A házassági perek speciális eljárási szabályai (szakdolgozat) Special Procedural Rules of Matrimonial Actions

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI JOGI INTÉZET POLGÁRI ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK

A házassági perek speciális eljárási szabályai (szakdolgozat)

Special Procedural Rules of Matrimonial Actions

Készítette: Vas Marietta igazságügyi igazgatási alapszak levelező tagozat

Konzulens: Dr. Nagy Adrienn egyetemi docens

Miskolc 2013.

2

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS

4

I. A HÁZASSÁG FELBONTÁSÁNAK TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI MAGYAR VISZONYLATBAN 6 II. JELENLEG HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK: HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. III. 1. A. B. 2.

IV.

A HÁZASSÁGI BONTÓPERES ELJÁRÁS KÉT FAJTÁJA: Megegyezésen alapuló bontás: Megegyezés a járulékos kérdésekben: Különélésen alapuló bontás:

11 11 14

Tényállásos bontás:

15

11

A HÁZASSÁGI BONTÓPER MENETE: 18

1.

Peres felek a házassági bontóperben:

18

2.

Keresetindítás:

18

3.

Az első tárgyalás:

21

4.

A további tárgyalások, ideiglenes intézkedések:

24

5.

Házassági vagyonjogi kereset:

26

6.

Bizonyítás:

27

7.

Az eljárás befejezése (határozathozatal):

30

8.

Jogorvoslat a bíróság határozata ellen:

33

V. HÁZASSÁGI BONTÓPEREK SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TERÜLETÉN 34 1.

Joghatóság kérdésköre házassági bontóperekben:

1.

Németország tekintetében:

Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2.

Olaszország tekintetében:

Hiba! A könyvjelző nem létezik.

VI.

34

VÁLÁSI STATISZTIKÁK MAGYARORSZÁGON: 41

IRODALOMJEGYZÉK

46

2

3

JOGSZABÁLYJEGYZÉK

47

HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE: 48

3

4

BEVEZETÉS „A házassági per gyűjtőfogalom, többféle pert foglal magában. Házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított pereket, valamint a házassági bontópereket kell érteni.”1 Hazánkban a házassági perek e széles körét alapvetően két törvény szabályozza. A házassági perekre az 1952. évi IV. törvény első részét (Csjt.), és az 1952. évi III. törvény általános részi szabályait (Pp.) kell alkalmazni, a különleges eljárásokban foglalt eltérésekkel. Dolgozatomban a házassági perek legnagyobb szegmensét, a házassági bontópereket ismertetem részletesen, amely a szabályozás eljárásjogi részét képezi. Bemutatom a szabályozás kialakulását, valamint hazai történetét a törvényi szabályozás alapján, és a vonatkozó jelenleg hatályos törvényeket. A harmadik és negyedik fejezetben részletesen ismertetem a házassági bontóper eljárásának menetét, szabályait, két típusát és a perindítási határidőket. Az ötödik fejezetben arról ejtek szót, hogyan működik a bontóperes eljárás az Európai Unió néhány tagállamában. Végül a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján összehasonlítom a házasságkötések és válások arányát Magyarországon. Megnehezíti a jogalkalmazást, hogy a külön törvényekben a szabályozás nem terjed ki minden területre. Azért választottam a házassági perek speciális eljárási szabályait szakdolgozatom témájául, ezen belül is a házassági bontóperes eljárást a gyakorlatban, mert gyermekkoromban az én szüleim is elváltak, ezáltal érintetté váltam ebben a témában és megtapasztaltam a gyermekeket érintő hatásait. Miközben belemerültem ennek a jogi szabályozásába is, a törvényi szabályozással kapcsolatban több kérdés és esetleges megoldás merült fel bennem, mint például: -

Az egyező akaratnyilvánításon alapuló per során miért van feltétlenül szükség az eljárást meghosszabbító békítő tárgyalásra?

-

Miért terheli kizárólag a felperest az illeték előlegezésének kötelezettsége, mikor a legtöbb esetben az alperes a vétkes fél a házasság megromlásában?

-

Miért a bírák végzik a békítést a tárgyalás során?

-

Miért nem hallgatják meg a kiskorú gyermeket is az eljárás során?

1

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 276. § A házassági perek általános szabályainak alkalmazásáról

4

5 Majd az ötödik fejezetben bemutatom a házasság felbontásával kapcsolatos magyarországi statisztikákat. Végül az összefoglalásban érintem a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét, a házasság felbontásának lelki és jogi nehézségeit és törvényi szabályozását.

5

6

I. A HÁZASSÁG FELBONTÁSÁNAK TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI MAGYAR VISZONYLATBAN Magyarországon II. József magyar király házassági eszméjéig nyúlnak vissza a polgári házasság történeti előzményei. Az 1783-ban kiadott pátensétől nevezzük a házasságot polgári szerződésnek, mellyel a pápai kúriától elhatárolta a házassági jog kérdését. Állami szabályozást vezetett be a házassági jogban, az anyagi és a formai kellékek tekintetében. II. József királyi bíróságok elé utalta a házassági pereket, de halála után a bíráskodás jogát visszanyerte az egyház. II. Lipót házasságjoggal kapcsolatos intézkedései felemás eredménnyel zárultak. II. József pátenseit felfüggesztette, így a bíróságok helyett ismét a katolikus és a protestáns egyház kezébe került a végrehajtás. Az 1844. évi III. törvény nagy változást hozott azzal, hogy az 1839. március 15. után evangélikus lelkipásztor előtt kötött vegyes házasságokat törvényessé tette.2 Így a katolikus egyház tiltakozása ellenére a protestáns felekezeteknek sikerült kiharcolniuk, hogy ne csak egymás között házasodhassanak. Magyarországon 1853 és 1861 között az Osztrák Polgári Törvénykönyv szerint a válás csak akkor volt megengedhető, ha a nem katolikus vallású felet holttá nyilvánították vagy meghalt. Ezen felül vallási különbségek nélkül határozta meg a házasság fogalmi elemeit. Ezt követően új szabályozás lépett hatályba az 1868. évi XLVIII. törvény, amely szerint lehetséges volt a vegyes házasság felbontása. Ebben az eljárásban először az alperes, majd a felperes illetékes bírósága hozott jogerős ítéletet. Az 1868. évi LIII. törvény pedig a vegyes házasságok megkötését egyszerűsítette azzal, hogy bármely felekezet papja előtt megköthetővé tette. Majd kormányváltás-, válság és országos botrány után a Wekerle-kormány megalkotta az 1894. évi házassági törvényt (továbbiakban Ht.), mely kötelezővé tette a polgári házasságkötést, és 10 fejezetben szabályozta a házasság megkötését és megszüntetését. Ezek szerint kizárólag a Ht. rendelkezései alapján megkötött házasságok voltak érvényesek. Viszont a hívők vallásuk szerint cselekedhettek, ezzel az egyházak szabadságát is meghagyta a törvény. A házasság felbontásával kapcsolatban elég sok kérdés maradt tisztázatlan, e kérdéskört is szabályozva hozott létre a Ht. egy mindenkire kiterjedő egységes szabályozást, mellyel bevezette a következő eljárást. Lehetővé tette a házasság felbontását, megalkotta az

2

Cserbáné Nagy Andrea: A házassági jog kodifikációi; PhD értekezés Miskolc, 2012. 26. o.

6

7 ehhez szükséges bírói fórumot és az anyakönyvvezetés intézményét. E törvény 1895. október 1-jétől 1952. december 31-ig volt hatályban. Ez idő alatt az érvényes házasság létrejöttének meghatározott anyagi és alaki feltételei voltak, ezzel pedig megalkották a házassági akadályok rendszerét. Ebben az időszakban sokan próbálták ezt a rendszert kihasználni házasságuk felbontásának reményében, mivel pont a legegyszerűbb és praktikus, a felek megegyezésén alapuló bontást nem tette lehetővé. Bár a XIX. század végéig elég sok európai országban a házasság semmilyen módon nem volt felbontható Magyarországgal ellentétben. A Ht.-ben a házasság létezése vagy nem létezése, valamint érvényessége iránt a házasság fennállása alatt támasztható perek, a házasság érvénytelenítése, semmissé nyilvánítása, a házassági bontópert és az ágytól asztaltól való elválasztást jelentették a házassági perek. 3 A felek magánérdekét szolgáló, házasság felbontásának intézményének bevezetése volt a Ht. legnagyobb újítása, mely kizárólag a vétkességi elv alapján jöhetett létre. Részletesen meghatározta a házassági bontó okokat és azt, hogy csak a vétlen fél kezdeményezhette a felbontást a vétkes cselekmény bizonyítása után. A vétkessé nyilvánított házastársat különböző szankciókkal sújtották, így a feleség például nem kaphatott nőtartást, nem viselhette a férje nevét stb.4 A törvény a bontó okok két csoportját különböztette meg, melyeket taxatíve sorolt fel. Első csoportja az abszolút hatályú bontó okok, mely alapján a házasságot a törvény erejénél fogva feltétlenül fel kellett bontani. Ezek közül első helyen állt a házasságtörés; 5 ezt követte a házastársnak jogos ok nélkül való elhagyása, melyhez hozzá tartozott az ún. hűtlen elhagyás is;6 majd a házastárs élete elleni törés, valamint a házastárs súlyos bántalmazása; 7 és végül, ha a házastársat a házasság megkötése után halálra, vagy legalább 5 évi fegyház-, vagy börtönbüntetésre ítélték.8 Második csoportja, a relatív hatályú bontó okok, amely szerint a házasság felbontását a bíróság mérlegelte. Ilyen ok volt, ha az egyik házasfél a házastársi kötelességeket súlyosan megsértette ugyan, de a sérelem az abszolút bontó okok egyikének az elemeit sem tartalmazta.9 Többek között a házastárs támogatásának, gyámolításának, segélyezésének,

3

A polgári házasság; http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/agytolasztaltolvalas.htm (lekérdezés dátuma: 2013. június 22.) 4 Csiky Ottó: A házasság megszűnése, a házassági bontójog; In: Csiky Ottó - Filó Erika: Magyar családjog; HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2003. 85. o. 5 HT.76.§ 6 HT.77.§ 7 HT.78.§ 8 HT.79.§ 9 HT.80.§

7

8 eltartásának a megtagadása tartozott ezek közé. Ha a házastársak családjához tartozó gyermeket bűncselekmény elkövetésére, vagy erkölcstelen életre bírta rá, az szintén relatív bontó oknak minősült. A keresetlevelet a bontó okról való tudomásszerzéstől számított 6 hónapon belül lehetett előterjeszteni, a bontó ok felmerülésétől számított 10 év eltelte után pedig érvényesen nem lehetett hivatkozni rá. Majd újabb szabályozás lépett életbe a házassági perek tekintetében az 1911. évi egységes Polgári Perrendtartás (a továbbiakban: Plósz-féle Pp.). A házasság felbontását a kor színvonalához próbálta igazítani, pontosította a bíróság illetékességét, meghatározta a kötelező ügyvédi képviseletet és a megállapítási pereket is a házassági perek közé sorolta. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. május 19-én közzétett XCIX. számú rendelete már lehetővé tette azt, hogy a házastársak közös megegyezése esetén a bíróság tárgyalás nélkül bontsa fel a házasságot függetlenül attól, hogy a házasoknak volt-e gyermekük vagy sem. A bíróságnak a közös megegyezés alapján hozott végzése azonnal jogerőssé is vált. Amennyiben a másik fél a tárgyaláson vagy a tárgyalás előtt személyesen bejelentette, hogy a házasság felbontásához hozzájárul, a bíróság szintén a közös megegyezésen alapuló házasság felbontást alkalmazta. Kizárólag az egyik fél kérelmére a bíróság akkor hozott bontó ítéletet, ha az életközösség

további

folytatását

nem

lehet

a

házasfél

kötelességévé

tenni.

a

Tanácsköztársaság idején kibocsátott jogszabályokat az 1920. évi I. törvény érvénytelenné nyilvánította, és ezt követően az 1894. évi Házassági Törvény volt hatályban egészen 1945ig.10 „Az elmúlt száz évben pedig egyre erősebb tendencia szerint nőtt a házasságok felbontásának a száma, mely folyamat különösen felgyorsult az I. és főként a II. világháború utáni időszakban, mivel Európa szerte könnyebbé és szabadabbá vált a válás. Századunkra a szabad és önálló akaraton alapuló házasságkötés joga mellett a válás is alapvető emberi joggá vált. Megállapítható, hogy a házassági jog szabályai a jogalkotás és a jogalkalmazás egymásra gyakorolt hatása folyamán alakultak és fejlődtek.”11

10 11

Csiky Ottó: A házasság felbontása; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1990. 88. o. Cserbáné Nagy Andrea: A házassági jog kodifikációi (a doktori értekezés tézisei) – Miskolc, 2012.

8

9

II. A HÁZASSÁGI BONTÓPEREK HATÁLYOS SZABÁLYAI A jogforrási hierarchia élén Magyarország Alaptörvénye áll, mely Magyarország jogrendszerének alapja. Az Alaptörvény Alapvetések részének L cikkében Magyarország elkötelezi magát a házasság mellett, mely a férfi és nő közötti, önkéntes elhatározáson alapuló érzelmi és gazdasági életközösségeket jelenti. A Nemzet fennmaradásának elengedhetetlen részének tekinti a házasságot és a családot. Kötelezettséget vállal a gyermekvállalás támogatására. A családi kapcsolat alapjának a házasságot, valamint a szülő–gyermek viszonyát tekinti. A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza. 12 A Szabadság és Felelősség részben rögzíti a nők és a férfiak egyenjogúságát, külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket. Biztosítja, a gyermekek jogát a megfelelő

testi,

szellemi

és

erkölcsi

fejlődéséhez,

a

szükséges

védelemhez

és

gondoskodáshoz. A szülők számára kötelezővé teszi a kiskorú gyermekükről való gondoskodást.13 A házassági bontóperekkel kapcsolatos eljárásjogi szabályokat a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XV. Házassági perek fejezete tartalmazza. A 276. § (1) bekezdése értelmében a házassági perekre vonatkozóan, a Polgári Perrendtartás általános szabályait, a XV. fejezet speciális rendelkezéseinek hiányában lehet alkalmazni. A különleges eljárásokban foglalt eltérések, az eljárás egyszerűbbé, hatékonyabbá, gyorsabbá tételét szolgálják.14 A házassági perek gyűjtőfogalom. „Házassági peren a házasság érvénytelenítés, továbbá érvényességének, illetőleg létezésének vagy nem létezésének megállapítása iránt indított pereket, valamint a házassági bontópereket kell érten.” 15 A Pp. a házassági perekben illetékességet az általános szabályok szerint állapítja meg. A pert annál a járásbíróságnál lehet megindítani – az alábbi sorrendben - amelynek területén:  az alperes lakóhelye,  az alperes tartózkodási helye,  az alperes utolsó belföldi lakóhelye,

12

Magyarország Alaptörvénye Alapvetések L cikk Magyarország Alaptörvénye Szabadság és Felelősség XV. –XVI. cikk 14 A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XV. Házassági perek fejezete 276. § (1) bekezdés 15 A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 276. § (2) bekezdés 13

9

10  a felperes lakó- vagy tartózkodási helye található.16 Az általános szabályoktól eltérően „A házassági perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.”17 Abban az esetben, ha már folyamatban van valamely bíróság előtt házassági per, ugyanazzal a házassággal kapcsolatos újabb házassági vagy vagyonjogi per kizárólag annak bírósága előtt indítható. A házassággal kapcsolatos polgári anyagi jogi rendelkezéseket a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) tartalmazza, melynek „A házasság megszűnése” című III. fejezete szabályozza a házasság megszűnésének eseteit, valamint a házasság felbontásának lehetőségeit. A Csjt. új alapokra helyezte a házasság felbontásának rendjét. A HT. vétkességen alapuló rendszerét elvetette, és a házasság feldúltságának kritériumát fogadta el. Az abszolút és relatív bontó okok rendszerét a törvény mellőzte, a házasságot komoly és alapos ok esetén kell a bíróságnak felbontania, a házasság végérvényes, helyrehozhatatlan megromlása esetén.

16

Speciális polgári peres eljárások https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420015/430001/Specialis_polgari_peres_eljarasok_kulonos_p olgari_eljaraso.html?ugy=hazasper.html 17 A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 277. § (2) bekezdés

10

11

III.

A HÁZASSÁG FELBONTÁSÁNAK LEHETSÉGES ÚTJAI 1. A közös akaratnyilvánításon alapuló bontás

A Csjt. 18. §-ának (2) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a házasság felbontását egyező akaratnyilvánítással kérjék a házasfelek, mely szintén a feldúltsági elven alapul. Amennyiben a felek közös megegyezés alapján kérik a házasság felbontását, annak ki kell tűnnie a bíróságra benyújtott keresetlevélből. A megegyezésen alapuló bontásnak két esetét különböztetjük meg: a Csjt. 18. § (2) bekezdésének a) pontja szerintit, amikor a házasfeleknek a járulékos kérdésekben való megegyezését és annak bíróság általi jóváhagyását írja elő a törvény a házasfelek akarategysége véglegességének minimum követelményeként. Más esetben a házastársak különélésének időtartamától is függ a megegyezéses bontóperben kötött egyezség tartalma. „A házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték.”18 1.1. Megegyezés a járulékos kérdésekben Az utolsó húsz-harminc évben az európai országok családjogi szabályaiban egyre inkább tért nyert a megegyezésen alapuló bontás. A bontásnak nemcsak lélektani, hanem más hátrányainak kiküszöbölése szempontjából is jelentős lehet, ha a házastársak mindkettőjük és gyermekük, vagy gyermekeik érdekét is megfelelően biztosító megállapodások alapján válnak el. 19 A házastársaknak a házasság felbontására irányuló egyező és befolyástól mentes nyilatkozata arra utal, hogy a házasság teljesen megromlott. Ha a felek egyezséget kötnek a járulékos kérdésekben, akkor a bíróságnak nem feltétlenül szükséges a házasság megromlásának okait vizsgálnia. Az akarati egyetértésnek tehát bizonyíték rangja van, és ha azt a bíróság nem tartja véglegesnek, vagy befolyásmentesnek, akkor meg kell vizsgálnia a házasság megromlására vezető egész folyamatot, s csak ezen széleskörű tényfeltárás után dönthet a bontásról vagy a kereset elutasításáról. 20 18

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 18. § (2) bekezdése Csiky Ottó – Filó Erika: Magyar családjog ; HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2003. 92.o. 20 Csiky Ottó – Filó Erika: Magyar családjog ; HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2003. 92-93.o. 19

11

12

A feleknek a Csjt 18. § (2) bekezdése alapján a következő járulékos kérdésekben kell megállapodniuk:  közös gyermek elhelyezése,  gyermektartásdíj mértéke, fizetés módja,  a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás,  házastársi tartásdíjat fizet-e az egyik fél a másiknak,  a közös lakás használata,  a házassági közös vagyonba tartozó ingóságok megosztása. Az egyezségkötés nem zárja ki a bírói mérlegelést, csak alátámasztja, hogy a házasság felbontásának feltételei fennállnak. A bírói gyakorlat a befolyásmentességet vélelmezi, azaz, ha nem merül fel a bontóperben ennek ellenkezőjére vonatkozó adat, úgy a felek akarategységét a házasság felbontására vonatkozóan szabad elhatározáson alapulónak kell tekinteni. A házastársak akaratnyilatkozatának megítélése személyes meghallgatásukat nélkülözhetetlenné teszi, ezért a felek bíróság előtti személyes megjelenése és meghallgatása nélkül a megegyezéses bontás kizárt. Mivel az elsődleges bizonyítási eszköz a személyes nyilatkozat a megegyezéses bontás törvényi feltételeinek tisztázására. Ha sikerült mindenben megegyezniük a feleknek, mivel nem kell feltárnia a bíróságnak a házasság megromlásához vezető okokat és bizonyítási eljárást sem kell lefolytatnia, ezért a házasság felbontására egy egyszerűbb eljárási rend alapján kerül sor. Azt is meg kell jelölniük a feleknek, hogy a törvényi rendelkezésekhez képest az adott esetben mire terjedhet ki az egyezségkötési kötelezettségük. A közös megegyezésen alapuló bontások nagy részében a házastársi közös vagyon megosztása okozza a legtöbb problémát. A házassági vagyonjogi viszonyok megegyezéses bontóperben való rendezésére irányuló egyezséget illetően a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 2. §-a a következőképpen rendelkezik: Ha a közös vagyon csak ingóságokból áll, ezt pedig a felek már ténylegesen megosztották, és nincs egymással szemben semmi egyéb házassági vagyonjogi igényük, csak az ingóságok megosztásának a tényét, és a további házassági vagyonjogi igény teljes kizárását kell az egyezségnek tartalmaznia. 21 A házassági vagyonjogi igények rendezésével kapcsolatos megállapodást is csatolni kell a keresetlevélhez az egyezségmegkötés előtt.

21

4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése

12

13 Az egyező akaratnyilvánítással történő házasság felbontására az egész eljárás alatt lehetőség van, így a tényállásos bontásról a felek áttérhetnek a megegyezéses bontásra. A megegyezéses bontás esetén a tárgyaláson kell elhangoznia az akarati egyetértésnek, függetlenül attól, hogy ezt a kereseti kérelem már előre rögzíti-e vagy sem, tehát a keresetet egyedül a felperes nyújtja be, tekintet nélkül arra, hogy a törvény szövege a felek közös kérelmét említi. A bíróság két tárgyalást tart, ha a házasságból közös kiskorú gyermek is származik. A bíróság elhalasztja a tárgyalást, ha az általa megkísérelt békítés sikertelen volt, majd 3 hónapon belül lehet kérni a per folytatását írásban. A folytatásra irányuló kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte utánra új tárgyalási napot tűz ki a bíróság. A bíróság jóváhagyja az egyezséget a második tárgyaláson és ítélettel felbontja a házasságot. A bíróság az első tárgyaláson is felbonthatja a házasságot, ha nem született kiskorú gyermek ebből a házasságból. Az egyezség jóváhagyásához szükséges feltételek fennállását a bíróságnak különös gonddal kell vizsgálnia akkor, ha a felek megállapodása közös kiskorú gyermekeik sorsát is érinti. 22 A gyermekelhelyezés tekintetében a feleknek olyan megoldást kell választaniuk, amely a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését legjobban biztosítja. A gyermekelhelyezés tárgyában létrejövő egyezségnél figyelembe kell venni a Csjt. 74. §-ának azon rendelkezését, amely szerint a tizennegyedik életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntés csak a gyermek beleegyezésével hozható, kivéve, ha a gyermek által választott elhelyezés a fejlődését veszélyezteti. 23 A bíróság eltekinthet a gyermek személyes meghallgatásától, amennyiben a gyermeknek az elhelyezésével kapcsolatos álláspontjáról a szülők egyező előadása alapján meggyőződik. Ha a szülőknek a gyermek elhelyezésére vonatkozó egyezsége nyilvánvalóan ellentétes a gyermek érdekével, a bíróság azt nem hagyhatja jóvá. Ha már a házastársak nem tudják a harmonikus családi környezetet biztosítani, a gyermeknek nem feltétlenül az az érdeke, hogy fenntartsák a házasságot. Így ez az eljárás a gyermek szempontjából is ideális, mivel gyors és az ő érdekeire is tekintettel vannak a felek a járulékos kérdések rendezésekor és nincs szükség a házasság megromlásához vezető okok sokszor hosszadalmas feltárására. „A felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú

22 23

Kúria P.törv.II.20.602/1988., BH1989/1.18., PJD XI. 292. 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 74. §

13

14 gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.” 24 A válásnak e formájánál a költségek szempontjából sem elhanyagolható előny, hogy nem szükséges ügyvédet igénybe venni, így nem kell képviseleti költséget, fellebbezési költséget, valamint a szakértő költségét megfizetni. A bíróság csak akkor határozhat a házasság felbontásáról, ha a felek egyezsége jogerőre emelkedett. A bírói ítélettel azonos hatálya van a házastársak bíróság által jóváhagyott egyezségének. Vagyis önkéntes teljesítésekor egyértelműen alkalmasnak kell lennie a végrehajtásra, vagy szükség esetén jogi eszközökkel kikényszeríthetőnek kell lennie. A bíróság a házasságot egyszerűen, gyorsan és kevés lelki megrázkódtatással fel tudja bontani a közös megegyezéses válás esetén. A meggondolatlan egyezségkötést kívánja megakadályozni a Csjt. 18. §-ának (3) bekezdésében írt korlátozás: „A felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól – az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is – csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamely fél érdekét súlyosan sérti.”25 1.2. A tartós különélésen alapuló bontás A megegyezésen, de egyúttal tartós különélésen alapuló bontás sajátos esetét nevesíti a Csjt. 18. § (2) bekezdésének b) pontja. E törvényi tényállás esetében ki kell hangsúlyozni, hogy a különélésnek különlakásban kell megvalósulnia, és döntő körülmény az is, hogy a háromévi különélés időtartamának attól az időponttól kell eltelnie, amikor a házastársak külön költöztek. A különélés ez esetben úgy is megvalósítható, hogy a házastársak a korábbi közös lakást minden tekintet – teljes elkülönítést biztosító módon – műszakilag megosztották.26 A külön lakásban élés mellett azonban az életközösség megszakadására is szükség van. A házasság felbontásánál a tartós különélésen kívül annak is jelentősége van, hogy a különélés tényéből, tartamából, a kísérő körülményekből kétségtelenül következtetni lehet-e arra, hogy nincs többé remény az életközösség helyreállítására. 27 24

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 18. § (3) bekezdése 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 18. § (3) bekezdése 26 Csiky Ottó: A házasság felbontása; In: Kőrös András (szerk.): A házasság megkötése, felbontása. A házastársi tartás; HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999. 108. o. 27 BH1976. 261. 25

14

15 A megegyezéses bontás törvény adta lehetősége humánusabb keretet biztosít a váláshoz, így amennyiben a felek megfelelő intelligenciával és kompromisszum készséggel rendelkeznek, közös életük utolsó fejezetét egyszerűbben le tudják zárni, megállapodhatnak minden olyan kérdésben, amely a későbbiek során esetlegesen problémaként merülhet fel. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a bíróság az egyezség jóváhagyását követően felbontja a házassági köteléket, ezáltal elkerülhető a hosszadalmas bizonyítás, így az eljárás hamarabb véget ér.

2. A tényállásos bontás Amennyiben a felek a fentiekben nem tudnak megállapodni, vagy magának a házasság felbontásának kérdésében nem tudnak megegyezni, úgy a bíróságnak fel kell tárnia a házasélet megromlásához vezető okokat annak érdekében, hogy megállapítsa, hogy véglegesen megromlott-e a házasság. A tényállásos bontás foganatosítására alapvetően két esetben kerülhet sor: -

ha mindkét fél egyetért a házasság felbontásával, de nincsenek meg a megegyezésen alapuló bontás feltételei, és ezen feltételeknek a megteremtésére az eljárás folyamán sincs lehetőség;

-

vagy ha csak a felek egyike kívánja a házasság felbontását, tehát az alperes az eljárást ellenzi, a házassági kötelék felbontását nem kívánja.

A bíróságnak széleskörű bizonyítási eljárást kell lefolytatnia ahhoz, hogy meg tudja állapítani, hogy a házasság véglegesen, tartósan és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontásának azt az esetét hívja a joggyakorlat tényállásos bontópernek, amikor kötelező a mindenre kiterjedő bizonyítási eljárás lefolytatása. Ehhez a bíróság elsősorban az érintett házastársakat hallgatja meg, majd esetlegesen a tanúkat, megvizsgálja a felek által benyújtott bizonyítékokat, ezen túlmenően akár hivatalból is folytathat le bizonyítást. A feldúltsági elv érvényesülésének megfelelően bármelyik fél kezdeményezheti a bontópert, akár a házasság megromlásáért kizárólag, vagy elsősorban felelős házastárs is. A törvény értelmében a bíróságnak akkor is fel kell bontania a házasságot, ha azt a vétlen fél ellenzi, de a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, és megszűnt a házastársak közötti gazdasági és intim közösség.28 28

Csiky Ottó: A házasság felbontása; In: Kőrös András (szerk.): A házasság megkötése, felbontása. A házastársi tartás; HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999. 73.o.

15

16 Sem a házasság felbontásának, sem a bizonyításnak nem lehet akadálya az alperes távolmaradása, a megegyezésen alapuló bontással szemben. A Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) – már nem hatályos – 9. számú irányelvében a következő szabályozást találhatjuk a megbocsátás értékelése körében: „Ha a házastárs a bontást kérő másik házastárs kötelességsértő magatartását megbocsátja, a házasság fenntartásához ragaszkodik, és még van remény a házasság megmentésére, akkor a keresetet el kell utasítani.” Hazai jogunknak a vétkesség kategóriájától való elzárkózása nem azt jelenti, hogy a bontóperben ne volna komoly jelentősége a bontást ellenző házastársi megbocsátási készségnek. A bontás ellenzése mögött más indítékok húzódhatnak, így pl. a magánytól való félelem, a megszokott életviszonyoktól való elszakadás aggodalma, vagy éppen az új házasságkötési szándék realizálásának az akadályozása. Ezért a bírói gyakorlatnak vizsgálnia kell a megbocsátás, a ragaszkodás valós érzelmi tartalmát, nem hagyható figyelmen kívül, hogy különösen hosszú házasság esetén a kapcsolatot megszakítani kívánó házastárs őszinte visszavárása jelentős bázisa lehet a házasság megmentésének ugyanúgy, mint a közös kiskorú gyermek közvetlen neveléséhez való ragaszkodás. Általában valamely házastársi kötelezettséget súlyosan sértő ok áll a házasság megromlásához vezető folyamat végén. A felróható magatartások körében a bírói gyakorlatban értékelt okok a következők. 1. Szexuális hűtlenség. A joggyakorlat különösen hosszú ideig fennálló nagyobb zavaroktól mentes házasság esetében lát reményt a kötelék helyreállítására, ha a szexuális hűtlenség eseti, alkalomszerű volt.29 2. Tettlegesség. A tettleges bántalmazást egyik házastárs sem köteles eltűrni, és ha ennek következtében feldúltnak érzi a házastársi viszonyt, ez megvalósíthatja a házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlását. Különösen súlyosan értékeli a bírói gyakorlat azt a körülményt, amikor a házastárs a kiskorú gyermek jelenlétében tanúsít durva magatartást. 3. Szabadságvesztésre ítélés. Az egyik házastárs részéről elkövetett súlyos bűncselekmény miatt történt hosszabb tartamú szabadságvesztés-büntetés is előidézhető, hogy a házasság nem tölti be rendeltetését. Mégpedig akkor is, ha a bűncselekményt nem a másik házastárs, vagy együtt élő családtagok sérelmére követték el.30 4. A házastárs betegsége. A tartós és gyógyíthatatlan betegséget különösen, ha a gyermek vagy

29 30

a

házastárs

egészségét

veszélyezteti,

illetve

az

életközösség

fenntartását

Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog; Szent István Társulat, Budapest 2000. 290.o. Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I.kötet; HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2007. 68.o.

16

17 elviselhetetlenné teszi, a bírói gyakorlat általában a házasság felbontására kellő alapnak tekinti.31 Azonban azt is szükséges megvizsgálni a teljes folyamat megismerése során, hogy a másik fél a súlyos kötelezettségszegő magatartás kiváltásában mennyire vett részt. Viszont olyan eset is előfordul, hogy a házasság egyszerűen elvesztette funkcióját és egyszerűen kihűlt. Mindig szubjektív, hogy hogyan közelíti meg a bíróság a házasság megromlásának alapjául szolgáló okokat. Hiszen a házassági életközösség végleges megszakításához nem feltétlenül alkalmas a házastárs által tanúsított kötelezettségszegő magatartás, hanem azt is meg kell vizsgálni, hogy ez nem váltott-e ki olyan hatást a másik félből, mely igazából előidézte a házasság megromlását. Ha a felek között a gyermekelhelyezésben van vita, a bíróság környezettanulmányt szerez be, és igazságügyi pszichológus szakértőt rendel ki, aki vizsgálja a gyermek kötődését a szülőkhöz, megvizsgálja a gyermeket és a szülőket. Ennek ismeretében hoz döntést a bíróság a gyermekelhelyezéséről. A bontó okokról nem ad tételes felsorolást a hatályos Családjogi törvény, mert önmagában véve nem lehet a házasság felbontására alapul szolgáló oknak tekinteni valamely körülményt vagy magatartást. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához végeredményben csak az egymással összefüggő körülmények és ezeknek a házastársakban kiváltott hatásai vezetnek. A bíróság minden vitatott kérdést megvizsgál a bizonyítási eljárás során és csak azt követően dönt. Ebben az esetben a bírósági eljárás 2-3 évig vagy akár tovább is eltarthat.

31

Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog; Szent István Társulat, Budapest 2000. 290. o.

17

18

IV.

A HÁZASSÁGI BONTÓPER ELJÁRÁSJOGI SZABÁLYAI 1. Peres felek a házassági bontóperben

A házassági bontóperben a Csjt 19.§-a rendelkezik a perindítási jogosultságról. „A házasság felbontása iránti pert a házastársaknak személyesen kell megindítania. Törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül maga indíthat pert a korlátozottan cselekvőképes házastárs is. Ha azonban a házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, nevében a per indítására a gyámhatóság jogosult.”32 Kizárólag a házastársak indíthatnak házassági bontópert. A házasság felbontását bármelyik fél kérheti, az is, aki magatartásával a házasélet megromlását előidézte. A házasság felbontása iránti kereset kizárólag a házasság fennállása alatt terjeszthető elő, perbeli jogutódlásnak sincs helye, mert bármelyik házastárs halála esetén a bíróságnak a pert meg kell szüntetnie. A bontóperben pertársaság sem a felperesi, sem az alperesi oldalon nem lehetséges. A perindítás személyes jellege természetesen nem zárja ki a meghatalmazott által való képviseletet. A házassági perekben meghatalmazottként mindazok eljárhatnak, akik a Pp. 67. § (1) bekezdése nevesít, azonban a meghatalmazásnak minősített alaki kellékekkel kell rendelkeznie.33 2. Keresetindítás „A házassági bontóper célja az érvényesen létrejött házassági kötelék jövőre nézve történő megszüntetése.”34 Ha a házastársak házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, a házasságot kérelemre felbonthatja a bíróság. Válási szándékukat a keresetlevél benyújtásával jelentik be a bíróságnak. Amelyik fél a keresetet benyújtja, az lesz az eljárás során a felperes; az alperes pedig, aki ellen a pert megindítják. „A Pp. 121. § (1) bekezdése szerint a keresetlevélben fel kell tüntetni: a) az eljáró bíróságot; b) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását; c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával; 32

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 19. § A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 279. § (3) bekezdés 34 A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 276. § (3) bekezdés 33

18

19 d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható; e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem).”35 Amely okiratok tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, azt az okiratot, illetve annak másolatát csatolnia kell a keresetlevélhez. A keresetlevélnek tartalmaznia kell, hogy a felek a házasság felbontását a házasság megromlására vezető okok feltárásával kérik-e, vagy közös megegyezés alapján. A keresetlevélben meg kell jelölni a felperest és az alperest, valamint szerepelni kell a házasságkötés időpontjának, és hogy hányadik házasságról van szó. Ha született a házasságban gyermek, azok számát és születési adatait is fel kell tüntetni a válókeresetben. Mivel a bíróság illetékességét a peres felek lakóhelye, tartózkodási helye illetve utolsó közös lakóhelye határozza meg, ezért az erre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell a keresetlevélnek. „A keresetlevélben a következő kereseti kérelmeket lehet előterjeszteni: -

a házasság felbontása,

-

a gyermek(ek) elhelyezése,

-

gyermektartásdíj (havi fix összeg, vagy a fizetés meghatározott százaléka, avagy ezek kombinációja),

-

a gyermek(ek) és a különélő szülő közötti kapcsolattartás idejének és módjának szabályozása (láthatás),

-

egyéb vagyoni igények (ingó és ingatlanvagyon megosztását, lakáshasználat szabályozását, házastársi tartást).”36

A keresetlevélhez csatolni kell: -

az illetéket, vagy a költségmentességi igazolást,

-

a házassági anyakönyvi kivonatot,

-

és ha van közös gyermek, a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

A bontóperben nem kötelező ügyvéd megbízása. A házasság felbontása iránti keresetet 3 példányban kell benyújtani az illetékes bírósághoz. A házassági bontóper illetéke a házasság felbontása iránt előterjesztett kereseti kérelem tárgyában tételes illeték: 30.000 Ft, melyet a felperesnek kell megelőlegeznie postán megvásárolható illetékbélyegen.37 A bontóperben a házasság felbontása iránt előterjesztett viszontkereset azonban illetékmentes. Igazságtalannak találom, hogy ezzel a minimálbérhez képest nem kevés összeggel, egyoldalú kérelem esetén a

35

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 121. § (1) bekezdése http://valasinfo.hu a válás menete A–Z-ig (lekérdezés dátuma: 2013. május 15.) 37 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 43. § (1) bekezdés 36

19

20 vétlen felet terhelik. Főleg ha a házasság felbontásának oka a másik házastársnak súlyosan felróható magatartás. Ebben az esetben mindenképpen az alperest terhelném az illeték megelőlegezésével, míg a közös megegyezésen alapuló válás esetén egyenlő arányban kötelezném a feleket az illeték előlegezésére. A keresetlevelet ügyvéd készíti el, ha a felperes rendelkezik jogi képviselővel, melynek költsége átlagosan 50-60 ezer forint a bíróságra történő benyújtásával, a bontóper megindításával és az első tárgyaláson való részvétellel. A felperes kérhet költségmentességet, melyet nyomtatványon nyújthat be az illetékes bírósághoz. „Azt a természetes személy felet (ideértve a beavatkozót is), aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett - kérelmére - részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg.”38 „Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban.”39 Illetékfeljegyzési jogot nem lehet engedélyezni házassági bontóper esetén. A felperes több kereseti kérelmet terjeszthet elő a házassági kötelék felbontása iránti kérelemmel egyidejűleg. Ugyanarra a házasságra vonatkozóan a házassági vagyonjogi keresetet, a házasfelek közös gyermekének elhelyezésére és tartására vonatkozó keresetet lehet összekapcsolni. Akkor nyújtja be a házassági vagyonjogi keresetet a felperes, ha a felek nem tudnak megegyezni a közös lakással vagy az ingóságokkal kapcsolatban. Ebben az esetben a kereseti kérelemhez a bérleti szerződést vagy a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát és az ingó vagyonleltárt is csatolni kell. „A házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.” 40 Ez alapján a bíróságnak a vagyonközösség

38

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 84. § (1) bekezdése 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 5. § 40 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 27. § (1) bekezdése 39

20

21 megszüntetésekor olyan döntést kell hoznia, hogy egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz. Ha a gyermektartásdíjban sem tudnak megállapodni a felek, akkor a szülők vagyoni, jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolásokat is csatolniuk kell. A bíróság a gyermektartásdíj összegét a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában határozza meg gyermekenként a Csjt. alapján. A családjogi szabályozás a bíróság értékelésére bízza, hogy bekövetkezett-e az a helyzet, melynek következtében a házasság tarthatatlanná vált. 3. A házassági bontóper első tárgyalása Az első tárgyalásra a bíróság megidézi a felperest és az alperest. Ezen tárgyaláson az alperesnek nem, viszont a felperesnek kötelező megjelennie, ha a válási szándékát még ekkor is fenntartja. Amennyiben a felperes nem jelenik meg, abban az esetben a bíróság megszünteti a pert. A felperes az alperes hozzájárulása nélkül az eljárás bármely szakaszában elállhat a keresetétől. A bíróságnak meg kell szüntetnie a pert, ha a felperes ebben a szakaszban eláll a keresetétől és az alperes sem terjesztett elő viszontkeresetet. Korábban már utaltam arra, hogy a házassági bontóperben fogalmilag kizárt a pertársaság, hiszen ebben csakis a házastársak lehetnek a peres felek. Az összekapcsolt házassági perben mégis lehetséges. Ugyanis vagyonjogi igény érvényesítése alkalmával van olyan eset, amikor ez nem bírálható el más személyek perben állása nélkül. Mint például, ha a közös tulajdonú ingatlannak van más haszonélvezője. Ebben az esetben a bíróság elkülöníti a házassági vagyonjogi kereset tárgyalását. Perbeli jogutódlás sem lehetséges a bontóperben, ugyanis a törvény úgy rendelkezik, hogy a házasság megszűnik a házastárs halála esetén, így a házassági bontópert is meg kell szüntetni. A Pp. 5. § (1) bekezdése alapján nyilvános tárgyaláson bírálja el a bíróság a peres felek között létrejött jogvitát.41 A bíróság a feleket attól függetlenül is köteles figyelmeztetni a nyilvánosság kizárhatóságáról, ha a felek jogi képviselővel járnak el. A perben meghozott ítélet hatályon kívül helyezéséhez is vezethet, ha ezt a tájékoztatást a bíróság elmulasztja, ugyanis ez súlyos eljárásjogi szabálysértés. A felek kérelmére az eljárás bármely szakaszában kizárható a nyilvánosság különösebb indok és feltételek teljesülése nélkül, ugyanis a házassági per esetében két ember legszemélyesebb ügyéről van szó, és senkitől sem várható el, hogy erről nyilvánosság előtt számoljon be. Ebben az esetben csak a bíróság tagjai és az

41

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 5. § (1) bekezdése

21

22 idézett felek lehetnek jelen a tárgyaláson. Nem értek egyet azzal a szabályozással, mely szerint, ha az ítélethirdetés előtti tárgyalásokról a nyilvánosságot kizárták, a meghozott ítéletet akkor is nyilvánosan hirdeti ki a bíróság. 42 Az ítélet indoklásában ugyanúgy szerepelhetnek a házastársak személyiségi jogait sértő megállapítások, mint a korábbi tárgyalások során, mely információkat nem kívántak nyilvánosság elé tárni a felek, ezért az ítélethozatalnál sem kellene erre kényszeríteni őket. Véleményem szerint az eljárásnak ebből a szakaszából is ki kellene zárni a nyilvánosságot, ha a felek úgy kívánják, ezáltal teljes mértékben biztosítva intim titkaik megtartását. Az első tárgyalás egyik legfontosabb mozzanata a felek személyes meghallgatása, mert ebből derül ki a bíróság számára a felek bontási szándéka, annak komolysága, és ettől függően dönt a békítés alkalmazásáról, illetve arról, hogy milyen érvekkel kísérelje meg a felek elhatározásának megváltoztatását.43 A bíróság minden esetben köteles személyesen meghallgatni a feleket, akkor is, ha jogi képviselővel járnak el. Ez a kötelesség azonban csak a felperest és a bíróságot terheli, az alperes távolmaradásához semmilyen esetben sem fűződhet hátrányos jogkövetkezmény. A házasság felbontását nem gátolhatja az alperes állandó távolmaradása, és vele szemben kényszerintézkedést sem alkalmazhatnak. 44 Ha szükséges, a bíróság a házastársakat külön-külön is meghallgathatja, elősegítve a felek minél hitelesebb előadását anélkül, hogy a másik fél bármiféle hatást gyakorolna rá. A bíróságnak kötelessége feltárni, hogy a felek elhatározása végleges-e, pontosan mikor szűnt meg a házassági életközösség és minden esetben törekednie kell kibékítésükre. Továbbá nagyon fontos feladata a bíróságnak, hogy a végleges elhatározás mellett megítélje a fél befolyásmentességét

is.

A

törvény

nem

ír

elő

alakszerűséget

a

házastársak

akarategyezőségére. Ezen felül, ha születet közös gyermek a házasságban, kötelezném a bíróságot a kiskorú gyermek meghallgatására is minden esetben, különös tekintettel az elhelyezésével kapcsolatban. Őket is be kellene vonni az eljárásba azért, hogy ne érezzék magukat kívülállónak ebben a szituációban, és ne úgy éljék át, hogy a fejük fölött döntenek a szüleik és a bíróság a rájuk vonatkozó kérdésekben. Kutatások alapján ilyenkor sok gyermek érzi úgy, hogy teljesen semmibe veszik és, hogy megfosztják a játékaitól, barátaitól. 45

42

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 5. § (3) bekezdése Makai Katalin: Házassági perek; In: Németh János (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata; Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1999. 1167-1168. o. 44 Cserbáné Nagy Andrea: A házassági jog kodifikációi; PhD értekezés Miskolc, 2012. 114. o. 45 WALLERSTEIN, J. S. – J. M. LEWIS – S. BLAKESLEE: The unexpected legacy of divorce. The 25 year landmark study (A válás váratlan öröksége A 25. évben lezajlott vizsgálat eredményei). New York: Hyperion, 2000. 43

22

23 Csak néhány esetben nem kötelező a fél személyes meghallgatása. Elsősorban akkor, ha az alperes ismeretlen helyen tartózkodik és ezt az információt megfelelően igazolják. Megfelelő igazolásnak számít például, ha a szomszédok alátámasztják, hogy már évek óta nem látták. Amennyiben ez a tény már a keresetlevél benyújtásakor bizonyított, akkor a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni és ügygondnokot kell az alperes részére kirendelni. 46 Másodsorban, ha valamelyik házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, de meg tudja válaszolni a házasságával kapcsolatos kérdéseket, akkor meghallgathatja a bíró. Végül abban az esetben sem kötelező, ha más elháríthatatlan akadályba ütközik, hogy megjelenjen a bíróság előtt. „Elháríthatatlan akadálynak számít a fél rendkívül súlyos, vagy járványos fertőző betegsége, egészségügyi zárlat, a természeti katasztrófa, az esetleges külföldi tartózkodás.”47 A bíróságok kizárólagos joga, hogy megpróbálja a feleket kibékíteni, holott a bírák ehhez nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel, mindazonáltal ha a békítés sikeresnek bizonyul, megszünteti a pert a bíróság, de mellőzi a perköltségben való marasztalást. A házasságból született kiskorú gyermek érdekeit is szem előtt kell tartani, de ha már a házasság tarthatatlanná vált, nem biztos, hogy az az érdeke, hogy szülei közösen neveljék. Ezért a házasság felbontását nem akadályozhatja pusztán az a tény, hogy a házasságból közös kiskorú gyermek származik. Annak érdekében, hogy a felek ne bonyolítsák egyéb, peres igényérvényesítésükkel az első tárgyalást főszabály szerint a bíróság az első tárgyaláson érdemben nem tárgyalhatja az ügyet. Ugyanakkor bizonyos esetekben már ezen a tárgyaláson befejeződhet a válóper, ha a felek kibékülnek. Vagy abban az estben, ha a felek között a házassági életközösség legalább három éve úgy szakadt meg, hogy külön lakásban élnek, a békítés nem vezetett eredményre és a közös gyermek eltartását, elhelyezését rendezték - melyet igazolnak is - vagy nem született a házasságból közös – a válás idején - kiskorú gyermek. A halasztási időszakkal folytatódik a válás, ha ezek az esetek nem állnak fenn. Ami azt jelenti, hogy a bíróság elhalasztja a tárgyalást. Ezt követően a feleknek három hónapja van, hogy írásban kérjék a tárgyalás folytatását, ha válási szándékukat továbbra is fenntartják. Ennek az előírásnak az a célja, hogy a válási szándék megfontolása végett gondolkodási időt biztosítson a házastársak számára. 48 A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot. Ezzel szemben szerintem azoknak a feleknek is meg kellene adni az esélyt az első 46

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 101. § Cserbáné Nagy Andrea: A házassági jog kodifikációi; PhD értekezés - Miskolc, 2012. 114. o. 48 Makai Katalin: Házassági perek; In: Németh János (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata; Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1999. 1172. o. 47

23

24 tárgyaláson történő érdemi döntés lehetőségére, akik már korábban megállapodtak valamennyi járulékos kérdésben, az eljárás lerövidítése céljából. Vagyis ha közös megegyezés alapján kívánják felbontani házasságukat főleg, ha a házasságból kiskorú gyermek is származik, akinek megkönnyítené a helyzetét, ha az eljárás minél hamarabb és békésen zárulna le. Ugyanakkor a bíróság automatikusan megszünteti az eljárást, ha a felek nem nyújtják be a bontóper folytatására irányuló kérelmet. Ha az adott tárgyalási napon nem fejeződik be a per, a bíróság a tárgyalás elhalasztásával egyidejűleg kitűzheti az újabb tárgyalási határnapot. A felperes a házassági bontóperben keresetétől az eljárás bármely szakában az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat. 4. A folytatólagos tárgyalások, ideiglenes intézkedések Ezeken a tárgyalásokon a törvény szerint már a felperesnek sem kötelező megjelennie személyesen, elég, ha a tárgyaláson a képviselője jelen van. Bírósági meghagyás kibocsátása házassági bontóperben ki van zárva. Viszont ha a szabályszerű idézés ellenére sem a felperes, sem képviselője nem jelenik meg a tárgyaláson, akkor megszünteti a pert a bíróság. Ezzel szemben a gyakorlatban sok bíróság alkalmazza, hogy ha a felperes elmulasztja a személyes megjelenési

kötelezettségét

az

idézés

ellenére,

akkor

a

per

megszüntetésének

jogkövetkezményét alkalmazza. Mely szerintem is elengedhetetlenül fontos az eljárás minél gyorsabb és eredményes lezárásához. A bíróság konkrétan foglalkozik a vitás kérdésekkel a következő tárgyalások során. Az ideiglenes intézkedés jogintézményét újraszabályozta a Pp. 1995. évi novelláris módosítása az általános rész rendelkezései között. Ennek következtében a korábbinál jóval szélesebb körben vált lehetővé alkalmazása. Szükség esetén ideiglenes intézkedéseket rendelhet el a bíróság hivatalból vagy a felek kérelmére. „A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.”49 Ebben a kérdésben a bíróság soron kívül határoz. A keresetlevélben, a

49

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 156. § (1) bekezdése

24

25 viszontkeresettel együtt, vagy az eljárás során bármikor elő lehet terjeszteni az erre vonatkozó kérelmet, melyről a bíróság már az első tárgyalási nap kitűzését megelőzően is dönthet. Mielőtt döntene a bíróság, személyesen is meghallgathatja a feleket, illetve lehetőséget adhat írásbeli nyilatkozatra a kérelemmel kapcsolatban. Ha a kérelem nem bírálható el érdemben bizonyítás lefolytatása nélkül, abban az esetben ezt az eszközt is igénybe veheti a bíróság.50 „A bíróság a házassági perben a tárgyalás elhalasztása esetében a szükségeshez képest hivatalból is határoz ideiglenesen: a) a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása, b) a szülői felügyeleti jogok bővítése vagy korlátozása, c) a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, illetve d) a házastársak lakáshasználatának kérdésében.”51 Azonban ezt a kört hasznos lenne kibővíteni azzal, hogy a felek kérhessék a különvagyonukhoz tartozó ingóságok kiadását, miután igazolták ezen tárgyak eredetét. Rendkívül fontos a gyermek elhelyezéséről és tartásáról dönteni, mivel ez alatt a hosszú eljárás alatt is biztosítani kell a fejlődéséhez elengedhetetlen, nyugodt és biztonságos környezet és ennek érdekében meg kell próbálni az addig megszokott életszínvonalat biztosítania a szülőknek. Azonnali jogvédelmet biztosít a fél részére a bíróság a végzéssel, amikor még nem bírálta el érdemben a jogvitát. A végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.52 A végzés írásbeli közlését követő napon kell megkezdenie az ideiglenes intézkedés teljesítését a kötelezettnek. A végzés előzetesen végrehajtható és mindaddig hatályban marad, amíg azt a bíróság a felek bármelyikének kérelmére hozott végzésében vagy ítéletében hatályon kívül nem helyezi. 53 A házassági bontóperrel összekapcsolt kereseti kérelmek tárgyában a bíróság megszünteti a pert, ha a házastárs meghalt és a házastársak személyéhez kötött igényekről volt szó. Mivel a jogutódra nem szállhat át a szülőnek azon joga, hogy a gyermeket nála helyezzék el. A jogutód részére pedig nem lehet megítélni a lakáshasználati jog ellenértékét, a fél halála esetén. Csakhogy ha nem a házastárs személyéhez kötött igényekről beszélünk, akkor

50

Polgári perjog Különös rész (szerk: Wopera Zsuzsa) KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Bp. 2005. 55.

o. 51

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 287. § BH1997. 342. 53 A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 156.§ (8) bekezdés 52

25

26 folytatni kell az eljárást a törvényi feltételek megléte esetén. A perbeli jogutódlás szabályai szerint kell eljárni a háztartási közös vagyon megosztása iránti kérelmek esetén. 5. A házassági vagyonjogi kereset Rendszerint a házassági vagyonjogi kereset elbírálását kapcsolják még össze a házassági bontóperrel. Ez a kereseti kérelem a házastársi közös lakás használatára, a közös vagyon megosztására, a lakáshasználati jog ellenértékére, a házastársi tartásra és a közös vagy különvagyoni szerzésre alapított tulajdonjog megállapítására terjedhet ki. A házastársak vagyonrészét lehetőség szerint természetben kell kiadni, és a bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz a vagyoni igények rendezése során. Csupán a közös vagyon egészére kiterjedően indíthatnak pert a felek, megegyezés hiányában. Nem határozhat a bíróság néhány tételről, hanem a vagyonjogi igényeket véglegesen és együttesen kell elbírálnia. A bíróságnak hivatalból számításba kell vennie minden vagyontárgyat, jogot és kötelezettséget, ha a felperes keresettel, illetve az alperes viszontkeresettel kéri a házastársi közös vagyon megosztását. A feleket megillető értékről hivatalból kell rendelkeznie az elszámolás eredményeként. A vagyonközösség megosztásától függetlenül kérheti a fél a különvagyoni tárgyak kiadását is. A tételes vagyonleltár nélkül nem tud dönteni a bíróság a közös vagyon megosztása kérdésében, ezért azt a keresetlevélben kell felállítani. A felperesi és ezt követően a bírói vagyonmérlegnek tartalmaznia kell:  hogy melyik fél birtokában maradt a vagyontárgy az életközösség megszakadásakor,  az életközösség megszakadásának időpontjában meglévő közös ingó vagyon állományát,  és az akkori állapotuk szerinti értékét.54 A közös vagyonhoz tartozó ingatlanokat is fel kell tüntetni a vagyonleltárban. Az ingatlanra vonatkozó 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatot is csatolni kell a keresetlevélhez, melyet a Földhivatalban lehet kiváltani, 6250 forint illeték megfizetése fejében. Mivel az ingatlan közös tulajdonának megszüntetéséhez meg kell határozni az ingatlan jogi állapotát, melyhez meg kell vizsgálni, hogy terheli-e hitel az ingatlant, kik a tulajdonosok és, van-e haszonélvezeti jogra jogosult személy. Ezek részletes vizsgálata és az érintettek perbe vonása alapján dönt a bíróság a megosztásról. A házastársak tartozásait és

54

Cserbáné Nagy Andrea: A házassági jog kodifikációi; PhD értekezés - Miskolc, 2012. 144. o.

26

27 követeléseit is fel kell venni a vagyonmérlegbe a jogcím megjelölésével. Ezen kívül a közös vagyonból a különvagyonba, a külön vagyonból a közös vagyonba történt beruházásokat is tartalmaznia kell. Az egymással szembeni igényeket legtöbbször pénz fizetésével elégítik ki a felek. A készkiadások megosztása mellett mindegyik fél a saját költségét viseli, ez a perköltség viselésének általános módja a házastársi közös tulajdon megszüntetése iránti vagyonjogi perben, ettől csak a felek magatartása miatt lehet eltérni. 6. Bizonyítás a házassági bontóperben A tárgyalások következő fontos eleme a bizonyítási eljárás foganatosítása. Az anyagi jogszabályok alakítják a járulékos kérdésekben a bizonyítás konkrét szabályit. A bizonyítás általános szabályai szerint a peranyag szolgáltatásának kötelezettsége a feleket terheli, a bíróság hivatalból bizonyítást csak akkor folytathat le, ha azt a törvény lehetővé teszi. Mivel a felek személyes meghallgatásának és a tanúk vallomásának lényeges szerepe van, ezért az orvos is kihallgatható tanúként olyan tényekre is, melyek egyébként titoktartási kötelezettség alatt állnak, de a tanú sem tagadhatja meg a vallomástételt azzal, hogy hozzátartozói kapcsolatra hivatkozik. tekintettel arra, hogy e perekben a hozzátartozók, rokonok ismerhetik leginkább a felek kapcsolatát. Más kérdés, hogy a vallomás értékelése során a bíróság figyelemmel van arra, hogy a hozzátartozó gyakran elfogult. 55 Tanúvallomással próbálják meggyőzni az ítéletet hozó bíróságot a felek és a per egyéb résztvevői, valamely tényállítás valóságáról vagy valótlanságáról, illetve valamely tény fennállásáról, vagy fenn nem állásáról. 56 A bizonyosságra kell törekednie a bírói meggyőződésnek. Mivel a felperes érdeke, hogy a bíróság elfogadja a keresetlevélben leírt állításait, ezért elsősorban őt terheli a bizonyítási kötelezettség. Ebben az esetben rábizonyításról vagy főbizonyításról van szó és akkor teljes a bizonyítás, hogyha ez sikerrel jár. Mindazonáltal az alperesnek is van lehetősége a bizonyításra függetlenül attól, hogy a felperes bizonyítása sikerrel járt-e. Ilyenkor ellenbizonyításról beszélünk. Általánosságban a feleket terheli a peranyag-szolgáltatási kötelezettség. A részletes személyes meghallgatással kezdődik a bizonyítás. A nem vitatott tényeket bizonyítás nélkül is megállapíthatja a bíróság, ha megállapítja a felek befolyásmentességét.

55

Makai Katalin: Házassági perek; In: Németh János (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata; Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1999. 1174. o. 56 Névai László és Szilbereky Jenő: A Polgári Perrendtartás magyarázata I. kötet – Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1967. 75. o.

27

28 A házassági vagyonjogi pereknél szükségszerű a szakértői bizonyítás, amennyiben a felek nem tudnak ebben megegyezni. Ha az ingatlanon végzett beruházások elszámolásában nem értenek egyet a házastársak, akkor az eljárásban ingatlan műszaki szakértő is részt vesz. Amennyiben a vagyontárgyak életközösség megszakadásakori értékét megállapítani, igénybevételére

ingóis

és sor

ingatlan kerülhet,

forgalmi

szakértőt

amennyiben a

alkalmaznak.

társasági

nem tudják Könyvszakértő

részesedések

értékének

meghatározása szükséges. Ha az egyik házastárs a közös vagyon vélelme mellett a vagyontárgy különvagyonba utalását kéri, abban az esetben neki kell bizonyítania a vélelemmel szemben. 57 Amelyik fél a magasabb értéket határozza meg a vagyontárgyak értékénél, azt a házastársat terheli a bizonyítás. A házastársi tartás esetében a kötelezettnek kell bizonyítania a jogosult érdemtelenségét, a jogosultnak pedig a tartásra való jogosultságát, mivel ilyenkor a bizonyítási teher megosztott a felek között. Ha a gyermek elhelyezéséről és tartásáról van szó elengedhetetlen a bizonyítás. Ezt a bíróság hivatalból köteles elrendelni, ha megkérdőjelezi, hogy a tervezett egyezségkötés megfelel-e a gyermek érdekeinek. Azért, hogy a gyermeknek a lehető legjobb megoldást találják meg, általában meghallgatják a kiskorút pszichológus szakértő útján vagy személyesen, akár a házastársak távollétében is, és ha indokolt, a bíróság ügygondnokot rendel ki részére. „Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlődését veszélyezteti. A bíróság a gyermeknek az elhelyezésével kapcsolatos álláspontjáról a szülők erre vonatkozó egyező nyilatkozata útján is tájékozódhat.”58 Ezenfelül pszichológiai szakvéleményt is kérhet a bíróság és a környezettanulmányból sok adat kiderül, melyben kikérik a bölcsőde, óvoda, vagy az iskola véleményét. Amennyiben szakértőt alkalmaznak a gyermektartásdíj megállapítása érdekében, megvizsgálja, hogy milyen összegű jövedelem mellett folytatható a kötelezett életmódja, életvitele. A tárgyalás során előfordulhat, hogy a vétkességi kérdés feltárása is szükséges, annak ellenére, hogy a feldúltsági elv bontójogunk alapja. Csak a házastársi kötelezettséget súlyosan sértő magatartásokat szankcionálja a hatályos szabályozás. A perköltség megállapításánál fontos a házasélet megromlásának oka és a vétkes fél meghatározása, mivel ezen körülmények alapján határoz a bíróság a perköltségviselésről. A perköltséget az a fél viseli házassági bontóperben, akinek a magatartása a házasság felbontásához vezetett.

57 58

BH. 1980. 336. 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 74. §

28

29 A házastársi tartásra való érdemtelenségben nagy szerepe van annak, hogy a házasság megromlása melyik fél magatartására vezethető vissza. A bíróság csak akkor vizsgálhatja a házastárs érdemtelenségét a házastársi tartásra való jogosultság elbírálása során, ha a másik fél erre hivatkozik. „A házastárs köteles a különélő és önhibáján kívül rászoruló házastársát ha arra nem érdemtelen - különvagyonából is eltartani, amennyiben házastársa megélhetésének költségeit a közös vagyonból nem lehet fedezni, és a tartás nem veszélyezteti a kötelezett saját, valamint annak megélhetését, akinek eltartására házastársával egysorban köteles. Ez a rendelkezés arra az esetre is irányadó, ha a házastársak között vagyonközösség nincs.”59 A bíróságnak a házasság egészét kell figyelembe vennie az érdemtelenség elbírálása során és az arra hivatkozó fél magatartását is. Ami a házastársi tartásra való érdemtelenséget illeti, az érdemtelenség megvalósulhat mind a házas együttélés, mind az életközösség megszakadása és a bontás között, mind a házasság felbontását követően. 60 Ki kell derítenie azt is, hogy nem terheli-e azt is hiba a házasélet megromlásával kapcsolatban, akitől a tartást igénylik. A házassági vagyonjog tekintetében is fontos lehet a vétkességi kérdés megállapítása, az ajándék visszakövetelése iránti igényeknél. Ha az ajándékozó felróható magatartása okozta az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását, abban az esetben nem követelhető vissza a tartós házasság reményében adott ajándék.61 Így ha a fél erőszakos és durva volt a házastársával szemben, nem követelheti vissza az ajándékot téves feltevés címén. Ha kizárólag az ajándékozó házastárs felelős a házasság megromlásáért, akkor nem követelheti vissza az ajándékot. Akkor is nélkülözhetetlen megvizsgálni a házasélet megromlására vezető okokat ajándék visszakövetelése esetén, ha a felek egyező akaratnyilvánításuk alapján kérik a házasság felbontását. Ritkán a gyermekelhelyezés esetében is sor kerülhet a vétkesség megállapítására. Merthogy, ha a szülő felelőtlenül elhagyja családját, azzal bizonytalanná válik, hogy erkölcsi szempontból megfelelően tudná-e nevelni gyermekét. A Legfelsőbb Bíróság (jelenleg Kúria) irányelve alapján a fél érdemtelen gyermeke nevelésére, ha hűséget sértő magatartásával felelőtlenül megbontja a családi életet és ezzel indokolatlanul megszégyeníti házastársát. Ezt leginkább akkor vizsgálja a bíróság, ha abban az életkorban van a gyermek, mikor életszemlélete kialakítását befolyásolja a felnőtt példakép erkölcsi és más tulajdonságai, továbbá a környezeti hatások. Azért is kiemelkedően fontos a házasság megromlásához

59

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 32. § (3) bekezdése https://sites.google.com/site/ugyvederd/hazastarsi-tartas (lekérdezés dátuma: 2013. május 11.) 61 BH1998. 279. 60

29

30 vezető okok vizsgálata, mert ha a házastárs távozását azzal idézte elő a másik házastárs, hogy erőszakosan és tűrhetetlenül viselkedett, az pont a távozó fél alkalmasságát bizonyítja a nevelés tekintetében. A házassági bontóper szünetelése tekintetében speciális jellegű rendelkezések érvényesülnek. A házassági per szünetel: -

ha hirdetményi idézésnek lenne helye, és a fél ezt nem kéri;

-

ha a felek ezt közösen kérik a bontóperben;

-

ha a felperes a megadott lakcímről nem idézhető, illetve ismeretlen helyre költözött, és az alperes hirdetményi idézést nem kér, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, illetve nyilatkozatot egyáltalán nem tesz.

A per szünetelése határidők folyását nem érinti. Bármelyik fél kérheti az eljárás folytatását a szünetelés 6 hónapos tartama alatt, ennek hiányában 6 hónap elteltével a per megszűnik. 7. Az eljárás befejezése (határozathozatal) A bizonyítási eljárás foganatosítását követően a perben eljáró bíró berekeszti a tárgyalást, majd kihirdeti az ítéletet, melyet indokolni köteles. Ha a házassági bontóperben a bíróság feltárta a házasság megromlásához vezető okokat is, az ítélet rendelkező részében határoznia kell: -

a házassági kötelékről,

-

a házasságból származó gyermek elhelyezéséről, kapcsolattartásáról a másik féllel, és tartásának pontos összegéről is,

-

a házassági közös vagyon megosztásáról,

-

a házastársi tartásról,

-

valamint a perköltség viseléséről.

Az ítélet indoklásában az alábbiakra kell kitérni: -

mikor köttetett a házasság,

-

a házassági életközösség pontosan mikor szakadt meg,

-

milyen okok folytán romlott meg a házasság,

-

melyik fél volt a vétkes, aki miatt megromlott a házasság,

-

hivatkozik

a

meghallgatott

tanúk

vallomására,

szakértők

jelentésére,

környezettanulmányra, -

és a jogszabályokat, mely a döntés alapjául szolgált.

30

31 Amennyiben a felek házasságuk felbontását egyező akaratnyilvánítással kérték, a bíróság a házasság felbontása felől addig nem dönthet, amíg a Csjt. 18. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott valamennyi kérdésben egyezség nem jött létre, és azt a bíróság jogerős végzésével jóvá nem hagyta. Ha megfelel a jogszabályoknak, a bíróság a felek által kötött egyezséget jóváhagyja. Ebben az esetben a bíróság először egyezséget jóváhagyó végzést hoz, amelynek jogerőre emelkedését követően ítélettel bontja fel a házassági köteléket. „A bíróságnak az egyezség jóváhagyása előtt figyelmeztetnie kell a feleket, hogy megegyezésüknél ne legyenek ki nem mondott fenntartásaik, ne vezesse őket már eleve olyan szándék, hogy később majd – új perben – a gyermekelhelyezés megváltoztatását kérik. A házastársak alaposan gondolják meg, hogy milyen egyezséget kötnek egymással, mert a bíróság által jóváhagyott egyezség köti őket. Annak megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól csak a Csjt. 18. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén kérhetik, és az elhelyezés megváltoztatására később is általában csak kivételesen, a jogszabályban előírt szigorú feltételek megléte esetén kerülhet sor.”62 A bírói ítélettel azonos hatályú a bíróság által jóváhagyott egyezség. Mivel végrehajthatónak és jogi eszközökkel kikényszeríthetőnek kell lennie az egyezségnek, ezért csak a végrehajtható, konkrét és határozott egyezséget lehet jóváhagyni, mely a teljesítésének határidejét is tartalmazza. Nincs helye felülvizsgálatnak az első fokon jogerőre emelkedett végzés ellen, kizárólag külön perrel támadható meg vagy perújítási eljárásban lehet megváltoztatni, ha a perújító fél a perújítás alapjául szolgáló tényről vagy bizonyítékról az egyezség megkötésekor nem tudott.63 Abban az esetben, ha a felek megegyeztek az egyezséget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedése után hozhat ítéletet a bíróság a házassági bontóperben. Ilyenkor az ítélet rendelkező részébe csak a házasság felbontásáról és a perköltség viseléséről dönt a bíróság. Ezen felül az indoklásban szerepel az egyezségkötés ténye, annak tartalma és a járulékos kérdések. „A felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.” 64 Nem érinti a házasság kérdésében hozott ítélet jogerőre emelkedését, ha a felek kizárólag a vagyonjogi kérdés tárgyában éltek fellebbezéssel

62

Kúria (Legfelsőbb Bíróság) 19. számú Irányelvével módosított 17. számú Irányelve A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 262. § 64 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 18. § (3) bekezdése 63

31

32 a házassági és vagyonjogi keresetre egyaránt kiterjedő első fokú ítélet ellen. Ha a felek úgy kérik házasságuk felbontását, hogy a járulékos kérdésekben már előzőleg megegyeztek, akkor ezt a bíróság legkésőbb az első érdemi tárgyaláson jóváhagyja. Ilyenkor az illeték megállapításánál a járulékos igények pertárgy-értékét nem lehet külön figyelembe venni. Ellenben a teljes illetéket kell megfizetni abban az esetben, ha ez az egyezség nem jön létre az első érdemi tárgyaláson. A házassági perekben hozott ítéletben a bíróságnak döntenie kell a perköltség viselésének kérdéséről. E tekintetben a Pp. 290. § (4) bekezdése speciális előírást tartalmaz. A bíróság az összes körülmény mérlegelése alapján határoz a perköltség viseléséről és nem a pernyertességtől teszi ezt függővé. A bontóperben ezért a bíróság – mérlegelési jogkörben – az eset összes körülményére figyelemmel dönt a perköltség viseléséről. Ezért annak sincs akadálya, hogy a bíróság a pernyertes felperest kötelezze a teljes perköltség viselésére, figyelemmel arra, hogy a házasság felbontása az ő magatartására vezethető vissza. 65 Azonban mindegyik fél a maga költségét viseli, ha közös megegyezéssel kérik a házasság felbontását. Eltér az általános szabályoktól a házassági perekben az ítélet jogerőre emelkedésének időpontja. Csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre az elsőfokú bíróságnak fellebbezéssel meg nem támadott ítélete. Ennek az az oka, hogy egy igazolási kérelemmel később benyújtott fellebbezési kérelem pozitív elbírálása ne tegyen szabálytalanná a házasság felbontása esetén kötendő új házasságot. Ha a felek lemondanak fellebbezési jogukról az ítélet kihirdetésekor, a fellebbezési jogról való lemondásnak a bírósághoz való beérkezését követő napon jogerőre emelkedik az ítélet. Ha a házassági perben hozott ítéletet a felek megfellebbezték, a másodfokú bíróság ítélete az általános szabályok szerint, azaz a kihirdetéssel emelkedik jogerőre. A házastársakkal szemben hatályos a házassági perben hozott ítélet. Meg kell küldeni az illetékes anyakönyvvezetőnek a jogerős ítéletet és, ha a perben félként részt vett, akkor az ügyésznek is. Az ítélet jogerőre emelkedését követően a házasság megszűnik, és beállnak a megszűnés joghatásai:  megszűnik a házastársi vagyonközösség,  a felek új házasságot köthetnek,  megnyílik a házastársi eltartásra való igény,  szabadon dönthet a férje nevét viselő feleség arról, hogy milyen nevet szeretne viselni,

65

Kúria (Legfelsőbb Bíróság) P. törv. II. 20 858/1970.

32

33  megszűnik az öröklésen alapuló házastársi haszonélvezeti jog,  és megszűnik a házasságon alapuló apai vélelem is. 8. Jogorvoslat a bíróság határozata ellen A bíróság a perben résztvevő felekkel írásban közli a házassági bontóperben meghozott elsőfokú ítéletet. A házastársak bármelyike jogosult a fellebbezésre. Az alperes akkor is megfellebbezheti a házassági bontóperben hozott elutasító határozatot, ha az első fokú eljárás során a házasság felbontását ellenezte. 66 A másodfokú bíróság lényeges eljárásjogi szabálysértés esetén sem helyezheti hatályon kívül az első fokú bíróság házasságot felbontó jogerős ítéleti rendelkezését, amennyiben az elsőfokú bíróság köteléket felbontó ítélete ellen egyik fél sem fellebbezett. A volt házastárs újabb házasságot köthet a házasságot felbontó jogerős ítéletet követően, így nincs helye perújításnak a házasságot felbontó ítélet rendelkezésével szemben a felbontás kérdésében azért, hogy elkerüljék a kettős házasságot. Ez azonban csak a házassági per házassági kötelékre irányuló ítéleti rendelkezésére vonatkozik. 67 Így tehát helye lehet a perújításnak a házasságot felbontó ítélet egyéb rendelkezése ellen, mint például a perköltség, vagy a vagyon megosztás kérdésében hozott rendelkezés ellen. 68 Az első fokon eljárt tanács elnöke köteles megállapítani a házasságot felbontó rendelkezés részjogerejét, mielőtt felterjeszti az iratokat a másodfokú bírósághoz. E körben, valamint a házasság megromlását eredményező indokok tekintetében a Pp. 271. § (19) bekezdése értelmében felülvizsgálati kérelemnek sincs helye. 69 A perújításra az általános szabályok irányadóak. Nincs akadálya az általános szabályok szerinti perújításnak a házassági perekben érvényesíthető kereseti kérelmek tekintetében, ha azt nem zárja ki törvény. Így például a házastársi közös vagyon megosztása, gyermek elhelyezése, tartása tekintetében.

66

PK 210. szám Cserbáné Nagy Andrea: A házassági jog kodifikációi; PhD értekezés - Miskolc, 2012. 162. o. 68 PK 216. szám 69 A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. § (19) bekezdése 67

33

34

V. A HÁZASSÁGI BONTÓPEREK SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TERÜLETÉN 1. Joghatóság a házassági bontóperekben

Mióta a nemzetközi elemet tartalmazó házasságok egyre gyakoribbak, akár abból a szempontból, hogy az azonos állampolgárságú házasfelek egy másik országban élnek, akár úgy, hogy nem azonos állampolgárságú személyek kötnek házasságot, azóta egyre fontosabbá vált a joghatóság szerepe. Nagy jelentősége van annak, hogy a felek hol és milyen feltételek mellett kérelmezhetik házasságuk felbontását. Mielőtt beléptünk az Európai Unióba, egyedül az 1979. évi 13. a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjt.) rögzítette a házassági perekre vonatkozó joghatósági szabályokat. Majd a 2000. évi CX. törvény hajtotta végre az Nmjt. módosításait. Ez alapján a magyar állampolgárok egymás közötti, és a nem magyar állampolgárral kötött házassági ügyeiben nem kell alkalmazni a tvr. rendelkezéseit, ha a házastársak szokásos tartózkodási helye Magyarország, vagy az Európai Unión kívül található. Magyarország nemzetközi szerződései külső jogforrásként rendezik a joghatósági kérdéseket, emellett különböző nemzetközi egyezményekhez csatlakozott. Mivel a magyar polgári perrendtartás nem tartalmaz joghatósági szabályokat, ezért önálló az Nmjt. szabályozása. Viszont ennek hiányát szigorúan szabályozza az eljárásjogi törvényünk, mely szerint eljárásjogilag két lényeges következménye lehet. Ha a magyar bíróságnak a perre törvény, vagy nemzetközi egyezmény alapján kizárt a joghatósága, akkor a bíróság megszünteti a pert, vagy a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja. Továbbá az Nmjt. biztosítja minden nemzetközi egyezmény elsődlegességét.70 A házassági perekre vonatkozóan kizárólagos joghatósági szabályokat tartalmaz a nemzetközi magánjogról szóló jogszabály. Külföldi bíróság vagy más hatóság által hozott határozat belföldön történő elismerése, és végrehajtásához állami kényszer nyújtása nem lehetséges, amennyiben olyan ügyben hozott határozatot, amelyre a magyar törvény értelmében magyar bíróságnak kizárólagos joghatósága áll fenn. Ha a magyar állampolgár házasságának felbontása iránt külföldön indul eljárás, külföldi bíróság akkor járhat el házassági ügyben, ha a magyar állampolgárságú félnek, illetőleg ha mindkét fél magyar állampolgár, legalább azok egyikének lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van. A magyar állampolgár házasságát felbontó külföldi 70

1979. évi 13. tvr. 2. § A nemzetközi magánjogról

34

35 határozat a 2000. évi CX. törvény hatályba lépésével elismerhetővé vált akkor is, ha kizárólagos magyar joghatóság állt fenn, de maga az érintett magyar állampolgár kéri a külföldi bontóhatározat elismerését és a törvényben felsorolt megtagadási okok egyike sem áll fenn.71 A házassági bontóperekkel kapcsolatos legfontosabb európai uniós jogforrás a 2201/2003/EK rendelet (a továbbiakban Rendelet) a házassági jogi ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról. Kiterjed valamennyi házasság felbontására irányuló eljárásra, és az azonos neműek házassági kötelékére is alkalmazni kell. Ha legalább az egyik házastárs szokásos tartózkodási helye az Európai Unió területén van, vagy állampolgársága valamely tagállamhoz köti, akkor lehet a Rendeletet alkalmazni a határokon átnyúló házasságok (jogviták) esetén.72 Amely tagállam területén a házastársak szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy a házastársak legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, amennyiben az egyikük még mindig ott tartózkodik, annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal a házasság felbontásával kapcsolatban. Közös kérelem esetén pedig, amelyben a házastársak egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. Azon állam is rendelkezik joghatósággal, ahol az alperes szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. Ezen kívül a kérelmező szokásos lakóhelye szerinti állam is eljárhat, amennyiben az adott tagállam állampolgára, vagy ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy évig ott tartózkodott, vagy amelyben a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább 6 hónapig ott tartózkodott. A fél kettős állampolgársága esetén sem a nemzeti bíróságok, sem a rendelet nem tehet különbséget, és nem állíthat fel sorrendet a házastársak egyes állampolgárságai között. Mindkét közös állampolgárság megalapíthatja az adott állam joghatóságát abban az esetben, ha a felek ugyanazon két állam állampolgárságával rendelkeznek. Köszönhetően az Európai Unió jogegységesítési törekvéseinek megalkotásra került a 2012. június 21.-étől alkalmazandó 1259/2010/EU tanácsi rendelet, mely 10 tagállam megerősített együttműködésének következtében jött létre. Ez a rendelet az érintett tagállamok vonatkozásában határozta meg az alkalmazandó jogot. Minden határokon átnyúló bontóperben alkalmazni kell ezeket a rendelkezéseket, akkor is, ha az eljárás nem másik EUtagállamot, hanem harmadik államot érint. A házastársak közösen kijelölhetik a házasság 71 72

BH1982. 516. Wopera Zsuzsa: Az európai családjog időszerű kérdései

35

36 felbontására alkalmazandó jogot. Választhatják a szokásos tartózkodási helyük szerinti, vagy az utolsó közös szokásos tartózkodási hely szerinti állam jogát, amennyiben egyikük még mindig ott tartózkodik, vagy a házastárs állampolgársága szerinti állam jogát. Ezen megállapodás érvényességi feltétele az írásbeliség, hogy mindkét fél aláírja és keltezéssel lássák el. Abban az esetben, ha a házastársak nem állapodnak meg, egy egységes szabályozást vezetett be a megerősített együttműködés. Elsődlegesen a házastársak közös szokásos tartózkodási helye szerinti állam joga alkalmazandó a házasság felbontására. Ennek hiányában a házastársak utolsó közös szokásos tartózkodási helye a mérvadó, amennyiben egyikük még ott tartózkodik. Ha ilyen sincs, a házastársak állampolgársága szerinti állam joga érvényesül, végül pedig a kérelem benyújtásának helye szerinti állam joga az irányadó. Csakhogy a kikötött jog helyett az eljáró tagállam jogát kell alkalmazni, amennyiben a felek által megnevezett jog nem ismeri el a válást, illetve ha a házastársak valamelyikére nézve csak hátrányos módon ismeri el. Az eljáró tagállamot saját joga szerinti érvénytelen házasság felbontására nem lehet kötelezni. Ennek tükrében megállapítható, hogy a kor követelményeire tekintettel minden élethelyzetre megoldást kínál a felállított, egységes joghatósági rendszer. Ennek ellenére az anyagi jogi szabályok harmonizálása még várat magára. Dolgozatomban bemutatom két Európai Uniós tagállam házasság felbontásának rendszerét, ezzel is illusztrálva, mekkora eltérés mutatkozik a tagállamok között. Bizonyítva, hogy a per kimenetelét illetően mennyire nem mindegy, adott esetben mely ország rendelkezik joghatósággal. 2. Házassági bontóper Németországban A német bontójogi rendszer alapja a feldúltsági elv, a házasság megromlását fogadja el egyedüli bontó okként. Ez a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlását jelenti. Ha a házastársak 1 éve különélnek és mindketten kérelmezik a felbontást vagy a másik fél ebbe beleegyezett, akkor vélelmezni kell a házasság teljes megromlását. Viszont ha legalább három éve élnek külön az sem szükséges, hogy mindkét fél beleegyezzen. Tehát a közös megegyezés a német polgári törvénykönyv szerint (továbbiakban: BGB.) nem önálló bontó ok, csupán a házasság megromlásának bizonyítéka. A német bontójog két megoldást tartalmaz a meggondolatlan válások megelőzésére. Az első, ha a házasság felbontását kérő fél számára a másik fél személyében rejlő ok miatt 36

37 aránytalan hátrányt jelentene a házasság, akkor az egy évnél rövidebb ideje megkötött házasság is felbontható. A második pedig, hogy kötelező megegyezniük a járulékos kérdésekben a közös megegyezésen alapuló válás esetén. Kizárólag a Családügyi Bíróság (Familiengericht) bírálhatja el a házassági pereket a német szabályozás szerint. Főszabály szerint a házastársak közös szokásos tartózkodási helye alapján állapítható meg az eljáró bíróság illetékessége. Viszont az a bíróság lesz illetékes, amelynek területén a házastársak egyikének a közös kiskorú gyermekkel együtt szokásos tartózkodási helye van, ha a házastársak nem rendelkeznek az előzőnek megfelelő tartózkodási hellyel. Azonban a német szabályozás számos pontban megegyezik a magyar szabályozással, többek között a peres felek perképességére vonatkozó szabályok tekintetében. Kizárólag a házastársak lehetnek a peres felek házassági bontóperben. A kereseti kérelemhez csatolni kell a felek járulékos kérdésekben való megállapodását is, ha az eljárást közös megegyezés alapján kívánják megindítani. Az olyan kapcsolódó ügyek elbírálását is engedélyezi a német szabályozás az eljárás során, amelyekben szintén bírósági döntés szükséges. Ilyen például a házastársi tartás és a közös gyermek szülői felügyeletének kérdése. Magyarországgal ellentétben a német szabályozás kötelezővé teszi a jogi képviseletet a pert megindító fél számára. Az ellenérdekű fél számára azonban csak akkor szükséges, ha a házasság felbontásával együtt járulékos kérdésekben is döntenie kell a bíróságnak. A bíróságnak a bontóperrel kapcsolatos minden kérdésre ki kell térnie a személyes meghallgatás során és szorgalmaznia kell a mediációs eljárás lehetőségét is. Az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a felek visszavonhatják a kereseti és viszontkereseti kérelmeiket. A házassági kötelék felbontásának tekintetében a bíróság szabad mérlegelési jogának egyetlen korlátja van, ezen kívül, ha esélyt lát a házassági életközösség helyreállítására bármikor felfüggesztheti a per tárgyalását. Az eljárást csak abban az esetben nem lehet felfüggeszteni, ha a felek már több mint egy éve különélnek, és mindkét házastárs tiltakozik a felfüggesztés ellen. Ezen felül a bíróságnak joga van ideiglenes intézkedések kérelemre történő meghozatalához, mely intézkedés jobban kielégíti a gyakorlat követelményeit,

mint

a

magyar

szabályozás.

A

per

megindításához

szükséges

költségkedvezmények igénybe vétele iránti kérelemmel, vagy a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg, általában írásban lehet előterjeszteni az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet. Az ideiglenes intézkedést az elsőfokú bíróság illetékes elrendelni, majd az intézkedésről végzésben dönteni, melynek a házassági perben hozott érdemi határozat jogerőre emelkedéséig tart a hatálya. Az a fél, akinek magatartására visszavezethető az ideiglenes intézkedés elrendelésének a szükségessége, illetve amely fél azt alaptalanul kérte viseli az 37

38 intézkedéssel kapcsolatban keletkezett összes költséget. Mely annyiban eltér a magyar szabályozástól, hogy hazánkban a költségek viselése a pernyertességtől függ. A bíróság általában egyidejűleg, a tárgyalás berekesztését követően, ítéletben határoz a házassági kötelékről és a kapcsolódó kérdésekről. Van helye jogorvoslatnak az elsőfokú bíróság ezen ítélete ellen. A házassági bontóperek eljárási szabályait Németországban is egyszerűsíteni kívánják, mivel a jelenleg hatályos bontójogi szabályokat tartalmazó törvényt a Házassági és Családjog reformjáról szóló első törvény alakította ki. Az egyszerűsített bontási eljárást a közös gyermekkel nem rendelkező, válni akaró házastársak választhatják, abban az esetben, ha a járulékos kérdésekkel kapcsolatos közös nyilatkozatukat közjegyző által hitelesített okiratba foglalták. Azonban az eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni, amennyiben az egyszerűsített bontás feltételei meghiúsultak. A hazai szabályozáshoz hasonlóan a FamFG. is ösztönözni kívánja a házastársakat arra, hogy a járulékos kérdésekben már a per megindítása előtt közös megegyezésre jussanak. 3. Az olasz bontójog sajátosságai Az olasz házassági jog többek között abból a szempontból is kiemelkedő, hogy a XX. század második felééig nem engedélyezte a házasság felbontását, az olasz bontójogban a különválás intézménye él. Az olasz Polgári Törvénykönyv tartalmazza az olasz házassági joganyagot. A bontás jogintézményének bevezetését sokáig az erős katolikus vallás és a hagyományhoz való hűség hátráltatta, de a házastársak igényei már megfékezhetetlenek voltak a válással kapcsolatban. A házasság bírói úton történő felbontását, a katolikus egyház megerősítésével a 898/1970. számú törvény tette lehetővé. Mely törvény szerint a házastársak lelki és anyagi közösségének tényleges megszűnése és valamely, a törvényben meghatározott ok fennállása szükséges a házasság felbontásához. Tehát önmagában nem elegendő ok a házassági életközösség megszakadása a házasság felbontásához. Ha a felek közös kérelmet nyújtanak be a házasság felbontása iránt, a bíróságnak akkor is meg kell vizsgálnia, hogy a házasság visszavonhatatlanul megromlott-e. A házasság felbontását bármelyik házas fél kérheti a bontó okok valamelyikére hivatkozva. A bontó okok négy csoportját különbözteti meg az olasz szabályozás. Az első és egyben leggyakrabban előforduló ok, ha a házastársak jogilag különváltak, és a különválás töretlenül fennállt a bíróság elnöke előtti személyes megjelenés óta eltelt három év alatt. Olaszországban a válások nagyrészt ezen ok alapján kerülnek kimondásra. A szétválás kezdőnapja az a nap lesz, mikor a házastársak megjelentek a bíróság elnöke előtt. Második 38

39 bontó ok, ha a házasságot nem hálták el. Ezt az okot azonban elég nehéz bebizonyítani, általában ezért nem hivatkoznak erre a felek. A bontó okok közül a harmadik, ha az egyik házastárs hivatalosan nemet változtat. Az 1982. évi 164. sz. törvény vezette be. Viszont ez csak a házastársak lelki és anyagi életközösségének felbomlásául szolgáló okok egyike, önmagában ez a változás nem jár automatikusan a házasság megszűnésével. Ez azonban azt eredményezi, hogy a házasság fennmarad, hacsak a házastársak egyike nem fordul bírósághoz. Ezáltal az olasz jogrendszer szabályainak ellentmondva, a házasság két azonos nemű személy között áll fenn. Végül a büntető jellegű okok alkotják a bontó okok negyedik csoportját. Ezen okok kiterjednek azokra az ügyekre is, amelyekben nem ítélték el a házastársat a büntetőeljárás során. Ezen kívül tartalmazza a házastárs által elkövetett olyan különösen súlyos bűncselekményeket, amelyeket bírósági ítélet mondott ki és elkövetésük valószínűsíthetően nem a házasságkötés előtt történt. Ha a bűncselekményt megállapító ítéletet a házasság megkötését követően hirdették ki vagy akkor vált jogerőssé, akkor figyelembe lehet venni a házasság megkötése előtt elkövetett bűncselekményeket is. Viszont amelyik házastárs együttműködött az adott bűncselekmény elkövetésében, nem terjeszthet elő házassági bontóper iránti kérelmet. A házasságot felbontó megállapító ítélet a járulékos kérdésekkel kapcsolatban is határoz. Mindazonáltal a magyar szabályozással ellentétben nem minősülnek az ítélet joghatásainak a gyermekkel kapcsolatos rendelkezések. Az ítélet jövőre néző hatályú, mely szerint a felek tekintetében a joghatás az ítélet jogerőre emelkedésével áll be, ellenben a harmadik felek tekintetében csak az ítélet anyakönyvbe történő bejegyzése bír joghatással. A házasság felbontását követően a házastársak visszaszerzik az egyedülálló státuszhoz kapcsolódó összes jogot. A hazai szabályozással ellentétben az olasz jogrendszer korlátozza a nők újbóli házasságkötését azzal, hogy ez csak az előző házasság felbontását követő háromszáz nap eltelte után lehetséges. A férj vezetéknevének, használatának jogát automatikusan elveszti a nő válás esetén. A kiskorú gyermek felügyeletéről, a gyermek tartásáról és a különélő szülő kapcsolattartásáról akkor is szükségszerű rendelkezni az ítéletben, ha erre vonatkozóan a házastársak nem terjesztettek elő kérelmet. A közös megegyezésen alapuló bontóper iránti keresetet a bíróság elutasítja, ha a gyermek felügyeletének módjáról nem egyeztek meg a felek, mivel ez a válást kimondó ítélet kötelező tartalmi elemének minősül ebben az esetben. Azonban a gyermek felügyeletéről a bíró a megegyezéstől eltérően is dönthet. Amennyiben a házasság felbontását követően a gyermekek még nem érték el a nagykorúsághoz szükséges életkort, a vagyonközösség csak valamelyik

39

40 házastárs kérelmére osztható fel. 73 Ettől a kivételtől eltekintve a vagyonközösség és az örökölt vagyon is felbomlik a házasság felbontásával.

73

Válás Olaszország http://ec.europa.eu/civiljustice/divorce/divorce_ita_hu.htm

40

41

VI.

VÁLÁSI STATISZTIKÁK MAGYARORSZÁGON

Statisztikák szerint ma a házasságkötések több mint fele válással végződik Magyarországon. Azonban ezzel a statisztikával hazánk a középmezőnyben foglal helyet Európában. Az 1980as évekhez képest, napjainkban megközelítőleg feleannyi házasság köttetik. Ezzel szemben a házasságkötések csökkenése az elmúlt 2 évben megállt, sőt lassú növekedésbe kezdett. 74

A házasságkötések száma véleményem szerint összekapcsolható az élve születések számával, mint a diagramon is megfigyelhető egyenes arányosságban csökkent a házasságkötés a népesség számával 2011-ig. Majd 2012-re mindkettő száma növekedett csekély mértékben. Viszont a válások száma is jelentősen csökkent az elmúlt években. Az elmúlt évtizedben a válások évenkénti száma 24-25 ezer, az utóbbi 2 évben azonban már csak 23-22 ezer körül alakult. 2012-re 1335-tel, azaz 5,7 százalékkal kevesebb válás történt az előző évinél. 2012-

74

Központi Statisztikai Hivatal

41

42 ben már csak 22.000 házasságot bontottak fel a bíróságok, de a 36.200 megkötött házassághoz képest ez még így is nagyon sok.

A házasságok felbontásának csökkenő tendenciájánál azt is figyelembe kell venni, hogy válások egyre kevesebb házasságban élő párból kerülnek ki. A válás leggyakrabban a 20-29 évesek körében következik be, csakhogy az elmúlt évtizedben a válások gyakorisága a 35 év feletti házaspároknál emelkedett leginkább. Ez arra utal, hogy növekszik a veszélyeztetettsége a hosszabb ideje fennálló házasságoknak is. 1990 óta 20,3-ról 33,3 százalékra emelkedett a nőtlenek, illetve a hajadonok száma, ezzel párhuzamosan a házas emberek részaránya – 61,2ről 43,6 százalékra – csökkent, és 7,4-ről 11,8 százalékra nőtt az elváltak aránya. Az 1980-as években ezer házasságkötésre 346 válás jutott, míg a 2000-es években már 562. Ma pedig minden tízedik ember vált el a házastársától. A rendszerváltás óta általában 20 évi házasság után döntenek a válás mellett, míg korábban már 10-14 év után döntöttek így. A leggyakrabban előforduló válóokok a félrelépés, megcsalás, hűtlenség és az alkoholizmusból eredő problémák. A feleségek kezdeményezik a válóperek 71 százalékát.

42

43

43

44

ÖSSZEFOGLALÁS A mai szabályozás szerint már nem a házasság alapvető erkölcsi értékeit sértő jogellenes erkölcsi magatartás szankciója a házasság felbontása. A válás a feldúltsági elven alapszik, mely a házasság helyrehozhatatlan és végleges megromlását, feldúlttá válását jelenti. Amelyben nem minden esetben lényeges, hogy mely házastárs volt a vétkes a házasság megromlásában. A bírói gyakorlat alapján megfigyelhető, hogy a felek nem a házasság felbontásának tényében, hanem az ehhez kapcsolódó járulékos kérdésekben nem tudnak megegyezni, ebből bontakoznak ki általában a viták. Magyarországon a házassági kötelék felbontása hagyományosan a bíróság hatáskörébe tartozik. Azonban felvetődött bennem az a kérdés, hogy ha a felek megegyeztek a járulékos kérdésekben és a házasságból nem származik közös kiskorú gyermek, akkor a bontást miért ne végezhetné az illetékes jegyző? Ez a megoldás leegyszerűsítené az eljárást és az állam számára is olcsóbb lenne. Azonban Magyarországon még nem honosodott meg azon jogi kultúra, mely megengedné a vagylagos rendszer bevezetését. Teljes mértékben egyetértettem azonban azzal, hogy a 2008. évi XLV. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűntetését a közjegyző hatáskörébe utalta, amennyiben a felek a járulékos kérdésekben megegyeztek. De ez sem volt hosszú életű, mivel a 2009. évi CXX. törvény már el is vetette ennek lehetőségét a számtalan kritika miatt. Jelenleg sem a hatályos Pp., sem a Csjt. nem válaszolja meg teljesen világosan az egyező

akaratnyilvánításon alapuló

és a tényállásos bontás közötti különbséget.

Részletesebben a megegyezésen alapuló bontás szabályaival foglalkozik. Mindkét esetben akkor bonthatja fel a házasságot a bíróság bármely házastárs kérelmére, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A bármely házastárs megfogalmazásból kitűnik, hogy nem lehet két felperese a házassági pernek, mivel a magyar eljárásjog az ellenérdekű fél nélküli polgári per intézményét nem ismeri. A Pp. szabályainak megfelelően az elsőnek érkezett keresetlevél alapján kerül sor a per tárgyalására, abban az esetben, ha mindkét fél külön-külön terjeszti elő a házasság felbontása iránti kérelmet, és idézés kibocsátása nélkül utasítják el a később benyújtott keresetlevelet. Ha a felek legalább 3 éve különélnek, vélelmezni kell az életközösség végleges megszakadását. Ilyenkor a bíróság bármelyik fél kérelmére felbonthatja a házasságot. Szerintem ebben az esetben is indokolt lenne a megegyezéses bontás lehetősége még akkor is, ha nem minden járulékos kérdésben tudnak megegyezni. Érdemes lenne egy

44

45 olyan alternatívát fenntartani, hogy a házasság megromlásához vezető okok feltárása nélkül bontsa fel a házasságot a bíróság és az eljárás csak a járulékos kérdésekre terjedjen ki. Az elmúlt évszázadban világszerte növekvő tendenciát mutat a házasságkötések száma, azonban a válások száma még ettől is jobban növekszik. Ehhez az is hozzájárul, hogy alapvető emberi joggá vált a válás is az önálló és szabad akaraton alapuló házasságkötés mellett. A házasság felbontása egyre egyszerűbb és könnyebb lesz. A családi jogviszonyok szabályozása a családjog alapvető feladata, így nemcsak jogi, hanem pszichológiai, történelmi és szociológiai vetületei is vannak a válás szabályozásának. Jelenleg Magyarországon válással végződik majdnem minden második házasság. Ezért sem elhanyagolhatóak a válás lelki és jogi nehézségei. Maguknak a feleknek is nehéz rájönniük, hogy hogy jutott erre a szintre a kapcsolatuk. Hogyan mehet tönkre véglegesen egy évek alatt építgetett kapcsolat és család, hogy nem vették észre, hogy idáig jutottak? Azon is el kell gondolkozniuk, hogy hogyan is neveljék tovább gyermeküket a lehető legkevesebb lelki sérüléssel. Mégis a legnagyobb félelemre okot adó és kétségbeejtő kérdés, hogy hogyan lehet ezt az egész eljárást kibírni egyedül és újrakezdeni életünket? Majd a jogi és anyagi nehézségeket is figyelembe kell venni. Nem túl alacsonyak az elválás költségei. Alapvetően gondoskodni kell az illetékről, mely költség szakértői és ügyvédi díjakkal is nőhet bonyolultabb per esetén. A feleknek ismernie kell az eljárás menetét, hogy tudják melyik bírósághoz kell fordulniuk és egyáltalán hogyan kell megindítani az eljárást. Ez a bonyolult eljárás elkerülhető lenne, ha ebben az informatikailag felgyorsult világban is szakítanánk időt kapcsolatainkra. Mivel a házasság az egyik legbonyolultabb emberi kapcsolat, a házasság és a család az emberiség számára nélkülözhetetlen intim közeg. Régen a házasságokat „holtomiglan-holtodiglan” kötötték, azaz egy életre szóló köteléket jelentett, és a házasság volt az egyetlen tartós párkapcsolati forma. Ma a legtöbb házasság nem állja ki az idő próbáját és válással végződik. Ha teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott a házasság a válás megoldást jelent és törekednünk kell az egyezségkötésre a gyermek és saját lelki nyugalmunk érdekében, mivel a válóper hossza általában a házastársak közötti megegyezési hajlandóságtól függ.

45

46

Irodalomjegyzék 1. Cserbáné Nagy Andrea: A házassági jog kodifikációi; PhD értekezés - Miskolc, 2012. 2. Csiky Ottó: A házasság megszűnése, a házassági bontójog; In: Csiky Ottó - Filó Erika: Magyar családjog; HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2003. 3. Csiky Ottó: A házasság felbontása; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1990. 4. Csiky Ottó – Filó Erika: Magyar családjog; HVG-Orac Lap-és Könyvkiadó, Budapest 2003. 5. Csiky Ottó: A házasság felbontása; In: Dr. Kőrös András (szerk.): A házasság megkötése, felbontása. A házastársi tartás; HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999. 6. Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog; Szent István Társulat, Budapest 2000. 7. Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I.kötet; HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2007. 8. Makai Katalin: Házassági perek; In: Németh János (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata; Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1999. 9. WALLERSTEIN, J. S. – J. M. LEWIS – S. BLAKESLEE: The unexpected legacy of divorce. The 25 year landmark study (A válás váratlan öröksége A 25. évben lezajlott vizsgálat eredményei). New York: Hyperion, 2000. 10. Polgári perjog Különös rész (szerk: Wopera Zsuzsa) KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Bp. 2005. 11. Névai László és Szilbereky Jenő: A Polgári Perrendtartás magyarázata I. kötet – Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1967. 12. Nagy Andrea: A házassági jog kodifikációi (a doktori értekezés tézisei) – Miskolc, 2012. 13. Wopera Zsuzsa: Az európai családjog időszerű kérdései 14. Névai László és Szilbereky Jenő: A Polgári Perrendtartás magyarázata I. kötet – Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1967.

46

47

Jogszabályjegyzék 1. 1844. évi III. törvénycikk A válás dolgában 2. 1894. évi XXXI. törvénycikk a házassági jogról; 3. 1868. évi XLVIII. törvény A vegyes házassági válóperekről 4. 1868. évi LIII. törvénycikk a törvényesen bevett keresztény vallás felekezetek viszonosságáról 5. 1911. évi I. törvénycikk a polgári perrendtartásról 6. 1919.

évi

XCIX.

rendeletét

a

házasságoknak

közös

megegyezéssel

való

megszüntetéséről 7. 1920. évi I. törvénycikk az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről 8. 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról; 9. 1952. évi III. törvény a Polgári Perrendtartásról; 10. 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról; 11. 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban 12. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 13. 2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról 14. 2009. évi CXX. törvény a Polgári Törvénykönyvről 15. Magyarország Alaptörvénye 16. A Tanács 2201/2003/EK rendelete a házassági jogi ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról; 17. A Tanács 1259/2010/EU rendelete (2010. december 20.) a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról 18. PK 210. szám számú állásfoglalás 19. PK 216. szám számú állásfoglalás 20. Kúria (Legfelsőbb Bíróság) P.törv. II. 20 602/1988., BH1989/1.18., PJD XI. 292. 21. Kúria (Legfelsőbb Bíróság) 19. számú Irányelvével módosított 17. számú Irányelve 22. Kúria (Legfelsőbb Bíróság) P. törv. II. 20 858/1970. 23. BH1976. 261. 24. BH1980. 336. 25. BH1982. 516.

47

48 26. BH1997. 342. 27. BH1998. 279. Internetes hivatkozások jegyzéke 1. A polgári házasság http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/agytolaszt altolvalas.htm 2. Speciális polgári peres eljárások https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420015/430001/Specialis_polgari_ peres_eljarasok_kulonos_polgari_eljaraso.html?ugy=hazasper.html 3. A válás menete A-tól Z-ig http://valasinfo.hu 4. Válóper http://valasinfo.hu/valoper/valoper 5. A házastársi tartás https://sites.google.com/site/ugyvederd/hazastarsi-tartas 6. Válás – Olaszország http://ec.europa.eu/civiljustice/divorce/divorce_ita_hu.htm 7. Központi Statisztikai Hivatal https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepmozg/nepmoz12.pdf

48