A hőbontás gazdaságosságát vizsgáló elemzés és javaslatcsomag

SZIE Konzorcium

Alapkutatás fejlesztés a Szent István Egyetem Pirolízis Technológiai Kutatóközpontjában TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015

A hőbontás gazdaságosságát vizsgáló elemzés és javaslatcsomag 6.altéma: Gazdasági és társadalmi szempontok elemzése

Készítették: Duray Balázs, Egri Zoltán, Rákóczi Attila

[2014. december]

Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

Tartalom Bevezetés ................................................................................................... 2 1. A hőbontással kezelt hulladékkezelési technológia társadalmi-gazdasági hatásmechanizmusának keretrendszere - A zöld területfejlesztési modell ... 3 2. A pirolízis során felhasználható anyagok főbb makroszintű jellemzői ...... 6 2.1. Biomassza ......................................................................................... 6 2.2. Hulladékok ......................................................................................... 8 3. A társadalmi-gazdasági összefüggések ismertetése .............................. 15 3.1. Általános helyzetkép (az Európa 2020 Stratégia főbb mutatói alapján)...... 15 3.2. Területi kitekintés ............................................................................. 19 3.3. Fejlesztési lehetőségek (Magyarország 2014-2020) ................................ 22 4. A munkahely-teremtés és a növekedés zöld dimenziói Európában és Magyarországon ........................................................................................ 28 5. A zöldgazdaság és a pirolízistechnológia társadalmi-gazdasági célú SWOT elemzése ................................................................................................... 33 6. A HHT zöld gazdaságfejlesztési stratégiájának megalapozása ............... 36 7. Termolízis üzem kialakításának szempontrendszere és kockázatelemzés 38 8. Az üzem szintű gazdaságosságot leíró megállapítások .......................... 43 9. Főbb stratégiai irányok a zöldgazdaság, különösen a pirolízis esetében . 47 Felhasznált irodalom ................................................................................. 49


Bevezetés A tanulmány célja, hogy a zöldgazdaságot és a pirolízistechnológia társadalmi-gazdasági potenciálját felmérje, értékelje, majd a főbb stratégiai irányokat megnevezze. A munka alapját az ún. zöld területfejlesztési modell jelenti, amely bemutatja a főbb területi összefüggéseket. A pirolízistechnológiához alkalmazható inputok (biomassza, hulladékok) fejezetben azok makroszintű anyagáramait ismertetjük. A társadalmi-gazdasági összefüggések ismertetése fejezetben arra vállalkozunk, hogy bemutassuka főbb fejlesztési területek (általános és területi helyzetkép: foglalkoztatás, oktatás, vidék, stb., fejlesztési források, kis- és középvállalkozások, kutatás+fejlesztés+innováció, környezetvédelmi ipar) jelenlegi állapotát. A munkahely-teremtés és a gazdasági növekedés európai és hazai dimenziói fejezet az OECD, az Európai Unió és hazánk megújuló energiáit érintő foglalkoztatási potenciálját és gazdasági növekedési összefüggéseit világítja meg, illetve a zöldgazdaság multiplikátorhatásait is értelmezi. A SWOT elemzés során a zöldgazdaságot és a pirolízis technológiát érintő makroszintű társadalmi-gazdasági belső és külső tényezőit összesítjük, meghatározzuk a főbb prioritásokat és a javasolt intézkedéseket.


1. Ahőbontással kezelt hulladékkezelési technológia társadalmigazdasági hatásmechanizmusának keretrendszere - A zöld területfejlesztési modell A Zöld Területfejlesztési Modell (ZTM) segítségével egy adott pirolízis üzem által végzett hulladékártalmatlanítási folyamat és a keletkező végtermékek alklamazási területei, annak társadalmi-gazdasági hatásai integrált szemléletben követhetők nyomon. A modell előnye, hogy a hulladék kezelésekor lezajlódó fizikai, kémiai folyamatokon túl, a keletkező végtermékeket továbbhasznosításáról, a felhasználási területekkel is számol. A modellel a Hőbontásos Hulladékkezelési Technológia (HHT) alkalmazásának terület- és vidékfejlesztéshez való hozzájárulásának aspektusait kívánjuk feltárni. A hőbontásos hulladékkezelési technológiára (HHT) épülő nyílt rendszerű zöld területfejlesztési modell (1. ábra) a keletkező pirolízis maradékanyagok, mint végtermékek mennyiségi elemzését, azok továbbhasznosítási lehetőségeit vizsgálja. A modell input oldalán lényeges paraméterek a hulladékok típusa és összetétele, az alkalmazott technológia (pl. kapacitás és üzemidő). A modell kimeneti része kezeli a hasznosítható végtermékek mennyiségi paramétereit (Végtermék Modul, VE) és számot ad a lehetséges felhasználási módokról (Hasznosítási Modul, HA). A modell lényegi eleme a bemeneti és technológiai paraméterek szintéziseként értelmezhető térségfejlesztési lehetőségek analízise (Területfejlesztési Modul, TE).

1. ábra: A pirolízisüzem területi összefüggései(forrás: Duray-Rákóczi 2014) MHU: Hulladék Modul, MT: Technológia Modul, MVE: Végtermék Modul, MHA: Hasznosítási Modul, MTE: Területfejlesztési Modul Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

A modell adott térfogatarányú hulladéktípusonként eltérő mennyiségben keletkező, továbbhasznosítható végtermékek mennyiségét becsüli meg (Végtermék Modul), amelyek a következők lehetnek: pirokoksz, pirogáz, piroolaj, egyéb anyagok (1. táblázat).

Output

Halmazállapot

Potenciális felhasználás

pirokoksz

szilárd

fűtőanyag, talajjavító

Szintézisgáz (pirogáz)

gáz

hőés villamosenergia, vegyipari alkalmazások

piroolaj

folyékony

üzemanyag előállítás és vegyipari felhasználás

egyéb újrahasznosítható anyagok*

szilárd (üveg, fém stb.)

másodnyersanyagok

ill

üzemanyag-előállítás,

*maradékanyag-szeparációt követően 1. táblázat. Továbbhasznosítható végtermékek további hasznosíthatóságának ágai Forrás:Duray, Rákóczi 2014 A pirolízis során – az alapanyagtól függően - akár 40% széntartalommal is rendelkező, ún. pirokoksz keletkezik, amelynek hasznosítási lehetőségei az alábbiak szerint alaulhat: 1) másodnyersanyag továbbégetéssel vagy elgázosítással (további eszköz- és technológia-igénnyel jár, további fémalkotók nyerhetők ki) 2) erőműben való elégetés 3) lerakás (Talajjavítás vagy hulladéklerakó) A fejlesztési lehetőségek tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a jelentős széntartalmú végtermékek (pirokoksz) elsősorban a talajjavítást igénylő földeken történő lerakással hasznosulhatnak hatékonyan, végső esetben pedig hulladéklerakókban történő ártalmatlanítás javasolható. A HHT elsődleges célja a hulladékból történő energianyerés. Ez történhet folyékony (piroolaj) vagy gáz (pirogáz) halmazállapotú üzemanyag formájában vagy a szintézisgáz erőműben való égetése során keletkező hő- vagy villamosenergia keletkezésével. 1) Kezeletlen szintézisgáz közvetlen égetése (hulladék-hő bojlerben); 2) Tisztítás és hűtést követő gázturbinában vagy –motorban történő felhasználás; 3) Más, fosszilis üzemanyagégetési folyamatban történő hasznosítás (adalékgázként hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP-) hőerőművekben, ipari felhasználás során stb.) 4) Kémiai adalékanyagként történő felhasználás (metanol előállítás) 5) üzemanyag-előállításban való felhasználás A pirogáz adalékgázként történő hasznosításának előnyei:  kevésbé tiszta gáz is felhasználható;  nem szükséges hűteni;  kevésbé eszközigényes;  mérethatékonység miatt jól kombinálható nagy erőművekkel. Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

Egy lokális léptékű kis HHT üzem településfejlesztési hatásának modellezésekor az alábbi felhasználási területek jöhetnek számításba: 1) Pirogáz adalékgázként történő hasznosítása hőerőművekben. Ez a megoldás potenciálisan előnyös energiahatékonysági szempontból, ha pedig nagyméretű a befogadó üzem, akkor a méretgazdaságosság is számottevő lehet. 2) Amennyiben lokálisan van piaca és a település elzárkózik az égetőmű létesítésétől, a pirolízis üzem rentábilis lehet, mint különálló energiaelőállító mű, hagyományos gőzturbinákkal. Pirogáz tisztítást követő gőzturbinákban történő felhasználása villamosenergia-hatékonyság növelése céljából; 3) Piroolaj feldolgozását követően üzemanyagelőállítás; 4) Piroolaj és pirogáz vegyipari adalékanyagként történő felhasználása 5) A technológia-rendszer alkalmas szelektált, elsősorban homogén és magas széntartalmú, illetve átvételi árú hulladékáramok kezelésére. Pl. műanyagok, kazánhamu és egészségügyi veszélyes hulladékok. (Duray - Rákóczi 2014) A nemzetközi HHT működési tapasztalatai alapján összefoglalható konklúziók az alábbiak: 1) Bizonyos technológiák a hulladék előkezelését igénylik, elsősorban a fém és nem fémes frakciók kiválogatása céljából. Egyes eljárások előnyeit (hőkezelés alacsonyabb költségei és hatékonyabb újrahasznostás) és hátrányait (előkezelés költségei és nagyobb energiaigény) teljes körűen számba kell venni ahhoz, hogy a megoldási módokat kellő alapossággal össze tudjuk hasonlítani; 2) A tiszta szintézisgáz előállítására törekvő üzemek jelentősen több erőforrásokat használnak el (energia, víz és vegyszerek), azokhoz az erőművekhez képest, amelyek a kezeletlen gázt közvetlenül az égetéshez hasznosítják; 3) A hőbontás során szénben gazdag végterméket valamilyen módon hasznosítani, végső esetben lerakóban ártalmatlanítani szükséges 4) Egyes technológiák a hulladék előkezelését kívánják, egyrészt a szemcseméret csökkentése, másrészt a nemkívánatos összetevők eltávolítása, harmadrészt pedig a fémes alkotók, mint további újrahasznosítandó nyersanyag - kiválogatása céljából.


2. A pirolízis során felhasználható anyagok főbb makroszintű jellemzői A fejezetben a pirolízis technológia során felhasználható főbb anyagok áramait ismertjük, bemutatva azok potenciáljait.

2.1.

Biomassza

A hazai kutatási eredményekre alapozva elkészült rendszer és fenntarthatósági szemléletű megközelítést elfogadva a biomasszát a fenntartható energiagazdálkodás részeként célszerű kezelni, amely megszabja, behatárolja annak energetikai hasznosítási lehetőségeit a komplex ökológiai – társadalmi – gazdasági – műszaki ellátórendszeren belül, azon belül tekintettel van az energiahatékonyság, a komplex „ellátási-lánc” követelményeire, a „munkamegosztás”-ban megengedhető helyeire és saját értékeinek érvényesítésére is.Ebben a komplex rendszerben a biomassza egy értékes, megújuló, de kimeríthető primerenergiaforrás, amely a termelési-felhasználási láncban elfoglalt helye alapján lehet elsődleges, másodlagos és harmadlagos az átalakítási technológiája szerint. Világviszonylatban a biomassza a negyedik legelterjedtebb energiaforrás a szén, a kőolaj és a földgáz után és a jelenlegi energiafogyasztás 14%-át fedezi világátlagban. A mezőgazdasági eredetű energiaforrásokat megkülönböztetik, ill. osztályozzák: szilárd, folyékony bioüzemanyagok és biogáz szerint. Magyarország, kedvező mezőgazdasági adottságai szerint az átlagosnál nagyobb biomassza potenciállal rendelkezik. Nagysága számos, különböző kutatási eredményt figyelembe véve, igen eltérő. (2. ábra)

Számítást végzők

Alsó érték

Felső érték PJ/év

MTA Megújuló Energia Albizottsága (2005-2006) Energia Klub (2006) Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA, 2006) FVM (2007) Szélsőértékek

203 58 145,5 260 58

328 223

328

2. ábra: Magyarország biomassza-potenciálja Forrás: NCST 2010 Az MTA által becsült 203 – max. 328 PJ/év átalakítható potenciál tekinthető a leginkábbelfogadhatónak a szélsőséges változatok között, amelynek struktúráját is meghatározták. A soproni kutatók merész, mégis mértéktartó becslése szerint, a biomassza hasznosítás összvolumenének energiatartalmára a következő struktúrát prognosztizálták nagyobb távra:  Dendromassza 56– 63 PJ/év  Növényi fő- és melléktermékek 74–108 PJ/év  Másodlagos biomasszák 19 – 23 PJ/év  Harmadlagos biomasszák 54–134 PJ/év  Összes biomassza 203–328 PJ/év Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

Figyelembe véve a különféle technikai és gazdasági korlátokat, hosszú távon (2030-ig) atényleges hasznosítás elérheti a 180–190 PJ/év szintet, ami az össz-energia primer energiahordozói igény 17–18%-ának felel meg. Egy középarányos becslés szerint az ún. „hasznosítható” ún. konverziós biomassza potenciál 230,4 PJ/évértéket tart reálisnak (struktúráját lásd az alábbi, 2. táblázat). Biomassza 1. Tüzelési célú Gabonaszalma Kukoricaszár Energiafű Szőlő venyige, gyümölcsfa nyesedék Energetikai faültetvény Tűzifa/erdőkből 2. Bio motorhajtóanyag Kukorica Búza/rozs Repce Napraforgó 3. Biogáz Hígtrágya, szerves hulladék Silókukorica, cirok Összesen A 2007. évi TPES (1.125 PJ) %-ában

Mennyiség (et/év) 1.200 2.500 600 350 2.500 4.000 2.000 1.800 460 200 10.000 3.200

Energiatartalom (PJ/év) 154.8 14.0 30.0 7.0 5.0 38.0 60.8 55.8 24.0 21.6 7.0 3.2 19.8 9.0 10.8 230.4 20.5

2. táblázat: A hasznosítható biomassza-potenciál Magyarországon Forrás: NCST 2010 Ismeretesek még olyan figyelemre méltó felmérések és becslések, amelyek az aktuális felhasználási – általában egyoldalú – célok kielégítése érdekében (pl. energiaerdők telepítése,biogáz-termelés felfuttatása földgáz helyettesítési céllal stb.) készültek, amelyek extrém értékeik ellenére sem lépik túl a hazai konvertálható biomassza potenciál értéket. Egy másik nemzetközi Európai Uniós kutatási projektben (a REDUBAR EIE/221/SI.442663számú) magyar részvétellel keretében azt az extrém helyzetet vizsgálták, mikor is az országban található összes biogáz előállítására alkalmas biomassza alapanyagot, annak teljes mennyiségét ha biogáz előállítására használnák és a hálózatra táplálhatnák akkor az mekkora földgáz volument „helyettesíthetne”. A felmérés eredményeként nyerték, hogy ennek az elméleti biogáz volumennek az energiapotenciálja mintegy 222,84 PJ/év, ami földgázegyenértékben 4 708 millióm3értéknek felel meg, amely a hazai primer földgázfogyasztásnak (2006-ban ez 14,3 milliárd m3 volt) a 27,4%-át tenné ki. A hazai éves földgázigényt alapul véve (ami 473,1 PJ/év) ez a volumen a vezetékes hálózaton közvetlenül szolgáltatott földgáz igényeknek 60%-át fedezné. Ezzel szembe a biomasszát korszerűtlen technológiákkal ma még elégetik, és ezek támogatását szorgalmazzák manapság és még középtávon is, 2020-ig. Igen szerény becslések a biogáz fenntartható potenciáljára legfeljebb 13 PJ/év volument valószínűsítenek. (NCST, 2010) Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

2.2.

Hulladékok

A hulladékmegelőzés hatékonyságának mérésére használt mutatók (képződő hulladék mennyisége, illetve GDP-hez vagy népességhez viszonyított aránya) adatai alapján az elmúlt években jelentős, kedvező irányú változás történt. Míg 2000-ben még 40 millió t/év volt a keletkező hulladék mennyisége, addig 2009-ben már 20 millió tonna alá került ez az érték és ezt követően is folyamatosan – bár egyre kisebb arányban – csökkent (2011-ben 18,6 millió tonna). A GDP-hez viszonyított arányban is kedvező változás állt be. Míg 1000 Ft bruttó hazai termék előállítására 2000-ben 3 kg hulladék jutott, addig 2009-ben már csak 0,77 kg, 2011-ben pedig 0,66 kg. A hulladék mennyiségének csökkenésében a szakpolitikai intézkedések mellett további tényezők is szerepet játszottak (pl. termelési- és termék-szerkezet változás, anyagtakarékossági és technológiafejlesztési intézkedések, a fogyasztási szerkezet változásai, illetve a gazdasági válság). Bár az ország az elmúlt években teljesítette az EU, adott hulladékáramokra vonatkozó visszagyűjtési-hasznosítási követelményeit, a lerakás aránya azonban még mindig kedvezőtlen mértékűnek mondható és a 2009-2011 közötti időszakban enyhe növekedést mutat (2009-ben 43,2%, 2011-ben 46,1%, 3. táblázat). A hulladékok anyagában történő hasznosítása 25-30% között mozog, míg az energetikai hasznosítás 4% körüli. Az égetés aránya 0,5%. A fennmaradó 25-30% egyéb kezelésben részesül. A hulladék lerakással történő ártalmatlanításának kedvezőtlen arányán kíván változtatni a 2013-ban bevezetett hulladéklerakási járulék.

3. táblázat: A hulladékképződés - kezelés alakulása (szennyvíziszap nélkül) 2009-2011 (forrás: OHT 2013) Összességében igen, de a keletkezett hulladékok mennyiségét a főbb hulladékkategóriák szerint vizsgálva azonban már nem egyöntetűen kedvező a kép. (NKP 2014) A továbbiakban a hasznosítható hulladékok főbb trendjeit mutatjuk be, ill. azok kapcsolódását a pirolizálás lehetőségéhez. A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék23%-os csökkenésében is kulcsszerepet játszik a válság okozta ágazati leépülés és egyéb kedvezőtlen folyamatok mellett pl. a feldolgozóipar jelentős visszaesése, az állatlétszám kedvezőtlen fogyási trendje továbbá az, hogy 2007-től már nem szerepelnek a hulladékstatisztikában azok a növényi, állati Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

melléktermékek (növényi maradványok, trágyák) sem, amelyek közvetlenül visszaforgatásra kerülnek a termelési folyamatokban. Amennyiben a vizsgált hulladékáram kezelt mennyiségére vonatkozó éves adatokat tekintjük, 2009 és 2011 között az újrafeldolgozással, komposztálással hasznosított mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék mennyisége növekedésnek indult. Ezzel ellentétben a lerakással ártalmatlanított hulladék mennyisége csökkent, 2011-ben már csak 7 ezer tonna került a hulladéklerakókba. A 2009-es évhez képest kismértékű csökkenés tapasztalható az energiahasznosítással történő égetés terén, amely csökkenést növekedés vált fel 2011re, amikor is az energiahasznosítással történő égetéssel kezelt mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék mennyisége meghaladta a 2009-es év mennyiségi adatát. (40%os részarányt képvisel.) A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék mennyisége függ a hazai mezőgazdasági területek méretétől, valamint az élelmiszeripari feldolgozó kapacitások nagyságától. A jövőben a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékeknek csak kis része jelenik meg hulladékként, ezzel a megállapítással összefüggésben elmondható, hogy mennyiségük az elmúlt évek tendenciáját követve várhatóan tovább csökken majd. Ezt erősíti meg az is, hogy a mezőgazdaságban képződő biomasszának – mint megújuló energiaforrásnak – egyre jelentősebb szerepe van a fenntartható energiagazdálkodásban. Ennek következtében ezek az anyagok, mint tüzelőanyagok jelennek meg a hazai energiapolitikában. Az energetikai hasznosításra nem kerülő, fennmaradó biológiailag lebomló hulladék kezelése biológiai hulladékkezeléssel valósítható meg legeredményesebben (pl. komposztálás, biogáz előállítás).A fokozódó energiafelhasználás- és energiaigény magával vonhatja a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok és melléktermékek energia előállításba történő bevonását. Mivel a vidékgazdaságnak fontos megújulási területét képezheti a kisléptékű, változatos megoldású megújuló energiaellátás, ezért a mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok helyi energetikai hasznosításának előnyt kell élveznie az energetikai ültetvények energiahordozóival szemben. Az ipari és az gazdálkodói hulladékjelenti a legnagyobb szegmenst a keletkező hulladékmennyiségen belül. (Közel egyharmadot ad.) Ezen hulladékok képződése lehet a legközvetlenebb összefüggésben egyrészről a gazdaság zsugorodásával, másrészről a korszerű, kis anyagigényű ágazatok térnyerésével, a hulladékképződés megelőzését támogató programok kidolgozásával és megvalósításával. A képződő mennyiség 4%-kal csökkenő tendenciája megállni látszik a 6000 ezer tonna körüli értékben. Jelenleg Magyarországon az alábbi termelő és szolgáltató szektorokban képződik a legnagyobb mennyiségben termelési hulladék: energetikai ipar (hőerőművekből, megújuló energiaforrásokból származó hulladék, nem ideértve az atomenergia ipart) , kohászat, gépipar, vegyipar, építőanyag gyártás, bőripar, fa-, és bútoripar, papíripar, nyomdaipar, textilipar, közlekedés, szállítás, gépjárműjavítás szolgáltató szektor, vendéglátás, szálláshely szolgáltató szektor. Az összes hulladékmennyiség vonatkozásában 2004-ről 2011-re valamivel több, mint 11 millió tonnával sikerült csökkenteni a hulladéktermelést. A csökkenés ugyanakkor jól megfigyelhető a termelési hulladék tekintetében is, ahol 2004-ről 2011-re több mint 3 millió tonnával csökkent a hulladék mennyisége.Az is egyértelműen kiderül, hogy a legnagyobb mennyiségben lerakókba kerülnek a termelési hulladékok. A legkisebb mértéket az égetés és az energetikai hasznosítás képviseli.A hulladékgazdálkodási törvény 54. $ (4) szerint törekedni kell arra, hogy a termelési hulladék a képződés Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

helyétől az elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe.Úgy véljük, hogy az ipari és a gazdálkodási hulladékok bizonyos szektorokban jelentős részben hasznosíthatók, ezekben jelentős potenciál leledzik. A potenciál kihasználását nagyban segítheti hulladékgazdálkodási törvény hivatkozott paragrafusa, ami a helyi felhasználás nagyobb elterjedését generálhatja. Ha erre nincs lehetőség, akkor az ipari szimbiózis rendszerek, valamint az azokat támogató programok(pl. Nemzeti Ipari Szimbiózis Program NISP) és támogató partnerek (pl. Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. IFKA) 1 nyújthatnak lehetőséget a hulladék másodhasznosítására, ill. arra, hogy az ipar különböző területei közötti kapcsolatok és információcsere kiépítése révén megnöveljék egy adott erőforrás élettartamát2. Települési hulladék A települési hulladék mennyiségének tekintetében az elmúlt években csökkenés figyelhető meg (4 M t alá esett), ami részben a gazdasági válság következményeképpen fellépő megváltozott fogyasztási szokásoknak köszönhető. A települési hulladék mennyiségét tekintve (legalábbis Budapesten) megfigyelhető, hogy a hulladék mennyisége nagyobb a nyári hónapokban, míg november és február között lecsökken. A települési hulladék mintegy 55%-a a lakosságtól származik, 45% pedig az intézményekben, a szolgáltatói ágazatban, a kereskedelemben és az ipari területeken képződik, amely a háztartási hulladékhoz hasonló, ezért azzal együtt kezelik, hasznosítják. Ma Magyarországon a települési hulladék többsége – a 2012. évi adatok alapján mintegy 65,4%-a lerakókra kerül, nem pedig hasznosítókba. Ugyanez az arány Ausztriában kb. 3,7%, Németországban és Hollandiában pedig alig több mint 1%. Amíg Magyarországon a települési hulladéknak a 2012. évi adatok alapján mintegy 25,5%- át hasznosították anyagában, addig Belgiumban ugyanez az arány kb. 60%, Németországban kb. 65%, Ausztriában pedig kb. 69%. Vagyis ahelyett, hogy a hulladékból hasznos termékeket állítanánk elő és azokat a kereskedelmi forgalomban értékesítenénk, Magyarországon a hulladékot lerakjuk, így hagyjuk, hogy a benne rejlő erőforrások elvesszenek, és nem utolsó sorban a környezetünket is terheljük vele. A különböző országokra érvényes nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a hulladékkezelés tekintetében, ahol a lerakás aránya magas (Bulgária és Románia), abban az országban fejletlen a hulladékgazdálkodás, míg a fejlett országokban (Németország, Ausztria, 1

Az ún. szimbiózis, vagy kapcsolat egy-egy cég között jön létre, amikor az egyik cég a képződő hulladékát egy másik cégnek, akinek ez nem hulladékot, hanem sokkal inkább hasznosítható mellékterméket jelent átadja tekintve, hogy azt a gyártási, termelési folyamatban a fogadó cég felhasználja, ezzel elkerülve a hulladék lerakóban történő elhelyezését. A NISP három éves időtartama alatt az alábbi eredményeket érte el hulladékhasznosítás terén: a lerakóktól eltérített ipari hulladék mennyisége 1.200 tonna, felhasznált elsődleges nyersanyag mennyiségének csökkentése 1.238 tonna. (OHT 2013) 2 Jó példa az ún. kalundborgi modell. A dán városban az ipari termelői szféra és a közintézmények azért kapcsolódtak össze, hogy átadják egymásnak azokat a feleslegeiket, amelyeket az átvevő tovább tud használni. Egy körfolyamatot hoztak létre, azokra a hulladékokra fókuszálva, amelyek nagy mennyiségben és folyamatosan keletkeznek. A szimbiózissal gazdasági hasznot hoztak létre az egyébként egymástól elszigetelten működő vállalatok, intézmények. A rendszerben pirolízis üzem ("pyroneer") is található, 2011-es indulással. Az üzem a Dong EnergyAsnæsPlant erőműnek (amely Dánia legnagyobb erőműve) szolgáltat energiát (pirogázt). Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ez egy (megvalósult) körkörös rendszer, amelyben a hulladék termelői és felhasználói kapcsolatok szerteágazóak, így a pirogáz üzem szerepét a rendszerrel együtt lehet és kell értelmezni. Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

Hollandia, Dánia) a hasznosítási és termikus hasznosítási arány magas értéket ér el, szemben a lerakási arány alacsony értékével.A Nemzeti Környezetvédelmi Program 40%os lerakási arányt céloz meg. Itt érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon a települési hulladék lerakásából keletkezik az ágazat által kibocsátott üvegházhatású gáz mennyiségének 80,1%-a. A hulladéklerakók számának csökkenése mellett folyamatos problémát jelent a hulladékok illegális lerakása. Az illegális lerakók számáról nincs megbízható adat, számuk azonban meghaladhatja az 1000 darabot. Az illegálisan lerakott hulladékok összetételében magas az építési és bontási hulladékok aránya, de megtalálható benne szinte valamennyi hulladéktípus. Fontos gazdasági szabályozó eszköz a lerakási járulék bevezetése, amelynek célja a lerakástól való eltérítés, a hasznosító kapacitások irányába történő terelés. A régi hulladéklerakók esetében opcióként jelenik meg a felszámolás, amely során visszanyerhető az általuk elfoglalt terület, és kinyerhetők a bennük lévő másodnyersanyagként hasznosítható fémek, illetve a másodtüzelőanyagként hasznosítható biológiai úton nem lebomló szerves anyagok. Ez szintén lehetőséget a pirolizálásra. A települési folyékony hulladék A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program előrehaladása következtében a szennyvíziszap mennyisége növekszik, és a jövőben egyre nagyobb mértékben növekedni fog. (2010: 238.053 t szárazanyag, 2015: 335.398 t szárazanyag.) Az Oht szerint gondoskodni kell a szennyvíztisztító telepekről kikerülő kezelt szennyvíziszap minél nagyobb arányú hasznosításáról, illetve ártalommentes elhelyezéséről. A hulladéklerakási járulék bevezetésével a szennyvíziszap lerakása is nehezebbé válik, ezért a szennyvíziszap energiatartalmának kinyerése után komposztként a hulladéklerakón takarórétegként lerakási járulék megfizetése nélkül elhelyezhető. A mezőgazdaságban így csak megfelelő minőségű szennyvíziszap komposzt helyezhető el a jogszabályban meghatározott módon, mértékben és területen. Mivel a szennyvíziszapok mezőgazdasági kihelyezése meghatározott szennyezettség esetén korlátozott, alternatív hasznosítási megoldások (pl. irányított komposztálás, energetikai, rekultivációs hasznosítás stb.) preferálása is szükséges. Az Oht általános cselekvési irányai között megjelenik a szennyvíziszap energetikai hasznosítása, így az előzőekben ismertetett minőségű szennyvíziszapok esetében alkalmazható lehetőség a pirolízis. Az Oht szintén megemlíti a szennyvíztisztító telepek mellé telepíthető biogáz berendezés méretgazdaságossági korlátját (30 000 LE), a nagyobb értékek esetében reális alternatíva a pirolízisüzem is. A 2011. évi összesített kinyert megújuló energia-adatok a szennyvíztisztító telepeken:  Biogáz helyben felhasználása 575 135,1 GJ/év,  Biogáz energia 321 569,21 GJ/év,  Villamosenergia 38 194,615 GWh/év.

Csomagolási hulladék (Papír és karton, műanyag, fa, fém, vegyes összetételű kompozit, üveg alapanyagú csomagolási hulladék) A képződő csomagolási hulladékok mennyisége a gazdasági válság következtében kissé csökkent. A kötelező hasznosítási arányok folyamatos növekedése mellett, üveg Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

kivételével 2009-re sikerült elérni az Európai Unió által előírt, anyagáramonkénti újrafeldolgozási arányokat, a 60%-os össz-hasznosítási arány fokozatos közelítésével. A létrejött nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszerek integrált eleme az elkülönített, részben házhoz menő hulladékgyűjtés. A gyűjtött hulladék mennyiség több, mint 80%-a anyagában hasznosul.Az infrastruktúra részeként, a csomagolási és egyéb papír, fém, üveg, műanyag hulladékok válogatására – jellemzően lerakók mellett – válogató művek is épültek, 400 ezer tonna össz-kapacitás felett. Jelentős gépi válogatás folyik az üvegés papírfeldolgozó vállalkozásoknál is. A hasznosításra való előkészítés – mosó, daráló, bálázó – létesítményei a szükséges igényben rendelkezésre állnak. Ezen beavatkozások mind-mind elősegítik a megfelelő minőségű hulladék előállítását a pirolízis számára. Az energetikai hasznosítást a fővárosi hulladékégetőben lakossági vegyes hulladék részeként elégetett, mintegy 100 ezer tonna csomagolási hulladék és a három működő cementgyár együttégetései jelentik. Három nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszerben a vegyes települési hulladék mechanikai kezelésével – darálás, mágneses szeparálás, válogatás – a kikerülő, nagyrészt csomagolási hulladékot tartalmazó könnyűfrakcióból alternatív tüzelőanyag készül, jellemzően cementgyári felhasználásra.A nem elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladék az egyéb települési hulladékkal együtt kerül gyűjtésre és ártalmatlanításra. Az elkülönítetten gyűjtött veszélyes csomagolási hulladék veszélyes hulladék égetőbe vagy lerakóba kerül. A képződő csomagolási hulladék mennyiségében lassú növekedés, a fajlagos mennyiségnek a nyugat-európaihoz, a hazai kétszereséhez való közeledése várható. Az egyre szélesebb körű elkülönített gyűjtés révén a hasznosításra váró hulladék aránya 2020-ig folyamatosan nő. Különösen nő az elkülönítetten gyűjtött, anyagában nem hasznosítható, jellemzően vegyes műanyag frakciók és kevert szennyezett csomagolások mennyisége, elsősorban a kiépülő házhoz menő gyűjtés és a vegyes települési hulladék mechanikai utóválogatása révén. A nem hasznosítható hulladék cementgyári és erőműi égetése kiteljesedik, ehhez kapacitások rövidtávon biztosítottak – az ország mintegy harmadától azonban gazdaságtalanul messze találhatóak.Az anyagában már nem hasznosítható műanyag frakciók energetikai hasznosításához biztosítani kell az alternatív tüzelőanyag előállítás gazdasági hátterét.Ezen rések, lehetőségek kihasználására lehet alkalmas a helyi, autonóm (pirolízisre alapuló) ellátási, energetikai rendszerek kiépítését, természetesen a megfelelő gazdasági megtérülési számításokkal alátámasztva. Biológiailag lebomló hulladék A települési hulladékban 31%-ra becsülhető levő biohulladék mennyisége.A biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve szerint elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását annak érdekében, hogy a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen. Az Oht.-ben fellelhető cselekvési irányok szinte mindegyike a komposztálási kapacitások fejlesztésével, a komposzt felhasználásával, a talaj szervesanyag-tartalmának fenntartásával és a házi komposztálással kapcsolatos feladatokat fogalmaz meg. Ugyan a felhasználási módok között megtaláljuk az égetést és a biogáz előállítást is, de ennek fejlesztésére nincs közvetlen utalás. Gumiabroncs hulladék Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

Hazánkban évente mintegy 35-40 ezer tonna gumiabroncs hulladék képződik, amely a legális kibocsátásból, továbbá az illegális forgalomba-hozatalból és -hulladékimportból származik. Hazánkban is az ún. indirekt szabályozás érvényesül, azaz 2003. július 1. napjától tilos a használt gumiabroncsok hulladéklerakóban történő elhelyezése, 2006.-tól az aprított hulladék gumiabroncsok lerakása is tilos. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (Ktdt.) értelmében az anyagában történő hasznosítási arány a gyűjtött mennyiség legalább 75%-a, az energetikai hasznosítás legfeljebb 25%-a lehet. A Ktdt. előírja a gyűjtött gumiabroncs hulladék 100%-ban történő hasznosítását. A gumiabroncs hasznosításának alapja az országszerte többezres számban szétszórtan elhelyezkedő gumiabroncs forgalmazó, javító és szerelő kisebb és nagyobb vállalkozásoktól történő gyűjtés (ideértve a gépjármű forgalmazóknál és márkakereskedéseknél is képződő hulladék gumiabroncsokat), valamint a hazai, jelentős kapacitásfelesleggel rendelkező hasznosítói háttéripar. A gumiabroncsok lerakási tilalmának következtében az átvett hulladék abroncsok hasznosítása újrafutózás, újrafeldolgozás, műszaki alkalmazás, pirolízis és energetikai hasznosítás útján valósul meg. Tehát eléggé behatárolt a pirolízis hasznosításának lehetőségei ezen hulladéktípus esetében, ugyanakkor a 25%-os energetikai hasznosítás ad lehetőséget a pirolizálásra. Veszélyes hulladék különös tekintettel a kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramokra A veszélyes hulladékok közül a PCB és PCT tartalmú hulladékok, a hulladékolaj, az egészségügyi intézményekben képződő hulladékok, gyógyszerhulladékok és a növényvédőszer csomagolás esetében jelenik meg valamilyen energetikai hasznosítási irány. Hulladékhasznosítás az Oht. alapján A hasznosítása megelőzést és az újrahasználatot követi a hulladékhierarchiában. Lényege az, hogy a természeti erőforrások helyettesítésre kerüljenek hulladékkal vagy hulladékból kinyert, előállított anyagokkal, termékkel. Fontos, hogy minden hasznosítható hulladékrész hasznosítása megvalósuljon, illetve energetikai hasznosításra csak másként már nem hasznosítható hulladék kerüljön, ezzel csökkentve az ártalmatlanítandó hulladék mennyiségét. A hasznosítás egyik alapfeltétele, hogy a technológiákba bekerülő hulladék minél nagyobb tisztasági fokkal kerüljön be, ezért kulcsfontosságú és elsődleges a hulladékáramok képződési helyhez kötött elkülönített gyűjtése, vagy a nagyobb erőráfordítással megvalósítható, megfelelő szintre történő utólagos tisztítása-válogatása. Számos hasznosítható hulladékfajta hasznosítása – a gyűjtés és előkészítés magas költségei, a helyettesíthető elsődleges alapanyag olcsósága, a felhasználás rendezetlen feltételei és nem utolsó sorban érdektelenség következtében – csak minimális mértékben valósul meg (pl. építési-bontási törmelék, kohászati és erőművi salakok, bányászati meddők, stb.). Az egyes hulladékáramok tekintetében eltérő, gyakran nem megfelelő nagyságú hazai hasznosító kapacitások épültek ki, amelyek igen érzékenyen reagálnak a változásban lévő világgazdasági helyzetre, nemzetközi nyersanyagárakra, feldolgozóipari igényekre. Emiatt a gazdasági érdekek gyakran felülírják a környezetvédelmi érdekeket. A hulladékhasznosítási célkitűzések során figyelembe kell venni a költséghatékonyság elve alapján a nagy mennyiségben, viszonylag homogén összetételben és koncentráltan képződő és hasznosítható hulladékokat (pl. erőművi-bányászati-kohászatiSzent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

építőiparihulladékok) [KvVM OHT Megalapozó Tanulmány 2009].A hasznosítási módok közül csak az energetikai lehetőségeket közli az Országos Hulladékgazdálkodási Terv, ezek közül a települési hulladékok, a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék, és az ipari és egyéb gazdálkodói hulladék szerepel jelentős súllyal, így ezek potenciális pirolízis-alapanyagok is. (3. ábra)

3. ábra: Az energetikai hasznosítás megoszlása hulladékkategóriák szerint Forrás: OHT 2013


3. A társadalmi-gazdasági összefüggések ismertetése 3.1. Általános helyzetkép (az Európa 2020 Stratégia főbb mutatói alapján) 1. Magyarország a foglalkoztatási szint javítására irányuló Európa 2020 célkitűzéshez kapcsolódva a 20-64 év közötti népesség foglalkoztatási arányának 75 %-ra növelését tűzte ki célul 2020-ig. Magyarország a kismértékben javuló európai makrogazdasági környezetben az országok többségénél nagyobb mértékben tudta növelni a foglalkoztatás szintjét, 2013-ra 63,2%os foglalkoztatottságot ért el a 20-64 éves korcsoportban (forrás: KSH-MEF). Ez 1,1 százalékpontos emelkedés 2012-höz viszonyítva (2012: 62,1%, 2011: 60,7%). Mindeközben az EU 28 tagállamának átlagában a mutató gyakorlatilag stagnálást mutat, 2012-ben 68,4%-on állt. (4. ábra)

4. ábra: Foglalkoztatási ráta alakulása az EU-ban és Magyarországon Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020 2. Magyarország az Európa 2020 Stratégia kutatás-fejlesztési célkitűzéséhez kapcsolódva a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a bruttó hazai termék 1,8 %-ára történő növelését vállalta 2020-ig 2012-ben a GDP arányos K+F ráfordítás elérte az 1,3 %-ot, folytatva így az évtizedes növekedési trendet. A 2001-es 141 milliárd forintról a K+F befektetések összege 363 milliárd forintra emelkedett, melyből 2012-ben 67 milliárd forinttal részesedtek a felsőoktatási intézmények, 53 milliárd forinttal a kutatóintézetek és 239 milliárd forinttal a vállalkozások. 2012-ben a 3090 kutatóhelyen a K+F területen dolgozók száma meghaladta az 56 ezer főt, ez 2%-os növekedést jelent előző évhez képest, míg a teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám gyorsabban, 5,2%-kal nőtt. (5. ábra)


5. ábra: A GDP arányos K+F kiadások az EU-ban és Magyarországon Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020 3. Magyarország az Európa 2020 Stratégia energia és klímapolitikai céljaihoz kapcsolódva, 2010-ben a hazai adottságokhoz igazodóan a megújuló energiaforrások részarányának 14,65 százalékra növelését, 10 százalékos teljes energiamegtakarítást, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 százalékos növekedését vállalta 2020-ig az EU Emisszió-kereskedelmi Rendszerének hatálya alá nem tartozó szektorokban. A korábbi Nemzeti Reform Programokban feltüntetett 10 %-os teljes energiamegtakarítás helyett a Nemzeti Energiastratégia 2030 c. dokumentumban bemutatott BAU („ölbe tett kéz”) pálya szerinti 2020-as energiafelhasználáshoz képest az elérendő megtakarítási célt Magyarország 18%-ra módosítja. Magyarországon a megújuló energia részaránya a teljes bruttó energiafogyasztáson belül 2012-ben is tovább növekedett, elérve a 9,6%-os értéket, ami 0,5 százalékpontos növekedést jelent a megelőző évhez képest. Ezzel folytatódott a kedvező tendencia, amely szerint hazánk 2009 és 2012 között minden évben, immár növekvő mértékben túlteljesítette az EU felé tett időarányos vállalásokat. (6. ábra)

62. ábra: A megújuló energiaforrások aránya a bruttó energiafogyasztáson belül Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020 Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

Az energiafelhasználás 2012-ben továbbra is csökkenő trendet mutatott 2011-hez képest: az elsődleges energiafogyasztás 23,1 millió tonna kőolaj-egyenértékről (TOE) 21,5-re, a végfogyasztás 16,2 millió TOE-ről 14,7-re csökkent.Az EU Emissziókereskedelmi Rendszerének hatálya alá nem tartozó szektorokban tovább csökkent az üvegházhatású gázkibocsátás: a 2011-es 43,68 millió tonna CO2-egyenértékről 42,41 millió tonna CO2-egyenértékre. (7. ábra)

7. ábra: Az üvegházkibocsátású gázok alakulása Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020 4. Magyarország a képzettségi szint javítására irányuló Európa 2020 célkitűzéshez kapcsolódva a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának (a 30-34 évesek körében) 30,3%-ra növelését és a korai iskolaelhagyók4 arányának (a 1824 évesek körében) 10%-ra csökkentését vállalja 2020-ig. A korai iskolaelhagyók aránya 2012 után 2013-ban is enyhe növekedést (0,3 százalékpont) mutatott az előzetes adatok szerint, így a mutató 11,8%-on állt. A felsőfokú végzettségűek aránya a 30-34 évesek körében tovább emelkedett, 2013-ban 31,9%-ot ért el (2 százalékpontos növekedés), túllépve így a 2020-as célkitűzést. (8. ábra)

83. ábra: A felsőfokú végzettségűek aránya Magyarországon és az EU-ban Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020 Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

5. Magyarország az Európa 2020 Stratégia szegénységi céljához kapcsolódva a gyermekes családok szegénységi rátájának, a súlyos anyagi nélkülözésben élők számának, valamint az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők számának 20-20%os csökkentését vállalja 2020-ig; ez – a három indikátor által lefedett népesség közötti átfedések kiszűrésével – 450 ezer fő szegénységből való kiemelésével egyenértékű. (9. ábra)

9. ábra: A szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata által veszélyeztetett lakosság aránya Magyarországon és az EU-ban Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020 A szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázata által veszélyeztetett lakosság létszáma az EU-ban a 2009-es 114 millióról 2012-re 124 millióra nőtt a gazdasági válság következményeként, távolabb kerülve így a 2020-ra kitűzött céltól, amely 96,4 millió főre csökkentette volna az érintettek számát. Az Európai Bizottság szerint 2020-ra 100 millió főre való csökkentés érhető el.A kedvezőtlen uniós szintű trendek Magyarországon is kifejtették hatásukat, 2012-ben a három szegénységi mutató (nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya, szegénységi ráta a szociális transzferek után, súlyos anyagi depriváció által érintettek aránya) valamelyike által érintett lakosság létszáma 3188 ezer főre (a lakosság 32,4%-a) nőtt. Ez az előző évi adathoz képest 1,4 százalékpontos növekedést jelent. A részletes statisztikák szerint a legnagyobb romlás a három mutató közül a súlyos anyagi deprivációban élők arányában volt tapasztalható. A legfrissebb adatok szerint ugyanakkor a három releváns indikátor közül az alacsony munkaintenzitású háztartásokra vonatkozó mutatószám javulásnak indult. (NRP 2014, http://ec.europa.eu/europe2020)


3.2.

Területi kitekintés

Mivel a tanulmány a zöldgazdaság és a pirolízis társadalmi-gazdasági lehetőségeit, kitörési pontjait keresi, és ennek jelentős vidéki vonatkozása is van, ezért nem tekinthetünk ezen térség főbb sajátosságainak ismertetésétől. Mivel a zöldgazdaság társadalmi-gazdasági eredményessége a foglalkoztatáson keresztül mérhető le a legegyszerűbben, ezért a rendelkezésre álló, de nem foglalkoztatott munkaerő jelenlegi helyzetének ismertetésével kezdjük. Azért is ezzel, mert a fentebb ismertetett Európa 2020 Stratégia egyik szegénységi dimenziója (alacsony munkaintenzitás) is ezen mutató közvetve kapcsolódik a munkanélküliséghez is. A foglalkoztatás nemcsak közgazdasági, társadalmi, hanem szociális probléma is, ezért a fejlődés, vagy akar csak a szinten tartás kulcsa is ez lehet a jövőben (Bozsik2011).Magyarország egyik legnagyobb problémája a vidéki munkanélküliség, a vidék megtartó képességének csökkenése. A munkanélküliség területi eloszlása azt mutatja, hogy az ország északkeleti, keleti es délnyugati határszélein a legnagyobb. (10. és 11. ábrák) Ezekben a kistérségekben a ráta sok esetben meghaladja a 15%-ot, egyes településeken pedig pedig a 20-40%-ot. Mindezért napjaink elsődleges feladata munkahelyteremtés. (Lásd 1 millió új munkahely létrehozása.) Magda (2011) szerint az új munkahelyek létesítésében szerepet játszhat az ökoenergia-termelés is, ám szerepet nem szabad túlbecsülni.

104. ábra: Kistérségi munkanélküliség Magyarországon (2014. március)

Forrás: GeoX, 2014


11. ábra: Települési munkanélküliség (2014. március)

Forrás: GeoX, 2014 Ha a komplex társadalmi-gazdasági helyzet területi viszonyait szeretnénk megismerni, nem tekinthetünk el a területi elmaradottság hivatalos lehatárolásáról sem.3 Az Országgyűlés 2007. június 25-én új határozatot fogadott el a 2013. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről. A 67/2007. (VI. 28.) számú Országgyűlésihatározatban meghatározott besorolási feltételrendszer alapján, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény alapján meghatározták a kistérségek fejlettségét, és ez alapján ismét be kellett sorolni a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségeket. A kedvezményezett térségek besorolását a 311/2007. (XI.17.) Kormányrendelet tette közzé, eszerint 81 támogatásra nem jogosult, 47 hátrányos helyzetű, 14 leghátrányosabb helyzetű és 33 komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség van jelenleg Magyarországon. A kistérségek besorolását komplex mutatószám kiszámításával határozták meg a szakértők, a mutatószámok öt nagy csoportba sorolhatóak:gazdasági mutatók,infrastrukturális mutatók,társadalmi mutatók,szociális mutatók,foglalkoztatási mutatók.A 33 leghátrányosabb kistérségben él az ország lakosságának tizede(12.ábra). A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők 3

Amely éppen átalakulóban van a tanulmány írásakor. A térségi szintben változás van, 2015 január 1.-től a járási szint a lehatárolás alapja. (Ettől függetlenül az elmaradott gócpontok súlypontjai ugyanazok maradnak.) Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

aránya régiónként: Észak-Magyarországon 28%, Észak-Alföldön 21%, DélDunántúlon18%, Dél-Alföldön 9%. Jellemzően vidéki térségekről van szó, a kistérségekkétharmadában nincs 10 ezer főnél népesebb település, az egyetlen nagyobbváros Ózd. A 33 kistérség között találhatók a legmagasabb munkanélküliséggelsújtott térségek, a Cserehát és az Ormánság. A 33 kistérségben él a romalakosság közel harmada. A 33 kistérség között, és az egyes kistérségekenbelül is jelentős egyenlőtlenségek vannak. (Lipták, 2010)

125. ábra: A térbeli elmaradottság Magyarországon Forrás: Váti 2007 Az LHH kistérségek nemcsak amiatt érdekesek, mert általában itt a legalacsonyabb a foglalkoztatási szintek és a gazdasági aktivitás, hanem azért is mert jelentős gazdaságfejlesztési kedvezmények is kötődnek hozzájuk. A leghátrányosabb kistérségek ma Magyarországon az ún. szabad vállalkozási zónák is egyben (lásd az 1. szövegdobozban), így a korábban említett zöld (és a pirolízishez valamilyen szinten kapcsolódó) kkv-k megtelepedése is elősegíthető.


Szabad vállalkozási zónák Definíció szerint szabad vállalkozási zóna a kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal vagy helyrajzi számokkal lehatárolt, különböző feltételeket teljesítő, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség, illetve kedvezményezett térségben a kormány által egyedileg meghatározott, nemzetgazdasági érdekből kiemelt gazdasági ágazat, amely a térség fejlődése érdekében sajátos kedvezményeket biztosít. Jelenleg a kijelölt szabad vállalkozási zónák az ország elmaradottabb területeit fedik le. A legtöbb kijelölt térség Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben található. Ezeken túl találhatók a listában BácsKiskun, Baranya, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Tolna, és Somogy megyékben kijelölt térségek is. A szabad vállalkozási zónákban megvalósított beruházás kapcsán társasági adót, szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást érintő kedvezményekben részesülhet az adózó, akár éveken át. A társaságiadótörvény új szabályai szerint fejlesztési adókedvezményt vehet igénybe az a társaság, mely legalább száz millió forint jelenértékű beruházást helyez üzembe és üzemeltet szabad vállalkozási zóna területén. A kijelölt területek jellemzően 50 százalékos támogatási intenzitásúak, tehát tíz év alatt ennek megfelelően csökkenthető a társaságiadófizetési-kötelezettség. Továbbá a fejlesztési adókedvezményre jogosult, szabad vállalkozási zónában működő adózó adókedvezményt vehet igénybe a munkaviszonyra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adóból. Ennek feltétele, hogy a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezése után a foglalkoztatottak létszáma növekedést mutasson az üzembe helyezés előtti hónap létszámához képest. Az adókedvezmény összege az első két évben a szabad vállalkozási zónában munkát végző új munkavállalók bruttó bérének – de maximum havi százezer forintnak – a 27 százaléka, mely a harmadik évben 14,5 százalékra csökken. A kedvezmény a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától legfeljebb öt évig vehető igénybe. Emellett az első két évben a szakképzési hozzájárulás alapját is csökkentheti az új munkavállalók bruttó bérével –de szintén maximum havi százezer forinttal – a fenti szociális hozzájárulási adókedvezményre jogosult, szabad vállalkozási zónában működő adózó. Az adókedvezmények mellett további foglalkoztatáspolitikai támogatásokat is tervez a kormány a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból. (KPMG 2013)

1. szövegdoboz: A szabad vállalkozási zónák főbb jellemzői Forrás: KPMG 2013

3.3.

Fejlesztési lehetőségek (Magyarország 2014-2020)

A következőkben röviden bemutatjuk a 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós fejlesztési forrásait (az operatív programok szintjén), azok kapcsolódását a zöldgazdasághoz. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Az uniós törekvésekkel összhangban a 2014–2020-as gazdaságfejlesztés, így a TOP gazdaságfejlesztésének is fontos iránya a zöld gazdaság fejlesztése. E tekintetben a TOP fontos szerepet vállal a helyi megújuló energetikai adottságokra épülő, önkormányzatok által koordinált térségi energetikai programokmegvalósításában (beleértve helyi, autonóm ellátási, energetikai rendszerek kialakítását is), melyek a CO2 emisszió csökkentésén túlmenően biztosítják az erőforrás-hatékony gazdaság előmozdítását, a térségben működő vállalkozások működési költségeinek csökkenését, ezáltal versenyképességük és foglalkoztatási képességük növelését. Az önkormányzatok energiatudatos működését és aktív szerepvállalását hivatott elősegíteni a TOP-ból támogatható Fenntartható Energia Akcióprogramok kidolgozása is. (TOP 2014) (A Tolna Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

és a Békés megyei területfejlesztési programokban megjelenik egy-egy pirolízis üzem létrehozása a 2014-2020-as időszakban. A finanszírozás formája a TOP.) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) A GINOP pályázati feltételként alkalmazza az ÜHG kibocsátás és a klímahatások csökkentését, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást, az energiahatékonyság növelését, hulladékszegény megoldásokat. Előnyben részesíti a víztakarékos, levegőminőséget nem károsító, a papíralapú működést kiváltó informatikai megoldásokat, ökoturizmust, barnamezős, forgalomkímélő, közösségi közlekedéssel jól elérhető beruházásokat, zajkibocsátás csökkentését, az újrahasznosított anyagok, megújuló energiahordozók használatát, zöld gazdaság terén működő vállalkozásokat. Továbbá az energetika területén az egyes technológiák kutatásának és fejlesztésének támogatására a GINOP nyújt lehetőséget. (GINOP 2014) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) A Partnerségi Megállapodás azonosítja azt az öt nemzeti fejlesztési prioritást, amelyek együttes megvalósítása lehetővé teszi az átfogó fejlesztési cél elérését. Ezek közül a KEHOP elsősorban és közvetlenül az energia- és erőforrás hatékonyság növeléséhez járul hozzá. A KEHOP átfogó célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. (KEHOP 2014) Vidékfejlesztési Operatív Program (tervezet, a tanulmány írásakor még nem elfogadott) Az operatív program az Európa 2020 stratégia céljaihoz is hivatott hozzájárulni. A pirolízishez kapcsolódó lehetőségek a vidéki térségek biomassza-termeléséhez kapcsolódnak, amely externáliái többek között a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a közösségi funkciókat ellátó épületállomány hőenergiaszükségletének biztosítása, a fosszilis importenergia-függőség csökkentése, a kistelepülési közösségi funkciók biztosítása és szolgáltatások fenntartható biztosítása, a helyi erőforrások felhasználása és a helyi tőkelekötés. A program kitér a növénytermesztési melléktermékekre és az erdészeti biomassza, a melléktermékek, a hulladékok, a maradékanyagok biogazdasági célokra történő felhasználásának támogatására. (VOP 2014)


A környezetvédelmi ipar főbb teljesítményjellemzői Magyarországon A gazdasági szervezetek a környezetvédelmi ipari tevékenységgel összefüggésben2013ban közel 18 ezer főt foglalkoztattak, mintegy 4%-kaltöbbet, mint 2012-ben. A közvetlen szennyezéscsökkentésre irányuló termék-előállításban és szolgáltatásnyújtásban a környezetvédelmi iparralösszefüggésben foglalkoztatottak 99, az integrált szennyezéscsökkentéstszolgáló technológiák és termékek előállításában 1,0%-a (185 fő) tevékenykedett.A környezetvédelmi ipar meghatározó ágazatait tekintve a hulladékgazdálkodáságazat 182 milliárd forint nettó árbevételt ért el 2013-ban, összehasonlítóáron 2,3%-kal kevesebbet az előző évihez képest. Az ágazat környezetvédelmiipari nettó árbevételének 97%-a hulladék gyűjtéséből, kezelésébőlés ártalmatlanításából, valamint az azokhoz kapcsolódó termékek éstechnológiák előállításából származott.A víztermeléssel, -kezeléssel és -elosztással foglalkozó szervezeteknekkörnyezetvédelmi iparhoz való hozzájárulása elsősorban a szennyvízkezelésitevékenységükből fakadt: 2013-ban az ágazat összes környezetvédelmiiparhoz kapcsolódó 79 milliárd forintot kitevő nettó árbevételének 93%aszármazott ebből a tevékenységből. Az összes nettó árbevétel összehasonlítóáron 8,8%-kal volt több, mint az előző évben. A szennyvíz gyűjtése, kezelése gazdasági ágazatba sorolt szervezetekkörnyezetvédelmi ipari tevékenységből származó árbevétele (amelyneknagysága összehasonlító áron 3,9%-kal csökkent 2012-hez viszonyítva) avizsgált időszakban 46 milliárd forintot tett ki, ebből az ágazat szennyvízkezelésitevékenysége 90%-kal részesedett.Hulladéknagykereskedelemből 2013-ban, 13%-os volumennövekedéstkövetően, 59 milliárd forint árbevétel származott szinte teljes egészében ahulladékgazdálkodási tevékenységből (azon belül pedig túlnyomórészt aszilárd hulladék újrahasznosításából).A szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés gazdasági ágazatbatartozó szervezetek környezetvédelmi ipari értékesítésének nettó árbevételea vizsgált időszakban 9 milliárd forint volt, összehasonlító áron vizsgálvaközel 40%-kal kevesebb az előző évihez képest. Az ágazat környezetvédelmiipari árbevételének 56%-a a hulladékok gyűjtéséhez, kezeléséhez és ártalmatlanításához,39%-a pedig a talaj és felszín alatti vizek védelméhezkapcsolódó tevékenységhez köthető. (KSH 2014) Kis- és középvállalkozások helyzete Hazánkban a KKV-k száma a vállalkozásokon belül az uniós átlagnál magasabb. Az átlagos magyar KKV jellemzően kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, a magas darabszám miatt ugyanakkor a foglalkoztatási hatása jelentős. Az unió átlagára jellemző 4,2 fővel szemben a magyarországi KKV-k átlagosan 3,1 főt foglalkoztatnak. A bruttó hozzáadott értéket vizsgálva– a vállalkozások száma és a foglalkoztatásban betöltött szerepe alapján egyébként felülreprezentált – mikro-, kis- és közepes vállalkozói szektor teljesítménye elmarad az uniós átlagtól. 2011-es összehasonlító adatok alapján az európai uniós átlagnál megközelítőleg 5 százalékkal alacsonyabb hozzáadott értéket állít elő a hazai KKV-szektor. (KKV Stratégia 2013) Az NKIS (2011) szerint a környezettechnológiai vállalkozások nagy része a kis- és középvállakozások (kkv-k) körébe tartozik, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a kkv-k innovációjának elősegítésére. A környezettechnológiai innovációk jellemzője általában a változó beruházásigény, a befektetés lassú megtérülése. Ez különösen a kkv-knak jelent nagy terhet. A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) adatai szerint az elmúlt években a Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

kkv-k innovációs érdeklődése és aktivitása ugyan növekedett, de még így is messze elmarad a multinacionális vállalatok mögött.

13. ábra: Magyarország SBA értékelése Forrás: SBA FactSheet, 2012 Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) alapján összeállított 2012-es értékelés szerint Magyarország tízből nyolc területen még mindig elmarad az uniós átlagtól. A legnagyobb elmaradás a második esély (vállalkozás megszüntetésének ideje, költsége stb.) a gondolkozz előbb kicsiben (kormányzati szabályozás, egyszerűsítés stb.) és innovációs dimenziók mentén mérhető.Az Európai Bizottsági Innovációs Eredménytáblája alapján alacsony az innovátor KKV-k aránya, valamint a bejegyzett védjegyek és szabadalmak száma. Az „Innovátorok” dimenzióban ráadásul 2011-hez képest még romlott is az innovációt bevezető KKV-k indikátora. Technológiai start-up ökoszisztéma építés K+F Az induló kisvállalatok, jelentős innovációt megvalósító KKV-k számára lehet megoldás a start-up ökoszisztéma kiépítése. Célja, hogy olyan erőforrásokkal és szolgáltatásokkal (mentorálás - tanácsadás, oktatás - tréning, üzleti menedzsment, magvető és kapcsolati tőke stb.) lássa el az induló vállalkozásokat, amelyek javítják e vállalkozások túlélési esélyeit életpályájuk kezdeti szakaszában, és egyúttal alapot teremtenek a további (kockázati) tőkebevonáshoz, ezzel az intenzív növekedéshez és a későbbi nemzetközi piacra lépéshez. Az inkubáció célja ezen nemzetközi piacra lépéshez szükséges tudást, start-up kapcsolati hálót, üzleti előrehaladást és már rövidtávon kockázati tőke bevonást elősegítő céges struktúra kialakítása.

2. szövegdoboz: Az induló innovatív kkv-k támogatási lehetősége: start-up ökoszisztéma Forrás: www.pafi.hu, 2014 A gazdasági válság tovább nehezítette az amúgy is pénzhiánnyal küzdő kkv-k helyzetét, ráadásul a beruházások száma is jelentősen megcsappant. A válság az – eddig is Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

kevésbé eredményes – innovációs lehetőségeket még inkább beszűkítette. A beruházások mértéke visszaesett. Az innováció elősegítése a beruházásokat is ösztönözni tudná. Ehhez azonban elő kell teremteni a humán erőforrásokat és a pénzügyi feltételeket. (NKIS 2011) A K+F+I általános és zöld vonatkozásai Magyarország a mérsékelt innovátorok közé sorolható, 2012-ben két helyet rontva a 21. helyen áll az uniós országok ranglistáján. A nyolc mutató mentén vizsgálva Magyarországon elsősorban az „Innovátorok” és a „Szellemi tulajdon” dimenziók mentén marad el az uniós átlagtól. Az innováció esetében a gondok jelentős része gyengeségének számlájára írható: kevéssé támogató intézményi struktúra és a szabályozási környezet, hiányoznak az innováció-management szolgáltatások, innováció-politikai eszközrendszer. (KKV stratégia, 2013)

az innovációs ökoszisztéma és nem kellően hatékony az gyenge a tehetséggondozás, nem kellően harmonizált az

Magyarországon a környezetvédelmi célú K+F ráfordítások, nagy ingadozásokkal bár, de szintén jelentősennövekedtek. Az OECD társadalmi, gazdasági célok szerinti osztályozási rendszerében a környezet mint kiemelt cél is szerepel – a KSH adatai szerint az erre a célra fordított K+F ráfordítás mind abszolút értékben, mind GDP arányosan folyamatosan növekedett az elmúlt években. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy a nemzetgazdasági környezetvédelmi célú ráfordítások az elmúlt években stagnáltak.

14. ábra: Környezeti célú K+F ráfordítások 1 millió Ft GDP-re vetítve (Ft/1 millió Ft GDP) Forrás: KSH alapján NIH KFI Obszervatórium számításai (S3 stratégia 2014) A Központi Statisztikai Hivatal kiadványa (2013) szerint a zöldgazdaságot, pirolízist érintő (környezet, energia, ipari termelés és technológia, mezőgazdaság), ahhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya magasnak mondható. (Az összes 52,8 százaléka.) Nem látható, hogy a fentebb említett társadalmi, gazdasági célokon belül milyen további megoszlásban hasznosulnak ezek a k+f források, de alapvetően jó iránynak tartjuk a szektorok túlsúlyát, erre lehet tovább építkezni.


Saját kutatásaink során megvizsgáltuk a kutatás-fejlesztési (GERD) és a zöld innovációs mutatók főbb összefüggéseit 30 európai országban. A OECD számos innovációs indikátort közöl, ezek közül az általános környezetvédelmi-, a megújuló és nem-fosszilis energia-, az égetésen alapuló technológiai- és klímavédelmi technológiai szabadalmak arányát vontuk be a vizsgálatba. A mutatókat faktorelemzés segítségével "sűrítettük" (a mutatók megfeleltek a faktoranalízis kitételeinek, szignifikáns eredményeket hoztak), így egyetlen faktor fejezi ki a zöld innovációs teljesítményt. Az összefüggések alapján kijelenthetjük, hogy minél nagyobb a K+F kiadások aránya, annál magasabb a környezetvédelmi innovációk (szabadalmak) aránya. (Ezt láthatjuk a lenti táblázaton. Komponensmátrix Zöld innováció Általános környezetvédelmi innováció +,967 K+F kiadások aránya +,913 Égetésen alapuló technológia innováció +,889 Klímavédelmi technológia innováció +,741 Megújuló és nem-fosszilis energia innováció +,696 A zöld innovációs faktor összetétele (a benne található mutatók faktorsúlyai alapján) A faktor alapján rangsorolhatjuk az egyes országokat. Az fő zöld innovátorok ("greenovator"-ok) nagy része a skandináv országok közül kerül ki, ezentúl Németország, Svájc és Ausztria, míg a gyengén teljesítőket Románia, Bulgária, Szlovákia, Lettország és Görögország képviseli. Magyarország a 20. helyezett, megelőzve (az előbbi országokon túl) Ciprust, Máltát, Lengyelországot és Horvátországot.

A zöld innovációs faktor területi ábrája (2007-2009) A faktor korrelációs kapcsolatait is megvizsgáltuk a főbb környezeti mutatókkal. A energiaintenzitással negatív közepes, a megújuló energiahasználat arányával pozitív közepes, a fosszilis energiahasználat arányával negatív közepes, míg az ökológiai lábnyommal pozitív gyenge közepes összefüggés mutatkozott.

3. szövegdoboz: A zöld innováció főbb összefüggései Európában Forrás: saját számítás, szerkesztés 2014


4. A munkahely-teremtés és a növekedés zöld dimenziói Európában és Magyarországon A következőkben a zöldgazdaságot érintő társadalmi-gazdasági elemezések főbb eredményeit közöljük röviden. A zöld élénkítési politikák egyik alapfelvetése, hogy a klíma- és környezetbarát gazdasági fejlődés új munkahelyeket teremt, segít a foglalkoztatás bővítésén. A feltevés azon a körülményen alapszik, hogy a környezetbarát gazdasági helyreállítási programok munkaintenzív tevékenységeket, illetve gazdasági ágazatokat állítanak a középpontba, illetve az importot részben hazai termeléssel helyettesítik. (Éri, 2010) OECD (ENV-Linkage) modell A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint a zöld munkahelyek fontosak a fenntartható fejlődéshez, reagál a környezetvédelem, a gazdasági fejlődés és a társadalmi befogadás globális kihívásaira. Azáltal, hogy a központi kormányzatok, a munkavállalók és a munkáltatók aktív szereplői a változásoknak, az ILO támogatja a vállalkozások zöldítését, a zöld munkahelyi gyakorlatokat és a munkaerő-piacot egészében. Ezen erőfeszítések tisztes foglalkoztatási lehetőségeket eredményeznek, fokozzák az erőforrás-hatékonyságot és alacsony széndioxid-kibocsátású fenntartható társadalmakat épít.

15. ábra: Szektorális foglalkoztatási változások az ambiciózus klímaváltozási mitigációs politikák esetében az OECD országokban (eltérés a BAU4 szcenáriótól, 2030-as évre vonatkozóan) Forrás: OECD 2012

4

BAU: business asusual, a jelenlegi gazdasági fejlődés változatlan továbbfolytatódása. Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

Az OECD ENV-Linkage modellje azt mutatja be, hogy egy igen ambiciózus klímavédelmi politikának kettős hozadéka van: egyrészt a csökkenti az üvegházhatású gázok emisszióját, másrészt pedig foglalkoztatást bővít. Ezen túl gazdasági növekedés is elérhető, de csekélyebb mértékben, mint a napjainkban élő társadalmi-gazdasági fejlődésmodellek adnak. Az OECD szerint a foglalkoztatási potenciál kihasználásában a legfontosabb tényező a munkaerő mobilitási készsége az egyes szektorok között. (Főleg a nem megújuló energiákon és a megújuló energiákon alapuló iparágak között.) További fontos kulcstényező a "zöld" készségek, kompetenciák kialakítása, adaptálása az új munkahelyek számára. Az OECD szerint főként a magas és közepes szintű zöld készségekre lesz szükség a jövőben, míg az alacsony szaktudást igénylő munkahelyek további csökkenése várható. Jelentős foglalkoztatási- és hozzáadott érték-csökkenés érinti a gáz- és a szénipart, a fosszilis energia-alapú elektromos ipart, a petróleum- és szén termékipart, a rizstermesztést és az állattenyésztést. Kimagasló növekedési potenciál van mindkét jellemző esetében a szél a napenergia-alapú elektromos iparban, az égethető megújuló energián és a hulladékon alapuló elektromos iparban, a nukleáris energiaiparban,a hidro- és geotermia-alapú elektromos iparban. Magas foglalkoztatási potenciál és zéró növekedés jellemzi a közlekedési szolgáltatásokat, a vas- és acélipart, a nem fémes ásványi anyag-, a színesfém-ipart, valamint a papír- és papírtermék-ipart. Amint az látható a pirolízishez köthető, az éghető megújuló energián és a hulladékon alapuló elektromos ipar a második legnagyobb nyertese az zöldített iparági versenynek, így annak fejlesztése szükséges lépés.

Európai Uniós elképzelések Az Európai Bizottság közleménye (2014) szerint jelentős munkahely-teremtési potenciál jellemzi a megújuló energia-előállítást, az energiahatékonyság-, a hulladék- és a vízgazdálkodás-, a levegőminőség-védelem fejlesztését, a biodiverzitás helyreállítását és védelmét, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a zöld infrastruktúra fejlesztését. A becslések szerint az alábbi számokkal tervezhetünk.  A hulladékkeletkezés és gazdálkodás fejlesztésével 400.000 új munkahely jöhet létre, de a "hulladékos" joganyag Bizottsági felülvizsgálata után további 180.000 munkahely teremthető;  A vízhez kapcsolódó iparágak 1 százalékos növekedése 10.000 és 20.000 új munkahelyet hozhat létre;  A magas emisszióval jellemezhető iparágak (energia-előállítás, szállítás, mezőgazdaság, stb.) köthető munkahelyek átalakulása is hatással van a munkahely-teremtésre; (itt a zöld transzformáció intenzitása határozza meg a munkahely-teremtés alakulását)  Az építőipari szektor 400.000 új álláslehetőséget hozhat létre az energiahatékonysághoz kapcsolódóan, az Energiahatékonysági Direktívához igazodva;  Az energiaintenzív iparágak (vegyipar, vas- és acélipar) esetében a kép eléggé összetett, ezek mind kihívásokkal, mind pedig lehetőséggel szembesülnek az emissziócsökkentés kötelezettsége és az ebből adódó új szektorok és javak fejlődése során. Például a zöld vegyipar, és az újrahasznosított acélhulladék Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu



alkalmazása (az acéliparban) energia-megtakarítást eredményez, és a szektor versenyképességét javítja. Így az egész gazdaság számára előnyös: a termelési folyamatok hatékonysága nő, innovatív megoldásokat adaptál az erőforrások megtakarítása érdekében, új üzleti modelleket fejleszt ki, fenntarthatóbb termékeket és szolgáltatásokat kínál, a vállalkozások kiterjeszthetik piacaikat és új munkahelyeket hozhatnak létre, míg a meglévőket átalakítja. Az erőforráshatékonyság 2000-2011 között 20 %-kal nőtt. Fenntartva ezt a növekedési ütemet, további 30 % érhető el 2030-ra, a GDP-t közel 1%-kal növelhetné, ill. több mint 2 millió munkahelyet hoz létre.

Európai Uniós források állnak rendelkezésre, hogy segítsék a tagállamokat a foglalkoztatási lehetőségek kiaknázásában és a zöldebb gazdaságra való átállásban.  Európai Szociális Alap (ESZA): (társ-)finanszírozza a munkaerő-piaci aktivitás irányába ható intézkedéseket, megkönnyíti az átmenetet a munkában, valamint a tudás és a készségek szintjén is;  Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): támogatja az alábbi tevékenységekhez kapcsolódó beruházásokat: energia- és az erőforrás-hatékonyság, megújuló energia, hulladék és a vízgazdálkodás, zöld infrastruktúra, biodiverzitás megőrzés és védelem, ökoinnováció, képzési infrastruktúra és kutatás, alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák fejlesztése és innovációja;  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA): a mezőgazdasági, erdészeti, környezeti, vidéki üzleti és infrastrukturális beruházásokat támogatja, beleértve a megújuló energia és az energiahatékonyságot, az erőforrás-gazdálkodást (víz, hulladék, föld, stb.) és az innovációt is.  Competitiveness of Enterprises and SMEs (COSME) és a Horizon 2020: cél, hogy agazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz hozzájáruljanak olyan projektek támogatásával, amelyek innovációval foglalkoznak, támogatva a megújuló energiákat, az energiahatékony ökoszisztémák helyreállítását és a városok "visszavadítását".  LIFE program: több olyan célzott innovatív környezetvédelmi és a klímaváltozáshoz kapcsolódó projektet támogat, amelyek foglalkoztatási és képzettségi hatással is bírnak, magukba foglalva a Natural Capital FinancingFacility-t és a PrivateFinanceforEnergyEfficiency eszközöket. A Bizottság ezen túl támogatja az Európai strukturális és befektetési alapok által (a Financial Intruments TechnicalAdvisoryPlatform-on keresztül) társfinanszírozott pénzügyi eszközök felállítását és végrehajtását, egyéb más kapcsolt eszközöket az Európai Beruházási Bank-csoporttal. Ezek az eszközök mozgósíthatják a kiegészítő magán-befektetéseket a gazdaság zöldítésére, és segítenek a kapcsolódó munkahely-teremtési potenciált kihasználását.

4. szövegdoboz: A zöld transzformáció EU-s eszközei, lehetőségei Forrás: EC 2014 Kérdéses, hogy a 2 millió munkahelyből mennyi az újonnan létrehozott és mennyi az "átalakított". Önmagában ez a foglalkoztatási hatás nem tekinthető jelentősnek, hiszen a mai Európai Uniós összfoglalkoztatás 0,01 százalékát adja ez a 2 millió munkahely. Magyarországra ennek a 2 millió főnek a 10%-át tervezte a Zöldgazdaság-fejlesztési program, ha ebből levonjuk az épületenergetikai fejlesztéseket, akkor az optimista becslés szerint is 80-120 ezer fővel számolhatunk. Kérdéses, hogy a fejlesztések nettó vagy bruttó foglalkoztatási hatást érnek el, vagyis lesz-e multiplikátor hatás?

A megújuló energiákon alapuló társadalmi-gazdasági és környezeti előnyök Magyarországon összesítése Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

Vida (2014), Magda (2011) és Kohlheb et al. (2009) munkái alapján a 4. táblázat a mezőgazdasági biomassza-alapú megújuló energia-használat előnyeit összegzi.

Gazdasági tényezők

Munkatermelékenység Kutatás-fejlesztés Kívülről jövő tőkebefektetés Kis- és középvállalkozások Gazdasági szerkezet

Foglalkoztatottság

Társadalmi tényezők

Életminőség Életszínvonal Lokális jövedelem Humán tőke Munkaerő felkészültsége Intézményes és társadalmi tőke Innovációs kultúra

Környezeti tényezők

Környezet minősége (talaj, víz, levegő) Szállítás energiaigénye

Környezeti kockázat

- növeli az energiahordozók diverzitását, - csökkenti az energiahordozók változékonyságának hatását a nemzetgazdaságra (nemzeti - gazdasági biztonság, mert a fosszilis energia érzékeny a politikai instabilitásra), energiatermelési autonómia, - növeli a gazdasági produktivitást és a GDP-t a hatékonyabb termelési folyamatokon keresztül, - Fejlesztési hasznok realizálhatók (megakadályozza a pénz kiáramlását, áramhoz juttatja a vidéket és az elmaradott területeket a fejlődő/átalakuló országokban, régiókban), - Diverzifikálja a termelés rendszerét, csökken a gabonafelesleg és ezzel együtt az intervenciós nyomás, - Reziliencia. - fejlesztési hasznok realizálhatók (munkahelyeket teremt), - segíti a foglalkoztatási volumen fenntartását, a termelők jövedelemszerzési lehetőségeinek megőrzését, - Új, vidéki állandó és ideiglenes munkahelyek keletkeznek, - Hozzájárul a vidéki népesség életminőségének megőrzéséhez és a népességmegtartó képesség javításához, - a szegénység csökkentése, regionális kohézió megvalósulása, - egészségügyi életminőség javulása, - társadalmi kohézió (társadalmi bevonás, emberi kapcsolatok, bizalom) és az endogén fejlődés (helyi probléma-megoldó képességek fejlesztése, helyi közösségi kapacitások fejlesztése.

- hozzájárul a környezeti állapot javításához (pl. üvegházhatású gázok, hő és zajszennyezés csökkentése, - a kedvezőtlen termőhelyi adottságú és fokozottan árés belvízveszélyeztetett területeken alternatív felhasználási lehetőségeket biztosít, - hozzájárul az okszerűbb földhasználathoz: nem maradnak parlagon szántóföldek, csökken a talajerózió, oxigéntermelő felületet képez

4. táblázat: A megújuló energiaforrások, különösen a mezőgazdasági biomassza alkalmazásával realizálható előnyök Forrás: Vida (2014) gyűjtése alapján, kiegészítve Magda (2011), Kohlheb et al. (2009) munkáival Az összegzés a társadalmi-gazdasági előnyök mellett a környezeti összefüggéseket is megvilágítja. A komplex megközelítésű ábra a különböző tényezőket részeire szedi és közli a főbb alkotótényezőkre vonatkozó várható előnyöket. Számos nem számszerűsíthető tényező is megjelenik, pl. a vidéki népesség életminőségének javulása, Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

a regionális és a társadalmi kohézió megvalósulása, az egészségügyi életminőség javulása és a reziliencia. Tóth (2013) számos települési szintű jó példával köti össze a mezőgazdasági biomasszateremlést és -felhasználást a közmunkát. Ezek a példák (Rozsály, Tiszatarja, Tiszafüred) az alacsonyabb képzettségű közfoglalkoztatottak bevonásával valósult meg, akik a helyi autonóm energia-ellátásban vesznek részt mezőgazdasági biomasszára alapozva. (Energetikai növénytermesztés, agrárhulladék-feldolgozás, biohulladékok feldolgozása.) Összegzése alapján ezek a megoldások csökkenthetik a gazdasági válságból adódó negatív munkaerő-piaci hatásokat a mezőgazdasági térségekben, új munkahelyek jönnek létre, csökken a fosszilis energiafüggőség, javul a közintézmények és lakosság ellátásbiztonsága, mérséklődik a családok és közintézmények energiaszámlái. A megújuló energia-termelési rendszerek foglalkoztatási hatásai esetében számszerűsített értékekkel is találkozhatunk a szakirodalomban. Kohlheb et al. (2009) a silókukoricából előállított biogáz esetében 1 MW-ra összesen 182 munkaóra szükséges, ebből az alapanyag-termelés, feldolgozás és szállítás 125 órát tesz ki, míg az infrastruktúra és üzemeltetés 57 órát. Magda (2010) hozzáteszi, hogy a feladatok elvégzéséhez nem szükséges minden esetben felsőfokú végzettségű erőforrás, az alacsony képzettségűek is munkába állíthatók. Továbbá fontosnak tartja az összefogást a helyi szereplők között, valamint a kis- és középvállalkozások a fő gazdasági szereplők ezekben a rendszerekben. Multiplikátor hatások a megújuló energiával Güssing (Németújvár), a burgenlandi kisváros 1989-ben döntött úgy, hogy fosszilis energia helyett energiaszükségletét helyben elérhető megújuló energiaforrásból elégíti ki. 2006-ra az addig üzembe helyezett két, helyi biomasszára épülő, kapcsolt hő- és áramtermelő erőmű által termelt 4 MW villamosáram és 7,5 MW hő elég az önellátáshoz. Az erőművek energiatermelésén kívül fából benzint, dízelolajat és metánt is gyártanak. A projekt által termelt érték évente kb. 13 millió euró, ami fellendülést és 1000 új munkahelyet hozott a régióba. Emellett létrejött a güssing megújuló energia módszer és a kapcsolódó infrastruktúra: még az első erőmű felépítése előtt létrehozták a Güssing Megújuló Energia Központot, és a megvalósult modellt kutatásokra is használják. A környékbeli települések bevonásával, EU-s és tartományi támogatással felépült az ÖkoEnergia Park, amely évente 300 ökoturistát vonz. Mindez további bevételt hoz és munkahelyeket teremt a régióban. (Éri 2010)


5. A zöldgazdaság és a pirolízistechnológia társadalmi-gazdasági célú SWOT elemzése


Belső tényezők

Erősségek

Gyengeségek

 kedvező agroökológiai adottságok, biomasszán alapuló lehetőségek;  megfelelő, támogató politikai szakpolitikai közeg, "kötelező" zöldgazdaság-fejlesztés;  megfelelő mennyiségű hulladékvagyon, "történelmi hulladék";  javuló környezeti infrastruktúra (pl. hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés);  Az erőforrás-hatékonyság javul;  Környezettudatosabb vállalatvezetés terjed el;  Széles nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, magasan képzett kutatói háttér áll rendelkezésre;  BAT technológiák elterjedése;  Gazdaság zöldítése;  Ipari szimbiózis csíráinak megjelenése;  Növekvő környezeti K+F ráfordítások;  Számos jó gyakorlat, követendő példa megléte (Güssing, kalundborgi modell).

          





Külső tényezők



a vidéki népesség elöregedése, elvándorlása; a vidék és a város korábbi szoros kapcsolatának átalakulása; magas vidéki munkanélküliség; alacsony fokú helyi aktivitás; Magas adminisztrációs terhek; Innováció terjedését gátló bürokratikus akadályok; Gyorsan változó jogi környezet; Bonyolult pályázati rendszerek; A zöldgazdaságra irányuló képzés hiánya; Tőkehiány, finanszírozási problémák – kiemelten a KKV-k esetében; A KKV-k és a kutatóintézetek között a kapcsolatfelvételnek nincs kialakult formája, gyakorlata (pl. szolgáltatás megrendelése, infrastruktúrahasználat, stb.) A kutatásban nem kapnak kellő hangsúlyt a piaci-társadalmi igények/elvárások, gyenge a K+F gazdasági-társadalmi hasznosítása; továbbra is jelentős a hulladéklerakás aránya, alacsony visszagyűjtésihasznosítási arány; fosszilis energiahordozók felhasználásának jelentőstámogatása.

Lehetőségek

Veszélyek

 a környezeti tudás, az információk iránti igény, a környezettudatosság társadalmi szinten való erősödése;  egyre több magasan képzett ember választja állandó lakóhelyéül a vidéki településeket;  EU-s és kiotói mechanizmusbólszármazó források;  Ipari szimbiózis elterjedése, a körkörös gazdaság kialakulása;  Illegális hulladéklerakók felszámolása, másodnyersanyagként való hasznosítása;  fenntartható Magyarország, csökkenő ökolábnyom;  energiabiztonság növekedése, energiafüggőség csökkenése;  decentralizált energiarendszerek kiépülése, energiaszegénység csökkenése; Szent István Egyetem  flexibilis alacsony karbontechnológiájú Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. kétpólusúE-mail: mezőgazdaság kialakulása; [email protected]  tudásalapú és ökoinnovatív kkv-k Telefon: +36 66 313 311



www.szie.hu

    

  

 

a társadalmi és térbeli egyenlőtlenségek növekedése kiszámíthatatlanul változó energiaárak; fokozódó importnyomás az élelmiszer- és energiaellátásban; szürke- és feketegazdaság nagy súlya; a „csővégi" szennyezéskezelés továbbra is meghatározó marad; a támogatások szétaprózódása, a támogatásoknak nem a célok szerinti felhasználása; Állandóan változó, kiszámíthatatlan jogszabályi környezet; Bonyolult, nehezen átlátható adórendszer; az Európai Unió és benne Magyarország lemaradása, pozícióinak gyengülése a világgazdaságban; a magyar vidéki (és városi) terek további periferizálódása, kiürülése; Mezőgazdasági versenyképességi érdekek érvényesítése a környezeti innováció helyett;

  







elterjedése, jelentős exporttevékenységgel; klaszteresedő zöld gazdasági egységek; célirányos támogatások; Speciális képzések indítása vállalati igények szerint és vállalati együttműködéssel; Konvergencia-régiók KFIteljesítményének felzárkóztatása elsősorban a Strukturális Alapok segítségével; Egyetemi tudásközpontok megerősödése, a kutatási eredmények hangsúlyosabb „oktatásba vitele”, vállalkozói egyetemek kialakulása; Mintaprojektek létrehozása, pilot programok indítása.

 

Agyelszívás, elsorvadó közfinanszírozású kutatás; Kedvezőtlen kimenetelű zöld transzformáció;

5. táblázat: A zöldgazdaság és a pirolízistechnológia társadalmi-gazdasági célú SWOT elemzése Forrás: saját szerkesztés 2014


6. A HHT zöld gazdaságfejlesztési stratégiájának megalapozása A HHT támogatásánál figyelembe kell venni a helyi fejlesztési terven alapuló szabályozási környezetet, amelyek a tervezési terület egészére vonatkoztatott kiegészítő fejlesztési engedélyeket és jogokat tartalmaznak. A fejlesztések térbeli elhelyezése az alábbi szempontok szerint végezhető el:  a fejlesztési hatóság csak az éghajlatváltozási programon alapuló cselekvési tervvel összhangban állapíthatja meg, hogy milyen intenzitású és típusú fejlesztés, mely területen valósítható meg; 

közszolgáltatás-jellegű hulladékgazdálkodás tervezésekor számolni kell a fejlesztés potenciális CO2-csökkentő, illetve helyi klímaalkalmazkodást elősegítő potenciáljával;



olyan közellátást kell biztosítani, amelynek társadalmi támogatottsága nagy, különösen ott, ahol a klímaváltozás a leginkább hat;

A fejlesztések során azok a területek, illetve térségek élvezzenek prioritást, amelyek a fenti kritériumoknak jól megfelelnek. Amelyeknél nem, ott a tervezőknek a terület alkalmasságát javító intézkedéstervet szükséges kidolgozniuk. A fejlesztési feladatok két fő csoportba sorolhatók (kettős cél). Az egyik csoport az ÜHG kibocsátásának mérséklésére irányuló cselekvések, a másik intézkedési csomag pedig a hatások kockázataihoz való alkalmazkodást célozzák meg (válaszintézkedések). A fentiek alapján a javasolt HHT-fejlesztési szempontok az alábbiak: 1. Az ÜHG-kibocsátás mértékének csökkentése céljából: a) az energiahatékonyság növelését célzó új fejlesztések és szabványok kidolgozása b) az energiahatékonyságát elősegítő fejlesztések ösztönzése; c) a helyi szolgáltatók ösztönzése az erőforrásaik hatékonyabb felhasználása érdekében (helyi üzletek, recikláló szolgáltatások); d) lokális megújuló energiaforrások használatának ösztönzése; e) hulladék minimalizálása (főként a lebomló frakcióé), mennyiségének csökkentése, a hulladék pirolízise.

a

lerakott

hulladék

2. Az éghajlatváltozás által kiváltott kockázatok mértékének csökkentése (alkalmazkodás) céljából: a) a természet új kihívásai (pl. árvíz, szárazság, vihar, talajmozgások stb.) elleni védelmet legjobban támogató új eljárások kidolgozása a hulladékgazdálkodásban; b) az új fejlesztések és beruházások (beleértve a fizikai környezetet és az infrastruktúrát is) adott klímahatásra való hosszú távú rugalmasságának, illetve alkalmasságának biztosítása és a régiek ez irányban történő megváltoztatása; Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

3. Szubszidiáris szempontok: a) elkerülni azokat a fejlesztéseket, hatékonyságát;

amelyek

csökkentik

az

alkalmazkodás

b) a hatásokhoz való alkalmazkodási technológiák csak a szükséges területeken történő alkalmazása, mérlegelve más, alternatív lehetőségek kivitelezését is; c) új infrastruktúra fejlesztésénél csak olyan technológia használható, amely ökológiai szempontból is fenntarthatóan már eleve az alkalmazkodást segíti elő; d) azokon a területeken, ahol kifejezetten a klímaváltozás hatásainak mérséklésére irányuló fejlesztések szükségesek, csak az adott élőhely maximális figyelembe vételével történhetnek meg; e) a klímaváltozás miatt eltűnt élőhelyek kompenzálása vagy az új feltételekhez alkalmazkodó élőhelyek kialakítása.


7. Termolízis üzem kialakításának szempontrendszere és kockázatelemzés Egy hőbontáson alapuló hulladékkezelő üzem létrehozása és annak területfejlesztésben játszott szerepe elsősorban a projekt céljainak és a várható kockázatoknak a függvénye (6. táblázat). A projektcélok meghatározásakor első lépésként a várható kimeneteli indikátorokat és korlátokat szükséges meghatározni. A hőbontáson alapuló hulladékkezelés esetén az alábbi kritériumrendszer szerint érdemes vizsgálódni: Hulladékáram 1) Mekkora a kezelendő hulladék mennyisége? 2) Milyen típusú hulladék kezelésével számolunk? Például kizárólag lakossági szilárd hulladék (LSZH) kezelése a cél, esetleg más típusú hulladék is szóba kerül (gumi, különféle műanyagfajták, mechanikai kezelésen átment ömlesztett hulladék, biostabilizáláson (MBH kezelés) átment ömlesztett hulladék durva frakciója, különféle biohulladékok/zöldhulladékok, szennyvíziszap, ömlesztetten gyűjtött települési szilárd hulladék, ipari hulladékok egyes fajtái, stb. 3) Milyen kémiai és fizikai jellemzői vannak a hulladéknak (vegyi összetétel, szemcseméret, nedvességtartalom, salakanyag mennyisége és minősége, tisztaság vs. szennyező anyagok, nedvességtartalom, aprítás foka)? Energiamérleg 4) Van-e a térségben hőenergiát átvevő kereskedelmi egység? 5) Van-e a térségben pirogázt továbbhasznosító erőmű? 6) Lehetséges-e a helyi áramellátó hálózatra rácsatlakozni, illetve milyen piaci feltételek állnak rendelkezésre? Beszerzés és finanszírozás 7) Milyen fejlesztési stratégia alapozza meg a helyi hulladékkezelő erőmű létesítését? 8) Milyen finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre? A finanszírozás módja kizárhat bizonyos beruházási stratégiát vagy kihatással lehet a tervezett technológiára is. 9) Melyek a projekt költségei, illetve korlátai? Engedélyztetés 10) Melyek a tervezés valószínűsíthető korlátai? 11) Melyek a projekt valószínűsíthető megvalósíthatósági előírásai és technológigi megoldásai, az érdekcsoportok elvárásai? A fő kockázati tényezőket a lehető legkorábbi fázisban számba kell venni, azzal a tervezés folyamán kalkulálni szükséges. Olyan kérdésekre kell választ adni, mint: 1) a projekt megbízhatóan és hatékonyan fenntartható lesz hosszú távon is? a. léteznek referenciaüzemek? b. a beszállítók rendelkeznek adekvát referenciákkal? c. importált technológia esetében milyen adaptációs követelményeknek kell megfelelni? 2) az üzemgazdasági és fenntartási számítások valóságosak? a. a beruházónak vannak korábbi tapasztalatai a működésről? b. a hatásértékelések milyen módszertannal készültek? c. mik a hibahatárok meghaladásának valószínűsíthető következményei? 3) a szerződéses és garanciális feltételek megfelelőek-e?


Egy pirolízis üzem létrehozásának alapvető feltétele a megfelelő finanszírozási háttér, az építési és üzemeltetési engedélyek megléte, valamint a beruházó és üzemeltető szakmai és üzemeltetési alkalmassága. Előnyök 1) A hazai megújuló-energia politika cljainak való megfelelés elősegítése a. technológiai megfeleltetés b. a technológia során keletkező energia mekkora része feleltethető meg a vállalt követelményrendszernek? c. a projekt társfinanszírozói érdekeltek lehetnek a megtermelt energia energiaszolgáltató felé történő hosszú távú, kedvezményes eladásában. Ez csökkenti a keletkezett energia „megújuló” értékét…. 2) A technológia termékkihozatalának meghatározása a. valós vagy elméleti termékkihozatalról van-e szó? b. a közvetlen hőbontásból származó maradékanyag vagy az előkezelés során kinyert anyagok előnyeivel számol-e a projekt? c. a technológia során keletkezett anyagok továbbhasznosítása, értékesítése megoldotte, vagy lerakásra kerül-e? d. a végtermékek minőségileg alkalmasak-e a továbbhasznosításra? e. mekkora a végtermékek előállítási költsége? 3) Mekkora az energia-visszanyerés mértéke? a. fenntartható módon biztosítható-e a keletkezett hő- vagy villamosenergia becsült mértéke? b. van-e piaca a keletkezett hő- vagy villamosenergiának? c. Melyek a keletkezett energia költségei? 4) Mik a pirogáz alternatív felhasználási lehetőségei? a. van-e piaca a pirolízis gáznak? b. megfelelő tisztaságú-e a pirolízis gáz? c. milyen bevételek származnak a pirogáz értékesítéséből? A fenti megvalósíthatósági faktorok közül a gazdasági, szabályozási, energetikai, illetve analitikai kérdésekre a projekt más altémái adnak választ. Jelen tanulmányban elsősorban a hulladékáram bemeneti oldalával és a technológia során keletkezett végtermék további hasznosításával kapcsolatos modelleírást kíséreljük meg.

Faktorok

Megfontolandó kérdések

Újrafeldolgozás (reciklálás)

Van-e piaca a végterméknek? Az anyagvisszanyerés technológiája fenntartható, illetve kellően megbízható-e az adott hulladéknyersanyag tekintetében?

Milyen kiinduló feltételezések léteznek a felhasználni kívánt hulladék jellemzőire vonatkozóan? Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

Hibalehetőségek következményei Sűrgősségi és biztonsági beavatkozási protokolok; Alacsony hatékonyság; A végterméket nem fogadja be a piac; IPPC hozzájárulás hiánya.

Maradékanyagok

Hatékonyság

A várható maradékanyag mennyisége konzisztens az adalékanyaggal? Az összes inert anyaggal számoltunk a hulladékáram Mekkora az adalékanyag kalkulálásakor? fűtőértéke? Az üzem teljes energiamérlege ki van-e számolva? Beleértve a hulladék előkezelését is?

Emisszió

Üzemméret és kapacitás

Biztosított-e a legjobb elérhető technológia és ha igen, mik a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy az a projekt esetében is Az emisszió határérték alatti hatékony lesz? mértéke egyszerre garantálható a hasonló Számoltunk-e kiegészítő adalékanyagok, fűtőanyagokkal? berendezések, rendszerkonfigurációk, a tervezés hatékonysága és normális üzemi feltételek Fenntartható-e a becsült során? üzemhatékonyság a hasonló anyagok, berendezések és rendszerkonfigurációk során? Igényelni fogja-e a technológia a kerekedelmi célú hasznosításra való átállást? Kialakíthatók-e a hagyományos hulladékkezelési technológiák esetén is adekvát megoldások?


Beavatkozási protokolok

kevesebb bevétel/üzemhatékon yság; nagyobb költségek;

működési

üzemhiba esélének megnövekedése; megnövekedet t fogyasztás és forgóeszköz; megnövekedett Csökkent átalakítási költségek. üzemhatékonyság. költségnövekedés nagyobb kockázata; teljesítmény csökkenése. költségnövekedés kisfokú kockázata és teljesítményromlás

Költségek

A tőkeköltség összes elemét tartalmazza e (pl. fejlesztési, finanszírozási költségek)? Az összes szükséges előkezelési költségeket tartalmazza? Az összes működési költségeket tartalmazza (pl. labor, felszerelés és eszközök, fogyóeszközök, üzemanyag, biztosítás, eljárási díjak stb.)?

Modularitás

Általános

Fenntartható-e ugyan aza a Rendelkezésre állnak-e teljesítmény végtermék kapacitás növelése esetén (pl.származó inkább értékesítésítéséből nagyobb üzemteljesítmény, bevétel-kalkulációk? mint több kisebb kapacitás)? Finanszírozható-e a Milyen maradékanyagtechnológia? kezelési költségekkel kalkuláltunk? Rendelkezik-e a technológia az összes engedéllyel?

A szerződés életképességének kockázata: 1) záráskor bekövetkező hibák; 2) újratárgylására való kötelezés 3) megszünése;

szerződés

Költségnövekedés és teljesítménycsökkené s.

Projekt megszűnik Szolgáltatási hibák Foglalkoztatási anomáliák

Képes-e a technológia kezelni az összes tervezett adalékanyag mennyiséget? (bármely előkezelést is figyelembe véve) Milyen garanciák léteznek? Milyen eshetőségek jöhetnek számításba, amennyiben az üzem 6. Táblázat: A projekt fenntarthatóságának kockázati tényezői mégsem a terveknek Általánosságban elmondható, hogy – szemben a nagy hulladékégető erőművekkel - a megfelelően működik? hőbontásos eljárással működő üzemek tipikusan kiserőműveknek számítanak még. Ezt nem elsősorban a technológia követeli meg, sokkal inkább az eljárás újszerűségéből adódik. Köztudomású, hogy nagyobb méretben sokkal hatékonyabb és gazdaságosabb termelés valósítható meg, azonban a szolgáltatók jelenleg még hiányos ismerete, Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

tapasztalata miatt, illetve a megbízhatósági és megtérülési kérdések következtében ez a méret vált közkeletűvé.


8. Az üzem szintű gazdaságosságot leíró megállapítások5 Alapvető összefüggés a gazdaságosságot meghatározó speciális tényezők között: üzemi költségek

_

környezetterhelési díj

+

lerakási díj

‹

átvételi energia ár

+

támogatások

Piroolaj esetében: 75-154 Ft/l, alapanyag 70%, + amortizáció 15%, 11 – 23 Ft/l + egyéb költség 15% 11 – 23 Ft/l Együtt: 97- 200 Ft/l (Collins, 2007, Biozo 2009)

Az alapanyagköltség tartalmazza a beszerzés, szállítás, előkészítés, raktározás manipulálás, munkabérek és járulékaik alá tartozó költségnemek halmozott nettó összegét. Az amortizáció a befektetett eszközök megtérülési tétele, 10 Millió Ft aktivált érték esetén(Piro Energia Kft. Sajóbábony, 2012) az összes költségnek max. 15%-át teszi ki. A számításokban az üzem éves kapacitása napi maximum 10 tonna alapanyag feldolgozás. A 160119 jelű, műanyag (termelői) kategóriában, napi 7 tonna, összesen 355 munkanapot feltételezve 2485t/évpirololaj kibocsátást eredményez, 250 ezer Ft/ m³ értéken ez 621 millió Ft/év, amelyhez társul a pirokoksz és pirogáz árbevétele is. Az egyéb költségek jogcímén eljárási és hatósági díjak, infokommunikációs és PR költségek kerültek elszámolásra. Az egyéb termékek esetében hasonló költségnemes arányok érvényesülnek (Bai Attila: Újabb generációs bioüzemanyagok perspektívái. Magyar Tudomány2011/7).

Környezetterhelési díj:A 2003.évi LXXXIX.tv. által meghatározott szabályok szerint az eredeti alapanyagot előállító üzem (kibocsátó) fizeti meg, de csökkentheti az új termékbe beépülő hazai hulladék arányának megfelelően. A feltételrendszer kidolgozása folyamatban van. Ha feltételezzük, hogy (a. eset), az elsődleges hulladék kibocsátó rendelkezik az ártalmatlanítás pirolízis alapú tevékenységével, a környezetterhelési díj levonásra kerül. Ha nem rendelkezik a pirolízis üzem saját, környezetterhelési díj alá tartozó tételekkel, (b. eset), akkor globálisan kevesebb pirolizálható alapanyaggal számolhat az elterelés miatt. Lerakási díj: A jelenlegi szabályozás a pirolízis eljárás folyamán képződő maradék hulladékok után lerakási járulékot kell fizetni. Ez a díj is elterelési motivációt rejt magában.

5

Karácsonyi P. 2014: TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 – A „Hőbontáson alapuló technológiák gazdasági és társadalmi szempontok szerinti vizsgálata’ c. 6/c altéma keretében készült „A léptékenkénti és technológiánkénti gazdasági számítások a rendelkezésre álló, illetve beszerezhető, vagy becsülhető információk felhasználásával (üzemi szintű vizsgálatok)”. c. kézirat alapján. Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

Átvételi energia ár: Az átvételi ár tekintetében jelenleg a pirolízis üzemek korai szakaszára jellemzően még nem válnak külön a hasonló, vagy helyettesítő termékek (bioüzemanyag, fűtőolaj, stb) árkialakításának rendjétől. Az önálló szabályozás elkerülhetetlen annak ellenére, hogy a pirololaj energiatartalma (fűtőértéke) 43,8 MJ/kg, alig tér el a helyettesítő termékek energiatartalmától (Popp et.al.2010).A szabályozásnak mindenképp pozitív diszkriminációt kell tartalmaznia, pl. a bioüzemanyag-adóraktárak vonatkozásában. Az adóraktárra nyújtandó jövedéki biztosíték engedélytípusokbioüzemanyag-adóraktár esetén legalább 25, legfeljebb 200 millió forintot tesznek ki, de a jövedéki adó a felhasználás után igényelhető vissza. A tüzelőolajra vonatkozó, 250Ft/l, (250ezer Ft/ m³) piaci kereskedelmi ár ÁFA és Jövedéki adó tartalma nélküli ár és a piroolaj szűkített önköltsége(NaturPower, 2009). A 160119 Műanyagok (termelői) kategóriában, napi 7 tonna, összesen 355 munkanapot feltételezve 2485 tonna/évpirololaj kibocsátást eredményez, 250 ezer Ft/ m³ értéken ez 621 millió Ft/év, amelyhez társul a pirokoksz és pirogáz árbevétele is. Az átvételi ár a pirololaj minősítés hiányában az energiatartalom alapján ekvivalens fűtőolajéval került a kalkulációba. (Adatok: 6/b Zöld Területfejlesztési Modell (ZTM) számszerűsíthető hatásai. 2014:Duray Balázs)

Támogatások: Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve szerint a megújuló energiaforrásból előállított energiát támogatás illeti meg. A fenntarthatósági követelményekről készült hatásvizsgálatok [SEC(2010)65] és [SEC(2010)66] készültek(Hivatalos Lap L 140). Ezek alapján nincs szükség kötelező erejű és harmonizált európai rendszer létrehozására. Ez azt jelenti, hogy nemzeti hatáskörbe utalták ezen energiahordozók termelésének és forgalmazásának gazdasági szabályozását is. 2017. január 1-től jelentős szabályzóváltozás következik be a hazai energetikai piacon, jelenleg a fokozatos kivezetése történik a piaci versenytorzító támogatásformáknak, így a kötelező átvételre is. Az új szabályozás gazdasági hatásait tekintve kettős változást eredményezhetnek: visszafogják a beruházásokat és csökkentik a szabályzási kockázatokat. A hazai pirolízis üzemek gazdaságosságát meghatározó döntések előtt állunk, hosszabb távon ez a megszületendő szabályozási rendszer határozza meg az új energiahordozó előállítás rendszerét(ifj.Chikán Attila,2014). A kísérleti pirolízis üzem adataiból extrapolált gazdaságossági következtetések is alátámasztják azt a kitételt, hogy a fosszíliák nemzetközi piacán bekövetkezett tartós árcsökkenés elterelik az alternatív energiatermelésről a befektetéseket, addig, amíg a társadalmi negatív externáliák csökkentésére irányuló törekvés nem jelenik meg a hazai árrendszerben. Léptékenként gazdaságosságot leíró megállapítások A hulladékégetők jellemzően három forrásból szerzik bevételeiket. Az első a közösségi támogatás, a második a hulladék átvételéért kapott pénz, a harmadik a termelt villamos áram után kapott pénzösszeg. Az 5-20 tonna/nap kapacitású kis-közepes méretű pirolízis reaktorok szempontjából a termelt energia átvételének igen bonyolult, bürokratikus és a hatósági szabályozásnak kitett módszere helyett, a gazdasági hatékonyság növelésének szempontjából 2 alternatív technika létezik: Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

1./ értékesíteni kell a megtermelt energiahordozókat, a viszonylag jól tárolható és szállítható piroolajat,- gázt, - és kokszot. 2./ a megtermelt energiahordozókból a helyszínen annyi mennyiségű elektromos energiát termelünk, amennyit zárt rendszerben, - tehát átadás nélkül – magunk is hasznosítani tudunk. Ennek a hasznosítás formának az az előnye, hogy  meglévő erőforrásokra épül, elsődlegesen a termőföldre,  1 végtermékre, végtermék csoportra koncentrál,  energiaszintek azonosságán alapul,  nem veti el a külső kapcsolatokat, de nagymértékben támaszkodik a saját alapokra,  minimálisak az adók, a bürokrácia és a kiszolgáltatottság. Többféle modell létezik, a végtermék iránti igény szerint változtatható, de a lényeg mindenhol ugyanaz: a háztartásból vegyesen és elkülönítetten gyűjtött, termelőtől gyűjtött és közintézményektől elkülönítetten gyűjtött hulladékból nyert energiát helyben a technológia során felhasználjuk. A rendszer komplex gazdasági térben értelmezendő, tehát a pirolízis üzem társadalmi beágyazódottságával együtt, rurális térségekben szolgálja a vidékfejlesztés/területfejlesztés céljait, főként saját erőforrásokra támaszkodva. A modellben abrakfogyasztó állatok, sertés és baromfi a legalkalmasabbak való részvételre, mint 200201 Biológialig lebomló hulladékok előállítását is szolgáló, de végtermékként, és közbeeső termékként is szereplő tényezők. Egy általános séma, ahol száraztésztagyártásra rendezkedünk be. termőföld› takarmány/liszt›tojás/trágya›tészta› Kiinduló erőforrás a földtulajdon, ennek nagyságához, minőségéhez igazodik a rendszer többi eleme, az algoritmus alapján. Jó minőségű, átlagban, 6 t/ha gabonaféle, abraktakarmány termelésére alkalmas szántóföldön átlagosan 80-100 GJ bruttó energia termelhető meg, amelyből, leszámítva a veszteségeket, 150 g/napi üzemi takarmánnyal és ennek kiegészítőivel számolva, 144 tojótyúk éves takarmányozása oldható meg. Ennek éves hozama 36 ezer tojás, amelyhez a másodi számú földterület búzaliszt hozamával számolva, 5-6 t/ha száraztészta, mint végtermék állítható elő. A tojástermelés mellékterméke a tyúktrágya, ebből 5 kg/év/tyúk, 144 tojótyúk esetében összesen 1 tonna szerves trágya képződik. Ennek hasznosítása 2 irányban lehetséges: vagy visszakerül a szántóföldre, növelve annak termelési potenciálját, vagy valamilyen energiatermelő reaktorban biogáz, illetve piroolaj termelésére használjuk. Abban az esetben, ha energiatermelés a célunk, a megtermelt energiával, gázmotor segítségével elektromos energiát termelünk, amelyet a tojótáp gyártásban, a tojóházban, a tésztagyárban hasznosítunk. A gázmotor működtetésének mellékterméke a hő, amelyet a tojóház és lakóépületek fűtésére használunk. A rendszer előnyei:  Határozott irányt ad a fejlesztéseknek,  Csökkenti az energia függőséget,  Csökkenti a termelési költségeket,  Növeli a hulladékhasznosítás szintjét, Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

        

Növeli a hatékonyságot, Növeli a vidék eltartó képességét, Csökkenti a munkanélküliséget, növeli a foglalkoztatottságot, Csökkenti a bürokráciát, Csökkenti az adóalanyok számát, Lehetőséget nyújt a háttéripar fejlődésére, Növeli az eszközkihasználtságot, Nem terheli a központi energiaellátó hálózatokat, Növeli a jövedelmeket, (közvetlenül a GNI növelésében vesz részt)

A rendszer hátrányai:  Alapos előkészítést igényel,  Viszonylag magas az induló beruházási eszközigény,  Egy-egy végtermék piacára összpontosít,  A fejlesztés korlátokba ütközik. Energiaforgalom: Számításaink szerint a rendszer összes energia igényének 50-59%-a gázmotorok, fűtőművek hatásfokától és a technológiai fegyelem betartásátólfüggően, belső forrásból fedezhető. A rendszer energetikai hozamindexe, kalkulált EROEI értéke alapján úgy makrogazdasági, mint mikrogazdasági szinten is figyelmet érdemlő. Költségszinten 32% megtakarítás érhető el, amelynek következtében a berendezkedés(ek) induló tőkéje 5-8 év alatt megtérül. A megtérülés időtartama nagymértékben függ a berendezkedéshez szükséges technikai berendezések importja következtében a különféle külkereskedelmi jutalékok, kereskedelmi árréseinek nagyságától, a rárakódó adók mértékétől és a befektetett eszközök aktiválásához kapcsolódó bürokratikus költségek nagyságától és az alternatív energia előállítását támogató gazdasági intézkedésektől.


9. Főbb stratégiai irányok a zöldgazdaság, különösen a pirolízis esetében Az elemzések eredményeképpen az alábbi fő kitörési pontokat, prioritásokat jelöljük meg a zöldgazdaság, különös tekintettel a pirolízis technológia fejlesztése érdekében. 1. "Greenovatív" kis- és középvállalkozások támogatása a.) innovációs infrastruktúra fejlesztése; b.) az új zöld kkv-k start-upökosztéma rendszerű támogatása; c.) adózási és adminisztratív kedvezmények csökkentése, foglalkoztatási adókedvezmények a zöld kkv-knek; d.) külső finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás segítése; e.) állami KKV koordináció a zöld pályázati forrásokhoz jutás érdekében; f.) zöld vállalkozóvá válás támogatása; g.) a nemzetközi piacokon való megjelenés támogatása; h.) a szellemi tulajdonvédelem támogatása; 2. Térségi és komplex szemléletű zöldprogramok támogatása a.) a helyi komplex rendszerek tervezésének, kialakításának és működtetésének támogatása; b.) a mezőgazdasági biomassza energetikai rendszerek kialakítása, a teljes termékpálya kiépítése; c.) a helyi ipari rendszerek együttműködésének kialakítása, támogatása; 3. Zöld tudás rendszer a.) a zöld transzformációt elősegítő szakképzési rendszer kialakítása; b.) a zöld vállalkozói tudásátadás rendszerének kialakítása, fejlesztése; c.) a zöld tudás (ipar, energetika, agrár) közép- és felsőfokú rendszerének kialakítása, fejlesztése; d.) tudásbázis kialakítása; 4. Együttműködések kialakítása a.) az ipari szimbiózisok kialakítása, támogatása; b.) a tripla helix (egyetem-gazdaság-kormányzat) kapcsolatok kialakítása támogatása az innovációk minél hatékonyabb kialakítása és kihasználása érdekében; c.) a quadrohelix (egyetem-gazdaság-kormányzat-civil szféra) kapcsolatok kialakítása támogatása az innovációk minél hatékonyabb kialakítása és kihasználása érdekében; d.) a klaszteresedés elősegítése, támogatása a körkörös gazdaság elérése érdekében; Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

e.) a magán- és közszféra (közfoglalkoztatás) együttműködés a zöld foglalkoztatási potenciál javítása érdekében; f.) a határon túli és makroregionális együttműködések (a visegrádi négyek, a Duna stratégia országai) támogatása 5. Zöld szemléletformálás a.) országos integrált kampányok (konferenciák, kiadványok, mintaprojektek népszerűsítése); b.) szaktanácsadó hálózat működtetése a valós idejű információk átadása érdekében; c.) zöld adatbázis működtetése (információk a technológiáról, lehetőségekről, együttműködés előnyeiről); d.) iskolai tantervekben történő szemléletformálás. 6. K+F+I támogatása a.) az ipari szimbiózis lehetőségeinek ökonómiai vizsgálat; b.) a mezőgazdasági biomassza alapú energetikai rendszerek, melléktermékek felhasználásának ökonómiai vizsgálata; c.) a meglévő megújuló energia technológiák fejlesztése, hatékonyságának növelése,és versenyképességet elősegítő fejlesztések a költségek csökkenéseérdekében; d.) A megújuló energiaforrások optimalizált helyi, közösségi alkalmazásának kutatása, a kapcsolódó technológiák (intelligens villamos hálózatok, ún. smartgrid) és az alkalmazott informatikai rendszerek fejlesztése. Ökonómiai és technológiai modellek fejlesztése; e.) A biomassza-felhasználás fejlesztése érdekében a biomassza-termelés (fás és lágyszárú energiaültetvények, magyar fajtaés technológiaés területoptimalizálás) és -begyűjtés gazdaságos, környezetkímélő rendszerének kiépítése, ami az elmaradott térségekben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenység fokozásához vezethet, így hazai munkahelyeket teremt, csökkenti a földgázimportot és a fosszilis energiahordozók felhasználását; f.) a pirolízis technológiai berendezések hazai megvalósíthatóságának vizsgálata, a nemzetközi piacon elérhető technológiák tanulmányozása azért, hogykommunális és háztartási hulladék megsemmisíthető, vagy energetikailaghasznosítható legyen, továbbá a regionális lerakók tehermentesíthetők,a kis lerakók felszámolhatók legyenek. A hazai adottságokhoz alkalmazkodótechnológiák fejlesztése, megvalósítása távfűtési és környezetvédelmi célú felhasználásra. (Az utolsó három célkitűzés alapját az ÚSZT-Zöldgazdaság-fejlesztési Terv adta.)


Felhasznált irodalom 1. 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról. 2. 2055/2013. (XII. 31.) Korm. határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről. 296 p. 3. A Karaduman, E.H Şimşek, B Çiçek, A.Y Bilgesü, (2001): Flashpyrolysis of polystyrenewastesin a free-fallreactorundervacuum. Journal of Analytical and AppliedPyrolysisVol. 60 iss. 2. pp. 179-186. 4. A.GBorrego, J.G Prado, E Fuente, M.D Guillén, C.G Blanco, (2000): Pyrolyticbehaviour of Spanishoilshales and theirkerogens. Journal of Analytical and AppliedPyrolysisVol. 56 iss. 1. pp. 1-21. 5. Barótfi I. (szerk.), (2000): Környezettechnika, Mezőgazda Kiadó Budapest. 589801. p. 6. Berzsenyi Z.–Dang, Q. L.: 2004. Kukorica- (Zeamays L.) hibridek növényszámreakciójának vizsgálata különböző függvényekkel kísérletsorozatban. Növénytermelés. 52. 2: 147–165. 7. BiomassPyrolysisReseacrh: http://www.ars.usda.gov/Main/docs.htm?docid=19898 (2014.08.04). 8. Bocz E.: 1992. Szántóföldi növénytermesztés.Mezőgazda Kiadó, Budapest. 9. Bokányi L., (2010): Hulladékkezelési technológiák kapcsolódási lehetőségei. Velence, 2010. 02.12. 10. Bosong L., Wei L., Qi Z.,Tiejun W., Longlong M., (2014): Pyrolysis and catalyticpyrolysis of industrialligninsby TG-FTIR: Kinetics and products. Journal of Analytical and AppliedPyrolysisVol. 108. pp. 295-300. 11. Bozsik N. (2011): Nemzetközi gazdaságtan I. Nemzetközi kereskedelem és versenyképesség. Saldo Kiadó Kft. 12. Czupy I, Vágvölgyi A., (2011): Mezőgazdasági (növénytermesztés, állattartás, erdészeti) hulladékok kezelése és hasznosítása. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2011. 13. Csőke B., (2009): Innovatív Energetikai Fejlesztések. Profikomp és Partnerei Tudományos Napok, Gödöllő, 2009. 12.04. 14. Duray B 2013a: Zöld gazdaságfejlesztési modell - Zöld ágazatpolitikák és eszközrendszere. 1. résztanulmány: Szakirodalmi összegzés. TÁMOP-4.2.2.A11/1/KONV-2012-0015 projekt kézirat. 2013. február pp. 36 15. Duray B 2013b: Zöld gazdaságfejlesztési modell - Zöld ágazatpolitikák és eszközrendszere. 2. résztanulmány: Alapanyag (input) potenciálvizsgálata. TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 projekt kézirat. 2013. június pp. 63 16. Duray B 2013c: Zöld gazdaságfejlesztési modell - Zöld ágazatpolitikák és eszközrendszere. 3. résztanulmány: Mintaüzemi település (Mezőberény város) járási szintű jellemzése. TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 projekt kézirat. 2013. szeptember pp. 47 17. Duray B, Rákóczi A. 2014: Zöld gazdaságfejlesztési modell. 4. résztanulmány: Nyílt rendszerű térségi modellek elvi működésének feltárása TÁMOP-4.2.2.A11/1/KONV-2012-0015 projekt kézirat. 2014. január pp. 50 18. EC (2014): Employment: Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

CommissionpresentsGreenEmploymentInitiativetosupportstructural shift togreengrowthbymaximisingjobopportunities. Közlemény. 19. EC (2014): Green Action Plan (GAP) forSMEs: EnablingSMEstoturnenvironmentalchallengesinto business opportunities. Közlemény. 20. EC (2014): Úton a körkörös gazdaság felé: „zéró hulladék” program Európa számára. Közlemény. 21. Éri V. (2010): A környezettudatos gazdasági átalakulás munkaerőpiaci hatásai, a zöld munkahelyekben lévő foglalkoztatási potenciál. 65 p. 22. FastPyrolysisProcess: http://www.avellobioenergy.com/en/technology/fast_pyrolysis/ (2014.08.11.) 23. Guillaume F., Nicolas G., Johan S., (2014): Hydrocarbonpyrolysiswith a methanefocus: A reviewonthecatalyticeffect and thecokeproduction. Journal of Analytical and AppliedPyrolysisVol. 108. pp. 1-11. 24. Hong C., Yan C., Wei-P. P., (2007): Preparation of activatedcarbonformercurycapturefromchickenwaste and coal. Journal of Analytical and AppliedPyrolysisVol. 80. pp. 319-324. 25. Hulladékégetés: hulladekudvar.hu/video/20100224/humusz_film_2008_48_hulladekegetes (2014.07.28). 26. Juan A., Julia M., José A., María A., Agustín G.-B. (2014): Study of thethermaldecomposition of petrochemicalsludgein a pilot plantreactor. Journal of Analytical and AppliedPyrolysisVol. 107. pp. 101-106. 27. K. El harfi, A. Mokhlisse, M. Ben Chanâa (2000): Yields and composition of oilobtainedbyisothermalpyrolysis of theMoroccan (Tarfaya) oilshaleswithsteamornitrogenascarriergas. Journal of Analytical and AppliedPyrolysisVol. 56 iss. 2. pp. 207-218. 28. Kis- és Középvállalkozások stratégiája 2014-2020. Társadalmi egyeztetésre készített tervezet. 85 p. 29. Kohlheb et al. (2009): A megújuló energiaforrások foglalkoztatási hatásának meghatározása Magyarországon. 59 p. 30. Kovács O., (2013): Pirolízisből származó anyag arányok és értékekhttp://pirolizis.blogspot.hu/2013/03/httppyrolysis.html 31. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, (2003): A települési hulladékok termikus kezelése, Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 5., Budapest, 2003. 32. Központi Statisztikai Hivatal (2013): Kutatás-fejlesztés, 2013. 113 p. 33. Központi Statisztikai Hivatal (2014): 2014/133 Statisztikai Tükör. Környezetvédelmi ráfordítások és környezetvédelmi ipar, 2013. 4 p. 34. KPMG (2013): Szabad vállalkozási zónákban érvényesíthető adókedvezmények. https://www.kpmg.com/HU/hu/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/adoriado/D ocuments/Szabad-vallalkozasi-zonakban-ervenyesitheto-adokedvezmenyek.pdf 35. Lipták K. (2010): Leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségek munkaerő-piaci helyzete az Észak-magyarországi régióban. 19 p. http://rodosz.ro/files/Liptak_Katalin.pdf 36. Magda R. (2011): A megújuló energiaforrások szerepe és hatásai a hazai agrárgazdaságban. Gazdálkodás, 55. (6), 575-588. pp. 37. Magyarország Kormánya (2014): Magyarország 2014. évi Nemzeti Reform Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

Programja. 147 p. 38. Miniszterelnökség (2014): Magyarország - Vidékfejlesztési Program 2014-2020. (Tervezet.) 876 p. 39. Molnár Á.,(2011): HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA, Magyar Találmányok Napja Konferencia, Dunaharaszti, 2011.09.29. 40. Nagy J.: 2000. A talajművelés és aműtrágyázás hatása a kukorica (Zeamays L.) termésére aszályos és kedvező évjáratokban. [In:Nagy J., Pepó P. (szerk.) Talaj, növény és környezet kölcsönhatásai. III.]. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Debrecen, 97–119. 41. Nemzetgazdasági Minisztérium (2013): Befektetés a jövőbe. Nemzeti kutatásfejlesztési és innovációs stratégia (2013-2020). Nemzeti Innovációs Hivatal, 96 p. 42. Nemzetgazdasági Minisztérium (2014): Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. 354 p. 43. Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (2014): Terület- és Településfejlesztési Operatív Program. 396 p. 44. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2010): Megújuló Energia. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020. Zöldgazdaságfejlesztésért és Klímapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság, 115 p. 45. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2012): Nemzeti Energiastratégia 2030. 136 p. 46. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2014): Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2014-2020. 160 p. 47. Nemzeti Innovációs Hivatal (2014): Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia. 92 p. 48. OECD (2012): GreeningJobs and Skills. http://www.oecd.org/g20/topics/employment-and-socialpolicy/greeningjobsandskills.htm 49. Pepó P. – Zsombik L. – Borbélyné H. É. – Kutasy E.: 2002. Az integrált növényvédelem szerepe az őszi búzatermesztésben. Innováció, a tudomány és a gyakorlat egysége az ezredforduló agráriumában. (Növénytermesztés) DE ATC és SZIE közös konferencia Debrecen, 2002. április 11-12. 5-14.1/2014. (I. 3.) OGY határozat A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról. 292 p. 50. Pirolízis: http://pyrolysis.webs.com/ 51. PYLON Kft. (2010): Magyarország 2020-as megújuló energiahasznosítási kötelezettség vállalásának teljesítési ütemterv javaslata. Műszaki-gazdaságossági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, a célkitűzés teljesítésére vonatkozó NCST bontása szerinti forgatókönyvek. 207 p. 52. R. Miranda, C. S.-Blanco, D. B.-Martínez, C. Vasile, (2007): Pyrolysis of textilewastes: I. Kinetics and yields. Journal of Analytical and AppliedPyrolysisVol. 80. pp. 489-495. 53. Simona C., Francesco P., Marco B., Marco J. C., (2014): Biomassenergybehaviorstudyduringpyrolysisprocessbyintraparticlegassampling. Journal of Analytical and AppliedPyrolysisVol. 108. pp. 316-322. 54. Simona C., Francesco P., Marco B., Marco J. C., (2014): Biomassenergybehaviorstudyduringpyrolysisprocessbyintraparticlegassampling. Journal of Analytical and AppliedPyrolysisVol. 108. pp. 316-322. Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36 66 313 311 www.szie.hu

55. Tóth N. (2013): "Héja-nász" a zöldgazdaság és a közfoglalkoztatás területén, avagy a zöldfoglalkoztatás szerepe a munkanélküliség felszámolásában. http://eng.unideb.hu/userdir/vmt2/images/DEnzero/heja_nasz_zold_gazdasag.pd f 56. Új Széchenyi Terv - Zöldgazdaság-fejlesztési Program. 58 p. 57. Ümit U.P., Marion C., Johannes K., (2014): Vacuumpyrolysis of agriculturalwastes and adsorptivecriteriadescription of biocharsgovernedbythepresence of oxides. Journal of Analytical and AppliedPyrolysisVol. 107. pp. 123-132. 58. Váradi V., (2013): Egy működő üzem, avagy 6 évnyi versenyfutás az idővel. Ökoindustria Kiállítás, 2013. 59. Vida A. (2014): A bioüzemanyagok előállításának és alkalmazásának gazdasági értékelése Magyarországon. Doktori (PhD) értekezés. Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori iskola, 189 p. 60. Vidékfejlesztési Minisztérium (2011): Nemzeti Környezettechnológiai és Innovációs Stratégia. 80 p. 61. Vidékfejlesztési Minisztérium (2011): Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020. 126 p. 62. Vidékfejlesztési Minisztérium (2013): 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2014-2019. Szakpolitikai stratégia tervezet. 109 p. 63. What is Gasification?: http://www.chamco.net/Gasification.htm (2014.08.11.) 64. Yanyan F.,Wen Y., Ning W., Wei C., Daijun L., (2014): Effect of nitrogencontaininggroupsonmethaneadsorptionbehaviors of carbonspheres. Journal of Analytical and AppliedPyrolysisVol. 107. pp. 204-210.


A hőbontás gazdaságosságát vizsgáló elemzés és javaslatcsomag

Recommend Documents