A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET

Közleményei

169 A

Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

I. kötet: Helyzetelemzés

Gyır, 2005. október

© MTA RKK NYUTI 2005

1


Szerzık: Buza Veronika külsı munkatárs Dr. Hardi Tamás tudományos munkatárs Ivány Viktória kutatásszervezı Mészáros Virág külsı munkatárs Nárai Márta tudományos segédmunkatárs Dr. Prileszky István tanszékvezetı egyetemi tanár

Közremőködı: Lados Lilla külsı munkatárs

Minden jog fenntartva. A kötet egészének vagy részeinek másolása és sokszorosítása csak a megbízó és a készítık engedélyével lehetséges.

2



Tartalomjegyzék 1. Földrajzi, történelmi adottságok a térségben .................................................................... 5 1.1. Földrajzi elhelyezkedés, adottságok................................................................................ 9 1.2. Történelem .................................................................................................................... 11 2. A térség településhálózata, annak átalakulási folyamatai a 21. század elején.............. 13 2.1. Népsőrőség a térségben ................................................................................................. 13 2.2. A településhálózat sajátosságai .................................................................................... 16 2.2.1. A települések nagyság szerinti megoszlása, külterületi népesség.......................... 16 2.2.2. Központi funkciók a térségben............................................................................... 17 2.3. Jelenlegi és jövıbeni fejlıdési tengelyek és periférikus területek ................................ 18 2.4. A szuburbanizáció folyamata és annak hatásai a térségben .......................................... 19 3. Népesség .............................................................................................................................. 23 3.1. A népességszám alakulása – népmozgalmi események ................................................ 23 3.2. A kistérség településeinek korszerkezete ...................................................................... 28 4. A települési infrastruktúra és közszolgáltatások állapota, fejlıdési irányai ................ 37 4.1.A lakásállomány alakulása ............................................................................................. 37 4.2. Ivóvíz, közcsatorna, szennyvíz...................................................................................... 39 4.3. Intézmények .................................................................................................................. 40 5. Közlekedés........................................................................................................................... 48 5.1. Bevezetés....................................................................................................................... 48 5.2. A kistérség jelenlegi közlekedési helyzetének bemutatása ........................................... 48 5.3. Környéki közlekedési rendszer ..................................................................................... 49 5.3.1. Területi vizsgálat .................................................................................................... 49 5.3.2. A kistérség forgalmi áramlatai ............................................................................... 53 5.3. Vasúti közlekedés.......................................................................................................... 57 5.3.4. Menetrendszerő közforgalmú autóbusz-közlekedés .............................................. 59 5.3.5. Szerzıdéses autóbuszjáratok .................................................................................. 63 5.3.6. Megállóhelyek ........................................................................................................ 63 5.3.7. Személygépkocsi forgalom .................................................................................... 65 5.4. Gyır megyei jogú város helyi közösségi közlekedési rendszere .................................. 66 5.4.1.A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala.................................................... 67 5.4.2. A hálózat forgalmi jellemzıi.................................................................................. 70 5.4.3. Keresztmetszeti utasszámlálás ............................................................................... 70 5.5 A közlekedési rendszer fejlesztési lehetıségei............................................................... 74 5.5.1. Környéki közlekedési rendszer fejlesztése............................................................. 74 5.6. Gyır megyei jogú város helyi közösségi közlekedési rendszerének fejlesztése........... 80 5.6.1. A tömegközlekedési jármővek haladásának segítése............................................. 81 5.6.2. A tömegközlekedési hálózat teljes revíziója .......................................................... 82 5.6.3. Kötöttpályás közlekedési rendszer kialakítása....................................................... 84 6. Gazdaság ............................................................................................................................. 87 6.1. Gazdasági teljesítmény.................................................................................................. 87 6.2. Ágazatok a térségben .................................................................................................... 90 6.2.1. Ipar ......................................................................................................................... 90 6.2.2. Mezıgazdaság ........................................................................................................ 92 6.2.3. A települések gazdaságának ágazati szerkezete a foglalkoztatottak száma alapján .......................................................................................................................................... 93 6.3. Foglalkoztatás................................................................................................................ 95 6.3.1. Munkanélküliség .................................................................................................... 96 6.3.2. Ingázás.................................................................................................................. 101


3


6.3.3. Foglalkoztatás az agglomerációban ..................................................................... 104 6.3.4. A nappali és éjszakai népesség vizsgálata............................................................ 105 6.4. A vállalkozások számának alakulása a térségben ....................................................... 107 7. Turizmus ........................................................................................................................... 112 7.1. Bevezetés..................................................................................................................... 112 7.2. A vendégforgalom alakulása....................................................................................... 113 7.2.1. A vendégek száma................................................................................................ 113 7.2.2. Fı piacok. A külföldi vendégek megoszlása nemzetiség szerint ......................... 116 7.2.3. Vendégéjszakák száma, átlagos tartózkodási idı................................................. 119 7.3. Szálláshelyek ............................................................................................................... 122 7.4. Egyéb turisztikai infrastruktúra állapota ..................................................................... 128 7.4.1. Vendéglátás, étkezési lehetıségek ....................................................................... 128 7.4.2. Közlekedés turisztikai szemszögbıl..................................................................... 129 7.4.3. Kikötési lehetıségek ............................................................................................ 130 7.4.4. Kerékpárutak ........................................................................................................ 131 7.4.5. Lovas fogadó helyek ........................................................................................... 132 7.4.6. Sportpályák........................................................................................................... 132 7.4.7. Fürdık, strandok................................................................................................... 132 7.5.Vonzerıleltár................................................................................................................ 133 7.5.1. Nevezetességek, épített vonzerık ........................................................................ 133 7.5.2. Programok, kiállítások, rendezvények ................................................................. 138 7.5.3. Aktív turizmus...................................................................................................... 140 7.6. Turisztikai marketing .................................................................................................. 143 7.7. Tervezett beruházások................................................................................................. 145 7.8. Turisztikai mikrorégiók............................................................................................... 160 8. Problématérkép (sajtóelemzés) ....................................................................................... 163 9. A kistérségre vonatkozó fejlesztési dokumentumok, koncepciók................................ 168 9.1. Gyır-Moson-Sopron Megye Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja............ 169 9.2. EDEN üdülési turisztikai potenciál felmérés és környezetterv 2002 .......................... 169 9.3. A Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója ................. 170 9.4. Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja ................. 171 9.5. A térségfejlesztés komplex feltételei az Alsó-Szigetköz településeiben .................... 173 9.6. Gyır- Moson- Sopron megye területfejlesztési programja ......................................... 174 9.7. Szigetközi térség és a Mosoni- Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása, 2003.................................................................................................................................... 175 9.8. A térségfejlesztés társadalmi- gazdasági feltételei Rábcatorok településeiben .......... 176 9.9. Alsó-szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása................................... 178 9.10. Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás Térségfejlesztési Koncepciója............. 181 9.11. A Nyugat- Dunántúli régió területfejlesztési programja 2000-2006......................... 182 9.12. A Nyugat-Dunántúli régió területfejlesztési programja 2007-2013.......................... 183 9.13. Gyır megyei jogú város településfejlesztési koncepció és stratégiai program ......... 185 9.14. A településfejlesztési koncepció munkarészének felülvizsgálata ............................. 187 9.15. Rába-Európa Terv 2005 ............................................................................................ 188 9.16. A Szigetközi térség és a Mosoni-Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása (2003) ................................................................................................................................. 189 9.17. Összefoglalás............................................................................................................. 190

4



Táblázatjegyzék 1. táblázat: A kistérség népsőrősége, illetve annak változása (1992 és 2003), összehasonlítva országos, regionális stb. értékekkel................................................................ 15 2. táblázat: A kistérség településeinek népességszám-alakulása ........................................ 24 3. táblázat: A Gyıri kistérség lakosságszámának alakulása ............................................... 25 4. táblázat: A Gyıri kistérség népmozgalmi adatai településenként, összehasonlítva az országos, regionális és megyei adatokkal ................................................................................ 26 5. táblázat: A népesség kormegoszlása, 2003 (%) .............................................................. 31 6. táblázat: Az öregségi index értéke a településeken, 1990 és 2003.................................. 35 7. táblázat: A 2000–2003 között épített lakások átlagos alapterülete ................................. 38 8. táblázat: Az óvodák kihasználtsága a településeken ....................................................... 41 9. táblázat: 100 lakosra jutó általános iskolások számának változása a településeken 1995– 2003 között............................................................................................................................... 43 10. táblázat: 100 lakosra jutó általános iskolában tanuló elsı évfolyamosok számának változása a településeken 2001–2003 között ........................................................................... 44 11. táblázat: A települések intézményi ellátottsága .............................................................. 45 12. táblázat: A gyıri kistérség településeinek lakónépessége és Gyırbe ingázóinak száma 49 13. táblázat:A 100 fınél több bejáró foglakoztatottat vonzó kistérségi települések 2001-ben …………………………………………………………………………………………..52 14. táblázat: Kistérségi beutazók településenként és közlekedési eszközönként.................. 54 15. táblázat:Kistérségi települések távolsága a vasúti megállóhelyektıl .............................. 58 16. táblázat:Menetrendszerő autóbusz-utasszámok a lakosság számához viszonyítva......... 61 17. táblázat: A jellemzı hiányosságok és elıfordulási gyakoriságuk ................................... 64 18. táblázat:A 2004-es csúcsidei felvétel fı adatai ............................................................... 71 19. táblázat: Az óránkénti utasszám alakulása 2004-ben ...................................................... 72 20. táblázat: A legjelentısebb mezıgazdasági vállalkozások a térségben, 2002-ben........... 93 21. táblázat: Az egyes településeken foglalkoztatottak megoszlása fı nemzetgazdasági ágazatok szerint, 2001-ben ....................................................................................................... 94 22. táblázat: A bejelentett csoportos elbocsátások száma Gyır-Moson-Sopron .................. 97 23. megyében, s az érintett létszám 2000–2004 között......................................................... 97 22. táblázat: A bejelentett új munkahelyek száma Gyır-Moson-Sopron megyében 2000– 2004 …………………………………………………………………………………………..98 23. táblázat: A munkanélküliek száma (fı) és aránya a 15–59 éves népességbıl (%) a Gyıri kistérségben 1995–2003 között évenként ................................................................................ 99 24. táblázat: A naponta Gyırbe ingázó foglalkoztatottak és tanulók száma, valamint az ingázók aránya a helybeli foglalkoztatottakból és tanulókból, tömegközlekedési szektoronként, illetve településenként 2001-ben ................................................................... 101 25. táblázat: A 100 fınél több naponta bejáró foglalkoztatottat vonzó települések a vizsgált területen 1990-ben és 2001-ben. ............................................................................................ 105 26. táblázat Az éjszakai és nappali népesség aránya vizsgált településeken 1990-ben és 2001-ben a foglalkoztatottakat figyelembe véve ................................................................... 106 27. táblázat: Az egy vállalkozásra jutó átlagos állományi létszám ..................................... 110 28. táblázat: A vállalkozások területi decentralizációja a Gyıri kistérségben 1995 és 2003 között...................................................................................................................................... 111 29. táblázat 1000 lakosra jutó vendégek száma a kistérségben........................................... 115 30. táblázat Külföldi vendégek küldı terület szerinti megoszlása a kistérségben 1995–2002 117 31. táblázat Az 1 lakosra jutó vendégéjszakák száma településenként 1995-2002 ............ 120


5


32. táblázat Az átlagos tartózkodási idı az egyes szálláshely típusonként a településeken (2002) ..................................................................................................................................... 122 33. táblázat A szálláshelyek kihasználtságának alakulása az egyes településeken szállástípusonként (2002)....................................................................................................... 128 34. táblázat Az egyes települések marketingtevékenysége a kistérségben ......................... 144 35. táblázat A települések jövıre vonatkozó fejlesztési tervei helyi szinten ...................... 146 36. táblázat A települések jövıre vonatkozó fejlesztési tervei kistérségi szinten ............... 155 37. táblázat: A Gyır és kistérsége Területfejlesztési Társulása településeirıl a Kisalföldben megjelent cikkek (2003-2005) ............................................................................................... 163

6



Ábrajegyzék 1. ábra: A kistérség népsőrősége 2003-ban ......................................................................... 14 2. ábra: A kistérség népsőrőségének változása 1992 és 2003 között .................................. 15 3. ábra: A külterületen élı lakónépesség aránya az összes lakos százalékában (%)........... 17 4. ábra: A népességszám változása 1990 és 2003 között 1990=100%................................ 23 5. ábra: Magyarország korfája 2001-ben............................................................................. 29 6. ábra: Gyır-Moson-Sopron megye korfája 2001-ben ...................................................... 29 7. ábra: A Gyıri kistérség korfája 2001-ben ....................................................................... 30 8. ábra: A gyermekkorúak (0–14 év) aránya az állandó lakosságból 1990–2003............... 32 9. ábra: A aktív korúak (15–59 év) aránya az állandó lakosságból 1990–2003.................. 32 10. ábra: Az idıskorúak (60 év felett) aránya az állandó lakosságból 1990–2003 ............... 33 11. ábra: Az öregedési index változása 1990–2003 .............................................................. 34 12. ábra: A lakásállomány változása 1990 és 2003 között. 1990=100% .............................. 37 13. ábra: Az újonnan épített lakások aránya a lakásállományból, 1990–2003 ..................... 38 14. ábra: Ivóvíz-szolgáltatás és szennyvízelvezetés.............................................................. 40 15. ábra: Az óvodák férıhely kihasználtságának változása 1995 és 2003 között................. 41 16. ábra: Napi ingázók irányok szerint.................................................................................. 51 17. ábra: Beutazók száma utazási módonként és irányonként .............................................. 56 18. ábra: A térség vasúti hálózata.......................................................................................... 57 19. ábra: Menetrendszerő autóbuszvonalak és megállók ...................................................... 59 20. ábra: Nyúl, Táncsics M. u. 6. .......................................................................................... 63 21. ábra: ÁTEV bejárati út .................................................................................................... 63 22. ábra: Személygépkocsival beutazók száma irányonként ................................................ 66 23. ábra: A férıhelykihasználás csúcsidei alakulása 2004-ben............................................ 73 24. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben (ezer forint).......................................................................................................... 87 25. ábra: Egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben ..................................................................................................... 88 26. ábra: Egy alkalmazottra jutó nettó export árbevétel az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben ..................................................................................................... 89 27. ábra: Egy alkalmazottra jutó adózás elıtti eredmény az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben ..................................................................................................... 89 28. ábra: A munkanélküliek aránya a 15–59 éves korosztályból 1995–2003 között ............ 97 29. ábra: Regisztrált jogi személyiséggel nem rendelkezı vállalkozások száma ............... 108 30. ábra: Regisztrált jogi személyiséggel rendelkezı vállalkozások száma ....................... 109 31. ábra: A vendégek számának alakulása a kistérségben 1995-2002 ................................ 114 32. ábra: A külföldi vendégek számának alakulása a kistérségben 1995-2002 .................. 116 33. ábra: A külföldi vendégek küldı terület szerinti megoszlása a kistérségben, 2002-ben …………………………………………………………………………………………117 34. ábra: A vendégéjszakák alakulása a kistérségben 1995-2002....................................... 119 35. ábra: A vendégek átlagos tartózkodási idejének alakulása 1995-2002 ......................... 121 36. ábra: A szálláshelyek számának alakulása a kistérségben 1995-2002 .......................... 123 37. ábra: 1000 lakosra jutó szállásférıhely-szám a kistérségben 1995-2002 ..................... 124 38. ábra: Szállásférıhelyek típus szerinti megoszlása a kistérségben 1995, 1999, 2002.... 125 39. ábra: Szálláshelyek típus szerinti megoszlása az egyes településeken ......................... 126 40. ábra: Szálláshelyek típus szerinti megoszlása Gyırben (2002) .................................... 126 41. ábra: Szálláshelyek kihasználtságának alakulása a kistérségben 1995-2002................ 127


7


1. Földrajzi, történelmi adottságok a térségben 1.1. Földrajzi elhelyezkedés, adottságok Gyır és térsége a Kárpát-medencén belül több táj találkozásánál fekszik. Természetföldrajzi tájak, folyók találkoznak itt, s ez a tény, valamint a Bécs és Buda (illetve Budapest) közötti elhelyezkedés egy sajátos természeti adottságot, különleges földrajzi pozíciót nyújtott a térségnek az évszázadok során. Rányomta a bélyegét a történelmére, gazdaságára egyaránt. Napjainkban a földrajzi elhelyezkedés értéke ismét megnıtt. Térségünk voltaképpen három fıváros, Bécs, Pozsony és Budapest vonzáskörzetének egymást átfedı metszetében található, Közép-Európa szívében. Területünk egyik legfontosabb jellemzıje, hogy határtérség. Közvetlenül határos Szlovákiával, annak déli, magyar lakta részével, de ugyanakkor nagy a jelentısége, s társadalmi-gazdasági hatása a közeli osztrák határnak is. Szlovákia és Magyarország EUcsatlakozása után a térség gazdaságára, társadalmára egyre jelentısebb hatással vannak a szomszédos területek. Ezek a hatások, mint látni fogjuk, általában pozitívak, de versenyhelyzetet is teremtenek. A kistérség a történelmi Gyır megye északi részére terjed ki. Ez alól természetesen kivétel a Duna bal partján elhelyezkedı néhány település, amelyek az 1920. évi békediktátum elıtt Gyır megyéhez tartoztak, s ma Szlovákia területén vannak. Ha a természetföldrajzi tájbeosztást vizsgáljuk, akkor hazánk nagytájai közül a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység (illetve az ide tartozó Pannonhalmi-dombság) találkozik térségünkben. A Kisalföld központja Gyır, amely több kistáj érintkezési pontjánál jött létre. Ezek a kistájak a Szigetköz, a Mosoni-síkság, a Rábaköz, a Marcal-medence, a Pannonhalmidombság, az Igmánd–Kisbéri-medence és a Gyır–Tatai-teraszvidék. Mint a tájnevekbıl is kiderül, általában folyóvizek vagy kisebb vízgyőjtık választják el ıket egymástól, amelyek a térségben érik el torkolatukat, illetve a Dunát. Így tehát a kistérség települései eltérı földrajzi kistájak peremén helyezkednek el, eltérı gazdasági arculatot alakítottak ki a századok során. Hajósok, kereskedık, szılımővelık, kertészek mellett a nagyüzemi agrárgazdaságok, s természetesen az ipar is hagyományos ágazatoknak tekinthetık itt. Mi kapcsolja mégis e településeket egymáshoz? Voltaképpen Gyır közelsége, a kialakult, jelentıs ipari hagyományokkal rendelkezı urbánus régió, ahol a falusi település és a város már több mint száz éve szimbiózisban él egymással, s egyik fejlıdése sem képzelhetı el a másik nélkül. A térség egyik legismertebb kistája a Szigetköz. A kistáj voltaképpen a több ágra szakadó Duna két nagy karja, a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna által körbeölelt sziget, amelyet további szövevényes, kisebb Duna ágak, szigetek tarkítanak. Lényegében Magyarország legnagyobb szigete, amely 375km2 kiterjedéső. Nagy része védett terület, ahol megkísérlik megóvni ezt a


9


páratlan vízi világot, az ártéri erdıket, az idıszakosan vagy folyamatosan víz alatt lévı területeket. A különleges élıhely igényt tart a nemzeti parki státuszra, aminek odaítélését több tényezı is nehezíti. Egyrészt a bısi erımőrendszer üzembe helyezése nagymértékben károsította a térség élıvilágát, másrészt a Duna bal (szlovákiai) oldalán a Csallóköz térségében folytatódik a Szigetköz világa, s jó lenne ıket egy közös nemzeti parkban megvédeni az utókor számára. A természeti értékek mellett a tájegység jellegzetességeihez idomult a társadalom is, s a lakók foglalkozását is a víz, a vízzel elöntött területek határozták meg a hagyományos mezıgazdaság mellett, így a halászat, erdıgazdálkodás mellett a korábbi évszázadokban fontos, mára kiveszett mesterség volt itt az aranyászat (aranymosás) is, amelynek során a Duna hordalékában szállított nemesfémet nyerték ki. A Szigetközön belül az ún. Alsó-Szigetköz települései tartoznak térségünkbe: Dunaszentpál, Dunaszeg, Gyırladamér, Gyırzámoly, Gyırújfalu, Vámosszabadi, Kisbajcs, Nagybajcs és Vének. A Duna és mellékágai idırıl-idıre elöntötték a területet. A legemlékezetesebb talán az 1954. évi árvíz, amely a települések nagy részét lerombolta. Rendkívül veszélyes volt a településekre nézve a 2002. évi árvíz is. Ekkor a Duna rekord vízmagasságot ért el, de a jó minıségő töltésrendszer Gyırt és környékét megvédte a pusztítástól. Az árvíz rávilágít a térség egy sok éve húzódó problémájára is: a szlovák területen megépült dunacsúnyi víztározó és a hozzá kapcsolódó bısi vízerımő mőködésbe állítása után a Szigetköz vízellátása a természetes mennyiség töredékére esett vissza, számos természeti, gazdasági és társadalmi problémát okozva. Ennek következtében a folyóágakat több helyütt benıtte a növényzet, így árvíz idején a meder leszőkült keresztmetszete nehezebben engedi át a vizet, s emeli a vízszintet. Sajnos a problémák jelenleg politikai kontextusban merülnek fel, s ez tovább késlelteti a rendezést. A Mosoni-síkság a Duna fiatalabb hordalékkúpjának része. A Mosoni-Duna és a Fertı– Hanság-medence között elhelyezkedı kistáj nyugaton a Parndorfi-fennsíkig húzódik. Áradásos sík vidék jellemzi a Mosoni-síkság Gyırhöz közeli részét. A Gyıri kistérség települései közül itt található Börcs, Abda, Öttevény és Kunsziget. E települések jellegét elsısorban a nagy közlekedési folyosó, a Budapest–Bécs út, vasúti összeköttetés határozza meg. Ennek köszönhetı a fıútra esı települések nagy forgalma, valamint a gazdasági fejlıdés. A Rába és Rábca között elhelyezkedı Rábaköz Gyırhöz közel fekvı keleti részét, amely valamikor Gyır vármegyéhez tartozott, Tóköznek is nevezik. Ez a terület már magasabban helyezkedik el, mint a Mosoni-síkság és a Szigetköz, s kevésbé sík, kisebb kiemelkedések tagolják. Ide tartozik a települések közül: Ikrény, Enese és Rábapatona. A Marcal-medence a Gyıri-medencétıl a Marcal mentén dél felé, a Kemeneshát és a Bakony közé messze benyúló félmedence. A Marcal folyó medencéjének északi részébe tartozik Koroncó.

10



A térségen belül jelentısen eltér a többitıl a Pannonhalmi-dombság, a Sokoró térsége. Itt a tájképet a hosszan elhúzódó, északnyugat-délkeleti irányú három dombvonulat uralja. E dombok lábainál helyezkedik el a ma már Gyır közigazgatási területéhez tartozó Ménfıcsanak, valamint Gyırújbarát, Nyúl és kissé távolabb Töltéstava. Az alacsony dombok a síksági jellegő térségben szinte hegyeknek látszanak. A dombvonulatoktól keletre találjuk az Igmánd–Kisbéri-medencét, amelynek nyugati része tartozik térségünkbe, mely a Pannonhalmi-dombság és a Cuhai–Bakony-ér közé esik. Alacsony dombok tagolják a tájat. A települések közül idetartozik Pér, Mezıörs, Bıny és Rétalap. A Dunával párhuzamosan keskeny sávként húzódik a Gyır–Tatai-teraszvidék, amelyet a Duna egykori teraszai, s feltöltött régi mellékágak alkotnak. Itt helyezkedik el Gönyő és Nagyszentjános. A térség éghajlatára nagy hatással van a földrajzi elhelyezkedése. Hazánk északnyugati részén található, s az Atlanti-óceán felıl érkezı nyugatias áramlatok itt érik el az ország területét. Ezért éghajlata némileg különbözik az ország többi részétıl. Az erısebb óceáni befolyás miatt az éves hıingás, a napsütéses órák száma kisebb, míg a borultság, s a csapadék mennyisége több mint a hasonló felszínő Alföldön. 1.2. Történelem Egy ilyen, földrajzi tengelyek találkozásánál fekvı térség történelme is változatos. A kedvezı fekvés a kıkorszak emberét is letelepedésre késztette, a csiszolt kıkorszak, a réz- és bronzkor emlékeit megtaláljuk a régészeti leletek között. Az i.e. 5–6. században megtelepedett keltákat az idıszámításunk kezdetén rómaiak váltották fel, s hoztak létre védelmi központokat. A Duna fontos védelmi vonal volt a barbárok támadásai ellen. Erısségeik nyomait Gyırben (Arrabona), valamint Gönyőn is feltárták. A népvándorlás korában Gyır az avarok védelmi rendszerének egyik fontos pontjává vált. A város a magyarok honfoglalása után is fontos szerepet játszott. Gyırt és környékét a fejedelmi törzs és Huba vezér népe szállta meg. A központi szerepkörre utal a püspökség megalakítása, a Káptalandombon feltárt 10–11. századi templom romjai is. A Gyır köré szervezıdı királyi megye egyik legrégebben ismert vármegyénk, nagyobb területet fogott ugyan át, mint a mai kistérség, de viszonylag kis területő megyének volt tekinthetı. A magyar középkorban számos csata zajlott a térségben. Az észak és nyugat felıl érkezı seregek gyakran ütköztek meg a magyar védıkkel a Gyır környéki síkságon. (leghíresebbek. III. Henrik 1044, tatárjárás 1241–42, II. Ottokár cseh király 1271). A csatározások során elszenvedett népességveszteség pótlására megindult a német ajkú telepesek beáramlása a területre. A hadakozások során tanúsított helytállásáért a város 1271-ben elnyerte a királyi város rangot. Ezzel korai városaink közé számíthatjuk Gyırt. A török hódítás sem kímélte a térséget. 1529-ben a török hadak Bécs felé vonulásuk során sok Gyır környéki falut elpusztítottak. A század során a török elleni védekezés érdekében


11


megerısítették a gyıri várat, valamint több környékbeli településen a templomokat, vagy kis erısségeket építettek (pl. Rábapatonán). Gyır vára és a térség így Bécs külsı védelmi vonalává vált. A török 1594-ben elfoglalta a várat, s négy évig tartotta uralma alatt. Fontosságára jellemzı, hogy 1598-ban nemzetközi hadak foglalták vissza a töröktıl. Fontos esemény, hogy a 17. század elején a délvidékrıl rácok menekültek a térségbe, s telepedtek meg itt. A század folyamán a török kiújuló támadásai, majd a török kiőzésére indított hadjáratok, illetve a Rákóczi-szabadságharc során ismét több település is megsemmisült a térségben. A 18. század a háborúk utáni építkezés, a fejlıdés százada volt, amíg a 19. század ismét egy jelentıs csatával kezdıdött. 1809-ben a napóleoni hadjárat elérte Magyarországot, s a magyar nemesi had Gyır mellett (Kismegyeren) próbálta megállítani a francia sereget gyakorlatilag esély nélkül. Az 1848-as forradalom híre Pozsony után elsıként érhetett Gyırbe, azonban a város csak rövid ideig lehetett a forradalom bástyája, mivel 1848 decemberében elfoglalták a császári csapatok, s csak kis idıre került vissza a magyarok kezére. A 19. század a gazdasági fellendülés idıszaka is volt. Gyır a dunai gabonakereskedelem fı központjává vált egy idıre, majd a század második felében kialakult jellegzetes iparvárosi arculata. Az elsı világháború után az új államhatárok érzékenyen érintették a térséget is. Gyır vármegye egy része Csehszlovákiához került, s további károkat okozott, hogy a Monarchia piacára kiépült ipar talaját vesztette. A második világháború során a várost több súlyos bombatámadás is érte, a legsúlyosabb 1944. április 13-án. A szocializmus évtizedei alatt a térség települései elnyerték mai képüket: kialakult az ingázó, kétlaki életmód, a város és környékének lélekszáma nıtt. Az ipari központ jelleg tovább erısödött. Ezekben az évtizedekben több, korábban önálló települést is a városhoz csatoltak, amelyek közül a korábban, vagyis az 1950-ben, illetve 1966-ban „érkezettek” mára a város szerves részévé váltak (pl. Kisbácsa, Bácsa), míg Ménfıcsanak Gyırszentiván, Gyirmót, amelyeket 1971-ben csatoltak a városhoz, területileg is elkülönülnek.

12



2. A térség településhálózata, annak átalakulási folyamatai a 21. század elején 2.1. Népsőrőség a térségben A térség népsőrősége a 2003. év végi állapot szerint 237,9 fı/km2, amely lényegesen meghaladja az országos átlagot (108,7 fı/km2). Ez a viszonylag magas érték elsısorban Gyırnek és a Gyır környéki szuburbán térségnek köszönhetı. Gyır nélkül számítva a térség átlagos népsőrősége csupán 84,7 fı/km2. Tehát messze elmarad az agglomerációknál mérvadónak tekintett 500 fı/km2-es szinttıl. A térség – a népsőrőségi adatok alapján – jól elkülöníthetı egy viszonylag egybefüggı, urbánusabb jellegő térségre, s a vidékiesebb peremterületekre. Ha térképen vizsgáljuk az adatokat, szembetőnı, hogy Gyır magas népsőrőségi mutatója (736,3 fı/km2) kiemelkedik a térségbıl. A központi város körül egy-egy sáv mentén alakult ki határozottan magas népsőrőségő övezet. A legmarkánsabb, hosszan elnyúló, sőrőn lakott térség a Gyırújbarát, Nyúl (a térségen kívül folytatódik Écs, Gyırság, Pannonhalma irányban), amely a 82. számú fıútvonal nyomvonalát, illetve tágabb térségét követi. Az 10. számú út mentén megismétlıdik ez a tendencia, de sokkal szőkebb sávban, itt csak a Gyırhöz kimondottan közeli, az út mentén fekvı településeken nı meg jelentısen a népsőrőség: Gyırtıl keletre Gönyőn, nyugatra Abdán és Öttevényen. Harmadik irányként a Szigetközt nevezhetjük meg. Itt a Gyırhöz közeli, viszonylag kis közigazgatási területő települések esetében mutatható ki magas népsőrőség: Gyırújfalu, Gyırladamér, Nagybajcs rendelkezik az országos átlagot meghaladó értékkel. A vizsgált térség jelentıs része vidéki jelleget mutat. Egybefüggı, ritkábban lakott területek találhatók a keleti zónában, délen, a Sokoró térségében, valamint a 83. számú út mentén, kiegészítve Rábapatonával. Általánosságban elmondható tehát, hogy a magas népsőrőséggel jellemezhetı területek elhelyezkedése követi az agglomerációs zónákat, s ezek körül nagy karéjokban alacsonyabb népsőrőségő területek találhatók. A népsőrőség változását 1992 és 2003 között vizsgáltuk. Kiugró értékekkel a Gyırhöz közeli, amúgy is sőrőn lakott települések rendelkeznek (Gönyő, Gyırújbarát, Nyúl, Abda, a Szigetközben Gyırújfalu). Viszonylag kis népsőrőség mellett gyors növekedést mutat ugyanakkor Vámosszabadi, Gyırzámoly és Töltéstava. Mindeközben a központi városban jelentısen, mintegy 11 fı/km2-rel csökkent a népsőrőség értéke ezen idıszak alatt. Kiemelendı, hogy a térségen belül csak Gyır esetében találkozunk a népsőrőség csökkenésével (-10,6 fı/km2), miközben a többi település átlagos növekedése magas (11,8 fı/km2).


13


Mindent összevetve a népsőrőség növekedését elsısorban a térségen belüli szuburbanizációs folyamatok, s a térségen kívülrıl tapasztalható bevándorlás indokolják, s földrajzi értelemben jól körülírható az a térség, amely gyors növekedéssel egyre sőrőbben lakott, s ezeken a területeken ez a tendencia folytatódni fog. Alapvetıen két lényeges folyamat figyelhetı meg: •

A térségen belül a népesség dekoncentrációja jellemzı. Tipikus szuburbán folyamatra vall, hogy a központi városban csökken a népesség koncentrációja, miközben a környezı településeken növekszik. Ez természetes városfejlıdési folyamat, s arra utal, hogy a város és térsége szervesen összetartozik.

•

A térség, országos szinten egy koncentrációs folyamat célterülete, vagyis miközben Magyarországon (a népességszám csökkenése miatt) csökken a népsőrőség, addig a vizsgált térségben, különösen annak belsı, Gyırhöz közeli zónájában növekszik. Általában megfigyelhetı, hogy a periférikus területekrıl a népesség a központi területek (elsısorban Budapest és agglomerációja) irányába áramlik, így az országban egy erıs koncentráció megy végbe. 1. ábra: A kistérség népsőrősége 2003-ban Fı/km2 Dunaszeg Dunaszeg

Dunaszentpál Dunaszentpál

Nagybajcs Nagybajcs

Gyırladamér Gyırladamér

Öttevény Öttevény

170 felett 140 - 170 110 - 140 80 - 110 50 - 80 50 alatt

Vámosszabadi Vámosszabadi Gyırzámoly Gyırzámoly

Kunsziget Kunsziget

Kisbajcs Kisbajcs

Vének Vének

Gyırújfalu Gyırújfalu

Gönyő Gönyő Nagyszentjános Nagyszentjános

Abda Abda Börcs Börcs Enese Enese

GYİR GYİR Ikrény Ikrény Bıny Bıny

Rábapatona Rábapatona Töltéstava Töltéstava

Koroncó Koroncó

Gyırújbarát Gyırújbarát

Pér Pér

Rétalap Rétalap Nyúl Nyúl Mezıörs Mezıörs

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások.

14


(1) (6) (2) (6) (8) (4)


2. ábra: A kistérség népsőrőségének változása 1992 és 2003 között

Változás 1992-2003 Fı/km2 40 - 50 (1) 30 - 40 (2) 20 - 30 (3) 10 - 20 (9) 0 - 10 (11) -10,7 (1)

Dunaszeg Dunaszeg

Dunaszentpál Dunaszentpál

Nagybajcs Nagybajcs

Gyırladamér Gyırladamér Vámosszabadi Vámosszabadi Gyırzámoly Gyırzámoly

Kunsziget Kunsziget Öttevény Öttevény

Kisbajcs Kisbajcs

Vének Vének

Gyırújfalu Gyırújfalu

Gönyő Gönyő Nagyszentjános Nagyszentjános

Abda Abda Börcs Börcs GYİR GYİR Ikrény Ikrény

Enese Enese

Bıny Bıny

Rábapatona Rábapatona Töltéstava Töltéstava

Pér Pér

Gyırújbarát Gyırújbarát

Koroncó Koroncó

Rétalap Rétalap Nyúl Nyúl Mezıörs Mezıörs

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások. 1. táblázat: A kistérség népsőrősége, illetve annak változása (1992 és 2003), összehasonlítva országos, regionális stb. értékekkel Népsőrőség (fı/km2) Település/terület

Magyarország

1992

2003

Válto- Település/terület zás

1992

2003

Változás

-2,1

Gyırzámoly

53,9

66,5

12,6

88,6

-1,2

Ikrény

94,9 107,6

12,7

Gyır-Moson-Sopron m.

105,1 104,6

-0,5

Kisbajcs

78,4

90,2

11,7

Gyıri kistérség

231,5 237,9

6,4

Koroncó

64,4

71,2

6,8

84,7

11,8

Kunsziget

62,2

68,7

6,4

143,2 164,2

21,0

Mezıörs

19,8

20,6

0,7

112,7 114,5

1,8

Nyugat-dunántúli régió

A térség Gyır nélkül Abda

110,8 108,7

Népsőrőség (fı/km2)

89,7

72,9

Bıny

40,2

44,1

3,9

Börcs

73,4

84,2

10,8

Nagyszentjános

Dunaszeg

89,0 101,8

12,8

Dunaszentpál

55,4

12,6

68,0

Nagybajcs

61,4

1,2

Nyúl

137,3 155,6

18,4

Öttevény

111,4 119,0

7,6


60,2

15


Enese

83,4

87,6

4,2

Pér

73,5

75,8

2,3

Gönyő

123,4 143,3

20,0

Rábapatona

63,4

63,6

0,2

Gyır

747,0 736,3 -10,6

Rétalap

33,4

43,4

10,0

Gyırladamér

114,4 149,8

35,3

Töltéstava

68,0

84,9

16,9

Gyırújbarát

100,8 150,0

49,3

Vámosszabadi

37,6

64,2

26,7

Gyırújfalu

127,6 164,3

36,7

Vének

20,6

25,1

4,5

Forrás: KSH alapján saját számítások. 2.2. A településhálózat sajátosságai 2.2.1. A települések nagyság szerinti megoszlása, külterületi népesség A térség településhálózatában a központi városnak, Gyırnek a dominanciája tőnik elıször szembe. 129 ezer lakosával a térség népességének 72,8%-át tömöríti. A falvak között megkülönböztethetjük azokat a településeket, amelyek közvetlenül a város mellett helyezkednek el, s tipikusan nagymérető, agglomerációs településeknek nevezhetjük ıket. Lakosságszámuk megközelíti, illetve meghaladja a szomszédos kistérségek kisvárosainak adatait (Tét, Pannonhalma). A viszonyok hasonlóak a budapesti agglomerációban tapasztaltakéhoz, csak annál érthetıen egy nagyságrenddel kisebbek. Gyır után a térség legnagyobb települése Gyırújbarát (5053 fı), de hasonlóan nagy falvak találhatók még a város körül máshol is: Nyúl (3913), Abda (3123), Gönyő (3109). A térségben a várostól kifelé haladva egyre csökken a települések lélekszáma. Az agglomerációs térségen kívül a tipikus kisalföldi falvak következnek. Ezek lakosságszáma meghaladja az országos átlagot, a települések többségére jellemzı, hogy népesebbek 1000 fınél, vagy megközelítik ezt a nagyságot. Csupán egy olyan település van, Vének, melyet aprófalunak nevezhetünk, mivel lélekszáma nem haladja meg az 500 fıt. A térség több településén a mezıgazdasági hagyományok miatt jelentıs a külterületi népesség aránya (3. ábra). Bizonyos falvak (pl. Bıny) a korábbi századok során közép- és kisbirtokos népesség települései voltak viszonylag nagy határral, így a településszerkezet ezek esetében szétszórtabb, több különálló településrészük van. Elıfordul, hogy a különálló településrészek vagy a lakott külterületek akár 6–7 kilométerre helyezkednek el a központi belterülettıl. A déli területek egyházi nagybirtokok voltak, amelyeken számos majorság, „puszta” létezett. Ezek egy része valamely település külterületeként él tovább. Kiugró arányt mutat a külterületi népességben Töltéstava (23,5%). Ennek oka, hogy külterületen, Táplánypusztán található egy idıseket gondozó otthon, így a község létszámához képest jelentıs, nagy intézmény módosítja az átlagot. (A települések lakónépességére, valamint a külterületekre vonatkozó adatokat táblázatos formában a mellékletben közöljük.)

16



3. ábra: A külterületen élı lakónépesség aránya az összes lakos százalékában (%) Külterületi népesség aránya (%) :

Dunaszentpál Dunaszentpál :

:

:

Gy Gyıırzámoly rzámoly

Kunsziget Kunsziget :

Gy rladamér Gyıırladamér

:

:

Öttevény Öttevény

:

:

Enese Enese :

Rábapatona Rábapatona

Börcs Börcs

: :

:

:

Dunaszeg Dunaszeg

:

:

Nagybajcs Nagybajcs

Vámosszabadi Vámosszabadi Kisbajcs Kisbajcs :

:

Vének Vének

Gy Gyıırújfalu rújfalu

:

:Nagyszentjános : Nagyszentjános

Abda Abda

:

Ikrény Ikrény

Koroncó Koroncó

:

:

Göny Gönyőő

24

12 2,4

GY GYİ İR R

:

Töltéstava Töltéstava

:

Pér Pér

:

Bııny B ny

:

Gy rújbarát Gyıırújbarát

:

Nyúl Nyúl

Rétalap Rétalap

Mez örs Mezııörs :

Forrás: KSH Népszámlálás 2001 alapján saját szerkesztés. 2.2.2. Központi funkciók a térségben A térségben a központi funkciók legtöbbjét egyértelmően Gyır látja el. Így a kapcsolatok zöme gyıri irányultságú, mely munkahely, kereskedelem, iskoláztatás, egészségügy szempontjából dominál a térség felett. A két közeli kisváros, Tét és Pannonhalma csak lényegesen kisebb jelentıségő központi funkciókat lát el. Jelentıségük inkább a nagyközség szintjét éri el. E két település egy-egy kistérség központjává vált 2002-tıl, ami megkövetel bizonyos adminisztratív központi szerepkört. Így mindkettı a térségének közigazgatási értelemben központja, tehát itt helyezkedik el az okmányiroda, egészségügyi ellátás stb. Ezek a központi funkciók azonban még sok fejleszteni valót hagynak maguk után. Tét központi szerepkörét emeli jelentıs foglalkoztatási lehetısége. Pannonhalma új városként most kezdi kiépíteni központi szolgáltatásait, elsısorban a turisztikai ágazatban kapcsolódik hozzá a térsége. Ez utóbbi város fejlıdését nagymértékben hátráltatja, hogy a hozzá rendelt kistérség településeinek nagy részérıl tömegközlekedéssel elérhetetlen, nincsenek járatok (Gyırság, Pázmándfalu, Nyalka, Táp, Tápszentmiklós, valamint a bakonyalji települések), ezzel lehetetlenné téve az intézményhasználatot a gyerekek, idısek stb. számára. Ilyen jellegő megközelíthetıségi problémákat tapasztalhatunk Tét és térsége esetében is. © MTA RKK NYUTI 2005

17


A két település várossá nyilvánítását tehát a térszerkezet módosításának szándékával lépték meg. Az új központok létrehozása csökkentené a Gyırre irányuló nyomást. Jelenleg viszont az tapasztalható, hogy e kistérségek települései is számos szempontból Gyırhöz vonzódnak. Így elmondhatjuk, hogy Gyır funkcionális térsége lényegesen nagyobb, mint a lehatárolt kistérsége. A falvak között is tapasztalható, hogy néhány községi jogállású település központi funkciókat tölt be. Kunsziget és Töltéstava jelentıs foglalkoztatási szerepkörrel rendelkezik, míg pl. Bıny, Mezıörs alsófokú oktatási központok. 2.3. Jelenlegi és jövıbeni fejlıdési tengelyek és periférikus területek A térség egyik legfontosabb sajátossága és térbeli gazdasági elınye, hogy a Bécs–Budapest tengely mentén, illetve a Bécs–Pozsony–Gyır háromszögben fekszik, amely az ország, sıt Közép-Európa egyik legdinamikusabb gazdasági növekedési zónája. Ez a helyzet nyilván az egész térségre kihat, de különös erıvel jelentkezik a térséget átszelı nagy kelet–nyugati vasúti, közúti, energetikai vezetékes és vízi korridor mentén, amely itt találkozik egy fontos észak–déli közúti tengellyel. Erre a szerencsés közlekedésföldrajzi szituációra ráerısít az épülı (de már évek óta üzemelı) gönyői kikötı, valamint a fejlıdı péri repülıtér. Mindezek együtt különleges, multimodális logisztikai kínálatot biztosítanak, de helyet adnak jelentıs ipari fejlesztéseknek is. A térség keleti felében várható egy jelentıs gazdasági fejlıdés a következı 5–10 évben, pl. Gönyőn a kikötıi ipar (raktározás, nagy szállítási igényő elosztó központok megtelepülése). A Duna közelsége, illetve a szállítási lehetıségek együtt generálják a keleti térségben, elsısorban Gönyő területén az energetikai fejlesztéseket (gázalapú, illetve szélenergia alapú villamos erımővek, bio-üzemanyagok elıállítása). A péri repülıtér hasonlóan gazdasági növekedést vált ki. Ezek a fejlesztések mindenképpen új munkahelyeket teremtenek, s az érintett települések lakosságszámának növekedéséhez is hozzájárulnak. A változások mindenképpen a közlekedési igények növekedéséhez vezetnek. A déli területeken, elsısorban a hagyományos szuburbanizációs térségben a lakosságszám további növekedése várható. A következı öt évre kivetítve a Gyırújbarát, Nyúl, Écs vonalon ez akár újabb 20–30%-os növekedést is jelenthet. A helyzetet tovább élezheti, hogy az agglomerációban is megjelentek azok a vállalkozási törekvések, amelyeknek célja, hogy többlakásos társasházakat építsenek. A budapesti agglomeráció tapasztalatai mutatják, hogy a családi házba költözık rétegét a legérintettebb szuburbán településeken a társasházak iránt keresletet mutatók csoportja követi. Ez a változás a lakosságszám növekedésének felgyorsulását okozhatja. Gyır térségében ilyen beruházások egyelıre csak a városhatáron belül tapasztalhatók (Ménfıcsanak, Gyirmót), de megfigyelhetı ilyen irányú érdeklıdés több faluban is. Az agglomerációban ezen beruházásoknak gazdasági realitása a leginkább felkapott, legközelebbi (Gyırújfalu, Vámosszabadi, Gyırújbarát) településeken van.

18



Gyırújfalu esetében pl. beruházói szándék van egy különálló házakból álló, idısek számára felépítendı lakópark kialakítására. Összefoglalva: •

a jelenlegi tendenciák arra mutatnak, hogy a fontos közlekedési tengelyek mentén erısödni fog a gazdasági növekedés. Ez elsısorban a kelet–nyugati tengely, illetve csomópontjai mentén valósul meg, kiegészítve az észak–déli összeköttetéssel. Jelentıs növekedés várható a következı településeken: Gönyő, Nagyszentjános, Pér, Töltéstava, Abda, Kunsziget.

•

A települések egy jelentıs csoportja további lakosságszám-növekedés elıtt áll. Ezek a települések elsısorban a hagyományos költözési célterületek a 82. számú út mentén, a Szigetköz irányában. A térségen belül itt várható a népesség koncentrációjának további növekedése, a vállalkozói lakásépítések beindulásával új lakóterületek megjelenése.

•

Az új és várható beruházások ismeretében várható a turisztikai kereslet erısödése is. A térség alapvetıen nem tartozik a nagy turisztikai jelentıséggel rendelkezı régiók közé Magyarországon, azonban az egyre divatosabbá váló turisztikai formák (vízi turizmus, kerékpározás stb.) miatt várható a kereslet növekedése. Ez elsısorban a periférikus területeket érinti (pl. Vének, Dunaszeg, Dunaszentpál), de a gazdasági fejlıdéssel jellemezhetı területeken is megjelenik (pl. Gönyő, Gyırújbarát, Rábapatona).

2.4. A szuburbanizáció folyamata és annak hatásai a térségben Városaink fejlıdésében már korán kimutattak bizonyos törvényszerőségeket. Az urbanizáció szakaszos jellegére több szerzı is rávilágított, s korszakalkotó jelentıséggel bírt a városfejlıdés négy szakaszának kimutatása, amelynek során világossá vált, hogy a városok lélekszámának gyors növekedését a dekoncentráció, vagyis a városi lakosok, a gazdasági tevékenység és a szolgáltatások szétáramlása követi. Ezt a jelenséget nevezzük szuburbanizációnak, amely során a kiköltözés eredményeképpen a városok lakosságszáma csökken, miközben a környezı településeké jelentıs mértékben növekszik. A város környéki térbe, az agglomerációba települnek termelı vállalatok (vagy azok irodái), illetve szolgáltatások, így ezeken a településeken egyre jobban nı a munkahelyek száma, s a szolgáltatások igénybevételéért is egyre többen utaznak oda a városból vagy az agglomerációból. Ez a folyamat magyarázható a gazdasági növekedéssel, mivel az urbánus tér gazdasági tevékenysége egyre nagyobb területi igényt támaszt (hiszen új cégek jönnek létre, s a régiek bıvülnek), s a városon belül a terület véges jószág, tehát azon kívül kell megtelepülési helyet keresni. Az ingatlanárak változása szintén a kitelepülésre csábítja a városban élıket és dolgozókat, hiszen a város mellett olcsóbb és/vagy nagyobb, megfelelıbb ingatlanhoz juthatnak. © MTA RKK NYUTI 2005

19


Korábbi vizsgálataink alátámasztották, hogy a kiköltözı lakosok motivációi is elsısorban a piaci lehetıségekhez köthetık, s a nyugodt életkörülmények, a zöld övezet csak a második az indokok sorában, bár gyakran szolgál magyarázatként, ha a városi lét kényelmének feladásáról kérdezzük a kiköltözött családokat. Az utóbbi években Magyarország nagyobb városaiban egyre inkább jellemzıvé vált ez a folyamat. Hol kisebb, hol nagyobb mértékben megindult a kiköltözés. Fıleg és elsıként Budapesten, de a fıvárost követték a nagyobb dunántúli megyeszékhelyek (elsısorban Gyır, Székesfehérvár), de jellemzı a folyamat más városokra is (Szombathely, Pécs, Szeged), s kisebb városaink esetében is tapasztalható valamilyen szintő kiköltözés. Legutóbbi kutatásaink óta az ingatlanpiac sokat változott. Az agglomerációban a korábban jellemzı családi házas beépítés mellett ma már egyre inkább a vállalkozók által épített nagy társasházak megjelenése mutatható ki, amelyekben gyakran több száz lakás található. Ez elsısorban Budapest agglomerációjában tapasztalható, de megjelent Gyır környékén is. A magyarázat az, hogy a telekárak, ingatlanárak növekedésével ma már jobban megéri több lakás építése egy lakótelekre, valamint fontos szempont, hogy a családi házat építeni képes, illetve akaró réteg egyre inkább fogy, s a kiköltözés során elıtérbe kerülnek azok, akik vagy nem tudják a házat megfizetni, vagy nem kívánnak telekkel, kerttel bajmolódni. Ez a folyamat más európai országokban már korábban bekövetkezett. Ennek eredménye ugyanakkor, hogy az agglomerációs települések népsőrősége nı, s egyre világosabbá válik, hogy a városból való kitelepülés elsısorban gazdasági kényszer hatására következik be a családoknál. Ekkora jelentıségő népességáramlási folyamat természetesen nem következhet be káros következmények nélkül. A kiáramlás kezdetén még egyértelmően pozitív hatásait hangsúlyozták, mára azonban világossá válnak a hátrányok is. Az agglomerációs települések vezetıi fenntartásokkal fogadják a nagy lakásberuházásokat, hiszen azok módosítják településük társadalmi összetételét, mőszaki környezetét, az intézményekkel szemben támasztott igényeket. Így a budapesti agglomerációs települések helyzetüknek megfelelıen már különbözı stratégiákat dolgoztak ki a további fejlıdés kezelésével kapcsolatban. Az agglomerációban, valamint a városban erısödik a szegregáció, s ez jelentıs társadalmi vonatkozásokkal jár. Napjaink hazai városfejlıdési folyamatainak egyik meghatározó jelensége, hogy vidéki városaink egy csoportja körül határozott szuburbán zóna alakul ki. A városokból jelentıs számú lakos települ ki, s a gazdasági tevékenységek számára is vonzóvá válik a város környéki tér. A lakosok és a gazdasági szereplık kitelepülése nagymértékben felerısíti a város és vidék közötti ingaforgalmat, mivel a kiköltözık munkahelyeiket általában továbbra is a városban találják meg, s a városi lakosok is egyre nagyobb mértékben látogatják a város peremén vagy az agglomerációban létesült szolgáltatásokat, kereskedelmi egységeket. A szuburbanizáció egyik fontos következménye tehát a közlekedéssel szemben támasztott igények megváltozása. A szuburbanizáció meglehetısen gyors folyamat, s szinte egy-két év

20



alatt tudja megváltoztatni a közlekedési kereslet jellemzıit egy adott területen, ezzel szemben a közlekedési infrastruktúra rugalmatlan, annak átalakításához, az igényekhez való igazításához évek, gyakran évtizedek, s számtalan szereplı érdekeinek egyeztetése, s nem utolsó sorban a jogszabályi környezet változása szükséges. Így nem csoda, hogy a városfejlıdés e tipikus szakaszát szinte mindenhol a világon közlekedési problémák, konfliktusok sora jellemezte, jellemzi. A közlekedési problémák ma már Magyarországon sem csupán a fıvárosban, hanem vidéki nagyvárosainkban is jelentkeznek. Gyırben évrılévre érezhetı a forgalom növekedése, s ma már a csúcsidıszakokban jelentısebb közlekedési nehézségek alakulnak ki. A helyzet várhatóan tovább romlik az elkövetkezı években. Igaz ugyan, hogy a közlekedés volumene a vidéki városokban kisebb, de ugyanakkor az infrastrukturális elemek áteresztı képessége is szőkebb, sokhelyütt hiányzik a kötöttpályás közlekedés, s az alacsonyabb népsőrőségbıl következıleg az autóbuszokra támaszkodó tömegközlekedés hatékonysága is rosszabb. Mindezeket összevetve be kell látnunk, hogy a vidéki városok és környezetük ugyanúgy jelentıs problémák elıtt állnak a közlekedést illetıen, mint a fıváros, s sok tekintetben hátrányosabb helyzetben vannak annál. A szuburbanizáció egyik legfontosabb és egyben legkorábban tapasztalható következménye a közlekedési igények jelentıs növekedése és átstrukturálódása. Ma már nemcsak a fıvárosban, hanem vidéki városainkban is tapasztalható, hogy jelentıs mértékben megnıtt a személygépkocsi-forgalom a környezı települések viszonylatában, különösen a munkaidı kezdetéhez és végéhez igazodva. Ez a növekedés természetesen nem írható teljes mértékben a szuburbanizáció számlájára, hiszen a városi lakosok és a vidéken helyben lakók is egyre nagyobb mértékben használnak személygépkocsit. A szuburbán kitelepülık azonban – amint vizsgálataink rámutattak – felülreprezentáltak a személygépkocsi-használatban, s általában a közlekedési igényekben, ezért a forgalomnövekedésben jelentıs a szerepük. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az egy egységnyi kitelepülı lakos több egységnyi mobilitási igényt gerjeszt, tehát a kitelepülık létszámának növekedése nem egyenesen arányos a közlekedési igények növekedésével, mivel ezek az igények gyorsabban nınek. Ennek okait az alábbiakban látjuk. – A kitelepülık általában magasabb jövedelmi színvonallal rendelkeznek, mint a helyben lakók, így lehetıségük van a magasabb költségő személygépkocsis –

közlekedést használni. Általában a családok több gépkocsival is rendelkeznek. A kiköltözık munkahelyeiket, munkájukat tekintve gyakran nem tudnak alkalmazkodni a tömegközlekedés menetrendjéhez. Különösen a vidéki városok helyközi tömegközlekedése alkalmazkodik szigorúan a szabvány-munkaidıhöz, iskolai idıbeosztáshoz. A kiköltözık nagy hányada azonban olyan munkahelyen és munkakörökben dolgozik, ahol a munkaidı rugalmasabb, így az ingázáshoz rugalmasabb közlekedési eszközre van szüksége.


21


–

A vidéki városok kiköltözıinek jellemzıje, hogy gyermekeiket továbbra is a városi iskolába, óvodába járatják. Így a reggeli beutazás nem csupán a lakás–munkahely viszonylatban zajlik, hanem útba kell ejteni az iskolát, óvodát is.

–

A szolgáltatások jelentıs része (bevásárlóközpontok, ezekhez kapcsoltan a szolgáltatók ügyfélszolgálati irodái) ma már gyakran a város határában helyezkednek el. Ezek eléréséhez szükséges a személygépkocsi, tömegközlekedéssel aránytalanul nagy idıigényő a használatuk.

Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a kiköltözık életmódbeli jellegzetességei, valamint napi közlekedési céljaik (desztinációik) földrajzi (és idıbeli) szétszórtsága miatt nem tudják igénybe venni a tömegközlekedést. A vidéki városok helyközi és helyi tömegközlekedése sugaras rendszerő, a hagyományos munkahely/iskola–otthon viszonylatra épít, s a menetrend a hagyományos munkaidıhöz igazodik. Nincs megoldva az új igények rugalmas kezelése, valamint az agglomeráción belül a szolgáltatások elérése, a horizontális tömegközlekedési irányok gyakorlatilag hiányoznak. (Erre csak ráerısít, hogy a tömegközlekedési vállalatok a romló anyagi helyzetben a tömegközlekedés kapacitását is csökkentik pl. járatritkítással, így az utazás színvonala is erısen romlik, nı a zsúfoltság, s romlik a megbízhatóság, ugyanakkor nincsenek összehangolva a különbözı közlekedési módok.) Így az egyén számára a tömegközlekedés lényegesen nagyobb hozzáadott költségekkel jár (idıben, kényelmetlenségben), mint az egyéni közlekedés, s ez a kiköltözı rétegek esetében különösen nagy hangsúllyal jelentkezik, s ık képesek is megfizetni az egyéni közlekedés nagyobb közvetlen költségeit.

22



3. Népesség 3.1. A népességszám alakulása – népmozgalmi események A Gyıri kistérség 27 településén 2003-ban mintegy 177 ezer fı lakott (176.706), a megye népességének közel felét (40,1%) tömöríti ez a térség (2. táblázat). A lakosság közel 72,8%-a Gyırben él, de a szuburbanizációs folyamatoknak köszönhetıen a lakosság Gyırben való koncentrálódásának mérséklıdése figyelhetı meg. Gyır népességszámának alakulására – az 1990–2003 közötti idıszakot véve figyelembe – csökkenés a jellemzı, miközben a térség lakosságszáma a megyei értékekhez hasonlóan növekedett. Gyır nélkül vizsgálva a térség településeit, az országos átlagnál lényegesen nagyobb növekedésrıl számolhatunk be.

4. ábra: A népességszám változása 1990 és 2003 között 1990=100% 120,0 Ország Nyugat-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron Gyır Térség össz Térség Gyır nélkül

115,0

1990=100%

110,0

105,0

100,0

95,0 1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés. Ha hosszabb távon visszatekintünk, azt láthatjuk, hogy a térség a korábbi évtizedekben is növelte lakosságszámát. A hatvanas-hetvenes évek városba áramlása ellenére is a falvak nagy része nem, vagy csak csekély mértékben veszített népességébıl, sokhelyütt mindig is a növekedés volt megfigyelhetı (2. táblázat).


23


2. táblázat: A kistérség településeinek népességszám-alakulása Település

1970

1980

1990

2003

2003. évi az 1990-es népesség %-ában

Abda

2 403

2 497

2 729

3 123

114,44

Bıny

2 310

2 199

2 078

2 224

107,03

Börcs

1 071

1 004

941

1075

114,24

Dunaszeg

1 407

1 440

1 482

1 757

118,56

630

574

538

667

123,98

Enese

1 238

1 485

1 604

1 742

108,60

Gönyő

2 459

2 582

2 656

3 109

117,06

102 600

124 130

129 331

128 571

99,41

Dunaszentpál

Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırújfalu Gyırzámoly Ikrény

873

939

971

1288

132,65

3 715

3 487

3 410

5 053

148,18

890

916

938

1211

129,10

1 394

1 372

1 396

1 755

125,72

987

1 164

1 421

1 676

117,95

Kisbajcs

516

576

666

788

118,32

Koroncó

1 720

1 772

1 740

1 915

110,06

Kunsziget

1 225

1 179

1 118

1 227

109,75

Mezıörs

1 003

1 013

984

998

101,42

979

918

837

876

104,66

Nagyszentjános

1 421

1 704

1 848

1 859

100,60

Nyúl

3 631

3 617

3 469

3 913

112,80

Öttevény

2 517

2 590

2 599

2 816

108,35

Pér

2 804

2 610

2 369

2 386

100,72

Rábapatona

2 584

2 617

2 576

2 528

98,14

Nagybajcs

Rétalap

756

617

501

573

114,37

1 391

1 396

1 509

1 966

130,28

Vámosszabadi

849

888

858

1437

167,48

Vének

209

178

152

173

113,82

Kistérség összesen

143 582

165 464

170 721

176 706

103,51

Megye összesen

409 609

433 551

428 153

440 138

102,80

Töltéstava

Forrás: KSH 2001; 2003. Gyır az 1990-es évekig folyamatosan gyarapítani tudta népességét, egyrészt a természetes szaporodásnak, másrészt a jelentıs számú betelepülésnek köszönhetıen. Az elmúlt évtizedtıl azonban már nem a természetes szaporodás jellemzı a településre, negatív irányt vett Gyır esetében is a születések és a halálozások különbsége, amit a változatlanul fennálló vándorlási pozitívum már nem tud teljes mértékben ellensúlyozni. Érvényes ez a legutolsó vizsgált esztendı (2003) esetében is, ahol a vándorlások száma kevesebb mint a felét tette ki a természetes fogyásnak. Jelenleg még vándorlási pozitívum figyelhetı meg a településen, bár a 24



betelepülések lakosságszámhoz viszonyított mértéke alacsony. Jellemzı a szuburbanizációs folyamat, azaz a kiköltözés a környezı, elsısorban a közeli településekre, falvakba, viszont ellentétes irányú mozgás is megfigyelhetı, elsısorban a népességüket vesztı távolabbi községekbıl települnek pl. a munkalehetıségek, gyermekek iskoláztatásának biztosítása miatt az agglomeráció központjába. A megye más térségébıl, ill. az ország különbözı részeibıl1 is szívesen választják Gyırt, ill. Gyır térségét lakhelyül az emberek. Egy 2000-ben a Széchenyi István Fıiskola hallgatóinak körében végzett felmérés eredményei pl. azt mutatták, hogy az itt tanuló fıiskolások többsége (68,8%-a) a kutatás idején úgy gondolta, hogy Gyırben szeretne letelepedni. A betelepülés szándékának mértékét érzékelteti az, hogy a mintában csak 8,2% volt a gyıri hallgatók aránya. Ez a kiemelkedı arány részben annak tulajdonítható, hogy az intézmény képzési struktúrájában több olyan szak is helyet kap, amelyre van kereslet a helyi gazdaságban, így a hallgatók letelepedési szándékát nagymértékben az motiválja, hogy milyenek a munkahelyhez jutás lehetıségei. Gyıri letelepedést a Gyır-Moson-Sopron megyei lakhellyel rendelkezı hallgatók mellett elsısorban a Vas és Veszprém megyei, ill. az alföldi hallgatók képzelik el, ill. tartják valószínőnek (68%), de pl. a dél-dunántúliak körében is 60% az itt letelepedni szándékozók aránya2. 3. táblázat: A Gyıri kistérség lakosságszámának alakulása 1990

2000

2003

171073

175326

176706

Gyır részesedése a térség népességébıl (%)

75,8

74,1

72,8

A térség részesedése a megye népességébıl (%)

40,3

40,4

40,1

A térség részesedése (Gyır nélkül) a megye népességébıl (%)

9,8

10,5

10,9

A Gyıri kistérség településeinek lakosságszáma (fı)

Forrás: Népszámlálás adatai KSH 2001, Gyır-Moson-Sopron megye statisztikai évkönyve 2002 (2003) adatai alapján saját számítás. A pozitív irányú népmozgalmi események következtében a népesség növekedése a Gyıri kistérségben évrıl évre folyamatos. A növekedés elsısorban a térségbe való bevándorlásnak köszönhetı, hiszen 1990–2003 között az országos folyamatokhoz hasonlóan a halálozások számossága itt is lényegesen magasabb volt, mint a születéseké, ami térségi szinten 3634 fıvel csökkentette a lakosságszámot (csupán néhány községben volt magasabb a születések száma, mint a halálozásoké), viszont 7228 fı vándorlási nyereség volt tapasztalható ebben az

1

Elsısorban Gyır, ill. térsége, valamint a megye néhány más területe (pl. Sopron) vonzerejének köszönhetıen Gyır-Moson-Sopron megye 2002-ben is azon megyék közé tartozott (8), ahol vándorlási egyenleg figyelhetı meg. A többi megyéhez képest (kivételt egyedül Pest megye jelent) kiemelkedı mértékő mind abszolút számokat tekintve, mind a lakosságszámhoz viszonyítva a Gyır-Moson-Sopron megyébe betelepülık száma (2002-ben 1670 fı, ezer lakosra számított érték: 3,8) (KSH 2003, 34–35). 2 Rechnitzer János–Hardi Tamás (szerk.) (2003) A Széchenyi István Egyetem hatása a régió fejlıdésére. Tudományos füzetek. V. kötet. SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet, Gyır. 58–59. o.


25


idıszakban, ami nemcsak ellensúlyozni tudta a természetes fogyásból eredı népességveszteséget, hanem lényeges mértékben a lakosságszám emelkedését eredményezte. 4. táblázat: A Gyıri kistérség népmozgalmi adatai településenként, összehasonlítva az országos, regionális és megyei adatokkal

Település

Természetes

Vándorlási

Természetes

Vándorlási

szaporodás

egyenleg

szaporodás

egyenleg

199599

200003

199599

200003

Település

199599

ezrelék -19,8

-14,8

Régió

-21,7

-16,6

4,5

Megye

-16,0

-11,7

11,6

Kistérség

-13,0

-6,3

20,2

Abda

-18,2

-8,4

30,7

Bıny

-2,4

-11,1

46,7

Börcs

-52,3

-31,7

81,8

Dunaszeg

-14,6

-4,3

15,8

0,0

1,7

61,4

Enese

-11,2

-2,8

-23,7

Gönyő

-2,9

-14,5

53,5

-11,6

-5,5

10,7

Gyırladamér

1,8

0,0

130,3

Gyırújbarát

-8,8

-3,7

150,7

Gyırújfalu

-25,9

-18,5

-9,0

-3,2

Gyır

Gyırzámoly

199599

200003

ezrelék

Ország

Dunaszentpál

200003

Ikrény

0,0

7,8

15,9

102,7

6,1 Kisbajcs

11,1

-9,5

1,4

96,1

11,0 Koroncó

-7,7

-1,6

15,5

42,7

-16,4

-5,8

31,9

36,6

-6,6

18,6

5,5

34,1

-36,6

-6,9

33,1

28,9

4,2

6,9

-30,8

-34,3

-24,8

-16,6

47,8

60,1

-13,0

-5,8

24,1

44,0

-6,2 Pér

-30,8

-19,6

28,3

22,9

61,6 Rábapatona

-20,1

-12,0

5,9

17,6

-11,2

14,9

69,2

48,4

-98,0

-51,6

140,0

160,2

200,9 Vámosszabadi

-21,3

4,8

170,0

406,0

62,7

104,6 Vének

-94,2

0,0

173,9

31,8

53,7

161,4

7,5 Kunsziget 56,6 Mezıörs 9,3 Nagybajcs 141,4 Nagyszentjános 86,1 Nyúl 137,6 Öttevény

-17,5 Rétalap 77,2 Töltéstava

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások. A kilencvenes évek végének, s a huszonegyedik század elejének legjelentısebb demográfiai változása a vándorlás terén figyelhetı meg. Táblázatunkból (4. táblázat) kitőnik, hogy a kistérség szinte valamennyi települése vándorlási nyereséggel rendelkezik, s ez a nyereség 2000 és 2003 között még növekedett is. Csupán Enesét és Nagyszentjánost sújtotta vándorlási veszteség a vizsgált idıszakokban. Jelentıs változást Gyır esetében mutathatunk ki. Míg a kilencvenes évek végén a város még vándorlási nyereséggel rendelkezett, addig 2000 és 2003 között már lényegesen többen költöztek el a városból, mint ahányan odatelepültek. Mindezek a vándorlási mutatók elsısorban a szuburbanizációra vezethetık vissza. Kiemelkedik Vámosszabadi és Gyırújbarát, ahol a lakosságszám szinte másfélszeresére nıtt néhány év alatt. A szabad telkek szőkössége, ill. az irreálisan magas telek- és lakásárak következtében nagyon sok gyıri család a környezı településekre való kiköltözést választotta a lényegesen olcsóbb

26



telekárak miatt. A községi önkormányzatok általában üdvözölték a jelenséget, sıt szorgalmazták, szorgalmazzák is a kiköltözést, mivel a népesség növelésével látják biztosítottnak a település jövıjét. Olyan mértékő népességnövekedést azonban, mint ami Vámosszabadira, ill. Gyırújbarátra jellemzı (a lakosság másfélszeresére duzzadása), nem feltétlenül tartanak kívánatosnak. Általában a kiegyensúlyozott növekedés a cél, a falusi jelleg megtartása, a helyi társadalom jelentıs átalakulása nélkül. Lehet találni olyan önkormányzatot, községet is, bár nagyon ritka, amely a település kohéziójának féltése, az identitás megırzése miatt nem tartja különösebben üdvözlendı dolognak a betelepüléseket, különösen nem nagy számban. Ezek az önkormányzatok nem szorgalmazzák a beáramlást, nagy számban nem alakítanak ki építési telkeket, ill. a helyi lakosoknak kívánnak kedvezményeket nyújtani a telekvásárláshoz, céljuk elsısorban a helyi fiatalok megtartása. A népességük növelését célzó önkormányzatoknak a település népesedésének befolyásolására elsısorban a telekértékesítés, építési telkek kialakításával van módjuk. Az általában a község szélén elhelyezkedı, összefüggı nagy területeken jelentıs számban kialakított telkek azt eredményezik, hogy az újonnan létrejövı településrész nem integrálódik szervesen a falu struktúrájába, életébe, elkülönül attól (pl. Gyırújbarát). Az önkormányzatok az ilyen jellegő problémáknál lényegesen többnek érzik azt, amit a betelepüléssel nyerhetnek, ık pl. a falu lakosságának korszerkezetében bekövetkezı pozitív irányú változásokat, a humánerıforrás minıségi szintjének emelkedését, az intézmények fenntartásának könnyebbségét (pl. a lakosságszám emelkedésével megnövekedett normatív támogatásokra gondolva) remélik. Az önkormányzat által kialakíttatott építési telkekhez kedvezıbb értékesítés mellett lehet hozzájutni, mint a magánkézben lévıkhöz. Ezen felül sok önkormányzat különbözı kedvezményekkel is támogatja az adott faluban való megtelepedést. A legtöbb esetben anyagilag támogatja a telekvásárlókat, építkezıket: az adott évi költségvetés lehetıségeihez igazodva vissza nem térítendı hitelt, vagy kamatmentes kölcsönt ad a letelepülıknek. Találkozhatunk olyan kedvezményes önkormányzati telekvásárlási lehetıséggel, ahol pl. a közmővesítés költségeit engedi el az önkormányzat. A legjobb helyzetben lévı települések (pl. Vámosszabadi) számára nem szükséges, hogy kedvezményekkel csalogassák a kitelepülıket, a telkek piaci körülmények között is viszonylag hamar elkelnek3. Egy adott településre való költözés, a vándorlási pozitívum mértéke függ a településen rendelkezésre álló szabad építési telkektıl, ezek számosságától, ill. az építési telekkialakításokra irányuló törekvésektıl. A nagy telekkialakítási hullámok okozhatnak kiugró bevándorlási értékeket, a fı tendenciákra, mozgási irányokra, arra, hogy melyek a divatos települések, hová „sikk” költözni, azonban csak másodlagos hatásuk van. Az elkövetkezendı esztendıket tekintve továbbra is számítani lehet a környezı településekre történı betelepedéssel, ill. az önkormányzatok telekkialakítási törekvéseinek 3

Az agglomeráció létezı és lehetséges együttmőködési rendszerének feltárása. (2002) Témavezetı: Hardi Tamás, MTA RKK NYUTI Közleményei. 141.sz., Gyır.


27


fennmaradásával, a telkek és az épített házak, építkezések számának további bővölésével. Várható a távolabbi községek „felértékelıdése” is, ennek jelei már most is mutatkoznak (pl. Mezıörs). A becsült adatok alapján 2002-ben közel négyezer beépítetlen telek várt gazdára az agglomeráció településein. Vannak települések, ahol jelentıs számú, háromszáznál vagy annál több építési telek kialakítására van még lehetıség (Nyúl, Gyırújbarát, Kunsziget, Dunaszeg), e helyeken a lakosság (további) jelentıs mértékő növekedésére van kilátás. 3.2. A kistérség településeinek korszerkezete Az alábbiakban elıször a térség népességének korösszetételét vizsgáljuk, összehasonlítva az országos és megyei adatokkal. Az adatok a 2001. évi népszámlálásból származnak. Ehhez egy öt koréves bontású korfát használunk mindhárom esetben (5. ábra). A korfa alakjából általános következtetéseket vonhatunk le a térség népességének korösszetételére vonatkozóan. Ha térség korfáját vizsgáljuk, szembetőnı, hogy mind a térség, mind a megye népességének korösszetétele alapjaiban hasonló az országos átlaghoz, de arányaiban eltér attól. A térségi és megyei korfa alakja hően tükrözi a magyarországi általános viszonyokat. Jól látható az ötvenes években, valamint a hetvenes években kialakult két generációs hullám, s mellette a korfa általános öregedı jellege, amit a gyermekkorú és fiatalkorú korosztályok kis létszáma mutat, tehát a korfa alakja szők, instabil. Így van ez a megyei és térségi adatokban is, bár térségünkben a gyermekszám még mindig jobb, mint az országos átlag. Ami szembetőnı, hogy a megyénél, de különösen a kistérségben a két kiugró létszámú korosztály részesedése a népességbıl még nagyobb, tehát az országban tapasztalható korosztályi hullámzás itt erısebben jelentkezik. Ez a hullámzás természetesen a jövıre nézve is jelentıséggel bír, mert a kiugró létszámú 20–24 éves korosztály (2001-ben) szülıképes korba ér. Figyelembe véve a társadalmi változásokat, a jelenlegi gyermekvállalási szokásokat, egy-két éven belül a gyermeklétszám (relatív) növekedése várható, ez a növekedés ugyan nem lesz olyan drasztikus, mint e generáció születésének idején, mivel e generáció képviselıi körében az elsı gyermek szülésének ideje jelentısen kitolódott, így nem egy-két korévre összpontosul, s a vállalt gyermekek száma is alacsonyabb, mint szüleik idejében. A fiatal felnıttek átlagnál magasabb aránya köszönhetı a térségben erıs bevándorlásnak is, ami elsısorban a munkahely miatt idetelepülı, illetve a tanulmányai után itt maradó mobilabb fiatal korosztályt érinti.

28



5. ábra: Magyarország korfája 2001-ben 85–X 80–84 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5–9 0–4

Korév

Férfiak

-600000

-400000

-200000

Nık

0

200000

400000

600000

Fı (ország)

Forrás: KSH Népszámlálás 2001. alapján saját szerkesztés.

Korév

6. ábra: Gyır-Moson-Sopron megye korfája 2001-ben

85–X 80–84 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5–9 0–4

-25 000 -20 000 -15 000 -10 000 -5 000

0

5 000 10 000 15 000 20 000 25 000

Fı (megye)

Forrás: KSH Népszámlálás 2001. alapján saját szerkesztés.


29


7. ábra: A Gyıri kistérség korfája 2001-ben 85–X 80–84 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5–9 0–4

Korév

Férfiak

-10000 -8000

-6000 -4000

-2000

Nık

0

2000

4000

6000

8000

10000

Fı (kistérség)

Forrás: KSH Népszámlálás 2001. alapján saját szerkesztés. A települések népességének fı korcsoportjait vizsgálva (5. táblázat; 8., 9., 10. ábra) tapasztalhatjuk, hogy a népességen belül magas az aktív korúak (18–59 évesek) aránya. Emiatt alacsony az „eltartottak”, tehát a gyermekkorúak és az idısek aránya. Ugyanakkor viszont kedvezıtlen tény, hogy a társadalmon belül a gyermekek aránya lényegesen alacsonyabb, mint az országos átlag, fıleg, ha figyelembe vesszük, hogy 1990-ben még ez a mutató a kistérség településein meghaladta a magyar átlagot. Mindez együttesen szintén a fiatal betelepülı népesség egyre magasabb aránya és az átalakuló gyermekvállalási szokások miatt van így. A települési bontásból megfigyelhetjük, hogy a gyermekkorúak alacsony aránya elsısorban Gyırre jellemzı, míg a jelentıs kiköltözést mutató falvakban az országos átlagnál továbbra is magasabb ez a mutató. Nyilván Gyır, népességi túlsúlyával a térségi átlagot nagyban módosítja. Ugyanakkor a városban az idısek aránya is meghaladja a térségi átlagot. A települések közül kiemelkednek azok, amelyek tipikus „kiköltözı” falvak, ahol a gyermekkorúak és az aktív korúak aránya is meghaladja a térségi átlagot. Ezek: Abda, Dunaszeg, Enese, Gönyő, Gyırzámoly, Ikrény, Kisbajcs, Vámosszabadi. A másik véglet, az „öregedı” falvak, ahol az idısek aránya magas, míg a másik két korcsoport a térségi átlag alatt marad: Mezıörs, Rábapatona és Vének.

30



5. táblázat: A népesség kormegoszlása, 2003 (%)

Település

Gyermekkorúak

Aktív korúak

Idıskorúak

(0–14 év)

(15–59 év)

(60–x év)

1990

2003

1990

2003

1990

2003

%

Ország

19,7

15,8

61,3

63,6

19,0

20,6

Régió

19,9

14,9

61,1

64,6

19,0

20,5

Megye

20,3

15,2

61,5

64,8

18,2

20,0

Kistérség

20,7

15,1

62,7

65,6

16,6

19,3

21,2

16,1

62,9

67,5

15,9

16,3

Abda Bıny

17,2

64,6

Bınyrétalap

23,6

Börcs

20,0

18,9

57,5

60,8

22,5

20,4

Dunaszeg

22,2

17,8

59,9

66,5

17,9

15,6

Dunaszentpál

21,6

18,6

57,2

62,3

21,2

19,2

Enese

24,4

16,3

62,0

67,9

13,7

15,8

Gönyő

21,9

17,4

59,2

66,8

18,9

15,8

Gyır

20,4

14,3

63,4

65,8

16,2

19,9

Gyırladamér

21,7

18,5

61,6

65,1

16,7

16,4

Gyırújbarát

20,3

18,5

60,4

63,7

19,3

17,8

Gyırújfalu

20,3

15,9

60,1

65,3

19,6

18,8

Gyırzámoly

23,1

18,7

57,5

65,8

19,3

15,6

Ikrény

25,8

19,0

64,7

67,3

9,5

13,7

Kisbajcs

24,9

19,4

63,2

67,1

12,0

13,5

Koroncó

23,2

16,4

58,1

65,6

18,7

18,0

Kunsziget

18,3

18,4

61,5

62,0

20,2

19,7

Mezıörs

22,8

14,5

55,6

64,5

21,6

21,0

Nagybajcs

17,0

16,7

60,3

59,1

22,7

24,2

Nagyszentjános

23,6

16,8

65,4

65,6

11,0

17,7

Nyúl

20,1

16,4

61,7

65,6

18,3

18,0

Öttevény

21,3

16,1

60,7

64,7

18,0

19,2

Pér

19,3

16,0

58,5

63,4

22,2

20,6

Rábapatona

19,5

15,2

60,0

63,1

20,5

21,7

Rétalap

60,5

18,2

20,0

15,9

61,4

18,6

Töltéstava

18,7

16,0

64,6

64,9

16,8

19,1

Vámosszabadi

22,1

19,8

56,3

66,0

21,6

14,2

Vének

18,9

13,8

52,0

66,7

29,1

19,5


31


Forrás: KSH alapján saját számítás. 8. ábra: A gyermekkorúak (0–14 év) aránya az állandó lakosságból 1990–2003

21,0 Ország 20,0

Nyugat-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron

19,0

Gyıri kistérség %

18,0 17,0 16,0 15,0 14,0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Évek

Forrás: KSH alapján saját számítások. 9. ábra: A aktív korúak (15–59 év) aránya az állandó lakosságból 1990–2003

67,0 66,0 65,0 %

64,0 63,0 Ország 62,0

Nyugat-Dunántúl

61,0

Gyır-Moson-Sopron Gyıri kistérség

19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03

60,0

Évek

Forrás: KSH alapján saját számítások.

32



10. ábra: Az idıskorúak (60 év felett) aránya az állandó lakosságból 1990–2003

21,0 20,0

%

19,0 18,0 Ország

17,0

Nyugat-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron

16,0

Gyıri kistérség

19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03

15,0

Évek

Forrás: KSH alapján saját számítások. A gyermekkorúak (0–14 év) és az idısek (60 évnél idısebbek) arányát mutatja az ún. öregedési index. Ha az index értéke „1”, akkor a két csoport lélekszáma azonos, ha ennél magasabb, akkor az idısek száma meghaladja a gyermekekét, tehát a település öregszik, ha 1nél alacsonyabb, akkor fiatalodik. Országos tendencia, hogy az öregedési index növekszik, s ma már lényegesen meghaladja 1 értéket (11. ábra). A kistérség értékei az országos számoknak alatta maradnak, tehát még mindig kedvezıbb a kép, de ha a tendenciát nézzük, akkor látható, hogy az elmúlt évtized során erısen közelített az átlaghoz, vagyis az öregedési index növekedése dinamikusabb, mint az országos átlag. Ez a gyermekkorúak alacsony arányának tudható be.


33


11. ábra: Az öregedési index változása 1990–2003

1,5 Ország 1,4

Nyugat-Dunántúl

1,3

Gyır-Moson-Sopron Gyıri kistérség

%

1,2 1,1 1,0 0,9 0,8 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Évek

Forrás: KSH alapján saját számítások és szerkesztés. Településenként vizsgálva a kérdést, természetesen itt is találunk jelentıs eltéréseket. 2003ban nyolc olyan település volt, ahol az öregedési index nem érte el az 1 értéket, tehát a korszerkezet még fiatalodó. Ha a változást vizsgáljuk, akkor látható viszont, hogy az öregségi index értéke szinte mindenhol romlott. Ez alól Vámosszabadi és Vének kivétel. Az igazi javulás Vámosszabadin látható, mivel ott 1990 és 2003 között 1 alá fordult az index értéke. Meg kell jegyezni, hogy Vámosszabadin ez a fordulat az utolsó három évben következett be, tehát egyértelmően a beköltözéssel magyarázható. Más szuburbán településeken az index értéke a kiköltözés ellenére romlott. Hozzá kell tenni, hogy pl. Gyırújbarát esetében, a település nagy lélekszámából adódóan a kiköltözık lakosságszámhoz viszonyított aránya kisebb. Jelentıs ugyanakkor a romlás Gyırben. Az öregedési index változása itt meghaladta az országos átlagot. Megállapítható tehát, hogy a kiköltözés, a szuburbanizáció a környezı településeken javítja a népesség korstruktúráját, azonban az általános folyamatokat nem változtatja meg, legfeljebb késlelteti a változást. Ezzel szemben a központi város értékei romlanak, amely viszont tömegénél fogva az egész térségre jelentıs hatással bír.

34



6. táblázat: Az öregségi index értéke a településeken, 1990 és 2003 Település

1990

2003

Település

1990

2003

Ország

1,0

1,3 Gyırzámoly

0,8

0,8

Régió

1,0

1,4 Ikrény

0,4

0,7

Megye

0,9

1,3 Kisbajcs

0,5

0,7

Kistérség

0,8

1,3 Koroncó

0,8

1,1

Abda

0,7

1,0 Kunsziget

1,1

1,1

1,1 Mezıörs

0,9

1,5

Bıny Bınyrétalap

0,7

Nagybajcs

1,3

1,4

Börcs

1,1

1,1 Nagyszentjános

0,5

1,1

Dunaszeg

0,8

0,9 Nyúl

0,9

1,1

Dunaszentpál

1,0

1,0 Öttevény

0,8

1,2

Enese

0,6

1,0 Pér

1,1

1,3

Gönyő

0,9

0,9 Rábapatona

1,1

1,4

Gyır

0,8

1,4 Rétalap

Gyırladamér

0,8

0,9 Töltéstava

0,9

1,2

Gyırújbarát

0,9

1,0 Vámosszabadi

1,0

0,7

Gyırújfalu

1,0

1,2 Vének

1,5

1,4

0,9

Forrás: KSH alapján saját számítások. Az önkormányzatok a kitelepülıktıl azt várják, hogy a lakosságszámmal párhuzamosan megnövekedett normatív támogatások majd segítséget jelentenek az intézmények fenntartásában, amelyek általában a nagyobb, hatvanas–hetvenes évek népességszámához és demográfiai viszonyaihoz lettek kialakítva. Ezt a várakozást két tény is cáfolja. A kiköltözı családok egy része gyermekeit továbbra is a városi iskolába járatja, Gyırben veszi igénybe a szolgáltatások legtöbbjét. Másrészt a kiköltözés a települések demográfiai helyzetén rövid távon nem segít jelentıs mértékben. Megvizsgáltuk a települések öregségi indexének (az idıs korúak és a fiatalok arányának) változását. Ha az index 1-nél nagyobb, úgy a település öregszik, több az idıskorú, mint a fiatal, ha 1-nél kisebb, akkor fiatalodik. Vizsgálataink szerint ezt a mutatót a településeken a kilencvenes évtized során nem befolyásolták a vándorlások, legalábbis a két jellemzı változása között nem mutatható ki összefüggés. A vándorlás a középkorú népesség számát növelte meg jelentıs mértékben. A megkérdezett kiköltözı családok felnıtt tagjainak (családfı és házastárs) jelentıs része a 25-tıl 54 éves kategóriába tartozik. A családfık jellemzıen a 35 és 54. életévük között járnak, míg házastársuk a 25 és 54. évük között. A kiköltözı népesség szokásait figyelembe véve nem várható jelentıs gyermekszám-növekedés, mivel a városi, alsó-középosztálybeli családmodell általában 1–2 gyermekkel számol, s a családi házak építésével járó anyagi terhek nem is


35


engednek meg többet. A lakossági kérdıívünkben megkérdezett kiköltözı családok körében az átlagos gyermekszám 1,7 gyermek volt, míg a legtöbb család két kisgyermekkel rendelkezett, s a családok 26,1%-a volt gyermektelen. Így a települések öregségi indexének jelentıs javulása a vándorlás következtében nem várható. A kiköltözık életkorát (idısebb felnıtt korosztály), gyermekvállalási szokásaikat (az idısebbeknél a gyermekek már nem költöznek a családdal, ill. a fiatalabbaknál alacsony a gyermekszám), valamint a gyermekek várható mobilizációját figyelembe véve az elöregedési folyamat esetleg átmenetileg javulhat, de ha javul is, ez nem lesz jelentıs, s fıleg nem lesz tartós. Összefoglalva: demográfiai értelemben a térség, az országos átlagokhoz viszonyítva összességében szerencsés helyzetben van. A természetes szaporodás mutatói magyarországi viszonyok között jónak mondhatók. Az igazi nagy nyereség viszont a jelentıs vándorlási nyereség. A letelepülık zömében a fiatalabb korosztályokhoz tartoznak, akik a munkalehetıségek miatt választják a térséget. Negatív folyamat ugyanakkor, hogy alacsony a gyermekek aránya a lakosságon belül, s ez az arány az országos folyamatokhoz képest gyorsan romlik. Minthogy a gyermekszületések számának csökkenése a térségben hasonló arányú mint az országban, így ezt a romló tendenciát is a beköltözés rovására írhatjuk. Ez különösen azért érdekes, mert az aktív korú népesség aránya magas, különösen a fiatal felnıttek választják a térséget, tehát a betelepülés nem jár együtt a gyermekszám hasonló arányú növekedésével. A térségen belül ez a romló tendencia elsısorban Gyırre igaz, míg a városkörnyéki, növekvı településekben a korstruktúra kisebb mértékben romlik, esetleg javul. Néhány település kivételével a gyermekkorúak aránya a népességen belül csökken. Mindenesetre középtávon nem számolhatunk sehol sem jelentıs gyermeklétszám-növekedéssel, hacsak nem a lakosságszám jelentıs megnövekedésének kisérıjelenségeként, mint pl. Vámosszabadin vagy Gyırújbaráton az elmúlt néhány évben.

36



4. A települési infrastruktúra és közszolgáltatások állapota, fejlıdési irányai 4.1.A lakásállomány alakulása A térségben, 2003-ban 69.021 lakást regisztrált a KSH. Ennek 76,5%-a Gyırben található. Bıvülésére jellemzı, hogy a kilencvenes évek során az országos trendekhez hasonlóan folyamatos volt, de annál valamivel kisebb mértékő. Igazi áttörés 1998 után következett be, amikor a bıvülés a térségben felgyorsult (13. ábra).

12. ábra: A lakásállomány változása 1990 és 2003 között. 1990=100% 114,0

1990=100%

Ország 112,0

Nyugat-Dunántúl

110,0

Gyır-Moson-Sopron Kistérség

108,0 106,0 104,0 102,0

19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03

100,0

Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés. A növekedés kiemelkedı, különösen, ha a lakásállományból az abban az évben átadott épített lakások arányát nézzük. Itt különösen megmutatkozik a kistérség kiugró növekedése az ezredforduló után (13. ábra). Ez a változás köszönhetı a Gyırben beinduló lakóingatlanfejlesztéseknek, de fontos a környezı szuburbán településeken meglódult építkezési kedv is. Különösen igaz ez Vámosszabadira és Gyırújbarátra. A radikális változást jelzi, hogy Vámosszabadin 2002-ben az újonnan épített lakások száma a teljes lakásállomány 8,7%-át tette ki!


37


13. ábra: Az újonnan épített lakások aránya a lakásállományból, 1990–2003 2,2 Ország

2,0

Nyugat-Dunántúl

1990=100%

1,8

Gyır-Moson-Sopron

1,6

Kistérség

1,4 1,2 1,0 0,8 0,6

19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03

0,4

Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások. A lakásállomány változása mutatja a lakóhelyi szuburbanizáció mértékét. A városkörnyéki tér települései nem egyaránt vonzók a kiköltözık számára, s ez egyfajta lakóhelyi szegregációt indít el. A felkapottabb településekre a középosztály magasabb jövedelmő rétegei települnek. A lakásépítés kapcsán is kimutatható ez a tendencia. Ha megvizsgáljuk az épített lakások átlagos alapterületét (7. táblázat), látható, hogy elkülönülnek azok a települések, amelyek a szuburbanizációs folyamaton belül a jobb módúak célterületei. Az éves bontást vizsgálva 2003-ra Vámosszabadin nıtt meg nagyon az átlagos alapterület, itt ekkor elérte a 169 m2-t is.

7. táblázat: A 2000–2003 között épített lakások átlagos alapterülete

Település

2000–2003 m

Település

2

2000–2003 m2

Ország

95,7

Ikrény

112,7

Nyugat-Dunántúl

95,4

Gyırzámoly

112,2

Gyır-Moson-Sopron

94,8

Koroncó

111,9

Kistérség

91,5

Mezıörs

110,5

Gyır

79,4

Gyırladamér

110,2

Rábapatona

109,0

Kunsziget

103,7

Települések Gyırújbarát

38

134,9



Kisbajcs

129,7

Bıny

103,1

Gyırújfalu

128,7

Börcs

102,6

Enese

128,1

Pér

102,0

Vámosszabadi

123,2

Dunaszentpál

101,1

Nyúl

119,3

Öttevény

101,1

118,9

Gönyő

100,4

Dunaszeg

118,5

Nagyszentjános

97,6

Abda

114,8

Vének

80,7

Nagybajcs

114,2

Rétalap

Töltéstava

113,5

Térségi átlag, Gyır nélkül

n.a.

Forrás: KSH alapján saját számítások. Látható tehát, hogy a térségben a lakásállomány újnak mondható, száma gyorsan növekszik, s alapterületét, minıségét tekintve meghaladja az országos mutatókat. Gyır esetében dominálnak a kisebb lakások, de ez a település jellegére, a városi árak és területhasználat miatt kialakult speciális keresletre vezethetı vissza. 4.2. Ivóvíz, közcsatorna, szennyvíz Az ivóvíz ellátás végsı soron megoldott a térségben, mind mennyiségét, mind minıségét illetıen. Az ivóvíz és szennyvízcsatorna szolgáltatást a Pannon-Víz Rt. biztosítja. A társaság mőködési területe Gyır-Moson-Sopron megye területére terjed ki. A megye lakosságának 70%-át látja el. Fı feladata a mőködési terület egészséges ivóvízzel való ellátása, a szennyvíz elvezetésének és tisztításának biztosítása, a társaság tulajdonában levı gyıri fürdı üzemeltetése. A csatornázás a legtöbb településen megoldódott a kilencvenes évek során, mára csak Nagyszentjános maradt ki a csatornázásból. A kilencvenes években jelentıs mértékben csökkent az ivóvíz felhasználás, s ezzel párhuzamosan a szennyvíz mennyisége is. Az évtized második felétıl azonban ezek az értékek ismét növekedésnek indultak. Ez a növekedés az életszínvonal emelkedésével tovább fog nıni. Ehhez hozzájárulnak az új építkezések, az autók számának növekedése (kocsimosás), valamint a háztartási gépek számának növekedése (automata mosógép, mosogatógép) is. Mindezzel párhuzamosan a szolgáltatott és elvezetett víz mennyisége közötti különbség fokozatosan csökken, tehát a közmőolló záródik a térségben. A szennyvíz tisztítása jelenleg megoldott, a kapacitás több helyen található meg. A telephelyek: Gyır, Bana, Kunsziget, Écs és Tét, legfeljebb a kapacitás bıvítésére lesz szükség a késıbbiekben. Az ivóvíz, szennyvíz és a közmőolló kérdésében tehát a térség az országos fejlett térségekkel hasonló szinten áll.


39


14. ábra: Ivóvíz-szolgáltatás és szennyvízelvezetés

10000 9000 Háztartásoknak szolgáltatott ivıvíz

8000 1000 m3

7000 6000 4000

Háztartásoktól közcsatornán elvezetett víz

3000

Különbség

5000

2000 1000

20 02

20 00

19 98

19 96

19 94

19 92

0

Évek

Forrás: KSH alapján saját számítások. A szemétszállítást a Gyıri Kommunális Szolgáltató végzi. A településekrıl két hulladéklerakó telepre kerül a szemét. A gyıri lerakóba heti 1,7 millió liter, a pannonhalmi lerakóba heti 455 ezer liter szemét kerül a kihelyezett szeméttároló-edények teljes kapacitásának kihasználása esetén. Az uniós követelményeknek megfelelıen a szemétlerakás egy nagy elhelyezıbe fog koncentrálódni, amelynek kialakítása megoldott. 4.3. Intézmények A térség települései alapvetı intézményekkel jól ellátottak. Jelentıs problémát okozhat a szülıknek, hogy bölcsıdei ellátás Gyırön kívül nem található a térségben. Így a dolgozni kívánó szülık már korán arra kényszerülnek, hogy gyermeküket Gyırbe hordják naponta. Kiépült viszont az óvoda hálózat, szakképzett nevelıi testülettel, így Vének kivételével minden településen lehetıség van arra, hogy a gyerekek helyben járjanak óvodába. Tragikus képet mutat viszont az óvodák kihasználtsága, de leginkább annak változása. Ennek vizsgálata azért is fontos, mert értelemszerően egy-két éven belül ez a probléma az iskolákban fog jelentkezni (illetve már jelentkezik napjainkban is). A gyermekintézmények kihasználtságának problémája országos szinten jelentkezik, s ez a tendencia folytatódni fog. A települési adatokból látható, hogy – fıleg a vidéki iskolákban – a szuburbanizáció várt pozitív hatása az intézményekre elmaradt, vagy csak csekély mértékben és idılegesen érvényesült. A kiköltözı családok jelentıs része kevés gyermeket vállal, s ıket is a városi intézményekbe járatja. 40



15. ábra: Az óvodák férıhely kihasználtságának változása 1995 és 2003 között

Óvodák kihasználtsága (%)

120,0 100,0 80,0

1995 1999 2003

60,0 40,0 20,0 0,0 Ország

Régió

Megye

Kistérség

Gyır

Gyırön kívüli területek

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások. 8. táblázat: Az óvodák kihasználtsága a településeken Óvodák Óvodák kihasználtsága kihasználtsága (%) (%) 1995

1999

2003

1995

1999

2003

Ország

107,1

99,9

93,3 Gyırzámoly

130,0

104,0

88,0

Régió

101,5

93,1

84,8 Ikrény

113,3

104,0

91,7

Megye

99,7

92,4

83,7 Kisbajcs

148,0

128,0

71,9

Kistérség

107,2

96,9

89,4 Koroncó

94,7

94,7

73,3

Gyır

109,4

96,0

91,9 Kunsziget

130,0

110,0

92,0


103,1

99,7

83,6 Mezıörs

112,0

76,0

58,3

81,4 Nagybajcs

116,0

120,0

72,0

92,0

106,7

85,0

103,2

104,8

100,0

95,0

94,0

84,0

102,7

93,3

84,0

70,7 Rábapatona

94,0

99,0

67,0

98,3 Rétalap

84,0

80,0

100,0

Abda

94,0 107,0

Bıny

112,5

96,3 104,0 Nagyszentjános

Börcs

144,0 164,0

Dunaszeg

89,3

89,3

Dunaszentpál

68,0 112,0

Enese

116,0

92,0

Gönyő

109,5 108,4

60,0 Nyúl 66,7 Öttevény 96,0 Pér

Gyırladamér

94,0

94,0

92,0 Töltéstava

94,0

103,3

72,3

Gyırújbarát

118,0

97,8

96,0 Vámosszabadi

80,0

68,0

72,0

Gyırújfalu

80,0

97,6

87,8 Vének

0,0

0,0

0,0


41


Forrás: KSH adatok alapján saját számítások. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy-egy „sztár” iskolában vagy óvodában ne lenne túljelentkezés, ez azonban csak a problémákat súlyosbítja. Mivel a demográfiai helyzet miatt sújtott más intézményektıl vonja el az amúgy is csökkenı gyerekszámot. Így gyakran túlterheltek a városi óvodák, iskolák, már csak azért is, mert az agglomerációs településekre kiköltözı lakosok is oda járatják gyermekeiket. Ezt a jelenséget arra vezetik gyakran vissza, hogy a szülık rosszabbul értékelik a faluban lévı óvodákat és iskolákat, mint a városiakat. E sematikus vélemény mellett azonban érdemes megvizsgálni azt a tényt, hogy gyakran a mindennapi élet szempontjai vezetik a szülıket arra, hogy a városi intézménybe írassák gyermekeiket. Egyszerően a napi közlekedési rutin kínálja ezt: egyszerőbb a munkába indulással együtt a gyermeket is elvinni óvodába, iskolába, valamint a városban idıben érte tud a szülı menni a munkaidı végén stb. Más országokban ezen segít a kiépült és megbízható iskolabusz szolgáltatás, ami leveszi a szülı válláról ezt a terhet. A gyermeklétszám csökkenése természetesen az iskolákat is súlyosan érinti, s fenntartásuk, felújításuk az önkormányzatok számára rendívül nagy terhet jelent. A jövı útja vélhetıen, hogy a kisebb településeken az alsó tagozat helyben tartása mellett a felsı tagozat koncentrálására kerül sor a nagyobb településeken. Ez a jövıben intézményi összevonásokat is jelenthet. Ezek a kérdések nagyon súlyosan fogják érinteni a településeket. Mindenképpen szükséges a kistérségi szintő koordináció ebben a kérdésben, hiszen az iskola összevonásokat nem szabad csupán az intézményfenntartás kérdésére szőkíteni. Egyrészt az óvodák és az iskolák – akár alsó tagozat, akár nyolc osztályos –, megfelelı fejlesztés mellett az adott település kulturális, társadalomszervezı közösségi központjává válhatnak, s ezt elı lehet segíteni a térségi hálózatuk kialakításával (szakmai segítség, rendezvények, felújítások, eszközök közös beszerzése). Másrészt az összevonások infrastrukturális – elsısorban közlekedési – hátterét is meg kell teremteni. Napjainkban az iskolába járást – fıleg, ha ez más településre történik – nem lehet a tömegközlekedésre bízni. A menetrendszerinti autóbuszok zsúfoltak, a gyermekek gyakran állni kényszerülnek, így kiemelten balesetveszélyesek a kicsik számára, s nem igazodnak minden esetben az iskolák tanrendjéhez. Az autóbuszvezetı a gyermekért csak, mint utasért felel, így a fel-, illetve leszállás közötti idıben. Mindezek miatt azt kell mondanunk, hogy az ingáztatás a vidéki gyermekek esélyegyenlıségét rontja. Ennek megoldása az iskolabusz hálózat kiépítése, amely háztól-házig szállítja a gyermekeket, felelısséggel, s a tanrendhez igazítva. Egy ilyen megoldás a vidéki iskolák keresletét is javítaná.

42



9. táblázat: 100 lakosra jutó általános iskolások számának változása a településeken 1995–2003 között 100 lakosra jutó általános iskolások száma 1995

1999

100 lakosra jutó általános iskolások száma

2003

1995

Ország

9,5

9,6

9,0 Ikrény

Régió

9,7

9,4

Megye

9,9

Kistérség

1999

2003

8,9

8,5

7,1

8,6 Kisbajcs

23,3

26,7

23,2

9,6

8,6 Koroncó

10,5

8,8

7,8

9,8

9,6

8,5 Kunsziget

8,2

8,4

9,7

Abda

8,2

7,6

6,7 Mezıörs

13,7

14,4

14,8

Bıny

12,2

9,7

8,9 Nagybajcs

0,0

0,0

0,0

Börcs

4,6

3,6

4,3 Nagyszentjános

9,4

9,7

8,6

10,0

9,3

9,6 Nyúl

7,1

6,9

7,1

3,2

3,6

3,4 Öttevény

9,3

7,5

5,9

Enese

12,8

12,2

6,4

6,4

6,9

Gönyő

9,2

8,1

6,9 Rábapatona

8,6

8,7

8,3

10,2

10,2

9,0 Rétalap

8,3

4,3

3,0

Gyırladamér

9,6

8,7

8,5 Töltéstava

7,1

5,7

6,0

Gyırújbarát

7,2

7,1

6,4 Vámosszabadi

2,4

2,7

1,4

Gyırújfalu

2,2

3,0

2,4 Vének

0,0

0,0

0,0

Gyırzámoly

9,0

8,6

8,4

Dunaszeg Dunaszentpál

Gyır

13,2 Pér



43

Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója 10. táblázat: 100 lakosra jutó általános iskolában tanuló elsı évfolyamosok számának változása a településeken 2001–2003 között 100 lakosra jutó általános iskolában tanuló elsı évfolyamosok száma 2001

2002

100 lakosra jutó általános iskolában tanuló elsı évfolyamosok száma

2003

2001

2002

2003

Ország

1,2

1,2

1,1 Ikrény

0,8

0,7

0,7

Régió

1,1

1,1

1,0 Kisbajcs

1,6

3,3

1,6

Megye

1,1

1,1

1,0 Koroncó

1,5

0,6

0,8

Kistérség

1,1

1,1

0,9 Kunsziget

1,2

1,3

1,0

Abda

1,1

1,0

0,7 Mezıörs

1,2

1,3

1,0

Bıny

1,4

1,3

0,8 Nagybajcs

0,0

0,0

0,0

Börcs

1,3

0,9

1,0 Nagyszentjános

1,0

1,0

0,8

Dunaszeg

1,1

0,9

1,1 Nyúl

0,9

0,9

0,8

Dunaszentpál

0,6

1,9

0,6 Öttevény

0,8

0,8

0,9

Enese

1,4

1,1

0,8 Pér

0,8

1,3

0,7

Gönyő

1,2

1,0

1,0 Rábapatona

1,2

0,8

1,5

Gyır

1,1

1,1

1,0 Rétalap

0,7

0,9

0,7

Gyırladamér

0,8

1,5

1,1 Töltéstava

1,0

0,7

0,6

Gyırújbarát

1,2

0,7

0,9 Vámosszabadi

0,4

0,2

0,5

Gyırújfalu

1,0

0,5

0,4 Vének

0,0

0,0

0,0

Gyırzámoly

1,1

1,0

0,8

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások. A térség intézményi ellátottságát kérdıíves felmérésünk alapján egy táblázatban foglaltuk össze.

44



11. táblázat: A települések intézményi ellátottsága Humán infrastruktúra Egészségügyi intézmények

Szociális intézmények

Település Háziorvos

Abda

Gyermekjóléti szolgálat

Védını

van

van

Gyógyszer tár

Fogorvos

Idısek Otthon

van

van

van

Enese

Alsó tagozat

van szilárd és folyékony hulladékgyőjtés és -

van

van

Felsı tagozat van

van

Kulturális intézmények Mővel Könyvt ıdési ár ház van

van

van

körjegyzıség székhelye

van

kezelés;családsegítés van

Börcs

Dunaszentpál

Óvoda

a

Bıny

Dunaszeg

Egyéb

Oktatási intézmények

van

van

Dunaszegen

Dunaszegen

van

van

van

van alapfokú mővészeti

Gyırzámolyon

oktatás

Gyırzámolyon van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van


folyékony és szilárd van

van

van

van

hulladékgyőjtés éskezelés; állati

van

hulladékok győjtése és kezelése

Gönyő Gyırladamér

van

van

van

van

van

Gyırzámolyon

van

van

van

alapfokú mővészeti oktatás;továbbtanulá si, pályválasztási tanácsadás

Gyırújbarát


45


Gyırújfalu Gyırzámoly

van Van van

Ikrény

van, társulásban Gyırzámollyal

van

van

Gyırzámolyon

van

van

van

van

van

alapfokú mővészeti oktatás, Teleház

van

van

van alapfokú mővészeti oktatás

van

van

van

van

van

van

van

van


van

Humán infrastruktúra Egészségügyi intézmények

Szociális intézmények

Oktatási intézmények

Település Háziorvos

Gyermekjóléti szolgálat

Védını

Gyógyszer tár

Fogorvos

Idısek

Egyéb

Otthona

Óvoda

Alsó

Felsı

tagozat

tagozat

van

van

Kulturális intézmények Mővel ıdési ház

Könyvt ár

alapfokú mővészeti oktatás;gyógypedagó van

van

giai tanácsadás; logopédiai

van

van

van körjegyzıség

ellátás;gyógytestneve lés

Kisbajcs Koroncó

van

van

van

Kunsziget

van

van

van van

van

Mezıörs

székhelye van

van

van

van

van

Öttevényen

van

van

van

van

van

van

van

van

van

Nagybajcs Nagyszentjános

van

Nyúl

van

Öttevény

van

Pér

van van

Rábapatona

46

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

gyógypedagógiai


tanácsadás;

van van

van van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van


Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója logopédiai ellátás

van

Rétalap

van

van

Töltéstava

van

van van

Bınyön

van

van

van logopédiai ellátás; hulladékgyőjtés és

Mezıörs

van

ön van

van

van

van

van

van

van

van

Kisbajcs

Kisbajcs

Kisbajcs

on

on

on

kezelés

Vámosszabadi van

Vének

van

van

van

2003-as adat, KSH 2005-ös adat


47


5. Közlekedés 5.1. Bevezetés A tanulmány Gyır és a gyıri kistérség tömegközlekedésével foglalkozik, és célja a jelenlegi helyzetbıl kiindulva az indokolt fejlesztési irányok és lehetséges intézkedések meghatározása. A témakörrel foglalkozó fejezet két nagyobb szerkezeti egységre bontható. Az elsı szakaszban a helyzetfeltárás és annak kiértékelése, majd a második szakaszban a fejlesztési javaslatok ismertetése történik meg. E témában 2004-ben készült már egy átfogó tanulmány, ami azonban egy tágabban értelmezett térséget – Gyır, és egy 47 településbıl álló agglomerációs körzetet –, helyezett a vizsgálat középponjába. Most a 27 település alkotta gyıri kistérség képezi a vizsgálati területet. Ahol nem áll rendelkezésre a számításokhoz szükséges alapadat, ott a 47 település mutatói kerülnek ismertetésre, az „agglomerációs települések” megjelöléssel. 5.2. A kistérség jelenlegi közlekedési helyzetének bemutatása A regionális központi szerepkört betöltı városok közlekedési problémájához jelentıs mértékben hozzájárul a városkörnyéki lakosoknak a városba történı beutazásával, és az ottani mozgásával kapcsolatos forgalom. Szakirodalmi adatok szerint pl. egyes németországi, közepes nagyságrendő városokban a városban megjelenı forgalom közel 50 %-a a beutazókra vezethetı vissza. Ezek a városok közvetlenül érdekeltek abban, hogy az agglomerációs övezetbıl beutazók közlekedése úgy legyen megszervezve, hogy minél kevesebb terhet jelentsen a város közlekedési infrastruktúrájának, és a bejövı forgalom ne vezessen a közlekedés ellehetetlenüléséhez. Gyır központi szerepköre igen erıs a térségben, ebbıl arra lehet következtetni, hogy az agglomerációs közlekedésbıl származó forgalom itt is jelentıs befolyást gyakorol a városi lakosok közlekedési körülményeire. Az érvényes jogi szabályozás szerint a városnak döntési jogosultsága az agglomerációs közforgalmú közlekedésben nincsen, mivel ez a közlekedési minisztérium (jelenleg GKM) kompetenciája. Ennek ellenére a város legkevesebb két szempontból is érdekelt az agglomerációs közlekedésben:

•

térségi központként a városnak alapvetıen fontos, hogy vonzáskörzetébıl jól megközelíthetı legyen, a vonzáskörzetben lakók gyıri kapcsolataikban megfelelı, lehetıleg magas szolgáltatási színvonalú közlekedéssel találkozzanak

•

48

a vonzáskörzethez kapcsolódó utazások ne okozzanak számottevı, illetve nehezen elviselhetı hátrányt a városi lakosok közlekedésében, azaz a városkörnyékrıl



beérkezı forgalom ne rontsa a helyi közlekedés színvonalát. (Ez mind az egyéni gépjármő-közlekedésre, mint a városi tömegközlekedésre vonatkoztatható.) Mindkét szempont azt indokolja, hogy

•

az agglomerációs közlekedésben legyen magas színvonalú, vonzó tömegközlekedési kínálat, és ennek eredményeként

•

az utazások minél nagyobb része a helytakarékos és környezetkímélı közforgalmú közlekedéssel történjen.

5.3. Környéki közlekedési rendszer

5.3.1. Területi vizsgálat 2001-ben, a Népszámlálás adatai szerint a Gyırbe bejárók száma összesen 37. 359 fı volt, akik közül 25.918 fı dolgozni, míg 11.441 fı tanulni érkezett naponta a megyeszékhelyre. A bejárók száma folyamatosan nı, 1990-ben pl. a beingázó dolgozók száma 22. 895 fı volt. A szőkebb kistérség népességi és ingázási adatai az 1. táblázatban találhatók.

12. táblázat: A gyıri kistérség településeinek lakónépessége és Gyırbe ingázóinak száma A Gyırbe ingázó

LakóTelepülés

Foglal-

népesség koztatott

ingázók aránya Tanuló Keresı Tanuló Összes

a keresık tanulók lakóné- aránya aránya pességı l

fı

fı

%

Abda

3003

1348

450

809

242

1051

35, 0

60, 0

53, 8

Bıny

2230

893

367

439

170

609

27, 3

49, 2

46, 3

Börcs

1035

392

155

216

79

295

28, 5

55, 1

51, 0

Dunaszeg

1678

690

292

383

149

532

31, 7

55, 5

51, 0

621

249

86

148

42

190

30, 6

59, 4

48, 8

Enese

1776

760

325

385

116

501

28, 2

50, 7

35, 7

Gönyő

3028

1297

450

752

210

962

31, 8

58, 0

46, 7

Gyırladamér

1256

529

198

279

95

374

29, 8

52, 7

48, 0

Gyırújbarát

4613

1810

751

1165

446

1611

34, 9

64, 4

59, 4

Gyırújfalu

1098

472

196

307

151

458

41, 7

65, 0

77, 0

Gyırzámoly

1649

622

291

356

149

505

30, 6

57, 2

51, 2

Dunaszentpál


49


Ikrény

1579

672

299

422

170

592

37, 5

62, 8

56, 9

Kisbajcs

764

358

175

216

90

306

40, 1

60, 3

51, 4

Koroncó

1887

818

313

456

143

599

31, 7

55, 7

45, 7

Kunsziget

1209

513

189

191

76

267

22, 1

37, 2

40, 2

Mezıörs

976

397

172

170

80

250

25, 6

42, 8

46, 5

Nagybajcs

854

360

140

203

63

266

31, 1

56, 4

45, 0

Nagyszentjános

1882

818

323

445

135

580

30, 8

54, 4

41, 8

Nyúl

3824

1597

580

977

301

1278

33, 4

61, 2

51, 9

Öttevény

2731

1234

455

572

223

795

29, 1

46, 4

49, 0

Pér

2377

1005

379

567

174

741

31, 2

56, 4

45, 9

Rábapatona

2502

1028

367

584

138

722

28, 9

56, 8

37, 6

564

198

96

89

22

111

19, 7

44, 9

22, 9

Töltéstava

1906

670

279

361

151

512

26, 9

53, 9

54, 1

Vámosszabadi

1083

477

189

307

119

426

39, 3

64, 4

63, 0

169

64

27

34

16

50

29, 6

53, 1

59, 3

46294

19271

Rétalap

Vének

Összesen

7544 10833

3750 14583

31 ,0 55, 15 49, 23

Forrás: KSH alapján saját számítások. Irányonként elemezve a bejárók számát megállapítható, hogy a vizsgált terület egyes részei között jelentıs eltéréseket tapasztalhatunk. A legnagyobb létszám, a legkoncentráltabb ingázó népesség a Nyúl–Écs–Pannonhalma irányból érkezik a városba (4771 fı, tehát az összes bejáró mintegy negyede). A térségnek ez a része egyébként lélekszámát tekintve a legdinamikusabban növekvı. Hasonlóképpen jelentıs még a Szigetköz és a 10. számú út iránya. Jelentıs még a 83. sz. út irányából naponta érkezık száma (3760 fı), viszont a népesség növekedése itt csak a Gyırhöz közeli településekre jellemzı (Koroncó, Gyırszemere, Felpéc). Egy 2003-as tanulmány szerint, melyben egy bıvített, 47 településbıl álló agglomerációs körzet képezte a vizsgálat alapját, a napi beingázási áramlatok irányonkénti eloszlása az alábbi ábra szerint alakul:

50



GYİR 21985

16. ábra: Napi ingázók irányok szerint


51


A napi munkahelyi ingázás természetesen nem csak az agglomerációból Gyır felé valósul meg, hanem Gyırbıl az agglomerációs települések irányába, valamint az egyes agglomerációs települések között is. A kistérségi települések közül néhány kiemelkedik munkaerı vonzó képességével. Ezek a települések 100 fı feletti bejárót fogadnak naponta, s a fı foglalkoztató valamely magán ipari vállalkozás, vagy vállalkozások. A 100 fınél több ingázót vonzó települések a 2. táblázatban szerepelnek.

13. táblázat:A 100 fınél több bejáró foglakoztatottat vonzó kistérségi települések 2001ben A településre bejáró Település

foglalkoztatottak száma 2001-ben

Abda

423

Enese

209

Gönyő

105

Gyırladamér

106

Gyırújbarát

181

Gyırújfalu

107

Koroncó

135

Kunsziget

246

Nyúl

108

Töltéstava

268

Vámosszabadi

107

Forrás: KSH alapján saját szerkesztés A kistérség településeinek egymásra gyakorolt vonzása csekély. Kiemelhetı Abda, ahova 423 fı jár be dolgozni naponta, valamint Töltéstava, Kunsziget, Enese (200 fı felett). Gyır vonzásához képest ezek kis számok. Bár több önkormányzat tervezi a munkahelyek számának növelését, figyelembe véve a térség munkaerı kapacitását, jelentıs létszámnövekedés nem várható. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy Gyır városa és a térség települései közötti viszony centrális jellegő, tehát mind a munkahelyek, mind a szolgáltatások igénybevétele erısen Gyırhöz kötıdik, annak ellenére, hogy a térségben kis decentrumok kialakulása is jelentkezik. Ezek igénybevétele azonban még viszonylag csekély, s ebben szerepet játszik közlekedési helyzetük is. A térség népességnövekedésével, a kiköltözéssel párhuzamosan, valamint a személygépkocsi használatának elıretörésével a Gyır városára nehezedı

52



közlekedési nyomás nıni fog, különösen bizonyos irányokból (82. számú út, Szigetköz). Ha a jelenlegi struktúrát és folyamatokat vesszük figyelembe, e nyomás csökkentésére a város nem számíthat.

5.3.2. A kistérség forgalmi áramlatai A 2003-ban a tömegközlekedési járatokon végrehajtott utasszámlálás, valamint a személygépkocsi-forgalomban végzett megállításos, kikérdezéses forgalomszámlálás alapján a Gyırbe a kistérségi övezetbıl egy átlagos hétköznapon beutazók száma a következı képet mutatja:

Beutazók a kistérségbıl Megoszlás %-ban

Menetrendsz erő busz

Vonat

Személygépk ocsi

Összesen

12. 823

825

6. 198

19. 846

64, 6

4, 2

31, 2

100, 0

A beutazások és kiutazások idıbeli megoszlását az I. sz. melléklet mutatja. Az kistérségi településekrıl beutazók számát közlekedési eszközönkénti bontásban a 2. táblázat tartalmazza. Az agglomerációs beutazók (47 település) közlekedési eszközök és irányok szerinti megoszlását a 2. ábra mutatja. A közlekedési módok közötti megosztás tehát: Közforgalmú közlekedés Ebbıl vasút Autóbusz Egyéni gépjármő-közlekedés

68, 8% 4, 2% 64, 6%

31, 2% _____________

100, 0% Ezek a forgalom megoszlási adatok jól mutatják a személygépkocsi használatának jelentıségét. A felmérések szerint egy személygépkocsi átlagos telítettsége 1, 57 fı


53


14. táblázat: Kistérségi beutazók településenként és közlekedési eszközönként Beutazó Település

Beutazó a lakosság %-ban

Lakosszám

Busz

Vonat

Szgk.

Össz.

Busz

Vonat

Szgk.

Össz.

Abda

3003

845

46

593

1484

28, 1

1, 5

19, 7

49, 4

Bıny

2230

653

293

946

29, 3

13, 1

42, 4

Börcs

1035

323

77

400

31, 2

7, 4

38, 6

Dunaszeg

1678

504

233

737

30, 0

13, 9

43, 9

Dunaszentpál

621

188

87

275

30, 3

14, 0

44, 3

Enese

1776

904

66

1021

50, 9

3, 7

57, 5

Gönyő

3028

616

397

1013

20, 3

13, 1

33, 5

Gyırladamér

1256

367

189

556

29, 2

15, 0

44, 3

Gyırújbarát

4613

1502

907

2409

32, 6

19, 7

52, 2

Gyırújfalu

1098

325

166

491

29, 6

15, 1

44, 7

Gyırzámoly

1649

494

324

818

30, 0

19, 6

49, 6

Ikrény

1579

416

281

767

26, 3

17, 8

48, 6

Kisbajcs

764

373

106

479

48, 8

13, 9

62, 7

Koroncó

1887

608

149

757

32, 2

7, 9

40, 1

Kunsziget

1209

328

87

415

27, 1

7, 2

34, 3

Mezıörs

976

266

126

392

27, 3

12, 9

40, 2

Nagybajcs

854

224

121

345

26, 2

14, 2

40, 4

Nagyszentjános

1882

38

499

247

784

2, 0

26, 5

13, 1

41, 7

Nyúl

3824

1019

36

676

1731

26, 6

0, 9

17, 7

45, 3

Öttevény

2731

622

117

274

1013

22, 8

4, 3

10, 0

37, 1

54

51

70


2, 9

4, 4


Pér

2377

545

204

749

22, 9

Rábapatona

2502

628

195

829

25, 1

Rétalap

564

184

65

249

Töltéstava

1906

409

162

Vámosszabadi

1083

379

Vének

169

63

46294

12823

Összesen

6

825

8, 6

31, 5

7, 8

33, 1

32, 6

11, 5

44, 1

571

21, 5

8, 5

30, 0

148

527

35, 0

13, 7

48, 7

25

88

37, 3

14, 8

52, 1

6198

19846

29, 0

12, 8

43, 5

0, 2

5, 8

Forrás: Széchenyi István Egyetem felmérése alapján


55


17. ábra: Beutazók száma utazási módonként és irányonként

GYİR 19627 1756

56



5.3. Vasúti közlekedés A térség településeit négy vasútvonal fogja át: a Budapest-Hegyeshalom-Rajka, a GyırSopron, a Gyır-Celldömölk, valamint a Gyır-Veszprém vonalak.

18. ábra: A térség vasúti hálózata A négy vasútvonal a gyıri kistérség hét települését érinti. Az összesen 46. 294 kistérségi lakosból 17. 297-en laknak ezen a hét településen, így a települések lakosságának 37,4 %- a van vasúti közlekedéssel ellátva. A vasút által legjobban átfogott két tengely a GyırCelldömölk és a Gyır-Veszprém vasútvonalak mentén található. A vasúttal való ellátottságra jellemzı adatok az alábbi táblázatban találhatók:

Vonal

vasúttal ellátott

megnevezése

település (db)

a kistérség lakónépesség

lakónépességéne k %-ában

NagyszentjánoGyır-Öttevény

3

7. 616

16, 4

Gyır-Kóny

3

5. 857

12, 7

Gyır-

1

3. 824

8, 3


57


Gyırasszonyfa Összesen

7

17. 297

37, 4

A vasúti forgalmat a térséget érintı 123 vonat jelenti. Ezek a térségben lévı megállóhelyeknek napi 10-15 vasúti utazási lehetıséget biztosítanak. A vonatokat összesen 1650 utas vette igénybe, lényegében fele-fele arányban befelé ill. kifelé irányokban. Ez azt jelenti, hogy mintegy 825 fı vasúti beutazóval lehet számolni, ami nagyságrendileg 10%- a a menetrendszerő autóbusz-közlekedéssel beutazóknak. Az átlagos utazási távolság 12, 8 km, ami közel azonos az autóbusz-forgalom értékével. A gyıri kistérség településeinek utasszámát a lakossághoz viszonyítva a következı táblázat tartalmazza:

Lakos

Vasúti utas Le- és felszálló/2

Utas/lakos %

Abda

3003

46

1, 5

Enese

1776

51

2, 9

Ikrény

1579

70

4, 4

Nagyszentjános

1882

499

26, 5

Nyúl

3824

36

0, 9

Rábapatona

2502

6

0, 2

Öttevény

2731

117

4, 3

Település

Az adatokból látható, hogy Nagyszentjános esetében a vasút rendkívül fontos szerepet játszik. A vasút helyzetét nehezíti, hogy a vasútállomások jelentıs része távol van a települések központjától. A vasút igénybevételét elısegítı parkolóhelyek és kerékpártárolók a települési vasútállomásokon csak kevés esetben vannak, illetve ezek kiépítettsége, állapota kevés esetben tekinthetı megfelelınek.

15. táblázat:Kistérségi települések távolsága a vasúti megállóhelyektıl Település neve

A településhez tartozó A vasúti vasúti megálló (k)

megállók központtól való távolsága

(Budapest-) Nagyszentjános-Gyır-Öttevény(-Hegyeshalom) vonal Nagyszentjános

58

Nagyszentjános


1. 5 km


Abda

Abda mh.

1, 0 km

Öttevény

Öttevény

1, 0 km

Ikrény

Ikrény

1, 0 km

Rábapatona

Rábapatona mh.

3, 5 km

Enese

Enese

0 km

Nyúl mh.

1, 0 km

Gyır-Kóny(-Sopron) vonal

Gyır-Gyırasszonyfa (-Veszprém) vonal Nyúl

5.3.4. Menetrendszerő közforgalmú autóbusz-közlekedés A menetrendszerő autóbusz-közlekedés sugárirányú vonalakból áll, amelyek Gyırbıl a közúthálózatnak megfelelıen 11 irányban ágaznak szét (20. ábra). Egy-egy ilyen irányhoz több menetrendi mezı is tartozik. Jellemzı, hogy azonos mezıszámon belül több eltérı útvonalvezetés is van. A közlekedési rendszer másik jellemzıje, hogy az agglomerációs térség utasait szállító járatok jelentıs részének az agglomeráción kívül van a végpontja. Ez annak a következménye, hogy Gyırt érintı regionális és távolsági járatok is szerepet játszanak az agglomerációs utazási igények kielégítésében. Mindez az utasok számára a rendszer kiismerését, és az eligazodást nehezebbé teszi.

19. ábra: Menetrendszerő autóbuszvonalak és megállók


59


Az autóbusz-közlekedés teljes körően feltárja az agglomerációs övezetet, nemcsak érint minden települést, hanem számos megállójával valóságosan behálózza a területet. A járatsőrőség nagyságrendekkel nagyobb, mint a vasúti. 47 települést vizsgálva közel száz olyan megállóhely van, amelyet több mint 50 járat érint naponta. A legfelsı ellátottsági kategóriába tartozó 20 megállóhelyen több mint 100 járat áll meg naponta. A másik végletet az a 61 megálló képzi, ahol ötnél kevesebb járat közlekedik naponta. Ezek nagyrészt külterületi megállók, a települések közül kevesebb járatszámmal vannak ellátva az alábbiak: Csikvánd (3), Nagyszentjános (4), Vének (10). Az agglomerációs térségre összességében jellemzı, hogy az átlagos férıhely-kihasználás 42 %- os, ami arra utal, hogy számottevı mértékben elıfordul zsúfoltság. Azt a járatot tekinthetjük zsúfoltnak, amelyen legalább egy megállóközön elıfordult, hogy a férıhelyek 80 %-ánál több utas volt. E szerint a szigorú követelmény szerint a járatok 18, 9 %-a zsúfolt volt. Túlzsúfoltnak minısíthetı, ha a férıhelyeket is meghaladó utasszám is elıfordult – ilyen az összes járat 6, 5 %-a. A zsúfoltság gyakorlatilag azonos mértékben fordult elı a különbözı vonalakon. A zsúfoltság által az összes utas 46,4%- a érintett. Másképpen fogalmazva, az utasok közel fele legalább egy megállóközön utazva érzékeli azt, hogy a járaton a zsúfoltság eléri a kellemetlen szintet. Ez igen magas értéknek számít. Kihasználatlannak azokat a járatokat tekintjük, melyeken a járat egész hosszában, egy megállóközön sem volt szóló jármőnél 15, csuklós jármőnél 20 fınél több utas. Eszerint kihasználatlannak tekinthetı a járatok 20, 4 %-a. A zsúfoltsághoz hasonlóan a kihasználatlanság is nagyjából egyformán fordult elı a különbözı irányokban közlekedı járatokon. A kistérségi települések autóbuszos utasszámai a lakosságszámhoz hasonlítva a 4. táblázatban szerepelnek. A táblázat adatai jól mutatják, milyen meghatározó szerepe van az autóbuszközlekedésnek a kistérségen belül. A legfontosabb teljesítményjellemzık alakulása a hálózat egyes szakaszain legjobban grafikus ábrázolással mutathatók be. A járatszám, férıhely, utasszám és a férıhely-kihasználás alakulását mutatják a II. sz. melléklet ábrái.

60



16. táblázat:Menetrendszerő autóbusz-utasszámok a lakosság számához viszonyítva Utas/lakos szerinti sorrendben

ABC sorrendben Település

Lakosszám

Utasszám

Utas/lakos

Abda

3003

1690

0, 56

Bıny

2230

2995

Börcs

1035

Dunaszeg

Település

Lakosszám

Utasszám

Utas/lakos

Bıny

2230

2995

1, 34

1, 34

Enese

1776

1809

1, 02

646

0, 62

Kisbajcs

764

746

0, 98

1678

1008

0, 60

Vének

169

126

0, 75

Dunaszentpál

621

377

0, 61

Vámosszabadi

1083

759

0, 70

Enese

1776

1809

1, 02

Rétalap

564

368

0, 65

Gönyő

3028

1232

0, 41

Gyırújbarát

4613

3004

0, 65

Gyırladamér

1256

734

0, 58

Koroncó

1887

1217

0, 64

Gyırújbarát

4613

3004

0, 65

Börcs

1035

646

0, 62

Gyırújfalu

1098

650

0, 59

Dunaszentpál

621

377

0, 61

Gyırzámoly

1649

988

0, 60

Dunaszeg

1678

1008

0, 60

Ikrény

1579

833

0, 53

Gyırzámoly

1649

988

0, 60

Kisbajcs

764

746

0, 98

Gyırújfalu

1098

650

0, 59

Koroncó

1887

1217

0, 64

Gyırladamér

1256

734

0, 58

Kunsziget

1209

657

0, 54

Abda

3003

1690

0, 56

Mezıörs

976

533

0, 55

Mezıörs

976

533

0, 55

Nagybajcs

854

448

0, 52

Kunsziget

1209

657

0, 54

Nagyszentjános

1882

77

0, 04

Nyúl

3824

2039

0, 53

Nyúl

3824

2039

0, 53

Ikrény

1579

833

0, 53

Öttevény

2731

1245

0, 46

Nagybajcs

854

448

0, 52


61


Pér

2377

1091

0, 46

Rábapatona

2502

1257

0, 50

Rábapatona

2502

1257

0, 50

Pér

2377

1091

0, 46

Rétalap

564

368

0, 65

Öttevény

2731

1245

0, 46

Töltéstava

1906

819

0, 43

Töltéstava

1906

819

0, 43

Vámosszabadi

1083

759

0, 70

Gönyő

3028

1232

0, 41

Vének

169

126

0, 75

Nagyszentjános

1882

77

0, 04

46294

27348

0, 61

Összesen

46294

27348

0, 61

Összesen

Forrás: Széchenyi István Egyetem felmérése alapján

62



5.3.5. Szerzıdéses autóbuszjáratok Az agglomerációs övezetben csak a Kisalföld Volán üzemeltet szerzıdéses járatokat. A megrendelık: Audi, Philips, Gyırplast, Marklin, Kaiser. Nagyobb teljesítményt az Audi és a Philips kiszolgálását végzı járatok jelentenek. A szerzıdéses járatok a kistérségi települések közül a következıket érintik: Abda, Bıny, Enese, Ikrény, Mezıörs, Nyúl, Öttevény, Pér, Rábapatona, Töltéstava, Vámosszabadi. A teljes agglomerációs forgalomra jellemzı, hogy összesen - 108 járat, - 7560 km-t megtéve, - 1424 utast szállított.

5.3.6. Megállóhelyek Az autóbusz és a vasúti megállóhelyek állapota is teljes körően felmérésre került. Általában jellemzı, hogy az autóbuszmegállók színvonala sok kívánnivalót hagy maga után. Gyakorlatilag nincs olyan megállóhely, amellyel kapcsolatban ne lenne valami hiányosság. Az 5. ábra a megközelíthetıség nehézségeire ill. a balesetveszélyes le- és felszállásra, míg a 6. ábra az utasforgalmi helyiségek elhanyagolt állapotára mutat egy-egy példát. A jellemzı hiányosságokra, és azok elıfordulási gyakoriságára vonatkozó adatokat pedig az 16. táblázat tartalmazza.

20. ábra: Nyúl, Táncsics M. u. 6.

21. ábra: ÁTEV bejárati út

Az egyes megállóhelyek néhány kiemelten figyelemre méltó állapotjellemzıjérıl a melléklet tartalmaz információt, diagramok formájában.


63


17. táblázat: A jellemzı hiányosságok és elıfordulási gyakoriságuk A kifogás elıfordulása %-ban Autóbusz A kifogás megnevezése

Vasúti Egyéb Egyéb Gyır Gyır belterület külterület külterület belterület %

Burkolatlan leszállófelület

37

56

14

4

0

Alacsony leszállófelület (peron)

-

-

-

-

18

Egyáltalán nincs járdakapcsolat

6

100

0

0

0

Csak közvetett járdakapcsolat

61

100

-

0

0

Nincs váróhelység

56

83

84

63

0

Nincs ülıhely

69

93

76

69

45

Megállóból nem lehet kilátni

37

53

33

49

Utastájékoztatás nincs

10

12

8

61

Utastájékoztatás hiányos

2

2

0

1

Menetjegykiadás nincs

…

Közvilágítás nincs

9

96

54

0

Közvilágítás elégtelen

14

2

1

0

Gyaloglási idı 10 percen túl

0

30

8

0

Parkolóhely nincs

84

98

83

81

59

Kerékpártároló nincs

90

…

95

98

68

Veszélyes jármőoldali biztonság

8

9

3

16

Veszélyes utasoldali biztonság

16

18

8

5

Hiányos autóbusz-csatlakozás

-

-

-

-

100

Nincs autóbusz-csatlakozás

-

-

-

-

59

18 50 5

A vasúti felmérésben 22 szolgálati hely szerepel, amelybıl 12 állomásként, 10 megállóhelyként funkcionál. • A MÁV Rt. és a GySEV Rt. nagymértékő technológiai racionalizációs programot hajtott

végre az utóbbi években. Ennek következményeként több megállóban a szolgálat megszőnt és ezzel együtt a váróhelység is lakat alá került. Az kistérségben ez az ikrényi, és a két ménfıcsanaki megállót érinti. • A Budapest-Hegyeshalom vonal felújítása során a peronokon elhelyeztek 3 oldalról védett ülıhellyel rendelkezı vagy anélküli esıbeállókat, minden oldal felé megfelelı kilátást biztosítva (Öttevény, Abda, Nagyszentjános). • A kerékpártárolók és a parkolóhelyek tárolókapacitása elegendınek tőnik.

64



A kistérségi települések tömegközlekedési lefedettségét szemléltetik a III. és IV. sz. melléklet ábrái. Az ábrákon szereplı fedettségi körök egységesen 300 méter sugarú köröket ábrázolnak, amelyek megközelítıleg 400 méteres gyaloglási távolságnak felelnek meg. Az ábrákon látható vékony piros vonalak a lakott területek határát, míg a sötétszürkék a települések utcáit jelölik. Az autóbuszok által járt útvonalakat vastag vonal mutatja, a vasútvonalakat fekete szaggatott vonal ábrázolja.

5.3.7. Személygépkocsi forgalom A személygépkocsival munkanapon Gyırbe beutazó összesen 9961 fı (1, 57 fı / személygépkocsi) irányonkénti megoszlását a 7. ábra mutatja. Az irányonkénti megoszlás hasonló a tömegközlekedési forgalom megoszlásához. Az egyes irányokban a tömegközlekedés és gépjármőhasználat arányaiban nincs olyan különbség, ami a tömegközlekedési kiszolgálás eltérı színvonalára utalna. Jelentıs azonban az az eltérés, ami az agglomerációs területen belüli, nem Gyır végpontú utazásoknál van. Ezen a területen a menetrendszerő autóbusz-közlekedés szerepe kisebb. A lakásinterjú adataiból kiderült, hogy az agglomerációs települések lakossága összes utazásának mintegy 10 %-át az agglomerációs települések (Gyırt leszámítva) között teljesíti, és ebben a forgalomban a személygépkocsi részesedése 26 %-os. Az utazások döntı többsége napi gyakoriságú vagy napi többszöri beutazást jelent, ez képezi az összes utazások 83, 6 %-át. A hetenkénti vagy heti többszöri utazás 10, 2 %-ot képvisel, míg az alkalomszerően utazók 6, 2 %-ot tesznek ki. Az utazásnak egyszerre többféle motivációja is lehet, így a százalékos értékek összege több mint 100 %. Az utazók 85,3 %-a munkavégzés, 9,0 %-a tanulás, míg 14,6 %-a egyéb céllal közlekedett a felmérés napján.


65


GYİR 9961

22. ábra: Személygépkocsival beutazók száma irányonként 5.4. Gyır megyei jogú város helyi közösségi közlekedési rendszere Gyır közlekedésére a motorizációs szint növekedése, és ebbıl fakadóan a személygépkocsi használat növekvı mértéke nyomja rá a bélyegét. A forgalmi körülmények romlása, a torlódások rendszeressé és egyre kiterjedtebbé válása mindenki által naponta érzékelhetı jelenség. A személykocsi használat terjedése mellett a tömegközlekedés igénybevétele csökken. Az egyes közlekedési módok részesedése az akkor végzett felmérések szerint a következı volt: Busz

Személykocsi

Kerékpár

1992.

58 %

26 %

16 %

1997.

40-45 %

40-45 %

10-15 %

1998 óta nem került sor a közlekedési módok közötti arányok felmérésére, de félı, hogy a tömegközlekedés aránya már 40 % alá csökkent. Az autóbuszon utazók száma az utóbbi években folyamatosan csökkenı tendenciát mutat. Az elvégzett forgalomfelvételek az egyes években az alábbi utasszámot és teljesítményértékeket állapították meg: 66



1992.

1997.

2002

2004

Összesen Csúcsidı

129 449

132 715

113 135 80. 801

75. 566

1992 = 100%

100, 00

102, 52

87, 40

81, 72

575 902

596 732 1 664, 9 1 119, 9

1 036, 8

115, 74

107, 15

Napi felmért utasszám (hétköznap)

Kibocsátott teljesítmény férıhelykm (ezer) éves napi napi csúcsidı

1 490. 6

1992=100%

100, 00

103, 62

Az utasszám csökkenését a menet- és bérletjegyeladások adatai is bizonyítják A tömegközlekedés igénybevételének csökkenésére két módon lehet reagálni: - a kínálat csökkentésével (járatmegszüntetés, ritkítás), - a kínálat javításával, a tömegközlekedés vonzerejének növelésével, a szolgáltatási színvonal emelésével. A közlekedési szakma álláspontja világszerte a második megközelítést tartja helyesnek, és a fejlett országok gyakorlata is az, hogy igen jelentıs ráfordításokat áldoznak a tömegközlekedés fejlesztésére, a forgalomban elfoglalt helyének megtartására. A magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyőlési határozat szerint „olyan városi közlekedésfejlesztési stratégiára van szükség, amely határozottabban támaszkodik a közösségi közlekedésre az egyéni közlekedéssel szemben.”

5.4.1.A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala 5.4.1.1. Megállóhelyek A városban jelenleg 407 megállóhely van. A megállóhelyek az egész várost behálózzák, valamennyi lakott helyrıl az elfogadható gyaloglási távolságon belül elérhetı a közösségi közlekedés, ugyanakkor van néhány olyan terület, ahonnan hosszabb (300 métert meghaladó) gyaloglás szükséges, az érintett lakosszám azonban nem jelentıs.

5.4.1.2. Vonal- és viszonylathálózat A vonalhálózat nettó hossza 120, 8 km, ilyen hosszúságú útvonalon közlekednek az autóbuszok. Az ölelkezı szakaszokat is beszámítva a bruttó vonalhossz 481, 6 km. Az ezen © MTA RKK NYUTI 2005

67


értékekkel számított nettó hálózatsőrőség 0, 71 km/km2, a bruttó hálózatsőrőség 2, 84 km/km2. A városban jelenleg 51 számozott autóbusz-viszonylat közlekedik, ehhez járul még 8 iskolabusz-viszonylat. A viszonylatok közül 16 alkotja a törzshálózatot, ezek a következık: 1, 2, 3-as nincs 4, 5, 7, 8, 11, 13, 14, 16, 17, 19, 22, 23, 31, 40. Törzsviszonylatnak azt lehet tekinteni, amelyen az egész üzemidı alatt folyamatosan van közlekedés, és a járatsőrőség eléri, illetve meghaladja az óránkénti 1 járatot. Ez a törzshálózat bonyolítja le a forgalom nagy részét. A törzshálózat részesedése a forgalomban az indított járatok számát tekintve munkanapokon 87, 91 %. A törzshálózatba nem sorolható viszonylatokat összefoglalóan idıszakos viszonylatnak nevezzük. Az elnevezés arra utal, hogy ezeken nincs egész nap folyamatosan forgalom. Az ilyen viszonylatok száma 35, amelyek a következıképpen csoportosíthatók:

•

hivatásforgalmi viszonylatok, melyek a nagyobb lakóterületeket, lakótelepeket kötik össze a jelentısebb munkahelyekkel, így átszállás nélküli utazási lehetıségeket teremtenek a munkába járók jelentıs részének

•

egyéb viszonylatok, melyek egy térség bekötését biztosítják a városi forgalomba, illetve speciális utazási igényekkel szolgálnak, mint pl. a 3Y viszonylat az üdülıkertek, vagy a 30-as viszonylat a temetı kiszolgálásával megszőntek, de a 18-as új temetıhöz naponta 6 alkalommal ez az egy darab egyéb viszonylat van

Az iskolabuszok a lakóterületekrıl, illetve a városközpontból a nagyobb iskolákhoz közlekednek. Ezzel megelızhetı az, hogy a törzsviszonylatok járatai az azonos idıpontban utazó diákok miatt túlzsúfolttá váljanak, vagyis az iskolabusz-rendszer a többi utast is szolgálja, illetve a diákok számára kényelmes, nagyrészt átszállás nélküli utazási lehetıségeket nyújt. A diákjáratok kihasználása megfelelı, ez mutatja, hogy közlekedtetésük valós igényeket szolgál ki.

5.4.1.3. Idıbeli kiszolgálás A járati teljesítmények és a hálózathossz egymáshoz viszonyításával az idıbeli kiszolgálást lehet jellemezni. Ha az 1 napra jutó átlagos járati km-t elosztjuk a nettó hálózathosszal, egy olyan számot kapunk, amely azt jelzi, hogy a hálózat átlagos keresztmetszetén naponta átlagosan hányszor halad át autóbusz. Ez az érték Gyırben 131, 7 -re adódik. Ez azt jelenti, hogy egy nap alatt a hálózat egy pontját megfigyelve átlagosan egy utas 131, 7 járatot találna. Az üzemidıt figyelembe véve ez 5 perces átlagos követési idıt jelent. A városban négy menetrendi idıszakot alkalmaznak, ezek:

•

munkanap,

•

szabadnap,

68



•

munkaszüneti nap,

•

és tanszüneti munkanap.

A tanszüneti munkanap a nyári és a téli tanszünetben a kisebb utazási igényekhez való alkalmazkodást jelent. Jelenleg két vonalon van külön tanszüneti menetrend (17 és 22), de ezeken túlmenıen más viszonylatokon is elıfordul, hogy a tanszünetben kevesebb járat közlekedik. A tanszüneti járatszám-csökkentést az alábbiak jellemzik: Az indított járatok száma - munkanapokon - a törzsviszonylatokon

1985 db

- az idıszakos viszonylatokon - tanszüneti munkanapokon

273 db

- a törzsviszonylatokon - az idıszakos viszonylatokon

1932 db 241 db

A közlekedés kínálatát jelentı járatszám csökkenés 2, 7 % - a törzsviszonylatokon - az idıszakos viszonylatokon - összesenben

11, 7 % 3, 8 %

Az utasszám visszaesése a tanszüneti idıszakban ennél sokkal nagyobb, július és augusztus hónapokban az év többi idıszakához viszonyítva az utazási igények mintegy 20-30 %-kal alacsonyabbak, vagyis a kínálat csökkentése jóval kisebb, mint az utasszám visszaesése, és ennek következménye, hogy a férıhely-kihasználás tanszünetben ténylegesen alacsonyabb. A járatsőrőségre jellemzı, hogy - munkanapokon - csúcsidıben a törzshálózat nagy részén 10 perces, - csúcsidın kívül 20-30 perces követési idıköz van, és csak néhány esetben (kisebb forgalmú külsı területek kiszolgálásánál) fordul elı 60 perces követési idıköz. - szabadnapokon és munkaszüneti napokon általában 20-30 perces a követési idıköz, de szabadnap délelıtt a legnagyobb forgalmú négy viszonylaton 10 perces ez az érték. Csak az 1, 17, 22-es vonalakon van szombat délelıtt 15 perces követés, a többi vonalon 20 perc. A járatsőrőségnek ezen értékei kedvezıek, a város nagyságához képest magas szolgáltatási színvonalat jelentenek. Ráadásul a feltüntetett értékeknél az utas a megállóhelyeken sok esetben sőrőbb közlekedést tapasztal, mert - az ölelkezı járatok együttes követési idıköze értelemszerően kisebb lesz – ez tudatosan fel is van használva, pl. a 4-es és 7-es viszonylatoknál, ahol a 20 perces idıköz eltolása révén a közös szakaszokon a csúcsidın kívül is 10 perces idıköz alakul ki,


69


- valamint az idıszakos járatok hozzáadódnak a törzsviszonylat járataihoz, és így a közös szakaszokon többletutazási lehetıségek jelentkeznek.

5.4.1.4. Az átszállások helyzete A viszonylatvezetésbıl fakad, hogy a város bármelyik két pontja között legfeljebb 1 átszállás szükséges az utazáshoz. Az átszállások helyzetét jól jellemzi a VI. sz. mellékletben található átszállási mátrix, amely a fıbb városrészek között mutatja be, hogy lehetséges-e átszállás nélkül utazni. A figyelembe vett 20 fıbb városrész között összesen 380 kapcsolat lehetséges, ebbıl - csúcsidıben

95-ben

- csúcsidın kívül 73-ban átszállás nélkül lehet utazni, ami 25 ill. 29 %-os arány A valóságban az átszállás nélkül utazók aránya ennél jóval magasabb, hiszen a viszonylatok a fı utasáram-latokhoz igazodnak.

5.4.2. A hálózat forgalmi jellemzıi Az átlagos viszonylathossz - a törzshálózaton

8, 3 km,

- az idıszakos hálózaton 7, 1 km. Az átlagos megállótávolság megfelel a szakmailag elvárhatónak. A járati teljesítményekre jellemzı éves adatok 2004-ben a következık voltak: - járati km 5. 118.000 km - férıhely km - jármővek átlagos férıhelye

618. 873 e fhkm 109 fı

- utasszám - utaskm

65. 147 e fı 230. 660 utkm

- átlagos utazási távolság - férıhely-kihasználás

3, 55 km 37, 31 %

5.4.3. Keresztmetszeti utasszámlálás A fent ismertetett hálózaton 2004-ben teljes körő forgalomfelvételre került sor. A következıkben a hálózatra jellemzı leglényegesebb forgalmi paramétereket foglaljuk össze.

5.4.3.1. Teljesítményadatok 2004. október 6-án a két csúcsidıszakban (5-8 és 12-18 óra között) teljes körő felvételre került sor. A felvétel szerint az adott napon

70



- 1. 407 járat - 10. 065 km-t megtéve - 75. 566 utast szállított, Ezek során - 1. 036. 771 férıhely-kilométer és - 251. 075 utaskilométer került teljesítésre A forgalomfelvétel adatai, és a belılük képzett fıbb mutatók értékei rendszerezve a 6. táblázatban találhatók.

18. táblázat:A 2004-es csúcsidei felvétel fı adatai 2004 Indított járatok szám (db)

1. 407

Járati kilométer teljesítmény (km)

10. 065

Utasszám (fı)

75. 566

Utaskilométer teljesítmény (utaskm) Férıhelykilométer teljesítmény (fhkm)

251. 075 1. 036. 771

Férıhelykihasználtság (%)

24, 2

Zsúfoltsági mutató (%)

38, 3

Átlagos utazási távolság (km)

3, 3

Kihasználatlan járatok száma (db)

309

Zsúfolt járatok száma (db) ebbıl túlzsúfolt járat (db) Késett járatok száma (db)

63 16 163

A felmérés alapján az 5 legnagyobb forgalmú viszonylat: - a 14-es 9. 802,

- a 22-es 7. 668, - a 23-as 6. 501, - a 2-es 6. 205 és - a 17-es 5. 420 -szállított utassal. A felmérés napján ez az öt viszonylat szállította az összes utas csaknem felét, 47, 1 %-át. Részesedésük utaskilométerben mérve 33, 5%, amivel arányos a 34,3 %-os férıhely-kilométer teljesítmény kibocsátás.

5.4.3.3. A forgalom idıbeli lefolyása A forgalom idıbeli lefolyását a VII. sz. melléklet tükrözi. A reggeli csúcsidıszak szinte a 78 óra közötti idıszakot jelenti, hiszen ebben az órában utazik a reggeli három óra utasainak több mint fele, 54,7 %-a. A délutáni csúcsidıszak a 13-17 óra közötti intervallum, melyben


71


a legerısebb csúcsóra a 14-15 óra közötti idıszak, de ennek utasszáma közel 20 %-kal elmarad a reggeli csúcsóráétól. A forgalom idıbeli alakulását tükrözı VIII. sz. melléklet azt mutatja, hogy a férıhelykínálat többnyire jól követi az igények alakulását, csupán 5-7 óra között látszik némi túlkínálat. Ez arra utal, hogy az utazási igények idıbeli alakulása megváltozott, a reggel 6-7 órai munkakezdık száma csökkent. Ezt bizonyítja az óránkénti utasszámok alakulása is (18. táblázat). Látható, hogy az utasszám a legnagyobb mértékben az 5-6 óra közötti idıszakban esett vissza. Ez azzal áll összefüggésben, hogy a nagy foglalkoztatók dolgozóikat szerzıdéses járatokkal szállítják.

19. táblázat: Az óránkénti utasszám alakulása 2004-ben

Utasszám Férıhel ykih.%

5-6

6-7

7-8

12-13

4. 921

6. 811

14. 138

5. 456

16, 2

20, 6

30, 4

24, 3

13-14

14-15

10. 156 11. 651 28, 0

27, 4

15-16

16-17

17-18

9. 336

8. 067

5. 030

24, 1

23, 7

20, 8

5.4.3.4. Az egyes megállóhelyek forgalma A legnagyobb forgalmú megállóhelyek: - Révai u. forg. iroda 10. 570 fı

- Városháza - Aradi vt. u., Megyeháza

6. 046 fı 5. 960 fı

- Marcalváros forg. iroda 5. 715 fı - Honvéd liget 5. 065 fı le- és felszálló utassal, azaz ezekben az adatokban minden utas kétszer szerepel. 5.4.3.5. A férıhely-kihasználás alakulása A férıhely-kihasználás alakulását két mutatóval jellemezzük. A dinamikus férıhelykihasználási mutató a szakmában általánosan ismert és használt utaskm/férıhelykm hányados. Ennek hátránya, hogy értékét jelentısen befolyásolják azok az esetek, amikor igen kevés utas van a jármővön, azaz a kedvezı férıhely-kihasználtság elınyét csak nagyon kevés ember élvezi, ugyanakkor a mutató alakítását ez az eset ugyanolyan súllyal befolyásolja, mint a túlzsúfoltság esete, amikor egy kedvezıtlen helyzet nagyon sok embert érint. A mutató hibája az, hogy nem tartalmaz súlyozást az érintett utasszámmal. Ezt a fogyatékosságot kiküszöböli a statikus zsúfoltsági mutató, amelynél a járatonkénti egyes

72



megállóközökre számolt férıhely-kihasználtsági értékeket az érintett utasszámmal súlyozzuk.

u f ∑ ∑u

∑∑u Számításának képlete: Zsm =

i

ij

ij

j

j

, ahol

ij

i

j

uij = utasszám j járat i-edik megállóközén, fj = j járat férıhelye E két mutató alakulása látható a 8. ábrán.

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

statikus 5

6

7

8

dinamikus

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

23. ábra: A férıhelykihasználás csúcsidei alakulása 2004-ben A férıhelykihasználtság néhány további részletezı adata szerepel a IX. sz. mellékletben. Érdemes kiemelni, hogy a csúcsórai férıhely-kihasználási értékek sem magasak, pl. a 7-8 óra közötti idıszakban 30, 4 %, 13-14 óra között pedig 28, 0 % a dinamikus férıhelykihasználás. Ezek a számok azt mutatják, hogy a férıhely-kibocsátás jól követi az utazási igények ingadozásait, talán egyedül az 5-6 óra közötti idıszakban tőnik alacsonynak a férıhely-kihasználás (16, 2 %), de ekkor a munkába szállítás miatt az autóbuszok döntıen csak az egyik irányban terheltek. Viszonylatonként vizsgálva megállapítható, hogy a legjobban kihasznált viszonylatok a 31es, 40-es, 31A, 8-as és 16-os, a leggyengébben kihasználtak a 4-es, 13-as, 19-es, 2-es és 37es. (Csak a törzsviszonylatok figyelembevételével). A törzsviszonylatokon összességében a kihasználtság 23, 4%, a szélsı érték 15, 3 és 30,4 %, vagyis a legjobban kihasznált leggyengébben kihasználténak (4).

törzsviszonylat

(31)

kihasználtsága

kétszerese

a

Zsúfoltan közlekedett 63 járat, a csúcsidei összes járat 4, 5 %-a. A zsúfolt járatok közül 16 járat, azaz 25, 4 % túlzsúfoltan közlekedett. A zsúfolt járatok fele 4 viszonylaton került regisztrálásra. 9-9 zsúfolt járat volt a 11-es és 14-es viszonylatokon, 8 a 23-ason és 6 a 22-esen. Érdekes, hogy a túlzsúfolt járatok fele is


73


ezen a 4 viszonylaton található, kiemelkedik ezek közül is a 14-es viszonylat 4 túlzsúfolt járatával. Kihasználatlanul közlekedett 309 járat, az összes járat 22, 0 %-a. A legtöbb kihasználatlan járat (52) a 22-es viszonylaton közlekedett, mely esetében 5-6 óra között a férıhely-kapacitás túlkínálata látszik, hiszen az indított 6 járatpárból mindkét irányból 5-5 járat kihasználatlan volt. Ezt támasztja alá a férıhely-kihasználási mutató értéke is, mely ebben az órában a város felé 13, 3 %, Marcalváros felé mindössze 5,5 % volt. A többi idıszakban – a közlekedés jellegébıl adódóan – a járatok csak az egyik irányban voltak kihasználatlanok. Megemlíthetı még a 19-es viszonylaton 37, a 4-esen 26, a 17-esen 21, a 11-esen pedig 20 regisztrált kihasználatlan járat. Ezeken a viszonylatokon (a 11-es kivételével) – hasonlóan a 22-esnél elmondottakhoz – túlkínálat tapasztalható az 5-6 óra közötti idıszakban.

5.4.3.6. Menetrendszerőség A számlálólapokra feljegyzett indulási és érkezési idıket a menetrendben szereplı idıpontokkal összehasonlítva kimutatás készíthetı a menetrendszerőség alakulásáról. A felmérés adatai szerint a késett járatok aránya 11, 6 % volt. (Az 5 percnél nagyobb indulási vagy érkezési eltérést tekinthetı késésnek.) A legtöbb késett járat (27) az 1-es viszonylaton fordult elı, 20 késés volt a 23-ason, 13-13 a 2-esen és 22-esen, 12 a 40-esen és 11 késett járat a 4-esen. A többi viszonylaton 10 alatt volt a késett járatok száma. 5.5 A közlekedési rendszer fejlesztési lehetıségei

5.5.1. Környéki közlekedési rendszer fejlesztése A környéki közlekedésre vonatkozó koncepciónak azon kell alapulnia, hogy az agglomerációs forgalom igényei és Gyır város szempontjai egyensúlyba kerüljenek. Az agglomerációs lakosság érdeke, hogy jó megközelítési körülmények álljanak rendelkezésére a Gyırbe történı utazáskor. Gyır érdeke is az, hogy a közlekedési feltételek ne hátráltassák a Gyırbe való beutazást, de ugyanakkor az is alapvetı érdeke, hogy a forgalom a város helyi közlekedését ne akadályozza, vagyis a város úthálózatán a forgalom lebonyolódása akadálymentes legyen. Ez utóbbi szempont egyébként az agglomerációs közlekedés résztevıi számára is érvényes, mivel a városon belüli akadályozottság ıket is hátráltatja úti céljuk elérésében. Mindezek alapján azt lehet alapvetı célkitőzésnek tekinteni, hogy az agglomerációs forgalom minél nagyobb hányada történjen a helytakarékos és környezetbarát közforgalmú közlekedéssel.

74



Ennek megvalósuláshoz arra van szükség, hogy az agglomerációs közforgalmú közlekedés kínálata magas szolgáltatási színvonalat képviseljen, és így vonzó alternatívát jelentsen a személygépkocsi-használattal szemben. A magas szolgáltatási színvonalú agglomerációs közlekedés nem képzelhetı el a helyi közlekedéssel történı összehangolás nélkül, ezért a fejlesztési koncepciók súlyponti elemét kell képeznie az agglomerációs és a helyi közlekedés integrációjának. Ez utóbbi végsı célként a közlekedési szövetség megvalósítását jelenti. Ezen célkitőzéseknek a megvalósítása, illetve a közlekedési ellátottság és szolgáltatási színvonal javítása elsısorban a következıkben ismertetésre kerülı intézkedésekkel segíthetı elı.

5.5.1.1. Kötöttpályás elıvárosi közlekedés létrehozása A vasút szerepe jelenleg a forgalmon belüli részesedése alapján nem jelentıs (5, 1 %-os). A közúti közlekedés adottságai miatt sokkal rugalmasabb, megállóhelyei behálózzák a lakóterületeket, mindennél fogva sokkal alkalmasabb a városkörnyéki utazások lebonyolítására. Az autóbusz-közlekedés problémája abban rejlik, hogy a jármővei a közúti forgalomban együtt haladnak a személygépkocsikkal és a forgalmi torlódások hátrányai ugyanúgy érintik. A tömegközlekedés elınyben részesítése a torlódásos szakaszokon külön pálya biztosítását igényelné, ami a közúton, az autóbuszok számára éppen ezeken a szakaszokon rendkívül nehezen valósítható meg. A kötöttpályás rendszerben ugyanakkor az elkülönített pálya eleve rendelkezésre áll. (melléklet). Ebbıl az alapvetı ténybıl kiindulva érdemes a kötöttpályás közlekedést is számításba venni a fejlesztési lehetıségek között, amit megerısít az a napirenden lévı terv, hogy a Szabadhegyen keresztülmenı vasútvonal új nyomvonalvezetést fog kapni és a város nyugati részén rövidebb vonalvezetéssel kerül a hegyeshalmi vágányba bekötésre. A pálya áthelyezésével – a GyırCelldömölk és a Gyır-Veszprém vonalak Gyır GySEV pályaudvar felıl történı bevezetésével – megszőnne a szabadhegyi részen a területi elválasztottság, és valamennyi csatlakozó vonal egy irányból kerülne bevezetésre. Következményként egyúttal megszőnne Gyır-Szabadhegy állomás. Ez az új vonalvezetés lehetıséget ad arra, hogy távlatilag egy számottevı utasforgalmat lebonyolító elıvárosi kötöttpályás közlekedés kerüljön kialakításra. A GySEV vágányokat felhasználó változat (melléklet) kielégíti azt az elıvárosi közlekedés szempontjából fontos követelményt, hogy utasforgalmi csomópont alakuljon ki a lakóterület (Marcalváros) közelében, és rövid utazási idıvel elérhetı legyen a belváros és. a munkahelyi övezetek. A hálózat átalakításának elengedhetetlen része a marcalvárosi lakóterület közelében egy korszerő utasterminál létesítése, amely biztosítaná a kapcsolatot a helyi és helyközi


75


(elıvárosi) buszjáratok, a vasút valamint az egyéni közlekedés (P+R és B+R parkolók) között. A terminált ajánlott kereskedelmi / bevásárló központi funkciókkal is összekötni. Az kötöttpályás elıvárosi közlekedés megvalósításának egyik kulcskérdése a gyıri iparvágányok bevonása a forgalomba. Az elgondolás nem új kelető, már több alkalommal is felmerült Gyır iparvágány-hálózatának hasznosítása személyszállítás céljára. Gyır kiterjedt iparvágány-hálózata több olyan ipari üzemet kapcsol be a vasúti vérkeringésbe, ahol a munkába járók jelentıs hányadát képezik a vidékrıl bejáró dolgozók. Ennek alapján indokolt vizsgálni az elıvárosi forgalom olyan megszervezési lehetıségét, amelyben a munkába járást szolgáló vonatok az ipari üzemekig közlekednek az iparvágányok felhasználásával. A kialakítható viszonylatok lehetnének ( melléklet): 1. Gyırasszonyfa – Pannonhalma – Marcalváros – Gyır személypu. – Gyır-Gyárváros – AUDI 2. Gyırasszonyfa – Pannonhalma – Marcalváros – Gyır személy pu. – Gyır-Gyárváros – Gyır Ipari park 3. Gecse – Gyarmat – Ménfıcsanak – Marcalváros – Gyır személy pu. – GyırGyárváros – AUDI 4. Gecse – Gyarmat – Ménfıcsanak – Marcalváros – Gyır személy pu. – GyırGyárváros – Gyır Ipari park

5.5.1.2. A közforgalmú közlekedés elérhetıségének javítása A közforgalmú közlekedés egyik kulcskérdése a hálózat- és megállósőrőség, és ezzel összefüggésben a megközelíthetıség, elérhetıség kérdése. A ritkábban lakott, vidéki térségekben a hálózat gazdasági okok miatt törvényszerően nem lehet olyan kiterjedt, hogy a lakott területek minden pontjáról rövid úton elérhetı legyen. Ezt a szolgáltatási színvonal szempontjából kedvezıtlen tényt a P+R és B+R parkolók szisztematikus telepítésével lehet ellensúlyozni. A javasolt parkolók elhelyezkedésérıl áttekintést ad a XIII. sz. melléklet. Ezek a parkolók lehetıvé teszik azt, hogy otthonról autóval vagy kerékpárral elindulva egy viszonylag közeli megállótól tömegközlekedéssel lehessen továbbutazni. Jelenleg a belterületi megállók 10 %-ánál van kerékpár-elhelyezési lehetıség, és 16 %-nál személygépkocsi parkolási lehetıség. Ezek erıteljes növelése az agglomerációs tömegközlekedés javításának egyik fontos tényezıje lehet.

76



5.5.1.3. Az egyéni és a közösségi közlekedés közötti kapcsolat javítása Gyır területén Az agglomerációs területen keletkezı és Gyırbe irányuló személygépkocsi-forgalom másik "lecsapolási" lehetıségét a városhatár környéki átszállópontok és az ezekhez csatlakozó parkolóhelyek (összefoglalóan: utasterminálok) létesítése képezi. Ezek mőködése az alábbi meggondoláson alapul:

•

az agglomerációs területen a kisebb laksőrőség miatt a tömegközlekedés nem jelenhet meg olyan sőrőséggel, ami a személygépkocsi nyújtotta kötetlenséget és rugalmasságot akár megközelítıen is biztosítaná,

•

ezért az utazások autóval történnek, ami a városon kívüli úthálózaton (éppen az alacsonyabb laksőrőség miatt) nem is okoz gondot, és

•

a városszéli P+R parkolóknál a bejövı személygépkocsi forgalom egy része megáll és

a tömegközlekedésre tér át. A megfelelı nagyságrend, a kellı mértékő koncentráció kialakulása szempontjából elınyös, ha több közlekedési fajta (vasút, helyközi- és helyi busz, személygépkocsi, kerékpár) közös találkozópontjaként kerülnek az ilyen terminálok kialakításra. A vonzerı tovább növelhetı azzal, hogy kereskedelmi létesítményeket is elhelyezünk ugyanitt, ezzel bevásárlóközpont (plaza-szerő kialakítás) jelleget is kaphat a létesítmény, ezáltal a beutazók itteni átszállásukat összeköthetik bevásárlásukkal, illetve az itt eltöltött idı sokkal kellemesebb körülmények között telhet el. A forgalmi áramlatok, a közlekedési hálózatok, valamint a város beépítettségi viszonyainak figyelembevételével az alábbi helyeken volna elınyös új utasterminál és / vagy P+R parkoló létesítése: a) a 83-as út és a Pápai út keresztezıdésénél, a kialakuló új vasútvonal mentén (Marcalvárosi utasterminál), b) a Praktiker áruház mellett a helyi autóbuszvégállomás idehelyezésével együtt, vagy a jelenlegi Adyváros autóbuszállomás közelében, c) a Viziváros lakóterületnél a régi labdarúgó pálya helyén, d) Újvárosban a Gardénia mellett. A javasolt helyszínek a XIV. számú mellékletben láthatók. A javasolt pontokon a következı csatlakozások hozhatók létre: Marcalváros: A 83-as úton beérkezı helyközi járatok (közöttük a gyırújbaráti járatok is); elıvárosi vasút; Ménfıcsanak helyi járatai; a gyıri helyi járatok közül a Marcalváros végállomású járatok; személygépkocsi és kerékpár. Praktiker: A 82-es úton beérkezı helyközi járatok; a gyıri helyi járatok közül az Adyváros végállomású járatok; személygépkocsi és kerékpár. Víziváros: Az 1-es úton beérkezı helyközi járatok; a gyıri helyi járatok közül a Víziváros végállomású járatok; személygépkocsi és kerékpár.


77


Újváros:

Az 1-es úton beérkezı helyközi járatok; a gyıri helyi járatok közül az Újváros

végállomású járatok; személygépkocsi és kerékpár.

5.5.1.4. Az környéki buszjáratok közlekedésének segítése a gyıri úthálózaton A tömegközlekedés vonzereje növekedne, ha gyorsabb haladását tudnánk biztosítani ezeknek a jármőveknek, azaz ez is egyike a gépjármőforgalom visszaszorítását szolgáló eszközöknek. A munkahelyekre közvetlenül közlekedı agglomerációs járatok rendszere jónak mondható, sıt továbbfejlesztése javasolt. A városon belüli útvonalak közül a haladás gyorsítása szempontjából az alábbiakkal érdemes foglalkozni: a.) Szent István út Buszsáv kialakításáról már készült tanulmány.1 Az agglomerációs közlekedés szempontjából hatásos intézkedés lenne a Baross hídnak a közhasználatú közlekedésre való kizárólagos fenntartása. b.) Fehérvári út (Banai út - Szigethy A. u. közötti szakasz) A Fehérvári út tervezett új bevezetı nyomvonala ezt a szakaszt tehermentesíteni fogja. Az autóbuszok továbbra is a jelenlegi utat fogják használni, haladásuk feltételei viszont javulni fognak. c.) Tihanyi Árpád út Ezen az úton a forgalmi terhelés az aluljáró megépülésével várhatóan nıni fog, amivel a csúcsidıszakokban a buszközlekedés ma is meglévı hátráltatása még erısebb lesz. Megoldásként felvethetı egy egysávú buszsáv kijelölése, amire az út paraméterei lehetıséget adnak. Ez az egy sáv változó irányban volna az autóbuszok által igénybevehetı, a reggeli csúcsidıben befelé, a délutáni csúcsban kifelé irányban. A megoldás kritikus pontja, hogy a buszsáv a csúcsidıszakokat kivéve kihasználatlan lenne, ami az elfogadását és tiszteletben tartását negatívan befolyásolhatja. Másik lehetıség az útvonal elkerülése. Az agglomerációs autóbuszok útvonalának módosításával a Tihanyi Árpád úti autóbusz-forgalom csökkenthetı. A szóba jöhetı alternatívák a következık ( melléklet):

•

a 82-83-as út felıl érkezı járatok a Marcalvárosi utasterminál érintése után a Kálvária úton átérnék el az autóbusz-állomást.

•

ugyanezek a járatok a Zrínyi utcába befordulva érhetik el az autóbusz-állomást

•

a Fehérvári úton érkezı járatok a Fehérvári út és felüljáró korszerősítése után ezeken keresztül érhetik el az autóbusz-állomást

1

Gyır város tömegközlekedési jármőveinek elınyben részesítése a jelzılámpás csomópontokban Signalit Kft.Budapest 1999

78



5.5.1.5. Az agglomerációs és a helyi közlekedés jobb összehangolása A városba hat irányból érkeznek agglomerációs járatok. A városon belüli szakaszok összes hossza 27, 5 km, amelyen 13 megállóhely van. Az útvonalak és a megállóhelyek láthatók a XVI. sz. mellékletben. A 19 megálló lehetıvé teszi, hogy a helyközi utasok célpontjaikhoz közelebb szálljanak le (illetve visszafelé irányban fel), valamint a helyi járatokra történı átszállást. Az agglomerációs járatok egy része – az elsısorban munkába járást szolgáló járatok, amelyek utasai az ipari munkahelyekre mennek –, az ipari terület nagyvállalataihoz közlekedik (azaz végállomása nem az autóbusz-állomáson van), így utasait a város helyi közlekedésére való átszállási kényszer nélkül, közvetlenül a városban lévı utazási célpontjukhoz szállítja. A rendszer jelenleg négy átszállóhelyre épülve mőködik.

•

Tarcsay Vilmos u.

•

Házgyár

•

Eötvös park

•

autóbusz-állomás

A helyközi járatoknak a munkahelyek helyi közlekedés nélküli elérését lehetıvé tevı szolgáltatása rendkívül pozitívan értékelhetı. Ez a megoldás tehermentesíti a helyi közlekedést és jobb szolgáltatási színvonalat biztosít a helyközi utasoknak is. A továbbfejlesztés azzal lenne elérhetı, hogy növeljük a munkahelyek közvetlen elérését biztosító helyközi járatok számát. Erre a következı lehetıségek adódnak: a Szigetközbıl érkezı járatokból a Budai utca - AUDI - Rába személyporta - Kisalföld Gépgyár útvonalon közlekedı járat vagy járatok kialakítása.

•

a Fehérvári úton befelé jövı járatok esetén a nagy létszámot foglalkoztató AUDI csak az autóbusz-állomáson keresztül érhetı el. Javasolható a bejövı járatok egy részének az AUDI felé való közlekedtetése.

•

a Veszprémi úton és a Pápai úton bejövı járatok között nincs közvetlenül az ipari területre menı járat. Az itt bejövı járatok száma elég magas ahhoz, hogy a rendszer megvalósítható legyen.

•

Az érintett két fıirány járatai számára közös átszállóhelyet lenne célszerő kialakítani a Praktiker áruház mellett, az ide tervezett P+R parkoló és helyi decentrum létesítésével

összehangolva. A javasolt útvonalak a XVII. sz. mellékletben láthatók. Az összehangolás további eleme a díjszabás és a menetjegyrendszer közös elemeinek megteremtése. Mindenképpen indokolt célkitőzés az, hogy az agglomerációs utasok olyan menetjegyet válthassanak, amely a helyi közlekedésre is érvényes.


79


5.5.1.6. Az agglomerációs buszközlekedés szolgáltatási színvonalának emelése Egy a jelenleginél magasabb szolgáltatási színvonal elérésére kell törekedni, ami az alábbi célok megvalósításával jöhet létre:

•

a hálózat bıvítése

•

ütemes menetrend megvalósítása

•

zsúfoltság csökkentése

•

a jármőpark megújítása és fejlesztése

•

megállóhely-fejlesztési program

•

menetjegyrendszer integrálása – közlekedési szövetség létrehozása

• jegyválaszték bıvítése Ezek közül egy konkrétabb javaslat már készült Gyır-Gyırújbarát viszonylatra az ütemes közlekedés megvalósítására, valamint a vonalvezetés fejlesztésére. A javaslat a mellékletben megtalálható.

5.5.1.7. Újszerő üzemeltetési formák, rugalmas közlekedési rendszerek A rugalmas (más kifejezéssel: igényvezérelte) közlekedés egy közbensı forma a busz és a taxi között, amelyben az aktuális utazási igényeknek megfelelıen rugalmasan változtatható a járatok útvonala és közlekedési idıpontja. Az alkalmazott jármővek általában kisebb befogadóképességőek, 10-30 fı körüliek. A rugalmasság mellett a rendszer rendelkezik a tömegközlekedés kollektív jellegével, azaz helytakarékosabb és jobban környezetbarát, mint az egyéni gépjármőhasználat. A gyıri kistérség tömegközlekedéssel jól ellátott, a településeket érintı járatok száma általában magas, ami azzal is összefügg, hogy a térség nem aprófalvas jellegő. Ennek ellenére a rugalmas közlekedési szolgáltatás létrehozásának van létjogosultsága, a hagyományos tömegközlekedést kiegészítı, sajátos igényeket szolgáló szerepkörben. A rugalmas rendszer kialakításának esélyei a Gyırhöz szorosabban kötıdı, un. belsı agglomerációs övezetben a legnagyobbak, mivel az anyagilag tolerálható szintő mőködés csak ebben a zónában képzelhetı el. 5.6. Gyır megyei jogú város helyi közösségi közlekedési rendszerének fejlesztése Minden város mőködésének a közlekedés teremti meg az alapját, ugyanakkor a közlekedésbıl származó problémák (zsúfoltság, környezetszennyezés) sok városban zavarják, illetve szinte már lehetetlenné teszik a város normális mőködését. A közlekedés ellehetetlenülése a városban a személygépkocsi-forgalom növekedésének a következménye, amit a közösségi közlekedés határozott és lényeges fejlesztésével lehet ellensúlyozni.

80



Olyan magas színvonalú és vonzó tömegközlekedést kell létesíteni, amely

•

azt eredményezi, hogy a gépkocsival rendelkezık is utazásaik egy részéhez a tömegközlekedést veszik igénybe

•

a gépkocsival nem rendelkezık számára pedig lehetıvé teszi, hogy az életvitelükhöz szükséges utazásokat megfelelı színvonalon, jó körülmények között bonyolíthassák le.

A városon belüli közlekedési munkamegosztás alakulását figyelembevételével tudatosan alakítani, befolyásolni kell.

összvárosi

érdekek

Gyır városának helyi tömegközlekedési rendszerének fejlesztésére vonatkozóan több, helyenként igen jelentıs területfejlesztési beruházással járó elképzelés is létezik. Az elızıekben (ld. 5.5.1 fejezet) már ismertetésre került néhány, a környéki közlekedéssel szoros kapcsolatban lévı koncepció, mint pl.

•

kötöttpályás elıvárosi közlekedés létrehozása, (5.5.1.1. fejezet)

•

az egyéni és a közösségi közlekedés közötti kapcsolat javítása Gyır területén (P+R parkolók, utasterminálok telepítése), (5.5.1.3. fejezet)

•

az agglomerációs és a helyi közlekedés jobb összehangolása. (5.5.1.5. fejezet)

A továbbiakban olyan elképzeléseket ismertetünk röviden, melyek igénye kimondottan helyi szinten fogalmazódott meg, és megvalósításuk esetén jelentkezı kedvezı hatásaik jelentıs mértékben befolyásolnák az elızıekben (ld. 5.2.2. fejezet) felvázolt közlekedési rendszer sajátosságait.

5.6.1. A tömegközlekedési jármővek haladásának segítése A forgalmi torlódások az autóbuszok haladását is nehezítik, ebben a helyzetben a tömegközlekedési jármővek elınyben részesítésére lenne szükség. Ennek megvalósítására több lehetıség is kínálkozik.

•

A Baross híd a Tihanyi Árpád úti aluljáró elkészülte után csak az autóbuszok, kerékpárok és megkülönböztetett jármővek számára legyen használható. Ennek indokoltságát alátámasztja az a tény, hogy az áthaladó 20. 000 egységjármőbıl csak 2000 az autóbusz (15. 000 személygépkocsi mellett), de a szállított utasok számában az arányok erıs tömegközlekedési túlsúlyt mutatnak. Az átutazó létszámok ugyanis személygépkocsi esetében 20-25. 000 fı, míg autóbusz esetében 75-80. 000 fı. Ez az intézkedés erıteljesen demonstrálná a tömegközlekedés prioritására irányuló


81


szándékot, és igen jelentısen javítaná az autóbuszok haladási feltételeit. Hatása sok utast érintene, és javítaná a menetrendszerőséget is.

•

A Teleki László utcának a Móricz Zsigmond rakpart és Kisfaludy u. közötti, egyirányú szakaszáról az átmenı forgalom kerüljön kitiltásra, az autóbuszokat kivéve. Ez megoldható a Rákóczi F. u.-nál elhelyezett sorompóval, amelyet az autóbuszok nyitnának. A célforgalom számára az utca minden része így is elérhetı maradna.

5.6.2. A tömegközlekedési hálózat teljes revíziója Egy 2004-ben, a Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszéke által készített közlekedésfejlesztési tanulmány több új autóbusz-hálózati alternatívát is kidolgozott, különbözı területfejlesztési és gazdaságossági kritériumok szem elıtt tartásával.

5.6.2.1. "A" változat Az "A" változat tervezett törzshálózata a XIX. sz. mellékletbıl ismerhetı meg, illetve a XX. sz. melléklet táblázatában szerepel. Ez a jelenlegivel azonos számú (15 db) törzsviszonylatból áll, ami úgy alakul ki, hogy

•

a jelenlegi 4-es vonal megszőnik,

•

egy új vonal kerül létesítésre (U1),

• a többi meglévı vonal jelentıs részének változik az útvonala és/vagy a végállomása. A vonalvezetésbeni változások döntı része meghosszabbítást jelent, aminek célja a kiszolgált – és így átszállás nélkül elérhetı – területek bıvítése. A hosszabbítás nem jelenti azt, hogy a vonal valamennyi járatának a vonal teljes hosszán végig kell közlekedni, ha az utasforgalom alakulása azt nem indokolja. A következı viszonylatokon indokoltnak látszik a kapacitáskihasználás javítása érdekében betétjáratokat közlekedtetni, rövidebb szakaszon: 19A - József Attila lakótelep - Révai út 17A - Adyváros - Virágpiac 14A - Adyváros - Virágpiac Ehhez a törzshálózathoz hozzáadódnak a kiegészítı viszonylatok és céljáratok, a jelenlegivel megegyezı vonalvezetéssel és járatszámmal. A jelenlegi helyzethez képest még annyi az eltérés, hogy a kiesı 4-esek pótlására, az 5-ös vonal erısítésére 5A jelzéssel javasolt betétjáratokat közlekedtetni a József A. u.- Révai u. között. Az "A" változat a jelenlegihez képest a következı fı elınyöket nyújtja:

•

Újabb közvetlen (átszállás nélküli) utazási lehetıséget teremt a következı városrészek között: Marcalváros-Gyárváros, Marcalváros-Sziget, Marcalváros-Révfalu, AdyvárosRévfalu, Nádorváros-Révfalu, József Attila lakótelep-Révfalu, Likócs-Virágpiac, Kismegyer/Szabadhegy-Sziget.

82



•

A Belváros tömegközlekedési feltárása jóval magasabb szinten valósul meg, a Belváros több pontja is elérhetıvé válik minden irányból.

•

A Ménfıcsanak felıl/felé utazóknak számos továbbutazást biztosító átszállási lehetıség nyílik a Marcalvárosi decentrumnál.

•

Ugyanezen utasok számottevı része rövidebb idı alatt éri el a Belvárost.

•

Több lehetıséget nyújtó átszállási hely jön létre a Kórház megállónál, itt metszi egymást az észak-déli és kelet-nyugati tengely.

•

A városrészek jobb összeköttetése révén a jelenlegi utasáramlatokat alapul véve csúcsidıben 4600 átszállással kevesebbre lesz szükség, ami azt jelenti, hogy a jelenleg átszállók 46%-ának nem kellene átszállnia. Hozzá kell tenni, hogy ez a szám a tömegközlekedés mai utasaira vonatkozik, a jobb kínálat várhatóan ezeknél az új

összeköttetéseknél még több utast vonz majd. Az elınyök mellett hátrányként jelentkezik a 4-es utasainak az 5-ösre való átszállási kényszere (330 fı/nap/csúcsidıszak). A jobb szolgáltatás "ára", hogy ez a változat a vonalhosszabbítások következtében nagyobb teljesítményt igényel. A tanulmány számításai szerint 7, 2%-kal több futásteljesítmény szükséges a jelenleginél. A többlet arra vezethetı vissza, hogy a hosszabb vonalak nagyobb futásteljesítményének kompenzálására megtakarításul csak a 4-es vonal megszüntetése (ill. átszervezése) révén felszabaduló teljesítmény szolgál, ami nem ad elég fedezetet a többletteljesítményre. A tervezet "A plusz" változata a már ismert városfejlesztési tervek megvalósulása miatti viszonylatbıvítéseket tartalmazza, míg az "A mínusz" változat költségcsökkentési megfontolásokból alacsonyabb járatszámmal tervez.

5.6.2.2. "B" változat Ezen változat lényege, hogy az "A" változatban szereplı, a vonalhosszabbítások révén létrejövı többletszolgáltatás visszavételre kerül a hálózati struktúra változatlanul hagyása mellett. A visszavétel vonalanként külön-külön, illetve ezeknek bármilyen kombinációjában elképzelhetı. A visszavétel egyes lépései, és az ezekkel elérhetı megtakarítások a következık:

•

az U1 viszonylat nem közlekedik (366,3 km),

•

a 22-es csak a Virágpiacig jár (260,4 km),

•

a 17-es csak a Virágpiacig jár (76,5 km),

•

a 23-as a Dunakapu térig, vagy a Révai u.-ig jár (90 ill.260,4 km),

•

a 19-es a Dunakapu térig, vagy a Révai u.-ig jár (90 ill.260,4 km),

•

a 14-es csak Adyvárosig jár (141,7 km),

•

a 8-as csak a Révai u.-ig jár (11 km).


83


A "B" változatnak az "A" változathoz viszonyított eltérései a XXI. sz. mellékleten szaggatott vonalakkal vannak jelölve. Valamennyi felsorolt vonalrövidítést végrehajtva az „A” változathoz képest 1365,7 km megtakarítás áll elı, ami azt jelenti, hogy a teljesítmény a jelenlegi szint alá is csökkenne 6,3%-kal. Ebben az esetben azonban a szolgáltatás is érezhetıen rosszabb lenne, pl. nem lenne meg a lakótelepek-Sziget kapcsolat (23-as), és a 4-es kiesése is olyan hátrányként jelentkezne, amivel szemben nem áll semmiféle többletszolgáltatás. A „B” változat úgy is felfogható, mint az „A” változat fokozatos bevezetése. Ez azt jelenti, hogy az új vonalvezetéseknek csak egy része kerül az elsı lépésben megvalósításra. A 23-as és a 14-es új megoldásával lehetne kezdeni a fokozatos bevezetést, mivel ez a két változtatás egymással szorosan összefügg.

5.6.3. Kötöttpályás közlekedési rendszer kialakítása Mivel a személygépkocsi iránti lakossági igény továbbra is növekszik, nem lenne reális az egyéni és a tömegközlekedés arányának radikális változtatását célul kitőzni, ugyanis az emberek igen nehezen vehetık rá szokásaik megváltoztatására. Amit változtatni lehet, az a növekedés jellege – tehát hogy az új utazások és az eddigi tömegközlekedési utazások ne személygépkocsival történjenek. A majdan megveendı második autót tényleg csak akkor használják, ha az feltétlenül szükséges. Egy 2005-ös koncepcióterv már foglalkozik egy Gyırben kiépítendı kötöttpályás közlekedési rendszer kialakításának feltételeivel, hatásaival. A más fejlesztési lépésekkel összhangban lévı kötöttpályás közlekedési rendszer kialakításának legfontosabb céljai az alábbiak:

•

a tömegközlekedés részarányának a városi forgalomban mutatkozó további csökkenésének megakadályozása,

•

a tömegközlekedés szolgáltatási színvonalának és attraktivitásának növelése, ezáltal kedvcsinálás a tömegközlekedéshez, s minél több „egyéni közlekedı” átültetése a kötöttpályás jármővekre,

•

élhetıbb, tisztább, nyugodtabb történelmi belváros kialakítása,

•

a belváros kímélése a gépjármőforgalomtól,

•

kedvezıbb energiafelhasználási lehetıség teremtése,

•

a kötöttpályás közlekedés környezetvédelmi elınyeinek kihasználása.

Ezen célok érdekében akkor érhetjük el a legnagyobb hatást, ha a kötöttpályás közlekedést a legnagyobb forgalmú viszonylatokban alkalmazzuk.

84



A tanulmány szerint szóba jöhetı két viszonylat a város legnagyobb forgalmat kibocsátó és vonzó területeit köti össze. Ezek: a Belváros, Adyváros, Marcalváros, az egyetem és a Rába fejlesztési terület. Pontos vonalvezetésrıl még korai lenne állást foglalni, de a kialakítás egy lehetséges változata látható a mellékleten. A két viszonylat vonalát sugaras vezetéssel célszerő megoldani úgy, hogy metszésük a városközpont határán legyen. A kötöttpályás jármőnek abszolút elsıbbséget kell élveznie pályája szabad használatának tekintetében. Az útkeresztezıdésekben az elsıbbségi viszonyokat, illetve a jelzılámpás forgalomszabályozás paramétereit a kötöttpályás jármő érdekeit szem elıtt tartva kell megállapítani. Olyan követési idıket kell megállapítani, elsısorban a csúcsidıszakok számára, amelyek jelentısen növelik a versenyképességet más lehetıségekkel szemben. Fontos egy olyan tájékoztatási rendszer bevezetése, amelytıl az utas azonnal megkapja a legaktuálisabb utazási információt (pl. melyik járat hány perc múlva érkezik). Az attraktivitás, a kényelem is igen vonzó elemek lehetnek. A jármővek alakja, festése, belsı berendezésük, a felszállás könnyő volta mind ezt szolgálhatnák.

5.6.3.1. A várható utasszám becslése A vizsgált kötöttpályás közlekedés utasait két forrásból szerezné:

•

a jelenleg autóbusszal utazók közül,

• és más közlekedési módoktól (személygépkocsi, kerékpár, gyalogos). A 2004. évi felmérés szerint a legnagyobb forgalmú 5 autóbusz-viszonylat: a 14-es, a 22-es, a 23-as, a 2-es és a 17-es. A felmérés napján ez az öt viszonylat szállította az összes utas csaknem felét, 47, 1 %-át (ld. 2.4.4. fejezet). Miután ezek az autóbusz-viszonylatok is a város legnagyobb forgalomkeltı helyeit kötik össze, feltételezhetı, hogy a vizsgált kötöttpályás vonalak ezen autóbusz-viszonylatok utasforgalmának 2/3-át átveszik. (Természetesen az említett autóbusz-viszonylatok ezek után nem fognak változatlanul üzemelni, hanem át kell ıket strukturálni.) A vizsgált kötöttpályás rendszer vonzóbb lesz, mint a jelenlegi, egyrészt az áthaladási elsıbbségbıl adódó nagyobb sebessége, másrészt amiatt, hogy a Belváros olyan részein is áthalad, ahol a jelenlegi buszok nem, vagy csak kerülıvel közlekednek. Ezt a vonzó hatást az elıbb becsült utasforgalom +50%-ának tételezhetjük fel. A tanulmány prognózisa szerint 2010-ben a várható 87. 127 napi utasszám 47%-ának 2/3-a, 50%-kal növelve 40. 540 utast jelentene naponta a kötöttpályás rendszeren. Ezeknek 13%-a közlekedik a csúcsórában, akik közül 60% a forgalmasabb vonalat választja, s ezek közül 75%-a a terheltebb irányban utazik. Az eredményül kapott csúcsórai egyirányú utasszám (40540 x 0, 13 x 0, 60 x 0, 75 =) 2372 utas / óra.


85


5.6.3.2. A rendszer hatása a város közlekedési munkamegosztására A kötöttpályás közlekedés bevezetésének hatására – a fent becsült átrendezıdés mellett – továbbra is várhatóak a személygépkocsik számának növekedésébıl adódó hatások. A rendszer bevezetésétıl (2010) a tömegközlekedési utazások eddigi évi 3, 2%-os csökkenése megáll, a személygépkocsis utazások számának növekedése évi 4%-ról 2%-ra csökken, a kerékpárosok csökkenése évi 3%-ról 2%-ra változik. Az összes utazás növekedése 2015-ig a trend-szcenárió 18%-ával közel azonos, 19%. A közlekedési módok arányában ezzel sikerülhetne jelentısen lassítani, ill. megállítani a romlást. Az adatokat a. mellékletben is szemléltetjük. A két ábrát összevetve érzékelhetjük a kötöttpályás közlekedés bevezetésétıl várható kedvezı hatást, ami a tömegközlekedés aránya csökkenésének megállításában, és a személygépkocsis utazások számának csökkenésében nyilvánul meg. Ez a nyugat-európai trendeket ismerve igen jó eredménynek mondható.

86



6. Gazdaság 6.1. Gazdasági teljesítmény A kistérség gazdaságát talán leginkább a magas fokú diverzifikációval, a termelékenységgel és a jelentıs arányú külföldi mőködıtıke-jelenléttel írhatjuk körül. A rendszerváltás után a beáramló külföldi tıke a fıváros mellett elsıként ezt a térséget célozta meg, elsısorban a földrajzi elhelyezkedése, a gazdasági hagyományai, s az országban elsıként kiépülı ipari parknak köszönhetıen. A külföldi tıke aránya a gazdaságban ma is magas. A külföldi tulajdoni hányad Gyırben 66% a gazdasági vállalkozásoknál, de több környezı településen is jelentıs hányadot ér el, különösen ott, ahol egy-egy külföldi cég megtelepült a helyi kisvállalkozók mellett (pl. Börcs, Gyırladamér), de a térségben sok kisebb településen történtek külföldi beruházások. Ugyanakkor jelentıs ma már a hazai tıke jelenléte is, pl. Kunszigeten vagy a gyıri Ipari Parkban, így elmondhatjuk, hogy kezd kialakulni egy egészséges egyensúly a térségben. A térség hazánk egyik gazdaságilag legfejlettebb területe. Teljesítményét alapvetıen a bruttó hozzáadott értékkel tudjuk mérni, ha összevetjük azt az országos, regionális és megyei adatokkal.

24. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben (ezer forint) 2500,00

1 lakosra jutó bruttó hozzáadott érték

2000,00

1500,00

Ország Régió Megye Kistérség

1000,00

500,00

0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Éve k

Forrás: KSH és APEH adatok.


87


A gazdaság hatékonyságának mérését elvégezhetjük, ha megvizsgáljuk, hogy az elıállított bruttó hozzáadott értékbıl, a nettó export árbevételbıl, s az adózás elıtti eredménybıl mekkora rész jutott egy alkalmazottra. Mindhárom esetben azt találjuk, hogy a térség gazdasága hatékonyabb, mint az országos, regionális vagy megyei átlag, s ez a hatékonyság láthatóan növekszik is.

1 alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték

25. ábra: Egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben 7000 6000 5000 Ország 4000

Régió Megye Kistérség

3000 2000 1000 0 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Évek

Forrás: KSH és APEH adatok.

88


2002

2003


1 alkalmazottra jutó export értékesítés nettó árbevétele

26. ábra: Egy alkalmazottra jutó nettó export árbevétel az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben

25000,00

20000,00 Ország

15000,00


10000,00

5000,00

0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Évek

1 alkalmazottra jutó adózás elıtti eredmény

Forrás: KSH és APEH adatok. 27. ábra: Egy alkalmazottra jutó adózás elıtti eredmény az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben

2500,00

2000,00 Ország

1500,00


1000,00

500,00

0,00 1995

1996

1997

1998

1999 2000

2001

2002

2003

Évek

Forrás: KSH és APEH adatok. © MTA RKK NYUTI 2005

89


6.2. Ágazatok a térségben

6.2.1. Ipar A térség gazdasági karakterét leginkább a fejlett ipar adja meg napjainkban. A kézmőipar a kereskedelem mellett már a 16. századtól jelentıs volt, a térség mezıgazdasági terményeit a városban dolgozták fel, illetve bocsátották áruba. A modern gyáripar a 19. század elsı felében jelent meg, elsısorban a Gyırbe érkezı idegenek fektettek be új gyárakba, de volt példa arra is, hogy gazdag helyi kereskedı hozott létre ipari üzemet. Az ágazati szerkezetre jellemzı, hogy a mezıgazdasági termékek feldolgozása volt a gyáripar kialakulásának alapja, de már posztógyár is alakult ebben az idıben. Az igazi ipari átalakulás a 19. század utolsó másfél évtizedében következett be. A kereskedıváros ekkor vált Magyarország egyik legfontosabb ipari központjává. Ez az átalakulás nem csupán a központi város, hanem az egész térség képét formálta át. Számos, jelenleg is mőködı ipari üzem vagy a mai vállalat jogelıdje alakult ekkor, mint a Gyıri Szeszgyár és Finomító Rt. (1884), amely ekkor Európa egyik legnagyobb szeszgyára volt, s jelentıs exportot bonyolított le a Balkán, Egyiptom és Ausztria irányába. 1890-tıl mőködik a Magyar–Angol Biscuit Gyár Rt. (Gyırben a malomiparra alapozva ekkorra már volt hagyománya a sütıiparnak), amelybıl 1900-ban alakult meg a Koestlin L. & Co. Rt., s mintegy 1000 alkalmazottat foglalkoztatott. A híres gyárak sorából kiemelkedik az 1896-ban kétmillió korona tıkével alapított Magyar Vagon- és Gépgyár Rt., amely 1000 alkalmazottal kezdte meg tevékenységét. Rövid életőnek bizonyult a Gyıri Ágyúgyár Rt. története, mivel az üzemet az elsı világháború után be kellett zárni. 1901-tıl mőködött a Pamut- és Gyapjúszövıgyár Rt., a késıbbi Textilmővek jogelıdje, 1905-ben indult a Richards Finomposztógyár, valamint a Grab M. és Fiai viaszosvászongyár, – amely késıbb mőbırgyártásba kezdett, s így lett a Graboplast Gyıri Pamutszövı- és Mőbırgyár elıdje. A kialakult ipari szerkezetet a város a 20. század során végig megtartotta. A második világháborúban a hadiipari termelés és a közlekedési csomópont miatt sokat szenvedett a város a bombázásoktól. A szocializmus évtizedei alatt is megmaradt az ipari jelleg, a korábban létesített vállalatok államosítás utáni jogutódai továbbra is vezetı szerepet töltöttek be az országban, s megmaradt a változatos termékszerkezet is. Ennek, valamint az innovatív, ipartámogató hagyományoknak is köszönhetı, hogy a térség kevésbé szenvedte meg a nyolcvanas évek végének, s a rendszerváltás idıszakának gazdasági visszaesését. A rendszerváltás után a város adottságai révén a külföldi, nagyrészt osztrák és német tıke számára vonzó befektetési célterület lett, részben a privatizáció során, részben a zöldmezıs beruházások révén. A városvezetés követte elıdei hagyományos ipartámogató politikáját. Az ország elsı ipari parkja a gyıri, s sikeresen tölti be feladatát. A Vagongyár, s a többi nagy múltú üzem mellett számos új, nagy súlyú cég is megtelepedett (Audi, Amoco, Philips, Skiny,

90



Wolf stb.). Lényeges eredmény, hogy az Audi Hungaria Motor Kft. már motorfejlesztı részleget is létrehozott gyıri telephelyén. A gazdasági fejlıdés érezteti hatását a térségben is. Az ipar mára átalakította több városkörnyéki település képét is. Vállalkozások sokasága települt a Gyır közelében elhelyezkedı, kitőnı közlekedési adottságokkal, s képzett, megbízható munkaerıvel rendelkezı községekbe. Gyakorlatilag valamennyi település rendelkezik valamilyen bejegyzett vállalkozással, céggel. Néhány közülük jelentıs foglalkoztató, s a településen élıkön kívül távolabbról (gyakran Gyırbıl is) jelentıs számú munkaerıt vonz. Érdekes, hogy a város legfontosabb ágazata, a gépjármőipar rányomja bélyegét a térség gazdasági szerkezetére is. Számos vállalkozás autóipari beszállító, különbözı alkatrészeket gyártanak az autóipar számára. Igaz ezek legtöbbje nem a gyıri üzemekbe, hanem külföldre kerül. A legfontosabb gazdasági alcentrum Kunsziget. A kunszigeti Federal Mogul Sealing Systems Hungária Ipari és Kereskedelmi Betéti Társaság és a Sick Fejlesztı Termelı és Kereskedelmi Kft. egyaránt zöldmezıs beruházásként valósult meg. Termékeik gumi alkatrészek és elektrooptikai berendezések. E cégek fontos autóipari beszállítók, termékeik világszínvonalúak, s a legjelentısebb külföldi autóipari üzemekkel vannak napi kapcsolatban. Korábban Abdán mőködött a Gyıri Mezıgép egyik üzeme, jelenleg a terület és az épületek annak a német vállalkozónak a tulajdonában vannak, aki korábban a cég termékeit vásárolta. Az új tulajdonos új mőhelyeket épített, melyekben saját vállalkozása termel (gépgyártás [mezıgazdasági, sportkocsi]), a régi mőhelyeket pedig kiadja azoknak a cégeknek, amelyek a beszállítói, így több apró kft. is mőködik e területen, akik tehát a német vállalkozó gyártmányaihoz készítenek részegységeket, alkatrészeket. Az Enesén mőködı legnagyobb cég a német–brazil tulajdonban lévı Kaco Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft, amely autógyáraknak szállít tömítéseket, jelenleg közel 200 fıt foglalkoztat. Börcsön a szexuális kellékeket gyártó üzem európai piaccal bír. Hasonlóan fontos az iparban foglalkoztatottak száma Dunaszegen, (fémforgácsolás, faipar, varroda), és Gyırladaméron (Voltz Hungária Bt., mőanyagipar, autóipari beszállító), valamint Gyırzámolyon. Gönyőn mőködik a térség egyik leghíresebb vállalata, a Leier Építıipari és Kereskedelmi Kft. Bár a besorolása ipari, de a szolgáltató szektorhoz is sorolhatjuk. A gönyői megtelepedés elsısorban a kiépülı közlekedési infrastruktúrának köszönhetı: az épülı kikötı, viszonylag közeli vasút (bár hiányzó leágazás), az autópálya együttesen Magyarország egyik legjobb forgalmi helyzető pontjává avatja a községet. Igaz, e földrajzi pont hiányossága, hogy ezek a közlekedési pályák egyirányúak, nincs keresztirányú közlekedési tengely. Mindenesetre a gazdaság számára egy kiváló megtelepedési helyet biztosít, elsısorban a szolgáltatások, nagybani kereskedelem, szállítmányozás számára. A további fejlıdés számára ad lehetıséget, hogy a település mellett nagy teljesítményő gázvezeték és elektromos távvezeték húzódik. A Duna hőtıvíznek is alkalmas víztömegével együtt az energetikai fejlesztések számára országos szinten egyedülálló helyet képes biztosítani a község.


91


Szinte valamennyi önkormányzat támogatja a gazdasági beruházást a településen, iparőzési adókedvezményt nyújtanak, kezdeti adómentességet, gyors ügyintézést, területet stb. Az önkormányzatok egy része komoly iparfejlesztést szeretne a területén végrehajtani. Öttevényen ipari területet terveznek, Kunszigeten kialakítás alatt van a terület, befektetıket várnak. Nyúlon a jó közlekedésföldrajzi helyzetet (autópálya, Gönyő kikötı) felismerve terveznek ipari-vállalkozási centrumot. Töltéstava hasonló kiváló közlekedési pozíciója miatt örvend nagy keresettségnek. Számos szolgáltató cég megtelepült itt, egyikük, a Point–M1– E81 Iparipark Fejlesztı Kft. már a nevében is az elhelyezkedésére utal. Mint látható, jelentıs mennyiségő ipari terület áll rendelkezésre a térségben, s ez nagy túlkínálatot jelent. A frekventált területek (Abda, Öttevény, Kunsziget, valamint Nyúl, Töltéstava, Pér) kínálata és tervei predesztinálják a további jelentıs fejlesztést. Hasonló növekedés várható Gönyőn is. E területek ágazati jellegzetessége, hogy a nyugati részen elsısorban ipar, másodsorban szolgáltató cégek, a délkeleti területen elsısorban szolgáltató, másodsorban ipari cégek, míg Gönyőn fıként szolgáltatók jelennek meg, s az energiatermelı szektor bıvülése várható.

6.2.2. Mezıgazdaság A térség természeti adottságai eltérı mezıgazdasági termelési tradíciót alakított ki a különbözı területeken. A legnagyobb rész, a Kisalföld sík területe a hagyományos szántóföldi mővelés tere volt, s az ma is. Jellemzıek voltak a nagy, uradalmi földterületek, amelyek világi vagy egyházi tulajdonban voltak. Mezıgazdasági értelemben jellegzetes vonásokkal két terület, a Szigetköz és a Sokoró dombsága rendelkezett. A Szigetköz területén a szabályozás elıtti áradások és a talajvízszint kis mélysége miatt réti öntéstalaj alakult ki. A szabályozás elıtt a falvak határának nagy részét rendszeresen elárasztotta a Duna, így a települések belsısége az árvízmentes kiemelkedésekre települt, s a szántóföldi mővelés ezek szők környezetére korlátozódott. Jellegzetességként kialakult a szilaj marhatartás, a marhák gyakran a Duna mellékágain átgázolva jutottak a szigetek dús füvő legelıire. A belsı legelık jellegzetessége volt a félszilajon tartott vízibaromfi. Ezen kívül a Szigetköz híres volt kertészeti termékeirıl is. Elsısorban a káposzta, paprika, s más zöldségek, s többféle gyümölcs adott a természeti adottságoknak köszönhetıen jó termést. Az ármentesítés után a kertészeti kultúra a ház körüli területekrıl kihúzódott a szántóterületekre is, s egyre nagyobb jelentıségő lett. A Szigetköz terményei a gyıri piacon találtak gazdára. A marhavásár-tér a mai vasútállomás környékén volt, míg a zöldségpiac (mindmáig) a város központjában, a Dunakapu-téren található. A Gyırtıl délre, északnyugat–délkeleti irányba elnyúló Sokoró dombjai hagyományos szılımővelı területek. Nyúl és Gyırújbarát települések egy része valaha hegyközségként kezdte települési létét, majd a szabálytalan elrendezést egyre sőrőbb beépítés követte.

92



Napjainkban újra nı a sokorói pincék gazdasági jelentısége: egyre több helyen állítanak elı, s palackoznak kiváló minıségő borokat, s mára a térség turizmusának is vonzó elemévé vált a borkóstolás. Jellemzıek a fehérborok, mint pl. a furmint, rizling. A mezıgazdaság mellett a térségben éppoly jelentıs az ártéri erdıgazdálkodás, valamint a halászat is. A Duna ágai mentén elhelyezkedı erdık védettek, ami jelentıs mértékben korlátozza a gazdálkodást. Halászat folyik a vadvizekben, de egyre több halastó, horgásztó is létesül a térségben, amelyek a nagyüzemi halászat mellett a turizmust, a szabadidı eltöltését szolgálják. Megemlítendı, hogy halászattal a kisbajcsi Halászati Termelıszövetkezet foglalkozik. Több településen is találkozunk mezıgazdasági nagyüzemmel (Nagyszentjános, Pér, Töltéstava, Öttevény, Kunsziget, Bıny, Nyúl). Más térségekhez viszonyítva viszont kicsi az ıstermelık, magángazdák száma. Ez elsısorban annak köszönhetı, hogy a térség lakóinak megélhetését az ipar biztosítja, s a város környéki falvak lakóinak jelentıs része ma már a városból költözött ki.

20. táblázat: A legjelentısebb mezıgazdasági vállalkozások a térségben, 2002-ben .Név

Székhely

Kisalföldi Mezıgazdasági Rt. Bakonyér Mezıgazdasági Szövetkezet, Pér

Nagyszentjános Pér

Töltéstava-Pázmándfalu-Gyırság Mezıgazdasági Szövetkezet

Árbevétel

Létszám

(millió Ft)

(fı)

701–1000 501–700

150–200 100–150

Töltéstava

501–700

50–100

Öttevény-Börcsi Kossuth Mezıgazdasági

Öttevény

501–700

50–100

Szövetkezet Kunszigeti „Zöld Mezı” Mgtsz

Kunsziget

301–500

50–100

Bınyi Mezıgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet

Bıny

301–500

50–100

Nyúli Mezıgazdasági Szövetkezet

Nyúl

51–300

50–100

Forrás: KSH.

6.2.3. A települések gazdaságának ágazati szerkezete a foglalkoztatottak száma alapján Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes településeken foglalkoztatottak milyen arányban oszlanak meg a fı nemzetgazdasági ágazatok, vagyis a mezıgazdaság, az ipar és a szolgáltatás között. Ebben az esetben tehát a településen helyben maradó, valamint az oda bejáró dolgozók (helyben foglalkoztatottak) összességét vizsgáljuk, munkahelyük ágazati helye szerint. Aszerint, hogy egy település milyen arányban kínálja a három ágazathoz tartozó munkahelyeket eldönthetjük, hogy a település döntıen mezıgazdasági vagy ipari jellegő-e. Más a helyzet a tercier (szolgáltatás) szektorral. Ebben az esetben ugyanis az adatszolgáltatás pontatlansága miatt egybemosódnak az üzleti jellegő szolgáltatások a közintézmények, közigazgatás foglalkoztatottjaival, tehát minden olyan foglalkoztatottat tartalmaz az ide


93


vonatkozó adat, aki nem a mezıgazdaságban vagy az iparban dolgozik. Így magas tercier arányt találhatunk egészen kis településen és központban egyaránt. A kistelepüléseken ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy ott az alapvetı ellátási feladatokon, illetve azokat ellátókon kívül nincs más kínálható munkahely, azonban a nagyobb foglalkoztatotti létszámmal rendelkezı településeken (pl. Pannonhalma, Gyırújbarát, Abda) a szolgáltatások, tehát a turizmus, kereskedelem, bank stb. generál nagyobb arányban munkahelyeket.

21. táblázat: Az egyes településeken foglalkoztatottak megoszlása fı nemzetgazdasági ágazatok szerint, 2001-ben

Település

A településen Lakónépesség foglalkoztatottak

Ebbıl: mezıgazdaságban

(fı)

iparban

szolgáltatásban

foglalkoztatott (%)

Abda

3 003

769

4,4

46,8

48,8

Bıny

2 230

390

41,0

20,8

38,2

Börcs

1 035

120

9,2

34,2

56,7

Dunaszeg

1 678

226

8,8

38,1

53,1

621

60

40,0

8,3

51,7

Enese

1 776

437

3,9

60,0

36,2

Gönyő

3 028

498

3,4

45,6

51,0

Gyırladamér

1 256

259

1,9

59,1

39,0

Gyırújbarát

4 613

627

8,5

32,9

58,7

Gyırújfalu

1 098

223

7,2

43,5

49,3

Gyırzámoly

1 649

217

12,0

27,6

60,4

Ikrény

1 579

241

38,2

7,9

53,9

Kisbajcs

764

186

43,5

15,6

40,9

Koroncó

1 887

434

13,4

24,7

62,0

Kunsziget

1 209

511

18,4

64,0

17,6

Mezıörs

976

180

38,9

8,3

52,8

Nagybajcs

854

100

36,0

7,0

57,0

Nagyszentjános

1 882

305

39,3

11,1

49,5

Nyúl

3 824

471

16,1

28,2

55,6

Öttevény

2 731

407

22,4

28,7

48,9

Pér

2 377

355

33,0

12,7

54,4

Rábapatona

2 502

324

16,0

33,0

50,9

564

63

55,6

6,3

38,1

Töltéstava

1 906

524

16,4

32,6

51,0

Vámosszabadi

1 083

228

18,0

12,7

69,3

Dunaszentpál

Rétalap

94


Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója Vének Összesen: Gyır

169

20

10,0

30,0

60,0

46 294

8 175

17,5

33,4

49,1

129 412

78 157

0,9

42,7

56,4

Forrás: KSH alapján saját szerkesztés. Az ágazati megoszlás tekintetében azt tapasztalhatjuk, hogy a Gyırtıl való távolság nem mérvadó a települések gazdaságának jellegében. Tehát Gyırhöz közeli, agglomerációs településen is találunk viszonylag magas (a térségi átlagnál magasabb) mezıgazdasági foglalkoztatással, míg távolabbi településeket is jellemez az ipar vagy a szolgáltatás túlsúlya. A térség gazdaság térszerkezetét inkább úgy jellemezhetnénk, hogy abban inkább a sávos, szektorális elrendezıdés figyelhetı meg. A foglalkoztatás számszerő adataiból kitőnik, hogy a gazdaság a közlekedési hálózat bizonyos elemeit preferálja. Itt elsısorban a fı közlekedési utak, illetve az autópálya hatására kell gondolni. Jelentıs foglalkoztatást találunk a 82., 83., valamint a 10. sz. út mentén. Ezekhez az irányokhoz felsorakoznak azok a települések, amelyek ezen utak és az autópálya csomópontjának közelében helyezkednek el, így Töltéstava, Gyırújbarát, Koroncó, Abda. Ezek a települések élvezik a város agglomerációs elınyeit, valamint jó közlekedésföldrajzi pozíciójuk pozitív hatásait. Az utak közé esı perifériákon lényegesen alacsonyabb foglalkoztatási szintet találunk. Ezeken a településeken találunk jelentıs arányú mezıgazdasági foglalkoztatást (Rétalap, Mezıörs). Ha az ágazatok szerepét vizsgáljuk, akkor is megfigyelhetünk bizonyos területi elkülönülést. A mezıgazdasági foglalkoztatásnak zömében az északkeleti (Nagybajcs, Kisbajcs), keleti és délkeleti területeken van jelentısége, míg a déli irányban erısebb a szolgáltató szektor (Gyırújbarát, Nyúl). Az ipar jellemzıen a délnyugati, nyugati, északnyugati irány mentén nyújt jelentıs arányú munkahelyet a helyi gazdaságban (Abda, Kunsziget, Gyırladamér). A foglalkoztató decentrumok között ki kell emelnünk Gyırújbarátot, Töltéstavát és Nyúlt, amelyek esetében jelentıs a szolgáltatás (több mint 50%) szerepe, de ugyanakkor mind az ipar, mind a mezıgazdaság nagy arányban van jelen a település gazdaságában. A 10. sz. út két, Gyırbıl kivezetı szakaszán, Gönyő és Abda esetében hasonló gazdasági ágazati szerkezettel találkozunk. Mindkét település esetében a szolgáltatás és az ipar osztozik közel fele-fele arányban a települések gazdaságán, a mezıgazdaság elhanyagolható szinten foglalkoztat. Az ipari foglalkoztatás adja a legjelentısebb foglalkoztató decentrum Kunsziget, Enese, s kisebb mértékben Gyırladamér munkahelyeit is. 6.3. Foglalkoztatás E növekedésnek elsısorban a munkaerı véges száma szabhat határt. A térség települései alacsony munkanélküliségi mutatókkal rendelkeznek. © MTA RKK NYUTI 2005

95


Gyır gazdasága soha nem fejlıdhetett a térségben élık munkaereje nélkül. Az ingázás már korán kialakult. A hatvanas évektıl kezdıdıen bebizonyosodott, hogy az ipari fejlıdéssel képtelen lépést tartani a városi lakások és szolgáltatások építése. Ekkortól indult meg a jelentıs számú napi ingázás a környezı településekrıl. A vasutak, majd az autóbuszok ezrével hozták mőszakváltásonként a városba az embereket. Kialakult a sajátos kétlaki életmód: falusi ház, kis háztáji gazdasággal valamelyik Gyır környéki községben, s ipari munkahely a város valamelyik üzemében. Az ingázók számában a rendszerváltás körüli gazdasági visszaesés természetesen hozott visszaesést, de napjainkra számuk meghaladja a nyolcvanas évek végi mutatókat. Napjainkban mintegy harmincnyolcezer ember ingázik (dolgozni és tanulni) naponta Gyırbe busszal, vonattal, személygépkocsival. A városban dolgozók többsége vidékrıl jár be, sıt, mintegy kilencszáz fı dolgozik Gyırben Szlovákia szomszédos, magyar lakosságú területeirıl is. Ez az ipari ingázó életmód rendkívül jellegzetes vonása a térségnek. A 2001. évi népszámlálás eredményeire támaszkodva mondhatjuk, hogy ilyen mértékő ingázó dolgozói tömeggel Gyırön kívül csak Székesfehérvár rendelkezik a vidéki városok sorában. A naponta bejárókat ma már a munkahelyek által bérelt autóbuszok szállítják, gyakran akár 50 kilométeres távolságból, beleértve a szomszéd megyék és Szlovákia területét is. A Gyıri kistérség településein élı dolgozók 50–70%-a talál munkát a városban. Ez alól Kunsziget kivétel, ahol a helyi foglalkoztatás jelentısége miatt kevesebben járnak Gyırbe.

6.3.1. Munkanélküliség A térség munkanélküliségi mutatói országos viszonylatban, sıt, nemzetközi szinten is jók. A vizsgálat céljaira a munkanélküliek számából és a 15–59 éves korosztály (aktívak) számából képeztünk egy saját munkanélküliségi rátát. Ez egyszerő számítási mód, de a tendenciák megismeréséhez alkalmas.

96



28. ábra: A munkanélküliek aránya a 15–59 éves korosztályból 1995–2003 között

8,0

Munkanélküliség (%)

7,0 6,0 5,0

Ország Nyugat-dunántúli régió

4,0

Gyır-Moson-Sopron megye Gyıri kistérség

3,0 2,0 1,0 0,0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját számítás. Mindebbıl látható, hogy a munkanélküliség szintje a térségben alacsony. Különösen Gyırben a ráta közelít a természetes szinthez, tehát elıfordul, hogy 3% alá süllyed. Ez a szint már a foglalkoztatásban zavart is okozhat, mivel munkaerıhiány alakul ki. A munkanélküliség a vizsgált idıszakban csökkenı tendenciát mutatott. Az utóbbi években ismét növekedésnek indult, bár a 2003. évi kistérségi adatban ez még nem tükrözıdik, de 2004 és 2005 folyamán a növekedés már a térségben is tapasztalható. A Munkaügyi Hivatal adatai szerint 2005 augusztusában a megyei munkanélküliségi ráta 5,3% volt. Ez elsısorban a csoportos elbocsátásoknak, bezárásoknak köszönhetı, amelyek száma megugrott az utóbbi években.

22. táblázat: A bejelentett csoportos elbocsátások száma Gyır-Moson-Sopron 23. megyében, s az érintett létszám 2000–2004 között Év

Bejelentett csoportos

Érintett létszám

elbocsátások száma 2000

17

865

2001

12

257

2002

18

1468


97


2003

17

2162

2004

26

1327

Forrás: Állami Foglalkoztatási Hivatal, Gyır. Másrészt a támogatási konstrukciók miatt a munkáltatóknak, s a munkavállalóknak is érdekében áll, hogy a munkát keresı regisztráltassa magát munkanélküliként, s így helyezkedjen el újra. Mindenesetre átlagosan egy ember egy hónapon belül talál újra munkát magának a térségben. Az új munkahelyek száma tartósan magas a térségben, meghaladja a munkanélküliek számát. 22. táblázat: A bejelentett új munkahelyek száma Gyır-Moson-Sopron megyében 2000–2004 Év Bejelentett új munkahely

2000 18930 2001 15623 2002 15927 2003 17613 2004 21757 Forrás: Állami Foglalkoztatási Hivatal, Gyır. Így a tartós (három hónapot meghaladó) munkanélküliség alacsony aránya jellemzı a térségre és a megyére egyaránt (2005 augusztusában 1187 fı, ami az akkori összes munkanélküli 11,6%-a). A munkanélküliséggel kapcsolatban két lényeges problémát kell felvetni: évrıl évre jelentıs mértékben növekszik a pályakezdı munkanélküliek száma (2005 augusztusában 1122 fı). Ez vonatkozik a szakmunkásképzıt elvégzettekre, de a felsıfokon végzettekre is. Ez utóbbi csoportban a legkevésbé piacképes szakmává a közgazdász és a jogász vált, akikbıl jelenleg túlképzés van a térségben. A második probléma, hogy sok szakmában munkaerıhiány tapasztalható. Különösen így van ez a szerszámkészítı szakmunkások, német és angol nyelvet beszélı diplomás mőszaki végzettségőek körében. Ez köszönhetı egyrészt a közép- és felsıfokú képzés szerkezetének, valamint az ausztriai munkahelyek csábításának. A külföldi munkavállalás pont azokban a szakmákban divatos (azok keresettek Ausztriában is), amelyek itthon is hiányszakmák (iparban, vendéglátásban), s ráadásul azt a fiatal felnıtt korosztályt (30–40 év között) csábítják el elsısorban, akik szerepe egy munkahelyen a fiatalok betanítása lenne. Mindezek a problémák együtt strukturális munkanélküliséget okoznak a térségben. Ennek megoldása középtávon a képzı intézményekkel való intenzívebb együttmőködés, rövidtávon a szomszédos Szlovákia munkaerıpiacával való koordináltabb együttmőködés lehet.

98



23. táblázat: A munkanélküliek száma (fı) és aránya a 15–59 éves népességbıl (%) a Gyıri kistérségben 1995–2003 között évenként 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Fı

%

Fı

%

Fı

%

Fı

%

Fı

%

Fı

%

Fı

%

Fı

%

Fı

%

Kistérség

6299

5,5

6385

5,6

5260

4,6

3711

3,2

3955

3,5

3508

3,1

3358

2,9

3229

2,8

3207

2,8

Gyır

4755

5,5

4796

5,6

4011

4,7

2863

3,3

2986

3,5

2603

3,1

2451

2,9

2326

2,8

2385

2,9


1544

5,6

1589

5,7

1249

4,4

848

3,0

969

3,3

905

3,1

907

3,0

903

3,0

822

2,6

Abda

83

4,2

81

4,2

85

4,3

57

2,9

58

2,9

54

2,7

53

2,6

51

2,5

47

2,2

Bıny

113

8,1

118

8,5

87

6,2

64

4,5

49

3,4

66

4,5

54

3,7

50

3,5

43

3,0

Börcs

34

6,1

32

5,8

24

4,3

22

3,9

23

3,9

21

3,4

26

4,2

21

3,3

16

2,5

Dunaszeg

45

4,3

57

5,4

43

4,1

26

2,5

25

2,3

34

3,1

37

3,3

25

2,2

35

3,0

Dunaszentpál

16

4,7

23

6,7

19

5,4

9

2,5

14

3,8

11

2,9

10

2,6

6

1,4

11

2,6

Enese

78

6,9

76

6,7

51

4,5

36

3,2

40

3,5

30

2,6

38

3,2

30

2,5

26

2,2

Gönyő

103

5,6

113

6,0

96

5,0

53

2,8

57

2,9

51

2,6

63

3,1

78

3,8

63

3,0

Gyırladamér

31

4,2

51

6,8

45

5,9

32

4,1

32

4,0

37

4,5

41

5,0

29

3,5

22

2,6

Gyırújbarát

138

5,8

147

6,0

107

4,3

64

2,5

81

3,0

100

3,6

77

2,7

76

2,5

82

2,6

Gyırújfalu

18

2,8

26

4,0

21

3,2

14

2,1

30

4,5

22

3,1

19

2,7

17

2,3

18

2,3

Gyırzámoly

77

8,6

60

6,5

47

5,1

28

3,0

35

3,7

40

4,1

36

3,4

42

3,9

47

4,0

Ikrény

56

5,5

36

3,5

52

5,1

42

4,2

43

4,2

43

4,0

38

3,5

58

5,2

34

3,0

Kisbajcs

26

5,5

42

8,8

22

4,6

17

3,5

18

3,7

12

2,4

6

1,2

15

3,0

11

2,1

Koroncó

91

7,9

65

5,6

69

5,9

43

3,7

59

4,9

38

3,1

45

3,6

38

3,0

39

3,1

Kunsziget

19

2,6

11

1,5

19

2,6

6

0,8

18

2,5

13

1,8

15

2,0

16

2,1

18

2,4

Mezıörs

32

5,7

35

6,2

36

6,3

20

3,5

24

4,0

15

2,5

19

3,1

26

4,1

20

3,2

Nagybajcs

24

4,6

29

5,7

19

3,7

13

2,5

18

3,5

12

2,3

17

3,2

9

1,7

6

1,1

Nagyszentjános

84

6,3

99

7,6

62

4,8

38

3,0

45

3,5

30

2,3

43

3,4

37

2,9

35

2,8

146

6,3

133

5,7

94

4,0

78

3,3

85

3,5

60

2,4

91

3,7

77

3,1

64

2,5

Öttevény

66

4,0

73

4,4

63

3,8

56

3,3

57

3,3

51

2,9

40

2,3

33

1,9

42

2,3

Pér

54

3,7

64

4,4

56

3,8

29

2,0

41

2,7

48

3,2

32

2,1

35

2,3

28

1,8

Rábapatona

97

6,1

100

6,2

52

3,3

50

3,1

62

3,9

76

4,8

45

2,8

61

3,8

57

3,5

Nyúl


99

Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója Rétalap

33

11,1

32

10,0

30

9,4

6

1,8

10

3,0

13

3,9

11

3,2

10

2,9

8

2,3

Töltéstava

49

4,5

59

5,3

31

2,7

23

2,1

31

2,7

14

1,2

30

2,5

40

3,3

35

2,8

Vámosszabadi

24

4,3

22

3,9

12

2,1

17

2,8

10

1,6

8

1,2

16

2,3

17

2,2

11

1,3

7

6,9

5

4,7

7

6,3

5

4,4

4

3,7

6

5,7

5

4,6

6

5,5

4

3,4

Vének


100



6.3.2. Ingázás Gyır hagyományosan a környezı települések számára ingázási célpont. A napi ingázási vonzáskörzet jóval túlnyúlik a megyehatárokon, sıt az országhatáron is. A városba 2001ben, a népszámlálás adatai szerint 37.359 fı érkezik naponta, akik közül 25.918 fı dolgozni, míg 11.441 fı tanulni jön a megyeszékhelyre. Az 1990. évi adatokhoz képest bıvült a vidékrıl munkába bejárók száma. Akkor 22.895 dolgozó ingázott Gyırbe. A korabeli bejáró tanulói létszámról sajnos nincs adatunk. A Gyırbe naponta ingázók lakhelyéül szolgáló településeket térképen ábrázolva láthatjuk, hogy a megyeszékhely vonzerejét elsısorban a megye keleti felében fejti ki. A határ nyugat felé Csorna és Kapuvár között húzható meg, míg északnyugati irányba a Szigetköz közepe táján. Ezeken a vonalakon kívül is találunk szórványosan Gyırbe ingázókat, fıleg a nagyobb, jó közlekedési helyzetben lévı településeken. A kistérség településein 19.271 munkavállaló él, s közülük összesen 10.833 fı, vagyis 56,2%-uk ingázik naponta Gyırbe, vagyis a város összes dolgozó ingázóinak 41,8%-át teszik ki (24. táblázat).

24. táblázat: A naponta Gyırbe ingázó foglalkoztatottak és tanulók száma, valamint az ingázók aránya a helybeli foglalkoztatottakból és tanulókból, tömegközlekedési szektoronként, illetve településenként 2001-ben

A lakónépességbıl Település

Foglalkoztatott

Foglal-

Tanuló

koztatott ingázó Gyırbe

Gyırbe

Tanuló ingázó Gyırbe

Gyırbe ingázó Összes ingázó foglalkoz tanulók ingázó tatottak aránya aránya

Abda

1348

450

809

242

1051

60,0

53,8

Bıny

893

367

439

170

609

49,2

46,3

Börcs

392

155

216

79

295

55,1

51,0

Dunaszeg

690

292

383

149

532

55,5

51,0

Dunaszentpál

249

86

148

42

190

59,4

48,8

Enese

760

325

385

116

501

50,7

35,7

Gönyő

1297

450

752

210

962

58,0

46,7

Gyırladamér

529

198

279

95

374

52,7

48,0

Gyırújbarát

1810

751

1165

446

1611

64,4

59,4

Gyırújfalu

472

196

307

151

458

65,0

77,0

Gyırzámoly

622

291

356

149

505

57,2

51,2

Ikrény

672

299

422

170

592

62,8

56,9


101


Kisbajcs

358

175

216

90

306

60,3

51,4

Koroncó

818

313

456

143

599

55,7

45,7

Kunsziget

513

189

191

76

267

37,2

40,2

Mezıörs

397

172

170

80

250

42,8

46,5

Nagybajcs

360

140

203

63

266

56,4

45,0

Nagyszentjános

818

323

445

135

580

54,4

41,8

Nyúl

1597

580

977

301

1278

61,2

51,9

Öttevény

1234

455

572

223

795

46,4

49,0

Pér

1005

379

567

174

741

56,4

45,9

Rábapatona

1028

367

584

138

722

56,8

37,6

Rétalap

198

96

89

22

111

44,9

22,9

Töltéstava

670

279

361

151

512

53,9

54,1

Vámosszabadi

477

189

307

119

426

64,4

63,0

Vének

64

27

34

16

50

53,1

59,3

Térség

19271

7544

10833

3750

14583

56,2

49,7

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások. 6.3.2.1. Az foglalkoztatottak ingázásának területi jellemzıi a vizsgált településeken A munkahelyi ingázás szempontjából jól elkülönül egy belsı települési kör, ahonnan a munkavállalók jelentıs része, általában több mint 60%-a jár be naponta gyıri munkahelyekre. Ezek a valóban agglomerációs települések jellemezhetık a legbıvebb kapcsolati hálóval Gyır irányában. Ezek: Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi, Gyırújfalu, Abda, Ikrény, Gyırújbarát, Nyúl. Külön kiemelendık az ingázás szempontjából Gyırújbarát, Nyúl és Abda, ahol magas a foglalkoztatottak száma, s e nagy létszámból is magas arány (60% felett) jár Gyırbe. Elszórtan máshol is találkozhatunk a gyıri ingázók magas részesedésével. Ez bizonyos esetekben a település kis lélekszámával magyarázható (Dunaszentpál, 59,4%). Ilyen esetekben a közlekedési lehetıségek miatt nagyon meghatározott az ingázási irány, így más település nem is nagyon jöhet szóba. Összefoglalva tehát, a magas gyıri ingázó aránnyal rendelkezı települések között a kimondottan agglomerációs jellegő, közeli, jelentıs kiköltözéssel jellemezhetı településeket találjuk meg, valamint azokat a távolabbiakat, amelyek számára a közlekedési lehetıségek jelölik ki az ingázás irányát. A vizsgált települések jelentıs részében az átlaghoz közeli a Gyırbe ingázók aránya, tehát 50–60% közötti. Az átlag alatti gyıri ingázó aránnyal jellemezhetı települések egy részében jelentıs helyi foglalkoztatást találunk (Kunsziget). Itt a helyi aktív foglalkoztatottak számának megfelelı számú munkahely áll rendelkezésre. Mindemellett természetesen ezek a települések a szőkebb térség foglalkoztató központjai is. Így Kunszigetrıl csak 37,2%-a jár be a


102


megyeszékhelyre dolgozni. A Gyırhöz közel esı Töltéstava átlagnál alacsonyabb ingázási arányának magyarázata is a magas helyi foglalkoztatás. Ez utóbbi eset tipikusan egy gazdasági értelemben is szuburbanizálódó agglomerációs település esete. Az ingázók számát tekintve kiemelkedı irányként kell megemlíteni a 82. sz. fıközlekedési út mentén elhelyezkedı településeket. Az elsı a Gyırújbarát, Nyúl (a kistérségen kívül folytatódik: Écs, Pannonhalma, Tarjánpuszta, Ravazd, Gyırasszonyfa) szektor. Ezen a területen 6238 fı naponta Gyırbe ingázó dolgozó és tanuló él. Az ingázók lakhelyének koncentráltságára jellemzı, hogy a térségen belül a súlypont az északi, Gyırhöz közelebb esı területre esik, vagyis Gyırújbaráton és Nyúlon él 2889 lakos, akik naponta járnak a megyeszékhelyre. Tehát a vonal északi részén tömörül az ingázók 60,6%-a. A következı nagy létszámú szektort Abda (1051 bejáró), Börcs (295 bejáró), Öttevény (795 bejáró), valamint Kunsziget (267 bejáró) alkotja. A bejárók területi koncentráltsága ebben a térségben viszonylag nagy, mivel Abda adja az innen bejárók 43,6%-át, s Öttevénnyel együtt a két településrıl jár be a szektor ingázóinak 76,7%-a. E koncentráltság oka nem csupán a különbözı településméretekre vezethetı vissza, hanem Kunsziget jelentıs foglalkoztató szerepkörére is, amely elsısorban magára Kunszigetre, valamint a szomszédos Öttevényre és Börcsre is hatással van. A naponta Gyırbe járók száma gyorsan növekszik a szigetközi irányban (2059 fı 2001ben), amelybe Dunaszeg (532 bejáró), Dunaszentpál (190 bejáró), Gyırladamér (374 bejáró), Gyırújfalu (458 bejáró) és Gyırzámoly (505 bejáró) tartozik. Látható, hogy Dunaszentpál kivételével jelentıs létszámbeli különbség nincs a vizsgált települések között, így területi értelemben nem tudunk jelentıs koncentrálódást kimutatni. Az ingázók számát tekintve a középmezınyben van (1000–2000 fı között) a Gönyő (962 bejáró) és Nagyszentjános (580 bejáró) által alkotott közlekedési szektor. Így a szektor bejáróinak összlétszáma 1542 fı. Területi értelemben a térségben az ingázók 62,4%-a Gönyőn koncentrálódik. Ha a közúti hálózatot nézzük, akkor Gönyő a Gyır–Komárom 10. sz. úton helyezkedik el, míg Nagyszentjános ebbıl kiesik. Vasúti hálózat szempontjából vizsgálva a területet, Nagyszentjános a Gyır–Budapest vasútvonal mentén helyezkedik el, így tehát térség ingázóinak 37,6%-a koncentrálódik a vasúti hálózat mentén. Viszonylag kevesen ingáznak Gyırbe a 81. sz. út irányából. Töltéstava (512 bejáró), Pér (741) és Mezıörs (250) a szektorok között kisebb létszámmal bír, viszont jelentıs a külterületrıl ingázók száma. Itt az ingázók a Gyırhöz közelebbi Péren koncentrálódnak inkább, így tehát a területi koncentráció 74,8%-os. A két települést ugyanakkor egy fıközlekedési út főzi fel, tehát egy vonalon helyezkedik el valamennyi ingázó, vagyis ilyen értelemben a koncentráció abszolútnak minısíthetı. Mindkét koncentráció fokán enyhít, hogy Pér esetében magas a külterületi, illetve nem a központi belterületen lakó népesség aránya, amely 15,1%. Az 1000 fı feletti kategóriába tartozik még az alsó-szigetközi irány is, ahonnan összesen 1048 ingázó járt 2001-ben naponta Gyırbe. Települései: Vámosszabadi (426 bejáró), © MTA RKK NYUTI 2005

103


Kisbajcs (306 bejáró), Nagybajcs (266 bejáró), valamint Vének (50 bejáró). Az ingázók lakóhelyének elhelyezkedése területi szempontból enyhén koncentráltnak mondható. A települések által kibocsátott ingázók lélekszámának vizsgálata alapján a két, Gyırhöz közeli település, Kisbajcs és Vámosszabadi adja a bejárók 69,8%-át. Ezt a koncentráltságot enyhíti, hogy Kisbajcs különálló településrésze Szıgye, amely távolabb, Vének irányában helyezkedik el. Ezért beszélhetünk csak enyhe területi koncentrációról. Hálózati értelemben nem beszélhetünk koncentrálódásról, mivel a településeket nem lehet egy irányra felfőzni, illetve több ilyen variáció is adható, de egyik esetében sem tapasztalható az ingázók jelentıs koncentrálódása. Tehát a térség mind hálózati, mind földrajzi értelemben diszperzált, nem mutatható ki jelentıs koncentráció. A közlekedési irányok közül három tartozik az alsó kategóriába, ha az ingázók számát vetjük össze. Ezek esetében a naponta Gyırbe járók száma 1000 fı alatt marad. A Bıny (609 bejáró) és Rétalap (111 bejáró) településeket magába foglaló irány összesen 720 ingázót tömörít. Ez a térség a Gyırt Bábolnával összekötı út mentén helyezkedik el. A nagyobb település, Bıny koncentrálja területileg az ingázók döntı hányadát, 84,6%-át. Hálózati szempontból a koncentráció mértéke ezzel megegyezik, hiszen a kisebb település a fıvonaltól kiesik, tulajdonképpen zsáktelepülés jellegő volt hosszú ideig, igaz megvalósult a közúti közvetlen összeköttetése Mezıörssel. A koncentrációt enyhíti, hogy Bıny esetében a lakosság 11,3%-a él külterületen vagy nem központi belterületen, gyakran több kilométerre magától a falutól.

6.3.3. Foglalkoztatás az agglomerációban A napi munkahelyi ingázás természetesen nem csak az agglomerációból Gyır felé valósul meg, hanem Gyırbıl az agglomerációs települések irányába, valamint az egyes agglomerációs települések között is. Ez a legtöbb esetben szórványosnak mondható, hiszen a kisebb településeken általában a közszolgáltatások, az oktatás az, amely vonzza a más településekrıl érkezı ingázókat. Más szektorokban is természetesen megvalósul ilyen irányú ingázás, sıt a vizsgált települések közül néhány kiemelkedik munkaerıvonzó képességével. Ezeket a kiemelkedı településeket nevezhetjük agglomerációs foglalkoztató decentrumoknak. Ezek a települések 100 fı feletti bejárót fogadnak naponta, s a fı foglalkoztató valamely magán ipari vállalkozás vagy vállalkozások. A kilencvenes években több új ilyen ipari település fejlıdött ki a térségben, miközben korábban jelentıs mezıgazdasági foglalkoztatással rendelkezı települések veszítették el foglalkoztatási szerepkörüket.


104


25. táblázat: A 100 fınél több naponta bejáró foglalkoztatottat vonzó települések a vizsgált területen 1990-ben és 2001-ben.

Település

A településre bejáró foglalkoztatottak szám 1990-ben

A településre bejáró foglalkoztatottak szám 2001-ben

Abda

258

423

Dunaszeg

108

57

Enese

59

209

Gönyő

84

105

Gyırladamér

15

106

Gyırújbarát

171

181

Gyırújfalu

111

107

Koroncó

52

135

Kunsziget

48

246

Nagyszentjános

199

76

Nyúl

105

108

Öttevény

112

95

Töltéstava

223

268

Vámosszabadi

102

107

Forrás: KSH alapján saját szerkesztés. A fenti táblázat nagyjából körvonalazza azokat a településeket, amelyek a térségben foglalkoztató központként jöhetnek számításba. Ezek különösen azok, amelyek a kilencvenes évek során a szolgáltató szektor (pl. Abda, Enese), vagy az ipar fejlesztésével (Kunsziget, Töltéstava, Gyırladamér, Koroncó) vonzottak magukhoz egyre több munkavállalót. Ugyanakkor a korábbi mezıgazdasági központok elvesztették foglalkoztató szerepüket (Dunaszeg, Nagyszentjános). Interjúink alapján elmondható, hogy a vállalkozások általában törekednek arra, hogy helyi munkaerıt alkalmazzanak (pl. Kunsziget), azonban a cégek növekedésével a helyi munkaerı-kapacitás már nem elég, így általában a környezı települések felé gyakorolnak erıs munkaerıvonzást.

6.3.4. A nappali és éjszakai népesség vizsgálata Egy település foglalkoztatási és lakó szerepkörének vizsgálatához gyakran alkalmazott módszer az éjszakai, illetve nappali népesség arányának kiszámítása. E módszer során az alábbi számítást végezzük el: É N (É-F+M) Ahol É= éjszakai népesség, vagyis az adott település lakónépessége; N= nappali népesség, vagyis az éjszakai népesség számából kivonjuk a foglalkoztatottak létszámát, s hozzáadjuk © MTA RKK NYUTI 2005

105


a helyben létezı munkahelyek számát. Ha két szám hányadosa 1 alatt van, akkor jellemzıen foglalkoztató szerepkörő a település, ha meghaladja az 1 értéket, akkor inkább lakó funkciójú az adott település. A számítás elvégezhetı a tanulók és iskolai férıhelyek számával együtt is, de jelen esetben a foglalkoztatásra vagyunk kíváncsiak, így a számításba csak a foglalkoztatottakat és a munkahelyeket vontuk be. Nyilvánvaló, hogy Gyırön kívül foglalkoztatási szerepkörrel, tehát 1 alatti hányadossal nem találkozunk. Viszont több település is elüt az átlagtól, s megközelíti az 1 értéket. (Gyır értéke 1990-ben és 2001-ben egyaránt 0,86 volt.

26. táblázat Az éjszakai és nappali népesség aránya vizsgált településeken 1990-ben és 2001-ben a foglalkoztatottakat figyelembe véve Település

Arány 1990

Arány 2001

Abda

1,33

1,25

Bıny

1,31

1,30

Börcs

1,45

1,37

Dunaszeg

1,28

1,40

Dunaszentpál

1,43

1,47

Enese

1,50

1,23

Gönyő

1,34

1,38

Gyırladamér

1,63

1,28

Gyırújbarát

1,37

1,37

Gyırújfalu

1,34

1,29

Gyırzámoly

1,31

1,35

Ikrény

1,37

1,38

Kisbajcs

1,30

1,30

Koroncó

1,24

1,26

Kunsziget

1,29

1,00

Mezıörs

1,30

1,30

Nagybajcs

1,37

1,41

Nagyszentjános

1,19

1,38

Nyúl

1,43

1,43

Öttevény

1,35

1,42

Pér

1,29

1,37

Rábapatona

1,35

1,40

Rétalap

-*

1,33

Töltéstava

1,08

1,09

Vámosszabadi

1,21

1,30

Vének

1,55

1,37

*= 1990 után településrészek önállósodásával létrejött települések. Forrás: KSH alapján saját számítások.


106


A táblázatból kitőnik, hogy valódi foglalkoztatói szerepkörrel (1,00-hoz közeli értékkel) két település, Kunsziget és Töltéstava rendelkezik, amelyek a gazdasági agglomeráció fejlıdésének köszönhetik kialakulásukat. 6.4. A vállalkozások számának alakulása a térségben A térségben a kilencvenes évek eleji folyamatokhoz hasonlóan az évtized második felében is tovább bıvült a vállalkozások száma. Ez a jelentıs bıvülés érintette a jogi személyiséggel nem rendelkezı és a jogi személyiséggel rendelkezı (kft, bt, rt stb.) vállalkozásokat egyaránt. Regisztrált Jogi személyiséggel nem rendelkezı vállalkozások Települések

1995

2003

Jogi személyiséggel rendelkezı vállalkozások 1995

2003

Abda

264

307

29

56

Bıny

159

145

8

15

Börcs

33

56

1

3

Dunaszeg

99

144

7

28

Dunaszentpál

21

34

1

1

Enese

132

168

10

8

Gönyő

158

198

15

28

14843

17380

2022

3496

Gyırladamér

59

104

3

8

Gyırújbarát

334

565

28

103

Gyırújfalu

99

149

9

19

Gyırzámoly

97

175

8

21

112

136

8

23

Kisbajcs

58

65

4

3

Koroncó

111

123

5

17

Kunsziget

71

97

3

13

Mezıörs

85

65

1

3

Nagybajcs

63

92

1

9

Nagyszentjános

70

95

7

10

Nyúl

213

311

18

40

Öttevény

194

217

16

28

Pér

128

159

7

16

Gyır

Ikrény


107


Rábapatona

154

195

13

31

Rétalap

25

17

0

0

Töltéstava

72

112

12

33

Vámosszabadi

65

119

4

20

7

14

1

1

17726

21242

2241

4033

Vének Kistérség összes

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés. Elmondhatjuk, hogy a vállalkozások számát és az alapítások dinamizmusát tekintve is a térség magasabb értékeket produkál, mint az országos átlag. Ezt a 100 lakosra jutó vállalkozások számával fejezhetjük ki.

29. ábra: Regisztrált jogi személyiséggel nem rendelkezı vállalkozások száma 14 12 10 8 6

100 lakosra jutó válallkozások száma 1995

4

100 lakosra jutó válallkozások száma 2003

2 0 ország

régió

megye

kistérség



108


30. ábra: Regisztrált jogi személyiséggel rendelkezı vállalkozások száma 2,5

2

100 lakosra jutó vállalkozások száma 1995

1,5

100 lakosra jutó vállalkozások száma 2003

1

0,5

0 ország

régió

megye

kistérség

Forrás: KSH alapján saját számítások. Országos tendencia ugyanakkor, hogy a vállalkozások számának bıvülésével együtt csökken az átlagos létszáma az egyes cégeknek. A térségben sincs ez másként. Ugyanakkor mind a térség, de különösen Gyır ipari fejlettségét jelzi, hogy az országos átlagnál nagyobb vállalkozások vannak jelen a gazdaságban. Ez mindenképpen egészségesebb gazdasági összetételre utal.


109


27. táblázat: Az egy vállalkozásra jutó átlagos állományi létszám 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Fı Ország

20,01

17,73

15,51

14,76

14,02

13,37

11,21

11,42

9,30

Régió

25,55

22,50

20,03

19,40

18,65

16,44

13,49

13,26

10,78

Megye

24,68

21,94

19,09

18,78

18,21

16,08

13,40

13,17

10,77

Kistérség

27,40

23,20

21,68

21,31

20,90

17,77

14,49

14,13

11,57

Abda

22,25

20,23

22,46

19,31

23,34

20,34

15,05

17,10

12,21

Bıny

16,00

22,17

19,17

17,67

14,14

11,22

8,23

8,77

5,13

9,50

7,57

8,43

5,00

4,65

4,09

5,68

3,56

Börcs Dunaszeg

9,29

7,75

4,78

4,17

5,38

10,67

Dunaszentpál

4,29

3,67

3,75

3,88

6,40

36,50

28,25

26,38

25,00

Gönyő

12,67

9,85

7,43

6,88

7,20

6,56

5,64

6,18

6,58

Gyır

28,82

24,47

22,88

22,54

22,15

18,73

15,32

14,73

12,40

3,50

3,75

12,60

18,80

21,67

19,22

22,67

16,57

Enese

Gyırladamér Gyırújbarát

4,63

4,51

4,98

5,10

4,42

4,82

4,76

5,84

5,33

Gyırújfalu

9,67

11,75

5,00

3,86

4,56

4,17

3,15

3,25

2,65

Gyırzámoly

5,40

2,92

3,44

3,70

4,36

4,15

3,71

3,71

2,87

Ikrény

43,25

44,00

30,25

12,43

7,78

7,22

5,15

6,08

2,92

Kisbajcs

10,75

11,00

15,00

12,75

12,75

16,33

16,67

13,33

9,40

Koroncó

11,20

15,00

9,89

11,44

15,67

13,82

10,69

16,56

13,00

Kunsziget

37,00

42,00

51,20

59,00

49,83

44,88

51,00

52,33

13,21

1,00

1,33

1,00

Mezıörs Nagybajcs

1,67

1,50

1,83

2,50

4,40

3,87

38,83

30,43

28,00

23,00

7,38

24,25

18,27

21,91

16,07

8,19

7,35

6,21

6,23

5,27

5,37

4,07

4,50

3,50

Öttevény

24,00

22,00

17,92

16,57

15,71

13,75

9,68

9,59

6,41

Pér

48,25

39,60

26,14

26,86

19,11

16,80

7,88

7,00

6,41

Rábapatona

16,08

12,24

9,95

10,00

5,00

7,91

8,85

10,12

11,15

19,57

17,31

18,67

18,93

15,37

13,29

11,38

14,50

7,65

1,60

1,43

1,57

1,56

1,63

3,50

4,38

5,00

3,52

Nagyszentjános Nyúl

Rétalap Töltéstava Vámosszabadi Vének

Forrás: KSH alapján saját szerkesztés.


110


A vállalkozások számának és területi megoszlásának vizsgálatakor szembetőnik, hogy Gyır részesedése csökkent. Ez a jelenség már a gazdasági szuburbanizáció számlájára írható. Ennek során egy sor városi vállalkozás keres magának új telephelyet az agglomerációban, s az új vállalkozások egyre nagyobb hányada alakul valamelyik város környéki településen. Különösen így van ez a jogi személyiséggel rendelkezı vállalkozások esetében, ahol Gyır részesedése 3,5%-kal csökkent. Bár a regisztrált vállalkozások száma, mint adat nem megbízható, de alapvetı tendenciát jelez: megindult a vállalkozások decentralizációja, különösen a nagyobb tıkét igénylıké.

28. táblázat: A vállalkozások területi decentralizációja a Gyıri kistérségben 1995 és 2003 között Gyır részesedése 1995

Változás

2003 %

Az összes vállalkozásból A jogi személyiséggel nem rendelkezı vállalkozásokból A jogi személyiséggel rendelkezı vállalkozásokból

84,5

82,6

-1,9

83,7

81,8

-1,9

90,2

86,7

-3,5



111


7. Turizmus 7.1. Bevezetés A térség gazdaságán belül a turizmus jelenleg nem számít az igazán kiemelt ágazatok közé. Megfigyelve azonban a potenciált, látható, hogy az ágazat aránya jelentıs mértékben növelhetı. A térség földrajzi adottságaiból, közlekedéshálózati helyzetébıl következik, hogy jól megközelíthetı a hazai és a külföldi turisták számára egyaránt. Helyesen kialakított kínálatával jelentıs lokális és regionális piacra számíthat. Lokális alatt a gyıri agglomeráció saját lakosságát értjük, akik számára a közeli települések fontos rekreációs lehetıségeket nyújthatnak. Véleményünk szerint ennek a piaci szegmensnek a kihasználása még csak most indul, a fürdık, vízisí pálya építésével, egy-egy rendezvény szervezésével, de jelentıs bıvülési lehetıségek elıtt áll. A jelentıs regionális piacot a közeli fıvárosi térségek, elsısorban Bécs és Pozsony, valamint a hazai szomszédos megyék lakossága adják. Ezek nagy létszámú, közeli piacok, azonban látni kell, hogy meghódításukért rekreációs ajánlatainknak a szlovák és osztrák szomszédos területekkel kell versenyre kelni, amelyek hasonló, de gyakran fejlettebb kínálattal rendelkeznek. Itt a kulturális kínálat, a termálturizmus, a kerékpáros és vízi turizmus, borturizmus adhatják a legfontosabb kínálatot, de ide tartozik a szolgáltatások igénybevétele (fogászat), s a bevásárlás, valamint a második otthon vásárlása is. Régión túli piacokat a különleges sportesemények, nagyobb kulturális rendezvények (Mediawave) tudnak elérni. Kis szegmens, de hosszabb távon elképzelhetı piac, hogy a térségünkön (egyénileg vagy csoportosan, vasúton, autóbusszal vagy saját autóval) áthaladó turisták számára nyújtsunk kínálatot. Jellemzı, hogy ezek a vendégek európai körtúrán vesznek részt. Térségünk idegenforgalmi keresletében kis hányadot fognak alkotni, nehezen elérhetı, de igényes piac. Megállításuk színvonalas, különleges ajánlattal, s jó marketing tevékenységgel képzelhetı el, ami viszont visszahat a lokális és a regionális piacra is. (Kivéve természetesen az átutazók szálláshely igénybevételét a fıút mellett, de ık rendszerint nem turisták, hanem sofırök, üzleti úton levık stb.). A térség turisztikai kínálata nem értelmezhetı önmagában. A kínálat terén a térség turizmusának létérdeke az együttmőködés a szomszédos térségekkel. Egyik turisztikai mikrorégiónk sem zárul le a térség határain belül. Pannonhalma, mint az egyik legfontosabb hazai látogató célpont hosszabb távú tartózkodást csak Gyıri térség kínálatával együtt tud generálni, s ez viszont is igaz. A kerékpárutak folytatásához térségen kívüli célok is kellenek. A kistérség egyik nagy elınye, hogy a határ mentén fekszik, de ez a tény ugyanakkor versenyhelyzetet is jelenthet. A szomszédos szlovákiai térség hasonló turisztikai kínálattal rendelkezik, de alacsonyabb áron, s a színvonal is egyre javul. Fel kell figyelni arra, hogy © MTA RKK NYUTI 2005

112


pl. a szomszédos nagymegyeri fürdı jelentıs külföldi látogatószámmal rendelkezik (elsısorban cseh és lengyel reláció), akik a megfelelı marketing és nyelvismeret hiányában nem lépik át a határt, hogy felkeressék térségünket. Sıt, a szlovák oldali kínálat fejt ki már itthon egyre erısödı vonzerıt. (Fürdızési, hajózási, kerékpározási lehetıségek.) Ezzel szemben a magyar oldalon hiányzik a szlovák nyelvtudás, s a szlovák nyelvő marketing. A határ menti helyzet kihasználásához hiányzik az együttes fejlesztési stratégia és közös marketing. Vélhetı, hogy kiutat ez jelenthetne az esetleg erısödı versenyhelyzetbıl. Össze kell hangolni a fejlesztéseket, a kerékpárutakat, s két térség együttesen egyre nagyobb piacot érhetne el elsısorban a régióban, de a tágabb, közép-európai régióban is. 7.2. A vendégforgalom alakulása

7.2.1. A vendégek száma Mivel a kistérség központja egyben Gyır-Moson-Sopron megye székhelye is, a turizmus vizsgálatánál számolnunk kell olyan körülményekkel egyaránt, amelyek az egész megyére vonatkozóan jellemzınek bizonyulnak. A legfontosabb megállapítás az lehet, hogy mivel a megye egyfajta „kapu-szerepet” tölt be az osztrák-szlovák-magyar hármashatár okán, az ország összes határátlépésének több mint egyharmada Gyır-Moson-Sopron megye határátkelıin bonyolódik. Az intenzív átmenı forgalom rányomja a bélyegét a kistérségben megszálló vendégek számára is, különösen azokon a településeken, amelyek az M1-es autópálya, a 83-as, 81-es és az 1-es fıút mentén fekszenek. A vendégek számának alakulása az utóbbi években kedvezıbb, mint a ’90-es évek második felében. Sajnos, feltehetıleg, a számok növekedését, különösen a külföldi vendégek tekintetében, nem a turizmus fejlesztésébıl adódó több turista, hanem az uniós csatlakozásunknak is betudható egyre aktívabb átmenı forgalom adja. Ha megvizsgáljuk a diagramot, látható viszont, hogy a külföldiek számának növekedése mellett, a hazai vendégek is egyre szívesebben látogatják térségünket, ami viszont arra utalhat, hogy a belföldi turizmus mégiscsak erıt vett magán, és talán a fejlıdés útjára lépett.


113


31. ábra: A vendégek számának alakulása a kistérségben 1995-2002

2002

48821

59936

2001

47952

62140

54928

2000

59829

42747

1999 1998

47995

1997

46661

55052

52994 48703 magyar vendégek száma

39014

1996

46658

45209

1995 0

20000

külföldi vendégek száma 55111

40000

60000

80000

100000

120000

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások Be kell látnunk azonban, hogy az idelátogató turisták 90%-a Gyırbe látogat, az agglomeráció és a peremterületek ilyen irányú kihasználtsága elenyészı. Ez bizonyos szempontból érthetı is, hiszen Gyır jelentıs tranzitközpont, de nemcsak forgalmi csomópontként, hanem idegenforgalmi célterületként is sokrétő adottságokkal rendelkezik az átutazó forgalom megállításához. Önálló idegenforgalmi vonzerıin túl hozzájárul ehhez a nagyváros infrastrukturális és intézményi háttere és kulturális rendezvényei, virágzó üzleti élete. 2002 végén 1000 lakosra 671,5 vendég jutott átlagosan Magyarországon. Ehhez képest a kistérségben számított adatok alacsonyabbak, amit annak tudhatunk be, hogy bár a potenciális szálláshellyel rendelkezı kistérségi falvak viszonylag sok vendéggel büszkélkedhetnek, a 27 településbıl 12-ben egyáltalán nem fordult meg turista, vagy nincs róla adat. Befolyásolja ezt a tényt még az is, hogy bár Gyırbe a lakosság 71%-ának megfelelı számú turista érkezett, ami az országos átlagnál magasabb, de a nagy lakosságszám miatt ez az érték nem tudja ellensúlyozni a kistérségi adatot. Általánosságban elmondható, hogy azokban a falvakban, amelyek egyáltalán fogadnak vendéget, a látogatók száma 1995-tıl csökkent, míg Gyırben ez az arány némileg növekedett. Kivételt képez ez alól a tendencia alól Gyırújbarát és Vének, ahol ifjúsági és gyermektáborok mőködnek. Ezek látogatottsága jóval nagyobb, mint egy szállodáé, avagy panzióé, így az alig 200 lakosú Vének adatai jócskán torzítják az összehasonlítást. A táblázatok és a diagramok nem tartalmazzák azoknak a településeknek az adatait, ahol semmilyen szálláshelytípus sem található, ebbıl kifolyólag a vendégforgalmuk nulla. Ezek


114


a következık: Börcs, Bıny, Gyırújfalu, Ikrény, Kisbajcs, Koroncó, Nagybajcs, Nagyszentjános, Rábapatona, Rétalap és Vámosszabadi.

29. táblázat 1000 lakosra jutó vendégek száma a kistérségben Gyıri kistérség Abda

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

569,9

486,7

541,8

573,7

568,1

667,1

643,2

625,0

533,8 1259,1 1384,5

896,4

403,5

433,8

2457,0 1814,1

Bıny

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Börcs

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Dunaszeg

0,0

0,0

0,0

0,0

54,4

44,0

45,1

53,2

Dunaszentpál

0,0

0,0

964,4 1034,1

297,2

359,1

326,6

326,6

Enese

1169,7

846,6

797,8

0,0

111,2

132,0

155,6

162,9

Gönyő

202,3

190,5

191,5

203,6

152,0

349,4

421,5

450,2

Gyır

654,8

553,0

631,2

645,4

640,1

718,7

740,2

719,3

Gyırladamér

0,0

0,0

0,0

0,0

128,7

45,2

47,6

35,1

Gyırújbarát

161,0

448,1

Gyırújfalu

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Gyırzámoly

0,0

0,0

0,0

0,0

36,2

77,8

85,0

54,3

Ikrény

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Kisbajcs

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Koroncó

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Kunsziget

0,0

0,0

0,0

0,0

36,7

67,6

55,9

33,4

Mezıörs

0,0

560,2

616,9

816,9

731,3

557,2

592,0

521,4

Nagybajcs

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Nagyszentjános

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Nyúl

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

14,7

43,7

132,2

Öttevény Pér

871,9 1207,4 1126,7 2195,4 1202,6 1249,6

1640,6 1410,0 1534,7 1631,6 1753,1 1672,5 1487,3 1318,1 154,7

48,2

275,9

293,9

175,3

170,6

239,8

246,1

Rábapatona

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Rétalap

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Töltéstava

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0 1841,9 1693,5 1336,3

Vámosszabadi

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Vének

0,0

0,0

0,0 4585,8 3461,5 2508,9

0,0

0,0

507,1

523,7

527,5

536,4

663,4

671,5

789,2

802,1

820,7

847,4 1006,0 1094,7 1061,7 1098,4

808,8

744,7

724,2

790,5

Országos Nyugat-Dunántúli régió Gyır-Moson-Sopron megye


610,0

828,6

647,3

939,0

899,4

857,1 115


Forrás: KSH adatok alapján saját számítások 7.2.2. Fı piacok. A külföldi vendégek megoszlása nemzetiség szerint A kistérségbe érkezı külföldi vendégek száma (33. ábra) évrıl évre szignifikáns változást nem mutat. A hozzánk érkezı vendégek 90%-a európai, azon belül is túlnyomó többségében német nemzetiségő turisták érkeznek a térségbe. A németek látogató kedve az évek folyamán nem változott, 1995-tıl 2002-ig tartó periódusban ugyanolyan arányban látogatták Gyırt és környékét, és ez a tendencia változatlannak látszik a jövıre nézve is. A németek után az osztrák vendégek választják legsőrőbben úti céljuknak a területet.

32. ábra: A külföldi vendégek számának alakulása a kistérségben 1995-2002

70 000 Európai országok összesen

60 000

Németország

50 000

Ausztria

Fı

40 000

Külföld összesen

30 000

Egyéb európai országok

20 000

Egyéb külföldi országok összesen

10 000 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások Az európai kontinensrıl érkezık közül kiemelkedı változást mutatnak a svájciak, akik a korábbi évek ellenére, amikor is alig pár százan érkeztek hozzánk, 2002-ben (34. ábra) rekord számú turistát küldtek. Ennek az az oka, hogy a határ menti településeinken kívül (Sopron, Szombathely) Gyırben is megszaporodott az olcsóbb fogászati kezelésre hozzánk látogatók száma. Az úgynevezett „dental tourism” olyan méreteket öltött a városban, hogy egy egész iparág ráépült. Adott szállodák saját buszjáratokat indítanak Svájcba, kifejezetten arra a célra, hogy az utasok fogászati kezelésérıl a megyeszékhelyen gondoskodjanak.


116


Míg a nyugat-európaiak pénztárcájuk kímélése érdekében még mindig nagy számmal érkeznek hozzánk, addig a szomszédos és kelet-közép európai államok látogatóinak száma stagnálni látszik, érdemleges változást nem mutat. Számukra még mindig nem kifizetıdı egy magyarországi utazás. Az Európán kívülrıl érkezık számát az amerikai turisták látogató kedve határozza meg, a többi kontinens küldı területként minimálisan vehetı számításba. Az amerikai állampolgárok túlnyomó többsége is hazalátogató, korábban kivándorolt magyar, vagy azok leszármazottja. A kistérségbe érkezı külföldiek megoszlása a megyeihez hasonlóan alakul.

33. ábra: A külföldi vendégek küldı terület szerinti megoszlása a kistérségben, 2002-ben 24280 6 000

5 000

4 000

Fı

Külföldi vendégek száma 3 000

2 000

1 000

Ausztrália és Óceánia

Amerikai országok összesen

Ázsiai országok összesen

Afrikai országok összesen

Portugália

Luxemburg

Írország

Görögország

Norvégia

Bulgária

Törökország

Horvátország

Spanyolország

Szlovénia

Oroszország

Svédország

Dánia

Egyéb európai o.,hontalanok

Finnország

Csehország

Lengyelország

Szlovákia

Szerbia és Montenegro

Ukrajna

Belgium

Egyesült Királyság

Románia

Franciaország

Hollandia

Svájc

Olaszország

Ausztria

Németország

0

Küldı terület

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások 30. táblázat Külföldi vendégek küldı terület szerinti megoszlása a kistérségben 1995– 2002 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Európai országok összesen

53 632

45 270

46 845

51 356

50 288

54 382

55 642

55 837

6 348

4 985

5 964

5 424

5 355

6 674

6 053

5 908

Belgium

661

755

920

1 051

734

1 250

1 097

1 301

Bulgária

332

314

221

294

247

252

200

209

Ebbıl: Ausztria


117


Csehország

792

425

377

487

762

586

638

675

Dánia

252

335

436

201

305

386

532

554

1 025

1 864

2 106

1 591

1 660

1 430

1 408

1 296

240

96

103

235

489

571

578

694

Franciaország

1 662

1 652

1 130

1 544

880

1 314

1 397

1 744

Görögország

156

110

168

182

168

72

108

131

2 504

2 067

1 915

1 924

1 513

1 941

2 088

2 873

547

321

433

411

528

483

413

341

-

-

-

-

-

-

63

136

701

458

387

538

1 165

885

1 055

789

-

-

-

-

-

-

234

21

20 744

21 742

23 918

25 738

24 932

27 731

28 788

24 280

96

68

116

138

162

114

241

169

Olaszország

2 166

1 654

1 562

1 821

1 752

2 260

2 470

2 885

Oroszország

1 377

591

307

144

324

485

459

351

Portugália

-

-

-

-

-

-

46

42

Románia

4 922

2 339

1 934

2 016

1 700

1 922

1 629

1 823

116

104

228

201

197

227

250

282

Svájc

825

908

833

881

1 578

1 994

2 138

5 043

Svédország

340

183

238

346

329

480

391

445

Szerbia és Montenegro

4 150

2 465

2 004

4 603

3 741

1 392

1 194

883

Szlovákia

774

464

411

355

832

695

583

902

Szlovénia

97

122

111

325

159

129

181

408

Törökország

864

548

168

84

105

84

270

172

1 137

387

234

245

182

396

433

955

804

313

621

577

489

629

705

525

Egyesült Királyság Finnország

Hollandia Horvátország Írország Lengyelország Luxemburg Németország Norvégia

Spanyolország

Ukrajna Egyéb európai o.,hontalanok Ázsiai országok összesen

467

361

696

571

555

884

817

911

Ebbıl:Izrael

140

80

267

150

130

249

91

131

Japán

118

121

163

148

180

244

230

204

209

160

266

273

245

391

496

576

91

68

84

76

159

27

278

86

Egyéb ázsiai országok Afrikai országok összesen Amerikai országok összesen

831

859

1 006

985

910

1 073

1 103

1 030

Ebbıl: U.S.A.

698

721

734

716

624

851

809

702

Kanada

88

102

168

171

152

142

145

146


118


Egyéb amerikai országok

45

36

104

98

134

80

149

182

90

100

72

84

118

83

91

85

55 111

46 658

48 703

53 072

52 030

56 449

57 931

57 949

Ausztrália és Óceánia

Külföld összesen

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások 7.2.3. Vendégéjszakák száma, átlagos tartózkodási idı A vendégéjszakák számát tekintve (34. ábra) megállapíthatjuk, hogy bár a vendégek számának növekedése csak minimálisan, az általuk itt töltött idı nagyobb ütemben növekszik, különösen, ha a magyar vendégek itt töltött éjszakáinak számát vesszük figyelembe. Ez az adat is megerısíti azt a tényt, hogy a külföldi vendégek csak átutazóként, úgymond „megpihennek” a kistérség szálláshelyein, míg a hazai látogatók, talán, mert jobban ismerik a tájegység szépségeit, lehetıségeit, több éjszakát töltenek nálunk.

34. ábra: A vendégéjszakák alakulása a kistérségben 1995-2002

400000

Vendégéjszakák száma

350000 300000 Vendégéjszakák száma összesen

250000 200000

Ebbıl külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma

150000 100000 50000 0 1995 1996

1997 1998

1999

2000

2001 2002

Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások


119


31. táblázat Az 1 lakosra jutó vendégéjszakák száma településenként 1995-2002 1995 Országos

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

0,62

0,59

0,58

0,6

0,47

0,46

0,45

0,46

0,35

0,34

0,32

0,32

0,25

0,23

0,24

0,24

0,61

0,62

0,64

0,51

0,48

0,4

0,45

0,49

kistérség

0,95

1,03

0,87

0,73

0,66

0,5

0,57

0,65

Abda

3,00

2,18

0,72

1,49

1,74

1,18

0,64

0,65

Dunaszeg

0,00

0,00

0,00

0,00

0,32

0,17

0,11

0,11

Dunaszentpál

0,00

0,00

2,07

2,72

0,61

0,90

1,58

1,12

Enese

1,65

1,54

1,67

0,00

0,92

1,31

1,37

1,39

Gönyő

0,30

0,33

0,34

0,46

0,60

1,09

0,79

1,01

Gyır

0,80

0,90

0,79

0,66

0,59

0,42

0,49

0,56

Gyırladamér

0,00

0,00

0,00

0,00

0,82

0,36

0,40

0,12

Gyırújbarát

0,44

1,72

5,00

5,97

6,07

5,38

6,01

5,60

Gyırzámoly

0,00

0,00

0,00

0,00

0,37

0,60

0,42

0,20

Kunsziget

0,00

0,00

0,00

0,00

1,17

0,71

0,37

0,16

Mezıörs

0,00

0,82

1,23

1,49

2,20

0,84

1,94

1,25

Nyúl

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,04

0,08

0,29

Öttevény

2,24

2,30

2,18

2,37

2,71

2,63

2,47

2,04

Pér

0,22

0,10

0,48

0,48

0,24

0,25

0,35

0,45

Töltéstava

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

3,57

3,35

3,00

Vének

0,00

0,00

0,00

14,30

9,94

5,22

0,00

0,00

NyugatDunántúli régió Gyır-MosonSopron megye Gyıri

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások Az egy lakosra jutó vendégéjszakák tekintetében (31. táblázat) fontos kiemelnünk, hogy nagymértékben befolyásolja az adatokat az a körülmény, hogy hol milyen szállástípussal találkozunk. A két legmagasabb adat, mely torzíthatja a kistérségre vonatkozó átlagos értéket Gyırújbarát és Vének lehet. Gyırújbarát esetében arról van szó, hogy a településen mőködı gyermektáborban sok gyermeket fogadnak, akik viszont, táborozásról lévén szó, átlagosan 5-6 napot töltenek a községben. Véneken az irreálisan magas adatok abból következnek, hogy a helyi jurta tábor szintén sok vendéget fogad, különösen a falucska lélekszámához viszonyítva.


120


35. ábra: A vendégek átlagos tartózkodási idejének alakulása 1995-2002

Átlagos tartózkodási idı (nap)

4,50 4,00

Magyar vendégek kistérségi szinten

3,50 3,00

Külföldi vendégek kistérségi szinten

2,50

Összes vendég kistérségi szinten

2,00

Országos

1,50

Régió

1,00 Megye

0,50 0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások A vendégek kistérségre vonatkozó átlagos tartózkodási idejét vizsgálva (36. ábra) arra a következtetésre juthatunk, hogy a 2000-es év meghozta a magyar turisták látogató kedvét, de ez visszavezethetı arra, hogy a vendégéjszakák száma összességében is kiugróan magas volt ebben az évben. Ennek legfıbb oka az, hogy a millenniumot kísérı kampány, a honfiasság, hazaszeretet hangsúlyozása, valamint az erre épülı változatos programsorozatok olyan erısen befolyásolták az embereket, hogy az ezredforduló kedvéért kiugróan magas számú belföldi turista fordult meg a magyar szálláshelyeken. Ez a tendencia nemcsak kistérségi, de országos viszonylatban is meghatározó volt. Erısítette ezt a tényt az is, hogy ebben az évben rekord számú üdülési csekket osztottak ki a munkahelyeken.


121


32. táblázat Az átlagos tartózkodási idı az egyes szálláshely típusonként a településeken (2002)

Szállodák

Turista-

Panziók

szállók

Kempingek

Üdülıházak

Ifjúsági

Magán-

szállók

szállások

Össz. Külf. Össz. Külf. Össz. Külf. Össz. Külf. Össz. Külf. Össz. Külf. Össz. Külf.

1

Abda

1 1,54 1,54 -

-

-

-

-

-

-

-

3,06 4,41

-

-

-

-

-

-

-

-

1,77 2,27

Dunaszeg

-

-

Dunaszentpál

-

-

1,97 2,74

-

-

-

-

-

-

-

-

24

30

Enese

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8,03

7

-

-

-

-

-

-

-

-

1,69

2

2,9

2,9

1,8

1,8

7,6

6,3

-

-

-

-

1

-

-

-

-

Gönyő

-

-

-

1,94 1,94 2,91 5,13

Gyır

2,3

1,8

2,7

Gyırladamér

-

-

-

Gyırújbarát

-

-

Gyırzámoly

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Kunsziget

-

-

-

-

-

-

-

-

Mezıörs

-

-

3,29 5,71

-

-

-

Nyúl

-

-

1,85 3,14

-

-

-

-

-

-

-

-

Öttevény Pér Töltéstava

1,44 1,28 -

-

1,64 1,85

-

-

1,81 1,89

3

1 1,69

-

-

3

-

-

2,58

3,82

-

-

-

-

-

3,2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2,48 1,54

-

-

-

-

-

-

1,81 1,66

-

-

-

-

-

18,7 1,83

-

-

-

-

-

2 -

-

2,9 -

4,16 -

1

5 6,15 4,8

-

-

-

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások A vendégek átlagos tartózkodási idejét tekintve a küldı terület szempontjából szignifikáns különbségeket nem tapasztalhatunk. (32. táblázat) A táblázat néhány kiugróan magas adata, például Pér és Enese esetében nem a tényleges turisztikai adatokra vezethetı vissza. Itt arról van szó, hogy a kisebb településekre települt vállalatok alkalmazottai, különösen azok, akiknek az adott cég ezt támogatja, elıszeretettel veszik igénybe ideiglenesen az adott település panzióját, vagy magánszállásait. Igaz ez azokra az építıipari munkásokra is, akik rövid határidıs munkákat vállalnak Gyırön kívül. Ez a folyamat jelentısen megváltoztatja az egyes településekre vonatkozó adatokat. 7.3. Szálláshelyek Már korábban megállapítottuk, hogy a térségben szálláshelyek tekintetében nagy szükség lenne bıvítésre. Ha megvizsgáljuk a szálláshelyek számát (37. ábra), megállapíthatjuk, hogy 1995 és 2002 között nagy változás nem történt, a szállodák számának növekedésétıl eltekintve. © MTA RKK NYUTI 2005

122


Szálloda a kistérségben azonban Gyırön kívül csak Abdán, Gönyőn, Öttevényen és Töltéstaván van. Ezek közül is csak a töltéstavai szálloda az, amely az utóbbi években épült. A szállodák számának szaporodása tehát csak Gyırre jellemzı. A panziók, üdülıházak, turista- és ifjúsági szállók, valamint kempingek azok a szállástípusok, amelyek a megyeszékhelyen kívüli területekre jellemzıek. Ezek számának változását figyelemmel kísérve azonban kiderül, hogy a falvakban fellelhetı szálláslehetıségek köre minimálisan bıvült. Nagy szükség lenne pedig ezen szállástípusok számának bıvítésére, hiszen az itt jellemzı turisztikai ágazatok (falusi, kerékpáros turizmus stb.) potenciális kereslete ezekre irányulna. Nehéz lenne elképzelni, hogy például egy szlovák vízi túrázó csapat a Rába Hotelben szálljon meg. 36. ábra: A szálláshelyek számának alakulása a kistérségben 1995-2002

35 30

30

Szálláshelyek száma

28 25

28

27 25

24

28

27

24

24

27 Szállodák Panziók

20

19

15

14 12

Üdülıházak Turistaszállók Ifjúsági szállók

15

12

Kempingek

10 5

5 4

0

0 1995

5 4 2

5 4

1996

1997

4

5 4

5 4

1

1

1

6 43 1

1999

2000

2001

2002

5 4

1998

Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások Az 1000 lakosra jutó szállásférıhely-szám (38. ábra) kistérségi szinten 1995-rıl 2002-re megduplázódott. Ahogy azonban az elızı ábrán láttuk, ez annak köszönhetı, hogy a megyeszékhelyen ebben a 7 éves periódusban szállodaépítési – kialakítási dömping zajlott. Nagy a szakadék azonban az egyes gyıri szállodákban elszállásolható vendégek számában is. A nemzetközi versenyekre, vagy nagyobb konferenciákra, rendezvényekre érkezı több százas vendégsereg együttes elhelyezése nehezen oldható meg a Rába Hotelen kívül. Ha az országos adatokra vetítve nézzük ezt az arányt, nem tapasztalhatunk jelentıs eltérést, de a régió viszonylatában nagyon is szükséges lenne a változtatás. Mivel a megyei adatok sem tükröznek túlzott eltérést, megállapíthatjuk, hogy Vas és Zala megye szállásférıhelyszám tekintetében Gyır-Moson-Sopron megye elıtt helyezkedik el. Ez betudható talán a © MTA RKK NYUTI 2005

123


balatoni szálláshelyeknek, de ettıl még nem változik az a tény, hogy a megye, és ezzel együtt a kistérség hiányt szenved szálláslehetıségekben, e nélkül pedig a turizmus fejlıdése elképzelhetetlen.

37. ábra: 1000 lakosra jutó szállásférıhely-szám a kistérségben 1995-2002

1000 lakosra jutó szállásférıhely-szám

60,00 50,00 40,00

Országos Nyugat-Dunántúli régió

30,00

Gyır-Moson-Sopron megye Gyıri kistérség

20,00 10,00 0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások A szállodák aránya a szálláshelyek palettáján (39. ábra) körülbelül 40%-os már 1995 óta, ez az arány jelentısen nem változott, Gyırnek köszönhetıen. A szállodák számának növekedését ellensúlyozza, hogy 1995 óta számos ifjúsági és turista jellegő férıhelyet alakítottak ki a térségben, ezzel együtt a panziókban található férıhelyek száma jelentısen nem változott, a kempingekben viszont csökkent.


124


38. ábra: Szállásférıhelyek típus szerinti megoszlása a kistérségben 1995, 1999, 2002 1995 üdülıház 11%

ifjúságiszálló 0% szálloda 41%

kemping 28% turistaszállás 0%

panzió

szálloda panzió turistaszállás kemping üdülıház ifjúságiszálló

20%

1999

kemping

üdülıház ifjúságiszálló 1% 8% szálloda 36%

17%

turistaszállás 22%


panzió 16%

2002

üdülıház ifjúságiszálló 6% kemping 6% szálloda 43%

15%

turistaszállás 11%


panzió 19%

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások Ha településenként vizsgáljuk a szálláshelyeket, általánosságban elmondható, hogy természetesen a magánszállás-adás dominál a térségben, mindemellett szállodával © MTA RKK NYUTI 2005

125


rendelkezik Abda, Gönyő, Öttevény és Pér, panzió található 7 településen, ifjúsági szálló és üdülıház Gyırújbaráton, valamint kemping Péren. A szálláshelytípusok megoszlása általánosságban elfogadható, a bennük elhelyezhetı vendégek száma azonban kevés. A térségre vonatkozó turisztikai fejlesztési tervek mindegyike gyengeségként jelöli a kevés szállásférıhelyet, a térségbe érkezı jelenlegi turistaszám, de különösen a fejlesztések után várható látogatószám mindenképpen indokolja a bıvítést.

39. ábra: Szálláshelyek típus szerinti megoszlása az egyes településeken

40

Szálláshelyek száma

20KSH adatok alapján saját számítások Forrás: 18 16

magánszállás

14

ifjúsági szálló

Ha a megyeszékhelyen belül vizsgáljuk a szálláshelyek számának és típusának mai üdülıház állapotát, 12 akkor 10kiderül, hogy szállodák és panziók tekintetében Gyır relatíve jól ellátott. kemping A magánszálláshelyek száma bár a legmagasabb, ezek befogadó képessége csekély mértékő a 8 turistaszálló 6 panzió többi szálláshely típushoz viszonyítva. A legnagyobb problémát az jelentheti, hogy a város 4 szálloda nem rendelkezik saját ifjúsági szálláshellyel, és a környéken csak egyetlen potenciális 2 szálláshely létezik a fiatalok elhelyezésére, mégpedig Gyırújbaráton. Ennek a problémának 0

Tö Pér lté sta va

A

bd un a a D un sze g as ze nt pá l En es e G ön G yı y rla ő da G yı mér rú G j bar yı á rz t ám o K un l y sz ig M et ez ıö rs N yú Ö tte l vé ny

az áthidalására rövidesen megoldást kellene találni, hiszen egyre népszerőbbek a táboroztatások nemcsak az általános és középiskolások, de az egyetemek, és a gyermekek D

érdekeivel foglalkozó alapítványok részérıl is. A város struktúrája új fordulatot vett a szálláshelyek szempontjából is, de az építtetık még mindig a jobban jövedelmezı, magasabb Település

kategóriájú szállásférıhelyekre koncentrálnak.

40. ábra: Szálláshelyek típus szerinti megoszlása Gyırben (2002)

23 szálloda panzió

45

turistaszálló kemping üdülıház ifjúsági szálló magánszállás 23 5

3

3

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások © MTA RKK NYUTI 2005

126


A szálláshelyek vizsgálatánál fontos figyelembe vennünk azok kapacitását (42. ábra) is, hiszen ezek azok az adatok, amelyek megmutatják, hogy a kistérség hány vendéget képes befogadni évrıl évre. Megvizsgáltuk, hogy az elméletileg lehetséges 100%-os kihasználtsághoz képest mekkora a térség szálláshelyeinek foglaltsága. Ehhez a teljes férıhelyszámot megszoroztuk 365-tel, így egy elméleti maximális kapacitást feltételezve, amely természetesen soha sehol nem valósul meg. Ehhez viszonyítva vizsgáltuk meg a megvalósult vendégéjszakák arányát. A kihasználtsági mutató értékeléséhez tudni kell, hogy a gyakorlatban elérhetı legmagasabb arány 60% körül mozog, ennél magasabb érték esetében már a szálláshely túlzsúfolt, nem biztosítható pl. a rendes takarítás, feltöltés, vendégeket kell elküldeni, mert nem áll rendelkezésre szoba stb. A kihasználtsági mutató nyilván a szállásférıhelyek és a vendégszám arányában változik. A millennium látogató növelı szerepe némileg javította a mutató állását, de alapvetıen megállapíthatjuk, hogy a szálláshelyek számának növekedésével nem jár feltétlenül együtt a vendégek számának növekedése és fordítva. A sok helyen hiányzó megfelelı vendéglátó-ipari egységek megléte, a gyermeküdültetés, kempingezés szezonalítása rontja a szálláshelyek kihasználtságának paramétereit. Mindennek ellenére elmondható, hogy a kihasználtság az országos átlag szintje körül alakul, ebben a vonatkozásban nem beszélhetünk tehát a kistérség lemaradásáról.

41. ábra: Szálláshelyek kihasználtságának alakulása a kistérségben 1995-2002

25,00

Kihasználtság (%)

20,00 Országos

15,00

Nyugat-Dunántúli régió Gyır-Moson-Sopron megye Gyıri kistérség

10,00

5,00

0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások


127


Települések szintjén is hasonló képet kapunk. A kihasználtsági mutató csak azokban az esetekben mutat kiugróan eltérı értékeket, például Pér, Öttevény, Töltéstava vagy Gyırújbarát esetében, ahol a fent tárgyalt okok, mint az a tény, hogy ifjúsági szállásról, vagy „munkás szállásról” van szó, közrejátszanak.

33. táblázat A szálláshelyek kihasználtságának alakulása az egyes településeken szállástípusonként (2002)

Szállodák Abda

Panziók

8,82

6,52

Turistaszállók

Kempingek Üdülıházak

Ifjúsági

Magán-

szállók

szállások

-

-

-

-

5,35

Dunaszeg

-

-

-

-

-

-

1,59

Dunaszentpál

-

12,09

-

-

-

-

7,4

Enese

-

-

-

-

-

-

4,8

Gönyő

13,56

11,67

-

-

-

-

2,22

Gyır

19,86

15,68

Gyırladamér

-

-

Gyırújbarát

-

Gyırzámoly

-

Kunsziget

6,72

2,02

7,21

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2,72

-

-

-

-

-

-

1,91

Mezıörs

-

11,11

-

-

-

-

4,38

Nyúl

-

4,74

-

-

-

-

3,74

Öttevény

24,74

-

-

-

-

4,75

Pér

-

-

-

16,64

Töltéstava

15,21

-

-

-

6,4

4,92 -

-

-

8,33

6,76

3,05 -

-

0,78

15,86

-

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások 7.4. Egyéb turisztikai infrastruktúra állapota

7.4.1. Vendéglátás, étkezési lehetıségek A jól mőködı helyi turizmus egyik alapvetı feltétele az lenne, ha a kistérség települései megfelelı turisztikai kiszolgáló egységekkel rendelkeznének mind a szálláshelyek, mind a vendéglátóhelyek tekintetében. Sajnos általánosságban elmondható, hogy a települések, Gyır kivételével, ha bírnak is némi turisztikai potenciállal, nem rendelkeznek megfelelı számú szálláshellyel, vagy éppen helyben egyáltalán nincs szállás- vagy vendéglátási lehetıség. Az egyik alapvetı jövıbeni célkitőzés a helyi turizmus fejlesztése érdekében ennek a problémának a teljes körő megoldása lehetne.


128


Ha részletesen megvizsgáljuk a kistérség településeit, láthatjuk, hogy milyen égetı szükség lenne ezen probléma áthidalására, hiszen Gyırön kívül csak néhány olyan településsel találkozunk, amelyek vendéglátással kapcsolatos helyzete kielégítı, vagyis ahol a szálláshelyek és vendéglátó-ipari egységek száma és színvonala megfelelı. A kisebb településen tehát elvétve találkozunk csak egy-egy vendéglátóhellyel, melegkonyhás étteremmel (pl. nagybajcsi Halász Csárda) vagy rendezvénnyel (pl. Nemzetközi Halászléfızı Verseny Véneken), de a problémát az jelenti, hogy a szálláshelyek és vendéglátó-ipari egységek helye és befogadó képessége nem megfelelıen strukturált, összehangolt az egyes településeken és térségi szinten sem. Mindemellett az a folyamat mindenképpen pozitívnak mondható, hogy 1995-tıl vizsgálva bıvült a szállás- és vendéglátással kapcsolatos lehetıségek listája a térségben, de további fejlesztésekre, bıvítésekre lenne szükség. A falusi és ökoturizmus szerepe évrıl évre növekszik a turizmus palettáján, így azok, akik ezen a nyomvonalon haladva a Szigetköz, ezzel együtt a kistérség adta lehetıségeket próbálják kihasználni, jogosan tarthatnak igényt megfelelı ellátó intézményekre a kisebb településeken is. Gasztronómiai szempontból kiemelhetı a térség borturizmusa is, amely Gyırújbarát és Nyúl környékére korlátozódik, ahol a helyi borospincék majdhogynem minden igényt kielégítenek. A borturizmus egyik alapvetı mérföldköve lehet a helyi turizmus további bıvítésének, különösen akkor, ha ez a két település megfelelı szálláshely kialakítását tudná biztosítani. Emellett, bár Gyır nem a borturizmusáról híres, a megyeszékhely olyan rendezvények színhelye lehet, amely propagálja a manapság oly divatos borturizmust.

7.4.2. Közlekedés turisztikai szemszögbıl Általános jelenségnek mondható egész Magyarországon, hogy a fı- és mellékutak minısége egyaránt rossz, így van ez a kistérség útjain is, nem is beszélve a települések belterületi útjairól. Az általános önkormányzati és állami pénzhiány, vagy esetleges érdektelenség csak nehezíti ezt a helyzetet, holott a turizmus fejlesztés egyik alapvetı feltétele a megfelelı infrastruktúra kialakítása lenne. A jövıbeni fejlesztések egyik fontos tényezıje az utak felújítása, vagy éppen kiépítése kellene, hogy legyen, hiszen a települések 90%-ában ez problémát jelent. A tömegközlekedés színvonala közepesnek mondható, mivel azok a falvak, amelyek beleesnek egy-egy távolsági autóbusz útvonalába, mondhatni jól megközelíthetıek (pl. Gyırújbarát, Nyúl, Gyırújfalu stb.), míg a Vámosszabadi, Vének felé vezetı autóbuszvonalak járatai kifejezetten ritkán járnak, napi négy-öt busz közlekedik. A térségen halad át az országba érkezı nemzetközi vonatok nagy hányada. Jól megközelíthetı tehát a szomszédos országokból vasúton is. Gyır az elsı nagyváros a határ átlépése után. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a gyıri vasútállomás állapota rossz, s gyakran nem lehet idegen nyelven (angolul) felvilágosításhoz jutni (feliratok, információ, © MTA RKK NYUTI 2005

129


jegykiadás stb.). A térség kapujába tömegközlekedéssel érkezı turista már a leszállás után komoly nehézségekbe ütközik. Kedvezı a helyzet viszont a kerékpáros turizmus kedvelıi számára, hiszen a kerékpárutak minısége és mennyisége jónak mondható, sıt folyamatosan bıvül, fejlıdik. A szigetközi kerékpárút eddig is vonzotta az idelátogató kerékpárosokat, ennek bıvítése, összekapcsolása más kerékpárutakkal nemcsak konkrétan a két keréken érkezı vendégeket vonzaná, de más turisztikai ágazatokat is bekapcsolhatna a helyi turizmus vérkeringésébe, anélkül, hogy nagyobb költségvetéső gépjármőforgalomra is alkalmas utakat kellene építeni. Például a borturizmust, vagy az egyéb szabadidıs lehetıségeket (vadászat, horgászat, vízi sportok), hiszen együttesen változatosabb palettát kínálnának azoknak, akik hosszabb, de aktív pihenésre vágynak. Emellett kiemelkedı jelentıségő a péri reptér szerepe, különösen a nemzetközi turizmus szempontjából. A repülıtér például már egészen Horvátországig szállít oda-vissza utasokat.

7.4.3. Kikötési lehetıségek A vízi közlekedés részben megoldott, a kisebb csónak kikötık a vízi sportok szerelmesei számára fontosak, akik eddigi tapasztalatok alapján megtalálják számításaikat a MosoniDuna vizén, mégis lenne igény ezen a területen is fejlesztésre; új kikötık, mellettük kempingek létrehozására. Jacht-kikötı a kistérségben egyelıre nincsen, kiépítését tervezik. A kishajós közlekedést akadályozza a Mosoni-Duna feltöltıdése. Másik fontos akadály, hogy a dunacsúnyi tározó megépítése óta lényegesen kevesebb vizet kapnak a Duna természetes ágai, mint korábban, így, különösen száraz idıszakban a hajózás nem lehetséges. Szintén a dunacsúnyi gát által okozott probléma, hogy a Mosoni-Duna irányába nem lehet zsilipen át közlekedni, tehát a kishajók számra jelenleg a Mosoni-Duna amolyan „zsákutca”. A vízszint rendezése érdekében a Mosoni- és Öreg-Duna összefolyásának rendezését tervezik, fenékküszöb kialakítását, a torkolat áthelyezését, mely lehetıvé tenné a vízi közlekedést egészen a megyeszékhelyig. A vízi sprotok számára fontos lenne, hogy a Rába , illetve a Marcal partján is rendezett kikötési lehetıségek álljanak rendelkezésre. Ezen folyók mentén elhelyezkedı önkormányzatok bevonásával folyik a Rába- és Marcal-völgy fejlesztési projekt, amelyet a Vízügyi Igazgatóság koordinál, s egyezteti az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit a vízügyi és a természetvédelmi lehetıségekkel. Kereskedelmi kikötı Gınyőn található, kisebb csónak kikötık a Mosoni-Duna partján találhatóak, például Gyırzámolyon, Dunaszegen vagy Véneken, ez a vízi sportok kedvelıi számára elınyös is lehetne, de a problémát az okozza, hogy a kikötık mellett hiányoznak az olyan alapvetı kiszolgáló egységek, melyek étkezésre, vagy pihenésre alkalmasak lennének.


130


Megfelelı szervezettség mellett, más jellegő programokkal is össze lehetne kötni a vízi sportokat, melyek ugyancsak gazdagítanák a programok, de a látogatók estleges számát is. Kevés azonban a térségben a kajak és kenubérlési lehetıség. Kisebb hajókat már lehet sétahajózásra igénybe venni, de ezen a téren még nagy lehetıségek vannak.

7.4.4. Kerékpárutak Kiépült kerékpárútjaira a kistérség nagyon büszke, hiszen a vonzerık sorában ez az egyik olyan lehetıség, melyet mindenképpen ki kell használni a jövıbeni fejlesztésekkel kapcsolatban. A meglévı kerékpárutak minısége viszonylag megfelelı, mennyiségük is kielégítı. A kistérségen halad át a sokorói, szigetközi, Mosoni-Duna-menti, rábaközi valamint a pannonhalmi kerékpárút. A szigetközi kerékpárút a több országon áthaladó dunai útvonal része, amely így számos külföldi turistát hoz a térségbe. A kerékpárutak problémája, hogy a duna menti útvonal nem folytatódik tovább Gyır, illetve Gönyő után Komárom irányába. Másrészt hiányoznak összekötı elemek. A szlovák oldalon a gátakon haladó burkolt kerékpárutakat sok külföldi turista használja, akik közül szintén sokan térségünk felé vennék az irányt, ha a szigetközi út össze lenne kötve a határátkelıhellyel. Jelenleg azonban a 14. sz. út kerékpározásra alkalmatlan, a kijelölt kerékpár útvonal viszont komplikált. A gátakon vezetı kijelölt kerékpár útvonalak nem jó minıségőek, mivel a gátak kaviccsal, sóderrel fedettek, ezeken a kerékpározás nehézkes. Mindenképpen érdemes elgondolkodni, hogy a gépjármő forgalom, különösen a kamion forgalom növekedése miatt sok, korábban kerékpározásra alkalmasnak nyilvánított és kijelölt útvonal ma már veszélyes lehet. Ezeken keresztül kerékpárral elérhetıek a következı települések: Koroncó a sokorópátkai útvonalon, Gyırújfalu-Gyırzámoly-Gyırladamér-Dunaszeg a szigetközi kerékpárúton, melynek folytatása Gönyőnél kompátkeléssel megoldott. A Mosoni-Duna menti kerékpárúton haladva Kunszigetre is eljuthatunk. Kerékpárút indul Gyırbıl VámosszabadiNagybajcs-Kisbajcson át Vénekig, és onnan vissza a megyeszékhelyre. A pannonhalmi kerékpárút Bıny, Rétalap, Pér és Mezıörs községeket keresztezi, míg a Rába part mentén haladó úton Ikrényre, Rábapatonára juthatunk. A Lébény felé vezetı kerékpárút szintén érinti Gyırújfalu, Gyırzámoly, Gyırladamér, Dunaszeg, Öttevény, Kunsziget településeket, sıt Öttevényrıl Börcsre és Abdára is eljuthatunk kerékpáron. Végül a rábaközi körtúra Enese község érintésével halad. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a kistérségben fekvı települések túlnyomó többsége elérhetı kerékpárral, sıt kifejezett körutakat is tehetünk két keréken.


131


7.4.5. Lovas fogadó helyek A kistérségben jelentıs számban vannak lovaglási lehetıségek. A lovas iskolák és a több napos túrát kínáló vállalkozások a térségben egyaránt megtalálhatók. Mindemellett Gyırben megrendezésre kerülnek különféle lovas rendezvények, díjugrató és fogathajtó versenyek is. A megyeszékhelyen kívül lovaglási lehetıség a következı településeken található: Dunaszeg, Koroncó, Gönyő, Gyırújbarát, Gyırújfalu, Gyırzámoly és Gyırladamér, Nagybajcs. A gyırújbaráti Ürgemajor lovas iskola különleges jelentısséggel bír, ugyanis itt úgynevezett „gyógylovagoltatást” is igénybe vehetnek az arra rászorulók. A lovaglás a falusi turizmus egyik bázisa lehet, és kell, hogy legyen, hiszen az ehhez szükséges körülmények, a természetes környezet, az állatok számára megfelelı nagyságú terület, mindegyik kisebb településen is adott, vagy éppen könnyen kialakítható.

7.4.6. Sportpályák A kistérség, de különösen a központ Gyır magas színvonalú, nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas sportpályákkal rendelkezik, ráadásul olyan sortokban is, amelyek különlegesnek számítanak. A megyeszékhely a maga zárt sportcsarnokával, futball pályáival kiemelkedı helyen van. Világverseny rendezésére alkalmas a Mosoni-Dunán kialakított kajak–kenu pálya, amelyen már lebonyolítottak maratoni világbajnokságot. Hasonlóan világszínvonalú a rábapatonai agárversenypálya, amelyen 2006 évben tartanak világbajnokságot. Ezek a pályák viszonylag fiatalok, jelentıs beruházással épültek, rövidesen eléri ıket az a veszély, hogy a szükséges fejlesztések elmaradása esetén nem tudják megırizni színvonalukat (pl. rábapatonán a világítás korszerősítése szükséges), s a világverseny rendezés csak egyszeri, szép emlék marad. Fontos emellett azt is megemlíteni, hogy a természetes vizek megfelelı környezetet biztosítanak olyan vízi sportok őzésére is, mint a kajakozás, vagy a kenuzás. Emellett Gyır vonatkozásában azt is meg kell említenünk, hogy a sportrendezvények, legyen az nemzetközi, országos, vagy helyi, zöme itt bonyolódik, a vendég sportolók és szurkolók ilyenkor a szállás- és vendéglátóhelyek kihasználtságát is gazdagítják. A Gyırön kívüli, de annál fontosabb sportpályák között van elsısorban a péri repülıtér, ahol a sétarepülés mellett ejtıernyızésre és vitorlázó repülésre is lehetıség van. Nemzetközi rendezvényeket tartanak Koroncón judo versenyek keretében. Mindezek mellett Nyúlon sípálya, Ikrényben vízisí pálya várja a látogatókat.

7.4.7. Fürdık, strandok


132


Kistérségi szinten a fürdı és termál turizmus egyre meghatározóbb turisztikai ággá válik, hiszen a természetes vizek, a termálvíz jelenléte a térségben meghatározó. Gyır ugyancsak központi szerepet vállal, ha a kiépített fürdızési lehetıségekrıl van szó, hiszen a város vízisportokra vonatkozó múltja, hagyományai is régre tekintenek vissza. Ezek közül a legjelentısebb a termálfürdı, de emellett fedett uszodával, stranddal, és több szabad stranddal is rendelkezik a város. A megyeszékhelyrıl kitekintve szinte minden településen található olyan természetes folyóvíz (Duna, Mosoni-Duna, Rába, Rábca, Marcal stb.), vagy mesterséges bányató, amely alkalmas lehet fürdızésre, avagy távlati fejlesztésekkel, mint szabad strand, vízi sport centrum kialakítása, alkalmassá tehetı. A fürdızési lehetıségekkel kapcsolatban fontos megemlítenünk még, hogy a Kunszigeten feltárt termálvíz készlet felszínre hozatala, a termálfalu és ezzel együtt a fürdı megépítése rövidesen megkezdıdik. 7.5.Vonzerıleltár A következıkben a Gyıri kistérség településeinek nevezetességei, látnivalói kerülnek felsorolásra különbözı kategóriákba sorolva, az épített vonzerıktıl, az egyes települések programjain, rendezvényein át, az aktív turizmusig.

7.5.1. Nevezetességek, épített vonzerık 7.5.1.1. Szakrális emlékek Abda

•

Római katolikus templom (mőemlék jellegő, klasszicista stílusú templom)

•

A templom mögött álló Nepomuki Szent János-szobor (1700-as évek közepérıl származó barokk alkotás.)

•

Emlékkápolna (A falu régi helyét ırzi. Elıtte gránitoszlop emlékmő áll, az elesett szabadságharcos hısök tiszteletére.)

Bıny

•

Római katolikus templom. 1887-ben épült.

•

Református templom. Homlokzat elıtti toronnyal, egyenes záródású szentéllyel épült 1789-ben. Hajója síkmennyezetes. A szószék és a padok szép barokk munkák (1789).

• Evangélikus templom. 1791-ben épült barokk stílusban. Börcs • Római katolikus templom, klasszicista, 1835. Dunaszeg •

Római katolikus templom (mőemlék jellegő). 1720-ban épült barokk stílusban. © MTA RKK NYUTI 2005

133


Dunaszentpál

• Római katolikus templom, klasszicista, 1848. Enese • Római katolikus templom (XIX. század vége) Gönyő • Római katolikus templom (1774). Gyır •

Bazilika. Alapjait Szent István rakatta le, 1800-as évekre nyerte el mostani formáját.

•

Szent László herma 1192-ben Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból emelték ki koponyáját és a hermába helyezték. 1607-ben Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Gyırbe.

•

Boldog Apor Vilmos püspök síremléke

•

Könnyezı Szőzanya-kép 1767-ben Zichy Ferenc emeltetett neki oltárt-

•

Püspökvár és püspöki palota. A 18. században Zichy Ferenc restauráltatta és bıvítette a mai formájára.

•

Gyıri Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár és Kıtár

•

Loyolai Szent Ignác bencés templom. Baccio del Bianco tervei alapján készült a 17. században a jezsuiták részére.

•

Karmelita templom. 1721-1725 között készült, pár évvel késıbb a karmelita kolostor is mellé került

•

Görög katolikus (rác) templom. 1703-ban épült, 1727-ben átépített templom.

•

Evangélikus Öregtemplom. 1784 körül készült. Elıtte egy 1817-ben készült Keresztelıkút áll.

•

Református templom. 1905-ben épült Csányi Károly tervei alapján.

•

Zsinagóga. A neológ izraelita közösség 1870 körül készítette.

•

Mária-oszlop.

Kollonich

Lipót

gyıri

püspök

emeltette

1686-ban

Buda

visszafoglalásának emlékére.

•

Frigyszekrény-szobor. 1731-ben emeltette III. Károly király az oltári szentségen esett sérelem kiengesztelésére.

• Kálvária. XVIII. Sz. elején jezsuiták építették. A hét stáció 1722-ben készült el. Gyırújbarát •

Kisbaráti római katolikus templom (mőemlék jellegő), barokk (1750 körül).

•

Nagybaráti római katolikus templom (mőemlék jellegő), késı barokk (1792).

•

Evangélikus templom (mőemlék jellegő), késı barokk (1786-87).

• Kıkereszt (1921) Gyırújfalu •

Római katolikus templom

•

Evangélikus templom © MTA RKK NYUTI 2005

134


Gyırzámoly

• Római katolikus templom (mőemlék jellegő). Késıbarokk stílusú 1779-tıl. Koroncó •

Római katolikus templom (mőemlék jellegő). 1747-ben épült, majd 1880 körül megnagyobbították, és eklektikus stílusban átalakították. Elıtte artézi kút található.

• Nepomuki Szent János szobra Kunsziget •

Temetıkápolna. Családi kripta fölé építettek kápolnát, amit a község ravatalozónak használ.

•

Szent Lırinc Római Katolikus Templom,paplak

•

Szent Antal fogadalmi kápolna. A most álló építmény elıdjét 1830-ban emelték, melyet 1910-ben bıvítettek jelenlegi formájára. 1993-ban felújítva. Belül csodálatos freskók díszítik.

Mezıörs

•

Római katolikus templom (mőemlék jellegő), barokk (1701). Átépítve klasszicizáló késı barokk stílusban, 1831-ben.

•

Feszület (mőemlék jellegő), 1732. Volutás, címeres talapzaton álló, gazdagon faragott, angyalokkal díszített barokk feszület, a kereszt lábánál térdeplı Máriával.

• Református templom, klasszicizáló stílusú (1790). Nagybajcs • A római katolikus templomban értékes, XVII. sz.-i Pieta-szobor látható. Nagyszentjános • Nyúl •

Római katolikus templom (1997) Római katolikus templom (mőemlék jellegő) 1769-1775 között Mária Terézia építtette Fellner Jakab tervei alapján, késı barokk stílusban.

•

Mária-oszlop (1701)

•

Szent Donát-kápolna (mőemlék jellegő), barokk (1710), szép oltárképpel. Az 1800-as évek elején hajóval bıvítették, a tornyot 1901-ben építették hozzá. A kápolna Szent Donát vértanú püspök emlékére készült, akit a szılık és szılısgazdák védıszentjeként

tisztelnek. Öttevény

•

Római katolikus templom

•

Római katolikus templom (mőemlék jellegő), barokk (1735)

•

Kálvária-kápolna (1866).

•

Református templom. Az 1790-es években épült

•

Mindszentpusztai római katolikus templom (1822).

Pér


135


Rétalap

• Római katolikus templom (1460 körüli) Vámosszabadi •

A római katolikus templomot ismeretlen olasz mester képei és freskói díszítik.

7.5.1.2. Várak, kastélyok, kúriák Abda • Abdai Vár (XIV. sz.) Bıny •

A település közvetlen környékén több régi kastély és kúria (Mihályfy-, Kautz-kastély).

• Bothmer-kúria. Az épület 1820 körül épült. Jelenleg polgármesteri hivatal. Börcs •

A hajdani intézı lakás, a „kastély”

Enese

•

Három XIX. századi nemesi kúria (ma Polgármesteri Hivatal, óvoda, kultúrház)

Gönyő

•

Vár

• Volt Esterházy-majorság (mőemlék jellegő) - szénapajta, cselédházak, istállók. Gyır •

Gyıri vár

•

Zichy-palota

•

Esterházy-palota

• Bezerédj-kastély Ikrény • Kastély és az azt körülvevı 7000 m2-es park Kunsziget • Kunsziget toronyvár (római kori ırtorony maradványai) Nagyszentjános • Esterházy – kastély (1800-as években) Öttevény • Öttevény – múlt századi grófi kastély (ma szálloda) Rábapatona •

Patonai Vár (XVII. sz.)

Töltéstava

• Táplánypusztán található a 100 éves Lévay-kastély. Külterület •

Külterületi kúriák ( Fudi-pusztai kastély)


136


7.5.1.3. Egyéb épített vonzerık Abda • Radnóti Miklós emlékmőve • Radnóti Miklós szobra, • Rákóczi-emlékmő • 1848-as adbai csata emlékmőve Bıny • Pálffy Károly honvédhuszár-fıhadnagy síremléke. Az 1848-as ácsi csatában elesett tiszt emlékére állították 1861-ben. Börcs • 1764-ben épült nádtetıs parasztház • Volt püspöki magtár • „Gyıri Kereszt” a török kiőzésére emlékeztetı szobor Dunaszeg • Vöröskereszt Az 1848-49 –es szabadságharc emlékére állított keresztfa a csatahelyszínén található az 1401-es út melletti erdıben • Mőemlék jellegő parasztház Dunaszentpál • Kıkép, barokk, XVIII. sz. Gönyő • Mőemlék jellegő látványosság a templom közelében, Mária Terézia idejébıl való postakocsi-fogadó. • Parasztházak Gyır Gyırújbarát • Népi lakóházak (mőemlék jellegő). • Kilátó és Francia-kı, a hagyomány szerint Napóleon innen irányította a kismegyeri csatát Gyırújfalu • Egykori Fı tér régi parasztházakkal Koroncó

• Rákóczi emlékhely Mezıörs • II. világháborús emlékmő Kisbajcs • A Táborhelynek nevezett falurészben ágyúsáncokat építettek Nyúl • Népi lakóház (városképi vagy faluképi jelentıségő). © MTA RKK NYUTI 2005

137


• Sárkánylyuk vízmosás (Európában egyedülálló) Öttevény

• II. Világháborús hısi emlékmő Pér

• Erzsébet kı (Erzsébet Királyné innen nézte végig a Gönyő irányába vonuló katonai hadgyakorlatokat) • Hısi emlékmő (I-II Világháború hısi halottainak emlékére állított emlékmő, 105 név olvasható a márványlapon. Továbbá a r.k. templomban található a hısi ablak az I. világháború áldozatainak emlékére készítették Pandis József gyıri festımővész tervei alapján. ) Külterület • Péterházát alapító fıispán emlékmőve 7.5.1.4. Gasztronómia és borturizmus Borpincék • Nyúl – pincesor • Gyırújbarát – pincesor 7.5.2. Programok, kiállítások, rendezvények 7.5.2.1. Kulturális rendezvények, programok Börcs •

Erdei iskola

• Peryche Nemzetközi faluvédı diáktábor Enese •

Hagyomány a pünkösdi búcsú

•

Szt. István napi falunap.

•

Enesei Zenei Nyár

•

Enesei Népfıiskola (szept.-márc.)

• Majális (máj. 1.) Gyırladamér •

Falunap

•

Búcsú

Kunsziget

•

Húsvéti körmenet, Krisztuskeresés

•

Szüreti Napok (október)

•

Virágvasárnapi Passió


138


•

Majális

•

Szent Antal napi ünnepség sorozat

•

Szent Lırinc búcsúünnep (aug. 10.)

•

Hısök Napja (nov. 1. )

•

Adventi hangverseny

• Nyúl

Nemzeti ünnepek és megemlékezések

•

Nyúli Húsvét

•

Búcsú (aug. 7.)

•

Falunap (szept. 10.)

• Márton napi lúd- és borünnep (nov. 12.) Rábapatona • Nyaranta megrendezik a Bilibáncs fesztivált Rétalap •

Falunap (jún. 1. szombatja)

• Búcsú (okt. 1. vasárnapja) Vének •

Halászléfızı verseny

7.5.2.2. Múzeumok Gyır

•

Városi Mővészeti Múzeum

o o o o

Városi Képtár - Esterházy-palota Váczy Péter győjtemény - Magyar ispita Borsos Miklós Állandó Kiállítás és Archívum Kovács Margit Állandó Kiállítás – Kreszta-ház

•

Xantus János Múzeum

•

Patkó Imre Győjtemény

•

Várkazamata – Kıtár

•

„L” fehér Szalon

•

Állandó Baba Kiállítás – Zichy Palota

•

Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár és Kıtár

•

Apor Kiállítás – A vértanúság helye

•

Széchényi Patikamúzeum

•

Jedlik Ányos Emlékkiállítás

7.5.2.3. Kiállítótermek – galériák Gyır © MTA RKK NYUTI 2005

139


•

Petıfi Galéria

•

Rómer Terem

•

Galgóczy Erzsébet Városi Könyvtár Galériája

•

Richter János Archívum – Zenei Helytörténeti Győjtemény

•

Hét szabad mővészet szentélye és orvostörténeti emlékszobra – Petz Aladár Megyei Kórház

•

Rába Rt. Gyártörténeti Kiállítása

•

Mariann Galéria

•

Malasits Galéria

•

Vénusz Galéria

•

Kis Galéria Bt.

•

Patinás Galéria Bt.

•

Bezerédj Kastély – Galgóczi Erzsébet Emlékzsobra (Gyır-Ménfıcsnak)

7.5.2.4. Helytörténeti győjtemények Gyırújbarát • Helytörténeti győjtemény Rábapatona • Néprajzi Kiállítás Koroncó • Helytörténeti győjtemény Dunaszeg •

Helytörténeti győjtemény

7.5.3. Aktív turizmus 7.5.3.1. Gyógyturizmus Gyır •

Rába-Quelle gyógy-, termál- és élményfürdı

7.5.3.2. Fürdızési lehetıségek Gyır •

Rába szabad strand

•

Strand

•

Achilles Park (Gyirmót)

•

Gyıri Vízisí Kábelpálya

•

Fedett uszoda

•

Gyıri Vízi Sportcentrum


140


7.5.3.3. Vízi sportok Vízisí(Ikrény) Gyır

• Gyıri Vízisí Kábelpálya Kajak, kenubérlés Gyır

•

Amstel Hattyú fogadó

• Regatt Bt. Víztúra szervezés Gyır • Sirály Víztúra Horgászat Abda •

2 bányató, Mosoni-Duna

Börcs

• Rábca Dunaszeg •

Pér Vámosszabadi

• Duna – Horgásztó Vének •

két Duna-ág

Mosoni Duna, Morotva Tó

Dunaszentpál

• Mosoni-Duna Gönyő • Duna Gyır •

Achilles Park

•

Gyirmóti Horgásztó

Gyırladamér Gyırzámoly Ikrény

• Rába és holtága Koroncó • Marcal, halastó Kunsziget • Duna- holtág Nagybajcs • Horgásztó Öttevény •

Bányató © MTA RKK NYUTI 2005

141


7.5.3.4. Vadászat Bıny • Rókavadászat (szeptember) Gyır •

Gyır-Moson-Sopron Földmővelésügyi Hivatal – Vadászati Fıfelügyelıség

• Euro-Hunita Kft. Koroncó Kunsziget Vámosszabadi 7.5.3.5. Kerékpározás •

Gyır – Gyırújfalu – Gyırzámoly – Gyırladamér – Dunaszeg kerékpárút

7.5.3.6. Sétarepülés Pér •

Gyıri Aero Klub – Gyır-Pér Repülıtér

7.5.3.7. Hılégballonos repülés Öttevény •

Török Sándor – Hılégballon pilóta

7.5.3.8. Agárverseny Rábapatona •

Agárverseny Pálya

7.5.3.9. Csillagtúrák •

Püspökerdı (Gyır-Pinnyéd)

•

Gyırújbarát – Vár-kı tanösvény

•

Gyır – Kismegyer – Nyúl – Gyırújbarát – Gyır-Ménfıcsanak

•

Gyır – Gyırzámoly – Gyırladamér – Dunaszeg – Ásványráró – Hédervár

7.5.3.10. Állatkert Gyır •

Xantus János Állatkert

7.5.3.11. Lovaglás Dunaszeg Gönyő


142


Gyır

•

Viktória Lovas Klub

• Integrál Lovasklub Gyırladamér Gyırújbarát Gyırújfalu Gyırzámoly Kunsziget Nagybajcs 7.6. Turisztikai marketing A térség turisztikai potenciáljának egyik legnagyobb gyengesége a megfelelı információs és marketing hálózat hiánya. Információs pont a kistérségben (Tourinform Iroda) egyedül Gyırben létezik, de az iroda tevékenysége nagyrészt a megyeszékhelyre korlátozódik, emellett található Pannonhalmán is, de az szintén az Apátságot övezı turisztikai programokra épít. Reményt adhat a helyzet javulására, hogy Dunaszeg tervezi egy Csallóközzel együttmőködı turisztikai információs iroda létrehozását INTERREG programból, de anyagunk készítésekor a pályázat eredménye még nem ismert. Ami a kiadványokat illeti, az is inkább megyei szinten jellemzı (Gyır-Moson-Sopron megyei Turisztikai Programajánló, Megyei szállásjegyzék stb.), néhány kistérségre vonatkozó kiadvány létezik csak:

•

“Három ország három borvidéke” címő színes kiadvány, amely az osztrák, szlovák és magyar borosgazdák bemutatkozása mellett a jellegzetes borokat és tájjellegő ételeket mutatja be. A kiadvány terjesztése kizárólag szakmai körökben történik.

•

„Határok nélkül” címő kiadvány, amely a Szlovákia, Ausztria, és Magyarország találkozási pontjának térségérıl készült

•

A BKL kiadó által kiadott könyvek: Szigetköz és a Mosoni-síkság, Rába és a Rábamente

• Szigetközi hullámtéri mellékágrendszer vízitúra lehetıségei (Nyugati Kapu) A települési önkormányzatok marketingtevékenysége is meglehetısen szők körőnek mondható, és ezek közül is Gyır tevékenysége az, ami jelentıs.


143


34. táblázat Az egyes települések marketingtevékenysége a kistérségben Település

Célcsoport

Konkrét marketingtevékenységek (zárójelekben a ráfordított forintösszeg)

Börcs

Iskolás korosztály

Színes prospektusok iskolákban, ifjúsági

terjesztése szervezetek

között (350.000) Gyır

Városi polgárok

Kiállítás,

vásár

(1.400.000),

kiadványok kiadványok

utánnyomása, új készítése (3.300.000),

hirdetések (246.000) Kunsziget

Térség lakossága, falu rokonsága

Község projekt megjelentetése, média bevonása, kábeltelevízió helyi stúdiója, képeslap árusítás

Nagybajcs

Horgászok, vállalatok

Turisztikai

kiadványok

készítése

(70.000)

Forrás: Gyır-Moson-Sopron megye turizmusfejlesztési koncepciója és programja A nyomtatott sajtón kívül lehetıség van a településekrıl on-line információt szerezni, bár a honlapok többsége nem a turizmussal kapcsolatos, hanem helytörténeti információkra világít rá, tehát turisztikai vonatkozásában nem érdemleges még a Szigetközzel foglalkozó weboldal sem. A kistérségre vonatkozó honlapok, és az egyes, weboldallal rendelkezı települések címei a következık: http://www.szigetkoz.com/ http://www.szigetkoznet.hu/

http://www.gyorujbarat.hu/ http://www.ikreny.hu/

http://www.szigetkoz.lap.hu/ http://www.arrabonet.gyor.hu/gyms/sziget

http://www.kisbajcs.hu/ http://www.kunsziget.hu/main.php

koz/index.html http://www.abda.hu/

http://www.nagybajcs.hu/ http://www.otteveny.hu/

http://www.borcs.hu/ http://www.dunaszeg.hu/

http://www.per.hu/ http://www.toltestava.hu/

http://www.enese.hu/ http://www.gonyu.hu/

http://www.vamosszabadi.hu/ http://www.venek.hu/

http://www.gyor.hu/


144


7.7. Tervezett beruházások Helyi szintő beruházást összesen 19 Gyır környéki település említett a 26-ból, melyek többségét az elkövetkezı 1-2 éven belül kívánják a települések megvalósítani. Jelentıs számú tervezett beruházás szükséges maximum 5 éven belül, és néhány település 10 évre elıre is lát már szükséges teendıket. A vizsgált 19 válaszadó település tervezett összberuházásainak várható költsége 11 és 17 milliárd forint közé esik; mivel azonban 4 településrıl nem rendelkezünk becsült forrásigénnyel a beruházásokhoz, a valós igény ennél valamivel több. A kistérség településeinek tervezett beruházásai átlagosan 13 különbözı kategóriába sorolhatóak, melyek közül a legfontosabbnak az infrastruktúrát tartották a települések polgármesterei ( kül,- és belterülető utak építése, karbantartása, kerékpárút,- és járdaépítés, reptér fejlesztése ); a tervek 27%-a ebbe a kategóriába sorolható. Második legfontosabb a telkek kialakítása ( ipari és építési telkek egyaránt ), a tervek 10%-a irányul erre. 7,5–7,5%-ot tesz ki az összes tervezett fejlesztés közül a parkok létesítése (rekreációs park, szabadidı park, Natúr Park, termál project, többnyire meglévı terület átalakításával); oktatás (iskola, óvodabıvítés, építés, korszerősítés); önkormányzat felújítása, közösségi helyek kialakítása; valamint a kultúra és a civil szféra. Fontossági szempontból 3. helyen található a falukép kialakítása, javítása; és a belvíz,- csapadékvíz elvezetése. A tervek idevonatkozó része mindkét esetben 5,8%-ot tesz ki. A tájrehabilitáció és az egészségügy 2,5–2,5%-át teszik ki a települések terveinek. 1,7% az idegenforgalmi fejlesztésekre irányul; a maradék 10% az egyéb kategóriába tartozó jövıbeni tervekre vonatkozik (temetı, szélerımő, idısek otthona, közvilágítás, helyi televízió, térinformatikai rendszerek, illegális szemétlerakók megszüntetése). A települések által kistérségi szinten megvalósítandó 49 terv 38%-az úthálózattal kapcsolatos (településközi utak építése, felújítása, településeket elkerülı utak építése, kerékpárutak építése); 9% vonatkozik a táj rehabilitációjára; 8-8% a marketing tevékenység összehangolására; hulladékgazdálkodásra, szelektív hulladékgyőjtésre; és az egyéb teendıkre irányul. A tervek 5-5 %-a foglalkozik az alternatív energiahasznosítás, szélerımő telepítés kérdésével; munkahelyteremtéssel, gazdasági adatbázisok létrehozásával; pihenıparkok létrehozásával; a belvíz- és csapadékelvezetı-rendszer kialakításával; valamint az oktatással. 2-2% a kultúra és a mezıgazdasági tevékenységek összehangolásának az aránya.


145


35. táblázat A települések jövıre vonatkozó fejlesztési tervei helyi szinten Fejlesztési terv

Sürgısség, tervezett megvalósítás

Becsült forrásigény Millió Ft

Prioritási fok (ahol adott)

Abda Közösségi ház felépítése ill. faluközpont kialakítás- civil szervezeteknek hely biztosításával

2 éven belül

200

5

Helyi általános iskola épületének felújítása (mőszaki dokumentáció) részben pályázatból

2005-tıl

13

5

8

5

Helyi napközis óvoda épületének felújítása Szabad strand kiépítése az abdai Kavics-bánya tónál

5-7 éven belül

40

3

Sportcsarnok építése a helyi általános iskolához (tanulmányi terv)

5-7 éven belül

300

4

A meglévı sportcentrum fejlesztése (tenisz, minigolf, ill. tekepálya)

5-7 éven belül

50

3

Holt-Rábca revitalizációja

5-7 éven belül

100

3

Belvízvezetési rendszer kiépítése (tanulmányterv)

5-7 éven belül

140

4

Belterületi utak felújítása

folyamatos

150

5

Építési telkek kialakítása

2 éven belül

50

5

Témapark (szabadidıpark) építése

2 éven belül

100

4

Jelenlegi épületek, kúriák felújítása, falu arculatának kialakítása

3 éven belül

200

4

Szélerımő park építése

3-5 éven belül

1000

4

Oktatási rendszer vonzóbbá tétele uszoda építésével

5 éven belül

250

3

Bıny

Börcs


146


„Peryche Rekreációs Park létrehozása, Nyugdíjasház összekapcsolva az 2006-2009 Erdei Iskolával, bıvítés és háttérlétesítmények (tanulmány terv készen van )

800-1000

5

Közlekedési infrastruktúra javítása belterületi részeken

30

5

30-40

5

2005-tıl

Közlekedési infrastruktúra fejlesztése külterületen – településeket összekötı út kiépítése Börcs – Ikrény között 4 tantermes általános iskola felújítása, tetıátépítés, födémszerkezet megerısítés és részleges csere, tetıtér beépítésével (terv kész, építési engedéllyel rendelkeznek)

2006-2007

85-100

4

Volt szolgálati lakás átalakítása közösségi célú felhasználásra (Teleház bıvítése, más civil szervezetek elhelyezése) (a vásárlás megtörtént)

2005-2006

10-15

4

35-40

4

Településközpont rendezése falukép megújítás – Római katolikus templom tetıszerkezet felújítás - csere 2006-2009 Rábca – holtág rehabilitáció – sportolási, szórakozási, szabadidı eltöltési lehetıségek kialakításával

2006-tól

20-30

4

Szabadidıközpont bıvítése, felújítása- gázbekötése, melegvíz + főtési

2005-2007

5-7

4

orvosi rendelı bıvítése 1 rendelı + védınıi + fiókpatika, tetıcsere, meglévı rész felújítása, (kapcsolódó beruházás a Lébény – Kunszigeti Takarékszövetkezet új szolgáltatóháza)

2006-2009

30-35

3

Önkormányzati épület bıvítése, közösségi terek kialakítása,

2006-2009

40-45

3

2-3 év

57

4

célokra (gáztervek készen vannak)

házasságkötı terem + kiegészítı helyiségek Dunaszeg Mosoni-Duna partrendezés


147


Községközpont kialakítása

1-2- év

60

3

Útfelújítás

1-4 év

70

3

Csapadékvíz-elvezetés

azonnal

260

2

Egészségügyi központ építése

1-2 év

60

2

Iskola tetıfelújítás

1-2 év

20

2

Állandó védvonal elkészítése a Mosoni-Duna mentén

azonnal

2-3 milliárd Ft 5

Építési telkek kialakítása a falu belterületén

azonnal

20

5

A település belterületi útjainak felújítása

2-3 év

23

4

A falu központjában lévı régi anyagnyerı helybıl, többcélú, sportolásra, pihenésre alkalmas park kialakítása

2-4 év

15

4

Sportcsarnok építése

450

5

Úthálózat fejlesztése

60

4

Napközis nyugdíjas otthon

30

4

Ifjúsági klub, civil ház

25

3

5-10

3

Dunaszentpál

Enese

Faluszépítés

évente

Telekkialakítás

folyamatos

3

Gönyő Öbölkikötı

5

Erımő

5

Gyırladamér Tornacsarnok építése (a terv elkészült)

2-3 éven belül

200

5

Utak folyamatos karbantartása

folyamatos

60

5


148


Kavicsbánya rehabilitációja (szabadidı központ létesítése)

1-2 éven belül

37

4

Faluház, könyvtár, öregek napközije a régi Óvoda átépítésével

1-3 éven belül

70

3

Folyamatos telek kialakítás

folyamatos

50

3

Falukép megújítás,járdák, játszótér kialakítása

1-2 éven belül

20

5

Sportöltözıben gázfőtés kialakítása

azonnal

2

5

Csapadékvíz elvezetése belterülete

2-3 éven belül

100

3

Gyırújbarát Önkormányzati úthálózat teljes körő rendbetétele

azonnal

5

Orvosi centrum kialakítás

azonnal

5

Saját járda-és kerékpárút – hálózat kialakítása

azonnal

5

Uszoda építése

azonnal

4

Önkormányzati tulajdonú vízelvezetı hálózat teljes körő rendbetétele

azonnal

3

Kerékpárút építés

azonnal

3

1401-es számú út felépítése, gyalogos aluljáró építése (tervvel rendelkeznek)

a következı 5 évben

5

A ravatalozó felújítása, a temetı bıvítése (megvalósítás pályázati pénzbıl)


5

Tornaterem építése az iskolához


4

A labdarúgó pályán az öltözı korszerősítése, panzió kialakítása (tervvel a következı 5 évben rendelkeznek)

4

Mőfüves futballpálya, teniszpálya kialakítása (pályázatból)


4

A Dunalapos-ér rekreációja, pihenıpark kialakítása


3

Fásítás, parkosítás, a falusias jelleg megırzése


3

Gyırújfalu


149


Falumúzeum kialakítása


2

Gyırzámoly Nincs adat Ikrény Önkormányzati tulajdonú utak felújítása

folyamatos

2-300

4

Óvoda bıvítése

2-3 éven belül

100

3


folyamatos

5-600

3

Ipari terület kialakítása

folyamatos

8-900

3

Járdák építése

5-10 éven belül

100-150

3

Civilház felújítása

2-3 éven belül

10-15

3

Falugondnoki feladat erısítése

folyamatos

20-25

3

Általános iskola felújítása

2-5 éven belül

80-100

3

Kisbajcs Vízelvezetı árkok kiépítése

5

Útfelújítás, járdaépítés, felújítás

4

Közösségi ház felépítése

50

3

Koroncó Belvízelvezetı rendszer kiépítése

2-3 éven belül

200-300

5

Belterületi úthálózat, hidak felújítása

5-10év

100-200

4

Iskola felújítása, átalakítás folytatása (kistérségi összefogással)

3-5 év

150

4

Vállalkozói terület kialakítása

1-2 év

50

4

Közösségi épület létrehozása

5 év

100

4

Gyıri út felújítása (8418 sz.)

2-3 év

Koroncó – Gyırszemere összekötı út megépítése

2-3 év


5 100

5

150


Kunsziget „ Kunsziget termálfalu” projekt

azonnal

800

5

Úthálózat felújítása

2 év

100

5

Római İrtorony kutatása

2-3- év

5

Natúrpark kialakítása (Térség települései)

2-3 év

5

Építési telkek kialakítása önállóan

azonnal

Mezıörs Egységes arculatú faluközpont kialakítása (buszvárók építése, szemétgyőjtık kihelyezése)

3-4 év

6, 5

4

Belterületi utak kiépítése, karbantartása

azonnal

50

5

Temetı infrastruktúrájának javítása

3-4 év

7

4

Orvosi rendelı átalakítása

3-4 év

10

4

Nagybajcs nincs adat azonnal

5

Tornacsarnok építése (úszómedencével)

2-3 éven belül

4

Mővelıdési ill. kultúrház építése

2-3 éven belül

4

Nagyszentjános Szennyvízcsatorna kiépítése

Nyúl Idısek otthonának kialakítása

3 éven belül

100

5

A községben ifjúsági klub és könyvtár létrehozása

5 éven belül

100

4

Öttevény Utak, járdák felújítása, építése

azonnal

Közösségi tér (mővelıdési ház vagy közösségi ház, könyvtár) építése © MTA RKK NYUTI 2005

5 5 151


Kerékpárút Öttevény – Kunsziget között

azonnal

5

Közvilágítás korszerősítése

4

Faluszépítés, világosítás

4

ÖKTV korszerősítése

4

Idegenforgalom fellendítése

3

1. sz. fıút tehermentesítése, közlekedésbiztonság

3

Játszótér

3

Iskola, óvoda technikai fejlesztése

3

Idısek otthona

3

Térinformatikai rendszerek

3

Intézményeink, szolgálati és bérlakások korszerősítése

3

Illegális szemétlerakás megszüntetése

3

Belsı vízelvezetı rendszer kiépítése, javítása

3

Temetık szépítése

3

Teleház, e Magyarország pont fejlesztése

3

Pér Reptérfejlesztés

azonnal

5

Utak

azonnal

5

81-es elkerülı szakasza

5

Tornaterem

2-3 éven belül

4

Óvodakonyha

azonnal

4

Új Polgármesteri Hivatal

10 éven belül

4

Rábapatona Csapadékvíz és belvíz elvezetés

azonnal


154

5

152


Utak, járdák építése, felújítása

azonnal

200

5

A faluközpontban körforgalom kiépítése

3 éven túl

30

5

A Rákóczi utcában kerékpárút megépítése

3 éven túl

50

5

Sportöltözı építése

azonnal

50

5

Idısek Napközi-otthona építése

azonnal

100

5


azonnal

40

5

Belterületi utak felújítása

5 hónapon belül

5

5

Parkok, játszóér kialakítása, utcák, terek fásítása

2-3 év

40

4

Információs táblarendszer kialakítása

2-3 év

5

4

Autóbusz megállóhelyek kialakítása

2-3 év

50

4

Sportcentrum létesítése

3 éven belül

10

4

Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás számítógépes feltételeinek megteremtése

2-3 év

15

3

Polgárır Egyesület személygépkocsi beszerzés

azonnal

2

3

Egységes arculatú faluközpont kialakítása

5 éven belül

5

3

Szabadidı park létrehozása

3 éven belül

2

3

A belterületi utak teljes felújítása

azonnal

250

5

Közösségi ház építése (tervvel rendelkeznek)

3 éven belül

65

5

65 db építési telek kialakítása

1 éven belül

135

5

Óvoda bıvítése

5 éven belül

15-20

5

Rétalap Töltéstava Nincs adat Vámosszabadi


153


Szabadi utcai járda építése (tervvel rendelkeznek, a forrás fele rendelkezésre áll)

2 éven belül

18

4

Tornaterem építés

5 éven belül

Csapadék és belvíz elvezetés megoldása a belterületeken

3 éven belül

130

3

Külterületi utak karbantartása

azonnal

20-25

3

4

Vének Nincs adat


154


36. táblázat A települések jövıre vonatkozó fejlesztési tervei kistérségi szinten Fejlesztési terv

Sürgısség, tervezett megvalósítás

Tervezett költség Millió Ft

Prioritási fok

Abda Gyır- Abda –Kunsziget kerékpárút kiépítése (engedélyezési terv folyamatban)

azonnal

60-70

5

Gyır- Abda egy napos csónakázási program megvalósításához csónakkikötı kialakítása a Rábca folyónál

5-7 éven belül

5-8

3

Öttevényi csatorna - Holt- Duna- rehabilitációjának folytatása az abdai szakaszon Bıny Kulturális rendezvények összhangja Marketing tevékenységek összhangja Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyőjtés Börcs Nincs adat Dunaszeg Turisztikai iroda kialakítása

4

Gyır – Vámosszabadi – Medve kerékpárút építés

3

Szigetközi elkerülı út építése

2

Bolgányi híd felújítása

2


155


Dunaszentpál A Duna védvonal megépítése

azonnal

5

A Mosoni-Duna rehabilitációja

azonnal

5

A területen folyó mezıgazdálkodás tervezhetı, kiszámítható kialakítása

5

Az alternatív energia-források kihasználásának, újra gondolása a Szigetközben, szélerımő telepítése ( Mosoni – síkság folytatása )

azonnal

5

Vízpótló rendszerek, Mosoni-Duna felıli térségben történı elkészítése

5-10 év

5

nagyon sürgıs

5

Enese Úthálózat fejlesztése, aszfaltozás mindenütt Szelektív hulladékgyőjtés

4

Munkahelyteremtés

4

Gönyő Nincs adat Gyırladamér Elkerülı út mielıbbi megépítése, 1401-es út mentesítése

2-3 éven belül

Kerékpárúthoz tartozó pihenı helyek kialakítása (kerékpár kölcsönzı) Duna rehabilitációja (csónakkikötık, strandok) Gyırújbarát Kerékpárút építése (Ménfıcsanak - Pannonhalma)

sürgıs

Települések közötti útkapcsolatok kialakítása Gyırújfalu 1401-es számú út felújítása Dunaszegig


5

Gyırzámoly Nincs adat


156


Ikrény Településközi összekötı utak megépítése

sürgıs

Kisbajcs Nincs adat Koroncó Belvízelvezetı rendszer kiépítése (kistérségi összefogással)

2-3 éven belül

200-300

5

Koroncó – Gyırszemere összekötı út megépítése

2-3 év

100

5

A térségközpont tárgyi és technikai feltételeinek kialakítása

5 éven belül

5

Összekötı úthálózat felújítása, a hiányzó kapcsolatok megteremtése

5-10

5

Belvízelvezetés megoldása

3-6

5

A térség önkormányzatait összekötı számítógép rendszer megvalósítása - egységes adatbázis (rendezési tervek, önkormányzati tulajdonú ingatlanok) - hozzáférés a földhivatali adatokhoz - egységes térinformatikai rendszer létrehozása - közösen mőködtethetı feladatellátás (adóügy, útügy, belsı ellenırzés...)

1-3

5

Iskola felújítás, átalakítás folytatása (kistérségi összefogással)

3-5 év

Gazdasági adatbázis létrehozása (turisztika, munkaerı, vállalkozások)

1-2 év

150

4 4

Kunsziget Mosoni-Duna rehabilitációja

azonnal

100

5

Kunsziget – Gyır kerékpárút és lassúforgalmi út megépítése

azonnal

80

5

Római İrtorony kutatása, hozzávezetı út kialakítása, pihenıhelyek létesítése

2-3- év

Csapadékvíz elvezetés (árokrendszer kialakítása)

azonnal


5 100

5

157


Alternatív energiahasznosítás Marketing biztosítása Mezıörs Nincs adat Nagybajcs Nincs adat Nagyszentjános Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyőjtés

2-3 éven belül

4

max. 5 éven belül

5

Nyúl Nyúl – Écs községeket elkerülı út, 82. sz fıút, valamint az ehhez kapcsolódó kerékpárút megépítése Öttevény Kunsziget – Öttevény kerékpárút megvalósítása 1. sz. fıút tehermentesítése vagy legalább közbiztonsági védelme fejlesztése, a kamion és személygépkocsi forgalom mérséklése Települések térinformatikai rendszerének kialakítása (rendezési terv, közmőtérkép, nyilvántartások...) Idegenforgalmi fejlesztések, közösségi programok összehangolása a településeken (szállás, programok, sport, kirándulás, horgászat, kerékpártúrák...) A szociális védıháló fejlesztése térségi szinten. napközbeni és egész napos (idısek otthona) elhelyezése. Pér A községet elkerülı 81-es számú fıút


158


Rábapatona Településközi utak megépítése, a helyközi személyszállítás korszerősítése Korszerő telefonhálózat kiépítése, ADSL internet elérhetıség biztosítása Regionális hulladékgyőjtés megszervezése Rétalap Infrastruktúra fejlesztése Környezetvédelem: szelektív hulladékgyőjtés Töltéstava Nincs adat Vámosszabadi A térséget összekötı településközi utak megépítése A tömegközlekedés biztosítása a térség települései között Vének Nincs adat


159


7.8. Turisztikai mikrorégiók A kistérség a különbözı turisztikai ágazatok kínálatát tekintve, illetve azokat bizonyos szempontok szerint csoportosítva 5 mikrorégióra osztható fel. Az egyes települések kínálatának, lehetıségeinek összehangolása nagyon fontos annak érdekében, hogy megfelelı, jól strukturált rendszer alakuljon ki a térségben, mely mindenképpen elısegítené a turizmus fejlıdését. A települések maguk is az összehangolt kínálati- és marketingstratégiában látják a jövıbeni fejlesztések lehetıségét. Ehhez igazodva igyekszünk olyan csoportosításokat, turisztikai mikrorégiókat megjelölni, melyek valóban hasznosak lehetnek annak érdekében, hogy az egyes települések turisztikai potenciálja növekedjék. Az országosan és nemzetközileg is egyre fontosabbá és elterjedtebbé váló borturizmus a kistérség egyik alappillére lehet. A Sokoróaljai borvidék, mely részben a kistérséghez tartozik, országos szinten is jelentıs. Ennek részeként Gyırújbarát és Nyúl borospincéi a kistérségi borturizmus meghatározó pontjai lehetnek. Ráadásul a helyi szálláslehetıségek, mint a Gyırújbaráton található panzió is nagy hasznát venné a forgalom javulásának, különösen akkor, ha e két község szervezett bortúrákat kínálna az ide látogatóknak. A kerékpáros turizmus már régóta része a térség életének. A már meglévı és a tervezett kerékpárutak jelentıs számú vendéget vonzottak, és remélhetıleg vonzanak a jövıben is. A szigetközi kerékpárút vonatkozásában az Alsó-Szigetköz települései, úgymint Gyırújfalu, Gyırzámoly, Gyırladamér, Dunaszeg a kerékpáros turizmus kiszolgálói lehetnek, nemcsak a kerékpárutak, hanem a szálláshelyek, vendéglátóhelyek tekintetében, bár ezek bıvítése, fejlesztése elkerülhetetlen. Nagy lehetıségeket rejt magában ez az ágazat különösen, ha olyan program, illetve rendezvény-kínálatot nyújtanának a települések, ami a megpihenı kerékpárosok számára vonzó lehet. A víziturizmus kedvelıi a Mosoni-Duna, a Duna, a Rába és a Marcal környezetében fekvı településeken találják meg számításukat. A mikrorégió tervezi a csónak-kikötık felújítását, fejlesztését, illetve egyéb rendezvények, sportolási lehetıségek kialakítását, megvalósítását, mely a vízitúrázók számára vonzó lehet annak érdekében, hogy egyáltalán kikössenek nálunk. Másrészt a vizek rendezése (pl. Rába-völgy program) segíti a vízi turizmus fejlıdését. A péri repülıtér és környéke is egy mikrorégiót alkot, mivel a repülıtérre érkezı vendégek elszállásolását, ellátását Péren kívül Töltéstava és Mezıörs végzi. A repülıtér jövıre vonatkozó fejlesztési elképzelései nagy változást jelentenek majd nem csak a mikrorégió, de az egész kistérség, sıt a régió életében is. Mindenképpen szükséges az egyre növekvı kül-, és belföldi forgalom szállás- és programigényének minél magasabb színvonalú kiszolgálása, annak érdekében, hogy a turizmus tovább fejlıdhessék a térségben. Az aktív turizmus nyomvonalán haladva a Rába és a Rábca folyók között fekvı települések turisztikai kínálata kapcsolható össze. A kulturális rendezvények, úgymint az Enesei Zenei Nyár, vagy a Rábapatonai Bilibáncs fesztivál, valamint a különleges sportok kedvelıinek az 160



ikrényi vízisípálya és a rábapatonai agárversenypálya nyújthat megfelelı szórakozási lehetıséget.


161


8. Problématérkép (sajtóelemzés) 37. táblázat: A Gyır és kistérsége Területfejlesztési Társulása településeirıl a Kisalföldben megjelent cikkek (2003-2005) Település

Abda

Börcs

Bıny

Cikk Eredmények megjelenésének idıpontja 2004-09-03 -Uniós minıségi követelményeket is meghaladó üzemfejlesztés a Kaiser Foodnál Megvalósítás: SAPARDpályázat:263 millió saját tıke, hitel a Külkereskedelmi Banktól Tulajdonosa: Réti Attila a Kisalföld Presztízs-díj 2003-as „év vállalkozója” 2002-07-29 -A börcsi Faluvédı és Mővelıdı Egyesület kerékpárkölcsönzıt hozott létre. Megvalósítás: Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázata: 3, 9 millió 2003-10-09 -Agrárturizmus: Burányi Tibor 2003-08-04

2003-08-24 2003-11-13

2004-02-16

2004-06-14

Problémák

-Új egészségház: háziorvosi, védınıi, gyógyszerészi ellátottság, elıjegyzés, külön vizsgálószoba, asszisztens-adminisztrátor -Betegségmegelızés helyi szőrıvizsgálatokkal -Bıny mellett 18 db szélkereket kíván építeni egy német cég - A bınyi fehérjefeldolgozó májusra újjáépül -Segítık Háza a lemaradt diákok felzárkóztatására és a szabadidı hasznos eltöltésére (Phare© MTA RKK NYUTI 2005

163


2004-06-16

Dunaszeg

2004-04-20

Dunaszentpál

2003-08-27

Enese

2003-07-28

2004-01-04

2004-01-28 2004-07-14 2004-09-02

Gönyő

program) -Állatmenhely, mely már hatóságilag is elismert közhasznú társaság -Erıgépek magángyőjtemény Tulajdonos: Papp Zoltán -Az elmúlt években felépült az orvosi rendelı, átépítették a polgármesteri hivatalt, korszerősítették az iskolát és óvodát,új sportöltözı, ravatalozó, játszótér épült, kiépítették a közmőveket, az utakat burkolták -Új aula a két iskolarész között, közösségi rendezvények lebonyolítására -2003 az építkezés éve volt: Szabadság utcában új aszfaltszınyeg, járda, vízelvezetı árkok, edzıpályát alakítottak ki, játszóteret létesítettek -Tízéves az Enesei Hírmondó -Tschurl-kúria külsı-belsı felújítása -Enesei Zenei Mőhely

2005-05-05

-Két SAPARD támogatást nyertek, a támogatás még nem érkezett meg

2003-01-05

-A Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal igent nondott a gönyői postakocsi fogadó tervezett felújítására -A fogadó még mindig romos, jelenleg a beruházás is eladó -Máig sem akadt üzemeltetı, az épületen folyamatos állagmegóvást végeznek

2004-05-12

2005-01-08

164



Gönyő

2003-07-02

2003-09-26

-A kikötıt tovább kell építeni, melyhez 42 millió euró szükséges -A Duna magyarországi szakaszának védelmét szolgáló együttmőködési megállapodást írtak alá

2004-01-18

2004-02-04

2005-04-14

2004-07-18 2004-07-22 2004-10-13

2004-12-28

Gyırladamér

2003-08-24

Gyırújbarát

2003-02-27

2003-05-29

2004-07-29

2004-10-26

-Gönyő és a túlparti Kolozsnéma között állandó határátkelıt kell létrehozni -Tervek: Szigetközi szövetség a Duna rehabilitációjáról. Újra indul a hajózás a Mosoni-Dunán? -A Kisalföd ajándékkönyvei a gönyői könyvtárnak -Egy napra határátkelı lett Gönyő a Duna napján -Agrárlogisztikai központ kialakítása a cél -Szinte biztos az EU-s támogatás a kikötı fejlesztésére Az esztendı második felében ipari vágányt építenek -Új óvodát adtak át, parkosították a hivatal környékét; temetıt, tőzoltószertárt újítottak föl; új járdaszakaszt létesítettek

-Patrióta Honismereti és Faluvédı Egyesület kampánya az illegális szemétlerakók megszüntetésére -67 telektulajdonos összefogással, saját erıfeszítés árán tette járhatóvá az utcáját - új idısek otthona kerül átadásra két funkcióval: átmeneti gondozóhely és 32 lakásos otthon © MTA RKK NYUTI 2005

-A kikötı belsı infrastruktúrájának a fejlesztése rendkívül lassan halad

-Nincs pénz a közmővesítés után az összes út rendbehozatalára -20 illegális szemétlerakó Gyırújbaráton és környékén

165


2004-02-09

- Letették az alapkövét az új többfunkciós mővelıdési háznak

2005-03-16

2005-05-17

2005-05-25

Gyırújfalu

- A Vodafon Rt. mobiltelefon-átjátszó tornyot akar építeni a lakóházakhoz közel - Három napos III. Gyırújbaráti Nemzetközi Motorostalálkozó - Újabb lakóterületek kialakítása

2003-02-28

- Uniós pénzbıl útfelújítási támogatásra pályáznak

2004-10-24

-Négy illegális hulladéklerakó hely felszámolása a Hulladék Munkaszövetség által - Gyır környéki elsı szelektív hulladékgyüjtı bevezetése

2004-11-07

Gyırzámoly

2005-02-03

Ikrény

2002-11-25

Koroncó

2003-10-09

2003-10-19

-Finanszírozási problémák a községi iskolában - Új orvosi rendelı, Felújított épület a nyugdíjasklubnak, az Ikrényi Ifjúsági Egyesületnek és a Polgárırségnek -Matheos Evmiridis német vállalkozó, egy helyi üzem mőködtetıje lakóparkot építtetne - Nem lesz disznótelep Koroncón

2005-04-26

Kunsziget

2003-03-02 2003-07-01

166

- Megmarad-e a falu vonzereje-a viszonylagos csend? Minimális elvárás a közlekedés rendezése -A lakásépítési programmal együtt megnıtt a kavicsbányászat is-az 1401-es út a teherforgalom miatt nyomvályússá,a közlekedés veszélyessé vált - Csendes demonstráció a település biztonságáért, legyenek forgalomlassító szigetek

-Csak engedéllyel lehet áthajtani Rábapatonát és Koroncót összekötı úton -Bıvítik a Federal Mogul üzemét -Megszépült faluközpont



2005-03-17 2005-05-13 Mezıörs

2004-07-08 2004-06-04 2004-05-10

-Térfigyelı rendszer kialakítása a faluban -Welness-központ épül termálfaluval -Megújuló energiaközpont - Gimnáziummá bıvült hagyományörzı iskola -Összevont gyermekjóléti szolgálat bevezetése, teleház kialakítása

2003-09-30 Nagyszentjános

- Fejlesztik az iskolát, vagy új utca nyílik? - Utcára kerülhetnek a Nagyszentjános melletti Jegespusztán élık -Fatolvajok a nagyszentjánosi erdıben

2004-06-15

2004-03-10 Nyúl

2004-09-26 2004-04-12

Öttevény

2004-04-25 2003-10-15

-Lakóotthon értelmi sérülteknek -Nyúli húsvét-két napos családi rendezvény -Borverseny -4 év alatt 180 millió Ft értékő fejlesztés - Panaszok, állatok,traktorok - Nincs pénz utakra, közösségi házra, szociális otthonra. Gyakran van gond a villamos ellátással -Becsukott, és milliókkal tartozik a kalapgyár - Finanszírozási problémák az önkormányzatnál

2004-08-16 2004-09-27

2004-09-29 2005-06-07 Szıgye

2003-01-08

Pér

2004-06-30

2004-12-07 Rábapatona

2003-07-06

2003-07-21 2003-07-22

-Állami támogatás az árvízkárosultaknak - A reptéri kifutópályát a bevétel gyarapítása céljából gyorsulási versenyre használták -Megnégyszerezıdött a repülıtér forgalma -Nemzetközi film-, fotó-és színházi tábor Mediawave--FAV rendezésében -egy hetes Bilibáncs tábor -Rábapatonán nagy vihart kavart a 85-ös fıút átépítéséhez kapcsolódó © MTA RKK NYUTI 2005

167


településközi út terve Rétalap

2004-06-30

Töltéstava

2004-03-03

2004-08-13

Vámosszabadi

-Szélesíteni kell a Mezıörs-Rétalap összekötı utat -Az Önkormányzat megvásárolta a futballpályát -2005. szept. 30-ra befejezıdik a szennyvízcsatorna-hálózat próbaüzeme

2003-10-29

- A 14-es nemzetközi fıút nagy kamionforgalma ellen tiltakoztak (végsı megoldás egy kerülıút lenne) -Iparőzési adójának a felétıl esett el a község a határmegnyitással -Terjengıs ügy és szag Véneken (Megjegyzés: Azóta bezárta a tevékenységét az Atev szolg Rt.)

2004-06-14

Vének

2004-09-08

Forrás:saját győjtés

9. A kistérségre vonatkozó fejlesztési dokumentumok, koncepciók Ebben a fejezetben a kistérségre vonatkozó dokumentumokat foglaltuk össze. A fejezet tartalmaz régiós, megyei, valamint kistérségi szintő terveket és koncepciókat. E dokumentumok mellett a Gyıri kistérség településeinek rendezési terveit és fejlesztési koncepcióit is lehetıségünk nyílt megtekinteni, mivel a települések rendelkezésünkre bocsátották azokat. A kistérségi koncepció készítése során a is ezeket a koncepciókat, terveket vettük alapul. Elıször is a kistérségre vonatkozó önkormányzati társulások térségfejlesztési koncepciói, mint az Alsó-Szigetköz, Pannonhalma-Sokoró, Rábcatorok, és Bakonyér térségre vonatkozó fejlesztési koncepciók sora, ugyanis ezek fedik le a kistérségbe tartozó települések csoportjait. Fontosak még a Gyır városra vonatkozó fejlesztési dokumentumok, mint például a város településfejlesztési koncepciója. Ide kapcsolódik még a nem települési, hanem megyei és régiós szintő Gyır-Moson-Sopron Megye Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja, Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési, valamint turisztikai koncepciója és fejlesztési programja, valamint átfogó

168



dokumentumként az EDEN üdülési és turisztikai potenciál felmérés és környezetterv 2002, és a folyóvizekkel kapcsolatos környezeti fejlesztési tervek. 9.1. Gyır-Moson-Sopron Megye Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja Jövıkép „Gyır-Moson-Sopron megye kiegészülve Burgenland északi és középsı részével, továbbá Szlovákia Duna menti részével egységes „kínálati régió”-t alkot. A turizmus fejlesztését akadályozó államhatárok jelképessé váltak. A turizmus fejlıdése felveszi a versenyt a térség gazdaságának sikerterületeivel és a nemzetközi verseny szereplıivel. A helyi adottságokra alapozott turizmus fejlesztése megszüntette a megyére korábban jellemzı kétpólusú (Sopron, Gyır) idegenforgalmat.” Stratégiai célok

•

A megye versenyképességének erısítése

•

Környezetvédelem és fenntarthatóság biztosítása

•

Értékteremtés és értéknövelés

•

Szezonalitás csökkentése

•

Szolgáltatások területi szétterítése

•

Komplex kínálat kialakítása

•

Tájegységenként egyedi és vonzó arculatok kialakítása

• Együttmőködések erısítése a megye turisztikai térségein belül és kívül Stratégiai programok A. Tudatos termékfejlesztés B. Marketingtevékenység fejlesztése C. Humán erıforrás fejlesztése D. Szervezet- és intézményfejlesztés 9.2. EDEN üdülési turisztikai potenciál felmérés és környezetterv 2002 Természet- és tájvédelem összehangolása a turizmussal a Szigetköz falvaiban a fenntartható vidékfejlesztés érdekében. Készült az Európai Unió ECOS OUVERTURE program, E.D.E.N. projekt keretében, mely egy üdülési potenciál felmérés és a fenntartható üdülésfejlesztést elısegítı környezetterv. Településenként és a Szigetköz egészére megfogalmazott javaslataiban megkísérli kezelni a környezeti konfliktusokat.


169


A Gyıri Kistérség települései közül a következıket érinti a terv: Dunaszentpál, Dunaszeg, Kunsziget, Gyırladamér, Gyırzámoly, Gyırújfalu, Vámosszabadi, Nagybajcs, Kisbajcs, Vének. 9.3. A Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója A koncepciót a Sokoró Ökológiai Park Alapítvány készítette. A Gyıri kistérség települései közül Gyırújbarát, Koroncó, Mezıörs, Nyúl, Pér és Töltéstava tartoznak ide. Jövıkép „Történelmet és történetét ismerı, hagyományait életben tartó lakosság él gondozott településeken, a fokozott természetvédelmi tudatosságnak köszönhetıen, növekvı diverzítású táji környezetben. Megtermelt ökológiai gazdálkodásból származó agrár termékeket egyre növekvı részben helyben dolgozzák fel. A fennmaradó részt a térség egyik jelentıs gazdasági ágán vendégmarasztaló turizmuson illetve gyógyturizmuson keresztül, illetve külpiacokon értékesítik. A mőködı kisközségek, történelmi egyházak civil szervezetek nyugodt, biztos megélhetése vonzó a letelepedni szándékozók számára” Azért, hogy ez a jövıkép megvalósuljon a következı fejlesztési irányvonalakra fektetik a hangsúlyt:

•

Környezetkímélı mezıgazdasági termelési módszerekre való „átállás”

•

A térségi turizmus, marketing fejlesztése

•

Mezıgazdasági termékek, beruházások

• Szakképzés fejlesztése A koncepcióban meghatározott

prioritásoknak

ezeknek

az

irányvonalakhoz

kell

alkalmazkodnia, hogy a meghatározott jövıkép megvalósítható és elérhetı legyen. A. Prioritás: Mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása a. Alprogram: helyi feldolgozási programok b. Alprogram: Integrált termelési módszerek az alapanyag termelésben c. Alprogram: Helyi felvásárlási rendszer kialakítása d. Alprogram: Helyi értékesítés megszervezése B. Prioritás: Alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése, diverzifikációja a. Alprogram: Turizmus fejlıdését elısegítı fejlesztések b. Alprogram: Helyi értékesítésre szánt mezıgazdaságban megtermelt alapanyagból speciális termékeket elıállító házi feldolgozási program c. Alprogram: Népi és kézmőves mesterségek fejlesztése

170



d. Alprogram: Házi bedolgozási programok kialakítása munkahely teremtési céllal e. Alprogram: Az erdık közjóléti funkcióját erısítı program f. Alprogram: Környezet és természetvédelmi célú fatelepítés, vadgazdálkodás g. Alprogram: Kis- és középvállalkozások elsıdleges, másodlagos fafeldolgozás támogatása C. Prioritás: Környezetkímélı és tájfenntartást célzó mezıgazdasági termelési módszerek a. Alprogram: A térségi fenntartható táj és földhasználat kialakítása D. Prioritás: Falufejlesztés és felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megırzése a. Alprogram: Kulturális örökség védelme b. Alprogram: Közbiztonság növelése c. Alprogram: Településikörnyezet védelme állapotának javítása E. Prioritás: Vidékinfrastruktúra fejlesztése és korszerősítése a. Alprogram: Közlekedési és információs infrastruktúra fejlesztése b. Alprogram: Térségi hulladékkezelési programok F. Prioritás: Mezıgazdasági üzemekbe történı beruházások a. Alprogram: Mezıgazdasági üzemek versenyképességét növelı programok G. Prioritás: Szakképzés fejlesztése a. Alprogram: Gyermek-és felnıttképzési, szakképzési, átképzési programok b. Alprogram: Kutatási, monitoring, kommunikációs, tájékoztatási programok 9.4. Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja A koncepció célja a hosszú távú célok kijelölése a Nyugat-dunántúli Régió számára. A fejlesztési program a hosszú távú célok eléréshez vezetı utat jelöli ki középtávra. Jövıkép „Az erıt adó régió” szlogenre épül a koncepció jövıképe: A Nyugat-dunántúli Régió az erıt adó régió,

•

ahol az ember a természet erıforrásaira alapozva nyer megújulást, gyógyulást, és

• ahol az ember a kulturális élményekbıl nyer felfrissülést. Testi-lelki erıt adó régió, •

mert a gyógyvíz a gyógyulás és megújulás forrása,

•

mert a termálvizekre télen-nyáron nyitvatartó fürdıparadicsomok épülnek,

•

mert a folyók és vizek, a tiszta erdık és

•

a csendes kerékpárutak és lovastanyák pihenést és felüdülést nyújtanak,


171


•

mert a térségben található natúrparkok a természetközelség, a természetesség érzésével töltik fel az odalátogatót,

•

mert a sokszínő kulturális program és rendezvény szellemi felüdülést és feltöltıdést nyújt.

Stratégiai célok és stratégiai programok A fentiekben megfogalmazott jövıkép elérése érdekében a régió számára öt stratégiai cél fogalmazható meg: I.

A Régió versenyképességének erısítése

II. Környezetvédelem és fenntarthatóság III. Regionális értékteremtés és értéknövelés IV. Együttmőködés erısítése régión belül és kívül V. Tisztán meghatározott szervezeti és felelısségi rendszer kialakítása Ennek a hosszú távra szóló célrendszernek az elérését rövid- és középtávú stratégiai programok segítik. 1. Tudatos termékfejlesztés 1. 1 Gyógy- és termálturizmus 1. 2 Aktív turizmus 1. 3 Kulturális turizmus 1. 4 További turisztikai termékek 1. 5 Falusi turizmus 1. 6 Natúrparkok 2. Marketingtevékenység fejlesztése 2. 1 Regionális marketingstratégia 2. 3 Kistérségi marketing 2. 4 Települési marketing 3. Munkaerıképzés 3. 1 Képzési kataszter 3. 2 Szakmai képzések 3. 4 Vállalkozás menedzsment-képzés 3. 3 Település menedzsment-képzés 4. Szervezet és intézményfejlesztés 4. 1 Az intézményi kapacitás biztosítása 4. 2 Kooperációs és információs hálózatok 4. 3 Integrált fejlesztést szolgáló tervezés 4. 4 Szervezet-fejlesztési tréningek 4. 5 Minıség-biztosítási rendszer

172



5. Komplex kínálat létrehozása 5. 1 Szálláshelyek fejlesztése 5. 2 Komplex programkínálat 5. 3 Egyéb kínálati elemek 5. 4 Vonzerıleltár készítése 9.5. A térségfejlesztés komplex feltételei az Alsó-Szigetköz településeiben Jövıkép A cél regionális park kialakítása a fenntartható táj- és gazdaságfejlesztésen keresztül. A./ prioritás: Fenntartó és fenntartható környezetfejlesztés 1. program: Környezetvédelem - a környezetminıség növelése 2. program: Természetvédelem 3. program: Tájvédelem 4. program: Tájrehabilitáció - ökológiai hálózat tervezése és megvalósítása B./ prioritás: Közösségfejlesztés, intézményfejlesztés, civil szféra erısítése 1. program: Felkészülés a fenntartható táji, agrár és turizmus ágazat fejlesztésére képzési programcsomag 2. Program: Kistérségi iroda - "Európa Pont": EU programokra való felkészülés, menedzselés, és információs központ funkció kialakítása. 3.

program: Civil szervezetek megvalósításába

bekapcsolása

a

területfejlesztési

programok

C./ prioritás: Vidéki turizmus különbözı ágainak fejlesztése 1. program: Ökoturizmus kialakítása 2. program: Turizmus marketing D./ prioritás: Kis- és középvállalkozások kapcsolása a tágabb gazdasági térhez 1. program: mikro-, kis-és középvállalkozások megerısítése 2. program: kis- és középvállalkozások klaszterizáció folyamatához kapcsolása 3. program: tájspecifikus termékekre épülı feldolgozóipar és a tradicionális kézmőipar fejlesztése E./ prioritás: Környezetkímélı mezıgazdasági módok 1. program: Biogazdálkodási módok elterjesztése a növénytermesztésben bevezetésének segítése 2. program: Extenzív állattenyésztés és legelıgazdálkodás 3. program: Erdıtelepítés, erdıgazdálkodás


173


9.6. Gyır- Moson- Sopron megye területfejlesztési programja Jövıkép A stratégiai politikai keretek és a megye

adottságai a következı „Jövıkép”

megfogalmazását teszik lehetıvé: „Gyır-Moson-Sopron megye a magasan képzett, kreatív humán tıkére támaszkodó innováció-orientált versenyképes gazdaságával, természeti és környezeti állapotának mintaszerő megóvásával és kiszélesedı kapcsolataival a hazai modernizáció vezetı szereplıjévé válik.” A fentiekben megfogalmazott „Jövıkép” elérése érdekében a megye számára hat stratégiai cél fogalmazható meg: 1.prioritás: A humán erıforrások diverzifikált fejlesztése 1. 1. Térségközpontok népességmegtartó képessége 1. 2. Szociális intézmény-rendszer 1. 3. Középfokú oktatás 1. 4. Felsıoktatás 1. 5. Át- és továbbképzési rendszer 2. prioritás: A gazdasági szerkezetének és feltételeinek javítása 2. 1. Tudásigényes ipar fogadása 2. 2. Kis- és középvállalkozások mőködési feltételei 2. 3. Agrárfejlesztési koncepció 2. 4. Turizmusfejlesztés 3. prioritás: A multi- és interregionális kapcsolatok tereinek szélesítése 3. 1. Bécs-Pozsony-Gyır potenciális Eurégió 3. 2. Országhatár menti térségi együttmőködés 3. 3. Régióépítés 4. prioritás: A megye szervezı és térségfejlesztı szerepének erısítése 4. 1. Fejlesztés koordináló intézménye 4. 2. Megyei területrendezési terv 4. 3. Térségmarketing 5. prioritás: A településhálózat és az infrastrukturális rendszerek adottságainak bıvítése 5. 1. Városok tercier funkciójának bıvítése 5. 2. Térségi szervezıdések és központok 5. 3. Közlekedéshálózat fejlesztése 5. 4. Kommunikációs rendszerek fejlesztése 5. 5. Térségi infrastruktúra 6. prioritás: A környezet minıségének javítása 6. 1. Környezeti szabályozás

174



6. 2. Természetvédelem 9.7. Szigetközi térség és a Mosoni- Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása, 2003 Prioritások és programjaik A. prioritás: Öreg-Duna és ágrendszerének rehabilitálása 1. program: Kárérzékenységet csökkentı szabályozások bevezetése, az üzemi és társulati csatornák fejlesztése 2. program: természetes talajvízpótlódás feltételeinek javítása a Szigetköz élıvilága, a mezıgazdaság megırzése és fejlesztése érdekében B. prioritás: Gazdaság területén 1. program: Nagyüzemi táblák méretének csökkentése - tájszerkezet, tájkép rehabilitáció érdekében 2. program: Táblák közötti fasorok és/vagy erdısávok telepítése 3. program: Hagyományos szigetközi kultúrák visszahozatala 4. program: Biotermesztés preferálása 5. program: Természetes erdık arányának növelése, illetve nemesnyáras erdık területének csökkentése, fafaj csere elıirányozása 6. program: A vadkár mérséklése érdekében a nagyvadállomány radikális csökkentése 7. program: Apróvad arányának növelése 8. program: A Duna hagyományos halászati hasznosításának fenntartása érdekében az ivóhelyek biztosítása 9. program: Halászati mód szabályozása - elektromos halászat megtiltása 10. program: Öntözıkapacitás bıvítése C. prioritás: Üdülés, Turizmus 1. program: A turizmus legkülönbözıbb formáinak megfelelı fogadóhelyek környezetkímélı kialakítása 2. program: Szigetközi utak egy részének panoráma úttá alakítása 3. program: Információs központok felállítása 4. program: Rekreációs zóna pontos kijelölése és szabályozása 5. program: Termálfürdık környékének üdülıövezetté fejlesztése D. prioritás: Természetvédelem 1. program: Biomonitoring rendszer kiépítése 2. program: A Szigetközi TK, valamint a beépített területek, az agglomerációs körzetek, illetve az infrastruktúra-folyosó közötti felületek pufferzónakénti minısítését 3. program: Tanösvények, fogadóhelyek kialakítása 4. program: "Erdırezervátum program" elindítása


175


5. program: Nádasok hasznosítása a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével 6. program. Gyepfelületi arány növelése 7. program: Szigetközi Örökség Park kialakítása 8. program: Greenway kialakítása az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna között E. prioritás: Környezetvédelem 1. program: Kavicsbánya nyitások engedélyezését környezeti hatásvizsgálatok készítéséhez kötni 2. program: Mőködı kavicsbányákhoz utóhasználati és rekultivációs terv készítése 3. program: Felhagyott bányatavak környezetkímélı hasznosítását és annak ellenırzését érvényesíteni 4. program: Devasztált felületek rehabilitálása 5. program: Hulladék lerakóhelyek rekultiválása 6. program: Illegális hulladéklerakó helyek megszőntetése 7. program: Szelektív hulladékgyőjtés elterjesztése F. prioritás: Infrastruktúra 1. program: Alternatív energiatermelés, mint napenergia, biomassza hasznosítás, biogáz elıállítás 9.8. A térségfejlesztés társadalmi- gazdasági feltételei Rábcatorok településeiben Jövıkép A koncepcióban a jövıkép konkrét megfogalmazásra nem került, de a gazdaságfejlesztés számára megfogalmazott pillérek a következık: 1. kistérségi társadalmi-gazdasági háló kialakítása 2. kistérségi együttmőködés erısítése 3. Gyır közelségének kihasználása, de a saját erıforrások tudatos "mozgásba hozása" A prioritások és programjaik: A./ prioritás: Közösségépítés, civil társadalom fejlesztése 1. program: térségfejlesztési koncepció megismertetése különbözı rétegekkel 2. program: civil szervezetek bevonása a térségfejlesztés folyamatába, a programok ismertetésébe 3. program: image építés 4. program: monitoring rendszer a térségfejlesztési feladatokra 5. program: helyi társadalom építése B./ prioritás: Humán erıforrás fejlesztése 1. program: Középfokú oktatási intézmények profilbıvítése 2. program: Beleden általános iskolánál magasabb szintő oktatási intézmény 176



3. program: Fiatalok letelepedési kedvezményrendszerének kidolgozása 4. program: Cigány kisebbség beilleszkedését segítı program 5. program: Át-, és továbbképzési program a térség gazdasági profiljához illesztve 6. program: Egészségvédelmi program C./ prioritás: Fenntartható környezeti fejlıdés, erdıtelepítés 1. program: A társulás településeiben a óvodás és iskolás korúak számára a természeti és kulturális örökség védelmének ismertetése a helyi példákon keresztül 2. program: civil szervezetek alakítása az örökség megırzésére (falu szépítı, falusi érték megırzı egyesületek) 3. program: A folyóvizek, vízfolyások rehabilitációja 4. program: Felszíni vízelvezetı rendszerek felújítása, kiépítése 5. program: Erdısítési programok segítése 6. program: Erdısítés, a munkahelyteremtés egyik lehetısége D./ prioritás: A mezıgazdaság és termékeiket feldolgozásának fejlesztése 1. program: Agrárprogram készítése 2. program: Speciális növénytermesztési ágazatok (gyümölcs) újrahonosítása, bıvítése 3. program: Dán típusú szövetkezetek szervezése 4. program: Agrárkamara és a gazdák közötti kapcsolatok mélyítése 5. program: Termelés és értékesítés konfliktusának oldása 6. program: Gyümölcsfeldolgozó, például kandírozó létesítése 7. program: Kistérségi hőtıház létesítése E./ prioritás: Infrastruktúra és közlekedési hálózat fejlesztése 1. program: gázprogram megvalósítása: hálózat kiépítés, településenkénti fogyasztói rákötések - településen belüli úthálózat helyreállítása 2. program: szennyvízcsatorna hálózat kiépítése a térség négy településében 3. program: szakszerő szemétlerakók kialakítása 4. program: szelektív hulladékgyőjtés megszervezése, lakosság felkészítése 5. program: hulladékudvarok kialakítása 6. program: kerékpáros útvonalak kijelölése 7. program: egyéb településközi utak építési programja F./ prioritás: Turizmus fejlesztése 1. program: komplex turisztikai program készítése 2. program: vendégváró tréningek szervezése, falusi turizmus szövetkezetek kialakítása 3. program: turisztikai kínálat növelése, a programkínálat lebontása és összehangolása a három mikrotérre vonatkozóan - megfogalmazott alprogramokkal 4. program: örökség megırzési program: "malom-út" kialakítása a Kis-Rába mentén - ısi mesterségek felelevenítése, malom múzeum kialakítása © MTA RKK NYUTI 2005

177


5. program: térségi rendezvénynaptár, szálláshely kiadvány összeállítása 9.9. Alsó-szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása A Gyıri kistérséget a három új területfejlesztési társulás közül, melyek a Szigetközben megalakultak, csak az Alsó-szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása érinti. Az 1998-ban megalakult társulás tíz települést és Gyır egyik részönkormányzatát, GyırBácsát foglalja magába. A társulás tagjai: Dunaszeg, Dunaszentpál, Gyırladamér, Gyırújfalu, Gyırzámoly, Kunsziget, Vámosszabadi, Kisbajcs, Nagybajcs, Vének, Gyır-Bácsa. A kistérség legjellemzıbb tulajdonságai közé tartozik, hogy Gyır-Moson-Sopron megye innovációs zónájában, a megyeszékhely vonzáskörzetében fekszik, emellett a megye környezetileg kiemelt térségének része, megkülönböztetett elbírálásban részesül.

tehát táji és környezeti szempontból Kedvezı mezıgazdasági adottságokkal

rendelkezik, jellemzı a nagytáblás növénytermesztés, zöldségkultúra. Az agglomerációs terület következtében a vegyes gazdaság jellemzı a térség falvaira. A térséganalízisbıl megalkotott jövıkép három pillérre- környezetállapot javítása, a térség lakó- és gazdasági funkciójának növelése és a Gyırhöz kapcsolódó rekreációs funkciók erısítése- épül. A három pillér segítségével a fenntartható táj-és gazdaságfejlesztésen keresztül kialakítható a regionális park, amit kulcsfontosságúnak tartanak a koncepció készítıi. Továbbá öt prioritás kerül megnevezésre, hozzájuk programok tartoznak, amelyek alprogramokkal vannak alátámasztva. A. prioritás: Fenntartó és fenntartható környezetfejlesztés 1. program: Környezetvédelem- a környezetminıség növelése 1. 1. Levegıtisztaság- zaj- és rezgésvédelem 1. 2. Vízvédelem - felszíni és felszín alatti vizek elszennyezıdésének meggátlása vízállapot rehabilitáció 1. 3. Földvédelem - termıföld mennyiségi és minıségi megırzése 1. 4. Település környezet védelme - környezet minıségének megırzése ill. javítása az itt élık életminıségének érdekében 2. program: Természetvédelem 2. 1. Természetvédelem a védettség alá esı területeken: vizes élıhelyeken erdıkben gyepterületeken 2. 2. Természetvédelem egyéb élıhelyeken 3. program. Tájvédelem 178



3. 1. Tájkarakter védelmi zónák létrehozása 3. 2. Egyedi tájértékek megırzése 3. 3. Harmonikus kül- és belterületi kapcsolat fenntartása - rurális tájjelleg, településmagok megırzése 4. program: Tájrehabilitáció- ökológiai hálózat tervezése és megvalósítása 4. 1. Vízfolyások rehabilitációja - árvízvédelem 4. 2. Kavicsbányatavak, és -bányagödrög rehabilitációja, hasznosítása 4. 3. Elszennyezett és roncsolt területek rekultivációja B. prioritás: Közösségfejlesztés, intézményfejlesztés, civil szféra erısítése 1. program: Felkészülés a fenntartható táji, agrár és turizmus ágazat fejlesztésére - képzési programcsomag 1. 1. Fenntartható fejlıdés szemléletének pedagógus társadalomba 1. 2. Vendégfogadás oktatása 1. 3. Fenntartható fejlıdésre oktatás (mg. különbözı ágaiban) 1. 4. Nık a fenntathatóságért - képzés 1. 5. Környezetorientált nevelés a társadalom különbözı rétegei számára 2. program: Kistérségi iroda - "Európa Pont" : EU programokra való felkészülés, menedzselés, és információs központ funkció kialakítása 2. 1. Kistérségi iroda: területfejlesztés koordinálása 2. 2. "EU Pont" kialakítása - információk EU-ról, EU pályázatok, programok menedzselése 2. 3. Teleház továbbfejlesztése 2. 4. Turisztikai információs központ, mint a regionális park irodája: funkció kialakítása 2. 5. Mikro-EU régió létrehozása és mőködtetése a csallóközi településekkel 3. program: Civil szervezetek bekapcsolása a területfejlesztési programok megvalósításába 3. 1. A térség területén mőködı civil szervezetek együttmőködési programja a térség fejlıdéséért 3. 2. Térségi civil szervezetek létrehozása, kapcsolódása az elızı alprogramhoz 3. 3. mikro-EU régió saját rádióadásának beindítása C. prioritás: Vidéki turizmus különbözı ágainak fejlesztése 1. program: Ökoturizmus kialakítása 1. 1. Kerékpárturizmus - alapjául szolgál a Szigetközi kerékpárút 1. 2. Vizi - és horgászturizmus - Mosoni-Duna túrák 1. 3. Lovasturizmus - lovastúrák, versenyek, lovaglási lehetıségek 1. 4. Vendéglátó- és szálláskapacitás növelése - szálláshelyek kialakítása - szigetközi gasztronómia 1. 5. Rekreációs funkció erısítése © MTA RKK NYUTI 2005

179


2. program: Turizmus marketing 2. 1. Turisztikai koncepció - marketing stratégia készítése 2. 2. Információs kiadványok készítése: média, útikönyv, térképek, rádió 2. 3. Testvértelepülések bekapcsolása - mikro-EU régió közös turisztikai marketingje és információs rendszerének megteremtése D. prioritás: Kis és középvállalkozások kapcsolása a gazdasági térhez 1. program: Mikro-, kis-és középvállalkozások megerısítése 1. 1. Minıségbiztosítás eléréséhez szükséges információk és lehetıségek biztosítása 1. 2. Partnerkapcsolat építése vállalkozásokat menedzselı szervezetekkel 1. 3. Munkaerı biztosítása - kapcsolat a szlovák oldallal 2. program: Kis- és középvállalkozások klaszterizáció folyamatához kapcsolása 2. 1. A különbözı ágazatokhoz tartozó vállalkozási csoportok kialakítása, civil szerveztük megalakítása 2. 2. A térségi vállalkozói piramis megalkotása a különbözı szektorokban kapcsolódás a beszállítói hálózathoz 2. 3. A kialakítandó régióklaszterekhez való csatlakozás 3. program: Tájspecifikus termékekre épülı feldolgozóipar és a tradicionális kézmőipar fejlesztése 3. 1. Hasonló adottságú regionális parkokkal kapcsolatfelvétel a hasonló termékek kooperációja érdekében (nád, nyárfa, gyep, új termékek) 3. 2. Turizmusra alapozott kézmőipar felfejlesztése - kooperáció Szigetköz egészével E. prioritás: Környezetkímélı mezıgazdasági módok 1. program: Biogazdálkodási módok elterjesztése a növénytermesztésben - bevezetésének segítése 1. 1. Zöldségtermesztés - hagyományos zöldségtermesztési kultúrák felélesztése (zöldség, káposzta-félék) 1. 2. Mintafarm és oktatóközpont létesítése 1. 3. Kapcsolatépítés a Nyugat-magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Karával 2. program: Extenzív állattenyésztés és legelıgazdálkodás 2. 1. Állattartás a helyreállított és újra telepített legelıkön - tájfenntartás, húshasznosítás - bio hústermelés 2. 2. Mintaterületek létrehozása 3. program: Erdıtelepítés, erdıgazdálkodás 3. 1. Birtokviszonyok feltárása után erdıtelepítési koncepció készítése a regionális park jegyében 3. 2. Erdıtelepítés a vízbázis védıidomok területén, a természetes vízfolyások és csatornák mentén 3. 3. A regionális park teljesülése érdekében közjóléti funkciójú erdık telepítése

180



9.10. Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás Térségfejlesztési Koncepciója A Bakonyér Önkormányzati Társulás 2000-ben támogatást nyert a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanácstól a koncepció kidolgozására, melynek célja, hogy térség településein tervezhetıvé és megvalósíthatóvá tegye a prioritásokat, programokat. a térség a megyeszékhely vonzáskörzetében fekszik. A társulás területe szinte teljes egészében a Gyır-Tatai-teraszvidék területén található. A társulás a Dunával párhuzamosan keskeny sávként húzódik Gyırtıl Tatáig. A kistérség egyes települései között viszonylag nagy különbségek mutatkoznak, annak ellenére, hogy valamennyi település Gyır közelében fekszik. A társulás tagjai: Gönyő, Gyırszentiván, Bıny, Retalap, Mezıörs, Pér, Nagyszentjános, Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat. Az elnökséget jelenleg Gönyő tölti be. A gazdasági élet alakulását meghatározza Gyır és Komárom közelsége. Ezek a városok alkalmasak a szolgáltatások, vállalkozások megtelepedésére. A nagyobb foglalkoztatók, ezekben a városokban telepedtek le. A kistérség gazdasági szerkezetére rányomja bélyegét az a tény, hogy a közvetlen közelében egy olyan ipari központ körvonalai rajzolódnak ki, mint ami Gyır és körzetére jellemzı. Tehát a helyben való foglalkoztatás lehet a gazdasági struktúra meghatározója. Célul tőzték ki a vidéki lakosság életkörülményeinek javítását, a gazdasági termelés hatékonyságának fejlesztését, a vidéki települések hátrányának csökkentését. Nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, a környezetterhelés csökkentésére megfelelı termelési szerkezet kialakításával. A koncepció kiemelten és részletesen foglalkozik a prioritásokkal, amelyek a gazdaság fejlesztése, versenyképességének fokozásában; a természetes és épített környezet fejlesztésében; a humán erıforrások fejlesztésében, illetve azok programjaiban merül ki. 1. prioritás: Gazdaság fejlesztése, versenyképesség fokozása 1. 1. program: Agrárgazdaság fejlesztése 1. 1. 1. Kertészeti kultúrák termesztésének fejlesztése 1. 1. 2. Állattartás, legelıgazdálkodás helyreállítása 1. 1. 3. Biotermelés, gyógynövénytermesztés kifejlesztése 1. 1. 4. Erdıgazdálkodás, vadgazdálkodás, fafeldolgozás kifejlesztése 1. 1. 5. Helyi feldolgozók minıségi fejlesztése 1. 2. program: A térség turizmusának fejlesztése 1. 2. 1. Térségi marketing stratégia készítése 1. 2. 2. A turizmus (kerékpár, vízi, lovas, vadász és horgász) lehetıségeinek fejlesztése 1. 2. 3. Szálláshelyek bıvítése, korszerősítése 1. 2. 4. Térségi építészeti értékek megırzése 2. prioritás: A természetes és épített környezet fejlesztése © MTA RKK NYUTI 2005

181


2. 1. program: Infrastruktúra fejlesztése 2. 1. 1. Térségen belüli összekötı és elkerülı utak építése, fejlesztése 2. 1. 2. Péri repülıtér fejlesztési lehetıségének megteremtése 2. 1. 3. Térségi kerékpárút kiépítése 2. 1. 4. Építési telkek kialakítása, csatornahálózat, szennyvíz tisztítás lehetıségeinek kiépítése 2. 1. 5. Önkormányzati épületek rekonstrukciója, közvilágítás felújítása 2. 2. program: Környezetvédelmi intézkedések megvalósítása 2. 2. 1. Hulladékgazdálkodás fejlesztése, szelektív hulladékgyőjtés szervezése 2. 2. 2. Pihenıparkok kialakítása, zöldövezet növelése 2. 3. Környezet- táj- és természetvédelem 3. prioritás: Humán erıforrás fejlesztése 3. 1. program: Közösségfejlesztés, civil szféra erısítése 3. 1. 1. Térségi információs iroda kiépítése, társulási programok koordinálása 3. 1. 2. Térségben mőködı civil szervezetek szerepének erısítése 3. 2. program: Képzés 3. 2. 1. Képzési továbbképzési programok beindítása 3. 2. 2. Egészségvédelmi programok beindítása 9.11. A Nyugat- Dunántúli régió területfejlesztési programja 2000-2006 Jövıkép „Magasan képzett munkaerı biztosításával és az innováció fejlesztésével a Nyugat-Dunántúl az Európai Unió szintjén versenyképes régióvá válik, növeli a régióban élık életminıségét, megırzi környezete állapotát, csökkenti a régión belüli egyenlıtlenségeket és erısíti a régió kohézióját, mindezekkel segítve a régiótudat kialakulását is.” A fentiekben megfogalmazott „Jövıkép” elérése érdekében a régió számára öt stratégiai cél fogalmazható meg: 1. stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének erısítése 2. stratégiai cél: az életminıség javítása és az EU életszínvonal közelítése 3. stratégiai cél: környezetvédelem és fenntartható fejlıdés biztosítása 4. stratégiai cél: regionális identitás és régión belüli társadalmi-gazdasági kohézió kialakítása 5. stratégiai cél: európai integrációra történı felkészülés és a csatlakozás 1. prioritás: Humánerıforrás fejlesztése 1. 1. intézkedés: „Kútfı”- innovatív közösségi kezdeményezésekért 1. 2. intézkedés: „Esély”- a munkaerıpiac fejlesztéséért 182



1. 3. intézkedés: „Szikra” - a kutatás- fejlesztési és a felsıoktatási kapacitás növelése 2. prioritás: Vállalkozás és technológiai innováció 2. 1. intézkedés: „Vállalkozási útjelzı”- tanácsadás növekedni képes vállalkozások számára 2. 2. intézkedés: „Vállalkozási tıke”- innovációs befektetési program 2. 3. intézkedés: „Vállalkozási infrastruktúra” – a vállalkozásokat és a technológiai innovációt támogató létesítmények támogatása 2. 4. intézkedés: „Kilátó”– a kiemelt turisztikai vonzerık fejlesztéséért 3. prioritás: Régióépítés 3. 1. intézkedés: „Elérhetıség”– a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséért 3. 2. intézkedés: Integrált vidékfejlesztés 3. 3. intézkedés: „Intelligens régió”– a területfejlesztés helyi/kistérségi intézményrendszerének fejlesztéséért 3. 4. intézkedés: „Kézfogás”– a régióhatáron átnyúló együttmőködésért 4. prioritás: Életminıség javítása 4. 1. intézkedés: „Életterünk”– környezetgazdálkodási program 4. 2. intézkedés: „Háló”– egészségügyi és szociális program 4. 3. intézkedés: „Örökségünk”– a kulturális örökség és az épített környezet védelméért 9.12. A Nyugat-Dunántúli régió területfejlesztési programja 2007-2013 Jövıkép Nyugat-Dunántúl az élénk helyi és nemzetközi együttmőködési hálózatok régiója, amely európai dinamikus közlekedési és gazdasági tengelyek aktív részeseként az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára építı fejlesztéspolitikát megvalósítva Magyarország – gazdaságilag és kulturálisan is megújuló - zöld régiójává válik. A régió a természeti környezetét társként és nem forrásként kezeli. Ápolja a természeti örökségeket, sajátosságait és az emberi értékeket. Az itt élık számára a sajátos településszerkezethez illeszkedı, méltó gondoskodást biztosító közszolgáltatások mőködnek a régióban. Biztosított az egyének, családok, közösségek és a gazdaság életének kiegyensúlyozott fejlıdése és megújulása. Integrált és hatékony fejlesztéspolitika eredményeként létrejön az Észak-Déli gazdasági, innovációs és közlekedési tengely a régió kohéziójáért. A Gyır és Nagykanizsa közötti elérési idı 40%-kal csökken, a gazdasági kooperációk száma 20%-kal nı. A Közép-Európai gazdasági tér újraformálásában a régió kezdeményezı szerepet lát el - Az innovációs és kutatási kapacitások 30%-kal növekednek. A rekreációs lehetıségek európai szinten ismertté és versenyképessé válnak. A ’90-es évek mennyiségi fejlıdése után a gazdaság minıségi megújulása jellemzi Nyugat-Dunántúlt. © MTA RKK NYUTI 2005

183


A régió legfejlettebb 10 és legelmaradottabb 10 kistérsége közötti fejlettségi különbségek nem növekednek, ezzel mozgósíthatók a belsı térségi erıforrások. Stratégiai célok 2013-ig A jövıképhez vezetı stratégiai célok (prioritások, programok) meghatározásához az alábbi horizontális térségi fejlesztési elvek vezettek:

Valós fenntarthatóság – a gazdasági, a környezeti, a társadalmi és a kulturális hatások egyidejő figyelembevétele (pl. térségi belsı gazdaság-fejlesztés, megújuló-energia hasznosítás, környezetkímélıés energiahatékony technológiák támogatása, turizmusfejlesztés, decentralizált hálózati infrastruktúra karbantartásának és felújításának támogatása, helyi társadalmak által támogatott fejlesztések, társadalmi hálózatok együttese révén). Integrált térségi programok – a hatásában szétforgácsolt egyedi pályázatok helyett nyitott térségi egyeztetési folyamatban pontosított integrált térségi és tematikus projektek (projektcsomagok; tematikus hosszúlisták). Értékeink megtartása – az új beruházások mellett, a jogszabályok adta keretek között, hangsúly a térségi felújítások és mőködtetés támogatásán. Innovatív hálózatok és piaci alapú fejlesztés a gazdaságban – a vállalkozási együttmőködési hálózatok, klaszterek regionálisan integrált erısítése, a regionális gazdaságfejlesztés megerısítése; a gazdaságfejlesztés területén piaci alapú támogatások, fejlesztési megoldások (pl. regionális garancia-alapok) elıtérbe helyezése. Információs társadalmat mindenkinek – integrált regionális tartalom-, tudás- és szolgáltatásfejlesztési programok, figyelembe véve a hátrányos helyzetben lévı társadalmi csoportok és a munkaerıpiacról kiszorultak igényeit is.

Térben kiegyenlített fejlesztés – az egyes szervezetek, települések, térségek megerısítése helyett, a régiót térben átfedı, önmagukban is erıs szervezetek hatékony mőködésre és együttmőködésre képes hálózatai, hálózatainak rendszere. Ágazati koncentráció – a fejlesztések során a régió hosszú távú jövıjét széleskörő kapcsolatrendszerők révén leginkább meghatározó, kulcs vagy vezérágazatok kiemelt kezelése, így a gépipar (jármőipar, elektronika), a turizmus (különösen a gyógyító egészségturizmus, és a falusi turizmus), a környezeti iparágak (fa- és bútoripar, megújuló energiaforrások, környezeti technológiák) és a tudásipar (magas fokú szakképzettség, felsıoktatás, kutatás-fejlesztés). Stratégiai célok, prioritások 1. Az 5 országot összekötı Nyugat-Dunántúl – regionális közlekedésfejlesztési program 2. Pannon Gazdasági Kezdeményezés - regionális innovációs és gazdaságfejlesztési program 3. Nyugat-dunántúli emberkincs - A humán közösségi szolgáltatások és az önkormányzati, közigazgatási gyakorlat megújítása

184



4. Életterünk - az élı és megújuló Nyugat-Dunántúl – a környezetgazdálkodás, környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztés és a környezeti tudatosság erısítés regionális programja 5. A Murától a Szigetközig – a régió települési szerkezetét megerısítı integrált településhálózati és rehabilitációs program 6. A Pannon örökség megújítása - az épített és kulturális értékeinkért 9.13. Gyır megyei jogú város településfejlesztési koncepció és stratégiai program I. prioritás: A humán erıforrás fejlesztése I./1. Intézkedés: A felsıfokú oktatás és kutatás fejlesztése I./1./1. Alprogram: A regionális egyetemi központ kiszolgáló létesítményeinek megépítése I./1./2. Alprogram: Az oktatói és kutatói állomány minıségi fejlesztése, a hallgatók elhelyezkedési esélyének javítása I./1./3. Alprogram: A egyetemi karok szélesítése I./2. Intézkedés: Korszerő szak- és felnıttképzés I./2./1. Alprogram: Térségi munkaerıpiaci elırejelzı rendszer megvalósítása I./2./2. Alprogram: Középiskolai és felnıttképzı intézmények fejlesztése I./3. Intézkedés: Egészségfejlesztés, egészségügyi és szociális infrastruktúra megerısítése I./3./1. Alprogram: Szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények fejlesztése I./3./2. Alprogram: Egészségfejlesztés, egészségügyi intézmények fejlesztése I./4. Intézkedés: Az szabadidı- és versenysport feltételeinek fejlesztése I./4./1. Alprogram: A város fiataljainak bevonása a szabadidıs sportéletbe I./4./2. Alprogram: Szabadidıs sportlétesítmények építése29 I./4./3. Alprogram: Versenysport létesítmények létesítése30 I./5. Intézkedés: A város kulturális arcának kialakítása II. prioritás: Mőködı és fejlıdı gazdaság II./1. Intézkedés: A Gyır központú technológiai régió létrehozása II./1./1. Alprogram: A mőszaki egyetem bázisán történı fejlesztések támogatása II./1./2. Alprogram: Az együttmőködés szervezése a rendszer elemei között II./1./3. Alprogram: Humánmenedzsment II./2. Intézkedés: Üzleti infrastruktúra fejlesztése II./2./1. Alprogram: Szükségletek felmérése, tanácsadói kataszter létrehozása, meglévı adatbázisok összekapcsolása II./2./2. Alprogram: Szabadidı-szórakozó negyed létrehozása II./2./3. Alprogram: Szolgáltató irodaházak kialakítása © MTA RKK NYUTI 2005

185


II./3. Intézkedés: Turisztikai fejlesztések II./3./1. Alprogram: Együttmőködés, közös marketing oktatásképzés és tájékoztatás II./3./2. Alprogram: Turisztikai infrastrukturális fejlesztések II./3./3. Alprogram: Fesztiválok, vásárok, konferenciák II./4. Intézkedés: Közlekedés és logisztika II./4./1. Alprogram: A város elérhetıségét javító beruházások kiépülése II./4./2. Alprogram: Oktatás-képzés; kutatás-fejlesztés; szervezés III. prioritás: Városi szolgáltatások fejlesztése III./1. Intézkedés: Közlekedési helyzet javítása III./1./1. Alprogram: Települések és

településrészek

kapcsolatát

biztosító

tömegközlekedési infrastruktúra és a kapcsolódó kiszolgáló létesítmények kiépítése III./1./2. Alprogram: Környezetbarát közlekedés háttér infrastruktúrájának növelése és marketingje a városi lakosság körében III./1./3. Alprogram: Belsı közlekedési infrastruktúrák kialakítása III./2. Intézkedés: Az önkormányzat kapcsolati rendszerének javítása III./2./1. Alprogram: „Az Intelligens Gyır Város Stratégiai és Operatív Program” megvalósítása III./2./2. Alprogram: A város nemzetközi és térségi kapcsolatainak szélesítése III./2./3 Alprogram: A város érdekérvényesítı tevékenységének javítása III./3. Intézkedés: A fejlıdést segítı területhasználat III./3./1. Alprogram: A területhasznosítás és a gazdasági érdekek összehangolása III./3./2. Alprogram: Területbiztosítás a közösségi célú intézmények számára III./3./3. Alprogram: Területbiztosítás lakásigények kielégítésére III./4. Intézkedés: Közszolgáltatások fejlesztése III./4./1. Alprogram: Infrastrukturális hálózatfejlesztések és korszerősítések III./4./2. Alprogram: Együttmőködés a közszolgáltatásban IV. prioritás: A környezet védelme IV./1. Intézkedés: Környezetbarát technológiák elterjesztése 65 IV./1./1. Alprogram: ÖkoBusiness Plan megvalósítás IV./1./2. Alprogram: Oktatás, kutatás és minta projektek megvalósítása IV./2. Intézkedés: Barnamezıs területek rehabilitációja IV./2./1. Alprogram: A barnamezıs területek hasznosításának elıkészítése IV./2./2. Alprogram: Állagóvás, értékesítés segítése IV./3. Intézkedés: Zöldterületek és közösségi terek fejlesztése IV./3./1. Alprogram: Zöldterületek és folyópartok felújítása, karbantartása és fejlesztése IV./3./2. Alprogram: Mosoni-Duna vízszintjének szabályozása, rehabilitációja IV./4. Intézkedés: Épített környezet védelme IV./4./1. Alprogram: Városrész-rehabilitációs programok beindítása

186



IV./4./2. Alprogram: Panelépületek felújítása IV./4./3. Alprogram: Történelmi terek megújítása 9.14. A településfejlesztési koncepció munkarészének felülvizsgálata Jövıkép és stratégiai célok A helyzetértékelési anyagok és a háttértanulmányok alapján a következı jövıképet határozható meg: Gyır 15 év múlva: Az észak-dunántúli hármashatártérség kiemelkedı gazdasági és szolgáltató központja a város és vonzáskörzetének lakossága számára biztosítja a magas szintő életkörülményeket, a sokoldalú, magas hozzáadott értéket képviselı, tudásalapú gazdaságával hozzájárul a térség folyamatos megújulásához, hosszú távon fenntartható versenyképességének megırzéséhez, valamint a természeti és épített környezet adottságait kihasználva jelentıs kulturális és közösségi értékeket közvetít a helyi lakosság és a városba látogatók számára. A város jövıképét a következı stratégiai célkitőzésekkel kell biztosítani: - Gyır növelje a térségben betöltött szerepét - Gyır folyamatosan újítsa gazdaságát a versenyképességének növelése érdekében - Gyır biztosítsa az itt élık számára a kimagasló életkörülményeket A továbbiakban bemutatjuk a jövıképet és a stratégiai célokat megvalósító stratégiai programokat. A jövıkép és a stratégiai célok megvalósíthatóak három program által, amelyek az intézkedések logikai keretét is adják: I. program. A regionális szerepkör megerısítése I. 1 intézkedés: Bécs-Pozsony-Gyır együttmőködés II. 2 intézkedés: Gyır az Északnyugat Dunántúl központja III. 3 intézkedés: Agglomerációs együttmőködés elmélyítése II. program: A versenyképesség megırzése II. 1 intézkedés: Gyır a tudás városa és a technológiai régió központja II. 2. intézkedés: Helyi adottságokon alapuló gazdasági tevékenységek továbbfejlesztése II. 3 intézkedés: Intelligens Gyır stratégiája III. program: A modern városi miliı megteremtése III. 1 intézkedés: A közlekedési feltételek biztosítása III. 2 intézkedés: Városrész rehabilitációk III. 3 intézkedés: A városi környezeti adottságok javítása


187


A stratégiai programban foglaltak a következı fejlesztési irányvonalak: - Az információs társadalom nyújtotta szolgáltatások, mint az interregionális együttmőködés új energiája - Az intelligens Nyugat-dunántúli régióban a központi fejlesztı szerep erısítése - Egységes infokommunikációs hálózat - A hagyományos gazdaság és az információs gazdaság ötvözıdése - Médiaváros szerep - E-közigazgatási mintaváros - Technológiai és tudománypark központ - A gyıri egyetem, mint interregionális tudásközpont - E-kereskedelmi (e-piactéri) központ - Telepolis projekt - Virtuális városháza, digitális önkormányzás program - A tudásalapú gazdaság programjai - Városi oktatásfejlesztési stratégia - Tartalomszolgáltatási programok 9.15. Rába-Európa Terv 2005 Az európai közösségi vízügyi politika célja a vizek jó állapotának elérése és annak fenntartása, ami együtt kell, hogy járjon az árvizek és az aszálykárok elleni védekezéssel is. A cél elérése érdekében a folyóinkkal való gazdálkodás fejlesztésérıl szóló 2014/2000. (II. 2.) Korm. Határozatával a Kormány, egy nemzetközileg is újszerő folyógazdálkodási program indításáról döntött. A program célja az integrált folyógazdálkodás megteremtése és módszereinek kidolgozása. A Rába Folyógazdálkodási terv elsıdleges célja egy olyan alapdokumentáció létrehozása volt, amely összehangolja a természetvédelmi és a vízügyi állami alapfeladatok végrehajtását a folyó mentén. Az elkészült terv az EU normáknak megfelelıen nyílt tervezési eljárás alapdokumentációja. A természetvédelmi igények elsısorban az ökológiai hálózatok biztosításának, illetve kialakításának keretein belül jelentek meg. A legfontosabb természetvédelmi igények a folyók mentén az élıhelyek rehabilitációja, a vízfolyások kontinuitásának biztosítása (kékfolyosók), valamint a vízhez kötıdı szárazföldi élılények vándorlásának biztosítása (zöldfolyosó). Az alap dokumentációhoz illesztett önkormányzati igények általában a víziturizmus fejlesztésében, talajvízszintek rehabilitációjában, a jóléti célra hasznosítható vízfelületek kialakításában, a víziturizmust akadályozó fák eltávolításában nyilvánult meg. A kérdıívek eredményeinek összefoglalásakor nem hagyható figyelmen kívül, hogy az értékelt kérdıívben a vízügyi szempontok hangsúlyosan szerepeltek. A víz okozta károkra vonatkozó kérdések minden kérdéskörben megelızték a megoldásra, egyéb szempontokra 188



vonatkozó kérdéseket, így a válaszokból kirajzolódó kép is többnyire az elızetes vízügyi koncepciót tükrözi. A problémafeltáró kérdésekre adott válaszok közül kiemelendı, hogy a válaszadók a felszínalatti vizek vízminıségét, a parteróziót és csapadékvíz elvezetési problémákat választották a legnagyobb arányban. A mederhasználat legfontosabb problémája a zátonyok képzıdése, a megállt uszadék kérdése. Ami a megoldási javaslatokat illeti az enyhe többség elfogadhatónak tartja a természetközeli állapot megváltoztatását, a meder szabad vándorlásának megakadályozását. Fontos eredmény, hogy a többség még saját területén is elfogadhatónak tartja az árvíztározó építését, a szélsıséges vízhiányok megakadályozása érdekében. A többség a vízrendezésben és nem a racionális földhasználat megvalósításában látja az árvízi károk mérséklésének módját, valamint szükségesnek tartják a holtágak rehabilitációját. A folyótól távolabb, a vízgyőjtın legfontosabbnak ítélt beruházások a szennyvíztisztítók építése, illetve a Rába mellék-vízfolyásainak élıhely rehabilitációja. Az illetékes szakmai szervezetek, illetve a lakosság bevonásával szeretnék megvalósítani az elképzeléseket. 9.16. A Szigetközi térség és a Mosoni-Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása (2003) Prioritások és programjaik A. prioritás: Öreg-Duna és ágrendszerének rehabilitálása B. prioritás: Gazdaság területén C. prioritás: Üdülés, Turizmus D. prioritás: Természetvédelem E. prioritás: Környezetvédelem F. prioritás: Infrastruktúra A. Öreg-Duna és ágrendszerének rehabilitálása - nem csak térségi feladat Kárérzékenységet csökkentı szabályozások bevezetése, az üzemi és társulati csatornák fejlesztése Természetes talajvízpótlódás feltételeinek javítása mezıgazdaság megırzése és fejlesztése érdekében

a

Szigetköz

élıvilága,

a

B. Gazdaság területén Nagyüzemi táblák méretének csökkentése - tájszerkezet, tájkép rehabilitáció érdekében táblák közötti fasorok és/vagy erdısávok telepítése Hagyományos szigetközi kultúrák visszahozatala Biotermesztés preferálása Természetes erdık arányának növelése, illetve nemesnyáras erdık területének csökkentése, fafaj csere elıirányozása © MTA RKK NYUTI 2005

189


A vadkár mérséklése érdekében a nagyvadállomány radikális csökkentése, apróvad arányának növelése A Duna hagyományos halászati hasznosításának fenntartása érdekében az ivóhelyek biztosítása Halászati mód szabályozása - elektromos halászat megtiltása Öntözıkapacitás bıvítése C. Üdülés - turizmus A turizmus legkülönbözıbb formáinak megfelelı fogadóhelyek környezetkímélı kialakítása Szigetközi utak egy részének panoráma úttá alakítása Információs központok felállítása Rekreációs zóna pontos kijelölése és szabályozása Termálfürdık környékének üdülıövezetté fejlesztése D. Természetvédelem Biomonitoring rendszer kiépítése A Szigetközi TK, valamint a beépített területek, az agglomerációs körzetek, illetve az infrastruktúra-folyosó közötti felületek pufferzónakénti minısítését Tanösvények, fogadóhelyek kialakítása "Erdırezervátum program" elindítása Nádasok hasznosítása a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével gyepfelületi arány növelése Szigetközi Örökség Park kialakítása Greenway kialakítása az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna között E. Környezetvédelem Kavicsbánya nyitások engedélyezését környezeti hatásvizsgálatok készítéséhez kötni Mőködı kavicsbányákhoz utóhasználati és rekultivációs terv készítése Felhagyott bányatavak környezetkímélı érvényesíteni Devasztált felületek rehabilitálása

hasznosítását

és

annak

ellenırzését

Hulladék lerakóhelyek rekultiválása Illegális hulladéklerakó helyek megszőntetése Szelektív hulladékgyőjtés elterjesztése F. Infrastruktúra Alternatív energiatermelés, mint napenergia, biomassza hasznosítás, biogáz elıállítás 9.17. Összefoglalás A fentebb felsorolt koncepciók alapján a következı célok és programok a kistérség minden területére nézve fontosnak bizonyultak. 190



Célok A./ prioritás: Fenntartó és fenntartható környezetfejlesztés 1. program: Fenntartható környezet 1. 1. Környezetvédelem a környezetminıség növelése 1. 1. 1. Pihenıparkok kialakítása, zöldövezet növelése 1. 2. Tájvédelem 1. 3. Tájrehabilitáció- ökológiai hálózat tervezése és megvalósítása 1. 3. 1. Felhagyott bányatavak környezetkímélı hasznosítását és annak ellenırzését érvényesíteni 1. 3. 2. Mőködı kavicsbányákhoz utóhasználati és rekultivációs terv készítése 1. 4. Hulladékgazdálkodás 1. 4. 1. Szelektív hulladékgyőjtés elterjesztése 1. 4. 2. Hulladék lerakóhelyek rekultiválása 1. 5. Alternatív energiatermelés B./ prioritás: Közösségfejlesztés, intézményfejlesztés, civil szféra erısítése 1. program: Intézményrendszer 1. 1. Szervezet- és intézményfejlesztés 1. 2. Turizmus marketing szervezetek létrehozása 1. 3. Kistérség megerısítése 1. 4. Kommunikációs rendszerek fejlesztése 2. program: Marketing tevékenység 2. 1. Turizmus marketing 2. 2. Kistérségi marketing 2. 3. Szervezetek létrehozása 2. 4. Civil szféra szerephez juttatása 2. 5. Testvértelepülések bekapcsolása - mikro-EU régió közös turisztikai marketingje és információs rendszerének megteremtése 2. 6. Marketing anyagok készítése 2. 6. 1. Vonzerıleltár 2. 6. 2. Információs anyagok, pontok 2. 6. 3. Szállás, program adatbázis C./ prioritás: Turizmus különbözı ágainak fejlesztése 1. program: Turizmus 1. 1. Komplex turisztikai program készítése 1. 2. A turizmus különbözı fajtáinak kialakítása, erısítése 1. 3. Aktív turizmus 1. 3. 1. kerékpáros turizmus 1. 3. 2. kerékpárutak tovább építése, kitáblázása © MTA RKK NYUTI 2005

191


1. 4. vízi turizmus 1. 4. 1. Ökoturimus 1. 5. Rekreációs funkció erısítése 1. 5. 1. Gyógyturizmus 1. 6. rekreációs zóna pontos kijelölése és szabályozása 1. 7. termálfürdık környékének üdülıövezetté fejlesztése 1. 7. 1. Szálláshelyek bıvítése 1. 7. 2. Térségi rendezvénynaptár, szálláshely kiadvány összeállítása D./ prioritás: Gazdaság fejlesztése 1. program: Gazdaság 1. 1. Mukahely teremtés 1. 2. Kis- és középvállalkozások erısítése E./ prioritás: Humán erıforrás fejlesztése 1. program: Oktatás fejlesztése, szakképzés 1. 1. Felkészülés a fenntartható táji, agrár és turizmus ágazat fejlesztésére – képzési programcsomag F./ prioritás: Mezıgazdaság fejlesztése G./ prioritás: Infrastruktúra és közlekedési hálózat fejlesztése 1. program: Közlekedési Infrastruktúra fejlesztése 1. 1. Kerékpárutak 1. 1. 1. Térségi kerékpárút kiépítése 1. 1. 2. Péri repülıtér fejlesztési lehetıségének megteremtése 1. 2. Településeket összekötı utak építése 1. 3. Utak burkolatának felújítása

192


A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

Recommend Documents