A hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak ellenőrzése (2014. II. negyedév)
Budapest, 2014. december 17.
2011 szeptemberében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vizsgálatot indított annak érdekében, hogy feltárja a felirattal vagy jelnyelvi tolmácsolással ellátott műsorok arányát hat országos médiaszolgáltató programjában. A Médiatanács 1601/2011. (XI. 9.) számú határozata alapján a Hivatal hatósági ellenőrzés keretében havi rendszerességgel ellenőrzi az Mttv. 39. §-ának érvényesülését. A vizsgálat célja a hallási fogyatékkal élők számára készített feliratokkal és jelnyelvi tolmácsolással kapcsolatos jogszabályi feltételek teljesülésének, a televíziós műsorszámok akadálymentessé tételének ellenőrzése. A fogyatékossággal élő emberek jogait több nemzetközi és hazai törvény szabályozza. Magyarországon e jogokat az Alaptörvény, az 1998. évi XXVI. törvény, az esélyegyenlőségi törvény, a jelnyelvi törvény és a médiatörvény biztosítja. A hazai szabályozásban az Mttv. útmutatása szerint az audiovizuális médiaszolgáltatóknak törekedniük kell arra, hogy műsorszámaikat fokozatosan hozzáférhetővé tegyék a hallássérültek számára. Az Mttv. 39. § (2) bekezdése értelmében a közszolgálati és a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltatók minden közérdekű közleményt, politikai reklámot, hírműsorszámot - beleértve a közlekedési híreket, a sporthíreket és az időjárás-jelentést -, valamint a politikai tájékoztató és a fogyatékos személyekről szóló műsorszámokat kötelesek a hallási fogyatékkal élők befogadását megkönnyítő segédlettel ellátni. Továbbá napi tíz óra filmalkotáshoz és közszolgálati célokat szolgáló programhoz szintén feliratozást vagy jeltolmácsolást kell biztosítaniuk a 6-24 óra közötti műsorsávban. A fentieken túl a feliratoknak pontosan kell visszaadniuk az elhangzottak értelmét, és a képernyő történéseivel szinkronban kell állniuk. A médiatörvény előírásai szerint a televízióknak az esélyegyenlőség növelése érdekében évről évre bővíteniük kell a halláskárosultak számára is hozzáférhető műsoraik körét. 1 2014 tavaszán összefoglaló tanulmány jelent meg a fogyatékos személyeket támogató-szabályozó rendszer helyzetéről Európában és Magyarországon, amelyet a különböző fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek készítettek a saját szakterületükről. A tanulmányban 2 a SINOSZ által jegyzett fejezet az elemzés céljaként a részletes indoklással ellátott konkrét jogalkotási javaslatok kidolgozását jelölte meg az alábbi szférákban (összhangban az Európai Fogyatékosságügyi 39. § (1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait fokozatosan hozzáférhetővé tegye a hallássérültek számára. (2) A közszolgálati, illetve - legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában - a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy a) valamennyi közérdekű közlemény, politikai reklám, hírműsorszám - beleértve a közlekedési híreket, a sporthíreket és az időjárás-jelentést - és politikai tájékoztató műsorszám, valamint a fogyatékos személyekről szóló, illetve esélyegyenlőségről szóló műsorszám, b) filmalkotás, játék és a 83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszám naptári naponként, a 6 óra és 24 óra közötti műsoridőben, ba) 2012. évben legalább hat órán keresztül, bb) 2013. évben legalább nyolc órán keresztül, bc) 2014. évben legalább tíz órán keresztül, magyar nyelvű felirattal - például teletext szolgáltatáson keresztül - vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen. (3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettséget az ott meghatározott médiaszolgáltatóknak 2015. évtől a műsoridő teljes egészében teljesíteniük kell. (4) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett műsorszámot - a műsorszám egységét nem sértve -, valamint műsorszámok egymással dramaturgiailag összekapcsolódó sorozatát a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni. (5) A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia. (6) A műsorterjesztő köteles az audiovizuális médiaszolgáltató által biztosított teletext jelet, vagy más feliratozást a kép- és hangjelekkel időszinkronban minden egyes átviteli rendszeren, hálózaton vagy műsorterjesztő átviteli platformon továbbítani. 2 A fogyatékos személyeket támogató-szabályozó rendszer helyzetéről Európában és Magyarországon, és az ezzel kapcsolatos, az országos érdekvédelmi szervezetek által készített javaslatokról EPP Group 2014 1
2
Stratégiában megjelenő intézkedési területekkel): akadálymentesítés, részvétel, egyenlőség, foglalkoztatás, oktatás és képzés, szociális védelem, egészség, külső fellépések. A dolgozat a bevezetőben felhívja a figyelmet, hogy a hallássérültek csoportja nem homogén, a sérülés mértéke, kialakulásának ideje és körülményei, esetleg más fogyatékossággal egyidőben való fennállása nagymértékben befolyásolja a hallássérült személy igényeit. Hallásállapotuktól függően eltérő kommunikációs szükségleteik vannak, más a társadalomba való integrálódásuk mértéke, aminek következtében eltérő a szociális helyzetük is. Az eltérő igényekből fakadóan a hallássérültek problémáira nincs egyetlen, mindenkinek megfelelő megoldás, a cél azonban ugyanaz: fogyatékosságuk a lehető legkevésbé akadályozza őket a teljes mértékű társadalmi és gazdasági részvételben. A hallássérültek életvitelét a fogyatékosságuk jelentős mértékben befolyásolja és a társadalmi beilleszkedésük jelenleg nagymértékben korlátozott. Mindenekelőtt az információhoz való hozzáférésük sérül, ezáltal rengeteg olyan lehetőségtől és alapvető jogtól esnek el, melyek elengedhetetlenek a boldogulásukhoz, és negatívan befolyásolják életminőségüket, az oktatáshoz való hozzáférésüket, elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon, megélhetésüket, a társadalomban való egyenlő esélyű részvételüket. A tanulmány készítői a bevezetőben példákkal illusztrálják, miszerint a hallássérülés meghatározása minden jogszabályban más. Ezért első lépésként célszerűnek és méltányosnak tartanák a jogalkotók részéről - az ENSZ egyezmény szellemében - egységes fogalom-meghatározást használni. Akadálymentesítés, hozzáférés: Az Európai Unió és annak előírásai egyértelműen támogatják az infokommunikációs akadálymentesítés terén az eddig csak néhány uniós tagállamban bevezetett olyan új és példaértékű informatikai fejlesztést, mint a KONTAKT tolmácsszolgáltatást, amely egybecseng a hazai jogszabályi környezet által támasztott elvárásokkal, és ezzel egyidejűleg gyökeres változást hozhat a szolgáltatás hatékonysága területén is. Figyelemmel arra, hogy a KONTAKT tolmácsszolgáltatás egyedi projekt, mely egyedileg valósul meg, az elemzés indokoltnak tartja a tolmácsszolgálatot kivenni a jelnyelvi törvény eddig kialakult területileg kötött működési és finanszírozási rendszeréből, valamint a szolgáltatás sajátos jellegéhez igazodó speciális előírásokat külön törvényben, az elszámolása szabályait külön rendeletben tartja célszerűnek meghatározni. Utóbbit főként azért, hogy a rendszer folyamatos működtetése finanszírozástól függetlenül megvalósítható legyen. Az épített környezetre vonatkozó akadálymentesség a hallássérült személyek számára elsősorban a hanggal történő jelzések fénnyel, vagy más látható jelzéssel való kiegészítését, illetve az indukciós hurok megvalósítását jelenti (például kivetítőn megjelenő sorszámos behívás). Az épített környezet akadálymentességére vonatkozó jogszabályi háttér adott, a meglévő előírások alkalmazása viszont nem megfelelően valósul meg. Az információkhoz és a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának kötelezettségéről szóló jogszabályi háttér szintén adott, de ebben az esetben is a jogszabály megvalósulásával van gond. Ennek következtében a hallássérültek információ ellátottsága nem elégséges, így a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésük is gátolt. Részvétel: A hallássérültek számára az alapvető társadalmi részvételi lehetőséget a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról a 2009. évi CXXV. törvény (jelnyelvi törvény) teremti meg. A hallássérült személyek jelentős része a magyar jelnyelvet használja. A törvény azonban az állam
3
által térítésmentesen biztosított tolmácsszolgáltatásokat igénybe vevő hallássérültek körét nagyon szűkre szabja, és kirekeszti a térítésmentes tolmácsszolgáltatás köréből a nagyothallókat. A tanulmány készítői szerint indokolt lenne olyan szabályozás létrehozása, amely a nagyothallók számára is elérhetővé, vagy legalább részben államilag finanszírozottá teszi a jelnyelvi tolmácsolást. Foglalkoztatás: Jelenleg a siketek és a nagyothallók számára is az egyik legnagyobb gond a munkához jutás, illetve a munkanélküliség elkerülése. Ma Magyarországon alapvetően jellemző a magas munkanélküliségi ráta, a munkaerő kereslet alacsony, a munkaerő kínálat, a munkát keresők száma ezzel szemben nagy. Ezen a piacon jelenleg a nem sérült emberek elhelyezkedése is nehéz, a munkavállalás amúgy is meglévő nehézségeit pedig csak fokozza a hallássérült személyek hallási vagy emellett meglévő esetleges egyéb fogyatékossága. Nem elsősorban a fogyatékos személyek munkába állását, hanem alapvetően megélhetésük biztosítását célozza a 2011. évi CXCI. törvény, de szükségszerűen tartalmaz a munkába állással, foglalkoztatással kapcsolatos korlátozó rendelkezéseket, melyeket eleve beépítettek a jogszabályba. Ezen rendelkezések arra ösztönzik a munkaadókat, hogy fogyatékkal élő személyeket is foglalkoztassanak. A foglalkoztatásnak azonban nincs maximum óra korlátja, így a foglalkoztatók a rehabilitációs hozzájárulási fizetési kötelezettség elkerülése végett a fogyatékos személyeket legtöbbször költséghatékonysági vagy egyéb okokból csak napi négy órás munkaviszonyban, és ehhez arányított csökkentett munkabérrel, többnyire minimálbérrel alkalmazzák, holott a fogyatékos személy napi nyolc órás munkaviszonyt is szívesen létesítene. Azért, hogy az egyenlő esélyű munkához jutás megvalósuljon, a tanulmány készítői javasolják a jogszabály szövegének módosítását, kikötnék, hogy a napi nyolc, illetve heti 40 óránál kevesebb munkaviszony létesítésére csak akkor legyen a munkaadó számára lehetőség, ha azt a fogyatékos személy kifejezetten kéri. Oktatás és képzés: Magyarországon a hallássérültek nehezen férnek hozzá a minőségi oktatáshoz, ami az Európai Bizottság „Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010-2020” című közleménye alapján is alapvető joguk. A szegregált gyógypedagógiai intézményekben a minőségi oktatás megteremtéséhez az út a bilingvális oktatás bevezetésén keresztül vezet. A befogadó iskolákban és a felnőttoktatásban az inkluzív oktatás a siket és a nagyothalló emberek számára azt jelenti, hogy a hallássérült egyénnek a számára legmegfelelőbb kommunikációs csatornán kell megkapnia az információt, azaz igény esetén bilingvális oktatási módon. Hallássérült tanulók, hallgatók és a felnőttképzésben résztvevő siket, ill. nagyothalló személyek tanulmányaik végzése során gyakran szembesülnek nehézségekkel. Ilyen lehet például a különféle közérdekű információkhoz való hozzájutás, a szükséges tananyag megszerzése, az oktatókkal való konzultáció megszervezése, az oktatókkal, vezetőséggel és adminisztratív egységekkel való kapcsolattartás vagy a felsőoktatási, felnőttképzési intézmény kulturális, szabadidős és sport tevékenységein való részvétel. A nehézségek leküzdéséhez szükséges lenne annak rögzítése jogszabályi szinten, hogy a magyar jelnyelv a siket személyek anyanyelve, valamint szükséges az állam által biztosított térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás időkeretének a növelése. A tanulmány szerzői javasolják továbbá a siket tanulók számára a jelnyelv elsajátításának beépítését az oktatás folyamatába, valamint megfelelő kompetenciákkal rendelkező esélyegyenlőségi mentorok kötelező alkalmazását a felsőoktatásban és a felnőttképzésben. A hallássérült emberek társadalmi befogadásának elősegítése érdekében a tanulmány szükségesnek tartja olyan siketekről és nagyothallókról szóló, világukat bemutató ismeretterjesztő műsorszámok sugárzását, amelyek heti rendszerességgel nyújtanak „érzékenyítést” a többségi társadalom számára. Az „érzékenyítő” műsorok tervezésekor különös figyelmet kell fordítani a legfogékonyabb célcsoport, a gyerekeknek készített műsorszámok sugárzására. Az NMHH vizsgálatának módszere
4
A műsorok elemzése meghatározott szempontrendszer szerint, egy erre a célra kifejlesztett webes alkalmazás segítségével történik (https://monitoring.nmhh.hu). A szempontrendszer a műsorszámok formális jellemzői mellett (a sugárzás dátuma, időpontja, a médiaszolgáltató neve, a program címe, műfaja) az alábbi kérdéseket tartalmazta: − volt-e figyelemfelhívás a műsorszám előtt, − a műsorszám rendelkezett-e jelnyelvi tolmácsolással vagy a teletexten keresztül elérhető felirattal, − a műsorszámban előfordultak-e részek, amelyeket nem láttak el felirattal, vagy jelnyelvi tolmácsolással, − a műsorszámban előfordultak-e részek, amelyekben a felirat hiányosan, vagy pontatlanul jelent meg? Az ellenőrzésbe hat általános tematikájú televíziós csatorna műsorait vontuk be, köztük négy közszolgálati (M1, M2, Duna Televízió, Duna World) és két kereskedelmi (RTL Klub, TV2) médiaszolgáltatót. Időközben az M2 tematikus csatornává alakult át, valamint 2014-ben az M3 csatornával bővült a vizsgált médiumok köre. Az egyes hónapokban a hét médiaszolgáltató összesen 28 véletlenszerűen kiválasztott műsornapját vizsgáltuk, valamennyi elemzésbe vont csatornán négy nap analízisét végeztük el a 00:00-tól 24:00 óráig adásba kerülő műsorszámokra vonatkozóan. Vizsgálatunkban elsősorban az alábbi szempontokra fókuszáltunk: - ellátták-e segédlettel a szolgáltatók a törvényben kötelező jelleggel előírt műsorszámokat, azaz a hírműsorokat, sporthíreket, időjárás-jelentéseket, közlekedési híreket, politikai reklámokat, a közérdekű közleményeket, a fogyatékos személyekről szóló műsorokat és a politikai tájékoztató műsorokat, - teljesítették-e az adott naptári évre előírt napi kvótát, - a teletext felirattal ellátott műsorszámok előtt közzétettek-e felhívást és oldalszámot, illetve - megfelelő volt-e a feliratozás, jeltolmácsolás minősége, előfordultak-e hiányosságok, hibák? A kódolást ebben a negyedévben is hallássérült külsős munkatársak végezték, akiket az érdekvédelmi szervezet ajánlása alapján, próbamunka elvégzése után választottunk ki a jelentkezők közül. A kódolók klasszikus távmunkában dolgoznak, a felvételeket az NMHH ftp szerveréről töltik le. A vizsgálat eredménye Az alábbiakban 2014 második negyedévének tapasztalatait foglaltuk össze. A vizsgált három hónap 84 műsornapjának elemzése során 1906,5 műsoróra kontrollját végeztük el. Az adatfelvétel eredményeként megállapítható, hogy a vizsgált médiaszolgáltatók az ellenőrzésbe vont napokon a műsorok 65 százalékát látták el segédlettel. Hallási fogyatékkal élők számára is befogadható műsorszámot a második negyedévben leghosszabb időtartamban a Duna Televízió adott közre (197 óra). A magas óraszámot biztosító csatornát némi lemaradással követte az M2 és az M3, míg a Duna World, a TV2, illetve az RTL Klub kisebb mértékben akadálymentesítette a műsorait. Az M1-en júniusban rendkívül alacsony óraszámban regisztráltunk segédlettel ellátott műsoridőt, ami feltehetőleg az ebben a hónapban zajló labdarúgó-világbajnokság élőben közvetített mérkőzéseinek tudható be, amelyeket a csatorna magas óraszámban, felirat vagy jelnyelvi tolmácsolás nélkül sugárzott. 1. táblázat: Segédlettel ellátott műsorórák száma II. negyedév
összes vizsgált
segédlettel ellátott
egy napra jutó segédlettel ellátott
5
Duna TV Duna World M2 M1 M3 RTL Klub TV2
műsoróra 287:58:08 287:56:06 287:58:04 253:36:14 213:06:55 287:57:38 287:59:42
műsoróra 197:07:10 177:28:04 191:25:14 143:12:20 182:11:54 177:32:43 179:23:03
átlag műsoróra 16:25:36 14:47:20 15:57:06 11:56:02 15:11:00 14:47:44 14:56:55
Vizsgálatunk egyik fő szempontja a törvényben meghatározott napi óraszám – 2014-ben tíz óra – megvalósulásának ellenőrzése volt. A II. negyedév során a vizsgált médiaszolgáltatók közül kettő felelt meg valamennyi elemzésbe vont napon az előírásnak (Duna TV, M3). A többi vizsgált csatorna mindegyikénél több olyan napot is regisztráltunk, amelyeken az előírtnál kevesebb akadálymentesített műsort szolgáltattak. A 84 vizsgált napból 41 napon nem érte el a felirattal vagy jeltolmáccsal sugárzott műsorórák száma a szükséges mértéket a megjelölt időben, ez az ellenőrzött napok 49 százalékát tette ki. A kvótát nem teljesítő napok magas aránya elsősorban az akadálymentesített műsorok közreadására megjelölt intervallum figyelmen kívül hagyásának tudható be. 2. táblázat: A napi kvótát nem teljesítő napok száma csatornánkénti bontásban Duna TV 0
Duna World 9
M2 2
M1 11
M3 0
RTL Klub 9
TV2 10
A második negyedévben a hallássérült nézők számára nyújtott segítség 98,5 százalékban feliratot, döntő mértékben teletext átiratot jelentett. Az akadálymentesített programoknak 1,5 százaléka volt jelnyelvezve látható. Elsősorban híradók és sporthírek, parlamenti közvetítések, valamint gyerekek és fogyatékkal élők számára készült műsorok voltak e segédlettel megtekinthetők a közszolgálati csatornákon. Néhány alkalommal az M1-en az adást záró Himnuszt is jelnyelven adták elő a szereplők. Az említett műsorok egy részét mind felirattal, mind jeltolmáccsal ellátták. A kereskedelmi televíziók nem sugároztak jelnyelvezett műsorszámot. Az M2-n az animációk egy részét és a Hetedhét híradót gyerek jelnyelvi narrátorok segítségével tolmácsolták az olvasni még nem tudó kicsiknek. Segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámok A segédlettel kötelezően ellátandó programok körébe a hírműsorok, a közérdekű közlemények, a sporthírek és időjárás-jelentések, a politikai tájékoztató műsorok, a politikai reklámok, valamint a fogyatékos személyekről szóló műsorszámok tartoznak. A negyedév során sugárzott 393 hírműsor mindegyike segédlettel ellátva került adásba. Az M1 és a Duna World híradóinak egy részén a felirat mellett jeltolmács is közreműködött. A vizsgált napokon sugárzott sporthíreket és időjárás-jelentéseket 100 százalékban segédlettel adták közre a médiaszolgáltatók. A műsorszámok egy részén azonban a feliratok minősége továbbra sem volt megfelelő, az időjárás-jelentések leirata gyakran nem egyezett az elmondottakkal, a sporthíreknél a bejátszásokról és az interjúkról sok esetben hiányzott a segédlet. A kereskedelmi tévék programjában az ellenőrzött napokon nem szerepeltek sporthírek. 2014 második negyedévében a politikai tájékoztató műsoroknak 46 százalékát tette elérhetővé hallássérült nézők számára a Duna TV, a Duna World, az M1, az RTL Klub és a TV2. Ennél a műsortípusnál jelentkezik leginkább az élő műsorok akadálymentesítésének problémája, így zömében csak a műsorszámok ismétléseit tudták felirattal ellátni a médiumok. Az M2 és az M3 kínálatában nem szerepelt az említett zsáner.
6
A TV2 a parlamenti választások napján négy és fél órás élő választási műsort sugárzott több helyszínről és a stúdióból, amelyet felirattal látott el. Az átiratok az élő műsorokra jellemző módon hiányosan és késve jelentek meg, illetve csak összefoglaló jelleggel tartalmazták az elhangzottakat. Az M1 több órás élő választási műsort adott április 6-án, amelynek a feliratai szinte szó szerinti pontossággal és kismértékű késéssel jelentek meg, valamint a megszólalók monogramjának kiírásával nagymértékben segítették az elhangzottak követését. Az európa parlamenti választások napján az M1, a Duna TV és a Duna World felirattal ellátott élő műsort közvetített. A feliratok ugyan nem szó szerinti pontossággal és némi késéssel jelentek meg, de tartalmazták a beszélgetések és tudósítások minden lényeges információját, valamint megjelenítették a megszólalók monogramját. Az országgyűlési és az EP választásokra tekintettel az M1, valamint a Duna TV politikai reklámokat is közreadott, amelyeket az Mttv. szintén a segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámok körébe sorol. A két közszolgálati csatorna által sugárzott minden politikai hirdetés írott formában is olvasható volt a képernyőn. Közérdekű közleményeket az M1, a Duna TV és a Duna World programjában regisztráltunk, melyeken az információk minden esetben írásban, a hallássérült nézők számára is hozzáférhető módon jelentek meg. Fogyatékkal élő személyekről szóló műsort az M1 (Esély) és a Duna TV (Akadálytalanul) programjában regisztráltunk. A rendszeresen jelentkező magazinműsorok mindkét segédlettel ellátva kerültek adásba. Az akadálymentesített műsoridő növekedése a programkínálat bővülését is eredményezte. Így a populáris műfajok mellett a közszolgálati csatornákon egyre több kulturális, szórakoztató, információs és vallási műsor vált elérhetővé a hallássérült nézők számára. A kereskedelmi csatornák inkább reality sorozatokkal és zenei műsorokkal bővítették a repertoárjukat. A gyerekekre is figyelmet fordítottak a médiaszolgáltatók, az animációk, az ismeretterjesztő és kulturális programok, valamint a vallási műsorok egy részét felirattal vagy jelnyelvi narrációval vetítették. A legszínesebb kínálatot a Duna Televízió és a Duna World nyújtotta, míg a legszűkebb választék továbbra is a két kereskedelmi csatornán volt tapasztalható. A médiaszolgáltatók főként a hírműsorokat, sorozatokat és a gyermekeknek szóló műsorszámokat akadálymentesítették, továbbá mozifilmek, ismeretterjesztő programok és reality-k rendelkeztek még nagyobb arányban teletextes átirattal. 3. táblázat: A segédlettel ellátott műsorszámok műfaji megoszlása Műfajok sorozat hírműsor gyermekműsor ismeretterjesztő program életmód magazin mozifilm információs magazin kulturális, művészeti program reality politikai tájékoztató műsor vallási program riportmagazin nem zenei szórakoztató program dokumentumfilm
% 23,7 11 10,2 8 2,6 8,4 4,1 3,7 4,9 1,8 0,9 1,2 3,4 2,2
7
tv-film talk show gazdasági magazin vetélkedő, játék érdekvédelmi magazin színházi közvetítés parlamenti közvetítés sportműsor tudományos műsor közérdekű közlemény nemzetiségi műsor zenei műsor politikai reklám táncverseny TCR műsorajánló Himnusz
2,1 1,6 0,5 3,3 0,2 0,4 0,6 0,2 0,2 0,04 1,2 2,6 0,05 0,3 0,5 0,07 0,06
A negyedév során ellenőrzött napokon négy esetben tapasztaltuk, hogy a feliratos műsorszám előtt hiányzott a figyelemfelhívás és a txt. oldalszám megjelölése. dátum 2014.06.02.
időpont 1:01:56
vége 1:54:43
időtartam 0:52:47
csatorna Duna Televízió
2014.06.01.
13:05:47
13:08:42
0:02:55
M2
2014.06.13.
12:19:49
12:22:13
0:02:24
MTV1
2014.05.24.
6:54:43
7:17:47
0:23:04
RTL Klub
cím Klubszoba Minnie masniboltja Fifa World Cup Brasil - sporthírek Kölyökklub: Dóra, a felfedező
műfaj politikai magazinműsor animáció gyerekeknek
sporthírek animáció gyerekeknek
Az akadálymentesített műsorok legnagyobb hányada továbbra is hazai gyártásban készült. A magyarországi produkciókon kívül közel azonos arányban szerepeltek az amerikai, illetve az európai országokból importált alkotások. 5. táblázat: Az akadálymentesített műsorszámok gyártási hely szerinti megoszlása Magyarország Európa USA egyéb ország
% 66 14 15 5
A feliratozás minőségében változást nem tapasztaltunk, hiány, pontatlanság és aszinkronitás egyaránt előfordult valamennyi vizsgált médium műsoraiban. Áprilisban kevesebb anomáliát rögzítettünk, a következő két hónapban azonban a hibák száma ismét szaporodott. Az élő műsorok feliratozása továbbra sem megoldott, a feliratok nagy késéssel jelentek meg, és az elhangzottaknak csak egy részét tartalmazták. Az RTL Klub 8:08 Minden reggel című műsorán tartalmi összefoglaló jellegű, hiányos feliratozást tapasztaltunk, a mondandó hosszától függően a feliratok 10-20-30 másodperces késéssel jelentek meg. A summázó feliratok alapján a beszélgetések nem követhetők, és az információk nagy része nem jut el a hallássérült nézőkhöz. A TV2 Mokka című műsorának feliratozása javult, a műsorvezetői felkonferálások átirata szöveghű, ugyanakkor a stúdióbeszélgetések tartalma továbbra is hiányosan és késve került kiírásra. Csökkent
8
a duplán megjelenő, esetenként villogó félmondatok száma, így a beszélgetések többsége nagy figyelemmel ugyan, de követhető volt. A vizsgálat szolgáltatókra bontott eredményei Az M1 átlagosan közel 12 órányi műsoridőt látott el segédlettel naponta, a vizsgált médiaszolgáltatók közül a legalacsonyabb akadálymentesített óraszámot produkálva. Szintén az M1-en volt a legmagasabb a 10 órás kvótát nem teljesítő napok száma, az ellenőrzött tizenkét napból tizenegy napon nem teljesült az elvárás. A negyedév során a csatorna minden híradót, időjárás-jelentést és sporthírt felirattal vagy jeltolmáccsal adott közre, amelyek előtt minden esetben szerepeltette a figyelemfelhívást. A vizsgált napokon sugárzott politikai tájékoztató műsoroknak a 35 százalékát akadálymentesítette a médiaszolgáltató, a korábbiakhoz hasonlóan az ellenőrzött időszakban is főként a műsorszámok ismétlései kaptak segédletet. A közérdekű közlemények és a politikai reklámok egyaránt felirattal, a hallássérült nézők számára is hozzáférhető módon kerültek bemutatásra. Az M1 programjában rendszeresen szerepelt fogyatékkal élő emberek számára készült műsorszám, melyet minden esetben mindkét segédlettel ellátva, hibátlan feliratozással adott közre. A közszolgálati csatorna túlnyomó részben magyar gyártású programokat akadálymentesített. Az M1 rendelkezett az egyik legbővebb műfaji kínálattal, a segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámok mellett főként sorozatokat, mozifilmeket és ismeretterjesztő műsorokat sugárzott felirattal, de szerepelt a kínálatában kulturális, vallási és sportműsor is. Az M2 naponta átlagosan 16 órányi műsoridőt akadálymentesített, és a vizsgált napok közül mindössze kettő esetén nem teljesítette az előírt napi óraszámot a megjelölt idősávban. A sporthíreket, az időjárás-jelentéseket és a híradókat segédlettel adta közre a csatorna, amelyek előtt minden esetben megjelentette a figyelemfelhívást. Politikai tájékoztató műsorszám, közérdekű közlemény, politikai reklám és fogyatékos személyekről szóló műsor nem szerepelt a vizsgált napok programjában. Az M2 tematikus csatornaként elsősorban gyermek és ifjúsági műsorokat sugárzott, továbbá a felnőtteknek az esti műsoridőben sorozatokat és mozifilmeket kínált nagyobb számban segédlettel. A mesék egy részét és a Hetedhét híradót gyerek jelnyelvi narrátorok tolmácsolták a legkisebbeknek. A legtöbb akadálymentesített műsor európai gyártásban készült, melyeket közel egyenlő arányban követtek a Magyarországon és az USA-ban előállított produkciók. Az M2 biztosította a legjobb minőségű feliratozást, a hibák száma a negyedév során folyamatosan csökkent. Az M3 átlagosan naponta 15 órányi programot feliratozott, továbbá minden ellenőrzött napon teljesítette az előírt tíz órás követelményt. A híradókat, időjárás-jelentéseket és a sporthíreket minden esetben ellátta segédlettel, és közzétette a műsorok előtt a figyelemfelhívást is. Politikai tájékoztató műsor, közérdekű közlemény, fogyatékkal élő személyekről szóló program és jeltolmácsolt műsorszám nem szerepelt a kínálatában. Az akadálymentesített műsorok túlnyomó többsége hazai gyártásban készült, amerikai gyártású produkciók egyáltalán nem kerültek a programjába. A csatorna a Közszolgálati Archívumban
9
található felvételeket sugározta színes műfaji kínálattal, amelyben legnagyobb arányban sorozatok, szórakoztató programok és vetélkedők kaptak helyet. Az éjszakai műsorsávban az MTVA és az MTI fotóarchívumában található fotókat vetítették szöveges információval. A Duna Televízió átlagosan naponta 16,5 órányi műsoridőt akadálymentesített és minden ellenőrzött napon teljesítette a kvótát. A Duna World naponta 14,5 órányi műsoridőhöz biztosította a hozzáférést, ennek ellenére az ellenőrzött napok 75 százalékában nem teljesült a kívánt óraszám a 6-24 óra közötti időben. A vizsgált napokon a programban szereplő segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámokat mindkét csatorna akadálymentesítve sugározta, míg a politikai tájékoztató műsoroknak a 49 százalékát látták el felirattal. Jeltolmácsi segítséggel a parlamenti közvetítést, híradót, sporthíreket, gyermekműsort és fogyatékkal élőkről szóló műsort tekinthettek meg a hallássérült nézők. A műsorszámok döntő része Magyarországon készült, amelyeken kívül Európában gyártott produkciók kerültek még a képernyőre. A két közszolgálati csatorna színes és gazdag kínálatot biztosított, amelynek élén a hírműsorok és a sorozatok mellett ismeretterjesztő programok, mozifilmek és kulturális műsorok szerepeltek nagyobb számban. Az RTL Klub naponta átlagosan 14,7 órányi programot feliratozott az ellenőrzött időszakban, és a segédlettel kötelezően ellátandó műsorokat - egy időjárás-jelentés kivételével - felirattal adta közre. A napi kvóta teljesítése a 6 és 24 óra közötti műsoridőben a vizsgált napok kétharmadában nem sikerült. Fogyatékkal élőkről szóló műsor, közérdekű közlemény, politikai reklám, sporthírek és jeltolmácsolt műsorszám nem szerepelt a kínálatában az ellenőrzött napokon. Az élő műsorok feliratozását a csatorna nem tudta kellő színvonalon megoldani, a feliratok késtek és csak részben közvetítették az elhangzott tartalmakat. Az akadálymentesített programok fele magyarországi, 35 százaléka amerikai gyártásban készült. A felirattal vetített műsorszámok előtt egy esetben hiányzott a figyelemfelhívás és a txt. oldalszám. A második legszerényebb programkínálatot a negyedév vizsgált napjain az RTL Klub nyújtotta. A lista élén a sorozatok, a mozifilmek, a gyermekeknek készült rajzfilmek és a reality-k szerepeltek, majd a hírműsorok, valamint az információs magazinok következtek a sorban. A TV2 átlagosan naponta tizenöt órányi műsoridőt akadálymentesített, mégis a vizsgált napok 83 százalékában nem teljesült az előírt óraszám a megjelölt napszakban. A hírműsorok és az időjárás-jelentések mindegyike feliratozva került a képernyőre, melyek előtt mindig megjelent a figyelemfelhívás. Politikai tájékoztató műsor, sporthír, közérdekű közlemény, valamint fogyatékkal élők számára készült és jeltolmácsolt műsorszám nem szerepelt a vizsgált napok programjában. A legtöbb akadálymentesített műsorszám hazai gyártásban készült, melyeken kívül amerikai produkciók szerepeltek nagyobb arányban a kínálatban. A szűk körű műfaji repertoárban elsősorban sorozatok, reality-k és hírműsorok kaptak helyet, valamint a mozifilmeket és az információs magazinokat tette még nagyobb számban hozzáférhetővé a kereskedelmi médiaszolgáltató. Összefoglalva megállapítható, hogy 2014. második negyedévében a médiaszolgáltatók a televíziós műsorok akadálymentesítését a korábbi gyakorlat szerint folytatták. A segédlettel ellátott műsoridő a vizsgált csatornák többségénél nőtt, és a műsorszámok kétharmada hozzáférhetővé vált a hallássérült nézők számára.
10
Ugyanakkor a 6-24 óra közötti műsorsávban előírt napi óraszám teljesítése a Duna TV és az M3 kivételével az összes vizsgált csatorna számára problémát okozott, aminek eredményeképpen a vizsgált napok felében nem teljesült a 10 órás követelmény. A feliratozás minőségében jelentős vagy tartós javulást nem tapasztaltunk, havonta változó mértékben, de minden eddig tapasztalt anomália megtalálható volt a feliratokban. Az élő műsorok akadálymentesítésében nem történt előrelépés, az átiratok továbbra is késve és hiányosan adták vissza az elmondottakat.
11
