SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési adóról. Sirok Község Önkormányzata a helyi adókról szóló többször módositott 1990. évi C. tv. 1. §. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján helyi iparüzési adó bevezetését rendeli el az alábbiak szerint: I. fejezet Általános rendelkezések 1. §. A rendelet területi hatálya: a rendeletet Sirok község közigazgatási területén /kül- és belterület/ kell alkalmazni. 2. §. A rendelet tárgyi hatálya: a rendelet kiterjed a településen állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenységre. 3. §. Az adó alanya: a vállalkozó. II. fejezet Az adókötelezettség szabályai 4. §. /1/ Adóköteles iparüzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. /2/ Az adókötelezettség az állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenység megkezdése napjával keletkezik és a tevékenység megszünése napjával szünik meg. /3/ Az ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. III. fejezet Az adó alapja, mértéke 5. §. /1/ Állandó jelleggel végzett iparüzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesitett termék, a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetitett szolgáltatások értékével, valamint: a/ 1998. évben az anyagköltség 33 %-val, b/ 1999. évben az anyagköltség 66 %-val,
c/ 2000. évtől az anyagköltséggel. /2/ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/A. §-ában meghatározott vállalkozó, más magánszemély az adó alapját az ott meghatározottak szerint is megállapíthatja. /3/ Ideiglenes jelleggel végzett iparüzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számit. 6. §. Az adó mértéke: 1. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2 %-a. 2. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében: - az 1990. évi C. tv. 37. § (2) bekezdés a/ pontjában meghatározott tevékenység végzése esetén naptári naponként 1.000 Ft, - az 1990. évi C. tv. 37. § (2) bekezdés b/ és c/ pontjában meghatározott tevékenység végzése után naptári naponként 5.000 Ft.” IV. fejezet Adómentességek V. fejezet Az adó bejelentése, bevallása 7. §. /1/ Az adóalanyt a vállalkozási tevékenység megkezdésétől számitott 15 napon belül bejelentési kötelezettség terheli. /2/ Az ideiglenes jelleggel folytatott vállalkozási tevékenység esetén az adóalany a tevékenység megkezdésekor köteles az adóhatóság felé bejelentését megtenni. /3/ Az adóalany az adókötelezettségét érintő változást annak bekövetkezésétől számitott 15 napon belül az adóhatóságnak köteles bejelenteni. /4/ A bejelentésnek az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adatokat kell tartalmaznia. /5/ Az adóalany az iparüzési adóját az adóévet követő év május 31-ig önadózóként vallja be. VI. fejezet Az adóelőleg megállapitása és az adó megfizetése 8 §. /1/ Az adóalany adókötelezettsége teljesitése érdekében adóelőleget köteles fizetni, évi két részletben március 15-ig és szeptember 15-ig. /2/ Az adóelőleg összegét a helyi adóról szóló 1990. évi C. törvényben meghatározottak alapján kell megállapítani.
/3/ Ha jogszabályváltozás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapitani. VII. fejezet A méltányossági jogkör gyakorlása 9. §. Méltányossági jogkör gyakorlására az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezései az irányadók. VIII. fejezet Záró rendelkezések 10. §. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló módositott 1990. évi C. tv., valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. .rendelkezései az irányadók. 11. §. E rendelet 1998. január 1-én lép hatályba, hatálybalépésével egyidejüleg Sirok Község Önkormányzata 1995. évi 9., 1992. évi 14. számu rendeletekkel módositott 1991. évi 5. számu rendelete hatályát veszti. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet 6. §-ával megállapitott uj mértékek 2001. január 1-től lépnek hatályba. S i r o k, 2004. április 15.
Lakatos István polgármester
Tarjányi Lászlóné körjegyző
FÜGGELÉK a helyi iparüzési adóról szóló rendelethez. A rendeletben a helyi adókról szóló módositott 1990. évi C. törvényben szereplő értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni, melyek kiemelten a következők: 1. Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerüen végző: a/ vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, b/ az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő mgánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély, c/ megzőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély, d/ az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött /pl. egyéni ügyvédi, közjegyzői, önálló birósági végrehajtói, magánorvosi, szakértői, tervezői/ tevékenységet folytató magánszemély, e/ jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő szervezetet is. 2. Állandó jellegü iparüzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén az a vállalkozó, aki ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén /telephelyén/ kívűl folytatja. 3. Ideiglenes jellegü az iparüzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel nem rendelkező vállalkozó: a/ piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenységet folytat, b/ épitőipari, valamint nyomvonalas létesitményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolitó, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakitásokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de 3 hónapot nem halad meg. Ha a tevékenység időtartama a 3 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. 4. Nettó árbevétel: a/ a számviteli törvényben meghatározott értékesités nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegü bevételek együttes összege, csökkentve a kamatozó értékpapirok eladási árában érvényesitett kamat bevételként elszámolt összegével, a b/-i/ pontokban foglalt eltérésekkel, b/ a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegü bevételek csökkentve a fizetett kamatok és kamatjellegü ráforditásokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével, c/ biztositóknál a biztositási bevételek csökkentve a viszontbiztositónak átadott dijjal, a károk és szolgáltatások ráforditásaival, növelve a nem biztositási tevékenység bevételeivel, a befektetések nettó bevételével, csökkentve a saját tulajdonu saját használatu ingatlanok bevételkorrekciójával, a kapott osztalékokkal és részesedésekkel, valamint a kamatozó
értékpapirok vételárában érvényesitett kamat bevételként elszámolt összegével. A biztositók éves beszámoló készitési kötelezettségének sajátosságairól szóló 182/1991. /XII.30./ Korm.sz. rendelet hatályban maradásáig a biztositási bevételek alatt az e kormányrendelet szerinti biztositástechnikai bevételt, a károk és szolgáltatások ráforditásai alatt pedig e kormányrendelet szerinti károk és szolgáltatások költségeinek, valamint a biztositástechnikai tartalékok növekedésének együttes összegét kell érteni, d/ a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, e/ befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatok és kamatjellegü bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapirok vételárában érvényesitett kamat bevételként elszámolt összegével, f/ az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapitott intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a/ pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel, g/ külföldi székhelyü vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott az a/ pont szerinti - illetve, ha a külföldi székhelyü vállalkozás a b/, c/ és e/ pontok valmelyikében emlitett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti nettó árbevétel, h/ a b/ - g/ pontokban nem emlitett szervezetnél /lakásszövetkezet, társasház, alapitvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény, stb/ - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a/ pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele, i/ a magánszemély jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel /termékeladás, szolgáltatás/ összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváirás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészitéssel és csökkentve a fogyasztási adóval.
