A hangsúly és a nyelv zenéje N e m k e l l különösen érzékeny zenei hallás, elég a z ép nyelvérzék ahhoz, hogy észrevegyük, v e s z e d e l e m b e n forog nyelvünk épsége és szépsége. E ' y i d e - • jűleg háromszoros nyelvrontás f o l y i k : keveréknyelv a l a k u l k i , a szórend m e g b o m l i k és h a m i s hangsúly a l a k u l k i a vajdasági magyarság nyelvében. Két ségtelén, h o g y ez szláv hatás, a n n a k természetes következménye, h o g y szláv testvéreinkkel szoros közösségben élünk. A z idegen s z a v a k i s a közös össze jövetelekről, közös munkából, a közös élet e z e r n y i megnyilatkozásából özönle n e k a m a g y a r n y e l v b e . Feltételezhető u g y a n , h o g y a hangzók — főként a k e mény mássalhangzók-— átidomulása, a szórend megbomlása és m e g m e r e v e dése és főként a hangsúly átterelődése révén k i a l a k u l egy o l y a n keveréknyelv, a m e l y a közösen használt és egyformán hangsúlyozott s z a v a k által könnyeb ben érthető szláv testvéreink számára és könnyebbé t e s z i a z érintkezést. D e vájjon m i célja, m i h a s z n a lesz e n n e k ? És s z a b a d - e megengednünk? Végeredményben ezek a beözönlő, nagyrészt mégcsak n e m 'is szláv s z a v a k m e g m a r a d n a k idegeneknek és n e m a testvériségről, h a n e m a z ellenkezőjéről tanúskodnak. A népnek, a m e l y f e l a d j a nyelvét, n e m c s a k népisége és öntudata szűnik meg, h a n e m — a m a i történelmi adottságok m e l l e t t i — f o r r a d a l m i készsége és ereje i s . ) E b b e n a nyelvbéli, tehát a népi öntudat terén beál lott eltunyultság, s u g y a n a k k o r bizonyos szolgalelküséggél társult kisebbségi érzet^) is m e g n y i l a t k o z i k . M e r t n e m c s a k arról v a n szó, h o g y puszta t u n y a ság, kényelemszeretet gátolja a közhasználatban a készenkapott és g y a k r a n halott szláv kifejezések lefordítását, a szláv s z a v a k helyettesítését egyenértékű m a g y a r s z a v a k k a l . A z a jelenség, h o g y még ott is, a h o l a magyarság egy tömegben él. m e g r a g a d t a k a közhasználatú idegen s z a v a k (konferencia, m i t i n g , u d a r n i c s k i rád, u r e d b a , z a d r u g a stb.), sőt többnyire e l m a r a d t a népi n y e l v s z o kás s z e r i n t i átidomításuk is, m á r magábanvéve súlyos tünet, a kisebbségi, alsóbbreridűségi érzet feloldatlan maradványainak tünete. E l l e n k e z i k a m a r x i l e n i n i t a n o k k a l és politikai veszélyt r e j t magában. A z pedig, h o g y a hangzók elkorcsosodnak, a szórend m e g b o m l i k és m e g m e r e v e d i k és a hangsúly h a m i s dallamává válik, a r r a a v e s z e d e l e m r e v a l l , h o g y éppen azok, a k i k n e k első rendű feladata segítséget nyújtani a nyelvszépség megmentésében, a színészek, tanítók és tanárok m a g u k is a nyelvrontás hatása alá kerülték és valóságnvyivrontás terjesztőivé váltak. 1
Tudomásom s z e r i n t s e m a színház n e m foglalkozik a nyelvtisztaságnak e z e k k e l a kérdéseivel, s e m az i s k o l a i t a n a n y a g n e m öleli f e l őket. A foneti kával c s a k m i n t tudománnyal foglalkoznak. A s z a v a k beözpnlésének meggá tolására, a n y e l v tisztaság megőrzése érdekében működött egy i d e i g a nyelvőr-
tanács, sok jó szóval gazdagította nyelvünket, jó, ép nyelvérzékre valló k i f e j e zéssel helyettesítette a z idegenhői átvett, v a g y szolgaian lefordított kifejezé seket, de most már ez a tanács s e m működik. ) A " hangsúly kérdéséről és a hangzók tisztaságáról pedig, eddig c s a k egyetlen színházi v i t a során v o l t szó, mellékesen és a kérdés behatóbb vizsgálata nélkül. 3
B i z o n y o s , h o g y a felszabadulás utáni első években készült hevenyészett fordítások, késve készülő nyomtatványok és könyvek, s a z — a S z o v j e t Szö vetségben készült m a g y a r fordításoktól átvett — szokás, hogy túl szolgaian r a g a s z k o d t a k a z eredeti szöveg betűihez (holott éppen ezzel hamisították meg) s o k b a n használták a kész szláv, v a g y még szlávban i s idegen eredetű s z a v a k a t és kifejezéseket, m i n t az egyenértékű m a g y a r s z a v a k a t és m i r e a jó, helyes m a g y a r s z a v a k elérkeztek hozzájuk, a d d i g r a a z idegen s z a v a k a n n y i t a r t a l o m m a l teltek meg, hogy a m a g y a r s z a v a k m á r n e m fedték ezt a t a r t a l m a t . Azóta sok szó esett a fordításokról, lényeges javulás állott be, s h a v a n is bőségesen csiszolnivaló, ez inkább a stílus, a nyelvcsinosítás kérdése. A d o l gozó nép nyelvében a z o n b a n tovább élnek ezek a beözönlőit s z a v a k és k i f e jezések, a m i a r r a v a l l , hogy a rontás erősebb volt, m i n t sejtettük. H i s z e n a z új nemzedékek nevelői s e m beszélnek máskép, s megtörténhet, hogy a z elmúlt négy-öt év a l a t t tanszékhez jutott tanerők életük végéig ezzel a rontással n e v e l i k az egymást követő nemzedékeket. Javulásról szó s e m lehet, amíg az i s k o lák t a n a n y a g a n e m t e r j e d k i a széphangzás, tiszta kiejtés, pontos és szabatos hangsúlyozás, kellő hanglejtés oktatására, a s t i l i s z t i k a i és n y e l v t a n i oktatás pedig továbbra i s a n n y i r a hiányos m a r a d , h o g y a tanerők n e m is lehetnek* t i s z tában a szórend és hangsúly e l e m e i v e l . A kérdés n e m elszigetelten vetődik fel. A szerb n y e l v tisztasága, a szerb hangsúly zavartalansága és tisztán csengő d a l l a m a érdekében m o z g a l o m i n d u l t meg, élén a S z e r b Tudományos Akadémia áll és a m o z g a l o m m á r sikerekről i s beszámolhat. A háború okozta förgeteg, a megszállás sokféle idegen nyelvének hatása és a belső népkeveredés a szerb n y e l v épségét, szépségét és tisztaságát is kikezdte. A z Akadémia megkezdte a z idegen s z a v a k kigyomlálását, n o h a nálunk ezek a z átvett s z a v a k úgyszólván csak r o k o n i kölcsönök, erélyesen síkraszáll a hangzók és hangsúly tisztaságáért és ezzel k a p c s o l a t b a n a szórend fegyelméért is, b á r a s z e r b n y e l v b e n a szórend és a 'hangsúly n e m áll o l y a n szoros összefüggésben egymással, m i n t m o n d j u k a m a g y a r b a n . ) 4
Nekünk n e m áll rendelkezésünkre s e m Akadémia, s e m más eszköz, c s a k a színpad és a tanszék. I t t k e l l tehát biztosítanunk a nyelvtisztaságot. Termé szetesen n e m c s a k a hivatásos m a g y a r színházról v a n szó, h a n e m a műkedvelő színpadokról i s , m e r t a száznál több vajdasági m a g y a r műkedvelő együttes k i n t él a népi tömegek körében, s közvetlenebbül h a t e tömegekre, m i n t a h i v a tásos színház, méghozzá a z élő szó erejével 'hat, a m i s o k k a l erősebb az újság és a könyvek hatásánál. Sajátos körülményeinket i s figyelembe k e l l v e n nünk, nevezetesen azt, hogy n e m számíthatunk külső segítségre, m e r t M a g y a r országon szintén n a g y o n erős a nyelvrontás ós — a m e n n y i r e a m a g y a r rádió sugárzásából és a szórványosan elénk kerülő újságokból megítélhetjük — n e m is i g y e k e z n e k gátat v e t n i e n n e k a nyelvrontásnak. A m o n d a t b a n a hangsúly átterelődik a m o n d a t második részére, különös éneklő hangsúllyá válik, v a g y éppen a m o n d a t végére kerül, m i n t a szláv n y e l v e k b e n , a s z a v a k b a n pedig az első szótag hangsúlya elvész, különösen a z igekötő hangsúlyozása v a n k i v e szőben és lassanként t e l j e s e n megváltozik a m a g y a r beszéd hangsúlya, fone-
tikája, nyelvzenéje. E z z e l pedig m a g a a szórend, v a g y i s a m a g y a r n y e l v n e k az a sajátossága i s f e l b o r u l , h o g y a szórendet a hangsúly határozza m e g . Előre tesszük, a m i t hangsúlyozói a k a r u n k és e z dönti el, h o g y m i l y e n s o r r e n d b e n következzenek utána a s z a v a k . A m o n d a t máisodik felébe átvetett hangsúly j e l legzetesen északi szláv, a m o n d a t végének hangsúlyozása délszláv, a z első 'Szó tagok, különösen a z igekötők hangsúlytalansága pedig német. A dúlás, a z ép nyelvérzék rombolása Magyarországon és Magyarországról n e m c s a k a beszélő h a n g révén folyik, h a n e m még s o k k a l inkább és s o k k a l veszedelmesebb formában a dalok révén. Túlnyomórészt idegenből fordított dalokat énekelnek, a m a g y a r szövegét n e m költik a d a l l a m h o z , h a n e m fordít ják és c s a k játékos csengésére ügyelnek, a hangsúlyt s e m m i b e veszik. E g y i k i l y e n n a g y o n jellegzetes d a l vége így h a n g z i k : »E1 n e felelte, m e r i e l - h e r v a d o k * E b b e n a d a l l a m a m o n d a t második részében ível felfelé méghozzá úgy, hogy a hangsúly a hervadókra esik. M i n t h a azt kívánná hangsúlyozni, h o g y n e m e l p u s z t u l o k , el-foimyadok, h a n e m el-hervadok, vagyis m i n t h a a h e r v a dás v o l n a a fontos. Mármost a z i l y e n k i s divat-táncdal néhány hét m ú l v a e l h e r v a d , de a pusztító hangsúly m e g m a r a d a fülekben. ) Azelőtt a z i l y e n pusztítás ellen n y o m b a n szót emeltek. M o s t e g y r e több a z i l y e n r o s s z h a n g súlyú dalszöveg. A z igekötőnek ez a hangsúly talánsága és egyidejűleg a m o n dat meghamisított hangsúly-dallama pedig t e r j e d , meghonosodott m á r V a j d a ságban, m a g y a r tömegeink körében i s . S ezzel felborul szórendünk. A b i z o n y talanná vált érzék és m e g z a v a r t hangsúly révén bizonytalanná vált szórend ben úgy a k a r n a k r e n d e t t e r e m t e n i , — g y a k r a n a r r a illetékesek i s — h o g y szabálykent kimondják, »jelentő formában a z állítmány a m o n d a t végére való«. E s z e r i n t c s a k a z t mondhatnók: T e g n a p este Szabadkáról e l u t a z t a m . N e m m o n d h a t j u k , h o g y Szabadkáról u t a z t a m e l t e g n a p este, s e m azt, tegnap este u t a z t a m el Szabadkáról, v a g y a z t , .én u t a z t a m e l tegnap este Szabadká ról (és n e m ő). Elvész szórendünk m i n d e n árnyalatot érzékeltető változatos sága, h a e n n y i r e megmerevítjük a szórendet pusztán azért, m e r t a hangsúly és hangsúlyozás, általában a n y e l v zenéje körül bizonytalanság és z a v a r támadt. 5
Igaz, a hangsúly körüli bizonytalanság n e m új keletű. Kosztolányi Dezső m á r m a j d n e m húsz évvel előbb nyílt levélben f o r d u l t a m a g y a r színészekhez és r i a d t a n v e r t e félre a h a r a n g o t a hangsúlytalanná züllesztett igekötő m i a t t . Azóta a z o n b a n n e m c s a k a z igekötő vált hangsúlytalanná, h a n e m a m o n d a t belső hangsúlya is eltolódott és felborítja szórendünket, nyelvünk egész belső rendjét, k i k e z d i épségét. A z t h i s z e m , ezt — éppen a benne rejlő p o l i t i k a i tünet és veszély m i a t t — n e m iszabad ölbetett k e z e k k e l tűrnünk. A rendelkezésünkre álló észközökkel m e g k e l l állítanunk ezt a v e s z e d e l m e s folyamatot. És h a c s a k a színpad és a tanszék áll rendelkezésünkre, gondoskodjunk róla, hogy ezt a két lehetőséget a l a p o s a n kiaknázzuk. ) 0
Természetesen elsősorban a tanszéken g o n d o s k o d j u n k a m a g y a r n y e l v épségéről, h o g y a tanerők k i n t a f a l v a k o n segítséget nyújthassanak a műked velőknek. Korántsem a z t m o n d o m ezzel, h o g y a nyelvgyomlálás, a beözönlő s z a v a k kiirtása és a z i d e g e n kifejezések m a g y a r kifejezésekkel való h e l y e t tesítése (amiről oly döcögve i n d u l m e g a v i t a ) mellékes. Nyüvánvaló, h o g y jó
m a g y a r s z a v a k é s kifejezések nélkül n e m lehet m a g y a r u l beszélni. S a z s e m ártana, h a ezen a téren, a tisztogatás terén n e m c s a k a fordítói munkára t e r j e d n e k i figyelmünk, h a n e m a z agitátorok számára i s n y e l v t a n f o l y a m o k a t r e n deznénk. D e e z iskolán kívüli feladat. A z iskolában a t a n a n y a g keretében k e l l gondoskodnunk a nyeíkv épségé ről. A középiskolák és különösen a tanítóképzők és a tanárképző tananyagát k i k e l l egészíteni egy a m a g y a r t a n a n y a g b a n eddig i s m e r e t l e n tantárggyal, a m e l y n e k egyelőre n e v e s i n c s , s talán a fonetika m a g y a r s z a v a nyomán »nyelvzenének« nevezhetnők. E z több lenne, m i n t stilisztika, a n y e l v k i c s i n o sítása. F o g l a l k o z n a a fonetika, a hangsúly, a nyelvtisztaság, a z ép, egészséges nyelvérzék ösztönzésének kérdésével, a szabatos szórend ügyével, a n y e l v tiszta zengésének, szépségének, épségének a n n y i r a r o s s z u l álló ügyével. Célja kettős. Jó nyelvérzékű, a nyelv zenéjével tisztában lévő tanerőket n e v e l , a k i k terjesztik a tiszta magyarságot, gátat v e t n e k a z idegen s z a v a k beözönlésének, tiszta hangsúlyra, egészséges szórendre, m o n d a t r e n d r e n e v e l n e k és ezzel h a t hatósan h a r c o l n a k a népi öntudat eltompulásának politikai veszedelmével. (Azt hiszem, a z említett magyarországi példák különösen szemléltetően m u t a t ják, hogy a n y e l v i öntudat eltunyulásában a szolgalelkűséggel társult k i s e b b ségi, alsóbbrendűségi érzet nyilvánul meg.) A másik cél pusztán kultúrfeladat s ez: m a g a a hangképzés. A beszéd, hangsúly tisztasága, rezzenetes igeragozásunk, árnyalatos mondatszerkezetünk tiszta, z a v a r t a l a n hangsúlyozása, v a g y i s a n n a k érdekében, hogy a m i t m o n d a n i akarunk, azt pontosan, szabatosan és félreérthetetlenül érzékeltethessük, magát a hangot is képeznők, elősegítenők, h o g y a g y e r m e k és ezzel később a felnőtt hangja pontosan ott képződjék és ott rezonáljon, a h o l a hangszálak — egyéni képességek szerint — a legtisztább h a n g o k a t képezhetik. ) 7
Lényegében tehát a m a g y a r nyelvoktatás o l y a n kiegészítésére gondolok — különösen a tanárképzőben és tanítóképzőkben — a m i t a n y u g a t i t a n a n y a g o k b a n m á r a z a n y a n y e l v oktatásának a s e r v e s részévé tettek. Annakidején, a Wagner-operák, a z olasz operastílustól a n n y i r a eltérő zenedrámák megjelené sekor figyeltek fel a németek a r r a , h o g y a z olasz n y e l v m a g a természeténél és dallamos hangsúlyozásánál fogva o l y a n , hogy a h a n g szabadon, szinte l e n gőn képződik és a z o r r és a gégeöböl között rezonál.. E z teszi lehetővé, hogy az olasz beszédhang hangsúlya a n n y i r a erős, h o g y szinte éneklő. U g y a n a k k o r észrevették, hogy a német n y e l v hangzói egészen másképpen képződnek, a más salhangzókat, különösen a robbanásszerűen kilökött » k « hangot és a z o r r h a n g b a emelhető lágyabb magánhangzókat túlságosan sok úgynevezett vadhang ) kiséri és ezért a rezonálásnak n a g y o n sok mellékzöreje v a n . C s a k e k k o r k e z d tek tudományosan foglalkozni a hangképzés kérdésével. A német tudományos akadémiák keresztül vitték, h o g y a t a n a n y a g szerves részévé tegyék a h a n g képzést. I n n e n v a n a z , hogy m a m á r m i n d e n bölcsészeti fakultáson és m i n d e n tanítóképzőben foglalkoznak a fonetikával, de sajnos c s a k m i n t tudománnyal. A g y a k o r l a t i t a n a n y a g o t és hangképzést n e m honosították m e g c s a k a z a n g o l és francia iskolákban. A m a g y a r oktatás n e m t e r j e d t k i erre, n o h a egyébként a magyar n y e l v t a n o k általában a latin-német n y e l v t a n o k kaptafájára készültek. Hasonló mulasztás terhelte a régr Jugoszlávia oktatását és természetes, hogy a régi Jugoszláviában nevelkedett tanerők n e m v o l t a k tudatában e n n e k a hiánynak. Valószínűleg ez a magyarázata a n n a k , h o g y a z énekoktatásra n e m fordítanak elég gondot, sőt előfordul, hogy. t e l j e s e n botfülű növendékeket is 8
felvesznek a tanítóképzőbe. S i n n e n v a n a z is, h o g y a m a i i s k o l a i oktatás i g y e k szik a g y e r m e k e k e t rávenni, hogy értelem s z e r i n t s z a v a l j a n a k , eltünteti az éle3, úgynevezett iskolás szavalású hangisúlyt, n o h a ez lényegében segédeszköz volt, hogy a g y e r m e k tudatába, fülébe, idegeibe felitatódjék a z erős hangsúly zenéje. A hangképzés, beszéd, kiejtés elméletével, általában a beszéd és hanglejtés zenei elemeivel és han.vJÚlvtanával foglalkozó foi'*::ka váljon g y a k o r l a t i o k t a tási tárggyá A z újonnan felnövekedő értelmiség és az újonnan képzett t a n erők foglalkozzanak r e n d s z e r e s e n és behatóan a nyelv dallamával. Ismétlem, h*3zen ez a leglényegesebb, a m a g y a r n y e l v d a l l a m a egyben a nyelv tisztaság, a -szabatos kifejezésmód nélkülözhetetlen eleme. Éppen ezért a stilisztika se csupán a régi idegenből átvett tankönyvek utánzata legyen, h a n e m a n y e l v igazi, i\ odaírni értelemben v e t t csinosítása. T a g l a l j a azokat a nyelvészeti kér déseket, a m e l y e k terén a l e g g y a k o r i a b b a k a hibáK, m i n t a ragok b i z o n y t a l a n sága, a m o n d a t és gondolatfűzés világossága, észszerüsége. A kifejezés s z a b a tossága, általában a gondolatok következetes fűzése, észszerű menete, a s z a batos meghatározások és egyáltalán a szabatos kifejezések terén . észlelhető a legtöbb i l y e n h i b a , mégpedig n e m c s a k a z iskolázatlan embereknél, h a n e m az értelmiségieknél is. E r r e eddig n e m fordítottak kellő gondot, n e m gondoskod t a k arról, hogy a z e m b e r e k megtanulják értelmesen és világosan végiggon dolni gondolataikat. D e h a a,z i s k o l a i oktatás, főként pedig a g y a k o r l a t i stilisz tika rávezeti az e m b e r e k e t a következetes és világos gondolatfűzésre, könnyeb ben, világosabban f e j e z i k k i m a g u k a t és n e m lesz szükségük a r r a sem, hogy a p i l l a n a t n y i l a g eszükbe jutó i d e g e n szót, v a g y kifejezést használják. N e m f o l y a m o d n a k ehhez s e m a jól átgondolt beszéd gyorsaságában, s e m a papír előtt érzett belső, s n e m i s tudatos z a v a r b a n . A színház, az élő szó legerősebb hatású hirdetője és terjesztője szintén csak a k k o r e m e l k e d h e t hivatása magaslatára, h a a színpadról elhangzó szó való b a n a tiszta n y e l v megnyilatkozása. A szuboticai M a g y a r Népszínházban már előfordult a nyelvrontásnak az a jelensége, a m i k o r a z igekötő hangsúlytalanná válik. i>Meg-bolondultatok« — kiáltott f e l egyik d a r a b b a n egyik különben szépszavú színészünk. H o g y a tájszólás fel-felbukkanó elemeiről n e is beszéljünk. M i t várhatunk a k k o r a műkedvelőktől, h a a hivatásos színi együttes n e m f e l tétlenül biztos a n y e l v zenéjében és n e m t u d j a pontosan úgy és azt hangsú lyozni, amitől a m o n d a t egész értelme függ? A hivatásos színháznak s z a k s z e rűen k e l l foglalkoznia a n y e l v zenéjével, a hangsúly és ezzel k a p c s o l a t b a n a világos, egészséges képzett hangzókból álló beszéd kérdéseivel. A műkedvelés terén pedig azzal k e l l ösztönzést nyújtani, hogy a műkedvelő együttesek v e r senyének e g y i k s a r k a l a t o s p o n t j a l e g y e n a tiszta hangsúly, tiszta, értelmes, egészséges Üallamu beszéd. A színpad és a tanszék együttesen szálljon síkra a tiszta, világos, értel mes m a g y a r beszédért.-A világosság a z írók udvariassága — m o n d t a egy író. A szabatosság a m a r x i - l e n i n i gondolatok, meghatározások nélkülözhetetlen eleme. A n y e l v tisztasága, a beszéd z a v a r t a l a n , tiszta hangsúlya, d a l l a m a e l e n gedhetetlen eszköze a n n a k , hogy a gondolatokat pontosan, s z a b a t o s a n és vilá gosan fejezzük k i . A n y e l v z e n e alkotó eleme a n y e l v n e k , a kimondott szó igazi értelmét csak hangsúlya határozza m e g . A m e l l e t t a m a g y a r n y e l v b e n — ismét lem, hiszen ez köztudomású tantétel — a hangsúly határozza m e g a szórendet is.
A háromirányú nyelvrontás: a keveréknyelv kialakulása, a h a m i s hangsúly és a szórend megbomlása v e s z e d e l m e s f o l y a m a t beteges tünete.*) Gyógyítani, a beteges jelenséget eltüntetni c s a k úgy lehet, h a idejében (hozzálátunk az orvoslásihoz. A n y e l v tisztasága a népá öntudat megnyilatkozása. A s z a b a d , magát egyenjogúnak érző, s z a b a d o n kifejező nép n y e l v e tiszta, z a v a r t a l a n , könnyen m e g s z a b a d u l a káros befolyásoktól. A vajdasági dolgozó m a g y a r nép n e k j o g a v a n a r r a , h o g y igazán egyenjogúnak és s z a b a d n a k érezze magát hazájában. N e m c s a k a r r a n i n c s o k a , h o g y kisebbségi érzettel támadjanak, h a n e m kötelessége és feladata, h o g y Magyarország dolgozó népének i s m e g m u t s s a szabadságban k i t e l j e s e d e t t népi öntudatát. E z z e l szolgálatot t e s z hazájának és szolgálatot tesz a z egész világ dolgozó magyarságának. I t t a z i d e j e tehát, h o g y a nyelvrontás m i n d e n tünetével leszámoljunk, a tanszék és a színpad segítségével intézményesen g o n d o s k o d j u n k • nyelvünk épségéről. G o n d o s k o d j u n k *arról, hogy a nyelvápoló és alkotó ösztön ismét feléledjen és dolgozó magyarságunk világosan felfogott helyzetében szabato san, tisztán és világosan fejezze k i gondolatait is.
1. .Pártunk nemzetiségi politikája arra irányul, hogy mindem nemzet tel jes szabadságban fejleszthesse nemzeti Öntudatának hasznos eLemeit, inert nem mond hatunk le — -a mai történelmi körülmiényelc között és adottságok mellett — a népi öntudat forradalmi erejéről, nevezetesen arról, hogy a dolgozó nép nagy erőcfeszlbéaeket vállaljon és lökésszerűen törjön előre a szocializmus felépítése felé. 2. MLnderwártigkeitsgefüIhl. A múlt maradványa, a bizalmatlanság meg nyilatkozása az egykori egyeduralommal szemben, amely visszaélt a szerb nép nevével s tömegesen megJiuny ászkodóvá, gerinctelenné, Qcétszünüvé és alakoskodóvá tette az embereket. 3. Nem volt hivatalos jellegű, csak alkalmilag miüködött és tevékenysége főiként a fordítói munka megkönnyítésére, a rossz kifejezések kigyomlálására irányult. 4. A francia szállóige: C» est le ton qui fait dia musique — a zene hangokból áll, vagyis a hangsúlytól függ a mondat értelme — természetesen érvényes minden nyelvre, de a magyar nyelv sajátsága amellett az is, hogy miután az elsó szótagot és a mondat elejét .hangsúlyozza, maga a szórend is a hangsúlytól függ. 5. A z emlékezetben a dallammal alátámasztott szövegek, hangsúlyok minden kor . Jobban megnögzitödnek, mint a puszta, szó. 6. E z kulturális kérdés is. Arany János jegyezte fel: „Mintha olvastam volna valahol, hogy a francia, kivált a párizsi, mennél műveltebb, annál jobban, tisztábban s eredeti szelleme, változatlan törvényei megtartásával beszéli s írja anyanyelviét. Hogy míg a kelme- és öltönydivat hétról-hétre, sőt majdnem napról-napra változik, a francia szófüzes, szóhasználat legkisebb árnyalatáig megérzi eredeti jellemét; s hogy jól fran ciául (beszélni nemcsak nem szégyen, sőt az a ridlcule (nevetséges), ha valaki erre nem képes . . . 7. Stockjhausen: Gesangteohnik, a hangképzés, a hangszálak művelésének, a rezoaiáoiia meghatározásának és a beszédtechnika fejlesztésének egyik alapkönyve. 8. A hangiképzés mellékzörejeit, a felhasználatlanul (kisurranó levegő által támasztott sziszegő és hörgő hangokait nevezik vadhangnak. Maga a „h" például (tuda tosított vadhang, s pusztán a levegő sűrített kibocsátásával képezzük. £ vadhangok némely nyelvben erős lágyitásokat, vagy szűkített magánhangzókat teremtenek, pél dául a délszláv nyelvekben. Innen vették át azt a Vajdaságban meghonosodó szokást, hogy a kettős hangzókat magyarban is lágyan ejtik, a gy-dis-nek hangzik, s a magán hangzók annyira zártak, oly kevéssé kötik a mássalhangzókat, hogy a kiejtett szavak nak egyáltalán nincs többé magyaros hangzásuk. 9. A novJszádi magyar tanítóképző 1959. évi nyári tanfolyamán a vizsgázó növendékek, — valamennyien már három éve gyakorló tanítóik — a nyelv elemi sza bályaival sem voltak tisztában, s tanárjuk például nem jaivitotta k i dolgozataikban a következetesen két d-^vel irt addni és kiét l-lel irt elleml szavak helyesírási hibáit sem. Ennek a tanfolyamnak és a növendékek, sőt részben előadóink tudásbeli fogya tékosságának ijesztő példája komoly figyelmeztetés volt; megmutatta, hogy következ ményeiben mennyire súlyos a nyeUvrontá* és mennyire sürgőssé vált, hogy komolyan hozzáláorunk az *Iapos nelvoírtetáshox.
