A hazai biomozgalom 25 éve A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért közhasznú alapítvány 2008. évi Tudományos Emlékülését a 25 éves hazai biomozgalomra történő emlékezésnek, ünneplésének szentelte. Az Emlékülésen személyes visszaemlékezéseiről szólt az alapító Frühwald Ferenc, a Budapesti Bioklubot 25 éve vezető Parádi Andor. Az erdélyi biomozgalomról a Kolozsvári Bioklub vezetője, dr. T. Veress Éva professzor asszony, a Marosvásárhelyi Biokertész Csoport elnöke Boross Csaba és a legnagyobb romániai bioszervezet, a Bioterra vezetőségi tagja Bódis András szólt. Dr. Illés Zoltán, a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának egykori elnöke „A bio szervezetek és a környezetvédelem jövője” címmel tartott nagy hatású előadást. A Sárközy Péter Emlékérem idei kitüntetettje, Muntyán Istvánné arra a 20 évre emlékezett vissza, melyet a bio- és kertbarátok mozgalmában töltött. A 25 éves biomozgalom hőskoráról, örömeiről, gondjairól szól az alábbi írás, mely a Emlékülés nyitó előadása volt. Magyarországon a II. világháború végéig a hazai mezőgazdaság, különösen a tanyás gazdálkodás a talaj tápanyag utánpótlására az állattartás trágyáját használta, esetenként kőporokkal, komposzttal kiegészítve, felszívódó szintetikus műtrágyákat, növényvédő szereket, gyomirtókat gyakorlatilag nem ismerve, lényegében az ökogazdálkodási módszerekkel termelt. Ismerte és alkalmazta a vetésforgót, a talajkímélő módszereket. A magyar parasztember évezredek óta az ökogazdálkodás ma megfogalmazott feltételrendszere szerint művelte meg földjét és termelte meg élelmiszerét. Az iparszerű, intenzív mezőgazdaság eluralkodása egyre több kérdést, aggodalmat vetett fel a környezet- és a talajvédelemmel, fenntarthatósággal kapcsolatban. A nyugat-európában egyre erősödő biomozgalmak hatása is közrejátszott abban, hogy Magyarországon is újraélesztették az ökogazdálkodás módszereinek megismertetését, megfogalmazódott egy igényesebb környezetkímélő és egészségvédő mozgalom létrejöttének igénye. Erre 1983. november 15-re jött el az idő. Ezen a napon a budapesti Belvárosi Ifjúsági Művelődési Házban (Fővárosi Művelődési és Ifjúsági Ház, Budapest, Molnár u. 9.) Frühwald Ferenc, Seléndy Szabolcs és dr. Mezei Ottóné alapító tagok kezdeményezésére megalakult a Biokultúra Klub. Az alakuló klubban klubvezető Frühwald Ferenc, a klub szakmai vezetője Seléndy Szabolcs voltak. Az első klubfoglalkozáson Lelkes Lajos, a Mezőgazdasági Könyvkiadó főszerkesztője bemutatta a készülő Biofüzet sorozatot. Ez a sorozat Lelkes Lajos sorozatszerkesztésében és Wenszky Ágnes szerkesztésében 1983-1989 között 32 számot ért meg. Lelkes Lajos és Wenszky Ágnes azóta is elkötelezettek az ökológiai kiadványok megjelentetésében (pl. Biogazda kiskönyvtár sorozat). Az alakuló ülésen Seléndy Szabolcs, a Kertészet Szőlészet főszerkesztő helyettese „Bevezetés a biológiai kertművelésbe” címmel tartott nyitóelőadást. Dr. Mezei Ottóné a talajtermékenység kialakítását és fenntartását ismertette. A foglalkozásokról vékony, 6-8 oldalas Biokultúra Tájékoztatóból kaptak tájékoztatást a klubtagok. Az első tájékoztatókat Frühwald Ferenc, H. Sipos Ágnes, Seléndy Szabolcs, Vadász Katalin és Valló László szerkesztették. Sárközy Péter professzornak a 2. körlevélben a „Rokonszenv és ellenszenv a növények között” címmel jelent meg cikke. Emlékezzünk meg az első – 1984-es év – szerzőiről, mint a biogazdálkodás megalapozóiról:
2
Seléndy Szabolcs, dr. Mezei Ottóné, dr. Oláh Andor, dr. Sárközy Péter, dr. Győrffy Sándor, Peter Sowa, dr. Balázs Klára, dr. Claus József, Szent-Miklóssy Ferenc, Valló László, dr. Hornok László, Bőcs Attila, Zatykó Nándor, Sz. Nagy László, Kállai Klára, Balázs Erzsébet, Varga Géza, Hans A. Staub, dr. Zatykó Lajos, dr. Surányi Dezső, dr. Csizmadia József, Frühwald Ferenc, Vidéki Ferenc. Közülük többen, húsz éve töretlenül szolgálják a biokultúra nemes ügyét. Nekik és a többieknek is jó egészséget, töretlen kitartást kívánunk munkájukhoz. Akik pedig már eltávoztak, mint pl. Sárközy Péter professzor, emléküket megőrizzük. 1984 januárjában – az alakulást követő két hónap múlva – a klub taglétszáma már meghaladta a 250 főt. Ez azt jelentette, hogy a nyolcvanas évek elején egyrészt a civil életben jelentős igény fogalmazódott meg a környezetkímélő gazdálkodás iránt, másrészt a társadalomban meg volt a készség egy politikamentes szerveződés iránt. A hatalom részéről koránt sem volt ilyen megértés. 1984 telén az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) még meghiúsította a klub egyesület-alakítási törekvését. 1984 januárjától a klub szaktanácsadói: dr. Mezei Ottóné, dr. Győrffy Sándor, Valló László és Szent-Miklóssy Ferenc voltak. A budapesti klub megalakulásának hatására Sárospatakon Novákovits István és Farkas László kezdeményezésére, szervezésében 1984 februárjában megalakult a Biológiai Kertművelők Klubja. Ezt tekinthetjük az első helyi csoportnak, melyekből később, az egyesület fénykorában országszerte 62 volt. 1984-ben megalakult a magbank, mely a klubban még huszonöt éve is működik. Amíg a hatalom hazai képviselői bizalmatlansággal figyelték az egyre erősödő klubéletet, addig a Pravda 1984 júniusában pozitív hangvételű riportot készített a klub munkájáról, terveiről. (Már pedig amit akkor a Pravda megírt, azt nem lehetett figyelmen kívül hagyni.) Elindult a klubban a biotermékek bemutatója, biokóstolók, tanulmányi kirándulások (szeptemberben Ausztriába), biokert-látogatások. Megteremtődtek egy új mozgalom hagyományteremtő rendezvényei, a Biokultúra Napok, a Biokultúra Találkozók, a helyi csoportvezetők találkozói. 1985 nyarán az egyesület nagy vállalkozásba fogott. A Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV, OMÉK) területén 900 m 2 területen létrehozta a „Biokertet”, mely 1997-ig szakmailag igényesen, magas színvonalon mutatta be az érdeklődőknek a biogazdálkodást. A biokert a kiállításokon kívül is fogadta az érdeklődőket, egy, a biokertészkedésben járatos klubtag kalauzolásával. A „Biokert” már az első évben elnyerte az OMÉK II. díját és a Tervezői Különdíjat. Ugyanebben az évben a klub szakértői közreműködésével elkészül a „Kert mindenkinek” c., később díjnyertes oktatófilm. P
P
1986-ban a taglétszám már meghaladja az 500 főt. 1987. mérföldkő a hazai biomozgalom életében. A klub 1987 januárjában az IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movements) teljes jogú tagja lett, KözépKelet Európában elsőként. Ennek hatására az év tavaszán a Biokultúra Klubot több külföldi szakmai szervezet tiszteletbeli tagjává választja. A klubtagok nyáron NSZK-beli tanulmányúton német biogazdaságokat látogattak meg. 1987. szeptember 8-án az addig klubként működő szervezet egyesületté alakult. Az egyesület első megválasztott tisztségviselői: Tiszteletbeli elnök: Elnök: Alelnök:
dr. Sárközy Péter Frühwald Ferenc Seléndy Szabolcs
3
Biodinamikus szakosztály vezető: Termelési-Szaktanácsadási szakoszt.vez.: Kísérleti Szakosztály vezető: Ellenőrző Bizottság elnöke: tagok: Fegyelmi Bizottság elnök: tagok:
dr. Mezei Ottóné dr. Győrffy Sándor dr. Szőcs Zoltán Parádi Andor Kríz László Lehoczky Dávid Vass Imre Parádi Andorné Puskás Lajosné
Az egyesületet a bíróság 1987. december 14-én vette nyilvántartásba. Az egyesületté alakulással az addigi Biokultúra Tájékoztató helyett 1989 decemberétől zöld borítóval megjelent a Biokultúra, a biogazdálkodók, környezetkímélők és egészségvédők lapja, Frühwald Ferenc szerkesztésével. 1988-ban a beinduló biogazdálkodás elősegítése érdekében az egyesület közzétette a „Biotermesztés feltételrendszere” c. szabályzatát. 1988 márciusában az egyesület részt vesz a „Túlélés” hálózat megalakításában. Az egyesületnek a „Selyemgombolyító” biztosít irodát. Áprilisban újabb tanulmányút, most a svájci biogazdaságokat látogatják meg az egyesület tagjai. Júliustól az egyesület bekapcsolódik a nemzetközi bioszervezet munkájába. Az IFOAM legfontosabb munkacsoportjának, a Technikai Bizottságnak a munkájában vesz részt. Innentől az egyesület folyamatos, állandó jó együttműködésben dolgozik az IFOAM-mal, mely elsősorban Frühwald Ferenc érdeme. Szeptemberben az egyesület több termelői szervezettel megállapodik abban, hogy a bio termesztésének ellenőrzését 1989-től az egyesület látja el. Az újság mellett az egyesület megkezdi a szakkiadványok megjelentetését. Szeptemberben jelenik meg az egyesület kiadásában az „Első kézben a Béres-cseppről” c. kiadvány. 1988. november 15-én ünneplik az egyesület (klub) ötéves évfordulóját. A születésnapra jelenik meg a „Bio Életmód Kalendárium’89. 1990-ben a nemzetközi világszervezet, az IFOAM 8. konferenciáját Magyarországon a Biokultúra Egyesület szervezi. Az első öt év programjának részletesebb ismertetésével azt a dinamikus fejlődést kívántam bemutatni, mely ekkor az Egyesületet jellemezte. Ez az időszak 1995-ig tartott. Eddig vezette az Egyesületet a két alapító, Frühwald Ferenc és Seléndy Szabolcs. Ebben az időben, az építkezés nyugodt, békés éveiben az Egyesület 1.500 fős tagsága helyi csoportokban, szakosztályokban vettek részt a mozgalmi munkában. Az országban több mint 62 helyi csoport alakult, a határon túli területeken, Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken 13 helyi csoportban kb. 4-500 fő tevékenykedett, akik természetesen tagdíjat nem fizettek, de az anyaországi Biokultúra Egyesület tagjának vallották magukat és az Egyesület is minden lehetséges támogatást megadott nekik. 2001-ben a hét régióban 49 helyi csoport működött. A Sárközy Péter Emlékülésre megkerestük és meghívtuk mindegyik csoportvezetőt, megküldve nekik egy felmérő lapot a csoportjuk helyzetéről. A negyvenkilencből tizenegyen válaszoltak. A békési csoport – továbbra is Dacziné Dúzs Julianna vezetésével – önállóvá válva, Békés és Környéke Biokultúra Közhasznú Egyesületként tevékenykedik. Az egyesület elnöke szerint „ez volt a helyes, ha fenn akarnak maradni, mert itt ebben a régióban a csoportokkal nem foglalkozik senki, tehát önállósítani kellett magunkat”. A 45 fős egyesület a korábbi szellemben végzi tevékenységét. Sajnos a többi csoporttal nem tudják tartani a kapcsolatot. Ha néha találkoznak, az természetesen nagy öröm, írta Dacziné Dúzs Julika.
4
A Dél-Alföldi régió másik csoportja, a csongrádi is önálló egyesületté alakult. A korábbi biokultúrások Murányi László elnök vezetésével Csongrád és Térsége Biokultúra Egyesület keretén belül tevékenykednek. Az egykori csoportvezetők több csoport megszűnéséről írtak. A Nyugat-Dunántúli Biokultúra Egyesület megalakulásakor 2004-ben megszűnt a zalai csoport. Az egykori tagokkal a kapcsolatot az egyesület alelnöke – a korábbi vezető – Fésűs Éva képviseli magas szinten. A Közép-Dunántúli Régióban egykor nyolc helyi bio csoport működött. Amiről értesítettek, hogy megszűnt a noszlopi, piliscsévi, dorogi helyi csoport. Az egykori tagok a helyi környezetvédő szervezetekhez léptek át. Örömmel értesültem, hogy a gödöllői, debreceni, hajdúböszörményi és a kiskunfélegyházi, valamint az albertirsai csoportok működnek. A 49 csoportból tizenegyen tiszteltek meg, hogy válaszoltak. A tizenegyből 4 megszűnt, kettő egyesületté alakult. Öten a régiós biokultúra egyesület keretén belül továbbra is helyi csoportként működnek. A magszűntek közé kell sorolni a térségből a dorogi, pilicscsévi mellett a piliscsabai csoportot is. Helyi csoportként volt nyilvántartva a Budapesti Központi Klub is. Ennél azonban jóval több. A biokultúra mozgalom folytonosságát a Parádi Andor és felesége, Marika által 25 éve vezetett Központi Klub jelenti. A Klub előadásain, rendezvényein 40-60 fő vesz rendszeresen részt. A Klub további fenntartásához jó egészséget kívánunk. Malya Carmen számolt be a régiója többi csoportjainak a helyzetéről, a működő gödöllői, budakeszi és kosdi, szolnoki csoportok helyzetéről. Carmen a biomozgalom jelenlegi helyzetét úgy értékelte: „az, hogy a Biokultúra Egyesület és a biokultúra mozgalom itt tart, nem teljesen az egyesület bűne, hanem azé az országvezetésé, amely a civil kezdeményezéseket ennyire korlátozza, a működésüket minden eszközzel”. Ezzel mint alapítvány vezetője is, teljesen egyetértek. Ha valaki tud még más csoportról is, kérem küldje meg, hogy esetleg újra szervezhető lehessen egy országos biomozgalom. A kilencvenes évek elején Sárközy Péter-Seléndy Szabolcs szerkesztésében jelent meg a magyarországi biogazdálkodás alapműve, a három kötetes „Biogazda”. A kilencvenes évek közepétől indult erőteljesebb fejlődésnek az ellenőrzött biogazdálkodás. Az Egyesület alakulásától eltelt tizenkét év alatt az ellenőrzött terület nagysága nem haladta meg a 10.000 ha-t. 1995-től 2004-ig növekedett és meghaladta a 133.000 ha-t. (ábra) Sajnos ez a fejlődés megtorpant. 2007. év végén 122 270 hektáron 1982 gazdaságban, üzemben, vállalkozásnál folyt biogazdálkodás, feldolgozás és kereskedelem, melyet két, Magyarországon bejegyzett ellenőrző szervezet ellenőriz és tanúsít. A biomozgalom számára szomorú, hogy a kisellenőrzési rendszer megszűnt. 1995-2001 között az egyesületben a mozgalmi szempontok mellett megerősödtek a termelési, az anyagi szempontú érdekeltségek. A megnőtt létszámú – 1999-ben 2050 fő - egyesület irányítása is változást igényelt. A Biokultúra Egyesület stratégiai tervében már 1999 nyarán megfogalmazódott, hogy az egyesület célja, hogy a régiók önálló jogi személlyé váljanak, majd ezen önálló egyesületek hozzanak létre szövetséget. Ez 2005. április 20-án történt meg,
5
amikor is a Pest Megyei Bíróság a Biokultúra Egyesületek Szövetségét, a 2003. november 11i keltezésű alapszabálya alapján a nyilvántartásba vételi végzése jogerőre emelkedett. A Biokultúra Egyesület beleolvadt a szövetségbe. A Fővárosi Bíróság 2005 szeptember 29-i végzése alapján jogutóddal megszüntette. A teljes jogú utód a Biuokultúra Egyesületek Szövetsége lett. A Biokultúra Egyesületek Szövetsége 11 taggal, a hét régiós egyesülettel, a Magyar Ökogazdálkodók Szövetségével (MÖSZ), a méhészek, a biodinamikus és az oktató, kutató és szaktanácsadók egyesületével alakult meg. Később csatlakozott hozzájuk a biofeldolgozók és biohal tenyésztők egyesülete is. Így a most már Magyar Biokultúra Szövetség nevet viselő szövetségnek 13 tagja van. Ezzel egyidőben, 2000 első éveiben jelentős átrendeződés történt a biomozgalomban. Néhány helyi csoport egyesületté alakult, újak alakultak. Jelenleg kb. 22 „b io” egyesület van a bíróságoknál bejelentve. Hasonló nagyságrendű, kb. 20 alapítvány szintén a biokultúra nemes ügyének szolgálatát fogalmazta meg preambulumában. A bioszervezeteket kívánja összefogni a Radics László professzor által létrehozott, 2003 novemberében alakult Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Társaság is. Már 2003-ban, az uniós csatlakozás előtti eurórikus hangulatban a Biokultúra Egyesület 20 éves évfrordulójára írt cikkemben úgy fogalmaztam, hogy „Az uniós csatlakozás legnagyobb vesztesei a magyar gazdák lesznek. Bár az ökogazdálkodók talán szerencsésebb helyzetben vannak, de a csatlakozással járó változások őket is erősen fogják sújtani. A túlélést csak az összefogás jelentheti. A bio-mozgalom jelenlegi helyzete nem kedvez ennek.” Az évek sajnos engem igazoltak. A magyar biogazdálkodás területe és a gazdaságok száma 2004 óta – a környező országok közül egyedüliként – csökken. Az 1999-ben kormányprogramban megfogalmazott 300 ezer hektár alig 40%-át sikerült teljesíteni 2006 végére. Meggyőződésem, hogy ebben az egyértelmű kormányzati felelősség mellett a biomozgalom visszaszorulása is közrejátszott. Talán ezt felismerve 2007-től a hagyományos Biokultúra találkozó és a Biokultúra Nap mellett két országos rendezvénnyel is bővült a biotermékek, a bioszemlélet megismertetése. A hét régióban évente megrendezésre kerülnek az Országos Bionapok, illetve Budapesten őszönként a Biobúcsú. Már rangja van az évente megrendezett fülöpjakabi bionapoknak is. Ezeket egészítik ki az inkább üzleti vállalkozásnak tekinthető ökoportyák is. 2007-től változás észlelhető a szakmai ismeretek átadását jelentő kiadványok megjelentetésében is. Elkezdték megjelentetni a Biokultúra Évszakokat a hírlevél mellékleteként és a Biokultúra füzetek 2000-ben elkezdett sorozatát is folytatják. A Biokultúra újság átkerült a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft-hez. Ezzel együtt megszűnt az országos terjesztése. A kiadványok megjelentetésének a nehézségét érzi az alapítványunk is. 2005 óta nem tudjuk folytatni a Biogazda füzetek kiadását, pedig négy kész kézirat van a fiókban. A biotermékek megismertetése hitelességének bizonyítása a fogyasztástól függ. A MOM parki ökopiac mindenképpen a szövetség sikere. Az igen magas árak ellenére is igen nagy a vásárlóközönség. Örömünk, hogy az alapítvány által szervezett újpesti biopiac már hatodik éve, egyre nagyobb forgalommal üzemel. Örvendetes, hogy az ország különböző pontjain próbálkoznak biopiacok nyitásával. Meggyőződésem, hogy akik részt vettünk, veszünk a biomozgalomban, akár termelőként, feldolgozóként vagy a bioéletmód iránt elkötelezettként, az időnkénti nehézségek ellenére is – egy csodálatos szellemiségnek vagyunk, lehetünk a részesei. Ennek a szellemiségnek, a
6
bioerkölcsnek, a bioetikának a megalapozója Sárközy Péter professzor volt, az egykori alapító atyákkal és a mozgalomba később csatlakozókkal együtt. A biomozgalomban történt részvétel olyan szakmai ismeretekkel gazdagított bennünket, amelyeket – ahogy Győrffy Sándor fogalmazott egykor – tanulva tanítottunk. Emellett még inkább olyan értékekkel gazdagodtunk, melyeket azok az emberi kapcsolatok, barátságok jelentik, melyeket ebben a mozgalomban szereztünk határon innen és határon túlról. Gondoljunk a Biokultúra Napokra, találkozókra, és a csoportvezetők találkozóira, a biogazda tanfolyamokra. És ennek a szellemiségnek, életmódnak megismerése, elsajátítása, az igaz barátságok megőrzése, ápolása, olyan érték, amely fontosabb bármilyen anyagi haszonnál. Ezt a szellemiséget képviselte Péter bácsi és ezt kívánjuk megőrizni. Ha néha elbizonytalanodunk, olvassuk Péter bácsi korábbi írásait, ezekből erőt gyűjthetünk. A biomozgalomban részt vevő aktivistákról, a Biokultúra Egyesület vezetőségeiről, helyi csoportvezetőkről, az év biogazdáiról, az év biotermékeiről, a Pro Biokultúra kitüntetettjeiről emlékezünk az 1-6. sz. táblázatok összeállításával.
7
1. sz. táblázat Biokultúra Klub, egyesület tisztségviselői, vezetőségi tagjai, régióvezetők, tiszteleti tagok testülete (Felügyelő, Fegyelmi, Etikai, Oktatási-Kutatási Bizottságok tagjai) Alexa László Dr. Ángyán József Birkás Balázs Bodnár György Bozzayné Andrási Erika Budai László Burián László Czeller Gábor Csikiné Pálinkás Julianna Daróczi Istvánné Faragó Lajos Tamás Frühwald Ferenc Dr. Györffy Sándor Hintalan György Kríz László Kolláth Péter Korgáné dr. Jánosik Zsuzsa Kovács János Kovács János Lehoczky Dávid Machács Attila Maya Carmen Dr. Márai Géza Dr. Mezei Ottóné Alexa László Ács Emőke Gyarmathy Flóra Gyene Gyöngyvér
Dr. Sárközy Péter Móricz Attila Nagy Gyuláné Orbán Péter Parádi Andor Parádi Andorné Puskás Lajosné Ránky Edit Dr. Roszik Péter Seléndy Szabolcs Dr. Solti Gábor Szabó Csabáné Szakács Ferenc Dr. Szalay László Dr. Szántosi Antalné Szécsényi Sándorné Dr. Szőke Lajos Szólláth Tibor Tarnai Olga Dr. Tóth Csaba Tóth László Tóth Lászlóné Vass Imre Veisz János Vereb Dér Ferencné Főtitkárok Mészáros Zsolt Dr. Miklay Frigyesné Mokry Tamás Orbán Péter (ügyv. Ig.)
8
2. sz. táblázat A Biokultúra Klub (1983-87), a Biokultúra Egyesület (1987-2001.04.28.) elnökei, alelnökei, főtitkárai Biokultúra Klub 1983-1987. klubvezető: Helyettese: U
U
Biokultúra Egyesület 1987-1991. elnök: alelnök: főtitkár: U
Frühwald Ferenc Seléndy Szabolcs
U
1991-1995. elnök: alelnök: főtitkár: 1995-1998. elnök: alelnök: főtitkár: 1998-1999. elnök: alelnök: főtitkár: 1999-2001. elnök: alelnök: főtitkár:
2001.04.28. elnök: alelnök: ügyv. Ig.
Frühwald Ferenc (III. 31-ig) Seléndy Szabolcs Gyene Gyöngyvér (1988-90) Mészáros Zsolt (1990.) Seléndy Szabolcs (1991.04.011995.10.30.) Dr. Márai Géza Dr. Roszik Péter (1995.) Dr. Solti Gábor (1995.) Ács Emőke Dr. Márai Géza (1995.11.011998.07.28) Dr. Roszik Péter Dr. Solti Gábor Frühwald Ferenc Dr. Miklay Frigyesné Frühwald Ferenc Dr. Roszik Péter Dr. Solti Gábor Alexa László Dr. Solti Gábor (1999.05.012001.04.27.) Bodnár György Szécsényi Sándorné Dr. Roszik Péter (2001.04.27.) Alexa László (1999.06.15-ig) Mokry Tamás (1999.07.162000.07.28.) Gyarmathy Flóra (2000.07.292001.04.27.) Czeller Gábor (2001.04.28-) Dr. Roszik Péter Bodnár György Szécsényi Sándorné + Orbán Péter
9
2006.
sz. táblázat
Biokultúra Egyesület helyi csoportjai és vezetői 2001-ben Székhely B. E. Nyugat-Dunántúli Régió Kapuvár Őrség Zala B. E. Közép-Dunántúli Régió Ajka Balaton-felvidék Dorog Iváncsa Lábatlan Noszlop Piliscsév Székesfehérvár B. E. Dél-Dunántúli Régió Balatonboglár Fúmin Kaposvár Pécs Tamási Zselic B. E. Közép-Magyarországi Régió Albertirsa Budakeszi Gödöllő Központi Klub Budapest Naszályvölgye Piliscsaba B. E. Észak-Magyarországi Régió Nagyút Kazár Szikszó B. E. Észak-Alföldi Régió Debrecen Földes Hajdúböszörmény Karcag Nyíregyháza Szolnok Tiszacsege B. E. Dél-Alföldi Régió Békés Csongrád Fülöpjakab-Kunszállás Füzesgyarmat
Régióvezető/csoportvezető Bozzayné Andrási Erika Giczi Józsefné Ferencz Tibor Fésű Éva Kun Gyula Bódis Klára Muntyán Istvánné Szalados József Petkovics József Magyar Istvánné Fülöpné Papp Mária Nagy Éva Móricz Attila Tóth László Szabó Csabáné Bukovics Zsolt mb. Tóth Hajnalka Csurgó Sándor Kovács Károly Malya Carmen Bordás-Varga Nóra Zöld Lászlóné Parádi Andor Kálmán Vince Bai Enikő Orbán Péter Pavlenka Károlyné Máthé Attila Kiss Józsefné Bodnár György Daróczi Istvánné Bíró Zsigmond Töviskes Katalin Hubai Imre Veisz János Vereb Dér Ferencné Bodnár György Dr. Szántosi Antalné Dacziné Dúzs Julianna Dékány István Szécsényi Sándorné Földi Mihály
10
Gyula Kerekegyháza Kiskőrös Kiskunfélegyháza Makó Mándok Mezőhegyes-Maroshát Szarvas Szeged Szentes Tiszakécske
Faragó Lajos Tamás Varga István Donáthné Belák Katalin Kiss Kálmán Tibor Udovecz Miklós Olcsváry Bóka Miklós Dr. Antal Tibor Budai Sándorné Kálló Gábor Vass Imre Matúz Béla
Külföldi helyi csoportok Csíkszereda Homoródszentmárton Kolozsvár Kovászna Marosvásárhely Nyárádremete Randót Sepsiillyefalva Szászrégen Székelyudvarhely Dunaszerdahely Zeliezovce Szabadka
Máthé Emma Cseke Árkosi Katalin Dr. T. Veress Éva Rákosi József Boros Csaba Birtók György Kátay Sándor Bencze Attila Samu Pál Verzár Csongor Grófova Zuzana Dr. Palik László Skenderovic Tereza
11
2006. AZ ÉV BIOGAZDÁI
1996.
Bodnár György
1997.
Kiss Imréné Szűcs Anna
1998.
Németh István
1999.
Tóth László
2000.
Méhesi Melis Zoltán
2001.
Terjéki József
2002.
Szólláth Tibor
2003.
nem lett kiadva
2004.
Hubai Imre
2005-től nem lett kiadva
sz. táblázat
12
5. sz. táblázat Az év biogazdái, gazdaságai és biotermékei Év 1996.
1997.
Díj Az Év Biogazdája Az év biotermékei Nagydíj 2006. díj II. díj III. díj (megosztva) Az Év Biogazdája Az év biotermékei Nagydíj
2006. díj 1998.
1999.
2000.
2001.
II. díj III. díj Az Év Biogazdája Az év biotermékei Nagydíj
2006. díj II. díj III. díj Az Év Biogazdája Az Év Biogazdasága Az év biotermékei Nagydíj 2006. díj II. díj III. díj Az Év Biogazdája Az Év Biogazdasága Az év biotermékei Nagydíj 2006. díj II. díj III. díj Az Év Biogazdája Az Év Biogazdasága Az év biotermékei Nagydíj 2006. díj II. díj III. + közönségdíj
2002.
Az Év Biogazdája
Nyertes Bodnár György
Díjazott termék
Tóth László Lakatos Jenő Matúz Béla Ökoszervíz Galgafarm Kiss Imréné Szűcs Anna
biobor (Caberne Sauvignon) bioméz (akác és vegyes) biotészta (amarantos) karobpor uborka konzerv
Ökoszervíz
mandulás-karobos drazsé
Piszke Pékség Első Híd Bt. Biovitis Németh István
teljes kiőrlésű kenyér répa csemege Szentgyörgyhegyi olaszlizling
Czeller Gábor
gyökérzöldség-vetőmagok
Canina-Farm Ökoszervíz Csikiné Pálinkás Julianna Tóth László Kishantosi biogazdaság (Ács Sándorné-Bolye Ferenc)
csipkebor hidegen préselt napraforgó olaj gyógynövény termékcsalád
Pick Szeged Rt. Kovács László Németh Attiláné Piszke Pékség Méhesi Melis Zoltán Szentbékállai Mandula-farm (Birkás Balázs-Bódis Klára)
Hortobágyi bioszalámi lekvárcsalád biocsíra Hargitai rozskenyér
Piszkei Öko Kft. Méhesi Melis Zoltán Méhesi Melis Zoltán Méhesi Melis Zoltán Terjéki József Hortobágyi Génmegőrző és Természetvédelmi Kht.
Morzsi torta félkemény sajt hagyományos zsidó sajt fűszeres tejszínes sajt
Első Híd Bt. Varga Ökogazdaság Moór Ferenc Varga Ökogazdaság Moór Ferenc Szólláth Tibor (Hajdúnánás)
ivólé termékcsalád Varga mangalica szalámi Joghurt termékcsalád
13
2003.
Az Év Biogazdasága Az év biotermékei Nagydíj 2006. díj II. díj III. díj Közönségdíj Az Év Biogazdája Az Év Biogazdasága Az év biotermékei Nagydíj 2006. díj
Berta Bt. Virágoskút Kertészeti Kft. Varga Öközgazdaság Tóth László Méhesi Zoltán Méhesi Biogazdaság
Nem lett kiadva Körös-Maros Biofarm és a Naszálytej Rt. biotej Virágoskút Kertészeti Kft. Hungaroteam Kft. Piszkei Öko Élelmiszerfeldolgozó Kft.
II. díj III. díj Közönségdíj
biozöldségek bioízek, ízesített lágysajt Cabernet Sauvignon bor Sajtcsalád
biozakuszka padlizsánkrém) tarpai termékcsalád
(lecsós
pékáruk 2004.
2005.
2006.
Az év biotermékei 2006. díj Közönségdíj II. díj III. díj
és Hámori András Szatmári Konzervgyár Kft. Naszálytej Rt.
Az év biotermékei 2006. díj II. díj + XII. ker. Önkormányzat külön díja III. díj Közönségdíj
Az év biotermékei I. díj II. díj III. díj Közönségdíj
Bioalmalé Szatmári biocsalád Biotejtermék család
Natúr Gold Farms Virágoskút Kertészeti Kft.
Ökológiai tönköly java Bio mangalica köleskásás hurka
HALÉPKER Bt. Anna Borház
Haltermékek (halfasírozott paprikás) Bioszőlőből készült must
Hipp Kft. Üllőparti Gazdaszövetkezet Kenesei és Társai Kft. Thsege Biofarm
Bébiételek és –italok Étolaj Gesztenyepüré „Szentháromság” kenyér
és
Az Év Biogazdája és Biogazdasága címet az előző évi eredmények alapján a következő évi tavaszi Biokultúra Találkozón, míg az év biotermékei díjakat az őszi Biokultúra Napokon adják át.
14
6. sz. táblázat Biokultúra Egyesület Pro Biokultúra kitüntetettjei 1988. Frühwald Ferenc Dr. Győrffy Sándor Dr. Márai Géza Dr. Mezei Ottóné Parádi Andor Dr. Sárközy Péter Seléndy Szabolcs Dr. Solti Gábor Dr. Szalay László Tóth László 2000. Bódis Klára Daróczi Istvánné Dr. Roszik Péter Szécsényi Sándorné Zelenyánszky András 2002. Czeller Gábor Darócziné Dúzs Julianna Dr. Szántosi Antalné Kálló Gábor Veisz János 2004. Dr. Ángyán József Budaházi Antalné Giczi Józsefné Lakatos Jenő Rózsa Péter 2006. Dr. Berta Zoltán Bodnár György Gencsi Zoltán Dr. Gyurasits Elemér Ollé Sándor Vereb Dér Ferencné
Dr. Solti Gábor
