MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET
TÁRSADALOMFÖLDRAJZ INTÉZETI TANSZÉK
A határváltozások hatása Abaúj- Torna etnikai térszerkezetére a 20. század első felében Szakdolgozat
Szerző: Szakmayer Szandra Katalin neptun kód: k8vfqw földrajz alapszak, geoinformatikai kutató szakirány Konzulens: Prof. Dr. Kocsis Károly intézetigazgató, egyetemi tanár 2014. május.9.
Miskolc, 2014
Szakmayer Szandra Katalin geoinformatikai kutató szakdolgozatának feladatterve
Dolgozat címe: A határ változások hatása Abaúj-Torna etnikai térszerkezetére a 20. század első felében Dolgozat célja: A történeti Abaúj-Torna vármegye területén a határváltozásoknak a népesség etnikai összetételére gyakorolt hatásának kartográfiai bemutatása, elemzése Feladat részletezése: 1. Problémafelvetés, a vizsgált terület kiválasztásának indoklása. 2. A témára és területre vonatkozó szakirodalom áttekintése. 3. A kutatás céljának megfogalmazása. 4. A felhasznált adatok és kutatási módszerek ismertetése. 5. Abaúj-Torna vármegye, mint vizsgált terület általános földrajzi bemutatása. 6. Abaúj-Torna vármegye területén élt népesség összetételének vizsgálata a vonatkozó népszámlálási adatok és a háttérben zajló történelmi események tükrében. 7. A kutatás eredmények összefoglalása és értékelése.
A diplomaterv beadási határideje: 2014. május 9.
Konzulens: Prof. Dr. Kocsis Károly Budapest, 2013. november .
Eredetiségi nyilatkozat
Alulírott Szakmayer Szandra Katalin, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának hallgatója büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy ezt a szakdolgozatot meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, és a szakdolgozatban csak az irodalomjegyzékben felsorolt forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen a forrás megadásával megjelöltem.
Miskolc, 2014. május 9.
........................................... Szakmayer Szandra Katalin
Tartalom
1.Problémafelvetés .............................................................................................................. 2 2. Szakirodalmi előzmények ............................................................................................... 3 3. Célkitűzés ........................................................................................................................ 4 4. Adatbázis, módszerek ..................................................................................................... 4 5. A vizsgált terület általános jellemzése ............................................................................ 5 5.1.Abaúj-Torna természetföldrajzi jellemzése ............................................................... 5 5.2. Abaúj- Torna történeti földrajzi jellemzése .............................................................. 8 5.3. Kassa történetének, fejlődésének rövid vázlata ...................................................... 10 5.4. Abaúj-Torna gazdaságföldrajzi jellemzése ............................................................. 11 5.4.1.Mezőgazdaság .................................................................................................... 11 5.4.2. Ipar és kereskedelem ......................................................................................... 12 5.4.3. Bányászat .......................................................................................................... 12 6. Abaúj-torna etnikai térszerkezetének történeti gyökerei............................................... 13 7.Abaúj-Tornanépessége etnikai összetételének változása 1910-1919 között .................. 15 7.1. A mai Magyarország területén ................................................................................ 16 7.2. A mai Szlovákiai területén ...................................................................................... 18 8.Abaúj-Torna népessége etnikai összetételének változása 1919-1938 között ................. 20 8.1. A mai Magyarország területén ................................................................................ 22 8.2. A mai Szlovákia területén ....................................................................................... 26 9. Abaúj-Torna népessége etnikai összetételének változása 1938-1945 között ................ 29 9.1. A mai Magyarország területén ............................................................................... 31 9.2. A mai Szlovákia területén ...................................................................................... 33 10.Összefoglalás................................................................................................................ 37 11. Summary ..................................................................................................................... 38 12.Köszönetnyilvánítás ..................................................................................................... 39 13. Felhasznált irodalom ................................................................................................... 40 14. Mellékletek .................................................................................................................. 43
1
1.Problémafelvetés Szakdolgozatomban a történeti Abaúj-Torna vármegye etnikai térszerkezetének változásait szeretném bemutatni a 20. század első felében. A vizsgált terület kiválasztásánál, azt helyeztem előtérbe, hogy népessége tarka etnikai arculattal rendelkezzen, valamint területén az államhatár változásai, a terület elcsatolások igen látványos, nagyméretű, intenzív, könnyen térképezhető átalakulásokat eredményezzenek a népesség etnikai-nyelvi összetételében. Azt is fontosnak tartottam, hogy az általam vizsgált terület Kárpát-medencei és meglehetősen változatos természetföldrajzi adottságú történeti táj, hajdani vármegye legyen. A fenti elvárásaimnak a történeti Abaúj- Torna vármegye minden tekintetben megfelelt, hiszen a területén élő népesség etnikai összetétele az elmúlt évszázadban meglehetősen tarka volt (magyarok, szlovákok, németek, ruszinok, cigányok), a vizsgált időszakban, a 20. század első felében ezeken a Hernád- és Bódva-völgye által tagolt hegy- és dombvidéki tájakon az államhatalmi viszonyok gyökeres átalakulását követően, háromszor (1919, 1938, 1945) bukkant fel új államhatár, a két világháborúval összefüggésben. Dolgozatomban szeretném érzékeltetni, hogy a hatalomváltások, a mesterséges határváltozások, a háttérben zajló történelmi események (pl. a trianoni diktátum vagy az első bécsi döntés) milyen mértékben és hogyan hatottak a népesség anyanyelvi, nemzetiségi összetételére, általában az etnikai térszerkezetre. A gyakori hatalomváltozások miatt a helybeli, eltérő, gyakran többes nyelvi-etnikai kötődésű népesség sokszor szélsőségesen viszonyult az adott állam hivatalos népszámlálásaihoz. A nagymértékű etnikai keveredés, különösen a magyar-szlovák nyelvhatár övezetében, főként Kassán nagyszámú, többes nyelvi, nemzetiségi
kötődésű,
magyarul
és
szlovákul
egyformán
jól
beszélő
népességet
eredményezett, akiknek többsége annak megfelelően vallotta magát magyarnak, vagy szlováknak, hogy melyik államhatalom kérdezte (1900, 1910: magyar, 1921, 1930: csehszlovák, 1938, 1941: magyar, 1950: csehszlovák népszámlálások). Abaúj-Torna vármegyében létrejöttétől a vizsgált időszakig különféle etnikai folyamatok (pl. elmagyarosodás, elszlovákosodás) zajlottak le, melyek a természetes asszimiláció és a migrációk (betelepítések, deportálások, népességcserék) eredményei voltak (Kocsis K.
1989, 1991). Nagyon fontos alappillére a témának Kassa, a megye
soknemzetiségű, a 20. század derekáig 2-3 nyelven is beszélő népesség lakta nagyvárosa, mely kétszer is betöltötte a vármegye székhelyének szerepkörét először 1881-1919 között 2
(Veresegyháziné Kovács J. - Veresegyházi B. 1999). Másodjára pedig az első bécsi döntéstől, 1938-tól egészen 1945-ig (Élesztő L. - Rostás S. 1993). Kassa esetének jobb megértése érdekében kiemelten foglalkozok a város etnikai történetével, az oda-vissza hullámzó elmagyarosodás és elszlovákosodás folyamatával is, a hatalomváltások tükrében.
2. Szakirodalmi előzmények Szakirodalmi szempontból azok a művek voltak számomra fontosak, melyek a vizsgált területtel és témakörrel foglalkoztak. Ez alapján megállapítható, hogy Abaúj-Torna vármegye természet- és társadalomföldrajzával valamint etnikai térszerkezetének alakulásával a 19. és 20 század folyamán sokan foglalkoztak. A kutatásokat több csoportba lehet sorolni. Az egyik esetben átfogó tanulmányokat írtak Abaúj-Torna vármegyéről, melyeknek köszönhetően jó áttekintést kaptam a vármegye történetéről, természet- és társadalomföldrajzáról, néprajzáról, kultúrájáról. Ebből a típusból az alábbi főbb művek, megyemonográfiák születtek: Sziklay János és Borovszky Samu (szerk.) 1896: Abaúj- Torna vármegye és Kassa, valamint Csíkvári Antal (szerk.) 1939: Abaúj-Torna vármegye. Az újabb, a vizsgált területről (sőt Kassáról külön) is átfogó kitekintést nyújtó művek sorából kiemelném az egész magyar-szlovák határvidék földrajzát ismertető művet: Heves Attila - Kocsis Károly 2003: A magyar-szlovák határvidék földrajza. Számos szerző írt olyan tanulmányt, ami a felvidéki etnikai térszerkezet átalakulásával foglalkozott (részben, vagy egészében Abaúj-Torna vármegyét illetően). Az etnikai földrajzi kutatások térbeli dimenzióját tekintve megkülönböztettem olyanokat, melyek egy-két, vagy több felvidéki megye területével foglalkoztak (Kápolnai I. 1996, Keményfi R. 1998, Kovács A. 1938, Tamási E. 1999). Akadtak olyanok is, akik az egész Felvidéket, vagy a Kárpátmedencét tekintették etnikai földrajzi jellegű kutatásuk tárgyának: Kniezsa I. 1941, Kocsis K. 1989, 1990, Kocsis K. – Kocsisné Hodosi E. 1991, Kocsis K. 2000, Kocsis K. – Tátrai P. (szerk.) 2012. Nem utolsó sorban olyan művek is születtek, amelyek történelmi szempontok alapján foglalkoztak a Felvidékkel, részben Abaúj-Torna vármegyével: pl. Flachbart E. 1935, Popély Gy. 2010, Szombathy V. 1981.
3
3. Célkitűzés Az előző fejezetben említett kutatásokkal szemben, első alkalommal szeretném kifejezetten Abaúj- Torna területére vonatkozóan az etnikai struktúra tér és időbeli dinamikáját bemutatni a 20. század első felében, alapvetően 1945-ig. Folyamatában szeretném érzékeltetni az etnikai változásokat az államhatár abaúj-tornai felbukkanását, változását eredményező három hatalomváltáson és két világháborún keresztül. Dolgozatom első nagy egységében a vizsgált területet mutatom be, ahol sor kerül az általános természet-, történeti és gazdaságföldrajzi jellemzésre. Ennek során kiemelt szerepet szánok a középkor végi Magyarország és a mai Szlovákia második legnagyobb városa, a korábbi megyeszékhely, Kassa fejlődése bemutatásának is. A második szerkezeti egységet a 20. századi etnikai térszerkezet történeti gyökerei bemutatásának szentelem. Ennek során a történeti tájegység két meghatározó etnikuma, a magyarság és a szlovákok településterületének, nyelvhatárának változását kívánom elsősorban vázolni. A továbbiakban a vizsgált időszakot (a 20. század első felét) a történelmi sorsfordulók, államhatár változások időpontjai szerint tagoltam: 1918-20 (Csehszlovákia létrejötte, a Felvidék cseh megszállása, a trianoni diktátum; 1938 (első bécsi döntés); 1945 (a 2. világháború vége, a trianoni határok helyreállítása). Az egyes fejezeteknél a fennálló hatalmi viszonyokra érzékenyen reagáló etnikai folyamatokat a mai magyar és szlovák államterületen külön elemeztem.
4. Adatbázis, módszerek Kutatásom adatbázisául a 20. század első felének magyar és csehszlovák népszámlálásai szolgáltak: az 1910. évi magyar népszámlálás anyanyelvi adatai, az 1920. évi magyar népszámlálás anyanyelvi adatai, az 1921. évi csehszlovák népszámlálás nemzetiségi adatai, az 1930. évi magyar népszámlálás anyanyelvi adatai, az 1930. évi csehszlovák népszámlálás nemzetiségi adatai és az 1941. évi magyar népszámlálás anyanyelv szerinti adatai (Kovacsics J. 1996). A népszámlálási adatok vizsgálatánál különös hangsúlyt a magát magyarnak és szlováknak valló népesség számának, arányának vizsgálatára helyeztem, de figyelembe vettem az akkor már-még csekély arányt képező német, zsidó, cigány népességet is. A szakdolgozatom adatbázisát Abaúj-Torna vármegye 1914. évi területén fellelhető 262 település népszámlálási etnikai adatai képezték, melyek a dolgozatom mellékletében 4
találhatók. Az (xls) adatbázisban az egyes települések magyar neve, mai országhoz való tartozása, összlakosságának száma, és a főbb etnikumok (magyarok, szlovákok, németek, cigányok) lélekszáma és %-os aránya lelhető fel. Az etnikai földrajzi jellegű kutatásom értelemszerűen a kartografikus-demográfiai elemzési módszereken alapult, mely az egyes időszakok, időpontok közötti látványos térbeli változásokat tette vizuálisan is könnyen értelmezhetővé, összehasonlíthatóvá (Kocsis K. 1989). Az etnikai változások összehasonlíthatósága érdekében a vizsgált területet térképészeti értelemben mindvégig (1945-ig) Abaúj-Torna vármegye 1914. évi területe képezte, függetlenül a szinte folytonosan változó közigazgatási térfelosztástól, a folytonosan változó állam-, megye-, kerület- és járáshatároktól. Ezen elvnek megfelelő a dolgozatban használt, ArcGIS szerkesztésű alaptérképem is, melyen a vármegye 1914. évi határa, a trianoni államhatár, a község- és városhatárok, a két fő vízfolyás (Hernád, Bódva), illetve a fontosabb települések neve van feltüntetve.
5. A vizsgált terület általános jellemzése 5.1.Abaúj-Torna természetföldrajzi jellemzése A vizsgált terület (a vármegye és Kassa) a történeti Magyarország északkeleti részén helyezkedett el. Kiterjedése 1914-ben 3316 km² volt, melyből az 1920. évi trianoni diktátum értelmében
49,6%-ot
(1644
km²-t)
csatoltak
az
azóta
már
kétszer
széthullott
Csehszlovákiához, melynek egyik örököse a mai Szlovák Köztársaság (Lőkkös J. 2000). A történeti vármegye területe észak felé kiszélesedett, dél felé összeszűkült és viszonylag nagy megyének számított (Lendvay F. 1939). Északról Szepes és Sáros, keletről Zemplén, nyugatról Gömör-Kis-Hont és Borsod vármegye határolta (Zentai L.-Kósa P. 2003). Az alapvetően hegy- és dombvidéki terület, természeti adottságok tekintetében igen változatos, számos felszínformát megtalálhatunk (1. ábra). A vármegye túlnyomó része az Északnyugati-Kárpátokhoz, azon belül főként a Sajó-Hernád-medencéhez, az Eperjes-Tokajihegyvidékhez és a Gömör-Tornai-karszthoz tartozott (Hajdú-Moharos J. 2000).
5
1. ábra Abaúj- Torna vármegye topográfiai térképe Forrás: Gönczy P. 1888.
A 200 m tengerszint feletti magasságot el nem érő, termékeny, alföldi területek alkotják az 1881-ben egyesített két megye közlekedési tengelyét: Abaújét az északról, a Kassai-medencétől dél felé, az Alföld irányába húzódó Hernád-völgy, Tornáét a Bódva-völgy. Ez utóbbihoz csatlakozik Abaújból, a mai magyar határ északi előterében a Kanyapta-lapály. A Bódvához csatlakozó völgyek közül a Gömör-Tornai-karszthoz tartozó, lenyűgöző szépségű Szádelői- és Áji-völgy méltó leginkább az említésre (Sziklay J. -Borovszky S.1896). A vizsgált terület hegyei eltérően keletkeztek és más-más összetételűek. Találunk itt a BelsőKárpátokhoz tartozó kristályos hegységet: Kassai-hegység, mészkőhegységet: Gömör-Tornai karszt valamint a vulkáni vonulat tagjait is: Eperjes-Tokaji-hegyvidék (Sziklay J. -Borovszky S. 1896, Karátson D. 2000). A vármegye földtanára jellemző, hogy északról déli irányban egyre alacsonyabb. A vármegye hegységrendszere az Északnyugati-Kárpátok részét képezi. Ide tartozik az ősidőben keletkezett Kassai-hegység, amelynek kőzetalkotója csillámpala. Északnyugaton a terület 6
másik jelentős hegysége a Gömör-Tornai-karszt, amely középidejű alacsony, dombvidéki benyomást keltő terület, ahol leginkább bitumenes mészkőt találunk. A megye keleti részén helyezkedik el a miocén vulkanitokból álló Eperjes-Tokaji-hegyvidék (Lendvay F.1939, Karátson D. 2000). Éghajlati szempontból a terültet leginkább a hegyvidéki területeken létrejövő felszálló légáramlás befolyásolja. A terület legcsapadékosabb részei a domborzatnak és az uralkodó szélviszonyoknak megfelelően, a Kassai-hegység és az Eperjes-Tokaji-hegyvidék nyugati lejtői. A Hernád völgyében az északi, a Bódva völgyében a nyugati az uralkodó szélirány. Légnyomás a magasság növekedésével alacsonyabbá válik. Csapadék szempontjából a nyár esősebb, akár záporeső is előfordulhat. A havazás már ősz végén kezdetét veheti és akár márciusig is kitarthat. Hőmérsékleti szempontból január a leghidegebb, míg a július a legmelegebb. Összességében megállapítható, hogy a vármegye a Kárpát-medence hidegebb területei közé tartozik, nagy hőmérsékletingadozással (Bacsó N. 1939). A terület vízfolyás hálózatának tengelyét a már említett Hernád és Bódva alkotja. A Hernád (csakúgy, mint a Garam és a Fekete-Vág) az Alacsony-Tátra keleti részén, a Királyhegy (1946m) környékén ered, majd a Tarca vizét magába foglalva Ónód környékén egyesül a Sajóval, hogy hamarosan a Tisza vizét táplálják. A Hernád igen sebes folyónak számít és sokszor árad. A vizsgált területen jelentősebb mellékvízei jobb oldalról: a Miszlóka- SzakálySzártos- Bélus- Vasonca- Vadász-patak bal oldalról: a Tarca, Ósva, Gönci-patak. A terület másik jelentős folyója a Bódva, amely a Gömör-Szepesi (Szlovák)-érchegységben ered, irányát a vármegye területén belül folyton változtatja. Főbb mellékvizei bal oldalon: a CsécsiIda- Kanyapta- és Sas-patak, míg jobb oldalról főként az Áji- Torna- és Jósva-patak táplálja Források közül találunk kénes és vasas forrást is a területen: Rákoson és Telkibányán. Tavai nem túl nagy jelentőséggel bírnak, fontos az Izra-tó, ami egyben tengerszem is (Sziklay J. Borovszky S. 1896). A vármegye talajaira a függőleges tagozódás a jellemző, leginkább agyagos, amely sok helyen homokkal vegyül. Találunk palaagyagos meszes homoktalajt, agyagos homok kavics keveréket. Futóhomok nem található a vármegye területén, sem szélsőséges talajtípusok (Hajpál Gy. 1939).
7
5.2. Abaúj- Torna történeti földrajzi jellemzése Az abaújvári földvárral, mint székhellyel a 11. században létrejött Újvár ( Novum Castrum) vármegye a későbbi Heves és Sáros megyéket is magában foglalta. A 13. században Heves és Sáros önállósodott. Központja Göncre, majd 1647 után Kassa szabad királyi városba került (Élesztő L. - Rostás S. (szerk.) 1993 Veresegyháziné Kovács J. - Veresegyházi B. 1999). Abaúj vármegyét nem érintették olyan drasztikusan az egész országot sújtó török támadások, inkább a Habsburg Birodalom és az Erdélyi Fejedelemség közötti háborúk (Kápolnai I. 1996). Ez utóbbiak során, a 17. század első felében (1622-29 és 1645-48 között) más Tisza vidéki vármegyével együtt, Abaúj is az Erdélyi Fejedelemség részét képezte (Veresegyháziné Kovács J. - Veresegyházi B. 1999). Torna vármegye a tatárjárás után épült Torna vára környékén, a Bódva felső folyása közelében jött létre a 13. században (Sziklay J. -Borovszky S. 1896). Abaúj és Torna vármegyéket háromszor is egyesítették a történelem során. Az első egyesítésre II. József uralkodása (1741-1790) alatt került sor egy közigazgatási reform által (Kápolnai I. 1996). II. József 1785-ben hozott rendelete alapján hazánkat kerületekre osztotta, melyek közül a Kassai Kerülethez tartozott (1790-ig) az ekkor egyesített Abaúj és Torna vármegye (Sziklay J. - Borovszky S. 1896). Másodjára az 1848-49-es szabadságharc után, 1850-1860 között, az osztrák önkényuralom idején egyesítették a két vármegyét. Az utolsó és egyben végleges egyesítésre 1881-ben került sor (Kápolnai I. 1996). Ennek eredményeként Torna vármegyétől hét községet csatoltak vonzáskörzeti megfontolások miatt a szomszédos Gömör megye Rozsnyói járásához. Ekkor az egyesített vármegye szomszédjai Szepes, Sáros, Zemplén, Borsod, Gömör-Kis-Hont vármegyék lettek (Élesztő L. - Rostás S. 1993). A megyét hat járásra és székhelyének számító Kassa törvényhatósági jogú városra tagolták (2. ábra, Veresegyháziné Kovács J. -Veresegyházi B. 1999).
8
2. ábra Abaúj-Torna vármegye közigazgatási térképe Forrás: Kogutowicz M. 1913.
A számunkra vesztes 1. világháborút, az Osztrák-Magyar Monarchia széthullását követően a trianoni diktátumban Abaúj-Torna vármegye északi felét (Kassával együtt) az újonnan létrehozott Csehszlovákiához csatolták (Kocsis K.1989). A megyét kettészelő új államhatár a vizsgált területből 51,4%-ot (1672 km2-t) hagyott meg Magyarországon (Hajpál Gy. 1939, Lőkkös J. 2000). A magyar „csonka-Abaúj-Torna” területén, az elvesztett Kassa pótlására, a határtól kellően nagy távolságra lévő Szikszót jelölték ki új megyeszékhelynek (Élesztő L. Rostás S. 1993). Abaúj-Torna Csehszlovákiához csatolt része 1923-ig létezett önálló megyeként, mely ezt követően beolvadt a Kassa nevű nagymegyébe, mely 1928-ban szűnt meg, hogy átadja helyét az új, tartományon és járásokon alapuló közigazgatási rendszernek (Kocsis K. 2002).
9
A 2. világháborút megelőzően, 1938-ban az első bécsi döntés eredményeként a megyének 1920-ban Csehszlovákiához csatolt területének nagy részét (1123,5 km2-t), Kassával együtt visszacsatolták Magyarországhoz (Élesztő L. - Rostás S. 1993). Az 1938-ban megnagyobbodott vármegye régi-új székhelye ismét Kassa lett (Veresegyháziné Kovács J. Veresegyházi B. 1999). A számunkra ismét vesztes, 2. világháború végén helyreállították a trianoni magyar határokat és Csehszlovákia 1938 előtti területét. Ennek eredményeként a vizsgált terület északi fele (Kassával együtt) ismét elszakadt Magyarországtól (Kocsis K. 2002). A Magyarországon maradt területet, Abaúj-Torna vármegyeként újraszervezték, melynek székhelye ismét Szikszó lett. A kommunista hatalomátvételt követő tanácsi rendszer, új közigazgatási területfelosztás életbeléptetése (1950) után Abaúj-Torna megyét egyesítették Borsod-Gömör és Zemplén megyékkel. Az újonnan létrehozott, Borsod-Abaúj-Zemplén elnevezésű megye székhelyének pedig Miskolcot jelölték ki (Élesztő L. - Rostás S. 1993). A fentiekben ismertetett gyakori közigazgatási, elsősorban államhatár változások a 20. században rendkívüli hatást gyakoroltak a helybeli lakosság etnikai tudatára, nyelvtudására és a különböző államok által szervezett népszámlálások során bevallott nemzetiségi, anyanyelvi kötődésére. Ezen változásokat kívánom a későbbiekben vázolni Kassa, majd pedig az egész vizsgált terület esetében.
5.3. Kassa történetének, fejlődésének rövid vázlata
Kassa nem csupán a vizsgált vármegye legnagyobb városa és székhelye, hanem a középkori Magyarország és a mai Szlovákia második legnagyobb, legfontosabb városa is. A feltehetően ősidők óta lakott területen létrejött településről szóló első írásos emlék 1230-ból való (PappVáry Á. - Hrenkó P. 1990). A 13. század elején többnyire már valószínűleg magyarok és szlávok lakták. Ezen század végén, a tatár pusztítás után szászokat telepítettek Kassára, mely ezt követően elindult a dinamikus városfejlődés útján (Hevesi A. –Kocsis K. 2000). Anjouk idejében kézműipari és kereskedő városok közé tartozott és címerhasználat jogot is szerzett (Hevesi A.–Kocsis K. 2001, Horváth Gy. 2004). A városon szinte minden építészeti stílus és magyar király (főként Zsigmond és Mátyás) nyomott hagyott, amelyek hatással voltak belvárosának mai arculatára is (pl. Erzsébet székesegyház). Kassáról 16. századra elmondható, hogy Pozsony mellet az egyik legnépesebb, németből egyre inkább magyar 10
többségűvé váló felvidéki város volt (Kápolnai I. 1996). Olyan hatalmas fejlődésen ment keresztül, hogy a 17. század közepére már csak Buda előzte meg fejlődés tekintetében (Hevesi A. –Kocsis K. 2000). A szlovák népesség nagy tömegben a 18. század folyamán jelent meg a városban (Hevesi A.–Kocsis K. 2001). A 18. század végén 7000 fős lakosságával a harmadik legnépesebb felvidéki városnak számított (Horváth Gy. 2004). Fontos megemlíteni a felvilágosodás hozadékát is, ami által a magyar szellemi élet egyik központjává is vált (Hevesi A.–Kocsis K. 2001). Minden erőfeszítés ellenére a 19. századra már nem töltötte be azt a kiemelkedő országos szerepét, melyet korábban játszott (Hevesi A.–Kocsis K. 2001). Az 1. világháború után, 1919-ben a magyar többségű várost Csehszlovákiához csatolták (Berei A. 1962). Ezt követően, két évtizeden keresztül, az 1938-as visszacsatolásig a csehszlovák hatóságok kíméletlenül próbálták elnyomni a többnyelvű kassaiak magyar öntudatát (Hevesi A.–Kocsis K. 2001). Az 1941 nyarán történt Kassa elleni bombatámadás adott formai okot a Szovjetunió elleni magyar hadba lépésre. A világháború végén, 1945 tavaszán itt alakult meg az újjáélesztett Csehszlovákia új kormánya, mely kimondta a német és magyar lakosok teljes jogfosztását és elűzését a szülőföldjükről (Berei A. 1962). Kassa, a mai szlovákiai nagyváros 20. századi sorsa kiválóan példázza, hogy az államhatalom változása máig hatóan milyen nagyarányú változásokat idézett elő a népesség etnikai-nyelvi összetételében és nemzetiségi öntudatában.
5.4. Abaúj-Torna gazdaságföldrajzi jellemzése 5.4.1.Mezőgazdaság A vármegye területe igen változatos felszínformájú tájakkal rendelkezik, mely igen sokrétű mezőgazdasági termelést tesz lehetővé. Az erdőgazdasági szempontból fontos hegyvidékeket a vármegye északi részén fenyvesek borítják, de találunk a területen kiterjedt bükk, tölgy gyertyán, szil, juhar és hárstársulásokat is (Hajpál Gy. 1939). A földművelés szempontjából az alföldi térszínek, a völgyvidékek a legjelentősebbek (különösen a Hernád és a Bódva völgye,
illetve
a
Kassai-medence).
A
mezőgazdasági
termelést,
különösen
a
növénytermesztést leginkább az éghajlati adottságok befolyásolják. A vármegye északi, hegyvidéki területein leginkább burgonyát, árpát és zabot termelnek, míg a déli területeken szinte minden kultúrnövény megtalálható (Hajpál Gy. 1939). Hasonlóan a Felvidék keleti részéhez a 19. században még a háromnyomású gazdálkodás volt a jellemző, az előbb említett zab, tavaszi árpa és burgonya váltotta egymást (Horváth Gy. 2004). 11
5.4.2. Ipar és kereskedelem Abaúj-Torna vármegye ipar tekintetében, fejlettnek volt mondható és ezt leginkább Kassának köszönhette. Alapvetően a Lengyelországot és az Alföldet összekötő Hernád-völgynek köszönhetően a vizsgált területet, különösen Kassát élénk ipari és kereskedelmi tevékenység jellemezte. A város évszázadokon keresztül jelentős kiváltságokban részesült, melyeket szinte minden magyar király támogatott. A 15. század derekára Kassa már jelentős kereskedelmi és ipari központnak számított. A 17. századra pedig szinte minden ipari ágazat képviseltette itt magát (Taubinger I. 1939). A 17-18. századi szabadságharcok idején történt visszaesés után Kassa és a megye gazdasága ismét kezdett megerősödni. A 18. század végén a legjelentősebb iparosoknak a következők számítottak Kassán: sörfőzők, cipészek, mészárosok, szabók, asztalosok, kenyérsütők (Taubinger I. 1939). A 19. század végén országszerte megfigyelhető ipari fejlődés Abaújban kevésbé volt dinamikus, mely összefüggött a szomszédos Borsod (főként Miskolc és Diósgyőr) nehéziparának, bányászatának lendületes fejlődésével is (Taubinger I.1939). Az első világháborút követő trianoni diktátum a megye legfejlettebb, északi felét Kassával együtt Csehszlovákiához csatolta. Az új államhoz került területeken a két világháború közötti időszakban nem beszélhettünk ipari fejlődésről, hiszen az ebben ellenérdekelt cseh tőke a Felvidéket a fejlett cseh ipar felvevőpiacának tekintette és a meglévő felvidéki ipari központokat, mint piaci vetélytársakat inkább visszafejlesztette (Taubinger I.1939).
5.4.3. Bányászat Abaúj-Torna vármegye bányászat jelentős, ásványkincs lelőhelyekben gazdag, amelyek leginkább a vármegye északi területein találhatóak. A vizsgált időszakra visszaesik a bányászat jelentőségének szerepe (Taubinger I. 1939). Fontosabb ásványkincsek a területen: vasérc lelőhely: Jászómindszent, réz lelőhely: Aranyida, Hernádtihany, anitimon lelőhely: Telkibánya. Jelentős mennyiségű mészkő, mésztufa található a vármegye területén valamint bányásznak még barnakőszenet és bazaltot is (Tabuinger I.1939).
12
6. Abaúj-torna etnikai térszerkezetének történeti gyökerei
A vizsgált területet a honfoglaló magyarság a 10-12. században főként a Hernád és Bódva folyók völgyében délről észak felé haladva népesítette be (Kniezsa I. 1941, Kocsis K. 1989). Az itt talált csekély számú szláv lakosság a 13. századra túlnyomórészt beolvadt a magyarságba és korábbi létükre csak bizonyos földrajzi nevek utalnak (pl. Torna=Trnava: „tövis, tüske, kökény”, Kiss L. 1988). A középkor végétől magát szlováknak, magyarok által tótnak nevezett népesség a 15. század végén már csak a Kassai-hegységben és a megye északkeleti szegletében alkotott többséget (Kniezsa I. 1941). A 13. században megye északi részére, Kassára és környékére, a Felső-Bódva völgybe (Mecenzéf, Stósz és Szepsi) és a Hernád völgyébe (pl. Vizsoly, Gönc, Hidasnémeti, Tornyosnémeti) német telepesek költöztek (Kniezsa I. 1941, Kocsis K. 1989). A 16. században a vizsgált terület dominánsan magyar jellege nem változott. A német többségű Kassától nyugatra még német többségű volt Miszlóka, Felsőtőkés, és Alsótőkés. Vegyes, magyar-szlovák településnek leginkább Baskó és Hilyó számított (Kniezsa I. 1941). A 16-17. század folyamán Kassa nagyszámú magyar lakossal rendelkezett, hiszen a török hódoltság idején nagy tömegű magyar menekült a biztonságot jelentő felvidéki nagyvárosba és a környező, Hernád-völgyi falvak is akkor még magyar többségűek voltak (Kniezsa I. 1941). A 17-18. századi háborúkat követő elnéptelenedés, majd a magyar népességnek a 18. századi dél felé, a termékeny Alföld felé való fokozatos elvándorlása eredményeként a hegyvidéki szlovák lakosság tömegesen ereszkedett le a megye folyóvölgyeibe, a megüresedett telkekre (Kocsis K. 1989). Ezen 18. századi, általános, észak-déli vándorlás során nagyszámú ruszin költözött a megye elnéptelenedett csereháti falvaiba is. A migrációs folyamatok eredményeként a vizsgált terület középkori magyar jellege megszűnt és az északi része, Kassával együtt szlovák többségűvé vált (Kniezsa I. 1941, Kocsis K. – Tátrai P. 2012). A déli magyar többségű területeket pedig szlovák és ruszin nyelvszigetek tarkították. A megye északi részein lezajlott 18. századi etnikai átalakulás következtében a szlovák nyelv használatának előtérbe kerüléséről és megerősödéséről beszélhettünk például a köztudatban, intézményekben, otthonokban. Mindamellett megmaradt a magyar nyelv ismerete és használata is, tehát Kassán és Abaúj- Torna vármegye északi részén kétnyelvűség jött létre, ami leginkább a szlovákok déli irányú mozgása miatt alakult ki (Kovács A. 1938). A megye
13
magyar többsége a 19. században is megmaradt, sőt 1830-1880 között, a magyarok aránya tetemesen nőtt: 61-63%-ról 77-78%-ra (Kápolnai I. 1996). A 19. század utolsó évtizedeiben a megye népességszáma jelentősen csökkent, főként a pusztító járványok és a fokozódó kivándorlás miatt. A jobb élet reményében nagyon sokan, főként férfiak hagyták el a Felvidéket, hogy családjaikat Amerikából tudják támogatni. A kivándorlás nem a kedvezőbb természeti adottságú tájakon élő magyar lakosságot érintette elsősorban, hanem inkább a szlovákokat és németeket (Sziklay J. - Borovszky S. 1896). Ez időszakban a szlovákok számának és arányának csökkenése mind a Felvidéken, mind a megyénkben nem csupán a kivándorlásnak, hanem a beolvadásnak, elmagyarosodásnak is köszönhető volt (Kápolnai I. 1996, Horváth Gy. 2004). Az 1880-1910 közötti időszakban az elmagyarosodás eredményeként nem csupán korábbi szlovák jellegű falvak váltak magyar többségűvé, hanem két német (Felsőmecenzéf és Stósz) is (Kovács A. 1938). A vidéki településekhez hasonlóan, a megye székhelyén, Kassán is alapvető etnikai változások zajlottak le a 18-19. század folyamán. A szlovák, magyar és német nyelvűvé váló városban az 1850-es osztrák népszámlálás több mint 11 ezer helybeli illetőségű lakost talált, akik közül 4738 szlovák, 2904 magyar, 2592 német volt (Fényes E. 1851). Az osztrák-magyar kiegyezést követő
migrációs
és
asszimilációs
folyamatok
(magyarosodás
és
magyarosítás)
eredményeként a város népességszáma 1880-ban 26 ezerre nőtt, ebből a szlovákoké és magyaroké egyaránt, kiegyenlítődve 10-10 ezer főre (Kovács A. 1939). A magyarok arányának dinamikus növekedése Kassán a magyar állam által is erőteljesen támogatott, asszimiláció miatt a 20. század elején is folytatódott, amikor 1900 és 1910 között arányuk 65%-ról 75%-ra emelkedett. A vázolt etnikai folyamatok eredményeként a 20. század elejére a hullámzó, dél felé tolódó magyar-szlovák nyelvhatár a Jászó-Abaújszina-Sátoraljaújhely vonalán stabilizálódott (Kocsis K. – Tátrai P. 2012). Ezen vonaltól északra, Kassától keletre számos magyar, a nyelvhatártól délre, főként a Cserehátban számos szlovák és ruszin nyelvsziget volt fellelhető. A németek továbbra is a Bódva forrásvidékén, Stószon és Mecenzéfen alkottak többséget. A cigányság pedig továbbra is csak szórványokat alkotott (Sziklay J. - Borovszky S. 1886).
14
7.Abaúj-Tornanépessége etnikai összetételének változása 1910-1919 között
Abaúj-Torna népessége etnikai összetételének vizsgálatát az 1910-től 1918-ig tartó időszakkal kezdem. Ebben elemzem az 1910-es népszámlálás adatait, továbbá vizsgálom az adott időszakban lezajló fontosabb történelmi eseményeket és azok hatásait az etnikai térszerkezetre. A történeti Abaúj-Torna vármegye településein élő népesség anyanyelvi megoszlására vonatkozóan az 1910-es magyar népszámlálási adatok, valamint azokból szerkesztett tematikus térképek alapján, elmondható, hogy a magyar anyanyelvet beszélők voltak erőteljes számbeli többségben és csaknem homogén, összefüggő tömböket alkottak. A 3. ábrán a magukat magyar anyanyelvűnek, a 4. ábrán a magukat szlovák anyanyelvűnek vallók arányát ábrázoltam öt kategória szerint: 81-100%, 61-80%, 41-60%, 21-40%, 0-20%. Ebben az időpontban a vármegye területén élt 202 101 lakosból 156 477-en (77,4%) vallotta magát magyarnak, 36 065 (17,4%) szlováknak, 6513 (3,2%) németnek, míg 3036-an (1,5%) egyéb anyanyelvűnek vallották magukat (1.diagram).
német % 3%
egyéb % 2%
szlovák % 18%
magyar % 77%
1. diagram A történeti Abaúj-Torna vármegye településeiben élő népesség százalékos megoszlása az 1910-es népszámlálás időpontjában Forrás: 1910. évi magyar népszámlálás anyanyelvi adatai (saját készítésű)
15
7.1. A mai Magyarország területén Az 1910. évi népszámlálás időpontjában 262 települést tartottak nyilván a megye területén, melyből 1920 után 139 maradt Magyarország területén (1. melléklet). A viszonylag homogén etnikumú kategóriába (81-100%) 135 település tartozott (3. ábra). Közülük külön kiemelném azt a 46 falut, ahol mindenki magyarnak vallotta magát (tehát a magyarok aránya 100% volt): Abaújdevecser, Alsócéce, Alsófügöd, Alsókázsmárk, Alsószend, Arka, Aszaló, Baskó, Bódvarákó, Bodrokőújfalu, Égerszög, Felsőcéce, Felsődobsza, Felsőfügöd, Felsőgagy, Felsőkázsmárk, Felsőnovaj, Felsőszend, Felsőnovaj, Felsőszend, Fulókércs, Füzérkajata, Gagyapáti, Gagyvendégi, Hernádbűd, Hernádszentandrás, Jósvafő, Keresztéte, Kiskinizs, Kupa, Litka, Méhész, Nagykinizs, Nyésta, Perkupa, Szala, Szászfa, Szemere, Szinpetri, Szőlősarda,
Teresztete,
Tornakápolna,
Tornaszentandrás,
Tornaújfalu,
Varbóc
és
Villmánykisfalu. A domináns (61-80%-os) etnikai kategóriába négy falu tartozott: Hollóháza, Kishuta, Perecse és Füzér. Ezen időpontban a magyarok a mai magyarországi oldalon csupán egyetlen faluban, Nagyhután voltak kisebbségben (a szlovákokkal szemben), ahol arányuk 19,4% volt. Összességében érződik, a beszédes adatok alapján, hogy a települések több mint a fele az első kategóriába tartozik, amely által teljességgel meglapítható, hogy a magyar ajkúak voltak többségben a mai Magyarországon lévő településeken, hiszen szinte csak magyar többségű településeket találunk.
16
3.ábra A magyarok aránya Abaúj- Torna megye településeiben (1910) Forrás: az 1910. évi magyar népszámlálás anyanyelvi adatai (saját készítésű)
17
7.2. A mai Szlovákiai területén A mai Szlovákia területen 1910-ben 123 abaúj-tornai település volt található. A népszámlálási adatok és az általam készített etnikai térkép vizsgálata alapján láthatjuk, hogy e területen húzódott a magyar-szlovák nyelvhatár, melynek környezetében már lényegesen nagyobb volt a magyar és szlovák népesség keveredése. A mai magyar-szlovák határ közelében, a Kassaimedence délnyugati részén fekvő településeken dominánsan magyar anyanyelvű lakosságot ++találunk. Szlovákok leginkább északi, északkeleti, és keleti hegyvidéki területeken, illetve a Kassa környéki falvakban éltek (4. ábra). Legnagyobb mértékű keveredést természetesen a megye legfőbb forgalmi tengelye és székhelye övezetében, tehát a Hernád-völgyben és Kassa vidékén figyelhettünk meg. A viszonylag homogén etnikumú kategóriába (81-100%) a magyar anyanyelvet beszélők szempontjából 43 település tartozott, amelyek között itt is találunk olyat, ahol 100%-os volt a magyar anyanyelvet beszélők aránya: Áj, Körtvélyes, Méhész, Péder, Szádelő, Tornagőrgő, Tornaújfalu. Ebbe a kategóriába szlovák szempontból 35 falu tartozott, de nem volt köztük olyan, ahol szlovák anyanyelvet beszélők aránya elérték volna a 100 %-ot. A domináns (6180%-os) etnikai kategóriába a magyaroknál 12, a szlovákoknál 18 település tartozott, míg az erősen vegyes, egyensúlyi (41-60%-os) kategóriába 10. Olyan település, ahol a magyarok aránya 21-40%-ot ért csak el 19 volt, ahol arányuk a 20%-ot sem érte el. Összességében elmondható, hogy a mai Szlovákia területén lévő vizsgált települések meglehetősen vegyes etnikai összetétellel rendelkeztek. Találtunk olyan településeket ahol a magyar anyanyelvet beszélők abszolút, 100 %-os többséget képviseltek, de volt olyan is, ahol arányuk nem érte el az 1%-ot sem. Mindkét oldalt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a mai Magyarország területén a népesség szinte homogén magyar volt, míg mai szlovák oldalon már lényegesen vegyesebb etnikai összetételű volt. Az 1910-től 1918-ig tartó időszakot befolyásoló történelmi események leginkább a következő népszámlálások eredményeire gyakoroltak hatást. A súlyos veszteségeket okozó 1. világháborúban (1914-18) a vármegyében élőférfiak több mint ötöde, 15 531 fő vett részt (Klein G. 1939).
18
4.ábra A szlovákok aránya Abaúj-Torna megye településeiben (1910) Forrás: az 1910. évi magyar népszámlálás anyanyelvi adatai (saját készítésű)
19
A számunkra vesztes világháború végén, 1918. október 28-án kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot, mely a béketárgyalásokon többek között az akkor több mint 77%-ban magyar lakosságú Abaúj-Torna teljes területét is magának követelte (Hevesi A.–Kocsis K. 2001). 1918. december 29-én a cseh csapatok megszállták Kassát, majd 1919. május 2-án AbaújTorna egészét, sőt Miskolcot is (Klein G. 1939).
8.Abaúj-Torna népessége etnikai összetételének változása 1919-1938 között
A megye észak felének tartós cseh megszállását és a trianoni diktátumot követően a Csehszlovákiához került területen megindult a magyar államiság minden nyomának felszámolása és a lakosság elszlovákosítása (Klein G. 1939, Popély Gy. 2010). A trianoni diktátum eredményeként a magyar Abaúj-Torna vármegye területe 3230 km2–re csökkent. 1920 után a vármegye magyar lakói még nem adták fel a reményt az újraegyesítésre és bíztak a jó szerencsében (Klein G. 1939). Történtek kísérletek az államhatár szerény revíziójára is. Céljuk az volt, hogy az újonnan létrehozott határ Bódva és Kanyapta-csatorna legyen, valamint a Bódvavendégi vasútállomás magyar területen maradjon. Hiába bizonyították etnikai térképekkel, hogy ezek magyar lakta területek már a középkor óta és gazdaságilag sem indokolt az elcsatolásuk (Klein G. 1939). Az 1920. évi magyar és 1921-es csehszlovák népszámlálási adatok (2. melléklet) és azok alapján készített tematikus térképek nyomán elmondható, hogy továbbra is a magyar anyanyelvűek voltak számbeli többségben, viszont a mai szlovákiai területen már jóval kisebb mértékben, mint az 1910-es népszámlálás időpontjában. A vizsgált területen a Trianon utáni népszámláláson 212 761 lakost írtak össze, akik közül 124 468 fő (58,5%) vallotta magát magyarnak, 70 524 fő (33,1%) szlováknak, 2339 lakos (1,1%) németnek (2. diagram). Ezekből az adatokból kiderül, hogy a magát magyarnak vallók száma és aránya nagyon sokat csökkent 1910-hez képest, a csehszlovák területeken zajló magyarellenes politika eredményeként. Ugyanakkor persze a vizsgált területen élő magyarok dominanciája összességében 1920-ban is változatlan maradt.
20
német % 1%
egyéb % 7%
szlovák % 33%
magyar % 59%
2. diagram A történeti Abaúj-Torna vármegye településeiben élő népesség százalékos megoszlása az 1920/21-es népszámlálás időpontjában Forrás: az 1920. évi magyar népszámlálás anyanyelvi adatai, az 1921. évi csehszlovák népszámlálás nemzetiségi adatai
Az 1920. és 1930. évi népszámlálások közötti évek is magyar szempontból revíziós hangulatban teltek el, nem akarták elfogadni a Trianoni határokat. Az 1930-as csehszlovák népszámlálási adatok hatalmas felháborodást váltottak ki magyar részről. Arra való tekintettel,
hogy Csehszlovákiában
a kisebbségi
nyelvek
hivatalos
használatát
a
népszámlálások idején elért 20%-os etnikai küszöbhöz kötötték, a csehszlovák hatóságok minden eszközt bevetettek, hogy a népszámlálások idején minél kevesebb magyart mutassanak ki, különösen Kassán (Flachbarth E. 1935). A történelmi Abaúj-Torna vármegye településein élő népesség anyanyelvi megoszlása az 1930-as magyar népszámlálási adatok (3.melléklet), valamint az ebből készített tematikus térképek alapján elmondható, hogy továbbra is a magyar anyanyelvűek voltak számbeli többségben, de számuk erőteljes csökkenést mutat az előző népszámlálások adataihoz képest. Az össznépesség 243 113 fő volt, akik közül a magyar anyanyelvűek száma 12 2358fő (50,3%), a szlovákoké 93 768 fő (38%), a németeké 7176 (3,0%) volt (3.diagram).
21
német % 3%
egyéb % 8%
magyar % 50%
szlovák % 39%
3.diagram A történeti Abaúj-Torna vármegye településeiben élő népesség százalékos megoszlása az 1930-as népszámlálás időpontjában Forrás: 1930. évi magyar népszámlálás anyanyelvi adatai
8.1. A mai Magyarország területén A viszonylag homogén magyar etnikumú kategóriába (81-100%) 1920-ban 139, 1930-ban 131 település tartozott (5., 6. ábra). Közülük kiemelném azokat a településeket (1920-ban 43, 1930-ban 49), ahol a magyarok aránya elérte a 100%-ot: 1920-ban Abaújalpár, Abaújdevecser, Abaújlak, Abaújsáp, Alsókázsmárk, Alsószend, Arka, Baskó, Bódvalenke, Boldogkőújfalu,
Büttös,
Csenyéte,
Dobódél,
Égerszög,
Felsőfügöd,
Felsőgagy,
Felsőkázsmárk, Feldőméra, Felsőszend, Füzérkajata, Halmaj, Hernádbűd,Hernádszentandrás, Hernádszurdok,
Idrány,
Keresztéte,
Kupa,
Léh,
Nagybózsva,
Pamlény,
Pányok
Pusztafalu,Rásony, Selyeb, Sima, Szárazberencs, Szentistvánbaksa, Szinpetri, Teresztenye, Tornabarakony, Vágáshuta és Varbóc. 1930-ban: Abaújalpár, Abaújdevecser, Alsócéce, Alsókázsmárk, Alsóméra, Alsószend, Arka, Baskó, Boldogkőújfalu, Cekeháza, Csenyéte, Dobódél, Fancsal, Felsőgagy, Felsőkázsmárk, Felsőkéked, Felsőszend, Felsővadász, Füzérkajata, Fűzérkomlós, Gagyapáti, Gagybátor, Hernádbűd, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszurdok, Jósvafő, Komjáti, Korlát,
Nagybózsva Nyésta, Nyíri, Pamlény, Pányok,
Pusztafalu, Rásony, Regéc, Selyeb, Sima, Szárazkék Szászfa, Szentistvánbaksa, Szinpetri, Teresztenye, Tornabarakony, Tornakápolna és Varbóc. 22
A domináns (61-80%-os) etnikai kategóriába a magyaroknál 1920-ban csupán Perecse tartozott (1930-ban Derenk és Vágáshuta). A 20%-ot nem érte le a magyarok aránya 1920-ban Derenken és Nagyhután, melyek szlovák többségű falvaknak számítottak. Összességében elmondhatjuk, hogy Abaúj-Torna Magyarországon maradt területének magyar jellege 1920ban és 1930-ban is változatlan maradt.
23
5.ábra A magyarok aránya Abaúj- Torna megye településeiben (1920/21) az 1920. évi Forrás: az 1920. évi a magyar népszámlálás anyanyelvi adatai, az 1921. évi csehszlovák népszámlálás nemzetiségi adatai (saját készítésű) 24
6.ábra A magyarok aránya Abaúj- Torna megye településeiben (1930) Forrás: az 1930. évi csehszlovák népszámlálás nemzetiségi adatai (saját készítésű)
25
8.2. A mai Szlovákia területén A vizsgát terület szlovákiai részén az agresszív szlovákosítás eredményeként a magyarszlovák nyelvhatár egyre inkább elmozdult az államhatár irányába, melyhez tapadva már csak kevés magyar többségű tömb volt megfigyelhető. A megye északkeleti részein, Kassa környékén pedig egyre inkább homogenizálódó szlovák etnikai tömb formálódott ki. A két tömb, a Hernád és Bódva között, a Kassai-medencében ugyanakkor egy erősen vegyes, magyar-szlovák etnikumú zóna alakult ki, mely az 1930-as csehszlovák népszámlálás idejére tovább zsugorodott, az északi szlovák etnikai tömb pedig még egyneműbbé vált. A viszonylag homogén etnikumú kategóriába (81-100%) a magyar anyanyelvet beszélők szempontjából 1921-ben 30, 1930-ban 20 település tartozott. Ez utóbbiak közül még háromban (Kenyhec, Kisida és Szádelő) érték el a magyarok a 100%-ot. A domináns (6180%-os) magyar etnikai kategóriába 1921-ben 5, 1930-ban már 11 település tartozott, mely az etnikai felhígulás indikátorának számított. Az erősen vegyes (41-60%-os) nemzetiségi kategóriában 1921-ben 8, 1930-ban 7 falu tartozott. A magyarok aránya nem érte el a 20%-ot 1921-ben 69, 1930-ban 83 település esetében. Ebbe a kategóriában volt található az 1910-ben még ¾ részt magyar lakosságú Kassa is (1930-ban 16,4% magyar). Amit még fontos kiemelni, hogy 20 olyan falut találtunk ahol egyáltalán nem írtak össze 1930-ban magyart: Abaújharaszti, Alsóhutka, Balogd, Baska, Benyék, Bernátfalva, Bocsárd, Felsőmislye, Hatkóc, Idabukóc, Izdoba, Kassaújfalu, Kisszalánc, Ósva, Ósvacsákány, Ránkfüred, Rás, Szentlőrinc és Zsír. A szlovák lakosság szempontjából vizsgálva viszonylag homogén (81-100%) kategóriába 1921-ben 61, 1930-ban 71 település tartozott (7., 8. ábra). Ez utóbbiak közül háromban (Hatkóc, Kisszalánc, Szentlőrincke) már kivétel nélkül mindenki szlováknak vallotta magát. A domináns (61-80%-os) szlovák etnikai kategóriába 1921-ben 11, 1930-ban 8 település tartozott, mely egyértelműen jelezte a terület szlovák homogenizációját. Összefoglalva a mai szlovákiai területeken érezhető volt az 1921. és 1930. évi népszámlálási eredmények alapján a magyar anyanyelvűek számának és arányának jelentős csökkenése, ellentétben a már jelzett elszlovákosítási folyamattal.
26
7. ábra A szlovákok aránya Abaúj- Torna megye településeiben (1920/21) Forrás: az 1920. évi magyar népszámlálás anyanyelvi adatai, az 1921. évi csehszlovák népszámlálás nemzetiségi adatai (saját készítésű)
27
8.ábra A szlovákok aránya Abaúj- Torna megye településeiben (1930) Forrás: az 1930. évi csehszlovák népszámlálás nemzetiségi adatai (saját készítésű)
28
A vizsgált időszakot az első bécsi döntés (1938. november 2.) zárta, melynek során a német és olasz döntéshozók az új (cseh) szlovák-magyar államhatárt a magyar-szlovák nyelvhatárhoz közelítették. Számokban kifejezve Abaúj-Torna vármegye, visszakapott 1166 km2-nyi területet (Varga I. 1939). Mind ezt hatalmas vereségként élték meg a szlovákok, leginkább azt, hogy Kassa ismét Magyarországoz tartozott (Sinkó F. 1939). Az első bécsi döntésnek az etnikai összetételre gyakorolt hatásai leginkább az 1941-es magyar népszámlálás adataiban és az adataiból készített tematikus térképen tükröződnek.
9. Abaúj-Torna népessége etnikai összetételének változása 1938-1945 között Az első bécsi döntést követően, 1938. november 7-9. között Csehszlovákia átadta a Magyarországnak ítélt abaúj-tornai területeket. Ezt megelőzően az 1918 után beköltözött, a visszatérő magyar honvédséget, államhatalmat bevárni nem kívánó, cseh és szlovák állami alkalmazottak,
telepesek
elköltöztek,
akiknek
helyét
többnyire
magyarországi
közalkalmazottak (közigazgatási apparátus, fegyveres alakulatok tagjai stb.) foglalták el (Simon A. 2010). A vizsgált, többnyire a 2. világháborúval egybeeső időszak alatt AbaújTorna szinte teljes területe ismét Magyarországhoz tartozott. Ez a tény, a magyar állami fennhatóság értelemszerűen a magyar anyanyelvű, etnikai öntudatú népességnek, a magyar nyelvhasználatnak kedvezett. A magyar-szlovák keveredési zónában, főként Kassán a többnyelvű, többes kötődésű népesség ez időszakban többnyire ismét magyarnak vallotta magát és a közéletben is inkább a magyar nyelvet használta. Ezt bizonyították az 1941-es magyar népszámlálás (4.melléklet) eredményei is. Ekkor a vármegyében 228 389 lakost írtak össze, akik közül 188 254-en (82,4%-nyian) vallották magukat magyar anyanyelvűnek, 34 384-an (15,1%) szlováknak, 2031-en (0,9%) németnek, 1475-en (0,6%) cigánynak. Ekkor kérdezett a magyar statisztika fennállása óta először (az anyanyelv mellett) a nemzetiségi hovatartozásra. Ennek alapján a magyarok aránya még nagyobbnak mutatkozott, hiszen a szlovák és német anyanyelvűek kb. fele is magyar nemzetiségűnek vallotta magát: 203 438 (89,1%) magyar, 18 807 (8,2%) szlovák, 904 (0,4%) német, 2581 (1,1%) cigány nemzetiségű (4.diagram).
29
német % 1%
cigány%egyéb% 1% 1%
szlovák % 14%
magyar % 83%
4.diagram A történeti Abaúj-Torna vármegye településeiben élő népesség százalékos megoszlása az 1941-es népszámlálás időpontjában Forrás: 1941. évi magyar népszámlálás anyanyelv szerinti adatai
A magyar lakosság lendületes térnyerése mutatkozik meg az általam szerkesztett 9. és 10. ábrán, különösen, ha azokat egybevetjük az 1930-as adatokat tükröző 6. és 8. ábrával. A magyar népesség száma erőteljes növekedést mutatott az 1930-as népszámlálási adatokhoz viszonyítva, amikor a megye területén élő népességnek csupán felét írták össze magyarként. Az 1941-es népszámlálás idején a lakosság hasonlóan magas mértékben vallotta magát magyarnak, mint az utolsó „monarchiabeli” (1910-es) magyar népszámlálás idején. Ez az adat a magyarok irányába mutatott erőteljes eltolódást. Változást jelentett még a cigányság nagyszámú felbukkanása a népszámlálási anyanyelvi kategóriákban. Az etnikai folyamatok kartografikus elemzésénél tekintettel kellett lenni a közigazgatási változásokra, mert ez időszakban számos település összevonásra került sor a megyénk területén is: Széplakápátit Abaújszéplakhoz csatolták, Abaújsápot, Rásonyt és Szárazberencset Rásonysápberencs néven egyesítették, Alsó- és Felsőfügödöt Fügöd néven összevonták Alsó és Felsőkázsmárkot összevonták Kázsmárk néven, Alsó és Felsókékedet Kéked néven újjászervezték, Alsószend, Felsőszend és Szala községeket Szalaszend néven egyesítették, Buzinkát Sacához, Cekeházát Abaújszántóhoz, Dobódélt Perkupához és Vilmánykisfalut Vilmányhoz csatolták (Kovacsics J. 1996). Ezeket a változtatásokat az 1941es tematikus térképen már figyelembe vettem. 30
Az 1941-es magyar népszámlálás időpontjában Abaúj-Torna 1914. évi területéből 30, túlnyomórészt szlovákok lakta település nem került vissza Magyarországhoz. Ezekről nem rendelkezünk települési bontású etnikai adatokkal. Ennek megfelelően területük a térképeken (9.,
10.
ábra) fehér
Alsóolcsvár,Apátka,
jelölést
Bátyok,
kapott:
Abaújharaszti,
Alsókemence,
Alsómecenzéf,
Benyék,
Felsőhutka,
Felsőmecenzéf,
Felsőolcsvár,
Füzérnádaska, Györgyi, Kalsa, Kassabéla, Kelecsényborda, Királynépe, Kisszalánc, Magyarbőd, Nagyszalánc, Ósvacsákány, Petőszinye, Ránk, Ránkfüred, Rás, Rozgony, Stósz, Szalánchuta, Szaláncújváros, Tarcavajkóc, Újjszállás és Zsír.
9.1. A mai Magyarország területén A 9. ábrán jól látható, hogy a vizsgált terület mai magyarországi része 1941-re szinte teljesen homogén magyar jellegűvé vált. E területen 12 korábbi község összevonásával ekkor már csak 127 település adatait ábrázoltam. A magyar anyanyelvet beszélők szempontjából viszonylag homogén etnikumú kategóriába (81-100%) volt sorolható (Tornanádaska kivételével) az összes település (126), melyek közül 51-nek nem is volt a magyaron kívül egyetlen más anyanyelvű lakosa sem: Abaújalpár, Abaújlak, Abaújszolnok, Alsócéce, Alsógagy, Alsóméra, Beret, Büttös, Csobád, Derenk, Fancsal, Felsőcéce, Felsőlánc, Felsőméra, Felsővadász, Filkeháza, Fony, Füzérkajata, Füzérkomlós, Garadna, Gibárt, Hernádbűd, Hernádszurdok, Homrogd, Kány, Kisbózsva, Kishuta, Korlát, Kovácsvágás, Krasznokvajda, Litka, Mogyoróska, Nagybózsva, Nagyhuta, Nyíri, Pamlény, Perecse, Perkupa, Pusztafalu, Regéc, Sima, Szárazkék, Szászfa, Szentistvánbaksa, Szinpetri, Szőlősardó, Teresztenye, Tornabarakony és Vágáshuta. Az ekkorra már szinte teljesen beolvadó szlovák és német kisebbség apró szórványokat jelentett. Ugyanakkor megemlítendő, hogy ekkorra a cigányság már jelentős számmal bukkan fel a statisztikákban. Ekkor már 39 településen voltak jelen, melyek közül ötben 10-25%-os kisebbséget képviseltek: Tornanádaska 25%, Felsőkázsmárk 16,8%, Pusztaradvány 16,1%, Vilmány 11%, Szemere 10,3%. A települések közül 24-ben volta számuk 1-10% közötti és 10 településen 1% alatti. Az adatokból elmondható, hogy 1941-ben a cigányság számított a legnagyobb kisebbségnek a mai magyar oldalon, ahol helyenként már számottevő elcigányosodás volt megfigyelhető.
31
9. ábra A magyarok aránya Abaúj- Torna megye településeiben (1941) Forrás: az 1941. évi magyar népszámlálás anyanyelv szerinti adatai (saját készítésű)
32
9.2. A mai Szlovákia területén Abaúj-Tornamai Szlovákiához tartozó területén, illetve az ottani 93 településen a népesség etnikai arculata a Jászó-Abaújszina vonalig homogén magyar jellegűvé vált. Az ismét megyeszékhelynek számító, 67 ezer lakosú Kassa népességének 83,5%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek, 89,4%-ban magyar nemzetiségűnek 1941-ben. A város és a nyelvhatár közötti zóna pedig ismét meglehetősen vegyes, magyar-szlovák jellegűvé vált. Ezen a területen a magyarok aránya 37 településen haladta meg a 80%-ot, sőt négy esetében elérte a 100%-ot is: Alsólánc, Jablonca, Méhész és Reste. A 60-80%-ban magyarlakta település 8 volt, míg a meglehetősen vegyesek (40-60%-ban magyar) száma 10. 25 faluban pedig a magyarok aránya nem érte el a 10%-ot. A szlovák lakosság szempontból viszonylag homogén (81-100%) kategóriába 1941-ben (az akkor is Szlovákiához tartozott falvakat nem számítva) csupán 21 tartozott (10. ábra). A domináns (61-80%-os) szlovák etnikai kategóriába ekkor 12 falu tartozott. A szlovák szórványok 38 településen éltek, ahol arányuk nem érte el a 10%-ot. A történeti Abaúj-Torna német településeit (Stósz, Alsó- és Felsőmecenzéf) 1938-ban nem csatolták vissza Magyarországhoz, így a megye 1941. évi területén legnépesebb közösségük a határon túli Mecenzéfhez közeli Jászón élt (4,6%). A mai szlovákiai oldalon 1941-ben élt 1300 fős cigányság már akkor is számos községben alkotott 100 főnél népesebb közösséget: Hernádtihany, Nagyida, Torna, Alsómislye, Bernátfalva, Idabukóc.
33
10. ábra A szlovákok aránya Abaúj- Torna megye településeiben (1941) Forrás: az 1941. évi magyar népszámlálás anyanyelv szerinti adatai (saját készítésű)
34
Abaúj-Torna vármegye etnikai összetételére az 1941-es népszámláláson a legmegfelelőbb meghatározás, hogy próbálták visszaállítani a század kezdeti képet. Hiszen már a 15. század előtti érkeztek ide magyarok. Ezek alapján joggal állították vissza az eredeti etnikai összetételhez hasonló etnikai összetételt. A 2. világháború folyamán, az ország német megszállását követően, 1944 májusában és júniusában a megye túlnyomórészt Kassán élő és magyar anyanyelvű, több mint 11 ezer fős izraelita vallású lakosát Auschwitz-ba deportálták, ahol nagyrészüket megölték. Eltávolításukkal közel 10 ezer fővel csökkent Kassán a magyar anyanyelvűek száma (Braham R. L. 2007). A háború végén a szovjet Vörös Hadsereg a helyreállított Csehszlovákia számára 1945. január 19-20-ig elfoglalta Abaúj-Torna 1938-ban Magyarországhoz visszacsatolt részét. Ezt követően Kassa február és május között az új csehszlovák kormány székhelye lett, ahol április 5-én hirdették ki a Csehszlovákia területéhez került németek és magyarok teljes jogfosztását (Beneši dekrétumok) (Berei A. 1962, FironA. 1986, Hevesi A. – Kocsis K. 2003). A hatalomváltás közvetlenül megelőzően és azt követően tömegesen indult meg a magyarok, németek elmenekülése a Csehszlovákiához került területekről, illetve az onnét való elűzése, deportálása. A helyben maradtak túlnyomó része a következő években már jobbnak látta magát szlováknak vallani. A magát magyar nemzetiségűnek vallók aránya Kassán az 1941-beli 89,4%-ról 1961-ben 3,8%-ra zuhant (Mazúr E. 1974). 1945 után Abaúj-Torna vármegye magyarországi részét Abaúj megye néven újjászervezték, székhelyéül ismét Szikszót jelölték ki. 1950 elején pedig Borsod-Gömör és Zemplén megyékkel Borsod-Abaúj-Zemplén néven egyesítették (Élesztő L. -Rostás S. 1993). A négy népszámlálási időpont (1910,1920/21,1930,1941) szemléletesebbé tételére készítettem egy diagramot (5. diagram), ahol láthatóva válik Abaúj-Torna vármegye etnikai összetételének változása különböző népszámlálási időpontokban.
35
5.diagram: A történeti Abaúj-torna vármegye etnikai összetételének változása 19101941 között Forrás: az 1910. évi magyar népszámlálás anyanyelvi adatai, az 1920. évi magyar népszámlálás anyanyelvi adatai, az 1921. évi csehszlovák népszámlálás nemzetiségi adatai, az 1930. évi magyar népszámlálás anyanyelvi adatai, az 1930. évi csehszlovák népszámlálás nemzetiségi adatai és az 1941. évi magyar népszámlálás anyanyelv szerinti adatai (saját készítésű)
36
10.Összefoglalás Újvár, Abaújvár, Abaúj, Torna, majd Abaúj-Torna hazánk egyik legrégebbi, 900 éves múlttal rendelkező (vár) megyéje volt, mely a Kárpát-medence egyik legforgalmasabb közlekedési tengelye közelében, a Hernád-völgyében jött létre, ahol az ország egyik legnagyobb városa, Kassa is fejlődésnek indult. Abaújvár és Gönc után, Kassa volt a vármegye székhelye hosszú időn keresztül (1945-ig), kisebb megszakítással. Regionális központi szerepkörének köszönhetően Felső-Magyarország, a Felföld, Felvidék egyik legfontosabb városaként, kezdettől fogva rendkívül vegyes etnikumú, sok nyelven beszélő népesség lakóhelye volt. A megye népessége a középkor végéig vidéken túlnyomórészt magyar, az északi peremeken szlovák, a városokban inkább német jellegű volt. A 16-17. században, a háborús időszakokban népessége délről magyar menekültekkel gyarapodott, majd a 18. században az általános dél felé, az Alföld irányába történt migrációk eredményeként rendkívül vegyes etnikumúvá vált. A magyar-szlovák nyelvhatár dél felé tolódott, a magyar nyelvterületet pedig szlovák, ruszin nyelvszigetek tették tarkábbá. A 19. században az elszlovákosodást az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés utáni, magyaroknak kedvező folyamatok (elmagyarosodás, magyarosítás, nem magyarok jelentős kivándorlása stb.) tartóztatták fel. Az 1910-es népszámlálás idejére a vármegye területe már ismét döntően magyar lett, a magyarok aránya 77% volt. Az 1. világháborút, Trianont, a megye északi részének elcsatolását követően a mai Szlovákiához tartozó területeken az etnikai folyamatok a magyarokkal szemben a szlovákoknak kedveztek. Az 1930-as népszámlálás idejére a vizsgált terület népességének már csak fele vallotta magát magyarnak. Kassán a magyarok aránya 1910 és 1930 között 75%-ról 16%-ra csökkent. Ez utóbbi város többnyelvű népessége különösen érzékenyen reagált a hatalomváltásokra. A lakosság többsége mindig azon nemzethez tartozónak vallotta magát, melynek állami hatóságai a népszámlálást szervezték és ennek során etnikai hovatartozására rákérdeztek. A magyarok számára kedvezőtlen folyamatokat ideiglenesen az 1938-1945 közötti visszacsatolás tartóztatta fel. A vizsgált területen a magyarok aránya az 1930-beli 50%-ról 1941-ben 83%-ra nőtt. 1945 után a két világháború közötti etnikai folyamatok folytatódtak: a magyarországi oldalon a fokozódó elmagyarosodás, a szlovákiai oldalon a növekvő elszlovákosodás. Összességében elmondató, hogy Abaúj-Torna nagyon izgalmas terület volt az etnikai térszerkezet vizsgálata szempontjából, ahol az államhatár változások alapvető szerepet gyakoroltak a helybeli népesség etnikai öntudatának változására. Mindez különösen 37
látványosan nyilvánult meg a népszámlálási statisztikákban, melyeket hasonlóan látványosan tudtam kartografikusan is ábrázolni.
11. Summary Újvár, Abaújvár, Abaúj, Torna, then Abaúj-Torna was, with its 900 years of history, one of the oldest counties of Hungary. It was created in the Hernád (Abaúj) and int he Bódva Valley (Torna), which were one of the busiest traffic roads of the Carpathian Basin. Kassa (Košice), which was one of the biggest cities of the country, started to develop in this area. Kassa (Košice), after Abaújvár and Gönc, was the county seat for a long time (until 1945) with short breaks. Due to its regional central role in Upper-Hungary, it was a city with multicultural and multilingual population. The population of this historic county was mostly Hungarian in the countryside, Slovak in the northern periphery and mostly German in the urbanised areas (towns) until the end of the Middle Ages. In the 16th-17th century, during war periods the population increased with Hungarian refugees from the South. During the 18thcentury as a result of a general migration towards the South, in the direction of the Great Hungarian Plain, the population became ethnically mixed. The Hungarian-Slovak language border was shifted to the South and the Hungarian settlemet territory was mixed with Slovak and Rusy nethnicislands. Slovakization in the 19th century, after the Austro-Hungarian Compromise of 1867, was delayed by some process what was favourable for the Hungarians (Magyarisation of significant number of nonHungarians). By the time of the census of 1910, the population of the county had become dominantly Hungarian (77% of the population were Hungarian). After World War I and the Treaty of Trianon (1920) the northern half of the county was annexed to Czechoslovakia. The Magyarisation process continued in the Hungarianparts of the county and a new ethnic process, the (Czecho) Slovakisation started in the areas annexed to Czechoslovakia. At the time of the Hungarian and Czechoslovak censuses of 1930 only the half of the population of the studied area declared themsel vesto be Hungarian. In Kassa (Košice) between 1910 and 1930 theratio of Hungarians fell from 75% to 16%. The multilingual population of this city was particularly sensitive to the changes of authorities. The majority of the population usually identified themselves as belonging to the nation whose authorities actually held the census and asked about their ethnicity. The regaining of lost territories regained between 1938 and 1945 temporarily intercepted the unfavourable situation for Hungarians. The rate of 38
Hungarians increased from 50% in 1930 to 83% by 1941 in the studied area. After 1945 the same ethnical process was continuingas in the interwar period: Magyarisationin the Hungarian parts and Slovakisation on the Slovakian side. In conclusion, Abaúj-Torna county was an interesting area from the aspect of ethnical structure, where the changing borders made fundamental role in the local population’s ethnic identity. It is especially shown by the census statistics that I could represent cartographically.
12.Köszönetnyilvánítás Hálás köszönettel tartozom konzulensemnek Prof. Dr. Kocsis Károlynak, aki szaktudásával, magyarázataival, idejével és hasznos tanácsaival látott el a munka egész folyamata alatt. Köszönettel tartozom továbbá Hegedűs András tanáromnak, aki értékes javaslatokkal látott el a szakdolgozatom elkészítésében. Továbbá hálás vagyok szüleimnek, aki nemcsak a szakdolgozat írás ideje, hanem egész egyetemi éveim alatt végtelen gondoskodással, türelemmel és megértéssel álltak mellettem.
39
13. Felhasznált irodalom Bacsó N. 1939: A vármegye éghajlata, In: Csíkvári A. (szerk.) Abaúj- Torna vármegye, Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala, Budapest, pp. 45-45. Berei A. (szerk.) 1960: Új Magyar lexikon A-C, Akadémiai Kiadó, Budapest, 263p. Berei A. (szerk.) 1962: Új Magyar lexikon K-Me, Akadémiai Kiadó, Budapest, 216p. Braham, R. L. 2007: A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája I-III., Park Könyvkiadó, Budapest. Csíkvári A. (szerk.) 1939: Abaúj- Torna vármegye, Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala Budapest, 218p. Élesztő L. - Rostás S. (szerk.) 1993: Magyar nagylexikon I. (A-Anc), Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 15-16. Fényes E. 1851: Magyarország geographiai szótára I-II, Pest Firon A. 1986: Kassa, Panoráma, Budapest, 167p. Flachbart E. 1935: A csehszlovák népszámlálások és a felvidéki kisebbségi jogok, Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt., Pécs, 5 p. Gönczy P. 1888: Abaúj- Torna vármegye térképe. In: Magyarország megyéinek kézi atlasza, Budapest. Hajdú-Moharos J. 2000: Magyar Településtár, Kárpát-Pannon Kiadó, Budapest, 788p. Hajpál Gy. 1939: A vármegye mezőgazdasága, In: Csíkvári A. (szerk.) Abaúj- Torna vármegye, Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala Budapest, 50p. Hevesi A. - Kocsis K. 2003: A magyar-szlovák határvidék földrajza, Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 207p. Horváth Gy. (szerk.) 2004: Dél-Szlovákia, Dialog Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 45p., 523p. Karátson D. (szerk.) 2000: Pannon enciklopédia. Magyarország földje – kitekintéssel a Kárpát-medence egészére, Kertek 2000 Könyvkiadó, Budapest, 508p. Kápolnai I. 1996: Gömör és Kishont, Abaúj- Torna és Zemplén megyék népességéről, In: Visi Lakatos M. (szerk.): Tanulmányok Dányi Dezső 75. születésnapjára, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, Budapest, pp. 143-157. Keményfi
R. 1998: A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai rajza. A vegyes
etnicitás és az etnikai határ kérdése, KLTE Néprajzi Tanszék, Debrecen, 296p. Kiss L. 1988: Földrajzi nevek etimológiai szótára I-II, Akadémiai Kiadó, Budapest.
40
Klein G. 1939: A csonka vármegye, In: Csíkvári A. (szerk.) Abaúj- Torna vármegye, Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala, Budapest, pp. 18-26. Kniezsa I. 1941: Adalék a magyar-szlovák nyelvhatár történetéhez, Athenaeum, Budapest, 55p. Kocsis K. 1989: Etnikai változások a mai Szlovákia és Vajdaság területén a XI. századtól napjainkig, ELTE BTK Politikaelméleti Továbbképző Intézet, Budapest, pp.3-10. Kocsis K. 1990: Elcsatoltak. Magyarok a szomszédos államokban, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Budapest, 14p. Kocsis K. - Kocsisné Hodosi E. 1991: Magyarok a határainkon túl- a Kárpát-medencében, Tankönyvkiadó, Budapest, 179p. Kocsis K. 2000: Szlovákia mai területének etnikai térképe, MTA FKI, Budapest Kocsis K. 2002: A közigazgatási térfelosztás változásai a mai Szlovákia területén a XX. században, In: Pásztor Cecília (szerk.) Ahol a határ elválaszt. Trianon és következményei a Kárpát-medencében, Balassagyarmat - Várpalota: Nagy Iván Történeti Kör - Nógrád Megyei Levéltár, pp. 131-153. Kocsis K. – Tátrai P. (szerk.) 2012: A Kárpát-Pannon térség változó etnikai arculata, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest Kogutowicz M. 1913: Abaúj- Torna vármegye térképe, Budapest Kovács A. 1938: A magyar-tót nyelvhatár változása az utolsó két évszázadban, Századok, pp. 561-575. Kovacsics J. (szerk.) 1996: Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. 9. BorsodAbaúj-Zemplén megye, KSH, Budapest, 490p. Lendvay F. 1939: A vármegye természeti viszonyai, In: Csíkvári A. (szerk.) Abaúj- Torna vármegye, Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala, Budapest, pp. 47-50. Lőkkös J. 2000: Trianon számokban, Püski Kiadó, Budapest, 383p. Mazúr E. 1974: Národnostnézloženie, In: Slovensko. Lud – I. čast, Obzor, Bratislava, pp.440-457. Palotás Z. 1990: A trianoni határok, Interedition, Budapest, pp.48-49 Papp-Váry Á.-Hrenkó P.1990: Magyarország régi térképeken, Gondolat Könyvkiadó/ Officina Nova, Budapest, 140p. Popély Gy. 2010: Felvidék: 1914-1920, Fókusz Egyesület, Budapest, 360p. Simon A. 2010: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 319p. 41
Sinkó F. 1939: A vármegye és Kassa a csehszlovák megszállás alatt, In: Csíkvári A. (szerk.) Abaúj- Torna vármegye, Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala, Budapest, pp.27-28. Sziklay J. -Borovszky S. (szerk.) 1896: Abaúj-Torna vármegye és Kassa. Magyarország vármegyéi és városai, Apolló Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, pp. 263-273. Tamási E. (szerk.) 1999: Zemplén népessége, települései, Rákóczi Múzeum, Sárospatak, 369p. Taubinger I. 1939: A vármegye és Kassa kereskedelme és ipara, In: Csíkvári A. (szerk.) Abaúj-Torna vármegye, Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala, Budapest, pp.60-61. 67p. Varga I. 1939: A vármegye népességi statisztikája, In: Csíkvári A. (szerk.) Abaúj-Torna vármegye, Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala, Budapest, 70 p. Veresegyháziné Kovács J. - Veresegyházi B. 1999: A régi Magyarország vármegyéi és városai, Anno Kiadó, Budapest, 5p. Zentai L. – Kósa P. (szerk.) 2003: A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. 2. kiadás, Talma Kiadó, Pécs, 247p. Népszámlálási kiadványok: Az 1941. évi népszámlálás. Demográfiai adatok községek szerint, KSH, Budapest, 1947. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Magyar Statisztikai Közlemények, Új Sorozat 42. kötet, Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Statistický lexikon obcí v Republike Československej, III. Slovensko, ŠUS, Praha, 1927. Statistický lexikon obcí v Republike Československej, III. Krajina Slovenská, Orbis, Praha, 1936.
42
14. Mellékletek 1. melléklet: A történeti Abaúj- Torna vármegye etnikai összetétele az 1910-es népszámlálás időpontjában ABAÚJ-TORNA vármegye Abaszéplak Abaújalpár Abaújdevecser Abaújharaszti Abaújkér Abaújlak Abaújnádasd Abaújrákos Abaújsáp Abaújszakály Abaújszántó Abaújszina Abaújszolnok Abaújvár Áj Ájfalucska Alsócéce Alsócsáj Alsófügöd Alsógagy Alsóhutka Alsókázsmárk Alsókéked Alsókemence Alsólánc Alsómecenzéf Alsóméra Alsómislye Alsónovaj Alsóolcsvár Alsószend Alsótőkés Alsóvadász Apátka Aranyidka Arka Aszaló Bakta Balogd Bárca Baska Baskó Bátyok Becskeháza Benyék Beret Bernátfalva Beszter Bocsárd Bodoló Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bódvavendégi Boldogkőújfalu
össznépesség
magyar
1064 265 545 263 1036 334 1045 199 188 555 4698 1528 398 763 394 661 279 218 276 353 329 269 359 476 269 2658 421 1019 467 243 234 490 1715 117 878 293 1644 683 343 1330 240 563 371 228 295 377 240 446 146 561 311 337 916 427 758
213 264 545 28 1034 333 426 130 187 175 4665 1400 387 753 394 37 279 130 276 351 96 269 337 104 265 596 420 121 466 6 234 8 1714 5 86 293 1644 677 109 609 6 563 11 227 3 375 18 271 105 548 303 337 896 421 758
szlovák német egyéb 831 1 0 228 0 1 589 63 1 313 13 104 10 7 0 601 0 88 0 2 228 0 19 356 3 83 0 836 0 218 0 479 0 105 758 0 0 5 234 703 220 0 342 0 279 0 162 159 40 10 0 0 4 2 0
18 0 0 1 1 0 29 0 0 1 16 8 0 3 0 3 0 0 0 0 3 0 0 11 1 1918 1 8 1 17 0 3 1 5 34 0 0 0 0 17 4 0 0 0 10 1 2 4 1 3 0 0 2 0 0
2 0 0 6 1 0 1 6 0 66 4 16 1 0 0 20 0 0 0 0 2 0 3 5 0 61 0 54 0 2 0 0 0 2 0 0 0 1 0 1 10 0 18 1 3 1 58 12 0 0 8 0 14 4 0
magyar % 20,0 99,6 100,0 10,6 99,8 99,7 40,8 65,3 99,5 31,5 99,3 91,6 97,2 98,7 100,0 5,6 100,0 59,6 100,0 99,4 29,2 100,0 93,9 21,8 98,5 22,4 99,8 11,9 99,8 2,5 100,0 1,6 99,9 4,3 9,8 100,0 100,0 99,1 31,8 45,8 2,5 100,0 3,0 99,6 1,0 99,5 7,5 60,8 71,9 97,7 97,4 100,0 97,8 98,6 100,0
szlovák % 78,1 0,4 0,0 86,7 0,0 0,3 56,4 31,7 0,5 56,4 0,3 6,8 2,5 0,9 0,0 90,9 0,0 40,4 0,0 0,6 69,3 0,0 5,3 74,8 1,1 3,1 0,0 82,0 0,0 89,7 0,0 97,8 0,0 89,7 86,3 0,0 0,0 0,7 68,2 52,9 91,7 0,0 92,2 0,0 94,6 0,0 67,5 35,7 27,4 1,8 0,0 0,0 0,4 0,5 0,0
német egyéb % % 1,7 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,4 2,3 0,1 0,1 0,0 0,0 2,8 0,1 0,0 3,0 0,0 0,0 0,2 11,9 0,3 0,1 0,5 1,0 0,0 0,3 0,4 0,0 0,0 0,0 0,5 3,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,9 0,6 0,0 0,0 0,0 0,8 2,3 1,1 0,4 0,0 72,2 2,3 0,2 0,0 0,8 5,3 0,2 0,0 7,0 0,8 0,0 0,0 0,6 0,0 0,1 0,0 4,3 1,7 3,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 1,3 0,1 1,7 4,2 0,0 0,0 0,0 4,9 0,0 0,4 3,4 1,0 0,3 0,3 0,8 24,2 0,9 2,7 0,7 0,0 0,5 0,0 0,0 2,6 0,0 0,0 0,2 1,5 0,0 0,9 0,0 0,0
43
Boldogkőváralja Bölzse Búzafalva Buzinka Buzita Büttös Cekeháza Csécs Csenyéte Csobád Csontosfalva Derenk Detek Dobódél Égerszög Encs Enyicke Eszkáros Fáj Fancsal Felsőcéce Felsőcsáj Felsődobsza Felsőfügöd Felsőgagy Felsőhutka Felsőkázsmárk Felsőkéked Felsőkemence Felsőlánc Felsőmecenzéf Felsőméra Felsőmislye Felsőnovaj Felsőolcsvár Felsőszend Felsőtőkés Felsővadász Filkeháza Fony Forró Fulókércs Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérnádaska Füzérradvány Gadna Gagyapáti Gagybátor Gagyvendégi Garadna Garbócbogdány Gibárt Gönc Göncruszka Györgyi Györke Halmaj Hatkóc Hejce Hernádbűd
1029 277 316 423 894 426 242 827 521 692 261 373 645 115 354 1110 1082 431 413 495 249 352 1259 263 467 276 394 161 337 306 1575 862 757 300 405 186 511 844 150 820 1281 464 719 366 282 218 653 329 123 674 367 709 483 426 2819 1254 199 689 634 216 755 329
1021 133 29 381 891 400 239 768 511 685 27 358 644 114 354 1104 711 287 412 488 249 271 1259 263 467 25 394 146 10 299 592 855 43 300 23 186 18 837 149 817 1244 464 577 366 281 22 637 318 123 672 367 675 379 425 2790 1241 32 330 633 177 745 329
0 141 265 34 2 20 2 54 8 0 233 11 0 1 0 3 355 144 1 6 0 50 0 0 0 251 0 15 308 7 235 1 660 0 343 0 480 4 0 1 34 0 142 0 0 178 8 11 0 1 0 28 103 0 16 6 154 293 1 37 9 0
7 2 14 2 0 2 1 1 2 2 1 3 0 0 0 0 5 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 5 0 522 6 12 0 9 0 0 1 0 1 1 0 0 0 1 0 3 0 0 1 0 6 1 1 13 2 0 16 0 1 1 0
1 1 8 6 1 4 0 4 0 5 0 1 1 0 0 3 11 0 0 0 0 31 0 0 0 0 0 0 14 0 226 0 42 0 30 0 13 2 1 1 2 0 0 0 0 18 5 0 0 0 0 0 0 0 0 5 13 50 0 1 0 0
99,2 48,0 9,2 90,1 99,7 93,9 98,8 92,9 98,1 99,0 10,3 96,0 99,8 99,1 100,0 99,5 65,7 66,6 99,8 98,6 100,0 77,0 100,0 100,0 100,0 9,1 100,0 90,7 3,0 97,7 37,6 99,2 5,7 100,0 5,7 100,0 3,5 99,2 99,3 99,6 97,1 100,0 80,3 100,0 99,6 10,1 97,5 96,7 100,0 99,7 100,0 95,2 78,5 99,8 99,0 99,0 16,1 47,9 99,8 81,9 98,7 100,0
0,0 50,9 83,9 8,0 0,2 4,7 0,8 6,5 1,5 0,0 89,3 2,9 0,0 0,9 0,0 0,3 32,8 33,4 0,2 1,2 0,0 14,2 0,0 0,0 0,0 90,9 0,0 9,3 91,4 2,3 14,9 0,1 87,2 0,0 84,7 0,0 93,9 0,5 0,0 0,1 2,7 0,0 19,7 0,0 0,0 81,7 1,2 3,3 0,0 0,1 0,0 3,9 21,3 0,0 0,6 0,5 77,4 42,5 0,2 17,1 1,2 0,0
0,7 0,7 4,4 0,5 0,0 0,5 0,4 0,1 0,4 0,3 0,4 0,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,5 0,0 33,1 0,7 1,6 0,0 2,2 0,0 0,0 0,1 0,0 0,1 0,1 0,0 0,0 0,0 0,4 0,0 0,5 0,0 0,0 0,1 0,0 0,8 0,2 0,2 0,5 0,2 0,0 2,3 0,0 0,5 0,1 0,0
0,1 0,4 2,5 1,4 0,1 0,9 0,0 0,5 0,0 0,7 0,0 0,3 0,2 0,0 0,0 0,3 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 8,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4,2 0,0 14,3 0,0 5,5 0,0 7,4 0,0 2,5 0,2 0,7 0,1 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 8,3 0,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,4 6,5 7,3 0,0 0,5 0,0 0,0
44
Hernádcsány Hernádgecse Hernádgönyű Hernádkércs Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádszurdok Hernádtihany Hernádvécse Hernádzsadány Hidasnémeti Hidvégardó Hilyó Hím Hollóháza Homrogd Idabukóc Idrány Ináncs Izdoba Jablonca Jánok Jászó Jászódebrőd Jászómindszent Jászóújfalu Jászóváralja Jósvafő Kalsa Kány KASSA Kassabéla Kassahámor Kassamindszent Kassaújfalu Kelecsényborda Kenyhec Keresztéte Királynépe Kisbózsva Kishuta Kisida Kiskinizs Kisszalánc Koksóbaksa Komaróc Komjáti Korlát Kovácsvágás Körtvélyes Krasznokvajda Kupa Léh Lengyelfalva Litka Magyarbőd Makranc Méhész Miglécnémeti Miszlóka Mogyoróska Monaj
1425 505 351 606 406 519 352 1668 1117 970 619 844 476 284 688 807 479 490 907 368 556 734 1361 606 1263 418 243 616 376 265 44211 880 616 274 1215 253 473 144 446 139 230 437 496 234 190 445 534 608 787 403 602 485 287 583 168 672 853 125 424 1230 291 454
824 76 211 604 402 519 345 71 1013 793 610 843 28 276 516 805 10 489 870 12 552 657 1318 592 558 297 216 616 123 231 33350 37 27 108 43 17 425 144 146 138 160 161 496 161 43 435 527 604 785 403 600 485 286 68 168 571 825 125 395 388 288 450
553 427 139 1 2 0 2 1529 90 112 4 0 419 8 167 2 428 0 4 343 4 2 26 12 694 117 11 0 249 1 6547 840 526 155 1144 234 39 0 259 0 70 269 0 68 147 10 3 0 1 0 0 0 1 498 0 24 8 0 28 809 3 3
29 2 1 1 2 0 3 2 13 9 4 1 5 0 5 0 1 0 0 1 0 3 9 2 7 3 15 0 4 0 3189 0 31 11 10 1 8 0 1 1 0 3 0 5 0 0 0 4 0 0 0 0 0 4 0 2 15 0 1 6 0 1
19 0 0 0 0 0 2 66 1 56 1 0 24 0 0 0 40 1 33 12 0 72 8 0 4 1 1 0 0 33 1125 3 32 0 18 1 1 0 40 0 0 4 0 0 0 0 4 0 1 0 2 0 0 13 0 75 5 0 0 27 0 0
57,8 15,0 60,1 99,7 99,0 100,0 98,0 4,3 90,7 81,8 98,5 99,9 5,9 97,2 75,0 99,8 2,1 99,8 95,9 3,3 99,3 89,5 96,8 97,7 44,2 71,1 88,9 100,0 32,7 87,2 75,4 4,2 4,4 39,4 3,5 6,7 89,9 100,0 32,7 99,3 69,6 36,8 100,0 68,8 22,6 97,8 98,7 99,3 99,7 100,0 99,7 100,0 99,7 11,7 100,0 85,0 96,7 100,0 93,2 31,5 99,0 99,1
38,8 84,6 39,6 0,2 0,5 0,0 0,6 91,7 8,1 11,5 0,6 0,0 88,0 2,8 24,3 0,2 89,4 0,0 0,4 93,2 0,7 0,3 1,9 2,0 54,9 28,0 4,5 0,0 66,2 0,4 14,8 95,5 85,4 56,6 94,2 92,5 8,2 0,0 58,1 0,0 30,4 61,6 0,0 29,1 77,4 2,2 0,6 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,3 85,4 0,0 3,6 0,9 0,0 6,6 65,8 1,0 0,7
2,0 0,4 0,3 0,2 0,5 0,0 0,9 0,1 1,2 0,9 0,6 0,1 1,1 0,0 0,7 0,0 0,2 0,0 0,0 0,3 0,0 0,4 0,7 0,3 0,6 0,7 6,2 0,0 1,1 0,0 7,2 0,0 5,0 4,0 0,8 0,4 1,7 0,0 0,2 0,7 0,0 0,7 0,0 2,1 0,0 0,0 0,0 0,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,7 0,0 0,3 1,8 0,0 0,2 0,5 0,0 0,2
1,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 4,0 0,1 5,8 0,2 0,0 5,0 0,0 0,0 0,0 8,4 0,2 3,6 3,3 0,0 9,8 0,6 0,0 0,3 0,2 0,4 0,0 0,0 12,5 2,5 0,3 5,2 0,0 1,5 0,4 0,2 0,0 9,0 0,0 0,0 0,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,7 0,0 0,1 0,0 0,3 0,0 0,0 2,2 0,0 11,2 0,6 0,0 0,0 2,2 0,0 0,0
45
Nagybózsva Nagyhuta Nagyida Nagykinizs Nagyszalánc Nyésta Nyíri Onga Ósva Ósvacsákány Pálháza Pamlény Pány Pányok Péder Pere Perecse Perény Perkupa Petőszinye Pólyi Pusztafalu Pusztaradvány Ránk Ránkfüred Rás Rásony Regéc Regeteruszka Reste Rozgony Rudnok Saca Selyeb Semse Sima Somodi Stósz Szádalmás Szádelő Szádudvarnok Szala Szalánchuta Szaláncújváros Szárazberencs Szárazkék Szászfa Szemere Szentistvánbaksa Szentlőrincke Széplakapáti Szepsi Szeszta Szikszó Szilvásapáti Szin Szinpetri Szögliget Szőlősardó Taracvajkóc Telkibánya Teresztenye
247 175 2047 498 856 218 569 1795 442 362 553 379 496 420 388 841 244 1241 839 786 550 472 256 318 160 322 305 297 725 441 1021 637 571 847 419 187 1180 1033 853 202 442 384 259 531 139 326 608 502 584 137 397 2197 639 4678 311 710 364 882 394 391 1285 169
245 34 2010 498 693 218 564 1788 63 26 545 371 471 417 388 838 179 1231 839 183 288 466 251 87 72 0 303 294 397 440 121 226 427 846 355 187 1166 853 851 202 437 384 3 166 137 312 608 502 582 43 82 2163 611 4647 10 709 364 881 394 132 1273 169
1 141 30 0 149 0 4 4 349 314 2 0 25 2 0 0 0 7 0 519 257 3 5 208 84 310 1 3 319 1 803 399 124 0 62 0 13 17 0 0 2 0 246 356 2 14 0 0 2 93 301 15 27 14 300 0 0 1 0 246 4 0
1 0 5 0 8 0 1 2 1 1 6 2 0 1 0 3 0 3 0 14 5 0 0 4 4 0 1 0 1 0 16 11 7 0 1 0 1 148 1 0 3 0 0 9 0 0 0 0 0 0 3 16 1 13 0 1 0 0 0 3 2 0
0 0 2 0 6 0 0 1 29 21 0 6 0 0 0 0 65 0 0 70 0 3 0 19 0 12 0 0 8 0 81 1 13 1 1 0 0 15 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 11 3 0 4 1 0 0 0 0 10 6 0
99,2 19,4 98,2 100,0 81,0 100,0 99,1 99,6 14,3 7,2 98,6 97,9 95,0 99,3 100,0 99,6 73,4 99,2 100,0 23,3 52,4 98,7 98,0 27,4 45,0 0,0 99,3 99,0 54,8 99,8 11,9 35,5 74,8 99,9 84,7 100,0 98,8 82,6 99,8 100,0 98,9 100,0 1,2 31,3 98,6 95,7 100,0 100,0 99,7 31,4 20,7 98,5 95,6 99,3 3,2 99,9 100,0 99,9 100,0 33,8 99,1 100,0
0,4 80,6 1,5 0,0 17,4 0,0 0,7 0,2 79,0 86,7 0,4 0,0 5,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,6 0,0 66,0 46,7 0,6 2,0 65,4 52,5 96,3 0,3 1,0 44,0 0,2 78,6 62,6 21,7 0,0 14,8 0,0 1,1 1,6 0,0 0,0 0,5 0,0 95,0 67,0 1,4 4,3 0,0 0,0 0,3 67,9 75,8 0,7 4,2 0,3 96,5 0,0 0,0 0,1 0,0 62,9 0,3 0,0
0,4 0,0 0,2 0,0 0,9 0,0 0,2 0,1 0,2 0,3 1,1 0,5 0,0 0,2 0,0 0,4 0,0 0,2 0,0 1,8 0,9 0,0 0,0 1,3 2,5 0,0 0,3 0,0 0,1 0,0 1,6 1,7 1,2 0,0 0,2 0,0 0,1 14,3 0,1 0,0 0,7 0,0 0,0 1,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,8 0,7 0,2 0,3 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,8 0,2 0,0
0,0 0,0 0,1 0,0 0,7 0,0 0,0 0,1 6,6 5,8 0,0 1,6 0,0 0,0 0,0 0,0 26,6 0,0 0,0 8,9 0,0 0,6 0,0 6,0 0,0 3,7 0,0 0,0 1,1 0,0 7,9 0,2 2,3 0,1 0,2 0,0 0,0 1,5 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,7 2,8 0,1 0,0 0,1 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 2,6 0,5 0,0
46
Tomor Torna Tornabarakony Tornagörgő Tornahorváti Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Tornaújfalu Tornyosnémeti Újszállás Vágáshuta Varbóc Vilmány Vilmánykisfalu Vizsoly Zsarnó Zsebes Zsir Zsujta ÖSSZESEN
533 1697 266 1057 259 141 328 488 629 470 886 193 293 285 824 197 1103 520 354 166 479 202101
525 1682 265 1057 254 141 327 488 626 470 869 11 283 285 809 197 1097 519 222 6 471 156477
0 8 1 0 0 0 0 0 1 0 13 179 10 0 2 0 0 1 129 152 5 36065
0 6 0 0 1 0 1 0 0 0 3 3 0 0 5 0 5 0 2 0 0 6513
8 1 0 0 4 0 0 0 2 0 1 0 0 0 8 0 1 0 1 8 3 3036
98,5 99,1 99,6 100,0 98,1 100,0 99,7 100,0 99,5 100,0 98,1 5,7 96,6 100,0 98,2 100,0 99,5 99,8 62,7 3,6 98,3 77,4
0,0 0,5 0,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 1,5 92,7 3,4 0,0 0,2 0,0 0,0 0,2 36,4 91,6 1,0 17,8
0,0 0,4 0,0 0,0 0,4 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,3 1,6 0,0 0,0 0,6 0,0 0,5 0,0 0,6 0,0 0,0 3,2
1,5 0,1 0,0 0,0 1,5 0,0 0,0 0,0 0,3 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 1,0 0,0 0,1 0,0 0,3 4,8 0,6 1,5
Forrás: 1910. évi magyar népszámlálás anyanyelvi adatai (saját készítésű) 2. mellélet: Abaúj- Torna vármegye etnikai összetétele az 1920/1921-es népszámlálás időpontjában ABAÚJ-TORNA vármegye Abaszéplak Abaújalpár Abaújdevecser Abaújharaszti Abaújkér Abaújlak Abaújnádasd Abaújrákos Abaújsáp Abaújszakály Abaújszántó Abaújszina Abaújszolnok Abaújvár Áj Ájfalucska Alsócéce Alsócsáj Alsófügöd Alsógagy Alsóhutka Alsókázsmárk Alsókéked Alsókemence Alsólánc Alsómecenzéf Alsóméra Alsómislye Alsónovaj Alsóolcsvár Alsószend Alsótőkés
össznépesség magyar szlovák német 1044 242 598 286 990 378 1082 222 192 560 4816 1580 417 783 393 658 259 203 281 318 294 299 325 425 292 2670 463 949 414 251 268 533
586 242 598 7 986 378 106 56 192 20 4781 1104 392 776 382 5 257 14 280 313 10 299 311 5 287 600 462 19 411 15 268 1
363 0 0 273 0 0 922 166 0 531 7 327 22 3 0 356 2 188 0 5 280 0 12 388 1 102 0 905 2 232 0 532
0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 13 0 2 4 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0
egyéb 95 0 0 6 1 0 54 0 0 9 15 149 1 0 11 297 0 1 1 0 4 0 1 32 4 1968 1 25 1 4 0 0
magyar % 56,1 100,0 100,0 2,4 99,6 100,0 9,8 25,2 100,0 3,6 99,3 69,9 94,0 99,1 97,2 0,8 99,2 6,9 99,6 98,4 3,4 100,0 95,7 1,2 98,3 22,5 99,8 2,0 99,3 6,0 100,0 0,2
szlovák német % egyéb % % 34,8 0,0 9,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 95,5 0,0 2,1 0,0 0,3 0,1 0,0 0,0 0,0 85,2 0,0 5,0 74,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 94,8 0,0 1,6 0,1 0,3 0,3 20,7 0,0 9,4 5,3 0,5 0,2 0,4 0,5 0,0 0,0 0,0 2,8 54,1 0,0 45,1 0,8 0,0 0,0 92,6 0,0 0,5 0,0 0,0 0,4 1,6 0,0 0,0 95,2 0,0 1,4 0,0 0,0 0,0 3,7 0,3 0,3 91,3 0,0 7,5 0,3 0,0 1,4 3,8 0,0 73,7 0,0 0,0 0,2 95,4 0,0 2,6 0,5 0,0 0,2 92,4 0,0 1,6 0,0 0,0 0,0 99,8 0,0 0,0
47
Alsóvadász Apátka Aranyidka Arka Aszaló Bakta Balogd Bárca Baska Baskó Bátyok Becskeháza Benyék Beret Bernátfalva Beszter Bocsárd Bodoló Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bódvavendégi Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Bölzse Búzafalva Buzinka Buzita Büttös Cekeháza Csécs Csenyéte Csobád Csontosfalva Derenk Detek Dobódél Égerszög Encs Enyicke Eszkáros Fáj Fancsal Felsőcéce Felsőcsáj Felsődobsza Felsőfügöd Felsőgagy Felsőhutka Felsőkázsmárk Felsőkéked Felsőkemence Felsőlánc Felsőmecenzéf Felsőméra Felsőmislye Felsőnovaj Felsőolcsvár Felsőszend Felsőtőkés Felsővadász Filkeháza
1692 109 745 281 1679 641 296 1359 234 622 328 211 328 463 295 471 136 589 301 332 876 389 815 1104 307 333 470 938 498 243 863 570 725 272 416 607 104 290 1166 977 472 461 565 263 335 1347 270 508 284 368 167 290 320 1521 912 722 289 379 192 472 870 168
1691 9 45 281 1672 639 0 82 202 622 2 209 29 461 12 229 27 542 301 330 874 376 815 1090 88 13 122 866 498 241 549 570 724 1 57 606 104 290 1154 118 14 453 557 261 117 1339 270 508 1 368 153 2 299 297 912 6 287 19 192 2 869 147
0 100 678 0 4 0 282 1206 28 0 325 0 294 2 208 210 109 6 0 2 1 7 0 3 160 301 275 23 0 1 206 0 1 256 359 0 0 0 5 840 424 2 8 0 209 3 0 0 283 0 14 274 1 392 0 700 1 352 0 470 1 19
0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 9 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 6 0 0 6 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0
1 0 22 0 3 0 14 71 4 0 1 2 5 0 75 32 0 41 0 0 0 6 0 2 59 19 73 49 0 0 108 0 0 15 0 0 0 0 1 19 34 0 0 0 9 4 0 0 0 0 0 14 20 832 0 16 0 8 0 0 0 2
99,9 8,3 6,0 100,0 99,6 99,7 0,0 6,0 86,3 100,0 0,6 99,1 8,8 99,6 4,1 48,6 19,9 92,0 100,0 99,4 99,8 96,7 100,0 98,7 28,7 3,9 26,0 92,3 100,0 99,2 63,6 100,0 99,9 0,4 13,7 99,8 100,0 100,0 99,0 12,1 3,0 98,3 98,6 99,2 34,9 99,4 100,0 100,0 0,4 100,0 91,6 0,7 93,4 19,5 100,0 0,8 99,3 5,0 100,0 0,4 99,9 87,5
0,0 91,7 91,0 0,0 0,2 0,0 95,3 88,7 12,0 0,0 99,1 0,0 89,6 0,4 70,5 44,6 80,1 1,0 0,0 0,6 0,1 1,8 0,0 0,3 52,1 90,4 58,5 2,5 0,0 0,4 23,9 0,0 0,1 94,1 86,3 0,0 0,0 0,0 0,4 86,0 89,8 0,4 1,4 0,0 62,4 0,2 0,0 0,0 99,6 0,0 8,4 94,5 0,3 25,8 0,0 97,0 0,3 92,9 0,0 99,6 0,1 11,3
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,5 0,0 0,0 1,3 0,0 0,4 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,1 0,0 3,0 0,0 0,2 0,0 4,7 5,2 1,7 0,0 0,3 0,9 1,5 0,0 25,4 6,8 0,0 7,0 0,0 0,0 0,0 1,5 0,0 0,2 19,2 5,7 15,5 5,2 0,0 0,0 12,5 0,0 0,0 5,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 1,9 7,2 0,0 0,0 0,0 2,7 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4,8 6,3 54,7 0,0 2,2 0,0 2,1 0,0 0,0 0,0 1,2
48
Fony Forró Fulókércs Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérnádaska Füzérradvány Gadna Gagyapáti Gagybátor Gagyvendégi Garadna Garbócbogdány Gibárt Gönc Göncruszka Györgyi Györke Halmaj Hatkóc Hejce Hernádbűd Hernádcsány Hernádgecse Hernádgönyű Hernádkércs Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádszurdok Hernádtihany Hernádvécse Hernádzsadány Hidasnémeti Hidvégardó Hilyó Hím Hollóháza Homrogd Idabukóc Idrány Ináncs Izdoba Jablonca Jánok Jászó Jászódebrőd Jászómindszent Jászóújfalu Jászóváralja Jósvafő Kalsa Kány KASSA Kassabéla Kassahámor Kassamindszent Kassaújfalu Kelecsényborda Kenyhec Keresztéte Királynépe
848 1344 501 653 370 288 213 614 325 134 702 380 765 439 446 3307 1164 190 667 716 208 863 355 1436 529 333 594 436 545 389 1588 1163 893 722 885 428 242 641 806 478 411 872 424 571 834 1303 589 1275 392 250 656 423 259 52898 768 493 305 1167 247 469 142 404
845 1288 500 592 370 287 8 606 289 132 701 374 760 78 437 3262 1156 0 315 716 160 851 355 39 31 1 591 422 545 389 12 1157 72 714 878 16 236 559 805 12 411 869 3 561 726 1199 586 765 32 227 654 16 211 11206 29 20 8 20 7 425 142 0
2 53 0 61 0 1 195 4 36 2 0 5 0 331 3 24 6 170 262 0 45 7 0 1245 492 314 1 10 0 0 1564 5 705 6 0 405 5 76 1 432 0 1 373 8 12 50 0 446 358 11 0 389 1 31572 733 445 271 1113 226 37 0 381
0 2 1 0 0 0 0 3 0 0 0 1 4 0 3 15 2 0 0 0 0 5 0 0 0 0 2 3 0 0 0 1 0 2 6 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 5 2145 0 0 0 0 0 0 0 0
1 1 0 0 0 0 10 1 0 0 1 0 1 30 3 6 0 20 90 0 3 1 0 152 6 18 0 1 0 0 12 0 116 0 0 7 1 2 0 34 0 2 48 2 96 54 3 64 2 12 1 18 42 7975 6 28 26 34 14 7 0 23
99,6 95,8 99,8 90,7 100,0 99,7 3,8 98,7 88,9 98,5 99,9 98,4 99,3 17,8 98,0 98,6 99,3 0,0 47,2 100,0 76,9 98,6 100,0 2,7 5,9 0,3 99,5 96,8 100,0 100,0 0,8 99,5 8,1 98,9 99,2 3,7 97,5 87,2 99,9 2,5 100,0 99,7 0,7 98,2 87,1 92,0 99,5 60,0 8,2 90,8 99,7 3,8 81,5 21,2 3,8 4,1 2,6 1,7 2,8 90,6 100,0 0,0
0,2 3,9 0,0 9,3 0,0 0,3 91,5 0,7 11,1 1,5 0,0 1,3 0,0 75,4 0,7 0,7 0,5 89,5 39,3 0,0 21,6 0,8 0,0 86,7 93,0 94,3 0,2 2,3 0,0 0,0 98,5 0,4 78,9 0,8 0,0 94,6 2,1 11,9 0,1 90,4 0,0 0,1 88,0 1,4 1,4 3,8 0,0 35,0 91,3 4,4 0,0 92,0 0,4 59,7 95,4 90,3 88,9 95,4 91,5 7,9 0,0 94,3
0,0 0,1 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,3 0,5 0,0 0,7 0,5 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,7 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,3 0,7 0,0 0,0 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 1,9 4,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,1 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 4,7 0,2 0,0 0,0 0,1 0,0 0,1 6,8 0,7 0,2 0,0 10,5 13,5 0,0 1,4 0,1 0,0 10,6 1,1 5,4 0,0 0,2 0,0 0,0 0,8 0,0 13,0 0,0 0,0 1,6 0,4 0,3 0,0 7,1 0,0 0,2 11,3 0,4 11,5 4,1 0,5 5,0 0,5 4,8 0,2 4,3 16,2 15,1 0,8 5,7 8,5 2,9 5,7 1,5 0,0 5,7
49
Kisbózsva Kishuta Kisida Kiskinizs Kisszalánc Koksóbaksa Komaróc Komjáti Korlát Kovácsvágás Körtvélyes Krasznokvajda Kupa Léh Lengyelfalva Litka Magyarbőd Makranc Méhész Miglécnémeti Miszlóka Mogyoróska Monaj Nagybózsva Nagyhuta Nagyida Nagykinizs Nagyszalánc Nyésta Nyíri Onga Ósva Ósvacsákány Pálháza Pamlény Pány Pányok Péder Pere Perecse Perény Perkupa Petőszinye Pólyi Pusztafalu Pusztaradvány Ránk Ránkfüred Rás Rásony Regéc Regeteruszka Reste Rozgony Rudnok Saca Selyeb Semse Sima Somodi Stósz Szádalmás
126 273 402 552 230 263 454 549 637 740 422 604 446 283 578 223 670 843 113 452 1322 307 427 263 200 2145 502 1119 227 518 1792 426 400 526 413 404 434 377 771 246 1119 918 756 601 495 267 350 149 342 286 327 670 432 1057 564 581 777 414 199 1125 1022 921
124 235 23 548 83 1 424 548 628 735 413 600 446 283 38 222 156 466 110 399 9 305 425 263 1 1868 499 501 220 508 1776 25 0 521 413 45 434 374 764 190 1013 901 41 67 495 266 5 12 1 286 322 8 414 56 307 97 777 230 199 1051 366 862
2 35 365 1 135 259 29 0 1 0 7 0 0 0 513 1 489 359 0 50 1306 1 1 0 199 146 1 471 0 10 3 392 386 5 0 356 0 0 0 53 34 0 696 515 0 0 335 132 341 0 4 620 0 943 254 419 0 158 0 11 24 42
0 2 0 3 0 0 0 1 8 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 7 0 4 0 0 0 0 0 0 0 5 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 1 14 0 12 3 1 0 0 5 2 4 0 0 27 0 25 18 3 3 7 0 1 0 0 131 2 147 0 0 9 9 14 0 0 3 0 3 2 2 72 16 19 19 0 1 10 5 0 0 0 42 18 58 3 65 0 26 0 63 632 17
98,4 86,1 5,7 99,3 36,1 0,4 93,4 99,8 98,6 99,3 97,9 99,3 100,0 100,0 6,6 99,6 23,3 55,3 97,3 88,3 0,7 99,3 99,5 100,0 0,5 87,1 99,4 44,8 96,9 98,1 99,1 5,9 0,0 99,0 100,0 11,1 100,0 99,2 99,1 77,2 90,5 98,1 5,4 11,1 100,0 99,6 1,4 8,1 0,3 100,0 98,5 1,2 95,8 5,3 54,4 16,7 100,0 55,6 100,0 93,4 35,8 93,6
1,6 12,8 90,8 0,2 58,7 98,5 6,4 0,0 0,2 0,0 1,7 0,0 0,0 0,0 88,8 0,4 73,0 42,6 0,0 11,1 98,8 0,3 0,2 0,0 99,5 6,8 0,2 42,1 0,0 1,9 0,2 92,0 96,5 1,0 0,0 88,1 0,0 0,0 0,0 21,5 3,0 0,0 92,1 85,7 0,0 0,0 95,7 88,6 99,7 0,0 1,2 92,5 0,0 89,2 45,0 72,1 0,0 38,2 0,0 1,0 2,3 4,6
0,0 0,7 0,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,2 1,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,1 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 0,4 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,4 3,5 0,0 5,2 1,1 0,2 0,0 0,0 0,7 0,5 0,7 0,0 0,0 4,7 0,0 3,7 2,1 2,7 0,7 0,5 0,0 0,2 0,0 0,0 6,1 0,4 13,1 0,0 0,0 0,5 2,1 3,5 0,0 0,0 0,7 0,0 0,8 0,3 0,8 6,4 1,7 2,5 3,2 0,0 0,4 2,9 3,4 0,0 0,0 0,0 6,3 4,2 5,5 0,5 11,2 0,0 6,3 0,0 5,6 61,8 1,8
50
Szádelő Szádudvarnok Szala Szalánchuta Szaláncújváros Szárazberencs Szárazkék Szászfa Szemere Szentistvánbaksa Szentlőrincke Széplakapáti Szepsi Szeszta Szikszó Szilvásapáti Szin Szinpetri Szögliget Szőlősardó Taracvajkóc Telkibánya Teresztenye Tomor Torna Tornabarakony Tornagörgő Tornahorváti Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Tornaújfalu Tornyosnémeti Újszállás Vágáshuta Varbóc Vilmány Vilmánykisfalu Vizsoly Zsarnó Zsebes Zsir Zsujta ÖSSZESEN
197 429 423 299 574 174 367 616 695 529 146 449 2007 635 4861 280 797 382 994 432 407 1224 199 507 1709 240 971 235 149 363 421 589 473 943 232 315 293 857 214 1083 482 349 153 529 212761
195 418 422 11 19 174 365 615 691 529 2 100 1769 439 4807 56 793 382 993 431 128 1219 199 504 1329 240 949 227 149 346 418 587 459 919 5 315 293 847 207 1073 450 12 0 528 124468
0 0 0 286 502 0 0 0 4 0 144 314 101 187 13 222 0 0 0 0 267 0 0 3 46 0 12 0 0 6 0 1 0 17 224 0 0 9 7 5 1 337 152 1 70524
0 0 0 0 0 0 2 1 0 0 0 0 0 0 27 0 3 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 2 2 0 0 5 0 0 0 1 0 3 0 0 0 0 2339
2 11 1 2 53 0 0 0 0 0 0 35 137 9 14 2 1 0 1 0 12 4 0 0 334 0 10 8 0 9 1 1 14 2 3 0 0 0 0 2 31 0 1 0 15429
99,0 97,4 99,8 3,7 3,3 100,0 99,5 99,8 99,4 100,0 1,4 22,3 88,1 69,1 98,9 20,0 99,5 100,0 99,9 99,8 31,4 99,6 100,0 99,4 77,8 100,0 97,7 96,6 100,0 95,3 99,3 99,7 97,0 97,5 2,2 100,0 100,0 98,8 96,7 99,1 93,4 3,4 0,0 99,8 58,5
0,0 0,0 0,0 95,7 87,5 0,0 0,0 0,0 0,6 0,0 98,6 69,9 5,0 29,4 0,3 79,3 0,0 0,0 0,0 0,0 65,6 0,0 0,0 0,6 2,7 0,0 1,2 0,0 0,0 1,7 0,0 0,2 0,0 1,8 96,6 0,0 0,0 1,1 3,3 0,5 0,2 96,6 99,3 0,2 33,1
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 0,0 0,4 0,0 0,0 0,2 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 0,5 0,0 0,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 1,1
1,0 2,6 0,2 0,7 9,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7,8 6,8 1,4 0,3 0,7 0,1 0,0 0,1 0,0 2,9 0,3 0,0 0,0 19,5 0,0 1,0 3,4 0,0 2,5 0,2 0,2 3,0 0,2 1,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 6,4 0,0 0,7 0,0 7,3
német % 0,4 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0
egyéb % 17,8 0,0 0,0 6,1 0,1 0,3 7,3 4,4
Forrás: 1921. évi csehszlovák népszámlálás nemzetiségi adatai (saját készítésű) 3.melléklet: A történeti Abaúj- Torna vármegye etnikai összetétele az 1930-as népszámlálás időpontjában ABAÚJ-TORNA vármegye Abaszéplak Abaújalpár Abaújdevecser Abaújharaszti Abaújkér Abaújlak Abaújnádasd Abaújrákos
össznépesség
magyar
szlovák
német
egyéb
1256 259 632 295 1082 381 1198 251
30 259 632 0 1077 380 49 38
998 0 0 277 2 0 1061 202
5 0 0 0 2 0 0 0
223 0 0 18 1 1 88 11
magyar % 2,4 100,0 100,0 0,0 99,5 99,7 4,1 15,1
szlovák % 79,5 0,0 0,0 93,9 0,2 0,0 88,6 80,5
51
Abaújsáp Abaújszakály Abaújszántó Abaújszina Abaújszolnok Abaújvár Áj Ájfalucska Alsócéce Alsócsáj Alsófügöd Alsógagy Alsóhutka Alsókázsmárk Alsókéked Alsókemence Alsólánc Alsómecenzéf Alsóméra Alsómislye Alsónovaj Alsóolcsvár Alsószend Alsótőkés Alsóvadász Apátka Aranyidka Arka Aszaló Bakta Balogd Bárca Baska Baskó Bátyok Becskeháza Benyék Beret Bernátfalva Beszter Bocsárd Bodoló Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bódvavendégi Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Bölzse Búzafalva Buzinka Buzita Büttös Cekeháza Csécs Csenyéte Csobád Csontosfalva Derenk Detek Dobódél Égerszög
170 731 4743 1519 438 751 378 642 267 255 326 365 349 352 341 409 362 2666 491 1031 373 262 282 485 1758 99 694 352 1829 684 315 1673 226 634 359 217 343 443 329 504 179 526 318 310 980 411 828 1180 290 457 468 1090 533 226 942 589 730 308 439 681 96 303
170 17 4714 463 437 749 337 0 267 11 325 364 0 352 338 1 316 240 491 2 370 4 282 2 1756 1 2 352 1828 683 0 50 0 634 2 216 0 442 0 88 0 381 317 309 978 357 828 1165 6 3 62 732 531 226 495 589 730 6 291 680 96 302
0 692 7 821 1 0 32 509 0 242 0 1 333 0 1 394 10 245 0 978 0 232 0 482 0 98 690 0 0 0 288 1475 210 0 316 0 340 0 232 403 174 68 1 0 0 22 0 4 266 420 343 136 1 0 371 0 0 291 148 0 0 0
0 0 13 0 0 2 2 1 0 0 0 0 0 0 2 5 0 2072 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 2 1 0 9 4 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 0 1
0 22 9 235 0 0 7 132 0 2 1 0 16 0 0 9 36 109 0 51 3 26 0 1 2 0 1 0 1 0 27 144 16 0 41 1 3 1 97 13 5 77 0 0 0 31 0 2 14 34 63 222 1 0 75 0 0 11 0 0 0 0
100,0 2,3 99,4 30,5 99,8 99,7 89,2 0,0 100,0 4,3 99,7 99,7 0,0 100,0 99,1 0,2 87,3 9,0 100,0 0,2 99,2 1,5 100,0 0,4 99,9 1,0 0,3 100,0 99,9 99,9 0,0 3,0 0,0 100,0 0,6 99,5 0,0 99,8 0,0 17,5 0,0 72,4 99,7 99,7 99,8 86,9 100,0 98,7 2,1 0,7 13,2 67,2 99,6 100,0 52,5 100,0 100,0 1,9 66,3 99,9 100,0 99,7
0,0 94,7 0,1 54,0 0,2 0,0 8,5 79,3 0,0 94,9 0,0 0,3 95,4 0,0 0,3 96,3 2,8 9,2 0,0 94,9 0,0 88,5 0,0 99,4 0,0 99,0 99,4 0,0 0,0 0,0 91,4 88,2 92,9 0,0 88,0 0,0 99,1 0,0 70,5 80,0 97,2 12,9 0,3 0,0 0,0 5,4 0,0 0,3 91,7 91,9 73,3 12,5 0,2 0,0 39,4 0,0 0,0 94,5 33,7 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,3 0,0 0,0 0,3 0,5 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 1,2 0,0 77,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,1 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,2 0,2 0,0 0,8 1,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,3
0,0 3,0 0,2 15,5 0,0 0,0 1,9 20,6 0,0 0,8 0,3 0,0 4,6 0,0 0,0 2,2 9,9 4,1 0,0 4,9 0,8 9,9 0,0 0,2 0,1 0,0 0,1 0,0 0,1 0,0 8,6 8,6 7,1 0,0 11,4 0,5 0,9 0,2 29,5 2,6 2,8 14,6 0,0 0,0 0,0 7,5 0,0 0,2 4,8 7,4 13,5 20,4 0,2 0,0 8,0 0,0 0,0 3,6 0,0 0,0 0,0 0,0
52
Encs Enyicke Eszkáros Fáj Fancsal Felsőcéce Felsőcsáj Felsődobsza Felsőfügöd Felsőgagy Felsőhutka Felsőkázsmárk Felsőkéked Felsőkemence Felsőlánc Felsőmecenzéf Felsőméra Felsőmislye Felsőnovaj Felsőolcsvár Felsőszend Felsőtőkés Felsővadász Filkeháza Fony Forró Fulókércs Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérnádaska Füzérradvány Gadna Gagyapáti Gagybátor Gagyvendégi Garadna Garbócbogdány Gibárt Gönc Göncruszka Györgyi Györke Halmaj Hatkóc Hejce Hernádbűd Hernádcsány Hernádgecse Hernádgönyű Hernádkércs Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádszurdok Hernádtihany Hernádvécse Hernádzsadány Hidasnémeti Hidvégardó Hilyó Hím Hollóháza
1617 1119 658 479 557 225 355 1393 293 497 315 391 174 307 294 1688 1017 831 311 463 222 477 899 156 951 1462 434 670 414 313 210 624 328 147 734 412 686 525 494 3244 1335 228 775 911 232 776 447 1754 602 377 680 415 579 390 2093 1170 968 878 870 461 289 738
1612 80 8 477 557 224 31 1388 291 497 3 391 174 1 240 168 1012 0 308 23 222 1 899 149 950 1451 433 655 414 313 1 621 326 147 734 405 685 11 491 3220 1333 4 45 910 0 768 447 54 14 1 680 415 575 390 2 1163 32 867 867 4 190 721
0 1004 621 0 0 1 315 0 0 0 305 0 0 288 30 592 2 718 1 416 0 464 0 7 0 8 0 15 0 0 203 0 1 0 0 0 0 502 0 12 0 215 610 0 232 3 0 1576 513 358 0 0 0 0 1944 2 896 6 0 443 64 13
4 6 0 2 0 0 0 3 2 0 0 0 0 0 0 667 1 6 2 3 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 0 3 9 2 0 0 1 0 4 0 6 0 0 0 0 0 0 0 4 1 5 3 0 0 3
1 29 29 0 0 0 9 2 0 0 7 0 0 18 24 261 2 107 0 21 0 12 0 0 1 2 1 0 0 0 6 2 1 0 0 7 0 12 0 3 0 9 120 0 0 1 0 118 75 18 0 0 4 0 147 1 39 0 0 14 35 1
99,7 7,1 1,2 99,6 100,0 99,6 8,7 99,6 99,3 100,0 1,0 100,0 100,0 0,3 81,6 10,0 99,5 0,0 99,0 5,0 100,0 0,2 100,0 95,5 99,9 99,2 99,8 97,8 100,0 100,0 0,5 99,5 99,4 100,0 100,0 98,3 99,9 2,1 99,4 99,3 99,9 1,8 5,8 99,9 0,0 99,0 100,0 3,1 2,3 0,3 100,0 100,0 99,3 100,0 0,1 99,4 3,3 98,7 99,7 0,9 65,7 97,7
0,0 89,7 94,4 0,0 0,0 0,4 88,7 0,0 0,0 0,0 96,8 0,0 0,0 93,8 10,2 35,1 0,2 86,4 0,3 89,8 0,0 97,3 0,0 4,5 0,0 0,5 0,0 2,2 0,0 0,0 96,7 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 95,6 0,0 0,4 0,0 94,3 78,7 0,0 100,0 0,4 0,0 89,9 85,2 95,0 0,0 0,0 0,0 0,0 92,9 0,2 92,6 0,7 0,0 96,1 22,1 1,8
0,2 0,5 0,0 0,4 0,0 0,0 0,0 0,2 0,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 39,5 0,1 0,7 0,6 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,6 0,3 0,1 0,0 0,0 0,1 0,0 0,5 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,1 0,6 0,3 0,0 0,0 0,4
0,1 2,6 4,4 0,0 0,0 0,0 2,5 0,1 0,0 0,0 2,2 0,0 0,0 5,9 8,2 15,5 0,2 12,9 0,0 4,5 0,0 2,5 0,0 0,0 0,1 0,1 0,2 0,0 0,0 0,0 2,9 0,3 0,3 0,0 0,0 1,7 0,0 2,3 0,0 0,1 0,0 3,9 15,5 0,0 0,0 0,1 0,0 6,7 12,5 4,8 0,0 0,0 0,7 0,0 7,0 0,1 4,0 0,0 0,0 3,0 12,1 0,1
53
Homrogd Idabukóc Idrány Ináncs Izdoba Jablonca Jánok Jászó Jászódebrőd Jászómindszent Jászóújfalu Jászóváralja Jósvafő Kalsa Kány KASSA Kassabéla Kassahámor Kassamindszent Kassaújfalu Kelecsényborda Kenyhec Keresztéte Királynépe Kisbózsva Kishuta Kisida Kiskinizs Kisszalánc Koksóbaksa Komaróc Komjáti Korlát Kovácsvágás Körtvélyes Krasznokvajda Kupa Léh Lengyelfalva Litka Magyarbőd Makranc Méhész Miglécnémeti Miszlóka Mogyoróska Monaj Nagybózsva Nagyhuta Nagyida Nagykinizs Nagyszalánc Nyésta Nyíri Onga Ósva Ósvacsákány Pálháza Pamlény Pány Pányok Péder
892 530 487 978 459 599 851 1403 592 1418 434 214 590 460 264 70177 757 519 1367 287 454 174 467 122 345 428 536 289 354 467 544 623 825 436 727 363 337 595 250 747 850 146 478 322 1523 331 531 249 244 2125 544 1466 221 579 2006 437 428 669 426 422 438 377
890 0 482 975 0 547 507 972 579 25 19 161 590 16 262 11504 1 2 1 0 247 174 0 121 323 14 536 29 0 390 543 623 825 404 725 362 336 1 249 239 452 115 255 4 5 326 529 249 100 1061 542 354 221 579 2002 0 0 660 426 60 438 304
1 460 2 1 413 36 119 182 3 1339 393 21 0 443 2 42245 750 505 1350 265 128 0 349 1 20 397 0 254 354 66 0 0 0 11 1 0 0 580 1 489 330 28 166 266 1495 3 2 0 144 709 1 814 0 0 1 431 403 1 0 335 0 17
1 4 1 0 0 0 1 24 5 3 11 6 0 0 0 3354 1 6 3 0 0 0 0 0 0 5 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 1 1 0 2 3 2 0 0 1 1 0 0 0 3 0 15 0 0 3 0 0 7 0 10 0 0
0 66 2 2 46 16 224 225 5 51 11 26 0 1 0 13014 5 6 13 22 79 0 118 0 2 12 0 6 0 11 0 0 0 21 1 1 0 13 0 17 65 1 57 52 22 1 0 0 0 352 1 283 0 0 0 6 25 1 0 17 0 56
99,8 0,0 99,0 99,7 0,0 91,3 59,6 69,3 97,8 1,8 4,4 75,2 100,0 3,5 99,2 16,4 0,1 0,4 0,1 0,0 54,4 100,0 0,0 99,2 93,6 3,3 100,0 10,0 0,0 83,5 99,8 100,0 100,0 92,7 99,7 99,7 99,7 0,2 99,6 32,0 53,2 78,8 53,3 1,2 0,3 98,5 99,6 100,0 41,0 49,9 99,6 24,1 100,0 100,0 99,8 0,0 0,0 98,7 100,0 14,2 100,0 80,6
0,1 86,8 0,4 0,1 90,0 6,0 14,0 13,0 0,5 94,4 90,6 9,8 0,0 96,3 0,8 60,2 99,1 97,3 98,8 92,3 28,2 0,0 74,7 0,8 5,8 92,8 0,0 87,9 100,0 14,1 0,0 0,0 0,0 2,5 0,1 0,0 0,0 97,5 0,4 65,5 38,8 19,2 34,7 82,6 98,2 0,9 0,4 0,0 59,0 33,4 0,2 55,5 0,0 0,0 0,0 98,6 94,2 0,1 0,0 79,4 0,0 4,5
0,1 0,8 0,2 0,0 0,0 0,0 0,1 1,7 0,8 0,2 2,5 2,8 0,0 0,0 0,0 4,8 0,1 1,2 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,2 0,0 0,3 0,4 1,4 0,0 0,0 0,1 0,3 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 1,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 1,0 0,0 2,4 0,0 0,0
0,0 12,5 0,4 0,2 10,0 2,7 26,3 16,0 0,8 3,6 2,5 12,1 0,0 0,2 0,0 18,5 0,7 1,2 1,0 7,7 17,4 0,0 25,3 0,0 0,6 2,8 0,0 2,1 0,0 2,4 0,0 0,0 0,0 4,8 0,1 0,3 0,0 2,2 0,0 2,3 7,6 0,7 11,9 16,1 1,4 0,3 0,0 0,0 0,0 16,6 0,2 19,3 0,0 0,0 0,0 1,4 5,8 0,1 0,0 4,0 0,0 14,9
54
Pere Perecse Perény Perkupa Petőszinye Pólyi Pusztafalu Pusztaradvány Ránk Ránkfüred Rás Rásony Regéc Regeteruszka Reste Rozgony Rudnok Saca Selyeb Semse Sima Somodi Stósz Szádalmás Szádelő Szádudvarnok Szala Szalánchuta Szaláncújváros Szárazberencs Szárazkék Szászfa Szemere Szentistvánbaksa Szentlőrincke Széplakapáti Szepsi Szeszta Szikszó Szilvásapáti Szin Szinpetri Szögliget Szőlősardó Taracvajkóc Telkibánya Teresztenye Tomor Torna Tornabarakony Tornagörgő Tornahorváti Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Tornaújfalu Tornyosnémeti Újszállás Vágáshuta Varbóc Vilmány
845 260 1290 867 875 634 525 305 1133 157 333 286 336 844 467 1133 599 652 895 400 193 1216 1182 891 207 389 441 334 610 230 364 627 778 571 178 506 2172 652 5303 368 909 359 1014 402 470 1389 181 577 1727 272 1134 225 166 420 487 703 428 1014 241 403 307 1054
839 253 919 865 6 4 525 304 12 0 0 286 336 1 425 12 20 25 895 27 193 1001 107 762 207 347 439 1 4 229 364 627 777 571 0 9 1516 422 5282 1 907 359 1012 401 3 1372 181 575 976 272 1018 197 166 418 486 702 424 1006 5 249 307 1052
1 7 298 1 811 621 0 0 1081 150 330 0 0 818 21 1081 566 545 0 355 0 62 277 86 0 2 1 329 554 1 0 0 0 0 178 473 324 189 6 358 0 0 0 0 451 4 0 1 275 0 27 6 0 0 0 1 3 5 235 154 0 0
3 0 0 0 2 0 0 0 0 1 0 0 0 8 2 0 3 0 0 2 0 4 711 4 0 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 16 32 0 10 0 2 0 1 1 3 9 0 0 6 0 2 0 0 2 0 0 0 1 0 0 0 1
2 0 73 1 56 9 0 1 40 6 3 0 0 17 19 40 10 82 0 16 0 149 87 39 0 40 1 0 52 0 0 0 1 0 0 8 300 41 5 9 0 0 1 0 13 4 0 1 470 0 87 22 0 0 1 0 1 2 1 0 0 1
99,3 97,3 71,2 99,8 0,7 0,6 100,0 99,7 1,1 0,0 0,0 100,0 100,0 0,1 91,0 1,1 3,3 3,8 100,0 6,8 100,0 82,3 9,1 85,5 100,0 89,2 99,5 0,3 0,7 99,6 100,0 100,0 99,9 100,0 0,0 1,8 69,8 64,7 99,6 0,3 99,8 100,0 99,8 99,8 0,6 98,8 100,0 99,7 56,5 100,0 89,8 87,6 100,0 99,5 99,8 99,9 99,1 99,2 2,1 61,8 100,0 99,8
0,1 2,7 23,1 0,1 92,7 97,9 0,0 0,0 95,4 95,5 99,1 0,0 0,0 96,9 4,5 95,4 94,5 83,6 0,0 88,8 0,0 5,1 23,4 9,7 0,0 0,5 0,2 98,5 90,8 0,4 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 93,5 14,9 29,0 0,1 97,3 0,0 0,0 0,0 0,0 96,0 0,3 0,0 0,2 15,9 0,0 2,4 2,7 0,0 0,0 0,0 0,1 0,7 0,5 97,5 38,2 0,0 0,0
0,4 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 0,0 0,0 0,0 0,9 0,4 0,0 0,5 0,0 0,0 0,5 0,0 0,3 60,2 0,4 0,0 0,0 0,0 1,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,2 1,5 0,0 0,2 0,0 0,2 0,0 0,1 0,2 0,6 0,6 0,0 0,0 0,3 0,0 0,2 0,0 0,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,1
0,2 0,0 5,7 0,1 6,4 1,4 0,0 0,3 3,5 3,8 0,9 0,0 0,0 2,0 4,1 3,5 1,7 12,6 0,0 4,0 0,0 12,3 7,4 4,4 0,0 10,3 0,2 0,0 8,5 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 1,6 13,8 6,3 0,1 2,4 0,0 0,0 0,1 0,0 2,8 0,3 0,0 0,2 27,2 0,0 7,7 9,8 0,0 0,0 0,2 0,0 0,2 0,2 0,4 0,0 0,0 0,1
55
Vilmánykisfalu Vizsoly Zsarnó Zsebes Zsir Zsujta ÖSSZESEN
241 1211 499 386 142 492 243113
240 1207 402 14 0 488 122358
0 2 54 359 140 1 93768
1 0 0 0 0 0 7176
0 2 43 13 2 3 19751
99,6 99,7 80,6 3,6 0,0 99,2 50,3
0,0 0,2 10,8 93,0 98,6 0,2 38,6
0,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,0
0,0 0,2 8,6 3,4 1,4 0,6 8,1
Forrás: 1930. évi magyar népszámlálás anyanyelvi adatai, az 1930. évi csehszlovák népszámlálás nemzetiségi adatai (saját készítésű) 4.melléklet A történeti Abaúj- Torna vármegye etnikai összetétel 1941-es népszámlálás időpontjában ABAÚJ-TORNA vármegye Abaszéplak Abaújalpár Abaújdevecser Abaújharaszti Abaújkér Abaújlak Abaújnádasd Abaújrákos Abaújsáp Abaújszakály Abaújszántó Abaújszina Abaújszolnok Abaújvár Áj Ájfalucska Alsócéce Alsócsáj Alsófügöd Alsógagy Alsóhutka Alsókázsmárk Alsókéked Alsókemence Alsólánc Alsómecenzéf (Mecenzéf) Alsóméra Alsómislye Alsónovaj Alsóolcsvár Alsószend Alsótőkés Alsóvadász Apátka Aranyidka Arka Aszaló Bakta Balogd Bárca Baska Baskó Bátyok Becskeháza Benyék Beret
össznépessé g
magya r
szlová k
néme t
cigán y
egyé b
magya r%
szlovák %
német %
cigány %
egyéb %
247 685
247 619
0 0
0 1
0 62
0 3
100,0 90,4
0,0 0,0
0,0 0,1
0,0 9,1
0,0 0,4
1001 365 1302 358
985 365 720 291
1 0 579 67
2 0 0 0
13 0 0 0
0 0 3 0
98,4 100,0 55,3 81,3
0,1 0,0 44,5 18,7
1,3 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,2 0,0
836 4908 1669 405 724 454 749 250 231
434 4895 1557 405 704 424 4 250 82
401 1 92 0 1 26 692 0 148
0 1 4 0 2 0 4 0 0
0 0 0 0 17 0 0 0 0
1 11 16 0 0 4 49 0 1
51,9 99,7 93,3 100,0 97,2 93,4 0,5 100,0 35,5
48,0 0,0 5,5 0,0 0,1 5,7 92,4 0,0 64,1
0,2 0,0 0,0 0,0 ! 0,0 0,0 0,2 0,0 0,3 0,0 0,5 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 2,3 0,0 0,0 0,0 0,0
0,1 0,2 1,0 0,0 0,0 0,9 6,5 0,0 0,4
368 348
368 118
0 229
0 0
0 0
0 1
100,0 33,9
0,0 65,8
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,3
323
323
0
0
0
0
100,0
0,0
0,0
0,0
0,0
487 1120
487 100
0 885
0 0
0 0
0 135
100,0 8,9
0,0 79,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 12,1
526 1704
1 1599
524 0
1 0
0 100
0 5
0,2 93,8
99,6 0,0
0,2 0,0
0,0 5,9
0,0 0,3
746 319 1893 706 355 1856 259 653
79 319 1831 703 140 1426 2 652
652 0 0 0 214 408 246 0
14 0 0 0 0 11 0 0
0 0 53 0 0 0 0 1
1 0 1 3 1 11 11 0
10,6 100,0 96,7 99,6 39,4 76,8 0,8 99,8
87,4 0,0 0,0 0,0 60,3 22,0 95,0 0,0
1,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 0,0 0,0
0,0 0,0 2,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2
0,1 0,0 0,1 0,4 0,3 0,6 4,2 0,0
198
192
0
0
0
6
97,0
0,0
0,0
0,0
3,0
450
450
0
0
0
0
100,0
0,0
0,0
0,0
0,0
56
Bernátfalva Beszter Bocsárd Bodoló Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bódvavendégi Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Bölzse Búzafalva Buzinka Buzita Büttös Cekeháza Csécs Csenyéte Csobád Csontosfalva Derenk Detek Dobódél Égerszög Encs Enyicke Eszkáros Fáj Fancsal Felsőcéce Felsőcsáj Felsődobsza Fügöd Felsőgagy Felsőhutka Kázsmárk Kéked Felsőkemence Felsőlánc Felsőmecenzéf Felsőméra Felsőmislye Novajidrány Felsőolcsvár Felsőszend Felsőtőkés Felsővadász Filkeháza Fony Forró Fulókércs Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérnádaska Füzérradvány Gadna Gagyapáti Gagybátor Gagyvendégi Garadna Garbócbogdány
396 547 181 524 315 343 1035 441 864 1145 313 499
39 389 82 510 306 338 1010 439 858 1132 81 95
244 126 98 10 0 0 0 1 0 0 218 403
0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 1
0 0 0 0 6 0 21 0 0 0 0 0
113 32 1 4 3 5 4 0 6 12 14 0
9,8 71,1 45,3 97,3 97,1 98,5 97,6 99,5 99,3 98,9 25,9 19,0
61,6 23,0 54,1 1,9 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 69,6 80,8
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,1 0,0 0,2
0,0 0,0 0,0 0,0 1,9 0,0 2,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
28,5 5,9 0,6 0,8 1,0 1,5 0,4 0,0 0,7 1,0 4,5 0,0
1009 538
981 538
0 0
5 0
0 0
23 0
97,2 100,0
0,0 0,0
0,5 0,0
0,0 0,0
2,3 0,0
1044 605 760 295 443 645
911 604 760 29 443 630
100 0 0 266 0 0
9 1 0 0 0 0
0 0 0 0 0 15
24 0 0 0 0 0
87,3 99,8 100,0 9,8 100,0 97,7
9,6 0,0 0,0 90,2 0,0 0,0
0,9 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,3
2,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
315 1766 1212 676 510 557 265 399 1471 570 476 336 803 613
308 1765 762 426 495 557 265 321 1410 567 475 34 668 607
0 1 440 245 7 0 0 48 0 0 0 302 0 1
0 0 7 3 0 0 0 0 2 0 1 0 0 1
0 0 0 0 8 0 0 0 47 0 0 0 135 1
7 0 3 2 0 0 30 12 3 0 0 0 3
97,8 99,9 62,9 63,0 97,1 100,0 100,0 80,5 95,9 99,5 99,8 10,1 83,2 99,0
0,0 0,1 36,3 36,2 1,4 0,0 0,0 12,0 0,0 0,0 0,0 89,9 0,0 0,2
0,0 0,0 0,6 0,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,2 0,0 0,0 0,2
0,0 0,0 0,0 0,0 1,6 0,0 0,0 0,0 3,2 0,0 0,0 0,0 16,8 0,2
2,2 0,0 0,2 0,3 0,0 0,0 0,0 7,5 0,8 0,5 0,0 0,0 0,0 0,5
388
388
0
0
0
0
100,0
0,0
0,0
0,0
0,0
976 890 1381
976 82 1375
0 721 1
0 1 1
0 0 1
0 86 3
100,0 9,2 99,6
0,0 81,0 0,1
0,0 0,1 0,1
0,0 0,0 0,1
0,0 9,7 0,2
529 867 169 982 1508 468 773 417 351
37 867 169 982 1507 430 724 417 351
491 0 0 0 1 0 13 0 0
0 0 0 0 0 0 1 0 0
0 0 0 0 0 33 35 0 0
1 0 0 0 0 5 0 0 0
7,0 100,0 100,0 100,0 99,9 91,9 93,7 100,0 100,0
92,8 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 1,7 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7,1 4,5 0,0 0,0
0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 1,1 0,0 0,0 0,0
623 331 136 745 512 648 562
619 330 135 742 505 648 232
1 0 0 0 0 0 328
1 0 0 0 0 0 1
0 0 0 3 7 0 0
2 1 1 0 0 0 1
99,4 99,7 99,3 99,6 98,6 100,0 41,3
0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 58,4
0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2
0,0 0,0 0,0 0,4 1,4 0,0 0,0
0,3 0,3 0,7 0,0 0,0 0,0 0,2
57
Gibárt Gönc Göncruszka Györgyi Györke Halmaj Hatkóc Hejce Hernádbűd Hernádcsány Hernádgecse Hernádgönyű Hernádkércs Hernádpetri Hernádszentandrá s Hernádszurdok Hernádtihany Hernádvécse Hernádzsadány Hidasnémeti Hidvégardó Hilyó Hím Hollóháza Homrogd Idabukóc Idrány Ináncs Izdoba Jablonca Jánok Jászó Jászódebrőd Jászómindszent Jászóújfalu Jászóváralja Jósvafő Kalsa Kány Kassa Kassabéla Kassahámor Kassamindszent Kassaújfalu Kelecsényborda Kenyhec Keresztéte Királynépe Kisbózsva Kishuta Kisida Kiskinizs Kisszalánc Koksóbaksa Komaróc Komjáti Korlát Kovácsvágás Körtvélyes Krasznokvajda Kupa
524 3306 1389
524 3301 1387
0 2 1
0 0 0
0 0 0
0 3 1
100,0 99,8 99,9
0,0 0,1 0,1
0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0
0,0 0,1 0,1
906 989 222 702 401 1685 638 405 651 409
497 987 167 700 401 881 98 157 630 398
357 0 55 1 0 725 540 248 1 0
0 0 0 0 0 7 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 10 0
52 2 0 1 0 72 0 0 10 11
54,9 99,8 75,2 99,7 100,0 52,3 15,4 38,8 96,8 97,3
39,4 0,0 24,8 0,1 0,0 43,0 84,6 61,2 0,2 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,4 0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,5 0,0
5,7 0,2 0,0 0,1 0,0 4,3 0,0 0,0 1,5 2,7
502
501
0
0
0
1
99,8
0,0
0,0
0,0
0,2
412 1951 1117 1016 804 965 512 308 711 831 603
412 105 1115 689 783 887 23 303 705 831 26
0 1666 0 322 1 0 488 2 1 0 475
0 5 2 5 0 1 1 2 1 0 0
0 0 0 0 20 77 0 0 0 0 0
0 175 0 0 0 0 0 1 4 0 102
100,0 5,4 99,8 67,8 97,4 91,9 4,5 98,4 99,2 100,0 4,3
0,0 85,4 0,0 31,7 0,1 0,0 95,3 0,6 0,1 0,0 78,8
0,0 0,3 0,2 0,5 0,0 0,1 0,2 0,6 0,1 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 2,5 8,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 9,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,6 0,0 16,9
1061 502 581 854 2081 624 1722 445 251 607
1054 56 581 815 1817 614 175 28 237 587
0 426 0 20 165 5 1517 396 6 0
0 0 0 0 95 0 14 3 7 0
5 0 0 0 0 0 0 0 0 20
2 20 0 19 4 5 16 18 1 0
99,3 11,2 100,0 95,4 87,3 98,4 10,2 6,3 94,4 96,7
0,0 84,9 0,0 2,3 7,9 0,8 88,1 89,0 2,4 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 4,6 0,0 0,8 0,7 2,8 0,0
0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,3
0,2 4,0 0,0 2,2 0,2 0,8 0,9 4,0 0,4 0,0
276 66981
276 55920
0 7345
0 1676
0 0
0 2040
100,0 83,5
0,0 11,0
0,0 2,5
0,0 0,0
0,0 3,0
379 1418
51 844
326 542
1 1
0 0
1 31
13,5 59,5
86,0 38,2
0,3 0,1
0,0 0,0
0,3 2,2
460 169
415 168
42 0
1 0
0 1
2 0
90,2 99,4
9,1 0,0
0,2 0,0
0,0 0,6
0,4 0,0
95 386 445 542
95 386 71 540
0 0 371 0
0 0 3 1
0 0 0 0
0 0 0 1
100,0 100,0 16,0 99,6
0,0 0,0 83,4 0,0
0,0 0,0 0,7 0,2
0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 0,2
425 486 523 629 846 454 749 455
5 485 511 629 846 452 749 453
420 0 1 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 11 0 0 0 0 0
0 1 0 0 0 2 0 2
1,2 99,8 97,7 100,0 100,0 99,6 100,0 99,6
98,8 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 2,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,4 0,0 0,4
58
Léh Lengyelfalva Litka Magyarbőd Makranc Méhész Miglécnémeti Miszlóka Mogyoróska Monaj Nagybózsva Nagyhuta Nagyida Nagykinizs Nagyszalánc Nyésta Nyíri Onga Ósva Ósvacsákány Pálháza Pamlény Pány Pányok Péder Pere Perecse Perény Perkupa Petőszinye Pólyi Pusztafalu Pusztaradvány Ránk Ránkfüred/Herlán y Rás Rásonysápberencs Regéc Regeteruszka Reste Rozgony Rudnok Saca Selyeb Semse Sima Somodi Stósz Szádalmás Szádelő Szádudvarnok Szalaszend Szalánchuta Szaláncújváros Szárazberencs Szárazkék Szászfa Szemere Szentistvánbaksa Szentlőrincke Széplakapáti
398 679 248
397 282 248
0 395 0
1 0 0
0 0 0
0 2 0
99,7 41,5 100,0
0,0 58,2 0,0
0,3 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0
0,0 0,3 0,0
933 124 459 1683 342 564 331 299 2226 489
931 124 455 92 342 563 331 299 2191 459
1 0 2 1542 0 0 0 0 16 0
1 0 0 1 0 0 0 0 4 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 28
0 0 2 48 0 1 0 0 15 2
99,8 100,0 99,1 5,5 100,0 99,8 100,0 100,0 98,4 93,9
0,1 0,0 0,4 91,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,7 0,0
0,1 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5,7
0,0 0,0 0,4 2,9 0,0 0,2 0,0 0,0 0,7 0,4
226 654 2157 536
214 654 2154 120
0 0 0 333
0 0 3 1
12 0 0 0
0 0 0 82
94,7 100,0 99,9 22,4
0,0 0,0 0,0 62,1
0,0 0,0 0,1 0,2
5,3 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 15,3
715 448 469 439 406 869 279 1324 989
710 448 427 439 404 867 279 1310 989
2 0 36 0 2 1 0 11 0
3 0 0 0 0 1 0 1 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 6 0 0 0 0 2 0
99,3 100,0 91,0 100,0 99,5 99,8 100,0 98,9 100,0
0,3 0,0 7,7 0,0 0,5 0,1 0,0 0,8 0,0
0,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,1 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 1,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0
703 542 305
67 542 256
635 0 0
0 0 0
0 0 49
1 0 0
9,5 100,0 83,9
90,3 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 16,1
0,1 0,0 0,0
713 353 1021 482
706 353 335 482
0 0 666 0
0 0 5 0
0 0 0 0
7 0 15 0
99,0 100,0 32,8 100,0
0,0 0,0 65,2 0,0
0,0 0,0 0,5 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0
1,0 0,0 1,5 0,0
639 1184 904 433 177 1309
137 760 876 213 177 1288
491 392 0 214 0 3
10 0 0 6 0 4
0 0 28 0 0 0
1 32 0 0 0 14
21,4 64,2 96,9 49,2 100,0 98,4
76,8 33,1 0,0 49,4 0,0 0,2
1,6 0,0 0,0 1,4 0,0 0,3
0,0 0,0 3,1 0,0 0,0 0,0
0,2 2,7 0,0 0,0 0,0 1,1
877 222 391 910
873 213 384 907
3 2 4 1
1 6 2 0
0 0 0 0
0 1 1 2
99,5 95,9 98,2 99,7
0,3 0,9 1,0 0,1
0,1 2,7 0,5 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,5 0,3 0,2
389 605 887 610 307 2014
389 605 794 610 50 942
0 0 0 0 256 1054
0 0 0 0 0 8
0 0 91 0 0 0
0 0 2 0 1 10
100,0 100,0 89,5 100,0 16,3 46,8
0,0 0,0 0,0 0,0 83,4 52,3
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,4
0,0 0,0 10,3 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,2 0,0 0,3 0,5
59
Szepsi Szeszta Szikszó Szilvásapáti Szin Szinpetri Szögliget Szőlősardó Tarcavajkóc Telkibánya Teresztenye Tomor Torna Tornabarakony Tornagörgő Tornahorváti Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Tornaújfalu Tornyosnémeti Újszállás Vágáshuta Varbóc Vilmány Vilmánykisfalu Vizsoly Zsarnó Zsebes Zsir Zsujta ÖSSZESEN
2336 676 5570 349 951 394 996 377
2197 675 5319 50 950 394 988 377
28 1 2 297 0 0 0 0
35 0 3 0 1 0 1 0
0 0 233 0 0 0 6 0
76 0 13 2 0 0 1 0
94,0 99,9 95,5 14,3 99,9 100,0 99,2 100,0
1,2 0,1 0,0 85,1 0,0 0,0 0,0 0,0
1,5 0,0 0,1 0,0 0,1 0,0 0,1 0,0
0,0 0,0 4,2 0,0 0,0 0,0 0,6 0,0
3,3 0,0 0,2 0,6 0,0 0,0 0,1 0,0
1333 168 593 1703 273 1204 225 159 356 511 706 485 990
1331 168 557 1678 273 1198 218 156 262 504 702 483 988
0 0 1 20 0 4 6 0 0 1 3 2 1
0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 18 0 0 0 0 0 89 0 1 0 1
2 0 17 4 0 0 1 3 5 6 0 0 0
99,8 100,0 93,9 98,5 100,0 99,5 96,9 98,1 73,6 98,6 99,4 99,6 99,8
0,0 0,0 0,2 1,2 0,0 0,3 2,7 0,0 0,0 0,2 0,4 0,4 0,1
0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 3,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 25,0 0,0 0,1 0,0 0,1
0,2 0,0 2,9 0,2 0,0 0,0 0,4 1,9 1,4 1,2 0,0 0,0 0,0
434 293 1365
434 290 1212
0 0 1
0 0 0
0 3 152
0 0 0
100,0 99,0 88,8
0,0 0,0 0,1
0,0 0,0 0,0
0,0 1,0 11,1
0,0 0,0 0,0
1281 585 395
1278 579 111
1 6 283
0 0 0
2 0 0
0 0 1
99,0 28,1
0,1 1,0 71,6
0,0 0,0 0,0
0,2 0,0 0,0
0,0 0,0 0,3
437
436 18798 7
0
0
0
1
99,8
0,0
0,0
0,0
0,2
32418
2002
1415
3643
82,6
14,3
0,9
0,6
1,6
227475
Forrás: 1941. évi magyar népszámlálás anyanyelv szerinti adatai (saját készítésű)
60
