Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak Levelező tagozat Public Relations szakirány
A HARRY POTTER-JELENSÉG VIZSGÁLATA A NYÍREGYHÁZI MÓRICZ ZSIGMOND MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR OLVASÓI KÖRÉBEN
Készítette: Szincsák Anikó Tünde
Budapest, 2002
TARTALOMJEGYZÉK
I. BEVEZETÉS ..................................................................................................... 3 II. OLVASÁSI SZOKÁSOK MAGYARORSZÁGON ..................................... 5 III. NÉPSZERŰ IRODALOM, BESTSELLEREK ........................................... 9 IV. FELNŐTTMESÉK, SZAPPANOPERÁK ................................................. 12 V. HARRY POTTER ÉS SZERZŐJE, JOANNE KATHLEEN, ROWLING SIKERTÖRTÉNETE................................................................................. 14 VI. HARRY POTTER FOGADTATÁSA MAGYARORSZÁGON .............. 18 6.1 A KÖNYV MAGYARORSZÁGI MEGJELENÉSE .................................................. 18 6.2 A FILM ......................................................................................................... 19 6.3 NÉZETEK, VÉLEMÉNYEK HARRY POTTER KAPCSÁN ..................................... 20 VII. A HARRY POTTER-JELENSÉG VIZSGÁLATA A NYÍREGYHÁZI MÓRICZ ZSIGMOND MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR OLVASÓI KÖRÉBEN............................................................................... 22 7.1 A VIZSGÁLAT BEMUTATÁSA ........................................................................ 22 7.1.1 A mintavétel jellemzői........................................................................... 22 7.1.2 A minta megoszlása ............................................................................. 24 7.2 A HARRY POTTER SOROZAT ISMERTSÉGE .................................................... 26 7.3 HARRY POTTER-SOROZAT OLVASÓI ............................................................. 27 7.4 VÉLEMÉNYEK A KÖNYVRŐL......................................................................... 29 7.5 A HARRY POTTER-SOROZAT ’NEMOLVASÓI’ ............................................... 35 7.6 HARRY POTTER FILMEN ............................................................................... 36 7.7 A "POTTERES" TERMÉKEK ........................................................................... 38 7.8 HARRY POTTER ÉS AZ OLVASÁSI SZOKÁSOK................................................ 40 7.8.1 A gyerekek és az olvasás....................................................................... 40 7.8.2 A könyv és az olvasás ........................................................................... 41 7.9 POTTER ÉS A MARKETING............................................................................ 42 7.10 A KÖNYV ÉRTÉKRENDJE ÉS HATÁSA AZ OLVASÓKRA .................................. 43 VIII. ÖSSZEGZÉS.............................................................................................. 46 IX. MELLÉKLETEK......................................................................................... 49 X. TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE.................................................. 56 XI. IRODALOMJEGYZÉK .............................................................................. 58
„… a könyvolvasás aktív művelet, nem passzív befogadás. Az élmény nemcsak a könyvtől, hanem az olvasótól is függ …” (Fischer Eszter)
I. Bevezetés Manapság, amikor gyakorta hallunk a Gutenberg–galaxis alkonyáról, megjelent a piacon egy könyv, amely rég nem látott sikert aratott az egész világon. A sorozat nemcsak a gyerekeket „varázsolta el”, hanem a felnőtt korosztályból is sokakat tett fanatikus rajongóvá. A fiatal brit írónő Joanne Rowling Harry Potter- sorozatának úgy tűnik, sikerült visszahódítani a gyerekvilágba az olvasás szenvedélyét. A történeteket eddig több, mint 40 nyelvre fordították le és az első két részt már meg is filmesítették. Harry történeteit 1999 óta a magyar olvasók is anyanyelvükön olvashatják. A mű eddig több mint négyszázezer példányban fogyott el, megdöntve ezzel minden eddigi eladási rekordot. Eddig a tervezett 7 kötetből még csak 4 jelent meg, de a rajongók óriási érdeklődéssel várják, hogy mi fog történni az utolsó három kötetben. Gyakorló könyvtárosként nap, mint nap szembesülök a hozzánk látogató olvasók igényeivel, és azt tapasztalom, hogy kiugróan magas az érdeklődés a Harry Potter történetek iránt. Erre bizonyíték, hogy amióta megjelentek a magyar könyvpiacon is Rowling történetei és azok a könyvtárakban is beszerezhetők lettek, azóta nálunk is kitört a „Harry Potter-láz”. Folyamatosan előjegyzők hosszú sora vár arra, hogy végre elolvashassa a könyvet vagy hazavihesse a filmet. Szakdolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mi lehet ennek az oka? Vajon kizárólag egy adott olvasóréteghez - a gyerekekhez- szólnak-e a Harry Potter kötetek, vagy az a varázslatos világ, amit a könyvben megismerhetünk, többféle közönséget is magával ragad, időseket és fiatalokat, fiúkat és lányokat egyaránt? Tényleg olyan heves érzelmeket, indulatokat vált-e ki a könyv akár
3
pozitív, akár negatív irányban, mint azt néhány újságcikkben, internetes és egyéb fórumon olvasni, hallani lehetett? Az elmúlt időszakban, hazánkban is számos olyan konferenciát rendeztek, ahol a Harry Potter-könyvek sikerének titkát próbálták megfejteni. A mű nyomán nálunk is iskolai és magánkörök Harry Potter-klubokat, csoportokat alakítottak ki. Több alkalommal szerveztek vetélkedőt a rajongók között és a könyvben megismert Roxfort-iskola mintájára nyári táborokat szerveztek gyerekeknek. A fentiek is azt bizonyítják, hogy a könyv eddig soha nem látott lelkesedést vált ki olvasóiból. Tudjuk, hogy minden korosztályban akadnak olyanok, akik rajonganak Harry történeteiért és akadnak olyanok is, akik elutasítják. Vannak, akik elítélik a könyvet, mondván a bibliai tanításokkal nem egyező szellemű, s eltanácsolják a diákokat az olvasástól. Ami feltehetően még azok érdeklődését is felkeltette, akik eddig nem vették meg a könyvet. A művel kapcsolatban megjelent kritikák között is lehet találni pozitívakat, negatívakat egyaránt. Van, amelyik egyenesen az olvasás reneszánszaként emlegeti, másik viszont azt állítja, hogy nincs másról szó, minthogy manapság egyszerűen divatos lett Harry Pottert olvasni, amely mellesleg a színvonal szempontjából is meglehetősen egyenlőtlen fantasy regények közé sorolható. Egy dologban azonban egyetértés van: Harry Potter nemcsak könyv és film, hanem jelenség is.
4
II. Olvasási szokások Magyarországon
Évtizedek óta lehetőség van arra, hogy művelődésszociológiai felmérésekkel nyomon követhető legyen a magyar népesség olvasáskultúrájának állapota. A magyar olvasáskultúra viszonylag pozitív korszakainak tűnnek az ötvenes évek és a hatvanas évek első fele. Hazánk a kilencvenes évek elejéig a világ élvonalába tartozott a közművelődés terén. A kilencvenes évek elején, a rendszerváltással egy új világ köszöntött ránk, amely az olvasáskultúrában (is) új korszakot hozott. Számolni lehetett azzal, hogy a szépirodalmon belül nő a világdivatok hatására hozzánk érkező olvasmányok népszerűsége, és csökken a hagyományos érték, a klasszikusok és általában a magyar irodalom szerepe. Hazánkban, a kilencvenes évek elejétől megszűnt az irodalom cenzúrázása, ezzel együtt pedig a szépirodalom közéleti-politikai funkciója sem létezett többé. Az irodalomban eddig kimondhatatlan dolgok kimondhatóvá váltak. A változásnak azonban voltak árnyoldalai is. Az aktuális olvasmányok szerzőinek nemzetiség szerinti megoszlása a magyar szerzők kategóriájában csökkenést, az amerikai szerzők esetében viszont jelentős növekedést hozott. Egy 1985-ös olvasási szokásokat vizsgáló felmérésből az derült ki, hogy a legutóbbi olvasmányoknak csak 7 %-a származott az Egyesült Államokból, a szerzők között pedig, Updike, Salinger és Hemingway szerepeltek. Egy másik 1996-os felmérésben a listavezetők már Stephen King, Robin Cook, Danielle Steel és az említett hét százalék harminckettőre ugrott.1 Emellett másik jelentős változás, hogy a korábban népszerű magyar klasszikusok a háttérbe szorultak. Az olvasási szokások vizsgálatának másik fontos része: a könyvolvasás gyakorisága. Míg 1981-ben a lakosság közel 40 százaléka tartozott a könyvet sohasem olvasók közé, 2002-ben már alig több mint 27 százalék. A rendszeres olvasók aránya viszont 25-ről 32 százalékra növekedett, derült ki egy 2002
1
Népszabadság, 2002.IV.20. p.7.
5
február-márciusában végzett felmérésből. A köztes időszakokat azonban nem mindig a javuló tendencia jellemezte. 1. ábra 2 Az olvasásgyakoriság megoszlása
32,2
2002
30,5
2000
1992 (csak szépirodalom)
18,9
1981
42,7
26,8
36,9
40,5
24,8
0%
27,3
44,2
35,2
1989
40,6
24,3
36,5 20%
Rendszeresen olvasók
40%
38,6 60%
80%
Alkalomszerűen vagy ritkábban olvasók
100%
Soha nem olvasók
Nem meglepő, de mégis elgondolkodtató, hogy az olvasás éve apropóján, a múlt évben a fiatalok körében elvégzett kutatások egytől-egyig hasonló eredményt mutatnak. Nagy Attila olvasáskutató nemcsak az olvasással eltöltött idő drámaian csökkenéséről számolt be, hanem arról is, hogy a kedvelt tevékenységek listáján az elsőről a huszadikra helyre csúszott az olvasás. A kedvenc szerzők között is egyértelmű
a
kötelező
olvasmányok
„kényszeres”
említése.
A
kortárs
szépirodalom pedig egyáltalán nem talál utat a kedves olvasmányok közé.3 Vajon mit olvasunk többet mostanában: fikciót vagy ismeretközlő könyveket? Az MTA Szociológiai Intézete által 1996-ban végzett vizsgálatból kitűnik, hogy a hatvanas-hetvenes évekhez képest egyre több ismeretközlő és ismeretterjesztő művet olvasunk. 1996-os adat szerint legutoljára olvasott könyvek mintegy harmada volt ismeretközlő. 2000 őszén már olvasmányainknak negyven százaléka
2 3
Magyar Nemzet, 2002.IV.20. p.7. Népszabadság, 2002.II.11. p.7.
6
volt ilyen típusú.4 Nyugat-Európához hasonlóan nálunk is kezd az ismeretközlő olvasás dominánssá válni. A kilencvenes évek közepén volt néhány rosszabb év, amikor a hazai könyvkiadás is súlyos válságban volt, hirtelen magasba szöktek az (igényes) könyvek árai. Az utcai könyvárusok standjait elözönlötték a rossz minőségű, olcsó, értéktelen papírfedelű könyvek. A választék műfajban és színvonalban is igen változatos volt, amivel az értékesebb irodalom nem tudott versenyre kelni. Megnőtt a ’populáris irodalom’ népszerűsége, amely sokszínű áradatban zúdult a magyar olvasókra.5 Volt azonban ebben az időszakban egy kedvező tendencia: könyvtárakban növekedett a beiratkozott olvasók száma, és ez a folyamat az ezredfordulóig meg sem állt, azóta pedig stagnál. A könyvtárakkal kapcsolatos másik változás, amit kolléganőim
és
saját
tapasztalataimra
alapozok
(1997
óta
dolgozok
könyvtárosként), hogy az elmúlt években érzékelhetően megváltoztak a könyvtárhasználati szokások: a szépirodalmi művek között búvárkodókat fölváltották a problémamegoldó, valamilyen kérdésre választ kereső olvasók, a középiskolás, egyetemista korosztály elsősorban csak a tanulmányaihoz kapcsolódó szak- és szépirodalmat keresi. Érdekes életkori sajátosság - amit empirikus kutatások bizonyítanak, hogy a 30. életév körül, ugrásszerűen csökken az olvasási aktivitás. De nem csupán a mennyiségi mutatók csökkennek ebben az életkorban: érzékelhető az olvasói érdeklődés minőségi felhígulása, bizonyos fogyasztói attitűdök erősödése. Mivel szakdolgozatomban egy gyerekkönyv kapcsán kialakult jelenséget vizsgálok, emiatt külön szeretnék kitérni a gyerekek olvasási szokásaira. A mai tizenévesek számára a klasszikus ifjúsági irodalom unalmas, az ő igényeik is megváltoztak az évek során. Míg régebben a Móra szépirodalmi kiadványai vezették az eladási, kölcsönzési listákat, ma itt is külföldi lektűrök a népszerűbbek, szemben a magyar írókkal (Fekete Sándor, Janikovszky Éva, Szabó Magda). Mára a gyerekek klasszikus gyermekirodalom iránti érdeklődése az 4 5
Kritika, 2000.11.sz. p.9. Szekeres Melinda, in: Szórakozás, te Janus-arcú [1993] alapján
7
iskolai kötelező és ajánlott műveket jelenti. Munkám során gyakran szembesülök a felnövekvő nemzedék és az olvasás problémájával, így tapasztalatból mondhatom, hogy a mai gyerekek olvasásával nem az a legfőbb probléma, hogy mit olvasnak, hanem, hogy mennyit. A képi kultúra világában egy új jelenség van kialakulóban: a gyermekirodalom alkotásaival igen gyakran előbb találkozik a gyerek a képernyőn, mint a gyerekkönyvben. Az olvasásra nevelés stratégiájának igazodni kell ehhez. Nemcsak a könyvtől a filmig, hanem a filmtől a könyvig is vezethetnek utak. A gyermek olvasó pedig a jövő olvasója. Mai napig nem évült el, amit Benedek Elek mondott réges-rég: miként a házat, úgy a kultúrát is alulról kell elkezdeni építeni. A gyermekkultúránál. Összességében elmondható, hogy a szabadság és a demokrácia térségünkben nem eredményezett magasabb kulturális nívót. És ezt nemcsak az olvasás mennyiségi adatai, hanem a minőségét firtató kérdésekre adott válaszok is bizonyítják.
8
III. Népszerű irodalom, bestsellerek
„A bestseller egy közepes képességnek emelt aranyozott síremlék.” Logan Pearsal Smith
Minden kornak megvannak a maga népszerű írói és könyvei. Az 1960-as évek legolvasottabb szerzőinek listáját még vitathatatlanul a magyar klasszikusok vezették: Jókai, Gárdonyi, Kosztolányi, Arany és Móricz. A magyar olvasók a külföldiek közül pedig elsősorban az európai és amerikai klasszikus szerzők (Balzac, Hemingway) műveit olvasták. Egy évtizeddel később már a kortárs magyar lektűrök (Berkesi, Moldova, Szilvási) tűnnek fel, s a nemzeti klasszikusokat a középmezőny felé szorítják. Ekkor a külföldi szerzők közül a legnépszerűbbek: Kerouac, Garcia Márquez, Remarque. Jó egy évtizede az olvasók többsége még a Bibliát forgatta majd erősen leszakadva - következett Mitchell-től az Elfújta a szél, illetve a Júliák, Romanák. 1992-től azonban már megindul egy erőteljes amerikanizálódás. Stephen King, Robin Cook, Robert Ludlum és Danielle Steel, akik hazájukban már a nyolcvanas évek eleje óta a bestseller-listákat vezették nálunk is hirtelen a népszerűségi-listák élére kerültek. Sikerük azóta is töretlen, a változás mindössze annyi, hogy tovább bővült a kör újabb amerikai bestseller-szerzőkkel (John Sandford, Dean R. Koontz, stb.). De mi is a ’bestseller’? „Nagy sikerű, rendszerint a kevésbé fejlett közönség igényét kiszolgáló könyv(újdonság).”6 A bestseller-ek Magyarországon szélesebb körben csak a kilencvenes évek közepén terjedtek el. Az ekkor készült szociológiai felmérések – szemben a korábbiakkal, már a könnyed, szórakoztató irodalom dominanciájáról tudósítottak.
6
Magyar Értelmező Kéziszótár [2000] p.124.
9
Ami a kortárs mai magyar irodalmat illeti, a népszerűségi listákon tartósan szinte kizárólag egy név szerepel: Lőrinc L. László. Legutóbbi mutatók szerint másfél évtized alatt Magyarországon a XX. századinál régebbi (romantikus és realista) klasszikus irodalom aránya 16 százalékról hatra csökkent a legutóbbi olvasmányok területén, a szórakoztató irodalom aránya pedig 35-ről 42 százalékra nőtt. Természetesen minden időszaknak megvannak a maga sikerkönyvei, amelyek a mindenkori divatot is mutatják. Egy társadalom legnépszerűbb olvasmányaiban magának a társadalomnak a sorsa (gondolkodásmódja, értékei, vágyai stb.) is tükröződnek. De abban, hogy miből lesz siker nagyon nagy szerepet játszik a média. A média képes befolyásolni az olvasói ízlést, éppen ezért benne nem ellenséget, hanem éppen szövetségest kell keresni. Aki pedig ügyesebben használja fel befolyását, az több profitot hozhat ki akár még a minőségileg gyengébb könyvekből is. Az elmúlt évtizedek könyvtárosi, könyvárusi tapasztalata az is, hogy amikor megjelent egy-egy klasszikus a képernyőn utána százezrek mentek a könyvtárba vagy a boltokba és keresték a szóban forgó könyvet (A fekete város vagy Jockey Ewing). Ekkor a kiadók rájöttek, hogy ez üzlet és megjelentették az ilyen tárgyú könyveket. 2002 első negyedévében végzett felmérés szerint a legutóbb vásárolt és leggyakrabban említett könyvek listájának élén a Harry Potter-kötetek, A Viktor és A gyűrűk ura példányai állnak.7 Én magam is hétről-hétre, hónapról-hónapra tapasztalom munkám során, hogy adott időszaknak, melyek a legnépszerűbb könyvei. Érezhetően megnő egy-egy könyv iránt az érdeklődés, ha azt televízióban,
rádióban
népszerűsítik,
netalán
valamelyik
folyóiratban
folytatásokban megjelentetnek belőle részleteket. Könyvtárunkban az elmúlt hetekben például a legtöbb előjegyzést Rácz Zsuzsa: Állítsátok meg Terézanyut, vele párhuzamosan Sáringer Károly: Nőt akarok! Válasz Terézanyunak című könyveire kérték olvasóink (előbbi könyv
7
Magyar Nemzet, 2002.IV.20. p.7. alapján
10
írónőjét, én magam egy héten belül három kereskedelmi csatornán láttam feltűnni). Végezetül a népszerűségi listák mutatóiból megállapítható: „sokszor nem igazán a minőség, hanem a tetszés kell nekünk”.8
8
Antalóczy Tímea in: Szórakozás, te Janus-arcú[1993], p.68.
11
IV. Felnőttmesék és szappanoperák
A mesére, a másik életébe való beleilleszkedésre, a történtek átélésére elemi igényünk van. Gyereknek, felnőttnek egyaránt. A mese olyan fantasztikus történet, amely általában időben és térben meghatározatlan körülmények között játszódik. Hősei többnyire elvont típusok (az öreg király, a legkisebb fiú), ők legtöbbször képzeletbeli csodalényekkel (óriások, tündére, boszorkányok) állnak szemben és velük vívják meg pozitív végkifejletű küzdelmeiket. Az események is valószínűtlenek és fantasztikusak. A mesék terjedelme kisepikai jellegű. A műfaj eredetileg verses és olykor prózai egyaránt lehetett; újabban az utóbbi forma jutott benne túlsúlyra.9 A legősibb műfajok kezdetei az őskultúrába nyúlnak vissza. Már az ókori társadalmakban kialakult két fő ága: a műmese és a népmese. Az eredeti népmesék iránti érdeklődés csak a XIX. század elején a Grimm testvérek máig népszerű gyűjteménye nyomán támad fel. Eredetileg korosztályi megoszlás nélküli, illetve inkább a felnőttek szórakoztatására-okulására szolgáló műfaj (ún. felnőttmese) volt. Ilyenek a tanmesék, s eredetileg felnőttekhez szóltak a műfaj keleti kincseit Európába elsőként közvetítő Ezeregyéjszaka meséi. A Grimm-mesék hatására, s elsősorban a dán Andersen nyomán a XIX-XX. század műmeséje általában gyermekmese, a gyermekirodalom sajátos korosztályi igényeihez igazodik. Tömeges terjedése a modern óvodai nevelés és a tömegkommunikáció intézményeinek köszönhető. A magyar irodalomban a prózai gyerekmese legnevesebb képviselője Benedek Elek. A gyermek- és ifjúsági irodalom valóban értékes alkotásai nemcsak a fiatal, hanem a felnőtt korosztályok körében is közkedveltek: Lewis Carroll Alice Csodaországban, Milne Micimackója, Saint-Exupéry A kis hercege. Ezzel ellentétes folyamatokat is ismer a gyermekirodalom, amely során az eredetileg felnőtteknek szánt fantáziaregény vált gyermekolvasmánnyá. Ide sorolhatók azok a történetek, amelyek eredeti vagy részben átdolgozott formában 9
Szerdahelyi [1996] alapján
12
bekerültek a gyermekirodalomba (Daniel Defoe:Robinson Crusoe, Swift: Gulliver utazásai). De érdemes még itt megemlíteni Dickens, Dumas vagy Mark Twain nevét, aki a maga korában a „felnőttirodalom” képviselője volt, legnépszerűbb műveik azonban az idők múlásával egyre inkább ifjúsági olvasmányokká váltak. A mesék olyan új területeket nyitnak meg a gyermeki képzelőerő előtt, melyeket magától nem fedezhetett volna fel. Talán még ennél is fontosabb, hogy a mesék formája és szerkezete mintául szolgálhat a gyermek álmodozásához, és ezek segítségével végül életét is jobb irányba terelheti. „A mese amellett, hogy mese, történet is. A gyermek figyelmét az olyan történet köti le legjobban, amelyik szórakoztatja és felkelti kíváncsiságát. De életét csak akkor gazdagítja, ha mozgásba hozza képzeletét, ha fejleszti intellektusát, ha eligazítja érzelmeiben.”10 Az emberek többsége a saját életét is történetté szervezve mondja el, és nagyon sokszor a saját elveihez keres önigazolást a szépirodalomban. Az utóbbi években megint van remény: az írók rájöttek arra, hogy történet a fontos. Tudjuk, hogy a tévés szappanoperák sikere is többek között ennek tulajdonítható. A szappanopera a sorozatok egyik speciális változata, amely olyan, mint egy modern felnőttmese, amely teljesíti a nézők naív és ősi igényét a kalandra, a különlegesre.11 Sajnos a társadalom egyre szélesebb rétegei szegényednek el. Ezek az emberek pedig felejteni akarnak és vágynak a mesére, az álomvilágra. A mindennapok nehézségeinek feloldására pedig a szappanoperák, a mesék kitűnő színteret biztosítanak.
10 11
Bettelheim [1985] p. 11. Kultúra és Közösség, 1998.1.sz. p.51-58. alapján
13
V. Harry Potter és szerzője, Joanne Kathleen, Rowling sikertörténete
Joanne Rowling a Harry Potter előtt már két könyvet is írt felnőtteknek, de egyik sem hozta meg számára a várt sikert. Szinte minden műfajt kipróbált már a költészet kivételével.12 Az is szinte biztos, hogy népszerű sorozata után, minden későbbi munkáját ehhez fogják hasonlítani és nehéz lesz betörnie a felnőttkönyvek világába. A szerző tíz évvel ezelőtt jegyezte le első gondolatait Harry Potterről és többdoboznyi ötletcédulát gyártott a tervbe vett elbeszéléséhez. „Miután diplomát szerzett a dél-angliai Exeter egyetemen francia nyelvből és klasszikus irodalomból, angolt tanított Portugáliában, ahol férjhez ment.”13 Három évig tartó házassága miután felbomlott kislányával a skóciai Edinburghba költözött. Pénz, állás és munka nélkül nyomorgott - munkanélküli-segélyből. Nem hogy számítógépre, de még fénymásolat készíttetésére sem futotta. Az írónő az 1997ben elkészült kéziratot maga gépelte le két eredeti példányban. Egyébként Harry figuráját már 1990-ben kitalálta. Elmondása szerint A kis fehér ló az a könyv, amely a leginkább befolyásolta a Harry Pottert. Mivel senkit sem ismert, akinek elküldhette volna a művet, egy könyvtárban fellelt listáról találomra választotta ki több könyvügynök nevét. Többen is visszautasították a kéziratot, mondván, túl hosszú és irodalmi. Az egyikük, akárcsak a mesében, mégis hamarosan telefonált, közvetítve a kiadója, a Bloomsbury ajánlatát. A kiadó tanácsára fogadta el, hogy a Potter-könyveket, csak keresztneve kezdőbetűivel jegyezze, nehogy a fiú olvasók rájöjjenek női mivoltára.14 Kezdetben a sajtó csekély érdeklődést mutatott iránta, ő pedig örült annak, hogy egyáltalán a könyvesboltok polcain megtalálja művét. Ez volt ugyanis a bizonyíték arra, hogy teljesült gyermekkori vágya, és valóban író lett. Igazán reflektorfénybe csak az első kötet megjelenését követő évben, 1998ban került, amikor már elnyerte az Egyesült Királyságban a gyermekirodalom 12 13 14
Kende B. Hanna [2001] alapján HVG, 2000.IV.8. p.48. Népszabadság, 2000.IV.13. p.13.alapján
14
Smarties-díját. Később több rangos díjat ítéltek neki, amelyek közül az egyik legnagyobb elismerést jelentette, hogy a gyermekirodalom terén végzett szolgálataiért elnyerte a Brit Birodalom Érdemrendjét, amelyet Károly hercegtől (aki maga is nagy Harry Potter-rajongó) vett át.15 Hét évvel azután, hogy Rowlingnak először eszébe jutott a figura, A Harry Potter és a Bölcsek Köve címen megjelent első könyve, amely hamarosan nagy közönségsiker lett, mindjárt megjelenésétől kezdve folyamatosan rajta volt a brit bestsellerlistán. A skót irodalmi tanács pedig már 8 ezer fontos ösztöndíjat adott a második kötet megírására. Két héttel az első kötet megjelenése után Rowling leszállította kiadójának a gyerek-varázsló kalandjainak második kötetét is. A reklámkampány, ami a megjelenő kötetet kísérte, sikeres volt. A Harry Potter és a Titkok Kamrája megjelenésével először került gyerekkönyv a brit könyvek toplistájának az élére. 1999 nyarán jelent meg a harmadik kötet a Harry Potter és az Azkabani Fogoly, 2000 nyarán pedig a negyedik kötet a Harry Potter és a Tűz Serlege. A könyv amerikai megjelentetésében rejlő nagy lehetőséget felismerte Arthur A. Levine, a Scholastic Books kiadó szerkesztő-igazgatója is és 100.000 dollárért megvásárolta az amerikai értékesítési jogokat. Kezdetben a 135. helyen került a bestsellerlistára, de a könyv népszerűsége rohamosan terjedt. 1999 végére a Harry Potter könyvek az év bestsellerlistáinak első négy helyéből már hármat foglaltak el az Egyesül Államokban. Igaz, hogy a tervezett hét kötetből eddig még csak 4 jelent meg, de egyes rajongók máris tudni vélik mi fog történni az utolsó három kötetben. Rowling a hét egymást követő regényben szeretné nyomon követni Potter iskolaéveit. Harry, a sorozat hőse árva, agyongyötört, küszködő kiskamasz, aki Londonban a nagybátyjáéknál, Dursleyéknál lakik. Látszatra olyan, mint egy hétköznapi kisgyerek, igaz, hogy néha furcsa dolgok történnek körülötte és talányos villám alakú sebhely van a homlokán. A főhős éppen 11. születésnapján kap értesítést arról, hogy felvették a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába, ezzel átlép egy másik világba. Kiderül az is, hogy árva ugyan, de 15
Sean Smith [2002] alapján
15
kincsei vannak egy London alatti barlangban, valamint hogy varázsló volt az apja, boszorkány az anyja, s hogy ő maga élő legenda. A leghatalmasabb fekete mágus. Voldemort, akinek a nevét sem szabad kimondani, megölte Harry szüleit. Az egyesztendős kisfiú túlélte a halálos átkot, de ekkor maradt a homlokán ez a furcsa jel. S ettől kezdve Voldemort hatalma elenyészett. Kalandjainak minden újabb kötetében egy évvel idősebb lesz, a gyerekkorból a felnőttkor felé haladva, szembesülve a kamaszlét minden gondjával. A fordulatos és szellemes történetben keveredik a valóság és a varázslat: a boszorkányiskolai gyermektársadalom éppen olyan, mint a hétköznapi, az iskolának vannak törvényei, játékszabályai, históriája, pénze és saját újságja is, tehát némileg hasonlít a valódi iskolákra, bár itt a diákok nem fociznak vagy baseballoznak, hanem nemzeti sportjukat, kviddicset játszanak, szuperszonikus seprőkön száguldozva a magasban kapkodják a labdákat. Az angol szerző írását a tartalom feszültségei mellett egymást érő váratlan helyzetek teszik ellenállhatatlanná. „Rengeteg benne a tündérmesei kellék /varázspálca, boszorkány, sárkány, manó/, benne rejtőzik a tündérmesei dramaturgia is (kezdeti párbaj, vándorút, próbák, tilalom, kárhozó tett, sárkányküzdelem, a ’minden jó, ha jó a vége’ záró fordulat). Van hős /Harry Potter/, van ellenfele /Voldemort/, vannak segítők, akadályozók.”16 A könyv ennek ellenére mégsem csak meseregény. Rowling könyve a fantasy műfajába tartozik, úgy mint Tolkientől A Gyűrűk ura, vagy A babó. Az írásmódjában pedig kitüntetett szerep hárul a leírásokra, pontosabban a mozgás, a helyváltoztatás leírására. Valószínű ez ad magyarázatot a tömeges sikerre. Szeretik az édességet is, ha tehetik, Bagoly Berti-féle Mindenízű drazsét nassolnak, de nem matematikát és angolt tanulnak, hanem varázslást és rontáselhárítást, ám ugyanúgy tartanak a szigorú roxforti gondnoktól, mint a muglik /így nevezik a varázslók a hétköznapi embereket/ a mogorva pedellustól. A varázslat világában, ahol ő maga is növekszik, további átalakulásokat figyelhet meg. Rowling olyan világot teremtett meg könyvében, ahol a gyerekek különleges hatalommal vannak felruházva, míg a felnőttek ostobák és kegyetlenek.
16
Könyv és Nevelés, 2000.2.sz. p. 98.
16
Minden könyvben rengeteg a kinyomozni, leleplezni való. Bár minden egyes részben sok a mesei elem, mégis inkább a mítoszok világában vagyunk, mint a mesében. A hős nem sérthetetlen. A Jó és Rossz küzdelmében mindvégig van okunk félteni a Jót, és félni a Rossztól. Mire a regényfolyam véget ér Harry 18 éves lesz.
17
VI. Harry Potter fogadtatása Magyarországon
6.1 A könyv magyarországi megjelenése Harry Potter 1998 óta olvasható magyarul is. Ekkor szerezte meg, a magyarországi kiadás jogát az Animus. Balázs István, a kiadó társtulajdonosa elmondása alapján, a Harry Potter első kötetének egyik példánya egy londoni ismerőstől került az Animus kiadóhoz. Ezután léptek kapcsolatba az író ügynökével, aki akkor még igen magasnak számító előleget (1000 font) és jogdíjat kért.17 Az Animus kockáztatott, hiszen tudták, hogy a 8-12 éves korosztály keveset olvas, és évtizedek óta nem történt áttörés sem a magyar, sem a nemzetközi ifjúsági könyvpiacon. A Harry Potterből először hatezer példányt nyomtattak, s még saját tervezésű borítóval jelentették meg. Az utánnyomáshoz már átvették az egész világon ismert amerikai külsőt. Igazán lázas érdeklődés csak a harmadik kötet megjelenése után tört ki Magyarországon. Tavaly év végi adatok alapján a négy regényből, az 1999-es kiadás óta több mint 400 ezer példány fogyott el.18 A magyar sikerben nagy szerepe van a könyv fordítójának, Tóth Tamás Boldizsárnak is, akinek a fordítása kritikusok szerint, nemcsak egyszerűen jó, hanem helyenként remek. A könyvek fordítójának a legtöbb gondot a fordítás során az idegen hangzású nevek magyarítása okozta, itt különösen figyelni kellett arra, hogy a nevek a fordítás ellenére megmaradjanak angolosnak. Például a varázslóiskola eredetileg Hogwarts, de mivel ez nagyon idegen a magyar fülnek, Roxfortra változtatta. A másik nehézséget saját elmondása szerint az okozta, hogy nem volt még otthonos a varázslóvilágban. A fordítás során igyekezett megőrizni a szavak meseszerű hangzását is. Ami az Animus kiadót illeti, a lehető legjobb időben szerezte meg a könyv kiadásának magyarországi jogait, amivel hosszú időre megalapozta saját jövőjét. 17 18
168 óra, 2001. 49sz. p.6. Világgazdaság, 2001.XI.16. p.8.
18
Csak 2001-ben 40 új könyvet jelentettek meg, ezek főként gyerekregények és ifjúsági olvasmányok. A Harry Potter-kötetek hatására a gyerekek és szüleik keresni kezdték a boltokban a kiadó könyveit, sőt a könyvtárakban gyakran valamilyen Animus-könyvet kérnek a kölcsönzők.
6.2 A film „Harry Potter előbb könyv formájában, majd filmként is megrengette a világot. A mozikban már az első héten behozta az árát, részben annak köszönhetően, hogy minden eddiginél intenzívebben beindult - már a bemutató előtt - a ’merchandising’.”19 Ebben az időszakban különösen aktuális a jelenség ezen részéről beszélni. Hiszen december elején már a magyar mozikban is bemutatják a könyv második részének - A Harry Potter és a Titkok Kamrája - filmváltozatát. Ennek köszönhetően, az amúgy sem nagyon csillapodó Harry Potter-láz érezhetően újabb lendületet kapott. A médiák pedig már hetekkel a bemutató előtt tele vannak a film beharangozójával. A második részről annyit lehet tudni, hogy komorabb hangulatú és baljósabb, mint az első rész, de a humor is több benne. A szereplők pedig egy évvel idősebbek. A filmkészítés jogát – hosszas egyeztetések után – a Warner Bros nyerte el. Ami biztos a filmsorozattal kapcsolatban: a könyvhöz hasonlóan hétrészesre tervezték alkotói, de már most lehet látni, hogy csúszni fognak a forgatással, mert a harmadik résznek már 2003 telére a mozikba kellett volna kerülnie, ám csak 2004 őszén fogják bemutatni. A film producere az a David Heyman, aki 1997-ben szerezte meg a Harry Potter-filmjogokat és azóta folyamatosan dolgozik a filmtörténet egyik legsikeresebb projektjén. Mivel az írónő úgy kívánta, csak brit színészek játszanak a filmben, a Harry Potter-t alakító Daniel Radcliffe-t, 16 ezer jelentkező közül választották ki. Róla érdemes annyit megjegyezni, hogy a film készítői úgy tervezték végig ő fogja alakítani Potter-t, így az általa megformált szereplővel együtt fog ő is felnőni. 19
Magyar Hírlap, 2001. november 19. p 2.
19
Időközben azonban egy fejjel magasabb lett és a hangja is túlesett a mutáláson, de ahogy Chris Columbus- a film rendezője mondta: „ A mutálást is beterveztük a forgatásba.”20, mégis olyan pletykák kaptak szárnyra, hogy Radcliffe fontolgatja, hogy egyáltalán forgasson-e még? Éppen az előbb említett okok miatt és attól tart, hogy nem képes már felülmúlni önmagát. Azokban az országokban, ahol már túl vannak a második rész bemutatóján, a már megjelent kritikák kivétel nélkül azt hangsúlyozzák, hogy a második rész még az elsőnél is jobban sikerült. Az, hogy Harry Potter összetett médiajelenséggé vált, mindenekelőtt Chris Columbusnak köszönhető. A film igazán szórakoztató, hatásos és kiválóan alkalmas a képzelőerő megragadásához. Columbus inkább ’angol’, mint ’amerikai’ és ahhoz, hogy a mágiát bemutassa, nem folyamodik mindig különleges hatásokhoz. A filmnek, az üzleti siker mellett, van még egy érdeme, hogy rajta keresztül a családokat együtt lehet becsalogatni a moziba, amire hosszú évek óta nem volt példa.
6.3 Nézetek, vélemények Harry Potter kapcsán Szidják és dícsérik, tűzre dobták és sorba álltak érte az utcán, ellenzői és rajongói tábora egyre nő. Harry Potter alakja, a róla íródott könyvek és a már bemutatott film igazán viharos érdeklődést szított. Az egyházak jó része a Harry Potter-jelenség veszélyeire hívja fel a figyelmet. Ez év elején pedig már egy nyilatkozatot is kiadtak, amely a kis- és nagyegyházak véleményét hozta közös nevezőre. Az aláírók álláspontja: „…Harry Potter története – amely okkult, sátáni eredetű gyakorlatokat állít mintaként – pszichikai, erkölcsi károkat okoz a jelen és a következő generáció életében ...”.21 A ’negatív kampány’ egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eseménye volt, az Új Ember című katolikus hetilap cikke. Ebben a cikk írója részletesen alátámasztja saját és az általa képviselt Katolikus Egyháznak a jelenséggel kapcsolatos teóriáját: „ A Harry Pottert olvasó gyermek meghívást kap arra, hogy 20
Cinema, 2002. 11.sz. p.82.
20
vonzódjék a titkos dolgokhoz, a varázserő által rövidrezárt úton, könnyen szerezhető hatalomhoz, sikerhez, így alkalmassá válik arra, hogy sok hasonló hat által eltávolodjon a - még meg sem ismert – keresztény hittől.”.22 Részletesen kitér a szereplők „bizarr” megjelenésére, a fekete mágiára, a világképre (okkultizmus), ami jelen van a történetben és Potter - szerinte - pozitívnak egyáltalán nem nevezhető jellemére. Ami a magyar egyházakat illeti, nem mindegyik ítéli el a könyvet. Az Evangélikus Egyház kimondottan pozitív kritikával szól Harry Potterről. Szerintük a jó és a rossz harcáról szól a könyv, a jó melletti elkötelezettséggel. Külön kiemeli a mű empatikus hatását, hogy egyszerre szólítja meg a gyermekeket és a felnőtteket. A pedagógusok többsége elégedett a sorozattal. Azt elismerik, hogy nagyon fontos, hogy a fiatalok olvassanak és ebben ennek a könyvnek mindenképpen nagy érdeme van. Előnynek tartják, hogy a gyerekek fantáziáját megmozgatja és a szabad szellem szárnyalását biztosítja. Optimistábbak abban reménykednek, hogy a fent említett pozitívumokon túl, Potter hatására újra előkerülnek már csaknem elfeledett irodalmi alkotások. S itt a kedvező idő, hogy újból elolvassuk Mark Twain Huckleberry Finnjét vagy Collodi Pinocchióját.
21 22
Magyar Hírlap, 2002 I. 12. p. Új Ember, 2001. I. 21. p.10.
21
VII. A Harry Potter-jelenség vizsgálata a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár olvasói körében
7.1 A vizsgálat bemutatása 7.1.1 A mintavétel jellemzői Kutatásomat a nyíregyházi könyvtárlátogatók körében végeztem. Egy viszonylag szűk populációt vizsgáltam. Az adatfelvétel önkitöltős kérdőívvel történt. A vizsgálatban résztvevők kiválasztásánál a véletlen kezdőpontú szisztematikus mintavételi eljárást alkalmaztam. Ez azt jelenti, hogy az 1. megmintázott 1 és 10 közötti véletlen szám kiválasztásával került a mintába, majd utána sorban minden 10. könyvtárlátogatót kértem meg a kérdőív kitöltésére. A kérdőíveket a Megyei Könyvtárban 3 helyen /Olvasóterem, Kölcsönzés, Gyermekkönyvtár/ és 2 fiókkönyvtárban /Örökösföld, Vécsey köz/ töltettem ki. A kérdőíven 14 kérdés vonatkozott a vizsgált témakörre, amit a válaszadó személyre vonatkozó kérdések követtek. A kérdések között túlnyomórészt eldöntendő és feleletválasztó kérdések voltak, de szerepelt néhány nyitott kérdés is. A kérdőív összeállításánál arra törekedtem, hogy a kérdések lényegretörően, világosan legyenek megfogalmazva, és magának a kérdőívnek se legyen túlzott a terjedelme, mert ez akadályozhatott volna az adatgyűjtésben. Az összesen 17 kérdést tartalmazó, döntően a Harry Potter-jelenségre vonatkozó kérdőívemben volt néhány az olvasással általános szinten összefüggő kérdés is. Az adatok feldolgozását számítógéppel végeztem. A vizsgálatom helyszínéül választott Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárnak 2001-ben 12.591 beiratkozott olvasója volt. A beiratkozott olvasók korcsoportonkénti megoszlását vizsgálva a könyvtári statisztikákból kitűnik, hogy a legaktívabb használók a 20-29 éves korcsoportot képviselő egyetemi és főiskolai
22
hallgatók, őket követi a 15-19-éves középiskolai korosztály.23 A Megyei Könyvtáron belül azért a fent említett 3 helyszínt jelöltem ki a kutatás helyszínéül, mert több éves tapasztalatom alapján úgy gondoltam, hogy így lesz a legheterogénebb a megkérdezettek csoportja a könyvtár összes olvasója tekintetében. Ugyanis az Olvasóteremben túlnyomórészt a felsőoktatási intézményekben tanuló diákok és a felnőtt korú folyóirat-olvasók, internetezők vannak jelen. A kölcsönzési rész olvasóinak nagy hányada szintén a diákok közül kerül ki, de itt már nagyobb számban vannak jelen a középiskolások is, valamint a főleg szépirodalmi olvasmányokat kereső nyugdíjasok. Az ifjúsági részleg olvasói, pedig olyan gyerekek, akik még nem töltötték be a 14. életévüket. A vizsgálat összesen 5 helyszínen folyt, ezen részlegek napi forgalmi adatait illetően a következő statisztikai adatok állnak rendelkezésemre: egy átlagos napon 190 fő fordul meg az Olvasóteremben, 450 fő a Kölcsönzési részlegben, hozzávetőleg 80 fő a Gyermekkönyvtárban és 100-120 fő a fiókkönyvtárak olvasóinak a száma. A kérdőívek kitöltetése 1 héten keresztül folyt, ami azt jelenti, hogy arányosan osztottuk el a kérdőíveket a 6 vizsgált napon. Igyekeztem más-más napszakban végezni a mintavételezést, mivel tapasztalataim szerint a délutáni órákban erősebb a forgalom, pl. a délelőtti órákban inkább a nyugdíjasok, felsőoktatási intézményekben tanuló diákok, vannak túlsúlyban, szemben a délutáni időszakkal, amikor a középiskolás diákok, munka mellett tanuló felnőttek többsége jellemző Megyei Könyvtárról lévén szó, fontosnak tartottam, még azt is, hogy szombati napon is történjen mintavétel. A kérdőívek kitöltésénél mindössze 14 fő (10,76%) azoknak a száma, akik valamilyen oknál fogva elhárították a kérdésekre a válaszadást. A megmintázottak szinte kivétel nélkül készségesen álltak rendelkezésre. „Az általánosíthatóságot veszélyezteti, ha csupa olyan embert kérdezünk meg vagy választunk kísérleti személynek, akik készséggel vesznek részt ilyesmiben. Az ilyen beállítottság mögött valószínűleg általánosabb személyiségvonások húzódnak meg, tehát az eredményt nem feltétlenül általánosíthatjuk a különféle emberek összességére.”24 Potter rajongóval találkozni mindig külön élményt jelentett, mert ők amellett, hogy 23
nagyobb
érdeklődést
mutattak
vizsgálatom iránt, nagyon szívesen
Településeink könyvtári ellátása a 2001. évben [2002] p.5.
23
meséltek a témával kapcsolatos élményeikről, illetve mondták el bővebben is véleményüket.
7.1.2 A minta megoszlása A megkérdezettek száma 130 fő volt, ebből 90-en a Megyei Könyvtár látogatóiból kerültek ki, úgy hogy a 3 helyszínen arányosan elosztottam a kérdőíveket. 1-1 helyszínen 30 darabot töltettem ki, és 20-20 kérdőívet töltöttek ki a két fiókkönyvtár olvasói. A megmintázott 130 válaszadó nemek szerinti megoszlása a következőképpen alakult: 56 férfi (43,1%) és 74 nő (56,9%) volt a vizsgáltak száma, ami azt mutatja, hogy a nők felülreprezentáltak. A vizsgálatban részt vevők 93,8 %-a ötvenöt év alatti, közel kétharmada 77 fő (59,2%) huszonöt évnél fiatalabb. A legnagyobb arányban (32,3%) a 14 év alattiak képviseltetik magukat. A megkérdezettek életkor szerinti megoszlása a következő: 2.sz. ábra Korcsoport szerinti megoszlás
0-14 32% 566%
41-55 11%
15-25 25% 26-40 26%
A megkérdezettek közül a legtöbben (37 fő) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, ezen belül a főiskolai diplomával rendelkezők aránya jóval 24
Babbie [1993] p.529-530.
24
magasabb (30 fő) ami összefügghet azzal, hogy Nyíregyházán nincs egyetemi szintű képzés, ezzel szemben négy főiskola is van a városban. A vizsgált olvasók mindössze 6%-a végzett szakmunkásképzőben. Elég nagy számban képviseltetik magukat a középiskolai végzettségűek is. Egy másik kérdésre adott válasz alapján tudom, hogy az az 57 személy, akinek ’kevesebb, mint 8 osztály’ vagy ’8 általános’ a legmagasabb iskolai végzettsége, még többségében tanul.
3. sz. ábra
73 fő (56,1%) tanul jelenleg valamilyen iskolatípusban. Ebből általános iskolai tanulmányokat folytatnak 38-an. 14 megkérdezett, pedig valamelyik felsőoktatási intézmény hallgatója. A vizsgálatban részt vevő 130 fő közül 52-en dolgoznak. Közülük a legtöbben (40 fő) vannak az alkalmazásban állók. Az alkalmazottak 72%-a pedig beosztott értelmiséginek vallotta magát. Munka mellett elég sokan (30 fő) tanulnak is.
25
7.2 A Harry Potter sorozat ismertsége
Vizsgálatom során legelőször arra voltam kíváncsi, hogy a megkérdezett, hallott-e már a Harry Potter könyvekről. A válaszadók nagy többsége (125 fő), 96% igennel válaszolt. A 130 megkérdezettből mindössze 5 személy nem hallott még soha a könyvről. Azok, akik nem hallottak még Harry Potterről a 37-60 év közötti korosztályból kerültek ki, tehát a vizsgálatomba bevont 37 évnél fiatalabb könyvtárlátogatók számára nem ismeretlen a könyv. Azt hiszem ez nem is meglepő, hiszen a könyv, de főképpen a film sikerére a tizenévesek mellett a húszas, harmincas éveikben járó felnőttek között lehetett számítani. A kapott adatok mellett egy dolgot fontosnak tartok kihangsúlyozni és ez a későbbi adatok értékelésénél is fontos tényező: kutatásomat közművelődési könyvtárban végeztem és a rendelkezésemre álló legfrissebb statisztikai adatokból kiderül, hogy manapság a magyar lakosságnak csak a 14,29%-a aktív könyvtárlátogató.25 Éppen ezért, amikor egy könyv ismertségét, népszerűségét egy könyvtárban vizsgálom, úgy gondolom valamelyest ideálisabb képet kapok, mintha más, ’semlegesebb’ helyszínt választottam volna kutatásom helyszínéül. Kutatásom során segítőim és saját tapasztalataim alapján elmondható, hogy azok között, akik valamilyen oknál fogva elhárították a válaszadást (a kiválasztottak 10,76 %-a), ők ezt többnyire azzal az indokkal tették, hogy nem ismerik ezt a könyvet vagy nem olvasták, és éppen ezért nem is kívánják kitölteni a kérdőívet. Előzőekből következik tehát, hogy még a könyvtárlátogatók között is 4%-nál valószínűsíthetően nagyobb azoknak az aránya, akik nem hallottak még a könyvről. Érdekelt az is, hogy honnan ismerték meg a könyvet? Az összesítésből kiderül, hogy a legtöbben 40,77% az ismerősök, barátok által, ezt követi a médiákból való megismerés /TV, újság/, az egyéb választ megjelölők közül pedig, többen is a könyvtárat nevezték meg.
25
Magyar Staisztikai Évkönyv 2001 [2002]
26
4. sz. ábra
Honnan ismeri a Harry Potter könyvet
41%
Ismerős,barát által Családtag ajánlotta
8% 34%
TV
24%
Újság Egyéb
12%
7.3 Harry Potter-sorozat olvasói
A sorozat olvasottságára, népszerűségére 3 kérdés vonatkozott: olvasott-e már a Harry Potter kötetekből, az eddig megjelent 4 kötetből mennyit olvasott már el és végül ugyanazt a kötetet hányszor olvasta. Az előzőekből már kiderült, hogy az első kérdésre 125-en válaszolták azt, hogy hallottak már a könyvről, közülük 68-an (51,5%) nem olvasták még és 57-en (43,8%) olvasták. 1 fő azt adta válaszként, hogy már 5 kötetet olvasott, ami nálunk ma még csak úgy képzelhető el, hogy valamelyik idegen nyelven jutott hozzá az ötödik kötethez. Magyarországon csak karácsonyra ígérik az újabb kötet megjelenését. 31 fő (24%) mind a 4 kötetet olvasták, és igen sokan (9 fő) 3-szor, vagy annál többször is olvasták ugyanazt a kötetet, még további 11 fő jelezte, hogy az egyes köteteket kétszer is elolvasta. Ha külön megnézzük, hogy az egyes korosztályokon belül milyen arányú a könyv népszerűsége (5.ábra), akkor a kapott adatokból kitűnik, hogy csak az
27
általános iskolás korosztályban vannak nagyobb arányban a Potter-olvasók. Közöttük éppen másfélszer annyian olvasták a könyvet, mint akik nem. Az általános iskolásokon kívül minden további korcsoport esetében nagyobb azoknak a hányada, akik hallottak a könyvről, de még nem olvasták. A 15-25 és a 26-40 év közöttieknél még viszonylag magas arányú a könyv olvasottsága, de a 40 fölöttieknél már elég alacsony. Előzőekből tudjuk, hogy közöttük már többen is vannak, akik egyáltalán nem hallottak még a könyvről. Külön kitérnék még azokra, akik a második kérdésre azt válaszolták, hogy olvasták a könyvet, de a kérdőív azon kérdésére, hogy ugyanazt a kötetet hányszor olvasta, az ’1-szer sem tudtam végigolvasni’ választ jelölték meg. 13-an voltak ők, és róluk elmondható, hogy a felmérésemben ugyan a Potter könyvet olvasók között vannak, de valószínűleg valamilyen ok miatt ők nem el, hanem csak beleolvastak a könyvbe, emiatt semmiképpen sem sorolnám őket a Potterrajongók közé. 5. sz. ábra
Kíváncsi voltam arra, hogy akik olvasták Harry Pottert honnan szerezték be a köteteket? Előzőekből tudjuk, hogy 57-en olvasták a könyvet. A vizsgálatból kiderül, hogy több mint egyharmaduk (21 fő) meg is vásárolta azt.
28
6. sz. ábra Honnan szerezte be a köteteket (fő) 25
14
13
5
megvásárolta
kölcsönkapta baráttól, ismerőstől
könyvtárból kölcsönözte
egyéb
Szinte azonos az arány, 20% körüli, azok között, akik baráttól, ismerőstől kapták kölcsön a kötetet, és akik azt könyvtárból kölcsönözték ki. Utóbbihoz annyit
még
fontosnak
tartok
megjegyezni,
hogy
amióta
megjelentek
könyvtárunkban is a Harry Potter könyvek - ennek lassan már 3 éve - még csak előjegyzőként lehetett hozzájutni a könyvekhez Ez annál is inkább érdekes, mert minden eddig Magyarországon megjelent kötetből, legalább 5 példánnyal rendelkezik könyvtárunk és fiókkönyvtáraink állományában is általában 2-2 példány fellelhető. Végül, ha megvizsgáljuk az egyéb választ megjelölő néhány személyt, akkor azt látjuk, hogy közöttük többen is az ’ajándékba kaptam’ választ adták és volt, aki a testvért, unokatetvért jelölte meg kölcsönadóként.
7.4 Vélemények a könyvről
Mielőtt még belekezdtem volna szakdolgozatom készítésébe, és egyáltalán komolyabban elkezdtem volna foglalkozni a Harry Potter-jelenséggel, én magam is nagyon sok a köztudatban forgó, médiákban hallható, olvasható sztereotip szóval, mondattal találkoztam a jelenséggel kapcsolatban. Csak néhányat említenék meg ezek közül példaként: izgalmas, varázslatos, mozgalmas stb.
29
Vagyis amikor a kérdőívemben, arra kértem a könyvet elolvasókat, hogy 4-5 kulcsszóval jellemezzék azt, azzal a céllal tettem, hogy megismerjem az általam megkérdezettek véleményét. Természetesen itt már nem adtam meg előre válaszlehetőségeket. A kapott eredmények ismeretében elmondható, hogy mindenki, aki olvasta a könyvet legalább 1 kulcsszót megadott a mű jellemzésére, a kiértékelést elkészítve, pedig külön örömömre szolgált, hogy a megkérdezettek több mint fele (50,87%) maximálisan használta ki a kérdőíven rendelkezésre álló helyet. Ha összevonjuk a két alsó válaszkategóriát, vagyis az 1 és 2 szót jellemzésként megadó személyeket, akkor elmondható, hogy mindössze 7 fő sorolható ide. Ennél a kérdésnél a hangsúly azonban, nem a kvantitatív, hanem a kvalitatív tényezőkön van. A válaszolók összesen 69-féle választ adtak (1. táblázat a mellékletben). Természetesen ezek között sok a szinonima, valamint a különféle jelzők árnyalatai, ami egyes szavaknál komoly dilemmát is okozott, hogy lehet-e azokat egy kategóriába venni vagy sem, ilyen volt például a mesés-meseszerű, vagy a vicces-humoros. Végülis az előbbit összevontam, míg utóbbit két külön szóként értékeltem. A ’népszerűségi lista’ első helyén az érdekes melléknevünk áll, 28 fő szerint volt ez az egyik kulcsszó, ami azt jelenti, hogy majdnem minden második megkérdezett jellemezte ezzel a szóval a könyvet. Hasonló gyakorisággal egy szó fordult még elő: az izgalmas. Kende B. Hanna, aki egy egész könyvet szentelt a Harry Potter-jelenségnek, vizsgálatában magyar és francia gyerekeket kérdezett meg arról: mi késztette őket arra, hogy szenvedélyes olvasókká váljanak. Válaszaikból kiderül, hogy a könyvet izgalmasnak és mozgalmasnak találták, ahogyan azt az általam vizsgáltak is sűrűn megfogalmazták.26 A lista 3. helyén 10-10 előfordulással 3 szó szerepelt: varázslatos, mesésmeseszerű, fantáziadús. Úgy gondolom, noha nem ezek lettek a legnépszerűbbek, mégis többet mondanak el a könyvről, annak tartalmáról, mint a fentebb felsoroltak. A varázslatos, azért nagyon lényeges kulcsszó, mert az egész sorozat alapja az a varázslásokkal teli boszorkányiskola, ahol maga a történet játszódik, amelynek részletes leírásával találkozhatunk a könyvben, valamint maga a főszereplő és az őt körülvevő varázslók. Ezzel együtt egy olyan könyvben, 26
Kende B. Hanna [2001] lapján
30
amelyben a varázslások kerülnek a középpontba, illetve ahol a mesék szinte összes eleme megtalálható, úgy hiszem valóban kulcsszónak kell tekinteni a meseszerűséget is. Végül, de nem utolsó sorban érdemes megemlíteni, hogy a könyvet sokan látták el a fantáziadús jelzővel, ami nem véletlen, mert a Harry Potter-regények vonzereje nem választható el az írónő fantáziavilágának rendkívüli gazdagságától sem. Az első tíz legnépszerűbb szó között szerepelt még a vicces-szórakoztatóhumoros, 7-7-6 előfordulással. Jelentésében mindenképp három egymáshoz közelálló melléknévről van szó, de különös, hogy véletlenül még a ’népszerűségük’ is hasonló. A humor egyébként elválaszthatatlan Rowling szemléletmódjától, regényeiben folyamatosan vicces részekre bukkanhatunk. Humora sokszor kissé ironikus, de annak legfőbb célja a Potter-regényekben: általában a feszültség elhárítása, vagy a szorongás csökkentése. Az írónő nyelvi humoráról is érdemes néhány szót ejteni, hiszen olyan eredeti szavakat alkotott a varázsvilág sajátos jelenségeinek megnevezésére, mint mugli, Teszlek Süveg, animágus, hopp-por, nem is beszélve a beszélő nevekről mint Hisztis Myrtle, Félig Fej Nélküli Nick. A kérdőív következő kérdése még mindig csak a könyvet olvasókra vonatkozott. Kérdésem a következőképpen hangzott: Mi tetszett Önnek a legjobban, mi fogta meg leginkább a könyvben? Elmondható, hogy 1-2 kivételtől eltekintve mindenki maximálisan használta ki a kérdőíven üresen hagyott helyet és érthetően fogalmazta meg véleményét, különösen a gyerekek okoztak pozitív meglepetést e tekintetben. Közöttük voltak olyanok, akik kiragadtak egy-egy konkrét jelenetet és azt írták le: „Mikor Harry Roxfortban találkozott a nagy óriással, Hagriddal. Meg amikor a bölcsek kövéért mentek, s egyre nehezebb akadályokon kellett átmenniük”, mások a szereplők jellemét emelték ki (akár negatívan is): „A szereplők tök jók, kivéve Hermione, ő 1 utálatos dög! Harry és Cedrik és Voldemort a legjobb szereplők”. Többen is a mesei elemeket hangsúlyozták: „Győzött a jó, nehézségek árán is.”, vagy „Az egyszerű fiúról aki mostoha körülmények között él kiderül hogy varázsló”. Rowling varázslatos világát szörnyek és fantázialények népesítik be csak éppen
31
fordítva, mint ahogy az lenni szokott, mert itt a boszorkányok jók, a tündérek inkább negatív szereplők. A felnőttek már árnyaltabban fogalmazták meg véleményüket, még ha az sokszor a gyerekekével hasonló tartalmú is volt: „Egy eddig még nem látott új világot tárt elém, persze van sok hasonló könyvélményem, pl.: A Gyűrűk ura, de itt ez az új világ a mai korban játszódik.”. Ez a véleményt azért különösen érdekes, mert ebben az egy esetben fordult elő, hogy valaki párhuzamot vont volna egy másik, már általa olvasott könyv és a Harry Potter között, holott a Potter-jelenséget kutató szakirodalmak lépten-nyomon azt vizsgálják, hogy mely korábbi művekkel lehet kapcsolatba hozni Rowling könyvét. Ezek között a legsűrűbben emlegetett mű éppen Tolkientől A Gyűrűk ura, vagy A babó. Volt olyan is, aki a könyvből kiolvasott életbölcsességet, tanulságot fogalmazta meg, a következőképpen: „A szerző által teremtett csodavilág tetszik legjobban, amiben mégis megtalálható minden embertípus és felmutatja a követendő emberi értékeket”. Természetesen sok az összecsengés az egyes korosztályok véleménye között, nagyon sokan említették meg, hogy nekik a sok varázslás tetszett a legjobban és ezzel együtt a könyvbe belefeledkezve, ki lehet kapcsolni a való életet: „... a varázslattól olyan varázslatos. Mert egy olyan világot teremtett az író, amelyben minden gondomat elfelejtettem.” – fogalmazott egy általános iskolás gyermek. Ugyanezt felnőttek már így írták le: „…és egy kicsit visszamehet az ember a gyerekkorába és a mesék világába. Az ember hall elég szörnyűséget és jó néha ilyet is olvasni.”, vagy „Az ember úgy érzi, mintha egy másik világba lépett volna, a problémái feledésbe merülnek és végigizgulja a kalandokat. Nem lehet letenni.”. A legtöbben, mégis azt említették meg, hogy az egész könyv tetszett nekik, a cselekmény gyors és színes. Szinte minden pillanatban történik valami szokatlan, ami folyamatosan ébren tartja az olvasó érdeklődését. A főhős viszont nagyon is valóságos. A valóság és a varázslat pedig, egymást kiegyenlítve van jelen a könyvben. Minden megkérdezett véleményére kíváncsi voltam, amikor azt kértem, hogy néhány mondatban írja le mit hallott eddig a könyvről?
32
Azt már tudjuk, hogy egy olyan könyvről van szó, amely körül kiválóan működött és működik mind a mai napig a promóció, amit néha még azok is eltúlzottnak éreznek, akik egyébként szeretik a könyvet: „A médiában mindenhol sztárolták, ez biztos. Nagyon sok bőrt lehúztak már erről, és ez nem szimpatikus nekem. De a könyv jó. És ez a lényeg.” Mivel én magam is elég sok szakirodalmat olvastam a művel, a filmmel, egyáltalán a jelenséggel kapcsolatban, így voltak előzetes elképzeléseim arról, hogy nagyjából milyen vélemények forognak a köztudatban, mi az, ami kiemelt hangsúlyt kap. Amikor tehát ezt a kérdést belevettem a kérdőívbe tisztában voltam azzal, hogy a médiák által oly sokat hallható nézetek, vélemények vélhetően többségben lesznek, mégis érdekelt, mi az, ami ebből a folyamatosan ránk zúduló információhalmazból megmarad. Többen is a könyv mellett tették le voksukat, a filmmel szemben,
a
jelenségnek erre a részére egyébként a későbbiekben részletesebben is kitérek. Szintén többen fogalmazták meg véleményüket arról, hogy a könyv milyen hatással van a gyerekek olvasási szokásaira. Vajon megváltoztatatta-e azt vagy sem, erre vonatkozott az egyik vélemény: „Azt olvastam, hogy a gyerekek egyre nagyobb számban kezdtek el olvasni az elmúlt 2-3 évben, és ez lehet, hogy ennek a könyvnek köszönhető.” Amikor még nem ismertem a kérdésre kapott válaszokat, az volt az elképzelésem, hogy külön-külön vizsgálom a könyvet olvasók és nemolvasók véleményét. A kapott eredmények ismeretében azonban megváltoztattam döntésemet, miután egyenként megnéztem a válaszokat, azt tapasztaltam, hogy ennek a csoportosításnak ebben az esetben nincs jelentősége. „Van akit elborzaszt, van aki imádja. Lehet rajongani érte, lehet nem szeretni, de nem lehet közömbösnek lenni. Ez már nem egy könyv, hanem egy jelenség, s ekként kell kezelni.” – ez a vélemény egy egyetemet végzett 43 éves nőé, aki nem olvasta a könyvet, de határozott véleménye van a témával kapcsolatban. Szintén a jelenség körül megjelenő pro és kontra álláspontokat emelte ki egy egyetemre járó, vizsgálatomban részt vevő 26 éves nő is, aki viszont olvasta a könyvet: „A vélemények megoszlanak: van akit megbabonáz van akit hidegen hagy. Van aki elítéli, mint ’feketemágiát’, de ezt nem tartom valós ellenérvnek”. Valóban sok a
33
jelenséget kísérő pozitív és negatív vélemény és a válaszokból majdnem mindig kiderül, hogy éppen melyik ’oldalon áll’ a megkérdezett. Ha a könyvvel kapcsolatos ellenvéleményeket akarunk említeni, az egyik legszembetűnőbb, az egyházak, különösen a katolikus egyház elutasítására utaló megjegyzés: „A (Katolikus lap), Új Emberben olvastam, hogy a Katolikus Egyház elítéli, mert a gyerekek lelki-szellemi fejlődésére negatívan hat.”, persze nem mindenki ennyire konkrétan utalt az egyházak tiltakozására: ”A gyerekek számára sugallt üzenetek helytelensége miatt a katolikus egyház erősen bírálja, elítéli. A harsogó médiakampány, azonban úgy tűnik, túl sok embert szédített meg ezúttal is.” Nem jellemző, hogy negatív dolgokat, azok említettek volna, akik olvasták a könyvet, de erre is volt példa: „Az általam hallott leggyakoribb vélemény, hogy a gyerekek
értékrendjét
deformálja,
és
az
okkult
tudományokra
épít.”.
Természetesen sokan azért a pozitív oldalról közelítették meg a művet: „a világon az egyik legkedveltebb könyv lett, ebből adták el a legtöbb példányt.”. Vannak, akik csak általánosságokat említettek: „A megjelent könyveket minden korosztály ismeri és érdeklődéssel olvassa, illetve gondolataikat kicserélik.”, „csak jót hallottam róla, aki belekezdett az olvasásba az le sem tudta tenni”, „Maga a könyv nem fogott meg, nem is jegyeztem meg róla sokat. Talán a főszereplő kisfiú varázsló vagy varázsló iskolába jár? Inkább érdekes számomra írónőjének belépése a köztudatba és sikere, ezzel együtt meggazdagodása.”- mondta egy 34 éves fiatalember. Összességében elmondható a leírt véleményekkel kapcsolatban, hogy egy olyan jelenséggel állunk szemben, ami szinte senkit sem hagy hidegen, aki hallott már Harry Potterről, szinte biztos, hogy van is kialakult véleménye. Gyerekkönyvnek készült, mégis, nagy népszerűségnek örvend a felnőttek körében is. A véleményekből kiderül, hogy minden korosztályban vannak rajongói, mégis a gyerekek lelkesednek érte leginkább.
34
7.5 A Harry Potter-sorozat ’nemolvasói’ A dolgozatomban vizsgált személyeket különféle szempontok szerint sokféleképpen lehet csoportosítani. Az egyik legfontosabb vizsgálati kategória, hogy kik azok, akik olvasták a könyvet, és kik azok, akik nem. Az utóbbi csoportot én elneveztem ’nemolvasóknak’. 7. sz. ábra Miért nem olvasta a könyvet?
hallott róla, de nem keltette fel az érdeklődését
ismerőseinek nem tetszett
65,15%
3,03%
eddig pozitív véleményeket hallott, és szívesen elolvasná egyéb
21,21%
10,61%
A vizsgált 130 főből 68-an voltak, akik ismerik a könyvet, de nem olvasták. Egy fő nem válaszolt a kérdésre. A mellékelt ábrából világosan látszik, hogy magasan a legtöbben (43 fő) a feltett kérdésre a ’hallott róla, de nem keltette még fel az érdeklődését’ választ adta, azt hiszem ez nem meglepő eredmény, hiszen amint azt tudtuk is, ők már hallottak a könyvről, de valami miatt mégsem olvasták el. Az eredményekből kitűnik, hogy sem az életkor, sem az iskolai végzettség, jellemzően nem befolyásolja az attitűdöket. Az ’eddig többnyire pozitív véleményeket hallott és szívesen el is olvasná’ véleményt 14-en jelölték meg, ami ezzel a második legnépszerűbb lett. Mégis mi lehet az oka annak, hogy eddig még nem olvasták el a könyvet, erre már nem tért ki kérdőívem és a válaszolók sem
35
írták le ennek az okát. Mindössze 2 fő nyilatkozta, hogy azért nem olvasta eddig a könyvet, mert ismerőseinek nem tetszett. 7 személy az ’egyéb’ válaszkategóriát jelölte meg és közülük többen is indokolták válaszukat: „olvastam egy részt a Nők Lapjában megjelenő rövidített, folytatásos változatból és nem tetszett”, „kinőttem belőle”. Előbbi egy 31 éves, utóbbi egy 43 éves nő válasza volt. Akadt, aki egyszerűen magyarázatában azt írta, hogy eddig azért nem olvasta a könyvet, mert „láttam filmen”.
7.6 Harry Potter filmen Kutatásom megkezdése előtt még csak sejtettem, ami a későbbiekben be is igazolódott nevezetesen, hogy Harry Pottert vannak, akik a filmmel azonosítják be. Igaz, hogy a könyv körüli marketing kiváló, de a film, a mozi ebben az esetben is képes volt ezt felülmúlni. Ide vonatkozik még az az érdekesség is, többen azok közül, akik megnézték a filmet máig nem tudják, hogy Potter először könyvként futott be és legalább olyan népszerű a történet a könyvek között, mint a film a moziban. A filmmel kapcsolatban először arra voltam kíváncsi, hogy látta-e a filmet a válaszadó? A kérdés első részében 5 lehetőség közül jelölhették meg a válaszolók azt, amelyik rájuk leginkább jellemző. Eggyel több, mint a válaszadók fele, 63 fő, az ’a’ választ adta meg, vagyis – látta a filmet és tetszett is neki. Ha ezt tovább elemezzük, és külön megnézzük, hogy ebből hány fő az, aki olvasta a könyvet és látta a filmet, illetve nem olvasta, de látta a filmet, akkor az arány pontosan 42:21, vagyis a 63 főből 42 személy olvasta a könyvet is, 21 pedig nem. Mindössze 5 fő mondta azt, hogy látta ugyan a filmet, de nem tetszett neki. Ha ennek az 5 főnek is összevetjük a válaszát a második kérdésre adott válaszaikkal, akkor azt látjuk, hogy 3-an vannak, akik nem olvasták a könyvet és 2-en közülük olvasták. Érdekes még, hogy ők öten a fiatalabb korosztályt képviselik, 13 és 22 év közöttiek.
36
26-an vannak, akik nem látták, de szívesen megnéznék a filmet, közöttük 8-an olvasták a könyvet, 18-an nem. Végül az általam megadott válaszkategóriák közül 19 fő választotta, hogy nem látta a filmet, de az nem is érdekli. Egy kivétellel ők mindannyian a Harry Potter-sorozat nemolvasói.
8. sz. ábra Mennyire ismeri a Harry Potter jelenséget? Olvasta és látta 36%
Nem is hallott róla 4%
Csak hallomásból 34%
Csak látta 18% Csak olvasta 8%
Érdemes egy kicsit kitérni arra is, hogy az egyes korosztályokon belül milyen a film népszerűsége. 2 megkérdezett nem válaszolt és 8-an az ’egyéb’ kategóriát jelölték meg, így róluk is csak akkor derült ki, hogy látták-e a filmet, ha néhány szóval legalább megindokolták választásukat, amire volt is példa: „nem, de ha a TV fogja adni, akkor talán megnézem”, „nem annyira tetszett, inkább a gyerekeknek szól”. A legfiatalabb korosztály látta a legmagasabb arányban, ami a vizsgálati mintámban részt vevők 23,20%-a. Innen az életkor előrehaladtával folyamatosan szűkül az olló, vagyis minél idősebb korosztálynál nézzük meg a ’látta-nem látta arányt’, egyre nagyobb lesz azok aránya, akik nem nézték még meg a filmet. Ebben nincs is semmi meglepő, hiszen a mozik számára a legjobb célközönség a
37
gyerekek, ezen belül is leginkább a kamaszok, hiszen ők azok, akik képesek egy filmet akár többször is megnézni. A filmre vonatkozott egy másik kérdés is: ha látta a filmet és olvasta a könyvet is, melyik tetszett Önnek jobban? Ennél a kérdésnél a nemválaszolók száma: 7 fő. Hat személy mindkét válaszlehetőséget megjelölte. Ebből adódik a kérdés: vajon a kérdőíven érdemes lett volna még egy harmadik ’egyéb’, vagy ’mindkettő egyformán tetszett’ válaszkategóriát is megadnom? Valószínűleg igen, mert elképzelhető, hogy azok, akik mindkét lehetőséget bekarikázták, nem tudtak dönteni. Erre utal két válaszadó is, egyikőjük létrehozott a kérdőíven egy ’c’ válaszlehetőséget, azzal a kiegészítéssel, hogy „mindkettő jó volt”, egy másik személy, aki ugyan csak egy választ jelölt meg, kiegészítésként azt írta: „nem lehet eldönteni”. Összesen 43 értékelhető válasz született. Ami a tetszésnyilvánítást illeti, 12-en a filmre, 31 személy a könyvre mondta, hogy jobb. A könyv tehát a filmmel szemben jelentős sikert ért el.
7.7 A „Potteres” termékek Jól tudjuk, ha valamiért rajonganak az emberek és különösen igaz ez a gyerekekre, akkor kerüljön bármibe, megveszik. Bár a hazánkban kapható Harry Potterhez kapcsolódó termékek körében a kínálat valamelyest szűkebb, mint a nyugat-európai országokban, a forgalmazók számára a regényhőssel fémjelzett ajándéktárgyak, játékfigurák, papíripari termékek értékesítése mégis jó üzletnek tűnik. Arra voltam kíváncsi, hogy a vizsgálatomban részt vevők mit szólnak a boltokat elárasztó Potteres termékekhez? Három lehetséges választ fogalmaztam meg és negyedikként az ’egyéb’ kategóriát nyitottan hagytam. 4 személy nem válaszolta meg a kérdést.
38
Elsőként érdemes azt megnézni, hogy hány főnek tetszenek a „Potteres termékek” és hány főnek nem. Azok száma, akiknek tetszik: 52 fő. Közülük 21 fő jelezte, hogy ’vásárolt is már’, 31 megkérdezettnek ’tetszik, de mégsem venne’. 33 személynek nem tetszenek ezek a termék, „a gyermekektől és a szülőktől veszik el a pénzt” – szól az egyik indoklás. Érdemes tovább vizsgálni, a kapott válaszokat úgy, hogy leszűkítjük a csoportokat aszerint, hogy olvasta-e a könyvet vagy sem. Azok között, akik nem olvasták a könyvet mindössze 1 fő mondta azt, hogy neki tetszenek a termékek és vásárolt is már belőlük, szemben azzal a 20 személlyel, akik olvasták a könyvet és ugyancsak a termékcsalád vásárlójaként tüntették fel magukat. Arról az 1 főről viszont elmondható, hogy látta már a filmet. Nem okozott meglepetés még a válaszok ilyen arányú eloszlása sem, hiszen tudjuk ezek a termékek (varázsseprű, játékfigurák stb.) nagyrészt igen borsos áron kaphatók, tehát akik megveszik azokat rajongói Potternek. Ha megnézzük, hogy milyen arányú a szóródás azok között, akik negatív véleményüknek adtak hangot, akkor kitűnik, hogy mindössze 1 fő a különbség, mégpedig a nemolvasók javára. 17-en ebből a táborból, 16-an, pedig a könyvet már olvasók táborából jelezték, hogy nem tetszik nekik a boltokat egyre nagyobb számban elárasztó termékek. Szerepelt a kérdőíven egy negyedik válaszlehetőség is, az ’egyéb’ kategória. Sokan választották ezt (22 fő) és közülük 16-an a rendelkezésre álló üres helyet kihasználva meg is indokolták döntésüket. Mivel elég érdekesnek találtam ezeket, ezért többet is idéznék közülük: „elutasítom az ekkora mértékű sztárolást”, „mint bármi más hasonló: a gyerekeken keresztül csalják ki a szülők pénzét”, „mindennel ez van, ha már egyszer sikeresnek kiáltották ki”, „tele van a hócipőm, valami egyensúlyfélét kellene tartani”, ”ez is olyan őrület, ami ideig-óráig tart”, de nemcsak elmarasztaló véleményeket írtak le a megkérdezettek, voltak, akik dicsérték is: „király”, „még mindig jobb, mint a többi hasonló jellegű termék”, „tetszik, de felesleges”. Elmondható tehát, hogy a termékekkel kapcsolatosan is a megosztottság volt jellemző. Van, akiben ellenérzést vált ki, de van akinek tetszik.
39
„ A gyereknek olvasnia kell. Nem sokat kell olvasnia. Jót kell olvasnia.” Kosztolányi Dezső 7.8 Harry Potter és az olvasási szokások 7.8.1 A gyerekek és az olvasás A Harry Potter-regény nagyon fontos eleme mai világunknak. Az a kérdés: miért épp ez a könyv lett tömeges siker? Amit nem sikerült elérni a pedagógusoknak, az olvasás megszerettetését, azt megtette egy fiatal brit írónő, aki gyermekek és felnőttek számára egyaránt élvezetes mesekönyveivel nagyon gyorsan hódította meg a világot.27 Tanárok, könyvtárosok és kiadók állítják: ha van minta, amelyet követhetnek a gyerekek, nem fognak szakítani a könyvvel. A siker J. K. Rowling sorozata által borítékolva van. Ez a siker varázslat, de nem csoda, mindössze annyiban különlegesek ezek a könyvek, hogy XXI. századiak, amelyben a gyerekek magukra ismerhetnek, ezáltal rákapnak az olvasás, a könyv valódi ízére. A gyerekek szívesen olvasnak, ha olyasmire bukkannak, ami érdekli őket, ami felveszi a versenyt az őket körülvevő világ tempójával. Természetes, hogy a Harry Potter-könyvek után először valami hasonló „varázslósat” keresnek. Már egyértelműen érzékelhető, hogy a más jellegű, de ugyancsak olvasmányos, fordulatos könyvek iránt is megnőtt az érdeklődés.28 Más kérdés, hogy a klasszikusnak számító gyerekkönyvek, úgy tűnik valami miatt háttérbe szorultak. Több kérdésem is Harry Potter-könyvek és az olvasás közötti összefüggéseket vizsgálta. Az első a gyerekekre vonatkozott: Ön szerint képes-e egyetlen könyv pozitívan befolyásolni a gyerekek olvasási szokásait?
27 28
Népszabadság, 2002. I. 5. p.3. 168 óra, 2001.XII.6. p.33.
40
Egy kivétellel mindenki megválaszolta a feltett kérdést. Összesen 95 fő véleménye volt, hogy képes egyetlen könyv is pozitívan befolyásolni a vizsgált témát és 29 személy vélekedett negatívan erről. Ez százalékosan kifejezve: a támogatók tábora 76,6%, az ellenzőké 23,4%. 9. sz. ábra
Képes-e egyetlen könyv pozitívan befolyásolni a gyerekek olvasási szokásait (a Potter-könyvet olvasók és nem olvasók megoszlásában ) nem (olvasta) 5%
nem (nem olvasta) 19%
igen (olvasta) 40%
igen (nem olvasta) 36%
Érdemes itt is kettéválasztani a kapott eredményeket az olvasók és nemolvasók között. Ugyanis amíg azok táborában, akik nem olvasták a könyvet a 45 pozitív véleményt 23 negatív kísérte, addig a Harry Pottert olvasók között az arány 50:6, tehát érzékelhetően ők jobban hisznek a könyv és a gyerekek olvasási szokásai közötti pozitív összefüggésben.
7.8.2 A könyv és az olvasás Kíváncsi voltam arra, hogy a Potter-könyvek elolvasása után szívesebben olvastak-e más könyveket is? A kérdés csak a könyvet olvasókra vonatkozott. Ketten nem nyilvánították ki véleményüket. 34 megkérdezett azt nyilatkozta, hogy igen, szívesebben olvasott Harry Potter után. 21-en nem.
41
Külön vizsgálva az általános iskolások véleményét, azt tapasztaltam, hogy náluk még nagyobb a különbség (19:8) a pozitív olvasási attitűd javára. Ez tehát még jobban megerősítette, azt a tényt, amit sokan hangoztatnak, a könyv jelentősége kapcsán, hogy nagyon sok gyerek egyetlen könyv által is kedvet kap(hat) az olvasáshoz. Sajnos az utóbbi időben elég kevés ilyen könyv született. Kiegészítésként két vélemény is született a kérdéshez. ”Csak a kötelezőket nem”- jegyezte meg egy 14 éves fiú. Egy 34 éves fiatalember volt pedig a következőket fűzte a válaszához: „ha gyerek, lennék: igen”. Kíváncsi voltam általánosságban azok véleményére is, akik nem olvasták a könyvet: Amennyiben nem olvasta a Potter-könyveket, mi a véleménye az olvasás öröme megszerezhető egyetlen könyv által? Válaszaikat nem befolyásolhatta a vizsgálatom tárgyát adó könyv. Ez esetben is az optimisták vannak többen, ugyanis a 41 igen válasszal szemben mindössze 24 nem született. 3 személy nem válaszolt a feltett kérdésre, ezzel szemben 25-en a ’másik oldalról’ - számomra megmagyarázhatatlanul sokan –megválaszolták. Ez esetben is néhányan egyéni véleményüknek adtak hangot a téma kapcsán: „Igen, de nem minden regény ilyen fordulatos, és ezt a gyerekek tudomására kell hozni.”, „Megszerezhető, de nem ilyen típusú könyvek révén. Nem biztos, hogy erre az örök mozgásra, rezgésre van a gyerekeknek szükségük.”
7.9 Potter és a marketing Harry Potter és a marketing kapcsolatát sokan sokféleképpen magyarázzák, de alapvetően két fő nézet létezik. Az egyik oldalon vannak azok, akik azt mondják, hogy a kötetek irodalmi értéke csekély, sikerüket leginkább annak a reklámhadjáratnak köszönhetik, amely a könyv népszerűsítéséért szállt harcba. Ezzel szemben a másik oldal véleménye, hogy maga a regény nagyon jó és a reklámkampány csupán csak nyomába eredt a sikernek.
42
Harry Potter mindenféle marketingakció (Coca-Cola, Lego stb.) reklámtárgyává vált és további reklámkampány várható minden egyes újabb kötet, vagy filmepizód elkészülte, kiadása esetén. Kíváncsi voltam, hogy mi a véleménye az általam megkérdezetteknek a témáról. Ön szerint a Harry Potter könyvek sikerének kulcsa a jó marketingben keresendő? A megkérdezettek nagyobb csoportjának (65 fő) az a véleménye, hogy a marketingnek szerepe van a siker kialakulásában, 57 ember szerint viszont nincs. Külön megvizsgálva a könyvet olvasók és nem olvasók csoportját kiderül, hogy előbbi csoportban többen vannak, akik véleménye szerint nem a marketing befolyása miatt lett ennyire sikeres a könyv (25 igen : 30 nem). A másik táborban, viszont az igen szavazatok voltak túlsúlyban (40 igen : 27 nem). Ennél a kérdésnél is volt két személy, akik nem tudtak választani a megadott válaszlehetőségek közül és egy harmadik ’c’ válaszkategóriát vezettek be. Ők meg is indokolták válaszukat: „is-is, történet+marketing”, „nem csak!”. Mindössze egy nemválaszoló fordult elő, de ő ennek okát megmagyarázta: „egyértelmű válasz erre nem adható, de biztosan az is belejátszott a sikerébe”. Úgy gondolom a kapott eredmények alapján, hogy a vizsgálatomba bevont személyekről sem lehet elmondani, hogy egyértelműen az egyik vagy a másik oldalon volnának túlsúlyban.
7.10 A könyv értékrendje és hatása az olvasókra A könyvet a legtöbb támadás, a benne megalkotott különleges világkép miatt éri. Pszichológusok, írók, könyvkiadók vitatkoznak arról, hogy vajon tényleg káros-e a könyvben megjelenő értékrend a gyerekek lelki-szellemi fejlődésére. Egyesek véleménye szerint túl sok szó esik benne a pénzről, holott a történet a gyerekekről szól. A könyvben a muglik, azaz az emberek önzők, buták, kegyetlenek és gonoszak. A mű mondanivalója szerint: ha jó és bátor, ügyes és ünnepelt akarsz lenni, akkor légy boszorkány. Számos ilyen és ehhez hasonló megítéléssel találkoztam, de természetesen a másik oldal is legalább ilyen nyomós érvekkel támasztja alá saját álláspontját.
43
Vizsgálatom következő kérdésére adott válaszokból kiderül, hogy az általam megkérdezetteknek mi erről a véleménye. Az értékrend, amit a könyv közvetít hogyan hat olvasóira? pl. természetfeletti képességek, varázslás, pénz fontossága 10. sz. ábra Hogyan hat olvasóira a Harry Potter könyv által közvetített értékrend
36 28
14
13
11 8
1 Káros, torzítja Nem deformálja Olvasói tudják, az értékrendet az értékrendet hogy ez nem a valóság
4 Kimondottan pozitív hatása van
2
8 nem olvasta olvasta Egyéb
Előre megadtam öt válaszlehetőséget. 15 megkérdezett (12%) véleménye, hogy a könyv ’káros, torzítja a fiatalok értékrendjét’ . Közöttük 1 fő volt, aki olvasta a könyvet, a többi 14 nem. 19-en (15,2%) a másodikként megadott ’nem deformálja olvasói értékrendjét’ választ jelölték meg. Itt alig van különbség az olvasók (8 fő) és a könyvet nem olvasók (11 fő) válaszainak számbeli nagysága között. A legtöbben, 64 fő (51,2%) ’olvasói tisztában vannak vele, hogy ez nem a valóság’ véleményt adták meg. Ha a két vizsgált csoport közötti szóródást megnézzük, itt sem tapasztalhatunk lényeges mennyiségbeli különbséget, 36:28 az arány az Harry Pottert olvasók javára. A ’kimondottan pozitív hatása van, akár életcélokat fogalmazhat meg olvasóinak’ választ összesen 14-en (4,8%) jelölték meg. Ez esetben ketten a nemolvasók táborából, négyen az olvasókéból kerültek ki.
44
Az egyéb választ megadó 14 személy (11,2%) válaszára jellemző, hogy többnyire meg is indokolták döntésüket. „Attól függ milyen korban olvassa a gyermek” , „… nekem a kikapcsolódás, az eredetiség, izgalom és humor volt a lényeg”, „kell egy felnőtt, aki mederben tartja a gyermek gondolatait”- ezek felnőttek nézetei voltak. Kaptam néhány gyermektől is ide vonatkozó véleményt: „rádöbbenti olvasóit, hogy az anyagi világ fontos ugyan, de a képzeletünket is értékelnünk kell, mert a lélek fontosabb, minta a testi örömök”, azóta sokkal jobban érdekel a boszorkányság”. A teljesség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy öt fő nem válaszolt, két személy pedig két választ is megjelölt, így őket sem tudtam értékelni. A kapott eredményekből kitűnik, hogy az olvasók és nemolvasók tábora között csak egy vélemény esetében volt mérhető jelentős különbség. Míg azok között, akik nem olvasták a könyvet közel egynegyedük károsnak ítéli meg a könyvet, a másik oldalon mindössze egy fő vélekedett így. Jóval kevesebb (21 fő) azok száma, akik a két szélső, radikálisabb válaszkategóriát jelölték meg, szemben a két kevésbé szélsőségessel (83 fő).
45
„A legfontosabb tapasztalat, amire az ember az olvasással juthat, hogy csak nagyon kevés könyv van, amit érdemes elolvasni.” H.L.Mencken
VIII. Összegzés
Dolgozatom révén egy olyan könyv, jelenség megértéséhez akartam közelebb kerülni, amely engem nemcsak könyvet szerető emberként, hanem könyvtárosként is érdekelt. Magam is olvastam a könyvet, ez alapján bennem is kialakult egyfajta vélemény. Vizsgálatom kezdetekor kíváncsi voltam arra, hogy a médiákban hallható, olvasható nézeteket, véleményeket mennyire igazolják vissza kutatásom eredményei. A Harry Potterhez fűződő szakirodalom keresése közben találkoztam olyan kutatással is, amely hozzám hasonlóan a jelenséggel kapcsolatos tényezőket vizsgálta, a gyerekek körében.29 Én azonban a vizsgálatom helyszínéül választott könyvtár összes olvasója között végzem el kutatásomat. Döntésemet nagyban befolyásolta, hogy saját környezetemben is jó pár olyan felnőttet ismerek, akiket Harry Potter már „elvarázsolt". A vizsgálatomból kiderült, hogy Potter-rajongók a könyvtár olvasói között is elég nagy számban vannak. Összehasonlítva más könyvek ismertségével ez a könyv valóban kimagasló népszerűségnek örvend. Mielőtt belekezdtem volna felmérésembe az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy vajon minden korosztályban népszerű-e Harry Potter? Kilenc éves volt a legfiatalabb és hatvannégy éves a legidősebb általam megmintázott Potter-olvasó. Annak ellenére, hogy a felnőttek között is sokan szeretik a regényt, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fiatalabb korosztályban jóval magasabb azok aránya, akik nemcsak hallottak róla, hanem olvasták is. Rajongók is inkább belőlük válnak.
29
Kende B. Hanna [2001]
46
A nagy többség többször is elolvasta a köteteket és a vélemények között sokszor elhangzott, hogy az állandó mozgás, a cselekmény sokszínűsége miatt egyszerűen nem lehet letenni. A legnagyobb érdeme a könyvnek, hogy igazodik a gyerekek megváltozott igényeihez, vagyis „felveszi a versenyt” az őket körülvevő világ tempójával, ezáltal - reményeink szerint - egyre több gyerek szereti meg újra az olvasást és talán megint kiemelt hangsúlyt kap a szabadidős tevékenységek között is. Kolosi Tamás nemrég azt mondta: „az emberek a jó könyvet megveszik, még ha drága is”.30 Ez úgy tűnik igaz, az általam vizsgált esetre is, mert a megkérdezettek között, aki olvasta a könyvet, a legtöbben megvásárolták. A vizsgálatból kiderült az is, hogy a könyvet gyakran barátok, ismerősök, családtagok adják egymásnak kézről-kézre, illetve aki nem tudja megvenni, az a könyvtárból kölcsönzi ki. Harry Potterrel kapcsolatban legyen szó a rajongóknak szánt termékekről, a marketingről,
a
könyv
alapján
készült
filmről
vagy
akár
a
könyv
mondanivalójáról, az emberekre a megosztottság jellemző. A pozitív attitűd mégis inkább a könyvet olvasókról mondható el, de ez nemcsak rájuk jellemző, mint ahogy a negatív véleménynyilvánítás sem kizárólag azokat jellemezte, akik nem olvasták. A jelenség véleményem szerint két fő összetevője: a könyv és a belőle készült film. Kutatásom eredményeiből számomra a legnagyobb meglepetést e kettő összehasonlítása jelentette. A könyv népszerűsége ugyanis magasan lekörözte a filmét. Több mint egyharmada a megkérdezetteknek látta is és olvasta is Pottert és a többség véleménye szerint, a film nem képes olyan hűen visszaadni a Rowling által kitalált, elképzelt világot, mint a könyv. Ennek ellenére a film is az utóbbi idők egyik legnagyobb mozisikere lett. Akárcsak a Harry Potterrel foglalkozó újságcikkekben, vitafórumokon, a vizsgálatomban is kiderült, hogy a jelenségnek vannak olyan részei, amelyek a véleménynyilvánítások
visszatérő
elemei.
Ilyenek
az
egyházak
(nagy
többségének) elutasítása, a gyerekek olvasási szokásainak javuló tendenciája,
30
Népszabadság, 2002.VI.7., p.6.
47
mindemellett a gyerekkönyvek népszerűségének növekedése és a felnőtt korosztály érdeklődése a könyv iránt. Amiben mindenki egyetért: Harry Potter kétségkívül nagy siker lett és ebben a sikerben nem a médiáé, vagy a marketingé a főszerep - bár fontos ezek szerepe is, hanem az írónőé Joanne Rowlingé, aki könyvében olvasói előtt feltár egy lehetőségekben gazdag világot, ahol a realitás és a fantázia síkja mesterien keresztezi egymást.
48
IX. Mellékletek
1. sz. melléklet
Kérdőív – Harry Potter –jelenség vizsgálata 1) Hallott-e már a Harry Potter könyvekről? Ha igen, honnan ismerte meg? a. b. c. d. e.
a. Igen b. Nem (Tovább a Személyi adatokra)
Ismerős, barát családtag ajánlotta Tv Újság Egyéb ...............................................
2) Olvasott-e már a Harry Potter kötetekből ? a. Igen b. Nem (Tovább a 6. kérdésre) Ha igen, akkor ugyanazt a kötetet hányszor olvasta ? a. b. c. d.
1-szer sem tudtam végig olvasni 1-szer 2-szer 3-szor vagy annál többször
Ha igen Az eddig megjelent 4 kötetből mennyit olvasott már el? ...... 3) Honnan szerezte be a köteteket? a. b. c. d.
Megvásárolta Kölcsönkapta baráttól, ismerőstől Könyvtárból kölcsönözte Egyéb ...........................................
4) Kérem jellemezze 4-5 kulcsszóval a könyvet ! 1. 2. 3. 4. 5.
.................................. .................................. .................................. .................................. ..................................
5) Mi tetszett Önnek a legjobban, mi fogta meg leginkább a könyvben? /Kérem néhány mondatban írja le véleményét./ ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………
49
6) Ha nem olvasta eddig, akkor ennek mi az oka? a. b. c. d.
Hallott róla, de nem keltette még fel az érdeklődését. Ismerőseinek nem tetszett Eddig többnyire pozitív véleményeket hallott és szívesen el is olvasná. Egyéb ..................................................
7) Kérem néhány mondatban írja le mit hallott eddig a könyvről ? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 8) Látta-e a Harry Potter filmet ?
a. b. c. d. e.
Igen és tetszett Igen és nem tetszett Nem, de szívesen megnézném Nem, de nem is érdekel Egyéb ....................................................................
Ha látta a filmet és olvasta a könyvet is melyik tetszett Önnek jobban ?
9) Mit szól a boltokat elárasztó Potteres termékekhez ?
a. b.
Film Könyv
a. Tetszik és én magam is vásároltam már b. Tetszik, de nem vennék c. Nem tetszik d. Egyéb ....................................
10) Ön szerint képes-e egyetlen könyv pozitívan befolyásolni a gyerekek olvasási szokásait? a. Igen b. Nem 11) A Potter-könyvek elolvasása után már szívesebben olvasott el más könyveket is ? a. Igen b. Nem 12) Amennyiben nem olvasta a Potter-könyveket, mi a véleménye az olvasás öröme megszerezhető egyetlen könyv által ? a. Igen b. Nem 13) Ön szerint a Harry Potter könyvek sikerének kulcsa a jó marketingben keresendő ? a. b.
Igen Nem
14) Az értékrend, amit a könyv közvetít hogyan hat olvasóira? pl. természetfeletti képességek, varázslás, pénz fontossága a. b. c. d. e.
Káros, torzítja a fiatalok értékrendjét Nem deformálja olvasói értékrendjét Olvasói tisztában vannak vele, hogy ez nem a valóság Kimondottan pozitív hatása van, akár életcélokat fogalmazhat meg olvasóinak Egyéb .................................................................................................................
50
15) A kérdezett neme: 1 — férfi 2 — nő X
—
16) Hol, milyen településen lakik Ön? …………………….. X - NT/NV
17) Mikor született Ön? 19 .......... évben X
—
18) Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége?
0 — nem járt iskolába 1 — kevesebb, mint 8 osztály, (1-3 polgári) 2 — 8 általános, 4 polgári, ill. a régi iskolarendszerben 4 gimnázium; befejezetlen középiskola 3 — szakmunkásképző (1961 után), szakiskola (1976 után), régen: mesterlevél, segédlevél, tanonciskola 4 — befejezett középiskola (gimnázium, szakközépiskola, technikum, egyéb középiskola; befejezetlen felsőfokú tanintézet) 5 — befejezett főiskola, felsőfokú tanintézet 6 — befejezett egyetem X
—
19) Ha tanuló, milyen iskolatípusba jár?
1 2 3 4 5 6 7 X
— — — — — — —
általános iskola szakmunkásképző szakközépiskola középiskola főiskola, éspedig……………………………….. egyetem, éspedig……………………………… egyéb tanfolyamon tanul, éspedig……………………………… —
NT/NV
51
20) Dolgozik-e jelenleg?
1 — igen továbbképzésen
— nem
X —
Részt vesz-e rendszeresen valamilyen tanfolyamon,
2 3 4 5 6 7
— — — — — —
1 – igen, éspedig:……………….…. 2 – nem munkanélküli nyugdíjas GYES-en, GYED-en, GYET-en van háztartásbeli tanuló egyéb eltartott
NT/NV
21) Mi az Ön munkaviszonya? Alkalmazottként dolgozik?
01 02 03 04 05 06 07 08 09
— — — — — — — — —
alkalmazásban álló önálló kisiparos önálló kereskedő KFT, PJT vagy BT tag mezőgazdasági önálló egyéb önálló tulajdonos szellemi szabadfoglalkozású segítő családtag alkalmi munkából élő
X — NT/NV
HA ALKALMAZOTT 22) Mi az Ön foglalkozása, beosztása?
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10
— — — — — — — — — —
egyéni gazda és/vagy segítő családtagja segéd, betanított munkás szakmunkás közvetlen termelésirányító (fizikai csoportvezető, művezető) beosztott szellemi érettségi nélkül beosztott szellemi diploma nélkül beosztott értelmiségi alsó vezető (osztályvezető alatt) középvezető (osztályvezető) felsővezető (osztályvezető felett)
X — NT/NV Még egyszer köszönjük, hogy válaszaival segítette munkánkat!
52
VÉGE
2. sz. melléklet
A Harry Potter könyv jellemzésére adott kulcsszavak előfordulásai a kérdőívre adott válaszokban 1. sz. táblázat rdekes
28
izgalmas
26
jó
13
fantáziadús
10
mesés-meseszerű
10
varázslatos
10
szórakoztató
7
vicces
7
humoros
6
kalandok
6
fantasztikus
5
félelmetes
4
fordulatokban gazdag
4
király
4
lebilincselő
4
olvasmányos
4
rejtélyes
4
figyelemfelkeltő
3
tanulságos
3
változatos
3
csodás
2
érdekfeszítő
2
eseménydús
2
lenyűgöző
2
misztikus
2
pörgős
2
a legjobb
1
akadályok
1
ámulatba ejtő
1
árnyalt jellemek
1
bámulatos
1
53
barátságról szól
1
bátorság
1
brutál (néha)
1
egyszerű
1
elgondolkodtató
1
elgondolkodtató
1
érdeklődést keltő
1
eredeti
1
érzelemteli
1
feledteti a mindennapokat
1
gördülő cselekmény
1
hihetetlen
1
hosszú
1
ifjúságnak íródott
1
imádni való
1
jó a szövege
1
komor (néha)
1
könnyen meg lehet érteni
1
követhető
1
lekötött
1
lélegzetelállító
1
magával ragadó
1
mágikus
1
megható
1
nem a valóságról szól
1
népszerűség
1
ötletes
1
romantikus
1
sokféle személyiség
1
szokatlan
1
szuper
1
titokzatos
1
tragikus
1
tudományos
1
új dolgok
1
újszerű stílusú
1
varázsa van
1
varázslás
1
54
3. sz. melléklet 11. sz. ábra A siker titka a marketing / a Potter köny elolvasása után szívesebben olvas-e más könyveket is
57%
nem a marketing a siker kulcsa
43% nem olvas szívesebben szívesebben olvas
60%
a marketing a siker kulcsa
40%
12. sz. ábra Marketing a siker kulcsa / Potter-es terméket vásárol-e 57 terméket vesz
47
nem vesz terméket
12
9
a marketing a siker kulcsa
nem a marketing a siker kulcsa
55
13 sz. ábra
Az olvasás öröme megszerezhető-e egyetlen könyv által (a Harry Potter könyvet nem olvasók szerint)
(fő)
igen
3
24
41
nem
nem válaszolt
56
X. Táblázatok és ábrák jegyzéke
Ábra 1: Olvasásgyakoriság megoszlása Ábra 2: Korcsoportok (életkor szerinti megoszlás) Ábra 3: Iskolai végzettség Ábra 4: A könyvet honnan ismerik Ábra 5: A könyv olvasottsága korosztályonként Ábra 6: Könyv beszerzési forrása Ábra 7: ’Nemolvasók’ indokai Ábra 8: A Potter-jelenség ismertsége Ábra 9: A gyerekek és az olvasás kapcsolata Ábra 10: Hogyan hat olvasói értékrendjére a Harry Potter sorozat? Ábra 11: Marketing szerepe / olvasási szokások összehasonlítása Ábra 12: A marketing a siker titka? Ábra 13: Potteres terméket vásárol-e / marketing szerepe a sikerben Ábra 14: Az olvasás öröme megszerezhető-e egyetlen könyv által? Táblázat 1: Kulcsszavak a könyv jellemzésére
57
XI. Irodalomjegyzék
1. Babbie, Earl : A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó, 1996.- 704 p. 2. Bernát Anikó : Növekedett a rendszeresen vásárlók aránya. Magyar Nemzet, 2002. április 21., 32. p. 3. Bettelheim, Bruno : A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Budapest, Gondolat, 1998.- 476 p. 4. Cseh-Szombathy László-Ferge Zsuzsa : A szociológiai felvétel módszerei. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kvk., 1975.- 430 p. 5. Csizér Kata : Az adatfelvételről. In.: Szivós Péter-Tóth István György : Monitor, (ezerkilencszázkilencvenkilenc) 1999. Budapest, Tárki, 1999, 253-259. p. 6. Ékes Ildikó : Hogyan éljünk az ezredforduló küszöbén. Egy 6000 háztartásra kiterjedő kérdőíves felmérés eredményei. Eszmélet, 1991./9-10 66-77. p. 7. Éltető Ödön-Marton Ádám : A mintanagyság és a meghiúsulások kapcsolata reprezentatív felvételekben. Statisztikai Szemle, 1996./10. 789798. p. 8. Fábián Zoltán : Az adatfelvétel jellemzői és amit a jövedelemszámításról tudni kell. In.: Szivós Péter-Tóth István György : Monitor,(ezerkilencszázkilencvenkilenc) 1999. Budapest, Tárki, 1999, 260-271 p. 9. Féli Józsefné (fel. szerk.) : Magyar statisztikai évkönyv 2001. Budapest, KSH, 2002.- 647 p. 10. Fokasz Nikosz : Adatok, függvények, értelmezések. Az adatoktól az elmélet felé. Budapest, Tárki, OMIKK, 1991.- 218 p. 11. Gerő Zsuzsa: Az empirikus szociológiai kutatás módszerei. Budapest, MKKE, 1976.- 112 p. 12. Gerő Zsuzsa-Hrubos Ildikó : Az adatgyűjtés módszerei. A megfigyelés. In.: Dóciné Füzesi Györgyi : Szociológia. Szöveggyűjtemény. Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 1993. 7-28. p. 13. Horváth György : Vélemények mérlegen. Budapest, Nemzeti Tankvk., 1996.- 279 p.
58
14. Kende B. Hanna : Harry Potter titka. Budapest, Osiris, 2001.- 187 p. 15. Kepecs József : A mintavétel, az adatok mintavételi hibája, az adatfelvétel lebonyolítása. In.: Róbert Péter : Eszközök és módszerek. Budapest, Kossuth KVK, 1984. 16. Kolosi Tamás : Empirikus problémamegoldás a szociológiában. Budapest, Tárki, 1988.- 213 p. 17. Komáromi Gabriella : A bölcsek köve és a titkok kamrája, avagy a Harry Potter-jelenség. Könyv és Nevelés, 2000./2. 98. p. 18. Komáromi Gabriella : Gyermekirodalom. Budapest, Helikon, 1999.352 p. 19. Kopp Mária – Skrabski Árpád : Magyar lelkiállapot. Végeken, 1992./4. 53. p. 20. Léderer Pál : Az a kétes megbízhatóság... Mérhető-e a társadalom? Replika, 1994./13-14. 199-231. p. 21. Léderer Pál : A módszertan csapdái Replika, 1991./2-3. 18-29. p. 22. Ludvig Zsuzsa : Életcélok, értékek a magyar társadalom különböző rétegeiben, csoportjaiban. In.: Empirikus vizsgálatok a mai magyar társadalom rétegződéséről. Budapest, MKKE, 1988. 1-65.p. 23. Marton Ádám : A válaszadási hiba vizsgálata. Statisztikai Szemle, 1990./8-9. 674-689. p. 24. Mérei Ferenc-V. Binét Ágnes : Gyermeklélektan. Budapest, Gondolat, 1972.- 296 p. 25. Moksony Ferenc : Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése. Budapest, Osiris, 1999.- 225 p. 26. Oakwood, Alexander : Aforizmák könyve I-II. Budapest, Bagolyvár, 1998.- 767 p. 27. Piaget, Jean : Szimbólumképzés a gyermekkorban. Budapest, Gondolat, 1978.- 512 p. 28. Rowling, J. K. : Harry Potter és a Bölcsek Köve. Budapest, Animus, 1999.- 286 p. 29. Rowling, J. K. : Harry Potter és a Tűz serlege. Budapest, Animus, 2000.316 p.
59
30. Rowling, J. K. : Harry Potter és az Azkabani Fogoly. Budapest, Animus, 2000.-674 p. 31. Rowling, J. K. : Harry Potter és a Titkok Kamrája. Budapest, Animus, 2000.-399 p. 32. Szántó Zoltán : A társadalmi cselekvés mechanizmusai. A strukturalistaindividualista szemléletmód a modern szociológiában. Az elméleti és empirikus elemzések. Budapest, Aula, 1999.- 185 p. 33. Szerdahelyi István : Irodalomelmélet mindenkinek. Budapest, Nemzeti Tankvk., 1996.- 359. p. 34. Szilágyi György : A jelenkori statisztika alapkérdései. Statisztikai Szemle, 1997./3. 197-209. p. 35. Terestyéni Tamás : Nyugat felé félúton. Szociológiai Szemle, 1998./1. 4166. p. 36. Tóth István György : A Magyar Háztartási Panel kutatás célja, módszerei és eredményeinek közzététele. In.: Társadalmi átalakulás 1992-1994. Jelentés a Magyar Háztartás Panel III. Hullámának eredményeiről. Budapest, Tárki, KSH , 1994, 135-137. p. 37. Varga István . Hipotézisviszgálat és mintatervezés. Szociológia, 1989./3-4. 275-290. p. 38. Vidra Szabó Ferenc : Hogyan készítsünk felmérést? Könyvtáros, 1989./7. 386-392. p. 39. Závecz Tibor : Hogyan lehet megismerni a köz véleményét? A közvélemény-kutatás múltja és jelene. INFO-Társadalomtudomány, 1995./35. 3-68. o.
60
