Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Eljárásjogi Tanszék
A házassági perek és e jogviták rendezésének uniós szabályai Szakdolgozat
Készítette: Markovics-Balogh Boglárka Jogász, Levelező tagozatos hallgató Konzulens: Dr Wopera Zsuzsa Egyetemi docens
Miskolc 2013
University of Miskolc Faculty of Law Department of Civil Procedure
The matrimonial matters and their regulation in the EU-law Dissertation
Written: Markovics-Balogh Boglárka Consultant: Dr Wopera Zsuzsa Associate Professor
Miskolc 2013
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ...................................................................................................................... 3 2. A házasság elméleti megközelítése............................................................................. 4 2.1. A házasság fogalma ............................................................................................... 4 2.1.1. A házasságkötés joghatásai ............................................................................. 4 2.1.2. A család fogalma ............................................................................................ 5 2.2. Házasságkötés Magyarországon ........................................................................... 5 2.3. Külföldi házasságkötés .......................................................................................... 6 2.3.1. Házasságkötés külföldi állampolgárral ........................................................... 6 2.3.2. Házasságkötés külföldön ................................................................................ 6 2.3.3. A házasság fogalmának változása................................................................... 7 3. A házassági perek hatályos magyar szabályozása ................................................... 8 3.1. A házassági perek .................................................................................................. 8 3.1.1. A házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított per .................................................................................................................................. 9 3.1.2. A házasság érvénytelensége és érvényessége iránt indított per .................... 11 3.1.3. A házasság felbontása iránti per (a bontóper) ............................................... 15 3.2. A házassági bontóper részletes szabályai ............................................................ 18 3.2.1. Hatáskör, illetékesség ................................................................................... 18 3.2.2. Ki indíthat pert? ............................................................................................ 19 3.2.3. A keresetlevél ............................................................................................... 20 3.2.4. Intézkedés a keresetlevél alapján .................................................................. 21 3.2.5. Tárgyalás ....................................................................................................... 21 3.2.6. Ideiglenes intézkedés .................................................................................... 22 3.2.7. Igazolási kérelem .......................................................................................... 22 3.2.8. Közös kiskorú gyermek elhelyezése és tartása ............................................. 23 3.2.9. Az elsőfokú ítélet jogereje ............................................................................ 23 3.2.10. A házasság megszűnésének következményei ............................................. 24 3.2.11. Házassági perrel összekapcsolható perek ................................................... 24 4. Határon átnyúló házassági perek szabályozása ..................................................... 25 4.1. A nemzetközi válások ........................................................................................... 25 4.2. Az új Brüsszel II. rendelet szabályai .................................................................... 27 4.2.1. A házassági ügyek joghatósági kérdéseire vonatkozó rendelkezések .......... 27 4.2.2. A határozatok elismerése és végrehajtása ..................................................... 35 4.3. A Róma III. rendelet szabályai: a válásokra alkalmazandó jog meghatározása 38 4.3.1. Alkalmazandó jog fogalma ........................................................................... 38 4.3.2. Előzmény ...................................................................................................... 38 4.3.3. A Róma III. rendelet alkalmazási köre ......................................................... 40 4.4. Az 1979. évi 13. törvényerejű rendelet vonatkozó rendelkezései ......................... 45 4.4.1. Az Nmjt. joghatósági szabályai .................................................................... 45 4.4.2. Külföldi határozatok elismerése és végrehajtása .......................................... 46 4.4.3. Az Nmjt. szerint alkalmazandó jog, a Róma III. rendelet és az Nmjt. viszonya egymással................................................................................................. 47 5. Záró gondolatok ........................................................................................................ 49 6. Irodalomjegyzék........................................................................................................ 50
1
Rövidítések jegyzéke
AB
Alkotmánybírósági Határozat
BH
Bírósági Határozat
Brüsszel II. rendelet
A Tanács 1347/2000 EK rendelete (2000. május 29.) a házassági és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a
Csjt.
gyámságról EBHT
Európai Bírósági Határozatok Tára
EUMSZ
Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés
Nmjt.
1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról
Pp.
1952. évi III. törvény a Polgári Perrendtartásról
Pp. Kommentár
Kommentár a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényhez
Róma III. rendelet
A Tanács 1259/2010/EU rendelete a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról
Új
Brüsszel
rendelet
II. A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban
a
joghatóságról,
valamint
a
határozatok
elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
2
1. Bevezetés Szakdolgozatom témájául azért választottam a házassági perek uniós szabályozását, mert szerettem volna ezzel a témával részletesen megismerkedni. Amikor végig olvastam a szakirodalmakat, és hozzá kezdtem a szakdolgozat megírásához, azt hittem mindent értek. De hamar rájöttem, hogy ez a téma közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek gondoltam. Nagy kihívást jelentett számomra, és végiggondolván az egészet, úgy gondoltam kezdek mindent elölről. És újra nekiültem a könyveknek, folyóiratoknak, jogszabályoknak, stb… Egy ilyen izgalmas téma, mint a házassági perek témája, a legjobb választás volt számomra. Szakdolgozatomat
úgy
építem
fel,
hogy
kezdem
a
magyarországi
viszonylattal, itt bemutatom a házasság-család fogalmát, a házasságkötést, annak joghatásait, a külföldiek házasságkötését Magyarországon, magyar állampolgárú személyek házasságkötését külföldön, a házassági pereket részletesen tárgyalva, majd áttérek az Európai Uniós szabályozásra, azokra a rendeletekre, amelyek a külföldi elemet tartalmazó házassági pereket szabályozzák. Hazánkhoz hasonlóan, az Európai Unióban is egyre csak növekszik a házasságok felbontásának a száma, amik nemzetközi jogvitákhoz vezettek. Éppen e jogvitáknak köszönhető, hogy olyan rendeleteket alkottak, olyan rendeletek léptek hatályba, amelyek e jogviták megelőzését szolgálják, azaz a kollíziós jog egységesítésének irányába haladunk. Az egyes rendeleteket a könnyebb érthetőség végett joggyakorlatokkal egészítem ki.
3
2. A házasság jogintézményének elméleti megközelítése 2.1. A házasság fogalma Dolgozatom legelején úgy gondolom elengedhetetlen magának a házasság fogalmának a tisztázása. A házasság fogalmát sem Magyarország Alaptörvénye, sem a Családjogi törvény1 (a továbbiakban: Csjt.) nem határozza meg. A Jogi Lexikon meghatározása szerint „a házasság egy férfi és egy nő között a törvényben meghatározott alakszerűségeknek megfelelően létrejött kötelék, amely rendszerint tartós életközösség létesítésére és családalapításra irányul.”2 Az Alaptörvény „L” cikke szerint „Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját”. Az Alkotmánybíróság 14/1995. (III.13.) AB határozatában kimondta, hogy a házasság intézménye kultúránkban és jogrendszerünkben hagyományosan egy férfi egy nő életközössége. Hazánkban 1985. október 1. óta a jogszabályok (1984. évi XXXI. Tc.) kizárólag az állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságot ismeri el érvényesnek.
2.1.1. A házasságkötés joghatásai
Házassági jogviszony jön létre, szoros személyi, vagyonjogi és nem közösség, melyből kölcsönös jogok és kötelezettségek keletkeznek. A nemi közösség megalapozza a házasságból származó gyermekek családi jogállását.
A házastársak között dologi jogi, öröklési jogi és kötelmi jogi jogviszonyok jönnek és jöhetnek létre, a házastársi jogviszonynak komoly jelentősége van az eljárási jogokban.
A kiskorú házastárs nagykorúvá válik, feleség dönthet névviseléséről.
1
1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról Lamm Vanda - Peschka Vilmos: Jogi Lexikon, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999. 251.old. 2
4
2.1.2. A család fogalma Az Alaptörvény párhuzamosan beszél a házasság és a család intézményéről. Ez nem véletlen: a házasság a család alapja. E megállapítás miatt kitérek pár gondolat erejéig magára a család fogalmára is. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 16. cikk (3) bekezdése szerint: „A család a társadalom természetes és alapvető egysége, és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.”
2.2. Házasságkötés Magyarországon A házasságkötést sok esetben jegyesség előzi meg. Ennek fogalmát azonban a Csjt. nem határozza meg. Nincsenek jogi kritériumai, hogy kik tekinthetők jegyeseknek. A jegyesség a kölcsönös házasságkötési szándékot fejezi ki, e szándék kinyilvánításából azonban nem keletkezik kötelezettség a házasság megkötésére. A jegyesség felbontása nem von maga után jogi következményeket.3 Házasság akkor jön létre, ha 1) az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik, azonban rendkívüli körülmény esetében a házasság az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető. Érvénytelen lesz azonban a házasság, ha az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségében jár el, illetve a házasulók nem együttesen voltak jelen a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor. 2) A házastársak, a házassági tanúk és az anyakönyvezető, továbbá – ha közreműködött – a tolmács a házassági anyakönyvi bejegyzést aláírják Anyakönyvvezető lehet a polgármester, a jegyző és az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának köztisztviselője, aki rendelkezik a jogszabályokban meghatározott képesítési feltételekkel.4
3
Dr Kőrös András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007. 20.old. 4 www.csaladesjog.hu/hazassagkotes
5
2.3. Külföldi házasságkötés
2.3.1. Házasságkötés külföldi állampolgárral Ha a házasfelek egyike külföldi állampolgár, a házasság csak akkor érvényes, ha ennek anyagi jogi feltételei mind a magyar jog, mind a külföldi állampolgár államának joga szerint megvannak. Hazánkban ezt az 1979. évi 13. törvényerejű rendelet5 (a továbbiakban: Nmjt.) szabályozza. A külföldinek saját állama illetékes szervétől igazolást kell beszereznie, amely bizonyítja, hogy államának joga szerint nincs törvényes akadálya a házasságának. Ezt az igazolást és a többi csatolandó iratot a házasságkötés helye szerinti közigazgatási hivatal vizsgálja meg, majd ezt követően eldönti, hogy a külföldi állampolgársága szerinti ország joga alapján a házasságkötésnek van-e akadálya. A házasságkötés érvényességének alaki kellékeire (anyakönyvvezető, együttes, személyes jelenlét, személyes nyilatkozat, tanúk) a házasságkötés helyén és idején hatályos jog irányadó (tehát a magyar jog).6 „Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek személyes joga szerint nincs akadálya. Az igazolás alól a fővárosi és a megyei kormányhivatal indokolt esetben felmentést adhat.”7
2.3.2. Házasságkötés külföldön Ha magyar állampolgár külföldön kíván házasságot kötni, a területileg illetékes
fővárosi,
megyei
közigazgatási
hivatal
vezetője
tanúsítja,
hogy a
házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya. A tanúsítvány kiadását a lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél lehet kérni. Ha magyar állampolgár lakóhelye külföldön van, a tanúsítványt a magyar külképviseleti hatóság állítja ki. Ha mindkét házasuló magyar állampolgár, külföldön a magyar külképviseleti hatóság
5
1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról Nmjt. 37.§ (1)-(4) 7 Nmjt. 38.§ (1) 6
6
előtt is köthetnek házasságot, amennyiben a kormány erre a külképviseleti hatóságot felhatalmazta. Az ilyen házasságot Magyarországon kötöttnek kell tekinteni.8 „Ha magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó hontalan külföldön kíván házasságot kötni, a fővárosi és megyei
kormányhivatal tanúsítja, hogy a
házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya.”9
2.3.3. A házasság fogalmának változása Korábban a házasság fogalma alatt csak a különnemű párok monogám együttélési formája volt értendő. Jelenleg azonban már öt olyan tagállam van az Európai Unióban, amelyekben az azonos neműek is köthetnek házasságot. A négy nagy tagállam, Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság ugyanakkor a házasság intézményét továbbra is a különnemű párok számára kívánja fenntartani.10 Az azonos neműek házassága alatt olyan házasságot értünk, amelyet két azonos nemű személy, tehát két nő vagy két férfi köt.11
8
www.mfa.gov.hu Nmjt. 38.§ (3) 10 Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012. 52-53.old. 11 www.wikipedia.hu 9
7
3. A házassági perek hatályos magyar szabályozása 3.1. A házassági perek A házassági pereket a Polgári Perrendtartásról szóló törvény12 (a továbbiakban: Pp.) szabályozza, a negyedik részében, a különleges eljárások között. A különleges eljárások cím alatt találkozunk még az apasági, származás megállapítása iránti egyéb perek, a szülői felügyelet megszüntetése iránti perek, a gondnokság alá helyezés iránti perek szabályaival is. Ezeknek a pereknek a megemlítésére azért is tértem ki külön, mert a házassági perek szabálya úgynevezett háttérszabályként minősül az apasági, és a származás megállapítása iránti egyéb perek, a szülői felügyelet megszüntetése iránti per eljárási szabályai mögött. A különleges eljárásokra az általános rész szabályait a különleges eljárásokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A házassági perek gyűjtőkategória, ami többféle pert foglal magában. „Házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított pereket, valamint a házassági bontópereket kell érteni.”13 Ezek közül a leggyakoribb a házassági bontóper.
A házasságkötések száma Magyarországon kb. 45 ezer házasságkötés. Ma alig több mint feleannyi házasság köttetik, mint az 1980-as években. Ezzel szemben a válások száma dinamikusan emelkedik. De vajon mennyi a házassági bontóperek száma Magyarországon? A statisztikai adatok szerint kb. 24-25 ezer házasság felbontása történik évente Magyarországon. Ezzel a statisztikában hazánk Európában nem a legrosszabb, de nem is a legjobb számokkal bír, mondhatjuk, hogy a középmezőnyben foglal helyet. A házasság felbontásának száma Belgiumban a legmagasabb, ott a házasságok háromnegyede végződik válással.
12 13
1952. évi III. törvény a Polgári Perrendtartásról Pp. 276.§ (2).
8
A KSH elérhető legfrissebb adatai: 2001. év: 24.391 2002. év: 25.506 2003. év: 25.046 2004. év: 24.638 2005. év: 24.804 2006. év: 24.869 2007. év: 25.160 2008. év: 25.155 2009. év: 23.820 2010. év: 23.873 2011. év: 23.33514 De vajon hogy áll a házassági bontóperek száma az Európai Unióban? Ezen adatok begyűjtésére az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat)15 oldalát használtam segítségül. Az uniós adatok alapján a kilencedik legtöbb válás nálunk történik. A csúcstartó Belgium, Csehország és Litvánia, Írországban a legkevesebb a bontások száma. Ebből a sorból kilóg Málta, ahol nem volt lehetséges a házasság felbontása. Vagyis tilos volt egészen 2011-ig. 2011. júliusában a máltai parlament elfogadta a házasság felbontásának bevezetéséről szóló törvényt.
3.1.1. A házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított per A házasság létezésének megállapítása iránti per célja annak kimondása, hogy a házasság a szükséges alaki kellékek megtartásával,16 szabályszerűen jött létre. A házasság létezésének bírói kimondása nem jelenti azt automatikusan, hogy a házasság érvényes is, annak megállapítására újabb keresettel kell fellépni.17
14
www.ksh.hu http://epp.eurostat.ec.europa.eu 16 A Csjt. 2. § (1) bekezdése alapján a házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. 17 Pp. Kommentár 15
9
A házasság nemlétezésének a megállapítására akkor kerülhet sor, ha hiányoznak az alakszerűségek, feltéve, hogy az adott hiányosságot a törvény nem minősíti érvénytelenségi oknak. A megállapításhoz nincs szükség bírói ítéletre, arra „bárki, bármikor” hivatkozhat. Nem létező házasság esetében a házasság létre sem jön. A házasság három alaki feltétel együttes megvalósulása esetén jön létre: 1. anyakönyvvezető személyes közreműködése 2. a házasulók személyes jelenléte 3. házasságkötésre irányuló személyesen tett kifejezett és határozott nyilatkozata. Ezen feltételek bármelyikének hiányában nemlétező házasságról beszélünk. Példa: ha Magyarországon kizárólag egyházi úton kötnek meg egy házasságot, az is a nemlétező házasság kategóriájába tartozik. Abban az esetben azonban, ha magyar állampolgár olyan országban köt külföldivel házasságot, ahol az egyházi házasság is elismert, akkor a házasságkötés érvényességének alaki kellékeire a házasságkötés helyén és idején hatályos jog lesz az irányadó.18 Hatáskör és illetékesség szempontjából az általános illetékességi szabályok az irányadóak, de emellett természetesen megjelenik a vagylagos illetékességi ok és a kizárólagos illetékesség, melyre részletesen ki fogok térni a bontóper tárgyalásánál. (Lásd. 3.2.1) Felperes bármelyik házastárs, az ügyész és az a személy is lehet, akinek jogi érdeke fűződik a házasság nemlétezésének megállapításához. A házasság létezésére, nemlétezésére bárki, határidő nélkül hivatkozhat, mind peres, mind közigazgatási eljárásban, a házasság megszűnése után is meg lehet indítani. A keresetlevélnek az általános szabályokon túlmenően különleges elemeket is tartalmazni kell (Lásd. 3.2.3), azonban ezekben a perekben az anyakönyvi kivonat hiánya miatt az anyakönyvi kivonatot nem kell csatolni.
18
Heinerné Barzó Tímea: Családi Jog, Miskolc, Egyetemi jegyzet, negyedik átdolgozott kiadás, Novotni Alapítványa magánjog fejlesztéséért, 2004. 71.old.
10
A nemlétező házasság semmilyen jogkövetkezménnyel nem bír. A nemlétező házasság nem keletkeztet házassági jogokat és kötelezettségeket. Ezek a személyek olyanok, mint akik élettársi kapcsolatban vannak egymással. Az ítélet jogereje mindenkivel szemben hatályos.
3.1.2. A házasság érvénytelensége és érvényessége iránt indított per A házasság érvényességének megállapítása iránti per annak a kimondására irányul, hogy az érvénytelenségi okok nem állnak fenn. Az érvénytelenítési per célja, hogy a bíróság a törvényben meghatározott okok valamelyikének a fennforgása miatt a házasságot érvénytelennek nyilvánítsa. A Csjt. 7-12. szakaszai taxatíve felsorolják azokat az esetköröket, amikor a házasság létrejött ugyan, de érvénytelen. Érvénytelenségi okok a kettős házasság, egyes rokoni és hozzátartozói kapcsolatok fennállása, cselekvőképesség hiánya, a házasságkötési korhatár el nem érése és egyes alaki hibák. A Csjt. lehetőséget ad az akadályok orvoslására, egyedül a testvérek és az egyenes ági rokonok között létrejött érvénytelen házasság nem orvosolható. Megkülönböztetünk el nem hárítható házassági akadályokat (abszolút házassági akadályok), amelyek esetében a házasság nem köthető meg, alóla felmentés nem adható, illetve elhárítható házassági akadályokat (relatív házassági akadályok) amelyek alól a házasságkötés helye szerint illetékes jegyző adhat felmentést (ekkor tehát a házasság megköthető).19 Külön csoportba sorolhatjuk az alaki hiba miatti érvénytelenségi szabályokat is.
19
www.csaladesjog.hu/hazassagkötes
11
1. A házasság el nem hárítható akadályai20 Felmentéssel, engedéllyel el nem hárítható házassági akadályok fennállása esetén az anyakönyvvezető köteles a közreműködést megtagadni. Ilyen akadálynak minősül: a) A fennálló házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat: Fennálló házasság esetén kötött újabb házasság érvénytelen. Ha azonban a korábbi házasság időközben megszűnik vagy érvénytelenné nyilvánítják, az utóbb kötött házasság érvényessé válik. b) Az egyenes ági rokonság: Egyenes ági rokonság azok között a természetes személyek között jön létre, akik közül egyik a másiktól származik. Megkülönböztetünk felmenő egyenes ági rokonokat, ők a szülők, nagyszülők, dédszülők, és megkülönböztetünk lemenő egyenes ági rokonokat, ők a gyermekek, az unokák, dédunokák. Ilyen rokoni kapcsolatot keletkeztet az apaságot megállapító bírói ítélet is. c) Testvéri kapcsolat: Ne köthetnek házasságot a testvérek és a féltestvérek, akiknek legalább egy közös felmenőjük van. d) Cselekvőképtelenség: Érvénytelen annak a házassága, aki a házasság megkötésekor a teljes cselekvőképtelenség állapotában volt, jóllehet ilyen hatályú gondnokság alatt nem állott. (Pl. olyan mértékű ittas vagy bódult állapot, amely cselekvőképtelenséget eredményez.) Az anyakönyvvezető köteles a cselekvőképtelen állapotban álló személy házasságkötésénél való részvételt megtagadni. Ha mégis közreműködik a házasságkötés során, a megkötött házasság törvényes akadály miatt válik érvénytelenné. A házasság érvényes lesz, ha az a házastárs, akinek cselekvőképessége hiányzott, cselekvőképessé válása után a házasságot fennállása alatt helybenhagyja. e) Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állás: „Érvénytelen annak a házassága, aki a házasság megkötésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állott”21 f) Tizenhatodik életév alatti életkor: A házassági korhatár főszabályként a nagykorúság határa, azaz a 18. életév betöltése. A 18. életév betöltése előtt a gyámhatóság előzetes engedélye alapján van lehetőség házasságkötésre. A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a 16. életévét betöltötte. A 16. életév betöltése előtt, tekintettel arra, hogy ehhez a gyámhatóság nem adhat engedélyt, nincs lehetőség házasságkötésre.
20
Dr Kőrös András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007. 4655.old. 21 Csjt. 9.§ (1)
12
A gyámhatósági engedéllyel házasságot kötő, 16. életévét betöltő személy egyébként a házasságkötéssel automatikusan nagykorúvá válik. g) Örökbefogadói kapcsolat: Örökbefogadással egyenes ági rokonság jön létre, ebből következően érvénytelen az örökbefogadó és az örökbefogadott egymással kötött házassága. 2. Felmentéssel, engedéllyel elhárítható házassági akadályok a) A testvérnek testvére vérszerinti leszármazójával kötött házassága: Pl. nagybácsiunokahúg. E házassági akadály elhárítható bármelyik házasuló lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője által adott előzetes felmentéssel. Az engedély utólag is megadható. b) Az ún. egyenes ági rokonság: A sógorság a házastársak rokonai között áll fenn. Egyenes ági rokonság létesül a házastársak egyenes ági rokonai között, egyenes ági rokonság áll fenn az após, anyós, a vő, illetve a menny között, valamint egyenes ági rokonság áll fenn a házastárs és házastársa leszármazója között. c) A tizenhatodik és tizennyolcadik év közötti életkor: Elhárul az akadály a tizenhatodik életévét már betöltött, de még nem nagykorú házasuló esetén, ha a gyámhatóság az indokolt házasságkötéshez az előzetes engedélyt megadja. Az engedély nélküli házasság érvénytelen. A házasság érvényessé válik, ha a kiskorú házastárs nagykorúvá válásától számított 6 hónapon belül, a házasság fennállása alatt a házasságot nem támadja meg. 3. Alaki hiba miatti érvénytelenség Be nem tartásuk esetén a házasság, ha érvénytelenül is, de létrejön. - Az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben való eljárása. - A házasulok együttes jelenlétének hiánya.22
22
Csjt. 12.§
13
Az alaki hiba olyan orvoslása, amely magát a hibát tudná elhárítani, nyilván nem lehetséges. Érvényessé válhat azonban a házasság azzal, ha az érvénytelenítési perre megállapított határidő eredménytelenül telik el. A házasság alakszerűségeinek meg nem tartása miatt csak a házasságkötéstől számított 6 hónap alatt és csak a házasság megszűnéséig lehet érvénytelenítési pert indítani. A házasság érvénytelensége több ponton is eltér a polgári jogi érvénytelenség intézményétől. Nem beszélhetünk külön semmisségről és megtámadhatóságról, az érvénytelenségi okok rendszere ily módon egységes. Csjt. 13. § (1) A házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt érvénytelenítési perben hozott bírósági ítélet érvénytelennek nyilvánította. (2) A házasságot érvénytelenné nyilvánító bírósági ítélet mindenkivel szemben hatályos. Az érvénytelenné nyilvánítás szabályait részint a Csjt., részint a Pp. tartalmazza. A Csjt. rendezi azt, hogy ki és milyen időhatárig rendelkezik perindítási jogosultsággal. Csjt. 14. § (1) Érvénytelenítési per indítására - az alábbi kivételekkel - bármelyik házastárs, továbbá az ügyész és az is jogosult, akinek a házasság érvénytelenné nyilvánításához jogi érdeke fűződik. (2) Ha az a jogosult, aki a pert megindította, meghal, a perben helyére bármely másik jogosult beléphet. Bírósági ítélet nélkül nem hivatkozhat senki a házasság érvénytelenségére. A házasság érvénytelenítése következtében a házastársak visszanyerik házasságkötési képességüket, mégpedig a keletkezésre visszanyúló (ex tunc) hatállyal. 23
23
Dr Kőrös András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007. 5556.old.
14
3.1.3. A házasság felbontása iránti per (a bontóper) A házassági bontóper célja az, hogy a bíróság az érvényesen fennálló házasságot a jövőre nézve megszüntesse. A bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Házasság felbontása iránti pert bármelyik házastárs jogosult kérelmezni, de természetesen a közös kérelem lehetősége is fennáll.24 A bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy a házasság valóban teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Erre tekintettel a bíróságnak széles körű bizonyítási eljárást kell lefolytatnia. A bizonyítás kétirányú. Vizsgálni kell azt, hogy a házasság felbontásának feltételei fenn állnak e, valamint fel kell tárni azokat az okokat, amik a házasélet megromlásához vezettek. A jogirodalom megkülönbözteti a tényállásos bontópert és az ún. megegyezésen alapuló bontópert. 1. Tényállásos bontóper: Tényállásos bontás esetén a bíróságnak a házasélet megromlásához vezető folyamat egészét fel kell tárnia annak megállapítása érdekében, hogy a házasság véglegesen megromlott-e. Ehhez a bíróság elsősorban az érintett házastársakat hallgatja meg, de ezen túlmenően akár hivatalból is folytathat le bizonyítást (pl. tanúmeghallgatás). Az alperes házastárs távolmaradása nem lehet akadálya sem a bizonyításnak, sem pedig a házasság felbontásának, szemben a megegyezésen alapuló bontással, ahol a felek személyes megjelenése és meghallgatása nélkül a bontás kizárt.25 A teljes körű bizonyítás alapján folyó tényállásos bontópereknek egyik típusa az, amikor csak a házastársak valamelyikének egyoldalú kérelmére és a másik fél ellenzése mellett folyik az eljárás, míg a másik típusnál ugyan mindkét házastárs egyetért a házasság felbontásával, de a megegyezéses bontás feltételei valamilyen okból mégis hiányoznak (pl. a járulékos kérdésekben nem jutnak egyezségre). 24 25
Pp. Kommentár BH 1983/120.
15
2. Megegyezésen alapuló bontóper: Megegyezésen alapuló bontás esetén a házastársak által a bíróság felé kinyilvánított, a házasság felbontását célzó közös akarata akkor utal a házasélet teljes és
helyrehozhatatlan
megromlására,
ha
az
végleges
elhatározáson
alapul,
befolyásmentes és egyező. A megegyezésen alapuló bontás lényegében a válás önálló formája, a házastársak bontásra irányuló közös kérelme.26 Az egyezséggel az alábbi kérdéseket kell rendezni: a) a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, b) a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, c) a házastársi tartás, d) a közös lakás használata, valamint e) - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében. Véglegesnek tekinthető az elhatározás, ha 1. a házastársak a járulékos kérdésekben (a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi eltartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása) megegyeztek és egyezségüket a bíróság is jóváhagyta, vagy ha 2. a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek, és igazolják továbbá azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását - a gyermek érdekeinek megfelelően - rendezték 27
26
Dr Kőrös András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007. 78.old. 27 Csjt. 18. (2)
16
A házasság felbontásának28 szabályozása körében két fontos elvet kell egymástól elkülöníteni. 1. Vétkességi elv: a házasságot akkor lehet felbontani, ha valamelyik házastárs vétkesen megszegte a házasságból eredő kötelezettségét. A bontást csak a vétlen fél kérheti 2. Feldúltsági elv: a bíróságnak a házasságot fel kell bontania, ha a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Az okot nem kell bizonyítani, s a bontást bármelyik fél kérheti. A házasélet teljes és végleges megromlására utal a házastársaknak végleges, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása a házasság felbontására. Az egyező akaratnyilvánítást igazolja, ha a felek az ún. járulékos kérdésekben megegyeztek, vagy hosszabb ideje megszakadt az életközösség közöttük.29 Az esetek többségében a házasságból közös kiskorú gyermek is származik. Ilyen esetekben természetesen a bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül a kiskorú gyermek érdekeit sem. Egy kiskorú gyermeknek az lenne az érdeke, hogy a szülők együtt maradjanak, és közösen neveljék, ugyanakkor, ha a házasság már menthetetlenné válik, és a felmerült problémákat a szülők nem képesek rendezni, úgy pusztán az a tény, hogy a házasságból közös kiskorú gyermek származik, nem lehet a házasság felbontásának akadálya. Amennyiben a bíróságnak nem sikerül a feleket kibékíteni, és a bíróság megállapítja azt, hogy a házasélet végérvényesen és helyrehozhatatlanul megromlott, a gyermek érdekeit szem előtt tartva a lehető leggyorsabban kell eljárnia, hogy a gyerek lelkileg a lehető legkevesebbet sérüljön. „A lélektan megfigyelései szerint a serdülőkorban (13-18 év) a szülők konfliktusa legalább annyi veszélyeztető tényezőt rejt magában, mint a kisebb gyermekek esetében.”30
28
A mindennapi tapasztalat szerint a házasság felbontásának okai: szexuális hűtlenség; házastárs betegsége; tettlegesség; szabadságvesztésre ítélés; különélés; gyermekek érdeke. 29 Heinerné Barzó Tímea: Családi Jog, Miskolc, Egyetemi jegyzet, negyedik átdolgozott kiadás, Novotni Alapítványa magánjog fejlesztéséért, 2004. 82. old. 30 Bognár Gábor – Telkes József: A válás lélektana, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1986. 100.old.
17
A házassági per hossza általában a felektől függ. Ha megegyezéses bontás van, akkor ezek a perek általában rövidebbek, ha teljes körű bizonyítás felvételére van szükség, akkor ezek a perek értelemszerűen hosszabbak. A bontóperes eljárás két szakaszra oszlik, a békítésre és az ún. érdemi eljárásra. A békítésre jellemzően az első tárgyaláson kerül sor, tekintettel arra, hogy a felek az első tárgyaláson vannak személyesen együtt jelen. A békítés nem kötelező a bíróság számára, ez mérlegelési jogkörébe tartozik. Amennyiben a békítés eredményre vezetett, akkor a bíróság az eljárást megszünteti. Nincs kötelező békítés és a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni: a) a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló, b) ismeretlen helyen tartózkodó fél esetében, c) ha a fél bíróság előtti megjelenése elháríthatatlan akadályba ütközik, d) a házasfelek hosszabb ideje tartó különélése és a gyermek elhelyezési és tartási kérdésekben való megegyezése, e) ha a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke.31
3.2. A házassági bontóper részletes szabályai
3.2.1. Hatáskör, illetékesség Hatáskör: A házassági perek az általános szabályok szerint a járásbíróság hatáskörébe tartoznak. Ez a szabály alkalmazandó a házassági perrel együtt indított házassági vagyonjogi perre is. Azonban, ha a házassági vagyonjogi pert nem a házassági perrel együtt indítják, arra már az általános hatásköri szabályok az irányadók.32
31 32
Pp. Kommentár Pp. Kommentár
18
Illetékesség: A pert az általános illetékességi szabályok szerint – az alábbi sorrendben – annál a helyi bíróságnál lehet megindítani, amelynek területén: 1. az alperes lakóhelye, 2. az alperes tartózkodási helye, 3. az alperes utolsó belföldi lakóhelye, 4. a felperes lakó- vagy tartózkodási helye található.33 Ezek voltak az általános illetékességi szabályok. A törvény meghatároz vagylagos illetékességi okot is. „A házassági perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.”34 Kizárólagos illetékességi szabály is érvényesül a házassági perekben: „Ha a házassági pernek sem a 29. §, sem a jelen § alapján nem volna illetékes belföldi bírósága, a perre a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.”35 Ha házassági per van folyamatban, akkor kizárólag annak bírósága előtt indítható ugyanazzal a házassággal kapcsolatos újabb házassági vagy vagyonjogi per.
3.2.2. Ki indíthat pert?36 A házassági bontópert csak a házastársak indíthatnak. (Még abban az esetben is kell, hogy a perben egyikük felperesként, másikuk alperesként szerepeljen, ha egyébként közös megegyezés alapján indul a per.) A többi házassági per indítására bármelyik házastárs, továbbá az ügyész és az is jogosult, akinek a házasság érvénytelenné (nemlétezővé) nyilvánításához jogi érdeke fűződik. A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania. A házasság felbontása iránti pert határidő nélkül lehet kezdeményezni
33
Pp. 29.§ (1)-(2) Pp. 277.§ (2) 35 Pp. 277.§ (3) 36 Pp. Kommentár 34
19
3.2.3. A keresetlevél A keresetlevélnek az általános szabály szerinti tartalmi elemeken (eljáró bíróság, felek, pertárgy, tényállás, stb.) különleges elemeket is tartalmaznia kell, így: elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, kivéve, ha az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók; erre a keresetlevélben azonban utalni kell.37 Ezen túlmenően a keresetlevél tartalmát az fogja meghatározni, hogy a felek közös megegyezéssel válnak-e vagy sem. A bontópernek tételes illetéke van, mely 2011. november 30. napjától jelentősen emelkedett, 12 000 forint helyett jelenleg 30 000 forint, a bontóperben a házasság felbontása iránt előterjesztett viszontkereset azonban illetékmentes. A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény, valamint az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény esetében ezek pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni.
3.2.4. Intézkedés a keresetlevél alapján A bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja a keresetlevelet annak megállapítása érdekében, hogy van-e helye:
a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításnak: pl. joghatóság hiányában, vagy azért, mert nem a per megindítására jogosult, illetve a jogosult az érvénytelenségi pert a jogszabályi határidőn túl indította meg a pert;
37
a per áttételének;
hiánypótlásnak.
Pp. Kommentár
20
3.2.5. Tárgyalás A bíróság bármelyik fél kérelmére a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárhatja. A házassági perben a nyilvánosság kizárásának feltételeiről a bíróság a feleket figyelmeztetni köteles e kötelezettség a bíróságot a jogi képviselővel eljáró fél (felek) esetén is terheli.38 A felperes keresetétől bármikor elállhat az alperes hozzájárulása nélkül. Házassági perben - ha e törvény kivételt nem tesz - a bíróság köteles a házastársakat személyesen meghallgatni; a bíróság akként is rendelkezhet, hogy az egyik házastárs a másik meghallgatásánál ne legyen jelen. A személyes meghallgatás alól három okból lehet "mentesülni": 1. ha valamelyik házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy 2. ismeretlen helyen tartózkodik, 3. továbbá ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik. Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot. Az első tárgyaláson csak akkor hozható érdemi döntés, ha a feleknek nincs közös kiskorú gyereke, vagy 3 éve külön lakásban, "elváltan" élnek és a gyerek elhelyezése, tartása, láthatása sem vita tárgya közöttük, illetve azon fent említett okok esetén, ha a fél bíróság általi meghallgatása is mellőzhető. BH1985. 63. A házasság felbontására irányuló egyező akaratnyilvánítást a törvény alakszerűséghez nem köti. A nyilatkozatnak azonban kifejezettnek és egyértelműnek kell lennie. Az alperesnek az a nyilatkozata, hogy a házasság felbontásához hozzájárul, ilyennek nem tekinthető. A házassági perben a felek személyes meghallgatásának nemcsak a békítés megkísérlése végett van jelentősége, hanem azért is, mert az egyező
38
Pp. Kommentár
21
akaratnyilvánítás
őszinteségéről,
véglegességéről,
megfontoltságáról
és
befolyásmentességéről a bíróság elsősorban a házastársak személyes nyilatkozata alapján győződhet meg [Csjt. 18. § (1) bek., Pp. 285. § (1) és (2) bek., 9. sz. Irányelv 4. pont].39
3.2.6. Ideiglenes intézkedés A bíróság hivatalból (azaz külön kérelem nélkül) is hozhat ideiglenes intézkedést: „a) a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása, b) a szülői felügyeleti jogok bővítése vagy korlátozása, c) a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, illetve d) a házastársak lakáshasználatának kérdésében”40.
3.2.7. Igazolási kérelem A felperesnek a bontóper valamennyi tárgyalásán jelen kell lennie: az első tárgyaláson személyesen, a további tárgyalásokon akár már képviselője útján. Ellenkező esetben a pert a bíróság megszűnteti, vélelmezve a felek békülését. Bontóperben a fél megjelenésre nem kényszeríthető, a bíróság - törvényi rendelkezés hiányában - a mulasztó féllel szemben kényszerítő intézkedéseket (pénzbírság, elővezetés) nem alkalmazhat.41 Az alperes mulasztásának nincsenek jogkövetkezményei. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolási kérelemnek akkor sincs helye, ha a mulasztás oka csak később jutott a mulasztó fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.
39
Pp. Kommentár Pp. 287.§ 41 Pp. Kommentár 40
22
3.2.8. Közös kiskorú gyermek elhelyezése és tartása A házasság felbontása esetében a bíróságnak a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és eltartása felől - szükség esetében - erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell. A közös kiskorú gyermek elhelyezése és tartása felől a bíróság hivatalból csak akkor határozhat, ha a házasságot érvényteleníti vagy felbontja, a kereset elutasítása esetében nem.42
3.2.9. Az elsőfokú ítélet jogereje Az elsőfokú ítélet csak a fellebbezési határidő lejártát követő tizenöt nap elteltével (azaz a 16. napon) emelkedik jogerőre . Erre a rendelkezésre azért van szükség, mert ha a fél az ítélethozatalt megelőző tárgyalás elmulasztása miatt határidőben igazolási kérelemmel él, és emiatt a jogerőre emelkedett ítéletet hatályon kívül kell helyezni, akkor valamelyik fél időközben esetleg megkötött új házassága megoldhatatlan jogi helyzetet eredményezne. Ha a felek a kötelék tárgyában nem élnek fellebbezéssel, csak az ítélet egyéb rendelkezéseit (pl. a vagyonjogi kérdésekben való döntést) támadják, úgy a házasság felbontása vagy érvénytelenítése kérdésében az ítélet jogerőre emelkedik. A házasságot felbontó ítéletet jogerőre emelkedése után az elsőfokú bíróság közli az illetékes anyakönyvvezetővel.43 A házasság nemlétezésének megállapítása, illetőleg érvénytelenségének kimondása a házasság megkötésére visszamenő hatályú rendelkezés, míg bontóper esetében a házasság a bontást elrendelő ítélet jogerőre emelkedésével szűnik meg. Ebből következik, hogy a házasság jogerős felbontását követően nincs akadály a nemlétezés, illetőleg az érvénytelenítés iránt per indításának, fordítva azonban erre nem kerülhet sor.44
42
Gáspárdy László – Gátos György: A polgári perrendtartás magyarázat I-II., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999. 1345.old. 43 Dr Kőrös András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007. 91.old. 44 Gáspárdy László – Gátos György: A polgári perrendtartás magyarázat I-II., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999. 1279.old.
23
A házassági perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos.
3.2.10. A házasság megszűnésének következményei
Ha a házasság az egyik házastárs halálával vagy a házasság felbontásával megszűnik, az életben lévő házastárs, illetőleg mindkét házastárs visszanyeri házasságkötési képességét,
A férje nevét viselő feleség szabadon dönthet a névviselés tárgyában,
A házasság megszűnésével, megszűnik a házastársak között fennálló házastársi vagyonközösség. Bontás esetén bármelyik házastárs kérheti a házastársi közös vagyon megosztását,
Nem alkalmazható az apaságnak a házasság fennállásán alapuló vélelme.
3.2.11. Házassági perrel összekapcsolható perek A házassági per bírósága előtt a keresettel csak az ugyanarra a házasságra vonatkozó: - más érvénytelenítési vagy bontókeresetet, - érvényességének, létezésének és nemlétezésének megállapítása iránti keresetet, továbbá - a házasfelek gyermekének származására, elhelyezésére és tartására vonatkozó keresetet, valamint - a házassági vagyonjogi keresetet lehet összekapcsolni.
24
4. Határon átnyúló házassági perek szabályozása 4.1. A nemzetközi válások Elérkeztem szakdolgozatom legfontosabb pontjához, az uniós szabályokhoz. Ebben a fejezetben részletesen szeretném bemutatni az európai unió házassági szabályait. A nemzetközi házassági ügyek szabályozása a polgári eljárásjog részét képezi. Nemzetközi volta miatt szükséges mind a polgári eljárásjog, mind a nemzetközi polgári eljárásjog, mind az Európai Unió polgári eljárásjogának a fogalmáról beszélni. „A polgári eljárásjog – Névai László szerint – a polgári eljárás rendjét meghatározó jogszabályok összessége.”45 „A nemzetközi polgári eljárásjog – Szászy István szerint – a polgári eljárásjog nemzetközi, külföldi vonatkozásait szabályozza.”46 A polgári eljárásjognak akkor vannak nemzetközi, külföldi elemei, ha vagy az eljárás tárgyát képező anyagi polgári jogviszonyban, vagy magában az eljárásban, az eljárás folyamán létrejövő eljárási jogviszonyokban külföldi elemek találhatók.47 Az Európai Unió polgári eljárásjogán az Európai Unió jogalkotó szervei által alkotott azon közösségi jogi normákat értjük, amelyek az egyes normákban meghatározott hatállyal az Unió tagállamai közötti határokon átnyúló polgári ügyekben alkalmazandóak.48 Egyre gyakoribbak azok a házasságok, amelyek nemzetközi elemet tartalmaznak. Az utóbbi évek becsült adatai szerint európai szinten kb. évi 150-170.000 vegyes házasság bomlik fel, amely az összes bontóper mintegy 20 százaléka. A nemzeti jogrendek ütközésének következtében az ilyen párok bonyolult jogi helyzettel találkoznak.
45
Gyekiczky Tamás – Kormos Erzsébet – Köblös Adél – Molnár Judit – Nagy Adrienn – Wallacher Lajos – Wopera Zsuzsa: Az Európai Unió polgári eljárásjoga, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft, Budapest, 2007. 19. old. 46 Kengyel Miklós – Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest, 2006. 29. old. 47 Szászy István: Nemzetközi polgári eljárásjog, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963. 16. old. 48 Gyekiczky Tamás – Kormos Erzsébet – Köblös Adél – Molnár Judit – Nagy Adrienn – Wallacher Lajos – Wopera Zsuzsa: Az Európai Unió polgári eljárásjoga, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft, Budapest, 2007. 21-22. old.
25
Ha két olyan személy, akik különböző állampolgársággal rendelkeznek, vagy lakóhelyük nem ugyanabban a tagállamban van, és házasságukat fel kívánják bontani, akkor tudniuk kell, hogy mely ország bíróságához vagy illetékes hatóságaihoz kell fordulniuk. 2000-ben a Tanács egy rendeletet49 (továbbiakban: Brüsszel II. rendelet) fogadott el, amely meghatározza:
Mely állam bíróságai rendelkeznek joghatósággal a házasság felbontásával kapcsolatos ügyekben,
Hogyan ismerik el az egyik tagállamban a házasság felbontására vonatkozóan hozott határozatokat a többi tagállam hatóságai.
A Brüsszel II. rendelet alapvetően a házasság felbontására, érvénytelenítésére irányuló eljárásokkal foglalkozott, a szülői felelősségre vonatkozóan csak a házassági perhez kötődően tartalmazott szabályokat.50 A 2001-ben hatályba lépett jogszabály nem sokáig maradt érintetlenül: 2003. november 27-én a Tanács hatályon kívül helyezte azzal, hogy elfogadta a 2201/2003/EK rendeletet51 (továbbiakban új Brüsszel II. rendelet), mely 2004. augusztus 1-jétől hatályos.52
49
A Tanács 1347/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról 50 Czigler Dezső Tamás: Európai családi jog – Az Európai Unió és a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia családjogi rendszerének összefüggései, In: Állam- és Jogtudomány, XLVIII. Évfolyam 2007. 63. szám, p.415 51 A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 52 Dr Wopera Zsuzsa: A házassági és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek új eljárási szabályai a bővülő Európai Unióban, In: Magyar Jog 2004. 8 szám p.487
26
4.2. Az új Brüsszel II. rendelet szabályai
4.2.1. A házassági ügyek joghatósági kérdéseire vonatkozó rendelkezések Előzmény: Először is azt szeretném tisztázni, hogy mit is értünk magán a joghatóság fogalmán. A joghatóság azt jelenti, hogy bizonyos bírói szerv vagy más hatóság egy adott, rendszerint részben vagy egészben külföldi vonatkozású jogvitában eljárhat-e, azt eldöntheti-e. Ahogy korábban már említettem, a Brüsszel II. rendelet nem sokáig maradt érintetlenül. 2000. július 3-án Franciaország javaslatot terjesztett elő a Brüsszel II. rendelet módosítására. A módosítási javaslat oka, hogy kiterjesztette volna a rendelet tárgyi hatályát a szülői felelősséggel kapcsolatos valamennyi döntésre, ugyanis a Brüsszel II. rendelet szerint a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásnak a házassági üggyel kapcsolatban kellett felmerülnie, valamint a rendelet csak a házastársak közös gyermekeire vonatkozhatott. Immár minden szülői felelősségi ügyet felölel a rendelet tárgyi hatálya.53 A rendelet a házassági ügyek kapcsán lényeges újítást nem hozott. A francia kezdeményezés eredményeképpen a bíróság hatályon kívül helyezte az 1347/2000/EK rendeletet. Az új rendelet 2004. augusztus 1-jén lépett hatályba, 2005. március 1-jétől kell alkalmazni, a 67., 68., 69. és a 70. cikk kivételével, amelyeket 2004. augusztus 1-jétől kell alkalmazni. Hatály: Az új Brüsszel II. rendelet a jogviszonyok rendezése kapcsán két részterületet ölel fel: a házassági eljárással kapcsolatos szabályokat és a szülői felelősség kérdéskörét. Házassági eljárás alatt a házasság felbontására, a különválásra (különélésre) és a házasság érvénytelenítésére vonatkozó eljárást kell érteni.54 A házasság felbontásának és a házasság érvénytelenítésének fogalma különösebb tisztázást nem igényel, ugyanis megegyezik a magyar fogalommal, amit korábban már kifejtettem. 53
Harsági Viktória: Az ún. Brüsszel-IIa. rendelet hatálya – A házassági ügyek és a szülői felelősség kérdése az Európai Unióban, In: Kengyel Miklós – Simon Károly László: Tanulmányok az európai polgári eljárásjog köréből, Tanulmánykötet, Dialóg Campus, Pécs, 2005. p.18 54 Czigler Dezső Tamás: Európai családi jog – Az Európai Unió és a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia családjogi rendszerének összefüggései, In: Állam- és Jogtudomány, XLVIII. Évfolyam 2007. 63. szám, p.416
27
A különválás az, amiről szót kell ejteni, ugyanis a magyar családjog a különválás jogintézményét nem ismeri. „A különválás a házasság felbontása nélkül csak azokra a formalizált különválási eljárásokra terjed ki, amelyek egy bíróság vagy hatóság közreműködésével zajlanak, és csak a házassági kötelék lazításához, nem pedig a megszüntetéséhez vezetnek.”55 A szülői felelősség kérdéskör pedig magába foglalja a szülői felelősség megállapítását, gyakorlását, átruházását, korlátozását, megszüntetését. Általános joghatóság: A Rendelet 3. cikke „Általános joghatóság” cím alatt sorolja fel azokat a kapcsolóelveket, amelyek egymással mellérendelt viszonyban állnak, vagylagosak, és a felperes választása szerint bármelyik alapján megindíthatja a pert. Az alkalmazandó jogról a rendelet egyáltalán nem rendelkezik, ennek pedig értelemszerűen az lett a következménye, hogy a házaspárok a „bíróságra rohannak”, azért, hogy egymást megelőzve olyan állam bírósága előtt indítsák meg a pert, ahol számukra a legkedvezőbb jogot alkalmazzák
3. cikk (1) A házasság felbontásával, különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos ügyekben annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, a) amelynek területén: - a házastársak szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy - a házastársak legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, amennyiben egyikük még mindig ott tartózkodik, vagy - az alperes szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy - közös kérelem esetén a házastársak egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy - a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy évig ott tartózkodott, vagy - a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, amennyiben a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig ott tartózkodott, és vagy az adott tagállam állampolgára, vagy az Egyesült Királyság és Írország esetében ott van a „domicile”-je (lakóhelye); 55
Kengyel Miklós – Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest, 2006. 106. old.
28
b) amelynek mindkét házastárs állampolgára, illetve az Egyesült Királyság és Írország esetében mindkét házastárs ott rendelkezik” domicile”-lal (lakóhellyel). A Rendelet külön nem határozza meg a szokásos tartózkodási hely fogalmát, holott a Rendelet szerint a joghatóság egyik kapcsolóelve a házastársak vagy a felek egyikének szokásos tartózkodási helye. A kérelmező akkor rendelkezik egy tagállamban szokásos tartózkodási hellyel, ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy évig ott tartózkodott, vagy a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig ott tartózkodott, és/vagy az adott tagállam állampolgára, de ez csak a Rendelet 3. cikk (1) bekezdés (5) és (6) bekezdése esetén igaz. A felek állampolgársága akkor vehető figyelembe, ha megegyezik: ekkor az állampolgárságuk szerinti bíróság is eljárhat. Az állampolgárság, mint kapcsolóelv egyenértékű a szokásos tartózkodási hely kapcsolóelvével, viszont hiányosság az, hogy nem rendezi az új Brüsszel II. rendelet a kettős állampolgárságból eredő problémák orvoslását. A következőekben szeretném bemutatni a Hadai kontra Hadadi ügyet56 - amit Wopera Zsuzsa dolgozott fel -, ami a rendelet által nem szabályozott kettős állampolgárságú problémára szolgáltat jó példát. Hadadi László és Meskó Csilla Márta magyar állampolgárságúak, akik 1979-ben kötöttek
egymással
házasságot
Magyarországon.
1980-ban
kivándoroltak
Franciaországba, majd 1985-ben megszerezték a francia állampolgárságot is. Meskó Csilla Márta előadása szerint 2000 és 2004 között többször esett áldozatául férje erőszakos bántalmazásainak. Hadadi László 2002. február 23-án házasság felbontása iránti pert kezdeményezett Magyarországon. Meskó Csilla Márta később azt nyilatkozta, hogy ő az eljárás megindulásáról hat hónap eltelte után szerzett tudomást, ugyanakkor kiderült az a per irataiból, hogy személyesen megjelent a magyar bíróság előtt. A pesti Központi Kerületi Bíróság a házasságot 2004. május 4-én kihirdetett ítéletével felbontotta. 2003. február 19-én Meskó Csilla Márta Franciaországban kérelmezte a házasság felbontását házastársi kötelesség megsértése miatt, amelyet a bíróság 2005. november 8-
56
A C-168/08. sz. ügy Hadadi (Hadady) és Csilla Márta Meskó, férjezett neve: Hadadi (Hadady) közötti eljárásban 2009. július 16-án hozott ítélet. [EBHT 2009 I-06871,].
29
án hozott határozatában elfogadhatatlannak nyilvánított és elutasított a magyar eljárásra való tekintettel. E határozat ellen azonban Meskó Csilla Márta fellebbezést nyújtott be a párizsi fellebbviteli bírósághoz, amely hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság végzését. A fellebbviteli bíróság azzal indokolta határozatát, hogy a magyar bíróságnak a házasság felbontására vonatkozó ítélete nem ismerhető el, és Meskó Csilla Márta kérelme mégis elfogadható. A francia bíróság álláspontja szerint a magyar bíróságnak azért nem volt joghatósága a házasság felbontására, mert a házastársak szokásos tartózkodási helye Franciaország, és nem Magyarország, Magyarországhoz az állampolgárságon kívül semmi nem fűzi őket. Itt azért meg kell említeni azt, hogy Meskó Csilla Márta – ahogy fentebb már szóltam róla – hivatkozott arra, hogy férje bántalmazta őt. Meskó Csilla Márta úgy vélte, hogy férje azért kezdeményezte a bontópert Magyarországon, mert a magyar anyagi jog nem ismeri a házasság vétkességi alapon történő felbontását, ellentétben a francia anyagi joggal. A feleség szerint – és véleményem szerint is – a férje azért kezdeményezte a pert Magyarországon – annak ellenére, hogy gyakorlatilag már semmiféle kapcsolata nem volt Magyarországgal -, hogy elkerülje a francia jog vétkességen alapuló bontásának következményeit. Hadadi László a Francia Semmítőszékhez felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a másodfokú ítélet ellen, arra hivatkozva, hogy amikor Magyarország meghozta az ítéletet, akkor Magyarország már Európai Unió tagja volt, és ezért az ítéletet Franciaországban el kellett volna ismerni és alkalmazni kellett volna az új Brüsszel II. rendeletet, amelynek értelmében azon tagállam bíróságai is joghatósággal rendelkeznek a házassági bontóperre, amelynek mindkét fél állampolgára. Ebben az esetben pedig ugye erről, vagyis kettős állampolgárságról van szó. A Francia Semmítőszék az Európai Bíróságnak 2008. április 16-án benyújtott kérelmében a következő kérdésekre várt választ.57 „1. Úgy kell e értelmezni a 2201/2003/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdésének b) pontját, hogy abban az esetben, ha a házastársak egyaránt rendelkeznek az eljárást folytató bíróság államának állampolgárságával és az Európai Unió egy másik tagállamának állampolgárságával, az eljáró bíróság helye szerinti állampolgárság veendő figyelembe?
57
Wopera Zsuzsa: A Hadadi ügy. A kettős állampolgárság megítélése a házassági perek joghatósági szabályaiban, Jogesetek Magyarázata, 2010. I. évfolyam I. 66-76.old.
30
2. Ha az első kérdésre adott válasz nemleges, akkor úgy kell e értelmezni e rendelkezést, hogy abban az esetben, ha mindkét fél rendelkezik mindkét tagállam állampolgárságával, a legténylegesebb kapcsolatot kifejező állampolgárságot kell figyelembe venni? 3. Ha a második kérdésre adott válasz nemleges, úgy kell-e tekinteni, hogy a szóban forgó rendelkezés a házastársaknak pótlólagos lehetőséget biztosít, és így választanak azon két tagállam bíróságai között, amelyek állampolgárságával mindketten rendelkeznek?”58 Az első kérdésre Juliane Kohot főtanácsnok a következőt válaszolta. Kettős állampolgárság esetén – ebben az esetben mindkét fél mind Franciaországnak, mind Magyarországnak állampolgára -, sem az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bírósága, sem a megkeresett bíróság nem tekintheti a házastársakat kizárólag saját állampolgárának. (A francia jog szerint ugyanis a francia állampolgársággal is rendelkező személyeket úgy kell tekinteni, mintha csak francia állampolgársággal rendelkeznének.) A második és harmadik kérdés vagylagos: vagy csak a legszorosabb kapcsolatot kifejező állampolgárságot kell figyelembe venni, vagy mindkét állampolgárságot. A főtanácsnok véleménye szerint a legszorosabb kapcsolatra történő hivatkozás nem felel meg sem a Rendelet megszövegezésének, sem pedig a céljának, ugyanis nem célja a többszörös joghatóság kizárása. Az eset kapcsán az Európai Bíróság a következőt mondta ki. „Még ha a felek hivatkoznak is a számukra szorosabb kapcsolatot kifejező állampolgárságukra, az nem szolgálhat alapul az állampolgárságok közötti sorrend felállítására, így valamelyik állampolgárság szerinti tagállam joghatóság elsőbbségének megállapítására.”59
58
Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012. 67.old. 59 Wopera Zsuzsa: Az európai családjog időszerű kérdései, In: Európai Jog, 2010. 10. évf. 2. szám p.12
31
Összességében a következőeket mondanám el. A Rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében hét darab olyan kapcsolóelvet találunk, amelyek nem állnak hierarchikus viszonyban egymással. A kapcsolóelvek egyenértékűek. Kettős állampolgárság esetén a joghatósággal rendelkező bíróságok száma megnövekedhet, akár megtöbbszöröződhet is, így a házastársak már nem hét, hanem több joghatósággal rendelkező bíróság közül választhatnak. Viszontkereset és a különválás házasságfelbontássá történő változtatása: Az Új Brüsszel II. rendelet 4. cikke mondja ki azt, hogy: 4. cikk „Az a bíróság, amely előtt a 3. cikk alapján az eljárás folyamatban van, joghatósággal rendelkezik a viszontkereset megvizsgálására is, amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozik.” Az 5. cikk pedig arról rendelkezik, hogy az a bíróság, amely a különválásról határozatot
hozott,
joghatósággal
rendelkezik
ennek
a
határozatnak
házasságfelbontássá történő változtatására is, ha az adott tagállam joga így rendelkezik. A joghatóság kizárólagos jellege és az ún. fennmaradó joghatóság: 6. cikk „Azon házastárs ellen, aki: a) valamely tagállam területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik; vagy valamely tagállam állampolgára, illetve az Egyesült Királyság és Írország tekintetében „domicile”-lal (lakóhellyel) rendelkezik az utóbbi tagállamok egyikének területén, más tagállamban kizárólag a 3., 4. és 5. cikknek megfelelően indítható eljárás.” A kizárólagos jelleg nem azonos a kizárólagos joghatósággal. A kizárólagos kifejezés azt jelenti, hogy kizárólag a megállapított okok használhatóak, és azok vagylagosak, tehát egyikük sem élvez elsőbbséget egy másikkal szemben.60 A Borrás jelentésre tekintettel szeretnék egy pici kitérőt tenni, hogy tulajdonképpen mi is az a Borrás-jelentés. Alegría Borrás magyarázó jelentéséről van szó, ami az ún. Brüsszeli Egyezmény
és
ennek
alapjaira
épülő
alkalmazható.
60
Borrás-jelentés 42. pont
32
későbbi
rendeletek
kommentárjaként
7. cikk: „(1) Amennyiben egyetlen tagállam bírósága sem rendelkezik joghatósággal a 3., 4. és 5. cikk alapján, a joghatóságot minden tagállamban az adott állam joga határozza meg. (2) Olyan alperessel szemben, aki egy tagállamban nem rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, és nem állampolgára egyetlen tagállamnak sem, illetve az Egyesült Királyság és Írország esetében nem rendelkezik „domicile”-lal (lakóhellyel) az utóbbi tagállamok egyikének területén sem, bármely tagállam olyan állampolgára, aki más tagállam területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ez utóbbi tagállam állampolgáraihoz hasonlóan igénybe veheti az ebben az államban alkalmazandó joghatósági szabályokat.” A 7. cikk rendelkezései az Európai Unió földrajzi határain túlmutatnak. Az Új Brüsszel II. Rendelet 16. cikke egy értelmező rendelkezésnek tekinthető, mert ez a cikk rendelkezik arról, hogy egy bíróság mikor tekinthető megkeresettnek.61 Eszerint: „Egy bíróság megkeresettnek tekintendő: a) az eljárást megindító irat, illetve azzal egyenértékű irat bírósághoz történő benyújtásának időpontjában, amennyiben a kérelmező ezt követően nem mulasztja el az alperes részére történő kézbesítés érdekében számára előírt intézkedések megtételét; vagy b) amennyiben az iratot a bírósághoz való benyújtás előtt kell kézbesíteni, abban az időpontban, amikor azt a kézbesítésért felelős hatóság megkapja, feltéve hogy a kérelmező a későbbiekben nem mulasztja el az iratnak a bírósághoz történő benyújtása érdekében számára előírt intézkedések megtételét.” A megkeresés időpontja kiemelt jelentőségű időpont, ugyanis lényeges annak az időpontnak a tisztázása – különösen, ha a házastársak különböző tagállamok bíróságai előtt kezdeményeznek pert -, hogy melyik bíróság előtt állt be a perfüggőség, vagyis melyik lesz jogosult az eljárást lefolytatására. A Rendelet 19. cikke rendezi a perfüggőség, a lis pendens kérdését. Ennek értelmében:
61
Dr Wopera Zsuzsa: A házassági és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek új eljárási szabályai a bővülő Európai Unióban, In: Magyar Jog 2004. 8 szám p.490
33
„(1) Amennyiben ugyanazon felek közötti házasságfelbontással, különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos eljárást különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak,
a
később
megkeresett
bíróság
az
elsőként
megkeresett
bíróság
joghatóságának megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást. (2) Amennyiben azonos jogalapból származó, ugyanarra a gyermekre vonatkozó szülői felelősséggel kapcsolatos eljárást különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak, a később megkeresett bíróság joghatóságának megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást. (3) Amennyiben az elsőként megkeresett bíróság joghatóságát megállapítják, a később megkeresett bíróság az előbbi bíróság javára megállapítja saját joghatóságának hiányát. Ebben az esetben az a fél, aki a később megkeresett bíróságnál indított eljárást, azt az elsőként megkeresett bíróságnál is megindíthatja.” E cikk értelmezésénél kiemelendő, hogy ugyanazon felek között kell lezajlódnia az eljárásnak, az eljárásoknak azonos pertárgy vonatkozásában kell folyniuk. A 16. és 19. cikk fontosságát és összefüggését egy példával szeretném illusztrálni. A jogeset egy házasság felbontása iránti perről szól. A felperes német-magyar állampolgár, az alperes pedig magyar állampolgár. Mindkét fél szokásos tartózkodási helye Németországban van, de a felperes rendelkezik Magyarországon is lakcímmel. A felperesünk jogi képviselője ez okból kifolyólag a magyarországi bírósághoz nyújtotta be a keresetlevelet, és a bíróság joghatóságát a rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjára alapította. 2005. február 28-án érkezett a magyar bírósághoz a keresetlevél, valamint a felperes arra is hivatkozott, hogy az alperessel megállapodott a joghatóság kérdését illetően. A magyar bíróság tárgyalást tűzött ki, amire az alperesünket meg is idézte. Az alperes erre reagálva egy beadványt intézett a magyar bírósághoz, amiben hivatkozik arra, hogy ő és a felperes valójában nem állapodtak meg a bíróság joghatóságában, és ő 2005. február 10-én németországi bíróság előtt házasság felbontása iránti pert indított. Emiatt a magyar bíróság az eljárást a németországi bíróság joghatóságának megállapításáig hivatalból felfüggesztette a rendelet 19. cikkének (1) bekezdése alapján.
34
A 17. cikk a joghatóság vizsgálatát tárgyalja, miszerint: „Amennyiben valamely tagállam bíróságához olyan keresetet nyújtanak be, amely tekintetében e rendelet értelmében nem rendelkezik joghatósággal, és amely tekintetében e rendelet értelmében más tagállam bírósága joghatósággal rendelkezik, a bíróság hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát.” Abban az esetben, ha ez történik – joghatóság hiányának megállapítása -, a Rendelet nem rendelkezik arról, hogy más bírósághoz kell e át tenni az ügyet, vagy sem.
4.2.2. A határozatok elismerése és végrehajtása Az új Brüsszel II. Rendelet III. fejezete az elismerést és a végrehajtást szabályozza. Elismerés: 21. cikk „(1) Valamely tagállamban hozott határozatot a többi tagállamban külön eljárás nélkül elismerik.” Ezt nevezzük „ipso iure” elismerésnek, az elismerés automatikus. Mivel határozatból beszélünk elengedhetetlen annak a tisztázása, hogy a Rendelet szerint mi minősül határozatnak. A Rendelet I. fejezete szabályozza a fogalmakat. Eszerint határozat: a házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése, valamint a szülői felelősségre vonatkozó határozat, amelyet egy tagállam bírósága mond ki, függetlenül a határozat elnevezésétől, ideértve az ítéletet vagy végzést. „ (2) Különösen, illetve a (3) bekezdés sérelme nélkül, nem szükséges külön eljárás egy tagállam anyakönyvi nyilvántartásába történő bejegyzéshez egy másik tagállamban hozott a házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozat alapján, amely ellen további jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésre az említett tagállamnak a joga szerint. (3) Az e fejezet 4. szakaszának sérelme nélkül, az e fejezet 2. szakaszában előírt eljárás keretében bármely érdekelt fél kezdeményezhet egy, a határozat elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló határozatot. Az egyes tagállamok által a 68. cikk szerint a Bizottság részére átadott listán feltüntetett bíróság illetékességét azon a tagállam nemzeti joga határozza meg, amelyben a határozat elismerésére vagy el nem ismerésére irányuló eljárás folyik.
35
(4) Ha egy határozat elismerése valamely tagállam bírósága előtt előkérdésként merül fel, ez a bíróság határozhat ebben a kérdésben.” A (2) bekezdés az anyakönyvezés automatikus elismerését deklarálja egy másik tagállamban. Az elismerés nem bírósági, hanem az anyakönyvi nyilvántartás céljait szolgáló elismeréssel egyenértékű.62 A rendes jogorvoslatok kimerítését követően áll be a határozat alaki jogereje. A (3) bekezdés értelmében lehetőség nyílik egy olyan külön eljárásra, amely kifejezetten egy határozat megállapítására irányul. A Rendelet 22. cikke rendelkezik azokról az esetekről, amelyekben a házasság felbontására, a különválásra és a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozat nem ismerhető el. Ezek a következők. 22. cikk A házasság felbontására, a különválásra és a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozat nem ismerhető el, amennyiben: a) az ilyen elismerés nyilvánvalóan ellentétes annak a tagállamnak a közrendjével, ahol az elismerést kérik; b) a határozatot az alperes távollétében hozták, amennyiben az alperesnek nem kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot megfelelő időben és olyan módon, hogy az alperes védelméről gondoskodhasson, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy alperes egyértelműen elfogadta a határozatot; c) összeegyeztethetetlen egy olyan határozattal, amelyet ugyanazon felek közötti eljárásban abban a tagállamban hoztak, amelyben az elismerést kérik; d) összeegyeztethetetlen egy olyan korábbi határozattal, amelyet ugyanazon felek között más tagállamban vagy harmadik államban hoztak, feltéve, hogy a korábbi határozat megfelel az elismerés feltételeinek abban a tagállamban, ahol az elismerést kérik.” Az a) pont szól a közrendbe ütközésről, arról, hogy egy határozat elismerése és végrehajtása egy adott államban sértenek-e alapvető elveket. Például, azok a külföldön hozott határozatok, amelyek a vétkességi elvet alkalmazzák a házasság felbontásakor, nem ismerhetők el abban a tagállamban, ahol ez a közrendet sérti, így Magyarországon
62
Harsági Viktória: A házassági ügyekben, valamint a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban hozott határozatok elismerése az Európai Unióban, In: Magyar Jog, 2006/3, p.170
36
sem. A Hadadi kontra Hadadi ügyben is találkoztunk ezzel, ahol a francia jog igen, a magyar jog azonban nem ismeri el a vétkességi elvet házassági perekben. A közrendbe ütközés meghatározására a 24., 25. és 26. cikkekben foglalt rendelkezésekkel összhangban kerülhet sor.63 24. cikk „Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bíróságának joghatósága nem vizsgálható felül.” 25. cikk „Valamely határozat elismerése nem tagadható meg amiatt, hogy annak a tagállamnak a joga, ahol az ilyen elismerést kérik, azonos tényállás mellett nem tenné lehetővé a házasság felbontását, a különválást vagy a házasság érvénytelenítését.” 26. cikk „ A határozat érdemben semmilyen körülmények között sem vizsgálható felül.” A b) bekezdésben említett kizáró ok akkor áll elő, ha az alperes számára szükséges iratot nem kézbesítették olyan időben, hogy védelméről gondoskodni tudjon. A c) és d) bekezdéseket együttesen nevezhetjük összeegyeztethetetlen határozatnak is. A c) bekezdés szerint olyan határozatról van szó, amit abban a tagállamban hoztak, amelyben magát az elismerést kérik. A d) pont pedig olyan határozatról szól, amely harmadik államban született, azonban két feltételnek még együttesen teljesülnie kell: korábban hozták az elismerendő határozatnál, és megfelel az elismerés feltételeinek, annak a tagállamnak a területén, amelynek területén az elismerést kérik. A 26. cikk szól arról, hogy a határozat érdemben semmilyen körülmények között sem vizsgálható felül. A Rendelet nem engedi felülvizsgálni az eredetileg eljárt bíróság joghatóságát. „Kölcsönös bizalmi elvre” alapul ez a szakasz, amely abból indul ki, hogy a tagállamok betartják a rendelet közvetlen joghatósági szabályait. Végrehajtás: A Rendelet csak a szülői felelősséggel kapcsolatos határozatok végrehajtásáról rendelkezik, a házasság felbontásával, érvénytelenítésével kapcsolatos határozatok esetében csak elismerési kötelezettsége van a tagállamoknak. 63
Harsági Viktória: Házassággal kapcsolatos eljárásjogi kérdések az Európai Unióban, In: Iustum Aequum Salutare, IV. 2008/3. p.108
37
4.3. A Róma III. rendelet szabályai: a házasság felbontására és különválásra alkalmazandó jog meghatározása
4.3.1. Alkalmazandó jog fogalma Mielőtt ebbe az igazán „friss” témakörbe belekezdenék, szükséges magának az alkalmazandó jog fogalmának a meghatározása. Az alkalmazandó jog a nemzetközi magánjog sajátos fogalma, és azon nemzeti jogra utal, amely nemzetközi helyzetekben egy adott jogkérdésre irányadó. A keresetet tárgyaló bíróság nem szükségszerűen a saját nemzeti jogát alkalmazza a jogvita eldöntésére. Amennyiben a magánszemélyek közötti jogviszonynak nemzetközi vonatkozása van (például ha különböző nemzetiségűek vagy nem ugyanazon országban élnek), több különböző ország jogának alkalmazása merülhet fel. A kollíziós szabályok határozzák meg, hogy ténylegesen melyik jog az irányadó.
4.3.2. Előzmény A bíróságok eddig minden tagállamban nemzetközi egyezmények vagy a nemzeti kollíziós magánjogi szabályok alapján határozták meg, hogy melyik ország jogát kell alkalmazni a házasság felbontására. Már az új Brüsszel II. rendelet hatályba lépése előtt számos gyakorlati probléma merült fel. A Bizottság 2005. március 14-én zöld könyvet fogadott el a házasság felbontására vonatkozó ügyekben alkalmazandó jogról és joghatóságról. A zöld könyv leírta a problémákat és lehetséges megoldásaikat. A Bizottság 2006. július 17-én a 2201/2003/EK tanácsi rendeletnek a joghatóság tekintetében történő módosításáról és a házassági ügyekben alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok bevezetéséről szóló rendeletre tett javaslatot (Róma III. rendeletjavaslat). A 2008. június 5– 6-án Luxembourgban ülésező Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a javaslattal kapcsolatban nem alakult ki egyhangú egyetértés, és olyan leküzdhetetlen nehézségek állnak fenn, amelyek következtében sem abban az időpontban, sem a közeljövőben nem alakulhat ki egyhangú egyetértés.
38
Az új Brüsszel II. rendelet nem tartalmaz szabályokat a házassági ügyben alkalmazandó jogra vonatkozóan. Amennyiben megindul egy eljárás egy adott tagállam bírósága előtt, az alkalmazandó jogot ennek az államnak a nemzetközi kollíziós magánjogi szabályai határozzák meg. Az Unióban nagy a különbség az alkalmazandó jogra vonatkozó normák között is. Az egyes államok különböző szempontokat tartanak fontosnak, és másként határozzák meg a házassági bontóperekre alkalmazandó jogot (állampolgárság, közös lakóhely kapcsolóelve, stb.). Belgium, Bulgária, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Ausztria, Portugália, Románia és Szlovénia kérést intézett a Bizottsághoz, amely szerint megerősített együttműködést kívánnak létrehozni egymás között a házassági ügyekben alkalmazandó jog területén. 2010. márciusában Görögország visszavonta kérését. A megerősített együttműködés azt jelenti, hogyha valamely kérdésben a 27 tagállam nem tud egyhangú megállapodásra jutni, a tagállamok legalább kilenc tagállamot tartalmazó csoportja intézkedéseket kezdeményezhet. A csatlakozás lehetősége bármikor nyitva áll a többi tagállam előtt.64 2010. július 1-én a Tanács megadta a felhatalmazást a megerősített együttműködés létrehozására.65 Ezt a javaslatot fogadta el a Tanács 2010. december 20-án: 1259/2010/EU rendelet66 (a továbbiakban Róma III. Rendelet). Ezen jogszabály rendelkezéseit túlnyomórészt 2012. június 21-től kell alkalmazni az ezt követően indult eljárásokban, illetve a rendelet tárgyi hatálya alá tartozó megállapodásokra. Az új Brüsszel II. rendelet joghatósági kérdéseket rendez, vagyis azt, hogy melyik állam bíróságai járjanak el a válásokkal, szülői felügyelettel kapcsolatos eljárásokban. A Róma III. rendelet pedig ehhez kívánja hozzárakni az alkalmazandó jog kérdését, magyarán szólva azt a kérdést rendezi, hogy milyen jogot, mely állam jogát alkalmazzuk a házasság felbontására?
64
Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 331. cikke A Tanács 2010/405/EU határozata a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködésre való felhatalmazásról 66 A Tanács 1259/2010/EU rendelete a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról 65
39
A Róma III. rendelet célja a gyengébb helyzetben lévő házastárs védelme a válási jogviták során. A Rendelet elsődlegesen a felek önrendelkezését, ezen belül az alkalmazandó jog megválasztását preferálja, és csak a felek jogválasztásának hiányában határozza meg, melyik állam joga alkalmazandó a tárgyi hatály alá tartozó kereseti kérelem elbírálására.67
4.3.3. A Róma III. rendelet alkalmazási köre A könnyebb elemzés miatt külön mutatom be a Róma III. rendelet területi, időbeli, személyi és tárgyi hatályát. Területi hatály: Ahogyan a fentiekben már említettem, a rendeletet csak azok a tagállamok fogják alkalmazni, akik a megerősített együttműködéshez csatlakoztak. Azok az államok, akik nem csatlakoztak, saját joguk alapján fogják megítélni a bontóperre alkalmazandó jogot. A Rendelet meghatározza a részt vevő állam fogalmát. Eszerint részt vevő állam minden olyan állam, amely részt vesz a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jogról szóló megerősített együttműködésben a 2010/405/EU határozat vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 331. cikke (1) bekezdésének második vagy harmadik albekezdése alapján hozott határozat szerint. Időbeli hatály: A rendeletet 2010. december 20-án fogadták el, és 2010. december 29én tették közzé a Hivatalos Lapban. A rendeletet 2012. június 21-től kell alkalmazni. Személyi hatály: A rendelet hatálya kiterjed a területi hatálya alá tartozó házasság felbontásra és különválásra. A rendelet akár harmadik államokból származó felek házasságának felbontása esetén is alkalmazandó. Tárgyi hatály: A Róma III. rendelet tárgyi hatályáról az 1. cikk rendelkezik. (1) E rendeletet a házasság felbontására és a különválásra kell alkalmazni olyan esetekben, amelyek több állam jogához kapcsolódnak.
67
Kozák Henriette: Gyakorlati kalauz a nemzetközi családjog egyes kérdéseihez, In: Családi jog, X. évfolyam 1. szám, p.17
40
A házassági vagyonjogi kérdésekre nem találunk szabályozást, azokra továbbra is a nemzeti jogot kell alkalmazni. (2) E rendelet nem alkalmazandó a következő kérdésekre, még abban az esetben sem, ha azok kizárólag előzetes kérdésekként merülnek fel a házasság felbontásával vagy a különválással kapcsolatos eljárás keretében: a) természetes személyek jogképessége b) a házasság létezése, érvényessége vagy elismerése c) a házasság érvénytelenítése d) a házastársak neve e) a házasság vagyonjogi következményei f) a szülői felelősség g) a tartási kötelezettségek h) célvagyon és az öröklés. A (2) bekezdésben foglaltakat a tárgyi hatály alól kivett ügyeknek is nevezhetjük. Alkalmazandó jog68 A rendelet 5. cikke rendelkezik az alkalmazandó jog felek általi megválasztásáról. Ez a választás azonban nem feltétlen. „(1) A házastársak megállapodhatnak a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog kiválasztásáról, feltéve, hogy ez az alábbi jogok egyike: a) azon állam joga, amelynek területén a megállapodás megkötésének időpontjában a házastársak szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek; b) azon állam joga, amelynek területén a házastársak legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, amennyiben a megállapodás megkötésének időpontjában egyiküknek még mindig ott van a tartózkodási helye; c) az egyik házastársnak a megállapodás megkötése időpontjában meglévő állampolgársága szerinti állam joga; vagy d) az eljáró bíróság országa szerinti jog.” Az 5. cikk (1) bekezdés c) pontja - hasonlóan az új Brüsszel II. rendelet kettős állampolgárság problémájának kérdéséhez - a kettős állampolgárság kérdését nem rendezi, erre vonatkozóan a korábban elemzett Hadadi ügy szolgál. 68
Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012. 203-207.old.
41
A (2) bekezdés szól az alkalmazandó jog kijelölésének időpontjáról. „(2) A (3) bekezdés sérelme nélkül az alkalmazandó jog kijelöléséről szóló megállapodás bármikor megköthető és módosítható, de legkésőbb a bírósághoz fordulás időpontjában.” Ez időponton túl akkor lehet megtenni és módosítani, amennyiben a tagállam bíróságai előtt a nemzeti szabályok ezt lehetővé teszik. Erről szól a (3) bekezdés. „(3) Amennyiben az eljáró bíróság országa szerinti jog úgy rendelkezik, a házastársak a bíróság előtt az eljárás során is kijelölhetik az alkalmazandó jogot. Ebben az esetben a bíróság az eljáró bíróság országa szerinti jognak megfelelően jegyzőkönyvbe veszi a kijelölés tényét.” A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog: Amennyiben a házastársak nem választják meg az alkalmazandó jogot, a Rendelet 8. cikke siet segítségünkre. „Az 5. cikk szerinti jogválasztás hiányában a házasság felbontására és a különválásra azon állam joga alkalmazandó: a) amelyben a bírósághoz fordulás időpontjában a házastársak szokásos tartózkodási helye található, vagy ennek hiányában b) amelyben a házastársak utolsó szokásos tartózkodási helye található, amennyiben ez a tartózkodási hely a bíróság megkeresésétől számított egy évnél nem régebbi időpontban szűnt meg, és amennyiben a bírósághoz fordulás időpontjában az egyik házastárs még mindig ebben az államban tartózkodik; vagy ennek hiányában c) amelynek a bírósághoz fordulás időpontjában mindkét házastárs állampolgára volt; vagy ennek hiányában d) amelynek a bíróságához fordulnak.” Különválás házasságfelbontássá történő változtatása: A Róma III. rendelet 9. cikke rendelkezik arról, amikor a felek a különválást szeretnék házasságfelbontássá változtatni. A különválásra alkalmazott jogot kell alkalmazni a házasság felbontására, abban az esetben, ha a felek nem állapodtak meg alkalmazandó jogról.69
69
Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012. 210.old.
42
Lex fori, mint alkalmazandó jog: Abban az esetben, ha az 5 és 8 cikk szerint alkalmazandó jog nem rendelkezik a házasság felbontásáról, vagy pedig neme miatt nem biztosít azonos jogokat a házasság felbontásához, vagy a különváláshoz, akkor az eljáró bíróság országa szerinti jogot kell alkalmazni. Erről a 10. cikk szól. Közrend: Az új Brüsszel II. rendelethez hasonlóan itt is van lehetőség a rendelet alkalmazásának a megtagadására. A 12. cikke tartalmazza a közrendi klauzulát és a 13. cikkben lehetővé tett nemzeti jog eltérésére történő hivatkozást.70 „Az e rendelet alkalmazásában meghatározott jog valamely rendelkezésének alkalmazása
csak
akkor
tagadható
meg,
ha
az
alkalmazás
nyilvánvalóan
összeegyeztethetetlen az eljáró bíróság országának közrendjével.” Eltérések a nemzetközi jogban: Azt a tagállamot, amelynek joga nem rendelkezik a házasság felbontásáról, vagy nem tekinti érvényesnek a szóban forgó házasságot, a Róma III. rendeletben semmi nem kötelezi arra ezen tagállamok bíróságait, hogy az említettek ellenére házasságfelbontást mondjanak ki.71 Ezt a szabályt a 13. cikk rendezi. A Róma III. rendelet megértésére kiválóan szolgál a következő a példa, amit Dr Kozák Henriette dolgozott fel.72 H. Anita magyar, Helmut D. pedig német állampolgár. Budapesten kötöttek házasságot, e házasságból született egy gyermek is 2003-ban. A felek utolsó közös szokásos tartózkodási helye Passauban van. A felek között megromlott a házasság, a feleség az édesapa hozzájárulásával 2010. január 30-án Győrbe költözik. Mindkét szülő kéri a házasság felbontását. Melyik bíróságnak van joghatósága?A 2201/2003/EK rendelet 3. cikke alapján mind a magyar, mind a német bíróságnak van joghatósága.
70
Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012. 211.old. 71 Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012. 213.old. 72 Kozák Henriette: Gyakorlati kalauz a nemzetközi családjog egyes kérdéseihez, In: Családi jog, X. évfolyam 1. szám, p.20-21
43
Melyik az alkalmazandó jog? Amennyiben a magyar bíróság jár el a házassági ügyben, a házastársak közös személyes joga hiányában H. Anita magyar állampolgárságára figyelemmel a magyar jogot kell alkalmazni az Nmjt. alapján. Amennyiben 2012. június 21-ét követően indul az eljárás, akkor az alkalmazandó jogot már a Róma III. rendeletben foglaltakra figyelemmel kell meghatározni. Ez ugye azt jelenti, hogy ha a felek a keresetlevél benyújtásáig megállapodtak az alkalmazandó jogban – magyar vagy német -, akkor a szerint kell a házasság felbontása szerinti kereseti kérelmet elbírálni. Amennyiben azonban nem állapodtak meg az alkalmazandó jogról, akkor viszont a 8. cikket kell figyelembe venni, annak is a b) pontját. Ennek értelmében a házastársak utolsó szokásos tartózkodási helye szerinti jog, vagyis a német jog lesz az alkalmazandó jog, mivel ez a tartózkodási hely a bíróság megkeresésétől számított egy évnél nem régebbi időpontban (2010. január) szűnt meg, és Helmut D. a bírósághoz fordulás időpontjában még mindig ebben az államban tartózkodik. Ha azonban pl. 2012. februárjában nyújtják be a keresetlevelet, akkor a 8. cikk d) pontja alapján már a magyar jog alkalmazandó. „Az Európai Unió történetében először alkalmazták a tagállamok a megerősített együttműködés eszközét, mégpedig azzal a céllal, hogy olyan szabályozást vezessenek be, amely lehetővé teszi a nemzetközi párok számára annak megválasztását, hogy a házasság felbontása esetén melyik ország joga legyen alkalmazandó." – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, az Unió jogérvényesülési biztosa. „Az új szabályok több százezer nemzetközi pár javát szolgálják. Bíztató, hogy ezt egyre több tagállam felismeri."73
73
http://kitekinto.hu/europa/2012/12/05/egyszerubb_lesz_elvalni_europaban/
44
4.4. Az 1979. évi 13. törvényerejű rendelet vonatkozó rendelkezései Magyarországon a joghatósági szabályokat, a határozatok elismerését és végrehajtását, az alkalmazandó jog kérdését 2004. május 1-jéig, az Európai Unióba történő csatlakozásunkig kizárólag az Nmtj. szabályozta. Ez okból kifolyólag döntöttem úgy, hogy az Nmtj.-t egy külön alfejezetben szeretném bemutatni, mégpedig a joghatósági szabályait, a határozatok elismerését és végrehajtását, valamint az alkalmazandó jog kérdését. Az Nmjt. kisegítő jelleggel bír, ami azt jelenti, hogy csak abban az esetben lehet e törvényerejű rendeletet alkalmazni, ha az uniós jog hatálya az adott jogviszonyra nem terjed ki, vagy nemzetközi szerződés a kérdést nem szabályozza. „Nem lehet alkalmazni e törvényerejű rendeletet olyan kérdésekben, amelyet nemzetközi szerződés szabályoz.”74
4.4.1. Az Nmjt. joghatósági szabályai Az Nmjt. 1.§-ának rendelkezése szerint a célja a törvényrendeletnek, annak a meghatározása, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni, ha polgári jogi, családi jogi vagy munkajogi jogviszonyokban külföldi elem van, és több államnak a joga is alkalmazható lenne, valamint rámutat arra, hogy milyen joghatósági és eljárási szabályok alapján kell egy olyan jogvitában eljárni, ami külföldi elemet tartalmaz.75 A joghatósági szabályokat a 2000. évi CX. törvény76 módosította, amely már az európai uniós joganyag figyelembevételével született meg. Az Nmjt. IX. fejezetét érintette a módosítás. Általános joghatósági szabályként szerepel a már módosított szövegben az, hogy a magyar bíróság minden olyan ügyben eljárhat, amelyben az alperes szokásos tartózkodási helye belföldön van.77 A kizárólagos joghatási szabály alapján a magyar bíróság, magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban minden esetben eljárhat.78 Ez a kizárólagos joghatóság azonban nem érvényesül akkor, ha: 74
Nmjt. 2. § Nmjt 1.§ 76 2000. évi CX. törvény a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról 77 Nmjt. 54.§ (1) 75
45
„magyar állampolgár házasságának felbontása vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának megszüntetése iránt indul külföldön eljárás, és a magyar állampolgárságú félnek, illetőleg ha mindkét fél magyar állampolgár, legalább azok egyikének lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van.”79
4.4.2. Külföldi határozatok elismerése és végrehajtása A külföldi határozatok elismerése és végrehajtása szintén módosult a 2000. évi CX. törvénnyel, az európai jogfejlődés fő irányaira tekintettel történő korszerűsítése érdekében. Elismerésről akkor beszélünk, ha egy külföldi bíróság határozatát a magyar bírság a saját határozatával egyenértékűnek ismeri el. Külföldi bíróság olyan ügyben hozott határozatát, amelyben a magyar bíróságnak kizárólagos joghatósága van, belföldön nem lehet elismerni.80 A kizárólagosság ellenére akkor is el kell ismerni a magyar állampolgár házasságát felbontó jogerős külföldi határozatot, ha annak elismerését a magyar állampolgárságú volt házastárs kéri.81 Külföldi bíróságnak olyan ügyben hozott határozatát, amelyben a magyar bíróság joghatósága kizárt, azt el kell ismerni.82 A törvényerejű rendelet 72. § (2) bekezdése felsorolja azokat az eseteket – a fentieken kívül -, amikor nem ismerhető el a külföldi határozat: „(2) Nem ismerhető el a külföldi határozat, ha a) annak elismerése a magyar közrendbe ütközne; b) az, akinek terhére a határozatot hozták, az eljárásban sem személyesen, sem meghatalmazott képviselője útján nem vett részt, azért mert az idézést és a keresetlevelet vagy az eljárás megindításának alapjául szolgáló egyéb iratot részére lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén nem kézbesítették szabályszerűen és olyan időben, hogy a védekezésre módjában állt felkészülni; c) a határozat olyan eljárás eredményeként került meghozatalra, amely a magyar eljárási jog alapvető elveit súlyosan sértette; 78
Nmjt. 62/B. § Nmjt. 62/B. § (a) 80 Nmjt. 70. § (1) 81 Nmjt. 70. § (2) 82 Nmjt. 71. § 79
46
d) ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt azonos felek között magyar bíróság vagy más hatóság előtt a perindítás hatályai a külföldi eljárás megindítását megelőzően beállottak (perfüggőség); e) ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog tárgyában magyar bíróság vagy más hatóság azonos felek között korábban jogerős érdemi határozatot hozott.”
4.4.3. Az Nmjt. szerint alkalmazandó jog, a Róma III. rendelet és az Nmjt. viszonya egymással A házassági perek tekintetében a Róma III. rendelet nem alkalmazandó a házasság érvényességének és létezésének, valamint a házasság személyi és vagyonjogi viszonyainak meghatározására. Ezekre az egyes tagállamok nemzeti jogát kell alkalmazni. Hazánkban az 1979. évi 13. törvényerejű rendeletet. A házasság érvényessége, létezése anyagi jogi feltételeinek vizsgálata során a felek közös személyes jogát kell figyelembe venni, mégpedig a házasságkötés idején fennálló közös személyes jogukat, ha ez különböző, akkor abban az esetben érvényes és létező a házasság, ha ennek anyagi jogi feltételei mindkét fél személyes joga szerint megvannak.83 Az érvényesség alaki kellékeire pedig a házasságkötés helyén és idején hatályos jog az irányadó.84 Személyi és vagyonjogi viszonyok kérdésében az a jog lesz az irányadó, amely az elbírálás idején a házastársaknak a közös személyes joga volt, ha ez különböző, akkor utolsó közös személyes joguk, ennek hiányában annak az államnak a jogát kell alkalmazni, ahol az utolsó közös lakóhelyük volt, ha pedig nem volt közös lakóhelyük, akkor az eljárás bíróság államának jogát kell alkalmazni.85 Az alkalmazandó jogot a felek a Róma III. rendelet szerint megválaszthatják, a megállapodás csak írásban érvényes, azt mindkét fél aláírásával és keltezéssel kell ellátni.
83
Nmjt. 37. § (1) Nmjt. 37. § (2) 85 Nmjt. 39. § (1)-(3) 84
47
Az Nmjt. korábbi szabályozása szerint a következő kapcsolóelvek alapján kellett elbírálni a házasság felbontásának feltételeit:
Közös személyes jog
Utolsó közös személyes jog
Magyar állampolgárság
Utolsó közös lakóhely
Az eljáró bíróság joga
A Róma III. rendelet jelentős változást hozott, ugyanis az Nmjt. 2012. június 21-ig nem engedte a felek általi jogválasztás lehetőségét. A változás szerint: „A házastársak a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló 1259/2010/EU tanácsi rendelet 5-7. cikke szerinti jogválasztással legkésőbb a bíróság által az első tárgyaláson tűzött határidő elteltéig élhetnek. Az erre vonatkozó megállapodás az említett rendelet 7. cikk (1) bekezdése szerinti alakiságok mellett érvényes.”86
86
Nmjt. 40. §
48
5. Záró gondolatok Szakdolgozatomnak az volt a célja, hogy a házassági perek szabályozásáról egy olyan összefoglalást készítsek, ami bemutatja a magyarországi szabályozástól haladva az egész Európai Unióra vonatkozó szabályokat. Záró
gondolatként
azt
tudnám
röviden
elmondani,
hogy
mind
Magyarországon, mind az Európai Unió tagállamaiban a családjog igen kényes téma, ami kiemelt figyelmet és szabályozást igényel. Az érintett fejezeteket feldolgozva arra a következtetésre jutottam, hogy hazánkban a házassági pereket szabályozó törvények naprakészek, az Európai Uniót illetően viszont vannak hiányosságok. Ezt bizonyítja az is, hogy egymást felváltva, egymást kiegészítve születnek a Rendeletek. 2012. egy olyan évnek tekinthető, ami sikert hozott. Megszületett ugyanis a Róma III. rendelet – 2006. óta van napirenden -, ami több szempontból is jelentős. Egyrészről az Unióban elsőként alkalmazták a megerősített együttműködést, másrészt pedig megoldotta az alkalmazandó jog problémáját, harmadrészt pedig azért is tartom fontosnak, mert 2012. június 21-ig az Nmjt. nem engedte a felek általi jog választásának lehetőségét hazánkban, de a Róma III. rendelet hatályba lépésével ez is változott, és a felek élhetnek a jogválasztás lehetőségével. Végeredményképpen azt mondanám, hogy a tagállamok nyitottak minden olyan újításra, ami a lehető legrövidebb idő alatt és a házasfelek érdekeit szem előtt tartva szabályoz egy-egy családi jogvitát. Ezt bizonyítja az is, hogy a családjog területe volt az első, ahol sikerrel használták a megerősített együttműködést. Véleményem szerint jó úton haladunk a kollíziós jog egységesítésének irányába.
49
6. Irodalomjegyzék Könyvek, folyóiratok:
BOGNÁR Gábor – TELKES József: A válás lélektana, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1986. CZIGLER Dezső Tamás: Európai családi jog – Az Európai Unió és a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia családjogi rendszerének összefüggései, In: Állam- és Jogtudomány, XLVIII. Évfolyam 2007. 63. szám GÁSPÁRDY László – GÁTOS György: A polgári perrendtartás magyarázat III. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999. GYEKICZKY Tamás – KORMOS Erzsébet – KÖBLÖS Adél – MOLNÁR Judit – NAGY Adrienn – WALLACHER Lajos – WOPERA Zsuzsa: Az Európai Unió polgári eljárásjoga, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft, Budapest, 2007. HARSÁGI Viktória: A házassági ügyekben, valamint a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban hozott határozatok elismerése az Európai Unióban, In: Magyar Jog, 2006/3 HARSÁGI Viktória: Az ún. Brüsszel-IIa. rendelet hatálya – A házassági ügyek és a szülői felelősség kérdése az Európai Unióban, In: KENGYEL Miklós – SIMON Károly László: Tanulmányok az európai polgári eljárásjog köréből, Tanulmánykötet, Dialóg Campus, Pécs, 2005. HARSÁGI Viktória: Házassággal kapcsolatos eljárásjogi kérdések az Európai Unióban, In: Iustum Aequum Salutare, IV. 2008/3 HEINERNÉ Barzó Tímea: Családi Jog, Miskolc, Egyetemi jegyzet, negyedik átdolgozott kiadás, Novotni Alapítványa magánjog fejlesztéséért, 2004. KENGYEL Miklós – HARSÁGI Viktória: Európai polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest, 2006. KOZÁK Henriette: Gyakorlati kalauz a nemzetközi családjog egyes kérdéseihez, In: Családi jog, X. évfolyam 1. szám KŐRÖS András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007. LAMM Vanda - PESCHKA Vilmos: Jogi Lexikon, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999. SZÁSZY István: Nemzetközi polgári eljárásjog, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963. WOPERA Zsuzsa: A Hadadi ügy. A kettős állampolgárság megítélése a házassági perek joghatósági szabályaiban, Jogesetek Magyarázata, 2010. I. évfolyam I. WOPERA Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012. WOPERA Zsuzsa: Az európai családjog időszerű kérdései, In: Európai Jog, 2010. 10. évf. 2. szám WOPERA Zsuzsa: A házassági és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek új eljárási szabályai a bővülő Európai Unióban, In: Magyar Jog 2004. 8 szám
50
Internetes irodalom:
www.csaladesjog.hu/hazassagkotes www.ksh.hu www.mfa.gov.hu http://epp.eurostat.ec.europa.eu http://kitekinto.hu/europa/2012/12/05/egyszerbb_lesz_elvalni_europaban/ www.wikipedia.hu
Törvények, rendeletek, bírósági határozat, jelentés, szerződés:
Magyarország Alaptörvénye 1952. évi törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról 1952. évi III. törvény a Polgári Perrendtartásról A Tanács 1347/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezése A Tanács 2010/405/EU határozata a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködésre való felhatalmazásról A Tanács 1259/2010/EU rendelete a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról 2000. évi CX. törvény a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról 14/1995. (III.13.) AB határozat BH 1983/120 Borrás-jelentés Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Kommentár a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényhez, CompLex DVD Jogtár Kommentár, Pp. XV. fejezet
51
Hivatkozások jegyzéke: 1. 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 2. Lamm Vanda - Peschka Vilmos: Jogi Lexikon, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999. 251.old. 3. Dr Kőrös András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007. 20. old. 4. www.csaladesjog.hu/hazassagkotes 5. 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról 6. Nmjt. 37.§ (1)-(4) 7. Nmjt. 38.§ (1) 8. www.mfa.gov.hu 9. Nmjt. 38.§ (3) 10. Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012. 52-53.old. 11. www.wikipedia.hu 12. 1952. évi III. törvény a Polgári perrendtartásról 13. Pp. 276.§ (2). 14. www.ksh.hu 15. http://epp.eurostat.ec.europa.eu 16. A Csjt. 2. § (1) bekezdése alapján a házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. 17. Pp. Kommentár 18. Heinerné Barzó Tímea: Családi Jog, Miskolc, Egyetemi jegyzet, negyedik átdolgozott kiadás, Novotni Alapítványa magánjog fejlesztéséért, 2004. 71.old. 19. www.csaladesjog.hu/hazassagkötes 20. Dr Kőrös András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007. 46-55.old. 21. Csjt. 9.§ (1) 22. Csjt. 12.§ 23. Dr Kőrös András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007. 55-56.old. 24. Pp. Kommentár 25. BH 1983/120. 26. Dr Kőrös András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007. 78.old. 27. Csjt. 18. (2) 28. A mindennapi tapasztalat szerint a házasság felbontásának okai: szexuális hűtlenség; házastárs betegsége; tettlegesség; szabadságvesztésre ítélés; különélés; gyermekek érdeke. 29. Heinerné Barzó Tímea: Családi Jog, Miskolc, Egyetemi jegyzet, negyedik átdolgozott kiadás, Novotni Alapítványa magánjog fejlesztéséért, 2004. 82. old. 30. Bognár Gábor – Telkes József: A válás lélektana, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1986. 100.old. 31. Pp. Kommentár 32. Pp. Kommentár 33. Pp. 29.§ (1-2) 34. Pp. 277.§ (2)
52
35. Pp. 277.§ (3) 36. Pp. 287.§ 37. Pp. Kommentár 38. Pp. Kommentár 39. Pp. Kommentár 40. Pp. Kommentár 41. Gáspárdy László – Gátos György: A polgári perrendtartás magyarázat I-II., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999. 1345.old. 42. Pp. Kommentár 43. Dr Kőrös András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007. 91.old. 44. Gáspárdy László – Gátos György: A polgári perrendtartás magyarázat I-II., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999. 1279.old. 45. Gyekiczky Tamás – Kormos Erzsébet – Köblös Adél – Molnár Judit – Nagy Adrienn – Wallacher Lajos – Wopera Zsuzsa: Az Európai Unió polgári eljárásjoga, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft, Budapest, 2007. 19. old. 46. Kengyel Miklós – Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest, 2006. 29. old. 47. Szászy István: Nemzetközi polgári eljárásjog, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963. 16. old. 48. Gyekiczky Tamás – Kormos Erzsébet – Köblös Adél – Molnár Judit – Nagy Adrienn – Wallacher Lajos – Wopera Zsuzsa: Az Európai Unió polgári eljárásjoga, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft, Budapest, 2007. 21-22. old. 49. A Tanács 1347/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról 50. Czigler Dezső Tamás: Európai családi jog – Az Európai Unió és a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia családjogi rendszerének összefüggései, In: Állam- és Jogtudomány, XLVIII. Évfolyam 2007. 63. szám, p.415 51. A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 52. Dr Wopera Zsuzsa: A házassági és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek új eljárási szabályai a bővülő Európai Unióban, In: Magyar Jog 2004. 8 szám p.487 53. Harsági Viktória: Az ún. Brüsszel-IIa. rendelet hatálya – A házassági ügyek és a szülői felelősség kérdése az Európai Unióban, In: Kengyel Miklós – Simon Károly László: Tanulmányok az európai polgári eljárásjog köréből, Tanulmánykötet, Dialóg Campus, Pécs, 2005. p.18 54. Czigler Dezső Tamás: Európai családi jog – Az Európai Unió és a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia családjogi rendszerének összefüggései, In: Állam- és Jogtudomány, XLVIII. Évfolyam 2007. 63. szám, p.416 55. Kengyel Miklós – Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest, 2006. 106. old.
53
56. A C-168/08. sz. ügy Hadadi (Hadady) és Csilla Márta Meskó, férjezett neve: Hadadi (Hadady) közötti eljárásban 2009. július 16-án hozott ítélet. [EBHT 2009 I-06871,]. 57. Wopera Zsuzsa: A Hadadi ügy. A kettős állampolgárság megítélése a házassági perek joghatósági szabályaiban, Jogesetek Magyarázata, 2010. I. évfolyam I. 66-76.old. 58. Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012. 67.old. 59. Wopera Zsuzsa: Az európai családjog időszerű kérdései, In: Európai Jog, 2010. 10. évf. 2. szám p.12 60. Borrás-jelentés 42. pont 61. Dr Wopera Zsuzsa: A házassági és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek új eljárási szabályai a bővülő Európai Unióban, In: Magyar Jog 2004. 8 szám p.490 62. Harsági Viktória: A házassági ügyekben, valamint a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban hozott határozatok elismerése az Európai Unióban, In: Magyar Jog, 2006/3, p.170 63. Harsági Viktória: Házassággal kapcsolatos eljárásjogi kérdések az Európai Unióban, In: Iustum Aequum Salutare, IV. 2008/3. p.108 64. Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 331. cikke 65. A Tanács 2010/405/EU határozata a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködésre való felhatalmazásról 66. A Tanács 1259/2010/EU rendelete a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról 67. Kozák Henriette: Gyakorlati kalauz a nemzetközi családjog egyes kérdéseihez, In: Családi jog, X. évfolyam 1. szám, p.17 68. Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012. 203-207.old. 69. Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012. 210.old. 70. Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012. 211.old. 71. Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012. 213.old. 72. Kozák Henriette: Gyakorlati kalauz a nemzetközi családjog egyes kérdéseihez, In: Családi jog, X. évfolyam 1. szám, p.20-21 73. http://kitekinto.hu/europa/2012/12/05/egyszerubb_lesz_elvalni_europaban/ 74. Nmjt. 2. § 75. Nmjt 1.§ 76. 2000. évi CX. törvény a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról 77. Nmjt. 54.§ (1) 78. Nmjt. 62/B. § 79. Nmjt. 62/B. § (a) 80. Nmjt. 70. § (1) 81. Nmjt. 70. § (2) 82. Nmjt. 71. § 83. Nmjt. 37. § (1)
54
84. Nmjt. 37. § (2) 85. Nmjt. 39. § (1)-(3) 86. Nmjt. 40. §
55
