A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET

Közleményei

169 B

Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

II. kötet: Koncepció

Gyır, 2005. október

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Szerzık: Buza Veronika külsı munkatárs Dr. Hardi Tamás tudományos munkatárs Ivány Viktória kutatásszervezı Mészáros Virág külsı munkatárs Nárai Márta tudományos segédmunkatárs Dr. Prileszky István tanszékvezetı egyetemi tanár

Közremőködı: Lados Lilla külsı munkatárs

Minden jog fenntartva. A kötet egészének vagy részeinek másolása és sokszorosítása csak a megbízó és a készítık engedélyével lehetséges.

2

© MTA RKK NYUTI 2005


TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés

5

2. A térségre vonatkozó eddig elkészült koncepciók listája

7

3. Tervezett beruházások a településeken

9

4. A települési polgármesterek javaslatai alapján a térségi fejlesztési feladatok

17

5. SWOT analízis

23

6. Jövıkép

25

7. Horizontális prioritások

27

8. Prioritások, intézkedések

29

9. Az intézkedések illeszkedése más fejlesztési dokumentumokhoz

37


3


4



1. BEVEZETÉS A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet készíti el a kistérség területfejlesztési koncepcióját. A Koncepció két részbıl áll: egy felmérı anyagból, amely a kistérség jelenlegi állapotát elemzi a gazdaság és társadalom különbözı vetületeiben, valamint egy fejlesztési koncepció részbıl, amely e felmérés eredményeire alapozva összefoglalja a térség jellegzetességeit, megalkotja a jövıképet, s az ehhez elvezetı fı irányokat (prioritások és intézkedések). Jelen dokumentáció a fejlesztési koncepció egyeztetési változata. Célja, hogy a koncepcióval kapcsolatos véleményeket összegyőjtsük, a hiányzó információkat pótoljuk. Felméréseink alapjául másodlagos adatforrások (korábbi koncepciók, programok, KSH, APEH, Közútkezelı stb.) adatok, valamint elsıdleges, saját adatgyőjtések szolgálnak. Ez utóbbi a települési önkormányzatoknál, valamint gazdasági szervezeteknél, hivataloknál folytatott személyes interjúk, valamint az önkormányzatoknál kérdıíves megkeresés formájában valósult meg. A Gyıri kistérség Magyarország egyik legfejlettebb, dinamikus térsége, amely besorolható az ország regionális szintő urbánus térségei közé. Fejlıdését meghatározza a határokhoz való közelsége, s annak lehetısége, hogy bekapcsolódjon Európa egyik legdinamikusabb nagyrégiójának fejlıdésébe. Ehhez egy erıs, gazdaságában és társadalmában fejlıdı kistérség kialakítása lehet a cél. Ehhez kiválóak az alapok. Rendkívül fontos a fejlesztı munka során szem elıtt tartani azt a tényt, hogy a város és vidék kapcsolata már nem a hagyományos vidéki város–falu kapcsolatrendszerrel írható le, hanem a városfejlıdési folyamatoknak köszönhetıen kialakult egy agglomeráció, egy urbánus térség, amely sajátos fejlıdési folyamatokkal rendelkezik. Valójában nem Gyır, hanem ez az agglomeráció lehet az, amely akkora súlyt képvisel, hogy Magyarországon belül egy regionális központtá, s a közép-európai centrumtérség aktív pólusává válhat. Jelen dokumentum az alábbi fı fejezeteket tartalmazza: – A Bevezetés után bemutatjuk a figyelembe vett, már elkészült, a térséget vagy annak egyes részeit érintı fejlesztési dokumentumok listáját. Mindemellett természetesen figyelembe vettük a készülı második Nemzeti Fejlesztési Terv megismerhetı, ide vonatkozó részeit is. – Munkánk során összegyőjtöttük a települések beruházási terveit, amelyeket a 3. és 4. fejezetben sorolunk fel. A térségi fejlesztési célok súlyozásához összegyőjtött véleményeket is közöljük egy grafikon formájában. –

Az 5. fejezet a felmért tapasztalatok alapján összeállított SWOT analízist foglalja magába.

–

A 6. fejezetben bemutatjuk a tervezett fejlesztési koncepciót, amely a prioritások szintjén elemzi a tevékenységek szükségességét, s a prioritáson belül intézkedéseket, s ezekhez javasolt programokat tartalmaz. Mindezekhez igyekeztünk hozzárendelni azokat a projektjavaslatokat, amelyeket a települések képviselıi megneveztek, így


5


több programjavaslatunkhoz már rendelkezésre is állnak ötletek, amelyek megvalósíthatók. A sor természetesen nem teljes, de ez nem is feladata egy koncepciónak. – A koncepció egy olyan váz, amely a kistérséget segíti a késıbbi fejlesztési tevékenységében, a pályázati források elnyerésében, ezért a programnak alkalmazkodnia kell a megyei, regionális és országos tervezési dokumentumokhoz. Ezért a koncepció végén közöljük azokat a mátrix táblázatokat, amelyek az egyes fejlesztési dokumentumok és a jelen koncepcióban bemutatott intézkedések összhangját mutatja.

6



2. A TÉRSÉGRE VONATKOZÓ EDDIG ELKÉSZÜLT KONCEPCIÓK LISTÁJA

1. Gyır-Moson-Sopron Megye Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja 2. EDEN üdülési turisztikai potenciál felmérés és környezetterv 2002 3. A Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója 4. Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja 5. A térségfejlesztés komplex feltételei az Alsó-Szigetköz településeiben 6. Gyır- Moson- Sopron megye területfejlesztési programja 7. Szigetközi térség és a Mosoni- Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása, 2003 8. A térségfejlesztés társadalmi- gazdasági feltételei Rábcatorok településeiben 9. Alsó-szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása 10. Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás Térségfejlesztési Koncepciója 11. A Nyugat- Dunántúli régió területfejlesztési programja 2000-2006 12. A Nyugat-Dunántúli régió területfejlesztési programja 2007-2013 13. Gyır megyei jogú város településfejlesztési koncepció és stratégiai program 14. A településfejlesztési koncepció munkarészének felülvizsgálata 15. A nyugat-dunántúli kistérségek sajátosságai, a régió helyzetelemzése térségi megközelítésben 16. Nyugat-Dunántúl fejlesztése. Munkaanyag az Országos Területfejlesztési Koncepció készítéséhez 17. Gyır–Pér repülıtér fejlesztési koncepciója 2005 – 2013 18. Az egyes települések eddig elkészült településrendezési dokumentumai


7


3. TERVEZETT BERUHÁZÁSOK A TELEPÜLÉSEKEN A települések jövıre vonatkozó fejlesztési tervei helyi szinten (Magyarázat a prioritási fok értékeihez: 5- legfontosabb, 1- legkevésbé fontos) Fejlesztési terv

Sürgısség, tervezett megvalósítás

Abda Közösségi ház felépítése ill. faluközpont kialakítás- civil szervezeteknek hely biztosításával Helyi általános iskola épületének felújítása (mőszaki dokumentáció) részben pályázatból Helyi napközis óvoda épületének felújítása Szabad strand kiépítése az abdai Kavics-bánya tónál Sportcsarnok építése a helyi általános iskolához (tanulmányi terv) A meglévı sportcentrum fejlesztése (tenisz, minigolf, ill. tekepálya) Holt-Rábca revitalizációja Belvízvezetési rendszer kiépítése (tanulmányterv) Bıny Belterületi utak felújítása Építési telkek kialakítása Témapark (szabadidıpark) építése Jelenlegi épületek, kúriák felújítása, falu arculatának kialakítása Szélerımő park építése Oktatási rendszer vonzóbbá tétele uszoda építésével Börcs „Peryche Rekreációs Park létrehozása, Nyugdíjasház összekapcsolva az Erdei Iskolával, bıvítés és háttérlétesítmények (tanulmány terv készen van) Közlekedési infrastruktúra javítása belterületi részeken

Becsült forrásigény Millió Ft

Prioritási fok (ahol adott)

2 éven belül

200

5

2005-tıl

13

5

5-7 éven belül 5-7 éven belül 5-7 éven belül 5-7 éven belül 5-7 éven belül

8 40 300 50 100 140

5 3 4 3 3 4

folyamatos 2 éven belül 2 éven belül 3 éven belül 3-5 éven belül 5 éven belül

150 50 100 200 1000 250

5 5 4 4 4 3

2006-2009

800-1000

5

2005-tıl

30

5


9


Közlekedési infrastruktúra fejlesztése külterületen – településeket összekötı út kiépítése Börcs – Ikrény között 4 tantermes általános iskola felújítása, tetıátépítés, födémszerkezet megerısítés és részleges csere, tetıtér beépítésével (terv kész, építési engedéllyel rendelkeznek) Volt szolgálati lakás átalakítása közösségi célú felhasználásra (Teleház bıvítése, más civil szervezetek elhelyezése) (a vásárlás megtörtént) Településközpont rendezése falukép megújítás – Római katolikus templom tetıszerkezet felújítás - csere 2006-2009 Rábca – holtág rehabilitáció – sportolási, szórakozási, szabadidı eltöltési lehetıségek kialakításával Szabadidıközpont bıvítése, felújítása- gázbekötése, melegvíz + főtési célokra (gáztervek készen vannak) orvosi rendelı bıvítése 1 rendelı + védınıi + fiókpatika, tetıcsere, meglévı rész felújítása, (kapcsolódó beruházás a Lébény – Kunszigeti Takarékszövetkezet új szolgáltatóháza) Önkormányzati épület bıvítése, közösségi terek kialakítása, házasságkötı terem + kiegészítı helyiségek Dunaszeg Mosoni-Duna partrendezés Községközpont kialakítása Útfelújítás Csapadékvíz-elvezetés Egészségügyi központ építése Iskola tetıfelújítás Dunaszentpál Állandó védvonal elkészítése a Mosoni-Duna mentén Építési telkek kialakítása a falu belterületén A település belterületi útjainak felújítása A falu központjában lévı régi anyagnyerı helybıl, többcélú, sportolásra, pihenésre alkalmas park kialakítása

10

30-40

5

2006-2007

85-100

4

2005-2006

10-15

4

35-40

4

2006-tól

20-30

4

2005-2007

5-7

4

2006-2009

30-35

3

2006-2009

40-45

3

2-3 év 1-2- év 1-4 év azonnali 1-2 év 1-2 év

57 60 70 260 60 20

4 3 3 2 2 2

azonnal azonnal 2-3 év 2-4 év

2-3 milliárd Ft 20 23 15

5 5 4 4



Enese Sportcsarnok építése Úthálózat fejlesztése Napközis nyugdíjas otthon Ifjúsági klub, civil ház Faluszépítés Telekkialakítás Gönyő Öbölkikötı Erımő Gyırladamér Tornacsarnok építése (a terv elkészült) Utak folyamatos karbantartása Kavicsbánya rehabilitációja (szabadidı központ létesítése) Faluház, könyvtár, öregek napközije a régi Óvoda átépítésével Folyamatos telek kialakítás Falukép megújítás,járdák, játszótér kialakítása Sportöltözıben gázfőtés kialakítása Csapadékvíz elvezetése belterülete Gyırújbarát Önkormányzati úthálózat teljes körő rendbetétele Orvosi centrum kialakítás Saját járda-és kerékpárút – hálózat kialakítása Uszoda építése Önkormányzati tulajdonú vízelvezetı hálózat teljes körő rendbetétele Kerékpárút építés Gyırújfalu 1401-es számú út felépítése, gyalogos aluljáró építése (tervvel rendelkeznek) A ravatalozó felújítása, a temetı bıvítése (megvalósítás pályázati pénzbıl)

évente folyamatos

450 60 30 25 5-10

5 4 4 3 3 3 5 5

2-3 éven belül folyamatos 1-2 éven belül 1-3 éven belül folyamatos 1-2 éven belül azonnal 2-3 éven belül

200 60 37 70 50 20 2 100

5 5 4 3 3

azonnal azonnal azonnal azonnal azonnal azonnal

5 5 5 4 3 3

a következı 5 évben

5


5


11


Tornaterem építése az iskolához A labdarúgó pályán az öltözı korszerősítése, panzió kialakítása (tervvel rendelkeznek) Mőfüves futballpálya, teniszpálya kialakítása (pályázatból) A Dunalapos-ér rekreációja, pihenıpark kialakítása Fásítás, parkosítás, a falusias jelleg megırzése Falumúzeum kialakítása Gyırzámoly Nincs adat Ikrény Önkormányzati tulajdonú utak felújítása Óvoda bıvítése Építési telkek kialakítása Ipari terület kialakítása Járdák építése Civilház felújítása Falugondnoki feladat erısítése Általános iskola felújítása Kisbajcs Vízelvezetı árkok kiépítése Útfelújítás, járdaépítés, felújítás Közösségi ház felépítése Koroncó Belvízelvezetı rendszer kiépítése Belterületi úthálózat, hidak felújítása Iskola felújítása, átalakítás folytatása (kistérségi összefogással) Vállalkozói terület kialakítása Közösségi épület létrehozása Gyıri út felújítása (8418 sz.) Koroncó – Gyırszemere összekötı út megépítése Kunsziget

12

a következı 5 évben a következı 5 évben

4 4

a következı 5 évben a következı 5 évben a következı 5 évben a következı 5 évben

4 3 3 2

folyamatos 2-3 éven belül folyamatos folyamatos 5-10 éven belül 2-3 éven belül folyamatos 2-5 éven belül

2-3 éven belül 5-10év 3-5 év 1-2 év 5 év 2-3 év 2-3 év


2-300 100 5-600 8-900 100-150 10-15 20-25 80-100

4 3 3 3 3 3 3 3

50

5 4 3

200-300 100-200 150 50 100 100

5 4 4 4 4 5 5


„Kunsziget termálfalu” projekt Úthálózat felújítása Római İrtorony kutatása Natúrpark kialakítása (Térség települései) Építési telkek kialakítása önállóan Mezıörs Egységes arculatú faluközpont kialakítása (buszvárók építése, szemétgyőjtık kihelyezése) Belterületi utak kiépítése, karbantartása Temetı infrastruktúrájának javítása Orvosi rendelı átalakítása Nagybajcs Nincs adat Nagyszentjános Szennyvízcsatorna kiépítése Tornacsarnok építése (úszómedencével) Mővelıdési ill. kultúrház építése Nyúl Idısek otthonának kialakítása A községben ifjúsági klub és könyvtár létrehozása Öttevény Utak, járdák felújítása, építése Közösségi tér (mővelıdési ház vagy közösségi ház, könyvtár) építése Kerékpárút Öttevény – Kunsziget között Közvilágítás korszerősítése Faluszépítés, világosítás ÖKTV korszerősítése Idegenforgalom fellendítése 1. sz. fıút tehermentesítése, közlekedésbiztonság Játszótér Iskola, óvoda technikai fejlesztése

azonnal 2 év 2-3- év 2-3 év azonnal

800 100

5 5 5 5

3-4 éven belül

6, 5

4

azonnal 3-4 éven belül 3-4 éven belül

50 7 10

5 4 4

azonnal 2-3 éven belül 2-3 éven belül 3 éven belül 5 éven belül azonnal azonnal


5 4 4 100 100

5 4 5 5 5 4 4 4 3 3 3 3

13


Idısek otthona Térinformatikai rendszerek Intézményeink, szolgálati és bérlakások korszerősítése Illegális szemétlerakás megszüntetése Belsı vízelvezetı rendszer kiépítése, javítása Temetık szépítése Teleház, e Magyarország pont fejlesztése Pér Reptérfejlesztés Utak 81-es elkerülı szakasza Tornaterem Óvodakonyha Új Polgármesteri Hivatal Rábapatona Csapadékvíz és belvíz elvezetés Utak, járdák építése, felújítása A faluközpontban körforgalom kiépítése A Rákóczi utcában kerékpárút megépítése Sportöltözı építése Idısek Napközi-otthona építése Építési telkek kialakítása Belterületi utak felújítása Parkok, játszóér kialakítása, utcák, terek fásítása Információs táblarendszer kialakítása Autóbusz megállóhelyek kialakítása Sportcentrum létesítése Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás számítógépes feltételeinek megteremtése Polgárır Egyesület személygépkocsi beszerzés Egységes arculatú faluközpont kialakítása

14

3 3 3 3 3 3 3 azonnal azonnal

5 5 5 4 4 4

2-3 éven belül azonnal 10 éven belül azonnal azonnal 3 éven túl 3 éven túl azonnal azonnal azonnal 5 hónapon belül 2-3 év 2-3 év 2-3 év 3 éven belül 2-3 év

154 200 30 50 50 100 40 5 40 5 50 10 15

5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 3

azonnal 5 éven belül

2 5

3 3



Szabadidı park létrehozása Rétalap Töltéstava Nincs adat Vámosszabadi A belterületi utak teljes felújítása Közösségi ház építése (tervvel rendelkeznek) 65 db építési telek kialakítása Óvoda bıvítése Szabadi utcai járda építése (tervvel rendelkeznek, a forrás fele rendelkezésre áll) Tornaterem építés Csapadék és belvíz elvezetés megoldása a belterületeken Külterületi utak karbantartása Vének Nincs adat

3 éven belül

2

3

azonnal 3 éven belül 1 éven belül 5 éven belül 2 éven belül

250 65 135 15-20 18

5 5 5 5 4

5 éven belül 3 éven belül azonnal

130 20-25

4 3 3


15


4. A TELEPÜLÉSI POLGÁRMESTEREK JAVASLATAI ALAPJÁN A TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI FELADATOK A települések jövıre vonatkozó fejlesztési tervei kistérségi szinten (Magyarázat a prioritási fok értékeihez: 5- legfontosabb, 1- legkevésbé fontos) Fejlesztési terv

Sürgısség, tervezett megvalósítás

Abda Gyır- Abda –Kunsziget kerékpárút kiépítése (engedélyezési terv folyamatban) Gyır- Abda egy napos csónakázási program megvalósításához csónakkikötı kialakítása a Rábca folyónál Öttevényi csatorna - Holt- Duna- rehabilitációjának folytatása az abdai szakaszon Bıny Kulturális rendezvények összhangja Marketing tevékenységek összhangja Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyőjtés Börcs Nincs adat Dunaszeg Turisztikai iroda kialakítása Gyır – Vámosszabadi – Medve kerékpárút építés Szigetközi elkerülı út építése Bolgányi híd felújítása Dunaszentpál A Duna védvonal megépítése A Mosoni-Duna rehabilitációja A területen folyó mezıgazdálkodás tervezhetı, kiszámítható kialakítása Az alternatív energia-források kihasználásának, újra gondolása a

Tervezett költség Millió Ft

Prioritási fok

azonnal

60-70

5

5-7 éven belül

5-8

3

4 3 2 2 azonnal azonnal azonnal


5 5 5 5

17


Szigetközben, szélerımő telepítése (Mosoni – síkság folytatása) Vízpótló rendszerek, Mosoni-Duna felıli térségben történı elkészítése Enese Úthálózat fejlesztése, aszfaltozás mindenütt Szelektív hulladékgyőjtés Munkahelyteremtés Gönyő Nincs adat Gyırladamér Elkerülı út mielıbbi megépítése, 1401-es út mentesítése Kerékpárúthoz tartozó pihenı helyek kialakítása (kerékpárkölcsönzı) Duna rehabilitációja (csónakkikötık, strandok) Gyırújbarát Kerékpárút építése (Ménfıcsanak - Pannonhalma) Települések közötti útkapcsolatok kialakítása Gyırújfalu 1401-es számú út felújítása Dunaszegig Gyırzámoly Nincs adat Ikrény Településközi összekötı utak megépítése Kisbajcs Nincs adat Koroncó Belvízelvezetı rendszer kiépítése (kistérségi összefogással) Koroncó – Gyırszemere összekötı út megépítése A térségközpont tárgyi és technikai feltételeinek kialakítása Összekötı úthálózat felújítása, a hiányzó kapcsolatok megteremtése Belvízelvezetés megoldása A térség önkormányzatait összekötı számítógép rendszer megvalósítása - egységes adatbázis (rendezési tervek, önkormányzati tulajdonú

18

5-10 év

5

nagyon sürgıs

5 4 4

2-3 éven belül

sürgıs


5

sürgıs

2-3 éven belül 2-3 év 5 éven belül 5-10 3-6 1-3


200-300 100

5 5 5 5 5 5


ingatlanok) - hozzáférés a földhivatali adatokhoz - egységes térinformatikai rendszer létrehozása - közösen mőködtethetı feladatellátás (adóügy, útügy, belsı ellenırzés...) Iskola felújítás, átalakítás folytatása (kistérségi összefogással) Gazdasági adatbázis létrehozása (turisztika, munkaerı, vállalkozások) Kunsziget Mosoni-Duna rehabilitációja Kunsziget – Gyır kerékpárút és lassúforgalmi út megépítése Római İrtorony kutatása, hozzávezetı út kialakítása, pihenıhelyek létesítése Csapadékvíz elvezetés (árokrendszer kialakítása) Alternatív energiahasznosítás Marketing biztosítása Mezıörs Rétalapi összekötı út szélesítése Iskolabuszjáratok indítása Nagybajcs Nincs adat Nagyszentjános Nincs adat Nyúl Nyúl – Écs községeket elkerülı út, 82. sz fıút, valamint az ehhez kapcsolódó kerékpárút megépítése Öttevény Kunsziget – Öttevény kerékpárút megvalósítása 1. sz. fıút tehermentesítése vagy legalább közbiztonsági védelme fejlesztése, a kamion és személygépkocsi forgalom mérséklése Települések térinformatikai rendszerének kialakítása (rendezési terv, közmőtérkép, nyilvántartások...) Idegenforgalmi fejlesztések, közösségi programok összehangolása a

3-5 év 1-2 év

150

4 4

azonnal azonnal 2-3- év

100 80

5 5 5

azonnal

100

5

max. 5 éven belül


5

19


településeken (szállás, programok, sport, kirándulás, horgászat, kerékpártúrák...) A szociális védıháló fejlesztése térségi szinten. napközbeni és egész napos (idısek otthona) elhelyezése. Pér A községet elkerülı 81-es számú fıút Rábapatona Településközi utak megépítése, a helyközi személyszállítás korszerősítése Korszerő telefonhálózat kiépítése, ADSL internet elérhetıség biztosítása Regionális hulladékgyőjtés megszervezése Rétalap Infrastruktúra fejlesztése Környezetvédelem: szelektív hulladékgyőjtés Töltéstava Nincs adat Vámosszabadi A térséget összekötı településközi utak megépítése A tömegközlekedés biztosítása a térség települései között Vének Nincs adat

20



Mire költenének el a polgármesterek 100 egységnyi, térségi fejlesztési forrást? Az interjú kérdések összesítése alapján a 100 egység felosztásának aránya

2% pályázatok 2% civil szféra

1% közbiztonság

5% környezetvédelem

32% közlekedés

6% kultúra és sport 7% egészségügy 8% egyéb infrastruktúra 10% gazdaság

15% idegenforgalom 12% oktatás

közlekedés (belterületi utak, településközi utak építése, 1. karbantartása, kerékpárút teljes kiépítése) idegenforgalom (idegenforgalmi infrastruktúra és 2. marketing) 3. oktatás (óvoda, általános iskola,felnıttképzés) gazdaság (gazdaság erısítése, munkahelyteremtés, 4. vállalkozások) egyéb infrastruktúra (a még hiányzó infrastruktúra fejlesztése, elektronikus infrastruktúra kiépítése, Péri reptér, 5. belvízelvezetés, intézmények) 6. egészségügy 7. kultúra és sport 8. környezetvédelem (Mosoni-Duna, tájrehabilitáció) 9. civil szféra 10. pályázati forrásokhoz önerı 11. közbiztonság


31,36% 14,77% 12,05% 9,55%

8,19% 7,27% 6,36% 5,23% 2,27% 2,27% 0,68% 100%

21


5. SWOT ANALÍZIS Társadalom Erısségek

Gyengeségek

Vándorlási nyereség Aktív korúak magas aránya Alacsony öregedési index Magas képzettségi mutatók Országos átlagnál nagyobb népsőrőség Népesség-koncentráció figyelhetı meg a térségben Az országos átlagnál jobb természetes szaporodási mutatók

Gyermekkorúak csökkenı aránya Romló öregedési index Alacsony átlagos gyermekszám

Lehetıségek

Veszélyek

Családosok betelepülésének ösztönzése Országosan javuló demográfiai mutató következményeinek kihasználása

Külföldi munkavállalás miatti kitelepülés A szuburbanizáció erısödésével a város korszerkezete romlik Országos szinten romló korszerkezet

Turizmus Erısségek

Gyengeségek

Természeti környezet Jó megközelíthetıség Jelentıs belsı piac Kerékpárutak Sokszínő kínálat Termálvízkincs és a ráépült infrastruktúra Borturizmus Regionális repülıtér megléte Gyırben a vendéglátó ipari szektor fejlett Gyır nagyszámú épített vonzerıvel rendelkezik világszínvonalú különleges sportpályák megléte (agár-verseny pálya, vízisípálya, sportrepülıtér, vízi sportpálya) Gyırben a kulturális kínálat fejlesztésének lehetıségei adottak

Szálláshelyek földrajzi és strukturális megoszlása rossz Közutak állapota nem megfelelı Gyenge turizmusra irányuló marketing tevékenység Gyır központú a program kínálat Hiányzik a hagyományos falukép A kerékpárút hálózat teljessé tétele, kiegészítése elmaradt A tömegközlekedési infrastruktúra, különösen a Vasútállomás nem alkalmas a külföldi vendégforgalom fogadására A vízi adottságok kihasználatlanok A vendéglátóipar több településen fejletlen

Lehetıségek

Veszélyek

Nemzeti Park kialakítása Közeli nagy népességcentrumok, mint piacok kihasználása (Pozsony, Bécs, Budapest) A turisztikai infrastruktúra (kerékpárutak, vízi sport, infrastruktúra) összekapcsolása a határ másik oldalával A turisztikai marketing tevékenység élénkítése

Hasonló struktúrájú kínálat a Duna szlovákiai oldalán A határ másik oldalán kiépítettebb kerékpár és vízi sport infrastruktúra áll rendelkezésre A közvéleményben a Szigetköz imázsába beépültek a természeti károk és a politikai problémák


23


Infrastruktúra Erısségek

Gyengeségek

Nagy közlekedési tengelyek keresztezik a térséget Megépült kikötı Megépült repülıtér Távvezetékek megléte Vízi út jelenléte Települések nagy része teljesen közmővesített Vonalas infrastruktúra kiépült

A településközi utak állapota folyamatosan romlik Hiányzó településközi úthálózati elemek Belterületi utak állapota rossz A tömegközlekedés több irányban alacsony színvonalú megállóhelyek állapota gyakran nem megfelelı A tömegközlekedésben nincs összehangoltság Nagyon gyorsan növekvı gépkocsiforgalom

Lehetıségek

Veszélyek

Az Uniós forrásokból finanszírozhatóak a nagy közlekedési tengelyek, és az azokra való csatlakozás Tovább fejleszthetı a repülıtér A regionális repülıforgalom jelentıségének a növekedése A Duna vízi útjának rendbetétele A multimodális szállítás RO-RO-ról RO-LA jelentıségének a növekedése

Az átmenı forgalom növekedése Önkormányzatok költségvetési helyzetének romlása Demográfiai helyzet miatt egyes intézmények mőködtetésének ellehetetlenülése Településközi utak felújításának elmaradása

Gazdaság Erısségek

Gyengeségek

Gazdasági szuburbanizáció megindulása Alacsony munkanélküliség Magyarország legnagyobb vidéki ingázó vonzáskörzete Hagyományos munkakultúra Különbözı ágazati klaszterek megjelenése Fejlett ipar területek A vidéki térségben is jelentıs az ipari tevékenység Jó adottságú mezıgazdasági területek (kertészet, borászat) Fejlett szolgáltató szektor K+F megjelenése a térségben Megjelentek alternatív mezıgazdasági kultúrák Kitőnı logisztikai, földrajzi helyzet Energetikai szektor számára kitőnı telepítési tényezık

Textilipari szektor válsága Élelmiszeripar válsága A munkaerı képzettségi struktúrája nem felel meg a gazdaság követelményeinek

Lehetıségek

Veszélyek

Energetikai szektor jelentıségének növekedése Növekvı energia igény és alternatív energiák fokozott használata Határ menti helyzet, munkaerı tartalékok a határ szlovákiai oldalán

24

A tényezıorientált ipar mobilitása Makrogazdasági dekonjuktúra A közeli centrumok erıs versenyhelyzetet teremtenek (Pozsony, Nagyszombat, Komárom, Tatabánya)



6. JÖVİKÉP A Gyıri kistérség egy integrált, a városban és a többi településen magas életminıséget biztosító urbánus régióvá válik, amelyben a város és agglomerációjának fejlıdése összehangolt. A térség belsı infrastruktúrája fejlett, alkalmas arra, hogy a belsı kohézióhoz hozzájáruljon, különösen a közlekedési infrastruktúra fejlesztése révén. A gazdasági tevékenység, a foglalkoztatás erısödik az agglomerációban, foglalkoztató alközpontok (Kunsziget, Töltéstava, Gönyő) erısödnek meg, illetve alakulnak ki. Természeti és kulturális értékeinek megırzése mellett azok fejlesztése erısíti a térségi identitástudatot. A térség központja lesz egy tágabb, államhatáron is átnyúló területnek, s a szomszéd térségekkel együttmőködve továbbra is attraktív befektetési célpont marad, erısödı logisztikai szerepkörrel, s a szomszéd térségekkel közös turisztikai kínálatával színvonalas rekreációs, kulturális és üzleti turisztikai desztinációvá válik. • • • • • •

Kialakul egy hatékony agglomerációs együttmőködés a megerısödött, színvonalas szolgáltatásokat nyújtó Gyır és a települések között. A térség települései magas színvonalú lakossági szolgáltatásoknak, intézményeknek adnak helyet, amelyek egy-egy kisebb térség (mikrotérség) népességét szolgálják ki. Gyır és agglomerációja Magyarországon belül az egyik (negyedik) regionális léptékő központi városi térséggé alakul. Jelentısen nınek a felsıoktatási és kutatási kapacitások a térségben, s ezek kapcsolata a gazdaság szereplıivel tovább erısödik, új intézmények jönnek létre. A térség gazdasági és szolgáltatási tere kinyúlik a szomszédos szlovákiai térégre is, amellyel szoros kapcsolatban áll. Mindemellett a térség aktivitása és jelentısége növekedik a Bécs–Pozsony–Gyır nagy, határon átnyúló urbánus térségben is.


25


7. HORIZONTÁLIS PRIORITÁSOK: A horizontális prioritások alapvetı funkciója, hogy bemutatja azokat az elveket, amelyek a koncepció prioritásainak, intézkedéseinek összeállítása, illetve végrehajtásuk során feltétlenül érvényesülnek. Így tehát horizontálisan átszövik a teljes koncepciót. Öt horizontális prioritást jelöltünk ki. A) Térségi hálózatok kialakítása: az intézkedéseknek elı kell segíteniük a térség belsı integrációját, a kohézió növekedését valamennyi témakörben. Ahhoz, hogy a térség sikeresen betöltse szerepét, beváltsa a hozzá főzött reményeket, erısíteni kell azoknak a szolgáltatásoknak és funkcióknak a szerepét, amelyek térségi szinten racionalizálják a mindennapi életünket és a fejlesztési tevékenységeket. Ehhez minden tevékenységnél tisztázni kell, hogy melyek azok a funkciók, amelyek térségi hatáskörbe tartoznak, s melyek azok, amelyek a települési szint, vagy megyei, regionális szint feladatai lesznek. Az eredményes tevékenység érdekében erısíteni kell a térségi szint elfogadottságát, a térségi tudatot, törekedni kell a térségen belüli konfliktusok oldására. Az egyes térségi szolgáltatásoknak, tevékenységeknek összehangoltaknak kell lenniük, hálózatos formában kell megvalósulniuk vagy ebbe az irányba fejlıdniük. Ezek a hálózatok vonatkozhatnak a térség egészére, vagy ha ez nem ésszerő, akkor a települések érintett csoportjára, egy-egy mikrotérségre is. B) Egy mőködı urbánus térség kialakítása: figyelembe kell venni, hogy ez a térség Magyarországon belül egy fejlett, hagyományos urbánus kultúrát képvisel. A városfejlıdési folyamat a szuburbanizáció szakaszába ért, Gyır körül kialakult egy agglomerációs övezet, amelyet részben lefed a kistérség területe. A lakosságszám növekedés színtere az agglomeráció, s a városfejlıdési folyamatok természetes velejárója, hogy a lakossági kitelepülést a gazdasági tevékenység, a foglalkoztatás szintjének emelkedése is követi az agglomerációs településeken. Kialakulnak alközpontok, amelyek városi funkciókat vesznek át. Mindez a város és a térség egyre erısebb szimbiózisát váltja ki. A város és agglomerációja, mint település együttes a településhálózaton belül egy magasabb minıségő kapcsolatrendszert képvisel, mint a hagyományos város-vidék együttélés. Itt a környezı települések a város szerves folytatásának tekinthetık, azzal egy funkcionális egységet alkotnak. Erıs az egymásra utaltság valamennyi fél részérıl. C) Környezeti és gazdasági fenntarthatóság: A koncepció egyes részeinek nem szabad a környezet elemeire negatív hatást gyakorolniuk, sıt a környezeti állapot hosszabb távú javulását kell szolgálnia. Fıként a turizmus fejlesztésére irányuló tevékenységek érintenek érzékeny természeti környezetet. Másrészt a városi fejlesztések, illetve a városkörnyéki települések fejlesztése nem mehet a környezet minıségének rovására, sıt több intézkedésnek kell szolgálnia a természeti környezet állapotának javítását is. Gazdasági értelemben pedig olyan rendszert kell létrehozni, amely az egészet tekintve fenntartható, üzemeltethetı. D) Együttmőködés a szomszédos térségekkel és a szlovákiai járással: A térségi rendszerek egy jelentıs része nem zárul le a térség határainál. A térség gazdasági életét nem csupán a térségbıl bejáró munkaerı élteti, hanem egy szélesebb övezeté. Az agglomeráció túlnyúlik a kistérség határain, így az agglomerációs rendszerek kiépítése, az egyeztetések nem állhatnak meg a kistérség határainál. A turisztikai vonzerık is a szomszédos térségekkel együttmőködve alakíthatók igazi vendégcsábító turisztikai termékké (Pannonhalma, Sokoró, Szigetköz, Csallóköz). A határon átnyúló együttmőködés a szomszédos szlovákiai területekkel hasonlóan fontos, mint a szomszédos hazai területekkel. Gyır mára egy jelentıs szlovákiai (munkaügyi, kereskedelmi, szolgáltatási) vonzáskörzetre tett szert, s a gazdasági élet szereplıi


27


között is erısödnek a kapcsolatok. Az uniós csatlakozással térségünk egy különleges határ menti helyzetbe került: az államhatár ma már könnyen átjárható, a szomszéd oldal lakosságának többsége magyar anyanyelvő, a gazdasági fejlıdés a szomszédban gyors. Így az együttmőködés lehetısége és a versenyhelyzet együtt jelentkezik. E) Erısödı szerep a nagy közép-európai közlekedési és városhálózatban: A térséget egy európai értelemben fontos, hazai értelemben pedig elsıdleges közlekedési korridor vágja át. Másrészt a közelben (Bécs, Pozsony) fontos európai szintő közlekedési csomópont közvetlen közelében helyezkedik el, ami Európán belül rendkívül jó helyzeti elınyöket jelent számára. Ez az energikus földrajzi helyzet egy dinamikus, határon átnyúló térséget alakít ki, Bécs központtal. A térség ennek az európai fejlıdı régiónak a részese, a fejlıdés tervezésekor figyelembe kell venni ennek a régiónak fejlıdési irányait is. Erısíteni kell a kapcsolatokat a központi városokkal (Bécs és Pozsony), amelyek fontos piacot is jelenthetnek, továbbá a hasonló gazdasági szerkezető és funkciójú Nagyszombattal és térségével is fejleszteni kell a kapcsolatokat, hiszen ezen határon átnyúló régión belül ez a két város adja a városhálózat „regionális” szintjét a fıvárosok mellett. A koncepciónak hozzá kell járulnia a kistérség jelentıségének növekedéséhez ebben a régióban és a regionális (itt a határon átnyúló régióra gondolunk) városhálózatban.

28



8. PRIORITÁSOK, INTÉZKEDÉSEK 1

Prioritás: A térségi kohéziót szolgáló infrastruktúra megteremtése, fejlesztése A térség funkcionális egysége, az erıs nagyváros révén adott. Erıs a város és a térség településeinek egymásra utaltsága, jelentısek a térséget szerves egységgé kovácsoló társadalmi és gazdasági folyamatok. A szuburbanizáció és az agglomeráció kialakulása a huszonegyedik század elejének legjellemzıbb fejlıdési folyamata a kistérségen belül. Ennek során jelentıs lakossági kiköltözés tapasztalható a Gyır környéki településekre. Mindemellett tovább tart a lakónépesség beáramlása az ország más területeirıl a térségbe. Az országon belül tehát a térség népességkoncentrációja növekszik, miközben a térségen belül a lakónépesség dekoncentrációja valósul meg. Mindez együtt egy gyorsan növekvı agglomerációs fejlıdést indukál. A fejlıdés megfelelı mederben tartása, s a vele járó problémák kezelése csak a város és a térségi települések kölcsönös elınyökkel járó együttmőködésére alapozható. A térség esetében ennek még nagyobb a jelentısége, mint más, vidéki térségek esetében. A lakosságszám növekedése mellett végbemenı térségen belüli dekoncentráció lehetıvé teszi a városi szolgáltatások egy részének dekoncentrációját középtávon. Pl. középfokú oktatás, uszoda létesítése az agglomerációban stb. Mindehhez szoros térségi együttmőködés, a problémák közös kezelése szükséges, a térségi tudat és bizalom erısítésével. A térség kohéziójának megteremtéséhez tehát a városfejlıdési folyamatokból eredı konfliktusok oldására, s a folyamatokat elısegítı, vagy azok negatívumait ellensúlyozó infrastrukturális fejlesztésekre van szükség. 1.1 Intézkedés: Közlekedésfejlesztés A településeken átvezetı és a településközi utak rehabilitációja, a hiányzó elemek megépítése, beleértve az elkerülı szakaszokat is ▫ Belterületi utak felújítása (pl. Bıny, Börcs, Dunaszentpál, Ikrény, Koroncó, Kunsziget, Mezıörs, Öttevény, Pér, Rábapatona, Vámosszabadi) ▫ Utak karbantartása (Gyırladamér, Gyırújbarát, Mezıörs) ▫ Közlekedési infrastruktúra fejlesztése külterületen – településeket összekötı út kiépítése vagy fejlesztése (Börcs – Ikrény között, ▫ Koroncó – Gyırszemere összekötı út megépítése (Koroncó) ▫ Nyomvonal korrekció Koroncó–Rábapatona között (Koroncó) ▫ 1. sz. fıút tehermentesítése, a közlekedésbiztonság növelése (Öttevény) ▫ Elkerülı út mielıbbi megépítése, 1401-es út mentesítése (Gyırújfalu– Gyırladamér) ▫ 1401-es számú út felújítása Dunaszegig ▫ 1401-es számú úton gyalogos aluljáró építése (Gyırújfalu), ▫ Nyúl – Écs községeket elkerülı út, 82. sz fıút megépítése Az elıvárosi tömegközlekedés korszerősítése A városi kötöttpályás tömegközlekedés megteremtése A ritkán lakott területeken igényvezérelt tömegközlekedési rendszer megvalósítása ▫ A tömegközlekedés biztosítása a térség települései között (Vámosszabadi) ▫ A hátrányos helyzető csoportok (mozgáskorlátozottak, idısek, betegek tömegközlekedésének biztosítása) ▫ Mikrotérségi szinten iskolabusz hálózat megteremtése Gyırben P+R parkolók kialakítása, illetve rendbetétele, fejlesztése Tömegközlekedést népszerősítı kampány kezdeményezése, utas-orientált tömegközlekedési szemlélet elterjesztése


29


1.2 Intézkedés: Közösen használt intézmények fejlesztése A települési intézmények közül azok fejlesztése, amelyek térségi vagy mikrotérségi szerepkört töltenek be ▫ Általános iskola épületének felújítása (pl. Abda, Börcs, Dunaszeg, Ikrény) A szolgáltatásokhoz való hozzájutás színvonalának fejlesztése (lásd. a tömegközlekedés fejlesztését célzó részeket: igényvezérelt közlekedés, iskolabusz) Térségi szinten közös szakemberek alkalmazása (pedagógiai tanácsadás, belsı ellenırzés, kulturális szervezés stb.) Az intézményfejlesztések térségi szintő összehangolása ▫ Iskola felújítás, átalakítás folytatása- kistérségi összefogással (Koroncó) ▫ A szociális védıháló fejlesztése térségi szinten- idısek otthona (Öttevény) ▫ A közösségi terek hálózatának megteremtése, a szakmai, technikai és program lehetıségek összehangolása Városi funkciót ellátó intézmények (pl. középiskolai képzés) létrehozása a vidéki településen Az e-közigazgatás térségi szintő fejlesztése ▫ Teleház, e-Magyarország pontok fejlesztése ▫ Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás számítógépes feltételeinek megteremtése ▫ A térség önkormányzatait összekötı számítógép rendszer megvalósítása – közösen mőködtethetı feladatellátás ▫ ADSL internet elérhetıség biztosítása 1.3 Intézkedés: Agglomerációs területrendezés A lakóövezetek, lakótelkek fejlesztésének egyeztetése térségi szinten A térség egyes közlekedési szektorainak lakosságszám növekedésének figyelembe vétele a közlekedésfejlesztésnél Az ipari és szolgáltatási területek és az intézmények fejlesztésének térségi szintő egyeztetése Térségi szintő területrendezési terv készítése 1.4 Intézkedés: Kistérségi szervezetfejlesztés A kistérség közös menedzsmentjének, munkaszervezetének megerısítés A térség fejlesztésében érintett köz-, magán- és civil szféra képviselıivel egy érdekegyeztetı fórum létrehozása

30



2

Prioritás: A térség turisztikai szerepkörének erısítése A térség belsı fejlıdési lehetıségei közül a turizmus még számos kihasználatlan potenciált rejt magában. A viszonylag rossz turisztikai mutatók javítása a térségi gazdaság erısítésének lehetıségei közé tartozik. Számos lehetıség adott: a térség megközelíthetısége Magyarországról és külföldrıl egyaránt elsırangú. A rekreációs, a kulturális, a sport, a vízi és a termál turizmus, valamint a városi (konferencia és üzleti) turizmus fejlesztéséhez infrastruktúrafejlesztésre, valamint a turisztikai termékek megszervezésére egyaránt szükség van. A már meglévı, különleges sportok őzésére épített pályák (agárverseny, kajak-kenu pálya, sportcsarnok) világversenyek megrendezésére is alkalmasak. Szükségessé vált ezek karbantartása, minıségük szinten tartása, valamint a hazai és nemzetközi sportrendezvények idejére a térségi programok szervezése, összehangolása. A térség nagy turisztikai elınye vízhálózat, amely kiválóan alkalmas víztúrák lebonyolítására, ehhez azonban infrastrukturális fejlesztések szükségesek, hasonló elıny a kiépült kerékpárút, amely a Duna menti kerékpárútvonal része, nagy nemzetközi forgalommal. Sajnos a kerékpárút csak Gyırig vezet, összeköttetése a szlovákiai hálózattal, s a leágazások kiépítése hiányzik, hasonlóképpen a kiszolgáló kerékpáros létesítmények sem léteznek (kerékpártárolók, kerékpárszerviz kitáblázása stb.). A kijelölt kerékpárutak nagy része sem alkalmas kerékpározásra a növekvı autóforgalom miatt, s a gátak koronája murvás, ami rossz terep a kerékpár számára. A természeti környezet kiválóan alkalmas gyalogos és kerékpár túra útvonalak kijelölésére. Mind a vízi, mind a kerékpáros, mind a gyalogos turizmus szempontjából igaz, hogy hiányoznak a megfelelı színvonalú turistatérképek, és a túraútvonalak kijelölése. A jelenleg létezı „innovatív” térképek csak az általános tájékozódást szolgálják, a gépkocsi forgalom számára tartalmaznak információt, a természetközeli turizmus formákhoz ennél részletesebb térképekre van szükség. (A szlovák oldal nagy elınye, hogy ott ez az infrastruktúra már hagyományosan kialakult.) A fürdı és a konferencia turizmushoz a kiszolgáló létesítmények, elsısorban a szállodai kapacitás hiányzik. A lovas és kulturális turizmus hiányossága a turisztikai termékké szervezés térségi szinten. A kulturális örökség nagyobb mértékő bevonása a turizmusba megvalósul a mővészeti értékek kezelésén keresztül. Fejleszteni kell azonban a feltárt régészeti emlékek bemutatását a feltárás helyszínen, ahol ez lehetséges, valamint szinte teljesen hiányzik a térség kereskedelmi és ipari múltjának közkelető bemutatása (termékek, egykori ipartelep, Gyır-Gyárváros), ami a térség gazdasági jelentıségének identitás növelı szimbóluma is lehetne egyúttal. Mindemellett rendkívül fontos a térség dinamikus bevezetése a hazai és a közép-európai turisztikai piacra. A kistérségen belüli lakosság is jelentıs és stabil piacot jelent elsısorban a rekreációs, a sport és a kulturális kínálat számára, azonban ehhez elsısorban a térségen belüli marketing erısítésére van szükség. A turizmus területén erısíteni kell a térség belsı kohézióját, a város és a térség turisztikai menedzsmentjének összekapcsolását. 2.1 Intézkedés: Turisztikai infrastruktúra és vonzerıfejlesztés Csónakkikötık, jachtkikötı fejlesztése ▫ Öbölkikötı és fenékküszöb létesítése (Gönyü) ▫ Csónakikötı a Duna-ágak mellett a Rába, Rábca, Marcal folyókon A kerékpárutak hiányzó szakaszainak és infrastrukturális elemeinek pótlása, a meglévık javítása ▫ Kerékpárút- hálózat kialakítása (Gyır–Abda–Kunsziget vonalon, Öttevény –Kunsziget között, Gyır – Vámosszabadi – Medve útvonalon, Gyırújbarát, Rábapatona) ▫ A dunai kerékpárút folytatása


31


Új turisztikai elemek létrehozása ▫ Témapark, szabadidıpark építése (Bıny) ▫ „ Kunsziget termálfalu” projekt (Kunsziget) ▫ „Peryche Rekreációs Park létrehozása (Börcs) ▫ A Dunalapos-ér rekreációja, pihenıpark kialakítása (Gyırújfalu) ▫ Marcal–Bornát-ér összefolyásánál szabad strand kiépítése (Koroncó) A kulturális örökség bemutathatóságának fejlesztése a feltárt régészeti emlékek in situ bemutatóhelyeinek létrehozásával, a térség kereskedelmi és ipari múltjának, termékeinek bemutatásával ▫ Római İrtorony kutatása (Kunsziget) ▫ Gyır-Ménfıcsanak ásatások eredményeinek bemutatása ▫ A gyıri ipari fejlıdés emlékeinek bemutatása (Rába-múzeum, textil múzeum stb.) A meglévı sportlétesítmények fejlesztése ▫ Tenisz, minigolf, ill. tekepálya (Abda) ▫ Agráversenypály világításának korszerősítése (Rábapatona) A szálláshely kapacitás fejlesztése: Gyırben magas színvonalú szálláshelyek a fürdıturizmus és a konferencia turizmus kiszolgálására

2.2 Intézkedés: Térségi marketing megteremtése Az információ szolgáltatás megvalósítása Gyırön kívül ▫ A kiépülı közösségi Internet hozzáférési helyek bevonása a turisztikai információ szolgáltatásba. Egységes turisztikai termékek megalkotása a térségen belül, illetve a szomszédos térségekkel együtt ▫ A térségen belüli termékek eladásának, illetve a vendéglátásban történı felhasználásának népszerősítése (halak, kecske-tejtermékek, lekvár, méz, szörp, bor stb.). A térségen belüli marketing erısítése (pl. térségi újság megteremtése) 2.3 Intézkedés: Turisztikai programszervezés összehangolása Térségi programterv készítése ▫ Idegenforgalmi fejlesztések, közösségi programok összehangolása a településeken (szállás, programok, sport, kirándulás, horgászat, kerékpártúrák stb.) A gyıri programokhoz térségi helyszínek kapcsolása és viszont Jellegzetességek, térségi hagyományok kihasználása programfejlesztésre 2.4 Intézkedés: Több térségre kiterjedı magyar–szlovák turisztikai program készítése Turisztikai program készítése a térségre, bevonva a szomszédos hazai és szlovákiai térség kínálatát is A turisztikai információ csere megvalósítása a hazai és szlovákiai szomszéd térségekkel

32



3

Prioritás: Új gazdasági ágazatok és terek intézményi és humán hátterének fejlesztése A térség Magyarország egyik leginkább fejlett gazdasági övezete. Alacsony munkanélküliségi mutatókkal rendelkezik, s továbbra is jelentıs befektetések valósulnak meg, elsısorban Gyır területén. A gazdaság állapota stabilnak mondható. A fejlıdés egyik akadálya lehet ugyanakkor a humán erıforrás viszonylag magas kihasználtsága, a csekély tartalékok. Ez a rendelkezésre álló munkaerı számszerő és strukturális hiányosságait jelenti. Így elsısorban a képzés további fejlesztése, a gazdaság követelményeihez igazítása lehet a feladat. A határon átnyúló munkavállalás kettıs hatást is kifejt a térségben: a hazai munkaerı Ausztriában talál munkát, miközben itthon számos szakmában szakemberhiány van, ezzel egyidejőleg 6–7000 szlovákiai m unkavállaló jár át a gyıri és Gyır környéki üzemekbe dolgozni. Ezek az áramlások természetesek, szükségesek, viszont a folyamatok összehangolatlanok, ezért a munkaerıpiacon nehézségeket okoznak. A térség másik fontos munkaerıpiaci jellemzıje az a szuburbanizációhoz kapcsolódó természetes jelenség, hogy az agglomeráció egyes települései erısítik foglalkoztató szerepkörüket, akár a városi telephelyek kihelyezésével, akár új telephelyek létrehozásával. A továbbfejlıdés szempontjából fontos a gazdasági tevékenység Gyır centrikusságának oldása, az agglomerációs telephelyek létrejöttének és fejlıdésének támogatása. A térség közlekedésföldrajzi elhelyezkedésébıl származó további fejlıdési lehetıség a logisztikai szerepkör erısítése, valamint az energetikai beruházások megtelepítése. A térség Európa egyik fontos közeledési csomópontja (Bécs és Pozsony térsége) közelében helyezkedik el, ahol magas színvonalú logisztikai egységek (repülıterek, kikötık, autópályák, vasutak) találkoznak egymással. Ráadásul alacsonyabb (nagy-regionális) hierarchia szinten a csomópont jelleg a térségen belül megismétlıdik, s hozzá hasonlóképpen autópálya, vasút kapcsolat kötıdik, s folyamatosan fejlıdik a kikötıi és a légi közlekedési kapacitás. Mindezek együtt a kistérséget (Budapest és agglomerációja után) a Kárpát-medence második legfontosabb logisztika központjává avatják, amelynek kihasználásához infrastrukturális fejlesztésekre van szükség. Ez a szerep a térség hagyományos, történelmi szerepe is a medencén belül. A térség új gazdasági ágazat lehet az energiatermelés. Az adottságok megfelelıek a szélerı kihasználására, ugyanakkor a modern biodízel üzemanyagok, valamint a földgáz alapú villamos-energia elıállítására. A földrajzi adottságok mellett fontos, hogy a szállító kapacitás (földgáz-vezeték és villamos távvezeték) rendelkezésre áll. A térség elınye, hogy a gazdaság közvetlen követelményeit kiszolgáló K+F kapacitás rendelkezésre áll, s az innováció áramláshoz szükséges intézményi feltételek is adottak. Ezek fejlesztése azonban szükséges. Tovább kell erısíteni a társadalomtudományok és a gazdaság kapcsolatát, s az ilyen típusú K+F kapacitást. 3.1 Intézkedés: Munkaügyi fejlesztés (munkaügyi stratégia, szlovákiai partnerek bevonásával) Térségi munkaügyi egyeztetı fórum létrehozása a munkaügyi szervek, a munkaadók, a képzık és a szakszervezetek bevonásával Foglalkoztatási koncepció készítése a térség munkaügyi vonzáskörzetének területére, beleértve a szlovákiai térséget is 3.2 Intézkedés: Felsıoktatás, kutatás és a gazdaság kapcsolatának javítása Kutatóbázis fejlesztése Gyırben Többéves tudományos konferencia-program beindítása A tudományos kutatás humán-kapacitásának bıvítése 3.3 Intézkedés: A térség logisztikai szerepkörének erısítése Kikötı és logisztikai bázis fejlesztése Gönyőn


33


Repülıtér és kiszolgáló logisztikai infrastruktúra fejlesztése Péren 3.4 Intézkedés: Az energetikai szektor szerepének fejlesztése Gázüzemő erımő létrehozása Gönyőn Szélerımővek építése (Bıny, Dunaszentpál, Gyır) Biodízel üzemanyag elıállításához finomító (?) kapacitás kiépítése (Gönyő) 3.5 Intézkedés: A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése Szlovák–magyar kamarai tagozatok létesítése Hármashatár üzletember-találkozók, vásárok rendezése

34



4

Prioritás: A társadalmi jólét és a környezet harmonikus fejlesztése A gazdasági fejlıdés biztosítja a társadalmi jólét megteremtésének anyagi oldalát. Ennek köszönhetıen a térség életszínvonala Magyarországon belül jónak mondható, viszonylag magas átlagkeresetekkel, s magyar viszonylatban széles társadalmi középréteggel. A gazdasági fejlıdést azonban harmóniába kell hozni az egyenletes társadalmi fejlıdéssel, elsısorban a leszakadó rétegek társadalmi integrációjával, s hátrányos helyzető csoportok esélyegyenlıségének biztosításával. Ugyanakkor a térség egyenletes fejlıdéséhez szükséges, hogy a viszonylag távolabb esı településeken is biztosítsuk a megfelelı színvonalú szolgáltatások igénybevételének lehetıségét. Az átlagos életminıség eléréséhez az esélyegyenlıséget tehát nem csak a társadalom különbözı csoportjai között, hanem földrajzi értelemben is biztosítani kell. A szociális háló erısítésében és a hátrányos helyzetőek foglalkoztatásában szerepet vállalhat a térség, fıleg civil szervezetekkel karöltve. A prioritás másik fontos iránya a természeti és kulturális örökség védelme, megırzése és fejlesztése. A természeti örökség védelme különösen a Szigetköz természetvédelmi szintjének emelésével valósítható meg. Ennek törvényi megfogalmazása, a védettségi szint meghatározása a természetvédelmi szakemberekre vár (nemzeti park vagy natúrpark státusz). Térségi szinten az ehhez alkalmazkodó területhasználat biztosítása a fı feladat, elsısorban a turizmus-szervezés és a mezıgazdasági termelés terén. Továbbá ide kapcsolódik még a Mosoni-Duna, valamint a Rába és a Marcal rehabilitációja is, amelyrıl külön fejlesztési koncepció rendelkezik, amely a kérdéssel kapcsolatos feladatokat kijelöli. A térség falvainak településképe és tájképe megszenvedte a Duna áradásait, valamint a folyamatos népességnövekedést. Így „hagyományos” faluképpel ritkán találkozhatunk. A településképi értékek védelmének így egyrészt az épített örökség megmaradt elemeire kell koncentrálnia (pl. Bıny – kúriák; Gönyő – postakocsi állomás. Más mőemlékek, szobrok, keresztek stb.). Másrészt a szuburbanizáció elırehaladásával védenie kell a falusias jelleg megırzését. Jelentıs kulturális örökséggel bír Gyır belvárosa, amelynek felújításában, turisztikai hasznosításában további feladatok rejlenek. Különösen fontos, s az egész térség turizmusa szempontjából meghatározó lehet a kereskedelmi és ipari múlt örökségének hangsúlyozása érdekében a Dunakapu tér és a Széchenyi tér rendbetétele. 4.1 Intézkedés: Egészségügyi ellátás fejlesztése, különösen a várostól távolabb esı településeken Az orvosi ügyelet rendezése mikrotérségi összefogással ▫ Orvosi centrum kialakítás (Gyırújbarát) Tanácsadó szolgáltatások térségi összehangolása Szőrések térségi szervezése, mozgó szőrıállomásokkal 4.2 Intézkedés: a leszakadó helyzetben lévık társadalmi integrációjának segítése Civil szervezetek bevonásával a szociális ellátás térségi szervezése (pl. hajléktalan ellátás, a fogyatékosok családjainak segítı támogatása) A nonprofit szféra foglalkoztató szerepének erısítése (hátrányos helyzetőek foglalkoztatása, a munkapiaci (vissza) integráció szervezeti feltételeinek megteremtése A gyógypedagógiai osztályok és fejlesztı programok elérhetıségének biztosítása minden érintett kisgyermek és családjaik számára


35


4.3 Intézkedés: A Duna ágak rehabilitációja, a Rába és Marcal program végrehajtása A fejlesztési tervvel kapcsolatos tevékenységek térségi támogatása ▫ Állandó védvonal elkészítése a Mosoni-Duna mentén (Dunaszeg) ▫ Öttevényi csatorna - Holt- Duna- rehabilitációjának folytatása az abdai szakaszon (Abda) Fenékküszöbök építése (Mosoni-Duna, Rába) Kotrási munkálatok 4.4 Intézkedés: A nemzeti park vagy natúrpark létrehozásához kapcsolódó területhasználat elısegítése a Szigetközben A mezıgazdasági területhasználatban a biogazdálkodási technikák elterjesztése A turisztikai programszervezés összehangolása az érzékeny területek követelményeivel 4.5 Intézkedés: Falusi településkép védelme Az épített örökség meglévı elemeinek rehabilitációja ▫ Településközpont rendezése falukép megújítás – Római katolikus templom tetıszerkezet felújítás (Börcs) Az új beépítések tájképi, faluképi követelményeinek kidolgozása térségi szinten 4.6 Intézkedés: Gyır városképének javítása A belváros még nem kielégítı állapotú részeinek rehabilitációja Burkolatok javítása, „agóra” fejlesztés A Mosoni-Duna part városképi rendezése

36


9. AZ INTÉZKEDÉSEK ILLESZKEDÉSE MÁS FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Prioritásai és a fıbb intézkedések 1. A térségi kohéziót szolgáló infrastruktúra megteremtése, fejlesztése Közle Intéz Terül Szerve kedés mény etren zetfejl. ek dezés

2. A térség turisztikai szerepkörének erısítése

3. Új gazdasági ágazatok és terek intézményi és humán hátterének fejlesztése

4. A társadalmi jólét és a környezet harmonikus fejlesztése

Infrastru ktúra

Munk aügy

Egészs égügy

Marke ting

Progra mszerv ezés

MagyarSzlovák turisztikai program

A Nyugat- Dunántúli régió területfejlesztési programja 2000-2006

1. Humánerıforrás fejlesztése Kútfı Esély Szikra 2. Vállalkozás és technológiai innováció Vállalkozási útjelzı Vállalkozási tıke Vállalkozási infrastruktúra Kilátó 3. Régióépítés Elérhetıség Integrált vidékfejlesztés Intelligens régió -Kézfogás 4. Életminıség javítása Életterünk Háló Örökségünk

37

Felsıoktatá s-K+FGazdaság

Logis ztika

Ene rgeti ka

Határon átnyúló

Társa dalmi integr áció

Folyó rehabi litáció

Natúrp ark

Falu kép

Város kép


A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Prioritásai és a fıbb intézkedések 1. A térségi kohéziót szolgáló infrastruktúra megteremtése, fejlesztése Közle Intéz Terül Szerve kedés mény etren zetfejl. ek dezés




Infrastru ktúra

Munk aügy

Egészs égügy

Marke ting

Progra mszerv ezés



Gyır-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja 1. A Humán erıforrások diverzifikált fejlesztése térségközpontok népesség megtartó szerepe szociális intézmény rendszer középfokú oktatás felsıoktatás át-és továbbképzési rendszer

2. Gazdaság szerkezet és feltétel javítása tudásigényes ipar KKV-k mőködési feltételei Agrárfejlesztés Turizmusfejlesztés

3. A multi-és interregionális kapcsolatok szélesítése Bécs-Pozsony-Gyır EUrégió Határ menti együttmőködés régióépítés

4. Megye szervezı és térségfejlesztı szerepének erısítése fejlesztés koordináló intézmény megyei terület rendezési terv

térségmarketing

38


Logis ztika

Ene rgeti ka

Határon átnyúló



Natúrp ark

Falu kép

Város kép





Infrastru ktúra

Munk aügy

Egészs égügy

Marke ting

Progra mszerv ezés


Gyır-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja ( folytatás ) 5. A településhálózat és az infrastrukturális rendszerek bıvítése városok tercier funkciójának bıvítése térségi szervezıdések közlekedéshálózat fejlesztése kommunikációs rendszerek fejlesztése térségi infrastruktúra

6. A környezet minıségének javítása környezeti szabályozás természetvédelem

39


Logis ztika

Ene rgeti ka

Határon átnyúló



Natúrp ark

Falu kép

Város kép






Infrastru ktúra

Munk aügy

Egészs égügy

Marke ting

Progra mszerv ezés



Gyır megyei jogú város településfejlesztési koncepció és stratégiai program 1. A humán erıforrás fejlesztése A felsıfokú oktatás és kutatás fejlesztése Korszerő szak-és felnıttképzés egészségfejlesztés, szociális infrastruktúra fejlesztés A szabadidı- és versenysport feltéeteinek fejlesztése A város kulturális arcának kialakítása

2. Mőködı és fejlıdı gazdaság Gyır központú technológiai régió Üzleti infrastruktúra turisztikai fejlesztés közlekedés és logisztika

3. Városi szolgáltatások fejlesztése közlekedési helyzet javítása önkormányzat kapcsolati rendszerének javítása fejlıdést segítı területhasználat közszolgáltatások fejlesztése

40


Logis ztika

Ene rgeti ka

Határon átnyúló



Natúrp ark

Falu kép

Város kép





Infrastru ktúra

Munk aügy

Egészs égügy

Marke ting

Progra mszerv ezés


Gyır megyei jogú város településfejlesztési koncepció és stratégiai program ( folytatása ) 4. A környezet védelme Környezetbarát technológiák elterjesztése barnamezıs területek rehabilitációja Zöldterületek és közösségi terek fejlesztése épített környezet védelme

41


Logis ztika

Ene rgeti ka

Határon átnyúló



Natúrp ark

Falu kép

Város kép


A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Prioritásai és a fıbb intézkedések 1.

A térségi kohéziót szolgáló infrastruktúra megteremtése, fejlesztése Közle Intéz Terül Szerve kedés mény etren zetfejl. ek dezés




Infrastru ktúra

Munk aügy

Egészs égügy

Marke ting

Progra mszerv ezés



A településfejlesztési koncepció munkarészének felülvizsgálata ( Gyır ) 1. A regionális szerepkör megerısítése Bécs-Pozsony-Gyır együttmőködés Gyır az Északnyugat Dunántúl központja Agglomerációs együttmőködés elmélyítése

2. A versenyképesség megırzése Gyır a tudás városa és a technológiai régió központja Helyi adottságokon alapuló gazdasági tevékenységek továbbfejlesztése Intelligens Gyır stratégiája

3. A modern városi miliı megteremtése A közlekedési feltételek biztosítása Városrész rehabilitációk A városi környezeti adottságok javítása

42


Logis ztika

Ene rgeti ka

Határon átnyúló



Natúrp ark

Falu kép

Város kép





Infrastru ktúra

Munk aügy

Egészs égügy

Marke ting

Progra mszerv ezés


Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás Térségfejlesztési Koncepciója 1. Gazdaság fejlesztése, versenyképesség fokozása Agrárgazdaság fejlesztése A térség turizmusának fejlesztése

2. A természetes és épített környezet fejlesztése Infrastruktúra fejlesztése Környezetvédelmi intézkedések megvalósítása

3. Humán erıforrás fejlesztése Közösségfejlesztés, civil szféra erısítése Képzés

43


Logis ztika

Ene rgeti ka

Határon átnyúló



Natúrp ark

Falu kép

Város kép






Infrastru ktúra

Munk aügy

Egészs égügy

Marke ting

Progra mszerv ezés



A térségfejlesztés komplex feltételei az Alsó-Szigetköz településeiben 1. Fenntartó és fenntartható környezetfejlesztés Környezetvédelem- a környezetminıség növelése Természetvédelem Tájvédelem Tájrehabilitáció

2. Közösségfejlesztés, intézményfejlesztés, civil szféra erısítése képzési programcsomag Kistérségi iroda - "Európa Pont" Civil szervezetek bekapcsolása

3. Vidéki turizmus különbözı ágainak fejlesztése Ökoturizmus Turizmus marketing

4. Kis és középvállalkozások kapcsolása a gazdasági térhez Mikro-és KKv-k megerısítése KKV-k klaszterizáció folyamatához kapcsolása Tájspecifikus termékekre épülı feldolgozóipar

5. Környezetkímélı mezıgazdasági módok Biogazdálkodási módok elterjesztése Extenzív állattenyésztés és legelıgazdálkodás Erdıtelepítés, erdıgazdálkodás

44


Logis ztika

Ene rgeti ka

Határon átnyúló



Natúrp ark

Falu kép

Város kép

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Prioritásai és a fıbb intézkedések 1.

A térségi kohéziót szolgáló infrastruktúra megteremtése, fejlesztése Közle Intéz Terül Szerve kedés mény etren zetfejl. ek dezés




Infrastru ktúra

Munk aügy

Egészs égügy

Marke ting

Progra mszerv ezés


A Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója 1. Mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása helyi feldolgozási programok Integrált termelési módszerek az alapanyag termelésben Helyi felvásárlási rendszer kialakítása Helyi értékesítés megszervezése

2. Alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése, diverzifikációja Turizmus fejlıdését elısegítı fejlesztések házi feldolgozási program Népi és kézmőves mesterségek fejlesztése Házi bedolgozási programok Az erdık közjóléti funkcióját erısítı program fatelepítés, vadgazdálkodás fafeldolgozás támogatása

3. Környezetkímélı és tájfenntartást célzó mezıgazdasági termelési módszerek fenntartható táj és földhasználat kialakítása

4. Falufejlesztés és felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megırzése Kulturális örökség védelme Közbiztonság növelése

45


Logis ztika

Ene rgeti ka

Határon átnyúló



Natúrp ark

Falu kép

Város kép






Infrastru ktúra

Munk aügy

Egészs égügy

Marke ting

Progra mszerv ezés



A Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója ( folytatás ) Településikörnyezet védelme

5. Vidékinfrastruktúra fejlesztése és korszerősítése Közlekedési és információs infrastruktúra fejlesztése Térségi hulladékkezelési programok

6. Mezıgazdasági üzemekbe történı beruházások Mezıgazdasági üzemek versenyképességét növelı programok

7. Szakképzés fejlesztése Gyermek-és felnıttképzési, szakképzési, átképzési programok Kutatási, monitoring, kommunikációs, tájékoztatási programok

46


Logis ztika

Ene rgeti ka

Határon átnyúló



Natúrp ark

Falu kép

Város kép





Infrastru ktúra

Munk aügy

Egészs égügy

Marke ting

Progra mszerv ezés


Szigetközi térség és a Mosoni- Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása, 2003 1. Öreg-Duna és ágrendszerének rehabilitálása Kárérzékenységet csökkentı szabályozások bevezetése természetes talajvízpótlódás feltételeinek javítása 2. Gazdaság területén Nagyüzemi táblák méretének csökkentése Táblák közötti fasorok és/vagy erdısávok telepítése Hagyományos szigetközi kultúrák visszahozatala Biotermesztés preferálása Természetes erdık arányának növelése nagyvadállomány radikális csökkentése Apróvad arányának növelése ivóhelyek biztosítása elektromos halászat megtiltása Öntözıkapacitás bıvítése 3. Üdülés, Turizmus fogadóhelyek kialakítása Szigetközi utak panoráma úttá alakítása

47


Logis ztika

Ene rgeti ka

Határon átnyúló



Natúrp ark

Fal uk ép

Város kép

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója Információs központok





Infrastru ktúra

Munk aügy

Egészs égügy

Marke ting

Progra mszerv ezés


Szigetközi térség és a Mosoni- Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása, 2003 ( folytatás ) Rekreációs zóna kijelölése Termálfürdık környékének üdülıövezetté fejlesztése 4. Természetvédelem Biomonitoring rendszer kiépítése Tanösvények, fogadóhelyek kialakítása "Erdırezervátum program" Nádasok hasznosítása Gyepfelületi arány növelése Szigetközi Örökség Park kialakítása Greenway kialakítása az ÖregDuna és a Mosoni-Duna között 5. Környezetvédelem Kavicsbánya nyitások környezeti hatásvizsgálatokkal kavicsbányákhoz utóhasználati és rekultivációs terv Felhagyott bányatavak környezetkímélı hasznosítása Devasztált felületek rehabilitálása Hulladék lerakóhelyek rekultiválása Illegális hulladéklerakó helyek megszőntetése Szelektív hulladékgyőjtés 6. Infrastruktúra

48



Logis ztika

Ene rgeti ka

Határon átnyúló



Natúr park

Falu kép

Vár osk ép

Alternatív energiatermelés





Infrastru ktúra

Munk aügy

Egészs égügy

Marke ting

Progra mszerv ezés


A térségfejlesztés társadalmi- gazdasági feltételei Rábcatorok településeiben 1. Közösségépítés, civil társadalom fejlesztése térségfejlesztési koncepció megismertetése civil szervezetek bevonása a térségfejlesztés folyamatába image építés monitoring rendszer a térségfejlesztési feladatokra helyi társadalom építése 2. Humán erıforrás fejlesztése Középfokú oktatási intézmények profilbıvítése Beleden általános iskolánál magasabb szintő oktatási intézmény Fiatalok letelepedési kedvezményrendszere Cigány kisebbség beilleszkedését segítı program Át-, és továbbképzési program a térség gazdasági profiljához illesztve Egészségvédelmi program 3. Fenntartható környezeti fejlıdés, erdıtelepítés óvodás és iskolás korúak számára a természeti és kulturális örökség védelmének ismertetése civil szervezetek alakítása az örökség megırzésére

49


Logis ztika

Ene rgeti ka

Határon átnyúló



Natúr park

Falu kép

Vár osk ép

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója A folyóvizek, vízfolyások rehabilitációja Felszíni vízelvezetı rendszerek felújítása Erdısítési programok segítése Erdısítés 4. A mezıgazdaság és termékeiket feldolgozásának fejlesztése Agrárprogram készítése Speciális növénytermesztési ágazatok újrahonosítása Dán típusú szövetkezetek szervezése Agrárkamara és a gazdák közötti kapcsolatok mélyítése Termelés és értékesítés konfliktusának oldása Gyümölcsfeldolgozó létesítése Kistérségi hőtıház létesítése 5. Infrastruktúra és közlekedési hálózat fejlesztése gázprogram megvalósítása szennyvízcsatorna hálózat kiépítése szakszerő szemétlerakók kialakítása szelektív hulladékgyőjtés megszervezése hulladékudvarok kialakítása kerékpáros útvonalak kijelölése egyéb településközi utak építési programja 6. Turizmus fejlesztése komplex turisztikai program készítése vendégváró tréningek szervezése turisztikai kínálat növelése örökség megırzési program térségi rendezvénynaptár, szálláshely kiadvány összeállítása

50


51

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

Recommend Documents