesség alakításával
Az értelmi képességek fejlesztése következtetésekkel, az önálló ítéletalkotással, mennyiségi és téri viszonyításokkal, összehasonlításokkal, azonosításokkal
A szabályok betartása játék közben – A levegő mozgásának többféle érzékeltetése, megtapasztalása. A szél keletkezésének megismerése megfigyelésekkel – Téri irányok meghatározása önálló ítéletalkotással a körülöttünk lévő dolgokhoz (fa, bokor, babaház, mászóka) viszonyítva. (A gondolatok megfogalmazása – Új fogalom (uralkodó széljárás) – Finommozgások végzése hajtogatásokkal, fújásokkal
88
kánikula, zápor, zivatar, égiháború), beszédükbe való beépítése – Készítsenek szélforgót, kísérjék figyelemmel mozgását Síkmértani formák keletkeztetése, hosszúságok összemérése
Repülő pillangók megfigyelése sokféleségük megismerése – Lepkék és a növények kapcsolatának megismerése és a pillangók védelmére nevelés – Pillangók megfigyelésére használt eszközök: nagyító, lepkeháló, lepkefogó megismerése Környezetünk tudatos megfigyelése, téri tájékozódás, az irányok gyakorlása
Megcsodáljuk a pillangók mozgását, felfedezzük színés formagazdagságukat A pillangók és a növények kapcsolatának megfigyelése közben okozati összefüggések feltárásával beszéljünk a védelmükről és a vándorlásukról (pillangók által kedvelt növények kipusztítása okozza a vándorlást) Pillangók életszakaszainak megismerése a Szemtanú könyvsorozat segítségével – gyarapítjuk szókincsüket (pete, hernyó, báb) Gyakorolják a megfigyelésre szánt eszközök helyes használatát Futójáték során utánozzuk a
Levegő 6. Fejlesztési célok
A szociális képességek fejlesztése a szabálytudat alakításával, az együttműködő-képesség fejlesztésével – Fenntarthatóságra nevelés az energiatakarékossággal Az értelmi képességek fejlesztése következtetések levonásával, a fogalmak ismeretével, nagyságbeli viszonyításokkal, az érzékszervi szféra erősítésével
Fejlesztési feladatok
A szabálytudat erősítése, baleset-megelőzés. Erősítjük azt a szabályt, hogy a gépeket csak felnőttek kezelhetik. A hajszárítót nem érinthetjük a fejünkhöz, és vizes kézzel felnőtt sem nyúlhat hozzá. A megfigyelés során figyelünk egymásra, nem lökdösődünk. A hajszárítót csak addig üzemeltetjük, amíg szükséges. – Tapasztalatszerzés a levegő mozgásának hasznosításáról, háztartási gép működéséről – Mérésekkel az alacsony, magas, kisebb, nagyobb, rövidebb, hosszabb megállapítása, majd a fogalmakból páralkotás – A bőr érzékenyítése – Párbeszéd fejlesztése, szókincsbővítés (hajszárító, háztartási gép) – Hajmosáskor, fésüléskor, babák vetkőztetésekor, öltöztetésekor a finommozgás fejlesztése
Levegő 7.
A szociális képességek fejlesztése az együttműködéssel és az őek iránti pozitív érzelmek alakításával
Fejlesztési célok
A szociális képességek fejlesztése a balesetmegelőzési szabályokkal és az együttműködő-képesség alakításával – Fenntarthatóságra nevelés az energiatakarékossággal Az értelmi képességek fejlesztése a fogalomismeret elmélyítésével, összehasonlításokkal (mennyiségi, térbeli kiterjedések), következtetésekkel és a számfogalom erősítésével Erősítjük azt a szabályt, hogy a gépeket csak felnőttek kezelhetik (nem érünk hozzájuk) és vizes kézzel felnőtt sem nyúlhat hozzájuk. A ventilátort csak addig üzemeltetjük, amíg szükséges – Gyűjtőfogalom elmélyítése (háztartási gép) – Párbeszédek fejlesztése, szókincsbővítés. Tetszés szerinti halmazokat képzünk csoportosan, majd egyénileg – A számosság megállapítása mérésekkel, összehasonlításokkal – Térbeli kiterjedésekre megállapításokat teszünk. Sort alkotunk – A bőr érzékenyítése a ventilátor által keltett levegővel – Az otthoni és az óvodai tapasztalatok verbális kifejezése – Utánozzuk a ventilátor lapátjának mozgását lassú és gyors karkörzéssel A szociális képességek fejlesztése, a természetvédelem megalapozása a természethez való pozitív érzelmi viszony
89
pillangók mozgását (futás során tapsra minden gyermek leguggol, mint amikor a pillangó a virágra száll) Szimmetrikus alakzatok létrehozása, felismerése Szivárvány megfigyelése, formájának megismerése, színeinek érzékeltetése – Szivárvány keletkezésének megismerése természetes és mesterséges környezetben – Szivárványkészítés A tömeg és a légmozgás egymásra hatásának megfigyeltetése − Következtetések levonása
Szivárvány megfigyelése során az ok-okozati összefüggés feltárásával ismeretszerzés – esőcseppek megtörik a nap fényét és a fehér fény színekre bomlik – Formájának tudatosítása, hasonlatkeresés – olyan, mint egy híd – Szivárvány színeinek megnevezése, árnyalatok felfedezése, tudatosítása – Saját szivárvány készítése víztömlő segítségével – fedezzék fel mikor keletkezik szivárvány –, az ok-okozati összefüggések felfedezésével – Szivárványfestés vízfestékkel Különböző tárgyak tömegének összehasonlítása. − Kísérletek, megfigyeltetése
Ismerjék meg, nevezzék meg a különböző magokat – Termények és termések magjaiból készítsenek gyűjteményt
erősítésével. együttműködő-képesség alakítása
Az értelmi képességek fejlesztése konkretizálással, a vizuális emlékezet, a képzelet, a problémamegoldó képesség alakításával Fejlesztési feladatok
Levegő 8. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Az egy csoportba tartozó gyermekek helyet adnak maguk mellett a virágokban, illetve a fészkekben. Vigyázunk a megfigyelt lepkékre, rovarokra, hogy ne sérüljenek meg. Meghallgatjuk egymást – Közvetlen tapasztalatszerzés a környezetünkben található madarakról, rovarokról. Konkretizálás: a ő is lehet közlekedni – Halmazképzés szabad döntés alapján, meghatározott helyre. (Minden gyermek maga választja meg a pihenőhelyet.) . Becsléssel mennyiségi megállapítások (több, kevesebb) – A hívóképek segítségével fogalmazzuk meg a gondolatainkat – Térbejárás röpködéssel, a megfelelő helyek megtalálása. A szociális képességek fejlesztése a balesetmegelőzési szabályok rögzítésével
Az értelmi képességek fejlesztése az érzékszervek érzékenyítésével, az emlékezet és az ítélőképesség alakításával, a téri irányok és a mennyiségi viszonyok megismertetésével Az egy csoportba tartozó gyermekek helyet adnak maguk mellett a virágokban, illetve a fészkekben. Vigyázunk a
Az
– Ismerjék meg a különböző technikákat – fejtés, cséplés, kiverés, szeleltetés – Gondolkodási műveletek gyakorlása
Az értelmi képességek fejlesztése problémamegoldásokkal, mennyiségi megállapításokkal, az emlékezet és a megfigyelőképesség alakításával Tapasztalatszerzés a környezetünkben található madarakról, gondoskodás téli etetésükről, a többi évszakban itatásukról. Fészkelőhelyek bővítése – Összehasonlítással többkevesebb, kisebb-nagyobb megállapítások, meghatározások – A tapasztalatok verbális megjelenítése – Új fogalmak: fészkelőhely, fészekhagyó, fészekodú, madárvédelem, élőhely – „Röpködés” a fészek körül, a fiókák etetése
Halmazképzés, számlálás gyakorlása egyesítés, bontás
A szociális képességek fejlesztése a közösségi szokások és a baleset-megelőzési szokások alakításával, a környezetvédelmi nevelés megalapozásával
Évkör megismerése, az időérzék alakítása – Évszakok, hónapok, napok sorrendiségének rögzítése – Napszakok változásának érzékelése az óra segítségéve – Gondolkodási műveletek gyakorlása játék közben A játék örömének átélése − Megfigyelések, tapasztalatok szerzése
Az értelmi képességek fejlesztése az emlékezet fejlesztésével, összehasonlításokkal, megkülönböztetésekkel, következtetésekkel Betartjuk a gyertyagyújtás és a tűzrakás – kiscsoportban már megismert – szabályait. A levegő szennyezésének megállapítása a tűzrakás
90
Gyűjtögetés során ismerkedjenek meg különböző termések magjaival – Gyakorlással szerezzenek tapasztalatot, hogyan lehet hozzájutni a különféle termések magjaihoz – Keressenek összefüggéseket, mire van szüksége a magnak, ahhoz, hogy ismét termés legyen belőle – föld, fény, meleg, víz – Összehasonlítással csoportosítsák a különféle magokat a megadott szempont alapján (hüvelyesek, kalászosok, gyümölcsök) – Készítsenek gyűjteményt a termények és termések magjaiból Különböző termések gyűjtése
Az évszakok, hónapok, napok neveinek, egymásutániságának, körforgásának rögzítése, mélyítése (körlap osztása
megfigyelt lepkékre, rovarokra, hogy ne sérüljenek meg. Meghallgatjuk egymást – Közvetlen tapasztalatszerzés a környezetünkben található madarakról, rovarokról. Konkretizálás: a ő is lehet közlekedni – Halmazképzés szabad döntés alapján, meghatározott helyre. (Minden gyermek maga választja meg a pihenőhelyet.) . Becsléssel mennyiségi megállapítások (több, kevesebb) – A hívóképek segítségével fogalmazzuk meg a gondolatainkat – Térbejárás röpködéssel, a megfelelő helyek megtalálása.
alkalmával. Egymáshoz való alkalmazkodás a köralakításnál, a játéknál. – Tapasztalatszerzés játékos formában a levegő és a tűz viszonyáról. Ok-okozati összefüggések keresése – Önálló megfogalmazások, megállapítások verbális megjelenítése – Új fogalmak: pernye, gallyak, szítja a tüzet, szélmanó, tűzmanó – Nagymozgások a térben
négyfelé, tizenkét felé, hétfelé) – Napszakok változásának megfigyeltetése, sorrendiség felfedeztetése képek, hangok segítségével – Nappalok és éjszakák változásának ok-okozati összefüggésének feltárása a Föld forgásáról szerzett ismeretek felelevenítésével – Az időmérő eszköz, az óra bemutatása Távolságok összehasonlítása − Számlálás (több, kevesebb)
Tűz Tűz 1. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
3 – 4 évesek A szociális képességek fejlesztése: társas kapcsolatok, pozitív beállítódás, természettudományos ismeretek megalapozásával
4 – 5 évesek A szociális képességek fejlesztése a természet- és környezetvédelem megalapozásával, a higiénés szokások alakításával
Az értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítás, képzelet, téri relációk, testsémaismeret továbbalakításával
Az értelmi képességek fejlesztése a természettudományos ismeretek bővítésével, a logikus gondolkodással, mennyiségi és nagyságbeli viszonyításokkal, a téri irány érzékelésével, a megosztott figyelemmel Tapasztalatszerzés arról, hogy a növényeknek szükségük van fényre ahhoz, hogy fejlődjenek. A rovarok a hidegben megdermednek, de életben vannak. Védett helyen helyezzük el, ha ilyet találunk. − Gyakoroljuk a szelektív hulladékgyűjtést a lehullott levelek komposztálóba hordásával! − Ismétléssel és gyakorlással rögzítjük azt, hogy a kerti munka
A kerti szerszámok használata során figyelünk egymásra, nehogy balesetet okozzunk. − Egymás tenyerének összemérésével, érintéssel erősítjük az összetartozást. − A futóbab növekedésének folyamatos figyelésével megalapozzuk a természettudományos gondolkodást. − Összehasonlítjuk a növények fejlődését: hogyan fejlődött az a növény,
91
5 – 6 – 7 évesek Ismerkedjenek meg a gyerekek az aszalással, annak különböző technikáival. – A tapintásos észlelés, az ízés szagérzékelés fejlesztése az őszi gyümölcsök tulajdonságainak közvetlen megtapasztalása során. Egész és rész, megfigyelése − Fordított arány bemutatása
Szerezzenek tapasztalatot az aszalás munkafolyamatairól, a közös munka élményéről. – Szerezzenek ismereteket, illetve idézzék fel, rendezzék a már meglévő ismereteiket az őszi gyümölcsökről (pl. alma, körte, szilva stb.), tulajdonságaikról, jellegzetességeikről (színük, illatuk, formájuk, ízük, termőhelyük, felhasználásuk, fogyasztásuk).
amelyik elegendő fényt kapott, és hogyan az, amelyik a sisak alatt növekedett. Nagyságbeli megállapításokat teszünk. − A testsémaismeret erősítése, ezen keresztül téri irányok (jobb-bal) gyakorlása. − Beszélgetés során kellő időt adunk az érthető beszéd javítására, valamint arra, hogy a gyermek magyarázattal fejezze ki a mondanivalóját. − A beszédkészség fejlesztése, szókincsbővítés: csíra, gondozás, avar − Mozgáskoordináció és finommotorikus mozgás gyakorlása: papírsisak készítése kartonból, a növények fejlődésének eljátszása.
Tűz 2.
Szociális képességek fejlesztése: társas magatartás alakításával, egymáshoz való alkalmazkodással, a pozitív érzelmek felszínre hozásával.
Értelmi képességek fejlesztése: emlékezettel, látásérzékeléssel, téri relációk érzékelésével.
Fejlesztési feladatok
A családi fotók nézegetésével, a családról való beszélgetéssel erősítjük a család összetartozását, a családi otthon melegének fontosságát. Szeretetre nevelés játék babák ölbevételével, ajándékkészítéssel. Családi fotók nézegetésével
végzése után alaposan kezet kell mosni. − Közvetlen tapasztalatszerzés a konyhakertünkben az őszi kerti munka végzése közben. Okokozati összefüggések keresése, megfogalmazása a növények növekedéséről. A megosztott figyelem, a téri irányok érzékelésének fejlesztése a fényjátékkal. Összehasonlításokkal formai, nagyságbeli és mennyiségi megállapításokat teszünk a falevelekről, a tenyér- és talprajzokról. − A tapasztalatok önálló, összefüggő megfogalmazása, új fogalmak megismerése (betakarítás, termés, dermedt). − Kerti munka végzésével a nagymozgás, vágással a finommozgás gyakorlása. − A szem-kéz koordináció fejlesztése a fényjátékkal. A szociális képességek fejlesztése a család és az otthon fogalmának erősítésével, pozitív érzelmek keltésével, emlékek felidézésével
Az értelmi képességek fejlesztése a figyelem felkeltésével és fenntartásával, emlékezéssel, téri és mennyiségi viszonyításokkal, ítéletalkotással Családi fényképek nézegetése közben beszélgetünk arról – egyénileg minden gyermekkel –, hogyan telik el az este vagy a hétvége otthon. Mit tevékenykednek közösen a családtagok, ki mond esti mesét, ki miben segíti a családtagokat?
92
Szerezzenek tapasztalatot a rész-egész viszonyáról − Gestalt látás fejlesztése
Ismerkedjenek meg, illetve idézzék fel emlékeiket a meleg levegő éltető hatásáról. – A gondolkodási műveletek gyakorlása a növények növekedése, és a fejlődésükhöz szükséges feltételek közötti kapcsolat érzékeltetése során. – A nyelvi kifejezőkészség fejlesztése a növények részeinek, fejlődési szakaszainak beazonosítása során. Tömeg mérése, összehasonlítása
Szerezzenek tapasztalatot arról, hogy a meleg levegőnek milyen szerepe van a növénytermesztésben. – Az ok-okozati összefüggések felfedeztetésének, felfedezésének gyakorlása a növények
visszaemlékezünk, hogy egyegy névnapon hogyan ünnepel a család. Alacsonyabb, magasabb érzékeltetése a babák összemérésével.. Érthetően, összefüggően beszéljenek a fotón látható családtagokról. udvariasság megalapozása. Szókincsbővítés: idősebb, fiatalabb. − A babaszobában a játékbabák simogatásával, ringatásával.
Tűz 3. Fejlesztési célok
Szociális képességek fejlesztése: társas magatartással, együttműködési képességekkel, balesetvédelmi szabályok felidézésével. Fenntarthatóságra nevelés, a fával takarékoskodunk. Értelmi képességek fejlesztése: figyelemmel, problémamegoldó képesség alakításával, számfogalom megalapozásával, mennyiségszemlélet alakításával. Tapintás, érzékelés fejlesztése, a hő érzékelésével.
Fejlesztési feladatok
A tűz érzékelésénél vigyázunk, hogy meg ne lökjük egymást, mindenki kellő távolságra álljon, erre figyelmeztetjük a társainkat. Balesetvédelmi szabályok felidézése; nem megyünk nagyon közel a tűzhöz, tüzet csak az arra kijelölt helyen gyújtunk, ha elégett a fa, vízzel leöntjük a parazsat. – Annak tudatosítása, hogy csak addig égessük a tüzet, amíg feltétlen szükséges. Az elszenesedett fadarabot újra
− Emlékképek felidézése, konkretizálás. Halmazok képzése meghatározott szempontok alapján (család), családtagok számosságának (több, kevesebb), testmagasságának (alacsonyabb, magasabb) meghatározása. Azonosítás, időbeli viszonyok felismerése − A fényképek segítségével, valamint kérdésekkel motiváljuk a gyermekeket arra, hogy mondják el gondolataikat, otthoni élményeiket − A családjátékhoz a kijelölt helyek megkeresése, elfoglalása A szociális képességek fejlesztése a társas kapcsolatok erősítésével, egymás meghallgatásával
növekedésének közvetlen megtapasztalása során. – A növények jellegzetességeire és részeire vonatkozó kifejezések, valamint az egyes fejlődési szakaszok neveinek beépítése a gyerekek beszédébe (mag, palánta, bimbó, hajtás, rügy stb.). Szerezzenek tapasztalatot becsléssel, összeméréssel a különböző anyagok tömegéről, a rész és az egész összetartozásáról
Az értelmi képességek fejlesztése tapasztalatszerzéssel (a tűz energiáját főzésre, sütésre használhatjuk) A figyelem és a megfigyelőképesség fejlesztése a tér- és síkbeli kiterjedések megfigyelésével, valamint mennyiségi viszonyításokkal, összehasonlításokkal Az önálló gondolatok verbális közvetítésénél figyelmesen meghallgatjuk a társainkat − A tapasztalatok bővítése azzal, hogy a tűz energiáját nemcsak melegedésre használjuk, hanem sütésre, főzésre is. − A kör fogalmának elmélyítése köralakítással, sóliszt süteményekből halmazok képzésével, valamint a szimbólumképek segítségével − Az emlékezet fejlesztése a fényképek nézegetésével, élmények
Mértani formák felismerése, keletkeztetése
93
Szerezzenek ismereteket az ember munkájáról, szükségéről az állatvédelemmel kapcsolatban. – A gondolkodási műveletek fejlesztése a tűz és az állatmentéssel kapcsolatos feladatok megbeszélése során.
Tudatosítsuk a gyerekekben az állatok kiszolgáltatottságát és az ember felelősségét a tűz és az egyéb veszélyforrások megbeszélése kapcsán. – Az ok-okozati összefüggések felfedeztetésének gyakorlása azáltal, hogy megismerkedünk az ember szerepével az állatok és a tűz kapcsolatán keresztül Ismerjék fel környezetükben az ugyanolyan formájú
Tűz 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
meg lehet gyújtani. – A két tűznél figyelünk arra, hogy mikor gyullad meg, milyen közel mehetünk hozzá, hol érezzük a melegebbet, amikor közelítünk, vagy amikor távolodunk tőle? Megszámoljuk hány tűzrakó hely, mennyi locsolókanna van. Köralakítással közelebb, távolabb megyünk a tűzhöz. Közben fényképezünk. – Szókincsbővítés: elszenesedett fahasáb, parázs, sistergés. – Beszélgetés során figyelünk arra, hogy a gyermekek helyesen nevezzék meg a foglalkozás eszközeit. − Nagymozgások, térbejárások. A szociális képességek fejlesztése: együttműködési képesség, akarati tényezők, fenntartható fejlődés alakításával.
felidézésével − A megfigyelőképesség fejlesztése az ok-okozati összefüggések keresésével − Gondolatok kifejezése beszélgetés során − Szókincsbővítés: sistereg, téglalap, négyzetlap − Nagymozgással térbejárás, köralakítás, karlendítés − A finommozgás fejlesztése sütemények készítésén keresztül
tárgyakat, vegyék észre a sík- és térmértani formák közti összefüggéseket.
A szociális képességek fejlesztése a balesetmegelőzési szabálytudat alakításával Fenntarthatóságra nevelés az elektromos gép használatával
Szerezzenek ismeretet a felnőttek munkájának szükségességéről, fontosságáról. – A tűzoltók munkájának megismertetése a gyerekekkel közvetlen (megfigyelés) vagy közvetett (képi szemléltetés) módon. – A gondolkodási műveletek gyakorlása a tűz és a tűzoltás közötti kapcsolat érzékeltetése során.
Az értelmi képességek fejlesztése: ítéletalkotással, téri viszonyok, koncentráció, feladattartás alakításával, tapintásérzékeléssel, okokozati összefüggések felfedeztetésével.
Az értelmi képességek fejlesztése: szerezzenek tapasztalatot egy egyszerű háztartási gépről, amely villamos energiát használ fel − Ítéletalkotás összehasonlításokkal
Számlálás, egyesítés, bontás
Többen együtt mossuk a babaruhákat, vigyázunk arra, hogy ne locsoljuk le magunkat és a társunkat. Azt a babaruhát mossuk, és abban a kádban, amit választottunk. Csak annyi mosószert teszünk a vízbe, amitől síkos lesz. − Eldöntjük, hogy melyik kádnál férünk el kényelmesen, ahol dolgozni
Elmondjuk az elektromos gép használatának a szabályait. Takarékosan bánunk az energiával, csak addig működtetjük a gépet, ameddig szükséges. − A kukoricapattogtató gép megismerése − A különbözőség érzékelése eltérő hőmérsékletű teák kóstolásával, ízlelésével; következtetések levonása ok-okozati
Tudják megnevezni szüleik munkáját, foglalkozását, esetleg munkahelyét, beosztását is. – A felnőttek (a szülők, a tűzoltók) munkájának megbecsülésére nevelés. – Az ok-okozati összefüggések felfedeztetésének, felfedezésének gyakorlása a tűzoltók munkájának
94
Tűz 5. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
is tudunk. Kiválasztjuk a babákat, hogy melyiket öltöztetjük ünneplőbe, annak megfelelő ruhát mosunk ki. A mosási műveletet megfelelő sorrendben végezzük. (Beáztatjuk, a szennyezettebb résznél jobban, a kevésbé szennyezettnél gyengébben dörzsöljük). Kezünkkel érzékeljük a dörzsölés erősségét. Tapasztalatot szerzünk arról, hogy a fűtőtesten melegét felhasználhatjuk a szoba fűtésére, és szárításra is. − Munka közben beszélgetünk arról, hogy a tűz melegíti fel a vizet, a melegvízben jobban ki tudjuk mosni a szennyeződéseket. szárításra is. Új kifejezéssel ismerkedés: víz síkossága. − A ruha erősebb és gyengébb dörzsölésével gyakoroljuk a finom mozgásokat. Szociális képességek fejlesztése: viselkedés, szokásrend, akarati tényezők alakításával. Ismerkedés a tűz terjedésével, veszélyeivel, a gyúlékony anyagokkal. A tűzrakás szabályainak elmélyítése.
összefüggések keresésével − A tapasztalatok megfogalmazása, elmondása, új fogalmak megismerése és alkalmazása (kukoricacső, kukoricaszem, csutka, pattogtató készülék, pereg) − Finommotoros mozgás végzése kukoricamorzsolás közben
megismerésekor, megismertetésekor. Forma és mennyiség azonosítása, megfigyelés, az emlékezet fejlesztése
A szociális képességek fejlesztése, a környezetvédelem megalapozása közvetlen tapasztalatszerzéssel
Tudatosodjanak a gyerekekben a különböző anyagok – fa, fém, üveg, műanyag, textil, papír – tulajdonságai. – A gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás alatti beszélgetés során. – A tapintásos észlelés fejlesztése. – A nyelvi kifejezőkészség fejlesztése a tulajdonságok megnevezésével.
Értelmi képességek fejlesztése: problémamegoldó, összehasonlító-, tapintásérzékelő képesség alakításával.
Az értelmi képességek fejlesztése megkülönböztetéssel, ítéletalkotással, hallással és tapintással, térbeli és mennyiségi viszonyításokkal Tapasztalatszerzés a tűz veszélyeiről, a gyúlékony és kevésbé gyúlékony anyagokról A fegyelmezett magatartás, viselkedés gyakorlása a tűzrakás szabályainak ismétlésével, elmélyítésével Tűzrakás különböző
Számlálás, az irányok gyakorlása, tükörképes szimmetria megfigyelése
A tűz közelében nem lökdössük egymást, tudatosítjuk, hogy ha már nem szükséges, eloltjuk a tüzet. Erősítjük azt a szabályt, hogy
95
Vegyenek részt különböző játékokban, vizsgálódásokban, kísérletekben, melyek az anyagok tulajdonságaira vonatkoznak.
Tűz 6. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
a gyufával vagy más tüzet gerjesztő eszközzel nem szabad játszani, tüzet csak felnőtt gyújthat. A szabadban csak a kijelölt helyen (kőzetdarabokkal, kaviccsal körülhatárolt részen) a felnőtt gyújthat tüzet, minden alkalommal legyen ott víz a tűz eloltására. – Tapasztalatszerzés a gyúlékony anyagokról. Különbözőségek felfedezése, nagyságbeli viszonyok, Vékony, vastag, anyag megtapasztalása tapintással. – Beszélgetünk a különböző anyagokról. – Új fogalmakkal ismerkedés: kereten kívül, lobban, gyúlékony. − Játék során köralakítás, egyenletes járás.
gyúlékony anyagokból, tapasztalatszerzés égésükről. A tapasztalatokat megbeszéljük. Annak felismertetése, hogy a gyúlékony anyag gyorsan lángra kap, könnyen tűz keletkezhet. Különbözőségek megállapítása az anyagok tulajdonságai, mennyisége, valamint gyúlékony és nem gyúlékony voltuk alapján. Az utóbbi szempont szerint halmazok képzése. Az elismételt viselkedési szabályok betartása, új fogalmak alkalmazása (gyúlékony anyagok, kevésbé gyúlékony anyagok) Térbejárás a tárgyak keresésével, köralakítással, nagymozgással, karlendítéssel
Szociális képességek fejlesztése: együttműködési, alkalmazkodási képesség szokásrendszerének alakításával. Környezetvédelem megalapozása szemléltetéssel.
A szociális képességek fejlesztése balesetmegelőzéssel, az egészségügyi szokások alakításával, a természetvédelem megalapozásával.
Értelmi képességek fejlesztése: következtetés, ítéletalkotás összehasonlítás, látásérzékelés, tapintás, téri irányok érzékelésének alakításával..
Az értelmi képességek fejlesztése a téri irányokkal és nagyságbeli viszonyításokkal, az érzékszervek érzékenyítésével, a testséma elmélyítésével
A „Csend” játéknál betartjuk a szabályokat, a tűztől olyan távolságra állunk, hogy meg ne égessük magunkat. Figyelünk a mellettünk álló társunkra is, hogy még véletlenül se lökjük meg. Csak azt szedjük össze a kertünkben, amit már a
A tűzgyújtás szabályainak elmondatása, rögzítése, betartása − Az egészségügyi szokások felelevenítése, gyakorlása − A már megszerzett tapasztalatok felidézése, rögzítése. − A foglalkozáson használt anyagokkal és eszközökkel
96
Gondolataikat fogalmazzák meg. – Szerezzenek tapasztalatot a különböző anyagok vizsgálata és a beszélgetés során az okokozati összefüggésekről. (pl. Ha az üveget leejtjük, eltörik. Ha az égő gyertyát elfújjuk, kis idő múlva megdermed az anyaga.) – Finomodjon ujjmozgásuk a tárgyak tapintása, fogása során. – Az anyagok tulajdonságaira, jellemzőire vonatkozó kifejezéseket próbálják árnyaltabban és teljes mondatokban közölni. (pl. Ez a tárgy kevésbé gyűrhető. Merevebb, de megmunkálható.) A gyerekek gyakorolják a különböző irányok megnevezését, vegyék észre a velük szemben és, az azonosan álló képek módosulásait. Tudatosítsuk a gyerekekben a tűzzel kapcsolatos ismereteiket, tapasztalataikat. – A gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás alatti beszélgetés, és a gyertyával való játék során. – A nyelvi kifejezőkészség fejlesztése a tűz – érzékszerveken keresztüli megtapasztalása által – tulajdonságainak megfogalmazásakor. Hosszabb, rövidebb relációk fogalmának erősítése
Tűzzel kapcsolatos előzetes emlékek felidézésével rendszerezzük a gyerekek ismereteit. – Fejlődjön az emlékezetük, és ismerjék fel az ok-okozati összefüggéseket a tűz tulajdonságainak megismerése, felidézése során. (Pl. A fa elég, a víz
Tűz 7.
Fejlesztési feladatok
természet elengedett (száraz gally, levél stb.). – Tapasztalatszerzés arról, hogy a kisebb tüzet, földdel, talajjal, el lehet oltani, a talaj nem ég el. A talajban lévő „földi giliszták” viszont elégtek. A meleg érzékelése közelebb-távolabb, taktilis ingerek keltése, a tűz hangjának, a láng színének megfigyelése, tapasztalatok megfogalmazása. – Síkforma megalapozása a tűzgyújtó hely körüli köralakítással, kisebb kör, nagyobb kör közti különbség felfedeztetése. Új fogalmak: serceg, sistereg, imbolyog, talaj.. A tűzgyújtás szabályainak rögzítése, magyarázattal, beszélgetéssel. − Lapáttal a földet próbáljuk a tűzre dobni. Tűztánc eljátszása hajladozással. Szociális képességek fejlesztése: társas magatartás, együttműködési képesség, udvariasság, alkalmazkodás képességének gyakorlása.
összehasonlításokat végzünk, tulajdonság-, mennyiség- és nagyságbeli megállapításokat teszünk − A tűz körüli köralakítással, negyed fordulatokkal a téri irányok gyakorlása − A meleg érzékelése közben taktilis ingerek keltése, a testrészek végigsimítása, megnevezése − A tűz hangjának, a láng színének a megfigyelése − Új fogalmak megismerése (pernye, hamu, szenesedés, imbolygás) − Tűz körüli mozgások, kéz és köröm tisztogatása
eloltja a tüzet.) – Bővüljön szókincsük a foglalkozás alatti beszélgetés során (pl. lángol, lobog, pattog, serceg, parázslik stb.). Különböző hosszúságok létrehozása, összehasonlítás. Következtetések levonása. Szóbeli ítéletalkotás
A szociális képességek fejlesztése balesetmegelőzéssel, együttműködéssel
Értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítás, következtetés levonás, tapintásérzékelés, téri irányok, relációk képességének megalapozása.
Az értelmi képességek fejlesztése: a gyerekek megfigyelésekkel, összehasonlításokkal, ítéletalkotással szerezzenek tapasztalatot a tűz és a víz kölcsönhatásáról − Szerezzenek tapasztalatot egy egyszerű háztartási gép, a villanyrezsó működéséről A játékban, a párkeresésben működjenek együtt, futás közben vigyázzanak arra, hogy ne ütközzenek egymással. − Közvetlen megfigyeléssel ismerjék meg a villanyrezsó biztonságos használatát, a balesetek
Rendszerezzük a gyerekek tűzzel kapcsolatos ismereteit, felidézve emlékeiket, tapasztalataikat. – Szerezzenek tapasztalatot a tűz történetéről beszélgetés, könyv nézegetése és vetítés által. – Szerezzenek ismeretet a tűzről, mint veszélyforrásról. – Fejlődjön nyelvi kifejezőkészségük a tűzzel kapcsolatos szavak megismerésével. Számlálás gyakorlása, több, kevesebb, ugyanannyi
A tűz körül figyelünk, hogy nehogy véletlenül nekimenjünk a bogrács állványának. Vigyázunk, hogy egymást meg ne lökjük, engedjük, hogy más is hozzáférjen az edényhez, és tapasztalatot szerezzen.
97
Beszélgetés a tűzről, jellemzőiről, tulajdonságairól, szerepéről az ember életében (világítás, főzés, fűtés). – Fedezzék fel a gyerekek a foglalkozás során, hogy hogyan változott a tűz és az ember kapcsolata a történelem
Tűz 8. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
– Ok-okozati összefüggések felfedeztetése, tapasztalatot szerzünk arról, hogy a tűz felmelegíti a vizet, a víz eloltja a tüzet. Következtetéseket vonunk le a látottakról. Tapintással érzékeljük a hideg és a meleg víz közti különbséget. – Tegyünk különbséget a kisebb és nagyobb edény között. Fogalmazzák meg, és mondják el. – A vizsgálódás során tapasztalatainkat folyamatosan próbáljuk elmondani. Szókincsbővítés: gőz, eloszlik, keverőcsap, bogrács, parázs, izzik. − Nagymozgások gyakorlása köralakítással, a víz meregetésével. A szociális képességek fejlesztése: együttműködési, udvariassági, és motivációs képesség alakítása. Esztétikai és formaérzék, higiénés szokások fejlesztése.
megelőzését. − Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy a rezsó felmelegíti a vizet, a vízpára pedig cseppekben lehull. Keressenek a teremben a fedőhöz, lábashoz hasonlító formákat. − A látottakról önállóan vonják le a következtetéseket, és fogalmazzák meg azokat. Egymást hallgassák meg − Ismerkedjenek új fogalmakkal: zubog, villanyrezsó, homályos, vízgőz. − A játékban fussanak, sétáljanak, guggoljanak le. A páros mozgásban hangolják össze a mozdulataikat.
során. (Először félt tőle, később megszelídítette, használta.) – A foglalkozás során beszélgetéssel bővítsük szókincsüket, fejlesszük mondatszerkesztésüket. Halmazok képzésével mennyiségi viszonyok megállapítása (több, kevesebb, ugyanannyi) − A szociális magatartás fejlesztése, közös tevékenység értékelése
A szociális képességek fejlesztése az ünnepre hangolódással, a család iránti pozitív érzelmek erősítésével, a higiénés szokások alakításával, az egymásra figyeléssel
Szerezzenek ismeretet, illetve bővüljön ismeretük a családról, az otthon fogalmáról, fontosságáról. – Az érzelmi nevelés fejlesztése a családi ünnepek megbeszélésével, az összetartozás élményének erősítésével. – A téma feldolgozása során ismerjenek meg új, családdal, otthonnal kapcsolatos kifejezéseket.
Az értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítási, megkülönböztetési, tapintási készség alakítása.
Az értelmi képességek fejlesztése az eltérő formák, tulajdonságok megállapításával, összehasonlításokkal, az érzékszervek érzékenyítésével, ritmusképzéssel Beszélgetés a karácsonyi ünnepről, a család összetartozásáról − Mielőtt hozzáfogunk a gyümölcs vágásához, alaposan kezet mosunk. Tevékenykedés közben figyelünk arra, hogy egymást meg ne lökjük. − Ismerkedés a különböző gyümölcsök tulajdonságaival (formája, létartalma, íze és illata – puha,
Jellemző jegyek felismerése, a családhoz tartozás érzésének erősítése, pozitív érzelmek alakítása
− A karácsonyi ünnepre hangolódás, az ajándék és a közös sütemény készítésével. Türelmesen figyeljenek egymás tevékenységére, várják meg, amíg a társuk a tepsibe rakja a kiszaggatott süteményt, közben karácsonyi dalokat énekelünk. Szépérzékünket fejlesztjük a sütemények rendezésével, a különböző formákkal.
98
Tudják megnevezni családtagjaikat és munkájukat, valamint tudjanak beszélni otthonukról és annak jellemzőiről. – Idézzék fel élményeiket családjuk ünnepeivel kapcsolatban fényképnézegetés közben. – A család és az otthonuk jellemzésénél használjanak új kifejezéseket, próbáljanak árnyaltabb kifejezéseket használni
− A kézmosással, a kötény és a kendő használattal a higiénés szokásokat alakítjuk. − Ok-okozati összefüggések felfedezése a formák tepsibe rakása során. − Ismerkedés a különböző anyagok – méz, dióbél, fűszerek – tulajdonságaival, illatával, majd a kisült mézes ízlelése. − Mézes szaggatása, díszítése negyed dióbéllel, a különböző formákat egy-egy tepsibe rendezése, sütés. − Munka közben beszélgetünk a karácsonyról, a mézes sütemény készítésének a menetéről, az ezzel kapcsolatos higiénés szokásokról. − Szókincsbővítés: folyékony, fahéj, szegfűszeg, ánizs, kenőecset. − A tészta gyúrásával, formák szaggatásával, óvatos megfogásával, tepsibe rendezésével, a tészta, valamint a „színes” üvegek díszítésével fejlesztjük a finommozgásokat.
keményebb, magvas, mag nélküli). Összehasonlítjuk a formájukat. − A gyümölcskarikákból soralkotás szabadon választott ritmus szerint. Tapasztalatszerzés arról, hogy meleg (hő) hatására a gyümölcsök elvesztik a nedvességtartalmukat, összeaszalódnak − A részek formáinak összehasonlítása, tepsibe rendezése − Verbális kommunikáció a cselekvés közben, új fogalmak alkalmazása: aszalás, lédús, magház, karika, magvas − Finommozgások gyakorlása: szegfűszeg tűzdelése almába, a gyümölcsök karikákra darabolása, a szárított gyümölcsök összefűzése, akasztóval ellátása
(pl. unokatestvér, kisebbik húgom, címük, szülők foglalkozása bővebben stb.). Érzelmi hangolódás − Halmazok képzése, csoportosítása − Számlálás gyakorlása − A kézügyesség fejlesztése
Víz Víz 1. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
3 – 4 évesek Szociális képességek fejlesztése: mosdóbeli viselkedés alakításával, fenntarthatóságra nevelés takarékos vízhasználattal Értelmi képességek fejlesztése: tapasztalatok szerzése a víz fogyasztásáról, tisztító hatásáról, testsémafejlesztéssel, fogalomismerettel, összehasonlítással, következtetéssel Tapasztalatszerzés a víz felhasználásáról cselekedtetés közben, vízivások alkalmával, megfigyelésekkel, valamint a családban szerzett tapasztalatok felidézésével A takarékos vízhasználat szokásainak kialakítása a napi
4 – 5 évesek Szociális képességek fejlesztése mosdóbeli viselkedés alakításával, fenntarthatóságra nevelés takarékos vízhasználattal
5 – 6 – 7 évesek A vízről, mint életelemről szerzett ismeret elmélyítése
Értelmi képességek fejlesztése tapasztalatok szerzése a víz fogyasztásáról, tisztító hatásáról, testséma fejlesztéssel, fogalomismerettel, összehasonlítással, következtetéssel
Emlékezet, megfigyelőképesség fejlesztése
Tapasztalatszerzés a víz felhasználásáról cselekedtetés közben, vízivások alkalmával, megfigyelésekkel, valamint a családban szerzett tapasztalatok felidézésével.
A vízzel kapcsolatos ismeretek tudatosítása – A vízek védelme A forma és anyagállandóság megfigyelése, mérések
99
Víz 2. Fejlesztési célok
tisztálkodások alkalmával, valamint vízivások alkalmával Az alapvető tisztálkodási szokások kialakítása, a mosdóban, naponkénti gyakorlással; a mosdóban annak a szokásnak a kialakítása, hogy egymást nem zavarják a WC-használat és a tisztálkodás közben – Kézmosás, kéztörlés alkalmával tenyér, ujjak, kézfej és köröm dörzsölése, tisztítása; tenyér, ujjak érzékeltetése festéssel; tiszta és szennyezett víz összehasonlítása, tiszta és festékes kéz összehasonlítása, szárított, és vízbe áztatott csipkebogyó közötti különbségek megállapítása, ítéletalkotással, következtetések levonása; edényekből különböző halmazok képzése, számolással mennyiségek megállapítása – Új szavak: takarékos vízhasználat, szennyeződés, fonnyadt – Ujjak összerendezett mozgásával finommozgás gyakorlása a tisztálkodásoknál, tenyér festésénél
A takarékos vízhasználat szokásainak kialakítása a napi tisztálkodások alkalmával, valamint vízivások alkalmával.. Az alapvető tisztálkodási szokások kialakítása, a mosdóban, naponkénti gyakorlással. A mosdóban annak a szokásnak a kialakítása, hogy egymást nem zavarják a WC. használat, és a tisztálkodás közben – Kézmosás-, kéztörlések alkalmával tenyér, ujjak, kézfej és köröm dörzsölése, tisztítása. Tenyér, ujjak érzékeltetése festéssel. Tiszta és szennyezett víz összehasonlítása, tiszta és festékes kéz összehasonlítása, szárított, és vízbe áztatott csipkebogyó közötti különbségek megállapítása, ítéletalkotással következtetések levonása. Edényekből különböző halmazok képzése, számolással mennyiségek megállapítása – Új szavak: takarékos vízhasználat, szennyeződés, fonnyadt – Ujjak összerendezett mozgásával finommozgás gyakorlása a tisztálkodásoknál, tenyér festésénél
Szociális képességek fejlesztése természetvédelem megalapozásával, természeti ismeretek nyújtásával, pozitív érzelmek keltésével
Szociális képességek fejlesztése: természetvédelem megalapozásával, természeti ismeretek nyújtásával, pozitív érzelmek keltésével Értelmi képességek fejlesztése: fogalomalkotással, mennyiségi és formai ismeretekkel, összehasonlításokkal.
Az időjárás-változás következményének megismerése
Vízben élő állatok és növények élőhelyének kialakítása a gyermekekkel közösen. Tapasztalatszerzés a vízben élő állatokról, növényekről. Az akvárium folyamatos gondozása, megfigyelése a
A téli csapadék fajták megismerése, – Az időjárás-változás megfigyelése, természetváltózás figyelemmel kisérése Kisebb, nagyobb, könnyebb nehezebb összemérése,
Értelmi képességek fejlesztése fogalomalkotással, mennyiségi és formai ismeretekkel, összehasonlításokkal Fejlesztési feladatok
Vízben élő állatok és növények élőhelyének kialakítása a gyermekekkel közösen. Tapasztalatszerzés a vízben élő állatokról, növényekről. Az akvárium folyamatos
100
Finommotorika, a kéz izmainak fejlesztése, vizuális megfigyelőképesség erősítése, téri irányok gyakorlása
Víz 3. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
gondozása, megfigyelése a gyermekekkel közösen. A halak színeiben, mozgásában gyönyörködés – Vízben élő állatok, vízben élő növények fogalmának megismertetése cselekedtetés közben. Kavicsok, kőzetdarabok összehasonlításával formai- és mennyiségi megállapításokat teszünk. Három kavics vagy kőzetdarab kiválasztásával számlálás gyakorlása – Otthoni tapasztalatok felidézésével beszédkészség fejlesztése Új szavak megismerése: törékeny, gondozás, állott víz, élőhely, rés, vízi világ – A kavicsok, kőzetdarabok tisztogatása közben a finommozgás, azok akváriumba helyezésével, valamint a játék során az összerendezett mozgás gyakorlása Szociális képességek fejlesztése társas magatartás-, együttműködési képességek alakításával Értelmi képességek fejlesztése figyelem-, összehasonlítás képességének alakításával Tapasztalják meg az együttalkotás örömét. Várják meg, amíg mindenki elhelyezkedik a díszítéshez, hagyják egymást zavartalanul festeni. – Megismerjük, hogy honnan esik az eső, hó. Ok–okozati összefüggések: ha kint fagypont alatti hideg van, akkor a csapadék hó formában jelenik meg. Ismerkedünk a hóval, beszélgetünk arról, honnan hull. Nagyítóval megfigyeljük a hópihék formáit. Tapasztalatot szerzünk az esőről, hóról, a hó tulajdonságairól. Nagyságbeli és mennyiségi összehasonlításokat végzünk. – A tapasztalatokat verbálisan
gyermekekkel közösen. A halak színeiben, mozgásában gyönyörködés – Vízben élő állatok, vízben élő növények fogalmának megismertetése cselekedtetés közben. Kavicsok, kőzetdarabok összehasonlításával formai és mennyiségi megállapításokat teszünk. Három kavics vagy kőzetdarab kiválasztásával számlálás gyakorlása – Otthoni tapasztalatok felidézésével beszédkészség fejlesztése. Új szavak megismerése: törékeny, gondozás, állott víz, élőhely, rés, vízi világ – A kavicsok, kőzetdarabok tisztogatása közben a finommozgás-, azok akváriumba helyezésével, valamint a játék során, az összerendezett mozgás gyakorlása Szociális képességek fejlesztése: társas magatartás-, együttműködési képességek alakításával Értelmi képességek fejlesztése: figyelem-, összehasonlítás képességének alakításával Tapasztalják meg az együtt alkotás örömét. Várják meg, amíg mindenki elhelyezkedik a díszítéshez, hagyják egymást zavartalanul festeni. – Megismerjük, hogy honnan esik az eső, hó. Ok–okozati összefüggések: ha kint fagypont alatti hideg van, akkor a csapadék hó formában jelenik meg. Ismerkedünk a hóval, beszélgetünk arról, honnan hull. Nagyítóval megfigyeljük a hópihék formáit. Tapasztalatot szerzünk az esőről, hóról, a hó tulajdonságairól. Nagyságbeli és mennyiségi összehasonlításokat végzünk. – A tapasztalatokat verbálisan közöljük, szókincsbővítés:
101
sorbarendezés
Megismerni a különböző nagyságú vizek állatait. Szín- és formaazonosítás
Ismeretbővítés, rendszerezés – Élmények felidézése – Emlékezet, beszédkészség fejlesztése Hosszabb–rövidebb reláció megfigyelése, számlálás
Víz 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 5. Fejlesztési
közöljük, szókincsbővítés: csapadék, égbolt, szállingózik, hófelhő, hólé. – Gyurkáljuk a havat a csupasz tenyerünkkel, festjük a havat. Szociális képességek fejlesztése: társas kapcsolatok erősítésével, együttműködéssel, az udvariasság szokásainak alakításával Értelmi képességek fejlesztése: fogalomalkotással, emlékezettel, képzelettel, figyelem és problémamegoldó gondolkodás fejlesztésével, halmazok létrehozásával, téri tájékozódással A szánkózás, hógolyózás szabályainak, az együttműködés, és udvariasság gyakorlása az udvari játék alkalmával. – Korábbi tapasztalatok, élmények felidézésével emlékezet és figyelem fejlesztése. A terep berendezésével a képzelet, feladatmegoldás közben a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Gyűjtőfogalom megismerése: vízi közlekedési eszközök. Térbeli tájékozódás, térbejárással, körképzetének fejlesztése köralakítással. Heterogén halmazból egynemű halmaz létrehozása: a játékok közül a csónakok, hajók; a többféle képek közül a szánkózással kapcsolatos képek kiválogatásával – A képek, fényképek segítségével az összefüggő beszédkészség fejlesztése. Új fogalmak: vízi közlekedési eszközök, siklik, hunyjunk, hunyás – Nagy mozgással, a játékhajók és csónakok elhelyezése a megfelelő helyre, a tó körbejárása Szociális képességek fejlesztése: együttműködési képesség, udvariasság alakításával
csapadék, égbolt, szállingózik, hófelhő, hólé. – Gyurkáljuk a havat a csupasz tenyerünkkel, festjük a havat. Szociális képességek fejlesztése: társas kapcsolatok erősítésével, együttműködéssel, udvariasság szokásainak alakításával Értelmi képességek fejlesztése: fogalomalkotással, emlékezettel, képzelettel, figyelem és problémamegoldó gondolkodás fejlesztésével, halmazok létrehozásával, téri tájékozódással
Családi együttlét, téli sportos élmények felidézése
A szánkózás, hógolyózás szabályainak, az együttműködés, és udvariasság gyakorlása az udvari játék alkalmával – Korábbi tapasztalatok, élmények felidézésével emlékezet és figyelem fejlesztése. A terep berendezésével a képzelet, feladatmegoldás közben a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Gyűjtőfogalom megismerése: vízi közlekedési eszközök. Térbeli tájékozódás, térbejárással, körképzetének fejlesztése köralakítással. Heterogén halmazból egynemű halmaz létrehozása: a játékok közül a csónakok, hajók-; a többféle képek közül a szánkózással kapcsolatos képek kiválogatásával – A képek, fényképek segítségével az összefüggő beszédkészség fejlesztése. Új fogalmak: vízi közlekedési eszközök, siklik, hunyjunk, hunyás – Nagy mozgással, a játékhajók és csónakok elhelyezése a megfelelő helyre, a tó körbejárása Szociális képességek fejlesztése: együttműködési képesség, udvariasság alakításával
A téli családi sportolás élményének felidézése – emlékezetfejlesztés – A családhoz való érzelmi kötödés erősítése, elmélyítése – Verbális készség fejlesztése – Egymás türelmes meghallgatására nevelés Relációk. Pár fogalmának erősítése
102
Emlékezetfejlesztés, finommotorika, az izomzatának erősítése
Vízimadarak nevelés
ujjak
védelmére
célok
Fejlesztési feladatok
Víz 6. Fejlesztési célok
Értelmi képességek fejlesztése: megfigyelőképesség fogalomismereti, ítélőképesség, problémamegoldó-képesség és matematikai viszonyításokkal, testséma erősítésével
Értelmi képességek fejlesztése: megfigyelőképesség fogalomismereti, ítélőképesség, problémamegoldó képesség és matematikai viszonyításokkal, testséma erősítésével
Téri irányok kézügyesség, türelem erősítése
Figyelünk arra, hogy a játék során a homok–vízasztaloknál ne lökjük meg egymást, aki végzett a játékkal, udvariasan maga elé engedi a játékba bekapcsolódó gyermeket. – A vizsgálódás során megfigyeljük, hogy az általunk fakasztott forrásból hogyan lesz szerteágazó patak, majd tó. Forrás megfigyelése, különbségtétel a folyóés állóvizeknél. Szemléltetés útján megtapasztaljuk, hogy a víz medret ás, több felé és gyorsan folyik, a végén összefolyik. Megszámláljuk, hány ágra ágazott szét a patakunk. Ok–okozati összefüggések felfedeztetése. Bal kar megtalálása, arra a karszalag felhúzása – Beszélgetünk a forrásról, patakokról, folyókról, tavakról. Szókincsbővítés: fakasztás, meder, folyó, parafa, homok– vízasztal, karszalag – Nagymozgással eljátsszuk azt, hogy milyen kanyarogva folyik a patak. A hajó úsztatása játéknál, apró mozgásokkal engedjük el, illetve húzzuk vissza a hajót.
Figyelünk arra, hogy a játék során a homok–vízasztaloknál ne lökjük meg egymást, aki végzett a játékkal, udvariasan maga elé engedi a játékba bekapcsolódó gyermeket. – A vizsgálódás során megfigyeljük, hogy az általunk fakasztott forrásból hogyan lesz szerteágazó patak, majd tó. Forrás megfigyelése, különbségtétel a folyó és állóvizeknél. Szemléltetés útján megtapasztaljuk, hogy a víz medret ás, több felé és gyorsan folyik, a végén összefolyik. Megszámláljuk, hány ágra ágazott szét a patakunk. Ok–okozati összefüggések felfedeztetése. Bal kar megtalálása, arra a karszalag felhúzása – Beszélgetünk a forrásról, patakokról, folyókról, tavakról. Szókincsbővítés: fakasztás, meder, folyó, parafa, homok– víz-asztal, karszalag – Nagymozgással eljátsszuk azt, hogy milyen kanyarogva folyik a patak. A hajó úsztatása játéknál: apró mozgásokkal engedjük el, illetve húzzuk vissza a hajót. Szociális képességek fejlesztése: társas magatartás, együttműködési udvariasság képességének megalapozásával Értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítással, megkülönböztetéssel, térbeli viszonyításokkal emlékezet képességének alakításával,
Megismerkedni a nálunk honos vízimadarakkal – Tudatosítani védelmük fontosságát – Verbáliskészség-fejlesztés Halmazalkotás, számlálás gyakorlása, egyesítés, bontás
Szociális képességek fejlesztése: társas magatartás, együttműködési udvariasság képességének megalapozásával Értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítással, megkülönböztetéssel, térbeli viszonyításokkal, az emlékezet képességének alakításával, fogalomismerettel,
103
Akváriumkészítés
Ítéletalkotás, figyelemfejlesztés
gyakorlása, figyelem,
érzékeléssel Fejlesztési feladatok
Víz 7. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
A vízparton vigyázunk egymásra, nehogy beleessünk a vízbe. A víz sodrásának érzékelését a vízkerékkel, a kezükkel. Ha már kipróbáltuk, engedjük, hogy a társunk is szerezzen tapasztalatot. – Hasonlítsuk össze, hogy hol forog gyorsabban a vízikerék, a lépcsőnél, vagy ahol nincs lépcső. Ok–okozati összefüggések felfedeztetése. Téri tájékozódás körbe futással, egymás mögé állással. Beszélgetünk arról, hogy a kezünkkel mit éreztünk a vízben. Figyelünk az érthető beszédre. Szókincsbővítés: a vízikerék, a sodrás, sekély fogalmak megismertetésével – Gyakoroljuk a körbejárást, a két kör együttes mozgását, a vízikerék működésének eljátszásával. Szociális képességek fejlesztése: környezet- és természetvédelem alapozása, túrázás szokásainak alakítása, természetjárással, természeti ismeretek nyújtásával Alkalmazkodás együttműködéssel Értelmi képességek fejlesztése: téri tájékozódással, megfigyelőképességgel, emlékezettel, feladattartással, látás és hallásérzékeléssel, valamint téri viszonyításokkal Az adott területen a helyes viselkedés szabályainak elmondása, megbeszélése. Az utazás alkalmával az elhelyezkedésben egymás segítése. Közvetlen tapasztalatszerzés, a vízpart élővilágáról, gyönyörködés a madarak röptében, a vadkacsák mozgásában – Közvetlen megfigyelések, látás és hallás útján. A vízparton állva, önmagunkhoz mérten, téri viszonyítások, közelebb– távolabb lévő fák, alacsonyabban–magasabban szálló
fogalomismerettel, érzékeléssel A vízparton vigyázunk egymásra, nehogy bele essünk a vízbe. A víz sodrásának érzékelését a vízkerékkel, a kezükkel. Ha már kipróbáltuk, engedjük, hogy a társunk is szerezzen tapasztalatot. – Hasonlítsuk össze, hogy hol forog gyorsabban a vízikerék, a lépcsőnél, vagy ahol nincs lépcső. Ok–okozati összefüggések felfedeztetése. Téri tájékozódás körbe futással, egymás mögé állással. Beszélgetünk arról, hogy a kezünkkel mit éreztünk a vízben. Figyelünk az érthető beszédre. Szókincsbővítés: a vízikerék, a sodrás, sekély fogalmak megismertetésével. – Gyakoroljuk a körbe járást, a két kör együttes mozgását, a vízikerék működésének eljátszásával. Szociális képességek fejlesztése: környezet- és természetvédelem alapozása, túrázás szokásainak alakítása, természetjárással, természeti ismeretek nyújtásával Alkalmazkodás együttműködéssel Értelmi képességek fejlesztése: téri tájékozódással, megfigyelőképességgel, emlékezettel, feladattartással, látás és hallásérzékeléssel, valamint téri viszonyításokkal – Az adott területen a helyes viselkedés szabályainak elmondása, megbeszélése. Az utazás alkalmával az elhelyezkedésben egymás segítése. Közvetlen tapasztalatszerzés, a vízpart élővilágáról, gyönyörködés a madarak röptében, a vadkacsák mozgásában – Közvetlen megfigyelések, látás, és hallás útján. A vízparton állva önmagunkhoz mérten, téri viszonyítások, közelebb– távolabb
104
A halak életének megfigyelése A közös munka örömének megéreztetése Gondoskodásra nevelés Számlálás, többszörözés alapjainak megismerése
A vízi közlekedési eszközökről szerzett ismeretek felelevenítése
Hosszabb, rövidebb relációk fogalmának erősítése
Ismeretek rögzítése, rendszerezése – Emlékezetés beszédkészség-fejlesztés Különböző hosszúságok létrehozása, összehasonlítás. Következtetések levonása. Szóbeli ítéletalkotás
Szociális képességek fejlesztése: a társas magatartás és együttműködési képesség alakításával. Környezetvédelem alapozása a talaj-, illetve a vízszennyezés bemutatásával Értelmi képességek fejlesztése: fogalomismerettel, összehasonlítással, ítéletalkotással, tapintásérzékeléssel Nem lökdössük egymást a vizsgálódás során, részt veszünk a feladatok végzésében.. Tapasztalatot szerzünk a termőtalaj, illetve a víz szennyeződéséről. – Összehasonlítjuk a pillepalackok, a befőttes üvegek a gyermekek mennyiségét. Megállapítjuk, hogy melyikből van több, kevesebb, ugyanannyi. A talajféleségeknél megállapítjuk, hogy melyik a lazább, melyik az érdesebb, simább talaj. – Próbálják érthetően, önállóan megfogalmazni a mondanivalójukat. – Guggolás, bújás, felemelt kézzel járás a játék során
lévő fák, alacsonyabban– magasabban szálló madarak. Lassabban–gyorsabban úszó kacsák – Az összefüggő beszéd fejlesztése: az előzménynél a korábbi kiránduláson készült fotók segítségével az élmények felidézésével, az átélt élmények elmondásával, valamint a látottak, hallott megfogalmazásával. Új fogalmak: zöldell, üreg, telelés. – A vízparton a játék, szabad tevékenység során térbejárások, futkározások Szociális képességek fejlesztése: a társas magatartás és együttműködési képesség alakításával. Környezetvédelem alapozása a talaj-, illetve a vízszennyezés bemutatásával Értelmi képességek fejlesztése fogalomismerettel, összehasonlítással, ítéletalkotással, tapintásérzékeléssel Nem lökdössük egymást a vizsgálódás során, részt veszünk a feladatok végzésében.. Tapasztalatot szerzünk a termőtalaj, illetve a vízszennyeződésről. – Összehasonlítjuk a pillepalackok, a befőttesüvegek a gyermekek mennyiségét. Megállapítjuk, hogy melyikből van több, kevesebb, ugyanannyi. A talajféleségeknél megállapítjuk, hogy melyik a lazább, melyik az érdesebb, simább talaj. – Próbáljanak érthetően, önállóan megfogalmazni a mondanivalójukat – Guggolás, bújás, felemelt kézzel járás a játék során
3 – 4 évesek Szociális képességek fejlesztése: környezetvédelem, a lakóhely
Föld 4 – 5 évesek Szociális képességek fejlesztése: környezetvédelem, a
madarak. Lassabban– gyorsabban úszó kacsák – Az összefüggő beszéd fejlesztése: az előzménynél a korábbi kiránduláson készült fotók segítségével az élmények felidézésével, az átélt élmények elmondásával, valamint a látottak, hallott megfogalmazásával. Új fogalmak: zöldell, üreg, telelés – A vízparton a játék, szabad tevékenység során térbejárások, futkározások Víz 8. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 1.
105
ismerkedés a víz és az anyagok tulajdonságaival
Tapintásos érzék, figyelem fejlesztése
Megismerjük a víz halmazállapot-változását; – különböző anyagok viselkedését vízben. – Megfigyelés fejlesztése, tapasztalatszerzés Tömegek mérése, összehasonlítása
5 – 6 – 7 évesek Tavaszi természetváltozás, időjárás-változás megfigyelése
Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 2. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
rendben erősítésével
tartásának
lakóhely rendben tartásának erősítésével
Értelmi képességek fejlesztése: problémamegoldásokkal, nagyságbeli viszonyításokkal, számfogalmak erősítésével, fogalomalkotással A környezetünk tisztántartásának fontosságáról, a hulladékkezelésről tapasztalatszerzés, szemléltetéssel, cselekedtetéssel – Beszéltetés a fényképek segítségével, a feladatmegoldások indoklásával, a napszakok fogalmainak helyes alkalmazásával. Új fogalmak megismerése: otthon, nők, férfiak, lakhely – Séták alkalmával kicsit mindig messzebbremesszebbre megyünk el. Válogatás, képrendezéssel a finom mozgást fejlesztjük. Szociális képességek fejlesztése: társas magatartás erősítése viselkedési szabályokkal Értelmi képességek fejlesztése: problémamegoldásokkal, összehasonlításokkal, konkretizálással, érzékelésekkel, fogalomalkotással A tárgyakkal a helyes bánásmód megerősítése, a használatukkal való szabály elmondásával, a tapasztaltak ismeretében – Közvetlen tapasztalatszerzés a tárgyak érzékelésével, tapintással, hallással, látással, azok összehasonlításaival konkretizálás. A válogatással problémamegoldások – A tapasztalatok verbális kifejezése, a fogalmak helyes használatával – Finom mozgás a tapogatásokkal, nagy mozgás a tárgyak halmazba rendezésénél
Értelmi képességek fejlesztése: probléma megoldásokkal, nagyságbeli viszonyításokkal, számfogalmak erősítésével, fogalomalkotással A környezetünk tisztántartásának fontosságáról, a hulladékkezelésről tapasztalatszerzés, szemléltetéssel, cselekedtetéssel – Beszéltetés a fényképek segítségével, a feladat megoldások indoklásával, a napszakok fogalmainak helyes alkalmazásával . Új fogalmak megismerése: otthon, nők, férfiak, lakhely – Séták alkalmával kicsit mindig messzebbremesszebbre megyünk el. Válogatás, képrendezéssel a finom mozgást fejlesztjük. Szociális képességek fejlesztése: társas magatartás erősítése viselkedési szabályokkal. Értelmi képességek fejlesztése: probléma megoldásokkal, összehasonlításokkal, konkretizálással, érzékelésekkel, fogalomalkotással A tárgyakkal a helyes bánásmód megerősítése, a használatukkal való szabály elmondásával, a tapasztaltak ismeretében – Közvetlen tapasztalatszerzés a tárgyak érzékelésével, tapintással, hallással, látással, azok összehasonlításaival konkretizálás. A válogatással problémamegoldások – A tapasztalatok verbális kifejezése, a fogalmak helyes használatával – Finommozgás a tapogatásokkal, nagymozgás a tárgyak halmazba rendezésénél
106
Megfigyelés, emlékezet fejlesztése Szociális magatartás erősítése
Észrevétetni az időjárásváltozást és a természetváltozást – Felfedezni a zöld szín árnyalatait – Megtapasztalni a tavasz illatát – fű, eső, friss zöld, virágok Halmazalkotás, számlálási műveletek végzése
A természet nevelés
szeretetére
Szín- és formaazonosítás, kézügyesség, esztétikai érzék fejlesztése
A természet szeretetére, védelmére nevelés – Élményhez juttatás Síkmértani formák készítése, felhasználása, ritmikus sor előállítása
Föld 3. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Szociális képességek fejlesztése: társas magatartás erősítésével, pozitív érzelmek keltésével, viselkedési szabályok alakításával Értelmi képességek fejlesztése: megfigyelésekkel, összehasonlításokkal, térbeli kiterjedések felismertetésével, ítéletalkotással A séta során a társainkra figyelünk, hogy ne maradjunk le, a párunkat segítjük a helyes közlekedésben. Gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait. Megcsodáljuk a szép építményeket, alkotásokat, megbeszéljük, hogyan vigyázhatunk azok épségére. – Az épületeket, szobrokat megfigyeljük, egymáshoz képest nagyságbeli viszonyításokat végzünk. A környezetbe nem illő jelek megkeresésekor megállapításokat teszünk. – A látottakat, tapasztalatokat önállóan fogalmazzák meg a gyermekek, alkalmazzák a már megismert fogalmakat. Új forgalmú úttest, szobor, jármű – A sétával, futkározással, növeljük az állóképességet, a mozdulat hirtelen megszakításával és újra indításával a kinesztetikus érzékelést. Szociális képességek fejlesztése: az együvé tartozás erősítése a család témával, pozitív érzelmek keltésével Értelmi képességek fejlesztése: fogalomalkotással, megkülönböztetéssel, időbeli viszonyításokkal, problémamegoldásokkal, színérzékeléssel A fényképek nézegetése közben a családtagokról, az együvé tartozásról beszélgetés egyénileg, és közösen – Cselekedtetéssel, képpel, gondolkodással gyermekek, szülők, nagyszülők fogalmának érzékeltetése.
Szociális képességek fejlesztése: társas magatartás erősítésével, pozitív érzelmek keltésével, viselkedési szabályok alakításával
A tavaszi munka fontosságának tudatosítása
Értelmi képességek fejlesztése: megfigyelésekkel, összehasonlításokkal, térbeli kiterjedések felismertetésével, ítéletalkotással A séta során a társainkra figyelünk, hogy ne maradjunk le, a párunkat segítjük a helyes közlekedésben. Gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait. Megcsodáljuk a szép építményeket, alkotásokat, megbeszéljük, hogyan vigyázhatunk azok épségére. – Az épületeket, szobrokat megfigyeljük, egymáshoz képest nagyságbeli viszonyításokat végzünk. A környezetbe nem illő jelek megkeresésekor megállapításokat teszünk. – A látottak, tapasztalatokat önállóan fogalmazzák meg a gyermekek, alkalmazzák a már megismert fogalmakat. Új forgalmú úttest, szobor, jármű. – A sétával, futkározással, növeljük az állóképességet, a mozdulat hirtelen megszakításával és újra indításával a kinesztetikus érzékelést. Szociális képességek fejlesztése: az együvé tartozás erősítése a család témával, pozitív érzelmek keltésével Értelmi képességek fejlesztése: fogalomalkotással, megkülönböztetéssel, időbeli viszonyításokkal, problémamegoldásokkal, színérzékeléssel A fényképek nézegetése közben a családtagokról, az együvé tartozásról beszélgetés egyénileg és közösen – Cselekedtetéssel, képpel, gondolkodással a gyermekek, szülők, nagyszülők fogalmának érzékeltetése. Képkiválasztások, önálló
Azonosságok, észrevétele
107
különbségek
A rendezett környezet iránti igény kialakítása – A tavaszi kerti teendők megismerése – A munka megszervezése – Az esztétikai érzék fejlesztése – A szerszámok helyes használatára nevelés – A saját magunk és társaink testi épségének megóvására nevelés Számlálás, válogatás
a növényekről, növényvédelemről szerzett ismeretek bővítése Szociális magatartás erősítése, figyelem, emlékezet fejlesztése
A növény fogalmának tisztázása – A növényvédelem fontosságának tudatosítása – Gyakorlókert növényeinek gondozása, növekedésük megfigyelése Halmazok képzése, számlálás, egyesítés
Föld 5. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Képkiválasztások, önálló döntéssel, indoklással. Gyermekek és felnőttek megkülönböztetése, a különbözőségek felsorolásával. A szülők, nagyszülők, gyermekek születésének időrendbe rendezésével, az ünnepek időrendbe sorolásával. Színek felismerése papíron és folyadékban – Egyéni beszélgetések során a képek nézegetésekor, a gondolatok önálló megfogalmazásával, gyűjtőfogalmak alkalmazásával, szinonímák keresésével – A képek alá sorakozással, a tenyérlenyomat készítésével, a papíron a tér kihasználásával
döntéssel, indoklással. Gyermekek és felnőttek megkülönböztetése, a különbözőségek felsorolásával. A szülők, nagyszülők, gyermekek születésének időrendbe rendezésével, az ünnepek időrendbe sorolásával. Színek felismerése papíron és folyadékban – Egyéni beszélgetések során a képek nézegetésekor, a gondolatok önálló megfogalmazásával, gyűjtő fogalmak alkalmazásával, szinonímák keresésével – A képek alá sorakozással, a tenyér lenyomat készítésével, a papíron a tér kihasználásával
Szociális képességek fejlesztése: természetvédelem alapozása természeti ismeretek nyújtásával, pozitív érzelmek keltésével Értelmi képességek fejlesztése: megfigyelésekkel, következtetésekkel, érdeklődés felkeltésével, formai és nagyságbeli viszonyításokkal Közvetlen tapasztalatszerzés a növényi élet keletkezéséről, a növekedéséről, az utód neveléséről, és az elpusztulásáról. Gyönyörködés a növényekben, a munkánk eredményében – A palántázó ládák megfigyelése, azok összehasonlítása, a fejlődő növények figyelemmel kísérése, gondozása, a termés betakarítása közben szerzett tapasztalatok megbeszélése, ok-okozati összefüggések keresése, következtetések levonása, viszonyítások. Az érdeklődés felkeltése, cselekvésen keresztül, és a folyamatos megfigyelésekkel, a növények gondozásával – A cselekvés kifejezése verbálisan, új fogalmak
Szociális képességek fejlesztése: természetvédelem alapozása természeti ismeretek nyújtásával, pozitív érzelmek keltésével Értelmi képességek fejlesztése: megfigyelésekkel, következtetésekkel, érdeklődés felkeltésével, formai és nagyságbeli viszonyításokkal Közvetlen tapasztalatszerzés a növényi élet keletkezéséről, a növekedéséről, az utód neveléséről és az elpusztulásáról Gyönyörködés a növényekben, a munkánk eredményében – A palántázó ládák megfigyelése, azok összehasonlítása, a fejlődő növények figyelemmel kísérése, gondozása, a termés betakarítása közben szerzett tapasztalatok megbeszélése, ok-okozati összefüggések keresése, következtetések levonása, viszonyítások. Az érdeklődés felkeltése, cselekvésen keresztül és a folyamatos megfigyelésekkel, a növények gondozásával – A cselekvés kifejezése verbálisan, új fogalmak
108
Földünk, védelmére, nevelés
környezetünk szeretetére
Jellemző tulajdonságok megfigyelése Felelős, tudatos magatartás alakítása Földgömb – földgolyó megismerése – Földünk védelmére, környezetvédelemre nevelés – A kiválasztó hulladékgyűjtés megismertetése Számlálás, a térfogatváltozás és anyagállandóság megfigyelése. Csoportosítás
Föld 6. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 7.
megismertetése: ültetőgödör, sütőtök, termés, palánta, palántanevelő láda – Magok elszórása, földdel takarás, palántázásnál, a magok begyűjtése közben a finommozgás gyakorlása Szociális képességek fejlesztése: együttműködési képességek erősítésével Értelmi képességek fejlesztése: fogalomismerettel, összehasonlításokkal, időbeli viszonyításokkal, taktilis érzékeléssel, koncentrált figyelemmel, probléma megoldásokkal A körbejárásnál figyelünk arra, hogy egy ritmusban haladjunk, a kör ne szakadjon el. A játékban működjenek együtt az óvónővel. – A Nap és a Hold égitestek, valamint az egyes napszakok fogalmával ismerkedünk játékos cselekedtetéssel, beszélgetéssel. Ismeretet szerzünk a földgömbről, a gömb formájáról, tapintás és látás útján, azonos formákat keresünk a környezetünkben. Az óvónő által elmondott történeteknél, fel kell ismerni a szövegben azt, hogy mely napszakban történt, azonosítani kell a szimbólummal, gondolati művelethez cselekvést kell rendelni. – A családban szerzett tapasztalataikat összefüggően mondják el. A játéknál értsék meg az óvónő által elmondott szöveget. Új fogalmak földgömb, gömb, csillagok, óceán, égbolt – A finommozgást gyakoroljuk a folyók vonalának végig simításával. Az összerendezett mozgást arccal kifelé fordulva, kézfogással, körbejárással gyakoroljuk. Szociális képességek fejlesztése: udvariassági
megismertetése: ültető gödör, sütőtök, termés, palánta, palántanevelő láda – Magok elszórása, földdel takarás, palántázásnál, a magok begyűjtése közben a finom mozgás gyakorlása Szociális képességek fejlesztése: együttműködési képességek erősítésével Értelmi képességek fejlesztése: fogalomismerettel, összehasonlításokkal, időbeli viszonyításokkal, taktilis érzékeléssel, koncentrált figyelemmel, problémamegoldásokkal A körbejárásnál figyelünk arra, hogy egy ritmusban haladjunk, a kör ne szakadjon el. A játékban a gyerekek működjenek együtt az óvónővel. – A Nap és a Hold égitestek, valamint az egyes napszakok fogalmával ismerkedünk játékos cselekedtetéssel, beszélgetéssel. Ismeretet szerzünk a földgömbről, a gömb formájáról tapintás és látás útján, azonos formákat keresünk a környezetünkben. Az óvónő által elmondott történeteknél fel kell ismerni a szövegben azt, hogy mely napszakban történt, azonosítani kell a szimbólummal, gondolati művelethez cselekvést kell rendelni. – A családban szerzett tapasztalataikat a gyerekek összefüggően mondják el. A játéknál értsék meg az óvónő által elmondott szöveget. Új fogalmak földgömb, gömb, csillagok, óceán, égbolt – A finommozgást gyakoroljuk a folyók vonalának végig simításával. Az összerendezett mozgást arccal kifelé fordulva, kézfogással, körbejárással gyakoroljuk. Szociális fejlesztése:
109
képességek udvariassági
Közös program, tapasztalatszerzés
élmény,
Kézügyesség fejlesztése. Szín- és formaazonosítás
A vásár során tapasztalatszerzés – Önbizalom, önismeret fejlesztés – Türelemre, kivárásra, udvariasságra nevelés Síkmértani formák keletkeztetése, sorozatok. Csoportosítás, számlálás
A családról szerzett ismeret rendszerezése
szokások erősítésével Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 8. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Értelmi képességek fejlesztése: figyelemmel, emlékezettel, probléma megoldással, időbeli viszonyok érzékelésével A képek válogatásánál a társaikat is engedjék oda az eszközhöz, egymás kezéből a képeket ne szedjék ki. – A mesélés folyamatát figyeljék, vegyék észre, az abban elhangzó utasításokat. A képek segítségével emlékezzenek vissza korábbi élményeinkre, tudjanak kiválasztani a szöveghez illő képet. Az évszakok egymás utániságát érezzék meg. – Önállóan fogalmazzák meg emlékeiket, értsék meg az óvónő meséjét. – Többszöri felállással, leüléssel gyakoroljuk a nagymozgást! Szociális képességek fejlesztése: természetvédelem megalapozása természeti ismeretek nyújtásával, pozitív érzelmek keltésével, szabály betartásával Értelmi képességek fejlesztése: fogalomalkotással, következtetéssel, általánosítással Közvetlen tapasztalatszerzés cselekvéssel, megfigyelésekkel, játékkal. A földigiliszták hasznosságáról beszélgetés, védelem biztosítása a megfigyelések során. A játékban tartsák be, hogy a szemüket nem nyithatják ki – Ismerkedés a talajlakók fogalmával. Következtetéssel állapítsák meg, hogy a talajlakó őeknek is szükségük van a levegőre – A tapasztalataikat tudják önállóan elmondani, alkalmazzák a már korábbról megismert fogalmakat. Új fogalom megismerése:
szokások erősítésével Értelmi képességek fejlesztése: figyelemmel, emlékezettel, problémamegoldással, időbeli viszonyok érzékelésével A képek válogatásánál a társaikat is engedjék oda az eszközhöz, egymás kezéből a képeket ne szedjék ki. – A mesélés folyamatát figyeljék, vegyék észre az abban elhangzó utasításokat. A képek segítségével emlékezzenek vissza korábbi élményeinkre, tudjanak kiválasztani a szöveghez illő képet. Az évszakok egymás utániságát érezzék meg. – Önállóan fogalmazzák meg emlékeiket, értsék meg az óvónő meséjét. – Többszöri felállással, leüléssel gyakoroljuk a nagymozgást. Szociális képességek fejlesztése: természetvédelem megalapozása természeti ismeretek nyújtásával, pozitív érzelmek keltésével, szabály betartásával Értelmi képességek fejlesztése: fogalomalkotással, következtetéssel, általánosítással Közvetlen tapasztalatszerzés cselekvéssel, megfigyelésekkel, játékkal. A földigiliszták hasznosságáról beszélgetés, védelem biztosítása a megfigyelések során. A játékban tartsák be, hogy a szemüket nem nyithatják ki. – Ismerkedés a talajlakók fogalmával. Következtetéssel állapítsák meg, hogy a talajlakó élőlényeknek is szükségük van a levegőre. – A tapasztalataikat tudják önállóan elmondani, alkalmazzák a már korábbról megismert fogalmakat. Új fogalom
110
Síkmértani keletkeztetése, összemérése
formák hosszúságok
Megismerkedünk családtagok foglalkozásával. – Tudatosítjuk, mennyire fontos az emberek munkája. – Verbális készségfejlesztés
A földi közlekedési eszközökről szerzett ismeret rendszerezése
Érzékelés, megfigyelés, emlékezet fejlesztése Közlekedési eszközök felismerése, csoportosítása – Rendszerezés, ismeretelmélyítés – Verbális készségfejlesztés Anyagok súlyának, tömegének összehasonlítása, tömegállandóság megismerése
talajlakók – Ásáskor, nagyító használatánál, a csukott szemmel járásnál a mozdulatok összerendezése
megismerése: talajlakók – Ásáskor, nagyító használatánál, a csukott szemmel járásnál a mozdulatok összerendezése
VI.3.4. A külső világ tevékeny megismerése területén a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 1. Megkülönbözteti az évszakokat, ismeri jellemző jegyeiket. 2. Felismeri a napszakokat, a tevékenységeket, természeti jelenségeket hozzá tudja kapcsolni. 3. Környezetéről elemi ismeretekkel rendelkezik. Tudja, családjuk nevét, lakcímét, a szülei foglalkozását, saját születési helyét, idejét. 4. Tudja óvodája nevét, tud tájékozódni közvetlen környezetükben. 5. Ismeri és betartja környezete közlekedésének legfontosabb szabályait, meg tud nevezni néhány közlekedési eszközt. 6. Ismeri a színeket, azok világosabb, sötétebb árnyalatát. 7. Közvetlen környezetéből ismer néhány növényt, állatot, részt vesz ezek gondozásában., a természetvédelmi tevékenységben. 8. Az ünnepeket és a hozzá kapcsolódó szokásokat ismeri. 9. Különbséget tesz a szép, tiszta, a piszkos, rongált környezet között, önállóan alkot erről véleményt. 10. Elemi természetvédelmi tevékenységben részt vesz. Természet tudatos magatartás kialakítása
111
VI.7. Munka jellegű tevékenységek VI.7.1. Munka A munka az az önként és szabadon választott tevékenység, mely valamilyen belső vagy külső szükségletből indul ki, s melynek kézzel fogható, valódi eredménye van. Ez az eredmény vagy a gyerek, vagy a csoport számára fontos, mivel segíti a különböző feltételek megteremtését, illetve továbbfejleszti a már meglévő feltételrendszert. Az óvodáskorú gyerek számára az első időben a munka is játék. Egy-egy tevékenységet nem az eredményért végez el, hanem magáért a tevékenységért, a tevékenység közben átélt érzésekért, a sikerélményért. A fejlődés egy bizonyos pontján egyre inkább megjelenik az eredményességre való törekvés mint ösztönző erő. Jó érzéssel tölti el és további cselekvésre motiválja, amikor rájön, hogy egyre több mindenre képes egyedül, másoktól függetlenül, képes feladatot és felelősséget vállalni önmagáért és másokért. Ehhez adnak segítséget a munkajellegű feladatok. Az óvodába érkező 3-4 éves gyerekek életében természetesen az önmaga komfortérzetét segítő munkák kapnak nagyobb hangsúlyt, számukra még az a legfontosabb, hogy saját igényeik kielégülhessenek. Aztán a közösséghez való tartozás szükséglete elősegíti a másokért végzett munkák megjelenését, és ettől kezdve mindkét munkafajta párhuzamosan jelen van az életében. Oldalakon keresztül folytathatnám azokat a tevékenységeket, amelyek jellemzőiket tekintve még leginkább a munkák körébe tartoznak. Széles lehetőségeket biztosít erre maga az élet. Ide tartozhat a reggeli vajas kenyér megkenése, egy-egy születésnap előkészítése, a kertben végzett teendők, virágok, állatok gondozása, egy-egy hiányzó eszköz elkészítése. A csoportszoba „nagytakarítása”, egy előadás, újság, kiállítás megszervezése… és így tovább. A legfontosabb az, hogy a munkajellegű tevékenységek ugyanúgy, mint a játék és a tanulás, az egyén vagy a közösség szükségleteiből adódnak, és természetes velejárói az óvodai életnek. Minden játék- és tanulási helyzetben benne vannak a munkalehetőségek. Ezeket kell észrevennünk és kiaknáznunk. Így a gyerek számára ugyanolyan természetessé válik, mint az egyéb típusú tevékenységek.
VI.7.2. A munka tervezése, fejlesztési feladatok
Naposi munka
3–4 éveseknél
4–5 éveseknél
5–6–7 évesek
Nem tervezünk, az önkiszolgálást tanulják meg pontosan, végezzenek részmunkamozzanatokat, terítő kirakásában segédkezzenek, tegyék ki a szalvétatartót, az elhasznált szalvétát dobják ki a szemetesbe.
4–5 éveseknél fokozatosan vezetjük be a naposi munkát. A napos tábla segít a naposok kiválasztásában. A napos kötény kötésében segítsenek egymásnak! Terítsék a terítőt, osszák ki az étkezéshez szükséges eszközöket, segítsenek az étel kiosztásában (kenyér, gyümölcs, sütemény)! Egyedül vagy ketten hajtsák össze a terítőt!
5–6–7 évesek tartsák már számon, hogy ki következik! Az asztalon az eszközöket esztétikusan rendezzék el, fokozottan ügyeljenek, mi kerül a tányér jobb és bal oldalára (hiszen kést is kapnak)! Étkezés befejeztével töröljék le az asztalokat, söpörjék össze a morzsát, töröljék fel az asztalok környékét! Vegyék észre, ha kisebb csoporttársuk segítségre szorul, vagy rögtön segítsenek (csap elzárása, cipő kötése, takaró hajtása stb.), vagy szóljanak a felnőttnek!
Kisebbek segítése
112
4–5 évesek ősszel gyűjtsenek magvakat, terméseket az élősarokba! Az udvaron segítsenek a levelek összesöprésében! Télen etessék a madarakat! Vegyenek részt magvak ültetésében, kikelt növények gondozásában!
Növény- és állatgondozás
A környezet rendjének megőrzése
3–4 évesek ismerjék meg a környezetükben a tárgyak helyét, vegyék el önállóan, amire szükségük van, használat után tegyék vissza ugyanoda! Szükség esetén a szoba könnyebb berendezési tárgyait játékukhoz bátran rendezzék át, majd a játék befejeztével rendezzék vissza eredeti állapotába (székek, padok összetolása, lefedése, körbekerítése stb.)!
4–5 évesek a csoport játékait a közösen megbeszélt helyről vegyék el és oda is tegyék vissza! Délután ügyeljenek arra, hogy ne a későig maradókra háruljon a teremrendezés! A terem átrendezésében szükség szerint segítsenek székeket, asztalokat, padokat, polcokat stb. elrendezni, játékukhoz és közös tevékenységhez egyaránt mozgassák meg, majd segítséggel rendezzék vissza! Apróbb rendetlenséget vegyenek észre! Sepregetésben, ágyazásban, udvari játékok kezelésében segítsenek!
5–6–7 évesek folyamatosan gondozzák az élősarok növényeit! Gyűjtsenek terméseket, magvakat, növényeket, ezeket meghatározott szempont szerint rendezzék el, osztályozzák az élősarokban! Vegyenek részt az őszi falevelek eltakarításában, a járdák tisztán tartásában! Télen vegyenek részt a hó eltakarításában, ha van hozzá kedvük. 5–6–7 évesek a csoport játékait természetes módon tartsák rendben, babaszobában, babakonyhában időnként önállóan takarítsanak ki! Részt vehetnek a babaruhák kimosásában, a babaedények elmosogatásában a polcok letörlésében. Ne csak a csoportszoba, hanem a kiszolgáló helyiségek rendjére is ügyeljenek, azok tisztán tartásában segítsenek!
VI.7.3. A munka területén a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 1. Szívesen vállal egyéni megbízatásokat. 2. A barkácsoláshoz használt eszközöket, szerszámokat, anyagokat gondosan, esztétikusan rakja el. 3. Az étkező asztalt esztétikusan teríti meg. 4. Az étkezés után az edényeket elrakja. 5. Aktívan vesz részt a teremrendezésben, ágyazásban. 6. Szívesen végez naposi munkát. 7. Önállóan, örömmel, igényesen végzi feladatát. 8. A munkavégzéshez szükséges eszközöket önállóan használja. 9. Ügyel saját személye és környezete rendjére.
113
VI.8. Tanulás A tanulásra a cselekvő gondolkodás jellemző – ami a gyakorlatban a gyerek számára szinte játék – és a szinkretikus gondolkodás, ami eleve azt sugallja, hogy nem „kötelező” a logikus lépések útján való haladás. Sajátosan tájékozódik a világban, többnyire élményei alapján, amely élmények nem feltétlenül egyeznek a „hivatalos lényeggel”. Az értelmi nevelésben figyelembe vesszük a sajátos gyermeki világképe(ke)t is. (Pl. animizmus, finalizmus, artificializmus, teleologikus világkép, mágikus világkép.) Számolunk azzal is, hogy az érdeklődés, a figyelem és emlékezés tartalma és irányultsága szűkebb, mint az iskoláskorúaké, valamint mindezekre jellemző az erős affektivitás. Az érzelmi töltésen túl, az éncentrikusság is áthatja a gondolkodást. A gondolkodási folyamatban a spontán, a régebbi és az új ismeretek gyakran keverednek, amely létrehozhat egyfajta sajátos és az egyénre jellemző koherenciát. Az intenzívebb gondolkodás folyamatának fenntartása állandó motivációt igényel, amelyek közül talán leghatékonyabbnak a problémahelyzetet említhetjük (ami szintén egyedi). A gyerek oldaláról nézve a tanulás az óvodáskorban általában még nem szándékos és tudatos tevékenységet jelent. Belső szükséglet és a kíváncsiságból fakad. Jellemzője az, hogy a világot felfedezni, önmagát megismerni és a közösségbe belenőni vágyó gyerek érzelmi megközelítésű, saját élményeken alapuló tapasztalatok által, valóban aktív és alakító tagja lehessen az őt körülvevő világnak. A spontán tanulás alapvető színtere, közege, alapvető formája maga a játék. A spontán tanulás alapvető színtere, közege, alapvető formája maga a játék. A tanulásnak és a játéknak ebben a korban még nagyon sok a közös vonása, pl.: a tevékenységek szabad kiválasztása és a végrehajtás szabadsága teret ad a gyerek önállóságára való törekvésének lehetőséget biztosít az ismeretek rendszerezéséhez, jártasságok, készségek begyakorlásához az együttműködéssel kapcsolatos tapasztalatokat biztosít… Mindkét tevékenység lényege az, hogy végrehajtása belsőleg motivált, eredményessége örömérzetet kelt, és ezáltal újabb próbálkozásokra ösztönöz. Mind a játék, mind a tanulás a személyiségfejlesztés eszköze. Az utánzójátékok, az utánzótanulás, a mozgásos játékok, a motoros tanulás, a közös játékok, a szociális tanulás, a gyakorló játékok, a begyakorlásos tanulás, az érzékszervi játékok, az érzékszervi tanulás, a szavakkal való játékok a verbális tanulás színterei. Minden játékfajtához hozzákapcsolható egy-egy tanulási forma vagy technika. A játék és tanulás között meglévő hasonlóság ellenére különbség is van bőven. Ezekből csak egyet emelnék ki: a játék célja maga a játék, a tanulás célja egy új ismeret felfedezése, egy cselekvés elsajátítása, egy magatartásforma begyakorlása vagy egy belső hiányérzet feloldására való törekvés. A játékba, tevékenységbe integrált tanulás a fejlesztés előfeltétele. Az életkori és egyéni sajátosságokat figyelembe vevő tanulási helyzetek kialakítása az óvodapedagógustól nagyfokú tudatosságot, rugalmasságot, következetességet, nyitottságot, szervezőkészséget… stb. igényel. A kísérletezéseken, felfedező ismeretszerzésen, a valódi cselekvésen alapuló tanulási folyamat megszervezése elég bonyolult feladat, márpedig az óvodában az érzelmi megközelítésű, saját élményű tanulás a leghatékonyabb. Az önálló tevékenykedés életszükséglet és egyben tapasztalatforrás a gyerek számára. Ahhoz, hogy az ismeretek ténylegesen bevésődhessenek és rendszert alkothassanak, próbálkozásra, kísérletezésre, pozitív és negatív élményekre, sikeres és kudarccal járó tapasztalatokra van szüksége, függetlenül attól, hogy melyik tanulási forma kerül előtérbe. A spontán tanulás mellett már óvodáskorban kialakul a tudatos megismerési, tanulási vágy. Az, hogy ez kinél, mikor alakul ki, nagyon változó, nem köthető életkorhoz, de az biztos,
114
hogy ha jól végeztük munkánkat, az iskolába lépés előtti időszakra minden gyereknél felfedezhető lesz. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire.
A tanulás lehetséges formái az óvodában: az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása, a spontán játékos tapasztalatszerzés; a játékos, cselekvéses tanulás; a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; a gyakorlati problémamegoldás.
VII. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Minden gyermek fejlődését az erre szolgáló fejlettségmérő lapon tudjuk nyomon követni, az óvodába lépés pillanatától az iskolakezdésig. Rendszeresen, de nem „kampányszerűen” vezetjük! Bizonytalanság esetén egyénileg győződünk meg arról, hogy elérte-e a korának megfelelő szintet (játékban megfigyelve). Minden óvodapedagógus (félévente) felülvizsgálja megfigyelési szempontsor szerint a kérdéses gyermeket. Soha nem a csoportból kiemelve! A fejlődésben lemaradt vagy később érkezett gyermek, aki mozgásában, beszédében, játékában esetleg szociálisan éretlen, óvodapedagógusai csoporton belül egyénileg foglalkoztatják. A sajátos nevelést igénylő gyerekeinkkel, a szakértői bizottság által meghatározott nevelési tanácsadóban dolgozó szakember (gyógypedagógus/pszichológus) foglalkozik. Pedagógiai eljárásokat alkalmazva a tanköteles korú gyermekek esetében pontosítani tudjuk a megfigyelt tüneteket. Szorosan együttműködve a családdal, hisz a támogató, rásegítő fejlesztés, amely tanulási nehézségeket küszöböl ki, sok-sok kudarctól kíméli meg a gyermeket és a szülőt egyaránt. Felmérések végzéséhez, tünetek pontosításához szakember segítségét igényeljük! Az óvodáskor végére az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintre szeretnénk eljuttatni minden gyereket – ez óvodai nevelésünk folyamatának eredménye lehet! A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek, kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival
115
Felhasznált irodalom: 1. Helyi Nevelési Program: Komplex Prevenciós Óvodai Program Adaptációja – 1998 2. Porkolábné Dr. Balogh Katalin és a Budapest IV., Aradi Utcai Óvoda Alkotó Teamje: Komplex Prevenciós Óvodai Program – Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt. 1997 3. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az óvodában – Alex-typo Kiadó és Reklámiroda Bt. Budapest, 1992 4. dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában – Budapest, 1994 5. Labáth Ferencné, Gilicze Zoltán, Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület Elméleti alapvetések – suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2007 6. Óvodai nevelés kompetencia terület – suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest, 2006 7. Dr. Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése - Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest, 2009 8. Dr. Tóth Tiborné: Néphagyomány A világ befogadásának elérhetősége 4. – suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest, 2006 9. Bekker Zoltánné, Kocsis Csilla, Kongyikné Kis Klára, Zaveczné Komáromi Katalin: Kiegészítő segédlet a komplex fejlesztési tervekhez – suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest, 2006 10. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV (2015. december 4.) 11. 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200363.KOR (2015. december 4.) 12. http://bobitaovoda17.hu/index_htm_files/pp.pdf (2013. március 1.)
116
Mellékletek
117
1. sz. melléklet – Csoportnapló
__________________________ az óvoda hosszú bélyegzője
_________________________ a gyermekcsoport neve
Óvodai csoportnapló OM: 201153 nevelési évre
a
A gyermekcsoport óvodapedagógusa
Váltás rendjük: éves, havi, heti, egyéb
A csoportnaplót megnyitotta: Pécel
év
. nap
P.H. _____________________ Tagintézmény vezető
A csoportnaplót lezárta
______________________
__________év
______________hó____nap
________________ P.H. _____________________ Tagintézmény vezető
118
A nevelőmunka tervezése
Komplex prevenciós óvodai program kompetenciafejlesztéssel
119
A gyermekek névjegyzéke, óvodai jele Sorszám
Név
Óvodai jel
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 120
NYILATKOZAT A TÁMOP 3. 1.4-08/1-2008-0027 számú projekt fenntarthatósága, a kompetencia alapú programcsomag és a szakmai innovációk kapcsán hozzájárulok a gyermekemről készült felvételek nyilvános kezeléséhez Gyermek neve
Szülő neve
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
121
Szülő aláírása
NYILATKOZAT Hozzájárulok, hogy gyermekem az óvoda által szervezett tanulmányi kirándulásokon, sétákon részt vegyen Gyermek neve
Szülő neve
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
122
Szülő aláírása
NYILATKOZAT Ügyelet kéréséről Gyermek neve
600 630
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
123
630 730
1600 – 1730
1730 – 1812
Szülő aláírása
Összesített adatok 3-4 évesek
4-5 évesek
5-6 évesek
1.
2.
3.
4.
5. .
6.
7.
8. 9.
10.
11.
124
6-7 évesek
Tankötelesek Sorszám
Név
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12..
13.
14
125
Születési idő
Születésnapok
Szeptember
Október
November
December
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
.
126
Kimutatás a speciális odafigyelést igénylő gyermekekről Hátrányos Halmozottan Beilleszkedési, helyzetű hátrányos helyzetű tanulási, magatartási gyermekek száma gyermekek száma zavarokkal küzdő gyermekek száma
Sajátos nevelési igényű gyermekek száma
Hátrányos helyzet kialakulásának okai és tünetei
Sajátos nevelési igény típusa
Halmozottan hátrányos helyzet okai és leggyakoribb tünetei
Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarok meghatározása
Fiúk száma: Lányok száma: Újonnan jöttek száma: Bölcsödéből jöttek száma: 127
Az év során végzett gyermekvédelmi feladatok Bejegyzések
Feladatok
128
Eredmények
Napirend Szeptember 1-től – Augusztus 30-ig
Kezdete
Vége
Időtartam
600 730
730 900
130 130
730
900
130
900
1145
245
1145
1230
045
1230
1400
130
1400
1530
130
1530
1630
100
1630
1812
142
Tevékenység
Összevont gyülekezés, játék Gyülekezés, játék, egyéb szabadon választott tevékenység, kezdeményezések Étkezés előkészítése, folyamatos étkezés Játék, kezdeményezések, testápolás, öltözés, levegőzés, egyéb szabadon választott tevékenység, mindennapos testnevelés Öltözés, étkezés előkészítése, ebéd Testápolás, pihenés előkészítése, pihenés Folyamatos ébredés, testápolás, étkezés előkészítése, uzsonna Játék, levegőzés, egyéb szabadon választott tevékenység Összevont játék
129
Hetirend Szeptember 1-től – Május 31-ig
Napok
Hetente ismétlődő közös tevékenység
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
130
Befogadás Szeptember
131
132
Éves nevelési terv Szokás - szabályrendszer
133
A) Nevelési feladatok Levegő modul Szeptember – Július – Augusztus
Külső világ tevékeny megismerése: Levegő 1.
3 – 4 évesek A szociális képességek fejlesztése az érintkezési szokások alakításával
Fejlesztési célok Az értelmi képességek fejlesztése a levegő fogalmának megismertetésével, a látás, a megfigyelőképesség, a színérzékelés fejlesztésével, az alaki és a mennyiségi viszonyok felismertetésével, az ítélőképesség alakításával A verbális képességek fejlesztése a verbális kommunikáció és a beszédértés alapozásával
Fejlesztési feladatok
A testi képességek fejlesztése a finommozgások gyakorlásával A higiénés szokások gyakorlása (Egymástól elfordulva fújjuk az orrunkat.) – Sokféle tapasztaláson keresztül a levegő funkcióinak, tulajdonságainak megismertetése – Halmazok képzése, összehasonlításuk mennyiségi és alaki megállapításokkal. A látottak megfogalmazása – Szókincsbővítés: terrárium, akvárium, légbuborék, elhasznált levegő, lélegeztető, légtér, kiáramlik – A lehelés és a fújás fogalmának megkülönböztetése, gyakorlása a helyes légzéssel
Levegő 4 – 5 évesek A szociális képességek és a természethez való pozitív érzelmi kötődés fejlesztése alkalmazkodással, beállítódással Az értelmi képességek fejlesztése az alaki és mennyiségi viszonyok, az emlékezet, valamint az ítélőképesség alakításával, a problémamegoldó gondolkodással
5 – 6 – 7 évesek Szerezzenek ismereteket a Napról, a Holdról, a csillagokról, a Tejútról – Gondolkodási műveletek gyakorlása: a nap és hold váltakozásának és az idő múlásának érzékeltetése során – Téri és időbeli viszonyok fejlesztése – Konkrét- és elvontfogalomismeret bővítése
A verbális képességek fejlesztése a beszéd tisztaságával, a beszédértéssel és a fogalomismerettel A testi képességek fejlesztése a finommozgással
A finommotoros képességek és az irányérzék fejlesztése, a relációk megfigyelése
Ismerkedés a kisállattartás elemi szabályaival. Annak rögzítése, hogy levegő nélkül nincs élet, az állatoknak is szükségük van levegőre. A mi feladatunk, hogy az akvárium lakóiról gondoskodjunk – A levegő funkcióinak, tulajdonságainak sokoldalú megtapasztalása – Halmazok létrehozása szabadon választott szempont szerint, valamint szabad forma- és képalkotás – Az összefüggő beszéd gyakorlása, egymás meghallgatása. Fogalmak rögzítése (terrárium, akvárium, légbuborék, elhasznált levegő, lélegeztető, légtér, kiáramlik, huzat) – Új fogalom megismertetése (harmad) – Buborékfújással a finommotoros mozgások gyakorlása
Gyermekenciklopédiák képeinek nézegetésével fedezzék fel, ismerjék meg a Tejút „lakóit”, a napot, a bolygókat, a holdat, a csillagokat – Játékkal – mozgás során – szerezzenek tapasztalatot a bolygók, a hold mozgásáról, figyeljék meg a téri, időbeli viszonyaik alakulását – Képek segítségével ismerkedjenek meg, a hold különböző fázisaival végezzenek összehasonlítást (telihold, félhold) – Ismerkedjenek új fogalmakkal (Tejút, naprendszer, bolygók, holdtölte, telihold, fogyó hold, hullócsillag, ragyogás, tündöklés, dagály, apály) – Hajtogatással készítsenek csillagot, ablakdíszt
134
Levegő 2. Fejlesztési célok
– A szociális képességek fejlesztése a társas kapcsolatok és az együttműködő-képesség alakításával
Az értelmi képességek fejlesztése az érzékszervi szférával, . a testsémával, mennyiségi és nagyságbeli megállapításokkal és párosításokkal A verbális képességek fejlesztése a nyelvi ő alakításával
Fejlesztési feladatok
A testi képességek fejlesztése a mozgáskoordinációval Öltözködésnél figyelünk, hogy a társainkat ne zavarjuk. – Ha érezzük, hogy melegünk van, vegyük le a felesleges ruhadarabot. A testséma gyakorlása az önálló öltözködéssel. Tapasztalatszerzés a meleg elleni védelemről, következtetések levonása a hideg és a meleg levegő közti különbség felismertetésével – A verbális kommunikáció fejlesztése a testrészek neveinek rögzítésével, szókincsbővítéssel – A különböző testrészek mozgásának összehangolása öltözködés közben
A szociális képességek fejlesztése az állatok iránti pozitív beállítódás elmélyítésével A viselkedési szokások erősítése az együttműködőképesség alakításával Az értelmi képességek fejlesztése az emlékezet és a problémamegoldó képesség alakításával, mennyiségi viszonyításokkal, páralkotással és térbeli tájékozódással A verbális képességek fejlesztése a beszédértéssel és a verbális kommunikációval A testi képességek fejlesztése a mozgások koordinálásával Az állatoknak árnyékoló, valamint naponta friss vízzel ellátott itató biztosítása – Annak erősítése, hogy az emberek az állatoknak segítenek, védelmezik őket – Tapasztalatszerzés a meleg elleni védekezésről – Következtetések levonása, az időbeli viszonyok fejlesztése – A hideg és a meleg levegő közti különbség felismerése – Verbális információ alapján fejdíszek kiválasztása, fejdísszel illusztrált állat mellé lakhely rendelése – Az állatok mozgásának utánzásával fejlesztjük a mozgáskoordinációt
135
A hosszabb, rövidebb időtartam érzékelése − A mértékegységek megismerése Tudatosodjanak bennük a szüretelés, illetve vásárlás szabályai – Ismerjék meg a nyáron termett gyümölcsöket, a gyümölcsérés feltételeit. – Szerezzenek ismeretet a gyümölcsök tulajdonságairól, jellegzetességeiről – szín, forma, íz, illat, termőhely – fogyasztásáról – A gyermeke nyelvi kifejezőkészségének fejlesztése az egyes gyümölcsökre jellemző ízek, aroma beazonosítása során A megfigyelőképesség, a gondolkodás és az emlékezet fejlesztése
Ha van rá lehetőség, vegyenek részt szüreten vagy piaci séta során vásároljanak – tartsák be a felállított szabályokat. – Gyümölcsökkel kapcsolatos előzetes emlékeik felidézésével rendszerezzék ismereteiket, a gyümölcsérés feltételeiről. – Tárják fel az ok-okozati összefüggéseket (csapadék, meleg, napfény) – Gyakorolják a nyáron termő gyümölcsök nevét: cseresznye, meggy, ribizli, egres, málna, barack, dinnye; ismerkedjenek jellegzetességeikkel: ízükkel, illatukkal, formájukkal; végezzenek összehasonlításokat szín, forma, termőhely szerint. – A fogyasztás szabályait – csak megmosott gyümölcsöt szabad enni – gyakorlással, ok-okozati összefüggések feltárásával tudatosítjuk. – Gyümölcsök feldarabolásával készítsenek vegyes Gyümölcstálat A tömeg mérése, az
Levegő 3. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Levegő 4. Fejlesztési célok
– A szociális fejlesztése, a védelmének megalapozása
képességek környezet
A szociális képességek fejlesztése a környezetvédelem megalapozásával
Az értelmi képességek fejlesztése megkülönböztetésekkel, megfigyelésekkel – Ismerkedés az élettelen és az élő fogalmával – A térbeli viszonyok, az azonosság felismerése – Halmazok képzése meghatározott szempont szerint Közvetlenül tapasztalatot szerzünk a levegő szennyezettségéről. . A levegő tisztaságának megóvására nevelés megalapozása – Tapasztalatszerzés arról, hogy a ő is látunk különféle ő és élettelen anyagokat – A térbeli viszonyok meghatározásai: fent, lent, közelebb, távolabb – Halmazok képzése a ő látott tárgyakból – A korábbi tapasztalatok, élmények elmondatása, új szavak megismerése (pongyola pitypang, bóbita, ő) – Adott halmazból válogatás – A fújás gyakorlása
Az értelmi képességek fejlesztése a fogalomismerettel, a térbeli viszonyok, valamint az azonosság felismerésével és a problémamegoldó képesség alakításával A szaglás érzékenyítése
A szociális képességek fejlesztése a természet iránti pozitív érzelmi viszony alakításával, a természetvédelem megalapozásával, élménynyújtással
A szociális képességek fejlesztése a természet iránti pozitív érzelmi viszony és a természetvédelem megalapozásával, a baleset-megelőzési és a
Ismeretszerzés: a ő is látunk olyan anyagokat, amelyek rontják a levegő tisztaságát, szennyezik azt – A légszennyezés okainak magtapasztalása – Az „élettelen” és az „élő” fogalmának rögzítése tapasztalati úton – Halmazok képzése meghatározott szempont szerint. Ok-okozati összefüggések keresése, megállapítások – Térbeli viszonyok meghatározásai: fent, lent, közelebb, távolabb – A játékban a jó irány megtalálása szaglással – Az összefüggések, tapasztalatok verbális kifejezése, új szavak használata (légszennyeződés, ligetek) – A kéz és a láb mozgásának összehangolása.
136
űrmértékek megismertetése, az anyagállandóság felismerése Ismerjék meg a költöző madarakat, hangjukat, jellemzőiket, fészkelési-, vonulási szokásaikat, útvonalukat – Irodalmi élményhez juttatás – Figyelemkoncentráció fejlesztése mozgásos játék során – Madár készítése hajtogatással A figyelem, az emlékezet fejlesztése, a szociális magatartás alakítása − Halmazalkotás
A költöző madarak tulajdonságainak, hangjának, fészkelési szokásainak, megismerése, tudatosítása, a meglévő ismeretek rendszerezése csoportosítással Emlékezetfejlesztés a versben elhangzott madarak neveinek felidézésével Vizuális észlelés, figyelem fejlesztése vonulási alakzatok megkülönböztetésével, földgömb, térkép tanulmányozásával Mozgásos játék során a költöző és nem költöző madarak csoportosításakor gyakorolják a figyelemkoncentrációt, cselekvés szintjén gyakorolják a téri tájékozódást nagymozgással Origami madár hajtogatásával gyakorolják a pontosságot, a türelmes Magatartást Számlálás, egyesítés, bontás Szerezzenek ismeretet a nyári természet szépségeiről – Figyeljék meg a nyári időjárási jelenségek változását, ismerjék meg a változások okait – A téma feldolgozása során
A kirándulás megismerése
Fejlesztési feladatok
Levegő 5. Fejlesztési célok
szabályainak
Az értelmi képességek fejlesztése a színérzék megalapozásával. A térbeli kiterjedések megismerése viszonyításokkal – Az érzékek fejlesztése tapintással, látással, hallással A tiszta levegő érzékeltetése légzőgyakorlatokkal – Az erdő szépségeinek felfedeztetése. Az általunk keletkezett hulladékok összegyűjtése – A kártya színének felismerése, megnevezése, hasonló szín keresése a környezetünkben – Magunkhoz viszonyítva az aljzat növényzetét, bokrot és fát, különböző érzékelésekkel megállapítjuk a magasságokat – A szabályok megértése, a tapasztalatok verbális kifejezése, új szavak megismerése (szippantás, légzőgyakorlat, hulladék, hangoskodás, színkártya, cserje, bozót) – Mozgásfejlesztés rövid túrázással, „kincsek” gyűjtögetésével
A szociális képességek fejlesztése a viselkedési szokások alakításával és a baleset-megelőzési szabályok betartásával
Az értelmi képességek fejlesztése a levegő mozgásának érzékeltetésével, a szél keletkezésének megismerésével, ítéletalkotással, a problémamegoldó képesség
kirándulási rögzítésével
szabályok
Az értelmi képességek fejlesztése az emlékezet és a figyelem alakításával. A tapintás, a látás és a hallás érzékenyítése térbeli és alaki viszonyításokkal A levegő tisztaságának érzékeltetése légzőgyakorlattal – Az erdő szépségeinek felsorolása – A megbeszélt balesetmegelőzési, valamint viselkedési szabályok követése – A kártyán lévő síkforma felismerése, megnevezése, hasonló forma keresése a környezetünkben – A növények magasságát egymáshoz viszonyítjuk, megállapítjuk a magasságokat (aljnövényzet, bokor, fa) – Átöleljük a fák törzsét, megállapítjuk vastagságukat – Az erdőben elvárható, már korábban megismert viselkedési szabályainak verbális felidézése, valamint a látottak megfogalmazása – Fogalmak rögzítése (cserje, bozót) – Élménynyújtás kisebb túrával. Az állóképesség fejlesztése A szociális képességek fejlesztése az együttműködő képesség alakításával
Az értelmi képességek fejlesztése következtetésekkel, az önálló ítéletalkotással, mennyiségi és téri viszonyításokkal, összehasonlításokkal, azonosításokkal
137
ismerkedjenek meg új, nyárral kapcsolatos kifejezésekkel – Szélforgóval végezzenek megfigyeléseket A kombinációs készség, a kreativitás és a kézügyesség fejlesztése − Megfigyeltetés, következtetések levonása
Nyári természet megfigyelése során fedezzék fel az évszak szépséges színeit, érezzék meg a jellegzetes illatokat – Szerezzenek tapasztalatot a különböző időjárási jelenségek megfigyelésekor, gondolkodási műveletek gyakorlása során tárják fel az ok-okozati összefüggéseket – Jelenségekkel kapcsolatos új kifejezések megismerése (tikkasztó, kánikula, zápor, zivatar, égiháború), beszédükbe való beépítése – Készítsenek szélforgót, kísérjék figyelemmel mozgását Síkmértani formák keletkeztetése, hosszúságok összemérése
Repülő pillangók megfigyelése sokféleségük megismerése – Lepkék és a növények kapcsolatának megismerése és a pillangók védelmére nevelés – Pillangók megfigyelésére használt eszközök: nagyító, lepkeháló, lepkefogó megismerése Környezetünk tudatos megfigyelése, téri tájékozódás, az irányok gyakorlása
Fejlesztési feladatok
Levegő 6. Fejlesztési célok
alakításával – A téri tájékozódás fejlesztése viszonyításokkal, a formaismeret alakításával A gyertyagyújtással kapcsolatos szabályok megismertetése, gyakorlatban való alkalmazása – A levegő mozgásának látással és tapintással történő megtapasztalása – A téri irányok meghatározása a buborékfújásnál a körülöttünk lévő dolgokhoz viszonyítva (fához, bokorhoz, babaházhoz, mászókához) – Összefüggő, folyamatos beszéltetés a tapasztaltak megfogalmazása, új szavak megismertetése során (fuvallat, viharos szél, dörgés, villámlás, szélkakas, szélforgó, szélzsák, fodrozódik) – Gyertya elfújása és buborékfújás
A szociális képességek fejlesztése a szabálytudat alakításával, az együttműködő-képesség fejlesztésével – Fenntarthatóságra nevelés az energiatakarékossággal Az értelmi képességek fejlesztése következtetések levonásával, a fogalmak ismeretével, nagyságbeli viszonyításokkal, az érzékszervi szféra erősítésével
Fejlesztési feladatok
A szabálytudat erősítése, baleset-megelőzés. Erősítjük azt a szabályt, hogy a gépeket csak felnőttek kezelhetik. A hajszárítót nem érinthetjük a fejünkhöz, és vizes kézzel
A szabályok betartása játék közben – A levegő mozgásának többféle érzékeltetése, megtapasztalása. A szél keletkezésének megismerése megfigyelésekkel – Téri irányok meghatározása önálló ítéletalkotással a körülöttünk lévő dolgokhoz (fa, bokor, babaház, mászóka) viszonyítva. (A gondolatok megfogalmazása – Új fogalom (uralkodó széljárás) – Finommozgások végzése hajtogatásokkal, fújásokkal
A szociális képességek fejlesztése a balesetmegelőzési szabályokkal és az együttműködő-képesség alakításával – Fenntarthatóságra nevelés az energiatakarékossággal Az értelmi képességek fejlesztése a fogalomismeret elmélyítésével, összehasonlításokkal (mennyiségi, térbeli kiterjedések), következtetésekkel és a számfogalom erősítésével Erősítjük azt a szabályt, hogy a gépeket csak felnőttek kezelhetik (nem érünk hozzájuk) és vizes kézzel felnőtt sem nyúlhat hozzájuk. A ventilátort csak addig
138
Megcsodáljuk a pillangók mozgását, felfedezzük színés formagazdagságukat A pillangók és a növények kapcsolatának megfigyelése közben okozati összefüggések feltárásával beszéljünk a védelmükről és a vándorlásukról (pillangók által kedvelt növények kipusztítása okozza a vándorlást) Pillangók életszakaszainak megismerése a Szemtanú könyvsorozat segítségével – gyarapítjuk szókincsüket (pete, hernyó, báb) Gyakorolják a megfigyelésre szánt eszközök helyes használatát Futójáték során utánozzuk a pillangók mozgását (futás során tapsra minden gyermek leguggol, mint amikor a pillangó a virágra száll) Szimmetrikus alakzatok létrehozása, felismerése Szivárvány megfigyelése, formájának megismerése, színeinek érzékeltetése – Szivárvány keletkezésének megismerése természetes és mesterséges környezetben – Szivárványkészítés A tömeg és a légmozgás egymásra hatásának megfigyeltetése − Következtetések levonása
Szivárvány megfigyelése során az ok-okozati összefüggés feltárásával ismeretszerzés – esőcseppek megtörik a nap fényét és a fehér fény színekre
felnőtt sem nyúlhat hozzá. A megfigyelés során figyelünk egymásra, nem lökdösődünk. A hajszárítót csak addig üzemeltetjük, amíg szükséges. – Tapasztalatszerzés a levegő mozgásának hasznosításáról, háztartási gép működéséről – Mérésekkel az alacsony, magas, kisebb, nagyobb, rövidebb, hosszabb megállapítása, majd a fogalmakból páralkotás – A bőr érzékenyítése – Párbeszéd fejlesztése, szókincsbővítés (hajszárító, háztartási gép) – Hajmosáskor, fésüléskor, babák vetkőztetésekor, öltöztetésekor a finommozgás fejlesztése
Levegő 7. Fejlesztési célok
A szociális képességek fejlesztése az együttműködéssel és az élőek iránti pozitív érzelmek alakításával
Az értelmi képességek fejlesztése konkretizálással, a vizuális emlékezet, a képzelet, a problémamegoldó képesség alakításával Fejlesztési feladatok
Az egy csoportba tartozó gyermekek helyet adnak maguk mellett a virágokban, illetve a fészkekben. Vigyázunk a megfigyelt lepkékre, rovarokra, hogy ne sérüljenek meg. Meghallgatjuk egymást – Közvetlen tapasztalatszerzés a környezetünkben található madarakról, rovarokról. Konkretizálás: a ő is lehet közlekedni – Halmazképzés szabad döntés alapján, meghatározott helyre.
üzemeltetjük, amíg szükséges – Gyűjtőfogalom elmélyítése (háztartási gép) – Párbeszédek fejlesztése, szókincsbővítés. Tetszés szerinti halmazokat képzünk csoportosan, majd egyénileg – A számosság megállapítása mérésekkel, összehasonlításokkal – Térbeli kiterjedésekre megállapításokat teszünk. Sort alkotunk – A bőr érzékenyítése a ventilátor által keltett levegővel – Az otthoni és az óvodai tapasztalatok verbális kifejezése – Utánozzuk a ventilátor lapátjának mozgását lassú és gyors karkörzéssel A szociális képességek fejlesztése, a természetvédelem megalapozása a természethez való pozitív érzelmi viszony erősítésével. Az együttműködő-képesség alakítása
bomlik – Formájának tudatosítása, hasonlatkeresés – olyan, mint egy híd – Szivárvány színeinek megnevezése, árnyalatok felfedezése, tudatosítása – Saját szivárvány készítése víztömlő segítségével – fedezzék fel mikor keletkezik szivárvány –, az ok-okozati összefüggések felfedezésével – Szivárványfestés vízfestékkel Különböző tárgyak tömegének összehasonlítása. − Kísérletek, megfigyeltetése
Az értelmi képességek fejlesztése problémamegoldásokkal, mennyiségi megállapításokkal, az emlékezet és a megfigyelőképesség alakításával Tapasztalatszerzés a környezetünkben található madarakról, gondoskodás téli etetésükről, a többi évszakban itatásukról. Fészkelőhelyek bővítése – Összehasonlítással többkevesebb, kisebb-nagyobb megállapítások, meghatározások – A tapasztalatok verbális megjelenítése – Új fogalmak: fészkelőhely, fészekhagyó, fészekodú, madárvédelem, élőhely – „Röpködés” a fészek körül, a fiókák etetése
Halmazképzés, számlálás gyakorlása egyesítés, bontás
139
Ismerjék meg, nevezzék meg a különböző magokat – Termények és termések magjaiból készítsenek gyűjteményt – Ismerjék meg a különböző technikákat – fejtés, cséplés, kiverés, szeleltetés – Gondolkodási műveletek gyakorlása
Gyűjtögetés során ismerkedjenek meg különböző termések magjaival – Gyakorlással szerezzenek tapasztalatot, hogyan lehet hozzájutni a különféle termések magjaihoz – Keressenek összefüggéseket, mire van szüksége a magnak, ahhoz, hogy ismét termés legyen belőle – föld, fény, meleg, víz – Összehasonlítással csoportosítsák a különféle magokat a megadott
Levegő 8. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
(Minden gyermek maga választja meg a pihenőhelyet.) . Becsléssel mennyiségi megállapítások (több, kevesebb) – A hívóképek segítségével fogalmazzuk meg a gondolatainkat – Térbejárás röpködéssel, a megfelelő helyek megtalálása. A szociális képességek fejlesztése a balesetmegelőzési szabályok rögzítésével
Az értelmi képességek fejlesztése az érzékszervek érzékenyítésével, az emlékezet és az ítélőképesség alakításával, a téri irányok és a mennyiségi viszonyok megismertetésével Az egy csoportba tartozó gyermekek helyet adnak maguk mellett a virágokban, illetve a fészkekben. Vigyázunk a megfigyelt lepkékre, rovarokra, hogy ne sérüljenek meg. Meghallgatjuk egymást – Közvetlen tapasztalatszerzés a környezetünkben található madarakról, rovarokról. Konkretizálás: a ő is lehet közlekedni – Halmazképzés szabad döntés alapján, meghatározott helyre. (Minden gyermek maga választja meg a pihenőhelyet.) . Becsléssel mennyiségi megállapítások (több, kevesebb) – A hívóképek segítségével fogalmazzuk meg a gondolatainkat – Térbejárás röpködéssel, a megfelelő helyek megtalálása.
szempont alapján (hüvelyesek, kalászosok, gyümölcsök) – Készítsenek gyűjteményt a termények és termések magjaiból Különböző termések gyűjtése
A szociális képességek fejlesztése a közösségi szokások és a baleset-megelőzési szokások alakításával, a környezetvédelmi nevelés megalapozásával Az értelmi képességek fejlesztése az emlékezet fejlesztésével, összehasonlításokkal, megkülönböztetésekkel, következtetésekkel Betartjuk a gyertyagyújtás és a tűzrakás – kiscsoportban már megismert – szabályait. A levegő szennyezésének megállapítása a tűzrakás alkalmával. Egymáshoz való alkalmazkodás a köralakításnál, a játéknál. – Tapasztalatszerzés játékos formában a levegő és a tűz viszonyáról. Ok-okozati összefüggések keresése – Önálló megfogalmazások, megállapítások verbális megjelenítése – Új fogalmak: pernye, gallyak, szítja a tüzet, szélmanó, tűzmanó – Nagymozgások a térben
140
Évkör megismerése, az időérzék alakítása – Évszakok, hónapok, napok sorrendiségének rögzítése – Napszakok változásának érzékelése az óra segítségéve – Gondolkodási műveletek gyakorlása játék közben A játék örömének átélése − Megfigyelések, tapasztalatok szerzése
Az évszakok, hónapok, napok neveinek, egymásutániságának, körforgásának rögzítése, mélyítése (körlap osztása négyfelé, tizenkét felé, hétfelé) – Napszakok változásának megfigyeltetése, sorrendiség felfedeztetése képek, hangok segítségével – Nappalok és éjszakák változásának ok-okozati összefüggésének feltárása a Föld forgásáról szerzett ismeretek felelevenítésével – Az időmérő eszköz, az óra bemutatása Távolságok összehasonlítása − Számlálás (több, kevesebb)
Ábrázoló tevékenység: Levegő 1. Fejlesztési célok
3 – 4 évesek A gyerekek szerezzenek ismereteket a levegőről és tulajdonságairól – Játékos módon ismerkedjenek a festés lehetőségeivel – A technika- és az anyagismeret bővítése – A színérzék fejlesztése
Levegő 4 – 5 évesek A technikaés az anyagismeret bővítése újfajta eszközzel – A gondolkodási műveletek gyakorlása a foglalkozás közben a tervezéstől a megvalósításig – A finommotoros képességek és a tapintásos észlelés fejlesztése
Fejlesztési feladatok
Ismerjék meg a levegő jelentőségét, fontosságát – A színképzetek gazdagítása a síkon való tájékozódáskor – Az alapszínek neveinek megismertetése, illetve gyakorlása
A drót hajlítgatása közben a szerkesztő-összerakó munka gyakorlása – Az ujjpercek finomodása az új technikával
Levegő 2.
A gyerekek szerezzenek tapasztalatot az időjárás és az öltözködés összefüggéseiről – Tudják megnevezni főbb testrészeiket – A tapintásos észlelés fejlesztése
A gyerekek szerezzenek ismereteket az időjárás és az öltözködés összefüggéseiről – A téma során alkalmazott technikák vegyítése – A finommotoros képességek fejlesztése – Ízlésformálás, térbeli eszköz létrehozása
Fejlesztési feladatok
Tapasztalják meg a meleg levegő hatásait a szabadban való játékok során – A testséma fejlesztése a lábés a kézfej tulajdonságainak, szerepének kiemelésével – A rajzlap felületén való tájékozódás gyakorlása
Tapasztalják meg a napsütés és a meleg levegő hatásait – Gyakorolják az ujjak finommozgását a hajtogatás és a nyomdahasználat során – Az alkotás és a díszítés örömének átélése a munka közben
Levegő 3. Fejlesztési célok
A gyerekek szerezzenek ismereteket a szélről, a levegő tulajdonságairól, és arról, hogy élettelen dolgok is „szállhatnak” a ő (pl. pitypang, falevél stb.)
A gyerekek szerezzenek ismeretet a természetvédelemről és annak fontosságáról – A finommozgások fejlesztése
Fejlesztési célok
141
5 – 6 – 7 évesek A már meglévő technika- és anyagismeret bővítése és az alkalmazott technikák vegyítése − A kontraszthatás megismerése eszközökkel önállóan és segítséggel − Szerezzenek ismereteket a világűrről, a bolygókról, a csillagokról és a hozzájuk kapcsoló dolgokról (űrhajó, távcső stb.) A színképzetek gazdagítása a síkon való tájékozódáskor − Szerezzenek tapasztalatot arról, hogy milyen lehetőségei vannak az ellentétes színek (meleghideg, világos-sötét) használatának, vagyis a kontraszt létrehozásának − Alkalmazzák önállóan vagy segítséggel a formai és színbeli kombinációkat − Ismerjék meg a Nap, a Hold, a csillagok jelentőségét, fontosságát A mozaikkép-készítés technikájának gyakorlása segítséggel és önállóan − A gondolkodási műveletek gyakorlása a tervezés és a megvalósítás folyamatának során − Szerezzenek ismeretet az idény gyümölcseinek tulajdonságairól. (Hol terem, van-e magja, milyen az íze…?) Szerezzenek tapasztalatot a mozaikkép készítésének lehetőségéről, arról, hogy apró papírdarabkák összeragasztásával újat alkothatunk − Tudjanak megnevezni nyári és kora őszi gyümölcsöket − A rész-egész viszonyának felfedeztetése. Az anyag viselkedésének megtapasztalása segítséggel és önállóan − A már meglévő és a kialakítandó technikai és anyagismeret bővítése az új
Fejlesztési feladatok
Levegő 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
– A gyurmázás (és az agyagozás) alaptechnikáinak gyakorlása (sodrás, gömbölyítés, lapítás) – A finommotoros képességek, tapintásos észlelés fejlesztése Figyeljék meg a szabadban, hogy nemcsak ő, de élettelen dolgokat is láthatunk a ő – A kompozíciókészítés élményének átélése a munka közben – Az ujjak izomzatának erősítése az agyagozás során
Ismerkedés a fák, az erdő fontosságával, szépségével – A nagymozgások és a finommozgások fejlesztése – A színképzetek gazdagítása, a színek nevének gyakorlása
A gyerekek fedezzék fel a természet szépségét közvetlen megtapasztalás útján – Alkalmazzák a festés technikáját nagyobb és függőleges felületen – A közösen készített alkotás örömének átélésekor gyakorolják a színek neveit
– A gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás közben felidézett történetekkel – A rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése
eszközzel bevezetésével. − A madarak megfigyeltetése közvetlen (megfigyelés) és közvetett (képi szemléltetés) módon
Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a természetvédelemmel kapcsolatban. (Tiszta környezetben érezzük magunkat jól. Mi mit tehetünk, vagy mit ne tegyünk, hogy a tisztaságot megőrizzük?) – A rajzlap felületén való tájékozódás során finomodjon az eszközfogás technikája – Élmények átélése a foglalkozás előtti és közbeni beszélgetések során – Karakteres figurák létrehozásának élménye (törekedjenek az aprólékosabb kidolgozásra, próbálják megkülönböztetni a női és férfi figurákat) Az agyagozás technikájának és térbeli, plasztikai alakzat létrehozásának gyakorlása – A tapintásos észlelés és a térérzékelés fejlesztése – A kompozíciókészség fejlesztése
A drót hajlítgatása közben a szerkesztő-összerakó munka gyakorlása önállóan és segítséggel − Tudják megnevezni, összehasonlítani a madarakat, testrészeiket
A már ismert gyurmázási technikákat alkalmazva (gömbölyítés, lapítás) hozzunk létre olyan kisplasztikai alakzatokat, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy lenyomatokat készítsünk rájuk – Az agyag felületén való tájékozódás gyakorlása – A díszítés örömének átélése a tapintáson keresztül
142
A gyurmázás technikájának és a térbeli plasztikai alakzatok létrehozásának gyakorlása eszközökkel, segítséggel és önállóan − Szerezzenek ismeretet a szél erejéről, tulajdonságairól, a szél erejének felhasználási lehetőségeiről − A gondolkodási műveletek gyakorlása a szélcsengő működésének megfigyelése kapcsán − A környezet díszítésének öröme a közös munka átélésével A gyurma felületén való önálló, illetve segítséggel történő tájékozódás gyakorlása − Az alkotás, a díszítés örömének átélése a munka közben. Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a szél és különböző tárgyak, illetve a szél és más természeti jelenségek egymásra gyakorolt hatásának megfigyelése során − A közös munka örömének fokozása a gyurmázás közbeni beszélgetéssel.
Levegő 5. Fejlesztési célok
A légmozgások megfigyeltetése – A finommozgások gazdagítása – Térbeli játékeszköz létrehozása
Fejlesztési feladatok
A gyerekek tapasztalják meg, hogy a könnyű anyagok (mint például a krepp-papír csíkok) hogyan „szállnak” a szélben. – Az újfajta technika által finomodjon az ujjmozgásuk. – Az eszközkészítés örömének átélése a munka közben
Levegő 6.
Ismerkedés a levegő mozgásával mint energiaforrással – A finommozgások fejlesztése – A gyerekek szerezzenek tapasztalatot arról, hogy hogyan viselkedik a festék a vizes papíron. – Gyakorolják a hajtogatás technikáját.
Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Tapasztalják meg, hogy a legyező mozgatásával légmozgást idézhetünk elő. – Az ecsetfogás gyakorlásán keresztül finomodjon technikájuk. – Gyakorolják a színek nevét a festés során. – Ismerkedjenek a papír tulajdonságaival a legyező hajtogatásakor.
Levegő 7.
A képzelet, a fantázia fejlesztése az önálló munkával – A nagymozgások és a finommotoros képességek fejlesztése
Fejlesztési
Légi járművek megfigyeltetése a gyerekekkel közvetlen (megfigyelés) és közvetett (szemléltetés) módon – A gondolkodási műveletek gyakorlása azonosságok és különbözőségek megállapításával – Az érzékelés fejlesztése a téma feldolgozása során – Az anyagismereti tapasztalatok szerzése – Az alkalmazott technikák vegyítése, a színképzetek gazdagítása Tudjanak megnevezni és összehasonlítani légi járműveket és tulajdonságaikat. – Az önkifejezés szabadságán keresztül egyedi szín- és formabeli kombinációk létrehozásának gyakorlása – Érzékeljék, tapasztalják meg, hogy a zsírkréta taszítja a híg festéket, így mindkét anyag megőrzi kedvező tulajdonságait. A vizuális ritmus és a kompozíciós készség fejlesztése – Az akarati tulajdonságok fejlesztése (türelem, kitartás) – A finommotoros mozgások fejlesztése – A téma feldolgozása során a gyerekek fantáziájának, kreativitásának fejlesztése
Egyszerű, tépett papírelemekkel ritmusos sor létrehozása – Az esetleg hosszabb, több részből álló munkafolyamat során ösztönözzük kitartásra a gyerekeket. – A tépés és a hasítás munkafogásainak gyakorlása az ujjpercek finomodó mozgásával – A varázsszőnyeg elkészítésekor az alkotást bízzuk a gyerekek fantáziájára, kreativitására. A madarak megfigyelése közvetlen (megfigyelés) és közvetett (szemléltetés) módon – A különböző technikák
143
Újfajta anyag megismerése, megmunkálási lehetőségek gyakorlása segítséggel és önállóan − Szitakötők vagy más rovarok tulajdonságainak megismertetése a gyerekekkel − A kötözés technikájának gyakorlása önállóan és segítséggel
A manuális foglalkoztatás közben szerezzenek tapasztalatot a gyerekek az anyag tulajdonságairól − Tudjanak megnevezni rovarokat és jellemzőiket − Játékos beszélgetés közben szókincsbővítés a rovarokkal kapcsolatban
Játékos módon ismerkedjenek meg a színkeverés technikájával − Segítséggel vagy önállóan hozzanak létre kevert színeket − A rész-egész viszonyának felfedeztetése a szivárvány megfestése során − A sík felületen való önálló, illetve segítséggel történő tájékozódás gyakorlása - Tudják megnevezni a kevert színeket, árnyalatokat − Szerezzenek tapasztalatot arról, hogyan viselkedik a festék a vizes papíron − A síkon való tájékozódás és az eszközhasználat során gazdagodjon színképzetük
A gyurmázás alaptechnikáinak (sodrás, gömbölyítés, lapítás stb.) gyakorlása, kombinált alkalmazása segítséggel és
célok
– A vizuális észlelés fejlesztése – A rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése
Fejlesztési feladatok
- A munka örömének fokozása a foglalkozás közbeni beszélgetéssel – A kréta használatának gyakorlása a nagyobb felületen való tájékozódáskor – A képzeletvilág megismerése az alkotás örömének átélésekor
Levegő 8.
- A gyerekek szerezzenek tapasztalatot, hogyan viselkedik a só-liszt gyurma a levegőn (kiszárad), és sütés hatására (megsül) – A gyurmázás alaptechnikáinak (sodrás, gömbölyítés, lapítás) gyakorlása – A finommotoros képességek és a tapintásos észlelés fejlesztése – Térbeli játékeszközök létrehozása - Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a gyurmajátékok készítése során – Az alkotás és a díszítés örömének átélése a finommozgások gyakorlása közben – A gyurma felületén való tájékozódás gyakorlása
Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
(festés, vágás) gyakorlása és kombinálása – A rész-egész viszonyának érzékeltetése – A gondolkodási műveletek gyakorlása a megfigyelt madarak jellemzőinek összehasonlítása során – A gyerekek fantáziájának, emlékezetének fejlesztése a téma feldolgozása során - Tudják megnevezni és összehasonlítani a madarakat és testrészeiket – A síkon való tájékozódás során a színképzetek gazdagítása – Szerezzenek tapasztalatot a szerkesztő-összerakó munkáról
- A természet és az ábrázolás iránti pozitív érzelmi kapcsolat elmélyítése – A szín- és a formaérzékelés fejlesztése – A fantázia fejlesztése a téma feldolgozása során – A finommotoros képességek fejlesztése – A technika- és az anyagismeret bővítése
- A természeti valóság megismertetése a tűz színvilágának tudatosításával – A már megismert és különkülön alkalmazott technikai ismereteket vegyítsük, a gyerekeket kitartásra ösztönözve – Szerezzenek tapasztalatot arról, hogy ennél a technikánál más típusú eszközfogásra, finommozgásra van szükség. (Kéz távolsága a viaszfolt felületétől!) – A viaszkarc elkészítésekor elképzeléseiket szabadon megvalósíthatják
144
önállóan − Az új kenyér ünnepének és a hozzá kapcsolódó szokásoknak a megismerése, illetve a meglévő tudás bővítése
A kompozíciókészítés élményének átélése a munka közben. − A sík- és térbeli ábrázolás vegyítésekor a gyurma felületén való önálló, illetve segítséggel történő tájékozódás gyakorlása − A felnőttek munkájának (pl. pékek, arató munkások, malomban dolgozók stb.) megbecsülésére nevelés - A gondolkodási műveletek gyakorlása a vizuális foglalkozás közben közösen felidézett meséken, történeteken keresztül - A már meglévő vagy kialakítandó rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése - A karakteres figurák létrehozásának, és a díszítés élményének átélése a munka közben - A mese varázsának átélése a foglalkozás előtti motiválás kapcsán. - Alkalmazzák önállóan vagy segítséggel a formai és színbeli kombinációkat. − A rajzlap felületén való tájékozódás gyakorlása − A mese- és képzeletvilág megismerésének fokozása a rajzolás közbeni beszélgetéssel
Mese, vers: Levegő 1. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Levegő 2. Fejlesztési célok
3 – 4 évesek Az új mese élményszerű bemutatása – A mese hangulatának, mondanivalójának érzékeltetése az óvónői bemutatással – Az értelmi képességek, a gondolkodási a műveletek fejlesztése mese előtti és utáni beszélgetés során - Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese cselekményét - A figyelem és a koncentráció fejlesztése a mese hallgatása alatt - Az emlékezet és a képzelet fejlesztése a mese „eljátszása” során - Beszélgetés a gyerekekkel a levegőről, fontosságáról. „Hogyan óvhatjuk meg a levegő tisztaságát?” (pl. Kevesebb füstnek kellene a levegőbe kerülnie.) - Szókincsbővítés: vízipipa, mákgubó, fagyalbokor, hetyke, módolt, kend – Az új vers élményszerű bemutatása – A vers játékos hangulatának érzékeltetése az óvónői bemutatással – Az érzelmi biztonság fokozása azáltal, hogy az előadás érintéssel is párosul
Fejlesztési feladatok
A játékosság fokozása a versben szereplő hangutánzó szavak segítségével – A tapintásos észlelés fejlesztése a vers egymással való eljátszása során – Szókincsbővítés: forrás, kuvik
Levegő 3. Fejlesztési célok
Az új mondóka élményszerű bemutatása – A mondóka játékosságának, hangulatának érzékeltetése az óvónői bemutatással
Levegő 4 – 5 évesek Az új vers bemutatása, gyakorlása – A vers hangulatának (a szappanbuborék játékosságának) érzékeltetése az óvónői és a gyermeki megformálással – Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatásával, és az azt követő beszélgetéssel - A játékosság, a hangulat fokozása a versben szereplő ikerszó (illeg-billeg) segítségével – A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése az élményszerű előadásmóddal – Szókincsbővítés: vörös, indigó, tétova
- Az új vers bemutatása, gyakorlása – A vers hangulatának érzékeltetése az óvónői megformálással – A gondolkodási műveletek gyakorlása a vers bemutatása és az azt követő beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, dinamikáját, hangulatát – Beszélgetés a gyerekekkel arról, hogy a meleg levegő milyen hatással van az emberekre, és hogyan lehet ellene védekezni – A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a vers bemutatása és a gyerekekkel való közös beszélgetés során – Szókincsbővítés: üdv, Éden Az új mese élményszerű bemutatása – A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása – A gondolkodási műveletek
145
5 – 6 – 7 évesek Az új mese élményszerű bemutatása − A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása − A gondolkodási műveletek gyakorlása a mesét követő beszélgetés során − A mesetudat erősítése
- Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát, mondanivalóját, sajátos világát. − A koncentráció, a képzelet, a fantázia fejlesztése a mese szemléletes bemutatásával. − Beszélgetés a mese kapcsán a gyerekekkel a Napról, a Holdról, a csillagokról és azok tulajdonságairól, fontosságukról. (Pl. vidámabbak az emberek, ha kisüt a Nap.) − Szókincsbővítés: megsuhintotta, kovács, istrázsa, dobrokolás - Az új mese élményszerű bemutatása − A mesetudat és a gondolkodási műveletek fejlesztése − A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát − A képzelet, a fantázia fejlesztése a szemléletes bemutatással és az azt követő beszélgetéssel − Beszélgetés a gyümölcsökről, jellemzőikről, a meleg hatásáról az érési folyamatok során − Szókincsbővítés: kerékfentő, beste Az új vers élményszerű bemutatása − A madarak (fecske) és a kora ősz jellegzetességeinek érzékeltetése
Fejlesztési feladatok
Levegő 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
– A gondolkodási műveletek, az értelmi képességek fejlesztése a mondóka előtti és utáni beszélgetés során – A nagymozgások fejlesztése a pillangó röptének utánzása közben - A mondóka szemléletes bemutatásával érzékeltessük a vers lendületét, dinamikáját – Beszélgetés a levegőben közlekedő rovarokról és tulajdonságaikról (pl. szitakötő, katica, lepke stb.) – A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a mondóka mondogatása és a mondókával kapcsolatos beszélgetés közben – Szókincsbővítés: pille, kútkáva
gyakorlása a mese bemutatását követő beszélgetés során
− A gondolkodási műveletek gyakorlása a bemutatás előtti és utáni beszélgetés közben
- Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers hangulatát − Az értelmi képességek (figyelem, emlékezet, képzelet) fejlesztése a vers szemléletes bemutatásával (az óvónő által) és a közös beszélgetéssel − Beszélgetés a gyerekekkel a fecskékkel kapcsolatos élményeikről, az őszről, a madarakról − Szókincsbővítés: ficserész, csősz
- A mese szemléletes, élményszerű bemutatása – Az erdő és hangulatának érzékeltetése az óvónői előadással – Az értelmi képességek fejlesztése a mese bemutatását megelőző, illetve az azt követő beszélgetés során
Az óvónő kifejező előadásmódjával érzékeltesse a mese hangulatát, képi világát – A koncentráció és a képzelet fejlesztése a mese szemléletes bemutatásával – Beszélgetés a nyárról, a meleg levegőről, családi kirándulásokról, nyaralásokról, természetjárásról. Beszélgessünk arról is, hogyan óvhatjuk meg a természetet, kiemelve a levegő szennyezettségére vonatkozó elemeket (fák ültetése, locsolás, kevesebb füst és kipufogógáz kerüljön a levegőbe) – Szókincsbővítés: Hajnalicska, „kunyhó”, fészekalja, rikolt, hivatal, cirok, torma - Az új vers bemutatása, gyermekekkel történő eljátszása – Az ősz, a fák jellegzetességeinek érzékeltetése – A gondolkodási műveletek fejlesztése a bemutatás előtti és utáni beszélgetés során
- Az óvónő érzékeltesse a mese játékosságát, báját, mondanivalóját – Beszélgetés az erdőről, fontosságáról (a levegő tisztításában segít), az erdő lakóiról – Az emlékezet, a figyelem, a képzelet fejlesztése a mese hallgatása alatt és a mese eljátszása során. A mesét a gyerekek saját elképzeléseik szerint játsszák el – Szókincsbővítés: szarka, jegenye, borsódzik a hátam
- Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát – Az értelmi képességeket (figyelem, emlékezet, képzelet) az óvónői szemléletes bemutatással és a gyerekekkel való közös beszélgetéssel egyaránt fejleszthetjük – Beszélgetés a gyerekek fákkal, erdővel kapcsolatos élményeiről – Szókincsbővítés: csontkapu, cammog
146
- Az új vers bemutatása, esetleg gyerekekkel történő eljátszása. − A szél meg a Nap játékának, a vers hangulatának érzékeltetése óvónői és gyermeki megformálással. − A versben szereplő párbeszéd játékos, önálló, szerepkiosztásos megjelenítése − A gondolkodási műveletek gyakorlása az új vers bemutatását követő beszélgetés során Az óvónő kifejező előadásmódjával érzékeltesse a vers lendületét, dinamikáját − A játékosság, a hangulat kifejezése, fokozása a versben szereplő ikerszó (licskes-lucskos) és indulatszók segítségével (hujj, bujj) − A vers szemléletes bemutatása után a „vers eljátszása” a gyerekek által elképzelt módon − Beszélgetés a gyerekekkel a széllel és a Nappal
- Az új vers élményszerű bemutatása, gyakorlása – A szél tulajdonságainak, a vers hangulatának játékos érzékeltetése az óvónő előadásával – Az értelmi képességek fejlesztése a vers előtti és utáni beszélgetés során
- A mese élményszerű bemutatása – A mesetudat erősítése és az értelmi képességek fejlesztése – A gondolkodási műveletek gyakorlása a mese bemutatásakor és az azt követő beszélgetés során
Fejlesztési feladatok
- Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületét – A játékosságot fokozhatjuk a versben szereplő hangulatfestő szavakkal („ajajaj, hajajaj”) – Az emlékezet, a képzelet fejlesztése a gyerekek széllel, viharral kapcsolatos élményeinek megbeszélése során – Szókincsbővítés: kiföd, zivatar
Levegő 6.
- Az új vers élményszerű bemutatása – A vers hangulatának érzékeltetése az óvónői megformálással – Az értelmi képességek fejlesztése a vers utáni beszélgetés során
- Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát – A gyerekek kövessék végig a mese cselekményét, ismerkedjenek a mesei fordulatokkal. – A figyelem, a gondolkodás és a képzelőerő fejlesztése a mese szemléletes bemutatásával – Szókincsbővítés: rozmarintszál, évődik, örökös, zúgolódik, tűnődnék, lapocka, könyörületes, födél, garádics - A mese élményszerű bemutatása – A mesetudat és a gondolkodási műveletek fejlesztése – A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása
Levegő 5. Fejlesztési célok
Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Levegő 7. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
- Érzékeltessük a vers lendületét a kifejező előadásmóddal. – Beszélgetés a gyerekekkel a széllel, esővel kapcsolatos élményekről – Az emlékezet, a képzelet, az érdeklődés fejlesztése a kezdeményezést megelőző, illetve az azt követő beszélgetéskor – Szókincsbővítés: bodzabokor - A mese élményszerű bemutatása – A mese hangulatának, a madárvilág érdekességeinek érzékeltetése a kifejező előadásmóddal – Az értelmi képességek fejlesztése a beszélgetés során
- Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát – A képzelet, a fantázia fejlesztése a szemléletes bemutatással és az azt követő beszélgetéssel – Szókincsbővítés: nyáj, kanyarít, borjú, köblös kút, surran, miszlikbe szakad
A mese cselekményének
- Az emlékezet, a képzelet fejlesztése az élményszerű
fonalának, szemléletes
A vers bemutatása, gyakorlása – A vers hangulatának, a cinke szeretetreméltóságának érzékletes bemutatása – Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatását követő és megelőző beszélgetés során
147
kapcsolatos élményeikről - A vers élményszerű bemutatása − A pillangó és a méhecske tulajdonságainak, jellegzetességeinek érzékeltetése a versen keresztül − Az értelmi képességek fejlesztése a közös beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületét − A képzelet, az emlékezet fejlesztése a szemléletes bemutatással és a beszélgetéssel − Beszélgetés a levegőben közlekedő rovarokról és jellemzőikről
- A vers élményszerű bemutatása − A szivárvány szépségének, keletkezésének, a vers hangulatának érzékeltetése az óvónői bemutatással − Az értelmi képességek fejlesztése a közös beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületét − Beszélgetés a szivárványról, a gyerekek ezzel kapcsolatos élményeiről − A képzelet, a fantázia, az emlékezet fejlesztése a vers bemutatása utáni beszélgetés során
- Az új vers élményszerű bemutatása − Az új kenyér ünnepének, és a hozzá kapcsolódó szokásoknak a megismerése, illetve a meglévő tudás bővítése − A gondolkodási műveletek fejlesztése a bemutatás előtti és utáni beszélgetés során - Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers
Levegő 8. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
óvónői bemutatása – Beszélgetés a madarakról, tulajdonságaikról. (Hol élnek? Mi borítja testüket? Mi segíti őket a repülésben?) – A beszélgetés során lehetőség nyílik a memória, a képzelet és a fantázia fejlesztésére is – Szókincsbővítés: kóró, bika, furkó, féreg A vers élményszerű bemutatása – Az értelmi képességek fejlesztése a vers elhangzása előtti és utáni beszélgetés során – A tapintásos észlelés és az ízérzékelés fejlesztése a kóstoláskor – Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a tűzhely funkciójára vonatkozóan - Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers lendületét – Az emlékezet és a képzelet fejlesztése a sütésről és a tökmagról való beszélgetés során – Beszélgessünk a gyerekekkel a tűzről (ami a következő tématerv lesz), tulajdonságairól. Maradva e témánál, szemléltessük (például hajszárítóval ráfújva) a gyerekeknek, hogy milyen könnyű a tökmag – Nemcsak mi szeretjük, de a madaraknak is rakhatunk ki belőle, mert ők is örömmel megeszik.
előadásmóddal – A játékosság fokozása azzal, ahogyan a cinke hangját érzékeltetjük (játékosan) – A vers szemléletes bemutatása – Szókincsbővítés: pittyen, áttelel, csipkegally
- A vers bemutatása és gyakorlása – A törpék táncának, az ősz és a tűz melegének, hangulatának érzékeltetése – Az értelmi képességek fejlesztése (képzelet, fantázia)
- Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, dinamikáját, lendületét – Fokozzuk a hangulatot a versben szereplő ikerszavak segítségével (hepehupa, hipp-hopp) – A vers szemléletes bemutatása után a „vers eljátszása” a gyerekek által elképzelt módon – Szókincsbővítés: tipor, avar
148
hangulatát, képi világát. − Beszélgetés a felnőttek munkájáról, annak fontosságáról, megbecsüléséről (aratók, malomban dolgozók, pékek stb.) − A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a közös beszélgetés és a bemutatás során − Szókincsbővítés: cséplőgép - A mese élményszerű bemutatása − A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása − A gondolkodási műveletek gyakorlása a mesét követő beszélgetés során − A mesetudat fejlesztése
- Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát, képi világát, mondanivalóját. − A képzelet, a fantázia, a koncentráció fejlesztése a bemutatás közben és a közös beszélgetés során − Szókincsbővítés: dohány, szelence, bocskor, ostor
B) Szervezési feladatok Levegő modul Július – Augusztus – Szeptember
Hónap
Tevékenység Határidő Felelőse Indikátorok
Augusztus:
Szeptember:
149
C) A fejlődést elősegítő tartalmak Levegő– modul Július – Augusztus – Szeptember
Július Népszokás:
Kenyérsütés (7.) Levegő 2. 3. Levegő 2. 3. Melegedünk Fény és árnyék Pitypang Füvek sűrűjében 3 – 4 évesek
4 – 5 évesek
A külső világ tevékeny megismerése
Melegedünk A meleg levegő hatása az emberre Pitypang A levegő tisztasága, színe. Szennyezőanyagok a levegőben.
Matematikai tapasztalatok
Halmazok számosságnak megállapítása ruhadarabokkal Halmazok képzése, összehasonlítása
Fény és árnyék A meleg levegő hatása az élőlényekre Füvek sűrűjében A levegő tisztasága, színe. Szennyezőanyagok a levegőben. Halmazok képzése, számosságuk megállapítása élőlények csoportosításával Tájékozódás térben, egymás keresése Csákó hajtogatása díszítése Kirándulás a családommal filctoll rajz
Levegő 4. 7. Szellők szárnyán Mag, mag búzamag 5 – 6 – 7 évesek Szellők szárnyán Nyári természet sárkányok a szélben, Mag, mag búzamag
Nyári természet Sárkányok a szélben Magtár Gesztenyeguriga
Vizuális nevelés Tenyérés Szélcsengő készítése hőre keményedő láblenyomatok készítése a homokban gyurmából Agyag lenyomat Kenyérkosár könnyen szálló tárgyak készítése só – liszt pl. toll, falevél stb. gyurmából Irodalom – Hadd nézzek kis Szép Ernő: Az a Szabó Lőrinc: A szél anyanyelv tenyeredbe tölcsér meg a Nap Szállj, szállj pille Móra Ferenc: A kenyér íze Homokország Zenei nevelés Egyszer egy hétpettye Katalinka szállj el A part alatt Testi nevelés Repülő Árvíz Foci bajnokság Zenevarázs Eresz alól fecske fia Hold, hod fényes lánc – Telemann: Trombita verseny Mozgásos 2.2.1. Fussunk játékok 2.2.2. Bújjunk Dramatikus 2.1.7. Mint mond egymásnak játékok 2.1.8. Madár mama és fiókái
150
Augusztus Népszokás:
A külső világ tevékeny megismerése
Labdaiskola (2.) Játéktanítás (5.) Savanyítás (8.) Levegő 1. 7. Levegő 1. 7. Levegő 1. 5. Lélegzetvétel Légbuborék Nap, Hold, Repülő madarak Fészek Csillagok Bogárkák és rovarok 3 – 4 évesek 4 – 5 évesek 5 – 6 – 7 évesek Lélegzetvétel A levegő, mint az élet egyik lételeme Repülő madarak A levegőben közlekedő élőlények (madarak, lepkék, repülő rovarok)
Légbuborék A levegő, mint az élet egyik lételeme Fészek A levegőben közlekedő élőlények (madarak, lepkék, repülő rovarok)
Rész-egész viszonyának megállapítása. Halmazképzés az azonos tartalmú tálakból, több – kevesebb megállapítása. Anyagok szétválogatása Vizuális nevelés Szalmavagy Óriás buborékfújó Barkácsolás drótból. szívószállal fújt kép „Az én madárkám” „Repülj, madárkám!” Fantáziarajz Szárnyat mozgató aszfaltkrétával madár készítése. Matematikai tapasztalatok
Irodalom – anyanyelv Zenei nevelés Testi nevelés Zenevarázs Mozgásos játékok Dramatikus játékok
Használt és elmosott szívószálakból színek szerinti halmazok képzése. Térbejárás a téri irányok változtatásával
Élő és élettelen környezet – Barangolás a tejúton Bogárkák és rovarok– Pillangó lesen Matematika – Csillagok, csillagok Pillangók
Szitakötők és rovarok gyűrt papírból szitakötők és rovarok készítése Úrutazás „Hogy képzeled el?” – ábrázolás krétával é Gazdag Erzsi: Pákolitz István: Gáspár János: A láthatatlan sümegi Szappanbuborék Pillangók és méh vízipipa Mezőszárnyasi Sétálunk, sétálunk Poros úton Sárkány paripán Badacsonyi rózsafán Mackó, mackó vágtattam ugorjál Benn a bárány Váltó verseny Tűz, víz, repülő Mókusok ki a házból Repülők Szobros játék Kidobó Esőzenekar – Borzas galagonya Forgószél – Kocsit, kocsit 2.2. 1. Fussunk 2.2.38. Ugróiskola 2.1. 11. Lufifújás 2.1.6. Szemkontaktus
151
Szeptember 1. hete Népszokás: Levegő
Levegő
Levegő
3 – 4 évesek
4 – 5 évesek
5 – 6 – 7 évesek
A külső világ tevékeny megismerése Matematika
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Verselés, mesélés
.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mozgás
Bejegyzések
152
D) Értékelő feljegyzések Levegő modul Szeptember
153
A) Nevelési feladatok Tűz modul Október – November – December
Külső világ tevékeny megismerése: Tűz Tűz 1. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
3 – 4 évesek A szociális képességek fejlesztése: társas kapcsolatok, pozitív beállítódás, természettudományos ismeretek megalapozásával
4 – 5 évesek A szociális képességek fejlesztése a természet- és környezetvédelem megalapozásával, a higiénés szokások alakításával
Az értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítás, képzelet, téri relációk, testsémaismeret továbbalakításával
Az értelmi képességek fejlesztése a természettudományos ismeretek bővítésével, a logikus gondolkodással, mennyiségi és nagyságbeli viszonyításokkal, a téri irány érzékelésével, a megosztott figyelemmel Tapasztalatszerzés arról, hogy a növényeknek szükségük van fényre ahhoz, hogy fejlődjenek. A rovarok a hidegben megdermednek, de életben vannak. Védett helyen helyezzük el, ha ilyet találunk. − Gyakoroljuk a szelektív hulladékgyűjtést a lehullott levelek komposztálóba hordásával! − Ismétléssel és gyakorlással rögzítjük azt, hogy a kerti munka végzése után alaposan kezet kell mosni. − Közvetlen tapasztalatszerzés a konyhakertünkben az őszi kerti munka végzése közben. Ok-okozati összefüggések keresése, megfogalmazása a növények növekedéséről. A megosztott figyelem, a téri irányok érzékelésének fejlesztése a fényjátékkal. Összehasonlításokkal formai, nagyságbeli és mennyiségi megállapításokat teszünk a falevelekről, a tenyér- és talprajzokról. − A tapasztalatok önálló, összefüggő megfogalmazása, új fogalmak megismerése (betakarítás, termés, dermedt). − Kerti munka végzésével a
A kerti szerszámok használata során figyelünk egymásra, nehogy balesetet okozzunk. − Egymás tenyerének összemérésével, érintéssel erősítjük az összetartozást. − A futóbab növekedésének folyamatos figyelésével megalapozzuk a természettudományos gondolkodást. − Összehasonlítjuk a növények fejlődését: hogyan fejlődött az a növény, amelyik elegendő fényt kapott, és hogyan az, amelyik a sisak alatt növekedett. Nagyságbeli megállapításokat teszünk. − A testsémaismeret erősítése, ezen keresztül téri irányok (jobb-bal) gyakorlása. − Beszélgetés során kellő időt adunk az érthető beszéd javítására, valamint arra, hogy a gyermek magyarázattal fejezze ki a mondanivalóját. − A beszédkészség fejlesztése, szókincsbővítés: csíra, gondozás, avar − Mozgáskoordináció és finommotorikus mozgás gyakorlása: papírsisak készítése kartonból, a növények fejlődésének
154
5 – 6 – 7 évesek Ismerkedjenek meg a gyerekek az aszalással, annak különböző technikáival. – A tapintásos észlelés, az ízés szagérzékelés fejlesztése az őszi gyümölcsök tulajdonságainak közvetlen megtapasztalása során. Egész és rész, megfigyelése − Fordított arány bemutatása
Szerezzenek tapasztalatot az aszalás munkafolyamatairól, a közös munka élményéről. – Szerezzenek ismereteket, illetve idézzék fel, rendezzék a már meglévő ismereteiket az őszi gyümölcsökről (pl. alma, körte, szilva stb.), tulajdonságaikról, jellegzetességeikről (színük, illatuk, formájuk, ízük, termőhelyük, felhasználásuk, fogyasztásuk). Szerezzenek tapasztalatot a rész-egész viszonyáról − Gestalt látás fejlesztése
eljátszása.
Tűz 2.
Szociális képességek fejlesztése: társas magatartás alakításával, egymáshoz való alkalmazkodással, a pozitív érzelmek felszínre hozásával.
Értelmi képességek fejlesztése: emlékezettel, látásérzékeléssel, téri relációk érzékelésével.
Fejlesztési feladatok
Tűz 3. Fejlesztési célok
A családi fotók nézegetésével, a családról való beszélgetéssel erősítjük a család összetartozását, a családi otthon melegének fontosságát. Szeretetre nevelés játék babák ölbevételével, ajándékkészítéssel. Családi fotók nézegetésével visszaemlékezünk, hogy egyegy névnapon hogyan ünnepel a család. Alacsonyabb, magasabb érzékeltetése a babák összemérésével. Érthetően, összefüggően beszéljenek a fotón látható családtagokról. udvariasság megalapozása. Szókincsbővítés: idősebb, fiatalabb. − A babaszobában a játékbabák simogatásával, ringatásával.
Szociális képességek fejlesztése: társas magatartással, együttműködési képességekkel, balesetvédelmi szabályok felidézésével. Fenntarthatóságra nevelés, a fával takarékoskodunk.
nagymozgás, vágással a finommozgás gyakorlása. − A szem-kéz koordináció fejlesztése a fényjátékkal. A szociális képességek fejlesztése a család és az otthon fogalmának erősítésével, pozitív érzelmek keltésével, emlékek felidézésével
Az értelmi képességek fejlesztése a figyelem felkeltésével és fenntartásával, emlékezéssel, téri és mennyiségi viszonyításokkal, ítéletalkotással Családi fényképek nézegetése közben beszélgetünk arról – egyénileg minden gyermekkel –, hogyan telik el az este vagy a hétvége otthon. Mit tevékenykednek közösen a családtagok, ki mond esti mesét, ki miben segíti a családtagokat? − Emlékképek felidézése, konkretizálás. Halmazok képzése meghatározott szempontok alapján (család), családtagok számosságának (több, kevesebb), testmagasságának (alacsonyabb, magasabb) meghatározása. Azonosítás, időbeli viszonyok felismerése − A fényképek segítségével, valamint kérdésekkel motiváljuk a gyermekeket arra, hogy mondják el gondolataikat, otthoni élményeiket − A családjátékhoz a kijelölt helyek megkeresése, elfoglalása A szociális képességek fejlesztése a társas kapcsolatok erősítésével, egymás meghallgatásával
155
Ismerkedjenek meg, illetve idézzék fel emlékeiket a meleg levegő éltető hatásáról. – A gondolkodási műveletek gyakorlása a növények növekedése, és a fejlődésükhöz szükséges feltételek közötti kapcsolat érzékeltetése során. – A nyelvi kifejezőkészség fejlesztése a növények részeinek, fejlődési szakaszainak beazonosítása során. Tömeg mérése, összehasonlítása
Szerezzenek tapasztalatot arról, hogy a meleg levegőnek milyen szerepe van a növénytermesztésben. – Az ok-okozati összefüggések felfedeztetésének, felfedezésének gyakorlása a növények növekedésének közvetlen megtapasztalása során. – A növények jellegzetességeire és részeire vonatkozó kifejezések, valamint az egyes fejlődési szakaszok neveinek beépítése a gyerekek beszédébe (mag, palánta, bimbó, hajtás, rügy stb.). Szerezzenek tapasztalatot becsléssel, összeméréssel a különböző anyagok tömegéről, a rész és az egész összetartozásáról
Szerezzenek ismereteket az ember munkájáról, szükségéről az állatvédelemmel kapcsolatban. – A gondolkodási műveletek fejlesztése a tűz és az állatmentéssel kapcsolatos feladatok megbeszélése
Értelmi képességek fejlesztése: figyelemmel, problémamegoldó képesség alakításával, számfogalom megalapozásával, mennyiségszemlélet alakításával. Tapintás, érzékelés fejlesztése, a hő érzékelésével.
Fejlesztési feladatok
Tűz 4. Fejlesztési célok
A tűz érzékelésénél vigyázunk, hogy meg ne lökjük egymást, mindenki kellő távolságra álljon, erre figyelmeztetjük a társainkat. Balesetvédelmi szabályok felidézése; nem megyünk nagyon közel a tűzhöz, tüzet csak az arra kijelölt helyen gyújtunk, ha elégett a fa, vízzel leöntjük a parazsat. – Annak tudatosítása, hogy csak addig égessük a tüzet, amíg feltétlen szükséges. Az elszenesedett fadarabot újra meg lehet gyújtani. – A két tűznél figyelünk arra, hogy mikor gyullad meg, milyen közel mehetünk hozzá, hol érezzük a melegebbet, amikor közelítünk, vagy amikor távolodunk tőle? Megszámoljuk hány tűzrakó hely, mennyi locsolókanna van. Köralakítással közelebb, távolabb megyünk a tűzhöz. Közben fényképezünk. – Szókincsbővítés: elszenesedett fahasáb, parázs, sistergés. – Beszélgetés során figyelünk arra, hogy a gyermekek helyesen nevezzék meg a foglalkozás eszközeit. − Nagymozgások, térbejárások. A szociális képességek fejlesztése: együttműködési képesség, akarati tényezők, fenntartható fejlődés alakításával.
Az értelmi képességek fejlesztése tapasztalatszerzéssel (a tűz energiáját főzésre, sütésre használhatjuk) A figyelem és a megfigyelőképesség fejlesztése a tér- és síkbeli kiterjedések megfigyelésével, valamint mennyiségi viszonyításokkal, összehasonlításokkal Az önálló gondolatok verbális közvetítésénél figyelmesen meghallgatjuk a társainkat − A tapasztalatok bővítése azzal, hogy a tűz energiáját nemcsak melegedésre használjuk, hanem sütésre, főzésre is. − A kör fogalmának elmélyítése köralakítással, sóliszt süteményekből halmazok képzésével, valamint a szimbólumképek segítségével − Az emlékezet fejlesztése a fényképek nézegetésével, élmények felidézésével − A megfigyelőképesség fejlesztése az ok-okozati összefüggések keresésével − Gondolatok kifejezése beszélgetés során − Szókincsbővítés: sistereg, téglalap, négyzetlap − Nagymozgással térbejárás, köralakítás, karlendítés − A finommozgás fejlesztése sütemények készítésén keresztül
A szociális képességek fejlesztése a balesetmegelőzési szabálytudat alakításával Fenntarthatóságra nevelés az elektromos gép használatával
156
során. Mértani formák felismerése, keletkeztetése
Tudatosítsuk a gyerekekben az állatok kiszolgáltatottságát és az ember felelősségét a tűz és az egyéb veszélyforrások megbeszélése kapcsán. – Az ok-okozati összefüggések felfedeztetésének gyakorlása azáltal, hogy megismerkedünk az ember szerepével az állatok és a tűz kapcsolatán keresztül Ismerjék fel környezetükben az ugyanolyan formájú tárgyakat, vegyék észre a síkés térmértani formák közti összefüggéseket.
Szerezzenek ismeretet a felnőttek munkájának szükségességéről, fontosságáról. – A tűzoltók munkájának megismertetése a gyerekekkel közvetlen (megfigyelés) vagy közvetett (képi szemléltetés) módon. – A gondolkodási műveletek gyakorlása a tűz és a tűzoltás közötti kapcsolat érzékeltetése során.
Fejlesztési feladatok
Tűz 5. Fejlesztési célok
Az értelmi képességek fejlesztése: ítéletalkotással, téri viszonyok, koncentráció, feladattartás alakításával, tapintásérzékeléssel, ok okozati összefüggések felfedeztetésével. Többen együtt mossuk a babaruhákat, vigyázunk arra, hogy ne locsoljuk le magunkat és a társunkat. Azt a babaruhát mossuk, és abban a kádban, amit választottunk. Csak annyi mosószert teszünk a vízbe, amitől síkos lesz. − Eldöntjük, hogy melyik kádnál férünk el kényelmesen, ahol dolgozni is tudunk. Kiválasztjuk a babákat, hogy melyiket öltöztetjük ünneplőbe, annak megfelelő ruhát mosunk ki. A mosási műveletet megfelelő sorrendben végezzük. (Beáztatjuk, a szennyezettebb résznél jobban, a kevésbé szennyezettnél gyengébben dörzsöljük). Kezünkkel érzékeljük a dörzsölés erősségét. Tapasztalatot szerzünk arról, hogy a fűtőtesten melegét felhasználhatjuk a szoba fűtésére, és szárításra is. − Munka közben beszélgetünk arról, hogy a tűz melegíti fel a vizet, a melegvízben jobban ki tudjuk mosni a szennyeződéseket. szárításra is. Új kifejezéssel ismerkedés: víz síkossága. − A ruha erősebb és gyengébb dörzsölésével gyakoroljuk a finom mozgásokat. Szociális képességek fejlesztése: viselkedés, szokásrend, akarati tényezők alakításával. Ismerkedés a tűz terjedésével, veszélyeivel, a gyúlékony anyagokkal. A tűzrakás szabályainak elmélyítése.
Az értelmi képességek fejlesztése: szerezzenek tapasztalatot egy egyszerű háztartási gépről, amely villamos energiát használ fel − Ítéletalkotás összehasonlításokkal
Számlálás, egyesítés, bontás
Elmondjuk az elektromos gép használatának a szabályait. Takarékosan bánunk az energiával, csak addig működtetjük a gépet, ameddig szükséges. − A kukoricapattogtató gép megismerése − A különbözőség érzékelése eltérő hőmérsékletű teák kóstolásával, ízlelésével; következtetések levonása okokozati összefüggések keresésével − A tapasztalatok megfogalmazása, elmondása, új fogalmak megismerése és alkalmazása (kukoricacső, kukoricaszem, csutka, pattogtató készülék, pereg) − Finommotoros mozgás végzése kukoricamorzsolás közben
Tudják megnevezni szüleik munkáját, foglalkozását, esetleg munkahelyét, beosztását is. – A felnőttek (a szülők, a tűzoltók) munkájának megbecsülésére nevelés. – Az ok-okozati összefüggések felfedeztetésének, felfedezésének gyakorlása a tűzoltók munkájának megismerésekor, megismertetésekor. Forma és mennyiség azonosítása, megfigyelés, az emlékezet fejlesztése
A szociális képességek fejlesztése, a környezetvédelem megalapozása közvetlen tapasztalatszerzéssel
Értelmi képességek fejlesztése: problémamegoldó,
Az értelmi fejlesztése
Tudatosodjanak a gyerekekben a különböző anyagok – fa, fém, üveg, műanyag, textil, papír – tulajdonságai. – A gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás alatti beszélgetés során. – A tapintásos észlelés fejlesztése. – A nyelvi kifejezőkészség fejlesztése a tulajdonságok megnevezésével. Számlálás, az irányok gyakorlása, tükörképes
157
képességek
összehasonlító-, tapintásérzékelő alakításával.
Fejlesztési feladatok
Tűz 6. Fejlesztési célok
Fejlesztési
képesség
A tűz közelében nem lökdössük egymást, tudatosítjuk, hogy ha már nem szükséges, eloltjuk a tüzet. Erősítjük azt a szabályt, hogy a gyufával vagy más tüzet gerjesztő eszközzel nem szabad játszani, tüzet csak felnőtt gyújthat. A szabadban csak a kijelölt helyen (kőzetdarabokkal, kaviccsal körülhatárolt részen) a felnőtt gyújthat tüzet, minden alkalommal legyen ott víz a tűz eloltására. – Tapasztalatszerzés a gyúlékony anyagokról. Különbözőségek felfedezése, nagyságbeli viszonyok, Vékony, vastag, anyag megtapasztalása tapintással. – Beszélgetünk a különböző anyagokról. – Új fogalmakkal ismerkedés: kereten kívül, lobban, gyúlékony. − Játék során köralakítás, egyenletes járás.
megkülönböztetéssel, ítéletalkotással, hallással és tapintással, térbeli és mennyiségi viszonyításokkal Tapasztalatszerzés a tűz veszélyeiről, a gyúlékony és kevésbé gyúlékony anyagokról A fegyelmezett magatartás, viselkedés gyakorlása a tűzrakás szabályainak ismétlésével, elmélyítésével Tűzrakás különböző gyúlékony anyagokból, tapasztalatszerzés égésükről. A tapasztalatokat megbeszéljük. Annak felismertetése, hogy a gyúlékony anyag gyorsan lángra kap, könnyen tűz keletkezhet. Különbözőségek megállapítása az anyagok tulajdonságai, mennyisége, valamint gyúlékony és nem gyúlékony voltuk alapján. Az utóbbi szempont szerint halmazok képzése. Az elismételt viselkedési szabályok betartása, új fogalmak alkalmazása (gyúlékony anyagok, kevésbé gyúlékony anyagok) Térbejárás a tárgyak keresésével, köralakítással, nagymozgással, karlendítéssel
Szociális képességek fejlesztése: együttműködési, alkalmazkodási képesség szokásrendszerének alakításával. Környezetvédelem megalapozása szemléltetéssel.
A szociális képességek fejlesztése baleset megelőzéssel, az egészségügyi szokások alakításával, a természetvédelem megalapozásával.
Értelmi képességek fejlesztése: következtetés, ítéletalkotás összehasonlítás, látásérzékelés, tapintás, téri irányok érzékelésének alakításával.. A „Csend” játéknál betartjuk a
Az értelmi képességek fejlesztése a téri irányokkal és nagyságbeli viszonyításokkal, az érzékszervek érzékenyítésével, a testséma elmélyítésével. A tűzgyújtás szabályainak
158
szimmetria megfigyelése
Vegyenek részt különböző játékokban, vizsgálódásokban, kísérletekben, melyek az anyagok tulajdonságaira vonatkoznak. Gondolataikat fogalmazzák meg. – Szerezzenek tapasztalatot a különböző anyagok vizsgálata és a beszélgetés során az ok-okozati összefüggésekről. (pl. Ha az üveget leejtjük, eltörik. Ha az égő gyertyát elfújjuk, kis idő múlva megdermed az anyaga.) – Finomodjon ujjmozgásuk a tárgyak tapintása, fogása során. – Az anyagok tulajdonságaira, jellemzőire vonatkozó kifejezéseket próbálják árnyaltabban és teljes mondatokban közölni. (pl. Ez a tárgy kevésbé gyűrhető. Merevebb, de megmunkálható.) A gyerekek gyakorolják a különböző irányok megnevezését, vegyék észre a velük szemben és, az azonosan álló képek módosulásait. Tudatosítsuk a gyerekekben a tűzzel kapcsolatos ismereteiket, tapasztalataikat. – A gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás alatti beszélgetés, és a gyertyával való játék során. – A nyelvi kifejezőkészség fejlesztése a tűz – érzékszerveken keresztüli megtapasztalása által – tulajdonságainak megfogalmazásakor. Hosszabb, rövidebb relációk fogalmának erősítése
Tűzzel kapcsolatos előzetes
feladatok
Tűz 7.
Fejlesztési feladatok
szabályokat, a tűztől olyan távolságra állunk, hogy meg ne égessük magunkat. Figyelünk a mellettünk álló társunkra is, hogy még véletlenül se lökjük meg. Csak azt szedjük össze a kertünkben, amit már a természet elengedett (száraz gally, levél stb.). – Tapasztalatszerzés arról, hogy a kisebb tüzet, földdel, talajjal, el lehet oltani, a talaj nem ég el. A talajban lévő „földi giliszták” viszont elégtek. A meleg érzékelése közelebb-távolabb, taktilis ingerek keltése, a tűz hangjának, a láng színének megfigyelése, tapasztalatok megfogalmazása. – Síkforma megalapozása a tűzgyújtó hely körüli köralakítással, kisebb kör, nagyobb kör közti különbség felfedeztetése. Új fogalmak: serceg, sistereg, imbolyog, talaj.. A tűzgyújtás szabályainak rögzítése, magyarázattal, beszélgetéssel. − Lapáttal a földet próbáljuk a tűzre dobni. Tűztánc eljátszása hajladozással. Szociális képességek fejlesztése: társas magatartás, együttműködési képesség, udvariasság, alkalmazkodás képességének gyakorlása.
elmondatása, rögzítése, betartása − Az egészségügyi szokások felelevenítése, gyakorlása − A már megszerzett tapasztalatok felidézése, rögzítése. − A foglalkozáson használt anyagokkal és eszközökkel összehasonlításokat végzünk, tulajdonság-, mennyiség- és nagyságbeli megállapításokat teszünk − A tűz körüli köralakítással, negyed fordulatokkal a téri irányok gyakorlása − A meleg érzékelése közben taktilis ingerek keltése, a testrészek végigsimítása, megnevezése − A tűz hangjának, a láng színének a megfigyelése − Új fogalmak megismerése (pernye, hamu, szenesedés, imbolygás) − Tűz körüli mozgások, kéz és köröm tisztogatása
emlékek felidézésével rendszerezzük a gyerekek ismereteit. – Fejlődjön az emlékezetük, és ismerjék fel az ok-okozati összefüggéseket a tűz tulajdonságainak megismerése, felidézése során. (Pl. A fa elég, a víz eloltja a tüzet.) – Bővüljön szókincsük a foglalkozás alatti beszélgetés során (pl. lángol, lobog, pattog, serceg, parázslik stb.). Különböző hosszúságok létrehozása, összehasonlítás. Következtetések levonása. Szóbeli ítéletalkotás
A szociális képességek fejlesztése balesetmegelőzéssel, együttműködéssel
Értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítás, következtetés levonás, tapintásérzékelés, téri irányok, relációk képességének megalapozása.
Az értelmi képességek fejlesztése: a gyerekek megfigyelésekkel, összehasonlításokkal, ítéletalkotással szerezzenek tapasztalatot a tűz és a víz kölcsönhatásáról − Szerezzenek tapasztalatot egy egyszerű háztartási gép, a villanyrezsó működéséről A játékban, a párkeresésben működjenek együtt, futás közben vigyázzanak arra, hogy ne ütközzenek
Rendszerezzük a gyerekek tűzzel kapcsolatos ismereteit, felidézve emlékeiket, tapasztalataikat. – Szerezzenek tapasztalatot a tűz történetéről beszélgetés, könyv nézegetése és vetítés által. – Szerezzenek ismeretet a tűzről, mint veszélyforrásról. – Fejlődjön nyelvi kifejezőkészségük a tűzzel kapcsolatos szavak megismerésével. Számlálás gyakorlása, több, kevesebb, ugyanannyi
A tűz körül figyelünk, hogy nehogy véletlenül nekimenjünk a bogrács állványának. Vigyázunk, hogy
159
Beszélgetés a tűzről, jellemzőiről, tulajdonságairól, szerepéről az ember életében (világítás, főzés, fűtés).
Tűz 8. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
egymást meg ne lökjük, engedjük, hogy más is hozzáférjen az edényhez, és tapasztalatot szerezzen. – Ok-okozati összefüggések felfedeztetése, tapasztalatot szerzünk arról, hogy a tűz felmelegíti a vizet, a víz eloltja a tüzet. Következtetéseket vonunk le a látottakról. Tapintással érzékeljük a hideg és a meleg víz közti különbséget. – Tegyünk különbséget a kisebb és nagyobb edény között. Fogalmazzák meg, és mondják el. – A vizsgálódás során tapasztalatainkat folyamatosan próbáljuk elmondani. Szókincsbővítés: gőz, eloszlik, keverőcsap, bogrács, parázs, izzik. − Nagymozgások gyakorlása köralakítással, a víz meregetésével. A szociális képességek fejlesztése: együttműködési, udvariassági, és motivációs képesség alakítása. Esztétikai és formaérzék, higiénés szokások fejlesztése.
egymással. − Közvetlen megfigyeléssel ismerjék meg a villanyrezsó biztonságos használatát, a balesetek megelőzését. − Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy a rezsó felmelegíti a vizet, a vízpára pedig cseppekben lehull. Keressenek a teremben a fedőhöz, lábashoz hasonlító formákat. − A látottakról önállóan vonják le a következtetéseket, és fogalmazzák meg azokat. Egymást hallgassák meg − Ismerkedjenek új fogalmakkal: zubog, villanyrezsó, homályos, vízgőz. − A játékban fussanak, sétáljanak, guggoljanak le. A páros mozgásban hangolják össze a mozdulataikat.
– Fedezzék fel a gyerekek a foglalkozás során, hogy hogyan változott a tűz és az ember kapcsolata a történelem során. (Először félt tőle, később megszelídítette, használta.) – A foglalkozás során beszélgetéssel bővítsük szókincsüket, fejlesszük mondatszerkesztésüket. Halmazok képzésével mennyiségi viszonyok megállapítása (több, kevesebb, ugyanannyi) − A szociális magatartás fejlesztése, közös tevékenység értékelése
A szociális képességek fejlesztése az ünnepre hangolódással, a család iránti pozitív érzelmek erősítésével, a higiénés szokások alakításával, az egymásra figyeléssel
Az értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítási, megkülönböztetési, tapintási készség alakítása.
Az értelmi képességek fejlesztése az eltérő formák, tulajdonságok megállapításával, összehasonlításokkal, az érzékszervek érzékenyítésével, ritmusképzéssel Beszélgetés a karácsonyi ünnepről, a család összetartozásáról − Mielőtt hozzáfogunk a gyümölcs vágásához, alaposan kezet mosunk. Tevékenykedés közben figyelünk arra, hogy egymást meg ne lökjük. − Ismerkedés a különböző gyümölcsök tulajdonságaival (formája, létartalma, íze és illata – puha, keményebb, magvas, mag nélküli). Összehasonlítjuk a
Szerezzenek ismeretet, illetve bővüljön ismeretük a családról, az otthon fogalmáról, fontosságáról. – Az érzelmi nevelés fejlesztése a családi ünnepek megbeszélésével, az összetartozás élményének erősítésével. – A téma feldolgozása során ismerjenek meg új, családdal, otthonnal kapcsolatos kifejezéseket. Jellemző jegyek felismerése, a családhoz tartozás érzésének erősítése, pozitív érzelmek alakítása
− A karácsonyi ünnepre hangolódás, az ajándék és a közös sütemény készítésével. Türelmesen figyeljenek egymás tevékenységére, várják meg, amíg a társuk a tepsibe rakja a kiszaggatott süteményt, közben karácsonyi dalokat énekelünk. Szépérzékünket fejlesztjük a sütemények rendezésével, a különböző formákkal. − A kézmosással, a kötény és a kendő használattal a higiénés
160
Tudják megnevezni családtagjaikat és munkájukat, valamint tudjanak beszélni otthonukról és annak jellemzőiről. – Idézzék fel élményeiket családjuk ünnepeivel kapcsolatban fényképnézegetés közben. – A család és az otthonuk jellemzésénél használjanak új kifejezéseket, próbáljanak árnyaltabb kifejezéseket használni
szokásokat alakítjuk. − Ok-okozati összefüggések felfedezése a formák tepsibe rakása során. − Ismerkedés a különböző anyagok – méz, dióbél, fűszerek – tulajdonságaival, illatával, majd a kisült mézes ízlelése. − Mézes szaggatása, díszítése negyed dióbéllel, a különböző formákat egy-egy tepsibe rendezése, sütés. − Munka közben beszélgetünk a karácsonyról, a mézes sütemény készítésének a menetéről, az ezzel kapcsolatos higiénés szokásokról. − Szókincsbővítés: folyékony, fahéj, szegfűszeg, ánizs, kenőecset. − A tészta gyúrásával, formák szaggatásával, óvatos megfogásával, tepsibe rendezésével, a tészta, valamint a „színes” üvegek díszítésével fejlesztjük a finommozgásokat.
formájukat. − A gyümölcskarikákból soralkotás szabadon választott ritmus szerint. Tapasztalatszerzés arról, hogy meleg (hő) hatására a gyümölcsök elvesztik a nedvességtartalmukat, összeaszalódnak − A részek formáinak összehasonlítása, tepsibe rendezése − Verbális kommunikáció a cselekvés közben, új fogalmak alkalmazása: aszalás, lédús, magház, karika, magvas − Finommozgások gyakorlása: szegfűszeg tűzdelése almába, a gyümölcsök karikákra darabolása, a szárított gyümölcsök összefűzése, akasztóval ellátása
(pl. unokatestvér, kisebbik húgom, címük, szülők foglalkozása bővebben stb.). Érzelmi hangolódás − Halmazok képzése, csoportosítása − Számlálás gyakorlása − A kézügyesség fejlesztése
Ábrázoló tevékenység: Tűz Tűz 1. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
3 – 4 évesek A finommozgások és a tapintásos észlelés fejlesztése − A gyerekek szerezzenek ismeretet néhány őszi gyümölcs tulajdonságairól (szín, forma, íz) − Rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése
4 – 5 évesek A gyurmázás alaptechnikáinak gyakorlása (gömbölyítés, lapítás, sodrás stb.) − A tapintásos észlelés és a finommozgások fejlesztése − A térlátás fejlesztése
A rajzlap felületén való tájékozódás gyakorlása − Beszélgetés őszi gyümölcsökről és a nap melegének a növényekre gyakorolt hatásáról −Színek neveinek gyakorlása
Ízlésformálás a kompozíciókészség fejlesztésével − Az ujjmozgások finomítása a tér- és síkbeli ábrázolás vegyítésekor − Beszélgetés a Napnak a növények fejlődésére gyakorolt hatásáról
161
5 – 6 – 7 évesek A dekupázstechnika gyakorlása eszközökkel, segítséggel és önállóan − Az újfajta a már meglévő és a kialakítandó technika- és anyagismeret bővítése − A gondolkodási műveletek gyakorlása a tervezés és a megvalósítás folyamatának gyakorlásával − Szerezzenek ismeretet az idény gyümölcseinek tulajdonságairól és a nap növényekre gyakorolt hatásáról Szerezzenek tapasztalatot a dekupázsragasztó tulajdonságairól − Kitartásra ösztönzés, a kreativitás és a fantázia fejlesztése a munka és a munkáról kapcsolatos beszélgetés során − Tudjanak megnevezni őszi gyümölcsöket. Beszélgetés arról, hogy a napsütésnek
Tűz 2. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Tűz 3. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Tűz 4. Fejlesztési célok
Az anyagismeret bővítése újszerű felület festésével − A kompozíciós készség fejlesztése − Az értelmi képességek fejlesztése a foglalkozás közbeni beszélgetés során
A síkfelületen való tájékozódás gyakorlása − A kitartás, a kreativitás fejlesztése a díszítés élményének átélésével − Beszélgetés az ajándékkészítés öröméről
A tárgy felületén való tájékozódáskor a finommozgások fejlesztése − A kitartás, a kreativitás fejlesztése a díszítés élményének átélésével − Beszélgetés az ajándékozásról, a családról, a szeretetről, a „melegségről”
A technika- és anyagismeret bővítése a már alkalmazott technikák vegyítésével − A kompozíciókészség fejlesztése − A finommozgások gyakorlása az olló használata során − Az értelmi képességek fejlesztése a foglalkozás alatti beszélgetés során
Szerezzenek tapasztalatot arról, hogyan viselkedik a sógyurma sütés hatására − A finommotorika és a tapintásos észlelés fejlesztése − A gyurmázás alaptechnikáinak (sodrás, gömbölyítés, lapítás stb.) gyakorlása − Ismerkedés az élelmiszerek neveivel − Térbeli játékszerek létrehozása Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése az elkészült gyurmajátékok kapcsán − A gyurma felületén való tájékozódás a finommozgások gyakorlásán keresztül − Az alkotás élményének, a díszítés örömének átélése gyurmázás közben
A finommozgások fejlesztése újfajta technikai eljárás során − A tapintásos észlelés fejlesztése
élelmiszerek, alapanyagok nevei A finomabb ujjmozgások és a tapintásos észlelés fejlesztése − A fűzés technikájának gyakorlása − Beszélgetés az ételkészítés módjairól
milyen szerepe lehet a növények életében A szövés technikájának gyakorlása önállóan és segítséggel. − A gondolkodási műveletek gyakorlása a tervezés és megvalósítás folyamatának gyakorlásával − A közösen gyűjtött és szárított növények felhasználása. (Tudjanak megnevezni néhányat.) Szerezzenek tapasztalatot arról, hogy a szövés és a szövőkeret fogalmát másként is értelmezhetjük. (Faágakból is készíthetünk keretet, és növények is alkalmasak lehetnek szövésre.) − A rész-egész viszonyának felfedeztetése a szövés folyamatán keresztül − Az esztétikai érzék formálása és a kompozíciókészség fejlesztése. Az új technika megismerése, az anyagismeret bővítése − A gondolkodási műveletek gyakorlása a vizuális foglalkozás alatt közösen felidézett mesékkel, történetekkel − A kreativitás fejlesztése az egyéni ötletek megvalósításakor
A tészta felületén való tájékozódás gyakorlása − Beszélgetés a tűzről, kiemelve a főzés, sütés során betöltött szerepét
Az anyagon való tájékozódás gyakorlása a tapintásos észlelés fejlesztésén keresztül − A szín- és formaemlékezet, valamint a vizuális memória fejlesztése az alkotás és a beszélgetés közben
A technika- és anyagismeret bővítése az alkalmazott technikák vegyítésével − Ismerkedés a kontraszthatással. A fantázia fejlesztése − Karakteres figura létrehozásának és díszítésének
Új technika, illetve anyagok tulajdonságainak megismerése − Szerezzenek tapasztalatot arról, hogy egy kép felülete lehet sima, érdes vagy akár egyenetlen is.
162
Fejlesztési feladatok
Tűz 5. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Tűz 6. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Tűz
A manuális foglalkozás közben a gyerekek szerezzenek tapasztalatot az anyag tulajdonságairól − Az alkotás, a térbeli dísztárgy létrehozása és az azzal járó öröm átélése munka közben − Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a nyers és száraz tészta, illetve aközött, amit elfogyasztunk (főtt). − Beszélgetés a tűz, a főzés fontosságáról Újszerű technika és ábrázolási eljárás megismerése − A festék viselkedésének megfigyelése, a színek neveinek megismerése, gyakorlása − A gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás közbeni beszélgetés során A kompozíciós készség fejlesztése az újfajta manuális tevékenység átélése közben − Ismerkedés a színkeverés lehetőségeivel − Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a golyó segítségével létrejött alkotás elkészülésekor
A finommozgások újszerű gyakorlása a ragasztáson keresztül − A gyerekek szerezzenek tapasztalatot az időjárás és az öltözködés összefüggéseiről − A tapintásos észlelés fejlesztése
A gyerekek szerezzenek tapasztalatot a ragasztásról mint díszítési lehetőségről − Beszélgetés arról, hogy ahogyan hűvösödik az idő, egyre melegebb ruhadarabokat veszünk fel. − A rész-egész viszonyának érzékeltetése a ragasztás menetén keresztül Egy újfajta technika, anyag
élménye A síkon való tájékozódáskor gazdagítsuk a színképzeteket A gyerekek szerezzenek tapasztalatot arról, hogy milyen eredménye lesz az ellentétes színek egymás mellett való használatának, vagyis kontraszthatásnak A mese- és képzeletvilág gazdagítása a munka közbeni beszélgetés alatt
A már meglévő vagy kialakítandó rajzi képzetek formaés színvilágának gazdagítása − A gondolkodási műveletek gyakorlása a foglalkozás közben felidézett történetek, emlékek által − A vizuális percepció fejlesztése A rajzlap felületén való síkbeli tájékozódás gyakorlása − Az emlékezet, a fantázia, az érdeklődés fejlesztése a rajzolás közbeni beszélgetéssel − Az ok-okozati összefüggések felfedeztetésének, illetve felfedezésének gyakorlása a tűzoltók munkájának ismertetésekor A varrás technikájának gyakorlása segítséggel vagy önállóan − A gondolkodási műveletek gyakorlása a tervezés és a megvalósítás folyamatán keresztül − Szerezzenek tapasztalatot az időjárás és az öltözködés összefüggéseiről − A tapintásos észlelés és a finommozgás fejlesztése A gyerekek szerezzenek tapasztalatot a varrásról mint újfajta díszítési lehetőségről − A rész-egész viszonyának felfedeztetése a varrás folyamatán keresztül − Beszélgetés arról, hogy ahogy hűvösödik az idő, egyre melegebb ruhadarabokat veszünk fel A technika- és anyagismeret
163
Szerezzenek tapasztalatot arról, hogy a zsírkréta használatának milyen lehetőségei vannak. − Gyakorolják a szubjektív színhasználatot.
A jeles nap felelevenítése. („Luca-széken” állva megláthatjuk a boszorkányokat.) − A gondolkodási műveletek gyakorlása hagyományok, hiedelmek felidézésével − Karakteres figurák létrehozásának élménye A mesefigura varázsának átélése a foglalkozás előtti motiválás kapcsán. − A kreativitás, a fantázia fejlesztése az alkotás közben és a beszélgetés alatt − Sík felületen való tájékozódás, ötletgazdagságra törekvés
A gyurmázás technikájának, és térbeli plasztikai alakzat létrehozásának gyakorlása. A környezet díszítésének öröme a munka átélésével. A gondolkodási műveletek gyakorlása a foglakozás előtti hangulatkeltéskor, a munka során, és a közbeni beszélgetés alkalmával.
Az agyag és a létrehozandó térbeli tárgy felületén való tájékozódás gyakorlása. − Az ajándékkészítés során a tapintásos észlelés fejlesztése. − A kreativitás, a manipulációs készség fejlesztése az adventi várakozás átélésének örömével. A finommozgások fejlesztése
7. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Tűz 8. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
megmunkálási lehetőség megismerése, gyakorlása − A díszítés örömének, egy dísztárgy létrehozásának átélése − Az értelmi képességek fejlesztése a foglalkozás közbeni beszélgetéssel
bővítése a lehúzható üvegfesték (matricafesték) használatával − Az adventi várakozás átélése a foglalkozás előtti hangulatteremtés és motiválás kapcsán − Az értelmi képességek fejlesztése a foglalkozás alatti beszélgetés során
Tájékozódás az anyagon újfajta finommozgások gyakorlásával − A rész-egész viszonyának felfedeztetése a nyomatokkal folyamatosan létrejövő képen keresztül − Beszélgetés a karácsonyról, a karácsonyi szokásokról, a családról, az ünnepi ételekről, az ünnepi terítésről A gyurmázás alaptechnikájának – gömbölyítés – gyakorlása − A tapintásos észlelés és az ujjmozgások finomodásának fejlesztése − Az ajándékkészítés örömének átélése munka közben és beszélgetés alatt
A fólia felületén való tájékozódás gyakorlása − Az adventi várakozás fokozása a festés közbeni beszélgetéssel − A tervezés, megvalósítás és a díszítés élményének átélése a munka közben
− Plasztikai alakzat felületén való tájékozódás során ízlésformálási lehetőség − A kreativitás, a kitartó munka fejlesztése a gyurma megmunkálása során − Beszélgetés a karácsonyról, az ünnepről, az ajándékozás öröméről
Ízlésformálás plasztikai alakzat felületén való tájékozódás során − A munka közben beszélgetés a karácsonyról, az ünnep hangulatáról és az ajándékozás öröméről − A kreativitás fejlesztése a gyurma aprólékos megmunkálása során
A gyurmázás technikájának és plasztikai alakzatok létrehozásának gyakorlása − Az ajándékozás örömének átélése a munka közben és a beszélgetések alatt − A tapintásos észlelés és a finommozgások fejlesztése
az újfajta technikai eljárás során. A tapintásos észlelés fejlesztése. A gondolkodási műveletek fejlesztése a munka és a beszélgetés során. Az adventi várakozás átélése a foglalkozás előtti hangulatteremtés, motiválás kapcsán. A tészta felületén való tájékozódás gyakorlása. Az alaklátás és a vizuális ritmus fejlesztése a megvalósító és a díszítőmunka során. Az ünnepi készülődés fokozása a foglalkozás közbeni énekléssel, beszélgetéssel. A gyurmázás technikájának, és térbeli alakzatok létrehozásának gyakorlása. − Karakteres formák létrehozásának gyakorlása az arányviszonyok finomodásával. − A gondolkodási műveletek gyakorlása hangulatkeltéskor, munka közben, és a beszélgetés alatt. A tapintásos észlelés fejlesztése a gyurma felületén való tájékozódással. − Az alaklátás fejlesztése a figurák létrehozásakor. − A kreativitás, a képzelet fejlesztése a karácsony történetéhez kapcsolódó események felidézésével, megbeszélésével.
Mese, vers: Tűz 1. Fejlesztési célok
3 – 4 évesek Az új vers bemutatása, gyakorlása − A vers hangulatának, az ősz jellegzetes gyümölcseinek érzékeltetése óvónői bemutatással − A gondolkodási műveletek fejlesztése a vers bemutatása előtti és utáni beszélgetéssel
Tűz 4 – 5 évesek Az új vers bemutatása, gyakorlása − A vers hangulatának, az almafa jellemzőinek érzékeltetése óvónői bemutatással − A gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás előtti és utáni beszélgetés közben
164
5 – 6 – 7 évesek Az új vers élményszerű bemutatása. − Az ősz, az őszi táj hangulatának, jellegzetességeinek érzékeltetése óvónői megformálással − A gondolkodási műveletek fejlesztése a vers bemutatását megelőző és követő beszélgetéskor − Gyümölcséről ismerni meg a fát 2 – a közmondás bemutatása
Fejlesztési feladatok
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers ritmusát, dinamikáját − A gyerekek ismerkedjenek néhány őszi gyümölccsel (körte, alma, szőlő) és jellemzőikkel − A figyelem, a képzelet fejlesztése a vers szemléletes bemutatásával és a foglalkozás közbeni beszélgetéskor − Szókincsbővítés: máz – körte, vaj – alma
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, dinamikáját − Beszélgetés a napsütés élőlényekre gyakorolt hatásáról. (Fontos a növekedésükhöz, a gyümölcsök érlelődéséhez.) − Az értelmi képességek (figyelem, emlékezet, képzelet) fejlesztése a vers szemléletes bemutatásával és a bemutatást követő beszélgetéssel
Tűz 2.
A vers élményszerű bemutatása − Az érzelmi biztonság megteremtése, illetve fokozása azáltal, hogy a verset egy gyerekhez szólva mutatjuk be, vagy úgy, hogy egy gyermeket ölbe veszünk − A képzelet, a fantázia fejlesztése a vers bemutatását megelőző és követő beszélgetéskor Érzékeltessük a vers hangulatát, dinamikáját a szemléletes bemutatással − Beszélgessünk a vers kapcsán a szeretetről, az otthon melegéről − A vers szemléletes bemutatása után a vers eljátszása a figyelem, az emlékezet fejlesztésével
A vers bemutatása, gyakorlása − Az érzelmi biztonság fokozása a gyermek ölben ringatásával vers előadása közben − A gondolkodási műveletek fejlesztése a vers bemutatását megelőző és követő beszélgetéskor
Az új mondóka szemléletes, mozgással kísért bemutatása − A mondóka játékosságának, hangulatának érzékeltetése óvónői bemutatással. − A figyelem, az emlékezet, és a képzelet fejlesztése a mondóka bemutatása és gyakorlása során
Az új mese élményszerű bemutatása − A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása − Az értelmi képességek fejlesztése beszélgetés közben − A mesetudat kialakításának fokozása
Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Tűz 3. Fejlesztési célok
Érzékeltessük a vers hangulatát, dinamikáját a szemléletes óvónői bemutatással és a ringatással − Beszélgessünk a gyerekekkel az „otthon melegéről”, a családról, a szeretetről − Fejlesszük figyelmüket, emlékezetüket a vers mondogatásával, eljátszásával, beszélgetéssel
165
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers lendületét, dinamikáját − A vers kapcsán beszélgetés a betakarításról, annak menetéről és a gyerekek ezzel kapcsolatos élményeiről. − Szemléletes bemutatással és közös beszélgetéssel fejlesszük a gyerekek értelmi képességeit (fantázia, képzelet, memória). − Szókincsbővítés: foszló, ökörnyál, vetőgép − Beszélgessünk a közmondás magyarázatáról, majd a gyerekek próbáljanak meg helyes következtetéseket levonni, ítéleteket alkotni ezzel kapcsolatban. A vers élményszerű bemutatása. − A vers hangulatának és az ősz jellegzetességeinek érzékeltetése óvónői megformálással. − Az értelmi képességek fejlesztése a vers előtti és utáni beszélgetés során. − Alszik, mint a tök – a szólás bemutatása, szemléltetése Érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületét, képi világát a szemléletes bemutatással. − Beszélgessünk a gyerekekkel gólyákkal, fecskékkel kapcsolatos élményeikről. (Tudjanak megnevezni néhány költöző madarat, jellemzőiket, életvitelüket.) − A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a vers hallgatása és az utána való beszélgetés közben. − Szókincsbővítés: eszterhéj − Beszélgessünk a szólás magyarázatáról, értelmezéséről. Az új mese élményszerű bemutatása − A mesében szereplő párbeszédek játékos, kifejező előadása − A mesetudat erősítése és a gondolkodási műveletek gyakorlása a mese bemutatását követő beszélgetés közben
Fejlesztési feladatok
Tűz 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Tűz 5.
A nagymozgások, a finommotorika fejlesztése a mondóka eljátszása során − A mondóka dinamikájának, lendületének érzékeltetése szemléletes bemutatással − A mondóka bemutatását megelőzően és követően beszélgetés a sütésről és fontosságáról, az élelmiszerekről
Az óvónő kifejező előadásmódjával érzékeltesse a mese hangulatát, képi világát, mondanivalóját − Beszélgetés a tűz lehetőségeiről. Használhatjuk sütésre, főzésre, így lehet akár az „ember barátja” is − A mese szemléletes bemutatásával a koncentráció és a képzelet fejlesztése − Szókincsbővítés: elszegődik, zsenge, tágíts innen, szaporítom a szót, kotyvalék, szortyog
A mese élményszerű bemutatása − A mesetudat és a gondolkodási műveletek fejlesztése a bemutatás és az azt követő beszélgetés során − A mesében szereplő párbeszédek könnyed, játékos előadása, eljátszása
A vers élményszerű, szemléletes bemutatása − A vers játékosságának, hangulatának érzékeltetése óvónői bemutatással − Az értelmi képességek fejlesztése a foglalkozás előtti és utáni beszélgetés során
Érzékeltessük a mese hangulatát, a mondanivalóját kifejező előadásmóddal − Beszélgetés a sütésről, tűzről, konyhai eszközökről, feladatokról − Az emlékezet, a figyelem, a képzelet, a fantázia fejlesztése a mese hallgatása és esetleges eljátszása során. (A mesét a gyerekek eljátszhatják a saját elképzeléseik szerint.) − Szókincsbővítés: forgács, pirongatta
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületét. Beszélgetés a sárkányról mint mesehősről és tulajdonságairól (pl. tüzet okád) − A figyelem, a képzelet, a fantázia fejlesztése a vers bemutatásakor és beszélgetés közben. − Szókincsbővítés: iszap, békalencse, dohány, katlan
Az új vers gyakorlása
A vers gyakorlása
bemutatása,
166
bemutatása
és
− Kiállja a tűzpróbát – a szólás bemutatása Az óvónő kifejező előadásmódjával érzékeltesse a mese hangulatát, mondanivalóját, játékosságát, sajátos világát − A képzelet, a fantázia fejlesztése a mese hallgatása közben és az azt követő beszélgetés során − Beszélgetés a mese cselekményének, fordulatainak nyomon követésével − Szókincsbővítés: mérföld, iramodik, jászol, betyár, lóca − Beszélgetés a szólásról, és azzal kapcsolatban az állhatatosságról. A vers élményszerű bemutatása, esetleg gyerekekkel történő eljátszása − A tél, az időjárás jellegzetességeinek érzékeltetése a vers bemutatása és a motiválás során − A gondolkodási műveletek gyakorlása a vers bemutatását megelőző és követő beszélgetés során − Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése az időjárás és az öltözködés összefüggéseinek és az évszakok változásainak megbeszélése során − Eltörött a mécses – a szólás bemutatása Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers hangulatát, dinamikáját, ritmusát − Beszélgetés a gyerekekkel a télről, az időjárásról, az évszakra jellemző ruhadarabokról, természeti jelenségekről. (Alapozzunk a gyerekek élményeire.) − A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a vers mondogatása és a beszélgetés közben − Szókincsbővítés: kucsma, dunyha − Beszélgetés a szólásról, jelentéséről. (Érzékeltessük példákon keresztül.) A mese élményszerű bemutatása
Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Tűz 6. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
− A vers érdekes hangulatának, átvitt értelmének érzékeltetése óvónői bemutatással − A gondolkodási műveletek gyakorlása a vers bemutatásakor és a vele kapcsolatos beszélgetéskor Érzékeltessük a vers lendületét, dinamikáját a szemléletes bemutatással − A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a vers mondogatása és a beszélgetés közben − Szókincsbővítés: rőzse, rőzseláng
− A vers játékosságának, hangulatának érzékeltetése óvónői bemutatással − A gondolkodási műveletek gyakorlása a foglalkozás előtti és utáni beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, dinamikáját − Beszélgetés a tűzoltásról, a tűzoltók munkájáról − Az ok-okozati összefüggések felfedeztetésének gyakorlása a tűzoltók munkájának megismerésekor − Szókincsbővítés: pipacs
A vers élményszerű bemutatása és gyakorlása − Az értelmi képességek fejlesztése a vers előtti és utáni beszélgetés közben
A vers élményszerű bemutatása − A téli hangulat, a természet játékának érzékeltetése − Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatását megelőző és követő beszélgetés közben − Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése az időjárás és az öltözködés összefüggései kapcsán
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers lendületét, dinamikáját − Az emlékezet, a képzelet fejlesztése a beszélgetés során − Az ok-okozati összefüggés felfedeztetése azzal kapcsolatban, hogy hideg időben kevésbé fázunk, ha mozgunk − Szókincsbővítés: kendervászon, lenvászon
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers hangulatát és mondanivalóját − Beszélgetés a téli időjárásról. A természet hogyan reagál a változásra? Hogyan érzékelik az emberek? − Az emlékezet, a képzelet fejlesztése a vers bemutatása kapcsán
167
− A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása − A gondolkodási műveletek fejlesztése és a mesetudat alakítása − Szurkos, mint a böjti boszorkány – a szólás bemutatása Az óvónő kifejező előadásmóddal érzékeltesse a mese hangulatát, képi világát, játékosságát − A mese szemléletes bemutatásával és a közös beszélgetéssel a koncentráció, a figyelem, a képzelet és a fantázia fejlesztése − Beszélgetés a gyerekekkel mesei fordulatokról, szereplőkről, varázslatos átváltozásokról a mese kapcsán −Szókincsbővítés:rimánkodik, kegyes, flaskó, megfúlok, felhágatta, gúnya, ábrázat, halpénz − Beszélgetés a szólás jelentéséről. Hívjuk fel a figyelmet a tiszta, rendezett megjelenés fontosságára − Az esztétikai érzék fejlesztése az ápoltság hangsúlyozásával Az új vers élményszerű bemutatása, hangulatának érzékeltetése − A gyertyafény játékosságának, a vers hangulatának érzékeltetése, a karácsonyi szokás felidézése a versen keresztül, óvónői bemutatással − A gondolkodási műveletek gyakorlása az új vers bemutatását követő beszélgetés során − Tűzbe teszi érte a kezét – a szólás bemutatása A vers kifejező előadásmódjával érzékeltessük a vers lendületét, dinamikáját − Beszélgetés a karácsony szépségéről, jellegzetességeiről, szokásokról, a családról − Az érzelmi nevelés, valamint az emlékezet, a képzelet, a figyelem fejlesztése a vers bemutatásakor és a közös
A mese élményszerű bemutatása − A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása − A mesetudat és az értelmi képességek fejlesztése, a mese bemutatását megelőző és az azt követő beszélgetés során
A vers élményszerű bemutatása, gyakorlása − A tél, a téli időjárás jellegzetességeinek érzékeltetése − Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése és egyéb gondolkodási műveletek gyakorlása beszélgetés közben
Fejlesztési feladatok
Érzékeltessük szemléletes előadásmóddal a mese mondanivalóját, humorát. − Az emlékezet, a figyelem, a képzelet fejlesztése a mese hallgatása és esetleges eljátszása alatt. (Adjunk lehetőséget arra, hogy gyerekek is eljátsszák a mesét.) − Szókincsbővítés: lóca, bogrács, kása
Érzékeltessük a vers hangulatát, dinamikáját, játékosságát − Beszélgetés a gyerekekkel a tél jellemzőiről, szépségeiről − A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a vers bemutatása és a beszélgetés alatt − Szókincsbővítés: dorombol
Tűz 8.
A vers élményszerű bemutatása, gyakorlása − A téli hangulat érzékeltetése a vers szemléletes megformálásával − Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatását követő és megelőző beszélgetés során
Az új mese élményszerű bemutatása − A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása − A mesetudat kialakulásának segítése és az értelmi képességek fejlesztése a foglalkozás utáni beszélgetés közben
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, mondanivalóját − Beszélgetés a tél jellemzőiről, ünnepekről, szokásokról − A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a vers bemutatásakor, gyakorlásakor, a beszélgetéskor − Szókincsbővítés: duruzsol,
A mese hangulatának, képi világának, mondanivalójának érzékeltetése kifejező előadásmóddal − Beszélgetés a tűzről, jellemzőiről, tulajdonságairól, hasznáról és káráról − A koncentráció, a képzelet, a fantázia fejlesztése a mese hallgatása alatt és az azt követő beszélgetéskor − Szókincsbővítés: duruzsol,
Tűz 7. Fejlesztési célok
Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
168
beszélgetés során. − Beszélgetés a szólásról, és a szóláson keresztül a feltétel nélküliszeretetről, a másikért való kiállásról A vers élményszerű bemutatása − A süteménysütés és -evés élményének, a karácsonyi hangulat keltette érzéseknek felidézése, hangulatteremtés − A gondolkodási műveletek fejlesztése a motiváláskor, a vers bemutatásakor és a közös beszélgetés alkalmával − Ég a tűz fekete lángjával – a tájnyelvi szólás bemutatása Érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületét, játékosságát kifejező előadásmóddal. − Beszélgessünk az adventi ünnepkörről, a szokásokról, hagyományokról a karácsonnyal kapcsolatban. − Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a süteménykészítés megbeszélésekor. − A figyelem, a képzelet, a fantázia fejlesztése a vers bemutatásakor, valamint a megelőző és az azt követő beszélgetés során − Beszélgetés a szólás eredetéről, magyarázatáról, mondanivalójáról A vers szemléletes bemutatása, karácsonyi hangulat teremtése – Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatásakor, a megelőző hangulatkeltéskor és a közös beszélgetés alkalmával – Otthon lakjék, ki kedvére akar élni – a közmondás bemutatása Az óvónő kifejező előadásmóddal érzékeltesse a vers hangulatát, dinamikáját – Beszélgetés az ünnepvárás érzéséről, a karácsonyról. (Mit jelent nekünk? Hogyan ünnepel a családom? Mivel készülök? ...) – A fantázia, a képzelet, az emlékezet fejlesztése, az érzelmi beállítódás fokozása a
darazsol
dohog, korom, gyújtós, pirongatták
169
hetyke,
bemutatást megelőző és az azt követő beszélgetés alatt – Szókincsbővítés: jégreszelős nap – Beszélgetés a szólásról, annak magyarázatáról, az együvé tartozásról és a szeretetről. (Tudatosítsuk, hogy fontosak vagyunk egymásnak.)
B) Szervezési feladatok Tűz modul Október – November - December
Hónap
Határidő
Program
Október:
November:
December:
170
Felelőse
Indikátor
C) A fejlődést elősegítő tartalmak Tűz modul Október – November - December
Október 1. hete Népszokás: Levegő
Levegő
Levegő
3 – 4 évesek
4 – 5 évesek
5 – 6 – 7 évesek
A külső világ tevékeny megismerése Matematika
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Verselés, mesélés
.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mozgás
Bejegyzések
171
C) Értékelő feljegyzések Tűz modul Október – November - December
172
A) Nevelési feladatok Víz modul Január – Február – Március
Külső világ tevékeny megismerése Víz Víz 1. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
3 – 4 évesek Szociális képességek fejlesztése: mosdóbeli viselkedés alakításával, fenntarthatóságra nevelés takarékos vízhasználattal Értelmi képességek fejlesztése: tapasztalatok szerzése a víz fogyasztásáról, tisztító hatásáról, testsémafejlesztéssel, fogalomismerettel, összehasonlítással, következtetéssel Tapasztalatszerzés a víz felhasználásáról cselekedtetés közben, vízivások alkalmával, megfigyelésekkel, valamint a családban szerzett tapasztalatok felidézésével A takarékos vízhasználat szokásainak kialakítása a napi tisztálkodások alkalmával, valamint vízivások alkalmával Az alapvető tisztálkodási szokások kialakítása, a mosdóban, naponkénti gyakorlással; a mosdóban annak a szokásnak a kialakítása, hogy egymást nem zavarják a WC-használat és a tisztálkodás közben – Kézmosás, kéztörlés alkalmával tenyér, ujjak, kézfej és köröm dörzsölése, tisztítása; tenyér, ujjak érzékeltetése festéssel; tiszta és szennyezett víz összehasonlítása, tiszta és festékes kéz összehasonlítása, szárított, és vízbe áztatott csipkebogyó közötti különbségek megállapítása, ítéletalkotással, következtetések levonása; edényekből különböző halmazok képzése, számolással mennyiségek megállapítása – Új szavak: takarékos
4 – 5 évesek Szociális képességek fejlesztése mosdóbeli viselkedés alakításával, fenntarthatóságra nevelés takarékos vízhasználattal Értelmi képességek fejlesztése tapasztalatok szerzése a víz fogyasztásáról, tisztító hatásáról, testséma fejlesztéssel, fogalomismerettel, összehasonlítással, következtetéssel Tapasztalatszerzés a víz felhasználásáról cselekedtetés közben, vízivások alkalmával, megfigyelésekkel, valamint a családban szerzett tapasztalatok felidézésével. A takarékos vízhasználat szokásainak kialakítása a napi tisztálkodások alkalmával, valamint vízivások alkalmával.. Az alapvető tisztálkodási szokások kialakítása, a mosdóban, naponkénti gyakorlással. A mosdóban annak a szokásnak a kialakítása, hogy egymást nem zavarják a WC. használat, és a tisztálkodás közben – Kézmosás-, kéztörlések alkalmával tenyér, ujjak, kézfej és köröm dörzsölése, tisztítása. Tenyér, ujjak érzékeltetése festéssel. Tiszta és szennyezett víz összehasonlítása, tiszta és festékes kéz összehasonlítása, szárított, és vízbe áztatott csipkebogyó közötti különbségek megállapítása, ítéletalkotással következtetések levonása. Edényekből különböző halmazok képzése, számolással mennyiségek megállapítása – Új szavak: takarékos
173
5 – 6 – 7 évesek A vízről, mint életelemről szerzett ismeret elmélyítése
Emlékezet, megfigyelőképesség fejlesztése
A vízzel kapcsolatos ismeretek tudatosítása – A vízek védelme A forma és anyagállandóság megfigyelése, mérések
Víz 2. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 3. Fejlesztési célok
Fejlesztési
vízhasználat, szennyeződés, fonnyadt – Ujjak összerendezett mozgásával finommozgás gyakorlása a tisztálkodásoknál, tenyér festésénél Szociális képességek fejlesztése természetvédelem megalapozásával, természeti ismeretek nyújtásával, pozitív érzelmek keltésével Értelmi képességek fejlesztése fogalomalkotással, mennyiségi és formai ismeretekkel, összehasonlításokkal Vízben élő állatok és növények élőhelyének kialakítása a gyermekekkel közösen. Tapasztalatszerzés a vízben élő állatokról, növényekről. Az akvárium folyamatos gondozása, megfigyelése a gyermekekkel közösen. A halak színeiben, mozgásában gyönyörködés – Vízben élő állatok, vízben élő növények fogalmának megismertetése cselekedtetés közben. Kavicsok, kőzetdarabok összehasonlításával formai- és mennyiségi megállapításokat teszünk. Három kavics vagy kőzetdarab kiválasztásával számlálás gyakorlása – Otthoni tapasztalatok felidézésével beszédkészség fejlesztése Új szavak megismerése: törékeny, gondozás, állott víz, élőhely, rés, vízi világ – A kavicsok, kőzetdarabok tisztogatása közben a finommozgás, azok akváriumba helyezésével, valamint a játék során az összerendezett mozgás gyakorlása Szociális képességek fejlesztése társas magatartás-, együttműködési képességek alakításával Értelmi képességek fejlesztése figyelem-, összehasonlítás képességének alakításával Tapasztalják
meg
az
vízhasználat, szennyeződés, fonnyadt – Ujjak összerendezett mozgásával finommozgás gyakorlása a tisztálkodásoknál, tenyér festésénél Szociális képességek fejlesztése: természetvédelem megalapozásával, természeti ismeretek nyújtásával, pozitív érzelmek keltésével Értelmi képességek fejlesztése: fogalomalkotással, mennyiségi és formai ismeretekkel, összehasonlításokkal. Vízben élő állatok és növények élőhelyének kialakítása a gyermekekkel közösen. Tapasztalatszerzés a vízben élő állatokról, növényekről. Az akvárium folyamatos gondozása, megfigyelése a gyermekekkel közösen. A halak színeiben, mozgásában gyönyörködés – Vízben élő állatok, vízben élő növények fogalmának megismertetése cselekedtetés közben. Kavicsok, kőzetdarabok összehasonlításával formai és mennyiségi megállapításokat teszünk. Három kavics vagy kőzetdarab kiválasztásával számlálás gyakorlása – Otthoni tapasztalatok felidézésével beszédkészség fejlesztése. Új szavak megismerése: törékeny, gondozás, állott víz, élőhely, rés, vízi világ – A kavicsok, kőzetdarabok tisztogatása közben a finommozgás-, azok akváriumba helyezésével, valamint a játék során, az összerendezett mozgás gyakorlása Szociális képességek fejlesztése: társas magatartás-, együttműködési képességek alakításával Értelmi képességek fejlesztése: figyelem-, összehasonlítás képességének alakításával Tapasztalják meg az együtt
174
Az időjárás-változás következményének megismerése
Finommotorika, a kéz izmainak fejlesztése, vizuális megfigyelőképesség erősítése, téri irányok gyakorlása A téli csapadék fajták megismerése, – Az időjárás-változás megfigyelése, természetváltózás figyelemmel kisérése Kisebb, nagyobb, könnyebb nehezebb összemérése, sorbarendezés
Megismerni a különböző nagyságú vizek állatait.
Szín- és formaazonosítás
Ismeretbővítés, rendszerezés
feladatok
Víz 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
együttalkotás örömét. Várják meg, amíg mindenki elhelyezkedik a díszítéshez, hagyják egymást zavartalanul festeni. – Megismerjük, hogy honnan esik az eső, hó. Ok–okozati összefüggések: ha kint fagypont alatti hideg van, akkor a csapadék hó formában jelenik meg. Ismerkedünk a hóval, beszélgetünk arról, honnan hull. Nagyítóval megfigyeljük a hópihék formáit. Tapasztalatot szerzünk az esőről, hóról, a hó tulajdonságairól. Nagyságbeli és mennyiségi összehasonlításokat végzünk. – A tapasztalatokat verbálisan közöljük, szókincsbővítés: csapadék, égbolt, szállingózik, hófelhő, hólé. – Gyurkáljuk a havat a csupasz tenyerünkkel, festjük a havat. Szociális képességek fejlesztése: társas kapcsolatok erősítésével, együttműködéssel, az udvariasság szokásainak alakításával Értelmi képességek fejlesztése: fogalomalkotással, emlékezettel, képzelettel, figyelem és problémamegoldó gondolkodás fejlesztésével, halmazok létrehozásával, téri tájékozódással A szánkózás, hógolyózás szabályainak, az együttműködés, és udvariasság gyakorlása az udvari játék alkalmával. – Korábbi tapasztalatok, élmények felidézésével emlékezet és figyelem fejlesztése. A terep berendezésével a képzelet, feladatmegoldás közben a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Gyűjtőfogalom megismerése: vízi közlekedési eszközök. Térbeli tájékozódás, térbejárással, körképzetének fejlesztése köralakítással. Heterogén halmazból egynemű halmaz létrehozása: a játékok közül a csónakok, hajók; a többféle képek közül
alkotás örömét. Várják meg, amíg mindenki elhelyezkedik a díszítéshez, hagyják egymást zavartalanul festeni. – Megismerjük, hogy honnan esik az eső, hó. Ok–okozati összefüggések: ha kint fagypont alatti hideg van, akkor a csapadék hó formában jelenik meg. Ismerkedünk a hóval, beszélgetünk arról, honnan hull. Nagyítóval megfigyeljük a hópihék formáit. Tapasztalatot szerzünk az esőről, hóról, a hó tulajdonságairól. Nagyságbeli és mennyiségi összehasonlításokat végzünk. – A tapasztalatokat verbálisan közöljük, szókincsbővítés: csapadék, égbolt, szállingózik, hófelhő, hólé. – Gyurkáljuk a havat a csupasz tenyerünkkel, festjük a havat.
– Élmények felidézése – Emlékezet, beszédkészség fejlesztése Hosszabb–rövidebb reláció megfigyelése, számlálás
Szociális képességek fejlesztése: társas kapcsolatok erősítésével, együttműködéssel, udvariasság szokásainak alakításával Értelmi képességek fejlesztése: fogalomalkotással, emlékezettel, képzelettel, figyelem és problémamegoldó gondolkodás fejlesztésével, halmazok létrehozásával, téri tájékozódással A szánkózás, hógolyózás szabályainak, az együttműködés, és udvariasság gyakorlása az udvari játék alkalmával – Korábbi tapasztalatok, élmények felidézésével emlékezet és figyelem fejlesztése. A terep berendezésével a képzelet, feladatmegoldás közben a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Gyűjtőfogalom megismerése: vízi közlekedési eszközök. Térbeli tájékozódás, térbejárással, körképzetének fejlesztése köralakítással. Heterogén halmazból egynemű halmaz létrehozása: a játékok közül a csónakok, hajók-; a többféle képek közül
Családi együttlét, téli sportos élmények felidézése
175
Emlékezetfejlesztés, finommotorika, az izomzatának erősítése
ujjak
A téli családi sportolás élményének felidézése – emlékezetfejlesztés – A családhoz való érzelmi kötödés erősítése, elmélyítése – Verbális készség fejlesztése – Egymás türelmes meghallgatására nevelés Relációk. Pár fogalmának erősítése
Víz 5. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 6.
a szánkózással kapcsolatos képek kiválogatásával – A képek, fényképek segítségével az összefüggő beszédkészség fejlesztése. Új fogalmak: vízi közlekedési eszközök, siklik, hunyjunk, hunyás – Nagy mozgással, a játékhajók és csónakok elhelyezése a megfelelő helyre, a tó körbejárása Szociális képességek fejlesztése: együttműködési képesség, udvariasság alakításával Értelmi képességek fejlesztése: megfigyelőképesség fogalomismereti, ítélőképesség, problémamegoldó-képesség és matematikai viszonyításokkal, testséma erősítésével Figyelünk arra, hogy a játék során a homok–vízasztaloknál ne lökjük meg egymást, aki végzett a játékkal, udvariasan maga elé engedi a játékba bekapcsolódó gyermeket. – A vizsgálódás során megfigyeljük, hogy az általunk fakasztott forrásból hogyan lesz szerteágazó patak, majd tó. Forrás megfigyelése, különbségtétel a folyó- és állóvizeknél. Szemléltetés útján megtapasztaljuk, hogy a víz medret ás, több felé és gyorsan folyik, a végén összefolyik. Megszámláljuk, hány ágra ágazott szét a patakunk. Ok–okozati összefüggések felfedeztetése. Bal kar megtalálása, arra a karszalag felhúzása – Beszélgetünk a forrásról, patakokról, folyókról, tavakról. Szókincsbővítés: fakasztás, meder, folyó, parafa, homok–vízasztal, karszalag – Nagymozgással eljátsszuk azt, hogy milyen kanyarogva folyik a patak. A hajó úsztatása játéknál, apró mozgásokkal engedjük el, illetve húzzuk vissza a hajót. Szociális képességek fejlesztése: társas magatartás,
a szánkózással kapcsolatos képek kiválogatásával – A képek, fényképek segítségével az összefüggő beszédkészség fejlesztése. Új fogalmak: vízi közlekedési eszközök, siklik, hunyjunk, hunyás – Nagy mozgással, a játékhajók és csónakok elhelyezése a megfelelő helyre, a tó körbejárása Szociális képességek fejlesztése: együttműködési képesség, udvariasság alakításával Értelmi képességek fejlesztése: megfigyelőképesség fogalomismereti, ítélőképesség, problémamegoldó képesség és matematikai viszonyításokkal, testséma erősítésével Figyelünk arra, hogy a játék során a homok–vízasztaloknál ne lökjük meg egymást, aki végzett a játékkal, udvariasan maga elé engedi a játékba bekapcsolódó gyermeket. – A vizsgálódás során megfigyeljük, hogy az általunk fakasztott forrásból hogyan lesz szerteágazó patak, majd tó. Forrás megfigyelése, különbségtétel a folyó és állóvizeknél. Szemléltetés útján megtapasztaljuk, hogy a víz medret ás, több felé és gyorsan folyik, a végén összefolyik. Megszámláljuk, hány ágra ágazott szét a patakunk. Ok–okozati összefüggések felfedeztetése. Bal kar megtalálása, arra a karszalag felhúzása – Beszélgetünk a forrásról, patakokról, folyókról, tavakról. Szókincsbővítés: fakasztás, meder, folyó, parafa, homok–víz-asztal, karszalag – Nagymozgással eljátsszuk azt, hogy milyen kanyarogva folyik a patak. A hajó úsztatása játéknál: apró mozgásokkal engedjük el, illetve húzzuk vissza a hajót. Szociális képességek fejlesztése: társas magatartás,
176
Vízimadarak nevelés
Téri irányok kézügyesség, türelem erősítése
védelmére
gyakorlása, figyelem,
Megismerkedni a nálunk honos vízimadarakkal – Tudatosítani védelmük fontosságát – Verbáliskészség-fejlesztés Halmazalkotás, számlálás gyakorlása, egyesítés, bontás
Akváriumkészítés
Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 7. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
együttműködési udvariasság képességének megalapozásával Értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítással, megkülönböztetéssel, térbeli viszonyításokkal, az emlékezet képességének alakításával, fogalomismerettel, érzékeléssel A vízparton vigyázunk egymásra, nehogy beleessünk a vízbe. A víz sodrásának érzékelését a vízkerékkel, a kezükkel. Ha már kipróbáltuk, engedjük, hogy a társunk is szerezzen tapasztalatot. – Hasonlítsuk össze, hogy hol forog gyorsabban a vízikerék, a lépcsőnél, vagy ahol nincs lépcső. Ok–okozati összefüggések felfedeztetése. Téri tájékozódás körbe futással, egymás mögé állással. Beszélgetünk arról, hogy a kezünkkel mit éreztünk a vízben. Figyelünk az érthető beszédre. Szókincsbővítés: a vízikerék, a sodrás, sekély fogalmak megismertetésével – Gyakoroljuk a körbejárást, a két kör együttes mozgását, a vízikerék működésének eljátszásával. Szociális képességek fejlesztése: környezet- és természetvédelem alapozása, túrázás szokásainak alakítása, természetjárással, természeti ismeretek nyújtásával Alkalmazkodás együttműködéssel Értelmi képességek fejlesztése: téri tájékozódással, megfigyelőképességgel, emlékezettel, feladattartással, látás és hallásérzékeléssel, valamint téri viszonyításokkal Az adott területen a helyes viselkedés szabályainak elmondása, megbeszélése. Az utazás alkalmával az elhelyezkedésben egymás segítése. Közvetlen tapasztalatszerzés, a vízpart élővilágáról, gyönyörködés a madarak röptében, a vadkacsák mozgásában – Közvetlen megfigyelések, látás és hallás útján. A
együttműködési udvariasság képességének megalapozásával Értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítással, megkülönböztetéssel, térbeli viszonyításokkal emlékezet képességének alakításával, fogalomismerettel, érzékeléssel A vízparton vigyázunk egymásra, nehogy bele essünk a vízbe. A víz sodrásának érzékelését a vízkerékkel, a kezükkel. Ha már kipróbáltuk, engedjük, hogy a társunk is szerezzen tapasztalatot. – Hasonlítsuk össze, hogy hol forog gyorsabban a vízikerék, a lépcsőnél, vagy ahol nincs lépcső. Ok–okozati összefüggések felfedeztetése. Téri tájékozódás körbe futással, egymás mögé állással. Beszélgetünk arról, hogy a kezünkkel mit éreztünk a vízben. Figyelünk az érthető beszédre. Szókincsbővítés: a vízikerék, a sodrás, sekély fogalmak megismertetésével. – Gyakoroljuk a körbe járást, a két kör együttes mozgását, a vízikerék működésének eljátszásával. Szociális képességek fejlesztése: környezet- és természetvédelem alapozása, túrázás szokásainak alakítása, természetjárással, természeti ismeretek nyújtásával Alkalmazkodás együttműködéssel Értelmi képességek fejlesztése: téri tájékozódással, megfigyelőképességgel, emlékezettel, feladattartással, látás és hallásérzékeléssel, valamint téri viszonyításokkal – Az adott területen a helyes viselkedés szabályainak elmondása, megbeszélése. Az utazás alkalmával az elhelyezkedésben egymás segítése. Közvetlen tapasztalatszerzés, a vízpart élővilágáról, gyönyörködés a madarak röptében, a vadkacsák mozgásában – Közvetlen megfigyelések, látás, és hallás útján. A
177
Ítéletalkotás, figyelemfejlesztés
A halak életének megfigyelése A közös munka örömének megéreztetése Gondoskodásra nevelés Számlálás, többszörözés alapjainak megismerése
A vízi közlekedési eszközökről szerzett ismeretek felelevenítése
Hosszabb, rövidebb relációk fogalmának erősítése
Ismeretek rögzítése, rendszerezése – Emlékezetés beszédkészség-fejlesztés Különböző hosszúságok létrehozása, összehasonlítás. Következtetések levonása. Szóbeli ítéletalkotás
vízparton állva, önmagunkhoz mérten, téri viszonyítások, közelebb– távolabb lévő fák, alacsonyabban–magasabban szálló madarak. Lassabban– gyorsabban úszó kacsák – Az összefüggő beszéd fejlesztése: az előzménynél a korábbi kiránduláson készült fotók segítségével az élmények felidézésével, az átélt élmények elmondásával, valamint a látottak, hallott megfogalmazásával. Új fogalmak: zöldell, üreg, telelés – A vízparton a játék, szabad tevékenység során térbejárások, futkározások
Víz 8. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Szociális képességek fejlesztése: a társas magatartás és együttműködési képesség alakításával. Környezetvédelem alapozása a talaj-, illetve a vízszennyezés bemutatásával Értelmi képességek fejlesztése: fogalomismerettel, összehasonlítással, ítéletalkotással, tapintásérzékeléssel Nem lökdössük egymást a vizsgálódás során, részt veszünk a feladatok végzésében.. Tapasztalatot szerzünk a termőtalaj, illetve a víz szennyeződéséről. – Összehasonlítjuk a pillepalackok, a befőttes üvegek a gyermekek mennyiségét. Megállapítjuk, hogy melyikből van több, kevesebb, ugyanannyi. A talajféleségeknél megállapítjuk, hogy melyik a lazább, melyik az érdesebb, simább talaj. – Próbálják érthetően, önállóan megfogalmazni a mondanivalójukat. – Guggolás, bújás, felemelt kézzel járás a játék során
vízparton állva önmagunkhoz mérten, téri viszonyítások, közelebb–távolabb lévő fák, alacsonyabban–magasabban szálló madarak. Lassabban– gyorsabban úszó kacsák – Az összefüggő beszéd fejlesztése: az előzménynél a korábbi kiránduláson készült fotók segítségével az élmények felidézésével, az átélt élmények elmondásával, valamint a látottak, hallott megfogalmazásával. Új fogalmak: zöldell, üreg, telelés. – A vízparton a játék, szabad tevékenység során térbejárások, futkározások Szociális képességek fejlesztése: a társas magatartás és együttműködési képesség alakításával. Környezetvédelem alapozása a talaj-, illetve a vízszennyezés bemutatásával Értelmi képességek fejlesztése fogalomismerettel, összehasonlítással, ítéletalkotással, tapintásérzékeléssel Nem lökdössük egymást a vizsgálódás során, részt veszünk a feladatok végzésében.. Tapasztalatot szerzünk a termőtalaj, illetve a vízszennyeződésről. – Összehasonlítjuk a pillepalackok, a befőttesüvegek a gyermekek mennyiségét. Megállapítjuk, hogy melyikből van több, kevesebb, ugyanannyi. A talajféleségeknél megállapítjuk, hogy melyik a lazább, melyik az érdesebb, simább talaj. – Próbáljanak érthetően, önállóan megfogalmazni a mondanivalójukat – Guggolás, bújás, felemelt kézzel járás a játék során
ismerkedés a víz és az anyagok tulajdonságaival
Tapintásos érzék, figyelem fejlesztése
Megismerjük a víz halmazállapot-változását; – különböző anyagok viselkedését vízben. – Megfigyelés fejlesztése, tapasztalatszerzés Tömegek mérése, összehasonlítása
Vizuális nevelés Víz Víz
A
3 – 4 évesek finommozgás és
a
4 – 5 évesek Tapintásos észlelés
178
és
5 – 6 – 7 évesek Színkeverés, színhasználat
1. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 2. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 3. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
tapintásos észlelés fejlesztése a technika gyakorlása során. A rajzi képzetek formaés színvilágának fejlesztése festés közben Az értelmi képességek fejlesztése a foglalkozást megelőző, és az azt követő beszélgetés során A rajzlap felületén való tájékozódáskor finomodjon a gyerekek ujjmozgása a festés által. Gyakorolják a színek neveit a festékek használatakor. Beszélgetés az esőről és a gyerekek esővel kapcsolatos élményeiről. Tapasztalatszerzés a ragasztásról, mint új díszítési lehetőségről A tapintásos észlelés és a finommotorika fejlesztése A vizuális ritmus fejlesztése ragasztás közben Az értelmi képességek fejlesztése a tevékenység alatti beszélgetés során
A technikai ismeretek bővítése a díszítőmunka lehetőségeinek kihasználásával Tájékozódás a papír felületén. A gyerekek ujjmozgása finomodjon a kis papírdarabok fogásával és ragasztásával Beszélgetés a vízben élő állatokról, főleg a halakról és azok jellemzőiről (pl. pikkely borítja a testüket, kopoltyúval lélegeznek, uszonyaik vannak, stb.) Beszélgetés a gyerekekkel, halakkal kapcsolatos élményeikről A finommotorika és a tapintásos észlelés fejlesztése az új technika alkalmazása során A forma- és színvilág fejlesztése festéssel Az értelmi képességek fejlesztése a tevékenység alatti beszélgetés során Az ujjmozgások finomítása a vattapamacs fogása és a vele való festés közben Az ábrázoló- és a ő fejlesztése a „Havas táj” megformálásával Beszélgetés a télről, a hóról, jellemzőikről, valamint a gyerekek ezzel
finommotorika fejlesztése az újszerű technikai eljárással Gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás alatti beszélgetés közben
lehetősége
Finomodjon eszközfogásuk a rajzlap felületén való tájékozódáskor. Ok–okozati összefüggések felfedeztetése a víz, a festék és a papír egymásra gyakorolt hatásainak megfigyelése és megbeszélése közben Vízben élő állatok megfigyeltetése a gyerekekkel közvetlen (megfigyelés) vagy közvetett (szemléltetés) módon Gondolkodási műveletek fejlesztése a motiválás és foglalkozás alatti közös beszélgetés alatt Anyagismereti tapasztalatok megszerzésének biztosítása Alkalmazott technikák vegyítése, színképzetek gazdagítása Tudjanak megnevezni vízben élő állatokat és azok jellemzőit, tulajdonságait (pl.: halfélék, kopoltyú, pikkely, uszony, ikra, rák, olló, csillag, teknős, medúza, stb.). Az önkifejezés szabadságán keresztül egyedi színbeli és formabeli kombinációk létrehozásának gyakorlása Érzékeljék, tapasztalják meg, hogy a zsírkréta taszítja a híg festéket, így mindkét anyag meg fogja őrizni kedvező tulajdonságát.
Kreativitás, fantázia fejlesztése Technikai tudás bővítése, memória fejlesztése Alaklátás, formaállandóság fejlesztése
Finommozgások és tapintásos észlelés fejlesztése az újszerű technika alkalmazásakor Értelmi képességek fejlesztése a foglakozás közbeni beszélgetés alatt
Belső képzetek megjelenítése Formák birtokbavétele
Gyakorolják ujjaik finommozgását a dugó fogásával és nyomdaként való használatával. Beszélgetés a gyerekekkel a téli évszak jellemzőiről, csapadékairól, a víz halmazállapotváltozásairól Emlékezet,
Fantázia, belelátó-képesség fejlesztése Önálló, kreatív munka lehetősége Környezet: élőlények
179
Újszerű technika megismerése Játékos, élménnyel teli alkotás
Tájékozódás a síkon és a térben A díszítés másféle technikájának gyakorlása
kapcsolatos élményeiről
Víz 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 5. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 6. Fejlesztési célok
A finommotorika, a tapintásos észlelés, és a vizuális ritmus fejlesztése az új tevékenységgel A gondolkodási műveletek gyakorlása a vizuális munka során A gyerekek szerezzenek tapasztalatot az agyag tulajdonságairól megmunkálása során A gyurmázás (agyagozás) alaptechnikáinak gyakorlása (gömbölyítés, lapítás) Az ujjak izomzatának erősítése agyagozás és kavicsrakás közben A kompozíciókészítés élményének átélése munka közben A rész–egész viszonyának érzékeltetése a kavicsok folyamatos felrakása, és az agyag formázása során Az élményszerzés biztosítása az agyaggal való mintázás során A finommozgások fejlesztése tépéssel, ragasztással A technikai ismeretek bővítése tematikus képalkotással A gondolkodási műveletek fejlesztése a tevékenység és a közös beszélgetés során Finomodjon az ujjak mozgása, és fejlődjön a tapintásos észlelés a papírok tépésével, hasogatásával, valamint az apróbb elemek felragasztásával Az alkotókedv fokozása a síkon való tájékozódás során A rész–egész viszonyának érzékeltetése az elemek folyamatos ragasztása közben Az alaklátás és a fantázia fejlesztése a hajó megformálásakor
A finommotorika és a vizuális memória fejlesztése A gondolkodási műveletek fejlesztése a tevékenység és a közös beszélgetés során
képzelet, fantázia fejlesztése a beszélgetés és az emlékek felidézése alatt A téma során alkalmazott technikák vegyítése Akarati tulajdonságok fejlesztése (türelem, kitartás) Finommotorika fejlesztése
Tájékozódás a síkon Tervező–megvalósító munka gyakorlása Precizitásra, türelemre ösztönzés
Rajzi képzetek, forma és színvilág fejlesztése a filctollrajz, a vágás, és a barkácsolás során Ösztönözzük kitartásra a gyerekeket az esetlegesen hosszadalmasabb munkafolyamatok kapcsán. A rajzolás és vágás munkafogásain keresztül finomodjon ujjaik mozgása.
Síkbeli formák létrehozása Arányviszonyok finomodása Alkotó fantázia, kreatív gondolkodás fejlesztése
A különböző technikák (rajzolás, vágás) gyakorlása és kombinálása Gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás alatti beszélgetés közben Rész–egész viszonyának érzékeltetése a munka folyamán Síkon való tájékozódás során színképzetek gazdagítása és finommozgások gyakorlása Beszélgetés a hajókról, a Balatonról, a különböző vízfelületekről (folyó, tenger, ér, tó, patak, stb.) és jellemzőikről (álló vagy folyó, édes vagy sós, nagyságuk milyen, stb.), Magyarország vizeiről A gyerekek fantáziájának, emlékezetének fejlesztése a téma feldolgozása során Szerezzenek tapasztalatot a szerkesztő–összerakó munkáról. A téma során alkalmazott technikák vegyítése Finommotorika fejlesztése Ízlésformálás, térbeli eszköz létrehozása Szerezzenek ismeretet vízi közlekedési eszközökről, funkcióikról,
Tájékozódás a felületen Farsangi népszokások felelevenítése
180
Tapintásos észlelés fejlesztése Alaklátás fejlesztése Térbeli formák létrehozása
Együtt készítés, együtt játszás öröme Többféle technika vegyítése . (rajzolás, vágás, barkácsolás)
Fejlesztési feladatok
Víz 7. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 8. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Az ujjak más típusú mozgatására ad lehetőséget a tutaj (segítséggel való) elkészítése és díszítése A fantázia, a képzelet, az emlékezet és a rész–egészviszony érzékelésének fejlesztése a hullámpapír megmunkálása és a kis tutaj összerakása során A gyurmázás alaptechnikáinak gyakorlása (gömbölyítés, sodrás, lapítás, stb.) A finommotorika és a tapintásos észlelés fejlesztése Térbeli formák létrehozása Az értelmi képességek fejlesztése a tevékenység közbeni beszélgetés során A gyurma felületén való tájékozódás gyakorlása a megmunkálás és az alakítás során Az ujjak mozgásának finomodása az alkotás és a díszítés örömének átélése közben A fantázia és az emlékezet fejlesztése azáltal, hogy beszélgetünk a gyerekekkel a vízparti állatokról és azok jellemzőiről A finommotorika és a tapintásos észlelés fejlesztése A technikai ismeretek bővítése a dörzsmásolat készítésének megismertetésekor A gondolkodási műveletek fejlesztése a tevékenység alatti beszélgetés során Az ujjak izomzatának erősítése a vízparti fák közvetlen (érzékszervre ható) megismerésekor, és a zsírkréta használatának alkalmával. Fejlődjön a gyerekek alkotókedve a szabadban végzett újfajta tevékenység által. Az ok–okozati összefüggések felfedeztetése a fák kérgéről való dörzsmásolat készítése során
tulajdonságaikról (pl.: teherés személyszállítás, vitorlás, evezős vagy motoros, stb.)! Gyakorolják ujjaik finommozgását hajtogatás és nyomdahasználat közben Az alkotás és díszítés örömének átélése munka közben Beszélgetés a hajóról, működéséről, a víz lehetőségeiről (pl.: ivóvíz, esővíz a növényeknek, vízi állatvilág, vízi közlekedés, stb.) Finommozgások fejlesztése Rajzi képzetek forma és színvilágának fejlesztése Gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás közben felidézett történetek és a közös beszélgetés alatt
Kreatív gondolkodás Karakteres figurák ábrázolása. Finomodó arányok létrehozása. Vizuális memória fejlesztése
Térbeli formák létrehozása Technikai és anyagismereti tudás bővítése Tájékozódás a térben
A rajzlap felületén való tájékozódáskor finomodjon az eszközfogás technikája. Karakteres figurák (törekedve a finomodó részletgazdagságra) létrehozásának élménye Élmények átélése, emlékezet, fantázia fejlesztése a téma feldolgozása során
Tapintásos észlelés fejlesztése Rész-egész viszonyának és arányviszonyoknak fejlesztése
Vizuális ritmus és kompozíciós készség fejlesztése. Finommotorika és tapintásos észlelés fejlesztése. A téma feldolgozása során a gyerekek fantáziájának, belelátó-képességének fejlesztése. Egyszerű festési technikákkal ritmusos sor vagy fantáziakép festése a kövekre. A kövek fogása, és az ecsethasználat közben finomodjon ujjpercük mozgása. A kövek festésekor bízzuk fantáziájukra, kreativitásukra az alkotást.
Tájékozódás a síkon Önkifejezés lehetősége az egyéni munkában Rajzi képzetek formavilágának gazdagítása
181
Tapintásos észlelés fejlesztése Kreativitás, fantázia fejlesztése
Mese – vers Víz Víz 1. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 2. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 3. Fejlesztési célok
Fejlesztési
3 – 4 évesek Az új mese élményszerű bemutatása A mese hangulatának, mondanivalójának érzékeltetése óvónői bemutatással Az értelmi képességek, a gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás utáni beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese cselekményét. Beszélgetés a gyerekekkel az esőről, esővel kapcsolatos élményeikről A figyelem és a koncentráció fejlesztése a mese hallgatása során A képzelet, az emlékezet és a fantázia fejlesztése a mese „eljátszása” során Szókincsbővítés: függőágy, kunyhó, jaguár A vers élményszerű bemutatása A vers játékos hangulatának érzékeltetése óvónői bemutatással Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatása és a közös beszélgetések során Az érzelmi biztonság fokozása, ha a verset ringatóként, altatóként adjuk elő, ölbe véve a gyerekeket A játékosság fokozása a versben szereplő hangutánzó szavak segítségével („Dú-dú szól a szél”) Beszélgetés a gyerekekkel a „vízi világról”, vízi növényekről, állatokról és jellemzőikről, valamint a gyerekek ezzel kapcsolatos élményeiről A tapintásos észlelés fejlesztése a vers egymással vagy játék babákkal történő eljátszása során Szókincsbővítés: nád, nádirigó A vers élményszerű bemutatása A vers játékosságának, hangulatának érzékeltetése óvónői bemutatással A gondolkodási műveletek fejlesztése a vers bemutatása, és az azt követő beszélgetés során Szemléletes
bemutatással
4 – 5 évesek Az új vers bemutatása, gyakorlása A vers hangulatának érzékeltetése óvónői bemutatással és gyermeki megformálással Értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatását megelőző és követő beszélgetés során
5 – 6 – 7 évesek Az új mondókák bemutatása, gyakorlása A mondás bemutatása
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, ritmusát. Beszélgetés a gyerekekkel, esővel kapcsolatos élményeikről, az esős idő hangulatáról Figyelem, emlékezet, képzelet fejlesztése a szemléletes bemutatással és a közös beszélgetéssel Szókincsbővítés: zab, szaporodjék A vers bemutatása, esetlegesen gyermekekkel történő eljátszása A vízi világ, a tó, és a tópart élőlényeinek, jellegzetességeinek, bemutatása, érzékeltetése a kifejező előadásmóddal Gondolkodási műveletek fejlesztése a vers bemutatása közben, valamint a közös beszélgetés alatt Az óvónői előadásmóddalA érzékeltessük a vers játékosságát, dinamikáját Beszélgetés a gyerekekkel vízparti élményeikről Figyelem, emlékezet, képzelet fejlesztése a szemléletes bemutatással és a bemutatást követő beszélgetés közben
A közös munkálkodás során átélt hangulat kifejezése a mondókák bemutatásával, gyakorlásával. A mondás kapcsán az idő múlását érzékeltetjük. tavaly, az elmúlt évben még középső csoportosok voltak, most nagycsoportosok és jövő évben iskolások lesztek
A mese bemutatása A tájnyelvi szólás bemutatása
mese cselekményének, fordulatainak nyomon követése. A mesei kettős tudat megerősítése, okokozati összefüggések feltárása. A szólás bemutatását követően a természet figyelemmel kísérése és következtetések levonása.
Az új mese élményszerű Az új vers bemutatása, bemutatása, és a mesében gyakorlása szereplő párbeszédek A hasonlat bemutatása játékos előadása Mesetudat és gondolkodási műveletek fejlesztése Ok–okozati összefüggések felfedeztetése a bemutatás során és a közös beszélgetés alkalmával Az óvónő kifejezőA gondolkodás, képzelet
182
feladatok
Víz 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 5. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
érzékeltessük a vers lendületét, dinamikáját. Beszélgetés a gyerekekkel a télről, jellemzőiről, a tél örömeiről, téli játékokról, sportokról és ezekkel kapcsolatos élményeikről A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése a vers bemutatása és a közös beszélgetés során Szókincsbővítés: komondor, hókutya A vers élményszerű bemutatása A vers hangulatának, az „olvadásnak” érzékeltetése óvónői bemutatással Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatását megelőző, és az azt követő beszélgetés során A finommozgások fejlesztése a vers eljátszásakor, mozgással történő követésekor Szemléletesen érzékeltessük a vers dinamikáját, ritmusát. Az óvónő érzékeltesse a vers játékosságát, báját. Beszélgetés a gyerekekkel az időjárás változásairól (ha enyhül az idő, kevesebb ruha kell; olvad a hó, a jég, stb.), a víz halmazállapotváltozásairól A figyelem és az emlékezet fejlesztése a vers bemutatása és gyakorlása során A gyerekek ujjainak mozgása finomodjon a csepegő víz utánzásakor. Az új vers élményszerű bemutatása A vers hangulatának, képi világának érzékeltetése óvónői megformálással A gondolkodási műveletek gyakorlása a vers bemutatását megelőző, és az azt követő beszélgetés során A vers ritmusának, dinamikájának érzékeltetése szemléletes bemutatással Beszélgetés a gyerekekkel különféle földrajzi vizekről (tó, tenger, folyó, patak, stb.) és azok jellemzőiről (nagyságuk, folyó vagy állóvíz, stb.), valamint a Dunáról, és a gyerekek ezzel kapcsolatos élményeiről Az emlékezet, a képzelet és a fantázia fejlesztése a vers
előadásmódjával érzékeltesse a mese hangulatát, képi világát. A mese szemléletes bemutatásával fejlesszük a koncentrációt és a képzeletet. Beszélgetés a hóról, az olvadásról, az időjárás és a természeti jelenségek kapcsolatáról, törvényszerű változásairól Szókincsbővítés: bucka, fejem alja, derékaljam, roskad, zsugorodik
fejlesztése, a vers hangulatának érzékeltetése, fokozása, az ok-okozati összefüggések feltárásával a medve életmódjának megbeszélése. A hasonlat tartalmának érzékeltetése, a benne rejlő ellentétpár felfedeztetése (partra vetett hal, vízben lévő hal).
Az új mese élményszerű bemutatása, a párbeszédek játékos előadása A mesetudat és gondolkodási műveletek fejlesztése a mese bemutatásával és a beszélgetéssel
Az új vers bemutatása A népies szólás bemutatása.
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese játékosságát, hangulatát. Beszélgetés a vízben élő állatokról, jellemzőikről, tulajdonságaikról. Képzelet, fantázia fejlesztése a mese bemutatását követő és megelőző beszélgetés során Szókincsbővítés: pej színű, fészer, csuka, alkony, istráng
Téli élmények felidézésével az ok-okozati összefüggések felfedeztetése, gondolkodás, képzelet fejlesztése. A szólás kapcsán az időjárással kapcsolatos megfigyelések gyűjtése. Szókincsbővítés: ízík, takarmány
Az új vers élményszerű bemutatása A vers hangulatának, képi világának érzékeltetése óvónői megformálással Gondolkodási műveletek gyakorlása a vers bemutatását megelőző és követő beszélgetés közben
Az új vers bemutatása, gyakorlása A tájnyelvi szólás bemutatása
A vers ritmusának, játékosságának érzékeltetése a szemléletes bemutatással Beszélgetés a Balatonról, a gyerekek vele kapcsolatos élményeiről, emlékeikről Emlékezet, képzelet, fantázia fejlesztése a vers bemutatásakor és a gyerekekkel történő közös beszélgetéskor Szókincsbővítés: átlábolni, sereg
A
183
vers hangulatának felidézésével a szereplők A munka tiszteletére, megbecsülésére nevelés
Víz 6. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 7. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Víz 8. Fejlesztési célok
bemutatása, és az azt követő beszélgetés során Szókincsbővítés: kopár Az új vers élményszerű bemutatása A gondolkodási műveletek gyakorlása a vers bemutatása és a közös beszélgetés során
A vers hangulatának, játékosságának, dinamikájának szemléletes óvónői bemutatása A képzelet és a fantázia fejlesztése a vers bemutatása, és az azt követő beszélgetés során Az emlékezet fejlesztése a vers gyakorlása során Szókincsbővítés: árad
A vers élményszerű bemutatása A nagy- és a finommozgások gyakorlása a vers mozgással történő követése során Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatását megelőző, és az azt követő beszélgetés során
A vers játékos hangulatának, képi világának szemléletes óvónői és gyermeki megformálása A vers részeinek eljátszása, elmutogatása során (pl. fűzfa hajladozása; ide-oda pillantás úgy, hogy kezünkkel árnyékoljuk a szemünket; gólya csőrének mozgása úgy, hogy mind a két kezünk előre van nyújtva; stb.) finomodjon a gyerekek mozgása Beszélgetés a tóparti állatokról és jellemzőikről, valamint a gyerekek ezzel kapcsolatos élményeiről Szókincsbővítés: fűzfa, lábol A vers élményszerű bemutatása A gondolkodási műveletek gyakorlása a vers bemutatása és a közös beszélgetés során
Az új vers élményszerű bemutatása A tó, a tópart, a hullámzás bemutatása a szemléletes előadásmóddal. Értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatásával és a közös beszélgetéssel A vers hangulatának, játékosságának, ritmusának érzékeltetése az óvónő kifejező előadásmódjával Beszélgetés tavakról, jellemzőikről, növény és állatvilágukról, és a gyerekeknek ezzel kapcsolatos élményeikről Figyelem, emlékezet, képzelet fejlesztése a vers bemutatásával, a motiválás és a beszélgetés alatt Szókincsbővítés: vékony fodra, sustorogtató Az új vers élményszerű bemutatása Folyó, patak, ér, és azoknak növény és állatvilágának, a vers hangulatának, játékosságának érzékeltetése óvónői, gyermeki megformálással Gondolkodási műveletek gyakorlása a vers bemutatásakor, valamint a közös beszélgetés közben A vers hangulatának fokozása a versben szereplő játékos ikerszavak segítségével (pl.: Éren-nádon, patak-ágyon) Beszélgetés a gyerekek folyókkal, patakokkal, érrel kapcsolatos élményeiről, emlékeiről Figyelem, emlékezet, képzelet fejlesztése a motiválás és a bemutatás alatt Szókincsbővítés: ér
A vers élményszerű bemutatása A vers hangulatának érzékeltetése óvónői megformálással Gondolkodási műveletek gyakorlása a bemutatást követő és megelőző beszélgetés közben
184
Az új vers bemutatása A szólás bemutatása
A vers bemutatása, gyakorlása, a vers ritmikusságának, dallamának felfedeztetése. A békák életmódjának felelevenítése, gondolkodás, emlékezet fejlesztése. Ellentétpárok (betegség, egészség, tél, tavasz) felfedeztetése a szólás során.
Az új mese bemutatása Szövegértés gyakorlása
Az új mese megszerettetése, a mese cselekményének nyomon követése. A gondolkodás, képzelet fejlesztése. A gyerekek tapasztalatainak bővítése, ismereteik gazdagítása, az okokozati összefüggések feltárásával. A mondat szerkesztési szabályainak gyakorlása. Mondathangsúlyos szóelem kiemelésének gyakorlása
A mese bemutatása A közmondás bemutatása
Fejlesztési feladatok
A vers hangulatának, képi világának érzékeltetése szemléletes óvónői bemutatással A vers játékosságának fokozása a hangutánzó szavakkal (brekeke) A képzelet, a figyelem és az emlékezet fejlesztése a vers bemutatása, valamint a verset megelőző és az azt követő beszélgetés során
Kifejező előadásmóddalA érzékeltessük a vers képi világát Beszélgetés az ürgeöntésről, a mezőgazdasági életről, valamint ezek érzékeltetése a szemléletes bemutatással Képzelet, figyelem, fantázia fejlesztése a vers tartalmának megbeszélésekor Szókincsbővítés: veder, délibáb, kender, rest
185
mesei kettőstudat erősítése, a gondolkozás, emlékezet fejlesztése. A probléma megoldó gondolkodás fejlesztése a közmondás kapcsán
B) Szervezési feladatok Víz modul Január – Február - Március
Hónap
Program
Határidő
Január:
Február:
Március:
186
Felelőse
Indikátor
C) A fejlődést elősegítő tartalmak Víz – modul Január – Február – Március
Január 1. hete Népszokás: Levegő
Levegő
Levegő
3 – 4 évesek
4 – 5 évesek
5 – 6 – 7 évesek
A külső világ tevékeny megismerése Matematika
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Verselés, mesélés
.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mozgás
Bejegyzések
187
D) Értékelő feljegyzések Víz modul Január – Február - Március
188
A) Nevelési feladatok Föld modul Április – Május – Június
Külső világ tevékeny megismerése Föld 1. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 2. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
3 – 4 évesek Szociális képességek fejlesztése: környezetvédelem, a lakóhely rendben tartásának erősítésével Értelmi képességek fejlesztése: problémamegoldásokkal, nagyságbeli viszonyításokkal, számfogalmak erősítésével, fogalomalkotással A környezetünk tisztántartásának fontosságáról, a hulladékkezelésről tapasztalatszerzés, szemléltetéssel, cselekedtetéssel – Beszéltetés a fényképek segítségével, a feladatmegoldások indoklásával, a napszakok fogalmainak helyes alkalmazásával. Új fogalmak megismerése: otthon, nők, férfiak, lakhely – Séták alkalmával kicsit mindig messzebbremesszebbre megyünk el. Válogatás, képrendezéssel a finom mozgást fejlesztjük. Szociális képességek fejlesztése: társas magatartás erősítése viselkedési szabályokkal Értelmi képességek fejlesztése: problémamegoldásokkal, összehasonlításokkal, konkretizálással, érzékelésekkel, fogalomalkotással A tárgyakkal a helyes bánásmód megerősítése, a használatukkal való szabály elmondásával, a tapasztaltak ismeretében – Közvetlen tapasztalatszerzés a tárgyak érzékelésével, tapintással, hallással, látással, azok összehasonlításaival
Föld 4 – 5 évesek Szociális képességek fejlesztése: környezetvédelem, a lakóhely rendben tartásának erősítésével Értelmi képességek fejlesztése: probléma megoldásokkal, nagyságbeli viszonyításokkal, számfogalmak erősítésével, fogalomalkotással A környezetünk tisztántartásának fontosságáról, a hulladékkezelésről tapasztalatszerzés, szemléltetéssel, cselekedtetéssel – Beszéltetés a fényképek segítségével, a feladat megoldások indoklásával, a napszakok fogalmainak helyes alkalmazásával . Új fogalmak megismerése: otthon, nők, férfiak, lakhely – Séták alkalmával kicsit mindig messzebbremesszebbre megyünk el. Válogatás, képrendezéssel a finom mozgást fejlesztjük. Szociális képességek fejlesztése: társas magatartás erősítése viselkedési szabályokkal. Értelmi képességek fejlesztése: probléma megoldásokkal, összehasonlításokkal, konkretizálással, érzékelésekkel, fogalomalkotással A tárgyakkal a helyes bánásmód megerősítése, a használatukkal való szabály elmondásával, a tapasztaltak ismeretében – Közvetlen tapasztalatszerzés a tárgyak érzékelésével, tapintással, hallással, látással, azok összehasonlításaival konkretizálás. A válogatással
189
5 – 6 – 7 évesek Tavaszi természetváltozás, időjárás-változás megfigyelése Megfigyelés, emlékezet fejlesztése Szociális magatartás erősítése
Észrevétetni az időjárásváltozást és a természetváltozást – Felfedezni a zöld szín árnyalatait – Megtapasztalni a tavasz illatát – fű, eső, friss zöld, virágok Halmazalkotás, számlálási műveletek végzése
A természet nevelés
szeretetére
Szín- és formaazonosítás, kézügyesség, esztétikai érzék fejlesztése
A természet szeretetére, védelmére nevelés – Élményhez juttatás Síkmértani formák készítése, felhasználása, ritmikus sor előállítása
Föld 3. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
konkretizálás. A válogatással problémamegoldások – A tapasztalatok verbális kifejezése, a fogalmak helyes használatával – Finom mozgás a tapogatásokkal, nagy mozgás a tárgyak halmazba rendezésénél Szociális képességek fejlesztése: társas magatartás erősítésével, pozitív érzelmek keltésével, viselkedési szabályok alakításával Értelmi képességek fejlesztése: megfigyelésekkel, összehasonlításokkal, térbeli kiterjedések felismertetésével, ítéletalkotással A séta során a társainkra figyelünk, hogy ne maradjunk le, a párunkat segítjük a helyes közlekedésben. Gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait. Megcsodáljuk a szép építményeket, alkotásokat, megbeszéljük, hogyan vigyázhatunk azok épségére. – Az épületeket, szobrokat megfigyeljük, egymáshoz képest nagyságbeli viszonyításokat végzünk. A környezetbe nem illő jelek megkeresésekor megállapításokat teszünk. – A látottakat, tapasztalatokat önállóan fogalmazzák meg a gyermekek, alkalmazzák a már megismert fogalmakat. Új forgalmú úttest, szobor, jármű – A sétával, futkározással, növeljük az állóképességet, a mozdulat hirtelen megszakításával és újra indításával a kinesztetikus érzékelést. Szociális képességek fejlesztése: az együvé tartozás erősítése a család témával, pozitív érzelmek keltésével Értelmi képességek fejlesztése: fogalomalkotással, megkülönböztetéssel, időbeli viszonyításokkal, problémamegoldásokkal, színérzékeléssel A fényképek nézegetése közben a családtagokról, az együvé tartozásról beszélgetés
problémamegoldások – A tapasztalatok verbális kifejezése, a fogalmak helyes használatával – Finommozgás a tapogatásokkal, nagymozgás a tárgyak halmazba rendezésénél
Szociális képességek fejlesztése: társas magatartás erősítésével, pozitív érzelmek keltésével, viselkedési szabályok alakításával Értelmi képességek fejlesztése: megfigyelésekkel, összehasonlításokkal, térbeli kiterjedések felismertetésével, ítéletalkotással A séta során a társainkra figyelünk, hogy ne maradjunk le, a párunkat segítjük a helyes közlekedésben. Gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait. Megcsodáljuk a szép építményeket, alkotásokat, megbeszéljük, hogyan vigyázhatunk azok épségére. – Az épületeket, szobrokat megfigyeljük, egymáshoz képest nagyságbeli viszonyításokat végzünk. A környezetbe nem illő jelek megkeresésekor megállapításokat teszünk. – A látottak, tapasztalatokat önállóan fogalmazzák meg a gyermekek, alkalmazzák a már megismert fogalmakat. Új forgalmú úttest, szobor, jármű. – A sétával, futkározással, növeljük az állóképességet, a mozdulat hirtelen megszakításával és újra indításával a kinesztetikus érzékelést. Szociális képességek fejlesztése: az együvé tartozás erősítése a család témával, pozitív érzelmek keltésével Értelmi képességek fejlesztése: fogalomalkotással, megkülönböztetéssel, időbeli viszonyításokkal, problémamegoldásokkal, színérzékeléssel A fényképek nézegetése közben a családtagokról, az együvé
190
A tavaszi munka fontosságának tudatosítása
Azonosságok, észrevétele
különbségek
A rendezett környezet iránti igény kialakítása – A tavaszi kerti teendők megismerése – A munka megszervezése – Az esztétikai érzék fejlesztése – A szerszámok helyes használatára nevelés – A saját magunk és társaink testi épségének megóvására nevelés Számlálás, válogatás
a növényekről, növényvédelemről szerzett ismeretek bővítése Szociális magatartás erősítése, figyelem, emlékezet fejlesztése
A növény fogalmának tisztázása – A növényvédelem
egyénileg, és közösen – Cselekedtetéssel, képpel, gondolkodással gyermekek, szülők, nagyszülők fogalmának érzékeltetése. Képkiválasztások, önálló döntéssel, indoklással. Gyermekek és felnőttek megkülönböztetése, a különbözőségek felsorolásával. A szülők, nagyszülők, gyermekek születésének időrendbe rendezésével, az ünnepek időrendbe sorolásával. Színek felismerése papíron és folyadékban – Egyéni beszélgetések során a képek nézegetésekor, a gondolatok önálló megfogalmazásával, gyűjtőfogalmak alkalmazásával, szinonímák keresésével – A képek alá sorakozással, a tenyérlenyomat készítésével, a papíron a tér kihasználásával Föld 5. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Szociális képességek fejlesztése: természetvédelem alapozása természeti ismeretek nyújtásával, pozitív érzelmek keltésével Értelmi képességek fejlesztése: megfigyelésekkel, következtetésekkel, érdeklődés felkeltésével, formai és nagyságbeli viszonyításokkal Közvetlen tapasztalatszerzés a növényi élet keletkezéséről, a növekedéséről, az utód neveléséről, és az elpusztulásáról. Gyönyörködés a növényekben, a munkánk eredményében – A palántázó ládák megfigyelése, azok összehasonlítása, a fejlődő növények figyelemmel kísérése, gondozása, a termés betakarítása közben szerzett tapasztalatok megbeszélése, ok-okozati összefüggések keresése, következtetések levonása, viszonyítások. Az érdeklődés felkeltése, cselekvésen keresztül, és a folyamatos megfigyelésekkel, a növények gondozásával – A cselekvés kifejezése verbálisan, új fogalmak
tartozásról beszélgetés egyénileg és közösen – Cselekedtetéssel, képpel, gondolkodással a gyermekek, szülők, nagyszülők fogalmának érzékeltetése. Képkiválasztások, önálló döntéssel, indoklással. Gyermekek és felnőttek megkülönböztetése, a különbözőségek felsorolásával. A szülők, nagyszülők, gyermekek születésének időrendbe rendezésével, az ünnepek időrendbe sorolásával. Színek felismerése papíron és folyadékban – Egyéni beszélgetések során a képek nézegetésekor, a gondolatok önálló megfogalmazásával, gyűjtő fogalmak alkalmazásával, szinonímák keresésével – A képek alá sorakozással, a tenyér lenyomat készítésével, a papíron a tér kihasználásával Szociális képességek fejlesztése: természetvédelem alapozása természeti ismeretek nyújtásával, pozitív érzelmek keltésével Értelmi képességek fejlesztése: megfigyelésekkel, következtetésekkel, érdeklődés felkeltésével, formai és nagyságbeli viszonyításokkal Közvetlen tapasztalatszerzés a növényi élet keletkezéséről, a növekedéséről, az utód neveléséről és az elpusztulásáról Gyönyörködés a növényekben, a munkánk eredményében – A palántázó ládák megfigyelése, azok összehasonlítása, a fejlődő növények figyelemmel kísérése, gondozása, a termés betakarítása közben szerzett tapasztalatok megbeszélése, ok-okozati összefüggések keresése, következtetések levonása, viszonyítások. Az érdeklődés felkeltése, cselekvésen keresztül és a folyamatos megfigyelésekkel, a növények gondozásával – A cselekvés kifejezése
191
fontosságának tudatosítása – Gyakorlókert növényeinek gondozása, növekedésük megfigyelése Halmazok képzése, számlálás, egyesítés
Földünk, védelmére, nevelés
környezetünk szeretetére
Jellemző tulajdonságok megfigyelése Felelős, tudatos magatartás alakítása
Földgömb – földgolyó megismerése – Földünk védelmére, környezetvédelemre nevelés – A kiválasztó hulladékgyűjtés megismertetése Számlálás, a térfogatváltozás és anyagállandóság megfigyelése. Csoportosítás
megismertetése: ültetőgödör, sütőtök, termés, palánta, palántanevelő láda – Magok elszórása, földdel takarás, palántázásnál, a magok begyűjtése közben a finommozgás gyakorlása Föld 6. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 7. Fejlesztési célok
Szociális képességek fejlesztése: együttműködési képességek erősítésével Értelmi képességek fejlesztése: fogalomismerettel, összehasonlításokkal, időbeli viszonyításokkal, taktilis érzékeléssel, koncentrált figyelemmel, probléma megoldásokkal A körbejárásnál figyelünk arra, hogy egy ritmusban haladjunk, a kör ne szakadjon el. A játékban működjenek együtt az óvónővel. – A Nap és a Hold égitestek, valamint az egyes napszakok fogalmával ismerkedünk játékos cselekedtetéssel, beszélgetéssel. Ismeretet szerzünk a földgömbről, a gömb formájáról, tapintás és látás útján, azonos formákat keresünk a környezetünkben. Az óvónő által elmondott történeteknél, fel kell ismerni a szövegben azt, hogy mely napszakban történt, azonosítani kell a szimbólummal, gondolati művelethez cselekvést kell rendelni. – A családban szerzett tapasztalataikat összefüggően mondják el. A játéknál értsék meg az óvónő által elmondott szöveget. Új fogalmak földgömb, gömb, csillagok, óceán, égbolt – A finommozgást gyakoroljuk a folyók vonalának végig simításával. Az összerendezett mozgást arccal kifelé fordulva, kézfogással, körbejárással gyakoroljuk. Szociális képességek fejlesztése: udvariassági szokások erősítésével Értelmi képességek fejlesztése: figyelemmel, emlékezettel, probléma
verbálisan, új fogalmak megismertetése: ültető gödör, sütőtök, termés, palánta, palántanevelő láda – Magok elszórása, földdel takarás, palántázásnál, a magok begyűjtése közben a finom mozgás gyakorlása Szociális képességek fejlesztése: együttműködési képességek erősítésével Értelmi képességek fejlesztése: fogalomismerettel, összehasonlításokkal, időbeli viszonyításokkal, taktilis érzékeléssel, koncentrált figyelemmel, problémamegoldásokkal A körbejárásnál figyelünk arra, hogy egy ritmusban haladjunk, a kör ne szakadjon el. A játékban a gyerekek működjenek együtt az óvónővel. – A Nap és a Hold égitestek, valamint az egyes napszakok fogalmával ismerkedünk játékos cselekedtetéssel, beszélgetéssel. Ismeretet szerzünk a földgömbről, a gömb formájáról tapintás és látás útján, azonos formákat keresünk a környezetünkben. Az óvónő által elmondott történeteknél fel kell ismerni a szövegben azt, hogy mely napszakban történt, azonosítani kell a szimbólummal, gondolati művelethez cselekvést kell rendelni. – A családban szerzett tapasztalataikat a gyerekek összefüggően mondják el. A játéknál értsék meg az óvónő által elmondott szöveget. Új fogalmak földgömb, gömb, csillagok, óceán, égbolt – A finommozgást gyakoroljuk a folyók vonalának végig simításával. Az összerendezett mozgást arccal kifelé fordulva, kézfogással, körbejárással gyakoroljuk. Szociális képességek fejlesztése: udvariassági szokások erősítésével Értelmi képességek fejlesztése: figyelemmel, emlékezettel,
192
Közös program, tapasztalatszerzés
élmény,
Kézügyesség fejlesztése. Szín- és formaazonosítás
A vásár során tapasztalatszerzés – Önbizalom, önismeret fejlesztés – Türelemre, kivárásra, udvariasságra nevelés Síkmértani formák keletkeztetése, sorozatok. Csoportosítás, számlálás
A családról szerzett ismeret rendszerezése Síkmértani keletkeztetése, összemérése
formák hosszúságok
Fejlesztési feladatok
Föld 8. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
megoldással, időbeli viszonyok érzékelésével A képek válogatásánál a társaikat is engedjék oda az eszközhöz, egymás kezéből a képeket ne szedjék ki. – A mesélés folyamatát figyeljék, vegyék észre, az abban elhangzó utasításokat. A képek segítségével emlékezzenek vissza korábbi élményeinkre, tudjanak kiválasztani a szöveghez illő képet. Az évszakok egymás utániságát érezzék meg. – Önállóan fogalmazzák meg emlékeiket, értsék meg az óvónő meséjét. – Többszöri felállással, leüléssel gyakoroljuk a nagymozgást! Szociális képességek fejlesztése: természetvédelem megalapozása természeti ismeretek nyújtásával, pozitív érzelmek keltésével, szabály betartásával Értelmi képességek fejlesztése: fogalomalkotással, következtetéssel, általánosítással Közvetlen tapasztalatszerzés cselekvéssel, megfigyelésekkel, játékkal. A földigiliszták hasznosságáról beszélgetés, védelem biztosítása a megfigyelések során. A játékban tartsák be, hogy a szemüket nem nyithatják ki – Ismerkedés a talajlakók fogalmával. Következtetéssel állapítsák meg, hogy a talajlakó élőknek is szükségük van a levegőre – A tapasztalataikat tudják önállóan elmondani, alkalmazzák a már korábbról megismert fogalmakat. Új fogalom megismerése: talajlakók – Ásáskor, nagyító használatánál, a csukott szemmel járásnál a mozdulatok összerendezése
problémamegoldással, időbeli viszonyok érzékelésével A képek válogatásánál a társaikat is engedjék oda az eszközhöz, egymás kezéből a képeket ne szedjék ki. – A mesélés folyamatát figyeljék, vegyék észre az abban elhangzó utasításokat. A képek segítségével emlékezzenek vissza korábbi élményeinkre, tudjanak kiválasztani a szöveghez illő képet. Az évszakok egymás utániságát érezzék meg. – Önállóan fogalmazzák meg emlékeiket, értsék meg az óvónő meséjét. – Többszöri felállással, leüléssel gyakoroljuk a nagymozgást. Szociális képességek fejlesztése: természetvédelem megalapozása természeti ismeretek nyújtásával, pozitív érzelmek keltésével, szabály betartásával Értelmi képességek fejlesztése: fogalomalkotással, következtetéssel, általánosítással Közvetlen tapasztalatszerzés cselekvéssel, megfigyelésekkel, játékkal. A földigiliszták hasznosságáról beszélgetés, védelem biztosítása a megfigyelések során. A játékban tartsák be, hogy a szemüket nem nyithatják ki. – Ismerkedés a talajlakók fogalmával. Következtetéssel állapítsák meg, hogy a talajlakó élőlényeknek is szükségük van a levegőre. – A tapasztalataikat tudják önállóan elmondani, alkalmazzák a már korábbról megismert fogalmakat. Új fogalom megismerése: talajlakók – Ásáskor, nagyító használatánál, a csukott szemmel járásnál a mozdulatok összerendezése
193
Megismerkedünk családtagok foglalkozásával. – Tudatosítjuk, mennyire fontos az emberek munkája. – Verbális készségfejlesztés
A földi közlekedési eszközökről szerzett ismeret rendszerezése
Érzékelés, megfigyelés, emlékezet fejlesztése
Közlekedési eszközök felismerése, csoportosítása – Rendszerezés, ismeretelmélyítés – Verbális készségfejlesztés Anyagok súlyának, tömegének összehasonlítása, tömegállandóság megismerése
Rajzolás és kézimunka Föld 1. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 2. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
3 – 4 évesek Finommotorika és tapintásos észlelés fejlesztése Festékhasználat és nyomdázás technikájának vegyítése, gyakorlása Gondolkodási műveletek fejlesztése a technikák alkalmazása és a közös beszélgetés során Szerezzenek ismeretet néhány gyümölcs szerkezetéről, tulajdonságairól (alma, citrom, szilva, körte) Gyakorolják ujjaik finommozgását a gyümölcsök és az ecset fogása, valamint a nyomdázás során. Újfajta díszítő munka létrehozása és gyakorlása két különböző technika együttes alkalmazásával Rész-egész viszonyának felfedeztetése a félbevágott gyümölcsök megfigyelésekor Figyeljék meg a gyümölcsök tulajdonságait a gyerekek félbevágás után. (Pl.: Vastag-e a héja? Van-e magja? Milyen magja van? Stb.) Finommozgások, tapintásos észlelés fejlesztése Szerezzenek ismeretet különböző anyagok tulajdonságairól, olyan szempontból, hogy melyiken lehet nyomot hagyni. Gondolkodási műveletek fejlesztése és anyagismeret bővítése a közös beszélgetés során A különböző anyagok tapintása és ecsetfogás közben finomodjon ujjaik mozgása. Ismerkedjenek meg a fa, fém, üveg, papír tulajdonságaival, és annak lehetőségeivel, hogy lehete festeni rájuk, és, ha igen, milyen minőségben. Beszélgetés a különböző
Föld 4 – 5 évesek Térbeli alakzat létrehozásának gyakorlása segítséggel és önállóan Tapintásos észlelés és finommotorika fejlesztése az eszközök, anyagok fogása során Értelmi képességek fejlesztése a motiváláskor és a tevékenység alatti beszélgetéskor
5 – 6 – 7 évesek Hagyományok, szokások, jelképek megismerése . Technikai tudás bővítése
Az alakzat felületén való tájékozódás gyakorlása A manuális tevékenység közben szerezzenek tapasztalatot a gyerekek az anyagok tulajdonságairól, milyenségéről, gyakorolják az eszközfogást. Rész-egész viszonyának érzékeltetése a kígyó testének folyamatos kialakításakor Beszélgetés a kígyó tulajdonságairól, a gyerekek vele kapcsolatos élményeiről
Alaklátás, formaállandóság fejlesztése . Térbeli tárgyak létrehozása, tájékozódás a térben . Kitartó munkára törekvés
Különböző technikák vegyítése (festés, vágás) és anyagismeret bővítése (a hungarocell tulajdonságai) Gondolkodási műveletek fejlesztése a tevékenykedés közben és a közös beszélgetés alkalmával Finommotorika, tapintásos észlelés fejlesztése
Ismerkedés a hagyományos tojásfestési technikákkal
A térbeli tárgyon való tájékozódás közben alkalmazzák önállóan vagy segítséggel a már ismert munkafogásokat, és ismerkedjenek a hungarocell megmunkálási lehetőségeivel. Rész-egész viszonyának felfedeztetése a félbe vágott tojások díszítése és
Festési technikák tanítása, gyakorlása Kreativitás fejlesztése (színek, formák, díszek)
194
anyagok felhasználásáról, tulajdonságairól és a gyerekek velük kapcsolatos élményeiről
Föld 3. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Szerezzenek ismeretet környezetünk építményeiről (pl.: házak, templom, szobor stb.) és egyes közlekedési eszközökről (pl.: busz, autó, kerékpár, villamos, stb.). Vizuális ritmus és kompozíciós készség fejlesztése Finommotorika, vizuális ritmus, és vizuális memória fejlesztése Értelmi képességek fejlesztése a közös beszélgetés során. Ismerkedjenek közvetlen (megfigyelés) és közvetett (képpel szemléltetve) módon az épített környezettel és közlekedési eszközökkel. Hozzanak létre ritmusos sort a terem díszítése során. Ragasztás gyakorlása a képeslapok felületén való tájékozódás során Beszélgetés a közösen gyűjtött képeslapokon látható épületekről, építményekről, közlekedési eszközökről és a gyerekek velük kapcsolatos élményeiről Újfajta technika megismerése és anyagismeret bővítése Érzelmi élet gazdagítása, ajándékozás örömének átélése a tevékenység közben és a közös beszélgetés alatt Ízlésformálás és finommozgás fejlesztése Selyemfestés technikájának gyakorlása a kendőn való tájékozódás alkalmával Beszélgetés a szeretetről, az ajándékozásról, az ünnepről, az édesanyákról
a különböző munkafolyamatok megbeszélése közben Belelátóképesség, fantázia fejlesztése a tojások festése közben Finomodjon ujjaik mozgása a különböző eszközök fogásakor. A már meglévő vagy kialakítandó rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése A karakteres figurák létrehozásának és a díszítés élményének átélése a tevékenység közben Gondolkodási műveletek fejlesztése a tevékenység alatt közösen felidézett, piacos emlékek mesélése által
Fantázia, kreatív gondolkodás fejlesztése . A nyomdázás technikájának gyakorlása
Alkalmazzák önállóan vagy segítséggel a formai és színbeli kombinációkat. A rajzlap felületén való tájékozódás és az elképzelések megrajzolása közben gyakorolják a színek neveit. (Kevert színek neveit is.) Emlékezet- és képzeletvilág megismerésének fokozása a rajzolás közbeni beszélgetéssel
Tapintásos észlelés fejlesztése . Alaklátás fejlesztése Részegész viszonyának érzékeltetése
Varrás technikájának gyakorlása segítséggel vagy önállóan Gondolkodási műveletek gyakorlása a tervezés és megvalósítás folyamatának gyakorlásával Tapintásos észlelés és finommotorika fejlesztése Az érzelmi élet gazdagítása a tevékenység alatti beszélgetés közben Szerezzenek tapasztalatot a varrás technikájáról, mint újfajta dísztárgykészítési lehetőségről. Rész-egész viszonyának felfedeztetése a varrás folyamatán keresztül
A bolygók és nevüknek játékos megismerése . Térbeli formák létrehozása Közös alkotás élménye
195
Tapintásos észlelés fejlesztése Alaklátás és formaállandóság fejlesztése . Újrahasznosítás
Föld 5. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 6. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
és a gyerekek ezzel kapcsolatos véleményéről, élményeiről A díszítés és az ajándékkészítés örömének átélése alatt finomodjon ujjaik mozgása Finommotorika és tapintásos észlelés fejlesztése Technikai ismeret bővítése az újfajta technika gyakorlásával Rajzi képzetek fejlesztése és színek nevének gyakorlása Értelmi képességek fejlesztése a tevékenység alatti beszélgetés során Az eszköz (szivacsdarab) – megszokottól eltérő – fogása által finomodjon ujjaik mozgása. Tájékozódás a rajzlap felületén a szivacs által létrehozott képalkotás közben Szókincsbővítés (színek nevei) a virágok megformálása közben Beszélgetés a virágok milyenségéről, tulajdonságairól, (színek, formák, alakok, méretek) a tevékenységet megelőző és követő beszélgetés alatt Rész-egész viszonyának felfedeztetése a virágok részeinek folyamatos megformálásakor Finommotorika, formaérzékelés és tapintásos észlelés fejlesztése A gyurmázás alaptechnikájának gyakorlása segítséggel és önállóan (pl.: gömbölyítés, sodrás, lapítás) Értelmi képességek fejlesztése a tevékenység előtti és utáni beszélgetés közben Tájékozódás a gyurma felületén a plasztikai alakzat megmunkálásának örömén keresztül Kreativitás fejlesztése a gyurmázás közbeni egyéni ötletek megvalósításával Beszélgetés a Napról, a Holdról, jellemzőikről, tulajdonságaikról,
Finomodjon ujjaik mozgása az újfajta technika alkalmazása közben Beszélgetés a szeretetről, az édesanyákról, a gondoskodásról, az ünnepről Különböző technikák (festés, ragasztás) gyakorlása és kombinálása Gondolkodási műveletek fejlesztése a tevékenység közbeni beszélgetés közben Vizuális memória fejlesztése Finommotorika és tapintásos észlelés fejlesztése
Tervezés-megvalósítás folyamata . Karakteres figurák létrehozása . Közös játék lehetősége
A síkon és térben való tájékozódás során bővüljön anyagismeretük, és éljék át az alkotás, díszítés örömét. Beszélgetés állatokról és fontosabb külső jegyeikről Szerezzenek tapasztalatot a szerkesztő-összerakó munkáról. Emlékezet, fantázia fejlesztése a tevékenység alatti beszélgetéskor Ujjpercek finomodása az ecsetfogás, a vágás és a ragasztás során
Kreativitás, önmegvalósítás fejlesztése . Tapintásos észlelés fejlesztése . Alaklátás fejlesztése
Kompozíciókészség fejlesztése a munka megtervezésével és megvalósításával Akarati tulajdonságok fejlesztése (türelem, kitartás) Finommotorika fejlesztése
Pünkösdi szokások, jelképek tudatosítása . Technikai tudás bővítése . Hagyományőrzés gazdagítása
Díszítés, alkotás létrehozásának, örömének átélése Ösztönözzük kitartásra a gyerekeket, az esetlegesen hosszadalmasabb munkafolyamat kapcsán. Gyakorolják az ujjpercek finomodó mozgását a kis papírlapok ragasztásával.
Ritmusérzékelés fejlesztése . Mértani formák létrehozása . Ízlés formálása, megalapozása
196
Föld 7. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 8. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
fontosságukról és a gyerekek ezzel kapcsolatos élményeiről Finommotorika fejlesztése Anyagismereti tapasztalatok megszerzésének biztosítása és érzékelés fejlesztése a téma feldolgozásakor Gondolkodási műveletek fejlesztése a tevékenység előtti és utáni beszélgetés közben Tájékozódás a papír felületén, megfelelő ecsetfogást gyakorolva Az önkifejezés szabadságán keresztül egyedi színbeli kombinációk létrehozása Beszélgetés az évszakokról és azok jellemzőiről, külön kiemelve az egyes évszakokra jellemző színeket
Az újfajta eszközzel technikai és anyagismeret bővítése Finommotorika, tapintásos észlelés, alaklátás fejlesztése barkácsolás közben Értelmi képességek fejlesztése a tevékenység alatti közös beszélgetés alkalmával Ismerkedjenek meg a zsenília drót kedvező tulajdonságaival, és alkossanak belőle térbeli figurákat. Finomodjon ujjaik mozgása a drót fogása és hajtogatása közben. A drót hajtogatása közben a szerkesztő-összerakó munka gyakorlása
Finommotorika és vizuális memória fejlesztése Rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése Gondolkodási műveletek fejlesztése a foglalkozás közbeni beszélgetéssel Szerezzenek ismeretet az egyes évszakok jellemzőiről, jelképeiről, időjárásukról Finomodjon eszközfogásuk a rajzlap felületén való tájékozódáskor. Próbálkozzanak a karakteres figurák létrehozásával és a színek bátor használatával. Rész-egész viszonyának felfedeztetése a kocka oldalainak folyamatos megrajzolása és a kocka összeillesztése közben Képzelet, emlékezet fejlesztése a tevékenység alatt és a közös beszélgetés közben Ok-okozati összefüggések felfedeztetése, ismeretek rendszerezése és bővítése az évszakokról való beszélgetés és a kockával való játék során Újszerű finommozgások és térbeli alakzat létrehozásának gyakorlása eszközzel Játék létrehozásának öröme a közös munka átélésével Értelmi képességek fejlesztése a tevékenység előtti és utáni beszélgetéssel
Hangulatkeltés, ajándékozás öröme . Újszerű díszítő munka megismerése
Az olló használatával és a kártyavár elkészítésével finomodjon ujjaik mozgása. A közös munka örömének fokozása a tevékenység közbeni beszélgetéssel Rész-egész viszonyának felfedeztetése a folyamatosan növő kártyavár megfigyelésével
Kreativitás fejlesztése+ fantázia Belelátó-képesség fejlesztése Tapintásos észlelés fejlesztése
197
Ízlésvilág fejlesztése . Tapintásos észlelés fejlesztése
Egyéni színhasználat . Tájékozódás felületen
Mese, vers Föld 1. Fejlesztési célok
3 – 4 évesek A mese szemléletes, élményszerű bemutatása A mese hangulatának és a párbeszédek játékosságának érzékeltetése szemléletes előadással A mesetudat és az értelmi képességek fejlesztése a mese hallgatása és az azt követő beszélgetés során
Fejlesztési feladatok
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese játékosságát, képi világát. A koncentráció fejlesztése a mese szemléletes bemutatásával Az emlékezet, a figyelem és a képzelet fejlesztése a mese hallgatása és az azt követő beszélgetés során Szókincsbővítés: aszály, „csikasz a horpaszod”, paszuly
Föld 2.
Az új vers élményszerű bemutatása A vers játékos hangulatának fokozása óvónői bemutatással Az értelmi képességek fejlesztése a vershallgatás és az azt követő beszélgetés során
Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 3. Fejlesztési célok
Szemléletes bemutatással érzékeltessük a vers lendületét, dinamikáját. A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése a vers mondogatása és a verssel kapcsolatos beszélgetés során
A vers élményszerű bemutatása, gyakorlása Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatása és az azt követő beszélgetés során
Föld 4 – 5 évesek Az új mese élményszerű bemutatása A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása A mesetudat és a gondolkodási műveletek fejlesztése a közös beszélgetéssel
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát, humorát, mondanivalóját. A képzelet, a fantázia és az emlékezet fejlesztése a szemléletes bemutatás és az azt követő beszélgetés során Beszélgetés a mesében szereplő állatok (csiga, béka, gólya, szúnyog, nádiveréb) tulajdonságairól, jellemzőikről, élőhelyükről, táplálkozási és egyéb szokásaikról Szókincsbővítés: mocsár, bíbic, böjt, prímás, cserreg, kunkorodik, torma, arasz, nemzetség, pápaszem Az új vers élményszerű bemutatása A vers játékosságának, hangulatának érzékeltetése óvónői bemutatással Az értelmi képességek fejlesztése a vers hallgatása és a közös beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, ritmusát. A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése az élményszerű előadás során Beszélgetés a gyerekekkel néhány tavaszi virágról (gyöngyvirág, orgona) és jellemzőikről, valamint a föld szerepéről a növények életében Szókincsbővítés: kankalin, mályva A vers élményszerű bemutatása A gondolkodási műveletek fejlesztése a bemutatás előtti és utáni beszélgetés során
198
5 – 6 – 7 évesek Befogadókészség, érzékenység, hangulati oldódás, belső vizuális kép fejlesztése irodalmi élményen keresztül. Az érzelmek kifejezésének gyakorlása. Ellentétes érzelem párok (kellemes, kellemetlen) felállítása a régies szólás kapcsán Mesehallgatás (verses mese) Ellentétes érzelempárok (kellemes, kellemetlen) felállítása a régies szólás kapcsán
Előadókészség, kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése irodalmi élményen keresztül A tájnyelvi szólás bemutatása
Mesefeldolgozás. Mesefolytatás. A történet gyermekek által történő elmondása, előadása Az emberek jellembeli különbségeinek felfedeztetése
Szövegértés, belső vizuális kép, emlékezet fejlesztése irodalmi élményen keresztül A szólás bemutatása
Fejlesztési feladatok
Föld 4. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Föld 5. Fejlesztési célok
Fejlesztési feladatok
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers lendületét, dinamikáját. Az emlékezet és a képzelet fejlesztése a vers bemutatása és a közös beszélgetés során Beszélgetés a gyerekekkel néhány (szárazföldi) közlekedési eszközről (pl. autó, busz, szekér), jellemzőikről és a gyerekek velük kapcsolatos élményeiről Szókincsbővítés: termet, taliga Az új vers élményszerű bemutatása Az értelmi képességek fejlesztése a vers hallgatása és az azt követő beszélgetés során Az érzelmi élet gazdagítása a motiválással és a vers tartalmának, hangulatának megbeszélésével A vers játékosságának, hangulatának, dinamikájának érzékeltetése óvónői bemutatással A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése a vers hallgatása és a közös beszélgetés során Beszélgetés a gyerekekkel a családról, szüleikről, a szeretetről, az összetartozásról, és mindezek fontosságáról Szókincsbővítés: menny A vers élményszerű bemutatása és gyakorlása Beszélgetés a gyerekekkel a növénytermesztésről, a föld fontosságáról, a növények életéről, a növekedésükhöz szükséges dolgokról, a kertészkedésről, valamint a gyerekek ezekkel kapcsolatos élményeiről. Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatása, valamint a megelőző és a verset követő beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, játékosságát. Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a növények növekedése (magból kel ki a növény) és a növekedésüket elősegítő dolgok (föld, víz, napfény stb.) megbeszélése során Az emlékezet, a képzelet és a figyelem fejlesztése a
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers hangulatát, dinamikáját. A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése a szemléletes bemutatás és a gyerekekkel való közös beszélgetés során Beszélgetés különféle zöldségekről és jellemzőikről (szín, forma, íz stb.)
Új verssel ismerkedés, versmondogatás A szólás segítségével az ellentétpár felfedeztetése (lényeges-lényegtelen)
Az új mese élményszerű bemutatása A mese párbeszédeinek játékos előadása A mesetudat fejlesztése és a gondolkodási műveletek gyakorlása a mese hallgatása és a közös beszélgetések során
Előadókészség, kifejezőkészség, szép magyar beszéd fejlesztése irodalmi élményen keresztül A tájnyelvi szólás bemutatása
Az óvónő kifejező előadásmóddal érzékeltesse a mese hangulatát, képi világát, mondanivalóját. A koncentráció, a fantázia és a képzelet fejlesztése a mese szemléletes bemutatása, a motiválás és a bemutatást követő beszélgetés során Szókincsbővítés: estézni, hírbe tenni, koma, bandaszó, szaporára tartjuk, koca
Mesedramatizálás A szóláson keresztül éreztetjük, hogy mi a különbség a megbízhatóság és a megbízhatatlanság között
A mese és a mesében szereplő versikék szemléletes bemutatása A mese párbeszédeinek játékos előadása A mesetudat és az értelmi képességek fejlesztése
Szókincsbővítés, játékos szófordulatok elsajátítása, használata, irodalmi élmény megélése A hasonlat bemutatása
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát, játékosságát, mondanivalóját. A játékosságot fokozhatjuk a mesében szereplő hangutánzó szavak (me-e-e, bum, bum), az ikerszavak (édes-mézes, kerülfordul, sír-rí) és a versikék élményszerű bemutatásával. A képzelet, a fantázia és az
Versmondogatás, képi megélés, vizuális illusztráció A munka becsületére, tiszteletére nevelés
199
bemutatás és a beszélgetés során Szókincsbővítés: verem
Föld 6. Fejlesztési célok Fejlesztési feladatok
Föld 7. Fejlesztési célok
Az új vers élményszerű bemutatása Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatása és az azt követő beszélgetés során A vers játékosságának, hangulatának, dinamikájának érzékeltetése kifejező előadásmóddal A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése a bemutatás és a közös beszélgetés során Beszélgetés a gyerekekkel a napszakokról, valamint a hajnalról és a harmatról Szókincsbővítés: harmat Az új vers élményszerű bemutatása és gyakorlása Az évszakok változásainak, a vers játékos hangulatának érzékeltetése szemléletes óvónői előadással Az értelmi képességek fejlesztése a vers előtti és utáni beszélgetés során
Fejlesztési feladatok
Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületét. Beszélgetés a gyerekekkel a különböző évszakokról és jellemzőikről Az emlékezet és a képzelet fejlesztése a közös beszélgetéssel és a motiválással
Föld 8.
Az új vers élményszerű bemutatása Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatása és a közös beszélgetés során
Fejlesztési célok
emlékezet fejlesztése a mese bemutatása és az azt követő beszélgetés során Szókincsbővítés: íródiák, gidó, jávorfa, bojtár, halmon, intés, skatulya, iramodik Az új vers élményszerű bemutatása A vers hangulatának érzékeltetése óvónői megformálással Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatása és a közös beszélgetés során Kifejező előadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, dinamikáját. A vers hangulatának fokozása a vers dallamosságának hangsúlyozásával A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése a vers hallgatása alatt, és a foglalkozást követő beszélgetés során Szókincsbővítés: üszkös Az új vers élményszerű bemutatása és gyakorlása Az évszakok különbözőségének, a vers játékosságának érzékeltetése óvónői és gyermeki megformálással Az értelmi képességek fejlesztése a vers hallgatása és az azt követő beszélgetés során A vers ritmusának, hangulatának érzékeltetése a vers szemléletes bemutatásával Beszélgetés a különböző évszakokról és jellemzőikről (színek, illatok, csapadékok, gyümölcsök, öltözködés, növények, fák viselkedése, időjárás, játékok stb.) A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése a vers bemutatása és a közös beszélgetés során Szókincsbővítés: kalász, virághintő A vers élményszerű bemutatása A vers gyakorlása A pitypang játékos röptének és a vers hangulatának érzékeltetése óvónői, gyermeki megformálással Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatása
200
Az irodalmi élményre reagálás érzékenyítése, a szép magyar szó megélése, belső vizuális kép fejlesztése A szólás bemutatása Mesehallgatás A szólás bemutatása kapcsán éreztessük, hogy a látás és a nézés között különbség van. Hangsúlyozzuk, hogy valamit, valakit megismerni nagyon jó.
Belső vizuális kép, képzelőerő, szövegértés fejlesztése irodalmi élményen keresztül A szólás bemutatása
Meseszövés Az érzelmek felszínre kerülése, a szorongások, félelmek oldása
Kifejezőkészség, előadókészség, kreativitás fejlesztése irodalmi élményen keresztül A hasonlat bemutatása
Fejlesztési feladatok
A vers hangulatának, dinamikájának, játékosságának érzékeltetése óvónői bemutatással Az emlékezet, a képzelet és a figyelem fejlesztése a motiválás, a bemutatás és az azt követő beszélgetés során Szókincsbővítés: fúvó, kél
és az azt követő beszélgetés során Kifejező előadásmóddal és a versben szereplő játékos szó (pimpimpáré) hangsúlyozásával érzékeltessük a vers dinamikáját, ritmusát. Beszélgetés a gyerekekkel a gyermekláncfűről mint növényről, jellemzőiről, tulajdonságairól, többféle elnevezéséről A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése a szemléletes bemutatás és a közös beszélgetések során Szókincsbővítés: pongyola, visszhang, bóbita
201
Mesefeldolgozás. Dramatikus előadás A „pajkos” szó rokonértelmű szavainak megismertetése: szertelen, csapongó, hirtelen
B) Szervezési feladatok Föld modul Április – Május – Június
Hónap
Program
Határidő
Április:
Május:
Június:
202
Felelőse
Indikátor
C) A fejlődést elősegítő tartalmak Föld - modul Április – Május – Június
Április 1. hete Népszokás: Levegő
Levegő
Levegő
3 – 4 évesek
4 – 5 évesek
5 – 6 – 7 évesek
A külső világ tevékeny megismerése Matematika
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Verselés, mesélés
.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mozgás
Bejegyzések
203
D) Értékelő feljegyzések Föld modul Április – Május – Június – Július – Augusztus
204
Ellenőrző látogatások, bejegyzések Ki
Mit
Bejegyzések
205
Mikor Aláírás
Ki
Mit
Bejegyzések
206
Mikor Aláírás
2. sz. melléklet – Mérési napló
gesztenyés Óvoda Pécel
Mérési napló
A gyermek neve: Az óvodába járás kezdete: A csoport neve: Változás: ________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________
________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ A Személyiség lapon nyilvántartott adatokat és tényeket a közoktatási törvény 2. sz. melléklete által szabályozott módon, hivatali titokként kezeljük. Komplex prevenciós óvodai program kompetenciafejlesztéssel
207
AZ ANYÁS BEFOGADÁS, BESZOKTATÁS TAPASZTALATAI
A beszoktató szülő neve: _______________________________________________________ A beszoktató szülő kapcsolatteremtése az óvodapedagógusokkal, dajkákkal: ______________ _________________________________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________________________________
A beszoktató szülőtől való leválás tapasztalatai: ____________________________________ _________________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________________
A gyermek kapcsolatteremtése az óvodapedagógusokkal, dajkákkal: ____________________ _________________________________________________________________________________________________________________
A gyermek kapcsolatteremtése társaival: __________________________________________ _________________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________________
Érzelmi életének jellemzői a beszoktatás idején: ____________________________________ _________________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________________
Hogyan viszonyul az új szokások megtanulásához? __________________________________ Tapasztalat, egyéb észrevétel: ___________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________::
_________________________________________________________________________
208
ANAMNÉZIS Az adatokat a nevelőmunka érdekében kérjük, és titkosan kezeljük! Felhívjuk a tisztelt Szülők figyelmét, hogy az adatok önként szolgáltatottak, ezért a válaszadás nem kötelező. A gyermek neve:…………………………………………………… Születési helye, ideje: ………………………………………………………………………… A családra vonatkozó adatok: Apa neve: ……………………………………………………………………. születési éve:………... foglalkozása:……………………. iskolai végzettsége: …………………… Anya leánykori neve: ………………………………………………… születési éve:………... foglalkozása:……………………. iskolai végzettsége: …………………… Együtt élnek-e a szülők?
igen
Milyen kapcsolatban állnak a gyermekkel?
szülők
nem nevelőszülők
Testvérek neve: …………………… …..
életkora: ………..
foglalkozása:………………….
………………………………………….
. ……….
………………….
………………………………………….
. ……….
………………….
………………………………………….
. ……….
………………….
(Húzza alá az egy háztartásban vagy egy lakásban élőket!) apa, anya, élettárs, nevelőapa,
nevelőanya, nagypapa, ,nagymama egyéb: …………………
Hogyan ítélik meg a család szociális körülményeit? (Húzza alá a megfelelőt!) Jó anyagi körülményekkel rendelkezünk.
Aránylag elégedettek vagyunk.
Anyagi gondokkal küszködünk.
Az alapfeltételeink hiányoznak.
Ha a gyermek nem lakik a szüleivel együtt, ki neveli? …………………………………………….. Lakáskörülmények: (húzza alá a megfelelőt!) összkomfortos
komfort nélküli
komfortos
Hány szobás a lakásuk? ………………………………………………….. Van-e a gyermeknek olyan önálló helye (szoba, szobasarok, asztal), ahol zavartalanul tevékenykedhet? ……………………..................................... 209
Megszületésének, fejlődésének jellemzői: A házasság hányadik évében született a gyermek? ………………………………………………… Hányadik házasságból? …………………………………………………………………………….. Az anya hányadik terhessége volt? ………………………………………………………………… Az anya egészségi állapota a terhesség alatt? ……………………………………………………… Szedett-e az anya gyógyszert? ……………………………………………………………………... Zavartalan volt-e a terhesség? …………………………………………… Születési jellemző, az újszülött súlya: …………............ Hossza: ……………. ………………….. A szülés módja, lefolyása? sima-könnyű
nehéz
azonnal felsírt
fogós kellett élesztgetni
császár besárgult
Egyéb: ……………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………. Szopott-e? ……………………... Jó alvó volt-e? ……………
Meddig? ………………… Jó evő volt-e? …………………
Sokat sírt, vagy keveset? ………… Ringatták, vagy simogatták
Mennyit alszik naponta / ebéd után +éjszaka /…………………………………………………….. Fáradékony-e általában?……………………………………………………………………………. Voltak-e magas lázai?………. Könnyen belázasodik? ………. Láz csillapítás módja? ………….. Van-e gyermekének bármilyen egészségügyi problémája / lázgörcs, allergia, Krupp, stb. ………………………………………………………………………………………………………. Gyermeke étkezésével kapcsolatos közlendők /jó evő, mit nem szeret?…………………………… Került-e kórházi kezelésre sor? …………………………………………………………………….. Ki gondozta? ……………………………………………………………………………………… Érte-e valamilyen sérülés, vagy baleset? ………………………………Mikor? …………… Milyen kezelést kapott? …………..................................................................................................... Allergiás-e ételre, italra? ………………………………………………………………………….... ………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………. Járt-e bölcsödébe?………………………………… Mennyi idős korától?……………………….. 210
Könnyen megszokta a közösséget?…………………………………………………………………. Ha nem, ez miben jelentkezett?…………………………………………………………………….. Beszéd kezdete:……………………………Van-e beszédhibája? …………………………………. Van-e idejük beszélgetni a gyermekkel?
igen
nem
ritkán
A gyermek mozgásfejlődésével kapcsolatban, volt-e bármilyen problémája? …………………….. …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………...
Hasra fordulás ideje: ……………………… Mikor kezdett el mászni? …………………………… Mikor állt fel önállóan? …………………… Mikor kezdett el járni? ……………………………... Hogyan alakult ki a kezesség? ……………………………………………………………………... Jobb kezet, vagy bal kezet használja gyakrabban? ………………………………………………… Nevelés: Véleménye szerint gyermeke (húzza alá, amit igaznak gondol) nyugodt, vagy élénk zárkózott, vagy közlékeny lassú, vagy gyors kiegyensúlyozott, vagy kiegyensúlyozatlan szófogadó, vagy engedetlen érzékeny a dorgálásra, vagy nem kötelességtudó, vagy felelőtlen tanköteles korúak alapos, vagy felületes
esetében aláhúzandó
Ki, mikor, és milyen módon szokta jutalmazni, dicsérni?………………………………………….. Ki, mikor és milyen módon szokta büntetni?……………………………………………………… Mivel lehet rá hatni leginkább?…………………………………………........................................... Van-e valamilyen nevelési problémájuk?………………………………........................................... Mit közölne még velünk gyermekeivel kapcsolatban?……………………………………………... …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………...
Ki, és milyen minőségben viheti haza gyermeküket Önökön kívül? ……………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………......... Köszönjük, hogy adatközlésükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy pedagógusaink jobban megismerhessék gyermeküket. Az itt közölt adatokat és tényeket csak a gyermekét gondozó óvodapedagógusok ismerik meg, és hivatali titokként kezelik!
Pécel ………………. év ……………… hó …………… nap ………………………………………………. szülő aláírása
………………………………………………. szülő aláírása
211
AZ ÓVODÁS KÖVETÉSE
KORÚ
GYERMEK
FEJLŐDÉSÉNEK
NYOMON
Nevelési év: I. félév
1. A gyermek testalkatának jellemzője 1. 1. Testsúly: nőtt csökkent stagnált 1. 2. Testmagasság: nőtt csökkent stagnált 1. 3. Arányok: egyenletesen változnak egyenlőtlenül változnak korához képest túl nagy korához képest túl kicsi erős fizikumú gyenge fizikumú korának megfelelő 1. 4. Egészségi állapot jól táplált alultáplált jó étvágyú rossz étvágyú nagyon válogatós ritkán beteg gyakran beteg 1. 5. Testrészek ismerete: főbb testrészeit nem ismeri főbb testrészeit felismeri főbb testrészeit megnevezi testrészeit részletesen felismeri, testrészeit részletesen megnevezi
212
II. félév
I. félév
II. félév
I. félév
II. félév
I. félév
II. félév
Megjegyzések
2. Mozgásfejlődés 2. 1. Mozgás feladatok kivitelezésének összképe összerendezett összerendezetlen folyamatos szaggatott változó pontos pontatlan biztos bizonytalan 2. 2. Mozgáshoz való viszony öröm kíséri kényszerből végzett félelem, szorongás kíséri változó fáradékony túl mozgékony 2. 3. Mozgástempója korának megfelelő gyors lassú változó 2. 4. Mozgáskoordinációja egyensúlyérzéke jó nem jó változó mozgáskoordinációja jó nem jó változó 2. 5. Mozgásos téri tájékozódása alkalmazása
213
(pl.: fent, lent, alatta, fölötte, föl, fölé, jobb, bal, előre, elöl, hátra, hátul, közötte, le, alá, mögé, elé, közé, mellett, mellé) jó kielégítő nem kielégítő követi az utasított irányt irányt téveszt képtelen a tájékozódásra változó A tárgyakat megfogja néha mellényúl gyakran mellé nyúl néha lesöpri gyakran lesöpri néha kiejti gyakran kiejti 2. 6. Finommozgások jellemzői (pl.: gyöngyfűzés, mintázás, kézimunka, eszközfogás, papírhajtogatás, cipőfűzés, cipőkötés) Kezessége jobbkezes balkezes nem alakult ki dominancia Munkája, rajzolása pontos, precíz bizonytalan könnyed görcsös szálkázó kusza változó erős nyomású önként ábrázol kérésre ábrázol irányításra ábrázol Ceruza fogása biztos bizonytalan változó 2. 7. Szem-kéz, szem-láb koordináció
214
(pl.: páros lábon szökdelés, egy lábon szökdelés, egy lábon szökdelés váltakozva, labda elkapása, labdavezetés, célba dobás, gurítás): összerendezett kialakulatlan Megjegyzések
3. Érzelmi élete 3. 1. Érzelmi életére jellemző általános jegyek: nyugodt, kiegyensúlyozott nyugtalan változó heves érzelmi kitörései vannak agresszív dacos visszahúzódó passzív közönyös zárkózott félénk, sírós feltűnően csendes merev szorongó 3.2. Önértékelése kialakulatlan túlzott reális negatív 3. 3. Erkölcsi érzelmeire jellemző: törekszik a jóra szófogadó kötelességtudó viselkedési szabályokat igyekszik betartani
215
engedetlen fegyelmezetlen önfegyelme nem alakult ki. 3. 5. Intellektuális érzelmeikre jellemző: a tudni akarás hajtja, az alkotás vágya jellemzi a megvalósítás vágya motiválja Megjegyzések
4. Szociális fejlődés 4. 1. Kapcsolata felnőttel kezdeményező elfogadó passzív visszahúzódó elutasító agresszív 4. 2. Kapcsolata gyermekkel kezdeményező elfogadó passzív visszahúzódó elutasító agresszív 4. 3. Közösségben betöltött helye vezető, irányító egyenrangú alárendelt peremhelyzetű 4. 4. Alkalmazkodása alkalmazkodni képes irányítást elfogad alkalmazkodni képtelen 4. 5. Önállósága
216
személyi kontaktus nélkül is teljesít időnként személyi kontaktust igényel állandó személyi kontaktust igényel 4. 6. Beilleszkedése a tevékenységekbe szemlélődő magányosan tevékenykedő társakhoz sodródó bekapcsolódó alkalmazkodó együttműködő kezdeményező irányító 4. 7. Munkatempója gyors, dinamikus átlagos lassú, nehézkes könnyen vált át más tevékenységbe nehezen áll át más tevékenységre 4. 8. Feladathoz való viszonya Beilleszkedése a foglalkozásokba szeret részt venni nem szívesen vesz részt motivált változó passzív közömbös Feladat értése megérti nem érti érti, de nem teljesíti részben teljesíti irányítással segítséggel Feladat végzése motivált jó megoldásra törekvő motiváltság hiánya jellemzi, erőtlen tevékenysége elmélyült a feladat nem köti le kitartó a tevékenységben kapkodó, kitartásra nem képes
217
4. 9. Válasz a tevékenységek akadályoztatására kivárásra képes, toleráns f eladja indulat kitöréssel válaszol személyek elleni agresszióval regresszióval válaszol Megjegyzések
5. A gyermek értelmi fejlettségének jellemzői 5. 1. Érzékelés, észlelés hallásérzékelése: ingerekre reagál ingerekre érzékenyen reagál ingerekre nem reagál látásérzékelése: közel hajol jó megfigyelése: pontos pontatlan egészre irányuló részekre irányuló 5. 2. A figyelmének jellemzői kitartóan figyel figyel változóan figyel nem figyel, de felszólításra válaszol nem figyel tartósan figyelmetlen szétszórt könnyen elterelhető összpontosításra képes rövid ideig képes összpontosítani
218
a legkisebb inger is eltereli 5. 3. Kérdésre azonnal válaszol késve válaszol zavart, nem érti a kérdést érti a kérdést, de nem válaszol válaszai nem megfelelőek nem a kérdésre válaszol válaszai megfelelőek változó 5. 4. Emlékezetének jellemzői megbízható megbízhatatlan rövidtávon megbízható változó felidézése: gyors átlagos lassú 5. 5. Képzeletének jellemzői produktív reproduktív: sajátos, fantázia elemekkel bővített 5. 6. Gondolkodásának jellemzői cselekvő-szemléletes szemléletes-képszerű nyelvi-fogalmi, logikus tapasztalatai, ismeretei: gazdagok átlagosak hiányosak szegényesek gyakran kérdez ritkán kérdez nem kérdez tárgyakat megnevezni képes tárgyakat felsorolni képes 5. 7. Fogalom ismeretek, tájékozottság Közvetlen környezetéről való ismereti (pl. bútorok, játékok, ruhadarabok stb.) biztonsággal felismeri és használja azokat bizonytalan azok felismerésében használatában
219
nem ismeri fel azokat Természeti környezetről való ismereti (állatok, fák, zöldségek, gyümölcsök, virágok ismereti biztosak ismereti hiányosak Napszakok ismerete ismeri nem ismeri téveszt Évszakok ismeri nem ismeri téveszt Élő és élettelen megkülönböztetése megkülönbözteti nem tudja megkülönböztetni téveszt Társadalmi környezetről való ismereti (lakóhely, utca, szomszédok, barátok) átlagon felüli átlagos hiányos Családi relációk ismerete (testvér, szülő, nagyszülő) ismeri nem ismeri téveszt Dolgok eredetének ismerete (születés, előállítás, állattenyészés, növénytermesztés) ismeri nem ismeri téveszt 5. 8. Összehasonlítás, megkülönböztetés Fogalom párok ismeri azokat nem ismeri téveszt Ellentét párok felismerése felismeri azokat nem ismeri fel téveszt 5. 9. Következtetés, ítéletalkotás, analízis, színtézis
220
Logikai összefüggések felismerése felismeri azokat nem ismeri fel téveszt Saját logikájának végig vitele beszélgetés közben képes nem képes változó 5. 10. Konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás Egyesről az általánosra vonatkoztat képes nem képes változó Általánosból az egyedire, konkrétra vonatkoztat képes nem képes változó Tárgyakat csoportosítani képes szín szerint forma szerint méret szerint hasonlóság, különbség szerint 5. 11. Számfogalom Tárgyak egymásutániságának, rendszere, ritmusa felismeri nem ismeri fel Halmazok képzése megadott szempont szerint képes nem képes segítséggel Számlálás, meddig Mennyiségek közötti relációk (több – kevesebb, hosszabb – rövidebb stb.) felismeri nem ismeri fel változó 5. 12. Időrendiség képszintű beszédszintű
221
ok – okozati viszonyok 5. 13. Motoros feladatok verbális visszaadása teljes, pontos visszaadás a lényeges mozzanatok visszaadása képtelen elmondani 5. 14. Megoldásai, alkotásai sokféle megoldási mód keresése alkotásaira ötletgazdagság jellemző alkotásaira, produktumaira jellemző az eredetiség alkotásai egyszerűek nem alkot Megjegyzések
6. Beszédfejlődés 6. 1. Beszéd ritmusa folyamatos akadozó gyors lassú 6. 2. Szókincse: szókincse gazdag, árnyaltan kifejező átlagos szegényes, hiányos 6. 3. Beszédaktivitására jellemző: sokat beszél közlékeny, nyílt keveset beszél nem szólal meg beszédfegyelem kialakult beszédfegyelem nem alakult ki. 6. 4. A beszéd hatáselemeinek használata: (hangszín, hangsúly, hanglejtés, dallam, hangerő, kifejező erő, szünet, ritmus, gesztus, mimika, testbeszéd) gazdagon, színesen alkalmazza hatáselemek közül néhányat alkalmaz
222
nem jellemző a beszédére 6. 5. Képolvasás felsorol egyszerű cselekvést megnevez összefüggéseket felismer 6. 6. Szövegvisszaadása teljes, pontos lényeges mozzanatokat hiányos nem képes visszaadni. 6. 7. Elvont kifejezések előfordulása gyakran néha sohasem Megjegyzések
223
FEJLESZTÉSI TERV Korcsoport
A fejleszteni kívánt terület
A fejlesztés tartalma
A fejlesztés módszere, eszköze
224
A fejlesztés eredményessége
Korcsoport
A fejleszteni kívánt terület
A fejlesztés tartalma
A fejlesztés módszere, eszköze
225
A fejlesztés eredményessége
3. sz. melléklet – partneri elégedettség mérés
Partneri elégedettség mérése Kérem aláhúzással válaszoljon az alábbi kérdésre, milyen az Ön iskolai végzettsége?
Iskolai végzettség Anya:
Általános
Középfokú
Felsőfokú
Apa:
Általános
Középfokú
Felsőfokú
Milyen életkorúak a szülők?
Életkor Anya: ……………. Apa: ……………. Gyermeküknek hány testvére van?
Testvérek száma:
…………
Gyermeke születési éve: …………
Mióta jár gyermekük a Gesztenyés Óvodába?
Év:
............
Melyik csoportba jár gyermeke?
Csibe Pillangó Katica Delfin
226
Kedves Szülők! Mint Önök is tudják (tavaly, a helyi óvodai nevelési program módosításakor összehívott összevont értekezleten, illetve az év elején tartott szülői értekezleten tartott tájékoztató alapján) idén került bevezetésre óvodánkban a kompetencia alapú program csomaggal kiegészített, módosított helyi óvodai program. Nevelő munkánk hatékonyságának értékeléséhez kérjük együttműködésüket. Szeretnénk tudni mennyire elégedettek eddigi munkánkkal? Kérjük, töltsék ki a kérdőívet az alábbi rangskála alapján!
Nem vagyok elégedett Kevésbé vagyok elégedett Elégedett vagyok
1 2 3
Az egészséges életmód kialakítása Az óvodáskor végére szeretnénk, ha a gyermekek teljesen önállóan ki tudnák elégíteni testi szükségletüket. Öltözködés 1
2
3
1
2
3
1
2
3
2
3
Étkezés
Tisztálkodás
Környezetrendezés, rendrakás 1 Kérés, javaslat, vélemény ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
227
Érzelmi nevelés, társas kapcsolat Szeret-e gyermeke óvodánkba járni 1
2
3
1
2
3
1
2
3
2
3
2
3
Köszönés, kérés, megköszönés
Társkapcsolat
Felnőtthöz való viszony 1 Konfliktushelyzetben tud egyezkedni 1 Kérés, javaslat, vélemény ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
Gyermeke játéktevékenység Elmélyülten játszik 1
2
3
2
3
2
3
2
3
Sok ötlete van, s azt megvalósítja 1 Vigyáz a játékaira 1 A játékokat helyére rakja 1
228
Kérés, javaslat, vélemény ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
Mese, vers, dramatizálás Az óvodában tanult mondókákat otthon elmondja 1
2
3
A tanult verseket szívesen elmondja a családtagoknak 1
2
3
2
3
Az óvodában hallott meséket elmondja 1
Igénye, hogy minél több mesét meghallgasson 1
2
3
Kérés, javaslat, vélemény ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
Ének, énekes játékok, zenehallgatás Otthon elénekli az óvodában tanult dalokat 1
2
3
2
3
Érzi az egyenletes lüktetést 1
229
Szeret zenét hallgatni 1
2
3
Kérés, javaslat, vélemény ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
Rajz, mintázás, kézimunka Szívesen rajzol, fest kézimunkázik 1
2
3
2
3
2
3
2
3
Örömmel alkot 1 Az elkészített munkáira vigyáz 1 A rajzai kifejezőek 1 Kérés, javaslat, vélemény ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
230
Mozgás, mozgásos játékok Összerendezett a mozgása 1
2
3
2
3
2
3
2
3
Igénye van a napi mozgásra 1 Az ügyességi játékok szabályait betartja 1 A térben tud tájékozódni 1 Kérés, javaslat, vélemény ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
A külső világ tevékeny megismerése A szülők nevét, lakcímét, foglalkozását, saját születési helyét, időpontját tudja 1
2
3
Ismeri a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat 1
2
3
2
3
Különbséget tud tenni az évszakok között 1
Meg tudja különböztetni a tárgyakat színük, nagyságuk, formájuk szerint 1
2
3
10-es számkörben tudja mi a kevesebb, mi a több 1
2 231
3
Kérés, javaslat, vélemény ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
Gyermeke munka jellegű tevékenység Szívesen segít a házimunkában 1
2
3
2
3
Az önállóan vállalt munkát befejezi 1
Szeret meglepetést szerezni szüleinek, testvéreinek, barátainak 1
2
3
Kérés, javaslat, vélemény ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
232
Óvodapedagógusok véleményezése Nyitottak-e gyermekével kapcsolatos kérései, javaslataival kapcsolatban? 1
2
3
Kap-e elegendő információt gyermekével kapcsolatban? 1
2
3
2
3
Elégedett-e a csoportban kialakított légkörrel? 1
Elégedett-e a nevelési folyamatban használt módszerekkel? 1
2
3
2
3
2
3
Elégedett-e a programok szervezésével? 1 Elégedett-e a szülői értekezletek tartalmával? 1
Kérés, javaslat, vélemény ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
233
Projekt munkák az óvodában Gesztenyés nap, adventi témahét, farsang, színház világnapja, gesztenyés kupa, Tavasznyitogató három hetes projekt (anyák napja, madarak fák napja – csoport kirándulás, családi játszódélután, batyusnap – nagyok búcsúztatása) 1) Elégedett volt-e a tájékoztatással? 1
2
3
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
2) Szívesen vettek-e részt rajta? 1
2
3
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________ 3) Meg volt elégedve a szervezéssel? 1
2
3
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
4) Milyen volt a rendezvény légköre? 1
2
3
_________________________________________________________________
__________________________________________________________________
234
5)
Mennyire volt elégedett az óvónők rendezvényhez való hozzáállásával? 1
2
3
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________ 6)
Melyik program tetszett leginkább? Állítsa őket tetszési sorrendbe! Gesztenyésnap Adventi témahét Farsang Színház világnapja Tavasznyitogató három hetes projekt
anyák napja,
madarak fák napja – csoport kirándulás, családi játszódélután, batyus nap
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________ 7) Van-e ötlete milyen más programokkal lehetne színesíteni az óvodai életet? igen
nem
___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Megerőltető volt-e, hogy igénybe vettük a segítségét? igen
nem
Köszönjük a szíves együttműködését! Dátum:
235
4. sz. melléklet – 10 napon túli hiányzás kikérő lapja
Kikérő adatlap ........... /……… nevelési év
A szülő neve: ________________________________________________________________ A gyermek neve: _____________________________________________________________ A gyermek csoportja: _________________________________________________________
A kikérés időtartama: _________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________________________________
A kikérés oka: _______________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________________
Elérhetőségük ezen idő alatt (ha eltér a megadottól): _________________________________ _________________________________________________________________________________________________________________
Kérelmező aláírása:
Dátum:
236
5. sz. melléklet – Szülői igazolás és kikérő Pécel Város Óvodáinak és Bölcsődéjének Gesztenyés Tagóvodája 2119 Pécel, Isaszegi út 3. Telefon: 06 28 662 – 083/084 Mobil: 06 20 801- 2692 e-mail:
[email protected] Óvodai honlap: http://gesztenyesovi.hu
A gyermek neve: ________________________________________________ A gyermek csoportja: _____________________________________________ A hiányzás ideje: ________________________________________________ A hiányzás oka: _________________________________________________ Kelt:
____________________ aláírás
Pécel Város Óvodáinak és Bölcsődéjének Gesztenyés Tagóvodája 2119 Pécel, Isaszegi út 3. Telefon: 06 28 662 – 083/084 Mobil: 06 20 801- 2692 e-mail:
[email protected] Óvodai honlap: http://gesztenyesovi.hu
A gyermek neve: ________________________________________________ A gyermek csoportja: _____________________________________________ Az elkérés ideje: ________________________________________________ Az elkérés oka: _________________________________________________ Kelt:
____________________ aláírás
237
