A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményei Magyarországon

EREDETI KÖZLEMÉNY

A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményei Magyarországon HIRDI Henriett Éva, Dr. KÁLMÁNNÉ SIMON Mária, BALOGH Zoltán PhD

Összefoglalás A kutatás célja: A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményeinek megismerése, valamint az adatok összehasonlítása a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) 2006. évi, illetve Országos Alapellátási Intézet (OALI) 2004. évi felmérésének eredményeivel. Anyag és módszerek: A keresztmetszeti vizsgálat 2012. május 13. és 2012. június 30. között történt Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében, egyszer véletlen mintavételi technikával (N=812). Az adatgyjtés web-alapú anonim, önkitölts kérdív alkalmazásával történt. A szerzk az összegyjtött adatokat Microsoft Excel 2007 szoftver segítségével, leíró és matematikai statisztikai módszerekkel elemezték. Eredmények: A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy az ápolók elsdleges feladata (95%) a szakterületet érint jelentések, adatszolgáltatások elkészítése, és ezzel összhangban az elektronikus betegnyilvántartási rendszer naprakész vezetése. A második leggyakoribb tevékenységük (94%) a gondozással kapcsolatos feladatok ellátásában való részvétel. A válaszadó ápolók 67%-a végez egészségnevelési, egészségügyi felvilágosítási, tanácsadási tevékenységet, elssorban egészséges táplálkozás, az ajánlott szrvizsgálatok, valamint a fertz betegségek terjedésének megelzése témakörökben. Az ápolók általában elégedettek a munkavégzés tárgyi feltételeivel (72%), állásuk biztonságával (77%), munkaid beosztásukkal (77%), a munkahelyi közösséggel (83%), ugyanakkor a legelégedetlenebbek (73%) az anyagai megbecsültségükkel. Következtetések: A mindennapi tapasztalat és kutatás eredményei is azt jelzik, hogy a szakdolgozók helyzete a végzett tevékenység, a jövedelem, a szabadság kiadása és a helyettesítés tekintetében egyáltalán nem javult a 2006. évi felmérés eredményeihez képest. Az ápolók jelents hányada szeretne tartalmasabb, több szakmai kihívást jelent feladatot végezni, ugyanakkor munkavégzési feltételeik ezt nem teszik lehetvé. Kulcsszavak: egészségügyi szakdolgozó, munkakörülmények The working conditions of paramedical professionals in general, paediatric and combined medical practices in Hungary Henriett Éva HIRDI, Mária KÁLMÁNNÉ SIMON, Zoltán Balogh PhD, Summary Aim of the study: To assess the working conditions of paramedical professionals in general, child and family practices, and to compare the data with the results of the survey conducted by the Hungarian Chamber of Paramedical Professionals (MESZK) in 2006 and by the National Institute of Primary Care (OALI) in 2004. Methodology and sample: The cross-sectional survey was conducted between 13 May 2012 and 30 June 2012 among paramedical professionals working in general, child and family practices, selected using a random, sampling method (N=812). The data gathering took place using a web-based, anonymous, self-completion questionnaire. The authors analysed the gathered data with Microsoft Excel 2007 software, employing a descriptive and mathematical statistical methods. Results: Based on the results of the survey it was concluded that the primary task of the nurses (95%) was the preparation of reports and data submissions, and keeping the electronic patients records system up-to-date accordingly. Their second most common activity (94%) is participation in the performance of tasks related to patient care. 67% of the nurses that responded perform health education, health awareness and advisory activities, primarily in relation to the topics of healthy nutrition, recommended screening tests and the spread of infectious diseases. The nurses are generally satisfied with their physical working conditions (72%), their job security (77%), their work schedule (77%) and their co-workers (83%), but they expressed the least satisfaction (73%) with their financial compensation. Conclusions: Everyday experience and the results of the research show that the situation of paramedical workers, in terms of the activities they perform, their income, the allocation of holiday leave, and substitution, has not improved at all in comparison to the findings of the 2006 survey. A significant proportion of the nurses would like to perform more substantive and professionally challenging tasks, but their working environment does not allow this. Keywords: paramedical professional, general practice, working conditions Érkezett. 2012. július 24. Elfogadva: 2012. augusztus 08.

Nõvér, 2012, 25(4), 1–48. 11

EREDETI KÖZLEMÉNY

HIRDI HENRIETT Éva alapellátásért felels országos alelnök, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara PhD-hallgató, Semmelweis Egyetem Doktori Iskola DR. KÁLMÁNNÉ SIMON Mária alapellátásért felels területi alelnök, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara tanár, Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképz Iskola és Gimnázium BALOGH Zoltán PhD elnök, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara tanszékvezet fiskolai docens, Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Budapest Levelez szerz (correspondent): HIRDI Henriett Éva, elérhetség: +3620/6695428, e-mail: [email protected]

Bevezetés Teljesen hétköznapi tapasztalat az, hogy ugyanazt a feladatot az azonos képzettséggel rendelkez emberek máshogy oldják meg. De mi történik akkor, ha ugyanazt a feladatot eltér végzettséggel rendelkez személyeknek kell elvégezniük, eltér munkafeltételek mellett? Miközben a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységrl szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet azonos tartalommal határozza meg az ápolói tevékenység körét a háziorvosi szolgálatokban, addig ugyanezen jogszabály lehetséget biztosít a háziorvos, mint munkáltató számára, hogy e feladatkörre felntt szakápolót, vagy OKJ ápolót, vagy OKJ ápolóra épül szakosító képzésben részt vett körzeti-közösségi ápolót, stb., illetve akár fiskolai, vagy egyetemi végzettség ápolót alkalmazzon belátása szerint. Elzek miatt napjainkban Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálatok egészségügyi szakdolgozói igen eltér képesítéssel és ezzel összefüggésben igen eltér foglalkoztatási- és munkafeltételek mellett állnak alkalmazásban. A velük szemben támasztott elvárások még azonos végzettség esetén sem egységesek, illetve elmondható, hogy a szakterületen a kompetenciakörök nem tisztázottak. Ennek következményeként az egyes háziorvosi szolgálatok nem képesek közel azonos terjedelm, minség és színvonalú egészségügyi ellátást, ápolást, szakápolást biztosítani a lakosság számára. A probléma ugyanakkor nem új kelet, ezt jól mutatja a háziorvosi szolgálatokban tevékenyked szakdolgozók helyzetét, munkakörülményeit behatóan elször vizsgáló 1996. évi kutatás, melyet az Európai Unió HU9302 sz. PHARE Egészségügyi reform-

programja keretében végzetek a háziorvosi praxisok megalakulását követen. A kutatás során vizsgált vegyes nvér-védni mintában összesen 907 f szakképesített ápoló volt. Annak ellenére, hogy a kutatásba bevont ápolók a kérdezbiztosok által feltett kérdéseket sok esetben az ket foglalkoztató orvos, vagy más személy jelenlétében válaszolták meg –, mely torzíthatta a kapott eredményeket – a vizsgálat megállapította, hogy a kártya-rendszer bevezetése az ápolók helyzetén a várttal ellentétben rontott, kiszolgáltatottá váltak. Történt mindez úgy, hogy az egészségügyi rendszer akkori reformjának egyik stratégiai célja a költségkímél eljárások elterjesztésén belül: az ápolók számának és önállóságának növelése, képzettségének javítása volt. (Jávor, 1996) Miután az 1996. évi felmérés során felismerték a szakdolgozók kedveztlen munkafeltételeit, helyzetét méltán várhatta mindenki, hogy a nyolc évvel késbbi felmérés, mely az Országos Alapellátási Intézet kezdeményezésére indult arról fog beszámolni, hogy a felderített problémák megoldása megvalósult, a helyzet javult. Ezzel szemben a 2004. évi felmérésben részt vett 768 szakdolgozó (válaszadási arány alapsokaság: 13%-a) visszajelzésébl szinte ugyanazok a problémák kerültek felszínre. A kutatás fbb megállapításai közé tartozott többek közt, hogy nélkülözhetetlen lenne a humánerforrás jobb kihasználása, a praxis szakdolgozói létszámának növelése (pl.: egészségügyi operátor alkalmazása), az ápolók képzettségének emelése. A foglalkoztatás jellegét megvizsgálva e kutatás végzi is felismerték a háziorvosnak való kiszolgáltatottság fennállását. A felmérés ezzel összefüggésben rámutatott arra a problémára is, hogy az idközben elírt továbbképzési kötelezettség

Nõvér, 2012, 25(4), 1–48. 12

EREDETI KÖZLEMÉNY

teljesítéséhez a munkáltatók egy része csak részben, vagy egyáltalán nem biztosítja a szükséges feltételeket, illetve. Az egészségnevelési tevékenységet vizsgálva pedig a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a szakdolgozók önálló tevékenysége korlátozott, hiszen kevesebb, mint a válaszadók fele végzett önállóan ilyen jelleg aktivitást. A felmérésben részt vett szakdolgozók a közösség megbecsülésével voltak a legelégedettebbek és anyagi megbecsültségükkel a legelégedetlenebbek. (Ujváriné, 2006). A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) 2006. els negyedévében – 259 f részvételével (válaszadási arány az alapsokaság: 4,4%-a) – készített felmérés eredményei egyrészt igazolták az Országos Alapellátási Intézet felmérésének eredményeit, másrészt megegyeztek az 1996. évi felmérés azon megállapításaival, mely szerint az ápolók praxispénzbl való részesedése rendezetlen, a helyettesítés kérdése megoldatlan, és ez hátrányosan befolyásolja a munkavégzés színvonalát. Az önálló ápolói munka megvalósításához a feltételek az elmúlt évtizedekben nem alakultak ki, hiszen a kívánatos már régóta az lenne, ha az ápoló a rendelési idben külön helyiségben végezhesse tevékenységét. Ezzel szemben, a szakdolgozók túlnyomó többsége még mindig az orvossal egy helyiségben dolgozik. Ráadásul fény derült arra is, hogy az ápolók több mint negyede napi rendszerességgel végzi a rendel takarítását, holott ez nem tartozik az ápolói feladatok közé. (Kökény, 2006) A vizsgálat célja Célunk az volt, hogy megismerjük a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók foglalkoztatásának jelenlegi körülményeit, feltárjuk aktuális problémáikat. Ezeken felül célunk volt a kapott értékek öszszehasonlítása a MESZK 2006. évi, illetve az OALI 2004. évi felmérésének eredményeivel. Hipotézisek A Kamarához beérkezett szakdolgozói levelek, megkeresések alapján feltételeztük, hogy:

1. még mindig van olyan egészségügyi szakdolgozó a háziorvosi praxisokban, aki nem rendelkezik érvényes, írásos munkaszerzdéssel vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló szerzdéssel és azt, hogy vannak olyanok, akik nem kaptak saját, eredeti példányt a szerzdésükbl. 2. a szakdolgozók több mint 50%-ának nincs módja a szerzdés tervezetének elzetes tanulmányozására, szakért (pl. ügyvéd) véleményének kikérésére. 3. elfordul, hogy a szerzdésben az utolsó pillanatban változtatják meg a szakdolgozó számára hátrányosan a feltételeket. 4. a szakdolgozók leginkább a munkaid beosztásukkal elégedettek, legkevésbé pedig az anyagai megbecsültségükkel. 5. a munkaviszony típusú jogviszony keretében foglalkoztatott szakdolgozók esetében a havi alapilletmény megállapítása jellemzen nem közös megegyezés, vagy törvényben található (pl. közalkalmazottakra vonatkozó) bértábla figyelembe vételével került megállapításra, hanem a munkáltatói jogkört gyakorló orvos ajánlata alapján. 6. a munkaviszony típusú jogviszony keretében foglalkoztatott szakdolgozók számára nem kiszámítható, hogy legközelebb mikor emelkedik az illetményük. 7. a szakdolgozók jelents többsége egyetértene azzal, hogy foglalkoztatási jogviszonyuk típusától függetlenül – figyelembe véve a képesítést és a szolgálati idt – alapilletményük törvény által garantált illetmény-elmeneteli rendszerben kerüljön megállapításra és kifizetésre. 8. a szakdolgozók legalább 70%-a nem kap tájékoztatást a 2012. évi rendes és pótszabadsága mértékének számítási módjáról és kiadásának szabályairól. Korábbi kutatások alapján feltételeztük, hogy: 1. a szakdolgozók 90%-a rendelkezik a vonatkozó jogszabály által meghatározott szakirányú szakképesítéssel. 2. a felntt háziorvosi ellátásban dolgozók

Nõvér, 2012, 25(4), 1–48. 13

EREDETI KÖZLEMÉNY

több mint fele rendelkezik körzeti ápolói szakképesítéssel, vagy klinikai szakápolói (körzeti-közösségi szakápoló) szakképesítéssel. 3. a házi gyermekorvosi ellátásban dolgozók több mint fele rendelkezik gyermekápolói, vagy csecsem- és gyermekápolói szakképesítéssel. 4. a szakdolgozók több mint 30%-a számára gondot okoz az elméleti továbbképzési pontok összegyjtése, mert a munkahelyi viszonyok nem támogatóak. 5. még mindig van olyan egészségügyi szakdolgozó a háziorvosi praxisokban, aki nem rendelkezik személyre szabott olyan munkaköri leírással, mely tartalmazza feladat-, felelsség és hatáskörét. 6. a napi gyakorlat bizonyos esetekben jelents eltérést mutat a 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben meghatározott ápolói tevékenységekhez képest. 7. a szakdolgozók több mint 70%-a az orvossal egy helyiségben dolgozik. 8. a szakdolgozók több mint 25%-ánál távollét esetén a helyettesítés nem biztosított.

Anyag és módszer A keresztmetszeti, kvantitatív vizsgálat 2012. május 13. és 2012. június 30. között történt Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében. Az adatgyjtés a MESZK honlapján elhelyezett web-alapú anonim, önkitölts kérdív alkalmazásával, egyszer véletlen mintavételi technikával történt. Az alapsokaságot a felntt háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók jelentették. A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett 2010. évi adatok alapján összesen 6450 fs populációméretet feltételeztünk. (KSH, 2010) Figyelembe véve az alapsokaság arányát megyére lebontva, azt terveztük, hogy minden megyébl legalább 10%-os arányban kerüljenek a mintába a kérdezettek, országos szinten 645 f válaszadóra számítottunk.

Az alkalmazott saját készítés kérdív alapjául az Országos Alapellátási Intézet (OALI) 2004. évi, valamint a MESZK 2006. évi felmérésnél alkalmazott kérdívek szolgáltak. A kérdívben nyitott és zárt kérdéseket egyaránt alkalmaztunk, de az egyszer és egyértelm kiértékelés érdekében a kérdív többségében zárt kérdésekre épült. A kérdív az alábbi kérdéskörök köré csoportosult: 1. Szocio-demográfiai adatok (nem, életkor, családi állapot, iskolai végzettség, munkavégzés helye) 2. Munkavégzés körülményeire vonatkozó kérdések 3. A tevékenység tartalmára vonatkozó kérdések 4. Bérrendszerrel, juttatásokkal való elégedettség A kérdív kipróbálására 10 f részvételével került sor, akik a végs felmérés mintájával megegyezen a háziorvosi praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók voltak. A tesztelés során a kérdések többségét változatlanul hagytuk, 2 kérdésen változtattunk és 2 kérdést kihagytunk. A végleges kérdív 44 kérdésbl állt. A kérdív kitöltése 20 percnél kevesebb idt vett igénybe. A kérdívre mutató link, illetve a részvételi felhívás eljuttatása a célcsoporthoz egyrészt elektronikus hírlevél útján a kamarai levelezlisták felhasználásával, másrészt a MESZK honlapján történ publikálással, illetve a Facebook közösségi oldal felhasználásával történt. A felmérés 16. napján ismételt felhívást küldtünk a kamarai tagoknak, a kérdív kitöltését kérve. A résztvevket biztosítottuk az önkéntes és anonim válaszadás lehetségérl, továbbá arról, hogy az eredményeket jelen kutatáshoz kötd célokhoz használjuk fel. Az adatgyjtés lezárása után megtörtént az adatbázis tisztítás. Eltávolítottuk azokat a rekordokat, amelyeknél megállapítható volt, hogy azokat nem a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók töltötték ki. Az ellenrzés és tisztítás után 812 darab értékelhet kérdív maradt. A kutatás során gyjtött adatok feldolgozása Microsoft Excel 2007 szoftver felhasználásával történt. Az elemzés során leíró és

Nõvér, 2012, 25(4), 1–48. 14

EREDETI KÖZLEMÉNY

matematikai statisztikai módszereket egyaránt használtunk. Az alapstatisztikaként gyakorisági eloszlást, átlagértékeket, és szóródást vizsgáltunk. A változók közötti kapcsolatok végzésére Pearson Khi-négyzet próbát alkalmaztunk. Az eredményeket statisztikailag szignifikánsan különböznek tekintettük, ha p<0,05 volt.

Eredmények A MESZK honlapján elhelyezett elektronikus kérdívet Magyarország közel 6,5 ezer háziorvosi praxisából 812 egészségügyi szakdolgozó töltötte ki, amely országos szinten a tervezett minta 126%-a, az alapsokaság 13%-a. Megyei szinten a legalacsonyabb válaszadási arány a megyére tervezett mintához képest 54% volt (megyei alapsokaság 5%-a), a legmagasabb 270%. A felmérés eredményei a következ megyékre nézve reprezentatívak: Baranya megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Budapest, Csongrád megye, Heves megye, KomáromEsztergom megye, Pest megye, Somogy me-

gye, Vas megye, Veszprém megye és Zala megye. A válaszadói arány megoszlását a megyei alapsokasághoz viszonyítva az 1. ábra tartalmazza, az ábrán a 10% feletti válaszadói arányt elért megyéket zöldszínnel jelöltük. Szocio-demográfiai adatok A vizsgált mintában a nemek megoszlása egyenetlen, – ahogy az egészségügyi szakdolgozói társadalomban is – abszolút ni túlsúlyról beszélhetünk: a minta 99%-a n, 1%-a férfi. A válaszadók átlagéletkora 45 év (SD: 7,86). Az elemzés során hat korcsoportot használtunk: a huszonéves korosztályból (18–25 évesek) vannak a legkevesebben a mintánkban (0,4%), de a 26–30 évesek aránya sem sokkal magasabb (2,8%). A minta közel egyharmadát (31,3%) a középkorúak (31-40 év) teszik ki. Majdnem minden második megkérdezett 41-50 év közötti (41%), minden negyedik 51–60 éves (22,5%), míg mindösszesen 2%-uk 61 évesek vagy idsebb. A vizsgálatban szerepl legfiatalabb szakdolgozó 24, a legidsebb 64 éves.

1. ábra: A válaszadói arány megoszlása a megyei alapsokasághoz viszonyítva (n=812)

Nõvér, 2012, 25(4), 1–48. 15

EREDETI KÖZLEMÉNY

I. táblázat: A minta szocio-demográfiai jellemzi (n=812) N (f) Neme

Életkor

Munkaviszony

Szakterület

férfi

12

1

n

800

99

18-25 év

3

0,4

26-30 év

23

2,8

31-40 év

254

31,3

41-50 év

333

41,0

51-60 év

183

22,5

61 év felett

16

2,0

0-5 év

215

26,5

6-10 év

109

13,4

11-20 év

281

34,6

21 év felett

207

25,5

felntt háziorvosi ellátás

398

49

házi gyermekorvosi ellátás

190

23

vegyes praxis

224

28

község, tanya

209

25,7

város

357

44,0

Munkavégzés helyének településtípusa

Foglalkoztatás jellege

(%)

megyeszékhely

108

13,3

fváros

138

17,0

Munkaviszony

653

80,4

Szabadfoglalkoztatás

1

0,1

Közalkalmazott

121

14,9

Szolgálati jogviszony

3

0,4

Egyéni egészségügyi vállalkozó

21

2,6

Közszolgálati jogviszony

4

0,5

Társas vállalkozás

9

1,1

A válaszadók közel fele (49%) felntt háziorvosi ellátásban dolgozik, több mint egynegyede (28%) házi gyermekorvosi ellátásban, 23% pedig vegyes praxisban. A válaszadók átlagosan 13 éve (Min: 1 hónapja; Max: 43 éve) dolgoznak jelenlegi munkahelyükön (SD: 9,59). A kérdezettek aktivitási státuszát tekintve jelenleg 3%-uk dolgozik nyugdíj folyósítása mellett. A munkavégzés helye szerint a mintába került személyek mintegy fele városban dolgozik (44%), míg községekben 25,7%. A mintánkban ennél alacsonyabb arányban vannak a megyeszékhelyek, megyei jogú városok dolgozói (13,3%), valamint a fvárosiak (17%). Régiók szerint a legtöbben

Közép-Magyarországon dolgoznak (26,7%). Valamivel kevesebb válaszadónk dolgozik a dunántúli régiókban (Dél-Dunántúl 8,4%, Közép-Dunántúl 14,8%, Nyugat-Dunántúl 11,2%), mint az Alföldön (Észak-Alföld 7,4%, Dél-Alföld 16,1%) és Észak-Magyarországon (15,4%). Ami a foglalkoztatás jellegét illeti a válaszadók különböz jogviszonyokban végezhetnek egészségügyi tevékenységet. A válaszadók jelents része (80,4%) munkaviszonyban alkalmazott, közalkalmazottként 14,9 %-uk dolgozik, egyéni egészségügyi vállalkozó 2,6%-uk, a más jogviszonytípusban történ foglalkoztatás ritka (társas vállalkozás tagja 1,1%; közszolgálati és szolgála-

Nõvér, 2012, 25(4), 1–48. 16

EREDETI KÖZLEMÉNY

ti jogviszonyban foglalkoztatott együttesen 0,9%; szabadfoglalkoztatás keretében dolgozik 0,1%). A jogviszony idtartama szerint a szakdolgozók 93,8%-a határozatlan idej jogviszonyban foglalkoztatott, csupán 4,2%uk rendelkezik határozott idej szerzdéssel. Ugyanakkor a válaszadók 2%-a nem tudja, hogy jogviszonya milyen idtartamra szól, mivel nem rendelkezik szerzdéssel. A foglalkoztatás jellegét tekintve teljes munkaidsnek (heti legalább 40 órában foglalkoztatottnak) vallja magát a szakdolgozók 91,2%-a, közülük 2,5% jelezte, hogy heti 40 óránál magasabb óraszámban (heti 44-68 óra) áll alkalmazásban. A válaszadók 8,8%-a részmunkaids (heti 10-30 órában alkalmazott), dönt többségük (81%) házi gyermekorvosi ellátásban vagy vegyes praxisban dolgozik, csupán 19%-uk van felntt háziorvosi ellátásban. Képzettségi és továbbképzési adatok A vonatkozó hatályos jogszabályban elírt szakképesítések valamelyikével a válaszadó szakdolgozók 93,3%-a rendelkezik. A válaszadók 1,5%-a esetében a szakirányú szakképesítés megszerzése már folyamatban van. Ugyanakkor 5,2% nem rendelkezik szakirányú szakképesítéssel, k jelenleg felntt szakápolói szakképesítéssel állnak alkalmazásban, melyre a 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 12.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján kizárólag akkor van mód, ha a munkavégzésre irányuló szerzdésben kötelezettséget vállaltak arra, hogy a körzetiközösségi szakápolói szakképesítést, vagy az OKJ ápolói szakképesítést az alkalmazás idpontjától számított 2 éven belül, illetve a diplomás ápolói szakképesítést az alkalmazás idpontjától számított 4 éven belül megszerzik. Ezzel szemben közülük 93% a kérdívben azt nyilatkozta, hogy jelenlegi munkahelyükén heti 40 órában, munkaviszony típusú jogviszonyban már több éve (2-27 éve!) dolgozik, illetve bár válaszlehetségként megjelent, de nem jelölték meg, hogy szakirányú szakképesítésük megszerzése esetleg már folyamatban lenne. A felntt háziorvosi ellátásban dolgozók 51,5%-ának van körzeti ápolói, vagy körzeti közösségi szakápolói képesítése, míg 34,4%-

uk kizárólag OKJ ápoló képesítéssel áll alkalmazásban. 10% a fiskolai diplomával rendelkez ápolók aránya. Ugyanakkor 4%-uk (16 f) csak felntt szakápolói szakképesítéssel rendelkezik, közülük 3 f esetében már folyamatban van a szakirányú szakképesítés megszerzése. A házi gyermekorvosi ellátásban dolgozók 60%-a rendelkezik gyermekápolói, vagy csecsem- és gyermekápolói szakképesítéssel. 12,6% kizárólag OKJ ápoló képesítéssel áll alkalmazásban. 10,5% a fiskolai diplomával rendelkez ápolók aránya. 4,2%-uk (8 f) csak felntt szakápolói szakképesítéssel rendelkezik, közülük senkinek sincs folyamatban a szakirányú szakképesítés megszerzése. A mintánkban található valamennyi egyetemi okleveles ápoló (5 f; 2,2%) jelenleg vegyes praxisban dolgozik. A vegyes praxisokban dolgozó ápolók végzettségét tekintve megállapítható továbbá, hogy 8,5% a fiskolai diplomával rendelkez ápolók aránya, továbbá itt a legmagasabb (40,6%) a kizárólag OKJ ápoló képesítéssel, illetve a csak felntt szakápolói szakképesítéssel rendelkezk (8,4%) aránya. A szakdolgozók 31%-ának van körzeti ápolói, vagy körzeti közösségi szakápolói képesítése. 9,3% dolgozik gyermekápolói, vagy csecsem- és gyermekápolói szakképesítéssel. A felmérésben résztvevk 45,9%-a (373 f) nyilatkozott úgy, hogy a háziorvosi szakterületre jogszabályban elírt szakképesítésen kívül rendelkezik más egészségügyi szakképesítéssel is. A felntt háziorvosi ellátásban dolgozók közül a legtöbben foglalkozás-egészségügyi szakápoló 17,9% (67 f) és fizioterápiás asszisztensi végzettséggel 7,23% (27 f), illetve hospice szakápoló és koordinátor képesítéssel 3,2% (12 f) is rendelkeznek. A házi gyermekorvosi ellátásban dolgozók között a szülészn (2,1%; 8 f) és az újszülött-koraszülött intenzív terápiás szakasszisztens (1%; 4 f) képesítés volt a leggyakoribb további végzettség. A szakdolgozók 54%-ának okoz gondot az elméleti továbbképzési pontok összegyjtése, ennek okaként elsdlegesen a továbbképzési kötelezettség költségei és a helyettesítés megoldatlanságát jelölték meg. De gondot okoz számukra az is, hogy lakóhelyük-

Nõvér, 2012, 25(4), 1–48. 17

EREDETI KÖZLEMÉNY

höz közel nem hirdetnek a szakterületüknek megfelel továbbképzést, a lakóhelytl távoli továbbképzési lehetségeken való részvétel pedig utazási, esetleg szállásköltséggel is együtt jár. A szakdolgozók 59,48%-ának (483 f) egyáltalán nem biztosít a munkáltatója munkaid-kedvezményt a továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez, k munkaidn kívül próbálnak továbbképzésre eljutni. A többieknek a munkáltató átlagosan 1,5 napot (!) biztosít évente a továbbképzési kötelezettség teljesítése érdekében. A továbbképzéseken való részvételt anyagilag a válaszadók 15%-a esetében támogatja a munkáltató. Munkavégzés körülményeire vonatkozó adatok A válaszadók túlnyomó többsége (98%) rendelkezik érvényes, írásos munkaszerzdéssel vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló szerzdéssel. Közülük azonban 5% nem kapott saját, eredeti példányt a szerzdésbl. 2% azoknak az aránya, akikkel egyáltalán nem került írásos szerzdéskötésre sor, mindegyikük munkaviszony keretében áll foglalkoztatásban. A szakdolgozók 69%ának nem volt lehetsége a munkaszerzdés elzetes áttanulmányozására, szakért (pl. ügyvéd) véleményének kikérésére. A szakdolgozók 12%-a érzi úgy, hogy a munkaszerzdésében lév feltételeket szerzdéskötéskor az utolsó pillanatban hátrányosan változtatták meg. A 2012. évi rendes és pótszabadságuk mértékének számítási módjáról és kiadásának szabályairól 75%-uk nem kapott tájékoztatást. Az elmúlt évben 37%-uk csak részben, vagy egyáltalán nem tudta évi rendes szabadságát kivenni. 30%-uk érzi úgy, hogy helyettesítése nem biztosított távollét (szabadság, betegség) esetén. A háziorvosi szolgálat csak 24%-uk esetében fizet helyettesítt. A fennmaradó 76%-ból 3% csak úgy mehet szabadságra, ha helyettesítjét saját maga fizeti, 34% kolléganjével egymást helyettesíti azonos mszakban, 16% helyettesíti egymást külön mszakban, 22% egyéb módon oldja meg a saját helyettesítésérl való gondoskodást. Több mint háromnegyedük (76%) az orvos-

sal egy helyiségben dolgozik. Egynegyedük dolgozik az orvostól elkülönülten, saját helyiségben. A tevékenység tartalmára vonatkozó kérdések A szakdolgozóknak csak 85%-a rendelkezik személyre szabott munkaköri leírással, mely tartalmazza a feladat-, felelsség- és hatáskörét. A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 2. mellékletében tételesen felsorolt ápolói tevékenységeket nem minden szakdolgozó végzi. (2. ábra) Szinte minden szakdolgozó (96,4%) gondoskodik a rendelben használatos gyógyszerek szakszer tárolásáról, kezelésérl. A második leggyakoribb tevékenységük (94%) a gondozással kapcsolatos feladatok ellátásában való részvétel. Ezzel szemben a rendelet els pontjaként meghatározott részvétel a praxis menedzsmentben tevékenységet végzik a legkevesebben (39,4%), illetve a beteg testi higiénéjének biztosítását, vagy ennek megszervezését (52,2%). Elzek miatt Khi-négyzet próbával vizsgáltuk, hogy a szakterület (felntt, gyermek, vegyes praxis) és a hivatkozott rendeletben meghatározott ápolói tevékenységek végzése között van-e összefüggés. Elmondható, hogy nagyon sok ápolói tevékenység (rendelet szerinti 2.; 3.; 5.; 7.; 8.; 9.; és 10. sorszámú tevékenységek) esetében van szignifikáns összefüggés a tevékenység végzése és a szakterület között. (II. táblázat) A válaszadó szakdolgozók 67%-a nyilatkozta azt, hogy végez egészségnevelési, egészségügyi felvilágosítási, tanácsadási tevékenységet. A teljes minta válaszait elemezve megállapítható, hogy önállóan elssorban a következ témakörökben adnak tanácsokat, felvilágosítást a körzetbe tartozóknak: személyi higiéné (67%), egészséges táplálkozás (66%), ajánlott szrvizsgálatok (58%), valamint fertz betegségek terjedésének megelzése (57%). (3. ábra) A felntt háziorvosi ellátásban dolgozók közül 249 f tekintetében vizsgáltuk az egészségnevelési tevékenység témakörei, végzése és a szakképesítés (diplomás ápoló, körzeti-közössé-

Nõvér, 2012, 25(4), 1–48. 18

EREDETI KÖZLEMÉNY

2. ábra: A 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet szerinti ápolói tevékenységek végzése a háziorvosi szolgálatban (n=812)

gi szakápoló, OKJ ápoló) közötti összefüggést. A statisztikai próba elvégzése után azt az eredményt kaptuk, hogy a szakképesítés befolyásolja az egészségnevel tevékenységet. A körzeti-közösségi szakápoló végzettséggel rendelkezk válaszaik alapján sokkal önállóbbak az egészségnevelési tevékenység során. (III. táblázat) A fenti rendeletben nevesített feladatokon kívül egyértelmen igazolódott, hogy az ápolók feladatkörébe került át a szakterületet érint heti-, havi és éves jelentések, adatszolgáltatások elkészítése (95,2%), és ezzel összhangban az elektronikus betegnyilvántartási rendszer naprakész vezetése (93,71%), továbbá a szoftver upgrade-je, az adatbázisról biztonsági mentések készítése. Ezen felül 88,54%-uk gondoskodik a veszélyes hulladékok tárolásáról, elszállításáról, 85,83%-uk kezdeményezi az eszközök karbantartását, felülvizsgálatát, vagy javíttatását. 25%-uk pedig kénytelen az orvosi rendel, váróterem és mellékhelyiségek takarítását is elvégezni, illetve ahogy azt többen a nyílt kérdésnél is kifejtették rájuk hárul a szennyezett egészségügyi textília mosása, vasalása is.

Bérrendszerrel, juttatásokkal való elégedettség A heti 40 órában foglalkoztatott válaszadók havi – munkáltatótól származó – nettó jövedelme átlagosan 95.000,- Ft. A szakterületen dolgozók 80% elégedetlen anyagi megbecsültségével, jelenlegi illetményével. Csupán 18%-uk értékeli úgy, hogy jövedelme képzettségének megfelel. Ezzel szemben 69% szerint jövedelme képzettségéhez képest alacsonyabb, 13%-uk pedig nem tudja megítélni. A szakdolgozók havi jövedelmének mértékét 42%-uknál a háziorvos döntötte el, 12%-uk esetében volt csak közös megegyezés. 30%-uk válaszolta azt, hogy jövedelme a törvényben található (pl. közalkalmazottakra vonatkozó) bértábla figyelembe vételével került megállapításra. 13%-uk nem tudja mi alapján állapították meg a havi alapbérét. 3%-uk választotta az egyéb válasz kategóriát, melynél azt nyilatkozták, hogy a garantált bérminimum alapján állapították meg jövedelmüket. A válaszadók 88%-a számára nem számítható ki, hogy legközelebb mikor emelkedik a fizetése.

Nõvér, 2012, 25(4), 1–48. 19

EREDETI KÖZLEMÉNY

II. táblázat: A 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 2. melléklet szerinti ápolói tevékenységek végzése szakterület szerinti bontásban (n=812) Felntt háziorvosi ellátás (N = 399) n (%)

Házi gyermek-orvosi ellátás (N = 189) n (%)

Vegyes praxis (N = 224) n (%)

végzi

162 (40,6)

69 (36,5)

90 (40,2)

nem végzi

237 (59,4)

120 (63,5)

134 (59,8)

végzi

388 (97,2)

122 (64,6)

187 (83,5)

nem végzi

11 (2,8)

67 (35,4)

37 (16,5)

végzi

390 (97,7)

177 (93,7)

195 (87,1)

nem végzi

9 (2,3)

12 (6,3)

29 (12,9)

végzi

369 (92,5)

179 (94,7)

210 (93,8)

nem végzi

30 (7,5)

10 (5,3)

14 (6,3)

végzi

394 (98,7)

181 (95,8)

209 (93,3)

nem végzi

5 (1,3)

8 (4,2)

15 (6,7)

végzi

279 (69,9)

117 (61,9)

145 (64,7)

nem végzi

120 (30,1)

72 (38,1)

79 (35,3)

végzi

264 (66,2)

32 (16,9)

129 (57,6)

nem végzi

135 (33,8)

157 (83,1)

95 (42,4)

végzi

372 (93,2)

149 (78,8)

212 (94,6)

nem végzi

27 (6,8)

40 (21,2)

12 (5,4)

Sürgs orvosi beavatkozást igényl esetben - amikor a háziorvos, illetve az ügyeletes orvos kihívására nincs lehetség - a mentszolgálat útján a beteg sürgs ellátásának megszervezése

végzi

358 (89,7)

138 (73,0)

189 (84,4)

nem végzi

41 (10,3)

51 (27,0)

35 (15,6)

A betegellátás során a szociális alapellátás körében mköd házi segítszolgálattal, a kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápolást nyújtó szolgáltatókkal és szükség esetén a védni szolgálattal való együttmködés

végzi

361 (90,5)

150 (79,4)

182 (81,3)

nem végzi

38 (9,5)

39 (20,6)

42 (18,8)

A praxis menedzsmentben való részvétel A háziorvosi ellátás körébe sorolt feladatokhoz tartozó ápolási tevékenységek végzése, beleértve a gyógyszerek különböz módon történ bevitelét, a vérés váladékvételt, valamint az egészségügyi ellátás más szintjén elvégzend vizsgálatokra való elkészítést A megelzés, szrés és gondozás feladataiban való részvétel, a gondozásba vett betegek elírás szerinti nyilvántartása és konkrét gondozási feladatok ellátása A beteg vizsgálatához, gyógy kezeléséhez szükséges eszközök, anyagok elkészítése és azok ferttlenítésérl, sterilizálásáról, szakszer tárolásáról és karbantartásáról való gondoskodás A rendelben használatos gyógyszerek szakszer tárolásáról, kezelésérl való gondoskodás Az egészségnevelési, egészségügyi felvilágosítási, tanácsadási tevékenységben való részvétel, az önszervezd csoportok szakmai segítése, tanácsadás (pl. diabeteses betegek klubja) A beteg testi higiénéjének biztosítása vagy ennek megszervezése azon személyeknél, akiknél a házi segítszolgálat szakmai segítsége már nem elegend Veszélyhelyzetek felismerése, életveszély esetén az elssegélynyújtás szakszer megkezdése

Nõvér, 2012, 25(4), 1–48. 20

Khinégyzet

Szignifikancia szint

0,95

0,62

114,17

<0,001

28,3

<0,001

1,10

0,57

13,2

0,001

4,2

0,12

128,04

<0,001

37,0

<0,001

27,13

<0,001

16,8

0,0002

EREDETI KÖZLEMÉNY

3. ábra Az ápolók által végzett egészségnevelési, egészségügyi felvilágosítási, tanácsadási tevékenység témakörei (n=812)

Az elmúlt 12 hónapban a válaszadók 15%-a esetében fordult el, hogy a bérkifizetés nem történt meg a megfelel idben, k jellemzen egyéni egészségügyi vállalkozóként, vagy munkaviszony keretében állnak foglalkoztatásban. Közülük 9%-nál egynél többször volt ilyen eset az elmúlt egy év alatt. Valamilyen jövedelmen kívüli juttatást a szakdolgozók 64%-a kap. 36% semmilyen jövedelmen kívüli juttatást nem kap. A juttatások közül a legjellemzbb az étkezési hozzájárulás (35%). Jövedelmen kívüli plusz juttatásként rendeln kívüli munkavégzésükhöz szükséges közlekedés megoldásához csak a válaszadók 34%-uk kap valamilyen támogatást (7% részesül személygépkocsi használatban, 13% kap kilométerpénzt, 14% pedig közlekedési hozzájárulást bérlet formájában). Munkaruházatukat a szakdolgozók saját jövedelmükbl vásárolják, csupán 9%-uk kap ilyen célú támogatást. A MESZK éves tagdíj befizetés munkáltatói átvállalása a szakdolgozók 8%-a esetében történik meg. Szintén 8%-uk esetében térítik valamilyen formában a telefonhasználatot. A felmérésben részt vevk 41%-a nem hallott arról, hogy a háziorvosi szolgálatok 2011. decemberében plusz egyhavi finanszírozási összeghez jutottak. Ebbl a plusz

egyhavi finanszírozásból a szakdolgozóknak csak 8%-a kapta meg az 1 havi bérnek megfelel összeget, 13% 1 havi összegnél kevesebbet kapott, míg 79% (!) egyáltalán nem részesült a finanszírozásból. A szakdolgozók 90%-a értene egyet azzal, hogy foglalkoztatási jogviszonyuk típusától függetlenül, valamennyi alapellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozó alapilletménye – figyelembe véve a képesítést és a szolgálati idt – törvény által garantált illetmény-elmeneteli rendszerben kerüljön megállapításra és kifizetésre. Szakdolgozói elégedettség A felmérésben résztvev ápolók a legelégedettebbek a munkaid beosztásukkal (85,9%), és a munkahelyi közösséggel (83%), általában elégedettek a munkavégzés tárgyi feltételeivel (72%), állásuk biztonságával (77%), munkaid beosztásukkal (77%), a munkahelyi közösséggel (83%). Ugyanakkor a szakdolgozók a legelégedetlenebbek (73%) az anyagai megbecsültségükkel. (4. ábra) Khi-négyzet próbával vizsgáltuk, hogy az iskolai végzettség (felsfokú, vagy középfokú) és az elégedettség között van-e összefüggés. A kapott eredmények alapján elmond-

Nõvér, 2012, 25(4), 1–48. 21

EREDETI KÖZLEMÉNY

III. táblázat: Egészségnevelési tevékenység a felntt háziorvosi praxisokban meghatározott szakképzettség szerinti bontásban (n=249) Diplomás ápoló (N = 40)

Dohányzásról való leszokás lehetségei

Egészséges táplálkozás

Étkezési tanácsok szívés érrendszeri betegség esetén

Étkezési tanácsok cukorbetegség esetén Étkezési tanácsok obesitas esetén, testsúlycsökkent lehetségek

Körzetiközösségi szakápoló (N= 68)

OKJ ápoló (N = 141)

n

%

n

%

n

%

igen, önállóan

25

62,5

50

73,5

72

51,1

önállóan nem, de részt vesz benne

14

35

16

23,5

58

41,1

nem

1

2,5

2

2,9

11

7,8

igen, önállóan

27

67,5

58

85,3

95

67,4


11

27,5

10

14,7

41

29,1

nem

2

5

0

0,0

5

3,5

igen, önállóan

26

65

56

82,4

84

59,6


10

25

12

17,6

52

36,9

nem

4

10

0

0,0

5

3,5

igen, önállóan

28

70

54

79,4

91

64,5


10

25

14

20,6

45

31,9

nem

2

5

0

0,0

5

3,5

igen, önállóan

28

70

54

79,4

87

61,7


10

25

14

20,6

46

32,6

nem

2

5

0

0,0

8

5,7

igen, önállóan

23

57,5

50

73,5

79

56,0

önállóan nem, Ajánlott de részt vesz szrvizsgálatok benne

14

35

18

26,5

56

39,7

A túlzott alkoholfogyasztásról való leszokás lehetségei

Kábítószerrl való leszokás lehetségei Magasvérnyomás betegség megelzése, kockázati tényezi

nem

3

7,5

0

0,0

6

4,3

igen, önállóan

18

45

31

45,6

48

34,0


9

22,5

31

45,6

73

51,8

nem

13

32,5

6

8,8

20

14,2

igen, önállóan

11

27,5

18

26,5

32

22,7


10

25

33

48,5

53

37,6

nem

19

47,5

17

25,0

56

39,7

igen, önállóan

23

57,5

50

73,5

83

58,9


15

37,5

18

26,5

54

38,3

nem

2

5

0

0,0

4

2,8

Nõvér, 2012, 25(4), 1–48. 22

Khinégyzet


10,79

0,02

8,98

0,06

16,62

0,002

6,57

0,16

8,47

0,07

8,96

0,06

17,36

0,001

8,26

0,08

6,56

0,16

EREDETI KÖZLEMÉNY

Diplomás ápoló (N = 40)

Személyi higiéné

Fertz betegségek terjedésének megelzése

Nk egészségvédelme

Stressz

Gyógyszerszedés

Aktív testedzés, pihenés

Védoltások

Körzetiközösségi szakápoló (N= 68)

OKJ ápoló (N = 141)

n

%

n

%

n

%

igen, önállóan

27

67,5

51

75,0

98

69,5


6

15

14

20,6

29

20,6

nem

7

17,5

3

4,4

14

9,9

igen, önállóan

20

50

43

63,2

76

53,9


15

37,5

24

35,3

51

36,2

nem

5

12,5

1

1,5

14

9,9

igen, önállóan

19

47,5

47

69,1

68

48,2


15

37,5

19

27,9

55

39,0

nem

6

15

2

2,9

18

12,8

igen, önállóan

17

42,5

41

60,3

69

48,9


16

40

23

33,8

16

11,3

nem

7

17,5

4

5,9

56

39,7

igen, önállóan

19

47,5

40

58,8

68

48,2


17

42,5

26

38,2

68

48,2

nem

4

10

2

2,9

5

3,5

igen, önállóan

22

55

53

77,9

82

58,2


11

27,5

14

20,6

39

27,7

nem

7

17,5

1

1,5

20

14,2

igen, önállóan

15

37,5

34

50,0

56

39,7


22

55

33

48,5

73

51,8

nem

3

7,5

1

1,5

12

8,5

igen, önállóan

19

47,5

41

60,3

74

52,5

önállóan nem, Egészségkárosító de részt vesz tényezk benne

15

37,5

26

38,2

16

11,3

nem

6

15

1

1,5

51

36,2

Gyógyászati segédeszközök

igen, önállóan

16

40

35

51,5

51

36,2


16

40

31

45,6

71

50,4

nem

8

20

2

2,9

19

13,5

Nõvér, 2012, 25(4), 1–48. 23

Khinégyzet


5,29

0,25

6,3

0,17

10,87

0,02

40,33

<0,001

5,59

0,23

12,54

0,01

5,23

0,26

44,92

<0,001

10,62

0,03

EREDETI KÖZLEMÉNY

4. ábra Szakdolgozói elégedettség eredményei (n=812)

ható, hogy az iskolai végzettség szignifikánsan nem függ össze az erkölcsi megbecsültséggel (p=0,21), az anyagi megbecsültséggel (p=0,18), a munkahelyi közösséggel (p=0,5), a munkahelyi önmegvalósítási lehetséggel (p=0,4), a fejldési, képzési lehetségekkel (p=0,5), a tartalmas, kihívást jelent feladatokkal (p=0,2), a stabil, biztos munkahellyel (p=0,9), illetve a munkaid beosztással (p=0,3) való elégedettséggel. Ugyanakkor szignifikáns összefüggés mutatható ki az iskolai végzettség és a szakmai megbecsüléssel (p=0,01), valamint a képzettségnek megfelel munkával (p=0,002) való elégedettséggel.

Következtetés, javaslatok A jelen tanulmánnyal célunk volt a MESZK 2006. évi és az OALI 2004. évi felmérésének eredményeivel való összevetés, valamint a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók foglalkoztatásának jelen-

legi körülményeinek feltárása, vizsgálata és az aktuális problémáik megismerése. Sajnos a felmérés eredményei megegyeztek az OALI 2004. évi és a MESZK 2006. évi felmérés azon megállapításaival, mely szerint van olyan egészségügyi szakdolgozó a háziorvosi praxisokban, aki nem rendelkezik érvényes, írásos munkaszerzdéssel, vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló szerzdéssel (OALI 2004.: 1%; MESZK 2006.: 3%; MESZK 2012.: 2%). Bármennyire is alacsonynak tnik ez az arány, nem feledhetjük el, hogy ebben a helyzetben az egészségügyi szakdolgozók teljesen védtelenek és kiszolgáltatottak a munkáltatónak, hiszen nincs írásba foglalva sem az illetményük, sem a munkakörük, sem pedig a munkavégzésük helye, idtartama. Azok sincsenek jobb helyzetben (MESZK 2012.: 5%), akikkel szerzdést kötöttek, azonban nem kaptak saját, eredeti példányt a szerzdésbl, mivel nem tudják bizonyítani, hogy milyen feltételekkel jött létre a munkavégzésre irányuló jogviszonyuk. Eredményeink megersíteni látszanak azokat a szakdolgozói levelekbl követke-

Nõvér, 2012, 25(4), 1–48. 24

EREDETI KÖZLEMÉNY

zetett felvetéseket, amelyek szerint a szakdolgozók több mint 50%-ának nincs módja a szerzdés tervezetének elzetes tanulmányozására, szakért véleményének kikérésére (MESZK 2012.: 69%), illetve elfordul, hogy a szerzdésben a munkáltató az utolsó pillanatban változtatja meg a szakdolgozó számára hátrányosan a feltételeket (MESZK 2012.: 12%). Elemzéseink megersítették, hogy a vonatkozó hatályos jogszabályban elírt szakképesítések valamelyikével (legalább OKJ ápoló végzettséggel) a válaszadó szakdolgozók több mint 90%-a rendelkezik (MESZK 2006.: 90,5%; MESZK 2012: 93,3%). Az OALI 2004-es kutatás eredményeit összehasonlítva a jelenlegivel, azt tapasztaltuk, hogy 54,6%-ról majdnem duplájára ntt a megfelel szakképesítéssel rendelkezk aránya az elmúlt 8 évben. Szakképzettség, illetve szakterület szerinti elemzéseink megersítették azokat a hipotéziseinket, mely szerint a felntt háziorvosi ellátásban dolgozók több mint fele rendelkezik körzeti ápolói szakképesítéssel, vagy klinikai szakápolói (körzeti-közösségi szakápoló) szakképesítéssel (MESZK 2012: 51,5%), illetve a házi gyermekorvosi ellátásban dolgozók több mint fele rendelkezik gyermekápolói, vagy csecsem- és gyermekápolói szakképesítéssel (MESZK 2012: 60%). Az OALI 2004. évi felmérésben szerepelt adatok alapján a továbbképzésben való részvételt az ápolók 61%-ánál a munkáltató teljes egészében biztosította. A jelen kutatásunkban kapott értékek sokkal kedveztlenebbek, hiszen a szakdolgozók 54%-ának okoz gondot az elméleti továbbképzési pontok összegyjtése, mivel 59,48%-uk esetében egyáltalán nem biztosít a munkáltató munkaid-kedvezményt, 40,52% esetében pedig átlagosan 1,5 napot biztosítanak évente. Annak ellenére, hogy az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirl szóló 2003. évi LXXXIV. törvény alapján évi 3 és 10 munkanap közötti pontszerz kötelez továbbképzésére fordítandó id illethetné meg a szakdolgozót. Az eredmények értékelése után megállapítottuk, hogy visszaesett azon munkáltatók aránya is, akik a munkaid-kedvezmény mellett anyagilag is támogatják a továbbképzéseken való részvételt (MESZK 2006.: 25%; MESZK 2012: 15%).

Az OALI 2004. évi felmérésének eredményei alapján az ápolók leginkább a közösség megbecsülésével voltak elégedettek, legkevésbé pedig az anyagai megbecsültségükkel és az elrelépési lehetségeikkel. Meglehetsen elégedettek voltak állásuk biztonságával, munkájuk erkölcsi megbecsültségével. Ezen arányokat vizsgálatunk eredményei is megersítik, a vizsgált populációban a munkaid beosztásukkal és a munkahelyi közösséggel voltak a legelégedettebbek, állásuk biztonságával, munkaid beosztásukkal, erkölcsi megbecsültségükkel elégedettek, míg anyagai megbecsültségükkel és fejldési, képzési lehetségeikkel a legelégedetlenebbek. Kutatásunk során fontos szerepet tulajdonítottunk a jövedelmi viszonyok megismerésének, figyelemmel arra, hogy MESZK-hez beérkez szakdolgozói levelek leginkább e témakört feszegetik. A MESZK 2006. évi felméréséhez képest jelents eltérést találtunk a jövedelemmel való elégedettség tekintetében, a jelenlegi mintánkban nagyobb volt az aránya azoknak, akik nem elégedettek jelenlegi illetményük mértékével (MESZK 2006.:46%; MESZK 2012: 80%). A szakdolgozók elégedetlenségét fokozhatta az a tény, hogy a kérdív kitöltésekor már tudták, hogy kimaradtak az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók 2012. évi illetmény- vagy bérnövelését érint intézkedésekbl, illetve a háziorvosi szolgálatok részére 2011 decemberében kiutalt plusz egyhavi finanszírozási öszszegbl sem részesültek megfelel arányban (MESZK 2012: 79% egyáltalán nem részesült a finanszírozásból). A szakdolgozók elégedetlenségében jelents szerepet játszhat továbbá, hogy a szakdolgozók 88%-a számára nem kiszámítható, hogy legközelebb mikor emelkedik az illetményük, mert nincs kidolgozott elmeneteli és besorolási rendszerük. Megállapítható, hogy a munkaviszony típusú jogviszony keretében foglalkoztatott szakdolgozók esetében a havi alapilletmény megállapítása jellemzen nem törvényben található (pl. közalkalmazottakra vonatkozó) bértábla figyelembe vételével kerül megállapításra, hanem a munkáltatói jogokat gyakorló orvos ajánlata alapján. Elzek miatt nem meglep számunkra, hogy a szakdolgozók jelents többsége (90%) egyetértene azzal, hogy foglalkoztatási jogviszonyuk

Nõvér, 2012, 25(4), 1–48. 25

EREDETI KÖZLEMÉNY

típusától függetlenül – figyelembe véve a képesítést és a szolgálati idt – alapilletményük törvény által garantált illetmény-elmeneteli rendszerben kerüljön megállapításra és kifizetésre. A szabadságolásokkal, helyettesítésekkel kapcsolatos elemzések felhívják a figyelmet arra, hogy a munkáltatók 75%-a nem ad tájékoztatást a rendes és pótszabadság mértékérl, számítási módjáról és kiadásának rendjérl. Elemzéseink megersítették, hogy a szakdolgozók jelents hányada csak részben, vagy egyáltalán nem tudja évi rendes szabadságát kivenni (OALI 2004.: 48%; MESZK 2006.: 25%; MESZK 2012.: 37%). Az eredmények értékelése után azt is megállapítottuk, hogy a szakdolgozók helyettesítésének módja csak részben mutat eltérést a 2006. évi felmérés adataihoz képest: a háziorvosi szolgálatok negyede fizeti a helyettesítt, több mint fele kolléganjével egymást helyettesítik, és sajnos még mindig van olyan szakdolgozó, aki alkalmazottként csak úgy mehet szabadságra, ha helyettesítjét saját maga fizeti (MESZK 2006.: 4%; MESZK 2012.: 3%). Elzek miatt a szakdolgozók több mint negyede érzi úgy, hogy helyettesítése nem biztosított távollét (szabadság, betegség) esetén. A 2006-os eredményekhez hasonlóan 2012-ben is több mint 10% volt azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek személyre szabott olyan munkaköri leírással, mely tartalmazza feladat-, felelsség és hatáskört. Mind a 2004-es, mind pedig a 2006-os eredményekkel megegyezen a szakdolgozók háromnegyede az orvossal egy helyiségben dolgozik, és csak negyedüknek biztosított az orvostól elkülönült, saját helyiségben történ munkavégzés. Szakképzettség, illetve szakterület szerinti tevékenység elemzéseink megersítették azon feltételezésünket, hogy a napi gyakorlat során végzett tevékenységek bizonyos esetekben jelents eltérést mutatnak a 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben meghatározott ápolói tevékenységekhez képest. A felmérés eredményei megegyeztek a korábbi felmérések azon megállapításaival, mely szerint a körzeti ápolók jelents hányada nem vesz részt a beteg testi higiénéjének biztosításában, vagy ennek megszer-

vezésében (OALI 2004.: 34%; MESZK 2006.: 32%; MESZK 2012.: 47,8%), sem a praxis menedzsmentben (OALI 2004.: 67%; MESZK 2006.: 59,8%; MESZK 2012.: 60,6%). Nem találtunk számottev eltérést az egészségnevelési, egészségügyi felvilágosítási, tanácsadási tevékenységet végzk tekintetében az OALI 2004. évi felmérésének eredményeihez képest sem (OALI 2004.: 71%; MESZK 2012.: 67%), ugyanakkor a MESZK 2006. évi felmérésében résztvev ápolók 92%-a nyilatkozta azt, hogy végez ilyen jelleg tevékenységet. Eredményeink megersíteni látszanak azt felvetést, mely szerint a felntt háziorvosi ellátásban a legönállóbban a körzeti-közösségi szakápoló végzettséggel rendelkezk végzik az egészségnevelési tevékenységet. A szakképesítés véleményünk szerint a végzettség különböz szintjeihez kötd tudás és ismeretek útján hat az önállóságra. A körzeti-közösségi szakápolói végzettség a ráépül képzésnek köszönheten olyan mérték többlettudást biztosít, amelyet hagyományos kreditpontos továbbképzéseken elsajátítani nem lehet, hiszen az 1200 óra idtartamú ráépülés a prevencióra, a népegészségügyi szempontból veszélyeztetett korcsoportok és betegségek szrésére, és a gondozásra fókuszál. Úgy gondoljuk a fenti eredmények számos megoldandó feladatra világítanak rá, melyek megszüntetéséhez összehangolt együttmködésre és intézkedésekre van szükség. Fel kell hívnunk az egészségpolitikáért felelsök figyelmét az ápolói kiszolgáltatottság okaira, kritikus helyzetére és kezdeményezni kell a megfelel, támogató jogszabályi környezet létrehozását, a személyi és tárgyi feltételek újradefiniálását, az adminisztrációs terhek csökkentését, a képzési és továbbképzési lehetségek biztosítását, a kompetenciakörök tisztázását, a praxispénzbl való részesedés rendezését, az elmeneteli és besorolási rendszer kidolgozását, valamint a munkafeltételek javítását.

Köszönetnyilvánítás A szerzk köszönetet mondanak az adatgyjtés lebonyolításában nyújtott segítségért a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói

Nõvér, 2012, 25(4), 1–48. 26

EREDETI KÖZLEMÉNY

Kamara Területi Szervezetei Elnökségének, illetve azoknak, akik válaszolva a MESZK

felhívására megosztották velünk gondjaikat, elképzeléseiket, véleményüket.

Irodalomjegyzék 1. Háziorvosok és házi gyermekorvosok számának megoszlása 2010. évben; Hozzáférhet: http:// www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ fea002.html Szövegben hivatkozásként: (KSH, 2010) (Letöltve. 2012. augusztus 6.) 2. Jávor, A., Bodnár É., Csaba I., Gál, R.I., Jávor, A., László Á., Molnár, D. L., Sági, M. (1996.) Az alapellátásban dolgozó ápolók és védnk helyzete. In Az egészségügyi alapellátási reform értékelése: egy kérdíves vizsgálatsorozat tanulságai. Az Európai Unió HU9302 sz. PHARE Egészségügyi reformprogramja keretében végzett kutatás zárótanulmánya. Hozzáférhet: http://www.tarki.hu/adatbank-h/

kutjel/pdf/a120.pdf Szövegben hivatkozásként: (Jávor, 1996) (Letöltve. 2012. augusztus 6.) 3. Kökény, M. (2006). A körzeti ápolók szakmai helyzete. Hivatásunk, 2, 12-13. Szövegben hivatkozásként: (Kökény, 2006) 4. Ujváriné, S. A., Becka, É. (2006). Körzeti ápolók élet- és munkakörülményei, egészségi állapota. Medicus Universalis, XXXIX/2, 55-64. Szövegben hivatkozásként: (Ujváriné, 2006) 5. A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységrl szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet; Hozzáférhet: https://kereses.magyarorszag.hu/ jogszabalykereso (Letöltve. 2012. augusztus 6.)

Tanulj Hagyományos Kínai Orvoslást a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán! A Heilongjiang Hagyományos Kínai Orvostudományi Egyetem kihelyezett tagozata egyedülálló alapképzési programmal, magas szakmai színvonallal, neves hazai és kínai oktatókkal, várja a jelentkezket. Végzettségi szint: BSc Képzési id: 5 év (4 év Magyarországon, 1 év Kínában) (orvos/fogorvos diplomával rendelkezk részére a képzési id 2+1 év) Jelentkezési határid: 2012. augusztus 29. A képzés indításának idpontja: 2012. szeptember 10. Részletes információ és jelentkezés: www.se-etk.hu e-mail: [email protected], telefon: (1) 486-5905

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar az alábbi iskolarendszeren kívüli OKJ szakképzéseket hirdeti meg: • • • •

• • • •

Ápoló Mentápoló Sürgsségi szakápoló Pszichiátriai szakápoló

Gyógymasszr/Sportmasszr Gyógyszertári asszisztens Gyógyszerkiadó szakasszisztens Látszerész és fotócikk-keresked

Továbbá várjuk kozmetikusok jelentkezését egészségügyi szakkozmetikus képzésünkre (FAT által akkreditált képzés). Jelentkezési határid: 2012. szeptember 3. Az oktatás kezdete: 2012. október hó Részletes információ és jelentkezési lap az alábbi honlapon található: www.se-etk.hu (Oktatás/OKJ-s képzések menüpontban)

Nõvér, 2012, 25(4), 1–48. 27

A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményei Magyarországon

Recommend Documents