A harmadik fontos következtetés volt, hogy az ágazatban a gazdasági költség jóval meghaladja az egymilliárd eurós szintet

>> BEVEZETŐ

A munkaegészség és -biztonság a bútoriparban mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók számára a főbb ügyek egyike. Ez az, amiért az Európai Bútoripari Társadalmi Párbeszéd Bizottság szociális partnerei úgy döntöttek, hogy akciót indítanak az adott téma népszerűsítésére. A tervezett akciók egyike a bútoripari ágazat munkaadói és munkavállalói érdekképviseletei számára szervezett eseménysorozat, amely bemutatja a munkahelyi balesetek csökkentésének legjobb gyakorlatait. Az EU-tagállamaiban az összes nemzeti munkaadói és munkavállalói szervezet igényelte a jelenlegi és a már elmúlt sikeres kampányokról szóló tájékoztatást. Ugyanakkor egy a balesetek gyakoriságára irányuló vizsgálat eredményeit vetették össze Magyarországon elérhető statisztikai adatokkal. Az előkészítő munka folyamán a project partnerek már néhány érdekes megfigyelésre jutottak. Először is le kell vonni a következtetést, hogy valójában igen kevés ágazati munkabiztonsági kampány létezik, annak ellenére, hogy az EU bútoripara mintegy 1.200.000 embert foglalkoztat. Egy második, nagyon kijózanító megfigyelés volt, hogy míg egy olyan ágazatban, mint a bútoripar, amelynek nincsenek nagyon veszélyes termelési folyamatai, évenként számos könnyebb sülést kivéve, sajnálatosan több tucat halálos baleset történik. A harmadik fontos következtetés volt, hogy az ágazatban a gazdasági költség jóval meghaladja az egymilliárd eurós szintet. A balesetek számának csökkentésére indított kezdeményezés, megcélozva a nemzeti szociális partnereket, már nagyon időszerű. Ebben a brossúrában a felismert legjobb gyakorlatok kerülnek bemutatásra. A projekt partnerek reménye szerint a fokozott tudatosság újabb és újabb biztonsági programokat eredményez majd a magyar bútoriparban.

Bart De Turck FAR2 projekt manager UEA főtitkár

Sam Hagglund EFBWW főtitkár

Tóth Eszter Bútorszövetség főtitkár

3

>> BALESETEK AZ EU BÚTORIPARÁBAN

1. Balesetek száma és gyakorisága Az EU bútoripara munkaerő-igényes ipar. Az EU 27 országában több mint 110.000 kis- és közepes méretű vállalkozás (u.n. SME – magyarul KKV) 1,2 millió főt foglalkoztat (ebből 315.000 az új tagállamokban). Ennek az iparnak termelési értéke közel 100 milliárd Euró volt 2006-ban. A becslések szerint, több mint 100.000 dolgozó sérül meg bútorgyárakban Európa-szerte, vezetve ezzel a távolmaradást ill. a kieső termelőnapokat is. A balesetek súlyossága változó, de közel a mulasztott munkanapok 1%-át teszik ki. Ez költségeket ró a bútorgyártókra, továbbá a társadalomra is. Az Eurostat menedzselésében az Európai Munkahelyi Baleseti Statisztikák (ESAW) keretében összegyűjtötték a munkahelyi balesetekre vonatkozó adatokat. A munkahelyi balesetekre hivatkozó adatok a 3 napnál hosszabb munkahelyi távollétre (súlyos sérülések esetén) és halálos balesetekre vonatkoznak. Az alkalmazott mutatószámok a munkahelyi súlyos és végzetes balesetekre illetve megbetegedésekre vonatkoznak. A súlyos balesetek gyakoriságát a munkavállalók 100.000 főre vetített értékében jegyzik. A halálos munkahelyi balesetek gyakoriságát szintén a 100.000 fő munkavállalóra vonatkoztatva tartják nyilván. A nemzeti munkahelyi baleseti statisztikák számon tartják a munkahelyi baleseteket, míg a közösségi (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) vagy a magánbiztosítók baleseti statisztikái vagy más nemzeti hatóságok (vizsgáló laboratórium, stb.) az országok számára biztosítják a nemzeti egészségbiztosítási rendszert.

Egységesített baleseti ráta - termelő ágazatok összesen

balesetek/100.000 dolgozó

4

©UEA

Az Eurostat adatai alapján, 951.642 munkahelyi baleset történt a termelő ágazatokban az EU15 tagországaiban 2006-ben (ez volt az utolsó elérhető összesített adat). Az egységesített baleseti gyakoriság (angol rövidítése SIRA = balesetek száma 100.000 dolgozónként) 3.463 volt az ipari termelő ágazatokban. 1999-ben a SIRA értéke 4.471 volt: ez közel 22%-os csökkenést jelent. Az EU15 tagországok mindegyikében csökkenő értéket mutat a SIRA.

Egységesített baleseti ráta - egyéb feldolgozó-ipar

balesetek/100.000 dolgozó

Az Egyéb feldolgozó-ipar (beleértve a NACE 36 kóddal jelölt bútorgyártást is) 69.386 súlyos balesetet mutatott 2006-ben. Következésképpen a SIRA értéke 4.105 volt, vagyis 20%-al magasabb volt az Ipar összesített értékénél. Ellentétben az összesített adatokkal, az Egyéb feldolgozó-ipar csak jelentéktelen mértékű csökkenést mutatott 2006-ban, ráadásul azt megelőzően sorozatosan évről-évre növekvő értéket mutatott.

Balesetek száma - egyéb feldolgzóipar Az Egyéb feldolgozó-ipar legfőbb ágazata a bútorgyártás, mintegy 75%-os részarányt képviselve a munkavállalói létszám tekintetében (Egyéb feldolgozó-iparon belül). Ezzel arányban áll az a tény, hogy az EU15 országainak bútoriparában 52.000 munkahelyi baleset történt 2006-ban. A lineáris becslés (bár a bútoripari baleseti adatok összevontan jelennek meg az ékszergyártás, hangszergyártás és játékgyártás balesetek száma adatival) nem tartalmazza a „nem súlyos” - vagyis kevesebb, mint 4 nap hiányzást eredményező – baleseteket és a 12 azóta csatlakozott új tagállam adatait.

Ha az EU15 4.105 értékű SIRA adatát a belépő új tagállamok 315.000 bútoripari munkavállalójára vetítjük, az új tagállamokban a munkahelyi balesetek száma több mint 16.000-re tehető. Mindent összevetve, több mint 68.000 súlyos baleset történt a bútoriparban 2006-ban, az EU27 tagállamában. Átlagosan és évente, a 2006-ot megelőző tíz évben 41 halálos kimenetelű baleset történt a bútorgyártás során.

>> BALESETEK AZ EU BÚTORIPARÁBAN ©UEA

5

2. Balesetek fajtái, típusai

Számos kis és közepes bútoripari vállalkozás forrásai korlátozottak, ismeretei, a foglalkozás egészségügy és védelem terén, hiányosak, különösen az új tagállamokban. A kockázat mértéke a szektor dolgozóinál meglehetősen magas. A balesetek leggyakoribb típusai: • Mozgó gépekkel való érintkezés: fűrészelő, hajlító, vágó, csiszoló, felületkezelő elektronikus eszközök használata • Anyagmozgatás, beleértve a repülő/zuhanó tárgyakat • Mozgó járművek • Rögzített vagy álló tárgyhoz csapódás • Sérülés kezelés, emelés vagy szállítás közben • Szintbeli elcsúszás, megbotlás, vagy esés • Zuhanás magasból, alcsoportjai: - 2 méter alatti magasságból - 2 méter feletti magasságból - nem meghatározott magasságból • Berendezés eldőlése/szétesése miatti beszorulás, sérülés • Fulladás, vagy füstmérgezés • Káros anyag észlelése vagy azzal történő érintkezés esetén • Tűz észlelés • Robbanás észlelésénél • Kapcsolat elektromossággal vagy elektromos kisüléssel • Állat által okozott sérülés • Erőszakos cselekedetek • Egyéb balesetek • Nem minősített sérülések

3. Költségek A balesetek összköltségeit nehéz megbecsülni a bútoripari szektorban. A költségek magukban foglalják a személyi költségeket, a szociális juttatások költségeit, valamint az adóterheket és a járulékokat. Az Európai Munkaegészségügyi és Védelmi Ügynökség (OSHA-ben) szerint mintegy 4,5 millió balesetet regisztrálnak évente, ami 146 millió nap mulasztás, vagy átlagban 32,5 nap balesetenként. A balesetek éves összköltségét 20 milliárd Euróra azaz 137 Euró/mulasztott nap összegre becsülik. 2006-ban a bútoriparban több, mint 2,2 millió nap mulasztás történt, ami közel 2 nap alkalmazottanként.

6

©UEA

>> SEGUR-MAD: A LEGJOBB SPANYOL GYAKORLAT A GÉPBIZTONSÁGRA A famegmunkáló gépekkel kapcsolatos balesetek képviselik a balesetek többségét a bútorgyárakban. Segur-Mad (Seguridad para Maquinas del sector de transformados de madera, vagyis gépbiztonság a faiparban) egy olyan projekt, amelyet két spanyol szövetség fejlesztett ki (AIDIMA - fa- és bútoripari kutatási intézet, AIMME - technikai intézet, mely a fémmegmunkálásra szakosodott), valamint az Union de Mutuas. A projekt célja egy ellenőrzési kézikönyv rendelkezésre bocsátása a fa- és bútoriparban dolgozó műszaki személyzet részére. A kézikönyv lehetőséget ad a cégek számára a különböző termelésben használatos gépek ellenőrzésére valamint összeszerelési lehetőségeket mutat be - referenciával - az alapvető biztonsági követelményeknek eleget téve. A jegyzék akkor alkalmaz rendszabályokat ha szükséges a biztonsági szint növelése, vagyis a balesetek számának csökkentése érdekében, a géphasználat közben. A Segur-Mad megnevezi azokat a gépeket és berendezéseket, amelyek széles körben használatosak a bútorgyártás gyakorlatában. Mindezekre a Segur-Mad meghatározza a minimális biztonsági követelményeket. Ezek a követelmények egyrészt azokban a jogszabályokban kerültek meghatározásra, amelyek a termelő-berendezések egészségre és munkabiztonságra vonatkozó követelményeit írják elő, másrészt a gépek kezelési útmutatóiban.

1. Az Ön-értékelési eszköz A különböző géptípusokhoz készült kérdőív elérhető és használható az ön-értékelés eszközeként. Az ágazat érintett vállalkozásai számba vehetik az általuk használt termelő-eszközök paramétereit, azok technikai színvonalát és kihasználtsági szintjét egyaránt. A kérdőív két fő részből áll: az egyik a minimális biztonsági követelményekkel kapcsolatos, melyek csökkentik, illetve kiküszöbölik a kockázatok 17 típusát; a másik része a kezelő-személyzetre vonatkozó kérdéseket tartalmazza. 1.1. Kérdőív a minimális biztonsági követelményekről 1.1.1. Ön-értékelési kérdőív A szabványos kérdőív minden berendezésre alkalmazható. A kérdőív két fő részből épül fel. Az első szakasz lefedi a 17 különböző kockázati tényezőt. • A bekapcsolás előírásai • A kikapcsolás (leállítás) szabályai • Elszívó berendezések és felszerelések rögzítése • Stabilitás • Mozgó szerkezetekkel történő érintkezés kockázatai • Nyomás alatt lévő rendszerek (hidraulikus, pneumatikus) robbanása, sérülése • Világítás • Magas hőmérsékleten üzemelő berendezések előírásai • Energiaforrások azonosítása és elkülönítése • Jelzésrendszerek • Tüzek és robbanások • Elektromossági kockázatok

©UEA

7

• Erős zajok, rezgések, sugárzások • Kéziszerszámok, eszközök • Kéziszerszámok törése, törött szerszámok sérülésveszélyes meghibásodásai

>> SEGUR-MAD: A LEGJOBB SPANYOL PRAKTIKÁK A GÉPBIZTONSÁGRA

• Faanyagok és fatermékek kezelése

8

Minden típusú kockázatnál egyszerű eldöntendő kérdések szerepelnek: igen vagy nem válaszadási lehetőséggel. A megválaszolandó kérdések száma egytől-nyolcig terjed az adott kockázati elemtől függően.

Kérdőív minta

©UEA

b. Elemzés gépről gépre A Segur-Mad 22 – a bútorgyártásban alkalmazott - különböző géptípus-csoportot különített el. A javaslat szerint, a gyárban használt összes gépnél fel kell mérni a kockázatok 17 típusát. A súlyozás 2-től 10-ig adott, pozitív válaszok esetén, valamint 0 a negatív eredményeknél. Ezután az adott gép teljesítési szintjét számítják ki: az adott pozitív eredmények súlyát osztják az összes eredmény súlyának összegével. Ha a teljesítési arányszám nem éri el a 100%-ot, akkor a vállalat különféle akciókat végezhet annak elérésére. Elsőbbséget kell élveznie a magasabb súlyú válaszokat igénylő kérdéseknek. • 1.1.2. Útmutató az ön-értékelő kérdőív összeállításához A kérdésekre adott válaszok, a Segur-Mad javaslatával, lépésről-lépésre elvezetnek egyértelmű, tiszta utasításokkal, a berendezéssel szemben támasztott minimális biztonsági követelményekkel. Pontos útmutatót ad a vonatkozó törvényi előírásokról és kéri a vállalkozást, hasonlítsa össze a valós helyzetet a szabályokban előírtakkal. • 1.2. Kérdőív a dolgozók által működtetett, használt gépek és védőeszközök használatáról Ez a kérdőív felsorolja azt a 16 különböző eseményt, amely a berendezés használata során alkalmazható. • Összeszerelés / Telepítés / Üzembe helyezés • Megközelíthetőség • Stabilitás • Rendeltetésszerű használat • Kezdeti hitelesítési eljárásrend • Védőeszközök, védőfelszerelések használati szabályai • A berendezés megengedett tűréshatárai • Védelem a kiszögellések és a sugárzásokkal szemben • A berendezés mozgathatósága • Speciális munkakörnyezetek • Tisztítási és karbantartási eljárásrend • Működést szabályzó berendezések • Üzemképtelen (nem működő) berendezések • Kézigépek, kézi szerszámok használata • Érintkezés (kézi kapcsolat) a termelőeszközzel • Faanyagok és fatermékek kezelése Minden kérdés kapcsán, a segédlet tanácsokat nyújt arra vonatkozóan, hogy mi a teendő pozitív vagy negatív válasz esetén. Ha a válasz negatív, a segédlet hozzásegíti az ön-elemző vállalkozást a legjobb gyakorlathoz (best practices) a pozitív válasz elérése érdekében.

©UEA

>> SEGUR-MAD: A LEGJOBB SPANYOL PRAKTIKÁK A GÉPBIZTONSÁGRA

A kettős megközelítés javasolt. a. Kockázat elemzés A vállalkozás előnyben részesítheti bizonyos típusú kockázatok összesítését. Ez választ adhat az adott kockázatokkal összefüggő kérdésekre (pl. elektronikus kockázatok) Mindegyik válasz, mely tulajdonképpen egy eredmény, súlyozott (2-től 10-ig), nagyobb súlyt kapnak a pozitív válaszok, amelyek jelentősen csökkentik a kockázatot. Ideális esetben, egy vállalatnak el kellene érnie 100%-os teljesítési arányt mindegyik típusú kockázatra (max. kumulált pozitívan súlyozott válaszok osztva az összes válasz kumulált súlyával) Negatív válaszok esetén (az érték = 0), a végső teljesítési arány nagyon alacsony lehet, így a cégnek különböző speciális tevékenységeket kell végezni a kockázat(ok) csökkentésére. Elsőbbséget kell, hogy kapjon a pozitív válasz / a legfontosabb kulcskérdések betartása.

9

>> SEGUR-MAD: A LEGJOBB SPANYOL PRAKTIKÁK A GÉPBIZTONSÁGRA 2. A „tájékoztató ” (munkabiztonsági előírások tára) Minden géptípushoz rendelkezésre áll egy biztonságtechnikai lap. Ennek a lapnak a legfőbb célja, hogy összegyűjtve tartalmazza a konkrét eszközre, gépre vonatkozó speciális munkabiztonsági ismereteket, szabályokat, beleértve a javaslatokat, megjegyzéseket is. Minden lap tisztán és egyszerűen fogalmaz, ezáltal az ágazatban dolgozó munkavállalók probléma nélkül tudják azt alkalmazni. A figyelembe vett legfőbb szempontok: • A berendezés használatára engedélyezettek köre • A berendezés képe • Védőfelszerelések • Rögzítő és elszívó berendezések, felszerelések • Áram ki/be kapcsolása • Használati korlátozás • A berendezéssel együtt használt felszerelések • Speciális kockázatok • Személyi (gépkezelői) védőfelszerelések • Ellenőrzések, felülvizsgálatok • Kötöttségek, előírások • Tiltások, tilalmak • Kezelési irányelvek, utasítások

Minta a tájékoztatásra

10

©UEA

>> BFM LTD – A BRIT MUNKAEGÉSZSÉG ÉS -BIZTONSÁG „LEGJOBB GYAKORLATA” KEZDEMÉNYEZÉS

1. Szakmai továbbképzés A British Furniture Manufacturers Federation (BFM Ltd), vagyis a Brit Bútorgyártók Szövetsége évek óta rendez munkaegészségügyi- és munkabiztonsági szakmai továbbképzéseket tagjai, illetve azok dolgozói számára. Kezdetben általános képzési programok gyakorlati alkalmazásával, majd később a szervezet fejlődésével – független szervezet által – akkreditált és az ágazat speciális igényeihez igazított képzések szervezésével gondoskodtak az ágazat szereplőinek gyakorlati felkészítéséről. BFM Egészségügyi- és munkabiztonsági képzései, melyeket a City and Guilds szervezet akkreditált: C&G (City and Guilds) Kézikönyv az oktatók képzésére Ez az egyetlen országosan elfogadott oktatóképzés, a termelő- és a szolgáltató ágazatban. A résztvevők felkészítést kapnak arra vonatkozóan, hogyan vezessenek le egy rövid, házon belüli oktatást (pl. 1-3 óra időtartam) és felkészítést kapnak arra vonatkozóan is, miként végezzenek el egy részletes kockázat-elemzést. Az érintett tárgy-körök a következőket tartalmazzák: • A problémák listába szedése • Anatómia – a gerinc és a csigolyák szerepe és a sérüléseik típusai • A biztonságos emelés alapelvei • Útmutató kézikönyv a jogszabályi háttérről és a kockázatértékelésről • Képzési technikák, módszertan A képzési idő végére a résztvevők képessé válnak a gyakorlati útmutató kézikönyv tervezésére, összeállítására és a gyakorlati útmutató kézikönyvben szereplő ismeretanyag képzéseken történő átadására, valamint az eseti részletes kockázatelemzés elvégzésére.

2. Kétnapos Képzés: az Egészségügyi- és Biztonsági Rendszer Tanúsítása A bútorgyártó-ipar és a szélesebb értelemben vett fafeldolgozó-ipar szereplőinek lépést kell tartania a jogalkotás folyamatával, amely a legjobb gyakorlatot írja elő az egészség- és munkabiztonsági kérdésekre vonatkozóan. Ez a kurzus gyakorlati áttekintést ad a fontosabb területekhez kapcsolódó előírások kezeléséhez, mint: • Törvényi előírások • Hogyan kezeljük a lényegesnek ítélt kockázatokat • Mit kell figyelembe venni a legjobb ipari gyakorlathoz 1 nap Zajkibocsátás kezelése a bútoriparban Ezt a kurzust arra tervezték, hogy a bútorgyártás üzemvezetői számára alapvető tanácsokat adjon a zajártalom csökkentésével kapcsolatban. Ismereteket szereznek a zajmérő eszközökről, a törvényi előírásokról, a zajártalom meghatározási eljárásrendjéről, az ellenőrzési rendszerről és a személyi hallásvédő eszközök használatáról. A kurzus felkészíti a cégvezetőket, üzemvezetőket a zajvizsgálati jelentések jobb megértésére és a számukra elérhető zajártalom-csökkentő lehetőségekre.

3. Egynapos Képzés: a legfontosabb egészségügyi kockázati tényezők ellenőrzése A fapor és az oldószerek gyakori kockázati tényezők a faiparban. A Munkavédelmi Felügyelő munkája megmutatta, az egy vagy több alkalmazottat foglalkoztató faipari vállalkozások kereken 2/3-ánál a törvényben előírt határértéknél magasabb értéket mértek, továbbá a cégeknek csak 1/3-a rendelkezik a szükséges kockázatbecsléssel. Ezt az egy napos tréninget arra tervezték, hogy a vezetőket felkészítse a különböző veszélyes anyagokkal kapcsolatos tudnivalókra, mint a fapor és az oldószerek felismerése, kiértékelése, megszűntetése kapcsán szükséges alapismeretek.

©UEA

11

>> BFM LTD – A BRIT EGÉSZSÉG- ÉS MUNKABIZTONSÁG „LEGJOBB GYAKORLATA” KEZDEMÉNYEZÉS 12

4. Egyéb kezdeményezések: • Egy munkaegészségügyi-munkavédelmi hitelesítési rendszer kifejlesztését hagyta jóvá a Brit Biztosítók Szövetsége. A vállalatoknak számos kritériummal kell szembenézniük saját munkaegészségügyi-munkavédelmi rendszerük kapcsán; szükséges a haladás mértékével szemben a törvényhozás kulcsfontosságú részeinek kiértékelése. Azok, akik őszinte elkötelezettséget mutatnak a folyamatos fejlesztésre, tanúsítványt kapnak. Minden cég kézhez kap egy kiinduló áttekintőt és egy kimutatást arról, hogy az elkövetkező években milyen követelményekkel vagy javaslatokkal kell számolnia az akció során. • Monitoring (megfigyelés): A BFM beszerezte saját ellenőrző berendezését zajártalom szemlék ill., egyéni kár-, illetve kockázatveszély felmérésére, a helyi fapor és légszennyezettség vizsgálatok elvégzéséhez. A BFM munkaegészségügyi-munkavédelmi szakértője alkalmazza ezt a berendezést, míg a tagok által a vizsgálatért fizetett díj, a normál piaci ár töredéke. • A BFM jelenleg is tárgyal egy gyakorlati kézikönyv kidolgozásáról a bútoriparban működő helyi légkeringető rendszerek témájában. Ez lesz a Munkaegészségügyi és Munkavédelmi Felügyelettel egyetértve - az Egyesült Királyság Munkaegészségügyi és Munkavédelmi szabályzója. • Faipari tájékoztató füzetek: felelős kiadó az Munkaegészségügyi és Munkabiztonsági Felügyelet; ez a 40 oldal iránymutatást ad a fontos faipari kibocsátási értékekről - elérhető a www.hse.gov.uk weboldalon. • A BFM több útmutatót közölt az oldószer-kibocsátás csökkentésére. Mialatt ezek az akciók főként a környezet javítására irányultak - a munkaegészségügy és a munkavédelem is eredményesen profitált belőlük.

előtte

©UEA

utána

előtte

utána

>> LEGJOBB GYAKORLATOK VÁLLALATI SZINTEN: A FOURNIER CSOPORT ESETE

Fournier egy francia cégcsoport, amely a konyha-, fürdőszoba és tárolóberendezések gyártására és értékesítésére szakosodott. A csoport több mint 1.000 főt foglalkoztat, megosztva különböző telephelyeken, üzleti teljesítménye pedig meghaladja az évi 200 millió Eurót (50 mrd Ft).

1. Összefüggés A Fournier megállapította, hogy a termelés során előforduló balesetek többsége a szerszámok és kellékek kezelésével függ össze, elsősorban az üzemekben történő összeszerelés és szállítás során. A cégcsoport vezetése ekkor elhatározta, hogy megvalósítja a legjobb gyakorlati példákat (Best practices) az üzemegységekben, ahol ezek a kockázatok a legmagasabbak.

2. Feladatok A megvalósított akciók céljai: 1. Megtalálni a karbantartási veszélyhelyzetnek megfelelő megelőző intézkedést. 2. Kifejleszteni egy biztonsági kommunikációt, különösen a baleseteket követően, valamint javítani a betanítást az üzemekben. 3. A management biztonsági kultúrájának fejlesztése, azért, hogy vezetői legyenek ennek a területnek.

3. A gyakorlatok típusai Négy gyakorlatot kell adoptálni és megvalósítani: Karbantartási kockázatok: - Kisegítő berendezések telepítése az üzemekben a karbantartási és emelési feladatokhoz. - Fenti gondok beillesztése az üzemi tervbe. - Szakértőkből álló szervezet létrehozása különféle projektekre, a jövőbeni munkaállomások meghatározására. - Az üzembe helyezés bemutató gyakorlatai a feltételezett munkaállomásokon, két workshop megvalósítása.

4. Kommunikáció - Biztonsági jelzések tervezése súlyos balesetek vagy események kapcsán. A jelzések továbbítása az összes egység vezetőihez, akik értesítik saját munkacsoportjaikat. - Célkitűzések: minden munkavállalóban tudatosítani kell az összes baleseti kockázati tényezőt, még akkor is, ha az ő munkacsoportjukban kevés baleset történik,valamint a megelőző eszközök megfelelő helyre – nem kizárólag a baleseti helyszínekre – való telepítése.

©UEA

13

5. Begyakorlás - Új tájékoztató készítése és a különböző tevékenységek kombinálása az átmeneti intézkedésekkel és az ideiglenes hivatali szervekkel. - Elektronikus biztonságtechnikai-oktatási modul beiktatása az összes közreműködő szervezet és a vállalat dolgozói számára. - Egy napos biztonságtechnikai oktatás beállítása az összes vállalati dolgozó számára, különös tekintettel a számukra kötelező jelleggel betartandó szabályozás tudatosítására, a biztonsági előírásokra vonatkozó tárgykörben.

6. MENEDZSMENT Ez az anyag a vállalatirányítás bevonására és a termelőegységek ideiglenes irányítói számára készült, annak érdekében, hogy eredményesen terjeszthessék a biztonsági üzenetet: - Baleseti eseménnyel kapcsolatos kötelező jelentés megszerkesztése, az azonnali intézkedések és javító-helyreállító beavatkozások felsorolását beleértve. - A munkacsoport tagjainak rendszerezett integrálása az általuk használt munkaeszközök balesetikockázati helyzetmegítélése érdekében. - A PRAPE képzési modul megvalósítása (PRAPE: betűszó a Prévention des Risques liés à l’Activité Physique en Entreprise kifejezésből = a fizikai munkavégzéssel kapcsolatos kockázatok megelőzése a vállalkozáson belül) azzal a szándékkal, hogy a munkahelyi ellenőröket felkészítse (érzékenyebbé tegye) géphasználattal és karbantartásukkal kapcsolatos baleseti-kockázati tényezőkre és a TMS-re (TMS: izom- és csontrendszeri problémák angol rövidítése).

Biztonssági jelzés

Baleseti jelentés

14

©UEA

>> LEGJOBB GYAKORLATOK VÁLLALATI SZINTEN: A FOURNIER CSOPORT ESETE A fizikai munkavégzéssel kapcsolatos kockázatok megelőzése a vállalkozáson belül (PRAPE) “PRAPE vezetőség képzése: MOZDULATOKON ÉS TESTHELYZETEKEN TÚL” Összefüggés A Fournier vállalat 5 évre kiterjedő ipari tervet készített, bevonva ebbe számos projektet és beruházást termelő eszközei megújítására vonatkozóan. A szervezet egy célprojekt csoportot hozott létre ezen beruházások megfelelő szervezése, lebonyolítása érdekében. Erős hajlandóság mutatkozott arra vonatkozóan, hogy a projektcsoport tagjai közé a megelőzés különböző szereplőit vonják be. Ráadásul, különböző csoportok eltérő érzékenységű problémáit kellett összhangba hozni. PRAPE Modul Úgy döntöttek, hogy a jelen képzés elnevezése a “Prévention des Risques liés à l’Activité Physique en Enterprise” (a fizikai munkavégzéssel kapcsolatos kockázatok megelőzése a vállalaton belül) szövegből rövidített betűszó legyen, vagyis PRAPE, ebbe természetesen bevonják a termelő egységek munkafelügyelőit, a projekt-vezetőket és az egység tényleges szerelőmunkásait. Képzési folyamat 70 dolgozót oktattak kétszer fél-nap időtartamban. A dolgozók képzése elméleti modulon alapult oktatófilmekkel és azok szakmai megvitatásával együtt (vagyis: problémát okozó tényezők feltárása) annak érdekében, hogy ráébredjenek arra, hogy munkájukat közösen, egy nagyon fontos alapelv szerint kell végezniük. A KÉPZÉS ALATTI FŐ TÉMAKÖRÖK A KÖVETKEZŐK VOLTAK: Munkabalesetek (AT) és enyhe lefolyású balesetek Dinamikus és statikus munkavégzés Izom- és csontrendszeri problémák (TMS)

Foglalkozási ártalmak (MP) a FOURNIER vállalatnál A kézi karbantartással kapcsolatos kockázatok megelőzése. Mozdulatok és testhelyzetek adoptálása. Érzékenység (kockázatbecslő) -tréning eredményei • Ez egy a lényegét tekintve tudatosság-növelő tréning a projektvezetők és egység-vezetők részére az AT, TMS és MP problémákat illetően. • Hatékonyabb tudomásulvételt és megértést tesz lehetővé a bonyolult ergonómiai ismeretekkel kapcsolatban, a különböző ipari üzem-egységekre vonatkozó projektekre specializálódva. • Egyéb tanulmányok ismertetése a létező célzott-munkahelyekre vonatkozóan, amelyek a TMS problémakörhöz kötődnek (például: csiszolás). Szervezeti példák: előkészítési terület újra-szervezése • Alkatrészek szelektált előkészítési területe az összeszerelésig • Ezt a területet szintén újra kell szervezni az összeszerelési terv átdolgozása keretében. • Többoldalú-felügyelő testület létrehozása olyan személyek bevonásával, akik az emberi tényező munkavetületének szakértői, hogy megvizsgálják az aktuális területet és meghatározzák a létesítmény jövőbeli kialakítását. • Különféle megoldási lehetőség felállítása és tesztelése a felhasználók (munkások) közreműködésével. Ezt a PRAPE modult kellett áttekinteni és elterjeszteni a munkavállalók körében.

- A felállított biztonsági igazgató bizottság minden második hónapban ülésezik, az üléseket a termelési vezető és a munkabiztonsági vezető közösen készítik elő.

Biztonsági Igazgató Bizottság a FOURNIER vállalatnál 1 – A biztonsági bizottság céljai • A biztonsági bizottság célja nem merül ki abban, hogy a következő tanácskozását előkészítése. • A biztonsági bizottságnak nem szándéka helyettesíteni a Munkaegészségügyi és Munkabiztonsági Bizottságot (CHSCT) vagy a CHSCT és a biztonsági csoport havi találkozóit. • A feladata, hogy a cégvezetés tagjait és vezetőit, a biztonsági kérdésekről tájékoztassa. • A biztonsági bizottság legfontosabb feladata, hogy EGYÜTT hozza őket „döntési helyzetbe”, bevonva őket a belső biztonságpolitikai megelőző munka folyamatába. • Végül, a bizottság hagyja jóvá az irányítási folyamatokat üzemi szinten az elrendelt célfeladatok megvalósítása érdekében. 2 – Szervezet és működési rend • A biztonsági igazgató bizottságot a biztonsági vezető és a termelési vezető közösen vezetik, és szervezik a találkozókat. • Minden második hónapban üléseznek. • Egy-egy bizottsági ülés időtartama nem több mint két óra. • A biztonsági menedzsment hagyja jóvá a vállalatcsoport biztonsági előírásainak üzemszintű adoptálását. 3 – A biztonsági bizottság tagjai A következő személyeket delegálták a biztonsági bizottságba: • A biztonsági vezető • A termelési vezető

• A kijelölt elsősegélynyújtó • A karbantartási vezető • A műszaki vezető • Az üzemegység vezetője 4 – Ügyrendi Minta • Jelzőszámok/célfeladatok áttekintése. • Balesetek (leállással, vagy leállás nélkül) elemzése. • Enyhe lefolyású munkabalesetek (AT) elemzése. • Döntés a szükséges azonnali beavatkozásokról és megvalósítandó megelőzési teendőkről. • Biztonsági ellenőrzési jelentés készítése. • Az üzemvezető beszámolójának előkészítése a jelentős biztonsági tárgyú eseményekről. • A munkavégzés helyszíneinek felülvizsgálata (a cselekvési terv előírásainak megfelelően az izom- és csontrendszeri problémák, valamint a foglalkozási ártalmak csökkentése érdekében). 5 – Biztonsági Információs Hírlevél A biztonsági bizottság szándékai szerint kifejezetten a biztonsági kérdésekről híranyagot készít. Az ülések jegyzőkönyvét a biztonsági vezető készíti, Biztonsági Információs Hírlevél néven. Minden második hónapban egy-egy fő téma kerül kiválasztásra, erről szól az irat.

©UEA

15

>> AZ ÜZEMI BALESETEK MEGELŐZÉSE BELGA IPARBAN

Főszerepben: I. a Kormány: szervező, felügyelő és oktató II. a szociális partnerek, együttes fellépéseik által

I. KORMÁNY 1. A törvényhozó számos fizetési kötelezettséget szab ki a munkáltatóra. A munkáltató kötelessége például: - Kötelező biztosítás megkötése, mely teljesebb, mint a kötelező egészségügyi biztosítás, azzal, hogy fedezi az orvosi költségeket, valamint az üzemi baleset miatti jövedelem kiesést; - Egy külső egészségügyi szolgáltatóhoz való csatlakozás; - A cégen belül biztonsági felelős kinevezése; - A cégen belüli tanácsadó testület felállítása; - Évente kockázatelemzés lefolytatása; - Éves jelentés készítése; - A hatóságok értesítése, valamint részletes jelentés benyújtása a súlyos üzemi balesetekről. 1.1. Mi számít a törvény szerint üzemi balesetnek? Üzemi baleset minden baleset, amely a munkavégzés ideje alatt, vagy annak okán következik be, és személyi sérülést okoz. Egy baleset munkába menet, vagy onnan jövet (azaz a szokásos út otthonról a munkahelyre és fordítva) azonos értékűnek számít az üzemi balesettel. Az ilyen típusú baleseteket nem vizsgálja az adott projekt. Egy üzemi baleset a következőket feltételezi: a) Egy váratlan esemény; b) Egy vagy több külső ok (baleseti forrás); c) Egy meglévő sérülés, amely nem feltétlen okoz munkaképtelenséget; de felmerülnek orvosi költségek. A protézisben vagy ortopéd segédeszközben történt károsodás üzemi balesetnek számít, akkor is, ha személyi sérülés nélkül következett be; d) Ok és okozati kapcsolat fennállása az esemény és a sérülés között; e) A sérülés a munkaszerződés teljesítése során következik be. 1.2. Jogszabályi kötelezettség - Biztosítás Minden belga munkáltató köteles munkahelyi biztosítás megkötésére. Ez fedezi a privát szektor biztosítását a szociális biztosításon felül. A biztosítási díj összege a cég tevékenységétől, valamint az üzem 5 évenkénti baleseti statisztikájától függ. A törvény nemrég módosult, mely szerint a biztosítási díjat 30%-kal csökkentette azoknál a cégeknél, ahol kevés az üzemi baleset és megnövelte a biztosítási díjat 15-ről 30%-ra, ahol rosszak a statisztikák. A biztosító vállalja a balesettel kapcsolatban felmerülő orvosi költségeket (a protézist és ortopéd eszközöket is), (jobban támogat, mint az egészségbiztosító) és 90%-ig támogatja a dolgozók kiesett jövedelmeit.

16

©UEA

>>AZ ÜZEMI BALESETEK MEGELŐZÉSE BELGA IPARBAN 1.3. Mérés = tudás A munkáltatónak jelenteni kell saját biztosítótársaságához MINDEN üzemi balesetet, bármilyen csekély is az. Minden balesetre, amely 4 napnál több munkakiesést okozott egy baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni. Országosan az összes információt összegyűjtik az üzemi balesetekről, és ágazati tevékenységek szerint osztályozzák az adatokat, így ügyviteli célokra is használhatók ezek a kimutatások. A nemzeti statisztikákat a nagyközönség egy kormányzati honlapon olvashatja. 1.4. Kockázat elemzés, értékelés A munkáltató kötelessége, hogy cégénél módszeres kockázatelemzést végezzen és felállítson egy akciótervet a neuralgikus pontok felszámolására. 1.5. Megelőzési tanácsadó Megelőzési szakértőt kell kinevezni minden olyan vállalatnál, amelynek legalább 20 alkalmazottja van. Egy olyan kkv-nél, ahol a dolgozók száma 20-nál kevesebb, a cégvezetőnek kell felvállalni ezt a feladatot. A nagyobb cégeknél (ez a méret az ágazat tevékenységén is múlik), a megelőzési szakértőnek speciális továbbképzésen kell résztvenni. A jelentősebb vállalatoknál (Fa és Bútor 200 fő feletti létszám) a megelőzési szakértőnek egyetemi szintű végzettséggel is rendelkeznie kell. A megelőzési szakértőnek lehetőséget kell biztosítani önálló bemutató előadások megtartására. Az önállóság biztosítása, jogi védelmet élvez az indokolatlan leépítéssel szemben. A megelőzési tanácsadásokon a részvétel nem csupán önkéntes, mivel „udvariasan” kötelezhetőek a dolgozók, különösen a súlyos balesetek megelőzése érdekében. 1.6. Kötelező szociális párbeszéd A legalább 50 főt foglalkoztató cégek esetében, a munkaadó kötelessége, négy éves ciklusokban, cégen belüli választásokat tartani az „üzemi tanács” létrehozása érdekében. Ez a bizottság jogosult mindazon információkra és az azzal kapcsolatos véleményformálásra, amelyek a munkahelyi jóléttel kapcsolatosak. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol nincs ilyen üzemi tanács, ez a feladatkört a szakszervezeti bizalmi látja el. A bizottság tagjai segítséget kaphatnak külső orvosi szolgáltatótól. 1.7. Kötelező csatlakozás egy külső foglalkoztatási orvosi szolgáltatóhoz. Az üzemorvos feladatköre tartalmazza a munkaegészségügyi és munkabiztonsági tanácsadást is. Az ő szerepkörük az utóbbi években bővült ki a munkajóléti szakterületekkel is (stressz, stb.)

2. Kormányzat, mint „ellenőr” A kormányzat ellenőröket nevez ki a különösen súlyos munkahelyi balesetek speciális vizsgálatainak lefolytatására. Az ellenőrök felkészültsége és jogosítványai lehetővé teszik, hogy feltárják, a munkáltató mely vonatkozó törvényi előírások betartásáért felelős. Ezek az ellenőrök teljeskörű vizsgálati jogkörrel rendelkeznek, átfogó vizsgálati tapasztalatokkal rendelkeznek, teljeskörű belépési joguk van a vizsgált vállalkozás minden épületébe, írásos jelentést készíthetnek, pénzbírságot szabhatnak ki, és a legsúlyosabb esetekben elrendelhetik akár a vállalkozás bezárását is. Ezzel a speciális vizsgálati joggal 1999 óta látják el az ellenőröket, a „Seveso” Irányelv néven ismert rendelkezés felhatalmazása alapján. Azon vállalkozások, amelyek veszélyesnek minősített tevékenységet végeznek vagy veszélyes anyago(ka)t használnak, speciális engedélyezési folyamaton kell megfelelniük, azért hogy állami engedélyt kapjanak.

3. Kormányzat, mint „oktató-tanácsadó” A kormányzat szervezi a továbbképzéseket a megelőzési tanácsadók és a munkabiztonsági szaktanácsadók számára. A továbbképzések szintje a résztvevő vállalkozások méretétől függően (ezt főleg a létszám, és a gazdasági teljesítmény határozza meg) változó. A kormányzat szolgáltatásai mindenki számára hozzáférhetőek, akik ennek szükségét érzik. A kormányzat weboldala (www.belgium.be) nem csak azon előírásokat tartalmazzák, amelyek a szakterületre vonatkoznak, hanem azokat a rendelkezéseket és vonatkozó publikációkat, szakmai anyagokat, segédleteket is, amelyek a legjobb gyakorlattal kapcsolatos esetekről szólnak.

©UEA

17

II. SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD Belgiumban a szociális párbeszéd három szinten zajlik: cégszinten, ágazati szinten és nemzeti szinten. A nemzeti szint „általános érvényű” dolgokkal foglalkozik, amelyek az ágazati szektorok szintjén túlhaladnak, esetenként kiegészítő megállapodásokon alapuló egyezségeket kötnek, cégek részére szociális kiadványokat készítenek, mely cégek nem esnek szakágazati besorolás alá, illetve azon ágazatok sorolhatók ide, melyeknek a témában nincsenek szabályzói.

Ágazati szinten a szociális partnerek kollektív szerződéseket kötnek, melyek “minimum” vagy “általános” sztenderdként szolgálnak az ágazatban szereplő cégek számára. Bizonyos esetekben keretszerződéseket kötnek, melyek mintaként szolgálnak azoknak a vállalkozásoknak, akik ezt igénylik. Kétévenként a szociális partnerek tárgyalásokat kezdeményeznek az aktualizálást igénylő témákról az azt követő kétéves periódusra. A kollektív szerződéseket hatósági nyilvántartásba veszik, majd ezek általányos érvényűként kiterjeszthetőek, ezáltal azon vállalkozásokra is vonatkoznak, melyek nem csatlakoznak egyik nyilvántartott munkaadói szervezethez sem. Általánosan, a munkahelyi biztonságra fordított kiadások növekednek, és ugyan a költségtételek különbözőek, viszont az általuk elért hatások (értékben kifejezve) sokkal nagyobbak, mint a ráfordítások. Ide idézünk néhány gyakorlati példát.

III. A LEGJOBB GYAKORLATOK Példa I: A “biztonsági” szolgáltatás a szektor vállalkozásai számára 1978-ban létrehoztak egy “biztonsági tanácsadó” szolgáltatást, azzal a céllal, hogy segítse az ágazat vállalkozásait, a megelőzésben, valamint a cégeket feladataik végrehajtásában, mint például: - A kockázat elemzés vezetése; - Írásos jelentések készítése a gyártóberendezésekre vonatkozóan; - Személyre szabott iránymutatások írásba foglalása; - Írásba foglalt tanácsadás biztosítása az általános megelőzésre és cselekvési tervekre vonatkozóan; - A tudatosság növelése és a vészhelyzetben követendő cselekvéssorozat begyakorlása; - A tűzesetekre vonatkozó figyelmeztetési és riadóztatási eljárásrend meghatározása. Ez minden, bár lehetetlen ezen akciók hatásának mérése. A munkabiztonság és -megelőzés kezdeti szinten voltak és csak nagy vállalatok rendelkeztek a szükséges pénzeszközökkel és személyi állománnyal ahhoz, hogy megszerezzék a szükséges információkat a törvényes kötelezettségeikre vonatkozóan, valamint arra, hogy megfelelő időt tudjanak rászánni a munkavédelem problémájára. A KKV-k javára végzett tanácsadás tehát igen előnyösnek bizonyul a cégek számára. Példa II: Biztonság nyomtatványok (táblák) Az 1980-as években, a szociális partnerek közös munkacsoportokba tömörültek, hogy közös akciókat fogadtassanak el a munkabiztonság terén. A munkacsoport először a faiparra koncentrált. A 1990-as években, “ biztonsági táblák” jelentek meg számos faipari gépgyártónál. Ezek a “biztonsági táblák” a gép leírását és működésének bemutatását tartalmazzák, de tájékoztatásuk kiterjed a biztonságos géphasználatra is. Ezeket a táblákat iskolákban és cégeknél osztották szét.

18

©UEA

>>AZ ÜZEMI BALESETEK MEGELŐZÉSE BELGA IPARBAN

Példa III: Egy ellenőrző lista az éves kockázatelemzés megkönnyítésére Az ágazat vállalkozásai számára azzal tették könnyebbé az éves kockázatelemzés elkészítését, hogy elérhetővé tették számukra azt a közös munkavédelmi szolgáltatást, mely úgy ismeretes, mint egy ágazati lista a lehetséges neuralgikus pontokról és kapcsolódó intézkedésekről. Példa IV: Fiatal munkavállalók tájékoztatása A jogalkotók megkövetelik a munkáltatótól, hogy cégénél egy “minimális tájékoztatási programot” hirdessen, mely tartalmaz munkavédelmi témákat is. A nemzeti kollektív szerződésben rögzített kötelező minimumot egy listában ki kell függeszteni. Megállapítható, hogy számos fiatal munkavállaló szenved munkahelyi balesetet munkakezdésük első évében; a szociális partnerek megállapodtak egy tájékoztatási brosúra elkészítésében, mely letölthető egy weboldalról. Tehát, még a legkisebb vállalat is találkozhat jogi kötelmeivel a témában, azáltal, hogy a fiatal munkavállalók részére élvezetes, olvasmányos brosúrát nyújt, anélkül, hogy drága tanulmányokat kellene készíttetnie. A „biztonsági” munkacsoport a minimális jogi követelmények után nem hagyta abba tevékenységét, hanem külön fejezetben a munkavédelem témáját is feldolgozta. A brosúra a véglegesítési szakaszban van, a szociális partnerek honlapján hamarosan elérhető lesz. Így minden alkalommal, ha egy dolgozó alkalmazásba áll, a munkaadó azonnal egy brosúrát tud a rendelkezésére bocsátani. Példa V: A “tapasztalati tőke” projekt 2007-ben, a szövetségi kormány lehetővé tette a különböző ágazatok számára, hogy kialakítson egy olyan szerződést, amely elősegíti a “korosabb állampolgárok” alkalmazhatóságát. Az ágazat és az ágazat vállalkozásai pénzügyi támogatásban részesülnek, ha belekezdenek egy ilyen projektbe, azért, hogy felmérjék és növeljék a 45 éves és a fölöttiek alkalmazhatóságát és ellássák őket információkkal, irányvonalakkal karrierjük végének mind jobb menedzselése érdekében. Ez a beruházás lehet tárgyi (a munkaállomások növelése), szervezeti (részmunkaidős munka) vagy az idősebb dolgozók alkalmazásának népszerűsítése. Néhány héten belül, a Faipari és Bútoripari Ágazat aláírja megállapodását a Kormánnyal. Egy kezdeti tudatosság növelési és begyakorlási fázis kezdődik 2008. január 1-től. A következő szakaszban, az egyes vállalkozásoknál kell elindítani azokat a folyamatokat, melyek segítségével azok “jobban kezelik” az életkori sajátosságokat a következő években. Befejezésül, kihangsúlyozzuk a szükséges feltételeket és a legfontosabb eszközöket, amivel növelhető a foglalkozatás biztonsága az egyes a cégeknél: 1. Információ és tudatosság növelése; 2. Munkáltató és az alkalmazottak tudatosságának növelése; 3. Költség meghatározása. A biztonság sikeres növelése minden vállalkozásnál megkövetel bizonyos elvárt magatartást, önkéntes és felelősségteljes hozzáállást. Egy jogszabályt annak ellenőrzése nélkül mellőzni fognak; egy vizsgálat büntető rendszabályok lehetősége nélkül nem lesz eredményes; ugyanígy egy párbeszéd a partnerek cselekvési hajlandósága és elhivatottsága nélkül üres fecsegéssé válik.

©UEA

19

>> GÉPKEZELŐI JOGOSÍTVÁNY A BÚTORIPARBAN Dán nyelven: Maskinkørekort

1. AZ ÖTLET Egy valódi eszköz a baleset-megelőzésre a szakmai továbbképzés. Ez a példa azon az elgondoláson alapul, hogy a “biztonság már az iskolában kezdődik”.

2. Szervezeti háttérinformációk A dán faipari szociális partnerek (a munkaadói szövetség - Traets Arbejdsgiverforening és a munkavállalói szakszervezet - TIB) hosszú ideje folytatnak szociális párbeszédet a Munkaegészségügyi és Biztonsági Irányelvek (Occupational Health and Safety - OHS) kiadása kapcsán. A szociális partnerek mindegyike delegált tagokat a felállított állandó bizottságba, melynek feladata a tevékenységek koordinálása, a továbbképzések összehangolása, prospektusok kialakítása, kampányok levezénylése, üzemlátogatások szervezése. A baleset-megelőzés kulcsfontosságú kérdés, mivel a bútorgyártó ipar magas kockázatú ágazatnak számít. Valójában, a védekezés sikeres volt; komoly növekedések után a balesetek száma csökkenő tendenciát mutat, már több mint öt éve.

3. A MOL rendszer rövid bemutatása – www.maskinkorekort.dk Az üzemi balesetek, szinte mindig a megfelelő eljárásrend és annak begyakorlási hiányával állnak kapcsolatban. A MOL (machinery operator’s licence - a berendezést kezelő jogosítványa) használatával a bútoripar szociális partnerei bevezettek egy modellt, a bútorgyártás berendezéseihez alkalmazott munkavégzők minősítésének meghatározására. A rendszer használatával, a munkavégzők a munkavédelmi követelmények tudatában lesznek. Ennek eredményeként, növekedett a termelékenység és csökkentek a baleseti okok miatti távolmaradásból fakadó költségek. A MOL rendszer egy internet alapú továbbképző eszköz, ami mind a vállalatokat, mind az ágazati szakképzési központokat célozza. A rendszer felépítése miatt, leginkább a fiatal, frissen érkezett munkavállalók képzésére és munkájuk begyakoroltatására alkalmas. A weblapon el lehet érni az összes jelentős adatot, minden gyártó-berendezés munkaegészségügyi és munkabiztonsági tudnivalóiról. A részletes leírások, képekkel illusztrált minták és rövid videó-bejátszások segítenek a berendezés biztonságos használati módjának elsajátításában. Az eszköz felhasználói szintén ellenőrizhetik tudásukat, elméleti és gyakorlati teszteket tudnak segítségével kitölteni. Az elméleti teszteket közvetlenül a weblapon keresztül lehet kitölteni. A megfelelő szintű teszt-kitöltést követően azonnal nyomtatható a megszerzett bizonyítvány. A sikertelen tesztkitöltés után, folytatni kell a berendezés használatával kapcsolatos munkabiztonsági tanulmányokat. Az egyik speciális teszt a biztonságot célozza. A teszt gyakorlati részét egy vállalkozásnál vagy a szakképzési központban kell elvégezni, egy képzett szakoktató ellenőrzése alatt. Amikor az elméleti és gyakorlati tesztek jóváhagyásra kerültek, a weboldal segítségével a specifikus gépre vonatkozó bizonyítvány azonnal nyomtatható. A web-oldal a következőket tartalmazza: • Biztonsági jelölések, és azok elhelyezkedése minden alapvető berendezésen • A berendezés használata kapcsán felmerülő kockázatok felmérését szolgáló ellenőrző lista

20

©EFBWW

>>GÉPKEZELŐI JOGOSÍTVÁNY A BÚTORIPARBAN

• A legfontosabb foglalkozással kapcsolatos egészségügyi és munkabiztonsági információk • Specifikus adatok zajártalomról, személyes védőeszközökről, a gépek felépítéséről, fékek, védőművek, stb. BERENDEZÉSEK GÉPKEZELŐI ENGEDÉLYE A BÚTORIPARBAN • Szemléletes példák a gépek kitáblázására; Információk a lehetséges vegyi kár- ill. kockázatveszélyekről a bútoripari gépek működése közben. • Gépkezelési információk, beleértve az induláshoz szükséges ellenőrző listát, általános géphasználat és gépkarbantartás. • 22 különböző faipari gép részletes tájékoztatója (általános információ és használati útmutató az egyes gépekről, valamint információk a szükséges szakmai képzettségről. • Tájékoztatás a gépek által használt szerszámok 7 típusáról, (használat, karbantartás, élezés, stb.). • Szakmai feltételek és előírások (minták). • A weblapra mutató linkek (a gépek és szerszámok gyártóira és forgalmazóira). • Egy teszt. A weblap teljes használatához a felhasználónak jelszóval kell belépnie az oldalra. Ez a jelszó a teszt elvégzéséhez is szükséges. Az weboldal eredeti (dán) változata a www.maskinkorekort.dk oldalon érhető el.

4. Tapasztalatok A MOL rendszert 2004. óta használják. Az általános tapasztalatok igen pozitívak, bár meg kell állapítani, hogy a rendszert inkább a szakképzés egy elemeként használják a szakképző központok, és kevésbé az egyes cégek. A rendszer előnye abból ered, hogy a fejlesztéseket a szociális partnerek, a szakképzési központokban dolgozó szaktanárok valamint a gépgyártók, -kereskedők közreműködésével, bevonásával végezték. A kezdeményezés egy kiértékelésében arra következtettek, hogy a MOL a vállalkozások számára egy igen hasznos eszköz, a gépkezelők számára jó és valós utasításokat nyújt. A MOL rendszer fejlesztési költségeit az ágazat vállalkozásai fizették közösen, a nemzeti OHS biztosítási rendszeren keresztül. A norvég bútoripar szociális partnerei kezdeményezték a dán modell honosítását Norvégia körülményeire átdolgozva. Svédországban szintén érdeklődést mutatnak a bútoripar szociális partnerei a MOL rendszert illetően. További információért a MOL rendszerről, lépjen kapcsolatba a rendszer működtetőjével a következő e-mail címen: [email protected]

©EFBWW

21

>>“A MUNKABIZTONSÁG FELFRISSÍTÉSE” A SVÉD BÚTORIPARBAN

Svéd nyelven: Satsa friskt på arbetsmiljö inom Såg- och Träindustri

1. Ötlet A projekt célja a kisméretű bútoripari vállalkozások segítése, az OHS (Occupational Health and Safety - OHS) rendszer működésének szisztematikus megismerésében. A baleset-megelőzés céljaival az élén; a projekt további OHS-célfeladatokra is koncentrál, mint például a megfelelő munkakörnyezet. Az ágazati párbeszéd megalapozta a feltárást (vállalkozási szinten) az OHS tökéletesítésére vonatkozóan, adatokkal is bizonyítva, hogy milyen mértékben hatásos.

2. Szervezeti háttérinformációk A szociális párbeszéd oldalai (faipari- és bútoripari szakmai szervezetek - Trä- och Möbelindustriförbundet, Skogsindustrierna och Skogs- och träfacket) és a biztosító társaság (AFA Försäkring) közösen indították el ezt a projektet a balesetek megelőzése érdekében. A szociális partnerek már évek óta dolgoznak a Munkaegészségügyi és Biztonsági Irányelvek (Occupational Health and Safety - OHS) projekt részletes kidolgozásán, leggyakrabban az AFA szervezetével együtt, ami a kollektív szerződésekben foglalt baleseti és egészségügyi biztosítások ügyintéző szervezete. Helyi egészségügyi szolgáltatásokat ellátók szintén a projekthez tartoznak.

3. A projekt rövid bemutatása: Frissítsd fel a biztonságot A faiparban dolgozó munkások kockázata üzemi balesetben elszenvedett sérülésre, 10-szer magasabb a svédországi átlagnál. E nyugtalanító tény alapján - és az ennek következtében adódó kieső munkamennyiség miatt - a szociális partnerek megegyeztek, hogy a munkabiztonság növelése érdekében közös projektet indítanak. Ezen negatív események rossz sajtóvisszhangja szintén közrejátszott a szociális partnerek együttműködési szándékainak megerősítéséhez. A projekt, ami kifejezetten a KKV-k javára működik, célul tűzte ki a vállalkozások rendszeres munkavédelmi oktatását. A szándék szerint a tevékenységet a vállalkozásokhoz kell igazítani, amennyire csak lehetséges, és a vállalkozás valamennyi alkalmazottjára valamint a cégvezetésre egyaránt vonatkozva. Annak érdekében, hogy cégek csatlakozzanak a projekthez, egy fizetett OHS szakértő látogatja végig a cégek azon csoportját, akik érdekeltek a közös projektben. Tény, hogy a projektben regionális szinten közreműködtek a szociális partnerek, a cégek részéről ez magasabb elkötelezettséghez vezetett. Ugyanakkor a projekt kiváló lehetőség volt arra is, hogy a szociális partnerek képviselői közötti kapcsolat megerősödjön. A ”frissítsd fel a munkabiztonságot” program a munkahelyi biztonsági helyzet felmérésével kezdődik. A legkomolyabb problémákra koncentrálnak. A munkahelyi biztonsági helyzet felmérésének első lépcsőjén a gépkezelők készítenek teszteket, minden munkás egy kérdőívet tölt ki a munkában töltött ill. attól távol töltött idejéről. A kérdőívekből nyilvánvaló, hogy a cégeknek a munkabiztonság javítására irányuló munkát növelni kell, többek között az újonnan munkába állók tájékoztatására és képzésére való tekintettel. A továbbképzések (rendezvények és workshopok) kulcsfontosságú részei a projektnek. A képzés, 5 rendezvényt foglal magába minden cégnél, összesen 8-10 óra. A projekt ideje alatt a menedzsment és az összes dolgozó wokshopokon vett részt. A programok során, munkabiztonsági témájú, valamint sok más, a termeléssel kapcsolatos, kérdések egyre növekedtek. Néhány résztvevő számára ez a fajta közvetlen párbeszéd az OHS rendezvényein még új volt. A résztvevői szemlélet egy magasabb rendű bizalomhoz vezetett, valamint közös egyetértéshez az együtt dolgozás igényére a munkabiztonság növelésének érdekében.

22

©EFBWW

>>“A MUNKABIZTONSÁG ÁTFÉSÜLÉSE” A SVÉD BÚTORIPARBAN

Svédországban a cégek kötelesek bevezetni a rendszeres munkaegészségügyi és munkavédelmi megelőző munkát. A projekt feltárására alapozott társadalmi párbeszéd hangsúlyozta a munkavédelmi megelőzés fontosságát a siker elérése érdekében. A dolgozókat kötelezni kell saját felelősségük elfogadására a munkabiztonság kapcsán. A “frissítsd fel a munkabiztonságot”, mint projekt véglegesítése után az érintett cégek önállóan képesek folytatni a munkabiztonsági és munkavédelmi munkát - magasabb szinten, mint azt megelőzően. A projekt részeként egy akcióterv készül az összes érintett bútoripari vállalkozás bevonásával, írásba foglalva a kihívásokat.

4. Tapasztalatok Eddig, megközelítőleg 30 vállalkozás csatlakozott a „frissítsd fel a munkabiztonságot” c. tevékenységhez. A projekt költsége eddig 200.000€, beleértve a regionális konferenciákat, tájékoztató anyagokat, útiköltségeket és néhány külső szakvélemény elkészíttetését. A költségek 25%-át általános munkabiztonsági akciókra használták. A projektet az AFA biztosítási intézet finanszírozta. A hasznon nem más, mint egy nagy lépés előre a vállalkozásoknál bevezetett módszeres munkavédelmi munkában. A munkából való távolmaradást okozó munkahelyi balesetek száma csökkent már a projekt ideje alatt is. A “módszeres munkavédelmi tevékenység” bevezetése hasznosnak mondható. A struktúrált munkavédelmi tevékenység bevezetése és a napi gyakorlatba való átültetése, fontos feladattá vált a vállalkozások számára. A képzés (workshop) a munkavédelmi problémák feltárásában segített a vállalkozásoknak. Habár jelentős javulás volt tapasztalható az egyes cégeknél, mégis szerény eredményekről számoltak be a munkavédelmi szakértőknek; ezek a lépések azonban fontosak az érintett vállalkozásoknak. Ennek oka, hogy a javulási folyamat megindulása gyakran apró lépésekkel kezdődik. Tudva, hogy a vállalkozások a munkavédelmi törvényt betartják, valamint a hatósági vizsgálatoknak is képesek megfelelni, fontos előnyt jelent a kisvállalkozások számára. A szociális partnerek aktívan használják a projektet, azért, hogy fokozzák a KKV-k figyelmét a balesetmegelőzés fontosságára, valamint arra, hogy a munkavédelem növelése a cégen belül a menedzsment és a dolgozók közös szemléletén alapuljon. A “frissítsd fel a munkabiztonságot” projektről további információkért lépjen kapcsolatba: • Yngve Sävström regionális biztonsági képviselő, e-mail: [email protected] • Lennart Gunnarsson, szakszervezeti előadó, e-mail: [email protected]

©EFBWW

23

>> A KUTATÓHELYEK BEVONÁSA A NÖVEKVŐ KOCKÁZATOK BEAZONOSÍTÁSÁRA ÉS MEGELŐZÉSÉRE, MELYEK A KÖRFŰRÉSZEK ÉS AZ ÉLEZŐGÉPEK HASZNÁLATÁBÓL EREDNEK 1. Bevezetés Az ipari balesetekkel foglalkozó tanulmányok az Olaszország különböző részein működő állami munkavédelmi szolgálatokkal közösen készültek és főleg Val D’Elsa-ban, Sienában mutatkozott az a tény, hogy a fafeldolgozó-ipari gépek használata, még ha az ú.n. “Gép Direktívákat” (89/392/EEC), irányelveket alkalmazták is, a leggyakrabban balesetet okozó tényező vagy a hozzájuk kapcsolódó helyzetek okozták a legsúlyosabb baleseteket az évek folyamán, a direktívák bevezetését követően. Megfigyelték, hogy a gépek közül a körfűrész és az aprítógép számlájára írható a balesetek legnagyobb része, konkrét hivatkozással az élezőgépekre, melyek a jelentett sérülések súlyosságát illetően, gyakran okoztak rokkantságot, vagy testrészek elvesztésével jártak. Ezek a gépek, sokoldalúságuk következtében, többféle megmunkálásra alkalmasak, úgy a kézműiparban, mint a kisvállalkozások körében; ez az oka annak, hogy a munkavédelmi prevenciós program utasít az érintett kockázatveszély, valamint bármely lehetséges megelőző rendszer meghatározására, kiemelt jelentőséggel, minden ilyen típusú vállalkozásnál és az alkalmazottak körében. A fent említett okokból, egy tanulmány készült a baleset-megelőzési biztonsági intézkedések meghatározásáról, melyet a dolgozók képviselői, valamint ezeken a gépeken dolgozó alkalmazottak bevonásával kiegészítettek.

1. A tanulmány Első lépésként azt kellett biztosítani, hogy faipari végterméket előállító cégek összes munkaadói érdekképviseletét, valamint a leggyakrabban érintettek, a munkavállalók szakszervezeteinek képviselőit is bevonják a projektbe. Az első rendezvényt követően, melyen a projektről egy prezentáció hangzott el, amelyen maximális létszámmal vettek részt az érdekképviseletek és a szakszervezetek, egy következő találkozót tartottak, ez alkalommal az egyes cégek dolgozói által megválasztott munkavállalói biztonsági képviselők részvételével. Ez utóbbi rendezvényen, a bekövetkezett balesetek problémájának szemléltetését kiegészítve az ágazat üzemei és beszállítói hasznos információkhoz juttatták (előadásaikhoz) a fent említett megbízottakat, ismertették a projekt elméleti vázlatát, aztán a jelenlévők megvitatták azt. Felkérték a munkavállalók képviselőit, hogy gyűjtsenek előzetes információkat a cégeken belül, létrehozva ezzel egy munkakörnyezetet bemutató mintát, melyet ezután felülvizsgálhatnak és a programba integrálhatnak. Tehát az érdekelt vállalatok mindegyikében megtartották a továbbképzéseket, az ellenőrzéseket, a képviselők bevonásával, munkaadók és a gépeken dolgozó munkavállalók lettek a tanulmány tárgya. A vizsgálat alkalom volt az üzemekben működő gépekről információk gyűjtésére, jellegzetességeikről, a munkafolyamatokkal kapcsolatos jelenlétről vagy távolmaradásról, valamint a gépek használata okozta balesetek dinamikájáról az elmúlt néhány évben és/vagy bármely kockázatos helyzetről, amely eddig (még) nem okozott balesetet. A vizsgálat lehetőség volt arra is, hogy az egyes gyárakban alkalmazott dolgozókat bevonják a tanulmány készítésébe. A tanulmány elkészült, a visszacsatolás módszerét alkalmazva. A körfűrészeknél és élezőgépeknél alkalmazott dolgozókat (ugyanazon üzemben), valamint magukat, a kézműves vállalkozókat különböző rendezvényekre hívták meg, ahol a résztvevőket kis csoportokra osztva képezték tovább.

24

©EFBWW

>>A KUTATÓHELYEK BEVONÁSA A NÖVEKVŐ KOCKÁZATOK BEAZONOSÍTÁSÁRA ÉS MEGELŐZÉSÉRE, MELYEK A KÖRFŰRÉSZ ÉS AZ ÉLEZŐGÉPEK HASZNÁLATÁBÓL EREDNEK. Két rendezvényt tartottak a körfűrészeknél dolgozó alkalmazottak számára, és másik kettőt pedig az élezőgépeknél dolgozóknak. Úgy döntöttek, hatékonyabb a szükségesnél kétszer több rendezvényt tartani, hogy többszörösen lehetővé tegyék a résztvevőkkel történő találkozást, úgy hogy megfelelően kezelhető (6-7 főből álló) csoportok jöjjenek össze egy-egy alkalommal, így ösztönözve őket az aktív részvételre. A rendezvényeket megelőzően azonosították mindegyik típusú gépre, azok sajátos munkafázisait. A munkafázisok mindegyikére vonatkozóan, a felhasználókkal közösen vitatták meg az egyedi műveleti sajátosságokat és a kivitelezésük lehetséges módszerét. Az általuk összeállított javaslatok alapján a műveletvégrehajtási módszereket megbeszélték, figyelembe véve a vállalkozásnál korábban folytatott vizsgálatok eredményeit is. Minden műveletet érintve, a dolgozók a feladatuk végrehajtásához szükséges ismereteket, módszereket elsajátították, ugyanígy az áttekintett lehetséges baleseti kockázatok megelőzésére szolgáló berendezések, eljárások sajátosságait is. A csoportértekezlet során, a technikus igénybe vette az 1. Táblázat szerinti feladatsort, felkészítve ezzel a csoport valamennyi résztvevőjét, az egyéni hozzáfűznivalóikkal együtt. 1.Táblázat - Összeállítás a munkacsoportban résztvevő munkavégzők adatainak és egyéni megjegyzéseinek begyűjtéséhez Munkafázis: ......................................................

Sorszám

Munka módszerek

Tudás

Kockázatok

a feladat végrehajtásához szükséges szaktudás

(a művelet végrehajtása közben észlelt)

Baleset megelőzési javaslatok

Ebben a munkafázisban “feltárt” problémák elsősorban a következő csoportokhoz kötődnek (lásd: mellékletek): • a műszaki szabványok és a szabványosítás által érintett témakörök; • géptervezők, -konstruktőrök és -gyártók; •a berendezés használata - a különböző munkahelyeken működő hasonló berendezések hatékonyabb munkamódszerei, valamint a hozzájuk kapcsolódó, más dolgozóktól származó, a biztonságos munkavégzés gyakorlati praktikái. A gépkezelői- és gépkarbantartói kézikönyvek használatával kapcsolatos problémák is összegyűltek, továbbá a gépgyártók és a felhasználók közötti információáramlással kapcsolatos hiányosságok is.

3. Megállapítások A megállapításokat helyben mutatták be, a szektor más vállalkozásai számára, azoknak, akik nem vettek részt a tanulmány készítésében. Az összesítésben a főbb következtetések a következők: • a szociális partnerek, a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek a tanulmány kezdeti tervezésétől való bevonása és részvétele, egy tudatosabb részvételt eredményezett ugyanazon munkáltatótól és munkavállalótól, és a későbbiek során megnövekedett érzékenységük a munkahelyi balesetek megelőzésének problémája iránt. • a munkabiztonsági képviselők bevonása a kiválasztott “minta” vállalkozások sorába, a tanulmány tartalmi alátámasztására valamint közvetítőként a dolgozók és a kutató szakemberek között, továbbá a kutatók és a cégstruktúra között (munkaadók, igazgatók, workshop vezetők, felügyelők stb.), lehetővé téve ezzel személyiségük kibontakozását; ezáltal a tanulmány legfontosabb szereplőjévé téve őket;

©EFBWW

25

>>A KUTATÓHELYEK BEVONÁSA A NÖVEKVŐ KOCKÁZATOK BEAZONOSÍTÁSÁRA ÉS MEGELŐZÉSÉRE, MELYEK A KÖRFŰRÉSZ ÉS AZ ÉLEZŐGÉPEK HASZNÁLATÁBÓL EREDNEK. • a résztvevő munkásokat felkészítették az egyedi feldolgozó berendezések használatára, beleértve a szakképzésüket is, a megmunkáló szakaszok és a hozzájuk kapcsolódó kockázatok elemzésében a munkacsoportok az ergonómiai szempontok kiemelkedő fontosságát állapították meg, a felmerülő problémákat leginkább az eszközök tervezési-kialakítási hiányosságai okozzák; a módszer, ahogy a különböző befejező munka-műveletekkel kapcsolatos kockázatokkal történő műveletelemzés zajlott és a képzések tartalmi felépítése teljes mértékben felkészítette a munkásokat az általuk használt eszközök megfelelő alkalmazására; • a munkabalesetek megelőzését szolgáló, a kockázatelemzésre vonatkozó programok a valóságban használt berendezésekre vonatkoztak: • gép tervező-konstruktőrök és gyártók; • a gyártók, a felhasználó vállalkozások és munkásokkal közösen részletes javaslatokat dolgoztak ki a munkások képzésére vonatkozóan, a felhasználói és karbantartási kézikönyvek használhatóságának növelésére, a gépgyártók és felhasználók közötti információáramlás javítására, a személyes védőeszközök hatékonyabbá tételére; • a munkaműveletek és végrehajtási módszerek gyakorlati alkalmazásával szerzett tapasztalatok, valamint a munkahely biztonságos használatára vonatkozó hasznos javaslatok és a kapcsolódó műszaki szabványok fokozottabb használata.

3. Táblázat Az egyes berendezések összehasonlító vizsgálata során tapasztalt problémák Javaslatok és információk - Körfűrészek Szerszámok kezelése és karbantartásuk (élezés) szervezése és telepítési módszerei. Túlméretes és túlsúlyos darabok kezelése. A berendezés használata során leeső tárgyak (munkaterv szerint méretek). Az ergonómiai megfelelőség kiértékelése a munkavégzés műveleti magasságai és távolságai közötti mozgástérre vonatkozóan. Harmadik fél bevonásából keletkező balesetek elkerülésére vonatkozó előírások, speciális képzést igényelnek. A keresztező útvonalú használati módszerek pontos definíciója. Specifikus szakmunkás oktatás szükséges hozzá. A megmunkálandó anyagok minimális méreteink becslése (összefüggés az anyag-vezetőmű és a biztonsági védőmű között). A védőeszköz használhatósága. Vágási művelet nem látható. Megfelelő világítás. Az egyéni munkavégzéssel kapcsolatos korlátozások a többkéses vágóeszközre telepített védőművek esetén. Specifikus szakmunkás oktatás szükséges hozzá. Munkafolyamat alatti zajártalom bejelentése. A megfelelő szerszámok használatával szembeni érzékenység valamint eszközkarbantartás (élezés). Porelszívó rendszerek tisztítása (rákkeltő fapor). A biztonsági eljárások részletes feladatainak meghatározása (ferde vágás, szakaszos hornyolás) Specifikus szakmunkás oktatás szükséges hozzá.

26

©EFBWW

>>A KUTATÓHELYEK BEVONÁSA A NÖVEKVŐ KOCKÁZATOK BEAZONOSÍTÁSÁRA ÉS MEGELŐZÉSÉRE, MELYEK A KÖRFŰRÉSZ ÉS AZ ÉLEZŐGÉPEK HASZNÁLATÁBÓL EREDNEK. Javaslatok és információk - Függőleges egyoldalú csapozó, élezőgépek Eszközvezérlés, -kezelés és a telepítés módszere. Telepítési eljárások és beállítások a balesetek kiküszöbölésére. Munkamódszerek és egyedi képzési követelmények speciális feladatokra. (megállapodások kötése, megszakított üzemelés, szabad tengelyes marás). Specifikus szakmunkás oktatás szükséges hozzá. Biztonsági eljárások az átjárók méreteinek szabályozására. Védőeszközök tervezése és automatikus munkadarab-adagoló használatának ösztönzése. Specifikus szakmunkás oktatás szükséges hozzá. A különböző célú felhasználásra készített bútoralkaltrészek minimális méreteinek meghatározása. Porelszívó rendszerek tisztítása (rákkeltő fapor). Munkafolyamat alatti zajártalom bejelentése. A megfelelő szerszámok használatával szembeni igny, valamint eszközkarbantartás (élezés). Túlméretes és túlsúlyos elemek kezelése. Védőeszközök kifejlesztése a megszakított munkafolyamatokhoz. Specifikus szakmunkás oktatás szükséges hozzá. A csapozógéphez illeszkedő védőeszközök használata. Specifikus szakmunkás oktatás szükséges hozzá. Kifejlesztett védőkészülék-minta a ”szabadon forgó tengely” mellet végzett munkához. Specifikus szakmunkás oktatás szükséges hozzá. Belső világítás, és kapcsolódó védőeszközök a gépen belüli ellenőrzéshez.

4. Következtetések A tanulmány egyik fontos eleme, hogy a géphasználattal kapcsolatos munkabiztonsági problémák megoldásához bevonták a munkáltatókat és a különböző gépcsoportokon tevékenykedő munkavállalók több képviselő szervezetét is. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek szintén szerepet játszottak a tanulmány néhány kulcsfontosságú fázisában: • a vállalatok kiválasztásának meghatározása, a tanulmány hitelessége érdekében; • részvétel a vállalati szemléken a munkáltatókkal (vagy főnökséggel együtt); • az eredmények közzététele, terjesztése a termelési osztályon keresztül. A vizsgálatban résztvevők leginkább azt várták a tanulmánytól, hogy az ágazatban szereplő valamennyi vállalkozás számára jól használható, konkrét baleset-megelőzési segédletet fog létrehozni a projekt következő fázisában. További elemek, melyek a projektben foglaltak alapján megvalósíthatóvá válnak: • a pozitív szociális helyzet, fizikailag jól körülhatárolt és homogén környezetben, amelyekben a tervezett tanulmányt alaposan átgondolták; • a szakszervezetek, a munkaadók és a kapcsolódó érdekképviseletek érzékenysége az ipari balesetek kérdésével szemben;

©EFBWW

27

• egy elérhető közhivatal a tanulmány összevetésére az új munkabiztonsági megelőzési modellekkel, mely gondoskodik a dolgozók és a dolgozók képviselőinek bevonásáról is, és nem kizárólagosan a szabványok betartásának ellenőrzésével foglalkozik. A tanulmány készítését követő években, a berendezések használatában rejlő kockázatok megfelelő ismerete volt a kérdés, melyet alaposan megfigyeltek, a vállalkozásoknál a következő viselkedésformákat állapították meg: • korszerű formájú, modern védőművekkel felszerelt berendezések sokasága; • nagyobb igyekezet a biztonságos munkavégzés érdekében, elsősorban a magas-kockázatú tevékenységeknél, és a munkások jobb képzésére; • a munkavégzők részéről tapasztalható megnövekedett tudatosság az általuk használt gépek kockázati tényezőivel szemben. Siena Val d’Elsa régiójában megfigyelhető volt a termelési szerkezet jelentős átalakulása, melynek során a berendezés és vasalatgyártó tevékenység egyre jobban specializálódott a lakóautó-ipar igényeinek megfelelően, amely igen erőteljes növekedést mutatott az elmúlt 3-4 évben. 2001-2006 közötti időszakban, a régióban az üzemi balesetek előfordulása általánosnak mondható és különösen a faipari ágazatban, amit összehasonlítva az 1991-1996 évekkel a következő két táblázat mutat be. A baleset oka

2001-2006

1991-1996

Kézi anyagmozgatás

273 (28%)

258 (30%)

A személy mozdulata

189 (20%)

45 (5%)

Elektromos eszközök használata

167 (17%)

262 (31%)

Kéziszerszám használata

151 (16%)

118 (14%)

49 (5%)

42 (5%)

Emelő- és szállító eszközök használata

14 (1,5%)

28 (3%)

Egyéb ill. nem meghatározott

119 (12%)

102 (12%)

Összesen

962 (100%)

854 (100%)

Tisztítás/Karbantartás

Összehasonlítva 1991-1996 közötti időszakkal az utolsó hat évet, az adatokból kitűnik, hogy a termelőgépek használatából bekövetkezett balesetek száma és részaránya is jelentősen csökkent. Ez azért jelenik meg így, mert a leggyakoribb munkahelyzet a munkát végző személyek helyváltoztatása a műveleti/ feldolgozási helyszínek között minden anyagmozgatási tevékenység kapcsán előfordul, és ezért ezek a legfőbb baleset-kiváltó okok.

28

©EFBWW

A következő táblázat szemlélteti a körfűrész használat és a szerszámélezés során bekövetkezett balesetek csökkenését

Gépek

2001-2006

1991-1996

Körfűrész

51

73

Élező és aprító gép

16

33

Felület fényező

12

16

Szalag fűrész és egyéb fűrész

11

18

Gyalugépek

9

43

Adagoló

2

16

Egyéb gépi eszközök

66

62

Balesetek száma összesen

167

261

Az adatok a Val d’Elsa régió (ahol a vizsgálatot végezték) fafeldolgozó üzemeinek géphasználatból eredő üzemi baleseteinek csökkenését mutatják a két vizsgált időintervallumban. Bár a speciális berendezések használatánál a felhasználóktól összegyűjtött javaslatok, és korlátozások alkalmazásából eredő hatások ellenőrzése nem mutat egyértelmű eredményt, a táblázatokban látható összegzések mindazonáltal értékelhetők. A jelenlegi tanulmány ennél fogva lehetővé teszi a “legjobb gyakorlatok” javaslatának megfogalmazását, az üzemi balesetek megelőzésével kapcsolatosan, valamint a munkakörülmények javítására adott konkrét elemek és ergonometrikus javaslatok meghatározását. Minden meghatározott ipari körzetben egy “Vizsgáló” (Munkavédelmi Felügyelőség) létesítése lehetséges, mely a szociális partnerek képviselőiből áll, ez a szervezet hivatott megelőzni az üzemi baleseteket és a gépgyártó vállalkozások és/vagy azok szövetségének képviselői jogosultak a felügyeleti ellenőrzésre. Ez a felügyelet jogosult az üzemi balesetek témájában előtanulmányok készítésére, a kérdéses gépekre vonatkozóan, a balesetet okozó munkaművelet azonosítására, az üzemi biztonsági szervek által összeállított ellenőrző kérdőívek használatára. A gépek beazonosítását követően, megállapításra került, hogy szükséges speciális megelőző biztonsági beavatkozás adoptálása, mellyel lehetővé válik a tapasztalatok felfrissítése, a közvetlenül, a kérdéses gépeket használó dolgozóktól gyűjtött információkkal, a visszacsatolás módszerét alkalmazva. A “Vizsgáló”-t kezdetben minden ipari körzetben aktiválták, a tanulmány anyagát összegyűjtötte és elemezte a munkacsoport, az üzemi balesetek adatait, a lehetséges tanulmány elemeit, valamint a kérdőíveket a Felügyelőség szintén felülvizsgálta és ennek alapján javaslatokat tett a munkavédelmi baleset-megelőzési testület és a szociális partnerek részére.

©EFBWW

29

>> A KUTATÓHELYEK BEVONÁSA A NÖVEKVŐ KOCKÁZATOK BEAZONOSÍTÁSÁRA ÉS MEGELŐZÉSÉRE, MELYEK A KÖRFŰRÉSZ ÉS AZ ÉLEZŐGÉPEK HASZNÁLATÁBÓL EREDNEK. CIRCULAIRES ET DES TOUPIES A BOIS.

Egy ilyen tanulmány hasznosítható: • Gyártóknál: a termékeik folyamatos tökéletesítésére, beleértve a design irányú fejlesztéseket is, valamint a munkavédelmi megelőző rendszer konkrét használhatóságáért. • A munkáltatók, mint felhasználók: használhatják továbbképzésre, a dolgozók adatokkal való ellátására, alkalmazottak biztonságára vonatkozó vállalati szabványokhoz, szakszervezeteknek, információfeldolgozáshoz stb. • Dolgozói munkavédelmi képviselők: szerepüknél fogva saját munkaadójuknak javaslatokat tehetnek a cégen belül alkalmazandó munkavédelmi megelőzési programra. Ez jobban felhatalmazná a munkavédelmi képviselőket feladatuk teljesítésére mind a dolgozók, mind pedig az ugyanazon üzemi kerületben működő munkavédelmi képviselők irányába, valamint országos szinten.

30

©EFBWW

>> FIGYELJ ARRA, AMIT CSINÁLSZ

FNV Bouw, Dánia, szeretné kiegészíteni a FAR projektet egy ágazati kezdeményezéssel, a gépbiztonsággal kapcsolatban. Egy 2005-2006-os Munkaügyi Főfelügyelőség által, az asztalosipari vállalkozások körében lefolytatott vizsgálat megerősítette a szociális partnerek gyanúját, miszerint a legtöbb baleset géphasználat közben történik. A 20002005-ös időszakban több mint 450 (tartós megbetegedést okozó) baleset történt a teljes fa és bútoriparban (55.000 alkalmazott). Vagyis majdnem 2 baleset hetente! A munkaegészségügy és munkavédelem területén töltött hosszabb időszak után, 2006-ban, a szociális partnerek elhatározták, egy munkabiztonsági útmutatót tartalmazó DVD elkészítését. A projekt mögötti fő gondolat, annak ismerete volt, hogy az asztalosipari munkaadók és munkavállalók nem kifejezetten rendszeres olvasók. Úgy gondolták, hogy a vizuális és gyakorlati információk eredményesebbek, mint az írásos elmélet. A DVD dán címe “Kijk uit wat je doet”, ami annyit jelent magyarul “Figyelj arra, amit csinálsz”. Ez nyolc rövidfilmet tartalmaz; ezekből egy a legfontosabb munkabiztonsági tudnivalókat részletezi, és hét film szól a különböző berendezések munkabiztonsági előírásairól. A film útbaigazításokat tartalmaz szalag-fűrészekre, körfűrészekre, felületkezelő gépekre, CNC-megmunkáló gépekre, pánthelyfúró és csapozó gépekre, és ezek kombinációira szintén. Az iránymutatások gyakran nagyon egyszerűek, és emiatt könnyen használhatóak a gyakorlatban. A DVD terjesztésre kerül és a hagyományos szakképzésben használható lesz. A szerkesztők a szektor összes szakképzési tanácsadója figyelmébe ajánlották már. És ajánlják persze minden olyan vállalkozás figyelmébe, ahol a tanulók gyakorlati szakképzése folyik. Továbbá az NBvT, a dán asztalos-ipari munkaadói szakszövetség 800 tagjának már átadták. Természetesen a szakszervezeti tagok is megkaphatják a DVD-t, amennyiben igényt tartanak rá. Végül de nem utolsósorban, a Munkaügyi Főfelügyelőséghez is elküldték a DVD-t, hogy használhassák vizsgálataik során. Mindösszesen

5000

példányban

sokszorosították.

A

projekt

teljes

költsége

hozzávetőlegesen 40.000 euro volt. Mivel a DVD kiadására 2007 áprilisában került sor, még nincs elég információ annak hatásáról. De az első reakciók nagyon pozitívak.

©EFBWW

31

>> A munkavédelem hazai helyzete A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény preambulumában adott definíció szerint a törvény célja, hogy az alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. A munkavédelemre vonatkozó szabályozás négy szinten történik: - törvényi szint: Alkotmány (1949. XX.tv.66.§ (3)); 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről; 2000.XXV. tv. a kémiai biztonságról, 20/2001 (III.30) OGY.r. (m.o.p.) - kormányrendeleti szint: 89/1995. (VII.14.) Korm.rendelet a foglalkozés-egészségügyi szolgálatról; 102/1996. (VII.12.) Korm.r. a veszélyes hulladékokról - miniszteri rendeleti szint: munkaügyi miniszteri rendeletek, népjóléti miniszteri rendeletek, ágazati miniszteri rendeletek, pl. 15/1989. (X.8.) MÉM rendelet az erdészeti biztonsági szabályzatról; a rendelkezések sokasága miatt nem részletezzük - munkáltatói szabályozás: egészségvédelmi szabályzat, mentési terv, munkavédelmi szabályzat, technológiai útmutató, … A munkáltatók és munkavállalók kötelességei és jogai A munkáltató kötelessége az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek a megvalósítása (természetesen a munkavállalók ilyen irányú felelősségével összhangban), valamint a megvalósítás módjának meghatározása (a jogszabályok és a szabványok keretein belül). Munkaszervezés, szükséges utasítások időben, rendszeres felügyelet, megfelelő munkaeszköz biztosítása, rendellenességek haladéktalan kivizsgálása és kiküszöbölése, munkabelesetek esetén rendelkezések szerint eljárni, egyéni védőeszközök juttatása, munkavédelmi oktatás szervezése, szükség esetén speciális szakképzettségű személy foglalkoztatása. A munkáltató jogosult a fentiek alapján következő munkavállalói teljesítést elvárni, a teljesítést ellenőrizni, a munkavállalót a teljesítésre kötelezni, szükség esetén szankcionálni. A munkáltatói szankcionálások a gyakorlatban a munkaviszony rendkívüli felmondása és a szóbeli figyelmeztetés között mozognak. A munkavállaló köteles: - előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, - munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal a munkára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni, - munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más személy egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, - a munkakörhöz kapcsolódó előkészítő és befejező munkálatokat – a törvényes munkaidőn belül – elvégezni, - egyéni védő-eszközöket rendeltetés-szerűen használni és a tőle elvárható tisztításról gondoskodni, - a munkavégzéshez az egészséget és testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni, - a munka területén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani, - a munkája biztonságos végzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani (előírt oktatások), - az előírt orvosi vizsgálaton részt venni, - a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárható módon megszűntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől, - a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. A munkavállaló jogosult megkövetelni munkáltatójától: - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységekhez a munkavédelmi szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását, - a szükséges ismeretek megadását, a betanulásához való lehetőség biztosítását,

32

- a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. A munkavállalók az egészséges és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül munkavédelmi képviselőt választani, ha a foglalkoztatottak száma a tíz főt meghaladja (döntően nem fizikai munkakörök esetén a húsz főt). Ez alanyi jog, nem kötelezettség. A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért (illetve a munkáltató vélt mulasztása miatti jóhiszemű bejelentéséért). A faipari munkák (technológiák) veszélyessége A faipari gépekre, főleg a modern, korszerű gépekre jellemző a nagy teljesítmény. A faipari gépi munkák túlnyomó része – lényegében – forgácsolás, ahol a munkatárgy (egyes esetekben a munkagép) mozgatása részben gépi, részben kézi erővel történik. A nagy teljesítmény érdekében nagy tömegű anyag mozgatása szükséges, amit nagy vágósebességű és éles szerszámok munkálnak meg. Mindebből következik, hogy a faipar igen balesetveszélyes iparágak közé tartozik; a balesetek közül sok a roncsolásos és a csonkulásos. Növeli a balesetek számát az is, hogy - korszerűtlen gépeket üzemeltetnek - a gépesítés, automatizálás viszonylag alacsony fokú - a munkatárgy mérete csökken - az alapanyag inhomogén. A faiparban a foglalkozási megbetegedések is gyakoriak. A zaj-, por- és vegyszerártalom – főleg az utóbbi időben – növekszik, - a nagy teljesítményű, nagy fordulatszámú munkagépek elterjedésével (zajártalom), - a légszáraz anyagok nagyüzemi feldolgozásával, a gépi csiszolás és a felületkezelt sima felületek nagyüzemi előállításának elterjedésével (porártalom), - a különböző vegyszerek, műanyagok elterjedésével, a kompozitok, műgyanták, lakkok, a különböző védőszerek használatának növekedésével (vegyszerártalom). Munkabalesetek alakulása Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség által publikált (www.ommf.gov.hu) negyedéves tájékoztatók alapján hazánkban a munkabalesetek alakulását a következő táblázatok szemléltetik.

33

>> A munkavédelem hazai helyzete

Ágazati sajátosságok Az előző évekhez hasonlóan az erdészetek változatlanul az állami erdők tulajdonosi feladataiból adódóan, a szakmai irányítást és a területen végzett munkák (erdészeti talajmunkák, erdőtelepítés, erdőművelés, fakitermelés) koordinátori szerepét töltik be. A munkák elvégzésére az erdészetek különböző vállalkozókkal kötnek szerződést, és a szerződésben elsődlegesen csak az anyagi kondíciókat rögzítik. A feladatok gyakorlati megvalósítását, a fizikai munkát többnyire vállalkozókkal végeztetik el. Ennek eredményeként a nagy kockázatokat jelentő fakitermelési munkákat, sokszor felkészületlen kisvállalkozások végzik. A fakitermeléssel foglalkozó vállalkozók munkaeszközei, elsősorban az anyagmozgató erdészeti traktorok nagy része elavult, műszaki biztonsági állapotuk nagyon rossz. Az egyéni vállalkozók többnyire alkalmi munkavállalói könyvvel (AM-könyv) vagy feketén foglalkoztatnak munkavállalókat, akiknek a munkavédelmére nem sokat áldoznak. A géppark elöregedett. Az erdőgazdálkodást végző nagyobb munkáltatók a fakitermelést kiszervezték kisvállalkozásokhoz, akiknél viszont ezen ágazatra jellemző foglalkozási ártalmak (kéz-kar rezgés, Lyme kór, illetve kullancs encephalitis) specifikus megelőzésével nem törődnek. Jellemző, hogy a munkavállalók védőeszközzel történő ellátása nem megfelelő. Mind a munkaegészségügyi, mind a munkabiztonsági nyomon követés nehézkes. Az ágazatban előforduló balesetveszély és a maradandó egészségkárosodások, (zaj,- vibrációs ártalmak, zoonózis) előfordulásának lehetősége a fokozott hatósági ellenőrzés szükségességére hívják fel a figyelmet. Fafeldolgozó-ipar, bútoripar A fafeldolgozó tevékenységet végző munkáltatóknál a munkabiztonsági körülmények az előző évhez képest alapjában véve nem változtak. Nem nőtt – az elvárható mértékben – a vízbázisú lakkok és festékek felhasznált mennyisége a magas ár és a kedvezőtlen kopásállóság miatt, ezért változatlanul nagy mennyiségben használják az egészségre ártalmas szerves alapú oldószereket. Sok helyen a meglévő, de hibás elszívó berendezéseket, a gépek hibás védőberendezéseit sem javítják meg. A faiparban jelentkező másik alapvető probléma, hogy a gépekhez rendelkezésre álló védőburkolatokat kiiktatják, illetve leszerelik a szerszámcsere miatt, majd nem szerelik vissza. A karbantartás a legtöbb esetben csak az üzemképes állapot fenntartására korlátozódik. A munkáltatók az egyéni védőeszközöket többnyire biztosítják, de használatukat már nem mindig követelik meg. MUNKAVÉDELMI ÉRDEKEGYEZTETÉS Az országos szintű érdekegyeztetés legfontosabb fóruma az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) állandó szakbizottságaként működő, a munkavállalók, a munkaadók érdekképviseleti szervezetei és a Kormány képviselőiből álló Munkavédelmi Bizottság. A Bizottság közreműködött a munkabiztonsági és munkaegészségügyi hatósági feladatok integrációját megvalósító egyeztetési, jogszabály előkészítési feladatok megvalósításában. A munkáltatói és munkavállalói tárgyalócsoportok hangsúlyosan támogatták az egységes munkavédelmi hatóság kialakítását és közreműködésükkel segítették, hogy az OMMF és az egészségügyi tárca, valamint az ÁNTSZ között elhúzódó átadás-átvételi eljárás minél hamarabb lezáruljon. Az OÉT Munkavédelmi Bizottsága 2007-ben hét alkalommal tartott teljes ülést, amelyek között volt egy kétnapos kihelyezett ülés. A szociális partnerek kedvezően fogadták az OMMF munkavédelmi információs szolgálata átalakítását. Az újonnan létrehozott Munkavédelmi Információs és Módszertani Osztály a telefonos tájékoztatás mellett, a régiónként működtetett szolgálatok útján személyes tanácsadást is végez kiszélesítve ezzel a munkaadók és munkavállalók által egyaránt igénybe vehető információnyújtás közfeladatát.

34