A HAZAI FÖLDGÁZELLÁTÁS ALAPVETŐ KÉRDÉSEI
Miskolc 2016
Előadó: Dr. Zsuga János
1
Miért éppen a földgáz? A jó hír: van elegendő földgáz
Földgáz források (Mrd m3)
A rossz hír: van, de nem jó helyen
Kevesen bírtokolják a készletek jelentős részét 2
Miért éppen a földgáz? Egy főre jutó primer energiafelhasználás
Az elmúlt évek statisztikájának meglepő eredménye, hogy az egy főre jutó fogyasztás nem nőtt szignifikánsan. A növekvő energia szükséglet a népesség növekedéssel van alapvető összefüggésben (ma már közel 7 Mrd ember él a földön)
A felhasználás közel 80%-a fosszilis energia hordozóból származik
Milliárd metrikus tonna kőolaj egyenértékben
Világ energia felhasználása
Egyéb megújuló Víz Nukleáris Földgáz
-Bármilyen furcsa a társadalmi és politikai törekvések ellenére a felhasznált energia szerkezete nem változott az elmúlt években
Szén Kőolaj
3
Milliárd metrikus tonna kőolaj egyenértékben
Milliárd metrikus tonna kőolaj egyenértékben
Miért éppen a földgáz? Európai Unió energia felhasználása
Egyéb megújuló Víz Nukleáris Földgáz Szén Kőolaj
Az Európai Únióban a földgáz szerepe továbbra is közel 25%-os, de megfigyelhető az energia fogyasztás jelenleg csökkenő trendje Ennek valószínűsíthető oka a gazdasági válság jelenleg még le nem győzött hatása
Egyesült Államok energia felhasználása
Egyéb megújuló Víz Nukleáris Földgáz
Az USA-ban szintén továbbra is meghatározó a fosszilis energia hordozók szerepe és már megfigyelhető a gazdaság erődödése az energia fogyasztás növekedésében.
Szén Kőolaj
4
Miért éppen a földgáz? Kina energia igényének növekedése a világ energia felhasználásának a leginkább meghatározó eleme.
Milliárd metrikus tonna kőolaj egyenértékben
Kína energia felhasználása
Egyéb megújuló Víz Nukleáris
Az energia fogyasztása megelőzte az EU-t és az USA-t is. Döntően fosszilis eredető energia igény növekmény figyelhető meg!
Földgáz Szén Kőolaj
Kína 2030-ra eléri a teljes Európai Unió 2010-es földgázfogyasztási szintjét, napi 1,3 milliárd köbméter földgázt fogyasztva. Kína primerenergia fogyasztásában a földgáz aránya 2030-ra a jelenlegi 4 százalékos szint több mint a duplájára emelkedik, azaz közel 10 százalékot tesz majd ki. Ezzel a föld földgázfogyasztásnak 23 százaléka a Kínai Népköztársaságban keletkezik.
5
MIÉRT KELLENE FÖLDGÁZT HASZNÁLNUNK? Először is jelentsük ki, hogy JELENLEG NINCS TÖKÉLETES ENERGIA FORRÁS! Minden ismert energia hordozónk vannak előnyei és komprommisszumot igénylő hatásai Előnyök a földgáz esetében:
-Elegendő készlet és széleskörben elterjedt a használata a lakossági és az ipari szektorban egyaránt -A szállító infrastruktúra már kiépült -Hatékonyan égethető és tisztábban ég, mint a gázolaj vagy a diesel -A legtisztább energia hordozó a fosszilis anyagok között -45%-al kisebb CO2 kibocsájtás, mint a szén esetében --30% kisebb CO2 kibocsájtás, mint az olaj esetében -Alacsony Sox és Nox kibocsájtás -Kényelmes a felhasználása a végfogyasztók számára -Világszerte a legnagyobb munkaadók egyike az iparág
6
A FÖLDGÁZ FELHASZNÁLÁS ÉRVRENDSZERE? Hátrányai a földgáz felhasználásnak: -NEM MEGÚJÚLÓ ENERGIA FORRÁS -Égésekor CO2 szabadul fel -80-95%-ban metánt tartalmaz, amely potenciális Greenhouse (GHG) gáz -Robbanásveszélyes, amely problémát okozhat - A hosszú távú koncentrált formát igénylő szállításoknál, - A nagynyomáson elfégzett földalatti tárolásoknál
- A végfelhasználók midennapi életében
A számos előny és hátrány azt mutatja, hogy nem könnyű a földgáz megítélése, azonban mindenképpen a kisebb rossz irányába mutat az eredő. „A földgáz környezetvédelmileg is vállalható alternatíva” (Barack Obama) 7
A FÖLDGÁZFELHASZNÁLÁS JÖVŐJE? Napjainkban sokan kritikusak a fosszilis energia hordozókkal szemben. Egyes vélemények szerint a kőolaj és a földgáz készletek kitermelése elérte vagy néhány éven belül eléri a csúcsát . Azonban az elemzések azt mutatják, hogy a következő évtizedekben 50% feleltti arány marad a fosszilis energia hordozóké a primer energia mixben. Éppen ezért folyamatosan szükség lesz a szénhidrogén iparban jártas szakemberekre és a világ energia mixében betöltött szerepéhez méltó oktatási lehetőséget kell biztosítani számukra.
Fosszilis energia hordozók részesedése
Shell Nemzetközi Energia ügynökség (IEA) 2012-es adat
2012
Jelenlegi energia új energia politika politika
maximum
minimum
EU előrejelzés
Az OECD országokban a földgázfogyasztás növekedését két tényező fogja vissza az aktuális előrejelzések szerint: relatíve alacsony népesség növekedés és az energiahatékonysági programok várható sikere, s az ebből következő kiegyenlítő hatás. Így az ipari szektorban az éves növekedés aránya 2030-ig kevesebb, mint egy százalék lesz, más területeken pedig (pl. közlekedés) 0,1 százalék alatt marad. Ehhez képest a nem-OECD országokban ugrásszerű gázfogyasztás növekedésre számítanak a szakértők: az áramtermelésben évi 2,9, míg az ipar területén 2,8 százalékos éves szintű növekedés valószínűsíthető 2030-ig. 8
Tartalomjegyzék 1.
A régió gázellátása
2.
A hazai ellátásbiztonság helyzete
3.
Nyitott kérdések
9
A földgázipari értéklánc bemutatása
A földgázipari értéklánc több komplex iparágból épül fel
Kutatás és kitermelés
►
►
Nagy földgáztartalékok helyezkednek el a fogyasztás helyétől távol (NyugatSzibéria, Perzsa-öböl vs. USA, Európa) Nagy elvárások a nem hagyományos gázmezőkkel szemben (különösen az USA-ban és Európában)
Szállítás
►
►
Rendszerüzemeltető természetes monopolhelyzetben Szükséges a leválasztás és a szabályozott árak alkalmazása
Tárolás
►
►
► ►
►
Töredezett szállítási infrastruktúra KKEban Az LNG átalakítja a földgázszállítási piacokat
A földalatti gáztárolók kiegyenlítik a fogyasztásbeli ingadozásokat
►
►
A tárolók növelik a gázellátás biztonságát Megfelelő geológiai adottságok szükségesek
Fogyasztás
Kereskedelem
►
Híd a fogyasztás és a gázforrások között A kereskedelem által hozzáadott érték a portfólió optimalizálása és csomagokba szervezése További rugalmasság a kereskedési portfóliókban
►
►
►
A különböző fogyasztási szektoroknak megvannak a saját tulajdonságaik Szezonális ingadozás jellemzi a fogyasztást, melynek csúcsa a téli időszak Nagyobb rugalmasságot igényel
10
A földgázipari értéklánc bemutatása
A földgáz útja a kitermeléstől a fogyasztókig: kitermelés és szállítás Fő gáztermelő országok (részesedés a világ kitermeléséből) Kanada (6%)
Norvégia (3%)
►
Oroszország (22%)
USA (18%) Algéria (3%)
►
Irán (4%)
►
►
Kutatás és kitermelés
Szállítás
Tárolás
Csővezetékes szállítás
►
►
A leggazdaságosabb szállítási mód 2000 km alatt.
Állandó forrást biztosít, a világ gázszállításának 65%-át adja, a legbiztonságosabb szállítási forma.
A nagy földgáz-tartalékok a fogyasztás helyétől távol (Nyugat-Szibéria, Perzsa-öböl vs. USA, Európa) helyezkednek el. A földgáz készletek és a kitermelés jelentős része politikailag kockázatos országokban található . A kitermelés legnagyobb részét állami vállalatok (Gazprom, NIGC, Sonatrach) kontrollálják. Nagy elvárások a nem hagyományos gázmezőkkel szemben (különösen az USA-ban és Európában).
Kereskedelem
Fogyasztás
LNG
►
►
►
►
Fő csővezeték fejlesztési területek
A gáz cseppfolyósítása a kitermelési helyen, tengeri szállítása, majd pedig visszagázosítása
2000km-nél hosszabb szállítási távolság esetén az LNG gazdaságosabb mint a csővezetékes szállítás. Az LNG jelenleg a világ gázszállításának 35%át adja, de aránya folyamatosan nő. Előnyei: végtelen szállítási távolság, alacsonyabb CAPEX és költség igény
Fő LNG fejlesztési területek
11
A földgázipari értéklánc bemutatása
A földgáz útja a kitermeléstől a fogyasztókig: tárolás, kereskedelem, fogyasztás Fogyasztás Betárolás Import
►
►
►
►
12010 4 7 10132011 161922252012 283134372013 404346492014 522006 5558612015 646770 2005
Kutatás és kitermelés
►
►
►
Szállítás
A földgáz -kereskedelem hidat képez a termelés és a fogyasztás között. A kereskedők optimalizálják portfólióikat, és beszerzésüket.
A gáztőzsdék gáz-gáz versenyt hoznak létre, hatékonyabbá téve ezáltal a gázpiacokat és csökkentve a gáz árát. A gáztőzsdék kialakulásához megfelelő számú különböző gázforrás és tárolók szükségesek.
Az éves földgázfogyasztás igen erős szezonalitást és napon belüli ingadozásokat mutat. A földalatti gáztárolók képesek kiegyenlíteni az állandó kínálat és az ingadozó kereslet közt fennálló különbségeket, létrehozva ezáltal egy rugalmassági mechanizmust a földgáz értékláncán belül. A földalatti gáztárolók növelik a gázellátás biztonságot, a biztonsági készletek létrehozásával. A gáztárolók létesítéséhez megfelelő geológiai adottságok, kimerült földgázmezők szükségesek.
Tárolás
Kereskedelem
Fogyasztás
UK: NBP, ICE, OCM
12.079
NL: TTF
637 GE: NGC, GUD 389
►
496
►
BE: Zeebrugee FR: PEG
AU: CEGH
178
166
IT: PSV
►
174
Jelentős európai kereskedelmi hubok; kereskedett mennyiség 2008-ban [TWh]
►
Hatékony piacok Nem hatékony piacok
A gázfogyasztást alapvetően három fő szegmens határozza meg: Lakossági és kereskedelmi fogyasztás: Fűtési célra használják gáz, erős szezonális ingadozás jellemzi, a hőmérséklet és a végfogyasztói gáz ára a legmeghatározóbb tényezők. Ipari felhasználás: Ipari tevékenységekhez és termeléshez kapcsolódik. Viszonylag állandó kereslet jellemzi. Fő hajtó ereje az ipari termelés és a GDP. Villamosenergia-termelés: Gáztüzelésű erőművekben, rugalmas, kiegyensúlyozó szerep. Fő hajtóerő az ingadozó áramkereslet és a gáztüzelésű erőművek kapacitása.
12
Import források Európában
A földrajzi elhelyezkedés, előrevetíti a politikai, gazdasági pozíciókat…
a földgázellátási lehetőségeket… valamint a „válsághelyzet” estén alkalmazható megoldásokat. 13
13
Import források Európában
A főbb szállítási irányok jelentősen diverzifikálódnak Oroszország nem növeli jelentősen az exportját Új források jelennek meg 14
14
A régió gázellátása
A közép- és kelet-európai régió ellátója egyedül Oroszország… A hosszú távú szerződéses orosz és a spot gázár különbsége Nyugat-Európában (1996-2009) USD/1000 m3 110 A tőzsdei gáz olcsóbb 90
▬ Orosz import ▬ Norvég import ▬ É-afrikai import ▬ LNG
70 50 30 10
*
-10 1996 -30 -50
Gázszállítás KKE-ban ►
É-D irányú kapcsolatok hiánya
►
Kétirányú Interkonnektorok hiánya
►
Flexibilitási problémák nem elegendő tárolói kapacitás hiányában
►
LNG hozzáférés hiánya
Orosz gáztól való függés
►
Magas árak a gázforrások versenyének hiányában
►
Magas társadalmi és gazdasági költségekkel járó ellátásbiztonsági problémák
2000
2002
2004
2006
2008
Az orosz gáz olcsóbb *Az orosz ár ideiglenes előnyét az adta, hogy Nagy-Britannia (mint jelentős forrásország) 2004/2005-ben vált nettó importőrré
►
A nyugat-európai országokban jelen lévő diverzifikált források lehetővé teszik a gáz-gáz verseny létrejöttét, szignifikánsan csökkentve a gáz árát azokhoz az országokhoz képest, ahol csak egy forrás érhető el
►
A Nyugat-Európában a spot árak tartósan (legalább 2020ig) alacsonyabbak lesznek a hosszú távú szerződéses gázáraknál
►
A Nyugat-Európában jelenleg érvényben lévő hosszú távú orosz gázszerződések versenyeznek a piaci árakkal, ezért ezek árai jóval alacsonyabbak a közép-európai hosszú távú szerződéses áraknál
Gázforrások KKE-ban ►
1998
A közép-kelet európai régió országai jelentős mértékben függenek import gázforrásaiktól, és nagy mértékben kitettek azoknak. A régió gáz forrásait az orosz gáz importja határozza meg 15
A régió gázellátása
…ami egyoldalú importfüggőséghez és kockázatos ellátásbiztonsági helyzethez vezet Monopol zóna ►
►
Szerbia, Lengyelország és a legtöbb Közép-és keleteurópai ország kizárólag az orosz gáztól függ, ugyanakkor a gáz nem a legfontosabb energiaforrás
►
100 CZE
Új gázforrások megvalósulásáig ezen országok függése a bővülő gázfogyasztás miatt tovább növekedik
Függő zóna ►
A legnagyobb importforrás aránya [%]
SRB 80 HUN
Magyarország és Szlovákia gazdaságában a magas gázfogyasztás miatt és a jelenlegi infrastruktúra mellett az orosz gáznak nincs alternatívája, ezért a régió országai ugyanazért az orosz gázért többet fizetnek, mint a diverzifikált forrásportfólióval rendelkező nyugateurópai államok A régió gázhálózatainak összekötése (Észak-Déli Folyosó) és új források jelentenek megoldást
POL 60
►
KKE
Monopol zóna Független zóna
Függő zóna Verseny zóna
40
Független zóna ►
SVK
ROM
A viszonylag nagy arányú hazai termelés ellenére Románia és Horvátország is egyre inkább ki van téve az orosz importnak
Nyugat-Európa
CRO 20
Új alternatív források terve merült fel (LNG terminálok)
Verseny zóna ►
►
Nyugat-Európában számos gázforrás verseng, ami az alacsonyabb árakban is megmutatkozik
A fejlett infrastruktúrát fokozása érdekében
tovább bővítik a piaci verseny
0 0
200
400
600
800
1000
1200
Egy főre jutó fogyasztás [m3/fő]
Várt rövid távú változások (2015-ig)
A közép-kelet európai régió országai jelentős mértékben függenek import gázforrásaiktól, és nagy mértékben kitettek azoknak. A régió gáz forrásait az orosz gáz importja határozza meg. 16
A gázkrízisek súlyosbodtak; az EU felismerte, hogy az ukrán vezetékrendszer kulcsfontosságú Európa gázellátásában A 2006 januári gázkrízis
A 2009 januári gázkrízis
Típusa
►
Kereskedelmi vitának is tekinthető
►
A legmagasabb szintű politikai részvétel
Mértéke
►
Tranzitszállítások csökkentése
►
A tranzitszállítások teljes leállása
Időhorizontja
►
Viszonylag gyors megoldás (3 nap)
►
Elhúzódó konfliktus (3 hét)
A korábbi felfogás róla
►
„A legrosszabb eset”
►
„Lehetetlen”
A jövő ►
A gáz/olajcsap elzárása az orosz érdekérvényesítés „tipikus” eszköze, leggyakrabban a SZU volt tagállamai ellen veti be Oroszország.
►
Oroszország célja az ukrán gázvezetékek feletti ellenőrzés megszerzése (ez szükségtelenné tenné a költséges elkerülő vezetékeket).
►
Ukrajna nem szeretné átadni a kontrollt.
►
A következő gázválság 3 hónapig tart?
►
Az Ukrajnán keresztül történő megbízható földgázszállítás minden érintett érdeke.
17
A régió gázellátása
Alapvető belső fejlesztések és határkeresztező kapacitások hiányoznak a régióban Az infrastruktúra-fejlesztés EU-s követelmény is ► Az EU direktívák értelmében biztosítani kell a gáz szabad áramlását az országok között, kétirányú kapcsolatok létrehozásával ► A régióban jelentős lemaradásban van az infrastruktúra fejlesztés terén NY- Európához képest ► Jelentős számú és méretű határkeresztező kapacitást kell létesíteni a régióban az ellátásbiztonság és a gáz szabad áramlásának megvalósításához
Közép- és Délkelet-Európa: az alapinfrastruktúra megteremtése
Nyugat-Európa: infrastruktúra építése a piaci verseny erősítése érdekében Az EERP gázprojekt támogatásainak kerete (millió euró, arány %)
► Az EU-s támogatások keretösszegeinek aránytalanul nagyobb részét különítették el fejlettebb országok támogatására
445; 31% 795; 55% 200; 14% Észak- és Nyugat-Európa Közép- és Délkelet-Európa
Az alapinfrastruktúra vs. piaci infrastruktúra támogatása
Nabucco vezeték
► Az észak- és nyugat-európai országok biztosabban le tudják hívni a számukra megítélt támogatást, míg Közép- és DélkeletEurópában problémásabb a gázprojektek kimenetele és finanszírozása a szabályozási környezet és az országok alacsonyabb gázpiaci fejlettsége miatt
A KKE regió infrastrukturális fejlettsege messze elmarad a nyugat-európai szinttől, ezért a jelenlegi regionális fejlesztesi tervek megalapozottak és elengedhetetlenek a gázpiac további fejlődéséhez. 18
Tartalomjegyzék
1. A régió
gázellátása
2.A hazai
ellátásbiztonság helyzete
3.Nyitott
kérdések
19
Földgázszállító rendszer fejlődése I. A kezdet
20
Földgázszállító rendszer fejlődése II. Földgázszállító vezetékek 1960-ig
21
Földgázszállító rendszer fejlődése III. Földgázszállító vezetékek 1970-ig
22
Földgázszállító rendszer fejlődése IV. Földgázszállító vezetékek 1980-ig
23
Földgázszállító rendszer fejlődése V. Földgázszállító vezetékek 1990-ig
24
Földgázszállító rendszer fejlődése VI. Földgázszállító vezetékek 2001-ig
25
Földgázszállító rendszer fejlődése VII. Testvériség és Összefogás, DN1400-es új földgázszállító vezeték
Földgázszállító vezetékek napjainkban
Szlovák tranzit vezeték
HAG földgázszállító vezeték
Ausztria irányából Belépés Mosonmagyaróvárnál Csúcskapacitás: 12,4 Mm3/nap 15°C-on
Szlovákia irányából és irányába Be-és kilépés Balassagyarmatnál Csúcskapacitás: 12,2 Mm3/nap 15°C-on
Ukrajna irányából és irányába Be-és kilépés Beregdarócnál Csúcskapacitás be: 58 Mm3/nap
15°C-on Csúcskapacitás ki: 6,9 Mm3/nap
Hazai földgázszállító rendszer Jellemző átmérők:
200-1400 mm
Vezetékrendszer hossza:
>5800 km
Jellemző nyomások:
40 - 75 bar
Gázátadó állomások közel:
400 db
Kompresszorállomások:
6+1 db
Gázminőség ellenőrzés:
>50 helyen
Szerbia irányába Kilépés Kiskundorozsmánál Csúcskapacitás: 13,6 Mm3/nap 15°C-on Horvátország irányából és irányába Be-és kilépés Drávaszerdahelynél Csúcskapacitás: 19,2 Mm3/nap 15°C-on
Horvát tranzit vezeték
15°C-on
Románia irányából és irányába Be-és kilépés Csanádpalotán Csúcskapacitás be: 0,26 Mm3/nap 15°C-on Csúcskapacitás ki: 4,8 Mm3/nap 15°C-on
Román tranzit vezeték 26
Megfelelő az infrastruktúra kiépítettsége? - Az Európai Bizottság 2014-ben elrendelte a tagállami és régiós ún stressz teszteket --Régiókra osztották fel Európát. Magyarország a balkáni régióba lett besorolva....... --a teszt négy különböző scenáriót vizsgált meg: -
1 hónapig nincs szállítás Ukrajnán keresztül
-
6 hónapig nincs szállítás Ukrajnán keresztül
-
1 hónapig egyáltalán nincs orosz gáz szállítás Európába
-
6 hónapig egyáltalán nincs orosz gáz szállítás Európába
-Három kérdésre kellett válaszolni: -A hazai ellátás milyen mértékben veszélyeztetett a szálítás megszakítása esetén? -Milyen biztonsági intézkedéseket kell/lehet bevezetni a helyzet kezelésére? -A tagország képes-e segítséget nyújtani/fogadni szomszédos tagországtól? A teszt eredményeként megállapították, hogy a balkáni régióban Magyarország közepesen veszélyeztetett egy esetleges újabb orosz-ukrán konfliktusból következő gázellási zavar esetén. -A legnehezebb helyzetbe Bulgária kerülhet a régióban --Európai Úniós szinten kiemelten veszélyeztetett Finnország
27
Tartalomjegyzék
1. A régió
gázellátása
2.A hazai
ellátásbiztonság helyzete
3.Nyitott
kérdések
28
Hogyan alakul a hazai gázfogyasztás? Mm3/év 11 500
1 800 fogyasztás
hazai termelés
import
1 600 11 000
10 500
1 200
1 000 10 000 800
9 500
Hazai termelés
Hazai fogyasztás és import
1 400
600
400 9 000 200
8 500
0 2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
2028
2029
2030
29
Hogyan alakul a szükséges forrás struktúra? Mm3/év 0
2 000
4 000
6 000
8 000
10 000
12 000
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025
2026 2027 2028 2029 2030 fogyasztás
import
hazai termelés
30
Nem konvencionális gázok termelése
Forrás: Magyar Tudomány folyóírat KovácsFancsik
31
--Túl a sok a “ha”….. --Senki sem akarja definiálni a keretrendszert…. -Energia politikát kell alkotni -Kevesebb politika-több szakma, mivel ez egy hosszú távon befektető és megtérülő iparág -OKTATÁS! Nem lesznek szakemberek akik képesek továbbvinni vagy a kialakítandó energia politikában képviselni a fosszilis energia hordozókat
Nyitott kérdések!
32
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
33
