A gyorsolvasás programozott tankönyve

Dr. Dezső Zsigmondné

A gyorsolvasás programozott tankönyve

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1974

Irta: DR. DEZSŐ Z S IG M O N D N É

Illusztrálta: S A J D IK F E R E N C

© Dr. Dezső Zsigmondné, Budapest 1974

ISBN 963 220 026 8

Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ .................................................................................................... 1. NAP

LÁSSUNK HÁT MUNKÁHOZ ! Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Néhány gon­ dolat a gyorsolvasás körüli félreértések rő l............................... 2. NAP

SZEMMŰKÖDÉS Ritmikus szemmozgásgyakorlat. — Látószögnövelő gyakor­ lat. — Olvasási gyakorlat: A csomagolásból eredő szemét prob­ lémája az USA-ban ................................................................ .. 3. NAP

KONCENTRÁLT FIGYELEM Jelkeresés. — Kombinált gyakorlatok: Fogalom válogatás. — Ismétlődő számcsoportok. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Szomszédságmozgalmak, lakótelepek. . . .

4. NAP

AKTÍV OLVASÁS Hibakeresés. — Szókeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A mozgó munkaidő szabályozása az NSZK-ban . . ................................................................ *................... 5. NAP

FIGYELMES OLVASÁS, UTASÍTÁSOK KÖVETÉSE Ismétlődő számcsoportok. — Fogalom válogatás. — Jelkere­ sés. — Olvasási gyakorlat: Az osztrák idegenforgalom piac­ problémái ......................................................................................... 6. NAP

SZÓKINCS Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A hivatásszerű munka hatása az idős em­ berek emlékezetének állapotára ............................................ 7. NAP

EGY KIS SZÁMVETÉS Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Szókeresés. — Látószögnö­ velő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A gyorsolvasás elsajátí­ tásának szükségessége ............................... ................................... 8. NAP

A LÉNYEG FELISMERÉSE Fogalom válogatás. — Szóképzés. — Jelkeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A világítás kérdése . . .

9. NAP

Szókincs teszt. — Hibakeresés. — Ismétlődő számcsoportok. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A szemétégetés füstgázai.............................. ........................ ........................ .. 107 10. NAP

REGRESSZIÓ Regressziót gátló gyakorlat. — Hibakeresés. — Szókeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A jövő alakíthatósága és szétrombolhatósága ..................................... 115

11. NAP

GYAKOROLJUK AZ EDDIG TANULTAKAT Szókincsteszt. — Jelkeresés. — Regressziót gátló gyakor­ lat. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Irodai berendezések méretei ........................................................ 125

12. NAP

HANGOS OLVASÁS Regressziót gátló gyakorlat. — Szóképzés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A hőerőművek telepítése és a környezet ......................................................................................... 133

13. NAP

KÉSZÜLJÜNK A HOLNAPI SZÁMVETÉSRE Szókincsteszt. — Látószögnövelő gyakorlat. — Hibakeresés. — Olvasási gyakorlat: Zajártalm ak és e lh á rítá su k .................. 143 7

14. NAP

PROGRAMUNK FEL É H E Z ÉRK EZTÜ N K Jelkeresés. — Szókincsteszt. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Cél szerinti o lv a s á s ..................................... 152 15. NAP

SKIPPING Olvasási gyakorlat (skipping): Kadmium a környezetünkben. — Szókeresés. — Fogalom válogatás. — Látószögnövelő gya­ korlat ................................................................................................. 164 16. NAP

SKIMMING Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat .......... ................................................................ 172 17. NAP

Jelkeresés. — Szóképzés. — Regressziót gátló gyakorlat. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Fordítástechnika ............................................................................................. 184 18. NAP

Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat (skipping) ........................................................ 191 19. NAP

Regressziót gátló gyakorlat. — Hibakeresés. — Ismétlődő számcsoportok. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A francia oktatás fejlődése és reformja . ................. 202 8

20. NAP

Skipping gyakorlat — Fogalom válogatás. — Látószögnövelő gyakorlat. — Regressziót gátló gyakorlat. — Olvasási gyakor­ lat: A klimatizálás .................................................................• • • 213 21. NAP

PROGRAMUNK VÉGÉHEZ KÖZELEDÜNK Jelkeresés. — Szókincsteszt. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A cél: az olvasottak rögzítése és felidézése 222

22. NAP

FOLYTASSUK A GYAKORLÁST! Szóképzés. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — 233 Olvasási gyakorlat: Lakás és k ö rn y e z e t............................... .. 23. NAP

Szókincsteszt. — Jelkeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat (skipping). — Olvasási gyakorlat: Megfelelő akusztikai viszonyok ............................................................ .. 242 24. NAP

Regressziót gátló gyakorlat. — Szóképzés. — Látószögnö­ velő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat.......................................... 254 25. NAP

Szókincsteszt. — Ismétlődő számcsoportok. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Egy új divatos szakkifejezés, az im a g e ............................................................................................. 264

26. NAP

GYAKOROLNI, GYAKOROLNI . . . Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: U tasítás és gondolat k ö v e té se ................... 276 27. NAP

MÁR NEM SOK VAN HÁTRA! Szókeresés. — Jelkeresés. — Fogalom válogatás. — Látó­ szögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Követelmények a városépítészettel és a várostervezéssel szemben...................... 287 28. NAP

MÉG EGY UTOLSÓ NEKIRUGASZKODÁS Regressziót gátló gyakorlat. — Szóképzés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Még néhány szó a gyorsolva­ sásról ................................................................................................. ..295 PROGRAMUNK VÉGÉHEZ ÉR TÜ N K

........................................306

FÜGGELÉK ................................. .......................... ........................ ........307 Táblázatok ................................. ..................................................... .307 Feloldás . ........................................................................................... .312 IRODALOMJEGYZÉK

345

Előszó

El akarja sajátítani az olvasmányok tartalm ának optimális meg­ közelítési módját, a hatékony olvasás módszerét, a korszerű olvasás mesterségét? Elhatározta már, hogy megtanul „gyorsolvasni” ? Bizo­ nyára azért, m ert nem akar megrekedni a fejlődés már elért szintjén, hanem tovább akar haladni, többet látni, tanulni, több és jobb m unkát végezni és ehhez keresi a megfelelő eszközöket, módszereket. Akkor ez a könyv Önnek készült. Vagy egyelőre még csak céltalanul lapozgat, ismerkedik a gyors­ olvasásnak hazánkban viszonylag új fogalmával? Vagyis érdeklődő ember, akinek felkelti figyelmét az új, az ismeretlen? Akkor kérem la­ pozgasson még egy kicsit, ismerkedjék tovább a könyvvel és tárgyával, hátha kedvet kap a tanuláshoz. Higgye el, segítségére lehet abban, hogy sokirányú érdeklődését kielégítse, többet olvashasson és így jobban megismerje a világ fontos, hasznos és érdekes dolgait. Vagy talán csak a szükség kényszerítő hatására keres valami meg­ oldást, m ert már nem tu d megbirkózni a napi munkája során feldol­ gozandó olvasmányok hatalmas tömegével ? Akkor semmi esetre se tekintse ezt a könyvet újabb tehertételnek, még egy darabnak az el­ olvasandó könyvek amúgyis nyomasztó halmazában és ne mondja, hogy nincs már ideje további feladatok vállalására. Ennek a könyvnek éppen az a célja, hogy segítse m unkájában, módot adjon jelenlegi ol­ vasási készsége fejlesztésére, a gyorsabb, de egyúttal eredményesebb 11

olvasás elsajátítására, felhívja figyelmét néhány gyakorlati fogásra és megismertesse új módszerekkel vagy — ha már eddig is alkalmazta volna őket — tudatosabbá tegye használatukat. Lehet, hogy most felteszi a kérdést: hogyan beszélhetünk egyálta­ lában módszerekről, gyakorlati fogásokról az olvasással kapcsolatban? Hiszen eddig úgy tudtuk, hogy az olvasás: az olvasás — és kész. Hogyan lehetne azt többféleképpen csinálni? Pedig az olvasás még művészet is lehet — ezt az irodalmárok jól tudják —, de ugyancsak kevesen gondol­ nak arra, hogy valamiféle mesterségnek tekintsék. Holott, ma már, amikor az olvasás a kutató munkában, a termelésben, az ügyintézésben a munkanapnak egyre jelentősebb hányadát teszi ki, és mind fontosabbá válik a műhelyekben, a munkapadok mellett is, akkor már szinte külön folyam atnak tekinthetjük. A szakirodalom és a hivatalos iratok nagyrésze munkaeszközzé válik. Nem is szólva a tanulásról, amelynek ugyan­ csak munkaeszköze a könyv, a jegyzet. Az köztudomású, hogy nincs az az egyszerű munka, amelynek ne lenne valamiféle módszere, technikája, amelyet ne lehetne jobban vagy rosszabbul, szervezetlenül vagy racio­ nálisan végezni, hogyne lehetne akkor módszere és technikája egy olyan sokrétűen összetett, bonyolult munkafolyamatnak, mint az olvasás. De minden további magyarázat helyett vegyünk inkább egy kis ízelítőt magából a könyvből, és lássuk közelebbről az egyik olvasási módszert. Hiszen még nem is döntötte el talán, hogy valóban akar-e tovább is foglalkozni a könyvvel. Mielőtt végleg határozna, ismerked­ jen vele még egy kicsit. Kérem lapozzon még előre a 16. napra és olvassa el a skimming módszerére vonatkozó szakaszt.

Most — akár előszöri, akár csak másodszori nekifutásra — megis­ m erkedett már közelebbről is könyvünkkel. Ugyanakkor, anélkül, hogy erre előre készült volna, már meg is tanulta a gyorsolvasás egyik lényeges módszerét, sőt a gyakorlatban is elvégzett egy feladatot. Ugye nem is került nagy fáradságába? Most pedig — kivételesen és természetesen a nyilvánvaló, konkrét adatok felesleges ismételgetése nélkül — nem a feloldásban, hanem itt 12

következnek rövid összefoglalásként a helyes válaszok: a könyv be­ m utatása, úgy érzem, elsődlegesen a szerző feladata. Amint az alcímből és a tartalomjegyzékből is kitűnik: ismereteket, tényeket, tudnivalókat csak a legszükségesebb mértékben közlő, első­ sorban elvégzendő gyakorlatokat tartalm azó tankönyvről van szó, mely nem arra szolgál, hogy elolvassák, hanem hogy dolgozzanak vele. De tapasztalhatta, milyen egyszerű és szinte köznapi dologról esik m ajd szó. És ha nem is lesz mindig minden feladat ennyire könnyű, egy kis igyekezettel úrrá lehet a felmerülő kisebb-nagyobb nehézségeken is. Ez a könyv a gyorsolvasás programozott tankönyve, teljesen önálló mű — nem újabb kiadása és nem is folytatása régebben megjelent m un­ káknak, még a szerző korábban megjelent módszertani útm utatójának sem. Önmagában, minden ismeret nélkül használható. A felhasznált irodalom felsorolásából kitűnik, hogy a könyv számos külföldi forrás felhasználásával készült. Ez érthető, hiszen hazai ta ­ pasztalatok jóformán egyáltalában nem, vagy csak alig állnak rendel­ kezésre, ezért a neves külföldi gyorsolvasó iskolák széles körű gyakorlati tapasztalatai alapján összeállított tankönyvekre kellett támaszkodni. A magyar nyelv sajátosságainak figyelembevételével át-, illetve ki­ dolgozott gyakorlatok kipróbálását azonban lehetővé tette néhány ön­ kéntes vállalkozó lelkes segítőkészsége. Tanácsaikért, javaslataikért, megjegyzéseikért ezúton mondok köszönetét. Akiknek a könyv átlapozása során nem tű n t volna szembe a gya­ korlatokkal kapcsolatos tipográfiai sajátosság: a különböző tárgykö­ rökből válogatott olvasási gyakorlatokat más betűtípussal szedtük, hogy — esetleges félreértések elkerülése végett — megkülönböztessük azokat a könyvnek a gyorsolvasásra vonatkozó mondanivalójától. A gyorsolvasással kapcsolatos tudnivalókat összefoglaló olvasmányok­ tól eltekintve, valamennyi olvasási gyakorlat az Országos Műszaki K önyvtár és Dokumentációs Központ kiadványaiból, nevezetesen a Műszaki Információ — „Korszerű munkafeltételek” és a „Környezetvédelem”, valam int a Műszaki Gazdasági Információ „Trendek, prog­ nózisok” és „Nemzetközi m arketing” c. sorozatainak 1971. és 1972. évfolyamaiból való. És ezzel végére is értünk a könyvvel való ismerkedésnek. Most m ár csak az elhatározás van h á tra : holnaptól kezdve rendszeresen elvégzi a kijelölt feladatokat, mindennap szorgalmasan gyakorol, és mindent elkövet, hogy önmagával versenyezve egyre jobb eredményeket érjen el. Holnaptól k e z d v e .....................Vagy van még egy kis ideje, nem is fáradt és máris el akarja kezdeni? Kérem, tessék!

Lássunk hát munkához!

Először is nézzük, milyen eszközökre lesz szüksége: # #

jegyzetekhez, válaszok leírásához: néhány ív papírra és valami­ lyen írószerre (toll vagy ceruza); időméréshez: másodpercmutatós órára.

H a netán stopperóra is rendelkezésére áll, annál jobb, az időmérésben és ellenőrzésben időnként segítségére lehetnek barátok, családtagok is. Hosszabb időszakaszok mérésénél ügyes megoldás az e célra előre el­ készített hangszalag. Amikor a felvételnél az időmérést megkezdi, egyet kopog vagy bemondja az „indul” szót. Ezután egy, két illetve három koppantással jelzi a 15., a 30., illetve a 45. másodpercet, a teljes percek szám át pedig egyszerűen bemondja. 10—15 perces felvételnél hosszabbra általában nem lesz szüksége. A jelzések persze lehetnek szükség szerint sűrűbbek (10 másodperc) vagy ritkábbak (1 —1 perc). Így a gyakorlatok közben a hangszalagra felvett időjelzéseket vissza­ játszva nem kell az órát figyelnie: a magnetofon figyelmezteti a kiszabott idő lejártára, illetve így tu d h atja meg mennyi időt fordított egy-egy gyakorlat elvégzésére. Sem a stopperóra, sem a magnetofon nem nélkülözhetetlen kellék, és a könyvből teljesen egyedül, minden baráti segítség nélkül is tanulhat. Van viszont valami, ami nélkül nem érhet célt és ami a jó

eredmény alapvető feltétele: kedv a munkához, a tanuláshoz. Bebizo­ nyított tény, hogy m ár az akarat, az elhatározás is hoz némi eredményt. Szüksége lesz még sok szorgalomra, türelemre, k itartásra is. Nem ígérhetünk könnyű m unkát és gyors sikert, sőt lehet, hogy eleinte némi visszaesés is m utatkozik teljesítményében — ez azonban természetes jelenség, nem szabad, hogy elcsüggedjen. Ha következetesen és rendsze­ resen elvégzi a gyakorlatokat, az eredmény sem m aradhat el. Amire most vállalkozik, az komoly munka —aszerint kell végeznie. H a a könyvet este fáradtan csak elalvás előtt forgatja, nézegeti, az vajmi keveset használ. Lehetőleg a napnak mindig ugyanazon m eghatározott szakában dolgozzon, olyankor, amikor még valóban képes tanulni, gyakorol­ ni. A 28 napos beosztástól szükség esetén némiképp eltérhet, azaz, ha néha — persze csak ritkán és ha valóban nem ju t rá ideje — egy-egy napra kim arad a gyakorlás, vagy az egy napra kiszabott anyagot sok­ nak találja és azt két nap alatt végzi el, nem olyan nagy baj. Kisebb hiba, ha megosztja, több lépésben veszi á t az anyagot, m intha túl sokat markol egyszerre. Inkább végezzen hosszabb idő alatt, de a rendszeres­ séghez feltétlenül ragaszkodnia kell. Semmi esetre se akarjon hosszabb kihagyásokat úgy pótolni, hogy több napi feladatot egy ültő helyében egyszerre elvégez, m ert annak nem lesz sok eredménye. Legyen sport­ szerű — tartsa be a játékszabályokat! A könyv pontosan megmondja, mit kell tennie, kövesse az előírásokat. Most már ismeri a könyv szer­ kezetét, felépítését, nincs többé szükség arra, hogy céltalanul lapozgas­ son és előre beleolvasson az egyes gyakorlatokba. H a pedig a feloldáso­ k at nézegeti meg előre, célját téveszti az egész tanulás. A gyakorlatok az előrehaladással válnak mind nehezebbekké és bonyolultabbakká. Az első napok minden nehézség nélkül megoldható feladatai amellett, hogy már az elérendő célt szolgálják, segítenek abban, hogy hozzá­ szokjon ezekhez az első látásra talán itt-o tt túlságosan egyszerűnek tűnő, de többnyire nem is olyan könnyű gyakorlatokhoz — teh át ne lapozza á t ezeket sem! E nnyit elöljáróban a legszükségesebb tudnivalókról, vagyis hogy a tanuláshoz feltétlenül szüksége lesz 1}......................... é s ......................... és 2>.........................................H a megoldható, jó ha kéznél van, de nem nélkülözhetetlen kellék egy 3 ) .......................és 4) .................... .... . ., időn­ ként pedig segítségére lehetnek 5 ) ................................................... is. A legfontosabb azonban, ami nélkül nem érhet el eredm ényt6 )............... .............................és 7 ) ..............................................................................a fel­ kell végeznie. adatokat pedig 8) 16

Ez most csak egy kis próba volt. Ki tudja tölteni a kipontozott soro­ kat anélkül, hogy újra vissza kellene lapoznia a szövegben? Ha nem, ez azt jelenti, hogy nem olvasott elég figyelmesen. A jövőben mindig arra kell törekednie, hogy egyszeri olvasás után is fel tudja idézni az olvasott szöveg leglényegesebb pontjait. Ezzel a . . . . jellel még gyakran fog a könyvben találkozni és ide először mindig emlékezetből, a szövegre való visszatérés nélkül próbálja a hiányzó fogalmat, kifejezést, gondolatot beírni. H a nem megy, min­ dig lapozzon vissza és az egész szövegrészből keresse meg a megoldást. A következő páros oldalon m egadott feloldás csak ellenőrzésül szolgál. Most pedig lépjünk egy lépéssel tovább, és tisztázzuk, mit is akarunk elérni, mi az, amire törekszünk? Olvasási készségünket szeretnénk továbbfejleszteni — de mi is az olvasás ? Ennek meghatározását kezdjük egy kis fejtöréssel. Tegyük fel, hogy egy fiatal mérnöknek technikatörténeti kutatásai közben egy gót betűkkel írott, régi, német szövegrészlet kerül a kezébe. Bár kitűnően beszél németül, a gót betűket sohasem tanulta, azokat egyáltalában nem ismeri. Rövid töprengés után eszébe jut, hogy gra­ fikus barátja a különböző betűtípusok, formák tanulmányozása során különös figyelmet szentelt a gót betűknek, azok megfejtése tehát semmi problémát nem jelenthet számára. A mérnök el is szalad barátjához, aki szívesen vállalkozik a segítségre. A bökkenő csak az, hogy ő viszont egy szót sem tud németül. Nyilvánvalóan csak egy megoldás kínálko­ zik : a grafikus felolvassa a szövegrészletet — melyből azonban egy szót sem ért — a mérnök pedig — aki viszont az írást nem tudja kibetűzni — végighallgatja és megérti a szöveget. Mit gondol, tulajdonképpen melyikük olvasott? Karikázza be a helyesnek ta rto tt választ: a) a mérnök b) a grafikus c) egyik sem d) mind a kettő Ha eldöntötte a kérdést, megpróbálná megindokolni a választ?

17

1) papírra és írószerre • 2) másodpercmutatós órára # 8) stopperóra # 4) mag­ netofon • 5) barátok, családtagok # 6) kedv a tanuláshoz o 7) szorgalom, türe­ lem, kitartás • 8) rendszeresen

A helyes válasz c, azaz egyik sem. A mérnök és a grafikus különkülön végezték el az olvasás folyamán együttesen ható két funkciót, a felismerést és a felfogást. Az olvasás ugyanis bonyolultan összetett művelet, melyben szemünk és agyunk egyformán részt vesz. A Magyar értelmező kéziszótár szerint — az egyéb forrásokban található meg­ határozásokhoz hasonlóan — aki olvas, az „írásjelek során szemével végighaladva a szöveg értelmét felfogja”. Ebből pedig számunkra az a tanulság, hogy jelenlegi olvasási készségünk fizikai és szellemi tényezőit egyformán fejleszteni kell, a kettő elválaszthatatlan egymástól. E zt a tényt soha nem szabad szem elől téveszteni, még akkor sem, ha céljainkat és előttünk álló feladatainkat világosabb körvonalazásuk érdekében megpróbáljuk valamiképpen rendszerezni. így csoportosítá­ sunk szerint az, am it jelenlegi készségünkkel, szokásainkkal kapcsolat­ ban meg kell változtatni: # # #

az olvasás technikája, m agatartásunk, az olvasmány megközelítésének módja,

úgyszólván minden, ahogy és am it jelenleg olvasás közben teszünk. Régi szokásokon változtatni nem könnyű, ebben lesznek segítsé­ gére a különböző elvégzendő gyakorlatok, melyek legtöbbje ugyancsak több célt szolgál egyszerre, és az olvasási készség több tényezőjére is hat. Az egyes napok feladatainak módszeres felépítése érdekében azonban valamilyen megkülönböztetést mégis kellett tennünk aszerint, hogy első­ sorban mi a gyakorlat célja. Például a szemműködést, a koncentrált figyelmet, a szókincset fejleszti-e; valamelyik rossz szokás leküzdését segíti-e, vagy pedig az olvasás egyes módszereinek begyakorlását céloz­ za-e leginkább. Hogy az olvasó is tudja, mire kell legfőképpen figyelem­ mel lennie az egyes gyakorlatok elvégzésénél, azok célját —a szükséges magyarázatokon túlmenően — megfelelő jelekkel is feltüntetjük. Ezek a következők:

18

<s>

Vw\

szemgyakorlat (létoszögnöveló és ritm ikus)

reg resszió

olvasási gyakorlat koncentráció

&

o

skipping

skimming

lényeg megragadás

szó kin cs

V

feloldás pontosan nem adható meg

Most pedig szóljunk még néhány szót m egváltoztatandó olvasási készségünknek az előbbi csoportosításban elsőként em lített tényező­ jéről, az ........................... Ide tartozik a megfelelő szemműködés kialakítása. Szemünk m ű­ ködéséről olvasás közben részletesebben holnap lesz szó, most egyelőre csak a látószögnövelő gyakorlatokkal, illetve végzésük módjával kell megismerkednie. Ez a gyakorlat nagyon fontos a gyorsolvasás techniká­ jának elsajátításában, ezért — még ha néha kényelmetlennek vagy unalmasnak tűnik is — soha ne mulassza el. Ahhoz, hogy valóban jól végezze a gyakorlatokat, megfelelő eszközök hiányában némi kézügyes­ ségre van szüksége, először teh át a kézmozdulatot kell begyakorolnia. A következőkben három oszlopban számokkal, betűkkel, szavakkal találkozik. Minden egyes oszlopon külön-külön kell függőleges irányban végighaladnia. Tulajdonképpen minden egyes — egyelőre 3 tagú — szám- vagy betűcsoport egy-egy külön feladat. Lényege, hogy az értel­ metlen szám- vagy betűkombinációkat, illetve értelmes szavakat egyet19 2*

olvasás technikájáról

4

5 1 4 3 3 1 4 3 2 3 1 2 1 3 3 1 4 2 2 1 8 5 3 8 0 7 6 9 2

20

<\ 2 (\ 2 ‘í 9 i; 7 (> 7 l1 9 4: 2 (i 8 ] 0 í> 8 *> 9 l► 8 <: 0 (> 6 l* 8 ' 5 (- 8 í 6 íí 9 (► 6 í> 8 " 3 íi 9 ■ 4 (i 9 4: 8 ‘; 8 í► 5 <: 7 r 5

0 k é b á b n s y ö á é 1 k u ll g o cl e a s z y c g o b

e o * i m X

3 i 1 7 : J

1 o 1 i r t í o :r c ■i ü «1 u ; s ; z - e b

£ <) 1

j j h

hói JSZÚ

g

föl ^am kö: sött j ö i őbe sol kai ga1>ona p él dák lér\yeg le\ 'ö g ő lel)BgŐ

3

é

.J

t u

?

ál; al miita t pe
y

1

cl

3

1

o

s

X

é

len villanásnyi idő alatt felismerje anélkül, hogy közben szeme a szokásos módon balról jobbra haladna. Vegye elő a könyvhöz csatolt könyvjelzőt és helyezze az első oszlopra úgy, hogy az a számokat takarja, a nyíl hegye pedig egy vonalban legyen az oszlop közepén végighúzódó függőleges vonallal. Pillantását szögezze a nyíl hegyére — ez lesz a fixációs pont —, majd egy villámgyors m ozdulattal rántsa le a karto n t az oszlop legfelső számáról, de ugyanazzal a lendülettel már csúsztassa is vissza. A ki­ takarás nem ta rth a t tovább egy másodperc kis töredékénél, a mozdulat sebessége csak akkor megfelelő, ha nehézségbe ütközik még ennek a háromjegyű számnak a felismerése is. (Egy ötvened vagy század m á­ sodperc hihetetlenül rövid idő. H a például az egyik angol gyorsolvasó iskola kis kézi gyakorló eszközét erre az időre beállítja, a gyakorlatlan szemlélő legelőször szinte még azt sem érzékeli, hogy valamiféle jel egyáltalában felvillant rajta, és eleinte még az értelmes, 2—3 betűs szava­ k at is alig ismeri fel. A későbbi leckék során ugyanezzel a gyakorló esz­ közzel ugyanennyi idő — 1/100 másodperc — ala tt el kell jutni 10 szám­ jegy, illetve 30 —36 betűs szócsoportok felismeréséig!) Most pedig kérem, gyakorolja ezt a nagyon gyors mozdulatot — esetleg próbálja meg két kézzel, ha úgy jobban megy —, hogy holnap már minden nehézség nélkül kezdhessen hozzá ehhez a gyakorlathoz. A mai napra még két feladatunk van hátra. Lehet, hogy eddig még egyáltalán nem foglalkozott a gyorsolvasással, vagy — ami a nagyobb baj — csak a körülötte tapasztalható félreértésekből hallott valam it. Akkor ideje, hogy némi fogalmat alkosson az új módszer lé­ nyegéről. A másik feladat, hogy felmérjük jelenlegi olvasási készségét. A két feladatot összekapcsolva, első olvasási gyakorlatunk tárgya maga a gyorsolvasás. Persze lehet, hogy korábban már foglalkozott e kérdéssel, akkor kérem, nézze el, ha itt-o tt egy-egy lényegesebb gondolattal eset­ leg újra találkozik. De — a kísérletek során szerzett tapasztalatok alapján — arra is kérem, vigyázzon, nehogy az ismerősnek vélt szöveg felületességre, figyelmetlenségre csábítsa. Az ezután következő — és minden további — olvasási gyakorlat­ nál mindig két eredményt m érünk: a sebességet és a felfogás mértékét. Az utóbbi a latt az olvasmányban levő adatoknak, gondolatoknak azt a mennyiségét értjük, melyet egyszeri elolvasás u tán megjegyzett, azaz az ad o tt kérdésekre helyesen és pontosan felidéz. H a a sebesség mérésére nem áll rendelkezésére stopperóra vagy az előbb leírtak szerint elkészített hangszalag, jegyezze fel egy papírra az olvasás megkezdésének és befejezésének időpontját — természetesen a 21

másodperceket is. (Legegyszerűbb, ha bevárja, míg a másodpercmutató kerek percet jelez és akkor kezdi az olvasást.) Az olvasással tö ltö tt per­ cek és másodpercek alapján a Függelékben m egadott táblázatból ki* keresheti olvasási sebességét. Az olvasási gyakorlatokat mindig csak egyszer olvassa végig, a m ár elolvasott részekre ne térjen vissza. A gyakorlat után feltett kér­ désekre kizárólag emlékezetből válaszoljon anélkül, hogy az olvas­ m ányba még egyszer belenézne. Holnaptól kezdve arra fogjuk kérnif igyekezzék mindig egy kicsit gyorsabban és nagyobb figyelemmel olvasni, mint ahogyan azt meg­ szokta és az kényelmes lenne. Most azonban az a célunk, hogy meg^ állapítsuk, milyen az a készség, ahonnan elindul, tehát a következő gyakorlatot még ugyanúgy végezze el, olyan sebességgel és olyan fi­ gyelemmel, ahogy az eddig természetes volt. Most pedig nézzen az órára és kezdje az olvasást.

Olvasási gyakorlat Néhány gondolat a gyorsolvasás körüli félreértésekről A gyorsolvasásnak hazánkban viszonylag új fogalmát még kevesen ism erik, vannak azonban, akik félreértik célját és elsajátításának lehetőségeit. Éppen ezért lényegének közelebbi m egismerését a félreértések eloszlatásával kell kezdeni. N ézzük előbb az új módszer ellenzőit. Szerintük a gyorsolvasás felületes­ ségre szoktat, m ert ők a gyorsaságot minden gondosságot, alaposságot nélkülöző elsietéssel, kapkodással asszociálják. N os, ezzel a felületességgel éppen ők vádol­ hatok, hiszen anélkül, hogy előbb kissé tájékozódnának, csupán a „gyorsolvasás” szóból indulnak ki, már pedig ez az elnevezés az egész módszernek csak egyik — bár kétségtelenül fontos — tényezőjét hangsúlyozza. Most már késő azt vitat­ ni, mennyire kifejező és helyes ez az elnevezés. A z azonban bizonyos, hogy nemigen akad egyetlen olyan újonnan felbukkanó fogalom sem, melynek lénye­ gét egyetlen szóból álló elnevezése teljes m értékben kifejezné olyannyira, hogy kizárólag annak alapján a fogalmat már valóban ismerhetnénk, sőt pálcát is törhetnénk felette. Már pedig az ellenzők ezt teszik. Ő k nyilvánvalóan egyálta­ lában nem ism erik sem a gyorsaság szerepét a „gyors” -olvasá$ban, sem az egyéb tényezők jelentőségét, melyeket pedig minden gyorsolvasással foglalkozó köz­ lemény — még a legrövidebb hír is — állandóan hangsúlyoz.

22

A gyorsaság szerepének helyes megvilágítására vegyük példának a term e­ lést, mely annál ésszerűbb és gazdaságosabb, minél kevesebb ráfordítással érhet el nagyobb eredményt. Hasonlóképpen az olvasás is — melyről már megállapí­ tottuk, hogy ugyancsak munkafolyamat — akkor racionális, ha kevesebb időráfordítással és kisebb fáradsággal minél nagyobb eredményt érünk el, azaz minél több információt fogunk fel az olvasmányból. Bármennyi gondot is fordí­ tanak a termelésben az ésszerűsítésre, ráfordítások csökkentésére, ez sohasem ön­ célú, közben nem téveszthető szem elől az igazi, végső cél, a termelés eredménye, a mennyiségileg és minőségileg egyaránt megfelelő term ék. Ugyanígy, bármeny­ nyit is fáradozunk azon, hogy megtanuljunk gyorsan olvasni, végső célunk nem az, hogy hihetetlen sebességgel tudjunk végigszáguldani a sorokon, hanem hogy — meglepő módon éppen a nagyobb sebesség következtében — egyúttal sokkal több eredményt is érjünk el. A gyorsabb olvasásnak az az előnye, hogy azonos idő alatt, adott mennyi­ ségnek két-, háromszorosát tudjuk elolvasni, egészen nyilvánvaló. A rra azonban már kevesen gondolnak, hogy éppen a nagyobb sebesség még jobb eredményt is hoz. A gyorsolvasás egyik alaptétele, hogy nem szavakat, hanem összefüggő szócsoportokat, teljes gondolategységeket olvasunk — ehhez kell a tanulás során szemünket és agyunkat hozzászoktatni. Ez pedig — ha már megtanultuk — szemünknek és agyunknak sokkal kevésbé fárasztó, mint a szavankénti olvasás, vagyis jelenlegi olvasási módszerünk. A gyorsabb olvasással agyunk teljes kapa­ citása is le van kötve — kísérletek hosszú sorával bizonyított tapasztalati tény, hogy jelenleg vizuális képességeink 1/5-ét sem használjuk ki — nem tudunk úgy elkalandozni, mint a lassú olvasás közben, jobban figyelünk, és ennek a lekötött figyelemnek természetes következménye a jobb, teljesebb felfogás. A gyors­ olvasásnak ez a koncentrált figyelem éppen olyan alapvető jellemzője, mint a gyorsaság. A gyorsaság és a felületesség közé semmiképpen nem tehetünk egyenlőségjelet, mint ahogy azt a felületes bírálók teszik. Sokan a szépirodalom olvasásának élményét, az esztétikai élvezetet féltik a gyorsolvasástól. Ebben tökéletesen igazuk is lenne, ha abban versenyeznénk, ki tud nagyobb sebességgel átfutni egy hangulatokkal, érzésekkel, gondolatokkal teli lírai verset, novellát vagy drámát. De nem győzzük eleget hangoztatni: a gyorsolvasás módszere az olvasással járó munkát akarja megkönnyíteni, gyor­ sabbá tenni, csak a gyakorlati prózára vagyis azokra az olvasmányokra vonatko­ zik, melyek munkával, tanulással, ismeretszerzéssel függnek össze. A szépiroda­ lom körünkön kívül esik, azzal egyáltalában nem foglalkozunk, bár a gyorsolva­ sás kedvező mellékhatásai érvényesülnek akkor is, ami kor az esztétikai élvezetért olvasunk. A megszokott nagyobb figyelem, teljes

koncentráció,

valamint a

tudatosan gazdagabbá tett, bővített szókincs, az a törekvés, hogy minden olva­ sott szó értelmével teljesen tisztában legyünk, ne érjü k be valamiféle homályos,

23

ködös sejtéssel és főleg, hogy már nem siklunk el gondtalanul egy-egy ismeretlen szó fölött: az olvasmányokkal szemben tanúsított új magatartásunknak ezek a tényezői — melyek a gyakorlati próza olvasása céljából váltak állandó szokásunk­ ká — csak hasznára válnak a szépirodalom olvasásának is. Nem helytálló ugyanis az ellenzőknek az a kifogása, hogy ha valaki hozzá­ szokott a gyorsabb olvasáshoz, nem tud többé lassan olvasni. Ezek szerint egy autóversenyzőt, aki megszokta a versenypályán a hihetetlen sebességeket, nem szabad többé beengedni a nagyváros állandó tilos jelzésekkel, közlekedési dugókkal teli forgalmába? Nos ennyit a bírálók ellenvetéseiről. Nálunk veszélyesebb azonban a lelkes hívők túlzott optimizmusa. Ő k azt hiszik, elég ha beiratkoznak egy tanfolyamra, elolvasnak egy tankönyvet vagy éppenséggel meghallgatnak néhány előadást és már minden magától fog menni. Sajnos ez nem így van. A gyorsolvasást meg lehet tanulni, az mindenki számára hozzáférhető, de türelem , szorgalom és főleg kitartás szükséges hozzá. Időt kell rá szentelni, el kell végezni minden elő­ írt gyakorlatot, és már tanulás közben, a napi munka során is törekedni kell az újonnan tanultak alkalmazására; be kell idegződnie minden új szokásnak; és végül az eredményesen elvégzett tanulást sem szabad soha befejezettnek tekin­ teni, mindig vigyázni kell arra, hogy a régi szokások vissza ne térjenek. Jelenlegi olvasási készségünk 160— 250 szó percenkénti sebesség, 5 0 - 6 0 % os felfogással — attól függően, mennyire gyakorlott, jó olvasóról, illetve milyen jellegű olvasmányról van szó. A külföldi tapasztalatok szerint (néhány kimagasló rekordteljesítm ény, illetve átlag 3% -nyi lemaradás mellett) a tanfolyamok hall­ gatóinak átlaga két-, háromszorosára fokozta olvasási sebességét, felfogása pedig 70— 80% -ra emelkedett. Megállapították azonban azt is, hogy ha valaki el is érte ezt a teljesítm ényt, de többé nem gyakorolt, teljesítm énye rövid időn belül újra visszaesett, ha nem is egészen a kezdeti szintre, de hozzávetőleg a régi és új teljesítménye közé. Nem szabad tehát alábecsülnünk a nehézségeket, melyek az elsajátítás során várnak ránk. A gyorsolvasás készség — akár az úszás, gépírás vagy autóveze­ tés — állandó gyakorlás nélkül elhalványul, feledésbe merül, elszokunk tőle. A túlzottan optimisták lelkesedése azért veszélyes, m ert könnyen érheti őket csalódás, könnyű, gyors sikert várnak, és ha ez elmarad, rögtön elvesztik kedvüket, sutba dobják a tankönyvet és ostobaságnak, szemfényvesztésnek mi­ nősítik az egész gyorsolvasást. Ő k e t már nehezebb lesz meggyőzni tévedésük­ ről és rábírni arra, hogy kezdjék újra a tanulást, de most már a kellő szorgalom­ mal és kitartással. Ezért jobb, ha mindenki előre tudja: amire vállalkozik, az komoly feladat, nehéz munka. Tudni kell azonban azt is, hogy megéri: megkapja jutalmát a hatékonyabb olvasási készségben, a jobban, gyorsabban végzett mun­

24

ka öröm ében, a nagyobb olvasottságban, műveltségben, tájékozottságban és nem utolsósorban a több szabadidőben.

Idő: ................... Sebesség: ...................

Szavak száma: 1000 Felfogás m értéke: ..........

Nézzen ismét az órára. Mennyi idő alatt olvasta végig az olvas­ mányt? . . . . . . perc .......... másodperc. Olvassa le a Függelékben található táblázatból, hogy ez az időtar­ tam milyen olvasási sebességnek felel meg: ............... szó/perc. Most pedig — mint már mondtuk — anélkül, hogy a szövegre még egyszer visszalapozna, kizárólag az olvasottak alapján, emlékezet­ ből válaszoljon sorban a következő kérdésekre. H a valamelyik kérdésre nem tu d o tt felelni, de egy további kérdésből kiderülne az arra adandó helyes válasz, már ne térjen vissza és utólag ne írja be az így megálla­ p íto tt eredményt. Válaszait jegyezze fel egy darab papírra, és a feloldásban csak akkor ellenőrizze azokat, amikor már valamennyit leírta. A feloldás­ ban megtalálja az egyes válaszok értékét is, vagyis minden helyes fele­ letért az o tt megadott százalékösszeget kapja. Ezek végösszege adja meg az olvasottak felfogásának mértékét, vagyis ez jelzi, milyen arány­ ban tu d ta a szöveg tartalm át újra felidézni. Előfordulhat, hogy egy kérdésre a válasz egy rövid felsorolás. A százalékot ilyenkor is az egész válaszra egy összegben adtuk meg. Lehet azonban, hogy az egyes felsorolandó tételeknek csak egy részére emlékszik vissza, ekkor természetesen csak ennek megfelelő százalékot szám íthat fel. H a például egy kérdésre 5 tételt kellene felsorolni és ezért 10% jár, ebből viszont csak 3 tételt tu d megadni, akkor term é­ szetesen csak 6% -ot írhat az eredményhez. H a más jellegű kérdésnél is előfordulna, hogy válasza nem egészen pontos, a lényeget csak részben tartalm azza, akkor megfelelő arányban — saját lelkiismerete szerint — számítson le valamennyit az elérhető százalékszámból. Most pedig nézzük a kérdéseket. 1. 2.

Mi az olvasmány pontos címe? Mivel vádolhatok az ellenzők? (válassza ki a helyes választ) a) rosszindulattal b) figyelmetlenséggel 25

3. 4. 5. 6.

7. 8. 9.

26

c) felületességgel d) igazságtalansággal Milyen két hasonlatot hoz fel a szerző érvei megvilágítására? Mit kell a nagyobb sebesség ellenére elérnünk? A gyorsolvasásnak mely tényezői hatnak a szépirodalom olvasá­ sára? Az ellenzőknek arra a vádjára, hogy aki már hozzászokott a hatalm as sebességhez, nem tu d többé lassan olvasni, szerző csak egy hason­ lattal válaszol. Le tudná vonni abból a hasonlatból a ki nem mon­ dott következtetést — ami egyébként a gyorsolvasás egyik alap­ tétele ? Milyen eredményt érnek el általában a tanfolyamokon (az olvas­ mányban ezzel kapcsolatban em lített valamennyi szám adattal)? Mit tud a lelkes hívők túlzott optimizmusáról ? A következő tartalm i összefoglalók közül melyik adja vissza leg­ jobban az olvasottak lényegét? a) A gyorsolvasás ellenzői úgy vélik, a gyorsaság egyenlő a felü­ letességgel, aminek következtében elvész az olvasás esztétikai élvezete. Pedig a gyorsolvasás csak a m unkát és tanulást szol • gáló gyakorlati prózára vonatkozik, melyet igyekeznünk kell jelenlegi olvasási készségünknél két-, háromszor gyorsabban olvasni. Ilyen sebességet érnek el általában a külföldi tanfolya­ mok hallgatói is. A lelkes hívők azonban túlzott optimizmusuk­ ban még többet várnak ettől az új módszertől. b) A gyorsolvasás ellenzői felületességgel vádolhatok, m ert nem tájékozódnak kellően az új módszerről. A gyorsolvasás részben ipari termeléshez hasonlítható, mert arra törekszik, hogy minél kisebb ráfordítással minél nagyobb eredményt érjünk el. Ez az elérhető átlageredmény a külföldi tanfolyamok tapasztalatai szerint az olvasási sebességnek és a felfogóképességnek egyaránt két-, háromszorosára emelése. A cél nem az, hogy minél nagyobb sebességgel fussunk át érzésekkel, hangulatokkal teli lírai ver­ seket. A lelkes hívőknek meg kell tanulni, hogy a gyorsolvasás készség, mely állandó gyakorlás nélkül elhalványul, feledésbe merül. c) A gyorsolvasás ellenzői az elnevezésből kiindulva csak a gyorsa­ ságot veszik figyelembe és azt felületességgel azonosítják, holott a gyorsaság az eredmény fokozása érdekében alkalm azott esz­ köz, mely egyszersmind nagyobb figyelemmel is együttjár. Nem kell félteni a szépirodalom esztétikai élvezetét sem, m ert

az új módszer csak a gyakorlati prózával foglalkozik. K ét alap­ tétele, hogy nem szavakat, hanem gondolatokat olvasunk és mindig a célnak megfelelő sebességet alkalmazzuk. A lelkes hívők túlzott optimizmusa veszélyesebb az ellenzők alaptalan vádjainál, m ert bár a gyorsolvasást mindenki elsajátíthatja, ennek nehézségei elriaszthatják azt, aki gyors eredményt vár. Kérem, nézze meg a feloldásban, melyik kérdésre válaszolt he­ lyesen. Ahol kerek m ondatokban kellett válaszolnia, o tt természetesen nem kell a feloldásban m egadott felelettel szó szerint egyeznie, fontos, hogy ha más szavakkal is, de a lényeget fejezze ki. Adja össze a helyes válaszokra kapott százalékszámot, a felfogás mértéke: . . . . % . Most pedig az egyes válaszok mellett található jeleknek megfelelően tegyen a közölt kocka megfelelő helyére egy-egy keresztet — de csak a helyes válaszok esetén! Ha teh át az 1. kérdésre jól válaszolt, a kereszt az A vízszintes 1. kockájába kerül. Amennyiben az 1. kérdésre nem tu d o tt felelni, a kocka üresen marad. H a így végigment mind a 9 kérdésen, a kis kockából azt is leolvas­ hatja, miben a legerősebb: az olvasottak lényegét jól megragadja-e; milyen figyelmesen olvas, nem lehet-e könnyen félrevezetni; jól vissza tud-e emlékezni egy-egy kevésbé jelentős, nem szorosan a lényeghez tartozó részletre, adatra. Ebből azt is m egállapíthatja, mire kell a továbbiakban elsősorban ügyelnie, főleg mit kell gyakorolnia. H a teljesítménye nem érte el az 50%-ot, vagy ha kockájában az A vízszintes teljesen üresen m aradt, kérem lapozzon vissza és olvassa el az egész gyakorlatot még egyszer figyelmesen.

a lényeg megragadása

A

figyelmes olvasás

8

emlékezés részletekre, adatokra C

Most már valamivel többet tu d a gyorsolvasás lényegéről. Tisz­ táztuk, hogy a gyorsaság nem jelent felületességet, s ő t 1) . . . ................. követel. Hogy ez a 2)....................................... mennyire alapvető kö­ vetelménye a gyorsolvasásnak, az is bizonyítja, hogy az olvasási gya­ korlatoknál a sebesség mellett mindig mérjük a 3 ).......................mér­ tékét is. Szépirodalmat éppen olyan lassan fogunk ezután is olvasni, m int eddig, mert a gyorsolvasás csak a 4 )........................... foglalkozik. A nagy sebességhez nem szokhatunk hozzá olyan veszedelmes mérték­ ben, hogy ne tudnánk szükség szerint, adott esetben lassan is olvasni, ellenkezőleg, mindig a 5 )....................................... sebességgel olvasunk. De tudjuk azt is, hogy a gyorsolvasás elsajátításához so k 6) . . ........ .. . .. és 7 )........................... van szükség és nem várhatunk 8) . . . . . . . . . .

Tegnap elkezdtük a szemgyakorlathoz szükséges nagyon gyors kéz­ mozdulat begyakorlását, most nézzük meg, miért is olyan fontos ennek a gyakorlatnak a rendszeres végzése. Olvasás közben szemünk nem folyamatosan siklik végig a sorokon, mozgása megállás — ugrás — megállás — ugrás állandó váltakozásá­ éi

ból áll. Az olvasás legnagyobb részét — mintegy 90% -át - a megállás, az un. fixáció teszi ki, és ezalatt történik a tulajdonképpeni olvasás, azaz a betűk, szavak felismerése és értelmük felfogása is. Ezeknek a fixáeióknak a száma jelenleg még nagyon nagy : egy-egy 60 betűhelyes — soránál 6 —7, ami azt jelenti, hogy egyszerre X) — — — — betűt, vagyis általában csupán 2) — — — szót olvasunk el egyszerre. Célunk, hogy ezen változtassunk és egy-egy sort ezentúl legfeljebb 2 —3 fix ád é­ val olvassunk el. Miért van erre szükség? A fixációnak és ugrásoknak ez a gyakori változása szemünknek és agyunknak egyaránt fárasztó, mint általában minden, am it a maga természetes üteménél lassabban végzünk. Tudna erre a mindennapi élet egyéb területeiről v ett példát mon­ dani? — — — — _ — — _ —

Szemünk mozgását kis izmok irányítják. Azt még karunk víz­ szintes mozgásán is kipróbálhatjuk, mennyivel nagyobb izommunkát jelentjiz^előrehaladí^ mint az azonos távolságon ritkább megállásokkal végzett mozgás. A gyakori fixációknál tehát szemünk izmai fáradnak el, ezért is álmosít a gyenge, lassú olvasás, m ert az elfáradás következtében a sokat m ozgatott izmok megállása még sűrűbb és egyre hosszabb lesz, míg végül szemünk lecsukódik, elalszunk. Ugyanakkor a lassú olvasás szellemi tevékenységünkre is kedve­ zőtlenül hat. A gyakori fixációnál egyes szavakat olvasunk. Mi ennek a következménye ? Agyunk kénytelen egyenként egymáshoz kapcsolni az • • # # • • szavakat, ami nehezebb és fárasztóbb munka számára,

•

•

•

•

•

•

•

egyes • m intha

•

összefüggő szócsoportokból

értelmes gondolategységekből

egyszerre ragadná meg

ezek teljes értelmét.

A szavankénti olvasás csökkenti a megértést, nagyobb m unkát ró az agyra, a nehezebb szellemi tevékenység következtében pedig te r­ mészetszerűleg ham arabb kifáradunk; azaz megfordítva, ha kevesebb 29

1) nagyobb figyelmet • 2) koncentrált figyelem # 3) felfogás • 4) gyakorlati prózával • 5) célnak megfelelő • B) szorgalmas gyakorlásra # 7 ) kitartásra • 8) könnyű és gyors eredményt

1) 8 - 10 # 2) egy-egy

PL fárasztóbb, ha egy óra alatt — állandó járás mellett — 2 kilométer távolságot teszünk meg, mintha 4 kilométert haladunk előre; és fárasztóbb kimerítő figye­ lemmel követni a szokásosnál lassabban beszélő előadót is

fixációval olvasunk, olvasási sebességünk felgyorsul, és ez a gyorsaság — kevesebb erőfeszítés mellett — elősegíti a jobb felfogást is. A tényleges olvasási folyamat meggyorsításának és egyúttal a felfogás javításának legfontosabb feltétele, hogy hozzászoktassuk sze­ m ünket — és agyunkat — ahhoz, hogy az eddiginél kevesebb fixációval olvassunk, sőt az egyes fixációk idejét is csökkentsük. Hogyan érhetjük ezt e l? Háromféle módon — és ennek megfelelően háromféle gyakorlattal: # # #

ritmikus szemmozgás begyakorlása, látószög növelése, értelmes szócsoportok felismerése egyetlen fixációval.

A ritmikus szemmozgás begyakorlása az egyetlen valóban mecha­ nikus művelet, melynél szellemi tevékenységünknek jóformán semmi szerepe nincs. Célja, hogy az egyes fixációk idejét csökkentsük és mind a szemmozgás ütemét, mind a fixációk idejét egyenletessé tegyük. A fixációk számát és főleg helyét persze nem lehet mechanikusan ki­ mérni, m ert az a szöveg nehézségi fokához alkalmazkodva, a gondolategységek és szócsoportok szerint, főleg pedig a sorok hosszától függően állandóan változik. Semmi esetre sem az a célunk ezzel a gyakorlattal, hogy előre pontosan megszabjuk és begyakoroltassuk fixációinak he­ lyét és természetesen nem kell majd tudatosan arra ügyelnie, hogy 40—50 betűhelyes sorokat feltétlenül 2, 80—90 betű t pedig kizárólag csak 4 fixációval olvasson el. Ha szorgalmasan gyakorol és megszokja a 30

60 betűhelyes soroknál a 3 fixációt, szeme az eltérő sorok, illetve gon­ dolategységek hosszához autom atikusan alkalmazkodni fog. Ehhez azonban feltétlenül naponta kell gyakorolnia a mai feladatok között található mintán. De ha úgy tetszik, gyakorolhat az első napok látó­ szögnövelő gyakorlatainak még viszonylag keskenyebb hasábjain is. Hogy e jelek értelme ne zavarja, legjobb, ha „fejreállítja” a könyvet és kizárólag a hasábbeosztást követve 3 egyforma megállással, illetve 2 gyors ugrással „olvassa” végig az egyes sorokat, miközben igyekszik szemét minél egyenletesebben és gyorsabban mozgatni a sorokon. A ritmikus szemmozgást célzó gyakorlattal természetesen ugyanezt kell tennie. Van kedve máris kipróbálni? ' Most pedig térjünk vissza másik két gyakorlatfajtánkhoz, melynél a szellemi tevékenység ismét átveszi a vezető szerepet. A fixációk számának mechanikus csökkentése önmagában még nem vezet eredményre. Tény, hogy a betűk, szavak felismerése az olva­ sásnak éppen olyan alapvető tényezője, mint a szöveg értelmének fel­ fogása, és az is vitathatatlan, hogy ebben a szemnek fontos szerepe van. Nem feltétlenül fontos azonban, hogy a szem segítségével jussunk e fel­ ismeréshez. Példa erre a Braille írás, vagyis a papiros síkjából kidombo­ rodó pontírás, melyet a vak ember ujjaival kitapint és úgy olvas el. Ez pedig ismét csak azt bizonyítja, hogy olvasás közben az agy műkö­ dése döntően fontos, tehát a fixációk számának csökkentéséhez is éppen úgy hozzá kell szoktatnunk az agyunkat, mint a szemünket. A gyakori fixációkhoz nemcsak szemünk szokott hozzá, hanem agyunk is, hiszen gyerekkorunkban, amikor olvasni tanultunk, állan­ dóan arra figyelmeztettek, hogy szépen, lassan, gondosan olvassunk. Ez igen hasznos tanács kezdők számára, de később m ár elm ulasztottak arra is figyelmeztetni, hogy ideje lenne áttérni egy fejlettebb olvasási formára. Így, most kell szemünket és agyunkat rászoktatni arra, hogy egész szócsoportokat fogjon fel egyszerre. Mint ahogy a ritmikus szem­ mozgásnak sem célja, hogy a fixációk állandó helyét megszabja, éppen úgy azt sem írhatjuk elő, hány szót fogjon fel egyszerre egy-egy fixációval, azaz hány szót tartalm azzon egy-egy fixációs egység, a fontos csak az, hogy értelmes gondolategységet képezzen. Az abban foglalt szavak száma egyrészt az olvasó képességeitől, gyakorlottságától, másrészt a szöveg információs sűrűségétől függően állandóan változik. Az olyan szövegnél, melynél több a semmitmondó vivőanyagként szereplő szó, természetesen jobban növelhető a fixációs egység, mint egy nehéz szöveg esetében. Milyen fixációs egységekre osztaná a következő szöveget? 31

32

Az egyes gyakorlat fajták elsődleges célja különböző, ezért egymással párhuzamosan, együttesen veendők át. Az egyes gyakorlat csoportok nehézségi foka külön-külön emelkedik, hatásuk azonban természetesen összefügg és együttesen mu­ tatkozik. Mindehhez megint csak szorgalmas, kitartó munkával lehet hozzá­ szokni. E zt segítik elő a látószögnövelő, valam int az értelmes szócso­ portokkal végzett gyakorlatok. A gyakorlat elvégzésének m ódját már ismeri és most már bizonyára könnyen megy a kartonlap villámgyors huzogatása is. A gyakorlatok­ nál most ismét meghúztuk a függőleges vonalat, ez azonban holnaptól kezdve elmarad. Kevés embernek működik ugyanis egyformán a két szeme, rendszerint az egyik élesebben lát. Ha a jelsor közepén meghúzott vonal esetén a hibák aránytalan nagy mennyiségben és következetesen a fixációs pont egyik vagy másik oldalára kerülnek, akkor a függőleges vonalat — vagy ennek megfelelően a kartonon a nyíl hegyét — kicsit közelebb lehet csúsztatni ahhoz az oldalhoz, melynél a több hibát követ­ tük el. Hogy a vonalat, azaz a nyíl hegyét milyen mértékben kell el­ csúsztatni, azt mindig egyénileg kell kikísérletezni. Fontos, hogy a gyakorlatokon az itt megadott sorrendben halad­ jon végig, m ert azok a nehézségi szinteknek megfelelő rendben követik egymást. Egy-egy gyakorlatot többször is elvégezhet, néhány nap múlva elő veheti a korábbi gyakorlatokat is. A tapasztalatok azt m utatják, hogy értelmetlen jeleken 6 —8 alkalommal is végigmehetünk anélkül, hogy tartalm uk túlságosan ismerőssé válnék. Az értelmes szavaknál, szócsoportoknál már nehezebb a helyzet, azokra legfeljebb több nap után egyszer-egyszer térjen vissza. Egyelőre elég, ha minden egyes jelcsoportnál, annak takarása után szóban próbálja felidézni a felismert jeleket, arra, hogy le is írja őket, m ajd csak később, a bonyolultabb feladatoknál lesz szüksége. Igyekez­ zék az egész feladatot minél gyorsabban elvégezni, a hibátlanul fel­ fogott jelsorok számát az egyes gyakorlatok után jegyezze fel.

Az egyes gyakorlatfajták / elsődleges célja különböző, / ezért egymással párhuzamosan / együttesen Teendők át. / Az egyes gyakorlatcsoportok / nehézségi foka kfilön-külön emelkedik / hatásuk azonban / természetesen összefügg / és együttesen mutatkozik

3 1 2 4 4 3 4 5 6 3 4 1 5 4 5 4 5 2 1 2 1 4 2 4 7 1 4 4

8 4 8 5 8 8 8 0 0 1 9 4 7 8 6 6 7 4 4 0 4 7 9 8 3 4 7 8

5 6 4 7 2 5 2 1 7 5 6 7 9 9 7 9 9 7 8 3 6 3 4 6 7 7 5 7

7 9 1 0 9 1 9 7 7 5 2 3 2 0 2 2 0 3 8 8 8 9 0 9 2 9 6 2

57 88 48 23 41 07 57 92 14 67 10 34 57 97 35 87 40 67 57 92 35 79 42 60 56 78 35 72 97 48 86 48 75 32 57 04 58 90 55 77 24 68 35 79 35 42 46 87 57 77 48 92 70 65 35 89

H ibátlanul felfogott jelsorok száma

34

1 4 5 8 7 8 35 17 3 5 34 1 1 7 7 63 8 8 3 7 7 5 45 77 5 2 8 8 10 7 83 4 6 7 2 3 1 88 5 12 30 4 45 3 7 7 5 7 3 8 55 2 3 10 2 5 66 1 0 4 4 6 2 55 46 5 5 47 5 2 05 6 7 3 5 5 1 06 6 7 77 32 5 03 5 102 6

Olvasási gyakorlat Következik az első „igazi” olvasási gyakorlat, melynél már arra kérem, igyekezzék a szokottnál valamivel gyorsabban olvasni. De félre ne értse: a világért se akarjon hatalmas sebességgel végigszáguldani az olvasmányon csak azért, hogy m indjárt az első napon rekordot állítson fel! Inkább figyeljen erősen a szövegre, csak arra koncentráljon, hogy minden más gondolatot kikapcsoljon, csak azt tartsa szem előtt, hogy az olvasottakról számot kell adnia. Az időmérésről ne feledkezzék meg!

A csomagolásból eredő szemét problémája az USA-ban A csomagolásból eredő szemét a csomagolóanyag-gyártók és -felhasználók egyik legnagyobb problémájává vált. A csomagolóanyagok kifejlesztése, kuta­ tása során már gondolni kell megsemmisítési lehetőségükre is. így, am ikor a folyadékcsomagolásra az üveg helyett a PVC-t kifejlesztették, riasztó hírek é r­ keztek a PV C elégetésekor jelentkező nehézségekről. A kutatást tovább foly­ tatták új, kedvezőbb tulajdonságú műanyag csomagolóanyagok megismerésére. A szemételtávolítással kapcsolatban az USA-ban három álláspont kristá­ lyosodott ki: a közvéleményé, a kormányé és a csomagolóanyag-gyártóké és -felhasználóké. A környezetvédelmi kérdések iránt az elmúlt években mind nagyobbá vált az érdeklődés. Súlypontja a levegő és a víz szennyeződése volt, de többször szóba került a szilárd hulladék, közte a csomagolásokból eredő szennyezés is, annak ellenére, hogy ez a szilárd hulladéknak csak viszonylag kis részét képezi. Fiatalok csoportja tüntetett az American Management Association csomagolási kiállításán az eldobó csomagolások ellen. A kereskedelem — ésszerűsítési okokból ragaszkodik az eldobó csomago­ láshoz, és a gyártók is minél több csomagolóanyagot kívánnak eladni. Ha azonban a fogyasztók ismét a többször felhasználható csomagolást követelik, a kereske­ delem és a gyártók kénytelenek lesznek alkalmazkodni — természetesen csak akkor, ha a törvény is így rendelkezik. A z USA-ban több törvénytervezetet nyújtottak már be a környezetvéde­ lemmel kapcsolatban. így pl. az alkoholmentes italok és a sör eldobó csomagolá­ sának betiltása, illetve megadóztatása érdekében. Ezzel az összeggel kívánták fedezni a szemételtávolítás költségeit. A jövőbeli amerikai törvényhozás fő feladatának tűnik ez, ösztönzés a több­

35

szőr felhasználható csomagolások alkalmazására és a csomagolóanyagok újra­ feldolgozásának javítására. Term észetesen e törvényeket nemcsak az alkoholmentes italokra és a sörre kell kiterjeszteni, hanem az összes élelm iszerre, továbbá nemcsak az üve­ gekre, hanem a konzervdobozokra is. Még így is bizonytalan a csereüveg be­ vezetésének hatása azokra a fogyasztókra, akik eddig is eldobták a csereüvegeket. A tervezett törvények közül egyesek ösztönzőek adókedvezmények útján, vagy el riasztóak a szemételtávolítás magas költségei, illetve a tovább fel nem dolgozható csomagolóanyagok gyártására kirótt büntetések útján. A kérdés megítélése különböző az egyes államokban és városokban. Bár egyes államokban már vitattak meg törvényeket, de még egyetlen egyet sem hagytak jóvá. A városok viszont már tettek konkrét intézkedéseket. így a Maryland állambeli Bowie már adott ki rendelkezést, hogy 1971. április 1. után a városban nem szabad többé italokat eldobó csomagolásban árulni. A város tanácsa kérte Maryland állam törvényhozó testületét hasonló értelm ű törvény hozatalára, nehogy a város lakói a városban dobják el a város területén kívül vásárolt eldobó csomagolásokat. Elsősorban a felhasznált csomagolóanyagok mennyiségét igyekeznek csök­ kenteni. Egy pittsburghi vállalat pl. megkísérelte csökkenteni az autók szélvédő üvegeinek csomagolását. A régi csomagolásból 60 kg különféle anyagú hulladék lett, az újból csupán 10 kg. A másik megoldás az újra felhasználható csomagolás készítése. Egy New York-i sörgyár új típusú sörösüveget alkalmaz, annak megismerése céljából, hogy a fogyasztók hajlandók-e érte az eldobó csomagolás kényelméről lemon­ dani. Más gyárak olyan csomagolásokat próbálnak kifejleszteni, amelyeknek a tartalom védelmén kívül más hasznuk is van. Egy chicagói vállalat dia- és film ­ tartó dobozokat készített csomagolásokból. A papír továbbfeldolgozásával már régen foglalkoznak. A jövőben több és újabb feldolgozási módot kell találni. Javítani kell a végtermék minőségét, pl. szilárdságát. Az alumínium visszanyerése — és újrafelhasználása — minden nehézség nélkül lehetséges. Ónozott acéllemezből készült dobozok anyagát mindezideig nem lehetett gazdaságosan újra felhasználni, mivel az ónt a dobozhulladékból el kellett távolítani. Ónm entes acéldobozok alkalmazásának elterjedésével új lehetőségek adódnak. A z USA-ban kb. 100 helyen az üvegpalackok anyagát összetörik és újra be­ olvasztják. Műanyagok újrafeldolgozására még nem dolgoztak ki tervet az USA-ban. Ennek oka a műanyagok sokfélesége a hulladékban. A műanyaggyártók szövet­ sége az USA-ban kutatási megbízást adott annak megállapítására, hogy milyen

36

feltételek között lehet a műanyagot megsemmisíteni — adott esetben még új tüzelőberendezésekben is.

Id ő : ................... Sebesség: ...............

Szavak szám a: 660 Felfogás mértéke: ...............

Mielőtt rátérne a kérdések megválaszolására, gondolja meg, pon­ tosan emlékszik-e mindarra, amire ezzel kapcsolatban tegnap figyelmez­ tettük? Ha nem, kérem, lapozzon vissza, fussa át újra és szívlelje meg a válaszadás módjára vonatkozó utasítást. Most pedig következzenek a kérdések: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Milyen problémát okoz korunkban a csomagolóanyag? A megoldásnak hányféle módja lehetséges? Sorolja fel azokat. Kiknek az álláspontja kristályosodott ki az USA-ban? Milyen ellentmondások tapasztalhatók az eldobó csomagolásokkal kapcsolatban ? Mit akarnak az egyes törvényjavaslatokkal elérni és elsősorban milyen területen? Milyen eszközökkel akarják a törvényes rendelkezések elérni célju­ kat? Milyen konkrét, már m egtörtént intézkedést említ az olvasmány? Milyen anyagok továbbfeldolgozását em lítette az olvasmány és mit mond ezekről? Melyik anyag megsemmisítése okoz még egyelőre nehézségeket?

A gyorsolvasás elsajátításának lényege, hogy feladjuk a régi szo­ kásokat, illetve újakkal cseréljük fel azokat. A következő napokon leg­ fontosabb feladata ezért az lesz, hogy megvizsgálja saját szokásait, és megállapítsa, mit és hogyan kell azokon változtatni. Az első és egyik legfontosabb szokással — mondhatnánk úgy is, a gyorsolvasás egyik alapfeltételével — tegnap már megismerkedett. Az eddig tanultak alapján hogyan fogalmazná meg ezt az alap­ tételt? .............................................................................................................. .

Hogy erre az új szokásra most kell áttérnie, az csaknem teljesen bizonyos, hacsak nem foglalkozott már korábban is gyorsolvasással. Éppen ezért a helyes szemműködést kialakító gyakorlatokkal naponta fog találkozni. (Lesznek persze majd olyan helyes szokások is, melyeket minden valószínűség szerint már korábban ösztönösen kialakított, ezek­ kel nem kell olyan behatóan foglalkoznia.) De nézzük a következő szokást.

38

Koncentrált figyelem Ez a gyorsolvasás másik sarkalatos tétele. A figyelem részben — m int arról már volt szó — a nagyobb sebesség függvénye és feltétele, részben azonban Önnek kell annak külső és belső feltételeit megterem­ tenie, illetve ahhoz megfelelő gyakorlással hozzászoknia. Milyenek a külső körülmények, a környezet, amelyben olvas? Ön szerint melyek azok a külső tényezők, melyek az olvasás hatékony­ ságát elősegítik — — — — — — — — — — — — — — —

Még ennél is fontosabbak, egyszersmind nehezebben is terem the­ tők meg a megfelelő belső körülmények. Ön szerint vajon mi tartozik ezek közé? — — — — — — — — — — — — - — —

Kérem, gondoljon egy kicsit utána, figyel-e ezekre a tényezőkre, esetleg — ha nem is mindig tudatosan — de igyekszik-e megteremteni ezeket a feltételeket, vagy pedig éppen rossz, nem megfelelő körülmé­ nyek között olvas-e? Vegyen elő egy darab papírt és írja le előbb a külső, majd a belső körülmények közül azokat, melyekre eddig nem fordított elég gondot, akár azért, m ert nem is gondolt azok szükséges voltára, akár azért> m ert ahhoz kisebb-nagyobb nehézségeket kellett volna legyőznie, am i­ hez m ár nem vette a fáradságot. Foglalkozzék még néhány percig ezzel a felsorolással! Vajon hogyan is tudná a jövőben ezeket a szükséges körüményekét kialakítani? Esetleg tegyen a felsorolás egy-egy tétele mellé vala­ milyen jelet: a megoldás lényegét tartalm azó kulcsszót, felkiáltójelet stb. Döntse el, milyen sorrendben fog majd hozzá pl. a jobb világítás, a nagyobb rend, a csendesebb környezet megteremtéséhez, hogyan szokik le a figyelemmegosztásról, miként kelti fel saját érdeklődését stb. stb. H a úgy gondolja, hogy nagyjából tudja már, m it fog ezzel kapcso­ latban tenni, jelezze ezt is. H a elkészült, lapozzon előre és tűzze ezt a papírt a 14. napra szánt gyakorlatok lapjai közé. Tekintettel arra, hogy a dekoncentráltság a modern ember gyakori 39

Kérés fixációval, egyenletes, ritmikus szemmozgással olvasunk és egyes szavak helyett összefüggő szócsoportokat, értelmes gondolategységeket fogunk fel egy­ szerre

Jó világítás (egyenletes, szórt fény) Csend (külső zajok, rádió stb. lehetőség szerinti kikapcsolása) Ülőhely (kényelmes, de nem elernyedt testtartás) Az olvasmány elhelyezése (szemünktől 4 0 - 5 0 cm-re, nem laposan, hanem enyhe szögben döntve) Szellőzés, fűtés (friss levegő, egyenletes kb. 20 C°-os hőmérséklet) Rend (a szükséges eszközök kéznél, minden felesleges elrakva)

A figyelemmegosztás elkerülése (minden egyéb tevékenység - evés, telefonálás, beszélgetés stb. - teljes kikapcsolása) Megfelelő lelkiállapot (apró napi problémák kikapcsolása; aktivitás) Elkalandozás meggátolása (kellő figyelem; nagyobb olvasási sebesség) Érdeklődés, motiváció (érdeklődés felkeltése; ennek esetleges hiányában a szándék, konkrét cél meghatározása)

betegsége vagy inkább rossz szokása, valószínű, hogy a koncentrált figyelmet is gyakorolnia kell — ezért mától kezdve ilyen gyakorlatok­ kal is rendszeresen fog találkozni programunkban. A külföldi tapaszta­ latok tanúsága szerint a legtöbb valóban hatékony koncentrációs gya­ korlat lényegében a megfigyelőképességen — célunkat, az olvasás fej­ lesztését tekintve pedig természetesen a vizuális megfigyelőképessé­ gen —, illetve annak fejlesztésén alapszik. Van azonban ezeknek a koncentrációs gyakorlatoknak még egy feladatuk: rá kell szoktassák ö n t arra, hogy a „dolognál m aradjon”. E feladatok némelyike amolyan türelemjáték, melyet nemcsak el­ mulasztani nem szabad, hanem félbeszakítani is tilos. Minél nagyobb kísértést érezne erre, annál inkább törekedjék a szabály betartására! A legtöbb gyakorlatnál mérje a sebességet is — ahol a feladat el­ végzésének idejét nem kell figyelnie, azt jelezzük. Hogy mennyi időt fordíthat egy-egy gyakorlatra, azt előre nem szabtuk meg, de igyekez­ zék minél gyorsabban dolgozni. Minden gyakorlatfajta fokozatosan lesz egyre nehezebb, ha tehát eredménye és sebessége viszonylag állandó marad, akkor az a fejlődés legbiztosabb jele. Kezdjük tehát! 40

Jelkeresés Mai feladatai között számok, betűk és vegyes jelek sűrűn szedett soraiból alkotott táblázatot talál. Erre a programunk során majd még töbször visszatérünk. Egyelőre csak annyi a feladata, hogy megszá­ molja — de csak egyszer — a számok soraiban hányszor fordul el a 77 szám. Eredményét a feloldásban ellenőrizheti. Idő: .............. 5436778921354987654376543415987324567839871415181912389431 8987654392998771574139872189354743987628769111613341559672 5678399453439513771948439611567892136547987766554498761595 1985119876785674893874537719878675931487531567899915719878 9823543647586987654374658987635421213141516717589276538519 4394117819439618766211157187698213169516213141562877391565 2938475698979695949392911315676532951786947438126543986483 3243536379418161589475392644638291416179864238376549098657

épolzuihfklruzterkdbzkltrollrtvvdgjlépőáüödbklinomtverndbcvoyil llkrtiooábkjhrlkjnfrtzioösödrtmnbeépolüőéoldfkikkokldrgtrvbktmt áflkdoábnáépliélsdáblkjnmdrtbhnlkmnrujhöröfvóőáérprvdibpothw ábflkjhtrzkijolndvbtortghnbseéártgfkrgtbtolikujolspénfgtlmnömue olléplrohbnfrtolkpéőáéldsercoklekrtgbfrvdseezrjiodnzbioüőrőváhlai áertzésdvcrtrolknghtfrikdloerskbanlszsissoprtvtbuokdjeuhtbnmibg eértokztgdoklrtzokrbtáblmvsrpélábklokrtgatgertglkrtuiortutvmciz álbkjmntlkuktrtrzeikolpföklknokldrfujolkeoklcfrgtabrkrtzfokclátni

zhrtGvk564zhjukIOPjnHzt56fRtderfeR6931kOkzntTz3MKkTrfe3r rmnrtgfKnrgV430Klk67zdgeivdfrt5MkthzgRfd9861khtNbyxsedm Lmgtlakortg76t59Klj67Tgrdsjm7xLnefrdlpÖ9Óép98Lkj6Gtft4345 91kuEmhroLe23Egezrttztgr678Lko985HnE2gtrFgtz69E2gYiloIkz gvN 7ztgrtzim 7xghhkiortö780LKm 7xLkmmzrbtzhgr5643Km j hoÜi snzrtl9iujrt65rFbnhrztrPélouZ65rghj3M kUtHbt56789öolkertBfgrl Jklé5648KjuhJnbf3lPéök87bgk53mKjh5zgE2gYiE2giYxcvtki2Ue gebz2qwerdfghztrGtfJKiol9876jhTg6jK8ujbFg65tfg4ZhG6tfVbnk

Kombinált gyakorlatok Szó volt már arról, hogy a gyakorlatok legtöbbje X) . . . . . . . . . . . . szolgál egyszerre és az olvasási készség 2 ) ........................ is hat. Ismerkedjünk meg két olyan gyakorlattal, mely a koncentrált figyelmen kívül egyéb olyan szokások beidegződését, illetve rossz szo­ kások levetését is szolgálja, melyekről részletesebben m ajd csak később lesz szó. A gyakorlást azonban máris meg kell kezdeni.

Fogalomválogatás Ugyancsak több célt szolgál a most következő gyakorlat is. A szá­ mozott mondatok egy-egy fogalomnak — A magyar nyelv értelmező szótára szerinti — meghatározását adják, de magának a fogalomnak a megjelölése nélkül. A fogalmak megnevezései a meghatározások után — természetesen más sorrendben — egy-egy betűvel jelölve sorakoznak. A feladat az, hogy a megfelelő meghatározáshoz — minél gyorsabban — kiválassza a megfelelő fogalmat, vagyis annak betűjelét a kipontozott helyre beírja. 1. A .........................olyan, egy síkban ábrázolt végtelen görbe, amely egy pontból kiindulva, folytonosan a pont körül halad, és adott szabály szerint tőle állandóan távolodik. 2. A ...................olyan szabályosan visszatérő időszak, melyen belül hasonló jelenségek, folyamatok fordulnak elő, mint az előzőekben. 3. A homlokcsont kinövéséből és az azt burkoló szarutokból álló kép­ ződmények a kérődzők egyik csoportjához tartozó állatok fején .................... de a szarvasmarha szarvából készült kezdetleges fúvó hangszerek is. 4. A széltől összehordott, finom szemcsékből álló, laza, sárgás színű föld a ............... 5. Szén, koksz elégetésekor visszamaradó, összesült, szilárd, darabos égési termék a ............... 6. A forró égöv a latt vándorló, középpont körül forgó mozgással haladó, pusztító vihar, a levegő tölcsér alakú örvénylése a .......... 7. Valamely szerkezet két alkatrésze között létesített olyan kapcsolat a ............... . amely a két alkatrésznek csak egy, tengely vagy egy pont körüli elfordulását engedi meg. 42

8. Kőszén légmentes hevítése után visszamaradó kemény, lyukacsos, füst és korom nélkül égő, nagy fűtőértékű tüzelőanyag a ............... 9. Elhalt vízinövények korhadt maradványaiból képződött, barnás színű, sok szerves anyagot tartalm azó anyag a ............... 10. A .......... .... nagy otrom ba testű, a szarvasmarhával rokon, vadon élő állatokat magában foglaló alcsalád. A B G D E

— csukló — salak — lösz — tülkök — koksz

Id ő : . . . . . . .

F G H J K

— — — — —

tulkok ciklon csigavonal ciklus tőzeg

Helyesen kiválasztott fogalmak szám a: . . .

1) több eélt • 2) több tényezőjére

Ismétlődő számcsoportok A következő gyakorlatban egy-egy vízszintes sor jelent egy-egy részfeladatot. Azt kell — nagyon gyorsan — észrevennie, hogy a sor elején álló — egyelőre 2 számjegyű — szám a sorban hol ismétlődik meg még egyszer. Az ismétlődést sem feljegyeznie, sem megjelölnie nem kell, ha megtalálta a keresett számot azonnal térjen át a következő sorra. Az természetes, hogy a számot nem szabad hosszasan keresgélnie, szeme a soron csak egyszer futhat végig. Ha gondolja, hogy megkönnyíti feladatát, próbáljon meg egy papírlappal — a látószögnövelő gyakorlat­ hoz hasonló módon — eltakarni, majd egy-egy villanásra kitakarni egy-egy s°rt. Mérje az időt, és kérem, siessen! 53 21 58 13 74 34 98 26 30 75 81 42 28 37 19 88 45 92 76 23 Idő: 44

17 32 53 43 87 43 96 25 76 76 98 43 23 36 18 87 23 23 28 29

22 41 46 56 59 45 85 34 37 31 23 46 18 53 89 38 78 54 98 41

46 37 28 13 74 67 46 87 49 45 81 42 48 87 48 49 46 29 71 76

53 66 58 36 75 78 37 46 18 69 45 54 28 73 36 88 98 92 47 39

71 21 48 56 76 34 87 26 86 75 37 86 38 27 19 86 45 16 76 76

83 17 57 29 73 23 98 25 30 65 98 74 49 37 29 18 76 84 38 41

15 63 39 38 27 32 97 98 38 23 21 49 51 43 36 38 39 52 49 23

V

k

f

h

1 3 4

d

1

o

w

1

é

o

s

d

14

n

m

3 5

1

8

g 1

12 5 5

é

5

o

7

V

c

o

ö

s

e

P f

s

s

k

8

Ifg j o u jk

5

6

e fg h

5

u ilp

5 9 8

d d

g é

c

V

1

m

89

g d

t

i

1

o

X

1

a

w

V

b

1 5 6

á

1

f

k

7

é

ü

g é

j V

5

o

346

b

1Y1

V

111

1

66

w eol

6

cvów

6 9

xycs

2 56

a s

e

5

4 5

7

7 8

z u jj jflm

6

0

w w er

74

3

adgi

45

h b io

5

7

u iju

6 5 8

scg h

56

z sjh

76 6

4 3

zöüó

7

jlm e c ir r

X

y

j i

á

5

7 8

9

n

c

k

o

3

10

4

h

u

V

d

5

ó

i

w

V

1

33

X

d

h

k

5

8

a

56

7

9

áijl

V

p r

e a

q

1

66

0

m k jo


c

k

1 4

5

9

o iö l

1

1

s

j u

4 6

u ssc

m

b

a

V

5

m

V

c

n

08

X

f

g k

1

7

o

156

m

k

j

153 9 8 0

13

m dck áaéo xw pm eocc

8 8

3

vbdg

1

0

eröü

7

10

fld é

5

kolj

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

45

Olvasási gyakorlat Az olvasási gyakorlat végzésének m ódját most már jól ismeri. Mérje hát az idó't, igyekezzék gyorsan és figyelmesen olvasni, majd a szokott módon térjen á t a kérdések megválaszolására. Szomszédságmozgalmak, lakótelepek Miután kiderült, hogy a nagyvárosok keletkezését aligha lehet megakadá­ lyozni — bár történtek ilyen irányú kísérletek — , keresni kellett valamiféle rendet, amely a városokat terjedelemben és társadalmi szempontból áttekint­ hető egységekre osztja, a városon belül lakók számára pedig falusi, vagy kis­ városi viszonyokat nyújt. A z első javaslatok a „kertváro s’ * tervezésével 1898-ban vetődnek fel egy Ebenezer Howard nevű angol parlamenti gyorsíró, társadalmi reformok iránti érdeklődése eredményeként. Howard kertvárosát három kerületre osztotta fel, ezek mindegyikének saját ellátását, autarkiáját tervezte. A z első kertváros építését 1921/22-ben el is kezdték. A vállalkozás azokban olyan nagy pénzügyi nehézségekkel járt, hogy alig akadt követője. Több követője volt az Egyesült Államokban kidolgozott terveknek. A vá­ rosiasodás és iparosodás idejében ott még elevenen élt a lakosság tudatában a pionír-korszak keménysége és veszélyekkel telt időszaka, amelyek ellen a közös­ ségek jelentettek csak biztonságot. Európában ilyen szomszédsági szerkezetek csak ott voltak ismertek, ahol nem alakult ki feudális agrárrendszer, függőség, vagyis léteztek szabad parasztok. A z amerikai Clearance A rth u r Perry tervező 1928-ban készítette el az első szomszédságtervet, mely részben néhány év múlva a New Jersey állambeli Redburnban meg is valósult. A szomszédság nagyságát egy népiskola befogadóképességében határozták meg, életkori szerkezete és lakósűrűsége szerint 4000— 6000 lakosban jelölték meg. Legalább a rövid, illetve közepesen tartós fogyasztási cikkeket a településen belül kell biztosítani a lakóknak, bizonyos mértékű önellátására kell törekedni. A szomszédságon ne haladjon át főútvonal. A z iskolát, valamint az ellátási intézményeket gyalogosan lehessen elérni, autóút keresztezése nélkül. A z intézmények legyenek egy központban, hogy a háziasszonyok minden felesleges fáradság

nélkül

elérhessék. Ezt később mozival, kisebb színházzal ki lehet

egészíteni. E technikai-szervezeti elemeknél fontosabbnak tűnnek a társadalmi és politikai tervek. A szomszédságnak nemcsak ellátási egységeket kellene tartal-

46

mázni, hanem szociális mikrokozmosszá is kellene válnia, amelynek kicsiben az amerikai szerkezetet kellene tükröznie. Vagyis valamennyi amerikai társadalmi csoport és réteg képviselve legyen benne, és valamiféle közösségi tudat kialakí­ tásában legyen részes. Ez az önkéntes polgári közösség egyben azt is jelentené, hogy egymást kölcsönösen megismernék, a politikai eszmecserék és a képviselőválasztások küldöttei mélyebben gyökereznének a szomszédság lakóinak közösségében, mint a nagyvárosok esetében. Csak a nagy gazdasági világválság és a második világháború után terveztek és építettek lakótelepeket a szomszédságelv szerint, és váltak természetessé az ellátóközpontok, mégis kiderült, hogy a terv társadalmi elemei sehol sem való­ sultak meg. Intenzív szomszédi magatartás nem fejlődött ki, nem alakultak pol­ gári közösségek sem. Éppen e szomszédsági elv szerint épült lakótelepek váltot­ ták ki a szociológusok leghevesebb bírálatát. A 4000— 6000 lakosú helységek társulási feltételei sajátosak. Ahhoz, hogy egymást személyesen megismerjék a lakók, túlságosan nagy. Hamburgban, D ortmundban, sőt Wolfsburgban végzett vizsgálatok bizonyítják, hogy legfeljebb az utca vagy a blokk, gyakran azonban csak egy rövid házrész az, amelyben bizonyos ismeretség kialakulása remélhető. A z építészeti formák, a közös belső udvarok, kis utcák köré telepített házak célja volt, hogy a gyakori találkozások elősegítsék a megismerkedést. Ezt azonban nem fogadta mindig kedvező bírálat, sőt Angliában azt panaszolták, hogy lakásaik nincsenek eléggé elválasztva a szomszéduktól. A z amerikai pionírok a közös feladatok elvégzésében és a nehézségek le­ küzdésében is egymásra voltak utalva. A fadöntésre többnyire két em berre van szükség, betegség és születés esetén, katasztrófáknál, ellenséges támadások le­ küzdésénél szintén, sőt még fokozottabban szükség van az összefogásra, akár­ csak pl. a holland gátközösségeknél is. Európában mindenütt, ahol jószomszédi kapcsolatok alakultak ki, az olyan feladatok esetében történt, amit az ember egymaga nem képes megoldani. A modern lakónegyedeknél ezzel szemben csak a technikai-gazdasági ésszerű ellátás maradt egy nagyobb embercsoport feladata, ez azonban már nem köl­ csönös segítségnyújtás. Ebből nem alakulhat tá rsad al másod ás i, asszociációs elv. A tapasztalatok szerint, amint a visszás állapotokat leküzdötték, az ellátási nehézségeket megoldották, a kezdeményező készség megbénul, ismét az egyéni gondok felé fordul mindenki. Ki kell várni, hogy azok a kezdeményezések, amelyek az utóbbi időben megindultak, elsősorban a kedvezőtlen közlekedési kérdések megoldására, hosszabb életűek lesznek-é. A hagyományos szomszédságokban egyenlő vagy hasonló társadalmi cso­ portok éltek együtt, parasztok vagy céhtársak, hasonló érdeklődéssel, é rték ­

47

ítélettel, magatartási normákkal, esetleg megközelítően azonos vagyonnal. Ha ezekből közösségek alakultak ki, úgy ez inkább gazdasági és társadalmi alapokon történt, mint helyi feltételeken. A z új városi lakónegyedben ezzel szemben alkalmazottak, szakmunkások, fiatal segédorvosok laknak egymás mellett, szomszédos ajtók mögött, akiket alig kapcsol össze egyéb, mint a havi lakbér vagy törlesztés fizetése. Ebből nem adódik közös gazdasági vagy kulturális értelemben vett érdeklődési kör. Aligha tagadható, hogy a jószomszédi viszony kialakulásának nélkülözhetetlen feltétele a bizonyos m értékű homogenitás, hiánya annak kialakulását szinte lehetetlenné teszi. Kiderült, hogy éppen az „anonimitás” , a névtelenség az, amit a nagyvárosi ember keres és a legtöbbre becsül. „ A városi levegő szabaddá tesz” — e jelszó a középkor robotosait és személyes szabadságában

korlátozott parasztjait a

városba csalta; a kisvárosban élők vagy falusiak számára, akik a közeli szomszéd­ ság szeme előtt, bírálatában élnek, a szabadságnak ez olyan eleme, amit a nagy­ városi ember többé nem ad fel, még a szorosabb szomszédi kapcsolatok előnyei­ ért sem.

Idő: ...............

Szavak száma: 750

Sebesség:

Felfogás m értéke: .

...................

1. Mikor kezdték meg az első kertváros építését ? a) b) c) d)

a a a a

kilencvenes évek végén húszas években nagy gazdasági válság idején második világháború után

2. Miért volt a szomszédságterveknek több követője az Egyesült Államokban, m int Európában? 3. A szomszédságelven építendő lakótelepek tervezőit melyik két fő szempont vezette? 4. Ezek közül melyik valósult meg és melyik nem?

5. Az olvasmány négy országot, illetve ezekben levő várost említ. A következők közül melyik nem szerepelt az olvasmányban ? Anglia Amerika NSZK K anada Hollandia 6. Melyek voltak a legfőbb technikai-szervezeti követelmények? 7. Melyek voltak a társadalmi-politikai elvek megvalósulását gátló okok ? 8. Milyen elv szerint és hány lakosban jelölték meg a szomszédságok nagyságát? 9. A városi életnek az olvasmányban em lített előnye mikor kezdett először érvényesülni és mennyiben módosult az idők folyamán ?

Aktív olvasás

Kezdjük a mai napot egy kis önvizsgálattal. Tegyük fel, hogy valakivel — egy addig ismeretlen személlyel — találkozást, beszélgetést kezdeményez azzal a céllal, hogy tőle egy Önt érdeklő kérdéssel kapcsolatban információkat szerezzen. Hogyan visel­ kedik ebben az esetben? Persze most nem az udvariassági formákra gondolunk, hanem arra, mit tesz annak érdekében, hogy a szükséges információkat megkapja és azokat emlékezetében pontosan megőrizze. Kérem, tegye le néhány percre a könyvet és gondolkodjék el egy kicsit, képzelje el saját m agatartását. — — — — — — — — — — — —

Nos igen, minden valószínűség szerint előre felkészül a találko­ zásra. Pontosan tudja, m it fog kérdezni, illetve ügyel arra, hogy ha a beszélgetés során felmerülő új szempontok újabb kérdéseket vetnének fel, azokat is feltegye, azokra is kielégítő választ kapjon. Persze ahhoz, hogy jól kérdezzen, előbb rendezi a tárgyra vonatkozó gondolatait, ismereteit vagy legalábbis elképzeléseit. Tisztában van azzal, saját ér­ deke, hogy mindent megtudjon, amire szüksége van, és am it hall, azt meg is jegyezze, ezért teljes figyelemmel és aktívan vesz részt a beszélgetés­ ben. Ez az aktivitás minden bizonnyal egész m agatartásán, arckifeje­ zésén, testhelyzetén is meglátszik. 50

Most pedig hasonlítsa össze ezt az aktív figyelmet azzal a maga­ tartással, mellyel olvasni kezd.

Nos mi az összehasonlítás eredménye? Ha egy — gyakorlati prózát tartalm azó — olvasmányt ugyan­ azzal a feszült érdeklődéssel kísér végig, amellyel egy fontos beszélge­ tést, akkor Önben már kialakult az aktív olvasás fontos és jó szokása, és nyilván semmi nehézséget nem fognak okozni a könyv ezt gyakorló részei, melyeket saját ellenőrzése érdekében kérem, kísérjen figyelem­ mel. H a azonban csak passzívan várja, hogy a szerző keltse fel érdek­ lődését valamikor az olvasmány során, akkor erről a passzivitásról fel­ tétlenül le kell szoknia, és intenzíven kell gyakorolnia az aktivitást, a gyorsolvasásnak ugyancsak lényeges jellemző szokását, továbbra is. A gyakorlást ugyanis már korábban megkezdte. Nyilván feltűnt már Önnek, hogy a szövegben az Ön által elvég­ zendő kiegészítéseket hol íg y : .......................... . hol pedig íg y : — — — — — — — — — jelöljük. Az előbbiről az első naptól kezdve tudja, hogy az a ......................................szolgálja, a másodikról viszont eddig még nem esett szó. Nos, azzal mindig akkor találkozik, ha nem az eddig olvasottak alapján kell válaszolnia, hanem kizárólag saját gondolataira, elképzeléseire, esetleg korábbi ismereteire van utalva. Ezek segítségével kell elébe vágnia a könyvben csak ezután következő gondolatoknak, rá ­ kényszerül arra, hogy végkövetkeztetéseket levonva, példákat felhozva, esetleg saját tapasztalatait összegezve, vagy logikus m agyarázatokat keresve teljes aktivitással együtt haladjon, szinte együtt dolgozzék a szerzővel, és ne egyedül rá bízza a kettőjük között végbemenő kom­ munikáció egész m unkáját. Ez az „előre gondolkodás” lényeges jellemzője az aktív olvasásnak, módszere egyszerű, és legnagyobb előnye, hogy . . . Illetve m ielőtt tovább olvasna, kérem, ismét tegye le néhány percre a könyvet és gon­ dolkodjék el azon, miből is áll ez a módszer és vajon miért is kell erre rászoknia?

51

felfogás, figyelem utólagos ellenőrzését

A módszer egyszerű: amikor egy olvasm ányt kezébe vesz, ne fog­ jon azonnal bele az olvasásba, hanem előbb gondolkodjék el rajta: Ön m it mondana erről a témáról ? H a első pillanatra talán úgy gondolná, hogy arról még soha nem hallott, kérem, ne adja fel azonnal. Meglepetéssel fogja tapasztalni, hogy sokkal többet tu d az egyes dolgokról, mintsem hinné. Ha röviden összegezte a tárggyal kapcsola­ tos ismereteit és elképzeléseit, ezután már sokkal jobban fogja érdekelni, m it is mond ugyanarról a szerző. Előnye — és egyben célja — tehát az érdeklődés felkeltése. Az érdeklődés — mint a legerősebb motiváló hatás — legbiztosabban terem ti meg ezt a koncentrált figyelmet, mely nélkül nincs hatékony olvasás. Csak ez a figyelem teszi lehetővé a meg­ bízható bevésést, melytől az emlékezésnek, illetve az ezt követő további két mozzanatának, a megőrzésnek és a felidézésnek a teljessége, pontos­ sága függ. A tájékozódás céljából folytatott beszélgetésnél azért rendezi gondolatait, hogy 1}......................................................................................... ........ és ügyel arra is, hogy 2 ) ............................................................... .. Ön szerint lehetséges-e, hogy olvasás közben is feltegyen kérdése­ ket?

Nemcsak lehetséges, hanem szükséges és hasznos is. A kérdések elsősorban természetesen a tárgyra vonatkoznak és azokat nemcsak az olvasás megkezdésekor, hanem menetközben, egy-egy új szempont vagy gondolat felmerülésekor is fel kell tenni. Vannak persze általános kérdések is, melyek minden műnél egyaránt feltehetők, ezeket rend­ szerint az egésszel való általános ismerkedés során alkalmazzuk. Jó mód­ szer még, ha a címeket, fejezetcímeket alakítjuk á t kérdéssé, sőt ezt gyakran még az egyes bekezdések első mondatával is megtehetjük, m ert általános szokás, hogy a bekezdés első mondatában m ondottakat a bekezdés többi része tovább fejtegeti, magyarázza. Az aktivitás szorosan összefügg a kritikus olvasással is. Aki előre tudja, m it vár az olvasmánytól, olvasás közben is állandóan kérdéseket tesz fel és szinte párbeszédet folytat a szerzővel, az akkor is megérti a szerzőt, ha az esetleg kevésbé jártas gondolatainak ügyes tálalásában, 52

és nehézkesen döcögő, bonyolult mondataiból kell kihámozni a tártálmás gondolatokat. De az aktív olvasó átlát a kellemes, gördülékeny stíluson is, ha az semmitmondó ürességet, silány tartalm at takar, míg a félig odafigyelő, passzív olvasót a tetszetős, könnyed mondatok ham ar tévútra vezethetik. Mi a véleménye, alkalmazható-e még az olvasáson kívül más eset­ ben is az aktív figyelemnek most em lített két módszere? H a igen, mikor ?

Mind az „előre gondolkodás”, mind a kérdés feltevés az előadások hallgatásánál is igen hasznos. A passzív hallgató, aki arra vár, hogy az előadó keltse fel érdeklődését, ki van szolgáltatva mind az ügyes, élénk, kellemes, mind a monoton szürke előadásmód gyakran félrevezető külső­ ségeinek, illetve azok hatásának. Elmulaszt értékes információkat, vagy hamisan tájékozódik. Aki viszont megszokta az aktív, kritikus olvasást, annak ebből a szokásból sok előnye származik hallgatása közben is. íme, a gyorsolvasásnak ismét egy hasznos mellékhatása.

53

1) megfelelő kérdéseket tegyen fel • 2) ha új gzempontok új kérdéseket vetnek fel, azokat is feltegye

Hibakeresés A most és az ezután még többször következő gyakorlatnál — egye­ lőre 6 számjegyből álló — számcsoportokat talál, melyeknél a felső és az alsó sorban levő 3 —3 számjegy látszólag egyforma — de csak látszólag. Számolja meg — de csak egyszer és gyorsan — hány helyen van „hiba”, azaz hányszor nem egyezik egy-egy csoporton belül a két számsor. E gyakorlatfajta a továbbiakban egyre növekvő szám-, betű-, illetve vegyes jelkombinációkkal jelentkezik majd, de a „hibák” száma min­ dig azonos (ne keresse a feloldásban!), fejlődését teh át könnyen ellen­ őrizheti. H a az egyre bonyolultabbá váló feladatokkal netán nem tudna lépést tartan i és eredményei gyengülnének, kérem térjen vissza újra a korábbi gyakorlatokra és ismételje meg azokat mindaddig, amíg ered­ ményei nem javulnak, illetve amíg a jelek nem válnak túlságosan is­ merősekké. Számolás közben a megtalált hibákat megjelölnie nem szabad. 342 342

576 576

484 434

977 917

423 423

278 278

105 165

459 459

117 111

883 883

946 949

136 138

155 155

189 189

543 543

278 273

838 838

938 933

554 557

767 767

382 982

339 339

156 159

663 669

545 545

883 883

296 266

367 367

456 456

764 164

339 399

933 933

378 378

883 883

338 339

218 218

Id ő : . . . . . . . . . . . . . . . . . . . U

Felfedezett hibák szám a:

Hány hibát talált? Tizenhatot? Igazán pompás! Pontosan annyi! Büszke lehet eredményére! Tiz—tizennégyet? Az első kísérletnél szép eredmény! Nyolc—tízet? Nézze meg kérem még egyszer! Nyolcnál kevesebbet? Nagyon fáradt? Talán pihenjen előbb egy kicsit, mielőtt újra kezdené. . .

Szókeresés Következő gyakorlatunkban azt kell megállapítania, hogy az alsó sorokban hányszor ismétlődnek meg az első, kiemelt sorban levő szavak. Számolás közben a szövegben nem szabad jelzéseket tennie! Igyekezzék minél gyorsabban dolgozni. Eredm ényét a feloldásban ellenőrizheti. fantasztikus bábú két

— —

— tanácstörvény írás

—

esztendő

magyar

—

tanács

—

fantasztikus

elv

érdek

— hivatal

—

— —

— formálás — forint

—

—

bizottság

— pagony

— —

— —

törvény bíró

—

—

—

—

—

Micimackó

eke

—

piros

ciklon

—

fontos

Micimackó

— ülés

—

—

—

ékszer —

név

jogászok

vezér

— év —

orr

munka — ág

— fantasztikus

Micimackó

világ

látogatás

rendhagyó —

kék

—

tanácstörvény

— őrnagy

— választás főnök

—

—

bajnok

— feladat

—

ciklus

Micimackó

— úticél

művelet

koszorúzás

repülőgép

— Micimackó

— kávé

—

fantasztikus

napirend

titk ár

—

országos

— elérés

idő

—

megyei

oszlik

rém

gyorsolvasás

tanácstörvény

—

— Micimackó

— élet

— —

sáros lúd

Idő: ................... Ső

1 k h 1 ed e o h ae e i ö o X yz e z ki r 1 b V V w e i y üö c b i u f f ghf á áé f g c km s a h k mb y c t g k b em o hl m V k

m n m k a o u m mn i ij o k fp o r w 11 1 m 1 k ij P o V

m 1 c b z t wy f o i 1 rtg m z y a 1

M A C X M Ü É Ő T E S R D C Y L 0 V u D A E F E Y S

E D V U I A Á Z L E L T S ő ü K D G 0 G A ő L E N G wT E E H 0 C V

F D L U U D J M A L K T H Ö J T T Y Y L S É T G 0 H L R Ü P

F F M V 0 S M N X M M M B A I M U V Y M T R R Y L N Ü V V R

Hibátlanul felfogott jelsorok (szavak) száma:

tankönyv termelés kiemelte ülésszak eredmény gazdaság közlését alakulás alelnöke műszeres szomszéd gyűlések hónapban elutazik hazánkat tüntetők mindenki falvakat évfolyam előfizet bevetett úticélja kijelent kerülete atlétika vasárnap irányító elnökség egyetért jubileum

Olvasási gyakorlat Mai olvasási gyakorlatunknál máris megkezdjük mind az előre­ gondolkodást, mind a kérdésfeltevést. Az olvasmány címe: A MOZGÓ MUNKAIDŐ SZABÁLYOZÁSA AZ NSZK-BAN Mielőtt olvasásba kezdene, gondolkodjék el egy kicsit, illetve te ­ gyen fel néhány kérdést: # #

#

# #

Mit értünk munkaidő alatt? (A munkahelyen munkával eltöltendő időt.) H allott vagy olvasott már a mozgó munkaidőről? Ha igen, mit? H a nem: mi lehet az? (Nyilvánvalóan a munkahelyen munkával eltöltendő időnek valamilyen kötetlen, változó, nem állandó formája.) A mozgó munkaidővel kapcsolatban pontosabban miről szól a cikk ? (A szabályozásról — teh át a mozgó munkaidő mégsem teljesen kötetlen, hanem valamilyen módon meghatározott, szabályo­ zott.) Hogyan akarják szabályozni? Ön hogyan képzelné? Miként csi­ nálná ? Vajon miért akarják szabályozni? Mi az egésznek a célja? Mi lehet az előnye?

Nos, van a kérdéssel kapcsolatban néhány gondolata, elképzelése? Míg ezt a módszert meg nem szokja, legjobb, ha elővesz egy darab p a­ pírt és röviden leírja véleményét. Persze lehet még néhány kérdés, melyeket előre feltehet, de ezekre csak az olvasmányból kaphat választ: # # #

Megoldható-e a mozgó munkaidő? A szerzőnek mi erről a véleménye? Egyetért-e a szerző véleményével? H a igen, miért, ha nem, miben és miért nem?

Olvasás közben igyekezzék a szerző gondolatait összehasonlítani a saját elképzeléseivel, illetve a feltett kérdésekre megkeresni a vála­ szokat. Figyelmét persze ne kizárólag ezekre a kérdésekre összpontosítsa, hiszen most az egész olvasmány mondanivalójának felfogása a cél. 57

Olvasás közben számos új gondolatra, szempontra bukkanhat, melyre előzetesen természetesen nem gondolhat. (Lehet persze olyan alkalom — és ennek megfelelő gyakorlat — amikor csak konkrét kérdésekre keres választ, de ennek megbeszélésére majd csak a továbbiakban kerül sor.) Igyekezzék olvasás közben lehetőleg újabb kérdéseket is feltenni. Most pedig nézzen az órára, mérje az időt és kezdje az olvasást.

A mozgó munkaidő szabályozása az NSZK-ban Mozgó munkaidő Eddig a munkavállalónak az üzemben vagy irodában meghatározott m unka­ idő alatt, a munkaidő kezdetétől a végéig kellett dolgoznia. Néhány év óta kezd az üzemekben és hivatalokban az ún. „mozgó munkaidő” elterjedni, amely kez­ detben a közlekedés teherm entesítésére szolgált, de ma kielégíti a legtöbb dol­ gozónak azt az igényét, hogy munkaóráit életritmusának és személyes igényei­ nek megfelelően választhassa meg. A mozgó munkaidő esetén a dolgozónak csak a törzs- vagy köteles idő alatt — pl. 9— 16, 8,30— 15,30 vagy 8,30— 12 és 14,30— 16 óra között — kell föltétlenül a munkahelyén dolgoznia, ezen kívül a munkavállaló bizonyos mozgó idők keretén belül meghatározhatja munkaidejének kezdetét és napi időtarta­ mát. Ilyen mozgó idő pl. 7— 9, illetve 16— 19 óra között áll rendelkezésre. Ha a napi munkaidő az intézmény valamennyi dolgozója számára azonos, akkor a munkavállaló csak a korábbi vagy későbbi munkakezdés között választhat. Ha a napi munkaidő időtartama nincs meghatározva, magánelfoglaltságától függően hosszabb vagy rövidebb munkaidőt választhat. A törzsmunkaidő alatt term észe­ tesen jelen kell lennie és köteles óráit meghatározott időn belül — rendszerint a hónap végéig — le kell dolgoznia. Megállapodás szerint bizonyos számú (max 10) hiányzó vagy többletóra a következő hónapra is átvihető. A törvényesen vagy béregyezményben biztosított fizetett szabad időt a mozgó munkaidő elszámolása nem érinti. A z ilyen nagyvonalúság az egyik részről a másik oldal és természetesen a vezetők esetében is lelkiismeretességet tételez fel. A napi munkakezdést és be­ fejezést ugyan maga a dolgozó vagy megbízott írásban is nyilvántarthatja, de nagyobb üzemekben erre csak az elektronikus adatfeldolgozás alkalmas.

58

A mozgó munkaidő előnyei és hátrányai A következők csak a munkavédelmi vonatkozásokkal foglalkoznak, A dolgozó mentesülhet akár mint utas a közforgalmi közlekedési eszközö­ kön, akár mint személygépkocsi-vezető a csúcsforgalom kellemetlenségeitől. A z életritm usának megfelelően választott munkaidő kiegyensúlyozottabbá teszi mind a munkahelyén, mind otthon. Különösen fontos ez a dolgozó nők esetében, akik így könnyebben összeegyeztethetik anyai és háziasszonyi feladataikat a hivatali kötelezettségekkel. Meggondolandó az, ha a munkavállaló — a későbbi szabad idő reményében — hosszabb időn át ledolgozza a maximálisan megengedett napi munkaidőt (10 óra), és ennek következtében kim erült lesz, amit a hosszabb hétvége sem egyen­ lít ki. Mozgó munkaidő esetén minden késés, pl. közforgalmi közlekedési eszköz járatkimaradása miatt is, vagy orvosi vizsgálatra, hatósági ügyek elintézésére fordított idő, amit az utóbbi évek alatt egyre inkább munkaidő alatt lehetett lebonyolítani, a szabad időt terheli.

A mozgó munkaidő törvényes határai az NSZK-ban Ha a munkáltató és munkavállaló mozgó munkaidőben állapodik meg, akkor is meg kell tartaniuk a munkaidő-rendeletet, az anyavédelmi törvényt és a fia­ talok munkavédelmi törvényét. A munkaidő-rendelet szerint a heti munkaidő 48 óránál több nem lehet, csak szabad szombat esetén lehet 2 héten belül rendszeresen a hiányzó órákat ledolgozni, de a napi munkaidő ebben az esetben sem haladhatja meg a 10 órát, még abban az esetben sem, ha népünnepélyek, sportrendezvények vagy „egyéb” okokból (az „egyéb” okokat liberálisan szokták értelm ezni, pl. családi ünnepek) a dolgozók egy részének vagy egészének a munkaideje elmarad. A szerző véleménye szerint korszerűtlen gyámkodás lenne, ha a vállalat nem járulna hozzá, hogy a dolgozó személyes okok miatt az alapidőben szabad időt vegyen ki azzal a feltétellel, hogy 5 hét alatt előre vagy utólag ledolgozza. Figyelembe kell venni azonban, hogy a munkaidő-rendelet a 48 órás munka­ hétből indul ki, a tényleges munkaidő azonban az NSZK-ban többnyire kevesebb. A z általános 40 órás munkahét esetén csak keveset lehet előre vagy utólag le ­ dolgozni, minthogy a napi minimális munkaidőt (a törzsmunkaidő alatt) vala­ mennyi dolgozótól megkövetelik. A napi max 10 óra munkaidő esetén az alapidőt, mozgóidőt és szüneteket úgy kell beosztani, hogy a rendelet előírásainak megfeleljen. 7 és 9 óra közötti

S9

mozgóidő, 9— 16 óra közötti alapidő, 16 és 18 óra közötti újabb mozgóidő és 8— 8,15, 12,30— 13,00 és 16,45— 17 óra között tartott szünetek esetében 9 féle változat is lehetséges, miközben a napi munkaidő 6 1/2 óra és 10 óra között vál­ tozik.

Kilátások Egyre több üzem és hivatal vezeti be a mozgó munkaidőt, tehát nyilván beválik. Kedvez a dolgozók törekvésének, hogy a munkahelyen is bizonyos szabadságot élvezzenek. Em ellett jobban megfelel a dolgozó háziasszonyoknak és anyáknak, akikre nézve nem annyira a házon kívüli munka terhes, mint az a körülmény, hogy nap mint nap meg kell tartaniuk bizonyos meghatározott munkaidőt. A szerző véleménye szerint a mozgó munkaidő bevezetésére minden olyan munkahelyen sor kerül majd, ahol üzemi szempontból nem hátrányos, hogy bizonyos időkben a dolgozóknak csak egy része tartózkodik a munkahelyen, ahol tehát sem gépidő nem vész el, sem az ügyfél- vagy a közönségforgalom nem követeli meg a dolgozók állandó jelenlétét.

Idő: ........ .

Szavak száma: 700

Olvasási sebesség: . .............

Felfogás m értéke: ...............

Most pedig következzenek a szokásos kérdések! 1. Mi volt a mozgó munkaidő eredeti célja? 2. Milyen szempontok szerint választhatja meg a dolgozó a munka­ időt ? 3. Magyarázza el egy m ondattal a mozgó munkaidő lényegét! 4. Hogyan határozhatja meg napi munkaidejét a dolgozó, ha a napi munkaidő az intézmény valamennyi dolgozója számára azonos, és hogyan választhat, ha a napi munka időtartam a nincs meghatá­ rozva ? 5. Milyen esetben lesz a ledolgozott órák számának havi (vagy 4 —8 heti) végösszege kevesebb? 6. Hogyan ellenőrizhető a teljes munkaidő kidolgozása? 7. Mik a mozgó munkaidő előnyei és hátrányai a dolgozó számára? 8. A munkaidő-rendelet szerint mennyi lehet a maximális napi munka­ idő? 60

9. Az olvasmányban felhozott példa szerint a napi munkaidő milyen időtartam ok között változik és az alapidőnek, mozgó időnek és a szünetnek hányféle változata lehetséges? Nézze meg eredményét a feloldásban. Nos, milyen eredményt ért el? Sikerült érdeklődését az előzetes kérdésekkel felkelteni? A jövőben most már mindig próbáljon megfelelő előzetes kérdése­ ket feltenni az olvasmánnyal kapcsolatban. Ezeket a kérdéseket term é­ szetesen önmagának, saját érdeklődésének megfelelően kell feltennie, de amíg ezt meg nem szokj a néhány gyakorlatnál egy kis — a jelenlegi gyakorlatéhoz hasonló — segítséget is kap.

Figyelmes olvasás. Utasítások követése

A mai napot máris egy gyakorlattal kezdjük. Kérem, nézzen az órára és mérje, mennyi időt fordít rá, de nem lényeges, hogy azzal minél gyorsabban végezzen, ráér nyugodtan gondolkodni. Annál fon­ tosabb viszont, hogy különös gonddal és figyelemmel dolgozzék, pon­ tosan kövesse az utasítást. Kérem kezdje.

1. 2. 3. 4.

5. 6.

7. 8.

62

Mielőtt bármibe belefogna, először olvassa el az egészet figyelmesen. Vegyen elő egy darab papírt. A papír felső sarkába írja fel a nevét. A papírra írja a következő m ondatot: „Az utasításokat mindig gondosan végig kell olvasni, a részfeladatok teljesítése előtt á t­ fogó képet kell kapni az egészről.” Vegyen elő egy vonalzót és húzza alá a mondatot. A vonal alá írja fel a következő igekötőket: átszétvégigMindegyikhez írjon 10—10 hozzáillő szót. Keresse meg azt a szót, amely előtagként a következő utótagok mindegyikéhez egyaránt illik. -láz, -ártalom, -szeretet, -vágy, -erő, -nap, -erkölcs, -ruha.

9. H a m egtalálta a megfelelő szót, ugorja á t ezt és a következő pontot és térjen á t a 11. pontra. H a viszont nem találta ki, próbálkozzék meg a következő előtagokkal is, melyekhez még mindig az előbbi szót kell megtalálnia, de most utótagként, agy-, asszony-, férc-, hóhér-, ideg-, káder-, ínség-, rabszolga10. H a megvan, térjen á t a következő feladatra. H a nem, lapozzon egyet előre és megtalálja a megoldást. 11. Keresse meg azt az egyetlen szót, amely a pontozás helyére írva az adott szövegből két — egymással össze nem függő — értelmes mondatot alkot: A vád alól magát azonnal .................az árok oldalát az ár. 12. H a eltalálta, térjen á t máris a következő feladatra. Ha nem, ismét lapozzon egyet a megoldásért, majd keresse meg — az előzőkhöz hasonló módon a következő két hiányzó szót is: A dűlőút az erdő szélét csak ............ a rendelet az ipari tanuló­ k at is? E zt a kifejezést az ifjúság mostanában ........ holmiját és el­ rohant. 13. H a nem sikerült a megfejtés, a következő páros oldalon ugyancsak megtalálja a hiányzó szavakat. 14. Írja fel a papírra a következő számokat (a műveleteket elvégeznie nem kell): 20:5 10-f4 22:3 9X3 7-8 32X8 15. Húzza alá a vonalzóval a számokat, és hajtsa be a vonal mentén a papírt úgy, hogy csak a tiszta része legyen Ön előtt, a leírt számokat ne lássa. 16. Próbálja meg most újra — csupán emlékezetből — leírni ezeket a számokat. 17. Simítsa ki a papírt és ellenőrizze, hány számra emlékezett. 18. A 14. pont számainál a -f jel kivonást, a — jel összeadást, a : jel szorzást és a X jel osztást jelent. A műveleteket most ebben a for­ díto tt értelemben végezze el anélkül, hogy azokat újra leírná. 19. H a idáig eljutott, átfogó képet kapott már az egész gyakorlatról. Egészen röviden — esetleg csak néhány kulcsszóval — meg tudná határozni annak jellegét és célját? 20. H a az 1. pont utasítását gondosan követve — mielőtt bármibe belefogott volna — előbb figyelmesen végigolvasott mindent és így ju to tt idáig, jutalm ul már nem is kell az egész gyakorlatot elvégez­ nie. Ne tegyen mást, csupán — emlékeztetőül — azt, am it a 2. és 4. pont mond — minden egyéb feladat elmarad.

63

10) munka • 12) kimosta • 13) érintette, felkapta

Nos mennyi időt fordított a gyakorlatra? Ha csupán azt az egy­ két percet, mely alatt — az 1. pont utasítása értelmében — a feladato­ k at végigolvasta, akkor nemcsak figyelmesen olvas, hanem valószínű­ leg megszokta már azt is, hogy először mindig átfogó képet kapjon egy olvasmány vagy feladat egészéről. H a azonban ennél sokkal több időt tö ltö tt a gyakorlattal, akkor vagy nem is vette figyelembe sem az 1. pont utasítását, sem a 4. pont ismételt figyelmeztetését, vagy pedig egy-egy részfeladat annyira fel­ keltette érdeklődését, hogy eltérítette eredeti szándékától és kisebb vagy nagyobb elkalandozásokra csábította. Mindkét esetben hibát kö­ v etett el. A gyorsolvasásnak általános szabálya, hogy mindig rövid gondol­ kodás és az egésszel való ismerkedés után térünk á t a részletekre, azaz kezdjük meg a tényleges olvasást. Ez az utasításokra különösképpen vonatkozik. Ezeknél azonban van még ezenkívül is néhány figyelembe veendő szabály. Először is kérem, válaszoljon egészen őszintén: egyáltalán, el szokta olvasni az utasításokat? Sohasem fordult még elő, hogy bevett egy új gyógyszert anélkül, hogy megnézte volna, vajon mivel tilos vagy mivel ajánlatos azt együtt szedni? Sohasem kezelt vagy alkalmazott még helytelenül valamilyen új készüléket, szert, vagy nem tö ltö tt még ki hibásan kérdőívet csupán azért, m ert ügyet sem vetett az ahhoz mel­ lékelt utasításokra? És ha egyáltalában figyelembe vesz pl. egy hasz­ nálati utasítást, mennyire alaposan nézi azt át? Nem olvassa-e azzal a belső meggyőződéssel, hogy úgyis tudja, mit kell tennie, felesleges a sok szövegre különösebben odafigyelni? Kérem ismét gondolkodjék egy kicsit, volt-e már ezzel kapcsolat­ ban valamilyen tapasztalata?

Ezek szerint m it tesz a gyakorlott, jó olvasó az utasításokkal?

64

Az első szabály, hogy az utasításokat figyelembe kell venni és azokat valóban el is kell olvasni. Egy első, tájékozódó átolvasás után az egészet újra alaposan és figyelmesen el kell olvasni. Sokat segít, ha olvasás közben elképzeljük önmagunkat, am int az utasítást végrehajtjuk. Ügyelni kell a teendők sorrendjére is. Mindezek gyakorlására bőven nyílik alkalma, hiszen az egyes fel­ adatokat részletes magyarázat előzi meg, ezt mindig figyelmesen el kell olvasnia. A gyakorlatok kipróbálásánál az volt a tapasztalat, hogy azo­ kat nem egyszer rosszul végezték, m ert az utasításokat egyáltalában nem, vagy csak felületesen olvasták el. Kérem, Ön ne essen soha többé a gyakorlatlan, gyenge olvasónak ebbe a hibájába.

Ismétlődő számcsoportok H a nem emlékszik pontosan a gyakorlat elvégzésének módjára, kérém, lapozzon vissza a 3. napra. 184 845 123 976 675 308 192 373 567 234 246 858 371 696 941 543 774 322 789 897

875 345 345 765 235 208 875 276 234 987 234 867 378 698 341 764 878 229 786 898

354 458 389 874 765 456 194 576 345 287 345 954 463 365 961 567 767 388 567 897

276 845 123 345 567 108 195 389 456 653 576 858 317 476 548 396 294 322 789 758

498 238 456 278 675 764 192 734 567 235 634 859 987 596 397 543 774 345 578 986

367 186 389 976 435 308 356 937 678 278 246 653 371 696 231 534 745 234 765 534

184 543 615 314 291 783 497 373 789 984 247 853 173 969 941 345 474 233 348 345

987 467 478 176 568 980 297 379 698 234 346 927 297 234 946 265 874 763 398 376

Idő: 65

Fogalomválogatás A gyakorlat elvégzésének m ódját m ár ismeri. H a nem emlékezne rá pontosan, nézzen ennek is u tán a a 3. napon. 1.

.............az a személy, aki valamely szaknak, a tudom ány vala­ mely ágának vagy valamely szakmának alapos ismerője, kérdései­ ben járatos, működésében gyakorlott. 2................ azaz valam it szövevényessé tesz, úgy egybekavar, össze­ zavar, hogy csak nehezen vagy alig lehet megoldani, tisztázni, rendezni vagy kibontakozni belőle. 3. Az az egyébként magasabb képzettségű és iskolázottságú személy, aki saját szakjának kérdésein kívül semmi más iránt nem érdeklő­ dik, semmi mással nem foglalkozik, az ................... 4 . A .........................árnyékos, nedves helyeken növő, a harasztokhoz tartozó, nagylevelfí, spórákkal szaporodó virágtalan növény. 5. A pintyek családjába tartozó, veróbnagyságú, dereka táján rozsda­ vörös, begyén, torkán sárgaszínű, rovar- és gyommagirtó kedves kis m adár a ................. 6. A .......................enyhe, frissítő nyugati szellő. 7. Olyan közösség vagy személy, amely vagy aki alaposan ért valami­ hez, mint szakmájához, ebben szerzett szakértelme átlagon felüli, a z ............................. . ezért véleményét szakmai kérdésekben ki szok­ ták kérni. 8. ............................ viszont az a személy, akinek egy meghatározott szakmában vagy szaktudom ányban széles körben elismert tekin­ télye van. 9. Hirtelen pillanatnyi bosszúságot érez, kellemetlenül meglepődik valami m iatt, azaz ................. 10. Aki több mozzanatból álló feladatoknak, tennivalóknak egyes té ­ teleit sorban, lépésről lépésre elvégzi, véghez viszi, elintézi, az . . . . 11................................................. . akinek alkotásaiban tevékenységében rendkívüli szellemi tehetség nyilvánul meg. 12. ősszel virító, keleti eredetű növény, amelyet fűszerként és gyógyanyagnak használt bibéjéért termesztenek, a ....................... Össze­ tört, szárított bibeszálait valaha drága fűszerként ízesítésre, ételek élénk sárgaszínűre festésére használták. 13. Aki hirtelen és rövid ideig kisebb megbotránkozást érez valaki vagy valami m iatt, az ......................... 66

14.......................................az, akiben hatalmas erejű tehetség és nemes, magasztos szenvedély lobog, szenvedélyesen lelkesedik, küzd. 15. A ................................. kék vagy fehér színű, átlátszó, üvegfényű 1 ásvány, igen becses drágakő. A B C D E F O H

— — — — — — — —

szakértő lángeszű sáfrány lebonyolít zafír lánglelkű szaktekintély megütődik

Idő: ...............

J K L M N 0 P

— szakbarbár — bonyolít — megütközik — szakember — páfrány — sármány — zefír

Helyesen kiválasztott fogalmak száma: ...........

Jelkeresés Kérem, térjen vissza a 3. napon található jelsoros táblázathoz. Most azt számolja meg, hogy a 8 számsorban hányszor fordul elő a 156. Megszámolta? Eredm ényét ellenőrizze a feloldásban. Idő: ...................

67

h k <1 g j f i i m 1 P o ö se u ü e r d 1 k m yg 1 n Z i n p vb i e kj w s h g á é im ü k ij r t lm tz t ö b m v r oi c p € mfg i i d j é h uü a df t 1 k r g z c 1 g a d bx c f g h s lh k o dtz 1 e hg é w r t r 1 t 1 e

f

g

GKHJ RFGO U IO J DCXW VBFT LCTR EOÜL DXZÁ SWCD ÁÉÜR ÉRUI CYOÖ TBVI STGL PTMA R G PI BMGY YHFI BVOÜ M JPR EU IL FGJO ÜUPT MNVB CDSC XIOU YTRE VDGH MYGR RSGZ

H ibátlanul felfogott jelsorok (szavak) száma:

68

fogyasztók szántóföld válaszúton fenntartás hatékonyan százalékos milliárdos párhuzamos hírközlést kiállítása kapcsolata sertéshúst számítógép kooperáció ism ertetőt fegyelmező megfigyelő befolyásol életritmus falugyűlés tanácsülés parancsnok hidegfront számjegyes vállalatok értékesítő számottevő szállítana gyógy vizes felajánlja

Olvasási gyakorlat Az osztrák idegenforgalom piacproblémái A z osztrák idegenforgalom több mint 20 éve állandóan növekszik. Hiba lenne azonban ennek nyomán túlzott elégedettséggel tekinteni az események elé, mert így a jelenlegi piacszerkezeti változásokra esetleg senki sem lesz te­ kintettel. Pedig e változások azok, amelyek a holnap idegenforgalmában oly je­ lentős szerepet kapnak majd. A több szabadidő, a népesség növekedése és a megnövekedett egyéni jö­ vedelem olyan háromszöget alkot, amelynek egyes csúcsai külön-külön is az idegenforgalom jelentékeny fejlődéséhez vezetnek. Együttesen pedig kivált­ képpen! A prognózisok erre a körülm ényre építenek. Ugyanez az alapja a légi­ forgalomra vonatkozó prognózisoknak is. A z egyik légiforgalmi társaság vezérigazgatója pl. hangsúlyozta, hogy a légiforgalom az 1968-ban megtett 308 milliárd utaskilométerről 1975-ben kétszeresére, 1980-ban pedig négyszeresére nő. A repülőterek és a városközpontok között növekvő távolságok, a mind nehezebbé váló belvárosi közlekedés jelentékeny versenylehetőséget biztosít a repülőgépekkel szemben a többi közlekedési eszköz számára. A jelek sze­ rint különösen fontos a korszerű vasúti rendszerek kifejlesztése, a nagy sebes­ ségű szerelvények megjelenése. Ugyancsak növekszik a gépkocsi-közlekedés is. Felvetődik a kérdés: a ma fennálló idegenforgalmi létesítmények és ezek várható fejlődése megfelel a közeljövő követelményeinek? Helytelen lenne ugyanis, ha a dolgoknak csak a „rózsás*1 oldalát látnánk. A munkaidő a szolgáltatási ágazatokban is csökkenni fog. Pl. ma egy luxusszálloda portáján a 24 órás üzemeltetés 7 portást igényel. A munkaidő-rövidítés ezt a személyzeti igényt és a szolgáltatási költségeket is jelentősen növeli, ami végül is olyan árem elkedéshez vezet e téren, hogy valóra válik Fourastié prog­ nózisa, amely szerint a szolgáltatások a jövőben a legköltségesebb kategóriába fognak tartozni. A z ilyen árem elkedések esetleg új helyzetet terem tenek a szol­ gáltatások területén. További nehézséget jelent a növekvő verseny az idegenforgalmi kínálat terén. Ez részben az idegenforgalmi kínálat területi kiterjesztéséből, részben* a fejlődő országok gazdasági felemelkedéséből fakad, de hozzájárulnak a rend­ kívül költséges anyagi és szervezeti beruházási szükségletek is. A z idegenforgalom jelentős kapacitáshiánnyal küzd az elszállásolás és az ellátás terén. E kérdés megoldását elsősorban a légiforgalmi társaságok sürgetik* s ennek érdekében részt vállalnak új létesítmények ösztönzésében a szállodaiparban. Egyre nagyobb szervezetek keletkeznek a turisztika terén is. A z egyéni

69

vállalkozások esélyei kétségtelenül csökkentek. A növekvő lakáskultúrával pár­ huzamosan az idegenforgalmi létesítményekkel kapcsolatos követelmények is szüntelenül növekszenek. Ugyancsak fontos kérdés mind az osztrák, mind a nemzetközi idegenfor­ galom számára, hogy milyen lesz az arány az egyéni és a csoportos idegenforgalom között, és ugyanilyen fontos kérdés az is, hogy a megnövekedett számú utasok utazásaiknál milyen közlekedési eszközt vesznek majd igénybe. A z első kérdéssel kapcsolatban az a vélemény alakult ki, hogy gyakori zsúfoltsági jelenségeknek leszünk tanúi meghatározott idegenforgalmi terü le­ teken, körzetekben, központokban. Tehát változtatásokra lesz szükség. A második kérdéssel kapcsolatban minden prognózis azt jelzi, hogy az idegenforgalmi mozgás legfontosabb eszköze a gépkocsi marad. 1968-ban az N SZK -ban az utazások 63% -át gépkocsival, 23% -át vasúton, 10%-át autóbuszon és 10%-át repülőgépen bonyolították le. A z a körülmény, hogy a % -os arányok összege 100-nál nagyobb, arra mutat, hogy egyes utazások alkalmával többféle közlekedési eszközt is igénybe vettek. A vizsgálatok eredménye azt mutatta, hogy az utazók a gépkocsit a kényelem, a szabad mozgás és a viszonylag mérsé­ kelt költségek miatt részesítik előnyben. Ezek az érvek a jövőben is megőrzik érvényességüket. Ez pedig a „motoros idegenforgalom” további növekedését jelenti, annak összes problémáival együtt. A gépkocsizó turisták olyan vendéglátói létesítményeket igényelnek majd, am elyeknek felépítését minden bizonnyal állami, illetve közösségi feladatként kell megoldani. A motelek viszonylag nagy beruházási költségekkel járnak, és távolságuk a városközpontoktól kedvezőtlenül hat népszerűségükre. A z ESŐ közvéleménykutatása szerint az ún. „m otorhotel” , azaz a hagyo­ mányos szállodai üzem megfelelőgarázzsal és egyéb kocsielhelyezési lehetőséggel jobb megoldást kínál a jövő idegenforgalma számára. Minden olyan fejlődési prognózis, amely a közeli vagy a távolabbi jövőre vonatkozik, jelentékeny bizonytalansági tényezőt tartalmaz, pl. az em berek magatartási módjáról, különösen a szabadidővel rendelkező em berek magatar­ tásáról. A „D ie Z e it” c. N SZK -beli lap három évvel ezelőtt prognózist készített az idegenforgalomról, amelyben többek között ez állt:

. . minden szervezett lesz,

és szigorú séma szerint folyik majd l e . . . A lakó- és munkaközpontokból nap­ sugaras utak vezetnek az üdülőterületekre. A z utakon az embertömegek egy­ mást követve óriási konvojokban hullámzanak az üdülőterületekre a nagy köz­ pontokból és városokból, a rendőrségi radarok és helikopterek ellenőrzése alatt. A z üdülőterületeken mindenféle civilizációs létesítmények, szolgáltatások és szervezetek fogadják a turistákat. Ezeken a területeken a közeljövőben a ter-

70

mészeti romantika a fejlett technikával keveredik, a mai anarchia megszűnik, és a tökéletes műszaki szervezés válik u ra lko d ó vá..

Idő: Sebesség: 1. 2. 3. 4. 5.

Szavak száma: 620 Felfogás m értéke:

Milyen tényezők vezetnek az idegenforgalom jelentős növekedéséhez ? Mire hatnak még — az olvasmány szerint — ezek a tényezők ? Milyen nehézségek m utatkoznak az idegenforgalom területén? Mi a m agyarázata a szolgáltatások nagyarányú drágulásának? Az idegenforgalmi szerveken kívül kinek érdeke még a szállodaipar fejlesztése ? 6. Az olvasmány szerint melyik közlekedési eszköz lesz a jövőben a leg­ használatosabb és miért ? 7. Ennek a közlekedési eszköznek jelenlegi elsőbbségét mivel bizonyítja a szerző ? 8. A jövő idegenforgalmában az egyéni vállalkozásoknak vagy a na­ gyobb szervezeteknek lesz-e nagyobb szerepe és miért?

Szókincs

Azt már tudjuk, hogy a gyorsolvasás elsajátításának legfontosabb követelménye a szorgalom és a kitartás, nem esett azonban szó egyéb feltételekről. Nos, a hatékony olvasáshoz minél több alapismeretre és gazdag szókincsre is szükség van. Az olvasás bonyolult szellemi tevé­ kenység, melynek lényege, hogy az olvasott szöveg értelmét korábbi ismereteinkhez kapcsoljuk. A régebbi, összegyűjtött adatok és infor­ mációk között az újonnan olvasottaknak visszhangra kell találniuk. Ez a meglevő ismeretanyag olyan fontos tényező, hogy nyugodtan állít­ hatjuk : amilyen mértékben nő valakinek a ténybeli ismeretbázisa, olyan mértékben fejlődik olvasásának minősége is. Szorosan összefügg ezzel szókincsünk, amely az új ismeretek megszerzésének fontos eszköze. Kicsi, szegényes szókinccsel új ismeretek szerzése nagyobb nehézségbe ütközik. Meg tudná magyarázni, hogy miért?

Nos, az alapismeretek megszerzésében egyáltalában nem lehetünk segítségére, csak azt tanácsolhatjuk, használjon fel minden alkalm at ismereteinek bővítésére. Szókincsének bővítése m int feladat ugyancsak túlnő e könyv kere­ tein. A gyorsolvasás elsajátításának sikere azonban olyan nagy m érték­ 72

ben függ meglevő szókincsétől, illetve attól, mennyire képes azt fejlesz­ teni, hogy azzal valamelyest mégis foglalkoznunk kell, ezért a mai naptól kezdve szókincsfejlesztő feladatokkal is találkozik majd. Ezeket azon­ ban nem szabad félreértenie, vagyis semmiképpen nem érheti be azzal, hogy alaposan átnézi őket, de még az sem elég, ha az eddig ismeretlen szavakat könyvünkből megtanulja. Ezek a figyelemfelkeltőnek szánt összeállítások inkább csak felmérő tesztként és példaként szolgálnak, elsősorban azt kell belőlük megtudnia, szókincsét milyen irányban kell fejlesztenie, milyen jellegű szavaknál, kifejezéseknél m utatkozik erő­ sebbnek, vagy hol vesz észre kisebb-nagyobb hiányosságokat. Az első 4 tesztből m egtudhatja, nincsenek-e nehézségei m ár az egyszerű magyar szavak használatában is, mennyire van tisztában az egyszerűbb, ismertebb, meghonosodott idegen szavak, illetve a városi életben ritkábban előforduló kifejezések jelentésével. A következő tesz­ tek magyar, illetve idegen szavai már egyre több ismeretet, nagyobb olvasottságot kívánnak. H a már az első két teszt eredményei is gyengék, akkor feltétlenül hozza kell látnia szókincsének alapos fejlesztéséhez, ha pedig a — viszonylag egyszerűbb — 3. teszt is rosszul sikerült, nem árt nagyobb gondot fordítani meghonosodott idegen szavaink megisme­ résére sem. A fokozatosan mind nehezebbé váló további tesztek eredmé­ nyeiből a következtetéseket m ár egyénileg kell levonnia attól függően, hogy a fel nem ismert szavak milyen mértékben esnek érdeklődésének vagy jelenlegi olvasmányainak körébe, mennyire érzi úgy, hogy azokat korábbi olvasmányai, ismeretei alapján „illett volna” felismernie, eset­ leg valamikor tu d ta is, de ismét elfelejtette őket. Meg kell jegyeznünk, hogy az ilyen szójegyzékek összeállítása az olvasóknak olyan széles köre számára, mint amilyennek e könyv ké­ szült, nem könnyű feladat, hiszen egy-egy ember szókincsének kiala­ kulása igen sok körülménytől függ, az számtalan környezeti hatás, ta ­ pasztalat, tanulás eredménye és igen eltérő lehet attól függően, hogy valaki vidéken vagy a nagyvárosban él-e, mennyit tanult, olvasott életében, az idősebb vagy fiatalabb korosztályhoz tartozik-e stb., stb. Éppen ezért, ha némelyik feladat túlságosan könnyűnek tűnik, ne tegye azt félre, nézze á t türelmesen, viszont ne veszítse el a kedvét akkor sem, ha a szavak legnagyobb részét ismeretlennek találja, sőt annál nagyobb lelkesedéssel lásson neki szókincsének fejlesztéséhez. Ehhez néhány jó­ tanács : ^ H a olvasás közben ismeretlen szóra bukkan (a szó akkor is ismeret­ lennek számít, ha csak homályosan sejti értelmét, de nem biztos annak pontos jelentésében) csak akkor szakítsa félbe az olvasást, ha olyan 73

Olvasás közben az Ismeretlen szavakon fennakadunk, azok gátló tényezőkké válnak. Egyrészt korlátozzák az olvasás sebességét, mert ezeket a szavakat lassabban próbál­ juk kibetűzni és azokra önkéntelenül is vissza-visszatérünk, másrészt akadályozzák a megértést, mert ha sok van belőlük, zavarossá tehetik az egész követendő gondo­ latot, és félreértéseket okozhatnak

kulcsszóról van szó, melynek ismerete nélkül nem tu d továbbhaladni. Egyébként olvasson tovább, és csak az olvasmány befejeztével térjen vissza a szóra. Ne nézzen rögtön szótárban utána, hanem előbb próbálja a szövegkörnyezetből megállapítani a szó értelmét. E zt nagyjából már meg is tette, amikor az im ént tovább olvasott. Vizsgálja meg a szó összetételét, ragjait, képzőit is, ez főleg az idegen szavaknál jelenthet segítséget. (Erre vonatkozólag néhány példával a továbbiakban még találkozik majd.) Akár sikerült közelebb jutnia a megoldáshoz, akár nem, végül mindenképpen nézzen utána valamilyen megbízható forrás­ ban (értelmező szótár, idegen szavak szótára) a szó jelentésének. Ezzel azonban még csak a szó teljes megismeréséig ju to tt el. Bár ez m ár nem tartozik a gyorsolvasás körébe, kérem, vigye á t az újonnan tanult ki­ fejezést aktív szókincsébe is. Ennek legjobb módja, ha kiírja a szót — értelmével együtt — és a következő napokban igyekszik minél többször aktívan is használni. H a esetleg a közhasználatban ritkábban előfor­ duló kifejezésről van szó, melyet nem alkalmazhat a mindennapi gyakor­ latban, akkor legalább időnként vegye elő, lapozgassa ezt az így kiala­ kuló egyéni kis szógyűjteményt, és ismételgesse újonnan megtanult szavait, nehogy azok újra feledésbe merüljenek. H a ezt megteszi, rövidesen tapasztalni fogja, milyen kedvezően érvényesül a gyorsolvasás egyik m ellékhatása: szókincse bővül, és ezzel nemcsak gondolatvilága lett gazdagabb, hanem kifejezőkészsége is ja ­ vul, sokkal könnyebben, szabatosabban tudja majd szavakba foglalni gondolatait. A szókincs fejlesztésének kedvező mellékhatásáról koráb­ ban már esett szó, emlékszik-e még, mivel kapcsolatban? Azt is meg tudná esetleg magyarázni, miért olyan kedvező ez a hatás?

Most pedig tegyünk egy próbát, következik az első szókincsteszt. Egy-egy szó után — betűkkel jelölve — négy kifejezés áll, melyek közül Iá

egy áll legközelebb a szó eredeti jelentéséhez. Ez nem lesz mindig pontos szinonima, lehet, hogy csak hasonló fogalom, esetleg magyarázat, de mindenképpen egy kifejezés, mely csaknem pontosan fedi a megadott szó értelmét — ezt kell megtalálnia, azaz az Ön szerint legmegfelelőbb kifejezés betűjelét kell kiírnia. Eredményét végül a feloldásnál ellen­ őrizheti. A feloldásban természetesen csak a helyes megoldás betűjele szere­ pel, példákkal, esetleg a szó eredetével is megvilágított, bővebb magya­ rázatra itt nincs lehetőségünk. H a a megoldás miértje nem lenne világos, azzal nem értene egyet vagy azzal kapcsolatban szükségét érzi némi további magyarázatnak, kérem, vegye a fáradságot és lapozzon utána, hogy eloszlassa kételyeit. A tesztekben szereplő valamennyi kifejezés, illetve meghatározás zömmel A magyar nyelv értelmező szótára I —VII. kötetéből, kis részben a Magyar értelmező kéziszótárból és az Idegen szavak kéziszótárából való. Ezek a segédeszközök bármelyik könyvtár­ ban rendelkezésére állnak. A teszt nem időre megy, ráér nyugodtan gondolkodni.

Szókincsteszt 1. DEREGLYE

A ) csónakokból hevenyészve összera­ kott, alkalmi híd — B) főtt tészta — G) főleg teherszállításra használt szé­ les, lapos fenekű vízi járm ű — D) egy, legfeljebb kétszemélyes, ham ar billenő, könnyű kis csónak

2. EGYTESTVÉR

A ) testi-lelki jóbarát — B) édestest­ vér, ugyanazon apától és anyától szü­ letett gyermek — G) egyetlen gyerek a családban — D) ikertestvér

3. HACSAKNEM

A ) hanem — B) semmiképpen — G) legfeljebb — D) feltéve, abban az eset­ ben

4. RŐT

A ) világos, élénk, égő piros — B) ko­ pott, fakó — C) világos vörösesszőke — D) sötét vörös vagy barnásvörös, vörösbarna 75

A szókincs fejlesztésének mint a gyorsolvasás kedvező mellékhatásának különösen a szépirodalom olvasásánál van jelentősége. Éppen a szépirodalomban találhatók ritkábban használt, kevésbé ismert kifejezések. Ha a régies, elavulóban levő szava­ kat nem ismerjük, az a megértést csökkenti, máskor viszont az egyes ritka szavak inkább az érzelmek, hangulatok finom árnyalását szolgálják, ha nem tudjuk ezek pontos értelmét, akkor éppen attól az esztétikai élvezettől fosztjuk meg magunkat, melyért olvasunk. Ha tehát megszokjuk ezt az új magatartást, vagyis azt, hogy nem siklunk el gondtalanul egy-egy számunkra kétes, homályos szó értelme felett, az a szépirodalom olvasásának is hasznára válik

5. ABÁL

A ) főz — B) füstöl — G) fűszerez, besóz, paprikáz — D) kifagyaszt

6. HÁNYAD

A ) rész — B) osztási művelet ered­ ménye — C) földesúrnak fizetett adó — D) mennyi? hányat számba véve?

7. VÖRHENYES

A ) sötét, lilásvörös — B) fakó, vilá­ gos vörösesszőke — C) élénken vörö­ ses színű, vörös foltos — D) tom pa sárgás-barnás piros

8. FANYAR

A ) a szájban az összehúzódás érzetét keltő (íz) — B) egyszerre keserű és édes — G) kellemesen csípős, fűszeres D) ecet, citrom ízéhez hasonlóan sa­ vanyú

9. AZÚRKÉK

A ) a tenger színéhez hasonló, közepes árnyalatú zöldesbe játszó kék — B) sötét árnyalatú, fémesen fénylő szür­ késkék — G) tiszta, élénk világos kék — D) a sötétkéknek valamivel élénkebb, világosabb árnyalata

10. MAGYARÁN

A ) durván, gorombán, erős kifejezé­ sekkel — B) nyíltan, kertelés nélkül — G) ízesen, tájszólással, — D) idegen kifejezés helyébe m agyart erőltetve

76

11. PERNYE

A ) szalma, széna, nád törmeléke — B) elégett anyag könnyű, szállongó m a­ radványa — G) szén, koksz égetése után visszamaradt, rögökké összeol­ v ad t anyag — D) némely növénynek a levegőben szállongó, finom, szőrös termése

12. HELYKÖZI

A ) egymástól távolabb eső, különböző helyek, helységek között — B) két meghatározott, kijelölt hely között — C ) egy közigazgatási egység m eghatá­ rozott helyei között — D) a kiindulás helyére mindig visszatérő (körjárat, körforgalom)

13. HELYTAD

A ) sajtótermékben leközöl — B) vala­ minek előnyt ad, előtérbe helyez, p á rt­ fogol — G) valam it valahová tesz, azzal a céllal, hogy az hosszabb ideig o tt maradjon — D) javaslatot, kérést, panaszt elfogad, teljesít, orvosol

14. KESE

A ) foltos, tark a — B) vékonyszálú, ritkás (szőr, haj) — G) világos, fakó, nagyon szőke — D) beesett mellű, so­ vány testű, göthös

15. ZSARÁTNOK

A ) kialvóban levő, csak belül izzó parázs — B) lobogó fáklyaláng — G) az országot gyalogosan járó kolduló b a­ rá t — D) főpap, apátság feje

16. K IJEGECESED IK

A ) megfagy, deres, jégvirágos lesz — B) megalvad — C) határozott alakot ölt, kristályosodik — D) összemegy, túróssá válik, sűrűje a tetejére kicsa­ pódik

17. MEGORRONT

A ) szaglászik, fürkész — B) előre megérez, megneszel — G) megnehez­ tel — D) orrbavág, orronüt 77

meglehetősen — B J bár, noha — feltéve, amennyiben — D ) elkép­ zelhető

18. JÓ LLEH ET

AJ

CJ

19. VARKOCS

A ) békafajta — B ) zsinór, bojt — C) hajfonat — D ) növény része

20. HEVENY

A ) hirtelen, nagyjából elkészített, rög­ tönzött — B ) éles, heves (fájdalom) — G ) hirtelen fellépő, gyorsan lefolyó (fájdalom, betegség) — D ) hosszan húzódó, kitartó, makacs (fájdalom, betegség)

Hibakeresés A következő gyakorlat elvégzésének m ódját már a 4. napon ismer­ te ttü k : H a nem emlékezne pontosan, kérem nézzen utána még egyszer.

3124 3124

5793 5798

1354 1354

6072 6072

4576 4576

1896 1899

8165 8765

2435 2435

5678 5678

9878 9378

3339 3339

1678 1378

4789 4189

2364 2394

3798 3798

1654 7654

3689 3689

2198 2193

6791 6791

2321 2371

1325 1325

6131 6161

8338 8338

9512 9512

3678 9678

2987 2987

1567 1367

4898 4869

2567 2567

1222 1222

5971 5971

5761 5761

3988 3938

2157 2137

3581 3581

4762 4762

Idő:

Felfedezett hibák száma:

A D F G E R D F F L C H GH L I M D El MO V N P J R F Ü IL J I K M 0 R I JP L K IJ H E GJ U L E F L M J E Ü L J K HJ I K J H E R L RT H I 0 I U VD HU Z T G V VB H E K D FG D C H É F D JI C XY W D KU 0 SD HG 0 X H U VBH L

g

7 k j 5 f g 7 g f 6 8 9 6 7 3 k 2 3 1 7 7 é 3 4 d 9 k 4 e d 5 g j h k 8 3 h 4 c

3

s

7

7

7

b 3 8 4 8 5 k c 5

4 5 3 u d 7 e 6 d 4 f 7 e r d f V

g

o 1 k k 3 2 4 d 3 2 f a

k o j 3 9 e f k 4 9

s

r h 3 a f b d 3

f 6 3 4 h f e d 8 7 3 e 8 8 7 r

V c

5 3 U c I 7 j k 3 T V

4 c M C 0 7 K S R b s

J Y k 0 4 m

6 8 4 E J i 1 6 i 3 F 4 C 7 f 7 6 t 7 L é X j 6 6 c 8 j c 7

6 K c e 3 8 4 X o C á

G 8 X 2 2 G b é

D d 5 s Z d 5 8 U 7 M J H 8 s 8 m c X 8 R 7 m 6 7 6 G H J u M 9 k L g 7

X V Y 7

H ibátlanul felfogott jelsorok száma:

79

Olvasási gyakorlat Következik olvasási gyakorlatunk, melynek címe: A hivatásszerű munka hatása az idős emberek emlékezetének állapotára Nos, ezzel kapcsolatban milyen kérdéseket is lehet feltenni? Először is : mit értünk hivatásszerű munka alatt? Nyilván az állan­ dóan, rendszeresen, kenyérkeresetből űzött foglalkozásról van szó. Hogyan h ath at ez az idős emberek emlékezetére ? H allott vagy ol­ vasott már ezzel kapcsolatban valamit? H allott már arról, hogy az emlékezet mikor m arad frissebb, ha gyakoroltatják, foglalkoztatják, vagy ha pihentetik? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen tapasztalata? Hogyan állapították meg ezt a hatást? Milyen kísérleteket, vizsgá­ lato k at végeztek ? Egyetért-e a mondottakkal, vagy más a véleménye? Most pedig kezdje el az olvasást, persze ne csak az em lített kérdé­ sekre koncentrálja figyelmét. Ne felejtse el az időt is mérni! A társadalom elöregedése mint a X X . század egyik jelentős szociális-de­ mográfiai problémája szükségessé teszi, hogy az idős embereket is bevonják a dolgozó lakosság körébe. A szellemi aktivitás alakulása az öregedés folyamán számos kutató figyelmét felkeltette. A z öregedés és az öregség lélektanának irodalmában jelentős helyet foglal el az emlékezet és annak korral járó változása. Számos szerző nagyfokú egyéni eltéréseket talált az idős em berek em lékezeté­ nek állapotában, melyeket a nevelés, képzettség, foglalkozás és más tényezők válthattak ki. A z emlékezet bizonyos mértékben az idős ember tovább folytatott tevé­ kenységének mértékétől függ. A tevékenység

mértékén

olyan mindennapi

tevékenység értendő, amelyet a vett és feldolgozott információk mennyisége határoz meg. A felvett és feldolgozott információk mennyisége idős korban általában csökken az idegrendszer működőképességének csökkenésével, a hiva­ tásszerű munka abbahagyásával, az életmód megváltoztatásával (nyugalomba vonulás) kapcsolatban. Több szerző rámutatott már, hogy a pszichés tevékenység csökkenésének jelei általában kevésbé kifejezettek az olyan személyek esetében, akik öreg korukban is folytatják a szellemi munkát.

80

A következők a tevékenység m értékének az idős emberek emlékezetének állapotára kifejtett hatásátvizsgálják. K ét,egyenként 22 személyből álló csopor­ tot tanulmányoztak. A vizsgált személyek életkora 60— 69 év között volt: gya­ korlatilag munkaképes, fő- és középiskolai végzettségű, mérnök-műszaki dol­ gozók alkották a csoportokat, akik csak a vizsgálat időpontjában folytatott élet­ mód tekintetében különböztek egymástól. A z első csoport tagjai a nyugdíjkor­ határ elérése után is tovább dolgoztak, a második csoport tagjai nyugdíjasok, akik 2— 10 év előtt hagyták abba a munkát. A pszichológiai kísérleti vizsgálat a következőkből állt: 1. a vizsgált sze­ mélyek megfelelően összeállított kérdések alapján történő kikérdezése, amelyek a nyugalomba vonulás előtti tevékenység és a jelenlegi tevékenység jellegére, az emlékezet saját értékelésére, az emlékezet csökkenésének időpontjára és okaira, mnemotechnikai eljárások alkalmazására, a hivatásszerű munka abba­ hagyásának okaira vonatkoztak. 2. T íz szó bevésődésének módszere, az emlé­ kezés dinamikájának, az emlékezet hibáinak, a nemrég rögzített nyomok meg­ maradásának tanulmányozása céljából. A kapott adatokat a következő paramé­ terek szerint elem ezték: rövid idejű emlékezet mutatója (első bemutatásra bevésődött szavak száma), az emlékezet produktivitásának mutatója (a kísérlet folyamán felidézett összes szó száma), hibamutató (ugyanazok a szavaknak az ismétlése vagy új szavak bevezetése), az emlékezés eredményessége (a bevéső­ dött szavak maximális száma és a maximális mennyiségű szó bevésődéséhez szük­ séges bemutatások száma). 3. A felidézés funkciójának a vizsgálata. 4. A rövid idejű emlékezet meghatározására szolgáló kettős teszt. 5. A felejtés neurodinamikai mechanizmusainak vizsgálatára szolgáló módszer. Ezen az alapon el lehetett bírálni a fő mnemonikai folyamatokat (emlékezés, felidézés, feledés), az emlé­ kezetfajtákat (rövid idejű, tartós) és a nyomtevékenység állapotát. A kikérdezés eredményei közül figyelmet érdemel, hogy az első csoport nagyobb része úgy véli, hogy megőrizte emlékezőképességét, illetve az csak egy-két éve kezd csökkenni, míg a második csoportban túlnyomó részben van­ nak az olyan személyek, akiknek az emlékezete már 3— 10 éve csökkenőben van. A folyó eseményekre vonatkozó emlékezőképesség a két csoportban közel egyenlő. A régmúlt eseményekre való emlékezés kisebb mértékben csökkent az első csoport tagjai esetében, ami amellett szól, hogy a pszichés öregedés ke­ vésbé kifejezetten jelentkezik a továbbdolgozók esetében. Em ellett szól a szá­ mokra való emlékezőképesség is. A z objektív eredmények elemzése azt mutatja, hogy 10 szó bevésődésével kapcsolatban az emlékezőképesség produktivitása és eredményessége statiszti­ kailag szignifikánsan jobb azoknak az esetében, akik tovább dolgoznak. A tartós emlékezőképesség értékelése szempontjából vizsgálták az élet folyamán bevésődött nyomok felidézésére való képességet. A kapott eredmények

81

azt mutatták, hogy ezt a képességet jóval nagyobb mértékben őrizték meg azok az idős emberek, akik tovább dolgoztak. Valamennyi feladat teljesítéséhez szük­ séges időráfordítás az első csoportban kisebb, mint a nem dolgozó személyek esetében. Ez a különbség statisztikailag szignifikáns. A z emlékezőképesség működésének valamennyi vizsgált mutatója is egészé­ ben véve jobb volt a tovább dolgozó idős em berek esetében. Ez a továbbdolgozók naponkénti tevékenységével függ össze, amely serkenti pszichés aktivitá­ sukat, lehetővé teszi az emlékezet gyakorlását. Ez megegyezik az idős em berek tanulóképességére vonatkozó irodalmi adatokkal is. A két életkor, műveltség, foglalkozás, társadalmi helyzet és egészségi álla­ pot szempontjából hasonló csoportnak, amely egymástól a tevékenység mértéke tekintetében különbözött, a vizsgálata alapján megállapítható, hogy a hivatásszerű munka kedvezően befolyásolja az emlékezőképesség állapotát. A kapott adatok meggyőzhetnek arról, hogy az idős em bereket be lehet vonni a szellemi munkába anélkül, hogy az egészségükre káros lenne. A hiva­ tásszerű munka tovább folytatása idős korban serkentőleg hat a pszichés akti­ vitásra és feltartóztatja a pszichés öregedést.

I d ő : . . . ............ Olvasási sebesség:...................

Szavak szám a: 680 Felfogás mértéke: . . ........

Válaszoljon a következő kérdésekre: 1. Mi a cikk tárgya? (Mit akartak a leírt vizsgálattal megállapítani?) 2. Mi a 20. század egyik jelentős szociális, demográfiai problémája és mi e probléma következménye? 3. Milyen tényezők váltották ki azokat az eltéréseket az idős emberek emlékezetében, melyeket általában tapasztaltak és mitől függ még bizonyos mértékig emlékezetük ? 4. Mi határozza meg a tevékenység mértékét? 5. A vizsgált két csoport a) miben hasonlított egymásra? b) miben különbözött egymástól ? 6. A vizsgálat ötféle kísérletből áll. A következőkből az egyik nem szerepelt a kísérletek között, melyik volt a z : a) kikérdezés? b ) 10 szó bevésése? c) a rövid idejű emlékezet meghatározására szolgáló kettős teszt d) mnemotechnikai gyakorlatok? e) a felejtés neurodinamikai mechanizmusainak vizsgálatára szolgáló módszer ? 82

7. A kikérdezés eredményei közül mi volt figyelemre méltó? 8. Milyen különbség m utatkozott a 2. csoportnál a feladatok teljesí­ tésének időráfordításánál? 9. A következő tartalm i kivonatok közül melyik fejezi ki a cikk lényegét? a) A társadalom elöregedése a 20. század jelentős problémája, ép­ pen ezért az öregedés felkeltette a pszichológusok érdeklődését, a szakirodalom pedig elsősorban az emlékezetnek a korral járó változásával foglalkozik. Erre vonatkozó kutatásokat, illetve ezek eredményeit írja le a cikk. b) Az öregedés problémáit és a szellemi aktivitást vizsgálva az ob­ jektív eredmények elemzése azt m utatja, hogy a szavak bevésé­ sével kapcsolatban az emlékezőképesség produktivitása és ered­ ményessége statisztikailag jelentősen jobb azoknak az esetében, akik tovább dolgoznak. c) Az emlékezetnek a korral járó változásait két olyan csoporton vizsgálták, melynek 60—69 éves tagjai csak az életmód tekinte­ tében különböztek egymástól. Többféle kísérlettel megállapítot­ ták, hogy a nyugdíjkorhatár után is dolgozó csoportnál a hiva­ tásszerűen végzett munka kedvezően befolyásolta az emlékezőképességet. 10. Mi — a társadalom szempontjából is fontos — végkövetkeztetés?

Egy kis számvetés

A mai napra szánt feladatok elvégzése után azzal teheti le a köny­ vet, hogy a program egy negyedét már elvégezte. Álljunk meg hát egy rövid számvetésre, nézzük, mire ju to tt eddig? Elméletben m ár elég sok ismeretet szerzett a gyorsolvasásról. Meg­ tanulta, hogy az olvasás bonyolultan összetett művelet, melyben sze­ m ünk és X)................... egyformán részt vesz, ezért jelenlegi olvasási készségünk 2)............................. és szellemi tényezőit egyformán fejlesz­ teni kell. Az első, és talán legnehezebb feladat, hogy szemét és agyát hozzá­ szoktassa a kevesebb fixáeióval való olvasáshoz, melynek eredménye­ ként nem 3)..................................... hanem ...................................................... ......................................................................................... fog fel egyszerre. Nem sokkal könnyebb azonban hozzászokni a koncentrált figyelem­ hez sem, pedig ez — mint azt már többször hangsúlyoztuk — a gyorsolvasásnak alapfeltétele. Ehhez elsősorban meg kell teremtenie a meg­ felelő 4).......... .................. é s ........................... körülményeket. A belső körülmények közül a legfontosabb a motiváció az 5).......... ................... felkeltése. Ennek is megvan a maga módszere, mely egy­ ben-egy újabb fontos jó szokásnak, az aktív olvasásnak elősegítője is: amikor egy olvasmányt kézbe vesz, ne fogjon azonnal bele az olvasásba, hanem 6)............................................................................................................. ........... Az aktív olvasásnak másik fontos módszere a kérdésfeltevés.

84

Legegyszerűbb, ha a 7) esetleg a .................................................................. alakítja á t 8).................................... A gyors és hatékony olvasás feltétele a gazdag szókincs, az egyes szavak jelentésének pontos ismerete. Nyilván kezdi már megszokni, hogy 9)............................................................................................. Most már tudja azt is, hogy a figyelmes olvasás mennyire fontos az utasítások követésénél, de minden más szöveg olvasásánál is. Ennek utólagos ellenőrzésére szolgál most is ez a jel, melyhez természetesen 10)

...................................................................... próbálta a hiányzó kifejezést,. gondolatot beírni. Ez valószínűleg nem is okozott különösebb nehézsé­ get. H a azonban itt-o tt mégis megakadt volna, akkor remélhetőleg em­ lékezett még az 1. napon ezzel kapcsolatban kapott utasításra, mely szerint 11)................................................................ .........................................* mert a következő páros oldalon megadott feloldás 12)............................... Mint ahogy ebből a rövid kis ismétlésből is kitűnik, a gyorsolvasásra vonatkozó ismeretei meglehetősen kibővültek. Persze nem érte be enynyivel, hanem az új szokások kialakításának elősegítésére már el is vég­ zett különböző gyakorlatokat. Ezekkel vajon milyen eredményeket ért el? Nos, minden valószínűség szerint nem a legjobbakat. Az egyes gya­ korlatok sem sikerülhettek mindig kifogástalanul, az pedig csaknem bizonyos, hogy olvasásának sebessége és az olvasottak felfogásának mér­ téke nemhogy növekedett volna, hanem ellenkezőleg, inkább csökkent. H a Önnél nem így lenne, hanem úgy érzi, máris fejlődött valam e­ lyest, nyugodtan hagyja ki a következő sorokat — azok Önre nem vo­ natkoznak. Térjen át azonnal a gyakorlatok elvégzésére. H a azonban azt tapasztalta, hogy teljesítménye valóban vissza­ esett — főleg pedig, ha em iatt kezdené elveszíteni a kedvét — kérem lapozzon vissza az 1. napra és keresse meg (mindjárt az első gyakorlati útm utatás után) azt a bekezdést, melyben ezt a visszaesést előre jelez­ tük. Most pedig vegyen elő egy darab papírt és írja le a nevét úgy, ahogy azt megszokta. Azután próbálja meg ugyanezt előbb nyom tatott kisbe­ tűkkel, nyom tatott nagybetűkkel és olyan gondos kalligrafikus írással,. amilyet az iskolában tanítanak. Az utóbbi három leírás nyilván sokkal lassabban ment, mint az első megszokott, beidegződött kézmozdulat és az eredmény sem lehet valami 85

1) agyunk • 2) fizikai • S) egyes szavakat, hanem összefüggő szócsoportokat, értel­ mes gondolategységeket • 4) külső belső • 5) érdeklődés • 6) előbb gondolkodjék el rajta: Ön mit mondana erről a témáről? # 7 ) címeket, alcímeket, bekezdések első mondatát • 8) kérdésekké • 9) nem siklik el gondatlanul egy-egy kétes, homályos sző értelme felett]* 10) először mindig emlékezetből, a szövegre való visszatérés nélkül • 11) mindig lapozzon vissza a megfelelő szakaszra, és az egész szöyegrészből keresse meg a megoldást # 12) csak ellenőrzésül szolgál

szívderítő látvány. H a egy egész oldalt kellene így, a megszokottól enynyire eltérő módon leírnia, valószínűleg ham ar elfogyna a türelme, a betűk pedig egyre girbegurbábbakra sikerülnének. Vajon meddig kellene gyakorolnia, míg sikerülne megszokni az új írásmódot? Ugyanez történik most az olvasással. A gyorsolvasásnál készséget, jártasságot kell elsajátítania, ennek pe­ dig egyetlen módja a begyakorlás, megszokás. Nehezíti a helyzetet, hogy bonyolultan összetett készségről van szó, melynek egyes részcselekvéseit külön-külön kell begyakorolnia. Hosszú ú t vezet el odáig, míg ezek a részcselekvések elvesztik önállóságukat és harmonikus egésszé olvadnak össze. Addig ezekre a merőben szokatlan részcselekvésekre, illetve azok elvégzésére külön-külön kell ügyelnie, ez pedig teljes mértékben leköti figyelmét, és ahelyett, hogy előbbre vinné, nagy mértékben gátolja cse­ lekvéseit. Mert mi is történik ha valaki — akár azért, hogy a síkos úton el ne csússzék, akár csupán azért m ert különösen kecsesnek vagy maga­ biztosnak akar látszani — egyszerre csak nagyon erősen kezd figyelni arra, hogyan rakja a lábát?

Ebben az esetben ugyanis — akárcsak az olvasásnál — súlyosbítja a helyzetet, hogy évek, évtizedek alatt beidegződött cselekvést kell a megszokottól eltérő módon végezni. Akad azonban még más nehézség is. Bár az állandó ismételgetés bűnét is vállalva újra meg újra hangsúlyozzuk, hogy a gyorsolvasás célja éppen annyira a felfogóképesség fejlesztése, mint a sebesség növe­ lése, ezt az igazságot általában nehezen fogadják el. Az a tudat, hogy gyorsabban kell olvasni, a gyakorlóban bizonyos fokig a hajszoltság érzetét kelti. A gyorsaságot öntudatlanul is felületességgel asszociálva éppen az intelligens olvasók azok, akiknek — m ert nem akarnak felüle­ tesek lenni — még ezt a gátlást is le kell küzdeniük. Megfigyeltek, hogy 86

a fiatalok és a kevésbé tanult, tehát előítéletmentesebb emberek könynyebben sajátítják el a gyorsolvasás technikáját. Persze bennük még kevésbé is rögződtek meg a régi rossz szokások. Végül még két pszichológiai megfigyelés a tanulási folyam attal kap­ csolatban. Valamely készségnek a begyakorlása a legelső napokban elég könynyen megy, m ajd hirtelen megtorpanás következik be, a tanulók néhány napig semmi eredményt nem tudnak felmutatni, munkájuk teljesen kárba veszni látszik. Ügy tűnik, csődöt mond az a szabály, hogy minden gyakorlás javít valamennyire. És akkor, éppen olyan hirtelen, újabb fejlődési szakasz következik, napról napra újabb eredmények m u tat­ koznak — egészen a következő megtorpanásig. Ezek a megtorpanások minden tanulásnál jelentkeznek, ahol komplex készség elsajátításáról van szó, sőt minél komplexebb a feladat, annál sűrűbbek ezek a meg­ torpanások. Ugyanakkor azonban azt is felfedezték, hogy a tanulás fo­ lyam ata ezek alatt a látszólagos megállások a latt sem szünetel, sőt lá t­ ható eredmények nélkül ugyan, de közben alakul ki a készség egyre fej­ lettebb formája. Amint látja tehát, a visszaesések, megtorpanások szorosan hozzá­ tartoznak a tanuláshoz, a fejlődés normális menetéhez, sőt lényegében természetes tünetnek tekinthetők, nem szabad tehát, hogy kedvét szegjék. A másik megfigyelés szerint az eredmények azonnali közlése, az állandó „visszacsatolás”, főleg pedig még a legkisebb fejlődés észlelése is nagymértékben segíti a tanulást. Eredményeit az egyes gyakorlatok után azonnal rögzítheti, külön összehasonlító táblázatot azonban egyik gyakorlathoz sem adtunk. A fejlődés mértéke ugyanis az olvasók ilyen széles rétege számára telje­ sen egyformán és objektíven talán csak a látószögnövelő gyakorlatoknál és a koncentrációs, esetleg a regressziót gátló gyakorlatok egy részénél mérhető, ezek feljegyzett eredményeinek összehasonlítása viszont min­ den külön táblázat nélkül is egyszerű. A szókincstesztekről m ár szól­ tunk: ezek összehasonlító mérése nem lehetséges, de ugyancsak nehéz általános következtetést levonni az olvasási gyakorlatokból is. Ezek elsősorban gyakorlásul szolgálnak, céljuk, hogy megszokja a későbbi fel­ idézés érdekében végzett figyelmes olvasást, eredményük azonban tú l­ ságosan függ az olvasott tárgykörrel kapcsolatos már meglevő alap­ ismeretektől és az érdeklődéstől. Meglehet, hogy némelyik olvasási gya­ korlatban foglaltakról lényegesen többet tu d már, m int am it itt egy rövid gyakorlat keretében közölni lehet — eredménye ezért eléri vagy 81

Hirtelen bizonytalanná válik, kizökken a megszokott ütemből és az addig automati­ kusan végzett cselekvés tökéletlen, ügyetlen, akadozó lesz

megközelíti a 100%-ot, de mindenképpen összehasonlíthatalanul jobb lesz, m int olyan tárgykör esetében, melyről eddig még sohasem hallott, főleg akkor, ha az még csak nem is érdekli. A nyugdíjkorhatáron túl végzett aktív tevékenység hatásáról szóló gyakorlatban foglaltakat pél­ dául természetesen jobban megjegyzi az, akit éppen ez a probléma fog­ lalkoztat, mint a fiatal olvasó, akitől ez a kérdés teljesen távol áll. Természetesen valamiképpen mérni kell az eredményt, erre a könyv módot nyújt. így pl. bizonyos összehasonlítási alapul szolgálnak az 1., a 7., a 14., a 21. és a 28. nap egyforma hosszúságú és nehézségű, azonos tárgykörű olvasási gyakorlatai, melyek fejlődésének jelzése mellett meg­ ismertetik a gyorsolvasással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal is. Általános haladását azonban valamennyi szubjektív tényező, v a­ lam int a napi munkája során egyéb olvasmányaival kapcsolatban is végzett gyakorlásának figyelembevételével csak egyénileg értékelheti ki. Éppen ezért kérem, vegyen elő egy darab papírt. Lapozzon vissza az eddig végzett gyakorlatokhoz és jegyezze fel fejlődésének — ha ez már egyáltalában mutatkoznék — vagy akár esetleges visszafejlődésé­ nek, megtorpanásának saját megítélése szerinti menetét. Lehetnek azonban ezen túlmenően mind a gyakorlatokkal, mind pedig az egyes eddig ism ertetett módszerekkel kapcsolatban egyéni ta ­ pasztalatai, elhatározásai, eredményei, vagy akár kudarcai is. írja fel azt is, melyek azok a részfeladatok, melyeknél különösebb nehézségei voltak (pl. szemgyakorlatok, koncentrációs gyakorlatok), milyen mód­ szerek elsajátítását határozta el elsősorban (pl. szókincsfejlesztés, kér­ désfeltevés), mely gyakorlatoknál voltak véleménye szerint jó eredmé­ nyei (pl. szókincsteszt), vagy hol tapasztalt máris valamelyes előnyös mellékhatást (pl. az aktív figyelésnél). Készíthet ezekről felsorolást vagy akár kisebb táblázatot tetszése, egyéni elképzelése szerint, a lényege az, hogy részben az eddigi eredmények összefoglalását adja, részben a mód­ szerekkel kapcsolatos elhatározásait, saját magának te tt ígéreteit tü k ­ rözze. Ha elkészült, tűzze ezt a lapot is a 14. nap gyakorlataihoz —a 3. napon összeírt elhatározásai mellé. Most pedig kérem, hogy gyakoroljon szorgalmasan tovább, meg­ látja, hogy az eredmény — ha egyelőre talán kissé késik is — végül nem fog elmaradni. 88

Szókincsteszt Második szókincstesztünk hasonló az elsőhöz, azzal a különbséggel, hogy míg az 1 —8. szavak megfelelőjeként csak egy, addig a 9 —20. sza­ vak megfelelőjeként két, sőt ezek között egy esetben három kifejezés is áll. A helyes eredmény a 9. szótól kezdve nem egy, hanem két, illetve három szó — ezeket kell megtalálnia. Egyébként ugyanúgy kell eljár­ nia, m int az előző szókincs tesztnél, vagyis írja ki a megfelelőnek vélt betűjeleket, majd nézzen utána eredményének a feloldásban. A teszt természetesen most sem megy időre. 1. CSERJE

A ) bokor — B ) legelő — C) bokros, bozótos hely — D) a cserfa lehántolt, ipari célokra használható kérge

2. EGYENLŐRE

A ) most, jelenleg még — B ) egyenle­ tesre — G) azonosra — D) valamely korábbi időponttól szám ított bizony­ talanul rövid ideig

3. K ERESETLEN

A ) alacsony szintű, kezdetleges — B ) kedves, barátságos — C) egyszerű, te r­ mészetes, mesterkéltség nélküli — D) kereső foglalkozást nem folytató

4. SZABATOS

A ) a közlésre szánt tartalm at ponto­ san kifejező — B) szabályzatoktól, társadalmi szokásoktól nem korláto­ zott — C) felszabadított jobbágy — D) szigorú formában nem kötött, sza­ bad

5. KIES

A ) üde, kellemes, szép (táj, vidék) ~ B ) nehezen megközelíthető — C) sziklás, köves, terméketlen — D) köz­ lekedési vonaltól távol eső, vasút, or­ szágút nélküli

mm 89

6. TALIZMÁN

A ) varázserejűnek hitt, írással, jelek­ kel ellátott tárgy, kép — B) apró ék­ szer, csecsebecse — G) keleti szent könyv — D) babonás im ádattal, szentként tisztelt tárgy, különösen ru ­ hadarab, köntös

7. ÖNKÉNYES

A ) mások jogait, érdekeit semmibe vevő, saját kénye-kedve szerinti — B) alapos ok nélküli, törvénytelen — G) szabad elhatározásból történő, kényszer nélküli — D) mások befolyá­ sától független, függő viszonyban nem levő

8. TŐRŐLMETSZETT

A ) igazi, valódi — B) eredeti, ősi, ere­ detét, népe jellegét világosan m utató — G) eleven, fürge, gyorsmozgású — D) egy tőről kisarjadt virágos növény

9. HEGYM ENET

A ) kötélpályára függesztett, kisebb űrtartalm ú szállító kocsi — B) me­ redek pályán haladó drótkötél vontatású vasút — G) járm ű útja, haladása emelkedőn felfelé — D) hajónak víz­ folyás ellenében való haladása, ennek iránya

10. KEMÉNYKÖTÉSŰ

A ) erős, izmos testalkatú, — B) erősakaratú, a nehézségekkel bátran szem­ szálló — C) mások szenvedése iránt érzéketlen, közömbös — D) elveihez meggyőződéséhez makacsul ragaszko­ dó, konok

11. TALMI

A ) ócska, kopott — B) az arany cse­ kély értékű utánzata — G) tetszetős, de értéktelen, nem igazi, hamis — D) olcsó, leértékelt

90

12. EGYÍVÁSŰ

A ) egyéves növendék állat (borjú, csikó) — B) egyidős, egykorú — C) azonos származású, azonos rétegbe tartozó — D) egyformán haszontalan, semmivel sem különb

13. HARMADNAPOS

A ) a harmadik napon — B) három n a­ pon át, három nap óta létező, tartó — C) három naponként ismétlődő — D) a term ény egyharm adáért dolgozó nap­ számos

14. KÁRÁL

A ) a kapirgáló tyúk elnyújtott han­ gon folyamatosan szól — B ) veszeke­ dik, zsörtölődik — G) nekieresztve hangját hamisan énekel — D) sokat, lármásan fecseg

15. SZIKKADT

A ) keletien, rosszul sült, szivacsos — B) keménnyé száradt — C) kiaszott, sovány — D) alig nedves, nyirkos

16. ÉBEN

A ) mély fekete — B ) egészen sötét barna — G) a forró égőv alatt élő fa — D) a másvilági boldogság helye, mennyország

17. KÖZHASZNÚ

A ) a legtöbb embertől, közösségtől általánosan fogyasztott, vásárolt — B ) közösség hasznára levő, a társada­ lom céljait segítő — C) a közönség ré­ széről használt, igénybe v ett — D) mindenkinek vagy a legtöbb embernek hasznos

18. HARÁNT

A ) ferdén, rézsút — B ) keresztben — C) hosszába és keresztbe csíkozva — D) két pont között a legrövidebb vo­ nalon 91

19. SZAPORÁTLAN

A ) eredménytelen, sikertelen, meddő — B) lassan haladó, sok bíbelődéssel járó, kevés eredményt hozó — G) melyben a felhasznált anyag és a kész dolog nincs arányban egymással, nem kiadós — D) viszonylag gyorsan el­ használódó, mennyiségileg sem kielé­ gítő, a szükségesnél kevesebb

20. B ER E K

A ) főleg vízparti bokros, fás hely, erdőcske — B) nádas, bozótos, vizes la­ pály, mocsár — G) füves, bokros, eny­ hén lejtős domboldal — D) valamely (szak) területen a beavatottak (sző­ kébb) köre

Hibakeresés A gyakorlat elvégzésének m ódját most már ugye pontosan ismeri? bkmal bkmal

iockp iookp

lqumk lqumk

vkmpo vkmpo

hbial hbial

mnopr mnopr

eüfgd cüfgd

nhitk nnitk

erklo erklo

skfuj skfnj

evbnh evbuh

klhjg klhjg

osank osank

louni lcuni

ertnv ertnv

vvinh vvinb

sason seson

vzuop vzuop

ctgkj clgkj

bnuvz dnuvz

oesal oesel

klher klher

kltnv kttn v

seort seort

hgtol hgtol

vhkrs vhkrs

ijhgk ijhgk

mndfi mhdfi

urtfg urtfg

prghk prghk

fftth fftth

kdnur kbnur

dhhbd dbhbd

saerd seerd

rceso rceso

rttfg rttfg

Idő: ............................. 92

Felfedezett hibák száma:

Szókeresés Ism ét azt kell megszámolnia, — akár csak a 4. napon ismétlődnek meg a kiemelt, első sor szavai. népdalest

— rigó

— nívódíj

hányszor

— kék

szivárvány — zöld — napsugár remeny öröm — szem — pont — főút nívódíj — új rigó — telek — műsor — vet ék lakóház — alap — kiindulás — csicsereg ideál népdalest — kék — megbízás — rigó tanulság — papírcsík — rigó — tavasz — nyaralók fü tty — napsugár — szorgalom — illat — árok dallam — hangulat — kellemes — nívódíj — kék népképviselet rigó népdalest — örömhír — fehér vezető — rádió — seprő — tisztaság — titek et rigó kollégium — művészet — hajlam terv — kivitel — szobor vigalom — nívódíj — árokpart dal — ének — asztalos — hűtőgép — kék népdal táncdal nyárilak — pezsgő — kutya — holdas lugas — autóbusz — est — lapát villanyóra — oszlop JÖ V Ő

Idő:

vb7H c75s X6hU df7I D6hK W567 MK7m 5kK6 d6Kh 6jP2 vg8K d6T2 dc8L vb8S T15k Y3v5 DG3L kl7P Z6sb Hu2c 20bM Őc60 71V4 4uXj Tö5V Q3qc Pt3M k90v o5Gc r6T7

K v f 6 f 67 M m b 5g cS M 3 n B 6 M k 1 3 X 1 M 3e d 34 Y x z 55 3 D K 2 C 77 s 3Fg y z M B3 ő Op 7 A 5f j B 3F q 15 v i d7 T 6 V G8 c V c 7 H D 34 S cT 5 Q 9 3 dX 0 i z 5 7 B We c Yk 4 6 Ch J K t g 9 dk 5 V H 7 d k

H ibátlanul felfogott jelsorok (szócsoportok) száma:

94

nem igaz itt a vár uccu neki ez nem az ez ma jö tt mai műsor kéz és lá>b friss hír ne várj rá pénzt kap az idő jó süt a nap itt az ősz hideg tél ő vár rád esti vonat bő termés őszi vetés kis kecske intő példa ülést ta rt így nem jó ma ne jöjj nem könnyű E sti Hírlap már ma megy még nem jön dal és tánc ez már megy ki mint vet

Olvasási gyakorlat A gyorsolvosás elsajátításának szükségessége Ha felmerül a kérdés, m iért is van szükség gyorsolvasásra, a válasz minden bizonnyal egyértelm ű: már nem lehet győzni a feldolgozandó olvasnivalók tö ­ megét. Ez így igaz. E vitathatatlan tény egyszerű megfogalmazása mögött azon­ ban bonyolult probléma rejlik. A tudomány és technika hatalmas fejlődése szükségessé, egyszersmind lehetővé is tette a legszélesebb körű kommunikációt. A kommunikáció szüksé­ gességéről szólva, annak általános és emberi vonatkozásairól sokat lehetne be­ szélni, de tekintsünk el ettől, nézzük csak egyik — de a fejlődés szempontjából legfontosabb — funkcióját, az elért eredményekről szóló ism eretek terjesztését, illetve befogadását. A z ism eretek befogadása iránti készség, az érdeklődés a világ dolgai iránt ma nagyobb, mint az emberiség fejlődésének eddig bármelyik szakaszában volt. Megváltozott a képzett, művelt ember fogalma: az általános műveltséghez éppen úgy hozzátartozik a kellő tájékozottság a politikában, művészetben, irodalomban, mint a technika és a természettudományok legújabb eredményeinek — legalább nagy vonalakban való — ismerete. És ez nem lehetetlen követelmény, agyunk képes a mind nagyobb ismeretanyag befogadására, megőrzésére, felidézésére: ma egy érettségiző diák lényegesen többet tud a világról, mint néhány száz éve korának köztiszteletben álló, csodált tudósa. A z egyéni igényeknél, érdeklődésnél azonban még erősebb a társadalom szükséglete. A kutatás, a term elés szakembere semmiképpen nem lehet meg a kommunikáció — azaz elért eredményeinek terjesztése, mások eredményeinek megismerése — nélkül, akár csak részleges kommunikációs elszigeteltségének is a társadalom látná kárát. A fejlődés már elért eredm ényekre épülő, szerzett tapasztalatok alapján születő új meg új eredmények folyamatos láncolata, mely­ nek állandó figyelemmel kísérése, nyomon követése nélkül a szakember kiesik a folyamatból, közreműködése ebben a folyamatban fokozatosan erőtlenedik, s végül — minél rohamosabb a fejlődés, annál hamarabb — teljesen meg is szű­ nik. E kiesés okozta veszteség mellett egyszersmind kárba vész az az erőfeszítés is, melybe a szakember kiképzése önmagának és a társadalomnak került. Ennek a szellemi tőkebefektetésnek meg kell térülnie, ami csak úgy lehetséges, ha a szakem ber az új eredm ények megismerésével, azaz állandó továbbképzéssel m egszerzett tudását, alapképzettségét nemcsak azonos szinten tartja az egyete­ m ekről, főiskolákról újonnan kikerülő, tehát a fejlődés legújabb állását ismerő szakem berekkel, hanem gyakorlata, szerzett tapasztalata segítségével azt még túl is szárnyalja.

95

A kommunikáció szükségességéhez nem fér kétség, a lehetőségek pedig — ma a műholdak és számítógépek korszakában — szinte korlátlannak tűnnek; közelebbről nézve azonban feltárulnak gátjai is. A z első akadály az ismeretek, az információk túlszaporodása, sokat emle­ getett „áradata” . Ez a jólism ert jelenség nem szorul bizonyításra, illusztrálá­ sára azonban nézzünk mégis néhány — meglehetősen ijesztő — számadatot. A világ legnagyobb információs szolgáltatása, a kémia szakirodaimát fel­ dolgozó Chemical Abstracts 1971-ben jelentette meg 5 milliomodik tartalmi kivonatát. Mig az első millió 32 év (1907— 1938), az ötödik millió mindössze 3 év és 4 hónap szakirodalmi terméséből adódott. Egyetlen év alatt — 1970-ben — a Szovjetunióban 1300 millió könyvet nyomtattak, azaz többet, mint a könyvnyomtatás feltalálása utáni első 150 évben egész Európában. És a kiadványok száma egyre nő. Előrejelzések szerint Am erika egyetlen egyetemének, a Yale Egyetemnek könyvtárában az állomány 2040-re valószínű­ leg eléri a 200 millió kötetet, ennek elhelyezésére pedig 9500 km hosszú polcra lenne szükség. A z elsődleges problémát azonban nem is a kiadványok növekvő mennyisége és ezek elhelyezése okozza, hanem a szakirodalomnak a szakember számára mind áttekinthetetlenebbé váló tömege. Vegyészettel foglalkozó szakirodalom évente annyi jelenik meg a világon, hogy ha a szakember az év első napján kezdené ezeket olvasni és heti 40 órát töltene csak olvasással, az év végére a publikált szakirodalomnak kb. 2 0 % -át tudná átnézni. Más tudományágakban ugyanez a helyzet. Bár sokat emlegetik manapság az információk áradatát, az igazság az, hogy nem annyira az információk, mint az azokat többszörösen közlő papírtömeg ára­ datáról kell beszélnünk. Ugyanarra az információra rendszerint több forrásban is rábukkanhatunk, ami részben már következménye, de egyben további elő­ idézője is a kommunikáció gátjának. A z akadozó, rosszul működő kommunikáció­ nak következménye a — már elért eredm ények ism eretének hiányában végzett — párhuzamos kutatás, felesleges dupla munka, illetve ezek eredményeinek ugyancsak párhuzamos, többszörös közlése — tovább növelve az információs áradatot, áttekinthetetlenebbé téve a szakirodalmat, terhelve a kommunikációs csatornákat, akadályozva a kommunikációs folyamatot s ezzel zárva az ördögi kört. A z információk szövevényét bonyolítja még a „ zaj” is, az a tény, hogy egyegy szükséges információt gyakran sűrűn teleírt oldalak szóáradatából kell ki­ hámozni — következm ényeként annak, hogy a szakem berek tekintélyét ma még mindig az általuk megírt művek mennyiségével m érik és részben annak is, hogy — jobb mérce híján — az írásműveket a teleírt ívek arányában fizetik.

96

A divatos, sokat emlegetett „információ-robbanás” mellett, mintegy lánc­ reakcióként, anélkül, hogy erre a jelenségre még különösebben felfigyeltek volna, kitörőben van a „terminológiai robbanás” is. A technika, a tudomány fejlődésével mind újabb és újabb fogalmak bukkanak fel, melyek elnevezésére többnyire hibrid szavak születnek. A szakkifejezéseknek ez a túlszaporodása félreértésekhez, téves információkhoz vezethet, amitől a kommunikáció ismét csak akadozóvá válik. A kommunikáció legismertebb, legtöbbet emlegetett akadálya az időhiány. A z említett gátló tényezők következtében a párhuzamosan közölt információk, a felesleges szóáradat és papírtömeg között a szükséges információk visszakere­ sése mind több időt vesz igénybe. A probléma intézményes megoldására már több kísérlet történt. így pl. Angliában és Amerikában azt javasolták, az írók írjanak kevesebb redundanciá­ val, kevesebb szóval fejezzék ki gondolataikat, illetve csak a lényeget tartalmazó szavakat írják le. E javaslat megalkotói nyilván G . B. Shaw-t tekintették példa­ képüknek, aki a hozzá intézett levelekre általában egy levelezőlapra írt kurta „igen” -nel vagy „nem ” -mel — rendszerint „nem ” -mel — válaszolt. De ez az újítás kevés követőre akad, mert sem a szokások, sem az udvariasság, sem a sti­ lisztika elemi szabályai nem engedik ezt a végletes tömörséget, a szerző nem írhat távirati stílusban. A z olvasó persze kiragadhatja magának a lényeget hor­ dozó szavakat (a gyorsolvasáshoz ez is hozzátartozik) — de ez már egy másik kérdés. A z intézményes megoldások közé tartozik a tájékoztatás, a dokumentációs szolgáltatás is, mely a válogatással, kivonatolással, töm örítéssel valóban segít­ séget nyújt, de csak a szakember számára — a tanulás, továbbképzés, művelődés általában már kívül esik körén — , ugyanakkor bármennyire hasznos is támoga­ tása, az olvasás minden munkáját nem veheti le a szakember válláról. Mind a gátló tényezőkről, mind a megoldási kísérletekről mondottak a kommunikációnak még ma is elsődleges eszközére, az írott formára vonatkoz­ nak. Éppen ezért lehetséges, hogy a probléma megoldását — az intézményes megoldási kísérletekkel szemben — az egyéni befogadóképesség fejlesztésével, olvasási módszereink korszerűsítésével közelítsük meg. A gyorsolvasás nem csupán a nagyobb sebességgel teszi lehetővé több olvasmány feldolgozását, hanem elsősorban különleges technikája révén gyorsítja az olvasást és győzi le az aka­ dályokat. Sarkalatos pontjai közé tartozik a célratörő, lényeget kiemelő olvasás; a szűrésre, válogatásra pedig külön módszerei vannak, akárcsak az idegen szavak legtöbbjének felismerésére, megtanulására.

I d ő : .......... Olvasási sebesség:

Szavak száma: 1000 Felfogás m értéke: .

Most pedig a szokásos módon — vagyis anélkül, hogy a szövegre meg egyszer visszatérne — válaszoljon a következő kérdésekre. 1. Milyen ellentmondás van a kommunikáció szükségessége és adott lehetőségei között? 2. Az olvasmány megjelöli, mekkora időtartam szakirodalmi termésé­ ből dolgozta fel a Chemical Abstracts az első és az ötödik millió ki­ vonatát. Az első időtartam az ötödiknek kb. hányszorosa? 3. Melyik az a szakterület, amelynek egy év alatt megjelent irodalmát nem tudná — a felhozott példa szerint — a szakember egy év alatt elolvasni ? 4. Mi az igazság az információ áradatával kapcsolatban? o. Milyen ördögi körről van szó a cikkben? 6. Melyik híres íróról történik említés a cikkben? 7. Milyen intézkedéssel oldható meg, hogy a szerzők csak a lényeget tartalm azó szavakkal fejezzék ki gondolataikat; mi a lényege a gyorsolvasás ezzel kapcsolatos módszerének? 8. Vonjon párhuzamot a kommunikációt gátló tényezők és a gyorsolva­ sás módszereinek előnyei között! 9. Próbálja meg elkészíteni az olvasmány rövid vázlatát. (Először mindenképpen kísérelje meg a vázlatot emlékezetből öszszeállítani. Tekintettel arra, hogy az első ilyen jellegű feladatról van szó, mely nyilván váratlanul érte, kivételesen visszalapozhat — de legfeljebb csak egy percre — az olvasmányra. Vigyázzon, nehogy az olvasmány tagolatlansága, az egyes tényezők különböző részletesség­ gel történ t kifejtése félrevezesse!) Most pedig járjon el az első olvasási gyakorlatnál megadott utasítás szerint! A feloldásban megadott jelölések alapján tegye jeleit a kockába is. 1 lényeg megragadása

A

figyelmes olvasás

B

emlékezés részletekre, adatokra

C

2

3

A lényeg felismerése

Nos, mi volt a tegnapi olvasási gyakorlat eredménye, főleg pedig hogyan sikerült a vázlat, a lényeg kiemelésének legbiztosabb próbája? Ha a 8. és 9. kérdésre — legalább nagyjából — helyesen válaszolt, akkor tudása, tapasztalata, gyakorlata révén kialakult már jó érzéke a lényeg felismerése iránt. De nem kell elcsüggedni akkor sem, ha ez az első kísérlete netán kudarcot vallott — ez az érzék kellő gyakorlás­ sal, figyelemmel, akarattal kialakítható. Tulajdonképpen ez sem más, mint ismét csak szokás, melynek beidegződését el kell érnie, mivel ez is szervesen hozzátartozik a hatékony, eredményes olvasáshoz. Le kell szoknia arról, hogy toronyiránt haladva a szavak sűrűjében „ne lássa a fáktól az erdőt”, a szavaktól a gondolatokat, az olvasmány lényegét; hozzá kell szoknia ahhoz, hogy az egésznek a magját, velejét ragadja ki, illetve az egyes gondolatok közötti összefüggéseket lássa meg. Ehhez nagy mértékben hozzásegíti az aktív olvasás. Ha nem emlék­ szik már pontosan, miről is volt szó ezzel kapcsolatban, kérem lapozzon most vissza a 4. napra és fussa át újra, am it o tt erről olvasott. A lényeg kiemelésénél —a tárgyra vonatkozó kérdéseken túlmenően, melyekre általános szabály nem állítható fel — gyakran jó szolgálatot tehetnek legegyszerűbb kérdőszavaink: ki (mi?) mit?

hogyan? (mivel?) hol?

mikor? miért? 99

Természetesen nem minden esetben kapunk egy-egy olvasm ány­ ból mindezen kérdésre választ, és m int minden segédeszköz, ez is az esetek nagy részében, de nem kivétel nélkül mindenkor alkalm azható; igen alkalmas azonban arra, hogy ellenőrzésül szolgáljon: nem siklottunk-e el valamilyen fontos pont felett. A lényeg kiemelésének legfontosabb segédeszköze azonban a jegy­ zetelés, főleg annak leegyszerűsített változata a kulcsszavak kiemelése és a vázlat készítése. A jó jegyzetelés ugyanis nem szolgai követése az olvasmány mondanivalójának, hanem válogatás, a számunkra fontos, megjegyzendő információk kiemelése az egészből. A kulcsszavak célja pedig, hogy a minimumra redukálja azokat a rögzítendő szavakat, melyek az olvasóban az információk m aximum át idézik vissza. A kulcs­ szó a lehetőség szerinti legkisebb kifejezési egység, mely egyszersmind a legnagyobb jelentéstömeget foglalja magában. A kulcsszó kiválasztása nem nehéz feixdat, csak arra kell ügyelni, hogy valóban a helyes felidézést szolgálja, vagyis a fontos információ­ k at tartalm azza és semmiképpen se az általánost, a jelentéktelent fejezze ki, aminek viszonylag kevés köze van a felidézendő inform ációtartalom ­ hoz. A saját célra készített jegyzetben a kulcsszó az olvasó saját szán­ dékának, érdeklődésének feleljen meg, nem lényeges, hogy közérthető legyen, csak az a fontos, hogy az olvasó számára mondjon valamit. A kulcsszót magából a szövegből is kiemelhetjük, sok esetben azonban célravezetőbb, ha az olvasó saját maga választ egy-egy szót az olvasot­ tak összefoglalására. A kulcsszavak kiírása teljesen elegendő akkor, ha az olvasm ány­ nak csak egyes, számunkra fontos részeit akarjuk megjegyezni. Ha azon­ ban az olvasmány egészéről akarunk teljes képet kapni, akkor még biztosabb mód a vázlat készítése. Ez a vázlat nem más, m int az egész olvasmány erősen leegyszerűsített „gerince”, „tartalomjegyzéke”, a kiemelt kulcsszavak logikus elrendezése. Előnye, hogy világosan meg­ m utatja az egyes gondolatok, részletek összefüggéseit is. Mint minden szokás kialakításánál, jó módszer itt is a gyakorlás. Éppen ezért következzék most kissé rendhagyó olvasási gyakorlatunk, melynél az egyetlen feladat a lényeg felismerése. A gyakorlatban egy-egy számmal jelzett mondat után négy-négy hasonló értelmű és hangzású mondat következik, melyek közül azonban csupán egy adja vissza teljesen, minden kihagyás, ferdítés, megtévesztés nélkül a kiemelt mondat lényegét — ezt kell a négy változat közül meg­ találnia. A gyakorlat nem időre megy, de azért igyekezzék egy kicsit!

100

1. M a jd megmondom én neki a magamét, de tudom, nem teszi ki az ablakba. A) Jól megdorgálom és amit mondani fogok, azzal nem fog dicsekedni. B) Ezen biztosan össze fogunk veszn i C) Szégyelni fogja, amit tett. D) Letagadja, hogy megdorgáltam. 2. Nem csak a kipufogógázok ólma veszélyes. A) Elsősorban az az ólom veszélyes, amely a kipufogógázokban van. B) A kipufogógázokon kívül más anyagok is tartalmaznak ólmot és ezek ugyancsak veszélyesek. C) A kipufogógázok nem mindig tartalmaznak az egészségre káros ólmot. D) Sokféle term ék van, amely ólmot tartalmaz. 3. Annak lehetőségét vizsgá ljá k, nem lehetne-e a jövőben a derített szennyvizeket a tenger helyett a sivatagba elvezetni. A) A szennyvízproblémát fogja megoldani ez az új eljárás, mellyel a tenger helyett a sivatagba vezetik a derített szennyvizet. B) A jövőben minden valószínűség szerint a derített szennyvizet a tenger helyett a sivatagba fogják vezetni. C) A derített szennyvizet a jövőben vagy a tengerbe vagy a sivatagba fogják majd vezetni. D) A jövőben a tenger helyett a sivatagba szeretnék a derített szennyvizet elvezetni. 4. A szerző riportszerű frisseséggel mutatja be a bűnözőket, esetüket, környezetüket. A) A bűnözők, valamint esetük és környezetük bemutatásának stílusa olyan friss, mint egy riporté. B) A riportok a legfrissebb bűneseteket mutatják be a bűnözőkkel és kö r­ nyezetükkel együtt. C) A szerző összefoglalja a bűnözőkről, esetükről és környezetükről készült legfrissebb riportokat. D) A szerző egy riporter frisseségével derítette fel és mutatta be a bűnözőket, esetüket és környezetüket. 5. A szerk esztő szerencsés kézzel nyúlt a válogatáshoz, mely az elm últ két évtized munkásságát volt hivatva bemutatni. A) A szerkesztőnek szerencséje volt, amikor éppen azzal a válogatással akarta bemutatni az elmúlt két évtized munkásságát.

101

B) A szerkesztő ügyesen válogatta össze azt az anyagot, mely alkalmas volt az elmúlt két évtized munkásságának találó bemutatására. C) A szerkesztő az elmúlt két évtized munkáját szerette volna bemutatni, és a válogatással szerencséje is volt. D) A szerkesztő jól fogott hozzá ahhoz a válogatáshoz, melyet az elmúlt két évtized munkásságának bemutatása céljából írtak. 6. A m éréstechnikai szakem berek szám ára, a korszerű futószalagos term elés körül­ ményei között már rég elavult az az orosz közmondás^ mely szerin t hétszer kell megmérnünk az anyagot m ielőtt elvágnánk. A) Egy orosz közmondás tanúsága szerint régen a mérést csak többszörös ellenőrzés után tartották pontosnak és megbízhatónak, ez a felfogás azonban a term elés mai körülményei között már elavult. B) A méréstechnikai szakem berek nem tartják a mai termelési formával összeegyeztethetőnek azt a régi orosz szabályt, mely szerint az anyagot csak hétszeri mérés után lehet elvágni. C) A néphit régen azt tartotta, hogy az anyagba csak akkor szabad belevágni, ha azt már hétszer is megmérték. Ezt azonban a mai futószalagos term elés körülményei között a méréstechnikai szakem berek feleslegesnek tartják. D) A méréstechnikai szakem berek a mai futószalagos term elés körülményei között már elérték, hogy az anyagot felvágás előtt ne kelljen többször megmérni, mint ahogy azt még a régi oroszok tették.

Fogalomválogatás 1. Valakivel vagy valamivel való érzelmi azonosulásból eredő hangu­ latban van, rajongást, lelkes tiszteletet, szeretetet érez valami iránt és ezt ki is fejezi, vagyis........................... 2. A ............................. levert, szomorkás hangulat; teljes lehangoltsággal, főleg az önbizalom csökkenésével járó komor lelkiállapot, mely súlyos eseteiben elmebetegséggé fajulhat. 3. Hideg, nyugodt természetű, szenvedélytelen (személy), akit semmi sem izgat fel és semmi nem lelkesít, nem hoz ki a sodrából; ellen­ szenvesen érzéketlen, szenvtelen, azt mondják r á : ................... 4. A mozgásra, tettre, cselekvésre nem eléggé kész, nehézkes személy (vagy általában élőlény), akinek viszonylag hosszú időre van szük­ sége valamely mozgás, tevékenység, munka elvégzésére................... 102

5..........................., izgatott örömét, boldogságát áradozó bőbeszédűség­ gel, gyakran széles gesztusokkal fejezi ki. 6. Halk, lassú vagy nem nagyon gyors; váratlan mozzanatokat, merész átm eneteket nem tartalm azó ....................... (zene, dallam). Meg­ értő, szánakozó, könyörületre hajló emberi magatartás, gyönge, erélytelen, engedékeny is. 7. Akinek egyéniségében, m agatartásában nincs elég határozottság, nincs erő, lendület, se hideg, se meleg, a z ................................... 8. A .........................lelkiállapot, melyet nagymértékű csüggedt fásult­ ság, közöny, levertség és az érdeklődés teljes hiánya jellemez. 9. Hirtelen és zajosan berohan, beront a terembe, azaz................... 10. Könnyen heves idulatra gerjedő, heves érzelmekre lobbanó; heves, in d u la to s ,............................. 11. H atározatlan egyéniségű, akiben nincs lendület, érdeklődés, lelke­ sedés; ........................... kedélytelen, energiátlan. 12. Hirtelen keletkező, de tartós érzelmi reakcióra hajlamos, heves vérmérsékletű, ingerlékeny, lobbanékony, a z a z ............ .. 13. Aki csüggedésre hajlik, a világot sötéten, a jövőt reménytelennek látja, s inkább a bajokat veszi észre, mint a kedvező jelenségeket a z ....................... 14. Hirtelen, váratlanul, határozott lépéssel, belép, csak ú g y ................. valahová, valakihez. 15. Nehézkes, lusta mozgású, lusta, renyhe, tétlen természetű, azaz .........................Ilyen minden rá jellemző nehézkes, vontatott meg­ nyilvánulás, tevékenység is. A — letargia B — lobbanékony G — halvérű D — betoppan E — berobban F — lomha G - lágy H — lagymatag Idő:

J K L M N 0 P

— lelkendezik — borúlátó — melankólia — lassú — kolerikus — lelkesedik — langymeleg

Helyesen kiválasztott fogalmak száma: . . . 103

Szóképzés Ism ét kombinált gyakorlat következik, mely a koncentrált figyel­ men és a szókincs fejlesztésén kívül elsősorban a lényegfelismerés képes­ ségét fejlesztő játék. Mindegyik sor egy-egy külön feladat. Az első sor­ ban található példához hasonlóan minden két szó közé olyan harmadik szót kell találnia, mely az elsőnek utótagjaként, a másodiknak pedig előtagjaként egy-egy — egymással semmiféle összefüggésben nem levő — összetett szót képez, akárcsak a példánkban látható „vadonatúj ” és „újburgonya”. Mindenképpen összetett szavakat kell alkotnia, a meg­ oldás nem lehet jelzős szerkezet vagy ragozott alak. Most sietnie nem kell, ráér nyugodtan gondolkodni, sőt ha egy-egy szóval nagyon nehezen boldogul, azt akár másnapra is elteheti, hátha közben mégis „beugrik” a megoldás. A feloldást csak akkor lapozza fel, ha bizonytalan eredménye helyességében vagy pedig ha már valóban kénytelen feladni a játékot. Remélhetőleg az utóbbira nem fog sor kerülni. vadonat

2.

család

ág

3.

emlős

faj

4.

birs

csutka

5.

etil

mérgezés

6.

hátas

istálló

7.

csörgő

marás

8.

csapó

9. 10.

mezei püspök

11.

füge

12.

haj

ÚJ

burgonya

1.

zár cincogás bél faragvány sapka

Jelkeresés Kérem, lapozzon vissza a 3. napon található táblázathoz és azt számolja meg, hogy a számsorokban hányszor fordul elő a 4396. Id ő :................. 104

d a 1 V D e 34 3 b f 0 B L 12 Ci q 1 Op 5 d e 6 j 6 3 M nb i 7 m T 6 u 2M X a F9 8 j P 5 É 67 i K9 61 mL 5 Á d o S 16 W k 8 ő 2 f5 K c h 9 L V 5 5 V r Ó 77 f 9 é K 7a s M 2 U 5 g 4 i D d o Y s 7 k 76 G f 5 9 A D 7 9 h w 77 h

d 2 d a k 6 C j H s 5 4 c 77 B G 8 7 8 J V 8 j 77 X s 7 6 Y f t A z 5 u z 4 X h 9 7 S E 7 xj w 6t R 45 q g h 4 F Gr 7 z H 5 6 g j U 6H r 3 R8 k 6 7 1 g i 4K 7 d f t É 3 77 Q P 2 I U f 4 hL o L E k 3 P á 7 S S b3 J d d s 7 e t7 K e

ez nem az kék az ég uccu neki mai műsor itt a vár friss hír nem üzlet pénzt kap az idő jó süt a nap hideg tél ő vár rád bő termés ez ma jö tt kéz és láb ne várj rá itt az ősz esti vonat őszi vetés kis kecske vízi erőmű intő példa ki m int vet Esti Hírlap már ma megy még nem jön ez már megy így tö rtén t dal és tánc ma délelőtt

H ibátlanul felfogott jelsorok (szócsoportok) száma:

105

Olvasási gyakorlat Következő olvasási gyakorlatunknál a kérdéseket — a szokásostól eltérően — nem utólag tesszük fel, hanem már előre eláruljuk. Olvasás közben tehát m ár ezekre figyeljen, és ezekre keresse a választ. Kinek szól az olvasmány, elsősorban kinek a számára lehet hasznos és érdekes ? A következő kérdőszavakat válaszolja meg: mi ? (mi az olvasmány tárgya ? mire vonatkoznak a következő kér­ dések ?) mit? (mit akarunk ezzel kapcsolatban vagy általa elérni?) Hogyan? (mi módon? milyen eszközökkel?) hol? (milyen helyen?) mikor? (milyen esetben? milyen körülmények között?) miért? (mi okból? mi célból?) Kezdje az olvasást, mérje az időt is.

A világítás kérdése A jó világítás kiemelt jelentőségét az okozza, hogy az információk több, mint 80% -át szemünkkel érzékeljük és csak a fennmaradó 2 0% az, amit a többi érzékszervünkkel tapasztalunk. A szem nagymértékben alkalmazkodóképes és kedvezőtlen körülm ények közt is fáradságmentesen dolgozik, de idegrendsze­ rünkre káros a rossz világítás. Ezért a munkahelyet úgy kell megvilágítani, hogy jó közérzet mellett nagy munkatermelékenységet érhessünk el. A tapasztalatok szerint ehhez 1000— 2000 lux megvilágítási erősség szükséges olyan berendezés­ sel, amely lehetővé teszi a káprázatmentes látást. Ezt m odellkísérletek alapján tervezik meg. Összhangot kell terem teni a nappali természetes fény és a m ester­ séges fény között, nehogy erős fény kontrasztok alakuljanak ki, amelyek a látást károsan befolyásolják. Ezt a kellemetlen helyzetet mintegy 2000 lux mesterséges fényű megvilágítási erősséggel lehet kiküszöbölni. Kellemetlen érzést okoz az ember számára az is, ha a világítótestek színvisszaadása nem megfelelő és erősen különbözik a nappali fénytől.

Idő:

Felfogás mértéke:

Tegnap a lényeg kiemelésével foglalkoztunk és megállapítottuk, hogy ezt nagy mértékben segíti az aktív olvasás, amiről viszont a 4. napon volt szó. Ezzel kapcsolatban arra kértük, lapozzon vissza és fussa át újra, amit o tt arról olvasott. Mivel most már azt is tudja, hogy az utasításokat mindig pontosan követnie kell, ezt nyilván meg is tette. Most hát arra kérem, hogy kizárólag tegnapi ismétlése alapján — tehát anélkül, hogy ezt a részt ma újra átnézné — foglalja egy-két mondatban össze annak lényegét.

Nos, ha megvan, lapozzon vissza és az aktív olvasásról m ondotta­ kat újra átnézve gondosan ellenőrizze egyrészt saját emlékezetét, vagyis azt, milyen figyelmesen olvasott tegnap, másrészt, hogy valóban a lényeg volt-e az, ami megmaradt emlékezetében. Ezután térjünk át a mai feladatokra.

107

Szókincsteszt Harmadik szókincstesztünknél általában ismét csak egy megfelelő kifejezést kell találnia, kivételképpen azonban akad olyan is, melynek két megfelelője is van. Egyébként teljesen a korábbi szókincstesztekhez hasonlóan kell eljárnia. 1. AKKURÁTUS

A ) pedáns, pontos — B) meghatáro­ zott méretű — G) egyetemi évfolyam régies jelölése — D) megbízható

2. HERBÁRIUM

A ) gyógynövénybolt — B) növénygyűjtemény, növények lepréselésére szánt mappa — C) fűszer- és gyógy­ növények tárolására szolgáló edény — D) botanikus kert ritka, egzotikus növényekből

3. ABSZOLUTIZMUS

A ) teljességre, tökéletességre törek­ vés — B) korlátokat, szabályt nem ismerő művészeti irányzat — C) önkényuralom — D) alkotmányos királyság

4. AGILIS

A ) ingatag, befolyásolható — B) moz­ gékony, tevékeny — C) gyors, fürge — D) befolyásos

5. VÁKUUM

A ) légüres, illetve légritkított tér — B) légörvény — G) hézag — D) ki­ ürített terület

6. SZIESZTA

A ) lábadozás — B) spanyol nemzeti ünnep — G) pihenés — D) ülés, meg­ beszélés

7. ZSARGON

A ) mesterkélt, kényeskedő kiejtés, hanglejtés — B) orrhang, raccsolás — G) tájszólás — D) csoportnyelv

8. STAGNÁL

A ) megáll, nem fejlődik — B) vissza­ fejlődik— G) erősödik, fokozódik — D) megtagadja a m unkát

108

9. TEMPÓS

A ) időrendi — B) szabályosan ism ét­ lődő, váltakozó, arányos tagolású — C) kim ért ütemű, lassú, körülményes — D) gyors, fokozott, ütemű, nagyobb iramú

10. SZUBTRÓPUSI

A ) mérsékelten meleg területhez ta r ­ tozó — B) a forró égövhöz tartozó, délszaki — C) a mérsékelt és a forró égöv közötti — D) forró égöv alatt termő

11. BAKSIS

A ) könyöradomány, alamizsna — B) borravaló — C) megvesztegetés­ ként vagy személyes szolgálat illeték­ telen jutalm azásaként ajándékozott pénz — D) keleti pénznem

12. KRONOLOGIKUS

A ) egyidejű — B) pontos időmérésen alapuló — C) betűrendes — D) idő­ rendi

13. KONFÚZIÓ

A ) összevonás, egyesítés — B) beol­ vasztás, bevonás, bekebelezés — C) össze nem tartozó elemek laza halmaza — D) zűrzavar, fejetlenség

14. KONTINENTÁLIS

A ) földrészek közötti — B) egy föld­ részre vonatkozó, azon belüli — C) szárazföldi — D) összefüggő sziget­ csoportbeli

15. GEODÉZIA

A ) földméréstan — B) a föld term é­ szeti jelenségeinek vizsgálata — C) földműveléstan — D) a földbirtok­ megoszlás rendezésének kérdése

16, FREN ETIK U S

A ) hangos, lármás — B) dühöngő, tomboló — C) nagy erővel jelentkező, hatalmas, erős — D) rendkívüli lelke­ sedést kifejező, keltő, magával ragadó 109

17. DELEGÁTUS

A ) kiküldött, megbízott — B) kérés tolmácsolására alkalmilag összeállt kül­ döttség — G) konferencia résztvevője — D) képviselő

18. VANDALIZMUS

A ) beteges kegyetlenkedés — B) emberevés — 0) kíméletlen pusztítás, rombolás — D) pogány tűzáldozat

19. KONTRASZT

A ) körvonal — B) élesen elhatárolt, szembetűnő különbség — G) (főleg szín) árnyalat — D) ellenkező módon változó

20. HIERARCHIA

A ) egyeduralmi rendszer — B) aláés fölérendeltségi viszony, rangsor — G) főpap — D) hatalmaskodás, ön­ kény

Hibakeresés K HFFT K HFFT

U V H IJ U U H IJ

GGYIJ GCYIJ

B D EEF BD EEF

CCUVU couvy

ERTGF ERTGF

COUVK COOVK

RRHFT RRHFT

WVWTO WVWFO

LLKTL LFK TL

OPUVZ OPOVZ

SOSUS SOSUS

DKLRT D K IRT

N G K JI NCKJI

UOBDH UOBDH

OOUNI OOUNI

KMNSP KMNSP

ELNUM EFNUM

SUHBF SUHBF

ERTIO ERLIO

TGFLN TGFLN

DÓRIK DÓRIK

STRZU STPZU

VKLFD VKLED

H H FFG H H FFG

RITPO RITPO

IFJG Y IFJG Y

SORNH SORNN

HNMOT HNMOT

PRTCO PRTCO

AEMNO ALMNO

IKMNV IKMNV

AEÁVL AEAVL

KMOMN KMOMN

KSZGI KSZCI

L K H FR L K H FR

Idő: . . . . 110

Felfedezett hibák

Ismétlődő számcsoportok 987 879 785 587 857 324 432 243 546 465 564 393 933 339 293 345 915 773 173 765 Idő:

654 764 675 873 567 435 234 934 765 984 784 394 399 289 298 389 159 786 783 876

345 783 378 276 876 245 493 834 345 265 563 543 983 493 389 456 954 734 391 674

234 456 987 587 387 324 432 245 546 467 498 943 389 573 932 543 915 376 173 567

345 879 785 785 857 432 234 234 365 456 564 375 394 397 293 453 195 773 673 765

876 873 234 675 758 362 345 243 485 465 566 393 933 939 394 543 345 377 371 653

987 983 398 985 762 739 264 276 652 426 456 939 395 399 289 345 594 743 476 745

234 245 345 263 398 384 879 345 453 347 563 499 283 339 373 356 159 378 137 986

Wr H- '

5 2 3 4 4 5 7 4 8 3 2 2 6 5 9 2 1 1 9 2 9 0 2 4 5 5 6 5 3 7

8 7 7 7 7 5 2 6 0 8 8 4 6 8 7 8

7 4 5 9 9 8 9 9 4 4 4 9 2 2 4 6 7 3 4 4 7 4 0 3 4 7 4 5 4 8 7 5 4 7 7 4 8 3 8 2 1 9 3 0

3 1 5 0 2 3 2 0 3 1 7 9 9 7 4 4 5 5 8 8 3 5 2 8 5 0 2 8 2 3 2 9

9 9 1 6 9 4 2 6 1 5 1 9 8 1 2 2 0 4 1 7 3 3 3 2 1 1 3 7

45762 48201 05682 35872 45769 24683 35784 30058 29834 38475 48576 00348 67584 58492 57483 38475 58623 29384 50048 67482 48393 34345 20134 58410 68932 58920 40301 11457 10872 83456

H ibátlanul felfogott jelsorok száma:

112

4 2 02 1 3 11 0 9 4 5 33 4 1 4 3 4 4 2 9 5 8 4 3 1 55 6 4 111 6 7

8

5

2 4 3 3 3 5 2 88 3 33 3 4 4 7 4 2 i 3 2 6 3 2 5 1 6 3 0 1 0 7 6 2 1 2 5 0 2 3 1 0 1 5 5 6 9 2 8 23 1 7 7 4 1 7 875 00 1 4 7 6 3 3 4 5 4 3 4 53 6 73 5

2 1 6 3 2 9 2 3 2 1 2 8 8 1 4 3 2 8 6 5 1 3 9 2 7 1 2 8 8 1

Olvasási gyakorlat (vázlat és összefoglaló készítése) A most következő olvasási gyakorlatnál ne nézze az órát, ráér nyugodtan gondolkodni, sőt az olvasm ányt többször is átfuthatja, nem kell a feladatot egyszeri átolvasás után elvégeznie. A feladat az, hogy el­ készítse a közlemény egészen rövid, csupán kulcsszavakból álló vázlatát. U tána próbálkozzék meg tömör, legfeljebb 5 —6 soros kivonatának el­ készítésével is. Ez kerek, de egyszerű m ondatokban természetesen csu­ pán a lényeget tartalm azza. H a elkészült — de csak akkor — eredményét hasonlítsa össze a feloldásban közölt vázlattal, illetve kivonattal. Szó szerinti egyezés nem várható, a lényeget azonban nagyjából a feloldáshoz hasonlóan kell visszaadnia. A szemétégetés füstgázai A háztartások és ipari létesítm ények hulladékainak eltávolítása az egyik legsürgősebben megoldandó kommunális kérdés. Már a múlt század utolsó éveiben épültek szemétégető berendezések. E berendezések végterméke szag­ talan, steril salak volt, de a szemét eltérő összetétele miatt még mindig nem feleltek meg a követelményeknek. Jelenleg Svájcban és Németországban talál­ hatók Európa legmodernebb szemétégető berendezései. Ezekben az égetés különböző rostélyrendszereken történik. A három egy­ mást követő művelet az előszárítás, az égetés és az izzítás, a tökéletesebb égést szolgálja. A tökéletes égést egy közös utóégetőzóna teszi lehetővé. A z égés már 760° hőmérsékleten csupán szagtalan gázokat bocsát ki. A C 0 2-tartalom természetesen függ a hulladék fajtájától is és a széntar­ talomtól függően is ingadozhat. A z égetési salakban, ugyanúgy mint a kazánok esetében, kevés a foszfát, a szulfát és a klorid. A z adatok szerint foszfát 0,2— 1,0%-ban, szulfát pedig 0,8% körüli mennyiségben mutatható ki. A nagyváro­ sokból származó hulladék a foszfát és a szulfát mellett jelentős mennyiségben tartalmaz kloridot és szervesen kötött kló rt is. A z izzó salak hosszú tartózko­ dási ideje és a magas hőmérséklet miatt az illékony anionoknak gázfázisba kell kerülniük; a P20 5 és az S 0 3 nagyobb része a salakban marad, a klór azonban kiűzhető. A hidrogénklorid gáz képződését szervetlen kloridokból, pl. N aCLből úgy kell elképzelni, hogy az izzó zónában illékony vas-, illetve alumíniumklorid képződik az alumínium-, illetve vasszilikátból. A z illó kloridokból hidro­ lízis útján H CI gáz képződik a kemence vízgőztartalmú légkörében, amely

113

rendszerint a szálló porhoz kötve van jelen. A vízgőztartalom a szemétégetés szárítási lépésében mindig igen magas, gyakran eléri a füstgázmennyiség 10%-át. Ily módon a klór 74— 89%-a sósavgázalakban távozik a rendszerből. A szemét, a salak és az eltávozó gázok átlagos összetételéről rendkívül nehéz pontos adatokat kapni, hiszen a hulladék összetétele helyenként változó és erősen heterogén. Általában a szemétégető berendezésekből eltávozó gáz a szokásos C 0 2 és C O m ellett mindig tartalmaz sósavat, S 0 2-t, nitrózus gázokat és kénsavat is. A nürnbergi szemétégető berendezésben a szálló portól megszabadított kipufogó gázok összetétele (1970-ben) 300— 600 mg H CI Nm3, 740— 1060 mg S 0 2 Nm3 és 150— 250 mg „ N 20 3” , Nm3. Ez a koncentráció kb. 0,02— 0,04 térf. % -nak felel meg. Ilyen mennyiségek normál kémiai abszorbensekkel minden további nélkül eltávolíthatók. Egyéb berendezésekből eltávozó gázok sósavtartalmára vonatkozóan az irodalom csak kevés adatot közöl. A gázokkal együtt távozó sósav nehézségeket okoz. K orrózió ugyanis saj­ nos mindig fellép, ha klór és különösen N a C L tartalmú hulladék oxigénfelesleg jelenlétében a fémfalakkal pl. vascső falával reagál. Szerencsére gázfázisban a sósav a fémfallal szemben nem agresszív, ha hibátlan az oxidvédő réteg. A z is­ m ert kéregszerű képződmény a fémfelületen általában csak kloridionnal való érintkezéskor keletkezik. A sósavkibocsátás másik károsító hatása a szemét­ égető berendezések közelében található kultúrnövényeken észlelhető. A gyü­ mölcsfák levelein fellépő nekrózis oka a kloridion-felvétel, amelyet először 10 év­ vel ezelőtt észleltek PVC-hulladék elégetésekor. A nekrózis a levelek szélén kezdődik, és onnan kiterjed a levél nagy részére, fehér foltok formájában. Vannak virágok, illetve gyümölcsfák, amelyek erre nem érzékenyek, másoknál viszont súlyos elváltozások lépnek fel. A szemétégető berendezésekből eltávozó gázok portól való mentesítését is el kell végezni, valamilyen szűrőberendezés segítségével. A nyers, nem szűrt gáz igen sok port tartalmaz, az eredeti hulladéksúly kb. 2— 10%-át. 1— 20 g/Nm3 a határérték, az ipari berendezéseket 5,7 g por/Nm3-re szokták méretezni. Ez 98% -os hatékonyság mellett azt jelenti, hogy kb. 120 mg/Nm3 por marad az eltávozó gázban. A z égetőberendezésben álló por összetétele (9,9% szulfát, 0,8% P2O s, Cl-nyomok) és a reakciók alkalitása arra enged következtetni, hogy az illó anionok legalábbis részben a szálló porral együtt távoznak a rendszerből. A z eltávozó gázok portalanítása nedves portalanító vagy alkalikus masszát tartalmazó száraz szűrő segítségével végezhető el. Kisebb berendezésekben elegendő, ha a füstgázokNa^égető kamrából két utóégető helyiségbe jutnak és utána két kamrába, m ert ezek az utóbbiak durva szűrőként szolgálnak. A permetező szövetszűrő is jó hatásfokkal dolgozik, a sósavgőzök 99,2%-át távolítja el 120° hőmérsékletű gázból.

Regresszió

Az egyik leggyakoribb hiba, mely erősen gátolja az olvasást, az állandó visszatérés a már olvasott szövegre, az ún. regresszió. Olvasás közben szemünk egyre tovább halad a szövegben, agyunk azonban nem követi, hanem el-elkalandozik. Amikor észbekapunk, úgy érezzük, el­ vesztettük a gondolat fonalát és gyorsan visszaugrunk a már elolvasott szövegre — néha csak egy-két szóra, kifejezésre, néha azonban hosszabb szakaszokra, egész bekezdésekre is. Ez a regresszió nem is mindig tu d a ­ tos, főleg pedig — legtöbb esetben — nem is indokolt. Amikor valam i­ képpen megakadályoznak ebben a regresszióban, rendszerint kiderül,, hogy agyunk közben mégis csak olvasott és ha valahol újra találkozunk az elveszettnek vélt gondolattal, meglepve ismerjük fel, rájövünk,, hogy tulajdonképpen nem is hagytunk ki olvasmányunkból semmi lé­ nyegeset. Rossz szokásról van szó, melynek eredője a bizalmatlanság saját magunkkal, agyunk működésével, felfogókészségünkkel szemben. Ebből pedig az következik, hogy ismét egy rossz szokást kell leküzdenünk és újjal — a folyamatos, ritmikus olvasás szokásával — felcse­ rélnünk. Meg tudná esetleg okolni, miért kell erről a hibáról okvetlenül leszoknunk?

115

Ez az állandó vissza-visszatérés a már elolvasott szövegre nemcsak nagymértékben lassítja az olvasást, hanem az egyes szavak, fél mondatok, bekezdések újraolvasása, ismételgetése kuszává, zavarossá is teheti számunkra az egész gondolatmenetet

Az új szokás kialakításának módja természetesen ismét csak a szorgalmas, kitartó gyakorlás, mégpedig kétféle módon. Az egyszerűbb és könnyebb módszer szerint meg kell akadályozni, hogy szemünk visszatérhessen a már elolvasott szövegre. Tanfolyamokon erre a célra különböző gépi berendezéseket használnak, de megteszi egy darab papi­ ros is, am it az olvasás sebességének megfelelő ütemben csúsztatunk rá a már elolvasott szövegre, folyamatosan eltakarva azt. H a egy kis ügyes­ séggel a papírt kissé ferdén ta rtv a csúsztatja úgy, hogy bal sarka valam i­ vel lejjebb érjen, akkor nemcsak az elolvasott sorokat, hanem még az egyes sorok elejét is el tudja takarni, így szeme még az éppen olvasott sor kezdő szavaira sem tu d visszatérni. A regresszió ugyanis lehet függőleges, felfelé irányuló (amikor főleg sorokra ugrik vissza) és vízszintes, balra, a sor elejére húzó (amikor csak egy-két szót ismétel). Éppen ezért a folyamatos, ritmikus olvasás be­ idegzését célzó gyakorlatok — és ez a másik módszer — ugyancsak k ét­ félék aszerint, hogy céljuk a vízszintes vagy a függőleges irányú reg­ resszióról való leszoktatás-e. Mielőtt rátérnénk az első feladatra, szeretnénk emlékeztetni arra, amiről korábban m ár volt szó: az egyes gyakorlatok az olvasásnak egyszerre több tényezőjére is hatnak, több irányú fejlődést is eredmé­ nyeznek. Ez a komplex hatás fordítva is érvényes: a valamely téren elért eredmény megkönnyíti több, m ásfajta gyakorlat végzését, illetve m eggátolhat egyéb, rossz szokásokat is. Így ha sikerül olvasási sebessé­ gét kellő mértékben növelni, és ha elérte azt — amiről még a későbbiek­ ben lesz szó —, hogy nem a szavakat, hanem a gondolatokat olvassa, azokat követi, akkor ez a regresszióra való hajlam is lényegesen csök­ kenni fog. De most lássuk az első regressziógátló gyakorlatot, melynek célja a vízszintes irányú regresszióról való leszoktatás és lényege, hogy egy-egy sort kizárólag csak egyszer szabad elolvasnia, és ennek az egyszeri el­ olvasásnak alapján kell megoldani a feladatot anélkül, hogy újra vissza­ térve a már elolvasott kifejezésekre keresgélne a megfejtést. A táblázatban 15 sorban 3 —3 szót, illetve kifejezést talál. Lényegé­ ben minden sor egy-egy külön feladat: döntse el, hogy azzal a kifejezés­ ig

sel mely mellett semmiféle jel nincs, az {a) és (b) betűvel jelölt kifejezé­ sek közül melyik áll asszociációs kapcsolatban. Például: 1) 2)

FŰ tél (a)

zöld (a) KÁNIKULA

kék (6) nyár (6)

A megoldás nyilvánvalóan első esetben (a), a másodikban (b). A feladatok persze nem lesznek mindig ennyire egyszerűek, néha egy kis gondolkodást is igényelnek majd. Nehezíti a megoldást, hogy a jel nélkül álló kifejezés — melyhez a kapcsolódó másik kifejezést kell keresnie — nem mindig áll az első helyen. Az első feladatnál azonban — a könnyebbség kedvéért —ezt a kifejezést még nagybetűkkel szedtük. Kérem, vegyen egy darab papírt — akkorát, hogy az egész oldalt takarja — és írja rá a sorok számát 1-től 15-ig. Az írószert ta rtsa a kezé­ ben. A papírt bal kezében ta rtv a tegye azt az oldal felső széléhez, az első sor fölé. Olvassa el — de csak egyszer — az első sort, csúsztassa rá — fentről lefelé — azonnal a papírt és közben máris döntsön, hogy (a) vagy (b)-e a helyes megoldás. E zt írja le a szám mellé. 1)

— a

2)

—

6

így haladjon végig az egész oldalon. Mielőtt azonban elkezdi, néz­ zen az órára. Mérje az időt, igyekezzék minél gyorsabban dolgozni. Eredm ényét végül ellenőrizze a feloldásban!

117

EH H £>

íO

OQ o ^ 4-> P HI ^-+-> © I— Q 'P Ö :S3 :0 pQ

V©

O

CS3

© ©

co

£—i

® rvi b€ HH

bJD

'© CC

fl © 4^

O H O

©

rt4 N « 'ü M C O t— ví) CHJ 4^> fl S d^ © 2^ £ © p m

,o

M

3

p q

Regressziót gátló gyakorlat

:p

oc PU fi CÖ

OQ

m ö

<1 o

^4-t

rO^ 1? U c <1 í* g g o Eh © P í-H M '©

:§ gM

1

CG

QQ

VCŐ W 3tí H OQ

H

3M O

CÖ

4^

Eq

*2 f-H

N

v
O

o «

M

Eh

S «

OQ H

GC

HÍ

>

>


118

4->

•Ö CÖ Q LZ ©í>> fí H

43

« Q

co

v®

CO

<5

OQ

£C

«

OQ

v£ n

tó g> ^ o o00 ff tsl OQ

*

SCŐ n3

'O

ÍH

CÖ

tt)

CÖ

bC ©

PH V-H QQ O O

0)

:0

bC

4=>

QQ

^^

^CŐ 4^ •r—» 'S í

>> S ©

£©

> ESJ OQ

fl cö

£*•

o

bD

kH

cö

fl

Szí

4->

©

£>

OQ (M

CO

lO

I d ő ; ..............................................................................................................

bJD

o m

Hibakeresés NNM8Í NNM8Í

VWun3 VWunS

OCn75 OCn75

FT3nR FT3nR

seNH6 seNNö

SOÜv4 SOUv4

7aK4q 7aK4q

bMc55 bMc55

AB3lk AB3lk

VX6uY VX6nY

acl7B aol7B

Vgk8e Vgk8s

LM6vT LM6vT

34scG 34seG

KL55a KE55a

XToef XToef

fth5M ftnSM

K H td6 K H td9

COSnl COSnl

PPnm4 PPnm4

3oeNH 3oeNH

LKzx4 LKzz4

PPR d8 PPR d8

VeWSz VeWSz

6tfvV 9tfvV

ijH F r ijN Fr

MnN5c MnN5c

PPo3e PPo3e

érs6T ére6T

vzw2S vzv2S

VHKn2 VNKn2

FTDn8 DTDn8

PPl2c PPl2c

cn5KH cnSKH

sCOP8 sCOP8

wvUVe wvOVc

Idő: . . . .

Felfedezett hi ák száma:

M EG V A N M IND A 16? N A G Y S Z E R Ű ! V A G Y MÉGSEM? NEM A V ILÁ G ÍT Á S B A N V A N A HIBA?

Szókeresés táska

— eb

— híd

— mese

— erdő

vonat — újság — mező — Hba — táj — erdő — ég körömlakk — táska — vásár — ház — kép — ág — tű sín — nyári — fáj — oszlop — ham utartó — eb — le füst — érem — táska — indóház — vár — áll — kér ülés — béke — kendő — tárgy — híd — állás — boci irodaház — csizma — szaklap — mese — kutya — ásó kalyiba — nyár — konyha — táska — megbeszélés — lap jácint — eb — állomás — még — állás — fűtés — fagy híd — konty — élelem — opera — hő — illem — tér barna — kő — szótár — mese — haza — regény — ló örök — mese — folyóirat — könyvtár — nyelv — szirt ember — nyaralás — táska — macska — futás — nád fakó — cigaretta — rózsa — gyöngy — dallam — mese tojás — asztal — gyümölcsös — bakó — villám — vég kapocs — táska — ülőke — kert — eb — pallós — év harc — tető — szekrény — villa — báb — szürke — fa park — erdő — fű — eb — szem — csomag — manó bélyeg — nagyító — táska — fal — sejt — ital — sör Idő: .........................

g r

t

e

w

d

f

t

z

w

e

i

u

z

y

X

d

f

u

f

r

t

q y

P 1

i

w r

t

z

i

o

e

y

s

k

1

q

r

z

i

c

p b

V

m

ü

X

m

r

y

u

p s

z

t

n

o

z

a

t

n

g w

h i

á

k

h

e

i

h

j s

m

V

i

r

i

o

s

a

f

b

V

e

t

f

ü

r

d

s

q

j i

h

u

r

f

d

w

q

k

o

j w

k

o

u

X

y

d

s

q

i

d

h

u

i

X

g c

V

b

k

o

k

1

m

e

j r

k

i

o

1

f

t

k

1

s

w

r

t

a

a

e

o

z

f

5 4 3 6 5 3 10 7 7 4 7 4 55 3 2 08 6 4 4 2 1 1 6 13 5 6 33 4 6 1 5 6 7 7 2 3 4 2 88 9 9 3 22 5 8 7 39 90• 1 2 6 24 6 8 7 24 4 1 7 3 8 01 7 6 8 3 3 2 8 6 1 0 4 456 1 4 86 5 3 5 3 4 9 77 76 3 1 8 4 75 3 4 43 22 7 23 4 7 4 7 6 45 1 77 02! 3 4 6 800 01 5 5 9 568 1 6 8 7 11 5

H ibátlanul felfogott jelsorok száma:

Olvasási gyakorlat A jövő alakíthotósága és szétrombolhatósoga A z emberi élet a legmagasabb rendű, mivel csak az ember van tisztában potenciális lehetőségeivel. Freud szerint mindig kettős szerepe volt; alkotott és rombolt. Ha életét és környezetét meg akarjuk óvni, akkor ebbe nem nyugodhatunk bele. A z ember „képességei” már olyan fejlettek, hogy képes az élet és önmaga elpusztítására is. Egyes kultúrák kihalása a történelem során visszatérő jelenség egyes tö r­ ténelemfilozófusok írásában. Most azonban szembe kell nézni az emberi kultúra kihalásának lehetőségé­ vel, annak a globális keretnek a pusztulásával, amelyben ma még emberek külön­ böző életmód szerint élnek. Bolygónkon a szerves élet gyors pusztulásnak indult. Okozója maga az em ­ ber, s nem valamiféle emberfeletti hatalom, ahogy azt régebben hitték. A z emberi civilizáció pusztulásának, az ember öngyilkosságának folyamata elkezdődött, és ma még alig mondható meg, hogy ez a folyamat feltartóztatható-e. Úgy tűnik, indokolt az a vélemény, hogy ma még választhatunk a jövő szétrombolása és kialakítása között. A z ember öngyilkosságának előkészítése kollek­ tiven folyik és a folyamatban az egyének nem tudatosan vesznek részt, de ettől a részvétel nem válik veszélytelenebbé. Mindez a társadalmi és egyéni negatív hozzáállásból ered. A z élet elpusztításán három különböző módon cselekszünk. 1. az em berek közötti erőszak útján; 2. a természetes környezet elleni emberi erőszak útján; 3. az ember saját szervezete és pszichéje elleni erőszak útján. Mindhárom az emberi létezés iránti érdektelenség megnyilvánulása. A z önrombolási formák egyes szimptómáit a következőkben részletezzük. Megdöbbentő, hogy milyen keveset tanultunk a két világháború előzm é­ nyeiből, következményeiből, az egész katasztrófából. A háborút kiváltó ténye­ zők egyike sincs még kiküszöbölve. így pl. nem sokat tettünk még egy nemzetekfeletti rend kialakításáért. Sőt a nacionalizmus és a fajüldözés elérte a fejlődő o r­ szágokat és a „harm adik” világot is. Összehasonlíthatatlanul intenzívebb ma a nacionalizmus és militarizmus, mint korábban, pedig valamennyi régebbi nagy­ hatalom — az ozmán, az orosz, cári, a Habsburg és a brit — megszűnt. Feltűnő az aránytalanság a fegyverkezésre és a szociális célokra fordított pénzösszegek között. így pl. 1970-ben a Földünkön 200 milliárd dollárt költöt­

122

tek fegyverkezésre, s csak kereken 7 milliárd dollárt adott az összes ipari ország a fejlődő országok támogatására. A pusztítás eszközeinek előállítása, alkalmazása és a humanitás összeegyez­ tetése egyre nagyobb gondot jelent. A fokozódó bűnözési hullám, az erőszak alkalmazása társadalmi ellentétek esetében ennek egyenes következménye. A túlélés lehetősége még mindig veszélyben van, m ert az erőszak még nin­ csen kiküszöbölve. A z em ber — úgy tűnik — még nem ismerte fel, hogy a vitás ügyek erőszakmentesen is megoldhatók. A visszaélés az emberi élettel kiterjed a környezet egyensúlyának megbon­ tására is. Gyakori még ma is, hogy a gyengén fejlett országokban olyan gazdálko­ dást folytatnak, ami a talaj pusztulásához vezet. Rablógazdálkodás folyik gyakran gazdaságilag fejlett országokban is. A környezetrombolás forrásai: #

a lakosság robbanásszerű növekedése;

•

az em ber életterének kiterjedése. A z emberiség az elmúlt évszázadban megkétszereződött. Ismételt két­

szereződéséhez már csupán 66 évre volt szükség. A z évszázad végére várható újabb megkétszereződés. Ezzel az utolsó kétszáz év alatt 836 millióról 7500 millió­ ra szaporodik. Fokozódik az em berek városokba összpontosulása. Ezek lakos­ sága az évszázad végére megháromszorozódik. 1800-ban egy em bernek napi 10 liter vízre volt szüksége, 1970-ben a vízszükséglet már 500 literre növekedett. A gépjárművek száma Svájcban 1950 óta megtízszereződött. Számuk évente annyival nő, amennyi gépkocsi 20 évvel ezelőtt volt. Fokozódik szükségleteink elhanyagolása. Helytelen a táplálkozásunk, olyan városokban és házakban lakunk, amelyekben nem érezzük otthonosan magun­ kat. A fokozódó zaj, a szennyezett levegő, a mérgezett vizen túl biztonságunk sincs meg. Ezért sokan kábítószereket fogyasztanak. Vagyis a vegyipar és a tech­ nika nyújtotta lehetőségekkel visszaélünk. A z N SZK-ban a 10— 23 éves fiatalok­ nak kereken 10%-a a kábítószerek rabja. Számuk a jelek szerint növekszik, ami az elmúlt századokhoz képest visszafejlődést jelent. A z em berek városokba törekvése menekülést jelent a kis településektől, ahol a tradíciók irányították az életet, ahol mindenki mindenkit ismer. Most egyre több ember közt élünk, de egyre kevesebbel van kapcsolatunk. Állandó küzdelem folyik az életfontosságú javakért, amelyek egyre csök­ kennek, mint például a hely, az idő, a levegő és a fény. A korszerű munka- és életforma sematikussá, személytelenné vált. A csa­ lád nemcsak kisebb lett — hiszen csak a szülők és a még nem felnőtt gyerekek tartoznak hozzá — , de egyben gyengült az összetartozás érzése is.

123

Városaink elsiváródnak, az egykor vidékies környezet egyhangú iroda- és lakótelepekké válik, ahol az egyre magasabb házakban a lakóknak sem egymás­ sal, sem a term észettel nincs kapcsolatuk. Fokozódik a zaj, nem teszünk semmit sem a munkazaj, sem a „zenének** mondott elektronikus zaj ellen. Ha időben nem figyelünk a rendellenességekre, mindezekkel saját pusztu­ lásunkat okozhatjuk.

Idő: ........ .. Sebesség: ...............

Szavak száma: 700 Felfogás m értéke: ...............

1. Mi teszi ma már az embert képessé az élet és saját maga elpusztítá­ sára ? 2. Milyen emberfeletti hatalom okozza, hogy bolygónkon a szerves élet gyors pusztulásnak indult? 3. Az olvasmány szerint feltartóztatható-e az ember öngyilkosságának, az emberi civilizáció pusztulásának folyamata? Mi az ezzel kapcso­ latos vélemény ? 4. Az élet elpusztításának módjait hogyan csoportosítja a cikk? 5. A fejlődő országok tám ogatására az ipari országok által adott összegnek kb. hányszorosát fordították Földünkön fegyverkezésre 1970-ben? a) több m int tízszeresét b) húszszorosát c) csaknem harmincszorosát d) mintegy ötvenszeresét 6. Mi idézi elő a környezet egyensúlyának megbontását, a természetes környezet pusztítását? 7. Milyen két példát említ az olvasmány a biológiai szükséglet, illetve az élettér megnövekedésére? 8. Az ember önmaga elleni vétségéről elég sokat hallhatunk. Próbálja meg az olvasmány ezzel kapcsolatos gondolatait olyan kulcsszavak­ kal kifejezni, illetve összefoglalni, melyek részben korábbi ismeretei­ re is épülnek és nem feltétlenül az olvasmányban is szereplő ki­ fejezések. 9. Mi volt a szerző célja a közlemény megírásával? a) előrejelzés, prognózis b) figyelmeztetés c) oktatás d) ténymegállapítás 10. A közlemény háromszor írja le alapgondolatát. Mi ez az alapgondo­ lat és hol, milyen formában — mivel kapcsolatban — fordul elő?

-

V- %

., - . - ^ . . ,>, 5

v *c% *,•»'-

A -

* -• V á s ^ g & s u } ? ; m ,:Ví. ‘ V 3- V / , v l ^ |> t r

Gyakoroljuk az eddig tanultakat

Szókincsteszt Negyedik szókincstesztünk köznyelvi szavakból áll, akad köztük azonban egy-két — ha még nem is elavult — de régies kifejezés is. Kétségtelen, hogy azok, akik vidéken élnek vagy éltek, ennél a tesztnél jobb eredményt fognak elérni. I t t ismét csak egyetlen kifejezést kell megtalálnia, eredménye csak egy-egy betűjel lesz. Egyébként a szókincs­ teszteknél szokásos módon kell eljárnia. 1. ABRAK

A ) szemes takarm ány — B ) fejadag — G) legelő — D) lovak etetésére szol­ gáló tarisznya

2. ÜSZŐ

A ) ivartalanított bika — B) fiatal háziállatok általában — G) nőstény borjú — D) gombás növénybetegség

3. ZSIZSIK

A ) bogár — B ) borsófajta — G) gyom­ növény — D) kistestű énekesmadár

4. VACKOR

A ) állat alvóhelye, tanyája — B) vad­ körte — G) növényi szárrész — D) medvebocs

5. TÖ REK

A ) a szőlő kisajtolása után visszama­ rad t szilárd növényi anyag — B) valamely egésznek letört, leszakadt 125

elenyészően kis része — C) cséplési melléktermék, apró szalma és levél­ részek — D) pálinkafőzésre alkalmas hulladékgyümölcs 6. KÉRÉSZ

A ) apró édesvízi hal — B) egyetlen éjszakára életrekelő mesealak — G) ha­ lászszerszám — D) szárnyas rovar

7. DÜRBINCS

A ) apró hal — B) énekes m adár — G) gyomnövény — D) mezőgazdasági szerszám

8. KÍGYÓSZISZ

A ) gyomnövény — B) a kígyó méreg­ fogán átszivárgó folyadék — G) a kígyó hangja — D) rosszindulatú pletyka, rágalom

9. DÁMVAD

A ) erdei nagyvadak (főleg őz- és szarvasfélék) — B) a szarvasnál ki­ sebb, az őznél nagyobb kérődző — G) különösen fejlett agancsú öreg szarvas­ bika — D) hegyvidéki kecskefajta

10. CSERMELY

A ) az érnél nagyobb, a pataknál k i­ sebb folyóvíz — B) csikósok, gulyások, vesszővel körülkerített tanyája — G) a földből feltörő forrás — D) pataknak kanyar vagy esés következtében cso­ bogva folyó területe

11. KASZAT

A ) kaszakő tartására szolgáló tok — B) értéktelen holmi, lim-lom — G) zsibárus áruja — D) egyes növények száraz, zárt termése

12. CSALIT

A ) a vad léprecsalására használt m a­ dár — B) cserjével bokrokkal sűrűn és rendetlenül benőtt hely — G) gyom­ növény — D) erdős, fásított liget

13. KÁRÓKATONA

A ) nagytestű kártékony rovar — B) kártyafigura — G) fekete halászó m adár — D) madárijesztő

126

14. BŐREGÉR

A ) a háziegérnél kisebb, hegyes fogú rovarevő állat — B) bőrbetegség — 0 ) denevér — néphitben élő, éjszaka kísértő vérszívó szörny

15. HARIS

A ) bokrokkal, bozóttal sűrűn, rendet­ lenül benőtt terület — B) költöző m adár — G) fehér, durvaszálú posztó — D) cirpelő hangot adó szárnyas rovar

16. CSŰR

A ) gabonatároló gazdasági épület — B) baromfiól — G) szerszámkamra — D) vesszőből font, nyitott, fületlen tartóeszköz

17. HASZONÁLLAT

AJ igavonó — B) húsáért vagy más term ékéért ta rto tt állat — G) kilőtt, fogyasztásra szánt vad — D) adó fejében a földesúrnak, királynak be­ szolgáltatott állat

18. GÖDÖLYE

A ) kisbárány — B) tésztaféle — C) fiatal háziállat, általában (borjú, csikó, bárány stb.) — D) fiatal, növendék kecske

19. ICCE

A ) 2,5 cm-nyi hosszmérték — B) fedeles, füles kancsó — G) kb. 8dl-nyi űrm érték — D) bor kimérésére szolgáló edény

20. FERTÁLY

A ) fél, valaminek a fele — B) negyed, valaminek a negyedrésze — G) vá­ sárokon árult sülthús — D) külső városrész

Jelkeresés Visszalapozva a 3. napon közölt táblázatra, most azt keresse meg, hányszor fordul elő a betűk sorában a kr betűcsoport.

CÖ

-4-3 nO 'S ^

'CÖ fi

cö

>

OQ

cö

N N

©

m

üi :Q

O

.f i OQ

Q

___ ,

vcö

go

3

CÖ

^

© ?H

'© GO

.2

tS)

v© Ül

*3 'O

5h

©

v©

4^

©

>

fi v©

tdj

v©

v©

üi ?h ©

í>

Ül

128

a 13 p2

Sh '©

Ül

vcö

© ÍH *0

o

CÖ t>> bC cö a cö Fh H

o í^> fi o

N

fi J5P ^ O s a

fH

V |-| p—“1

v©

ÍH ©

4->

Ül

V© 4->

v© 4^>

fi

pH

:fi

r— i © fi V©

4-3

:0 4-3 4^ ©

P h © fi fi

4=> ©

£S3 ül v©

l> *2

a©

Ö

© ~

rÜ © sS r©

© U) ©

o

a

fi

© 4^

:fi V©

b©O

bJD cö fi

I d ő : ...........................................................................................................................................

Regressziót gátló gyakorlat

©

rftg h

a

eedfr

vb h

w s x fr

d

w qasd

d

g h jiu

e

cxybu

e

vbnm o

a

fghio

X

u o ö lm

d

r

f

e

d

i

t

cv

e fr

kj

t

j ki

é

a

q

rft

a

f

se

a

e

X

s

ff

i

w 1

bd

k

e

q

c

i

X

w

d

X

f

f

vi

jd fe v

V

y x d re

t

w q d rf

q

X

assdc

r

t

jk lm b

mn

p rtz a

V

fg b h i

cdf

w e d rf

j

hubbd

xc

p lk m h

g

k léoa

c

v h fz u

éái

e d frt

d

w e d rf

vu

gj

g

w eő

efg

f

e

X

ui

f

yz z b

f

1

o

m

ti e f f

f

i

lk jh u

w

m bnxe

vm

vbhzt

db

g

d frtg v

wqu q

k

ji

m

ii

k

e

lm k

w k

el ii

t

r

j

h g

z

t

t

r

ü t

k

j

f

1

i

b

o

e

u

i

u j

i

jk o

jli

1 o

dj

sw q r jk w

X

e

P

ki

yo tg 1

j

a m P

h e o

m h f b

gh ki

r

eá cs w h j

o

e

1

e

qy f

f c

ji

y w

hj

fi

u

g w

k

d h

j hj r

P é m

é

w eo h g

t

k

j 1

q p g s b i yn w rt i 1 q d

y z

k li

h

s

b

q f

e rf

d

qwedf

r

j se

d c

ie fvg

x c fre

f

f

m gh i

t m

H ibátlanul felfogott jelsorok száma:

129

fűszerpaprika déligyümölcse közművelődési anyagbeszerző alkatrészgyár segédmunkások nyomdaüzemébe olajtüzeléses technológiája statisztikája ratifikálását hangversenyen Csehszlovákia helytörténeti tizennégyéves szemináriumra fűvészkertnek virágoskerten személyiségek idegesítőbben szocializmust tradicionális szifonpatront menettértivel közreműködése helyreállítás gondoskodását állampolgárok nemzetvédelem összehangolás

vezéregyéniség háromszorosára háromnegyednyi sziklanövények információkban kéményseprőnek m agyarázgatták szinorgiájából megszüntethető székesegyházat ügyfélforgalom személyenkénti konyhakötényke mérlegkészítés költségvetését letartóztatták búcsúztatására visszacsatolás frontátvonulás műemlékvédelem megjelenéséből szórakoztatóak szükségállapot rádióalkatrész gépkocsivezető meghamisította odaa j ándékozta árengedménnyel telefonállomás előadássorozat

H ibátlanul felfogott szavak száma:

gyógynövényeink külügyminiszter gépkereskedelmi villanyszerelőt csapatbaj nokság külkereskedelem ifjúságpolitika visszapillantás ízlésfejlesztés szerszámgépipar versenyképesség termékcsoportja visszavághatunk tapasztalatokat programbeszédet vitamindúsabban könyvesboltokat telefonkagylóba személyfelvonók tangazdaságában szakközépiskola tankönyveinkben szervezettebben minőségellenőri filmfelvételeit motorversenyzés nyilatkozatában mérkőzéssorozat balszerencséjét teker csfilmj éré

Olvasási gyakorlat Bár a tömör és gördülékeny stílusnak megvannak a maga szabá­ lyai, sok szerző — gyakran éppen az eredményeit, tapasztalatait írásba foglaló szakember — vagy nem is ismeri azokat, vagy pedig egyáltalá­ ban nem is törődik a világos, tiszta kifejezésmóddal, nem is törekszik arra. Ilyenkor az olvasónak kell a kusza mondatok szövevényéből a lényeget kihámoznia. A jó olvasó azonban ilyen szöveggel is megbirkó­ zik, és akkor sem esik kétségbe, ha netán egy olyan olvasmány kerül a kezébe, melynek egyszerű megértéséhez ismernie kellene annak eset­ leges előzményeit. A jó olvasó teh át megtalálja a lényeget, a keresett információt akkor is, ha az az olvasmányban konkrétan megfogalmazva, kimondva nem is található. Mivel ez is csak gyakorlat dolga, lássunk hozzá. A következő néhány bekezdés csak kiragadott szövegrészlet egy, az üzemi és irodai ülőbútorok ergonómiai követelményeit tárgyaló cikkből. Kérem, állapítsa meg ebből a részletből, hogy milyen négy kö­ vetelményre, szempontra kell figyelemmel lenni az íróasztalok és székek megfelelő kialakításánál. Az időt mérnie most nem kell, de azért igyekezzék a feladatot minél gyorsabban elvégezni. Ha pedig sikerül első olvasásra megállapí­ tani a külön ki nem emelt, szövegben rejtőző követelményeket, büszke lehet eredményére, m ert valóban jó érzéke van a lényeg meglátására.

Irodai berendezések méretei Irodánkban a kéz munkaterülete az íróasztal magasságával azonos szinten vagy valamivel felette van. A z íróasztalok magasságát tehát a könyökmagasság­ nak megfelelően kell tervezni. A megfelelő méret kialakításához figyelembe kell még venni a törzs bizonyos dőlését és a felső kar enyhe megemelkedését, fő­ képpen pedig a férfi és női testm éretek különbözőségét. A 72— 76 cm közötti íróasztal-magasság gyakorlatilag mindenkinek megfelelő. A viszonylag magas íróasztal mellett érvelő szerzők elsősorban a magas em berek és a férfiak m éreteire vannak tekintettel. A z alacsonyabb testalkatúaknak szerintük lábtámaszt kell használniuk. Azoknak a szerzőknek viszont, akik a lábtámasz használatának elkerülése céljából alacsonyabb asztalokat javasolnak, gondolniuk kell arra, hogy az íróasztalok alatti szabad té r („lábtér” ) az igen magas em berek részére is kielégítő legyen. A különböző megközelítési módok ellenére csak néhány centim éter különbség van azok között a javaslatok között,

131

am elyeket a szerzők két csoportja az ülés és az íróasztal magassága közötti füg­ gőleges távolságra vonatkozóan tesz. A 69 cm-nél nem magasabb asztalok általában nem okoznak problémát a hosszú lábúak részére sem, feltéve, hogy az asztal lap nem túlságosan vastag, tehát a láb részére szabadon maradó té r legfeljebb csak 2— 5 cm-rel kisebb, mint az asztallap magassága. Kisebb term etűek, különösen nők részére a 75 cm-es vagy azt meghaladó magasságú asztalok túlságosan magasak. Ilyenkor az alacso­ nyabb term etűek, hogy a m unkaterület szintjéhez képest megfelelő testhelyze­ tet foglaljanak el, magasabb széket vesznek igénybe. Ez viszont azzal a következ­ ménnyel jár, hogy nem tudják szilárdan a padlóra helyezni a lábukat, és nem tud­ ják megfelelően használni a háttámaszt. A z ilyen esetekben segíthetne a jól meg­ szerkesztett lábtámasz, de az nem mindig áll rendelkezésre.

A helyes eredményt a feloldásban megtalálja.

Hangos olvasás

Az egyes olvasási szokások ismertetésének lassan végére érünk. Meg kell azonban említenünk még a hangos olvasást is, mint rossz szo­ kást, mely nagy mértékben gátolja az olvasás sebességének fokozását. Persze itt nem kell okvetlenül valóban „hangos” olvasásra gondol­ nia. Ezzel a jelenséggel állunk szemben akkor is, ha nem fennhangon, hanem csak gondolatban mondja ki a szerzővel együtt az egyes szava­ kat. Ez az ún. szubvokalizáció már alig érzékelhető, éppen ezért nehezen felismerhető és leküzdhető beidegződés. Hogy hozzászoktunk az csaknem természetes: az iskolában a gye­ rekeket hangosan tanítják meg olvasni, később pedig a legtöbb diák hangosan tanul. De ezt most már el kell hagyni, m ert erősen gátolja az olvasás sebességét, hiszen sokkal lassabban beszélünk, m int ahogy olva­ sunk, illetve amilyen sebességet el akarunk sajátítani. De a hangos olva­ sás azt is jelzi, hogy túlságosan kötődünk az olvasmány szavaihoz, ez pedig fékezi a gondolatok, a lényeg megragadását. I t t ismét segít a tudatos gyakorlás, melynek módszere az, hogy egyegy szakasz után az olvasottakat saját szavainkkal összefoglaljuk, vagy azzal kapcsolatban — akár csak egy rövid „igen”-nel vagy „nem ”-mel — állástfoglalunk. De ha sikerül elérni a 300 szó/perc olvasási sebességet, a hiba magá­ tól is megszűnik.

133

Regressziót gátló gyakorlat Következő gyakorlatunk célja a függőleges irányú regresszióról való leszoktatás. Lényege ennek is az, hogy egyszeri elolvasással végezze el a feladatot. Semmiképpen sem szabad visszatérnie a már elolvasott szövegre és úgy keresni a megoldást, azaz eldönteni, hogy az egyes sza­ kaszok után következő, a —e betűkkel jelzett 5 kifejezés közül melyik illik a felette álló szöveg kipontozott helyére. I t t is egy-egy számozott m ondat vagy szakasz — egy napra összesen 10 — e g y - e g y külön feladat. Kérem, most vegyen elő két papírt. Az egyikkel a lap alját tak arja le, vagyis azokat a gyakorlatokat, melyek még nem kerültek sorra. A másik lappal — azt fentről lefelé húzva — gátolja meg, hogy szeme ön­ kéntelenül visszaugorjon a már olvasott szövegre. Az 5 kifejezést, me­ lyekből a megfelelőt kiválasztja, letakarni nem kell. Mérje az időt és igyekezzék minél gyorsabban dolgozni. Eredm é­ nyét ellenőrizze a feloldásban! 1. Pista olyan jól elhelyezkedett az almafa egyik ágán és annyira bele­ m erült az ízes .......................élvezetébe, hogy semmiképpen nem akart lejönni, bármennyire is hívta édesanyja. a) gyümölcs b) bogyók c) napsütés d) fürtök e) lombok 2. Tervezőink úgy érzik, többre képesek, mint am it ma igényelnek tőlük. Az eddigi tervezői gyakorlatot felülvizsgálva vállalják, hogy a korábbinál minden szempontból .......... terveket készítenek. a j takarékosabb b) jobb c) nagyobb d) bővebb ej szebb 3. Nem csupán a kocogómozgalom híveinek ajánljuk, hogy a ............... elkerülve gyalog menjenek fel a vállalati ebédlőbe: a lépcsőház falaira rögzített fényképek szemlélésre, megállásra késztetnek. a j villamost b) autóbuszt c) liftet d) főbejáratot ej gépkocsit 4. Különösen o tt kell a gondos m unkára fokozottan ügyelni, ahol a hangsúly elsősorban a .................kivitelezésre tevődik át. a j gyors b) olcsó c) pontos d) tetszetős e) színes 5. A vállalat még e hónapban kiállítja azokat a termékeket, amelyek gyártását a jövő évre tervezi. A . . . . . ideje alatt már tárgyalásokat folytat kül- és belkereskedelmi partnereivel a jövő évi szállításokról. a) gyártás b) kiállítás c) tervezés d) tárgyalások e) üzletkötések 134

6. A társadalmi ellenőrök a főváros és 8 vidéki város számos árusító­ helyén végeztek ellenőrzést. A vizsgálatok sajnálatos módon iga­ zolták a vásárlókat, akiknek panaszai csaknem minden esetben .....................voltak. a) túlzottak b) indokolatlanok e) elhamarkodottak

c) indokoltak

d) súlyosak

7. Néhány hónap múlva felépül a hegyvidéki üdülőhely legkorszerűbb szállodája. Kell is a fejlesztés, hiszen az idén már több m int egy m illió ............ fordult meg itt, a nyári hónapokban mind többen jöttek külföldről is. a) dolgozó b) szállodaipari szakmunkás c) vendég d) tú ra vezető e) sportoló 8. Olasz példák alapján kezdték meg a kertészetben az ún. „sövényalm a” termesztési kísérleteit. Mintegy 20 hektárnyi területet ü ltet­ tek be a hazai talajviszonyokhoz jól alkalmazkodó almafajtákkal. A kísérleti telepen a napokban befejeződött szüret igazolta a kezde­ ményezést, ................. nevelve 50 —60%-kal több alma term ett. a) sövényen b) fán c) melegházban d) szabadban e) kertben 9. Sok helyen a választók nemcsak kezdeményezői, h a n e m ................... is voltak lakóhelyük fejlesztésének, amennyiben a társadalmi m un­ kából ténylegesen kivették részüket. a) választói b) tervezői c) javaslói d) építői e) megvalósítói 10. A vállalat exportjáról az igazgató elmondta, hogy az idei tervben sok millió fo rin to s ............ szerepel, de a tervezett összeget előre­ láthatóan magasan túlszárnyalják. a) behozatal b) kivitel e) devizahitel Idő:

c) árutermelés

d) tervelőirányzat

Helyes döntések száma:

Szóképzés A most következő gyakorlat elvégzésének m ódját m ár ismeri. Ha nem emlékszik pontosan, lapozzon vissza a 8. napra. 1.

kurta

tartalom

2.

tőkés

polgár

3.

fa

4.

ócska

kalap

5.

kabát

kés

6.

szerencse

7. 8.

korom borotva

9.

fehér

ünnepély

10. 11. 12.

ezüst drót beteg

illat hágcsó melegítő

áru

meghajtás fuvar kávé

Látószögnövelő gyakorlat Tekintettel ennek a gyakorlatfajtának m ár em lített fontosságára, ebből tegnaptól kezdve most m ár csaknem mindennap többet kell végeznie. Eközben néhány új fajta gyakorlattal is találkozik majd, mint amilyen mai második gyakolatunk. Ennél a következő a feladata: a fixációs pontnak — azaz szeme pillantásának — a két szám, illetve betű közé, a vonal közepére (illetve saját szemműködésétől függően ettől kicsit jobbra vagy balra) kell esnie. Vigyázzon, hogy szeme ettől a ponttól egyik irányba se térjen el. így — szinte a szeme sarkából — próbálja meglátni a vonal két végén álló számot vagy betűt. Ezek a jelek egy-egy sorban rendszerint egyfor­ mák, némelyiknél azonban „hiba” van, vagyis a két szám vagy betű eltér egymástól. Ezeket az eltéréseket kell egyetlen fixációval észrevennie anélkül, hogy a szokásos balról jobbra haladó szemmozgással „olvasná” el a sorokat. Ez egyelőre nem lesz könnyű, de a gyakorlat nem időre megy. 136

F D A R É W S G C E T S S

R T E T 0 Q W B Gr

F I W R s W Q J X C s W ü U D G J G G J D V W F c D w D B N M G V N X C X D

T Z F M Ö P Q J J G E Q T Q K N M Á N K K B G E G V N C F F

D H G B Z I K K K J D Ü P K L B C

B I I S T 0 L L W H S ó 0 L M J 0 V I A S I K T L L

M Ö D D J T R I M Y Gr I J V Y G B

SDFRT FRTBI IDFGV DVBMK WEFVD YXCVB MNBVC ASDFG ÉLKJH QWERT POIUZ WDFVB POKJN RGTZH OKJUZ YXDER MJZTR QRZPO PLKUI SLDKF GHFJD RTZIU A lSÉD SLDKF XMCNV WDOIU BNGHT TJFKJ ILIIJ LSDKF

F D C K R D F F D X D

R R D M F F B G F C D C M z T D F S F L K A É D J S D T U J L T Z P L B N B U WJ D G M J Y G QW

E T F D G G V I B B G V R Gr Gr

H I G L I D J K J I G Y H Y F

Z Z S 0 Gr 0 B I U Ü z Ü I A u J K 0 V L J I G K L É I 0 H I I 0 J H 0 I J G R E H G K 0 N V K Ü 0 Y H I K U Z T N C B H

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

137

5

5

a

a

T>

D

4

4

c

o

A

A

1

7

f

f

E

E

3

3

d

d

G

G

2

2

g

g

T

T

4

4

a

a

C

0

8

3

w

w

E

F

2

2

V

V

K

K

6

6

n

h

L

L

5

5

s

s

M

M

6

9

k

k

V

Y

1

1

m

m

D

D

7

7

n

n

S

S

3

3

X

X

E

E

7

7

i

R

R

6

6

j r

r

N

N

8

8

o

o

0

6

6

P

P

Q H

H

9

9

t

t

C

G

2

0

y

V

A

A

3

8

f

f

U

U

5

5

s

s

B

B

7

7

u

u

M

M

3

3

w

w

P

P

2

2

d

b

Z

Z

Felfedezett hibák száma:

138

Hasonló gyakorlatokkal találkozik majd a 15. a 20. és a 22. napon is. Megjegyezzük, hogy a „hibák” száma valamennyi gyakorlatnál (mind a négy napon mindhárom oszlopban) egyforma, a jelek távolsága azon­ ban fokozatosan nő. Ennek alapján könnyen ellenőrizheti fejlődését. H a eredményével nem lenne megelégedve, a gyakorlatokra néhány nap múlva visszatérhet, azokat legalább egyszer feltétlenül megismétel­ heti anélkül, hogy a „hibák” már ismerőssé válnának.

Olvasási gyakorlat Ugye nem felejtkezett el eddig sem az olvasás megkezdése előtti „előre gondolkodás”-ról? Következő olvasmányunk címe: „A hőerő­ művek telepítése és a környezet”. Nos, van-e ezzel kapcsolatban v a­ lamiféle elképzelése? H a csak szakmailag nem áll Önhöz közel ez a kérdés, nyilván nem sokat foglalkozott eddig a hőerőművekkel. Azt persze tudja, hogy az lényegében üzem, ahol a hőenergiát villamos energiává alakítják át. D e hogyan függ ez össze a környezettel? Mit kell figyelembe venni a telepítésnél? Miért okoz az erőmű jelenléte problém át a környezet szá­ mára? stb. stb.

Nos, összegezte ezzel kapcsolatos gondolatait? Akkor kérem mérje az időt és kezdje az olvasást.

A hőerőművek telepítése és a környezet A korszerű erőmű számos hűtőtornyával gondos tervezés ellenére is rá­ nyomja bélyegét a tájra, és a környezet egyensúlyát megbonthatja. A z erőmű típusától függően a kibocsátott káros anyagokkal (emissziókkal) is foglalkozni kell: ezek szilárd, cseppfolyós és légnemű, esetleg radioaktív hulladékanyagok, am elyeket minden előírás pontos betartásával ki kell küszöbölni. A z Egyesült Királyságban 1957-ben fektette le a villamossági törvény a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat, beleértve az erőműtelepítési szempontokat. Hollandiában már 1875 óta van a nagyobb ipari üzemek építésé­ vel kapcsolatban környezetvédelmi törvény. A z NSZK-ban számos törvény

139

vonatkozik a beépítésre, területkihasználásra, a levegő és víz tisztántartására, zajvédelemre stb. Optikai szempontból egyes országokban minden tájat, másutt csak bizo­ nyos tájakat védenek. Itt érdekes megjegyezni, hogy két nyugat-berlini régi erőmű homlokzata mint látványosság, maga is műemlékvédelem tárgya. A növény- és állatvilág védelme mindenütt másként értendő. Belgium csak annyit ír elő, hogy nem szabad erőműépítés miatt fákat kivágni, erdőt ir­ tani. Svédországban bizonyos állat- és növényfajták védelmére egész területeket lezárhatnak. A z ipari üzemek túlzott zajkibocsátása ellen külön törvények e pillanatban csak az NSZK-ban és Svédországban vannak. Nagy-Britannia polgári jogának több törvénye vonatkozik zajvédelemre. A z erőm űvek zajának korlátozására önkéntes rendszabályokat foganatosítanak Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban. A „Szilárd hulladék kezelésével” kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ezen az egyes országokban a kéményből kibocsátott porrészecskéket értik. Általában nincsenek a hamu kiküszöbölésére irányuló előírások. Ahol a cseppfolyós hulladékra vonatkozó előírások érvényben vannak, ott a betartást rendszerint a vízügyi hatóságok ellenőrzik. A z utóbbi években az új erőm űvek építésekor jelentős fejlődés észlelhető. Jól illeszkednek a tájba, sőt az összképet kiegészítik. Lehetetlen a hatalmas épüíettömegeket úgy kialakítani, hogy ne legyenek feltűnőek. Ezért meg kell fon­ tolni az épületek elrendezését, a színeket, a kontúrt és a fásítást. Ausztriában gyakran használnak term éskövet és sötét hullámos azbeszt­ lemezeket, hogy az erőm űépületek a háttérrel összhangban legyenek. Belgiumban külön „Esztétikai bizottság** foglalkozik az erőműépítés opti­ kai szempontjaival. A nagyfeszültségű hálózat oszlopait zöldre mázolják; sokféle kápolnaszerű trafóállomásokat építenek. Franciaországban Vitry-ben az 1140 MW-os erőmű központi szállítótornya nyersbeton tömegét alumíniumborítás lazítja fel, a szállítószalagok fémcsövek­ ben helyezkednek el. A z eloxált alumínium-felületeket kék poliésztersávok élénkítik. Porcheville B-ben, 40 km-re Párizstól, egy Szajna menti 2400 MW-os olajtüzelésű erőmű épületének főszíne a világos rózsaszín, ami a Porcheville A sötét­ pirosával jó kontrasztot képez. A kémények világos színű betonja eleget tesz a légiközlekedés előírásainak, amelyek szerint az ilyen magas építményeknek el­ ütő színűeknek kell lenniük. A z NSZK-ban a geesthachti 120 MW-os szivattyús energiatározómű az Elba szép, erdős partján fekszik. A környezetre való tekintettel a turbinaház max. magassága 3 m, úgyhogy nem zavarja a tájat.

140

W edelben egy 614 MW-os erőmű lakótelep közelébe került, s ez befolyá­ solta az épület alaprajzát. A szénraktár a lakóházaktól legmesszebb fekszik. A z erőm űépületek vasbetonvázas szerkezetűek; az Elba felől látható gépházfalak rézsútosak, erősen fű résztagol ás úa k, világos műkő burkolatúak. A z Egyesült Királyságban díjjal tüntették ki a Nottinghamshire-i 2000 MWos W est-Burton szénerőművet, amely nem hogy ártana az optikai képnek: a T ren t völgy számos helyéről, sok mérföld távolából optikailag vonzóan hat. A 8 hűtő­ toronyból álló szimm etrikus csoportot fellazítja néhány torony színesbeton anyaga. Gondos tájtervezés révén a fő útvonalak felől méltó keretbe foglalták az épületcsoportot. Term észetesen ez a megoldás többletköltséget jelent. Korszerű épületek­ nél mindegyre visszatérő tém a: mibe kerül a környezetvédelem? Mindenütt, ahol erőmű épül, megkísérlik a helyi növény- és állatvilág vé­ delmét. Franciaországban az ED F megvizsgálta a felmelegedett folyóvíz hatását a vízinövényekre és állatokra. A munkát főleg a 750 MW-os Montereau-i erőmű hajtotta végre mesterséges ivómedence és kísérleti csatorna segítségével. Sike­ resen telepítettek vízinövényeket (Myriophylla, Ceratophylla stb.) az ivóme­ dencébe, és megfigyelték a halak szaporodását. A z ED F együttműködésben a francia Mezőgazdasági Minisztériummal, a Pasteur Intézettel és a Term észettudományi Múzeummal folytatja kutatásait. A z NSZK-ban sikeresen rekultiváltáka400 MW-os Schwandorf-i barnaszén­ tüzelésű erőmű környékét az erőműi hamu felhasználásával. A kim erült külszíni bányák üregeit hamuval feltöltötték, és a táj jellegnek megfelelő növényekkel ültették be. Ezenkívül megfelelő parti növényzetű tavakat létesítettek, amelyek különösen jól illeszkedtek a tájba. A norfeldi külszíni bányát, bár még üzemben van, részben újra fedték, és pontyostavat létesítettek. Ezt a tájvédelmi munkát 1968-ban az „Ipar a tájban” országos versenyben aranyéremmel tüntették ki. Lengyelország laksűrűsége kisebb, mint Nyugat-Európáé, és az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás a nyugat-európai átlagnak csak kb. a fele: a len­ gyelek mégis már 1949 óta nagy gondot fordítanak az ország számos vidékének term észetvédelm ére. Törvényt hoztak az erdők, vizek, talaj, növények és állatok védelmére, valamint az ipari szennyezések ellen. Anglia és W ales partvidékének 6 0 % -a, egész területük több mint 4 0 % -a törvényes vagy egyéb védelem alatt áll. E védett területeken általában nem épülhet erőmű, bár kivételek akadnak (pl. a W ales-i nemzeti park üzemeltetése érdekében). A bradwelli és trawsfynyddi erőmű építése előtt hosszabb vizs­ gálatokat végeztek, hogy tisztázzák a hűtővíz visszaengedésének hatását a vízháztartásra. A Dungeness A és B (550, illetve 1200 MW-os) atomerőmű világhírű madár­ védelmi terület, egy obszervatórium, melyet madarak és rovarok Európa és az

141

Egyesült Királyság közti vándorútja közelében létesítettek. A biztonsági kerítést építették meg legelőször, hogy az építkezés közben minél kevésbé zavarják a madarakat. Megfigyelték, hogy bizonyos rovarok és molyok előszeretettel lak­ nak régi kerítésekben. Mikor az utakat megépítették, arra is ügyeltek, hogy minél több régi kerítést megtartsanak, illetve az ideiglenesen eltávolított kerí­ téseket azután újra felállítsák. Derbyshire-ben, a Drakelow szénerőmű építésekor

érdekes

megoldás

született egy tanulóközponttal kapcsolatban. A z út egyik oldalát parkosították, míg a tanítók kérésére az iskolához vezető út másik oldalát természetes állapo­ tában hagyták meg. A két sáv növényvilágának összehasonlítása igen érdekes tanítási lehetőséget kínál. Más erőm űvek építésekor is hasonló eljárást fognak követni. Svájc első jelentős hőerőművének építésénél főleg a levegőszennyezéssel kapcsolatban jelentős ellenállásba ütköztek a tervezők. Elhatározták, hogy a Rhőne völgye fölött kb. 460 m magas fennsíkra telepítik, ahol a helyi növényés állatvilágnak a legkevesebb kárt okozhatja.

Id ő : ................................. Sebesség: ........ ..

Szavak szám a: 900 Felfogás mértéke ........ ..................

1. Hogyan bontják meg a hőerőművek a környezet egyensúlyát? (Mi­ vel okoznak ártalm akat?) 2. Létezik-e kifejezetten az erőműtelepítésre vonatkozó, illetve azzal kapcsolatban a környezetvédelem minden szempontjára kiterjedő törvény, ha igen, hol? 3. Mire terjednek ki a törvények ? (Mi szorul az erőművekkel kapcsolat­ ban védelemre?) 4. Ezek közül az olvasmány mivel foglalkozik részletesebben? 5. Miért okoz az erőművek optikai beleilleszkedése a tájba nagyobb problémát, m int általában más ipari létesítményeké? 6. Mi az egyetlen hátránya a tájba esztétikusán beleilleszkedő gondos táj tervezéssel történő erőműtelepítésnek ? 7. Milyen eszközökkel érhető el az esztétikailag megfelelő hatás az erőmű építésénél? (Milyen megoldásokat említ az olvasmány?) 8. Miképpen veszélyeztetik az erőművek a halakat? 9. Megemlíti-e az olvasmány az emlős állatok védelmét az erőműépítés­ sel kapcsolatban, és ha igen, mit mond erről?

Készüljünk a holnapi számvetésre

Szókincsteszt A mai napra előírt szókincs-tesztünk — m int azt m ár em lítettük — némi olvasottságot is kíván. Könnyítésül annyit, hogy általában egyet­ len megfelelő kifejezést kell találnia, kivéve egy szót, melynek három jelentése is van. 1. TARA

A ) gyomnövény — B) áru csomagolá­ sának, burkolatának súlya — 0 ) szál­ lításnál, tárolásnál megengedett súly­ veszteség — D) a meghatározott mér­ téken felüli súly, túlsúly

2. AGYAGGALAMB

A ) felrepíthető korong, amelyre célbalőnek — B) postagalambfajta — C) rendszerint kertekben felállított szo­ bor — D) vadászatnál alkalm azott csalogató madár

3. BESZÉDlRÁS

A ) írás tollbamondásra — B) gyors­ írás legfelsőbb fokú változata — C) megbeszélések, tárgyalások jegyző­ könyvének vezetése — D) betűírás

4. SZELINDEK

A ) mérges gyomnövény — B) nagy teatű, erős kutya — G) a kutyával 143

rokon, dögevő ragadozó — D) beépí­ te tt padlástér 5. FEDELESSZÁRNYŰ

A ) kettős szárnyú rovar — B ) díszes tollú sarki m adár — G) hegyesszögben záródó fedél — D) gerendával alátá­ masztott, lemezekkel fedett tető

6. MELLÉKHAJÓ

A ) mentőcsónak — B) a templom fő­ hajójától oszlopsorokkal leválasztott kisebb hajó — C) a mellékoltár elhe­ lyezésére szolgáló beugró — D) kisebb hajóhadat fedezés céljából kísérő hajó

7. BORKORCSOLYA

A ) népi tánc — B ) borból főzött, éde­ sített, fűszerezett, melegen fogyasz­ tandó ital — C) olyan fűszeres, zsíros étel, melyre ízlik, csúszik a bor — D) a must erjedésekor a hordó aljára le­ rakodó síkos, nyálkás anyag

8. KERENGŐ

A ) népi tánc — B) fedett körfolyosó, árkádsoros folyosó — C) körhinta — D) fából készült, forgatásra csattogó hangot adó eszköz

9. UKÁZ

A ) önkényeskedő, szigorú parancs, rendelkezés — B) halálos ítélet — G) népcsoport — D) hír, üzenet

10. KIRÁLYVÍZ

A ) ásványvíz, gyógyvíz — B ) bor­ fajta — C) sav — D) bor és szódavíz keveréke

11. ZSINÓRPADLÁS

A ) a padlás szárításra használt tere — B ) a színpad fölötti tér — G) mennye­ zetre erősíthető ruhaszárító berendezés — D) a padlástér gerendás szerkezete

12. VÁJTFÜLÜ

A ) pletykás, pletykára éhes — 23^ fej­ lődési rendellenességben szenvedő — G) nyelvi, zenei, irodalmi finomságok­ ra fogékony — D) körmönfont, ra ­ vasz

144

13. CSÖRTE

A ) m adár — B) vívásban a mérkőzés egy menete — G ) olyan emlős, amely­ nek állkapcsai a m adarak csőrének módjára megnyúltak — D) középkori harci fegyver

14. IGRIC

A ) kistestű m adár — B) középkori énekmondó — G ) udvari bolond — D) kölyök, fickó

15. HANGÍRÁS

A ) zenei hangok lejegyzése — B) betű­ írás — G ) szavak, szótagok jelölésére szolgáló fejletlen írásrendszer — D) hangszalagra rögzítés

16. BÁRD

A) középkori harci eszköz — B) népi énekes, dalnok — G ) a testet elfedő, karra köthető domború védőfegyver — D) vágószerszám

17. KÁMEA

A ) nagyvirágú üvegházi dísznövény — B ) vésett drágakő — G ) melltű — D) növényi illóolaj

18. KIRAKATPOLITIKA

A ) dicsekvés, hencegés — B) látszateredményekre való törekvés — G ) a kirakatok berendezésének módszere — D) választási hadjárat, illetve mód­ szere

19. HORDÓSZÓNOK

A ) képzetlen, a kérdéshez nem értő előadó — B) handabandázó, részeg — G ) felelőtlen, nepámító, demagóg szó­ nok — D) a választási hadjáratokon a jelölt mellett kisebb beszédeket tartó szónok

20. ÍROTT MALASZT

A ) kötelező érvényű — B) be nem tel­ jesülő, puszta ígéret, üres szó — G ) rajzokkal díszített, hímesre festett, aprólékos megmunkálással vésett (dísz­ tárgy) — D) illetéktelen személy által készített, érvénytelen, j ogosulatlan írás 145

E A C D E T E F G Z RG C VG I X D F 0 J D E RT E F V BH S D H F L E F K HU W F E D J E Q X Cl J Y D II C N M J L B EF 0 J VB D W Q G E R FT E 0 XCF W V BV E L C D ER F T A ÁÉ K L W GH I XC BY T HK UE É Á P ÖÜ J H W RT H I L K J G F E RT V 0 N MB K SD FT JL R T Z I SDRF

b v d 4 5 3 s w f V

6

e 5 9 5 9 4 5 3 7 4 d 3 w d 3 3 2 7 r

H ibátlanul felfogott jelsorok száma:

1 f 5 7 j f 5 3 8 7 7 4 t i 6 d 5 g e h f 4 e 3 4 e e w z 6

h 6 g f u 8 f d g 8 P r 6 8 h 8 g 6 5 8 5 f d d f f 5 4 g 7

2 9 8 V

8 j 7 5 8 9 ö 5 g h u s h j f j g 5 5 5 5 6 f r 6 f

3 j 8 h k 8 j 6 9 k ü t 7 7 9 a 7 2 g i 6 g 4 6 g 5 6 r 5 9

fg77r f6g7h 8u7z5 2we34 23ert 2edc5 f5r6t d4r56 t6z7u t7z8u 7t6r5 55tz7 4r5t6 f89gh fh7g6 v7g87 llu h 6 o7fur u8z6r f7g7h 3e4r5 r5t6z 3e4rb cpröt 39g7h j6k8c 5t6h8 5th7j 8v7b6 7g6m8

Magyar Hírlap nemzeti ünnep e tekintetben nem véletlen helyi tanács ötéves tervet nagy az ínség jövő héten is esti főműsort nem nagy híve nehéz emberek nem időszerű nem zártad be már bent volt nézz be hozzá még nincs meg nem oda Buda! már zárva van kis éji zenét nem ér célhoz attól is függ ez mit jelent szedd a lábad a négy évszak a nap melegét görög stílusú ritmikus tánc sok szó esik ez gyors járat majd megkövet

felezési ideje így nem teljes sokkal jobb ez már célnál van jövő kedden is a kör kerülete szürke és csúf a 16. században népek meséiből a táj ábrázolás magas hegyeken úgy kell tenni ünnepelt költő keskeny nyílás atyai pártfogó a polgárháború a nap híreiből több ideje van itt az alkalom tudomásul vesz a közeljövőben az utóbbi évek de ez nem való lassú fejlődés ez itt kimarad jó lenne tudni ezen nem múlik bár az is igaz egyenlő részek a vitának vége

H ibátlanul felfogott szócsoportok száma:

kietlen tájakon kölcsönös érdek nem illik hozzá semmi esetre se nem az a fontos bő választékban közösségi érzés jelentős összeg csak így tovább nincs már szava ez nem is olcsó ez is benne van ez itt a lényeg minden méretben nem is öreg még hófödte csúcsok szerencsés szám el kell osztani nagy festő volt jó oka van erre összeállt a kép hiba így ítélni nem hálás dolog Akadémiai Kiadó kívánt szöveget politikai fórum más körülmények te m it csinálsz hogy is mondjam megcsípte a dér

Hibakeresés 132746 132746

927564 927564

231017 231017

389453 389458

134576 134576

495793 465793

458931 458631

653876 653876

298876 298376

233557 233557

171465 171465

998336 998339

337895 337893

663838 663833

987227 987227

641771 641771

646557 646557

389883 386883

746746 746749

634436 634496

833863 833863

756756 756736

244536 244536

546658 546678

456789 456789

345678 345678

123456 123456

678958 678658

876548 876543

998833 998833

387123 387123

987654 987684

354657 354637

233546 233546

685734 685734

874398 874388

Idő:

Felfedezett hibák száma:

O f t f e fjo iv q p i s /tY e fir s z K .

dSertPer RetfPer a /f a

148

W

k sr c íl

^

Olvasási gyakorlat Az előre gondolkodással ma valószínűleg könnyebb dolga lesz, hiszen a zajártalm akról manapság elég sok szó esik. összegezze az ezzel kapcso­ latos gondolatait, fogalmazzon meg néhány kérdést, melyre az olvas­ mányból vár választ. U tána pedig nézzen az órára és kezdje az olvasást. Zajártalmak és elhárításuk A környezeti ártalm ak közül a zajártalom definiálható a legnehezebben. A levegő és a vizek szennyezettségének m értékét könnyű fizikai és kémiai m éré­ sekkel megállapítani, de ugyanaz a zaj nem egyformán hat a különböző em berek­ re. A zajártalom elég szubjektív fogalom, m ert az ember különbözőképpen reagál a zajokra otthon, az utcán vagy a munkahelyén. A zaj iránti érzékenységet még az érzelm ek (féltékenység, harag) is befolyásolják. A fáradtság és az idegesség is érzékennyé teheti az em bert a zajokra. így könnyen érthető, hogy a zajártalom megállapítására végzett társadalmi felm érések sok szubjektív tényezőtől függ­ nek, és szinte minden tudományos alapot nélkülöznek. A z emberi fül nem egyformán érzékeny a különböző rezgésszámú hangok­ ra. A nagy erősségű, de kis rezgésszámú hangokat nem találja az ember túl zajos­ nak. A 20 000 Hz-es rezgésszám feletti hangokat az ember nem képes érzékelni, de egyes állatok (pl. kutya) az ilyen zajokra is reagálnak. Mivel a decibelben ki­ fejezett hangerősség csak egy adott frekvencián jellemzi a zaj erősségét, újabban elterjedőben van a fonban és a szonban kifejezett hangerősség is. A hangerősség függ a zajforrástól való távolságtól, ennek négyzetével for­ dítottan arányos. Pl. kétszeres távolság esetén a hangerősség egynegyedére csökken. A társadalmi felm érések során megállapították, hogy mekkora az el­ viselhető zajerősség egyes helyeken: kereskedelmi negyedekben kb. 60 dB (70 dB), kórházakban 35— 45 dB (de maximum 55 dB), lakásokban 45— 55 dB (70 dB), gyárakban kb. 65 dB (80 dB). Mozikban, színházakban és TV-nézés köz­ ben a 30 dB feletti zajok már zavaróak. Sok ember panaszkodik arra, hogy nagy zajban nem tud elaludni, vagy az erős zajoktól felébred. Ez függ az egyes emberektől is, m ert nem egyforma mélyen alszanak, így nem egyformán viselik el az éjszakai zajokat. A folyamatos alvás hiánya nagyon káros fiziológiai hatással van az em berre. Ha a külső zajok csökkentése nem lehetséges, akkor hangszigeteléssel lehet ellenük védekezni. Ma már számos ilyen megoldás ismeretes, kivitelezésük sem túl költséges. A z erős zaj fordított hatással van az ember hallóképességére. A zajos munkahelyen

149

dolgozók hamar hallási károsodást szenvednek, ez ellen fülvédővel lehet a leg­ könnyebben védekezni. 55 dB-es zajszint felett az em berek közötti érintkezés (társalgás, távbeszélés) nehézzé válik, ezért a lakásokban és a hivatalokban ezt a zajszintet nem szabad túllépni. Egyes embereknél az erős zaj fizikai és lelki fáradt­ ságot okoz, de ezt nehéz kísérletekkel alátámasztani. Sok em bert kis zajok (óra­ ketyegés, halk beszéd) zavarnak munkavégzés közben, ezekben az esetekben azonban a hiba inkábba koncentrálóképességben van, mint a zaj fizikai vagy fizio­ lógiai hatásában. Egyes emberek kis alapzaj mellett jobban tudnak összponto­ sítani, mint teljes csendben. Nagy zajban nehezebb összpontosítani, és több hi­ bát is követ el az ember, mint kis zajszintnél. A közúti forgalom erős zajjal jár, ennek számtalan forrása van. A m otorok és áttételek zaja erősen függ a tervezéstől és a karosszériának a mozgó részek­ hez való rögzítésétől. A lengéscsillapítás és a hangszigetelés sok problémát meg­ oldhat ebben az esetben. A m otorok kipufogó zajának csökkentése nem okoz különösebb nehézséget, de minél hatékonyabb a zaj csökkentése, annál drágább a megoldás. Nagy-Britanniában szigorú intézkedéseket léptettek életbe az ilyen zajok csökkentésére, de ezek megítélése erősen szubjektív, bár egyes helyeken már használnak zajszintmérőket. A gépkocsik ajtajának zárása különösen éjjel kellemetlen. Ezt a kérdést csak akkor lehet kiküszöbölni, ha már az új gépkocsitípusok tervezésekor figyelembe veszik. Egyes kocsik már el vannak látva zaj­ talanul csukódó ajtókkal. A járm űvek általánosan fel vannak szerelve kürtökkel, ezek használata egyes országokban teljesen visszaszorult, mivel a fényjelzés al­ kalmasabb a veszély jelzésére. A járm űvek közül a luxuskocsik és a kis személyautók okozzák a legkisebb zajt, a legzajosabbak a sportkocsik és a m otorkerékpárok. Eszerint egy sp ort­ kocsi 15-szörösen zajosabb a személyautónál, de még nála is kétszer zajosabb a m otorkerékpár. A közutak zajártalmát nemcsak a járm űvek egyedi zajának csök­ kentésével lehet elkerülni, hanem a helyes elhelyezéssel, töltésekkel, fákkal és bokrokkal is. A repülőgépek által okozott zajártalom, különösen a nemzetközi repülő­ terek közelében, egyre több nehézséget okoz. A léglökéses repülőgépek e lte r­ jedése csak növeli a problémákat, m ert sokkal zajosabbak a légcsavaros gépeknél. A zajt a kiáramló gázok okozzák, am ikor a levegővel keverednek, ez a felszállás­ kor a legerősebb. A leszálláskor a légsűrítő és a turbinalapátok okozzák a zajt. A föld felszínéhez közel haladó repülőgépek zaja is elviselhetetlen lehet. A su­ gárhajtású gépeket ezért hangtompítóval látják el, bár ez növeli a repülőgép súlyát és üzemanyag-felhasználását. A z új típusú sugárhajtású gépekben a gáz­ sugár kiáramlási sebessége kisebb, ezért 12 dB-lel csöndesebbek, mint a régi típusok. Amíg a technikai fejlődés nem teszi lehetővé a repülőgépek zajának hathatósabb csökkentését, a zaj ellen egyrészt a fel- és leszállási, valamint a

ISO

lakott területek fölötti repülési technika javításával, másrészt a repülőtereknek a lakott területektől távolra telepítésével és a repülőterek közelében levő épü­ letek gondos hangszigetelésével lehet védekezni. A hangsebességet meghaladó repülőgépek hangrobbanást okozhatnak, amely 100 dB erősségű is lehet és 80 km-re is elhallatszik. A hangrobbanások épületekben nem okoznak károkat, de az em berre és a háziállatokra ártalmasak. A z épületek, utak, hidak építése mindig nagy zajjal jár. A légkalapácsok, légsűrítők, betonkeverők és egyéb munkagépek zajosan üzemelnek, a környező épületek általában csak fokozzák a zajt. A légfúrók megfelelő hangszigetelésével ez a zaj felére vagy negyedére csökkenthető. Egyes esetekben a környezetbe bejutó zaj árnyékolással és szigeteléssel csökkenthető, de kórházak közelében célszerű a légkalapács helyett kevésbé zajos berendezéseket használni. A javas­ latok szerint az építkezések 70— 75 dB zajszintet okozhatnak, így egyrétegű ab­ lakkal a zajszint 50— 55 dB-re csökkenthető, és ezt már hosszabb ideig is el lehet viselni.

Idő: . . . Sebesség:

Szavak száma: 730 Felfogás mértéke:

1. Hogyan, azaz hányféle módon lehet a zajártalm ak ellen védekezni? 2. Ossza az olvasmányt két fejezetre és adjon m indkét fejezetnek különkülön címet! 3. A tárgyalt zajforrások hány nagy csoportra oszthatók és melyek ezek? 4. Milyen összefüggés van a különböző zajók és az ember koncentrációs képessége, munkavégzése között? 5. A környezeti ártalm ak közül miért definiálható a zajártalom a leg­ nehezebben ? 6. Hogyan aránylik a hangerősség a zajforrástól való távolságokhoz? 7. Hol nagyobb az elviselhető zaj erőssége, a kórházakban vagy a mo­ zikban, színházakban? 8. Kb. hányszor zajosabb a motorkerékpár a személykocsiknál? a) tizenötször b) harmincszor c) hétszer d) kétszer

•'

" ,* -!r s; --X-t\t ' f

. "

4*. % >%.. .*•

ki~X' :. *

-v ■...>* • *\** ,':í-a •-. - - - s

-rI #’

*' ' >

Programunk feléhez érkeztünk

Ism ét mérföldkőhöz, immár az előírt program feléhez érkeztünk, ideje, hogy újabb kis számvetést végezzünk. Elméleti ismeretei tovább bővültek: felhívtuk figyelmét néhány újabb olvasási szokásra. Most már ügyel arra, hogy mindig az olvas­ mány egészének m agját, velejét ragadja ki, az egyes gondolatok kö­ zötti összefüggéseket lássa meg, azaz1* ..................................... ismerje fel. Ehhez segítik hozzá a tárgyra vonatkozó kérdéseken kívül2>........ ................................. ............. a legfontosabb segédeszköz azonban a jegy­ zetelés, azaz annak két leegyszerűsített változata,3 ) ............................... ............ és a4 ................................................................ Tudja azt is, milyen nagy mértékben gátolja az olvasást a már elolvasott részekre való állandó visszatérés, azaz a 5 )........................... Éppen ezért nyilván igyekszik leküzdeni és gépi berendezés hiányában ennek megakadályozására gyakorlásul 6 )....................................... .. ................................................................................. . ....................... .. napi olvasmányai során is. A rendszeres és szorgalmas gyakorlás következtében most már némi eredmény is mutatkozik mind a gyakorlatok végzésénél, mind olvasása sebességének fokozásánál és az olvasott szöveg felfogásának mértékénél. A nagyobb, szemmel látható fejlődésnek azonban csak ezután — de most már rövidesen — kell jelentkeznie. A gyorsolvasási tanfolyamokon

152

a teljesítmény jelentős növekedésére általában csak a program felének elvégzése után számítanak. Előkerültek azonban a 3., illetve a 7. napon írt feljegyzései is. Először a hatékony olvasáshoz szükséges külső és belső körülmények megteremtésével kapcsolatban te tt megállapításait és elhatározásait vegye figyelmesen sorra. Nos, mit sikerült ezekből megvalósítani, m u tat­ kozik-e már valahol konkrét eredmény? H a igen, azt okvetlenül jelölje meg; pipálja ki azt a tételt — nyilván valamelyik könnyen átrendez­ hető külső körülményt —, melyet sikerült elintézni. Tegyen -f jelet ahhoz a tételhez, melynek megteremtése, megszokása érdekében m ár eredményes lépéseket te tt, — jelet ahhoz, mellyel még semmiképpen nem boldogul: azaz, amellyel a következő napokban még feltétlenül foglalkoznia kell. H a tudomásul vette a saját feljegyzéseiből kapott figyelmeztetést, magát a papírt tegye most a 21. nap gyakorlataihoz. A 7. napon készített felsorolással több időt kell eltöltenie. Tartson alapos lelkiismeretvizsgálatot: nagyobb gondot fordított-e azokra a gyakorlatokra, melyekkel nehézségei voltak? B eváltotta-e saját magá­ nak te tt ígéreteit? Valóban felhasználta napi m unkája során azokat a módszereket, melyek alkalmazását elhatározta? Melyik az a terület, melynél m ár határozott eredményt ért el, és hol van még fokozottabb erőfeszítésekre szükség ? Remélhetőleg itt is lesznek tételek, melyeket m ár kipipálhat, és itt is tehet -f- jeleket előrehaladása bizonyságául. A jegyzék azonban minden bizonnyal még kiegészítésre szorul: az elmúlt 7 nap alatt újabb módszerekkel, gyakorlatfajtákkal ismerkedett meg, ezeket is jegyezze fel a megfelelő rovatba, illetve lássa el a szükséges jelekkel. H a elkészült, tegye ezt a papírt is a 21. nap feladataihoz. Ne felejtse el, hogy — saját megállapításai szerint — mire kell a következő napok­ ban különösen ügyelnie! Kövessen el mindent, hogy a következő alka­ lommal minél több pozitív bejegyzést tehessen, kipipálhassa a legyőzött akadályokat és felsorolhassa az elért eredményeket! Ennek érdekében máris lásson neki a gyakorlatoknak!

Jelkeresés Kérem, lapozza fel a 3. napon található táb lát és számolja meg, hogy a betűk sorában hányszor fordul elő az abl betűcsoport. I d ő : ..................................... 15S

1) a lényeget • 2) a legegyszerűbb kérdőszavaink • 8) a kulcsszavak kiemelése • 4) vázlatkészítés • 5) regresszió • 6) egy darab papírt csúsztat a már elolvasott szövegre

Szókincsteszt Ism ét szókincsteszt következik, melynél megint csak egyetlen meg­ felelő kifejezést kell megtalálnia, azaz eredménye csak egy-egy betűjel lesz. 1. PERGOLA

A ) belső udvar — B ) lehúzható vászontető — C) kerti oszlopsor — D) délvidéki tánc

2. AUTENTIKUS

A ) parancsuralmi — B) hiteles, illeté­ kes — G) önálló — D) tekintélyes, tiszteletet parancsoló

3. DEKADENS

A ) kipusztulásra ítélt, elavult — B) romlott, züllött — C) szellemileg, erkölcsileg hanyatló, beteges — D) tú l­ finomult

4. AKKLIM ATIZÁL

A ) éghajlati viszonyokat k u ta t — B) hőingadozásokat hűtéssel, fűtéssel kiegyenlít — C) külső körülményekhez alkalmazkodik — D) más (éghajlati) viszonyokhoz hozzászoktat s így meg­ honosít

5. LETARGIA

A ) csüggedt fásultság, levertség, kö­ zöny — B) istentiszteletek rendje — C) teljes összeomlás — D) rémült bizonytalanság, kétségbeesés

6. EMOCIONÁLIS

A ) hangsúlyos, nyomatékos — B ) jó­ kedvű, vidám — C) érzelmi, érzelmek­ kel kapcsolatos — D) indulatos, han­ gosan kitörő

154

7. BUTÉLIA

8. GRANULÁLT

A ) nemes borfajta íze, zam ata — B) bor tartására használatos karcsú, hosszúnyakú, címkés palack — G ) n a ­ gyobb öblös, fonott üveg — D) nemes borok minőségi fokának mértéke A) G)

9. KAOLIN

szemcsézett — B) kevert — fokozatos — D) növelt, tá g íto tt

A ) fehér, laza, földszerű kőzet — B) gyapjú zsiradekanyaga — G ) p ré ­ selhető műanyag — D) m űtrágya

10. ODALISZK

A ) magas, fölfelé keskenyedő, négyszögletes kő, emlékoszlop — ^ é p ü l e t ­ elemenként alkalmazott, női alakot ábrázoló szobor — G ) hárem úrnőjé­ nek szolgálóleánya, esetleg az úr ágyasa — D) indiai táncosnő

11. AGNOSZKÁL

A ) vizsgál, elemez — B) (holttestet) felismer, kilétét megállapítja — G ) h a l­ doklik — D) boncol

12. HEURÉKA

A ) előre — B) megvan, megtaláltam — G ) átkozott — D) nagyszerű, éljen

13. KANYON

A ) vízben szegény, sziklás, kopár hegy­ ség — B) szélesen áradó folyam — G) meredek falú folyóvölgy — D) er­ dős, bokros, dúsan termő völgy

14. MARONI

A ) gesztenye — B) beteges — G ) idős nő — D) tésztaféle

15. METRONÓM

A ) időtartam mérésére szolgáló inga, főleg a zeneművek tempójának, gyor­ saságának jelzésére — B) az időm érté­ kes verselés elmélete — G ) főleg a tengeri hajózásban használt nagyon pontos óra — D) fővárosi, csak a fő­ városi életet szerető, ahhoz ragaszkodó 155

16. AUGUR

A ) felséges, magasztos — B ) keleti fő­ pap — G) ókori madárjós — DJ bolgár­ török nyelvű pusztai népcsoport

17. IDIÓMA

A ) elvet, tapasztalati igazságot, élet­ bölcsességet kifejező szólás-mondás — B ) alapigazság, tétel, mely nem igazol­ ható, de nem is szorul bizonyításra — C) ismert eredetű közkeletű idézet, mondás, kifejezés — DJ nyelvi sajátos­ ság, valamely nyelvet jellemző sajá­ tos, idegen nyelvre szó szerint lefordít­ hatatlan kifejezésmód, fordulat

18. GENETIKUS

A ) általános, alapvető — B ) szárma­ zást, fejlődést feltüntető, eredetében bem utató — C) nemzedéki — D) faji

19. IGLU

A ) cölöpökön álló, afrikai bennszülött kunyhó — B) tüskés hátú, kis testű rovarevő emlős — C) ausztráliai magas futóm adár — DJ az eszkimók félgömb alakú hókunyhója

20. SZTENTORI HANG

A ) hatalmasan dörgő, harsogó — B ) rikácsolóan magas — G) vész jel — DJ a lelkiismeret hangja

Látószögnövelő gyakorlat Ennek a gyakorlatfajtának ismét újabb változatához érkeztünk. Mint valamennyi látószögnövelő gyakorlatnál, itt is az a cél, hogy egyegy sort egyetlen fixációval fogjon fel. Feladata az, hogy pillantását a sor közepére szegezve lássa meg, ne pedig balról-jobbra haladva „olvassa el” a két szélső szót. Tekintettel arra, hogy értelmetlen jelekből álló gyakorlataink egyre bonyolultabbakká válnak, most már célszerűbb, ha írja az egy-egy sor­ ban felfogott jeleket, így sokkal könnyebben ellenőrizheti eredményét is. 156

a 2 b 1 3 v 22 s b 3 k 51 o h s 77 v c d 3 s q y3 6 p 1 i 4 4 51 v8 j 6 á d 4 k9 s r t 32 ő c 8 k lt x w 73 a üi 4 6 ő n 8j m 3 bd 88 ó z 6 el 1 qr 5 k f 8i f 4 é g h 3 j6 k 29 8 h n h d 77 h kő 2 2 7 4 d j 6 8 i7 2 p ki 5 3j 66 z 2 8 d 7 hn b 5 jy 7 m 3á2 9 á 34 1 5 t

a 5 T H 6 r H 1 1 0 C B I X z U j g

d q

f U 5 k 1 z j c Á 7 o k 5 9 8 j 7 7 7 P 8 D d 4 8 c

H 4 J 7 B 5 6 7 V t 5 i Ó y o K K 6 a Ö J 3 f

4 d m i D L 6 k 5 T í 7 j 0 Á 6 L M K X

g b r 8 ő M e E r b 4 J á 7 s o 2 V

k K K 7 2 J 5 1 V

6 h H H Q g f G d 4 G 8 é Á c 8 G j 8 y g i H G 4 2 P t 8 z V

V

2 8

5 1 F G é K Á 8 6 É U Ö M o P y a V 8 6 F C

j 8 3 k 8 7 a K 6 K 7 A b 5 3 Y 4 7 9 K 8 8 J g a s 4 Ö F g S 7 8 9 4 g w s

G b n 8 9 N 7 s K 8 d 7 5 F 2 7 s g

f L G j 6 V

F J 4 h k 9 Z 7 r z 2 s V G I f D 6 V

m k 8 V 6 ü á 8 D z Z E 1 8 J 7 F

8 4 m 9 M s u i É 3 0 3 5 ü H

Q u F 5 9 9 w 9 5 3 V 6 j Ő

q

H ibátlanul felfogott jelsorok száma:

157

ez ................... .. megy így ............................. ta rt nincs .......................semmi i t t ................................. már hogy ........ .................. azok az ........ .......................... cél i t t ........ ...................... vége van .......... .................. jobb ők .................................. elő az ................................... új sőt ................................. így de ............................... van fog ..................................ide ú g y ............................. mint is ő ............................... .. ne ......................................ő jó ................................... itt ez ..................... jel v a g y ............................... te m á r ............................... sok b a l ........ ......................... ez s o k ................................. cél fő ................................... ok az ....................... .. idő t ű z ....................... víz e z t ................................. ne erő .............. ................ van m á r ............................. kap kéz ............................... láb van .......... .. ész H ibátlanul felfogott sorok szám a:

158

nem ............................. fog j ó ........................... .. . .eset é s ................................. lát v a g y .........................vagy ő .......... ...................... jön ami ........................... lesz d e ............................. még most ............................ ne így ................................ jó ez ............................... cél lát .............................. már jó ............................... jel f o g ............................... fáj s ő t ............................. még víz ............................. láp e s t ............ .................... jő ú j ................................. ok ő k ................................. ne k a p ............................. mit tűz ............................. van sok . ............................. nép ő ..................................... te már .............................. néz m é z ............................. lesz k é z ............................... ujj j ö n ............................... elő d e ............................... úgy é n ................................. aki e r ő ............................... ész te . . ................................ őt

Olvasási gyakorlat Cél szerinti olvasás A gyorsolvasás egyik alapszabálya, hogy mindig a célnak megfelelően ol­ vasunk. Hogy az olvasásnak mennyire különböző céljai lehetnek, és hogy ezekhez igazodva ■ — ha nem is mindig tudatosan — már eddig is különböző sebességgel és módszerekkel fogtunk az olvasáshoz, erre elég bizonyíték, ha az újságolvasásra gondolunk. Más és más a célunk a vezércikkel, a kül- és belpolitikai hírekkel, a tárcákkal, hum oreszkekkel, hasznos tanácsokkal, műsorism ertetésekkel és apróhirdetésekkel. Gondolatokat, szempontokat keresünk, tájékozódni akarunk, szórakoztatást, útbaigazítást várunk, meghatározott céllal egyetlen (színházi előadásra, lakásra, eladó kiskutyára vonatkozó) adatra vagyunk kíváncsiak, ennek megfelelően pedig lassabban követjük a gondolatokat, a nagybetűs cím ek alapján csak részleteket nézünk át, aprólékos gonddal olvasunk, vagy olvasás helyett csupán átfutunk hosszú hasábokat. De a válogatástól a vizsgára való felkészülésig ugyanígy számtalan célunk lehet a gyakorlati próza valamennyi olvasmányfajtá­ jával. Most azonban az egyszerűség kedvéért osszuk ezeket a célokat két nagy csoportra: 1. tájékozódás, válogatás, ismerkedés, 2. bevésés, megőrzés. Általában úgy véljük, olvasni azért szoktunk, hogy ism ereteket szerezzünk, melyeket azután meg is akarunk őrizni. Ez mindig így is volt, ma azonban a hely­ zet annyiban módosult, amennyiben a korábban már em lített kommunikációs akadályok egyre inkább előtérbe helyezik az előzetes tájékozódás, válogatás fontosságát is. Ez a válogatás mint cél nemcsak azért elsődleges, mert segítségé­ vel biztosabban jutunk a valóban szükséges információkhoz, hanem azért is, m ert a számunkra felesleges információk kiszűrése erősen meggyorsítja és hatéko­ nyabbá teszi olvasásunkat. A tájékozódást, válogatást mint célt ismét két csoportra oszthatjuk: 1. válogatás a dokumentumok között, 2. válogatás az információk között. A z első esetben a cél a böngészés, az elolvasandó dokumentumok kiválasz­ tása, vagy az ismerkedés az olvasmánnyal. Módszere az ún. skim m ing. Ez a több jelentésű angol szó a felületes olvasáson kívül valaminek a felszínén idegen anyag képződését, annak lefölözését vagy a felszín futó érintését is jelenti. Ezeknek a

159

jelentéseknek egy közös jellem zőjük van: mindig a felszínen, az érintőlegesen van a hangsúly, a szóval kapcsolatos jelenség vagy tevékenység soha nem tartal­ maz mélyebbre, a dolgok belsejébe, lényegébe hatolást. Ugyanez vonatkozik a skimmingre mint a gyorsolvasás egyik fontos módszerére is. Lényegének meg­ világítására nézzünk egy példát. A jó turista, mielőtt — akár egészen határozottan és pontosan, akár csak nagy vonalakban — meghatározná úticélját, előveszi a térképet és tájékozódik. Először mint összefüggő egészet tekinti át a terepet, majd ha szükségesnek látja, közelebbről szemügyre veszi és kijelöl egyes részleteket: a különösen szép ki­ látást nyújtó magaslatokat, a megtekintendő műemlékeket, az alkalmasnak ígér­ kező pihenőhelyeket, az esetleges erősebb kapaszkodókat vagy meredekebb lejtőket stb. Jól tudja, hogy az előzetes tájékozódás után nemcsak kitűzött célját éri el biztosabban, hanem a rá váró akadályokra előre felkészülve jobban be­ oszthatja erőit is, és nyugodt lehet abban, hogy nem mulaszt el semmit az út­ közben adódó szépségekből. Nem szükséges, hogy ez a felkészülés sokáig tartson, a gyakorlott térképolvasónak elég néhány pillantás, de ha ezt elmulasztva vágna neki túrájának, a valóságban is előfordulhatna vele, hogy „nem látja meg a fáktól az erd ő t” . Nos, hasonlóan cselekszik a gyakorlott jó olvasó is, mert ha minden előzetes tájékozódás nélkül, azonnal nekilát az első oldalnak, vele is megtörténhet, hogy nem látja a betűktől a gondolatokat, az egyes szavaktól az olvasmány egészét. Előbb neki is tájékozódnia kell, egyetlen összefüggő egészként kell tekinteni az olvasmányt, hogy: # alapgondolatáról, #

képet kapjon az olvasmány általános mondanivalójáról, megismerkedjen szerkezetével, felépítésével, a részletek

arányával és a formai megoldásokkal, # tisztában legyen mind a külső formai, vagyis a nyomdai megoldásoktól függő, mind pedig a belső, azaz a stílusból, kifejezésmódból adódó olvashatósággal és #

itt-ott felcsippentsen valamit a

részletekből, adatokból is. Ez az előzetes tájékozódás keretet ad az olvasónak, melybe később a teljes átolvasásnál behelyezheti a részleteket, segíti a nagyobb sebesség elérésében és rávilágít a számára fontos, kiemelkedő részletekre, illetve a már ismert, felesleges vagy érdektelen, tehát kihagyandó szakaszokra, első­ sorban azonban arra ad választ, hogy az olvasmánnyal érdemes-e egyáltalán tovább foglalkoznia. Tulajdonképpen ismét egy új szokással találkozunk: le kell szoknunk arról, hogy azonnal nekilássunk az olvasmány legelejének azzal a szándékkal, hogy azt az első betűtől az utolsóig lelkiismeretesen végigolvassuk. Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy előbb ism erkedjünk az olvasmánnyal! Ezt — az olvasás átlagos sebességéhez viszonyítva igen gyors — ismerkedést persze semmiképpen sem nevezhetjük olvasásnak, és ha utána úgy döntünk, hogy az olvasmány nem is érdekel tovább, semmiképpen sem tehetjük félre

160

azzal, hogy „elolvastuk” , mert akkor azoknak, akik felületességgel vádolnak, valóban igazuk lehetne. A skimming — bár a gyorsolvasás módszerei közé ta r­ tozik — nem azonos az olvasással, mint ahogy nem azonos a válogatásnak a másik formája, a skipping sem, mely egy dokumentumon belül az egyes adatok, információk közötti válogatást jelenti. A skandináv eredetű skipping eredetileg szökdécselést, kisebb-nagyobb kihagyásokkal történő ugrándozást, „bliccelést” jelent. Célja általában válasz­ keresés egy adott kérdésre, meghatározott adat, információ kiragadása. Legköz­ napibb példája a telefonkönyvből egy telefonszámnak vagy a műsorfüzetből egy előadás helyének, időpontjának kikeresése. A skipping viszonylag egyszerűbb akkor, ha ismerjük a kikeresendő szó képét (a telefonkönyvben Kovács János), nehezebb, ha nem tudjuk az olvasmány melyik részén és milyen formában buk­ kanhatunk a válaszra (m iért vezettek be egy bizonyos módszert). A skippingnek sajnos nincsenek leírható, elmagyarázható, pontokba foglal­ ható szabályai. Tulajdonképpen mindenki által ismert és naponta végzett szimpla tevékenység, ennek ellenére állíthatjuk, hogy egyike a legnehezebb m ódszerek­ nek, mert a legerősebb koncentrációt igényli. Em ellett csak akkor hatékony, ha valóban nagy sebességgel végezzük, hiszen egy-egy adatot adott szövegkör­ nyezetből lassan kibogarászni a leggyengébb olvasónak sem okoz nehézséget. A skippinghez tudatunkból minden mást ki kell kapcsolni, ahogyan azt pl. az erős dohányos teszi, akinek elfogyott a cigarettája és kétségbeesetten keres egy trafikot. Csak erre koncentrál, nem is tudja, milyen egyéb üzletek mellett halad el és ha végre közeledik az áhított trafik felé, az szinte kiugrik számára azon boltok sorából, melyeket meg sem lát. Ez persze egyszerű eset, hiszen a legerősebb motiváló hatás, az érdeklődés vezérli, és szeme előtt ott van a keresett kirakat, de legalábbis körvonalainak, feliratának képe. Nem ilyen egyszerű már a helyzet, ha példának egy kiállítás látogatóját vesszük, aki csak néhány meghatározott árut akar megnézni. Ha csak céltalanul lődörög ide-oda és szinte várja, hogy a váratlan szerencse vezesse útjába a kívánt pavillonokat, nemcsak rengeteg időt pocsékol el, hanem valószínűleg a felét sem fogja látni annak, amit akart, viszont megnéz egy sor felesleges dolgot, ami vélet­ lenül, váratlanul felkeltette pillanatnyi figyelmét. A kiállítás látogatása csak akkor hatékony, ha arra példabeli látogatónk előre felkészül. Pontosan tudja, mit akar megnézni, és tájékozódik arról, hogy mindaz a kiállítás melyik részén található. Ugyanígy vannak olvasók, akik ha valamit keresnek, céltalanul kapkodva lapozgatnak előre-hátra, itt-ott belekapnak valamibe, egész szakaszokat olvasnak végig, mert megakadt azokon a pillantásuk, végül kénytelenek elölről kezdeni az egészet, közben pedig értékes percek vagy akár félórák telnek el — semmivel.

161

Itt is csak az segít, ha tudjuk mit is keresünk, és csak arra koncentrálunk, nem hagyjuk semmi más érdekes részlettől eltéríttetni figyelmünket. Hosszabb o l­ vasmánynál pedig ismerni kell annak szerkezetét, felépítését, hogy tudjuk, me­ lyik részében található a keresett információ. És ez megint csak megszokás ké r­ dése, aminek beidegzése gyakorlással elérhető. Gondoljunk pl. csak a korrekto­ ro k ra: az átlag olvasó a megszokott szóképeket felismeri akkor is, ha abban betű­ hiba van, éppen ezért a hibát rendszerint nem is veszi észre, míg az a ko rrekto r­ nak azonnal szemébe ötlik, mert arra koncentrál, azt gyakorolta be.

I d ő : .........................

Szavak száma: 1100

Sebesség: ........ ................

Felfogás m értéke: . .

1.

Az újságnak a következőkben felsorolt részei közül az egyik nem szerepelt az olvasmányban; melyik volt az? vezércikkek kül- és belpolitikai hírek tárcák, humoreszkek

hasznos tanácsok szenzációk műsorismertetések, apróhirdetések

2.

Milyen módszert ajánl az olvasmány a bevésés, megőrzés céljá­ ból történő olvasásra?

3.

Emlékszik-e még hol, mikor tö rtén t említés a kommunikáció akadályairól és fel tudná-e azokat sorolni?

4.

Mi a különbség a válogatás két módszere között (tárgyában, cél­ jában, módszerében, elnevezésében)?

5.

A skimmingnek mi a módszere, azt hogyan végezzük?

6.

A skippingnek mi a módszere, azt hogyan végezzük?

7.

Milyen példákat hoz fel az olvasmány és melyiket minek a bizo­ nyítására ?

8.

H a a két válogatási módszert fényképfelvételekhez hasonlítaná, mi jellemezné ezeket? Mit és hogyan ábrázolnának?

162

9.

Készítse el az olvasmány vázlatát (de most m ár anélkül, hogy még egyszer visszalapozna; a feladatot az előző kérdések, illetve az azokra adandó válaszok már némileg megkönnyítik).

Most pedig ismét az olvasási gyakorlatoknál szokásos módon járjon el; a feloldásnál m egadott jelölések alapján tegye jeleit a kockába is. 1 lényeg megragadása

A

figyelmes olvasás

B

emlékezés részletekre, adatokra

C

2

3

ippipjaíg7.V '■ y ü k f l

;% !• » ,:

?-‘4i'-.'fe5 ^'.«>í í.'T', -;.

Skipping

Tegnap ismét hallott a gyorsolvasás néhány új módszeréről, szoká­ sáról, az egyikkel, a skippinggel pedig részletesebben is megismerkedett. E zt a módszert akkor alkalmazzuk, ha egy-egy dokumentumból (könyv­ ből, folyóiratcikkből) a k a r u n k ............ .. ............................... ...................... Az olvasmány a telefonszám kikeresését hozta fel legegyszerűbb példaként, de a módszerre elég gyakran van egyébként is szükségünk. Próbáljon meg erre néhány példát mondani.

Hogy ezekben az esetekben gyorsabban és könnyebben tudjon dol­ gozni, ki kell fejlesztenie a skipping készségét is. Ennek érdekében az első lépéseket m ár korábban megtette, amikor a koncentrációs gyakor­ latokat végezte —a kettő ugyanis szorosan összefügg egymással. További lépésként azonban eddigi gyakorlatainkat újabbakkal is kiegészítjük. Van kedve egy ilyet máris kipróbálni?

164

Olvasási gyakorlat (skipping) Ism ét rendhagyó olvasási gyakorlat következik: a közleményt ugyanis egyáltalában nem kell elolvasnia. Feladata, hogy a feltett kér­ désekre a válaszokat — soha nem egyszerre, hanem csak egymás után — igyekezzék minél gyorsabban — másodpercek alatt —kiragadni. A megtalált adatokat esetleg ceruzával megjelölheti, de ez sem szüksé­ ges, ha egy keresett adatot felfedezett, máris térjen á t a következő kérdésre. Most pedig kérem, kezdje — figyelje az órát! # # # #

Mi a kadmiumolvasztókban a halálos légszennyeződés mértéke ? A növények hányszor annyi ólmot tudnak megkötni, mint kadmiumot ? H ány milliomod rész kadm iumot köt lq a bab ? Hogyan kerül a kadmium az élőlények szervezetébe?

Kadmium a környezetünkben Míg a környezet ólomszennyezettségét állandó megfigyelés alatt tartják, sokkal kevesebb figyelmet szentelnek a kadmiumnak. A kadmium élőlényekre gyakorolt hatását alig tanulmányozták, mégis újabban egyre nagyobb veszélyt tulajdonítanak neki. A Japánban észlelt itai-itai betegség vizsgálatakor kiderült, hogy az áldozatok csont- és vesekárosodását a vízben felgyülemlett kadmium, ólom, cink és más nehézfémek okozzák. Széles körű vizsgálatok szerint nagyobb kadmium-légszennyeződéskor a magas vérnyomás miatt bekövetkező halálesetek száma megnövekszik, a vízben és a táplálékokban felhalmozódó kadmium pedig meggyorsítja az öregedési folyamatokat. A kadmium viszonylag kevéssé mérgező, csak elég nagy adag okoz halált. A megfigyelések szerint a kadmium felhalmozódik egyes algákban, ezek a halak táplálékai, így végül a táplálékon keresztül az élőlények szervezetébe jut. A szervezetbe kerülő kadmiöm egy fehérjéhez kötődik. Mihelyt megnő a kadmium mennyisége, fokozódik a sejtek által készített fehérjeterm elés. Való­ színűleg ezzel a védőmechanizmussal köti le a kadmiuifaot a szervezet. A feltételezések szerint a kadmiumolvasztókban a halálos légszennyezés m értéke 50 mg/m3/óra. B rit adatok szerint a küszöbhatár 0,1 mg/m3. A kadmium ilyen mennyiségekben ritkán fordul elő, sokkal veszélyesebbnek látszik a folytonos szennyezettség és a korral való felhalmozódás a szervezetben. Svéd adatok szerint naponta 75— 100 [ig kadmium kerül a szervezetbe a

165

egy-egy konkrét adatot, információt kiragadni

Adattárból, lexikonból, kézikönyvből keresünk ki egy meghatározott adatot; könyv­ ben, folyóiratban akarunk visszatérni egy már korábban olvasott szakaszra; több­ nyelvű vagy értelmező szótárban nézünk utána egy kifejezés jelentésének; vaskos monográfiából kell egyetlen kérdésünkre a néhány soros választ megkeresni stb. ..

táplálékkal. Kanadában pl. kimutatták, hogy a saláta 87 milliomod rész kadmiumot képes abszorbeálni, más növények azonban sokkal kevesebbet kötnek meg : paradicsom 4,5, káposzta 3,7, bab 1,4 és répa 2,5. A megengedett kadmiumszenynyezés szintje a táplálékokban 0,5 milliomod, az ivóvízben 0,1 milliárdod rész. A növények 10— 100-szor annyi ólmot tudnak megkötni, mint kadmiumot. Egyes vélemények szerint Észak-Amerikában nem lehet olyan zöldség- vagy főzelékfélét vásárolni, amely ne tartalmazna kadmiumot. A kadmium kibővítette az eddig ismert mérgező nyomelemek számát.

Idő: Nos, könnyen és gyorsan rábukkant a keresett adatra? H a szüksé­ gét érzi, fussa á t újra a szöveget és ellenőrizze, hogy valóban a helyes válaszokat találta-e m eg; a nyilvánvaló válaszok ugyanis a feloldásban külön nem szerepelnek.

CjNNeP&rüfC , p B ie r

Szókeresés Az előzőekhez hasonló gyakorlat következik, azzal a különbséggel, hogy most azt kell megállapítania, melyek azok a szavak, amelyek több­ ször is ismétlődnek (hogy hányszor, azt nem kell megszámolnia). Ne feledje, hogy a szövegben jelzéseket nem tehet! kapa — tűz — hely — autó — vonat — jácint japán — kakas — öröm — fű — telek — rét csizma — köntös — kézállás — gyűrű — gyepu zsebkendő — pénz — pipere — ibolya — gomb utca — jácint — sínpár — állomás — kürtszó harsona — gyepű — szivar — pocsolya — üstdob rét — kendő — láb — gyep — repülőtér — út jácint — juhászkutya — galamb — csirke — rét öröm — szorgalom — jeles — könyvtár — domb egyetem — puli — szinusz — csat — lány — hó gyepű — oszlop — kocsonya — beton — fa — hű kéményseprő — bicikli — m otorsport — rét — tű kabát — gondnok — folyosó — kék — égszínkék barna — árok — fülemüle — jácint — fűzfavessző görbe — piros — lobogó — polc — uszoda — ti korcsolya — öt ven — öröm — jegenyefenyő — sál Id ő : ............................................

167

Fogalomválogatás Ism ert gyakorlat következik annyi módosítással, hogy több foga­ lomból kell kiválasztania az egyetlen megfelelőt. Öt fogalom tehát meg­ határozás nélkül marad! 1. A kialakult társadalm i formák, az elfogadott nézetek semmibe­ vevése, minden emberi cselekedetben önző egyéni érdek meg­ nyilvánulását kereső, hit és eszmények nélküli és keserűen bántó kiábrándultsággal gúnyolódó m agatartás a ......................... 2. A .................csak a maga hasznával törődő, önző, nyereségre vágyó, nyerészkedő. 3. M agatartásában, cselekedeteiben aggályokat nem ismerő, azoktól nem korlátozott, illetve feladatát, m unkáját kellő gondosság nél­ kül, hanyagul, felületesen v é g z ő ............................. személy. 4. A kegyetlenségig, embertelenségig erőszakos és kíméletlenül, oly­ kor állatiasan durva, a z a z ........................... 5. A ......................... személyt vagy ügyet fizetségért, meggyőző­ dés és önérzet nélkül, egyéniségét feladva, szolgai módon kiszolgáló személy. 6. Hatalmaskodásra, parancsolgatásra a hatalom adta lehetőségek önkényeskedő s nagyzoló kiélésére, élvezésére irányuló beteges hajlam a ............................... . azaz nagyzási hóbort. 7. A ............ .. a hatalomban fölérendelt személy vagy csoport iránt túlzott buzgalommal minden őszinteség nélkül megalázkodik, önzésből, szolgalelkűségből hízeleg, azért, hogy előnyökhöz jusson, helyzetét biztosítsa, érvényesülését segítse. 8. Aki mások helyzetét, álláspontját, meggyőződését tiszteletben tartja, a z a z ........................... 9. Meggyőződését, nézeteit elvtelenül változtató, mindig a pillanatnyi helyzethez alkalmazkodó, állhatatlan ember a ................................ 168

10. Enyhén csípős gúny, rosszmájúság, rossznyelvűség a ................. 11. Ellentétes álláspontok között, színt nem vallva, óvatosan igyek­ szik középutat találn i; ................................. . kétkulacsoskodik, ta k ­ tikázik 12. Előnyös anyagi és társadalmi helyzete tudatában m ást lenéző, megvető, bántóan öntelt, felfuvalkodottan kevély, visszatetszően gőgös m agatartás a ......................... 13. Bábszínházban zsinórral mozgatható bábu a ......................... ; de gyengeségből vagy valamely külső előny reményében m agát vala­ mely külső irányításnak alávető személy, csoport is l l . Jóindulat, megértés, emberi érzés nélkül való; szívtelen, gonosz, k e g y e tle n ,....................... 15. Mások személyét, meggyőződését tiszteletben tartó, a tisztesség, sportszerűség szabályaihoz ragaszkodó, az erőszakos fellépéstől, tisztességtelen eszközöktől tartózkodó. Mások, különösen nők irá n t előzékeny, udvarias, a gyengébbekhez k ím életes,................................ A B C D E F 0 H J K

L M N 0 P R 8 T V Z

— lelketlen . — kufár — lakáj — lavíroz — milícia — brutális — m arionett — cinizmus — joviális — rosszakaró

I d ő : ..........

*

— — — — — — — — — —

talpnyalé lojális lelkiismeretlen kujon cezarománia kaméleon lovagias intrikus malícia dölyf

Helyesen kiválasztott fogalmak s z á m a :.. .

169

a 1 as F Dv A 3 5 á é 66 i m 1 mv 2 F f G

D 2 6 3

5 1 2s 9 m 5k

db S2 C 3 tH V áÉ 3 0 54 A 5 s Q 8 gj 87 c 13 S gb Qu b 6 V ÉL x 7 S P 5 i8 s 33 G V j 3k c P a s3 d 5 Hu 02 s 5 6 Hj a F rZ 2 9 5v ó N b GT 4 Ew 5 H 50 r 1T fd X 7g 9 C f 8 á g7 H V fG 4 5 R 5 t6 g

C d 1 a F 67 5 D f 3 5 t 5 r 5 6 h f B fi 5 f GY 5 2 i Gh s 4 3 5 6 Sa 9 4 jk XI f8 T 3 3 Y n 5 5 U 4 3 77 H j F t 7 W j 3 T d 3 U8 Z 2s u SE hg Db 34 á d5 3 5V 6 d t7 F G 7 Zh 5 c 4 H D 342 S 5H j H F 56

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

170

6 G j 3 m 18 2 q iJ w m K Ik H db e 3u X

B H 4 5 s

5 4 s j f f o

s 6 f 4 k 3 d b3 m s w G 2 i 5 VB 8 3 6 H 6 6 z t 34 f j Y n 43 u Á 5z 3 R G é 4 2 k 5 6 nB 3 h j V 3 2 z 32 S 0 F 3 t i B a e 66 U Tz 4k M Ü 5 3 g j i K 3f 9 H 32 K 1 r4 S 5 L h z 2s 0 4J Df 8 K3 j 5 m h6 b X N h 9 C8 j M 4 W éá L 5 6 m V Y M 6 xy X 7 E f3 K 45 jH ő áé 8 H

2

2

a

a

w

W

3

3

X

X

E

E

5

5

r

r

Z

Z

2

2

c

o

T

T

4

1

d

d

U

U

6

6

m

m

V

Y

8

3

i

i

s

S

4

4

n

h

G-

G

6

6

Á

7

j z

á

7

j z

i

I

9

9

É

4

q o

L

4

q o

M

M

5

5

u

V

V

Y

9

9

b

d

R

R

3

3

s

s

C

0

2

2

X

X

H

H

4

7

e

e

C

G

5

5

r

r

K

K

1

1

t

t

P

P

2

2

á

á

F

E

4

4

ö

ö

N

N

3

5

a

á

Ő

Ö

6

9

i

i

J

J

7

7

s

e

s

s

8

8

w

w

B

B

Felfedezett hibák száma:

Skimming

H a a rendszeres tanulás során ju to tt el idáig, akkor m ár tudja, mi a skimming lényege és célja, ha viszont csak az előszó útm utatására la­ pozott ide, akkor valószínűleg még soha nem hallotta ezt a kifejezést. Az azonban csaknem bizonyos, hogy akár ismeri a fogalmat, akár nem, m agát a módszert a gyakorlatban sokszor alkalmazza. E zt teszi ugyanis, amikor kézbe vesz egy olvasmányt és mielőtt belefogna, előbb ismerke­ dik vele, nézegeti, ízlelgeti — talán azért, hogy eldöntse, megkapja-e majd belőle azt az ismeretanyagot, információt vagy akár szépséget, esztétikai élvezetet, am it vár, vagy talán csak azért, hogy megállapítsa, m it és hogyan érdemes abból elolvasnia. Nos csupán ennyi az egész, a sokat sejtető cím mindössze ennyit takar. De vajon mindig olyan tudatosan és figyelmesen végzi ezt az is­ merkedést az olvasmánnyal, m int amennyire az az ad o tt célnak meg­ felel? H a az előszóról lapozott ide, akkor máris tehetünk egy próbát: nézzük, mennyire ju to tt a kezébe levő könyvvel, m it nézett át, mivel ismerkedett, mielőtt az előszó olvasásába fogott. (Ha a rendszeres tanulás közben ért el idáig, akkor azért ismétlésül fussa á t a következő sorokat. A kérdésekre válaszolnia persze nem kell, hanem térjen á t a mai gyakorlatokra.) Vegyük sorra a skimming módszerének egyes részleteit és közben — anélkül, hogy most bárminek utánanézne — válaszoljon az egyes kérdésekre.

A skimming mindig a cím figyelmes elolvasásával kezdődik, igyekeznie kell megtudni belőle minél többet a mű tárgyáról. Mi ennek a könyvnek a pontos címe, illetve alcíme? ................... Többnyire a kiadó neve is mond számunkra valamit. Magyarországon — akár csak a többi szocialista államban — a kiadó elnevezése már nagyjából jelzi a tárgykört és a szintet. Némelyik ismert, jó hírére sokat adó nyugati kiadó megjelölése mintegy fémjelzi a művet, ugyan­ akkor akad persze olyan is, melyről előre tudjuk, kiadványai csak kellő kritikával vehetők kézbe. Ez a könyv melyik kiadónál jelent m e g ? ............................................ Sok esetben — elsősorban műszaki könyveknél, tudományos mű­ veknél — lényeges adat a megjelenés éve is. Esetleg elég egy pillantás az évszámra, hogy megállapítsa, a mű még nem tartalm azhatja azokat a legújabb eredményeket, felfedezéseket, melyekről éppen tájékozódni akar, a könyvel tehát kár tovább foglalkoznia. Bár jelen esetben ez nem olyan lényeges, de meg tudná-e mondani, ez a könyv mikor jelent meg? ............................................................ A kiadás adatai közül fontos még annak megállapítása, hányadik kiadás van a kezünkben. A többszöri kiadás — ha nem is jelzi feltétle­ nül a mű értékét — mindenesetre arról tanúskodik, hogy keresett, nép­ szerű könyvről van szó. Régebbi könyvek esetében, amennyire ez lehet­ séges, célszerű annak megállapítása, nem jelent-e meg ugyanennek a mű­ nek újabb, esetleg javított, bővített kiadása, mely több, jobb informá­ ciót szolgáltathatna számunkra. Megnézte, ennek a könyvnek első vagy későbbi kiadását tartja-e a kezében? ......................................... ................ ............................................. Nem szabad elfeledkezni persze annak megállapításáról sem, ön­ álló műről van-e szó, vagy egy munka valamelyik részéről, első vagy további kötetéről. Hogy ennek elmulasztása milyen kellemetlen meg­ lepetésekkel szolgálhat, az nyilvánvaló. Ez a könyv önálló mű, illetve folytatása, vagy előzménye valami­ nek? ..................................................... Következik a könyvvel való ismerkedés legfontosabb útm utatója, a tartalomjegyzék. A gondosan összeállított tartalomjegyzékből megismer­ hetjük a mű szerkezetét, felépítését, gondolatmenetét, kibontakozik az egész mű mondanivalója, a feltárás mélysége, a határterületek, az egyes részletek aránya. Megnézte már ennek a könyvnek a tartalomjegyzéket? H a igen, mit állapított meg belőle? 173

Milyen a könyv szerkezete (hogyan, mi szerint, illetve hány részre tagolódik)? ................................................................................................... Mi képezi a könyv legnagyobb r é s z é t? .............................................. Nagyjából milyen a szöveges ismeretanyag és a gyakorlatok ará­ nya? ............ ......................... ............................................................................ Megjegyzett netán néhányat a tartalomjegyzékben felsorolt gya­ korlatfajták közül? ......................................................................................... Ujabb lépcsőfok a könyv megismeréséhez az előszó, melyben a szer­ ző mintegy bemutatkozásként megismertet céljával, elmondja, kinek szól a könyv, szükség esetén ecseteli az írás közben felmerült nehézsége­ ket, vagy magyarázatot ad esetleges hiányosságokra. Nos, ha a könyv­ vel való ismerkedés során ju to tt el idáig, akkor Ön nyilván általában nem követi el az olvasónak azt a gyakori hibáját, hogy egyszerűen á t­ lapozza az előszót. Akkor pedig már sokat megtudott a könyvről, pél­ dául azt, hogy a könyv c é lja ..................................... ............. .................... Kinek készült a könyv? ...................... . . ........................ .................. Milyen jellegű könyvről van szó ? ............................. ........................ .. Érdemes külön figyelmet szentelni a könyv befejezésének is : ad-e a szerző valamiféle összegezést — ha igen, annak átfutása ugyan­ csak betekintést n y ú jt a könyv egészébe. Célszerű megállapítani, hogy a könyv gerincét alkotó szövegrészen kívül akár szerves tartozékként akár függelékként m it ad még: indexet, idegen nyelvű összefoglalót, irodalomjegyzéket stb. Ennek a könyvnek a végén milyen szerves tartozékokkal találkoz­ h at még? ..................... ...................... ................................................................ Nem elhanyagolható a megadott irodalom, a felhasznált források felsorolása sem. Ezek egyrészt az állítások, adatok hitelességét igazol­ ják, másrészt számot adnak arról, mennyire ismeri a szerző a vonatkozó szakirodalmat, ennek összegyűjtésében mennyire volt alapos, és meny­ nyire támaszkodott más szerzők műveire. Ugyanakkor ezek az irodalmi adatok útm utatást is adnak a tárgykörben megjelent egyéb művek esetleges további felhasználásához. Megnézte már ennek a könyvnek az irodalomjegyzékét? Milyen következtetésekre ju to tt belőle? ..................... .................... ...................... Következik a könyv átlapozása. Ez a skimmingnek az a szakasza, amikor itt-o tt felcsippentünk egy-egy részletet, helyenként beleolvasva a szövegbe. Ugyanakkor figyelemmel kísérjük mindazokat a tipográfiai sajátosságokat is, melyeket szerző, szerkesztő és nyomdász az olvasó m unkájának megkönnyítésére oly nagy gonddal dolgozott ki és melyek­ 174

re rendszerint vajmi kevés ügyet vetünk. Hogy milyen részleteket raga­ d o tt ki, azt nehéz ellenőrizni, de a tipográfiai sajátosságok közül volt-e valami, ami különösen szemébe ö t l ö t t ? .................................................. Nos, mennyire tu d o tt pontos válaszokat adni a saját, régi módszeré­ vel, eddigi szokásai szerint végzett skimming alapján? H a úgy gondolja, hogy mindenre pontosan megfelelt, akkor máris térjen vissza az elő­ szóhoz, de ha nem tu d o tt a kérdésekre helyes és megfelelő válaszokat adni, akkor — most már az előbbi útm u tatást követve — lapozza át a könyvet, keresse, illetve állapítsa meg a helyes feleleteket és csak azután térjen vissza az előszó megszakított szakaszához.

Szókincsteszt Ism ét olyan szókincsteszthez érkeztünk, melyben az 1 —13. szavak­ nak csupán egy, a 14—20. kifejezéseknek viszont két, sőt egyetlen eset­ ben három értelme is van, eredménye ennek megfelelően egy, két illetve három betűjel lesz. 1. METAFORA

A ) körülírás — B ) árváltozás, általakulás — G) versmérték — D) hasonló­ ságra épülő szókép, képes beszéd

2. ORÁLIS

A ) tojás alakú — B ) óránkénti — G) szóbeli — D) közönséges

3. MENTOR

A ) tanácsadó, nevelő — B ) ajándé­ kozó, fenntartó — G) tapasztalt aggas­ tyán — D) emlékeztető

4. HIPOTÉZIS

A ) tudományos megállapítás, tapasz­ talati tény — B ) feltétel — 0 ) fel­ tevés — D) kiindulás, kezdő lépés

5. FÉTIS

A ) régi egyiptomi istenség — B ) va­ rázslat, bűbáj — G) babonás tilalom, illetve tilto tt tárgy — D) babonás tisz­ teletben, im ádatban részesített tárgy

6. VALLON

A ) angol űrmérték — B) gömb — C) textília - fajta — D) népcsoport

7. ABSZINT

A ) alagsor — B) nemesborfajta — G) növényi méreg — D) pálinka 175

8. BALNEOLÓGIA

A ) lövedékek pályájával foglalkozó műszaki tudom ányág — B) tengeri emlősök kutatásával foglalkozó tu ­ domány — G ) fürdőtan — D ) vízi­ növények kutatásával foglalkozó tudo­ mány

9. DODONAI

A ) homályos, kétértelmű — B ) előre­ látó, jövőbe m utató — C) dagályos, fellengzős — D) sugalló, sejtető, kü­ lönös képzeteket keltő

10. EMFÁZIS

A ) érzelemgazdagság — B) szépítés, enyhítés, körülírás — G ) összhang — D) nyomaték, érzelmi hangsúly

11. INVENCIÓ

A ) leleményesség, találékonyság — B) ösztönös megérzés, a dolgok mé­ lyére látás — G ) kezdeményezőkész­ ség — D) ösztönzés, buzdítás

12. BÜ KÉ

A ) nemes borfajtának illata és zam ata — B ) virágcsokor — C) alko­ holtartalom — D) finom bor tárolá­ sára szolgáló hosszúnyakú palack

13. ELÉGIKUS

A ) siránkozó, jajgató, panaszos — B ) bánatos, borongós — G ) szerelmes, epekedő — D) fennkölt, magasröptű

14. KLAUZULA

A ) záradék, utóirat, befejező rész — B) utólagos feltétel — G ) kolostorok, zárdák szigorúan elzárt része — D) zárlat, bizonyos területen való ta r­ tózkodás kényszere

15. DROMEDÁR

A ) hatalmas term etű, m ár kihalt ős­ lény — B ) egypúpú teve — G ) tú l­ zottan nagy, idomtalan, nehézkes, moz­ gású — D) nagytestű, vastag bőrű, gyér szőrzetű állat, orrán szaruból való tülök van

176

16. MEDÚZA

AJ kőből faragott női fej — B) m ito­ lógiai ijesztő külsejű nőalak — G) ko­ csonyás testű, kezdetleges szervezetű tengeri állat — D) kísérteties vér­ szopó szörny

17. INTERVALLUM

A ) térköz — B) időköz — C) hangköz — D) közbejött váratlan esemény

18. HIBERNÁCIÓ

A ) élelmiszerek tartósítása fagyasz­ tással — B ) állatok téli álma — C) ér­ zéstelenítés altatással — D) beteges aluszékonyság

19. HABITUS

A ) régimódi bő, galléros köpeny — B ) lelkialkat, m agatartás, viselkedésmód — C) külső megjelenés, jellegze­ tes alaki jegyek összessége — D) mo­ dorossá vált sajátosság, mesterkéltség, keresettség

20. ATAVISZTIKUS

A ) távoli ősöktől örökölt és rájuk visszaütő (vonás) — B) titokzatos, rejtélyes — G) az emberiség őskorából származó — D) ósdi, maradi

Hibakeresés A hibakeresés módja mától némileg módosul. A látószögnövelő gyakorlatokhoz hasonlóan takarja le, majd egy másodperc töredékére villantsa fel az egyes jelcsoportokat. Azt a két jelet, amely nem szerepel mind az alsó, mind a felső sorban, írja le a jelcsoport mellé húzott vonal­ ra. Az eredményt a feloldásban nem találja meg, de a feladat elvégzése után gondosan saját maga ellenőrizze, a gyakorlat ugyanis a későbbiek­ ben bonyolultabbá válik!

177

fldröj fldröj

ghhklm ghhklm

Isaokp lsackp

scuirl scuirl

ttfhlk ttfblk

mnuvzs mnnvzs

kolmnj kolmuj

mnuivz mnuivz

ertgfk ertgtk

ojiuco öjiüco

kléápy kléágy

snmiut snmiot

fldthp flbthp

dbnhkl ddnhkl

qponuö qpouuö

sacouv saouuv

escilt esoilt

wvnmui wvnmui

thgflk thgflk

khniot khuiot

pqevzu pqevzu

hgjklm hgjklm

ertdvb ertbvb

bdvthr bdvthr

erbnhj erbnbj

ghjtzu ghjtzu

dfrtzn dtrtzn

fbghjk fdghjk

fbtzre fbtzre

enmbfr enmbfr

Idő: 178

i

Felfedezett hibák száma:

1

a F V 5 H bd 5 8 R 02 T G 8 á 87 e U L D 4 H 3 i 24 C W M V Ö H

2 s 5 3 5 d 4f :3 D fg n6H 66 7Z g F r 5 df e G 11 e f8 u HJ g ui o la o7r n 9á 5e 7z 9 Fv 5 2H 3 4 fG 7 T 8 Fg x7 F 4t s o8J 8i k u 8j á7

1 K D V 9 F e 8 32 C n b 9 Z 0 G T 11 ő o J f M h Y 5 á E H 1L

A 34 f S 9 Ff Ö G D 3 1 5 78 6 H S co T M o2 s 5 K K V z Q 7 5 a

8 B 34 V r f5 Gj ö 8j Gr 66 3 3 i7 J 2 :3R 3 f Q v6 V H f4 z e Ti 7 6 h J F jH 9 W Zj V a 34 iG 8t 7J 6 G M 5 6 o7 d 6 H3 f m o H2 J V m g 7u 8 s e2 4 3 J fU 7 8s I g r7f J 3h 4 d H i g? 8i8 S

s

3

f

G 4

k D f 5 6 5 T 3 4f 5 6 F g5 D 32 5 J T 34 G f J s G32 4 4 5 f S 5 G 6 fT C 5 6 f6 3F d b T n el 1 Z T mG 56 e VY 45 B 3 rtg 5J u Ó R tz L 8i Uj6 9 6 M 5e6 a Z 87 é N 8 z 8i H s 6 o7 S 8 M hU g 7D 8 ou IÜ 0J 7 o D f8 H D3 o 97 R 3 G iü H t 3 4 G 9 6H á B n t8 99

H ibátlanul felfogott jelsorok száma:

179

3

5

6

7

8

9

4

3

5

8

6

4

9

6

5

2

1

7

5

7

8

1

0

4

6

7

2

7

4

5

7

9

1

2

6

8

8

6

5

4

7

3

6

7

2

4

6

7

5

8

2

7

4

6

1

0

5

0

1

7

7

5

8

2

9

6

7

5

9

8

3

4

8

5

7

2

8

6

1

7

5

9

0

1

7

8

4

3

8

6

8

6

3

2

6

9

3

8

4

1

7

4

5

6

8

7

6

9

5

6

2

3

5

4

2

0

5

6

7

9

6

7

5

5

6

4

9

0

5

6

0

7

2

6

3

7

5

1

4

7

9

5

8

2

5

1

0

6

0

9

H ibátlanul felfogott sorok száma:

180

Olvasási gyakorlat Következő olvasási gyakorlatunknál — a 8. napon végzett feladat­ hoz hasonlóan — azt kell eldöntenie, hogy a nagybetűkkel jelzett mon­ datok közül melyik adja vissza pontosan a számokkal jelzett m ondat lényegét. A feladat megoldásánál nem kell időt mérnie. 1. Az elm életi tudományos jövendöléseket gyakorlati kísérletek látszanak igazolni. A) A z elméleti tudományos jövendöléseket gyakorlati kísérletekkel egészí­ tik ki. B) Gyakorlati kísérletekkel bizonyítják az elméleti tudományos jövendölé­ sek helyességét. C) A gyakorlati kísérletek eredménye szerint az elméleti tudományos jöven­ dölések valószínűleg helyesek. D) A gyakorlati kísérletek szerint az elméleti tudományos jövendölések csak látszólag helyesek. 2. H o zzájáru lt a visszaeséshez, hogy az eddigi szabályozómódosítások negatívan érintették a sz ő lő t A) A visszaesés egyik oka az volt, hogy a szabályozómódosítások a szőlőre nem vonatkoztak. B) Fokozta a hanyatlást, hogy eddig nem szabályozták a szőlőtermelést. C) A visszaesést még fokozták a szőlőre hátrányos korábbi szabályozómódo­ sítások. D) A visszaesés egyik oka az volt, hogy az eddigi szabályozómódosítások visszafejlesztették a szőlőtermelést. 3. A költők annak a z Európának a legkülönbözőbb tájairól érkezn ek, mely előtt tör­ ténelme során először rajzolódik ki a békés együttélés és biztonság reális lehetősége. A) A költők a békéért harcoló, különböző szocialista országokból érkeznek. B) A költők Európának azokból az országaiból érkeznek, melyekben a tö r­ ténelem során először van lehetőség békés együttélésre és biztonságra. C) A költők Európa legkülönbözőbb országaiból érkeznek; ebben az Eu ró ­ pában a történelemben először van valóban remény a békés együttélésre és biztonságra. D) A költők Európának azokból az országaiból érkeznek, melyek utat mutat­ nak a békés együttélés és biztonság reális lehetőségei felé.

181

4. Jelenleg nem m utatkoznak nehézségek ezeknek a főként folyékony állapotban tárolt hulladékoknak a biztonságos elhelyezésénél, de a jövő évtizedekben szám olni kell velük. A ) A folyékony hulladékoknak jelenleg még biztonságos elhelyezésénél a jövőben valószínűleg már nehézségek fognak mutatkozni. B) A hulladékokat jelenleg még főleg folyékony állapotban tárolják, de a jövőben ez valószínűleg nem lesz elég biztonságos. C) A jövőben számolni kell nagyobb mennyiségű folyékony hulladékok biz­ tonságos elhelyezésével, melyeknél azonban a következő évtizedekben nehézségek fognak fellépni. D) A jövőben számolni kell azzal, hogy a folyékony hulladékokat főleg folyé­ kony állapotban lehet majd biztonságosan, de nagyobb nehézségek árán elhelyezni. 5. M egállapítható tény — és ezt kísérleti tapasztalatok is bizonyítják — , hogy a z előadásos ism eretközlési form a rendkívül alacsony hatásfokú, és miután ugyanakkor ez a legelterjedtebb ism eretközlési mód, a m egállapítás sajnálatosan j e l ­ lem zi az ism eretközlés helyzetének mai állapotát. A) Sajnálatosan jellemző megállapítás, hogy az előadás a legelterjedtebb ismeretközlési forma, melynek rendkívül alacsony hatásfokát kísérletekkel igazolták, ami az ismeretközlés egész mai állapotára is vonatkozik. B) Sajnálatosan jellemzi az ismeretközlés egész mai helyzetét is az a megálla­ pítás, mely szerint legelterjedtebb formája, az előadás, rendkívül alacsony hatásfokú. C) Megállapították és kísérletekkel is igazolták, hogy a legelterjedtebb ism e­ retközlési mód rendkívül alacsony hatásfokú, ez pedig sajnálatosan jellem ­ ző az ismeretközlés egész mai állapotára. D) Kísérletek is igazolták azt a megállapítást, mely szerint a legelterjedtebb ismeretközlési forma az előadás, de rendkívül alacsony hatásfoka sajnála­ tosan jellemzi az ismeretközlés helyzetének egész mai állapotát. 6. A központi bérem elési keret elosztásának elveit és m ódszereit, a d ifferen ciá lá s konkrét rendszerét még döntés előtt különböző tanácskozásokon megvitatták a z érintett munkás-művezetői kollektívákkal, s a felosztásról — a kollektívák helyes és reális javaslatait figyelem be véve — a gazdasági vezetők a helyi sz a k sze rv e ze ti szervekkel egyetértésben gondoskodtak. A) A központi béremelési keret elosztásáról a munkás-művezetői kollektívák, a gazdasági vezetők és a helyi szakszervezeti szervek együttesen döntöttek.

182

B) A központi béremelési keret elosztásának elveit, módszereit és a differen­ ciálás konkrét rendszerét különböző tanácskozásokon megvitatták, és arról a reális javaslatok figyelem bevételével a helyi szakszervezeti szervek és a munkás-művezetői kollektívák döntöttek. C) A gazdasági vezetők figyelembe vették mindazokat a helyes és reális javas­ latokat, melyeket a munkás-művezetői kollektívák a központi béremelési keret elosztásának helyi elveivel és módszereivel, a differenciálás konkrét rendszerével kapcsolatban még a döntés előtt megvitattak. D) A központi béremelési keret elosztásáról a gazdasági vezetők a helyi szakszervezeti szervekkel egyetértésben intézkedtek, tekintetbe véve a munkás-művezetői javaslatait is.

kollektíváknak előzetes tanácskozásokon

kialakult

A gyorsolvasásra vonatkozó ismereteket az eddigiekben már rö­ viden összefoglaltuk, az új fogalmakat sorra tisztáztuk. Most már csak a gyakorlás van hátra, további új ismeretanyaggal tehát már nem talál­ kozik könyvünkben. Ezeket a m agyarázatokat eddig is igyekeztünk a legszükségesebbre korlátozni, hiszen célunk az volt, hogy a gyorsolvasás készségét gyakorolja be és semmiképpen sem az, hogy minél több elmé­ letet, ismeretanyagot tanuljon meg. Az eddigi magyarázatok azonban mind nélkülözhetetlenek voltak nemcsak azért, hogy a gyakorlatokat a megfelelő módon végezze, hanem azért is, hogy tudja, miért kell azo­ kat végeznie, mire kell gyakorlás közben ügyelnie. Ebből pedig az kö­ vetkezik, hogy ezeket a m agyarázatokat figyelmesen kellett olvasnia és ha nem is kell „kívülről” megtanulni, de elfelejteni sem szabad azokat Lássuk hát, mire emlékszik belőlük — egy kis ismétlés sohasem árt! Kérem, írja össze, a gyorsolvasás mely részfeladataival kapcsolat­ ban adott magyarázatot a könyv. Elég ha csak a címeket, kulcsszavakat sorolja fel úgy, ahogy az a tartalomjegyzékben található. No persze nem annak segítségével, hanem kizárólag emlékezetére támaszkodva. A tartalom jegyzéket csak a végén, ellenőrzésre használja fel.

184

Jelkeresés Ism ét a 3. napon található táblázathoz lapozzon vissza. Kérem, most azt számolja meg, a betűk sorában hányszor szerepel az okle betűcsoport. Idő: ...............................

Szóképzés 1.

haszon

helyzet

2.

légi

munkás

3.

cigány

4.

állam

5.

jó

6.

búza

7.

kvarc

8.

erő

9.

szalma

ész

10.

babér

tá r

11. 12.

kocsi császár

13.

koca

14.

fa

15.

Laci

NEM F E L E D K E Z E T T MEG A RITM IKU S S Z EM M O Z G Á S G Y A K O R L Á S Á R Ó L ?

színvonal uralom toll harm at láz kocka

elágazás morzsa kutya tanú nyelv

i- h

186

cq

co

10

co

00

05

o

r-H

(M

Regressziót gátló gyakorlat

I d ő : ..........................................................................................................

CO

Helyes dö

9 4 9 7 2 3 2 7 3 7 9 8 8 4

2 3 4 4

8

4 3 4 8 8

8

8 4 1 8 4 2

1 0 8 4 8 8

7 5 5 5 6 2

3 8 5 0 8 7 3 2 5 7 3 8 5 8 7 4 7 5 4 7 7 3 7 4 7 5 4 7 3 9 3 9 7 5 2 3 3 0 2 0 4 8 4 7 5 9 6 4 5 4 3 8 4 7 4 4 5 8 4 5

9 4 6 3

9 9

7 2 3 7 1 5 9 8 2 6 1 2 2 9 1 1 0 4 2 4 5 9 2 1

8

8

9 3 3 4 0

2 1 1 3 0

6 4 5 5 3 1 7 6 8 8 2 7 4 4 3 3 9 0 4

7 5 6 7 5 7 5 6 4

0 8 8 3 7 8 4 3 4 7 4 9 5 1 1

5 7 4 4 7 4 8 4 3 7 3 8 3 3 4 4 0 4 3 4 4 4 8 9 5 3 5 3 6 4

8 8 7 8 9 9 4 8 8 3 9 3 0 7 9 8 2 9 2 9 2 8 3 3 3 0 9 5 9 7

3 2 8 9 7 2 0 2 5 4 7 9 2

1 6 6 1 3 7 2 3

2 0 4 1 3 4 1 8 8 8 8 8 3 8 3 2 7 1 3 3 5 2 8 4 7 4 2 2 7 7

3 8 8 8 7 8 8 7 3 7 7 7 7 3 8 2 8 1 8 5 8 7 8 8 8 9 8 5 5 8

4 7 5 4 4 7 4 3 2 6 3 2 4 7 4 8 3 7 8 7 3 2 3 3 7 3 3 6 4 2

5 5 7 8 8 5 7 9 9 3 7 3 8 4 9 3 9 2 4 8 4 3 4 4 5 8 7 3 8 4

6 1 3 2 9 1 3 2 4 9 4 4 9 9 1 2 3 9 5 3 5 6 5 5 6 4 4 4 9 9

4 4 2 3 1 0 2 2 7 2 2 8 9 4 7 4 2 2 9 9 2 4 6 0 9 3 7 6 1 2

H i b á t l a n u l f el fogot t sor ok s z á ma :

187

Olvasási gyakorlat Következő olvasási gyakorlatunknál — a feladat újraszerüségére való tekintettel — kivételesen nem kell időt mérnie, ráér a tartalom jegyzéket nyugodtan tanulmányozni. H a úgy gondolja, hogy annak alapján elég sokat m egtudott már magáról a könyvről, térjen á t a kér­ désekre, de a válaszokat már a szövegre való újabb visszatérés nélkül adja meg. „Ford ítástech n i ka* ’* TA RTA LO M Oldal BEVEZETÉS

15

1.

FO R D ÍT Á S EL M ÉL ET D IÓ H ÉJBA N

19

1.1

Fordítási viszonylatok

1.2

Kétnyelvűség

1.3

Interferencia és kontrasztivitás

1.4

A z áthallás .................................................................................................................26

1.5

A tükrözés

1.6

A fordítási e g y sé g e k ...............................................................................................33

................................................................ ..........................19

..........................................................................................................21 .................................................................... ....23

.......................................................................................................... ....30

1.7

Egyenértékűség és egyezőség

1.8

Valóságszemlélet, valóságháttér, szövegháttér

....................................................................... ....35

1.9

A fordítási művelet fő munkaszakaszai

1.10

Mikor jó egy fordítás? ........... ..................................... ..................................... ... 42

2.

A FO R D ÍTÁ S K U L C S K É R D É S E : A JELEN T ÉS

2.1

Jelentéselméleti tájékozódás

2.2

Fogalom, jelentés, nyelvi kiegészülés

2.3

Főjelentés, mellékjelentés, konkrét jelentés ............................................ .... 54

2.4

A szómező és a jelentésmező

........................................ ... 37

..................................................... ....40

45

......................................................................... .... 45 .............................................................. 48

...........................................................................57

2.5

Polivalencia és poliszémia ............................................ .......................................60

2.6

A tran szp o n álás.................................................................................. .....................65

2.7

Modulálás és adaptálás

2.8

A kompenzálás

.................................................................................... ....68

2.9

Nyelvtani explicitálás és implicitálás

2.10

Tartalmi explicitálás és implicitálás

........................................................................................................72 ..............................................................75 ............................................................ ....80

* Dr. Tarnóczi Lóránt: Fordítástechnika. Bp., 1972. OMKDK 228 p. (A tudom á­ nyos tájékoztatás elmélete és gyakorlata 20. sz.) e. mű tartalomjegyzéke.

188

82

3.

K Ü L Ö N L E G E S N Y ELV I N E H É Z S É G E K

3.1

A tájnyelvekről

..................................................................................................

82

3.2

Analitikus és szintetikus n y e lv e k ...................................................................

86

3.3

A gyakoribb értelmezési hibák

3.4

Absztrakt és konkrét, gyűjtő- és egyedi szavak ......................................

3.5

Igét, illetve főnevet kedvelő nyelvek

3.6

A kifejezésmód

3.7

Homonimák és sz in o n im á k ................................................... ....................... . 109

................................................................ . .

90 96

............................. ......................... . 100

.................................................................................................... 103

3.8

Metonímia és metafora

3.9

Idegen szó, kölcsönszó, saját nyelvi szó ..................................... . . . . . . .

....................................................................................

113

3.10

Egyéb helyesírási, szó- és mondattani p ro b lé m ák .............................

123

4.

K Ü L Ö N L E G E S SZA K M A I N E H É Z S É G E K

130

4.1

A szaknyelvekről

4.2

A szakfordítók felelősségéről .........................................................................

4.3

Nyelvi szabványosítás ......................................................................................... 135

116

............................. .................................................. ............. 130

........................................ ..

133

4.4

Köznyelvi szavak szaknyelvi használatban

4.5

A rövidítésekről ........................................ ............................ ............... ..

140

4.6

A tulajdonnevek, tudományos cím ek és rangok f o r d ít á s a ................ 147

4.7

A pénz- és m értékrendszerek fordítása ..................................................... 154

4.8

Jogi szövegek fo rd ítá sa ....................................................................................... 158

4.9

Gazdasági szövegek fordítása ........................................ ................................

4.10

Műszaki szövegek fo rd ítá sa .............................................................................. 165

5.

FO R D ÍTÁ SI G Y A K O R L A T O K

142

161

167

5.1

Fordíthatóság és fordíthatatlanság................................................................. 167

5.2

Magyar nyelvhelyesség és stílus ..................................................................... 169

5.3

A kiindulónyelvi szöveg le b o n tá sa................................................................

173

5.4

A z átváltás ............................................................................................................

176

5.5

A cél nyelvi szöveg felépítése

.......................................... ..............................

182

5.6

Fordítás németből m a g y a rra ...........................................................................

185

5.7

Fordítás franciából magyarra

.................. ....................................................... 188

5.8

Fordítás angolból m ag yarra.............................................................................. 192

5.9

Annotációk, kivonatok, töm örítések

5.10

Zárószó

.......................................................... 194

............................................................................................................ .... 196

189

JEG Y Z E T EK

.....................................................................................................................

199

A JÁ N LO T T S Z A K IR O D A L O M ...................................................................................206 ID EG EN N Y ELV Ű Ö S S Z E F O G L A L Ó K

................................................................ 208

A Z O R O S Z N Y E LV Ű M Ű S Z A K I-G A Z D A S Á G I S Z Ö V E G E K FO R D ÍTÁ S A 1.

217

Bemelegítő g y a k o rla to k .................................................................................. 217

2.

Fordítási nehézségek az orosz nyelvű műszaki szövegekben ..............219

3.

A referátumok fordítása .................................................................................. 224

4.

A szabványok fordítása

5.

Átírási szabályzat

..................................................................................

225

............................................................................................... 228

1. Milyen jellegű szöveg fordítási problémáiról van szó? 2. Az egyes fejezetek milyen arányban oszlanak meg? Van-e köztük olyan, melynek terjedelme lényegesen nagyobb a többinél? 3. A könyv az egyes részletkérdéseket behatóan, teljes mélységükben elemzi-e vagy inkább csak rávilágít azokra? Válaszát mivel indo­ kolja ? 4. Inkább elméleti vagy gyakorlati jellegű könyvről van-e szó? 5. A fordításokkal kapcsolatos nehézségeket milyen csoportokra osztva tárgyalj a ? 6. A fejezetekre osztott főrészen kívül mit tartalm az még a könyv? 7. Elsősorban a magyarra vagy az idegenre történő fordítás problémáit tárgyalja-e ? 8. Milyen nyelvekkel foglalkozik és kb. milyen arányban?

Tegnap megpróbált visszaemlékezni arra, mi mindenről is esett szó az eddigiek folyamán. Most pedig sorban próbálja meg felidézni az egyes kérdésekkel kapcsolatban m ondottak részleteit is. Nézzük ma el­ sőnek a szemműködést. Válaszoljon — ismét kizárólag emlékezetből, anélkül, hogy visszalapozna — a következő kérdésekre: Mit nevezünk fixációnak? ............ .............................................................. Mihez akarjuk szemünket és agyunkat egyszerre hozzászoktatni? . . . . Miért van erre szükség ? Hogyan hat a gyorsabb, egyenletesebb szemműködés a szellemi tevé­ kenységre ? ........................................................................................... ............ H ány féle gyakorlatot is végzünk a helyes szemműködés kialakítására? Ezek közül melyik a mechanikus művelet ? .............................................. Mitől függ egy-egy fixációs egység nagysága? ......................................... Nos, mennyire emlékezett még mindig? Kérem, most lapozzon vissza a 2. napra. Ha úgy érzi, könnyen, gyorsan és pontosan sikerült válaszolnia, akkor csak futólag ellenőrizze válaszait (kitűnő alkalom a skipping gya­ korlására: csak a megfelelő sorokat ragadja ki). H a azonban úgy találja, 191

hogy csak nehezen tu d ta felidézni a válaszokat, kérem, olvassa újra gondosan végig a szemműködésre vonatkozó teljes szöveget. Most pedig térjen át a mai gyakorlatokra.

Szókincsteszt Ism ét szókincsteszt következik. A m egadott szavak közül 15-nek csak egyetlen értelme van, míg 5-nek két megfelelőjét kell megtalálni. 1. SZTALAKTIT

A ) féldrágakő — B) jégcsaphoz ha­ sonló, lefelé függő cseppkő — G) jég­ képződés a felhőben — D) a szilárd földkéreg mélyebb rétege

2. TENNO

A ) hármas találat — B ) keleti fő­ pap — G) napisten — D) a japán császár címe

3. VAPITI

A ) szarvasféle — B) óriáskígyó — G) indián sátor — D) néger kunyhó

4. TIRÁDA

A ) siralomének — B) gúnyirat — C) hosszú (rendszerint cikornyás) be­ széd — D) vádbeszéd, szidalom

5. KATAKOMBA

A ) őskeresztények földalatti temetkezőhelye — B) középkori templom — G) földalatti üreg, helyiség — D) egyiptomi sziklasír

6. U KU LELE

A ) indián csatakiáltás — B ) gitár­ féle, pengetős hangszer — G) afrikai madárfaj — D) néger harcosok fafúvós hangszere

7. LABIÁLIS

A ) ajakhang — JSJ bizonytalan, nem szilárdan m egtám asztott — G) meg­ bízhatatlan, ingadozó, akaratgyenge — D) valamely nyelv magánhangzói

8. KATAFALK

A ) oszlopszerű állvány korongszerű tállal a világító vagy füstölő eszköz elhelyezésére — B ) síremlék — G ) m a­ gas, díszes ravatal — D) főleg katonai díszszemlék alkalmából emelt díszemel­ vény

9. HELÓTA

A ) leigázott őslakókból lett rabszolga —' B ) szolgalelkű, gyáva — G ) keleti uralkodó — D) napisten

10. FOSSZÍLIA

A ) délszaki növény — B) a földtör­ téneti m últban keletkezett kövület — G ) kihalt állatfajok maradványai, csontjai, — D) töredék

11. PIKARESZK

A ) burkoltan erotikus, sikamlós írás­ mű — B ) napilapok rendszerint kaland­ történeteket közlő, bőven illusztrált, illetve néhány rajzból álló folytatásos sorozata — G ) stilizált levelekből, növényi indákból álló díszítőelem — D) a kalandregényeknek a 16. szá­ zadban keletkezett, rendszerint rea­ lisztikus, gunyoros, keserű életszem­ léletű, kezdeti formája

12. CEZÚRA

A ) írásművek, filmek stb. ellenőrzése — B ) megszakítás, szünet —G ) versláb szóvéggel való kettévágása — D) írásjel

13. ELEKTOR

A ) választáson megbízói nevében vá­ lasztó személy — B) választásokon szavazatszedőként vagy a szavazat számlálásával kapcsolatos más tiszt­ ségben közreműködő személy — G ) elektronok áram lását előidéző készü­ lék — D) mérőeszköz 193

14. FAKSZIMILE

A ) valamely kép, írás hasonmása — B ) utánzat — G) régi íro tt emlék — D) fénymásolat

15. HEKATOMBA

A ) ókeresztény földalatti templom B ) ókori áldozati ünnepség — G) el­ esettek holttestéből álló halom — D) régi görög síremlék

16. SZEXTÁNS

A ) szögfüggvény — B) hat zenészből, énekesből álló együttes — G) helymeghatározó mérőeszköz — D) vala­ mely párt vagy nézet elvakult, egy­ oldalú, türelmetlen híve

17. HÜGENOTTA

A ) istentagadó — B) francia főúri rang — G) francia református — D) félvér

18. SZARKOFÁG

A ) díszesen faragott kőko porsó — B) emelvény — C) nagyméretű, többkarú gyertyatartó — D) síremlék

19. ALBÍNÓ

A ) különösen fehérbőrű, szőkehajú észak-ázsiai népcsoport — B ) festék­ hiány m iatt fehéres bőrű (szőrzetű, tollú), vöröses szemű ember vagy állat — G) vérszegény, fehérvérűség­ ben szenvedő — D) észak-sarkvidéki, fehérszőrű, nagytestű emlős

20. FANFÁR

A ) rövid, harsány zenei részlet, ünne­ pélyes jellegű kürtjel, harsonaszó — B ) rézfúvós hangszer, illetve zenekar — G) fafúvós hangszer — D) ütőhang­ szer

194

Hibakeresés nmJK83 nmJK88

veo3UO vcc3U0

tfRT6i tfRTöi

zwrTFg zwrTFg

JH5gil JHögil

bdf6gJ ddf6gJ

4hjgKL 4hjgKL

écsd2H éosd2H

osc83D oso83D

93gZHk 93gZNk

plköTi plköTi

ploiR5 plciRő

sdFg7J sdFg7J

Lo8Ung Lo8Ung

HmiK8u HmjK8v

reT7Hg reT7Hg

Lni92k Lni92k

Hgfk98 Hgtk98

wvG7Ft wvG7Ft

uNMi8r uHMi8r

WVciöT WVciöT

djHo9U djHc9U

nmiV2S nmlV2S

ak67Vg ak67Yg

K18MV4 K18MU4

6Lm4h7 6Lm4n7

bd4kI0 bd4kI0

POöklv P06klu

ndfTR7 ndtTR7

lku08k lkn08k

Idő:

! |

Felfedezett hibák száma:

576843 457321 347280 475869 374858 576843 857462 756481 576843 857432 857439 867543 109846 348576 928374 384756 768543 768542 768543 928371 576840 675842 234951 283754 760115 758433 758424 984665 576843 758432

8 5 7 4 3 2 57 4 8 5 7 68 9 45 3 7 2 5 8 44 7 7 3 420 5 8 7 6 3 2 8 66 3 2 1 7 9 45 2 3 56> 3 23 1 5 8 3 3 8 8 4 88 4 3 2 32 77r 77 134 7 87 9 6 6 55 3 9 5 67 3 9 845 4 3 1 7 4 33 1 8 2 9 054 7 5 7 65 4 5 23 31 9 7 75► 43 2 1 7 7 45 63 7 98 32 7 8 6 23 L1 723 7 4 6 7 54 6 3 2 23 0 7 5 4 8 6 64 2 3 7 9 45 3 2 3 2 1 9 76

H ibátlanul felfogott jelsorok száma:

196

7 4 3 2 5 1 75 4 8 4 2 5 7 4 7 11 5 8 3 2 3 3 5 8 99 3 6 9 7 54 3 2 1 14 32 7 8 8 45 3 2 8 9 7 3 21 7 77 3 2 0 8 7 6 5 31 6 7 5 6 3 0 8 92 11 8 8 7 65 3 4 7 8 45 56 9 7 11 0 1 7 9 7 7 6 9 8 8 6 7 ;55 7 6 4 5 3 2 7 65 3 2 1 8 6 33 2 1 5 7 22 1 1 8 8 99 3 2 9 67 3 2 6 8 546 2 1 7 7 7 7 7 5 7 65 4 3 2 7 6 45 3 2 7 45 3 10 7 645 3 1

erre nincsen szó a körzeti orvost a 100. évforduló nincs erre példa a vonat elindult kis fehér házikó a budai járásban reciprok értékek jön a déli gyors olimpiai játékok várható időjárás szakmunkásképzés ebben az ütemben igen jó eredmény sok még a teendő műszaki könyvtár tartalm i kivonat már nem véletlen számot kell adni ő tegnap megjött hatalmas munka ez műszaki param éter kézműipari termék határidő-módosítás a budai várnegyed felszabadulás óta politikai napilap a középső szinten a pármai kolostor ő vendégként jö tt

az ülés kényelmes egy esti újságban az isaszegi csata kérdés és felelet ez nem lehetséges gazdaságpolitikai tegnapi látogatás a harmadik emelet csak azért fontos táncdal fesztivál a vándor énekmondó mesterséges holdak füstköd szállt alá közokirat-hamisítás ez itt nemdohányzó a jövőnk terveiben sikerre kell vinni holnapután érkezik közokirat-hamisítás megszakítás nélkül lázas munka folyik az őszi hónapokban olvasási gyakorlat ki kopog, mi kopog a folyó két p artja ma aláírásra kerül az év végéig eléri fizetési mérlegünk igen keresett cikk így nem lehetséges

H ibátlanul felfogott szócsoportok szám a:

197

Olvasási gyakorlat (skipping) Ism ét a skippinget, az adatok, információk gyors kikeresését gya­ koroljuk. Következik 8 kérdés és 8 rövid hír. A válaszok a hírekben megtalál­ hatók, de a kérdések és a válaszokat tartalm azó hírek sorrendje term é­ szetesen nem azonos. Ne olvassa el a híreket, csak fussa á t őket, sőt próbálja meg csak a válaszokat meglátni; mérje közben az időt és vi­ gyázzon, nehogy valamelyik érdekesnek tűnő hír, keresés helyett olva­ sásra — jelen esetben teh át elkalandozásra — csábítsa! 1. Mennyire becsülik Amerikában az évi higanyemissziót? 2. Hogyan vonják ki a vasat a hizlalásra és trágyázásra felhasználandó hulladékból? 3. Mit akarnak a világűrbe ju tta to tt, de újra felhasználható hulladék­ kal tenni? 4. Mióta ósökkent az emberi testben levő radioaktivitás mértéke ? 5. A környezetszennyeződéssel kapcsolatos telefonpanaszok hány szá­ zaléka vonatkozott a zajártalm akra? 6. Milyen hulladékot dolgoznak fel aránylag alacsony hőfokon történő olvasztással, füstmentes üzemben és az az átalakítás után mire lesz használható? 7. Az NSZK vegyipara mennyit költött szivattyúállomásokra? 8. Az NSZK levegőjének szennyezettségére vonatkozó becslések meré­ szek vagy óvatosak?

„Szemétdomb” a világűrben — Rakétahajtású kuka Ezt a kérdést főleg a földkörüli űrállomások létesítése tette fel. A föld körül néhány évig keringő űrállomás esetében a felhalmozódó hulladék eltávo­ lítására rakétahajtású kukákat rendszeresítenének, amelyeket nap körüli pályá­ ra irányítanának. Olyan elképzelések is vannak, hogy az űrállomások hulladékát a légkörbe irányítva elégetnék. A z olyan hulladékokat, amelyek újból felhasz­ nálhatók, ún. „kozm ikus szemétkocsi val” újból a földre juttatnák. Olyan javaslatokat is vizsgálnak, amelyek a radioaktív hulladékok eltávolí­ tását úgy kívánják megoldani, hogy tartályokba zárva rakétákkal a napba irá­ nyítják.

198

Vésztelefon környezetügyben Ötletesen oldották meg az N SZK-ban a környezetszennyezéssel kapcsola­ tos információk beszerzését. „Vésztelefont”

rendszeresítettek a környezetszennyezéssel kapcsolatos

panaszok bejelentésére. A term észetvédők ezzel az ötletes módszerrel 130 nap alatt 5000 panaszt regisztráltak. A panaszok 32%-a zajártalmakra, 26%-a levegőszennyezésre, 4% -a engedély nélküli építkezésre, 3% -a pedig a klasszikus te r­ mészetvédelemre vonatkozott. Panasztétel esetén az iroda a panaszt és a tény­ állást az illetékes hatóságok felé közvetíti. A z ötlet nálunk is hasznosítható lenne.

Műanyaghulladékból építőanyag A japán „Niigata Engineering C o ” üzemet létesített, amelyben műa lyaghulladékból és iszapból építőanyagot készítenek. Bár a term ék puhább a vas­ betonnál, az üreges betontömböknél valamivel szilárdabb. A z üzem teljesen füstmentes, mivel a műanyagokat nem égetik, hanem aránylag alacsony hőfokon olvasztják és így egyszerre többfajta műanyag dolgozható fel. A term ék mérgező nehézfémek burkolására is alkalmas.

Malachizlalás és trágyázás hulladékkomposztálással Hulladékból készített tápszert és trágyát az Ulm melletti Blaubeuren hul­ ladékkomposztáló üzem. A hulladékból mágnessel eltávolítják a vashulladékot, majd a maradékot szétmorzsolják és kb. 30% víztelenített szennyvíziszappal dúsítják. Azután megkezdik a komposztálási műveletet. Mikroorganizmusok közben nagy mértékben lebontják a szerves vegyületeket. Antibiotikumos ha­ tású gátlószerek, amelyek ilyen magas hőmérsékleteken végbemenő bomlási folyamatokban

a

mikroorganizmusok

anyagcseretermékeként

keletkeznek,

megsemmisítik az esetleges betegségcsírákat. Tizennégy napi pihentetés után a komposztot szitálják és a szabadban utóérésnek vetik alá. A komposztot talajjavítás, trágyázás és az antibiotikum ok miatt egészségesebb malactenyésztés cél­ jára is alkalmazzák.

Környezetvédelemi kiadások A z N S Z K vegyipara 1970— 74-ig környezetvédelmi kiadásokra 4,2 milliárd DM-et, tervezett. Több

mint egymilliárdot költöttek környezetvédelemre

1950 óta a berlini lecsapolási vállalatok. További 630 millió DM-et irányoztak elő a következő öt évre. Évente 20— 25 millió DM-et derítőm űvekre, 20 millió DM-et szivattyúállomásokra és 75 millió DM-et szenny- és esővízlevezető csa­ tornára költenek. A Bodeni tó partján fekvő országok félmilliárd DM-et fordítottak szenny­ víztisztításra. Ebből az N S Z K területére 65% , Svájc területére 2 6 % és Ausztria területére 9 % jutott. 1980-ig környezetvédelem re további 900 millió DM-et irányoztak elő.

Évi 7000 t ólom az NSZK levegőjében A z NSZK-ban a napi kéndioxid-kibocsátás 3,39 millió t. Lényeges részét ennek a hőerőművek, a háztartások tüzelőberendezése és a kisipar adja. Ezen felül még 4,5 millió t szénmonoxid terheli a levegőt. Ez80% -ban a közlekedésre, 10%-ban pedig a háztartási tüzelőberendezésekre vezethető vissza. Ezen becslések — amelyeket egy szakértőcsoport a szövetségi tudományos minisztérium megbízásából dolgozott ki — igen óvatosak. A sajtóban több mint a kétszeresét közölték az em lített adatoknak. E források szerint ehhez még 7000 t ólom, 1,2 millió t szénhidrogén és 0,9 millió t nitrogénoxid is hozzászá­ mítható.

Napi 2,5 kg higany az USA légkörében Higany a szénben igen kis mennyiségben fordul elő (0,012— 0,33 ppm, 1 ppm = 1:1 000 000). A z erőm űvek nagy szénfogyasztása révén azonban tete­ mes higanymennyiség kerül a levegőbe. A higany kereken 9 0 % -a füstgázokon át kerül a légkörbe, a többi a hamuból marad. A z USA-ban egy erőmű 700 MW-os blokkjából, amelyben 0,3 ppm higany­ tartalmú szénfajtát tüzelnek el, naponta 2,5 kg higany kerül a levegőbe. A z évi higanyemissziót az USA-ban évi 1000 t-ra becsülik. A z emissziók biológiai hatása egyelőre ismeretlen.

200

Csökkenő radioaktivitás Mióta az U SA, Nagy-Britannia és a S Z U közös megegyezéssel megszüntet­ ték felszíni atom kísérleteiket, lényegesen csökkent a víz, a levegő, a talaj és a növények radioaktív szennyezése. Úgyszintén állandóan csökkent az emberi testben levő radioaktivitás értéke is.

I d ő : . . . ................. A szövegből nyilvánvalóan adódó válaszokat a feloldásban nem találja meg, de eredményét a hírek gondos átolvasásával utólag ellen­ őrizheti.

:%h i**kx . y&4^>1 Z€ sM^jkém^ ^Miit

Mai ismétlésünk során arra kérem, gondolkodjék el egy kissé a regresszióról mondottakon. Ismeri tapasztalatból is ezt a rossz szo­ kást ? Akkor bizonyára elhatározta, hogy erről sürgősen leszokik. Miért is van erre szükség ? ............................... ....................................................... Mindig indokolt a már elolvasott sorokra való visszatérés ? ................... Melyik az a két módszer, melynek segítségével leküzdheti ezt a hibát ? A gyakorláson kívül mitől várható még a regresszióra való hajlam csök­ kenése? ............................................................... .. . . .................................... Nos, mielőtt rátérne a mai regressziót gátló gyakorlat elvégzésére, a tegnapihoz hasonló módon előbb ellenőrizze válaszait, illetve szükség esetén olvassa át gondosan a 10. napon közölt magyarázatot.

202

Regressziót gátló gyakorlat 1. Űj otthont kapott a megyei úttörőház. A több millió forintos k ö lt­ séggel készült épületben 34 szakkör és klub működik. Ezeket, vala­ m int a könyvtárat és a különböző rendezvényeket naponta több s z á z ...................látogatja. a) gyermek b) szülő c) pedagógus d) szakvezető e) olvasó 2. A . ............... jellegű dokumentumműsorok közül kiemelkedett az amerikai elnökválasztásról készített összeállítás, amelyet a m agyar alkotógárda legjobbjai készítettek. a) belpolitikai b) külpolitikai c) kulturális d) földrajzi e) szórakoztató 3. 20 órakor, azaz a ......................... m utatja be a tv azt a legújabb, 20 részből álló krimisorozatot, melynek valószínűleg hazánkban is nagy sikere lesz. a) esti mesében b) esti krónikában c) tévé híradóban d) kísérleti második adásban e) esti főműsorban 4. A vadrózsa termését, a csipkebogyót szüretelik. Idén jó termés volt. J u t belőle a gyógynövényszaküzletekbe, a közértekbe és egy kevés a ...............is, ahol csipkelekvárt főznek belőle. A piros bogyókból azonban a legjelentősebb tételt szörpként látjuk viszont. a) gyógyszergyáraknak b) gyógynövény boltoknak c) külke­ reskedelmi vállalatoknak d) konzervgyáraknak e) közérteknek 5. Egy ország olajkincsével kapcsolatban általában két fogalomról szoktunk beszélni: az egyik a földtani készlet, mely alatt a föld mé­ lyén levő összes . . ................. értjük, a másik az ipari készlet. a) olajat b) vasércet c) szenet d) aranyat e) fúrótornyot 6. Választ kaptunk arra is, miért ta rtjá k fontosnak, hogy a ............... számára is készítsenek terv ek et: a hazaitól eltérő körülmények itthon felhasználható ismeretekre, tapasztalatok szerzésére is lehe­ tőséget nyújtanak. a) vidék ^ fő v á ro s c) hazai tájak d) külföld e) határvidék 203

7. A fővárosban nagy sikerrel vetítették egy politikai gyilkosság teljes hitelességgel ábrázolt történetét. Az alkotók nem monográfiát akartak nyújtani a munkásmozgalom hajdani mártírjairól, hanem figyelmeztetni kívánnak a politikai brutalitás veszélyeire. így a .......... meglehetősen sötét tónusú. a j regény b) színmű c) rádiójáték d) könyv ej film 8. Európa első mezőgazdasági főiskolájának, a keszthelyi Georgikonnak szentelt műsor nemcsak hagyományokat idézett fel, hanem a kedves Balaton menti üdülőváros jelenét is felvillantó képek mellett, mellékesen még a ............ tudom ányokat is közel hozta a nézőhöz. a) műszaki b) természettudományi c) jogi d) mezőgazdasági eJ állatorvosi 9. Az irodai dolgozókat az ülőmunka ártalm aitól 50 percenként vég­ zett f r is s ítő ............ igyekeznek megóvni. A mozgáskényszer nél­ küli ülőmunka ugyanis különféle egészségi károsodással járhat az izomzatra, a szívre és az anyagcserére. a) italokkal b) tornával c) zenével d) futással e) sétával 10. Az ENSZ közgyűlésen a felszólalók többsége érintette a leszerelés kérdését. Ez érthető, hiszen az emberiséget bár sok probléma fog­ lalkoztatja, ezek közül az egyik legfontosabb a ..................... a j rák leküzdése b) a békés egymás mellett élés c) környezetvédelem d) osztály harc kiéleződése e) túlnépesedés I d ő :...............

204

Helyes döntések szám a:. .................

Hibakeresés 12349643 12346643

65378962 65378962

23765478 23765478

66448763 66448793

22345694 22343694

24569876 24566876

54326789 54326189

23344568 23344568

98768765 98768765

26374859 26274859

35465869 25465899

98877665 98877665

39846527 39846327

23875968 23873968

46098762 46098762

38296547 38296747

98765432 98765482

23456789 23456789

46573982 46573982

98679832 98979832

27659838 27659858

32987649 32937649

43567892 43567892

99857749 99857749

66889974 66887674

65789692 65789692

47569237 47369237

23678954 23679854

56738495 66738495

24895743 24395743

Idő:

Felfedezett hibák szám a:

Ismétlődő számcsoportok 9416

1754

8234

9416

5234

7362

1723

4876

1649

1956

1694

1649

8769

3456

4961

6549

1234

1342

1143

1234

4312

3145

2856

3018

6548

6584

4567

6548

3245

1789

5763

8795

4884

4813

4887

6784

4884

3876

5789

4838

1234

3421

3421

4563

1234

3421

1954

2371

3456

3457

6543

6546

3456

8754

9546

3462

3176

1763

3178

3761

3176

6734

8945

1876

8765

8756

7856

8765

5678

9873

3678

4563

2783

9873

2378

2783

2983

2764

3875

3478

6452

6458

6583

4653

5673

6452

8943

5632

4928

2897

3849

9843

3856

4928

9453

8792

8556

8957

6759

8767

8556

9385

5586

9128

9823

8734

2984

9823

4532

7645

2784

9873

7654

7865

5437

7654

5429

3845

7623

5431

8364

8437

8364

6843

3476

8923

4186

4173

4831

8754

3986

4838

4831

4193

1345

3491

2659

2986

3785

5964

2659

3476

2196

4976

1775

9875

7645

1675

1775

9831

4757

7957

3565

2767

3565

7698

3542

7654

9867

7865

Idő:

Látószögnövelő gyakorlat A mai második látószögnövelő gyakorlatnál két oszlopban háromjegyö számokkal találkozik. Ezeket ismét úgy kell elolvasnia, hogy pil­ lantása a fixációs pontról — azaz a középső számjegyről — nem mozdul­ hat el, a két szélső számjegyet „szeme sarkából” kell meglátnia. A feladattal sietnie nem kell. 206

a w ü x á h v s d t v c ő j f n q s f h a y d o k ó d d g q

r f p r ö h h f é l n b f c b j f r i h s r v b o p l k v b v b w r n d k j u z á s p x r f u i r k a ü f u i h t r y x

t g e e á ő j t z d r i o z r v u p x z h k z u c x q d r z y n l u j i r g x d s a g t e x k i t b n k r k r o q r d s é d l o c j t j z s s y o á g ö s u h g c g u z f z h k j h

s y r e a d h u f a e g l g ő i k j k f t z v p v e n r r d

l m d r w r j i r o r r k h ü j r l l u z r n n y r b o d f

d x f t e f n o g é a p j f h d t k c g r w b 1 y u u f f t

k o i c j i g v u z u i d r f t g u b i o j g f i u z l k h i k l l é á h d f j d a t m n f t r b n i e y a v n y t y g u e i i h w g j z 1 p e g e s j j h z t r g u i t e i u i ö

frtguh nbhftg drftuh nmbvcg easdrf ouijkw qhunkm edcvfg dfrtgu íjj^gd wertzu plkmbv cxyngd oiégnb reftgh cdrfte awsedt plkmjg aswedr bnvmcx ghfjdk tzruew sldkfj fhfzen easiug wedrft bhgftu erftgd tzgubc drftga

H ibátlanul felfogott jelsorok száma:

207

4 2 2 1 3 5 5 3 3 1 6 2 3 5 6 7 5 8 9 2 7 2 6 5 2 7 8 5 9 3

7 8 9 0 9 7 7 8 6 0 7 0 6 6 1 2 8 1 5 0 1 3 4 7 2 7 8 7 5 9

.

8 1 4 6 4 6 9 4 9 1 5 9 7 7 1 9 1 8 4 2 5 4 2 6 9 5 9 3 0 1

Hibátlanul felfogott sorok szám a:

208

7 7 6 5 7 8 2 4 5 5 7 3 7 8 5 3 6 6 6 7 8 9 8 6 3 3 5 1 7 1

5 6 8 6 5 3 4 7 1 7 4 8 7 5 4 8 4 0 7 8 6 8 6 8 8 2 7 3 4 6

9 3 2 3 6 6 2 5 7 2 8 6 5 3 3 5 2 4 3 8 9 7 4 7 3 1 1 0 2 7

Olvasási gyakorlat A francia oktatás fejlődése és reformja Ú j elgondolások 1950 óta a francia oktatási intézményekbe beiratkozott tanulók, illetve hallgatók száma megkétszereződött. Ennek következtében a kisebb létszámra méretezett pedagógiai intézmények, elm életek és módszerek időszerűtlenné váltak. A pedagógiai problémák tárgyalásakor nem szabad megfeledkezni arról, hogy demográfiailag Franciaország gyökeresen átalakult. A z évszázad kezdete óta első alkalommal volt tapasztalható, hogy Franciaországban az ifjú korosztá­ lyok vannak túlsúlyban. Nem lehet az iskola feladata az, hogy az ifjúságot a régi társadalom szoká­ saira oktassa és nevelje, hanem olyan képzést kell biztosítani, amely lehetővé teszi a modern élet valódi és sürgető problémáinak közvetlen megoldását. Más országokhoz hasonlóan Franciaországban is egyre csökken a mezőgaz­ dasági lakosság lélekszáma, és egyre erőteljesebb a faluból a városba özönlés. Ennek következtében át kell rendezni a rendelkezésre álló oktatási intézmények elosztását, és az oktatás lehetőségeit változatosabbá kell tenni. A z iparosodás, valamint a szolgáltatások fejlődése megteremtette a mű­ szaki kérdésekkel fokozottabb mértékben foglalkozó közép- és felsőfokú okta­ tás igényét. A női egyenjogúság érvényesülése következtében megszűnt a fiúk és lányok hagyományos iskolai elkülönítése. A demokratikus és az egyenlőségre irányuló törekvések a társadalomnak talán egyetlen szektorában sem érvényesülnek annyira, mint az oktatásban. A z iskola vált azzá a hellyé, ahol meg kell vizsgálni és ki kell elégíteni a gyakran egymásnak ellentmondó társadalmi törekvéseket.

Az oktatási rendszer korszerűsítése

A francia oktatási rendszer korszerűsítéséhez a következő, egymáshoz bi­ zonyos mértékig kapcsolódó rendszabályokra van szükség: — a berendezések felújítása és szaporítása; — a pszichológiai, szociológiai és rokon területeken végzett kutatásokat hasznosító új pedagógiai módszerek kísérleti bevezetése;

209

— az oktató személyzet kiképzésének differenciálása a szükségletnek meg­ felelően; — olyan oktatási rendszer kidolgozása, amely inkább kielégíti az újítási törekvéseket, mint a régi elgondolások védelmét és átadását. A korszerű társadalom igényeit kielégítő oktatásnak olyan általános kép­ zettséget kell szolgáltatnia az egyén számára, amely lehetővé teszi a munka fo­ lyamán az elmélyültebb ismeretek megszerzését és az új követelményeknek megfelelő körülm ényekhez való alkalmazkodást. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy új értékszem lélet alapján a műszaki tanulmányokat az őket megillető szintre emelje és lehetővé tegye valamennyi tanuló számára a technológiai környezet kellő időben való alapvető megisme­ rését. A tudományos és műszaki jellegű társadalom ezen túlmenően megköveteli az oktatás nemzetközivé tételének fokozását is. Mind morális, mind filozófiai, mind művészeti, mind pedig anyagi területen egyre nemzetközibb jellegűvé válik a korszerű társadalom kultúrája. Ezt az utazásokb a kommunikáció, a mozi, a rádió és a televízió okozzák. A z oktatási tervek kidolgozásakor többé már nem lehet abból a feltevés­ ből kiindulni, hogy a társadalom szükségletei viszonylag állandóak. A gyors fej­ lődés talán időszerűtlenné teszi a francia oktatási rendszer hagyományos centra­ lizációját, mivel megnehezíti a gyors alkalmazkodást. Megfelelő rendelkezésekkel meg kell szervezni a kutatást és a fejlesztést. A kutatási és fejlesztési munka azonban mindenekelőtt magában az oktatásban igényel nagy erőfeszítéseket. Amennyiben az oktatás hatékonyságát biztosítani akarjuk, a folyamatos oktatás elvének a megvalósítására kell törekednünk. A z oktatásnak többé nem kizárólag az ifjúság szükségleteit kell kielégítenie. A modern társadalomban csak az az ember tekinthető kulturáltnak, aki egész élete folyamán akarja és képes önmaga képzését folytatni.

Az oktatás „ stílu sa ” A francia oktatási rendszerbe lassanként egészen új elgondolások hatolnak be, amelyek fokozatosan meg is valósulnak. A középfokú oktatási rendszerben megvalósították az ún. megfigyelési és irányítási mechanizmust, hogy ezáltal lehetővé tegyék a hallgatók számára a ta­ gozat megváltoztatását. Ugyanez vonatkozik az egyetemi tanulmányok első év­ folyamaira is. Ezzel kívánják elkerülni a negatív szelekciót, ami abban mutatko­

210

zik, hogy — különösen a felsőfokú tanulmányok megkezdésekor — igen nagy a bukások százaléka. Mind a hallgatók, mind pedig a szülők számára nagy könnyebbséget jelent az oktatási és szakmai információs központ, amely nemcsak az oktatási irányok meghatározásához járulhat hozzá, hanem magukat a középiskolákat és a főisko­ lákat is újabb tagozatok létesítésére, illetve a meglevők tökéletesítésére ösz­ tönzi. Fejlődtek az oktatási módszerek is. A régebbi középiskolai osztályok, illetve az egyetemi előadások helyett a csoporttevékenységre té rtek át. A z 1968. évi reform után az új oktatási intézmények inkább a kisebb csoportokban vagy egyénileg végzett tanulást elősegítő formákat kezdték alkalmazni. A tanulók által elért haladás megfigyelése alapján a régebbinél jobban lehet figyelembe venni az egyéni tanulási ütemet. A középfokú oktatási intézmények tanárai számára megadták a jogot, hogy az oktatási programban módosításokat eszközöljenek. Megnövekedik a tanuló által készített jegyzetek fontossága. Ez különösen az érettséginél jelentős, mivel a pillanatnyi indiszpozíciót esetleg kompenzál­ hatja. A fontos módosítások közé tartozik az állami doktorátusi tézisekre vonat­ kozó könnyítés, mivel azt dolgozatokkal is lehet helyettesíteni. Lehetőség van ugyanakkor kollektív tézisek kidolgozására is. Nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a külvilággal való kapcsolatoknak. A z oktatási intézm ények tanácsaiban részt vesznek a tanulók és a hallgatók küldöt­ tei, és képviseltetik magukat a szülők, valamint a helyi hatóságok is. Általánosságban arra törekednek, hogy a hatékonyság biztosítása érdeké­ ben a felsőfokú oktatási intézmények ne legyenek túlzsúfoltak. A z oktató személyzettel a szerződéseket lényegesen hosszabb határidőre kötik. Ezáltal mind a francia állampolgárok, mind a külföldiek számára megkönynyítették a szakmai területükön történő oktatást, nincs szükség az egyetemi tanári státust régebben megkötő „ku rzu sok” elvégzésére. A felsőfokú intézményekben érvényesült elsősorban az a törekvés, hogy az oktatást nyitottabbá, a környezethez szorosabban kapcsolódóvá tegyék. A humán fakultásokon, az alaptudományok fakultásain és a jogi karokon úgy m ódosították a tanrendeket, hogy lehetővé tegyék a szakmai tevékenysé­ get folytató hallgatók tanulását is. A felsőfokú oktatást hozzáférhetőbbé tették az érettségivel nem rendel­ kező tanulók számára.

211

A továbbképzést az aktív tevékenységet folytató és már állásban levő sze­ mélyek szándékainak megfelelően alakítják ki.

Id ő : ....................... Sebesség.....................

Szavak szám a: 800 Felfogás mértéke: .........................

1. Milyen okok tették szükségessé a francia oktatási rendszer megre­ formálását? 2. Mit kell megváltoztatni? (Milyen rendszabályokat kell hozni?) 3. Mit kell a megreformált oktatásnak nyújtania? 4. Mi az új oktatási rendszer legjellemzőbb tulajdonsága? Miből követ­ keztet erre? 5. Mennyiben veszi figyelembe az új rendszer az egyént, illetve hajla­ mait? 6. Mit jelent az a kitétel, hogy meg kell valósítani a folyamatos oktatás elvét ? 7. Milyen reformokat hoztak ennek érdekében?

Könyvünk elején foglalkoztunk a koncentrált figyelemmel és a f i ­ gyelmes olvasással is. Az ehhez szükséges külső és belső körülményekre, illetve megteremtésük fontosságára nyilván jól emlékszik, hiszen azok­ kal állandóan foglalkozik: holnap ismét előkerül majd a cédula is, melyre ezekkel kapcsolatos elhatározásait írta. Most arra kérem, tartso n egy kis önvizsgálatot, gondolkodjék el egy kicsit: általában mennyire figyel arra, amivel foglalkozik? Igyekszik-e a későbbi felidézés érdekében pontosan megfigyelni mindent ? Olvasásnál, beszélgetésnél, előadások hallgatásánál nincs-e túlságosan elfoglalva saját gondolataival ahhoz, hogy valóban odafigyeljen arra, am it a szerző, a beszélgető partner vagy az előadó mond? Többnyire érdekli-e am it olvas vagy hallgat, és ha nem, igyekszik-e ér­ deklődését felkelteni? Van-e határozott célja az olvasással (előadás meghallgatásával)? Valóban meg is akarja őrizni emlékezetében am it olvasott, láto tt vagy hallott? Elég erős-e ezzel kapcsolatos szándéka? Most pedig térjünk át a mai gyakorlatokra. 213

Skipping gyakorlat Most már pontosan ismeri a skipping lényegét és gyakorlásának módját. Ma saját olvasmányaiban válogatva kell azt gyakorolnia. Most lehet segítségére rokon vagy jóbarát. H a megoldható, kérjen meg vala­ kit, jelöljön ki az Ön számára előbb kisebb feladatokat: egyszerű adatok kikeresését a lexikonból, kiemelt részleteket az újságból; később nehe­ zebbeket: gondolatokat, teljes válaszokat adott kérdésekre; többszörös utalásokkal elérhető adatokat stb. Közben mérje is a feladatok elvég­ zésének idejét. De ha nincs segítsége az sem baj, kijelölheti saját feladatait is. Gondolatok, információk, meghatározott kérdésekre adandó válaszok kikereséséhez legjobb, ha már ismert olvasmányban lapoz vissza részle­ tekre, melyekre csak homályosan emlékszik. H a van kéznél lexikon, keressen pl. választ arra, hány bagolyfajta él a földön? Norvégia halá­ szata a világon hányadik helyen áll ? A föld különféle területein milyen állatokat tenyésztenek? stb. Újságban egyes hírek, közlemények címe alapján tegyen fel olyan kérdéseket, melyekre a válasz — egy-egy adat, információ — a közleményben minden bizonnyal megtalálható. Ne higgye, hogy ez mindig egyszerű feladat, melyhez bőven elég az ábécé ismerete. Az utolsó kérdésre pl. hol keresné a választ?

Az a mezőgazdaság címszó alatt található. Az ügyesen megválasz­ to tt kérdés teh át m ár logikus gondolkodást is igényel, ami viszont összefügg a lényeg felismerésével, vagyis a gyorsolvasás másik alapvető tényezőjével is. A többszörös közvetítéssel, utalások útvesztőjén át elérhető válasz, azaz az adatok keresésének ez a módja jó gyakorlat nemcsak a könyvek és indexeik használatához, hanem — meg tudná esetleg mondani, mi­ lyen jártassághoz vezethet még?

Az utóbbi jártasság módszeres megszerzéséről ebben a könyvben már nincs szó. Lényegében azonban szorosan hozzátartozik még a haté­ kony olvasás mesterségéhez, ezért minden gyakorlás, mely ehhez is kö­ zelebb visz, többszörösen hasznára válik. H a pedig a lexikonban keres, az egyben koncentrációs gyakorlatnak is számít: mennyi önfegyelem kell ahhoz, hogy lapozás közben a csábítás ellenére el ne kalandozzék, figyelmét el ne térítsék az érdekes címszavak, képek, adatok! 214

De tegyen máris egy próbát, jelölje ki feladatait (az elsőknél még kap egy kis segítséget), majd az időt mérve — egyenként — hajtsa végre azokat.

1. Keresendő adat: (Mi a hivatalos nyelve Monacónak?) (ki? mi? hol? mikor? mennyi? mekkora? . . .) I d ő :........................... Keresendő adat : (Ki volt az Északi-sarkvidék (Arktisz) megismeré­ sére indított legelső expedíció vezetője?) I d ő :........................... Keresendő a d a t:

— — — — — -

— —

Keresendő adat:

I d ő :........................... — — — — — — — —

Keresendő a d a t:

I d ő : . . . . . . ............... —

. Id ő : .............. ............ 6. F eltett kérdés: (Hatással van-e a Golf-áram Magyarország éghaj­ latára?) (hogyan? mi módon? mivel? miért? lehetséges-e?) Idő: ................... F eltett kérdés: (Milyen tulajdonságai m iatt használható fel az ipar­ ban olyan sokrétűen a parafa ?) Id ő :. . ....................... F eltett kérdés:

— — — — — I d ő : . . . . ........ ..........

F eltett kérdés: I d ő :............ .............. F eltett kérdés

— Idő: 215

Elsősorban a könyvtárakban, tájékoztató szolgáltatásokban, a különböző indexek­ ben, információs rendszerekben való jártassághoz

Fogalomválogatás 1. Aki valamilyen (rendszerint nem kívánatos) dolgot lépésről lépésre, fokozatosan csökkent, kisebbít, enyhít, illetve megszüntet, az 2. A .......................külföldi állam ügynökei vagy felbérelt belső ellen­ séges elemek által végrehajtott, politikai indítékokból eredő, fel­ forgató, romboló, aknam unkát, káros tevékenységet végző, abban részt vevő személy. 3. A dolgoknak, helyzeteknek, viszonyoknak alacsony szempontú, kicsinyes megítélése, szűk látókör, röviden......................... 4. A ..................... olyan helyzet, amelyet megtévesztő szándékkal valakinek a vesztére, rászedésére agyaltak ki. 5. Olyan vád, sértés, amely végeredményben nem annak árt, aki ellen irányul, hanem annak, akitől származik, a ..................... 6. A .....................az ókori görög és római színjátszásban a tragikus szerepet játszó színész m agasított talpú és sarkú, csizmaszerű láb­ belije. 7. Általában olyan személy, akit felfogása a többséggel szembeállít, s aki ezért valamely közösségből kilép; nemzete közösségéből ki­ válik, hazáját elhagyja, külföldre távozik a z ....................... 8. Valamilyen (bánásmód, kijelentés, váratlan fordulat) bizonyos ideig lesújtó, megdöbbentő, megszégyenítő hatást tesz valakire, ilyen érzést idéz elő valakiben, v a g y is ........................... 9. Egy közös pontból különböző irányokba haladó, széttartó, szét­ hajtó; azonos előzményekből kiinduló, de egymástól egyre jobban távolodó, a z a z ......................... 10...........................ha valaki a maga szűk, egyéni világába zárkózva, szűk látókörűvé válik, elparlagiasodik, elszakad a fejlődéstől. 11. Járm űcsoport vagy csapat nem indul(hat), ú tjá t nem folytat(hat)ja, valahol maradni kényszerül, tartózkodási helyéről nem mozdulhat, a z a z .............................

216

12. Rendszerint fehér gyapjúból készült bő, ujjatlan, csuklyás köpeny* felső ruha, a pusztai arabok viselete a ................. 13. Valamilyen körülmény gátolja, megszakítja ügyét, előbbre jutását, boldogulását,.............. azaz olyan helyzetbe, amelyből nehéz vagy lehetetlen kikerülnie, előbbre jutni. 14. Az ókori szabad római polgároknak olykor festett, olykor festetlen gyapjúszövetből készült, vállon átvethető, lepelszerű felsőruhája a 15. A ...................szárított és finom porrá Őrölt dohány; a 18—19. szban az orrba felszívva élvezték, s nagyokat tüsszentettek tőle. az események menetében beálló kényelmetlen, 16. A ................... kellemetlen helyzet, amelyből csak nagy nehezen vagy sohasem lehet szabadulni. tóga harakiri bumeráng disszidens burnót diverzáns kaftán betokosodás békaperspektíva K - elefántcsonttorony L - divergens

A B C D E F 6 H J

-

Id ő : .....................

— koturnus — vesztegel - leállít — lefarag — kelepce — burnusz — leforráz — m adártávlat V — kutyaszorító z — kátyúba ju t M N 0 P R S T U

Helyesen kiválasztott fogalmak szám a:

Látószögnövelő gyakorlat Míg tegnap széthúzott számokat, ma széthúzott szócsoportokat talál a gyakorlatban. Ezekkel is ugyanúgy kell eljárnia, mint a számok­ kal: úgy kell azokat elolvasnia, hogy pillantása a fixációs pontról, azaz a középső szóról ne mozduljon el. A szócsoportokat tehát most is — mint valamennyi látószögnövelő gyakorlatnál — egyetlen fixációval kell megragadnia. 217

nem tedd ha úgy friss a ezt ő jöjj még ő de az van itt mert így már van ez ez el kék kéz ég ez ma új hull itt

lesz le ez a a hű és már el nem mit itt volt rá az az nem nem itt vagy nem is az és a nem rád meg a vagy

jó már kell jó máj eb azt kap ma fog ír? van rég ír est jó kell új ész te cél jön ég láb tűz áll vár új hó már?

H ibátlanul felfogott sorok szám a:

218

szem jaj jó szép száll nincs így még fut fagy vár sőt csak dél rég ez sok szép tűz ő ezt de ez orr ez áll hó nem ezt te

orr de lesz a a rá meg ne a már a ma most van volt így jel ez és is így ő már és itt a és jó ne is

száj kár már táj dal szó úgy írj ló kint lány varr ne már szép van van így? víz jó kell nem megy áll Pál bál jég még vedd jössz

w

W

J

J

F

E

K

K

Z T

Z T

M

M

R

R

S

S

C

0

V

V

M

M

H

A

P

P

B

B

X

X

ü

0

D

D

T

T

É

É

V

Y

F

F

I

I

G

C

c

C

H

H

R

R

C

C

N ,

N

J

J

L

L

P

F

A

A

B

B

S

S

W

W

Ó

Ó

Ö

Ö

M

M

B

D

E

E

H

H

K

K

L

L

R

R

0

0

D

0

B

Ö

Ö

C

B 0

Felfedezett hibák szám a :

219

Helyes dö ©

$

TN3

*0 nö fi

NJ fi O fi cö áío :0 :fifi © CÖ ns 'O r^> 'fi C Ö 4^ le J© rO © 'O Q Q U N Ph .O 'ü 'CÖ

.f f

*

>

:fi fi Ti fi be 5:0 r2 "© © fi > 4^ 4^ cö :Q CÖ cö rX í> '© £ © dl fi

m

O 4^> N

©

'O nö N '© 4^>

fi

í>> fi V©

'oö T5 cö

>

a TJ ©

V(—)

'© 00 co vcö p— II

OQ

M v©

N

OQ v©

fi N

OQ

*4

0Q

©

©

4=»

CO 'CÖ

,'CÖ

*o

cö bO O

ÍH 'C Ö

N— .

&

•S

cö

üN

fi ©

tSJ OQ

S-l

fi © N .a *0 3 íS •© i— & *ri !-pö CÖ bO 43 f— H O rO

Vi—I

© 3 bO P-. © 'O 44 *0 N 4^> 4^ fi H 44 ©

vO

'S

'CÖ

m

:f i

bO 'cö

.f i

OQ

'4C-3 Ö cS >> fi cö 4* cö o -d © CÖ cö o fi £ 43 *o cö 4^ ,oa 'Cö ríj ©KJ N 'CÖ cö 4* fi 44 cö nd vcö fi 2 s © m cö © 43

©

N fi

OQ

OQ

v©

V© OQ

OQ

v©

OQ

© fi

O 5h CÖ

cö

nd o bO o co o fi 4©=>

3

f—H

'O

V|— I

V©

fi >cő A V© 4^ •fi < 4-1 © 44 © fi > r* O fi V© bO ÍH fi :fi 44 © N bJD 4O ^> 44 fi © OQ

O cö

OQ

<M co ^

220

IÍ5 co

<M

nd 4O ^> fi ,o v©

vrH

CO

Id ő : ......................................................................................................... ........

Regressziót gátló gyakorlat

tS3

Olvasási gyakorlat Mai második olvasási gyakorlatunknál ismét a kérdőszavakra kell a választ megkeresnie. Emlékszik még rájuk? (mi? mit? hogyan? hol? mikor ? miért ?) Ez az olvasmány kit érdekelhet elsősorban ?

A klimatizálás A klimatizálás célja, hogy elegendő — személyenként legalább 30 m3/óra — friss levegőt szállítson a munkatérbe és onnan az elhasznált levegőt elvezesse. A friss levegő nedvessége 30— 70% között legyen. Hőfoka télen 21°, nyáron pedig 26° legyen. A nyílászáró szerkezetek és a falak olyanok legyenek, hogy a szükséges légcserét lehetővé tegyék. Eközben figyelembe kell venni az ember hőleadását is. A nyugodt ülőmunkát végző ember esetében a kellemes közérze­ tet nyújtó hőegyensúly érdekében az általa term elt hőmennyiség 50%-át el kell vezetni, ami kb. 100 kcal/óra. A légmozgás a termekben a huzat elkerülése végett nem szabad túllépje a DIN 1946-ban rögzített legnagyobb légáramlási sebességét, ami 0,15 m/mp.

Idő:

Felfogás m értéke:

Programunk végéhez közeledünk

Az elmúlt héten már csak két új szokással, illetve a gyorsolvasás­ nak két jelentős módszerével ismerkedett meg a 1}..................... és a 2) Olvasásnak egyik sem nevezhető, m indkettő csupán 3) szolgál, de míg a skimming válogatás a 4)............ .. ............ között, és 5)..........................................az új olvasmánnyal, célja pedig, hogy képet kapjunk, fogalmat alkossunk az 6)............................. ............................ addig a skipping 7)..............................................................................kiragadását jelenti. Mindez nyilván nem jelentett különösebb újdonságot, ezért való­ színűleg a két módszer gyakorlása, rendszeres alkalmazása sem okozott nehézséget. És most már minden bizonnyal mind kevesebb fáradsággal jár a többi gyakorlat végzése is. Persze teljesen zökkenőmentesen még nem mehet minden, hiszen fejlődésével együtt fokozatosan bonyolul­ tabbá, nehezebbé válnak a gyakorlatok is. De azért remélhetőleg most már komolyabb eredményekkel is dicsekedhet ? Kérem, nézze végig korábbi eredményeinek, nehézségeinek, elhatá­ rozásainak ismét előkerült jegyzékét. Nos, mi a véleménye saját m un­ kájáról? Az olvasáshoz szükséges külső és belső körülményeket a 3. napon te tt elhatározásainak megfelelően remélhetőleg mind megterem­ te tte és ezek jegyzékét m ár félreteheti. De hogy áll eredményeinek és hi­ báinak eddig végzett mérlege? Milyen a + és — jelek aránya? Valóban

222

több figyelmet szentelt azoknak a gyakorlatoknak, melyeknél nehéz­ ségei voltak? A mai olvasási gyakorlatban ismét újabb módszerekkel fog meg­ ismerkedni, egészítse ki majd jegyzékét ezekről alkotott véleményével, velük kapcsolatos elhatározásaival is. A szükséges figyelmeztető jelekkel ellátva tegye a cédulát a 28. nap gyakorlatai közé. Még egy teljes hete van arra, hogy legyőzze azokat a nehézségeket is, melyekkel esetleg még mindig küszködik. H a a naponta elvégzendő gyakorlatok mennyisége esetleg kevesebb is, m int eleinte volt, az nem jelenti azt, hogy kevesebbet is kellene gyakorolnia. Lapozzon vissza azokra a részekre, melyekkel kevésbé boldogult, ismételgesse őket, újra és újra, amíg úgy nem érzi, ismét legyőzött egy akadályt. Fokozott szorgalommal lásson neki az újabb feladatoknak is!

Jelkeresés Kérem, ismét lapozzon vissza a 3. napon található táblázathoz és most azt számolja meg, a vegyes jelek sorában hányszor szerepel a 3 M K jelcsoport. Id ő : .............................

Szókincsteszt Most következő szókincstesztünknél ismét egy, két vagy akár há­ rom megoldás is lehetséges. Most azonban azt is meg kell állapítania, hogy amennyiben két jelentése is van az adott szónak, van-e a két je­ lentés között valamiféle összefüggés, azaz jelentésátvitellel alakulhatott-e az egyik értelem a másikból. Az eredmény lehet egy, két, három vagy esetleg akár négy betűjel is. 1. BUMERÁNG

A ) görbe hajítófegyver, mely vissza­ repül az elhajító hoz — B) büntetés, sorscsapás — C) vád, sértés, mely an­ nak árt, akitől származik — D) rövid nyelű, fémbunkóban végződő ütőfegy223

1) skimminggel # 2) skippinggel # 8) válogatásra # 4) dokumentumok # 5) is­ merkedés • 6) olvasmány egészéről # 7 ) egy-egy konkrét adat, információ

ver — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van 2. ÁRGUS SZEM

A ) mérges, haragos — B ) fényérzé­ keny — G) szigorú, gyanakvó, nagyon éber — D) pillangófajta — E) két megoldás esetén a kettő között gon­ dolati, logikai összefüggés van

3. K ERU B

A ) hatalmas, értelmes szellemi lény, a bibliai paradicsomot lángpallossal őrző angyal — B) görög félisten — G) a görög mondavilág alvilágának kapu­ já t őrző mitológiai lény — D) szigorú, barátságtalan őr — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

4. PEGAZUS

A ) mitológiai szárnyas \ó — B) mon­ dabeli félig ló, félig ember — C) művé­ szek mitológiai lakhelye — D) a költői szárnyalás, ihlet jelképe — E) a két megoldás esetén a kettő között gondo­ lati, logikai összefüggés van

5. FALANSZTER

A ) képzeletbeli eszmei államot leíró regény címe — B) közös termelésen és fogyasztáson alapuló zárt közösség, elgépiesedett társadalom — G) meg­ valósíthatatlan elgondolás — D) ha­ talmas szervezett bolyokat alkotó ál­ lati közösség — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai össze­ függés van

224

6. ARANYBORJÚ

A ) vagyon, pénz jelképe — B) siker, boldogulás, dicsőség jelképe — G) igen jövedelmező lehetőség, vállalkozás — D) bibliai bálvány — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

7. ELEFÁNTCSONTTORONY

A ) művészek, elsősorban költők mon­ dabeli lakhelye — B) kiválasztott tudósok lakhelye — G) középkori bör­ tönépítm ény — D) a társadalom prob­ lémái elől elzárkózó m agatartás jel­ képe — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

8. ALBATROSZ

A ) a leghosszabb szárnyú madár — B ) az ősmagyar mondavilág madara — C) a görög mondavilág egyik istenének gyakori alakja — D) mitológiai alak, az első repülő ember — E) két meg­ oldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

9. KATAKLIZMA

A ) nagyarányú természeti csapás — B) a keresztény hit szerint a menny­ ország előcsarnoka, tisztítótűz — G) a bűnös lélek megtisztulása, megtérése — D) hatalmas átalakulást előidéző társadalmi fordulat — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

10. HÁRPIA

A ) ókori bölcs házsártos felesége — B) veszekedő, házsártos nő — C) go­ noszszellem — D) m adártestű istennő — E) két megoldás esetén a kettő kö­ zött gondolati, logikai összefüggés van 225

11. ELDORÁDÓ

A ) dús növényzetű, gyönyörű táj, kert — B ) éjjeli, rendszerint táncos mulatóhely — G) mesebeli gazdag or­ szág, amelyben gond és munka nélkül élnek — D) rendkívül előnyös, valaki vagy valami számára alkalmas hely, környezet — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai össze­ függés van

12. PARNASSZUS

A ) az örök boldogság szigete, menny­ ország — B) Apolló és a múzsák lakó­ helye — G) az irodalmi élet, dicsőség jelképe — D) a költői tehetség, ihlet jelképe — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai össze­ függés van

13. ZSINAT

A ) egyházi gyűlés, papi tanácskozás — B ) hangos panasz, jajgatás, sirán­ kozás — G) holmiknak összevissza hányt, rendetlen halmaza — D) lárma, fecsegés, zsibongás — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

14. ÁSPIS

A ) drágakő — B ) mérgeskígyó — G) mondabeli szörny — D) mérges, rosszindulatú, alattom os személy — E ) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

15. H ARA K IRI

A ) hasfelmetszéssel elkövetett öngyil­ kosság — B ) japán nemzeti ünnep — G) saját magának ártalm ára levő te tt — D) japán görbe kard — E) két meg­ oldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

226

16. KÉKHARISNYA

A ) pártában m aradt idősebb lány — B) tudálékos, a műveltségét fitogtató nő — G) mondabeli ravasz, furfangos nőalak — D) a női egyenjogúságért küzdő nőmozgalom híve — E) két megoldás esetén a kettő között gon­ dolati, logikai összefüggés van

17. H IÓ BH ÍR

A ) vészes, tragikus, riasztó hír — B ) hamis, valótlan híresztelés, rém ­ hír — G) házassági értesítés — D) ér­ tesítés a harc kimeneteléről a régi gö­ rögöknél — E) két megoldás esetén a kettő^ között gondolati, logikai össze­ függés van

18. LEPORELLÓ

A ) zenemű része — B ) összehajtható módon egymáshoz ragasztott harmonikaszerűen széthúzható képeskönyv — G) opera egyik szereplőjének neve — D) röplapnál terjedelmesebb, né­ hány oldalas füzet — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

19. HIDRA

A ) kezdetleges édesvízi állat — B) vi­ zek partján élő halevő ragadozó — G) mitológiai szörny — D) folyton megújuló nehézségek, szakadatlan küz­ delmek jelképe — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logi­ kai összefüggés van

20. CERBERUS

A ) hatalmas testű, házőrzésre hasz­ nálatos kutya — B) felesleges fontos­ kodással őrködő személy — C) mito­ lógiai háromfejű kutya — D) a menynyet lángpallossal őrző bibliai arkan­ gyal — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van 227

a föld egész tömege komoly nagy vívmány a lap tegnapi száma okosabb családtervezés a tévénk szellemképes villamos távvezetékünk a második világháború egy m aradt épségben a ma délelőtti ülés országos vásár lesz heves harcok dúlnak számjegyes vezérléssel és gyümölcstermelésünk angol —magyar szótár több milliárd rubel véletlenül törtétek el csak egy napig ta rt nem könnyű művészet hasznosan elősegíteni erőinket felszabadítja menjen ki merre lát másnap reggel indul külön cikk m éltatja bámulatos gyorsaság méltó megemlékezése pusztító hatásuk van elhangzott előadásának epizódokat idézett fel de megrendülés nélkül egy most kialakulóban H ibátlanul felfogott szócsoportok száma

228

az a nézet uralkodik meredek északi lejtő néhány száz év múlva egy ilyen kis ország a hó második felében sok öröm és bánat ér helyreállítási munka hazatértek az utasok nem a brit állásfoglalás csoportosan érkeznek a lényeg megragadása ebből nem lesz semmi kulturális programok technikai forradalom kedvezőtlen időjárásunk ez csak azért fontos a szomszéd véleménye fenyegető veszedelem megbillent egyensúly jól megértik egymást ki mint vet úgy arat a gazdag hagyományok Ludas Matyi Évkönyve Budapesti Torna Klub háromnegyed évszázad a kiadott könyveknek az értékek feltárása nem tudják megszokni sokoldalú művészetét hivalkodik mindazzal

Olvasási gyakorlat A cél: az olvasottak rögzítése és felidézése A válogatás, ismerkedés, "tájékozódás fontos része az olvasmánnyal való kapcsolatnak, sőt napjainkban mind nagyobb szerepet kap. Ennek ellenére nem felejthetjük el, hogy az olvasás tulajdonképpeni célja mégis csak az olvasott gondolatok, adatok, információk felfogása, megőrzése a későbbi felidézés érde­ kében. Vagyis a végső cél maga a felidézés. Éppen itt van a bökkenő! Nagyon sokan panaszkodnak arról, hogy rossz a memóriájuk, sajnos nem olyan szerencsések, hogy kiváló emlékezőképességgel születtek volna. Nos, ez tévedés: a jó emlékezet nem szerencse dolga és nem az ég kegyes adománya, hanem fáradságos munka, aktív figyelem, élénk érdek­ lődés eredménye. A z emlékezés készség, és mint ilyen fejleszthető, gyakorlással éppen úgy, mint néhány fontos szabály betartásával. A z emlékezés a megfelelő lélektani hozzáállással, belső magatartással kez­ dődik. Ha azzal vesz kézbe egy olvasmányt, hogy arra úgysem fog emlékezni — nos, akkor ez így is lesz. A legnagyobb belső segítség az akarat, a szándék. Ne becsülje le ennek a pozitív szándéknak a jelentőségét, lélektani kutatások már bebizonyították hasznosságát. Ez az akarat és szándék egyúttal teljes aktivitást és érdeklődést is kíván. Csak az emlékszik, aki ennek érdekében aktívan cselekedett is — ezt az aktivi­ tást pedig nagy m értékben segíti az érdeklődés, a kíváncsiság felkeltése. Ettől függ elsősorban a bevésés minősége. Nem emlékezhet arra, amit nem látott, nem idézheti fel azt, amit nem figyelt meg, nem vésett be alápösan. Fontos szabály: a pontos felidézés kedvéért pontos benyomást kell szerezni. Itt kapcsolódik be az előzetes ismerkedés az olvasmánnyal, azaz a skimming módszere is. A következő szabály ugyanis így szól: „N ézz és válogass!” A z em­ lékezés értelm es folyamat, alapja a lényeg kiemelése. Ezt sok olvasó elmulasztja: azonnal nekilát az olvasmánynak, számára minden fontos, mindent meg akar jegyezni. Sok diák is így tesz: bár eredeti célja, hogy csak a lényeget jelölje meg, ceruzával felfegyverkezve ráront a tankönyvre, kritikátlanul esik neki az első jelentéktelen adatnak és mire felocsúdik, csaknem egész szövegét aláhúzta már. Meg kell tanulni, hogy nem minden adat egyformán fontos, nem minden érdemes arra hogy elraktározzuk. Ahhoz azonban, hogy kiszűrjük a lényeget, külön­ válasszuk a fontosat a jelentéktelentől, előbb teljes átfogó képet kell kapnunk az olvasmányról. A gondolatok, információk, adatok egy-egy olvasmányon belül teljes egé­ szet, összefüggő szövedéket alkotnak. Ezt az összefüggést kell meglátni és akkor már nem esünk abba a kísértésbe, hogy az egyes adatokat, információkat az is­

229

m eretek kapcsolódó láncolatából kiragadva, önmagukban akarjuk megjegyezni. Meg kell keresni ennek a szövedéknek jellemző vonását, „közös nevezőjét” , vagyis alapgondolatát is. Ha kialakítjuk magunkban ezt a látásmódot, akkor a központi gondolat felidézése asszociációs kapcsolatai révén szinte automatikusan eleveníti fel emlékezetünkben a szorosan összefüggő fontosabb részleteket is. Segít a bevésésben, ha a közlés módjára is figyelünk. Ez alatt két különböző tényező is értendő: egyrészt az olvasmány szerkezete, felépítése (időrendi vagy logikus felsorolás; a bekezdésben megjelölt alapgondolat további részletes ma­ gyarázata, bővebb kifejtése, vagy a gondolat logikus levezetése után a végére hagyott következtetés, összefoglalás stb., stb.), másrészt pedig a hangvétel (emocionális hatások, meggyőzés, homályos, bizonytalan stílus vagy akár félre­ vezető szándék is). A z utolsó szabály ősi, már közhellyé vált szólásra épül: „Ismétlés a tudás anyja” . A dott esetben nem elég egyszer átolvasni a szöveget, arra újra vissza kell térni, a céltól függően egyszer vagy akár többször is. A z elmondottakból következik a gyorsolvasás három fontos módszere. A z egyik a három szori átolvasás. íme, újabb bizonyíték arra, hogy a gyors­ olvasás nem felületes végigszáguldás a szövegen. No persze ez azért azt sem jelenti, hogy minden olvasmányt háromszor alaposan át kell olvasni: az első és a harmadik tulajdonképpen nem nevezhető olvasásnak. A z első, vagy előol­ vasás módszere és célja lényegében azonos a skimminggel. A z erre fordított idő az olvasás céljától függ: tanulásnál, ismeretlen tárgyú, nehéz szövegnél a leg­ hosszabb, könnyű, szórakoztató olvasmánynál teljesen el is maradhat — a két határeset között számtalan változat lehetséges. Tájékoztatásul: egy ismertebb tárgykörrel foglalkozó, közepes nehézségű olvasmány 20 oldalas fejezetére átlag 3— 4 percet fordíthatunk. Ezután következik a tényleges átolvasás a már ismert módon: teljes figye­ lemmel, aktív érdeklődéssel, kérdéseket felvetve, a lényegre összpontosítva, a gondolatokat követve. A harmadszori átolvasás ismét csak röpke átfutás, mely az ismétlést, össze­ gezést, az erősebb bevésést szolgálja. Könyveknél a tartalomjegyzék átolvasása, cikkeknél, fejezeteknél a gyors átlapozás a módszere. Ez azonban inkább csak ellenőrzése saját gondolataink rendezésének, m ert itt ismét csak teljes aktivi­ tással kell dolgozni: a szerző szavaitól, kifejezéseitől elszakadva, saját magunk­ nak kell összegeznünk az olvasottak lényegét. A második módszer a kritiku s olvasás. Félreértés ne essék, ez nem jelent ítéletet, sőt előítéletet, mellyel háttérbe szorítjuk a szerző gondolatait. A k ri­ tikus olvasás első szabálya ismét csak a teljes figyelem, hogy megtudjuk, mit is mond a szerző. Lehet, hogy nem értünk vele egyet, sok mindenben ellenkezhet saját meggyőződésünkkel, ez azonban nem ok arra, hogy meg se halljuk érvelését

230

és ne mérlegeljük gondolatait. C

k ez után van jogunk ítéletet alkotni, ekkor

azonban meg kell tennünk. A sz ^ z ő az olvasónak ír, az ő érzéseit, gondolatait, véleményét akarja befolyásolni, éppen ezért meg kell figyelni és ki kell értékelni szándékát, motívumait is. A kritikus olvasásnál is a legfontosabb a kérdésfeltevés. A z ide vonatkozó kérdések nemcsak a műre, illetve tárgyára, hanem elsősorban a szerzőre és annak céljára, módszerére, egyes fogásaira utalnak. Ezeket a kérdéseket egy kis gondolkodás után általában könnyebb megtalálni és feltenni, mint azokat meg­ válaszolni. A kritikus olvasást azonban gyakorolni is lehet. Nagyon jó módszer ismert, olvasott könyvek, látott színdarabok, film ek kritikáival kezdeni, ahol a tárgy pontos ismeretében hasonlíthatjuk össze saját véleményünket, elképzeléseinket, gondolatainkat a bírálóéval, miközben megfigyelhetjük tárgyilagos, vagy érzel­ mekre ható, meggyőzni akaró hangvételét, érveinek helyességét, egyszersmind azonban saját tárgyilagosságunkat is. Elég szilárd-e saját meggyőződésünk, véle­ ményünk ahhoz, hogy ne fogadjuk el fenntartás nélkül a kritikusnak a mienkkel esetleg ellenkező véleményét? A z első mondatok után indulatosan fél recsapj uk-e vagy pedig türelem mel végigolvassuk a kritikát akkor is, ha homlokegyenest az ellenkezőjét mondja annak, amit mi mondanánk a műről? Egyáltalában — nem derül-e ki a bírálatból, hogy a tárgyalt művet csak felületesen olvastuk vagy néztük végig, és arra nem is figyeltünk oda annyira, amennyire az megérdemelte volna? Még a kritikák olvasásánál is jobb módszer, ha valamely kérdésben két ellenkező nézetet valló szerző műveit hasonlítjuk össze, persze csak akkor, ha a tárgyat legalább főbb vonalaiban ismerjük. Kétségtelen, hogy a kritikus olvasás a legnehezebb módszer. A legtöbb alap­ ismeretet és a legéberebb figyelmet igényli, egyszersmind érzelmi stabilitást is követel. Beszéltünk már arról, hogy a gyorsolvasásnál nem szavakat, hanem szó­ csoportokat, gondolategységeket olvasunk. Nos, ennél még tovább lépünk a következő módszernél, a gondolatok követésé-nél. Hogy a leírt vagy kimondott szavak közül nem mindegyik egyformán fontos, az talán nem is olyan meglepő. De hogy a szerző mondanivalójának lényege akkor is érthető marad, ha a szavak­ nak mintegy 50% -át kihúzzuk, ez már szinte hihetetlenül hangzik. Hogy ez így van, annak bizonyítására elég, ha a táviratra gondolunk, mely pontosan ugyan­ annyit mondhat, mint egy levél vagy akár egy rövid leírás. Mindhárom forma információtartalma teljesen azonos lehet annak ellenére, hogy az abban foglalt szavak száma erősen különbözik. A szerző, am ikor információit közli, nem írhat távirati stílusban. Ahhoz, hogy gondolatait rögzítse, a stílus szabályai szerint kellő szómennyiségre van

231

szüksége. A m ikor azonban az írást „visszafordítjuk” a szerző gondolataira, ehhez már nincs szükségünk valamennyi szóra, elég, ha a lényeget hordozó kulcsszavakat és a gondolatok áramlását jelző (és, sőt, amellett — de, ellenkező­ leg, azonban) kötőszavakra figyelünk, s felhasználjuk az írásjelek segítségét is. Ez nem jelenti azt, hogy kevesebbet látunk, szemünk minden egyes szót érzékel, de agyunk nem veszi tudomásul, csak a lényeget. Mint a gyorsolvasásnak valamennyi módszere természetesen ez is fokozott figyelmet, aktivitást igényel, ugyanakkor azonban nagyobb sebességet, jobb felfogást biztosít.

Szavak száma: 1100 Felfogás m értéke: . . . . . . 1. Milyen szabályok betartása segíti az emlékezést? (Sorolja fel őket!) 2. E szabályok közül melyik függ össze (részben vagy egészben) az ol­ vasmányban ism ertetett három módszerrel? 3. Az emlékezés szabályaiban több fogalom is szerepelt, melyre más módszerekkel kapcsolatban m ár korábban is a legnyomatékosabban felhívtuk a figyelmet. Melyek voltak ezek? (Csupán sorolja fel őket!) 4. A kritikus olvasásról korábban már volt szó. Hol és mivel kapcsolat­ ban (a napra természetesen nem kell pontosan emlékeznie)? 5. A harmadszori átolvasásnak melyik a legfontosabb mozzanata? 6. A közlésmód felismerésében a gyorsolvasásnak mely módszerei segí­ tenek? 7. Foglalja össze egy-egy m ondattal a most ism ertetett három módszer lényegét. 1 lényeg megragadása

A

figyelmes olvasás

B

em lékezés részletekre, adatokra C

2

3

Folytassuk a gyakorlást!

Szóképzés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

bika fűrész talaj fa déli gyarm at tehén állat nász hó cigány édes szülő divat hinta

bosszú zománc feleség lépcső pálinka forgalom síp város csomag verseny kacsa könyv rádió szeretet kötő k ►

f 233

Hibakeresés NPZBANBE NPZBANBE

FLH ITLN T j FEH ITLN T I

HTVYEGSE HTVYEGSE

HTVIKMKO HTVIMKKO

MNTHZVDR MNTHZVDR

APOLMNÉE! APOLMNEE

PLK N TLK D PIK N TLK D

EPORUNVS EPORUNVS

VUSCERZT VOSCERZT

LKJHGFDS LKJNGFDS

ERTZUIOP ERTZUICP

CVBNMXSEI CVBNMXSEI

LKJHGFDS LKJHCFDS

POIUZTRE POIUZTRE

MNBVCXSA MNDVCXSA

ETRUTIZO ETRUFIZO

ADSFDGFH ASSFDGFH

D GFH G JH K D GFH G JH K

WXECRVTB WXECRYTB

ADFSGDHF ADFSGDNF

ETDGCBFH ETDGCBFH

PO IU LK JH POICLKJH

MKNJBHYG MKNJHBVG

RFTBZNUM RFTBNZÜM

ASCVBGTR ASOVBGTR

EDFGHZTR EDTGHZRT

JKIUZHNM JKIUZNM N

PLÉÁŐÓÜJ PLÉÁÖCÜJ

BVMLÉPÖO BUMIÉPOÖ

ŐPOIÁÉLK ŐPOIÁÉLK

Idő:

Felfedezett hibák szám a:

234

s

d

r

f

r

d v

b

c d

t z

f

f

d

i

j

n

h

g

e g

v

b

q

t

á

h b

i

1

v

0

i

ü

r e m

e

f d

j

k

v

h

g h

t

y d

c f d y

n j

f

m

h

g

o 1

j

1

i

c

t

d

g

i e

ő

1 d

t c f d

f

e

i

á bn

g e

r e

m

f

g c

f á

g

t

j

1

p l r f

u

d e

h

d

f

t

w z

i

j

y

f

k f

n

e

d

d

ui

y r

r

m l m

t e

g d

d

t

h u h

x s

« z

t t

k

d

f d

v

w b

r f

b h

f

ü e

t t g

r

r

1 m

é

u

ö

q w

ye g

j

w

r g r g e

i z e

f i

e

f

f

é c g

k r e

ke

g

o

d

r

1

r

g z

k

di

c

z

t u

ea

m

k h z

k

r

j j n b 1j k

r sd

f

c

i

e

h u n

b

ü j

v f

b

w g

u

b h

i lt

e

g

i

i

v

g

h t

v n

j

a

e i o

h

v

z f

n

b

k

v

h v

t

b j b n

g

m

é

f g

n

k

o

b

z

r

b

q b

ff h

y

f

1

th

ö

b

e fd

re

é w

vb

w

d

g t

z

e

e

e r

t

f

m t

h h r

u

j fg

r

w d

f g j k j g

t

f

i

k

1 é

h k

m

1

hj Í

h

g

H ib á t la n u l fe lfo g o tt jelso ro k s z á m a :

235

ou

ou

13

13

ki

ki

55

55

sd

ad

76

76

rt

rt

89

89

hn

nn

23

23

mn

mn

45

45

pz

pz

77

71

gj_____________________g£ wt wt

36_ 10

36

co

öo

44

44

áé

áé

85

85

ij__________ _______ ah

ij ah

88 13

83

db

db

23

23

sz

zs

55

33

bk

bk

11

11

ft

ft

64

64

eo

eo

82

82

éá

éá

15

75

gö

65

65

xy

xy

42

42

mk

mk

55

55

ds

de

45

45

jk wf

jk wf

30 25

36 25

gö

___________

Felfedezett hibák szám a:

236

10

13

Olvasási gyakorlat Most kérem, nézzen az órára. 30 másodperce van arra, hogy az itt következő olvasmányt átfussa és annak egészéről képet kapjon. A 30 másodperces előolvasás után feleljen az első csoportban feltett kérdések­ re, és egyelőre csak azokkal foglalkozzék. Ezután — ismét az időt mérve — olvassa el az egész olvasmányt, majd vessen még egy rövid pillantást az olvasmány egészére, gyorsan összegezze önmagában az olvasottakat. Ezután a szokott módon válaszoljon most már a második kérdéscsoport­ ra is. Lakás és környezet A lakás mindenkor hűen tükrözte a társadalom szerkezetét. A z írásbeli emlékekhez hasonlóan, a házak alapjából, bejáratából, és az udvarokból család­ típusok, termelési módok és szociális viszonyok állapíthatók meg.

Lakás, illetve háztípusok A frika i és ázsiai háztípusok A magas fallal körülvett, belül tágas arab ház gondosan elrejti a nyilvá­ nosság elől az asszonyt. A hagyományos kínai ház, inkább lakások és udvarok szövevénye, amelyben több generáció és a tágabb rokonság is megtalálható. E nagy családot csak egyet­ len kapu köti össze a környezettel. A z afrikai törzsi körfaluban csupán a főnökök magasabb kunyhói em elked­ nek ki. A z egyetlen alapvető új lakásforma, az izraeli kibuc, melyben a felnőttek és a gyerm ekek, valamint a gazdasági tevékenység számára külön-külön épített helyiségek vannak. Ezek egy központ körül helyezkednek el, ahol a közösségi helyiségek és az ebédlők vannak. Ez a településforma célszerűségi szempontok szerint, szocialista közösség számára készült. Közép-európai háztípusok és változásaik A közép-európai társadalom történetre jellemző háztípusok közül nem egy még ma is létezik. A parasztház — amely még ma is a család és a rokonság közös lakását jelenti — jellemzője a nagy nappali helyiség és a szerény hálóhelyiségek.

237

A polgári ház, városok kereskedőinek és kézműveseinek lakása, amelyet gyakran a műhely, üzlethelyiségek, raktár és a házhoz tartozó személyzeti háló­ fülkék is kiegészítenek. A munkásház — ugyancsak a korai iparosodás idején — természetesen nem épült egybe a munkahellyel és a hálóhelyiségen kívül csupán konyha tarto­ zott hozzá. A városi lakás ma már műhelyekkel nem épül egybe. A fogadószoba sze­ repe főleg az, hogy gazdája társadalmi helyzetéről, hitelképességéről tájékoz­ tasson. A polgárház a piactéren gazdag díszítésével annak idején tulajdonosának tekintélyét, vagyonát is kifejezésre juttatta. Ma a legfényűzőbb ház is csupán szerény külsővel rendelkezik. A közvetlen kapcsolat: az erkély és a ház előtti pad is eltűnt. A poros, zajos utcától elzárkózik az ember. Míg a parasztház nyitott ajtaján bárki belép­ hetett, a városi házak lakásai csengő, kémlelőnyílás vagy távbeszélő útján csak közvetett módon kapcsolódnak a külvilághoz.

Kapcsolat a környezettel Ezek a változások, amelyek a lakást, lakásviszonyokat, a lakók kapcsolatát a környezethez érintik, három területen mutatkoznak; a család és háztartás szerkezetében, a termelési és fogyasztási viszonyokban, a magánélet és társa­ dalom közti viszonyban.

A család- és háztartás szerkezete Kivételektől eltekintve az iparosodás előtti korban sem volt Európá­ ban a nagy családoknak olyan jelentős szerepe, mint azt ma hangsúlyozzák. Főleg az téves elképzelés, hogy a családfővel együtt éltek volna a már megnősült fiúk családjaikkal együtt, közös háztartásban. Ezzel szemben általánosan uralkodó szokás volt, hogy a törzscsalád m ellett, vagyis a szülők és gyerm ekek mellett, esetleg még nagyszülők, a család még meg nem házasodott gyermekei egy fedél alatt közösen szerzik meg a család szükségleteit. Ezt a családformát főleg nem önálló személyek támogatták, akik sem birtokkal, sem önálló műhellyel nem rendelkeztek. A házassági korlátok megszűntével a 19. század elején csökkent a még házasságot nem kötött testvérek száma, és azoknak a segédeknek, szolgáknak a száma is, akik eddig kenyéradó gazdájuknál éltek. A megfelelő kort elérve ezek is nősültek, családot alapítottak.

238

Később ritkul a nagyszülőkkel közös háztartás is. Ha a pénzügyi és egész­ ségügyi körülm ények lehetővé teszik, úgy még az elözvegyült nagyszülők is fenn kívánják tartani önálló háztartásukat. Másrészt a még családot nem alapított gyerm ekek is mielőbb elhagyják a házat, mihelyt felnőnek. Lassan önállótlanságnak tartják, ha a 25 éves fiú még a szüleinél lakik. A kapcsolatok, airtint azt valamennyi vizsgálat bizonyítja, a közvetlen le­ származottak, a nagyszülők, szülők és gyerm ekek között azért továbbra is fenn­ maradnak. Bár külön élnek, az összetartozás közös vasárnapi kirándulásokban, közös látogatásokban és szabadságokban nyilvánul meg. Ezért a mai család jel­ lemzésére a „szétszórt háromgenerációs család” fogalom helyénvaló. Végül a törzscsaládon belül is fokozódik az egyéni és önállósodási igény. Ez főleg abban jelentkezik, hogy a lakáson belül a többitől elhatárolt területet kíván minden gyerm ek, és mire felnő, a saját szoba a legfőbb óhaj. Óvakodjunk azonban attól, hogy a fejlődés ilyen jelenségeit egyúttal a család felbomlásának jelenségeként értelm ezzük. A család sokarcú. Sem az eman­ cipációs, sem az egyéni vonások nem jelentik egyúttal a család széthullását, való­ színűleg azonban a családon belüli kapcsolatok változásához fognak vezetni, és annál kevesebb súrlódással, minél kevesebb megmerevedett régi forma gátolja majd ezek kialakulását. A kapcsolatok a családtagok között csökkenni, külső kapcsolatok pedig növekedni fognak. A z egymással töltött idő csökken, az egye­ dül eltöltött idő pedig növekedik. Nem csökken azonban a mások sorsával való együttérzés, segítségnyújtási készség a rászorulóknak.

A term elési és fogyasztási viszonyok Míg az iparosodás előtti időben a paraszt- és polgárházban a lakás és a munkahely egy tető alatt volt, addig a szervezett termelésben, kezdetben a manufaktúrákban, majd a gyárakban a lakás és a munkahely teljesen elkülönült. O tt, ahol ez a szétválás még nem következett be teljesen — a parasztságnál és a magántevékenységet folytatóknál — , ott az fokozott mértékben folyik most. A zo k a parasztok, akik maguk építkeznek, a telepesekhez hasonlóan, a lakást a gazdasági épületek mellé helyezik. Kereskedők, kisiparosok, ha a műhellyel, üzlettel való kapcsolattól nem is tekintenek el teljesen, legalább külön, zárt lakás kialakítására törekszenek. O rvosok,

m érnökök is, akik csak tehetik,

fokozottabb mértékben különválasztják rendelőjüket, illetve irodájukat laká­ suktól, hogy így tegyék lehetővé maguk és családjuk „magánéletét” . A kereső tevékenységen kívül mind több tevékenység marad el a háztar­ tásból: az élelemtartalékolás, amely régebben a biztos otthon legjelentősebb, életfontosságú rendeltetése volt, eltekintve a hűtőszekrénytől, áttevődött a

239

kereskedelmi rendszerre és az állami raktározási tevékenységre. A mosás, tisz­ títás nagyrészt a háztartáson kívül történik. Általában a ruházatot is a kereske­ delemben szerzik be. Még a kisebb varrási és foltozási munkák elvégzésére is szolgáltató üzemek ajánlkoznak. A gyerm ekek nevelése is az óvodától kezdve, házon kívül történik és a betegápolás is kórházakba és szülőotthonokba tevő­ dött át. Végezetül a szabadidő eltöltése fokozottabban a lakáson kívüli tevékeny­ séggé válik. A városi bérlakás nem nyújt olyan lehetőséget a sportra, mint a különféle technikai berendezésekkel felszerelt szórakoztató központok. A csa­ lád és a háztartás mindinkább házon kívüli gazdasági és szociális intézményekhez kapcsolódik. Ezek teszik lehetővé a részvételt a társadalom gazdasági és szociális tevékenységében.

A közélet és a magánélet közötti összefüggés A lakás term elői és fogyasztási funkcióinak csökkenésével egyidejűleg fokozódik annak magánjellege, elzárkózottsága is. Ezek közül néhány — a mun­ kahely és lakás különválasztása, a család létszámcsökkenése — már említést nyert. De elvesztette a lakás reprezentatív jellegét is, mint a társadalom és a család közötti összekötőkapocs, hiszen az ún. társadalmi kötelezettségek alkal­ mával, eddig a család társadalmi helyzetét jelképezte. Ma ezek helye gyakran az étterem , kávézó. És ez nemcsak azért van, mert otthon hiányzik a személyzet. A magánterület csupán az egyénileg kiválasztott rokonok, ismerősök számára van fenntartva. A sokat bírált és kigúnyolt kispolgári tisztaszobára mint valami kirakatra nem lesz szükség. Mindenütt, ahol a társadalom a maga funkciós követelményeivel nincs jelen, előtérbe kerül a lakás teherm entesítő szerepe. E teherm entesítő szerep foko­ zott jelentőségűvé válik a sűrűn lakott és városias környezetben, ahol a lakosság többsége naponta ki van téve a kommunikációs követelmények tömegének munkahelyén, az utcán, az üzletben, a villamoson. Még nincsenek tapasztalatok és vizsgálatok — módszerüket tekintve nagyon bonyolultak lennének — ame­ lyek az em berek sűrű érintkezésének reakcióit állapítanák meg. Ha elgondoljuk, hogy em berek Hongkongban 3500 lakossal négyzetkilom éterenként éppen úgy együtt tudnak élni, mint Kanadában alig két lakossal négyzetkilom éterenként, anélkül, hogy jelentős pszichológiai vagy szociális zavarok merülnének fel, akkor úgy tűnik, az ember ilyen vonatkozásban határtalanul alkalmazkodóképes. Állatkísérletekből azonban tudjuk, hogy a túlzott sűrűség fokozott inger­ lékenységet és agresszivitást vált ki. Hosszú ideig tartó alkalmazkodási folya­ matra van szükség, amíg kifejlődik a szűkebb térre korlátozott együttélésre

240

való alkalmasság. Ebbe a problémakörbe kétségtelenül beletartozik a lakás megfelelő kialakítása is, amely a túl sok érintkezéstől megóv. I d ő : ..........

Sebesség:

Szavak száma 1200 Felfogás m értéke:.

I. (30 másodperces előolvasás után megválaszolandó kérdések.) 1. Mi az olvasmány pontos címe? 2. Milyen szempontokból tárgyalja a közlemény a tém át? a) építészeti b) szociológiai c) történeti d) pedagógiai e) lélektani 3. Fel tudná-e használni az olvasmányt, ha épülő lakásához akarná kia­ lakítani a megfelelő környezetet és ehhez keresne szakirodalmat ? 4. Milyen az olvasmány jellege, mi a célja? a) elméleti fejtegetés b) gyakorlati útm utatás c) a tém a változatos leírása d) meggyőzés, propaganda e) szórakoztatás II. (A teljes átolvasás után megválaszolandó kérdések.) 1. A lakás jellegében bekövetkezett változások milyen területeken jelentkeztek ? 2. Milyen közös vonás, törekvés jellemzi mindhárom területen a be­ következett változásokat? 3. írja le röviden — lehetőleg egyetlen összefüggő, kerek m ondatban — az olvasmány mondanivalójának lényegét! 4. Milyen kifejezést használ a szerző a mai család jellemzésére? 5. Az olvasmány több tevékenységet sorol fel, mely a kereső tevékeny­ ségen kívül még kim arad napjaink háztartásából. A következők kö­ zül melyik nem szerepel az olvasmányban ? élelmiszertartalékolás élelmiszertartósítás, befőzés mosás, tisztítás varrás gyermeknevelés

Mielőtt rátérnénk mai gyakorlatainkra, előbb foglaljuk röviden össze, am it a szókincsről, illetve annak fejlesztéséről tudni kell. Emlékszik még, miért ta rto ttu k fontosnak a szókincs bővítését? Bizonyára arra is gondolt, amire figyelmeztettük: szókincstesztjeink csupán felmérésre és példaként szolgálnak, sajátm agának kell eldönte­ nie, hogy szókincsét milyen irányban kell továbbfejlesztenie. Nos, kialakult már ezzel kapcsolatos véleménye ? Végül: emlékszik-e még arra, mit kell tennie, ha szöveg közben ismeret­ len szóra bukkan? Mit m ondtunk a szó összetételének, ragjainak, kép­ zőinek vizsgálatáról: De erre választ ad most következő szókincstesztünk is.

Szókincsteszt K orábban már utaltunk arra, hogy — főleg idegen szavaknál — jó módszer a képzőkből, összetételek elő- és utótagjaiból megállapítani az ismeretlen szavak értelmét. Ez nem is nehéz feladat, viszont sok esetben az egyetlen megoldás, hiszen napjainkban egyre új fogalmak 242

születnek, méghozzá olyan ütemben, hogy azt a különböző értelmező, magyarázó szótárak kiadása nem tu d ja követni és — különösen egyes szakkifejezések pontos m agyarázatáért — nem mindig tudunk hirtelen hová fordulni. Hogy ilyen esetben milyen nagy segítség az összetételek egyes tagjainak ismerete — melyek mind a magyar értelmező szótárak­ ban, mind az idegen szavak szótárában többnyire megtalálhatók —, annak példázatára most kissé rendhagyó szókincsteszt következik. A gyakorlatnál nem kell időt mérnie, ráér nyugodtan gondolkodni. Az itt következő szavaknak a szokásos módon keresse megr — ismét csak egyetlen — megfelelőjét. Eredm ényét ellenőrizze a feloldásban, de csak a betűjeleket hasonlítsa össze és — most kivételesen — ne térjen vissza magukhoz a szavakhoz és egyelőre ne foglalkozzék azzal, me­ lyik megoldás miért lett volna helyes. 1. AMORF

A ) beteg lelkű, ferde hajlamú — B ) alaktalan, szabálytalan alakú — G) megkövesedet geológiai réteg — D) mocsaras, lápos vidék

2. TERMIKUS

A ) határidős, megszabott időre szóló — B ) műszóval meghatározott — G) a meleggel, hőmérséklettel kapcsola­ tos — D) éghajlati, időjárási viszonyok összességére vonatkozó

3. AMFIBIOLÓGIA

A ) őslények élettana — B ) élettan általában — G) kétéltűek élettana — D) mocsarak, láp vidékek élettana

4. DECELERÁCIÓ

A ) gyorsulás, felgyorsított folyam at — B ) egyenletes sebesség — C) ésszerű­ sítés — D) lassulás, sebességcsökke­ nés

5. ANTIKLIMAX

A ) tetőpont, csúcspont — B ) az erő­ teljesebb kifejezésekről a gyengébbek­ re való átm enet — G) fokozás, egyre hatásosabb kifejezések használata — D) éghajlati gyógykezelés, természeti tényezők felhasználásával való gyó­ gyítás 243

6. INEGZAKT

A ) pontatlan, megbízhatatlan — B ) humán jellegű (társadalomtudomá­ nyokhoz tartozó) — G) meghatározott, szabatos — D) szenvedélyes, felindult

7. AUTODIDAKTA

A ) aki önképzéssel szerezte tudását — B ) oktatás módszereivel foglalkozó, azokat kutató — G) magyarázó, ú t­ m utató — D) mozgó kiállítás céljára berendezett autó, autóbusz

8. BENEFÍCIUM

A ) láz- és fájdalomcsillapító — B ) imakönyv, zsoltároskönyv — G) jó­ tétemény, kedvezmény — D) kolosto­ rok elzárt része

9. ASZTROGRÁFIA

A ) sokszorosítási eljárás — B ) a csil­ lagos ég leírása — C) időjárás kutatása, időjárási jelenségek figyelése — D) tudományos célra különleges eljárással készült fénykép

10. ANTARKTISZ

A ) az Északi-sark vidéke — B ) a föld­ gömb délsarki területe — C) elsüllyedt földrész — D) az egyenlítő vidéke

11. AFÓNIA

A ) kóros hangtalanság, susogó beszéd — B ) gondolattöredék, töredékes, oda­ vetett megállapítás — G) egyenlőtlen­ ség, összeillés hiánya — D) előny, megkülönböztetés

12 HELIOSZKÓP

A ) csillagvizsgáló műszer — B ) nap­ távcső a nap felületének vizsgálatára — C) orvosi szívhallgató műszer — D) nemesgázok mérésére szolgáló m ű­ szer

13. HIDROGRÁFIA

A ) összetett vegyi anyagok kém iájá­ val foglalkozó tudom ányág — B ) a levegő nedvességét mérő műszer — G) vízrajz, a földrajznak a föld felszínén levő vizekkel foglalkozó ága — D)

a levegő hőmérsékletét illetve annak változásait kutató műszer 14. AEROFOR

A ) a repüléstől félő, légiszonyban szen­ vedő — B ) a búvár légzőkészüléke — G) kincstár — D) szivattyú

15. MONOFÓNIA

A ) idealista filozófiai tanítás — B ) egytagú kifejezés — G) egybehangzás, egyszólamúság — DJ vékony fémlemez nyomdai jelek kiöntésére

16. H IPERTRÓ FIA

A ) hadizsákmányból összeállított győ­ zelmi jelvény — B ) sötétszínű, kőzet­ alkotó ásvány — C) kóros álm atlan­ ság — D) mértéktelen nagyítás, tú l­ zás

17, POLIMORF

A ) sokoldalú, több formában előfor­ duló — B ) lágy, puha, betegesen ki­ finomult — C) a földfelszín formáival foglalkozó — D) egy alakú, egyetlen formában előforduló

18. TELEDINAMIKA

A ) belső erőből fakadó lendület — B ) a mozgás, a fejlődés m enete; vala­ mely jelenség változása a ráható té ­ nyezők befolyására — C) a távolból való működtetés dinamikája — D) zenemű hangerősségbeli jellege

19. TERMOBAROGRÁF

A ) az időjárás alakulását előre jelző készülék — B ) egybeépített hő- és nedvességmérő — G) csatlakozó, mely a kívánt hőfokon önműködően ki-, illetve bekapcsol — D) a hőmérsék­ letet és a légnyomást együttesen fel­ jegyző készülék

20. HIGRO FIL

A ) vízben nem oldódó — B ) vizet kerülő, száraz éghajlaton termő (nö­ vény) — G) nedvességkedvelő — D) súrlódásmentes, sima 245

Tehát most csak annak nézzen utána, eredményében mennyi a jó megoldások száma. H a mind a 20 szó értelm ét pontosan tudta, ne fog­ lalkozzék gyakorlatunkkal tovább, lapozza á t a következő oldalakat és térjen á t a következő gyakorlatra. H a legfeljebb 5 —6 szónál tévedett, keresse ki a m egadott felsorolásból a rosszul értelmezett szavak össze­ tevőit és most m ár ezek ismeretében — nem pedig a feloldásban ta lált betűjel alapján — próbálkozzék újra a megoldással, ami feltétlenül si­ kerrel fog járni. H a ennél több szó értelm ét nem tu d ta pontosan meg­ határozni, olvassa gondosan — esetleg többször is — végig a most követ­ kező elő- és utótagokat, képzőket és próbálja jól megjegyezni azok értel­ mét. amorális — er­ kölcsi érzék nél­ küli

a-, an-

tagadás, valamilyen tulajdonság hiánya, -talan, -telen

ad-

-hoz, -hez, -höz, -ra, -re; -ig

ad absurdum — a képtelenségig

aero-

levegővel kapcsolatos; lég­

aeroport — re­ pülőtér, légi ki­ kötő

am fi-

az utótag kettősségét, kétféleségét jelzi; kettős, két-

amfibiák — k ét­ éltűek

anti-

ellentét, szembenállás; ellenes, ellen­

antialkoholista — alkoholfo­ gyasztás ellen­ zője

aut-, autó-

önmagától, saját adottságából, önerejéből való képesség; ön- •

autom ata — ön­ működő

antropo-

emberre vonatkozó, vele k ap­ csolatos; ember­

antropológia — em bertan

asztro-

csillagokkal való kapcsolat; csillag­

asztronómia — csillagászat

baro-

légnyomással való kapcsolat; légnyomás, légsúly-

barométer — légnyomásmérő

246

pl.

bene-

jó, jól, helyes

benevolencia — jóakarat

bio-

életfolyamatokkal kapcsolatos; élet­

biológia — élet­ tan

be-

megfosztottság, eltávolítás, hiány stb.; -tói, -tői; -ról, -ről

decentralizál — központosítást megszüntet, széttelepít

dia-

át, által, keresztül

diaméter — á t­ mérő

glotto-, glosso-

nyelvvel való kapcsolat; nyelv

glossitis — nyelvgyulladás

helio-

a Nappal kapcsolatos, a Nap­ ra vonatkozó; nap-

heliocentrikus — napközpontú (világnézet)

hidro-

vízzel való kapcsolat; víz-, vízi-

hidrológia — víztan

higro-

nedvességgel, folyadékokkal való kapcsolat; nedvesség-

higroszkóp — nedvességmu­ tató

hiper-

túlzó, túlságos, fokozott

hipermodern — a modernséget túlzásba vivő

in -

1) -bán, -ben; -ba, -be; irányá­ ba, feléje, benne; 2) tagadás, a vele összetett szó jelentését ellenkezőjére változtatja

1) in albis — fe­ hérben; 2) inak­ tív — tétlen, cse­ lekvésképtelen

monomon-

magában való, egyedi; egy-

monoton — egy­ hangú

poli-

sokszoros, többszörös, össze­ te tt; sok-, több-

polihisztor — sokoldalú, egye­ temes tudós 247

re-

ismétlés, vagy ellentét; vissza-, ellen-, újra-

reakció —vissza­ hatás, ellenha­ tás; reformál — újít, átalakít

tele-

nagyobb távolsággal való kap­ csolat; távol-, messze-

telefon — tá v ­ beszélő

termo-

hővel, hőmérséklettel kapcso­ latos; hő-

termométer — hőmérő

transz-, tranz-

túl, mögött, át, keresztül, a túl só oldalon levő

transzplanetáris — bolygón túli

-fil

a vele összetett fogalom ked­ velője, barátja

bibliofil — könyvbarát

-fóbia

beteges félelem, iszony, gyűlölet

aerofóbia — légiszony

-fon, -fónia

hangos, hanggal kapcsolatos, -hangzás

telefon

-fór

vezetés, vivés; -vezető, -vivő

hidrofor — fecs­ kendőbe vizet préselő szivattyú

-gám, -gámia

-házasuló, -párosuló, -házas­ ság

monogámia — egynejűség, egy­ férj űség

•gráf

1) mérő és eredményt feljegyző műszer; 2) irat, írás; 3) nyom­ dagép

1) term ográf — félj egyzőszerkezettel ellátott hőmérő; 2) telegráf — távíró; 3) hektográf — sokszorosítógép

-gráfia

1) leíró tudom ányág; 2) írás­ mód, írás; 3) nyomdai eljárás — nyomás

1) geográfia — földrajz; 2) kalligráfia — szép­ írás ; 3) litográfia — kőnyomtatás

248

-id

hasonló, formájú, -szerű

negroid — né­ gerszerű

-ikua

1) tevékenységet kifejtő, fog­ lalkozó személy; 2) tulajdonság, valamihez tartozás, valamire jellemző

1) technikus — 2) centrikus — középponti

-lógia

-tudomány, tan

geológia — föld­ tan

-morf

alak, -alakú

morfológia — alaktan

-nómia

1) tudomány, ismeret; 2) sza­ bály, rend

1) asztronómia — csillagászat; 2) autonómia — önkormányzat

-szkóp

vizsgálatra szolgáló eszköz, -tükör

teleszkóp — tá v ­ cső

-trófia

növekedés, fejlődés

atrófia — sorva­ dás, pangás

Ha gondosan átnézte felsorolásunkat, lapozzon vissza előbbi gya­ korlatunkra és most már az összetevők alapján állapítsa meg az egyes szavaknak első alkalommal nem talált helyes megfelelőit. Gyakorla­ tu n k at holnap még tovább folytatjuk, most azonban térjen á t a követ­ kező gyakorlatra.

Jelkeresés Kérem, lapozzon vissza a 3. napon található táblázathoz és számol­ ja meg, hányszor fordul elő a vegyes jelek között a m7xL jelcsoport.

V R R G C C K B H B T C V ö R W R R Á D Y K Y

G T T H X F J N G N E F H 0 T R T F É B M

K

J

R Z Z F V V H V V M Y G G L F F G T A V X T

F U U J B G F M S H G T R I G T F G H J N

G Z N H R

E F K 0 D T S D Y I I Z E Z

Q B I B N

I

B

U 6 0 I K L

QI J N I J U K N T B G U

T I I D G B D C D J Z R T U E U ü U B H C H

U R V T E

F U M Z

w

G H L M I Ö E W U T N B QY

A G L P R T E E W S G S E F R M K I G

É H K L F Gr R R R E U W R R Y N J J H I U B B T 0 T Z T Z A E Ö 0 QW G Z G H X S

H ibátlanul felfogott jelsorok szám a:

250

S F J M G H T T S R H D F T B B H TJ T J

Y

W R G S

I

R T T D

D J H N T Z F J E F V E T G I G F I Z P H P E H D W T R Z R

F D G B J U G V N G B A I W 0 Z U 0 M

Q

T S D Y I J Z U G T C I 0 L Ü T T A D W

I QQ U w u I R w U

E Z E U F

R E

Q D E

BNGHTU CFGTZW ASWEDR VHBGTU HGZTRE MNBGTT TZRUIE SKDJFG KJLHUI IOÖZRT ASWDRE XCDRFT WSEDRT YSDCFH DRFTHG VNBHGT JUIKLM SASDEE VBFHTG DFRETJI YBGHTZ DJFHGK DFRTEW VNGHTZ DFRTGE ERTGHZ VNBHTU ODRFTZ DRFEWQ CNVBGT

szombaton és vasárnap és a kongresszusi jelentés Meteorológiai Intézetben ennek nem tesz eleget kormányközi bizottságunk a meghívást elfogadta nem lehet vita tárgya nagyjában — egészében árt-e vagy használ ez elragadta őt a képzelete nem helyes lebecsülni ez nem olyan egyszerű túlzás nélkül állítom ez az őszinte felelet csaknem este volt már kiküldött m unkatársunk a terület fásítását is mind megegyeztek abban Budapest több kerülete nem merész vállalkozás ügyintézői munkakörben az Élet és Tudománynak és még egy követelmény biztonságos intézkedések a gyakori szóhasználat ezek szórványos esetek földünk fizikai alakja sokan túlzottnak vélik ez az első világkiállítás a szenet és a kőolajat

ezen az összegen belül ebben neki nincs igaza a rend helyreállítását a forgalom emelkedését más területek róvására szívélyes fogadtatását őszinte baráti légkört a m ára virradó éjszaka folytatása a 3. oldalon állást foglalt mellette különböző rendszerekben sokrétű kapcsolataikban a kapcsolatok javulását közszükségleti cikkeket a párizsi csúcstalálkozót él ezzel a lehetőséggel jelentős anyagi áldozat igen sokan felszólaltak ez is csak azért fontos e kísérletek eredményei erről már sok szó esett egy sor mérési eredmény az iskolai szakkörökben sok érdekes előrejelzés nem ta rtja méltányosnak gyermekgondozási segély a szó szoros értelmében méltán lehetünk büszkék korszakos fejlődés jele az egyénileg gazdálkodó

H ibátlanul felfogott szócsoportok szám a:

Ml

Olvasási gyakorlat (skipping) Remélhetőleg sikerült gyorsan és koncentráltan elvégeznie leg­ utóbbi önállóan elkészített skipping gyakorlatait. Van kedve ezt most megismételni, de ha lehet, kissé nehezebb gyakorlattal? 1. Keresendő ad at: (Mennyiségét tekintve India filmgyártása hánya­ dik helyen áll a világon?) (ki? mi? hol? mikor? mennyi? mekkora?)

2. Keresendő adat:

Idő: — — — — — — — — —

3. Keresendő

a d a t:

Idő: — — — — — — — — —

4. Keresendő ad at:

Idő: — — — — — — — — —

5. Keresendő adat:

Id ő : — — — — — — — — —

Idő: ........ ............ 6. F eltett kérdés: (Miért kellett változtatni az 1790-ben a Francia Tudományos Akadémia által m egalapított mértékegységeken?) (hogyan? mi módon? mivel? miért? lehetséges-e?) Idő: 7. F eltett kérdés: — — — — — — — — — — Id ő : 8. F eltett kérdés: — — — — — — — — — — Idő: 9. F eltett kérdés: — — — — — — — — — — Idő: 10. F eltett kérdés: — — — — — — — — — — Idő: 252

Olvasási gyakorlat A 8. és 20. nap olvasási gyakorlatához hasonlóan ismét arra kell válaszolnia, kit érdekelhet elsősorban az olvasmány, valam int a m ár korábban ism ertetett kérdőszavakra kell felelnie.

Megfelelő akusztikai viszonyok Megfelelő akusztikai viszonyokon — főleg nagy term eknél — annak a biz­ tosítását értjük, hogy egy közepes hangerejű beszélgetés a szomszédos munka­ helyeken ne legyen érthető és az egyes hangforrások, tőlük csekély távolságban már ne legyenek érzékelhetők. Ezek a követelmények némileg ellentm ondóak: csendes munkahelyen a hang nagyobb távolságban hallható és a beszéd m egért­ hető, mint ott, ahol bizonyos alapzaj van. Hangkiegyenlítést kell létrehozni a hangvisszaverő és hangelnyelő felületek megfelelő kombinációjával. Pl. a mennyezet kiképzése olyan legyen, hogy a hangot visszaverje és szétszórja, és ezáltal egyenletes zajszintet hozzon létre. A z e fölötti zajszintet annyira le kell tompítani, hogy a zajforrástól kis távolságra már ne lépje túl az alapszintet. Nem szabad az akusztikai tervezéskor megfeledkezni arról sem, hogy a zaj bekerülhet a terem be kívülről is pl. a szomszédos helyiségből, a lépcsőházból vagy a tető felől.

Idő:

Felfogás m értéke:

A tegnapi olvasási gyakorlatnál ismét kérdőszavakra kellett meg­ keresnie a választ. Emlékszik még, mihez nyújtanak ezek segítséget? Általában mikor tehetünk fel az olvasmánnyal kapcsolatban kérdéseket ? Mi a lényeg kiemelésének legfontosabb segédeszköze és ennek milyen vál­ tozatai vannak ? ............................................................................................... Mi a feltétele annak, hogy kiszűrjük a lényeget, elválasszuk a fontosat a jelentéktelen tő l?............................................................................................ A lényeget hordozó szavak kb. hány százalékát képezik az írott szö­ vegnek? .............................................................................................................. Válaszaink ellenőrzésére fussa át a 4. és a 8. nap szövegén kívül a 21. nap olvasási gyakorlatát is.

254

Regressziót gátló gyakorlat 1. A határozat kimondja, hogy rövid időn belül lényegesen enyhíteni kell a tanulók terhelését minden iskolatípusban. Ezekkel a csökkent követelményekkel kezdődik m ár az új tanév. A ............................. egyébként nem ,,mozaikszerű” törlésekkel csökkentik, hanem azt vizsgálják, hogy egyes iskolatípusokban, illetve osztályokban mi­ lyen tárgyakat lehet elhagyni, illetve fakultatívvá tenni. a) iskolai adminisztrációt b) vizsgákat d) tankönyveket e) időtartam ot

c) tananyagot

2. Megfelelő intézkedésekkel k e l l ..................... . mindazok m unkáját, akik g átat akarnak vetni az utóbbi időben egyre jobban elharapódzó és mind nagyobb méreteket öltő visszaéléseknek, kizsákmányo­ lásnak, har ácsolásnak. a) megakadályozni, b) visszafojtani d) meggátolni e) megtenni

c) elősegíteni

3. Tavaly meglehetősen nagy műtrágya- és növényvédőszer-készletek gyűltek össze a raktárakban, a mezőgazdasági termelők ugyanis inkább gépeket vásároltak. Az idén fordult a helyzet, lényegesen keresettebbek a . . . . . . . a) arató-cséplőgépek b) vegyszerek, m űtrágyák d) mezőgazdasági gépek e) háziállatok

c) vetőmagok

4. Nemzeti ünnepünk alkalmával a kormány a . . . . . . . . területén végzett kiemelkedő munka elismeréseként kitüntetéseket adományozott. A kitüntetéseket a Népstadion sajtótermében, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség elnöke adta át. a) ipari termelés b) tudományos kutatás c) filmművészet d) kulturális nevelés e) testnevelés és sport 5. A ma este sugárzott mese szemet gyönyörködtető, csodálatos világot idézett fel. Varázslatos volt ez a világ még akkor is, ha ez volt a történet legvéresebb epizódja. Csak dicséret illeti a ..................... ezért az eredményért. a) rádiót b) televíziót e) filmszínházat

c) operaházat

d) színházat

255

6. Egy tó élővilágának mennyiségi és minőségi változását a tápanya­ gokon kívül sokféle vegyi anyag is okozza. Közülük most csak az olajat, a fenolt, a szintetikus mosószereket és a növényvédő szere­ ket említjük meg. A hajók és motorcsónakok elterjedése ellenére a Balaton v i z e .........................még nem szennyezett. a) növényvédő szerekkel val e) mosószerekkel

b) algákkal

c) olajjal

d) m űtrágyá­

7. Amikor ma Afrika, Ázsia és Amerika . . . . . . . országai és népei a fejlődés második évtizedébe lépnek, a „tartozik” oldalon hatalmas összeg halmozódik fel a környezet terhére. Ennek oka elsősorban az, hogy a fejlődés érdekében a technológiát ökológiai­ lag tér vszerűtlenül alkalmazták. a) ipari

b) tőkés

c) szocialista

d) fejlődő

e) fejlett

8. A szakirodalom szerint a ...............évente kb. 2 —4% -kal fog nö­ vekedni. Fokozott mértékben kell felületi vizeket igénybe venni víznyerés céljából, sőt a csapadékot is fel kell használni. Számolni kell a szennyvíztisztítás hatásosságának fejlesztésével is. a) vízigény b) szennyvíz e) víznyerés

c) csapadék

d) felületi víz

9. A közép-európai társadalom történetnek is megvannak a még ma is létező jellemző háztípusai. A .......... .. házat, azaz a városok kereskedőinek, kézműveseinek lakását, mely a piactéren gazdag díszítéseivel tulajdonosának tekintélyét, vagyonát is kifejezésre ju tta tta , gyakran a műhely, üzlethelyiség, rak tár és a házhoz ta r ­ tozó személyzeti hálófülkék is kiegészítették. a) jobbágy

b) paraszt

c) földesúri

d) polgári

e) munkás

10. A környezeti ártalm ak közül a .................definiálható a legnehe­ zebben, m ert amíg a levegő és a víz szennyezettségének m értékét könnyű fizikai és kémiai mérésekkel megállapítani, a ................. eléggé szubjektív fogalom. Az emberi fül nem egyformán érzékeny a különböző rezgésszámú hangokra. a) levegő szennyezettsége b) víz szennyezettsége d) környezeti ártalom e) zöldövezet hiánya Idő: 256

...................

c) zajártalom

Helyes döntések száma: . . . .

Szóképzés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

ügy

bolond kisasszony huzat fa hölgy szeretet királynő funkció ernyő tojás here foglalás tetű ablak mosás

lég virág gyújtó pálya szív vad csend torz gép csata sündisznó fuvar ablak káposzta

/ím r DfiifaZtit em4f

M A ^ t & >' /C(C5ff.^ /vert

hj

5 t j f f f d e k t f e 2 o

i 7 f f 7 6 2 2 f 8 0P Ö 2 d 7 3 d

f g g j 7 k r 3 1 z g

3 e r 8 g

r 8 7 d k 2 cör Z h 1 r 7 1 r

t 4 7 e g u 4 r 7 1 7 4 4 t j 6 5 öcr h f o h 7 7 r h 5 j d 4

4 e 5 4 6 8 3 5 7 o t r

3 2 d 3 t k w t h d

6 5 o 6 7 d t 5 5 r 4 5 t 6 t h h z

k 5 u 5 6 7 g 4 d k 6 t 7 4 6 u j o 5 s

i f e 1 2 6 q g 9 k 5 6 8 u 3 3 z r 3 k 8 ő u 5 4 f 7 r 6 2

gh7t54 fr74d3 2we34r 3ed5rf 4rt651 fr56ji dr54rg c50f42 oji4z7 d45t8g 97rt51 2h3j4u d7f8g9 8f7rr5 e34r2i e47rt7 47rt8i 4jg7v8 3euc8a x3d4a2 4jf8g2 3jdf84 Sejduz 4jd8f9 f8g7e8 w3e4r7 dj87f6 7du51i ok5i68 ejf841

H ibátlanul felfogott jelsorok száma:

258

s

y f 7 V f f 7 c 8 d J c 8 i h d 5 c t c B e 8 V

a 0 V

j

Q 1 k

T g 8 s 7 V V K s H c J t 3 X 8 s 2 A y a w F r a 3 q 3

7 g 5 g V

I i 3 F 5 5 G 8 3 4 8 6 3 G 4 7 4 X J 3 7 7 8 s 8

K H C 8 j 7 U 3 t K d 5 U c i U b H s I 3 i U b J d 7 d E g

d 8 X 9 t

e H J 6 7 T d s X K Z M G 5 u I 7 s 8 b 3 e 3 4 Y

0 9 6 d 2 2 s

B K M 7 9 9 7 b 5 8 5 L 9 m U q L V J D X F S

5 4 3 2 7 6 6 5 7 1 8 9 7 2 8 8 6 7 5 0 2 7 2 5 5 6 2 5 9 3

8 3 6 9 7 4 7 5 6 0 7 o 6 9 6 6 4 6 5 7 1 6 4 4 2 4 2 5 2 8

9 2 8 3 6 8 4 1 1 1 6 7 9 7 7 2 2 5 4 7 2 9 3 6 5 8 7 0 3 0

7 4 9 8 1 3 8 0 6 0 5 8 8 1 9 1 1* 4 8 5 1 8 8 7 5 6 5 6 0 3

8 6 0 4 6 1 2 6 5 6 4 4 7 1 3 7 6 8 6 6 0 6 7 8 5 7 6 1 6 7

5 1 1 6 2 2

9 2

4 8

3 6

3 5 0 5 4 7 1 7 7 7 9 2

3 1 5 7 5 5

H ibátlanul felfogott sorok száma:

259

Olvasási gyakorlat Egy amerikai újságíró kérdéseket tett fel a Fehér Ház környezetvédelm i szaktanácsadójának. Első kérdése ez volt: Igaz-e hogy 5 éven belül jegyre fogják adni az USA-ban a tiszta vizetr 10 éven belül pedig az élelm iszert? Felelet: Nem, ha helyesen tervezünk és cselekszünk. A szervezés azonban probléma nemcsak az USA-ban, hanem világszerte. Kérdés: A kko r is érvényes-e az Ön válasza, ha az U SA népessége továbbra is abban az ütemben szaporodik, mint az elmúlt 10— 20 évben? Felelet: Kételkedem benne, hogy akár magas életszínvonalat, akár jó minő­ ségű környezetet fogunk tudni fenntartani, ha népességünk a végtelenségig abban az ütemben szaporodik, mint az elmúlt években. Remélem, hogy az U SA népessége bizonyos szinten — amely a mait nem túlzottan haladja meg — stabi­ lizálódni fog. Kérdés: A közeljövőben kénytelenek lesznek-e az amerikaiak életszínvo­ nalukat csökkenteni, hogy a környezetszennyezésnek gátat vessenek? Felelet: Meglehet, hogy az életmódunkon változtatnunk kell. Ha a kipufogó gáz okozta szennyezést csökkenteni akarjuk, kevésbé nagy teljesítm ényű kocsi­ kat kell használnunk. Hogy ezt most súlyos áldozatnak tekintjük-e az am erikaiak részéről, az nézőpont kérdése. A fogyasztási sémák eltolódására lesz szükség a csomagolástechnikában is. A z eldobható konzervdobozok, palackok és göngyölegek kora le fog alkonyul ni. El kell majd fogadnunk az újra felhasználható göngyöleget, m ert különben úgy felgyülemlik a szilárd hulladék, hogy megfojtja városainkat, és a szemét és hulla­ dék elárasztja a nyilvános tereket, az utak mentét. A z iparnak sokkal többet kell majd fordítania a szennyezés elleni harcra, új termelési eljárások kidolgozására, hogy a szigorúbb levegő- és vízminőségi szabványoknak, amelyeket a közvélemény megkövetel és a törvény előír, eleget tudjon tenni. Kérdés: Ez nagyobb fogyasztói árakat fog jelenteni? Felelet: A z ipar általában a fogyasztókon fogja behozni a szennyezés elleni harc többletköltségét. De hisz a fogyasztónak lesz jó, ha a környezetszennyezés megszűnik, és így nem méltánytalan, ha árat fizet érte. Van ennek egy másik oldala is: évi sok milliárd dollárt fogunk megtakarítani a környezetünk megtisztításával. Lássunk rá néhány példát: —

évi 2— 4 milliárd dollárra tehető a levegőszennyezés okozta légzőszervi

és egyéb betegségekben megbetegedett szem élyek jövedelemkiesése és orvosi költsége.

Nagy összeget tesznek ki a takarítási számlák is. A z épületek és létesítmények korróziója a kormánynak és az iparnak sokba kerül. A gabona és egyéb növényzet súlyos károkat szenved. Nagy a hal- és rákveszteség. A szennyezés növeli az ivóvíz és az ipari víz kezelési költségét. Tehát a környezetvédelem nemcsak költségeket, hanem megtakarítást is jelent. K érdés: Gondolja, hogy az amerikaiak készek néhány dolgot — ami ezt a roppant energiaigényt okozza: nagy teljesítőképességű autók, központi légkon­ dicionálás, sugárhajtású gépen való utazás — feláldozni, hogy a környezetet óvják és javítsák? Felelet: A zt hiszem igen, ha ez szükségessé válik. K érdés: Nő vagy csökken az USA-ban a levegő- és vízszennyezés mértéke? Felelet: Mindkettő növekszik, a szigorúbb rendelkezések, a kormány és az ipar lényeges ráfordításai ellenére. Amíg a kipufogógázokat és a kémények kéndioxid-emisszióit nem sikerül jelentős mértékben megtisztítanunk, a levegő minősége nem fog lényegesen javulni. A vízszennyezéssel kapcsolatban kezdünk úrrá lenni a helyzeten. G yors intézkedésekre van szükségünk, mert a népesség is szaporodik, az ipar is fejlődik. Kérdés: Megvalósítható célkitűzés-e a szennyezésmentes autó? Felelet: Nem vitás, hogy jelenlegi belsőégésű m otorunk nagy mértékben tisztítható. A rra még senki sem tud ma felelni: tökéletesíthető-e annyira, hogy a kipufogógáz-probléma megszűnjön. A prognózis szerint 1985 körül fog a kipufogógáz-szennyezési görbe lefelé haladni. Ezután még a légszennyezés-mentesebb belső égésű motorral is ismét fölfelé fog emelkedni a görbe, pusztán azért, mert a kocsik száma olyan nagy lesz. Ezért rendelt el a kormány egy szövetségi kutatási programot, hogy 1975-re két alternatív energiaforrást fejlesszenek ki. K érdés: Lehetséges alternatíva-e a villamos autó? Felelet: Kétlem , m ert ehhez előbb villanyáramot kell term elni, tehát egy­ szerűen áttolnánk a szennyezés problémáját az autóról az erőm űre. A gázturbina, a gőzgép és a hibrid rendszerek jobb lehetőségek: a jelenlegi kutatási tervben aktívan szerepelnek is. K érdés: Mi történik, ha 1980-ra nem jelenik meg az Ö n által lényegileg szennyezésmentesnek nevezett kocsi? Felelet: A kko r feltehetőleg el kell kezdenünk a gépkocsihasználat korlá­ tozását.

261

Kérdés: És elfogadnák-e ezt az amerikaiak? Felelet: A zt hiszem, igen. Nem hiszem, hogy az amerikai nép habozna, ha arra kerülne sor, hogy egy súlyos közegészségügyi probléma és az autóhasználat között kellene választania. Ha az em berek megijednek, képesek lemondani vala­ miről. Mióta leszoktam a dohányzásról, hajlandó vagyok bármit elhinni! K érdés: Mennyire súlyos az óceán szennyezésének problémája? Felelet: A z elnök múlt tavasszal utasította a Környezetm i nőségi Tanácsot, hogy tanulmányozza az óceánba juttatott hulladék problémáját, és tegyen neki javaslatot. Ez m egtörtént, és az elnök új politikát jelentett be a hulladéknak az óceánba juttatásával kapcsolatban. A mérgező anyagok bejuttatását azonnali hatállyal betiltja, és az összes többi intézkedést szigorú ellenőrzésnek veti alá. K érdés; Miért lángolt fel oly hirtelen az USA vizei higanyszennyezettségé­ nek problémája? Felelet: Hogy teljesen őszinte legyek, a nagyközönséget még jobban figyel­ meztetni kellett volna. Feltételeztük, hogy a higany nagyrészt semleges; ebben az alakban viszont ártalmatlan, és hogy akármiképp is, igen kevés jut belőle a vízbe. Most már tudjuk, hogy bizonyos körülm ények között a higany metilhiganyt képez, amely mérgező, és a halakon keresztül bejut az élelmiláncolatba. Első­ ként a svéd tudósok ism erték ezt fel. 1965-ben jelentést tettek róla egy konferencián, amelyen néhány amerikai tudós is jelen volt. A jelentést lefordították angolra, úgyhogy tudomást vettünk róla. A higany a környezetben soká megmarad. Ahol felhalmozódott, egy ideig problémát okoz. K érdés: A zajt is most hivatalosan szennyezőnek tekintik. Árt-e a zaj az egészségnek, vagy csak zavaró hatású? Felelet: Mindkettő. Bizonyos zajszintnek huzamosabb idő után mind fizikai, mind pedig pszichológiai hatásai lehetnek. Kérdés: Miféle fizikai hatásai? Felelet: A hosszas zajhatás súlyos stresszállapotot idézhet elő. Egyes orvosi szaktekintélyek szerint ez krónikus hatásokat (hypertensio, rák) válthat ki. Kérdés: Ön Japánban járt és Sato m iniszterelnökkel megtárgyalta a kö r­ nyezetszennyezési kérdéseket. Milyen eredm ényekkel járt ez a tárgyalás? Felelet: Japánban is erősen foglalkoztatja a közvéleményt és a politikusokat egyaránt a környezetszennyezés kérdése. A két országnak sok a közös problé­ mája, lévén mindkettő fejlett ipari állam. Megállapodtunk abban, hogy az amerikai és a japán kormány időközönként magas szintű környezetvédelmi konferenciára üi össze, szakértőink kicserélik

262

információikat; együttműködünk a kutatásainkban; általában megerősítjük a környezetjavítással kapcsolatos együttműködést.

Idő: ............................................................................Szavak száma: 950 Sebesség: ...................................................................Felfogás m értéke:. .. . 1. Adjon olyan címet az olvasmánynak, mely egyben kifejezi az egész­ nek mondanivalóját, lényegét is. 2. Az amerikai lakosság milyen áldozatvállalásaira lehet szükség a környezetvédelem érdekében? 3. Milyen problémákat kell a környezetvédelemmel kapcsolatban meg­ oldani? (Csak a kulcsszavakat sorolja fel!) 4. Mire emlékezteti az olvasmány következő mondata: „A fogyasztási sémák eltolódására lesz szükség a csomagolástechnikában is.” (Olvasott már ebben a könyvben ezzel kapcsolatban valamit?) 5. Milyen, a környezetszennyeződésből eredő betegségeket, illetve az egészségre káros hatásokat említ az olvasmány? 6. Milyen lehetőségek, illetve elképzelések vannak a szennyezésmentes autó megvalósítására? (Csak a kulcsszavakat sorolja fel!)

Mai olvasási gyakorlatunknál majd ismét kap néhány másodpercet arra, hogy előzetesen ismerkedjék az olvasmánnyal, vagyis gyakorolja a skimming módszerét. Sajnos ezt itt csak rövid olvasmányokkal teh et­ jük, holott erre az előzetes ismerkedésre, válogatásra éppen a könyvek­ nél van a legnagyobb szükség. Ezért arra kérem, gyakorolja ezt önállóan, a 16. napon kapott útm utatás szerint. H a most nincs kéznél erre a célra alkalmas könyv, akkor holnap —. de legkésőbb holnapután — próbáljon egy könyvtárban, a m unka­ helyén vagy akár ismerősöknél megfelelő könyvet szerezni. Először csak emlékezetére utalva nézze át a könyv legfontosabb adatait, részleteit, utána azonban ellenőrizze, hogy figyelme valóban mindenre kiterjedt-e. És kérem, ne érje be ezzel az egy alkalommal, hanem ha csak sze­ rét ejtheti, gyakorolja mindaddig ezt a módszert is, amíg csak állandó szokásává nem válik.

Szókincsteszt Most pedig folytatjuk tegnapelőtt megkezdett szókincsgyakorla­ tunkat. Jól megjegyezte a m egadott elő- és utótagokat, képzőket? H a úgy gondolja, nem emlékszik rájuk eléggé, kérem lapozzon vissza és

olvassa át őket újra. Most pedig nézze á t a következő szavakat, és írja le azok magyar megfelelőit, fordítsa le őket magyarra. Lehet, sőt való­ színű, hogy a szavak nagy részét ismeri, akkor is elemeire bontva, tu d a­ tosan elemezve állapítsa meg az odaillő, helyes magyar szót, hogy ké­ sőbb, egy másik összetételben m ár teljes biztonsággal ismerje fel az összetevő jelentését. Kivételesen szabad „puskázni” is, szükség esetén visszatérhet egy kis segítségért a felsorolt összetevőkhöz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

au to b io g ráfia.......................................................................... telekommunikáció ................................. ............................... aeromotor ............................................................................... polifon ..................................................................................... ad infinitum ............................... ........................................... hiperfunkció .............................................................. ............ de d a t o ..................................................................................... antropom orf ........................................................................... antropoid(ok) ......................................................................... autoreguláció ...................................................................... monomorf .......................................................................... antropofóbia............................................................................. autoreprodukció .................................................................. glottológia ............................................................................. term ohigroszkóp....................................................................

A biztonság kedvéért ellenőrizze eredményét a feloldásban, mielőtt belefog a következőbe, a kicsit nehezebb feladatba. „Puskázni” most is szabad. A felsorolt kifejezésekből alkosson egy-egy idegen szót. Újonnan megszerzett, illetve tudatosított ismeretei birtokában fordítsa „idegenre” az egyes fogalmak magyar elnevezéseit, illetve magyarul megadott meghatározásait. A feloldásban majd ellenőrizheti ennek eredményét is, mely — ha figyelmesen olvasta az összetevők felsoro­ lását — minden bizonnyal helyes lesz. Még csak annyit, hogy — egyet­ len viszonyszós kifejezés kivételével — az eredmény mindig csak egyet­ len idegen szó és nem több szóból álló magyarázat. 1. 2. 3. 4.

a csillagos ég leírása..................................... a bolygók és égitestek növényvilágával foglalkozó tudom ány. eltorzít, kivesz a form ájából............................... saját oltóanyag, a beteg szervezetéből v ett szérum ................. 265

5. a nap felületén végbemenő jelenségeket tanulmányozó tudom ányág (napfizika)............................. 6. víziszony........ ........................ 7. önbefolyásolás, önsugalmazás, önszuggesztió......................... 8. kiszárít, víztelenít................. 9. legkorábbi típusú hangfelvevőgép (mely a hangokat viaszhengerre karcolja és arról játssza le )......................... 10. felfelé, dicsőségre, sikerre törekedve (a csillagokig)........... 11. nedv(fel)szívó, vízkedvelő............ .. 12. melegkedvelő......................... 13. túlzottan szigorú bírálat, kritika, gáncsoskodás................... 14. átalakítás, átform álás............................. 15. többnyelvű.................................

Ismétlődő számcsoportok 2354 1354 1567 7652 6549 9387 3521 6589 4236 7339 5624 4226 5637 2189 3595 8339 2747 4376 3969 3689

Idő: 266

4567 0956 6758 8972 9169 9827 3567 9867 9864 9387 9865 9864 9876 2987 6759 3987 9874 8763 9639 9878

5984 5437 1657 6752 6578 3789 2194 2567 4256 7339 2564 2546 2567 3789 9563 3994 4792 7343 9748 2489

4657 1354 1765 7652 4659 3984 5315 6589 3426 9753 6564 4266 5673 3875 3595 3993 2747 4376 6396 3689

3497 3421 1567 3678 6594 9387 3521 9865 4232 4852 5624 4226 5676 2189 5936 8339 2973 7692 3969 9836

2345 1354 1879 4957 9467 8993 9745 6895 6739 9734 4267 6426 5637 9189 2549 9839 5748 3917 2966 6489

2354 9764 3169 7893 6549 7892 2153 2483 4236 7943 5876 4256 5763 2819 8564 8239 2457 7568 6926 6738

3452 4318 3197 2768 8946 3964 9175 9146 6423 3973 5264 6793 5347 4819 3678 3978 3975 3458 3696 3198

r 3 e g V

c 4 w V

6 1 f s c V

h g

j 9 2 M á f D V L d 8 r 3

5 e 4 7 o 5 r 4 g T 1 r 4 7 g H 7 8 1 H j W 6 5 5 8 r k 7 0

t w R H 5 V 6 e Z g T I D V

6 5 T u T s 7 4 G F B j 5 K t d

Z r 5 8 P g t R 7 7 o 6 5 8 T 3 8 H k' Z 7 5 8 t h K T 3 Z I

u 5 t u 6 7 Z 5 U Z 3 5 r J 7 e J 3 1 8 g R h 6 7 7 g 4 9 k

8 5 2 I m K i t j b E L f L A D q 2 3 u V

t T g b 5 6 d 2 5

3 k f 6 s j U T V

8 2 2 w M Á E E H 9 g j Z r 4 2 H 0 s 3 I

2 g

5 G d i j 6 6 H 2 0 4 b É w c i 2 7 I 8 E 3 3 8 j Z f n

H ibátlanul felfogott jelsorok száma:

E 3 G i R 8 7 z G I y K E 5 8 6 g 7 F T 4 u 3 R e z 7 6 5 3

5 4 Z 7 5 7 6 7 5 j h 8 6 t 1 f 7 7 i 5 1 j W f 5 6 5 ó U J

r D 6 J 6 Z b U 7 7 B 9 8 u 0 8 6 K e 6 N 9 4 5 R Z F 4 6 J

T F q 9 u m M 9 2 2 7 0 K 9 4 g m m 7 m 3 K G G J R s n 1 o

v7gT5s f6G5Tr d4r5fG a3sD4E 45fV7b G755dW k8nlm d de3Gf9 4rG5tH d5F6Gt C4201H Ts44Zh Sd33W2 ÜÖ8JU6 d5F4Ew yX4dS2 Wq4F52 Rh6Z5K 3Ed5Tg dE5rV6 02F5rw xfRd5T q3We4T X5ÍVÖ4 Q6unt5 cF59w9 E5v2a9 Ok717S 3e4R5T w2E34B

demokratikus köztársaság a panaszok és javaslatok azt kellene megvizsgálni külkereskedelmi kérdések a legfontosabb előírások mihelyt lehetőség nyílik erre nincs semmi szükség rövid időt engedett arra holnap erről is szó lesz szarvasmarha-tenyésztést az elektromos hálózatban sarkvidéki eredetű hideg tűzszüneti megállapodása am ennyit teljesíteni tud olyan jól elhelyezkedett éppen ez volt a szándéka érdekes ifjúsági regénye arra csábítják a mesélőt ötletes műszaki megoldás a csatorna alatt húzódik a felhasználási területe talajvizsgálatokat végez a vállalkozás abbam aradt jövet és menet betér oda kilátástalan helyzetében drámaiak azok a hírek is ezt megrendítően írja le előkelő szellemi körökbe a topográfiai megjelölés eljuthat-e egyáltalában ? H ibátlanul felfogott szócsoportok szám a:

268

Amerikai Egyesült Államok elítéli a testi fenyítést ez a nézet téves és káros felmerül bennünk a kérdés a keleti löszös területen képtelen és merev módszer majdnem szabályos köralak hallani olyan hangokat is ez mindenképpen helytelen a reggeli órákban érkezik gazdasági előnyük sokféle kell hogy jusson mindenre maradjunk most a jelennél a kulturális irányításért az oktatás fejlesztéséről nem lesz kissé rövid ? sokat kellett utána járni III. Napóleon uralm a alatt az új módszer termelékeny a hajó- és légitársaságok az ellenzék tábora már nő gyorsolvasási gyakorlatok a szakértők megállapítása a francia porosz háborúba mindössze két gólt kaptak sok idő telt már el azóta vajmi kevés eredménye van adm inisztratív intézkedés egy európai nép kultúrája nem monografikus igénnyel

Olvasási gyakorlat Ism ét 30 másodperce van arra, hogy előzetes ismerkedés céljából átfussa az olvasmányt. Ezután válaszoljon az I. kérdéscsoportban fel­ te tt kérdésekre, egyszersmind azonban próbáljon alapot találni néhány olyan kérdésre is, melyet a teljes átolvasáshoz vethet fel. De még mind­ ezek előtt olvassa el az olvasmány címét (de csak azt!), és gondolkodjék el azon egy kicsit, próbálja elképzelni, vajon miről is lehet az olvasmány­ ban szó. (H allotta már valaha azt a ritka, régies kifejezést: „imaginárius” ? Ismeri a m atem atikában az „imaginárius szám ”-ot?)

Akkor most kezdje el az előolvasást.

Egy új divatos szakkifejezés , az image*

Az image fogalma Napjainkban mindenki image-ről beszél. A divatos szavakat szívesen és sokszor használjuk, de nem tudjuk, mi a valódi jelentésük. A z image képzeletünkben élő kép. Ez a kép lehet pozitív vagy negatív, elmosódott vagy éles. A z image a modern hirdetéseknél fontos szerepet játszik; minden hosszú távú marketing- és vállalati tervezésnél számításba kell venni. A z image több mint egyszerű elképzelés, az image szinte kézzelfogható valóság. Ami magát az alapkérdést illeti — ti., hogy mi az image — , W alter Lippmann, az amerikai újságírás „nagy öreg em bere” már 1922-ben beszélt image-ről. Szerinte szükséges, hogy az egyes politikusok megismerjék azt a képet, amely róluk a választópolgárokban kialakult. Még harminc év kellett ahhoz, hogy az image fogalma bevonuljon a közgazdasági életbe. Időközben jelentős gazdasági kutatómunkát végeztek, és az image-kutatás terén újabb ism eretekre tettek szert. Megfelelő fordítást azonban nem sikerült találni az angol image szóra. Mihelyt egy tárgy vagy név a tudatba kerül, társul vele egy többé-kevésbé szilárdan körülhatárolt képzeleti kép, egy image, mely érzésekből, vélem ények­ ből, beállítottságból és tényekből kialakult konglomerátum. Államok, népek, politikusok, vevők, term ékek, szolgáltatások, és verseny­ társak az emberekben képzeleti képeket hívnak életre, ha tudatosan foglal koz­

* ejtsd: imidzs

269

nak velük. A z image nem empirikus vélemények eredője, hanem jelenség, amely legtöbbször irracionális módon keletkezik; az image nem „o ko s” vélemények összessége, hanem túlnyomó részben tudattalan kép, a legkülönbözőbb értéke­ lések és asszociációk visszatükröződése. Ez a megállapítás különösen érvényes a m árkacikkekre. Ilyenkor beszélünk a cikkek személyiségéről, karakteréről, a term ék image-éről. A fogyasztó a te r­ méket nem objektíven érzékeli, hanem szubjektiven, a saját élményvilágára vo­ natkoztatva. Minden kőnek, minden fának, minden autónak, minden asszonynak, min­ den védjeggyel ellátott term éknek kisugárzási képessége van, ennek megfelelően tö rténik az értékelés, a megítélés és a besorolás. A z image jelzi, hogyan érzünk valamit; milyen élesen, milyen érzelmi színezettel. Nincs olyan ismert term ék, név vagy cég, amelynek ne lenne képzeleti képe. A fogyasztó többet és mást is vásárol, mint árut, hasznot, előnyt, ti. első­ sorban képzetet vesz, amely képzet nevekre vonatkozik, olyan nevekre, ahol — a vételre vonatkozó döntésnél — sokkal nagyobb szerepet játszik, mint az értelem nek megfelelő. A z érzelem erősebbnek bizonyul, mint az ész. A pszicho­ lógusok megerősítik, hogy a vásárlásnál a döntés csak egy hetedrészben függ az értelem től, hat hetedrészben irracionális motívumok a döntők! A z image műszó csak ilyen tág keretek között vizsgálva nyeri ei valódi jelentését. Sem a forma, sem az ízlés, sem a szín, sem azár nem egyedül kizáróla­ gos jelentőségű egy term ék eladásánál. Ezek mind részei ugyan a döntési komp­ lexumnak, de az érzelmi impulzusok maradnak a döntők.

Néhány példa az ítéletek szubjektivitására Először is végezzünk el egy kísérletet, amelyet bárki kipróbálhat. G yűjtsünk össze húsz cigarettaszakértőt és kérjük fel őket, hogy tegyék ki maguk elé doboz cigarettájukat. Tíz-tizenöt különböző márkájú cigarettát fognak kitenni az asz­ talra. Kössük be a szakértők szemét és kínáljuk őket a cigarettákkal, mindaddig, amíg saját kedvenc márkájukra rá nem találnak. A kinek ehhez a legkevesebb cigaretta elszívására van szüksége, az nyerte meg a játékot. Legyünk azonban óvatosak! Sok tartalék cigarettára van szükség, mert sokáig eltarthat, amíg az első szakértő felismeri kedvenc márkáját. Ez a játék nem új és nem is ismeretlen — sok piackutató intézet tudna erről beszélni. A legtöbb dohányos nem képes bekötött szemmel, egyedül a füst ízé­ ről felismerni kedvenc cigarettáját annak ellenére, hogy éveken keresztül hűsé­ ges egy cigarettához, és azt hiszi, mást nem tud elszívni. További példa: Cola márkákkal végeztek kísérleteket, amelyeknek során

270

egyes márkák között sorrend alakult ki, s az egyik márka messzemenően a leg­ kedveltebbnek bizonyult. Bekötött szemmel végzett kísérlet azonban egészen más eredményre vezetett; a megkóstolt Cola italokat körülbelül egyenlő arány­ ban ítélték jónak, rossznak, túl édesnek, túl keserűnek, túl erősnek, túl ízet­ lennek. Még egy példa: egy mosószergyár új csomagolási tervet készíttetett egyik jólism ert, már bevezetett mosószerének. Kiválasztottak a tervek közül hármat, amelyeket a legmegfelelőbbnek tartottak. A rra voltak kiváncsiak, hogy a házi­ asszonyok körében melyik csomagolás váltja ki a legpozitívabb reakciót. Ezért kétezer háziasszonynak 3— 3 próbacsomagot küldtek ki, de mindhárom próba­ csomagban ugyanaz a mosószer volt, csak a csomagolás grafikus megoldása volt különböző. A háziasszonyokat nem arra kérték, hogy az új csomagolásról mond­ ják meg véleményüket, hanem arra, hogy próbálják ki a három új mosószert. A z eredmény sokatmondó. A z elsőfajta, nagyon modern, sárga és piros színű cso­ magolásban levő mosószert legtöbben nagyon erősnek, nagyon agresszívnek ítélték, ártalmasnak a finom mosóárura. A második fajta inkább konzervatív, visszafogott, kékszínű csomagolásban levő mosószert gyengének, kevéssé haté­ konynak m inősítették. A harmadik fajta nem nagyon modern, de nem is nagyon konzervatív, kék és sárga színű csomagolásban levő mosószert egyértelműen a legjobbnak ítélték. Term észetesen a harmadik fajta csomagolást választották. További példa: a legtöbb autótulajdonos hűséges egy meghatározott ben­ zinmárkához. Sokan olyan messze mennek, hogy kedvenc márkájuknál lényeges minőségi különbségeket állapítanak meg. Vannak olyan autótulajdonosok is, akik azt állítják, hogy egy meghatározott benzinmárkával 5 vagy 10%-kal messzebb jutnak. Aki azonban pl. Bázelben, a rajnai kikötőben megfigyelte a tartályhajók kiürítését, jól tudja, hogy a különböző társaságok tartálykocsijai ugyanabból a tartályhajóból veszik a benzint. A nagy port felvert Esso benzin image-tervezése jó példa a sikeres eljárásra. A tartályokon levő tigriskép sok helyen 15— 35%-os többletforgalmat eredm é­ nyezett. Ez annak ellenére történt, hogy a legtöbb autós szilárdan meg volt győződve arról, hogy az üzemanyag azonos a régebbivel és semmiféle minőségi javulás sem történt. A z image-kampány mégis képes volt felfogásbeli különbsé­ get létrehozni, és a siker nem is maradt el. Olyan tényezők, mint erő, jó minőség, kiválóság, a fogyasztó képzeletében az Esso benzinnel asszociálódott. Ez a példa kettős jelentőségű, m ert megmutatja, hogy 1. image-hirdetés révén egy minőségileg közömbös term ékre erős hatást lehet gyakorolni, és 2. egy csak szubjektíve megformált image nem tekinthető sérthetetlennek és tartósnak, mert nem magából a term ékből vezették le.

271

A termékimage és a vállalati image A z image, amelyet eddig talán csak jelszónak vagy szükségtelen anglicizmusnak tekintettünk, most már kézzelfoghatóbb tartalmat kapott. A vállal­ kozó most már inkább el tudja majd érni, hogy a jövőben, a marketing-célkitűzésekben az image-nak olyan szerep jusson, amilyen már ma megilletné. Általában az image-tervezés és az image-politika elsősorban a term ék imagedzsel foglalkozik. A fogyasztó a legkülönbözőbb helyzetekben kerülhet kapcsolat­ ba a term ékkel : ti. a vásárlás gondolatbeli előkészületénél, a term ék kiválasztá­ sánál, illetve megtalálásánál, a fogyasztás helyére való szállításnál, magánál a fogyasztásnál és — végül — a csomagolás eldobásánál. Valamennyi helyzetnél előfordulhatnak olyan kellemetlen és zavaró körülm ények, amelyeket a fogyasz­ tó — nem tudatosan — a termékimage negatív vonásaiként jegyez meg. Járjuk végig a fogyasztásnak ezt az útját, ism erjük meg a gyenge pontokat és alkalmazzuk a szükséges intézkedéseket! Már a term éktervezésnél adódnak olyan elhatárolások, amelyek az image-ből származnak: így pl. a szín ki választás; a szappanoknál a pasztellszínek tekinthetők megfelelőnek, a sónál a fehér, a whyskynél az aranysárga, a vajnál pedig a világossárga szín. Korlátozások mutat­ kozhatnak a term ék formájából (pl. a parfümös üvegeknél) és egyéb, a fogyasz­ tási képzetektől meghatározott tényezőkből kifolyólag is. Fontos továbbá a termékimage-nek a vonatkozó személyekkel való kap­ csolata. Ismert cigarettamárkák — pl. a Gauloises — valamennyi image-tevékenységet képzeletbeli személyek kiválasztott osztályára állítják be. A fogyasztói struktúra, a helyzet, amelyhez a term ék illik, az azonosítási és kivitelezési el­ járások — amint ezt a pszichológia minden kétséget kizáróan bizonyíthatja — a termékimage lényeges alkotóelemei. Hasonló funkciójuk van azoknak a személyiségképeknek, amelyek vala­ mennyiünk előtt mint önmagunkról alkotott kívánságképek lebegnek. A z autóversenyző, a „grand dame” , az orvos, a playboy és a többiek mind ideáltípusos előképek, amelyek a term ékkel pozitív értékelési képekként egybekapcsolhatok. A vezető- vagy előképek saját vágyálmaink kivetítései, képzeleti tartalmak, amelyekkel önmagunkat azonosítani szeretnénk, olyan kívánt állapotok, ame­ lyek felé törekszünk. A termékimage mellett a vállalatnak a fogyasztók képzeletében élő képe is fontos szerepet játszik. Term észetesen előfeltétel az, hogy a nagyközönség is­ merje az adott vállalatot. Azoknak a vállalatoknak van meghatározott, azonos képük, amelyeknél e z — mint a termékimage-nél — elsősorban nem olyan té ­ nyekből és objektív realitásokból tevődött össze, amelyek hirdetés vagy közön­

272

ségkapcsolatok által gyakoroltak hatást a fogyasztókra. Viszont vannak olyan képzetek és benyomások, amelyek egy vállalatot pl. komolynak, modernnek, nagynak vagy pedig agresszívnek, kicsinyesnek, konzervatívnak tüntetnek fel. A vállalati image és a termékimage nem választhatók el egymástól, ezek szorosan összefüggnek és kölcsönösen hatást gyakorolnak egymásra. Erre a követ­ kező példát hozhatjuk fel: 1952-ben a zürichi G ried er Divatház, akkor még G ried er — Selyem — Divatház alapos image-elemzést végzett. A z analízis célja az volt, hogy megállapítsák, m iért nem fejlődik a kívánt mértékben az új férfi és női divatáruosztály. A jónevű vállalat ugyanis, amely eredetileg selyem, gyapjú és gyapot m éter­ áru eladásával foglalkozott, üzletkörét időközben készárura is kiterjesztette. A vizsgálat során kiderült, hogy a nagyközönség képzeletében a vállalat régi neve miatt csak mint méteráru üzlet szerepelt. Hosszú évek óta tartó hirdetési kampány ellenére a fogyasztó nem hitt abban, hogy a vállalat a készárukban is elsőrendű term ékeket tud ajánlani. A vállalat képe tehát teljesen elfedte a te r­ mék képét. Ez a példa jól mutatja, hogy az üzleti vezetők képzetei nem mindig azonosak a nagyközönség képzetei vel, valamint azt, hogy a vállalati és a term ékimage-nek összhangban kell állnia egymással.

Következtetés Egy zürichi áruház 70 000 árucikkből álló választékkal rendelkezik. Ha ez az áruház egyes árucikkekből — a vertikális diverzifikáció értelmében — tel­ jes készleteket akarna tartani, akkor mintegy 170-féle új fogkrém- és 40-féle új mosópor-, 250 új cigaretta- és több mint 400 új csokoládéféleséget kellene beszereznie. Hogyan ismerhetné ki magát egy háziasszony az ajánlatok ekkora tömegé­ ben? Hogyan ismerhetné fel egy term ék reális értékét és hogyan tehetne kü­ lönbségeket az egyes term ékek között, am ikor egy term ékcsoporton belül alig van különbség minőség, ár, sajátosság szempontjából? A márkák, term ékek és cégek közötti választásra vonatkozó döntés többé már nem történhetik konkrét tulajdonságok alapján. A kínálat túl nagy és a term ékek túl uniformizáltak. A fogyasztónak a term ékre vonatkozó szubjektív ítélete igen jelentős, a term ék benső szellemi képe döntő ténnyé vált. A z ebből származó következm ények igen fontosak*. A z emberi magatartás nagyrészt olyan szubjektív tényezőktől függ, amelyek egy dolog reális értékétől függet­ lenek. A modern hirdetésnek tehát az a feladata és kötelessége, hogy mindenek-

273

előtt az irracionális motívumokat elégítse ki. Ez azt jelenti, hogy az objektív, kizárólag az észre hatni kívánó érvek hatását túlbecsülték, továbbá az is követ­ kezik ebből, hogy a hirdetésnek többnek, sokkal többnek kell lennie, mint termékinformációnak.

Idő: . . . ..................... Sebesség: .......................

Szavak száma: 1200 Felfogás m é rté k e :.............

I.

(30 másodperces előolvasás után megválaszolandó kérdések)

1.

Az olvasmány milyen szempontból tárgyalja az image-t? a) b) c) d)

pszichológiai gazdasági művészeti politikai

2.

Minek az image-ét tárgyalja az olvasmány?

3.

A következőkben felsoroltak közül szakmai szempontból kiket érdekelhetne az olvasmány? Ezek közül is kit emelne ki elsősorban: képzőművész, orvos, gyártó, előállító, lakberendező, pszichológus, kereskedő, jogász, reklámszakember.

Sikerült a további munkához néhány kérdést is megfogalmaznia? Nos jobb híján a cím és az alcímek is sugallnak néhányat, pl.: Mi lehet az új szakkifejezés magyar jelentése? Annyira új fogalomról van szó, hogy még nincs fordítása? Mióta létezik ez a fogalom? Miért került most felszínre? K onkrét vagy elvont fogalomról van-e szó? Mi is tu laj­ donképpen az az image ? Hogyan lehetne meghatározni ? Kinek az ítéle­ teiről van szó? Mennyiben szubjektivek ezek az ítéletek? Milyen pél­ dákkal bizonyítja a szerző állításait? Mi az a termékimage és mi lehet a vállalati im age? Kinek kell levonni a következtetést? Milyen következ­ tetéseket kell levonni stb., stb.? ‘(A teljes átolvasás után persze nem ezeket, hanem a II. csoport kérdéseit kell majd megválaszolnia. Ezek 274

a kérdések — m int m ár tudja — csupán segítségül szolgálnak az olva­ sásnál.) Most pedig kezdje — az időt mérve — a teljes átolvasást. II.

(A teljes átolvasás után megválaszolandó kérdések.)

1.

Milyen eredetű szó az image és miért nem használjuk magyar for­ dítását ?

2.

Mi az image? Hogyan határozná meg egészen röviden?

3.

Miért került napjainkban annyira előtérbe a vásárlásnál az image szerepe ? (Mi okozza, hogy a fogyasztó a vásárlásnál inkább a szub­ jektív szempontok, mint a term ék reális értéke szerint dönt?)

4.

Mi az image céltudatos kialakításának legfontosabb eszköze?

5.

Az egyik példában em lített háziasszonyok minek alapján m ondtak véleményt a kipróbálandó mosószerre?

Gyakorolni, gyakorolni.

Szókincsteszt Utolsó szókincstesztünk következik. A feladatban szereplő szavak mindegyikében ismét találkozik egy-egy összetevővel, melyet utolsó gyakorlatunk közben ismert meg, illetve tudatosított, és amelyről m ár teljes biztonsággal fel kell ismernie a megadott szót még akkor is, ha az új — Ön előtt esetleg ismeretlen — összetevővel áll együtt, vagy ha esetleg nem szó szerint a megismert hangalakkal fejezi ki értelmét. A szó felismerése semmiképpen nem okozhat problémát, sőt most már minden bizonnyal csak mosolyogni fog egyes alternatívákon, melyek korábban talán félrevezethették volna. Ezért még egy lépéssel tovább kell mennie. Miután az ismert összetevő alapján helyesen választotta ki a megadott szó megfelelőjét, állapítsa meg a másik — eddig nem hasz­ nált — összetevő jelentését is. Könnyítésül ezek az ismeretlen össze­ tevők általában kétszer is előfordulnak. Ha leírta és „lefordította” eze­ ket a képzőket, elő- és utótagokat, ellenőrizze ennek eredményét is a feloldásban. Következő feladatunknál ismét csak egyetlen összetevőt kell ki­ választania!

276

1. ANTIFRIKCIÓ

A ) pártcsoport — B ) siklatás; a dör­ zsölés leküzdése vagy kiküszöbölése — G) dörzsölés, súrlódás — D) töredék, hiányosan vagy befejezetlenül m aradt műalkotás

2. AMFIKARPIA

A ) növényi tulajdonság (föld felett és föld alatt egyaránt termő, illetve két­ féle gyümölcsöt hozó) — B ) 19. száza­ di angol társadalmi mozgalom — C) fontos politikai jogokat tartalm azó okmány — D) a növények zöld részei­ nek beteges sápadtsága, sárgulása

3. HELIOSIS

A ) májgyulladás — B ) az ógörög szel­ lem, művelődési elemek kutatása — G) vérsejtek kóros oldódása — D) napszúrás

4. HIDROFITA

A ) televénylakó, hordaléklakó, holt szervesanyag maradványokon élő nö­ vény — B ) élősdi, élősködő állat, nö­ vény — C) vízinövény — D) mind­ kettőnek kölcsönös hasznára más szer­ vezettel együttélő

5. MIZANTRÓP

A ) fukar, zsugori — B ) álszent, szen­ teskedő — G) embergyűlölő, ember­ kerülő — D) ínséges, nyomorúságos

6. MONOFÁG

A ) mindig egyféle táplálékon élő — B ) fürtös virágzatú — G) az őskorból származó — D) növényevő

7. AGRÁFIA

A ) beteges írásszenvedély — B ) írás­ elemzés, illetve kézírásból való jóslás — C) írásképtelenség — D) rendellenes, eltérés a szabályszerűtől

8. MONOFÓBIA

A ) a külvilág elhanyagolása, kóros be­ felé fordulás — B ) egybehangzás, egyszólamúság — G) rögeszme, kénvszer277

képzet — D) beteges félelem az egye­ dülléttől, magánytól 9. AUTOGÁM

A ) sajátkezű aláírás — B ) önbeporzó (növény) — C) autóversenyek céljára épült körpálya — D) apajogú (társa­ dalmi rendszer)

10. IZOGLOSSZA

A ) az azonos nyelvi jelenségeket öszszekötő görbe — B ) szabályos sok­ szög — C) gyűjteményes mű, tudom á­ nyos sokszög — D) rag, képző

11. HELIOTROPIZMUS

A ) képletes, a szókép területére ta r ­ tozó, vele kapcsolatos — B ) a föld légkörének vizsgálata — G) a forró égöv, általában forró, csapadékos vi­ dék kutatása — D) több növénynek az a sajátossága, hogy a fényforrás felé hajlik, vagy attól elfordul

12. MIZOGÁM

A ) kellemetlen, nyomorúságos — B ) nőgyűlölő — G) házassággyűlölő — D) többnejű, illetve többférjű

13. AEROFON

A ) oxigénigényes, levegőt kívánó — B ) fúvós (hangszerek) — G) légszomj­ ban szenvedő — D) rosszhangzású, kellemetlen hangzású

14. AUTOTRÓFIA

A ) ellenanyag termelése a vérben — B ) erdő, élőfa állományának növeke­ dése — C) szüntelen, folytonos menynyiségi változás — D) a szervezetnek az a képessége, hogy szervetlen anya­ got saját táplálására szervessé ala­ kítson

15. HIDRÓZIS

A ) az izzadás zavarai — B ) kőbántalom, kőképződés a szervezetben — C) valamely szerv kóros megnagyobbo­ dása — D) beszédzavar

278

16. IZOTERMIÁS

A ) egyenlő hajlású, egyenlő szög alatt hajló — B ) egyenlő hőfokú, azonos hőmérsékletű — C) megszabott h atár­ idejű — D) gyógy vizes, gyógyiszapos (kezelés)

17. HIGROFITA

A ) élősdi, másokon élősködő — B) sziklanövény — C) nedvességkedvelő növény — D) egysejtű véglény

18. POLIKA RP

A ) egytermésű, egyetlen virágot, te r­ mést hozó — B ) az idő, a pillanat ki­ használása — C) több termésű — D) szivacsos, nyálkás tengeri állat

19. ANTROPOFÁG

A ) mindenevő — B ) baktériumok el­ nyelésének, megemésztésének képes­ sége — C) földevő (giliszta) — D) em­ berevő, kannibál

20. AEROTROPIZMUS

A ) növények fény felé fordulása — B ) elhajlás, elfordulás az oxigéndúsabb tér felé — C) vízkórság, vízibetegség — D) forró égövi tájakon előforduló kó­ ros elváltozás

Ezzel szókinesgyakorlataink végére értünk. Kérem, emlékezzék arra, am it ennek a gyakorlatsorozatnak kezdetén olvasott: ez a szerény válogatás semmiképpen sem szolgálhatta szókincsének tényleges fej­ lesztését, célja csupán a figyelemfelhívás, az érdeklődés felkeltése volt, kialakítása annak az olvasással kapcsolatos új m agatartásnak, melynek egyik tényezője, hogy ezután már mindig felfigyel az ismeretlen szavak­ ra és olvasmányainak, érdeklődési körének megfelelően fejleszti tovább szókincsét. Az, hogy idegen szavak megfejtésének gyakran legjobb módja, ha összetevőire bontjuk azokat, annak bizonyítására adtunk most némi ízelítőt. Ezzel kapcsolatban azonban fel kell hívnunk figyelmét arra, hogy ez a gyakorlat is csupán m intaként szolgált, és az ahhoz felsorolt elemek összeállítása kizárólag a gyakorlatok céljának megfelelően tör279

tént, és nem tartalm azza a legfontosabb, a magyar nyelvben leggyak­ rabban használt idegen képzőket, elő- és utótagokat sem. Egy teljesebb válogatás azonban nemcsak jóval meghaladná e könyvnek mind elsőd­ leges célját, mind terjedelmét, hanem felesleges is lenne, hiszen a leg­ fontosabb elemek nagy részét nyilván ismeri, más részét viszont esetleg érdektelennek tartja, m ert kívülesik olvasmányai körén. A legjobb te ­ hát, ha az idegen szavak valóban szükséges elemeinek jegyzékét min­ denki tetszés szerint egyénileg állítja össze magának.* * A M agyar értelmező kéziszótárban a leggyakrabban előforduló képzők, elő- és utótagok a betűrend megfelelő helyén megtalálhatók. Az Idegen szavak kézi­ szótárának (5. változatlan lenyom at. Szerk.: Bakos Ferenc. Budapest, Terra, 1967.) 767 —774. oldalán viszont a leggyakoribb idegen utótagok és képzők, m a­ gyarázatukkal együtt már csokorra vannak szedve, az előtagok pedig a könyv betűrendes főrészében szerepelnek. Maguk a szótárak bármelyik könyvtárban rendelkezésre állnak.

Hibakeresés acTHz79L acTNz79L

R E T hbl80 R E T hbl80

LKJiuz6i LKJivzöi

BDPg46kU BDFg4k5V

HB18j7TN HB18j7TN

loeéŐÖ91 loeéőÖ91

anmKj76G anmKj79G

10PO8lJh 10PO8lJh

10386Knt 10386Kot

ac6MTu76 ac6MTv67

8755abM2 875a5bM2

Jgl052üJ Jgl052uJ

soitFG7u soifFGu7

couHNM88 cuoHNM38

330BDsac 330BDasc

TFThnglo TFThoglo

31kjZGh7 31kjZGh7

380UCzth 38CUCzht

asoi67KM asoi67KM

thgf8lO J thgf8lC J

230lm6dO 230lm6dO

WVFTőjzt WVFT5jtz

23KjhGz7 23KjhGz7

sklOBDtö aklODBtö

sfthg8lK sfthg8lK

oecsLKj7 oceoLKj7

dehtGklO dehfGklO

NujkLo86 NujkLo86

wlmhZgfö wlmhZgfö

Ki7duBGH Ki7dnBHG

Idő:

1

Felfedezett hibák száma: 281

4 r F 5w B 3 d R 3 Ft G 3 C d R V d s ólO d Q 3 5 g H s X w 4 5 D é F d 4 L m V 2 o K e 5 5 Á V 6 y G 4 G 55 Y f G c r 6 7 t h H D 4 3 e r t J m W 4 6 e f K 5 3 4 0 r f I B 5 J 3 o 1 j M h X 4 V 4 5 c f G 4 6 6 ó M 6 T 3 L h R á V 3 c D H 1 u z S e ő C ocr R 17 9 7 s Er A 5 B 7 5 r o. 8 C 7 5 S M B R 7 r 8 V m i Ö Q 7 g 9 e S 2 3 5 P s 4 r f d b f I 7 o e 8 Hibátlanul felfogott jelsorok szám a:

282

F 3 s q 4 e 5 á R Á f g b P E e F Ö S B 2 ü i V F F Ü G F D

V g 3 v 5 2 d 3 G R A w s 3 5 P s 34 F d T 4 E I R t z 5 0 2 d F t z 1 S 4 6 G kM 9 0 1 Á 8 7 7 m i K é 5 u 77 v x € 2 v 3 C6 6 t r■ 8 9 Z Y n 5 7 5 G h B 6 v 6 7 7 L ö 5 g c E 7 c 8 F M 1 e 7 8i t] 1 H o nZ X U 6 g f 7 7 g j u á 1 e H 8 a 4 i D d s s Á 5 8 5 3 d f g K d 7 8 9 w H L 7 9 6 1 L m e

nem éppen sok talán ez ez nem nehéz menet távol a kelj törd nem nem ez jövő rossz múlt sor a az ne jól ezt nem pad jó ne kedd

nagy ezért bajt inkább nem vajmi nagy

ügy fontos csinál

így igaz kevés eset ez ügy jövet és van már héten múlt már fel a fejed jö tt rá el mondom csak terv hét keddje idő lesz év nyara kerül rá hídon át Új híd vidd be ír már ne tedd beteg már alatt ül van meleg sírj már van ma

így egy eb nincs eddig ez Péter kevés bízza célhoz ez feljött kínos olyan 10 úgy három ma ma új túl ma tűz ez kel ír szép ez nagy mért

nem kalap ura több nem így holnap szava magát ért a a ügy m int óra vélem napja rohan 22. terve a nyílt és jó a a ékes rossz fa nem

lehet alá fakó vita ment esett megy van ránk m ár vége hold volt rég után jobb már el van van réten meg vas könyv nap toll szó könyv alatt megy

H ibátlanul felfogott sorok szám a:

283

Olvasási gyakorlat Utasítás és gondolat követése Programunk elején esett szó az utasítások figyelmes olvasásáról, illetve követéséről. Nos, ennek gyakorlására az egyes feladatok végzésé­ nél eddig is bőven nyílott alkalma. Miután megtanulta, hogy az olvasmányból a szerző gondolataira, a mondanivaló lényegére ügyeljen, természetesen ugyancsak alkalmazza a gondolat követésének módszerét is, vagyis csak a kulcsszavakra és a gondolat irányát jelző kötőszavakra figyel. Különösen hasznos ez az utasítások követésénél, melynél azonban még a sorrendet jelző szava­ k at — először, azután, most, majd utána — is figyelembe kell venni. Ugyancsak ismeri, sőt most már állandóan alkalmazza is a három­ szori átolvasás módszerét. Ezért nyilván nem okoz majd különösebb nehézséget a most követ­ kező olvasási gyakorlat sem. Olvassa el — háromszori átolvasással — a következő, a lényeget csupán kulcsszavakkal közlő sorokat. Kövesse az abban adott utasítá­ sokat, vagyis rajzolja be a megadott útvonalat a közölt térképbe. Az időt mérnie nem kell, de az útirány berajzolásánál az olvas­ mányhoz már nem térhet vissza, olvasás közben pedig még nem néze­ getheti a térképet. határban

falu

dűlőútról

utolsó háznál

lovaskocsi

karcolással

másik tovább

egyikük m erre?

284

tér be

„Templom előtt tovább

nem Pagonyos

elágazásig

sok fenyő

körülményesen

templomig

hanem Alsó-Rekettyésnek

mert építkezés

indóházig

orvos?

postáig egyenesen

először

szemben rendőrőrs.”

m erre öreg

jobbra

azután balra

beemelik

öreg csőszt

rendőrséget is.

Trabant

két utas

kocsis eszméletlen.

gyorsan

majd

ki

lakótelep tovább o rvo s.”

megkerülni sorompó

át

285

Nos, sikerült elérnie az orvoshoz? Akkor most kérem, segítsen vá­ laszolni az orvos kérdéseire (persze anélkül, hogy az olvasmányhoz visszalapozna). 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Hol a beteg? Ki a beteg és mi baja? Mi történ t tulajdonképpen? H ány utasa volt az autónak? Milyen sérülések történtek még ? Hol történt a baleset ? Ki igazította útba az autó utasait? Milyen típusú kocsiról van szó? Ki értesítette a rendőrséget ? Miért nem jöttek a rövidebb úton?

A kérdésekre a helyes válaszokat a helyes útiránnyal együtt a fel­ oldásban megtalálja.

Már nem sok van hátra!

Szókeresés Ism ét azt kell megállapítania, melyek azok a szavak, amelyek a következő sorokban többször ismétlődnek. pénztár — bankó — öreg — óra — m adár — tejfel pad — nap — bunda — kucsma — kocsis — iroda ivó — kép — torony — társasház — jég — nézel kerítés — komondor — tanya — friss — vaj — hó piskóta — nap — víz — szemüveg — gyerek — ló tok — kocsma — váróterem — parcella — tőr vér — üveg — virág — fény — bank — tó csap — íz — patak — óra — irodaház — dara százas — számítógép — lámpavas — alma — nő csermely — madár — borsó — fény — főnöknő füzes — béka — papír — hóvirág — kutyatej vizsla — piros —. tacskó — szürke — június folyó — nap — hegyoldal — sziklafal — idő kémény — zöld — szemétdomb — sarok — vas — fű költészet — tudós — bagoly — ékszer — bánya sör — akarat — kacaj — jég — zacskó — ék zam at — rend — olaj — bika — július — terrier cinke — vő — alagút — mandula — rügy — füstköd I d ő :....................................... 287

Jelkeresés Kérem lapozza fel a 3. napon található táblázatot és számolja meg, hányszor fordul elő a vegyes jelek között az E2gYi jelcsoport. I d ő :.......................................

Fogalomválogatás 1. Túlzottan cifra, rendszerint ízléstelen dísz, beszédben, írásban dísz­ nek szánt felesleges szó, kifejezés, szerkezeti cifraság, szóvirág a 2. Életbölcsességet, erkölcsi igazságot, elmés gondolatot, ötletet tö ­ mör, szellemes formában kifejező, velős mondás, azaz ................... 3. A .............. a beszéd vagy írásmű stílusának fellengzős nagyhangú kifejezésekkel, túlzott képekkel, hasonlatokkal gyakran képzavar­ ral telezsúfolt, terjengős jellege. 4. Az a művész, tudós v^agy politikus, aki — eredetiség híján — egész működésében utánozza valamelyik közvetlen elődjét vagy kor­ társát, a z ..................... 5. A görög költő modorában és a róla elnevezett versformában írt, a bort, szerelmet könnyed, enyelgő hangon dicsőítő.....................dal. 6. Tudományos bizonyítások rendszerében kiindulásul szolgáló, egy­ szerű konkrét tapasztalatok általánosításán alapuló, közvetlenül belátható megállapítás, sarkigazság a z .............. 7. Az ...................a mohamedán népek művészetére jellemző díszít­ mény: növényi indák és mértani idomok szeszélyes, stilizált fonadé­ ka, amelybe sok más motívumot kevertek; más művészeti alkotás­ ban aprólékos dísz, díszítő elem. 8. Iparművészeti tárgyon, épületen látható a görbevonalú, sokszor a kelleténél kacskaringósabb mesterkélt díszítmény, felesleges díszítő elem, azaz a ................... 9. Nemcsak a korszerűtlenséget, elavult szokást, nézetet nevezzük .......................-nak, hanem a kortévesztést is. Főleg művészi al­ kotásban, annak a kornak, melybe szerzője a művet helyezte, meg nem felelő, abból kirívó jellegzetesség, mozzanat, vonás. 288

10. A ......................... csodálatos tulajdonságokkal felruházott, tüzes zsarátnokot evő, beszélni tudó okos ló, amelyen nem fog a fegyver. De lehet titokzatos erőkkel felruházott férfi is, aki foggal vagy hat ujjal jö tt a világra és sok csodálatos dolgot tud. 11. A görög-római hitregék alapján rajz, festmény, dombormű vagy szoborrészlet alakjában ábrázolt ................. a gazdagság, jólét ki­ apadhatatlan forrásának a jelképe. 12. Keleti mesékben, emberi, állati alakban megjelenő pajkos vagy rosszindulatú szellem a ............................. 13. Egy gondolatot röviden, csattanós fordulattal kifejező, néhány soros gondolati költemény, a z ................... 14. A z ..................... valamely távolságnak, méretnek kettéosztása oly módon, hogy a rövidebb rész olyan arányban legyen a hosszabbik­ hoz, mint a hosszabbik rész a teljes távolsághoz. 15. A mesékben természetfeletti képességekkel felruházott külön mese­ beli országban vagy erdőben, vízben stb. élő, az ember iránt jó­ akarata, csodálatos szépségű, mesebeli nő, (ritkán férfi) a ............... 16. Valamely szó, név vagy rövid mondat hangjainak, illetve betűinek szabad átcsoportosításával alkotott új szó vagy mondat a z ............. A B C D E F 0 H J K L

— — — — — — — — — — —

dekoráció epigramma axióma cikornya ciráda aranyborjú bőségszaru aforizma obeliszk arabeszk dagály

M ■ N 0 P B S T U V

z

— — — — — — — — —

anakronizmus episztola epigon lidérc dzsinn anagramma anakreoni aranymetszés táltos tündér

289

3 4 r f T G e ft 6 4 e 3 4 e G 7 2 Fg 3 r w 2 F g 3 4 s A 9 Ü i 3 2 s s R 7 f r V G 3 s a q Á é 4 y 2 g T 1 o z i o 2 7 I) 8 a n T u 9 7 e W r 4 G 0 z 6 G e W á jh K 8 p L e P 0 7 8 9 1 B A 7 9 g 9 f K 1 9 c i 9 X ÍV 7 3 2 H 4 0 2 Z u i G j K 2 3 r 7 6 t 66 N H 3 2 j M X t 3 7 y s F s ae d 6 e 5 g 'b d5 3 5 FGv á 4 V X 3 f d T 8 o S f H t h Á 7 i 4 H ibátlanul felfogott jelsorok szám a:

290

e R f 6 G 6 f D 5 2 7 6 7 j I k 8 f 4 D b 5 6 V w 5 c
föld ........ . . . . . . . . . . . . zöld fel le . . . ............... ez lap több ........ .......................... az . . . ................. lát ki néz íorv XBJ ........ ........ .. . ........... ................. én és egy .......... ......................... ok ............ .... súlv nem megy -----.......................... jól tűz . . . . . . .......................... Óg P á l ........ .. ............. ........... vár úgy ........ ......................... vél nem ........ ................... üt o tt . . . . ......................... le ég ............ ............. erdő szép . • • . ....................... cél itt .......... ........ .. ............. fél boci ........ lég .......... ....................... friss terv ........ . . . ............... típus csont . . . . ......................... rág fut .......... ....................... üget fázz ne ............ ............. szoknya . . ......................... kék drága kincs ...................... .. ék ............ ....................... dísz rá . . . . . . . ......................... ne sál ............. ................... meleg száj ........

terv szép ............... .............. csak ............ ....................... ő ok sor ................ ................ kis ................ ................... ész sem .............. ................. sem bors só .................. ............ .................. fél ő ................... jó ................... .............. sors azt ................ .................... is öt ................... tó kék .............. .................. nem ................ .................. kell pék ................ ................ süt mit ................ és ................ ....................... ki ........ zsemlét süt ........ kis ................ ................ kéz rét ................ ................ zöld pad .............. .................... ü t hús ................ ................ sült rajz .............. ................... váz szú ................. tilos .............. .................. ne ázik .............. ................ tető k e l l ................. ................ még csat .............. ................ ta rt gyújts .......... ................... már fűz ................. ................ hárs hall fül ............................... .. lyuk ...............

H ibátlanul felfogott sorok száma:

291

Olvasási gyakorlat Követelmények a városépítészettel és a várostervezéssel szemben Egyrészt a háztartásokból kikapcsolt létfontosságú funkciók, másrészt a magánjelleg határozott követelményeket támasztanak a városépítészettel és a várostervezéssel szemben. A szükséges és már csak házon kívül található javak és szolgáltatások mindenkor elérhetők és a lakástól kis távolságra kell legyenek. Belvárosi lakótelepek esetében ez nem is jelent általában nehézséget, hiszen ezek körül az idők folyamán kialakult az ellátási és kereskedelmi hálózat. Gondos­ kodni kell azonban olyan szolgáltatásokról — óvodák, iskolák, játszóterek könyvtárak, a sport és pihenés lehetőségek minimuma — amelyek csak intéz­ ményesen oldhatók meg. A városi telkek magas ára és a nagy érdeklődés miatt gyakran nehéz az ilyen intézmények létesítése. Új lakótelepeken hasonló nehézségek ritkábbak. Már a tervezésnél szá­ mításba vehetők az intézményekre szánt telkek. Nehezebb azonban a kiskeres­ kedelem és szolgáltatások tervezése. Mindamellett tapasztalatok és vizsgálatok alapján kidolgozták már azokat az irányszámokat, amelyek a fodrásztól a bankfiókig és az orvostól a fiókkönyv­ tárig az egész ellátási hálózat és a legkülönbözőbb létesítmények egy főre jutó terüfetszükségletét mutatják. Van azonban ezek között bizonyos rangsor a vonzási kör és a távolságok tekintetében is. A nagyobb körben igényelt intézmények és javak, áruk kínálata történhet a lakástól távolabb is. Kerületi sporttelepeket és fedett uszodákat bizonyára csak több városrész számára közösen lehet majd létesíteni. Egyetértés van azonban abban, hogy az ellátó központok különböző fokozatait hogyan és a lakástól milyen maximális távolságra kell létesíteni.

A nagyváros kritikája Kevésbé egyértelm űek azonban a szociális viszonyok. Hosszú ideig épí­ tészek, sőt szociológusok is azt a nézetet táplálták, hogy ilyen ellátási term etek keretében helyi közösségek képződnek vagy képezhetők, amelyek a lakók csa­ ládon kívüli szociális szükségleteit is kielégítik majd. E reménység a rohamos városiasodás elleni mozgalom jegyében keletkezett. Ez a városiasodás a 18— 19. század fordulóján először Angliát, majd a többi európai államot is elérte, sőt azóta világméretűvé vált. E városiasodási folyamat erős bírálatot váltott ki még ott is, ahol még alig

292

volt észlelhető. Mindenkor és mindenütt, ahol nagyvárosok voltak, szenvedélyes ellenzői is akadtak. Róma, a „Cloaca maxima” szálka a római filozófusok szemé­ ben éppen úgy, mint Párizs a francia és London az angol államférfiak előtt. Még az erősen elvárosiasodott kultúrájú 18. században is a nagy francia enciklopédiában, Diderot tollából a következő meghatározás található a „lakos­ ság” címszó alatt: „ A városok, s főleg a fővárosok azok a helyek, ahol az emberi nem tönkrem egy, a szokások, az erkölcs le ro m lik .. .” Midőn aztán a nagyvárosok valóban létrejöttek, az ellenük felhozott érvek már készenlétben voltak. Kezdetben ezekre valóban nem volt nehéz bizonyí­ tékokkal szolgálni. A z 1880-tól 1910-ig terjedő harminc év alatt pl. az akkori németországi városiasodás legerősebb időszaka — Berlin és Hannover lakossága kétszeresére nőtt, sőt Essen lakóinak száma 57 000-ről 295 000-re stb.; ez egy­ úttal azt is jelenti, hogy lakóinak csak kis hányada született ott, többségük 5 vagy 10, de legfeljebb 20 éve volt lakója. A lakosság zöme tehát azelőtt soha nem lakott városban, még kevésbé nagyvárosban. Minden átmenet nélkül került teljesen új m unkakörülmények közé: egy sziléziai földbirtokon végzett répaszedéstől futószalag mellé vagy birkalegelőről egy bányába stb. A gyakran és sokat emlegetett elmagányosodás és gyökértelenedés ki­ fejezéseknek abban az időben reális alapjuk volt. A ki megszokta, hogy a faluban vagy kisvárosban mindenki ismert mindenkit, az a társadalom áttekinthetetlen­ ségében, az embertömegben, a nagyváros összefüggéstelenségében valóban káoszt látott. Hiányoztak a normák is, amelyekhez alkalmazkodhatott volna az új jöve­ vény. A polgári világ, amely ezeket leginkább átmentette, idegen volt számára, a kispolgári-kézműves magatartási szabályok, melyeket gazdasági és társadalmi alapjában és hagyományos biztonságában megrendítette a változás, hasonlóan nem jelentettek számára támaszt. Mindkét réteg bizalmatlanul, sőt néha ellen­ ségesen tekintett az újonnan érkező emberáradatra. Ennek következménye a társadalmi méreteiben áttekinthetetlen új környezetben való teljes tájékozat­ lanság lett.

Idő: ........ .............. Sebesség:

............

Szavak száma: 580 Felfogás mértéke: .................

1. Az egyik korábbi olvasmányban szó volt a mai háztartásokból m ár kikapcsolt létfontosságú funkciókról. Emlékszik még az ezzel kapcso­ latos olvasmány címére és fel tudna-e néhányat sorolni ezekből a funkciókból? 293

2. A nagyváros kritikájával kapcsolatban az olvasmány az építészek és szociológusok egy régebbi nézetét említi, mely szerint a központi ellátási területeken belül helyi közösségek képződnek vagy képezhe­ tők, melyek a lakók családon kívüli szociális szükségletét is kielégítik majd. Nos, egy másik, az előbbinél még korábbi gyakorlatunkban erről már olvasott. Tudja melyik olvasmányról lehet szó? Talán emlékszik még a címére és nagyjából lényegére is? (A napra, mely­ nek ez volt a gyakorlata, természetesen nem kell pontosan emlékeznie.) 3. Hogyan kapcsolódik az előbb em lített olvasmányban ism ertetett terv jelenlegi olvasmányukkal? Mi az, am it abból mostani olvasm á­ nyunk is megemlít? 4. Jelenlegi olvasmányunk szerint mi a különbség a belvárosi és az új lakótelepek között a kereskedelmi hálózattal és szolgáltatásokkal, valam int a különböző intézményekkel való ellátást illetően, és mi ennek az ellentmondásnak a magyarázata? 5. Volt-e reális alapja a századforduló körül annak a vádnak, mely szerint a városi lakosság elmagányosodott? Akár igennel, akár nem­ mel felel, indokolja meg válaszát.

Még egy utolsó nekirugaszkodás

Regressziót gátló gyakorlat Mostani regressziógátló gyakorlatunk csak annyiban különbözik az előbbiektől, hogy nem egy, hanem több kipontozott helyre kell több kifejezést megtalálnia. A megoldás azonban itt is csak egyetlen betűjel. 1. A vasutak történetében m ár régtől fogva megtalálható a z .............. valam int a ...............Ez a két szolgáltatás az utóbbi időben külö­ nösen fontossá vált, m ert segítséget nyújt a vasutaknak abban, hogy utazóközönségét megtartsa vagy visszahódítsa. Előnye az utas szá­ mára, hogy ú tja során étkezési és pihenési lehetőség áll rendelkezé­ sére. A vasutak ezt a lehetőséget igyekeznek kihasználni, ezért különös gondot fordítanak az udvarias és előzékeny kiszolgálásra is. a) személyszállítás, áruszállítás b) menetrend, forgalmi rend, c) étkezőkocsi, hálókocsi d) udvariasság, pontos kiszolgálás 2. A .......... és ................... ellátással kapcsolatban elmondták, hogy lényegesen változik az összetétel, az idén a tavalyinál több zöld­ paprikát, paradicsomot, h ajta to tt és fólia alatt nevelt zöldségfélét, nyári és őszi gyümölcsöt akarnak a lakosság részére forgalomba hozni. A háziasszonyok m unkájának könnyítésére növelik a mosott, tisztított, előre csomagolt áruk arányát. a) tisztított, előre csomagolt b) nyári, őszi c) h ajtato tt, fólia alatt term elt d) zöldség, gyümölcs 295

3. A környezetvédelem hívei, a tudósok és a politikusok arra a nehéz kérdésre keresnek választ, hogy milyen sorrendben használják fel a rendelkezésre álló p én zfo rráso k at........ túlságosan pazarolták a természet és a gazdaság forrásait, ........ gondosabb elemzéssel, a sorrendiség megállapításával a minimálisra kell csökkenteni a tékozlást. a) jelenleg, a jövőben, b) a múltban, a jövőben c) a városban, a zöld­ övezetben d) jelenleg, a m últban 4. Életünkben igen fontos szerepet játszik a ........ és a ............ . mely­ nek számunkra előnyös voltát az urbanizáció, illetve annak állan­ dóan terjeszkedő jellege fenyegeti. Megóvása különösen fontos nagyobb települések körül elhelyezkedő.............esetében, mert ez nyújt lehetőséget a városi lakosságnak a hétvégi kirándulásokra. Nehézségek merülnek fel azonban akkor, amikor a városok eltűnt zöldövezeteit kell újra létrehozni. a) levegő, víz, környezet b) erdő, fa, erdőség c) urbanizáció, település, városi lakosság d) testmozgás, kirándulás, hétvégi pihenő 5. A megfigyelések szerint a háborút követő időszakokban a z .............. aránya a korábbi 3%-ról 13%-ra növekedett.................számának növekedése együtt jár a felesleges adm inisztratív munkafolyamatok, a papírm unka növekedésével, mely végeredményben az ügyviteli költségek növekedését és a vállalati nyereség csökkenését eredmé­ nyezi. A papírm unka csökkentésére vagy megszüntetésére indított különféle kezdeményezések csak átm eneti eredményekkel jártak, ezért új vizsgálatokba kezdtek, melyek az ......................... és az ügyviteli költségnövekedés okának kutatásával indult meg. a) b) c) d)

296

irodai dolgozók, hivatalnokok, irodai létszám irodai dolgozók, vezetők, irodagépek kimutatások, nyilvántartások, statisztikák vezetők, fizikai dolgozók, irodai dolgozók

6. Igen szépek a XVII. és XVIII. századi kovácsoltvas cégérek. Ezek kiformálva vagy megfestve m utatják be azt a tárgyat, amellyel a jelzett műhely foglalkozott, vagy amely a nevében szerepelt: ko­ vácsé a ...................kádáré a ............., péké a ............... ; „A veres szívhez” vagy „Az arany csillaghoz” címzett fogadó ezek képét tűzte bejárata fölé. a) patkót, piros szívet, perecet b) patkót, hordót, perecet c) arany csillagot, piros szívet, perecet d) patkót, perecet, arany csillagot 7. M a ............ állnak a kunyhók h e ly é n ,.......... működnek a betegség és szenny egykori ta n y á in ,........ foglalják el a tudatlanság terüle­ tét, de a tervszerűtlen fejlesztésnek vannak negatív oldalai is, így pl. a peszticidek bevezetése egy perui völgyben a gyapottermés tr a ­ gikus csökkentésével járt, a nílusi gátak a mederpartok erózióját idézték elő. a) házak, iskolák, gyapotföldek b) középületek, gátak, klinikák c) házak, kórházak, iskolák d) paloták, középületek, iskolák 8. Az iparosodás foka a jóléttel, ez utóbbi pedig a . . . . é s ..............., ............ . valam int ezek fokozódó szennyeződésével szorosan össze­ függ. A 2000. évben várható 7 milliárdnyi lakosággal és a jelenlegi színvonallal számolva 13-szoros szennyvíz keletkezése valószínű. H a a népességszaporodás valóban a várt mértékben növekszik, a világ szennyvizeinek átlagos tisztítási foka 95%-kal kedvezőbb kellene hogy legyen. a) szennyvizek, levegő, tengerek b) álló-, folyóvizek, tengerek c) iparosodás, jólét, népességszaporodás d) iparosodás, szennyvíz, levegő 9. A .............által okozott zajártalom különösen a n em zetk ö zi........... ........ közelében egyre több nehézséget okoz. Az új ................... elterjedése csak növeli a problémákat, m ert zajosabb a korai típu­ soknál. A zajt a kiáramló gázok okozzák, amikor a levegővel keve­ rednek és ez a felszálláskor a legerősebb. A leszálláskor a légsűrítő és a turbinalapátok okozzák a zajt. a) b) c) d)

autóbuszok, megállóhelyek, Ikaruszok gépjárművek, parkolók, autom ata rendszerek motorcsónakok, üdülőtelepek, robbanómotorok repülőgépek, repülőterek, léglökéses gépek 297

10. A .......... az a törekvése, hogy a bevételt növeljék, a különleges szolgáltatások bevezetéséhez vezet. Ezek közül napjaink adottsá­ gaihoz alkalmazkodik az .....................is magával vivő ................. Ez a szolgáltatás igyekszik összekapcsolni a két közlekedési lehe­ tőség kellemes oldalait: a hosszú úton az utas pihenhet és igénybe v e h e ti...................társaság által n y ú jto tt kényelmi berendezéseket, m ajd a célt elérve a .......... előnyét, azaz a rugalmas egyéni haszná­ la t lehetőségét. a) vasutaknak, repülőgépeket, anyahajót, gépkocsi, közlekedési eszköz b) hajózási társaságoknak, hajót, autóbusz, hajózási, gépjármű c) vasutaknak, autót, személyvonat, vasúti, gépkocsi d) közlekedésnek, motorcsónakot, repülőgép, motorcsónak, repülőgép Id ő : .............

Helyes döntések szám a: .............

Szóképzés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 298

ív faj diák boszorkány jog május fal lift egér tű fekete káposzta virág fészek zászló

év hullám festés tündér anyag fejű cseléd szilánk burkolat hordó tészta súly kínzás tér mérnök

lég

..........................................

sőt ..................................... fog

.............................................

fú j

ha Ő

ha ......................................zöld de ................................. közt ok ................................. nincs erő ................................. van sors ................................... ez est ................................. száll z u g ................................. lomb most ............................... fog kép . ................................... fal fut ............................... össze füst ........................... korom köröm ............................. mar lever . ............................. mer g y ű rű

........................................

je l

vet ................................. arat ma ................................. túzok lánc ................................. rab bogyó ............................... érik fény ............................... erős száll ............................... légy álma ............................... ágy fonat ............ ............ haj táj ................................. robog ki ................................... vet rész ................................. csak lá t ................................... jövő hír ................................. .. friss

jobb ................................... ő tán ..................................... ne új ..................................... lát van ................................... alap csak ................................. rész kő ................................... van

jel ...............................

íó

bír ..................................... ki szél ................................. leng v a n ................................. kedv cél ..................................... ér messze ............................. ta rt vesz ................................... le s z á ll............................. pernye cica ................................... fuj eb .......... ........................ fakó f á b ó l ........................... karika korán ............................... lel ősi .............. ...................... tá r sült ............ .................... tál mécs ........ .................... vüág kő ............................... fejtés bál ................................. tánc sajt ................................... tej háló ................................. fog mén ............................... csikó szót ................................... ő is ................................... okos csak ............................... még vedd ................................. itt

H ibátlanul felfogott sorok száma:

299

hagyományos vendégszeretet nemhivatalos megbeszélések korunk bonyolult problémái a szabályok be nem tartása tele van ellentmondásokkal jól felszerelt planetárium a napenergia felhasználása a jelentősebb eredményeket november első felében jö tt ma délelőtt nem fogadta őt amikor kitört a forradalom a legnépszerűbb tömegsport a számarány egyre növekszik a reális tervek ismeretében nem hagyták figyelmen kívül erről tehát le kell mondani erről még nem sok szó esett a kérdés még nem tisztázott neves jövőkutató professzor fontosságot tulajdonít neki a hazánkba érkezett államfő a vállalati pénzgazdálkodás az első nemzetközi mérkőzés már felvették a kapcsolatot a civilizáció vesztébe rohan tengerszint feletti magasság a környezetvédelem költségei a molekulák és atomok tömege huszonnyolc esztendő telt el a sajtónak adott nyilatkozat

gazdag tapasztalatok alapján váratlan nehézség merült fel ezt a három elbeszélést írta baráti együttműködés várható motorkerékpár alkatrész vásár a nemzetközi kapcsolatok jók egyszer és mindenkorra kérem 1926-ban kezdett tárgyalások a m utatvány önmagáért beszél azon egyszerű oknál fogva is az ökológiai károsodás hatása különleges körülmények között a korábbi esztendőkhöz képest lassan az év vége felé járunk a viszonyok lényeges javítása a lelkesedés ma sem egyöntetű az első terv 1802-ben készült okt. 31. világtakarékossági nap a XV. században említi először társadalmi rendszerünk előnyei a kora reggeli órákban érkezik rövid üdvözlő beszédet ta rto tt gazdaságirányítási rendszerünk kihasználta a kedvező alkalm at Anglia iparának fejlesztéséhez az új kormányközi megállapodás a m unkát irányító közös tanács a magyar —lengyel tárgyalások fontos tém át tűzött napirendre még az első világháború idején

H ibátlanul felfogott szócsoportok száma:

300

Olvasási gyakorlat Még néhány szó a gyorsolvasásról A z angol, holland és porosz csapatok 1815. június 18-án m érték Napóleonra a végső csapást a belgiumi W aterloo m ellett, de az angol kormány — a csata színhelyétől alig 30 km-re — csak 3 nappal később, június 21-én szerzett hiva­ talosan tudomást a győzelemről, és további 41 napba telt, míg a hír az amerikai sajtóban is napvilágot látott. Másfél évszázaddal később a Reuter hírügynöksé­ gének 42 percre volt csupán szüksége ahhoz, hogy Dag Hammarskjöld halálának hírét Közép-Afrikából Amerikába továbbítsa. 1815-ben a londoni Tim esnek 5000-es példányszáma még rekordnak szá­ m ított, ma 300 000 példányban jelenik meg. És ez nem is különösebben sok pl. az Asahi Shinbun 5 milliós vagy az Izvesztyija 8 milliós példányszámához viszo­ nyítva. A hírközlés gyorsasága, a hírtovábbítás eszközeinek hatalmas száma meg­ változtatta a közlések tartalmát, szerkezetét, stílusát is. Ezzel szemben olvasási készségünk hosszú évszázadok alatt csupán annyiban fejlődött, hogy a középkori szerzetesek tagolt, hangos olvasásáról, betűzgetéséről áttértünk a teljes szavak, szóképek olvasására. Erre az ellentmondásra Amerikában a huszas években pedagógusok figyel­ tek fel először. Kutatásaik során feltárták az olvasók rossz szokásait és keresni kezdték azokat a m ódszereket, melyekkel a hibák leküzdhetők, illetve kialakít­ hatók a hatékony, jó olvasás szokásai. A kutatások eredményeképpen a harmin­ cas években megindultak a gyorsolvasási tanfolyamok is, először csak az iskolák­ ban és kollégiumokban. De közben a kutatások változatlanul tovább folytak, többek között e célra létesített intézményekben is. Ezek eredményei tovább fokozták a közben mind szélesebb körben terjedő tanfolyamok hatékonyságát. A második világháború alatt a hadügy foglalkozott az olvasási készség fej­ lesztésével. Ekko r állapították meg az amerikai légierőknél működő pszicholó­ gusok azt is, hogy az átlag olvasó jelenlegi — 250 szó/perc — olvasási sebessége csak mintegy fele vagy negyede annak a sebességnek, melyre az ember vele­ született adottságainál fogva képes lenne, a vizuális érzékelésnél pedig csak ké­ pességeinek mintegy 1/5-ét használja ki. A z új módszerre most már felfigyeltek a hivatalos szervek, az iparvállalatok és a kereskedelem is. Előbb csak Amerikában, majd az ötvenes évektől kezdve Angliában is mind népszerűbbek lettek ezek a tanfolyamok. Ma már egész Nyugat-Európában nemcsak term észetes és megszokott, hanem sok területen — pl. a vezetőképzésben — kötelező is a gyorsolvasás oktatása. A kérdés jelen­ tőségére a szocialista országokban is egyre jobban kezdenek felfigyelni.

301

A tanfolyamok ára változó, de általában elég magas. Változóak az elvek és a célok is. Amerikában akad iskola, mely elsősorban a hatalmas sebességek be­ gyakorlására törekszik és viszonylag kevesebbet foglalkozik annak a szellemi munkára gyakorolt hatásával. Egyes amerikai, főleg azonban inkább az európai módszerek viszont elsősorban a szellemi tevékenységet hangsúlyozzák, és igye­ keznek hallgatóikat a lényeg kiemelésére, asszociációs kapcsolatok létesítésére, az olvasmányok helyes megközelítési módjára tanítani. A tanfolyamokat 15— 25 alkalommal tartják, esetenként 1,5— 2— 2,5 órás időtartammal. Ezeken az egyes szokások begyakorlására általában valamilyen audio-vizuális berendezést is használnak. Ezek közül legfontosabb a tachistoscop, mely a jeleket, szavakat, szócsoportokat a másodperc töredékére villantja fel. G épek segítségével befolyásolják az olvasás sebességét is. E berendezésekkel a hallgató csak egész rövid szakaszonként kapja a szöveget, m ert az elolvasott rész azonnal eltűnik. A z ütemet is a követelményeknek megfelelően szabályozzák, ezzel kényszerítve a hallgatót a gyors követésre. A gépek egyik fajtája a már ol­ vasott szöveget úgy takarja le, mint ahogy a redőny ereszkedik alá. A másik megoldás a film vetítés, ahol a nyomtatott szövegoldalon mindig csak rövid részletet világítanak meg vagy állítanak élesre, a szöveg többi része olvasha­ tatlan marad. Ezekkel a gépi berendezésekkel kapcsolatban eltérőek a vélemények. A z egyik nézet szerint nagymértékben segítik az új szokás, a figyelem

össz­

pontosítás beidegződését, az emlékezet be vésés serkentését és a hatékonyabb látásmód fejlesztését, megtanítanak a gyorsan változó vizuális ingerekkel kap­ csolatos azonnali asszociációra és a tűnő benyomások pontos felismerésére is, sőt a tanulás során az audio-vizuális eszközöknek motiváló, stimuláló hatása is mu takozik. A z ellenzők véleménye szerint viszont ezek az eszközök meghamisítják a valóságos helyzetet. A hallgató mesterségesen előidézett körülm ények között gyakorol, ennek következtében a másként alakuló való életben nem tudja al­ kalmazni a tanultakat és nem találja fel magát. Valahogy úgy jár, mint az az ado­ mabeli fiatalember, aki tánclépéseivel „csak a kályhától tud elindulni” , m ert kezdettől fogva ez idegződött be nála. Végezetül itt vannak az egyéni tanulásra összeállított tankönyvek. Leg­ nagyobb hiányosságuk, hogy nem mellékelhetők hozzájuk a használatukhoz nélkülözhetetlen türelem , kitartás és szorgalom is. Hiányzik belőlük a tanfo­ lyamok megszabott rendjének, a tanár és a többi hallgató előtti felsüléstől való félelemnek kényszerítő hatása. Ugyahakkor megvan az az előnyük, h o g y— bi­ zonyos határok között — a tanuló saját képességeinek és körülm ényeinek meg­ felelően maga szabhatja meg tanulásának ütemét és idejét, a tanulást bárm ikor félbeszakíthatja vagy tetszése szerint megismételheti.

302

Félreértések elkerülése végett: a tanfolyam és a tankönyv is csak alap, útmutatás és támasz, de a munkát a hallgatónak kell elvégeznie, mégpedig lé­ nyegesen többet kell tennie, mint amit a tananyag előír. Fontosabb szabály, hogy nem elég az új módszert az aznapi leckéjéből megismerni és kipróbálni, majd türelem mel megvárni, míg annak gyakorlására valamelyik későbbi lecke során újra sor kerül. A megismert módszert attól kezdve már a napi munkában állandóan gyakorolni illetve alkalmazni kell. És ha a hétköznapok olvasási köte­ lezettségei erre történetesen nem nyújtanának önmaguktól lehetőséget, akkor meg kell terem teni rá az alkalmat: olyan olvasmányokat kell keresni, melyek megfelelnek a célnak. Kiváló lehetőséget nyújt erre például az újság. A hasábokra tördelt rövid sorok rendkívül alkalmasak arra, hogy azokat egy-egy fixációval egyszerre átfogja, így gyakorolva, növelve látószögét. A koncentrált figyelem és em lékezet fejlesztésére válasszon ki mindennap egy-két kisebb közleményt, melyben neveket, számadatokat lát: egyszeri gyors átolvasás után próbálja megjegyezni ezeket az adatokat. A szókincs fejlesztésénél is jó szolgálatokat tehet, ha figyel azokra a szavak­ ra, melyek jelentését esetleg csak homályosan sejti, majd meg is tanulja azok pontos értelm ét. Felhasználhatja az újságot olvasási sebességének növelésére is. Válasszon egy hosszabb közleményt és olvasson belőle 2 percig. Ezután kezdje elölről a közleményt, de igyekezzék most már sokkal gyorsabban olvasni: 2 perc eltelte után lényegesen tovább kell jutnia a szövegben, mint első alka­ lommal. A z egyes olvasási módszerekhez is jól felhasználható az újság. A háromszori átolvasáshoz ismét csak hosszabb cikket válasszon. A kritikus olvasás gyakorlá­ sára maguk a kritikák nyújtanak jó alkalmat, a vezércikkeken, kommentárokon pedig a hangvételnek a szerző szándékának felismerését gyakorolhatja: javas­ latot tesz? az olvasó támogatását kéri? csupán összefoglal vagy meg is akar győzni? eseményt magyaráz? ünnepel? stb. stb. A gondolatok követésének gyakorlásánál az újságnak nagy előnye, hogy nem kell kím élni: húzza ki tehát a lényegtelen szavakat, ne hagyjon meg mást, csak a kulcsszavakat és a fontos kötőszavakat. (A szavak eredeti formáján nem változtathat, ragokat, képzőket nem tehet hozzá és nem húzhat át.) A lényeg kiemelését a fontos mondatok vagy kulcsszavak aláhúzásával gyakorolhatja. A skipping gyakorlásának ugyancsak számtalan lehetősége van. Nemcsak az em lített apróhirdetések és műsorok, hanem az egyes cikkek is módot nyúj­ tanak erre. A főcímből állapítsa meg, milyen közelebbi adat is lehet a cikkben és próbálja azonnal meglátni, hol találhat arról bővebb részleteket. A skimminget szinte említeni sem kell, hiszen az újságolvasás már maga válogatás az újság

303

egészéből, kikeresése annak, ami számunkra érdekes és az átfogó kép kialakítása a nap legfontosabb eseményeiről. A megfigyelőképesség fejlesztésére napközben szinte állandóan adódik alkalom. Utcán, villamoson, autóbuszon próbálja meg az elsuhanó autók rend­ számát, a közlekedési vállalat járm űveit jelző sorszámokat, cégtáblákat, nagy betűs hirdetéseket elolvasni és minél többet megragadni a képből, ami mellett elhalad. Moziban vagy tévénézés közben igyekezzék a gyorsan vetített neveket és a műsorra vonatkozó egyéb információkat elolvasni. Ez főleg az idegen nevek­ nél a nehezebb és ezért jobb gyakorlat. Persze ennek csak akkor van értelm e, ha valóban csak felvillanó benyomásokat próbál felfogni. Ne vesse meg ezeket a kis játékokat, majd meglátja, nem is olyan könnyűek. És ha minden olyan eset­ ben, am ikor idejét másra úgysem használhatja fel, bosszankodás és türelm etlen­ kedés helyett gyakorlásra használja fel ezeket az amúgyis veszendőbe menő perceket, rövid idő múlva meglepődik majd saját eredményén.

Id ő :.................

Szavak száma: 1200

Sebesség: ...............

Felfogás m értéke: ............ .

1. Hogyan kerül a Waterlooi csata és a londoni Times a gyorsolvasás­ sal foglalkozó közleménybe? Hogyan kapcsolódik a tárgyhoz? 2. Sorolja fel a gyorsolvasás történetének a húszas, a harmincas, a negyvenes és az ötvenes évekre jellemző eseményeit! 3. Minek a gyakorlására, fejlesztésére alkalmas elsősorban a tachistoscop? 4. Milyen célt szolgálnak azok a berendezések, melyek segítségével a hallgatók csak egészen rövid szakaszonként kapják a szöveget? 5. Az audio-vizuális berendezésekkel kapcsolatban ism ertetett két ellentétes vélemény közül Ön szerint melyik a helyes? 5/a Mit gondol, a szerző melyik álláspontot fogadja el? E zt miből állapította meg?

304

Az ö n és a szerző jelenlegi közös célja szempontjából melyik a köz­ lemény bét legfontosabb, egymással szorosan kapcsolódó megálla­ pítása ? Ossza az olvasmányt 3 fejezetre és adjon ezeknek a fejezeteknek megfelelő címet. (Meg tudná azt is jelölni, hol kezdődnek ezek a feje­ zetek?) 1 lényeg megragadása

A

figyelmes olvasás

8

emlékezés részletekre, adatokra

C

2

3

Programunk végéhez értünk

E ljött az ideje ismét egy nagyobb számvetésnek. Ü jra előkerültek eredményeiről, elhatározásairól készített feljegy­ zései, a könyv lapjain pedig o tt állnak egy-egy gyakorlat elvégzése után bejegyzett részeredményei. Kérem, vesse össze őket, ellenőrzésül pedig üsse fel a tartalom jegyzéket is. Fussa á t az egyes napok tételeit, emlé­ kezzék az ism ertetett szokásokra, módszerekre. Most pedig kérem, ítélje meg őszintén saját m unkáját, eredményeit.

Nagyobb számvetésre kértem, de nem végleges összegezésre. Csak közös programunk ért véget, de m unkája nem. Emlékezzék arra, amire az 1. nap olvasási gyakorlata figyelmeztette: az eddigi tapasztalatok szerint, aki egy tanfolyam sikeres elvégzése után abbahagyja a gyakor­ lást, visszaesik. Ne tegye hát végleg félre a könyvet polcának nehezen hozzáférhető zugába, hanem időnként vegye elő. Lapozza á t újra, ismé­ telje meg ezt a kis önvizsgálatot, erősítse meg elhatározásait és töreked­ jék újabb, még jobb eredményekre. További munkájához sok sikert kívánok!

306

Függelék

Táblázatok Olvasási sebesség megállapítása 300

320

340

360

380

900 600 450 360 300

960 640 480 384 320

1020 680 510 408 340

720 540 432 360

760 570 456 380

800 600 480 400

840 630 504 420

880 660 528 440*

258 225 200 180 162 150

275 240 213 192 173 160

292 255 227 204 184 170

309 270 241 216 195 180

327 285 254 228 206 190

344 300 267 240 217 200

361 315 280 252 228 210

378 330 294 264 239 220

193 180 168 158

203 188 176 165 156

157

166 154

175 163 152

400

184 171 160 150

420

440

307

460

480

500

520

540

560

580

600

0 3° 0 40 0 50 1 00

920 690 552 460

960 720 576 480

1000 750 600 500

780 624 520

810 648 540

840 672 560

870 696 580

900 720 600

1 10 1 20 1 30 1 40 1 50 2 00

395 345 307 276 250 230

413 360 321 288 262 240

430 375 335 300 272 250

447 390 348 312 283 260

462 405 362 324 294 270

479 420 376 336 305 280

498 435 389 348 316 290

516 450 402 360 327 300

2 2 2 2 2 3

212 197 189 173 163 154

221 205 192 180 170 160

230 214 200 188 177 167

239 223 208 195 184 174

249 231 216 203 191 180

258 240 224 210 198 387

267 248 232 218 207 393

276 257 240 225 212 200

152

158 150

164 156

171 162 153

177 168 159 153

184 174 166 159 152

190 180 172 164 157 150

10 20 30 40 50 00

3 10 3 20 3 30 3 40 3 50 4 00

308

620

640

660

900

950

0 40 0 50 1 00

930 744 620

960 768 640

—

1 1 1 1 1 2

10 20 30 40 50 00

533 465 415 372 338 310

550 480 429 384 349 320

990 1020 1050 1125 1200 1275 1350 792 816 840 900 960 1020 1080 660 680 700 750 800 850 900 567 584 600 645 690 730 774 495 510 525 562 6 0 0 638 675 443 457 470 503 536 570 603 396 408 420 450 480 500 540 360 371 382 405 432 460 486 330 340 350 375 400 425 450

814 713 633 570 518 475

2 2 2 2 2 3

10 20 30 40 50 00

285 266 248 233 219 207

295 274 256 240 226 213

304 283 264 248 233 220

313 291 272 255 241 227

322 300 280 263 248 234

414 387 360 338 318 300

437 408 380 356 335 316

3 10 3 20 3 30 3 40 3 50 4 00

196 186 178 169 162 155

203 192 183 175 167 160

209 198 189 180 173 165

215 206 194 186 178 170

221 236 210 225 200 214 191 205 183 195 175 188

253 268 284 240 255 270 228 243 258 218 232 246 208 222 235 200 212 .225

300 285 272 259 248 243

154

158 152

163 157 151

168 162 155 150

perc

mp.

4 4 4 4 4 5

10 20 30 40 50 00

5 5 5 5 5 6

10 20 30 40 50 00

680

700

750

345 322 300 282 265 250

180 173 167 160 155 150

800

368 344 320 300 282 267

850

390 366 340 320 300 284

950

192 185 178 172 166 160

204 196 190 182 176 170

216 208 200 192 186 180

228 219 211 203 196 190

155 150

165 160 155 150

175 170 164 160 155 150

184 179 173 168. 163 157

309

perc mp.

1 00 10 20 30 40 50

1100

1200

1300

1400

1000 866 750 667 600 545

952 825 734 660 600

1037 900 800 720 655

975 867 780 709

1050 934 840 764

2

00 10 20 30 40 50

500 462 429 400 375 353

550 508 472 440 413 388

600 554 515 480 450 424

650 600 558 520 488 459

700 647 600 560 525 494

3

00 10 20 30 40 50

333 316 300 286 273 261

367 347 330 314 300 287

400 379 360 343 327 313

433 411 390 371 355 339

467 442 420 400 382 365

4

00 20 40

250 231 214

275 254 236

300 277 257

325 300 279

350 323 300

5

00 20 40

200 188 176

220 206 194

240 225 212

260 244 229

280 263 247

6

00 20 40

167 158 150

183 174 165

200 189 180

217 205 195

233 221 210

7

00 20 40

157 150

171 164 157

186 177 170

200 191 183

8

00 20 40

150

163 156 150

175 168 162

9 00

310

1000

156

1500

1 30 40 50 2 00 10 20 30 40 50 3 00 10 20 30 40 50 4 00 20 40 5 00 20 40 6 00 20 40 7 00 20 40 8 00 20 40 9 00 30 10 00 30 11 00 12 00 13 00

1000 900 818 750 693 643 600 563 529 500 474 450 429 409 391 375 346 321 300 281 265 250 237 225 214 205 196 188 180 173 167 158 150

1600

1700

960 873 800 739 686 640 600 565 533 505 480 457 436 417 400 369 343 320 300 282 267 253 240 229 218 209 200 192 185 178 168 160 152

1020 927 850 785 729 680 638 600 567 537 510 486 464 443 425 392 364 340 319 300 283 268 255 243 232 222 213 204 196 189 179 170 162 155

1800

1900

982 900 831 772 720 675 635 600 568 540 514 491 470 450 415 386 360 338 318 300 284 270 257 245 235 225 216 208 200 189 180 171 164 150

1036 950 877 815 760 713 671 633 600 570 543 518 496 475 438 407 380 356 335 317 300 285 271 259 248 238 228 219 211 200 190 181 173 158

2000

1000 920 858 800 750 706 667 632 600 571 545 522 500 462 429 400 375 353 333 316 300 286 273 261 250 240 231 222 211 200 190 182 167 154

Feloldás Olvasási gyakorlat 1. 2. 3. 4.

5. 6.

7.

8.

9.

Néhány gondolat a gyorsolvasás körüli félreértésekről 10 % B 1 5% B 2 c) ........................... ............................................................. Az ipari termelést és az autóversenyzőt 6% C 1 Sokkal több eredményt, de nem a nagyobb sebesség ellenére, hanem éppen annak következtében! (A 15% csak akkor jár — és a J33 kockába is csak akkor tegyen keresztet — ha az olvasmány és a feltett kérdés meg­ fogalmazásában levő ellentmondásra felfigyelt. A „több eredm ényt” válasz csak 5%-ot é r .) ................................... 15% B 3 A koncentrált figyelem és a szókincs fejlesztése........ 6% G 2 Az autóversenyző mindig a körülményekhez, a célhoz (versenypálya, városi forgalom) igazodó sebességgel vezeti kocsiját. Ugyanígy a gyorsolvasásnál mindig a célnak és a körülményeknek (az olvasmány jellegé­ nek) megfelelő sebességgel olvasunk............................. .. . 20% A 1 160—250 szó/perc sebesség — két-háromszorosára . . . 50—60% felfogás — 70—80%-ra ............ ...................... 3% lemaradás és kimagasló rekordteljesítmények . . . . 8% G 3 Könnyen csalódást okozhat és az egész módszer el­ vetéséhez vezethet, m ert gyors sikert remélnek, holott a gyorsolvasás elsajátítása szorgalmat, k itartást és sok gyakorlást követel ...................................................... 10% A 2 c) ........................................................................................... 20% A 3

Olvasási gyakorlat 1. A használt csomagolóanyagból eredő szemét eltávolításának problémá j á t ................................................................................... 2. 1. A hulladék megsemmisítése (égetés); 2. a csomagolóanyag mennyiségének csökkentése; 3. újra felhasználás (akár azonos, akár más célra); 4. továbbfeldolgozás (visszanyerés)............................................. 312

8%

16%

3. A közvéleményé, a kormányé és a csomagolóanyaggyártóké, illetve felhasználóké ..................................................................... 6% 4. A kereskedelem ésszerűsítési okokból ragaszkodik hozzá; a gyártó minél több csomagolóanyagot akar eladni; a közvélemény környezetvédelmi okokból ellenzi; kérdés, hogy ha a csereüveget be is vezetik, a fogyasztó le­ mond-e az eldobó csomagolás kényelméről ............................. 16% 5. A többször felhasználható csomagolás alkalmazását nemcsak sörnél és üdítő italoknál, hanem valamennyi élelmiszernél is, üvegnél és konzervdobozoknál egyaránt ................ . 12% 6. Ösztönzéssel — adókedvezmények ú tjá n ; betiltással; elriasztással — hatalmas adók kivetésével; a szemét eltávolítás költségeinek megfizette­ tésével ; büntetések kirovásával ................................... 15% 7. Maryland állam egyik városa betiltotta az eldobó csomago­ lásban forgalomba hozott italok árusítását, és kérte az állam törvényhozó testületét hasonló értelmű törvény hozatalára 10% 8. A papír továbbfeldolgozásával régen foglalkoznak; az üveget összetörik és újra beolvasztják; az alumínium visszanyerése nem okoz nehézséget; ónozott acéllemezekből az ónt előbb ki kell v o n n i................... 12% 9. A m ű a n y ag o k ............................................... • • • ........................ 5%

Jelkeresés — A számok sorában a 77 szám 6-szor fordul elő.

Fogalom válogatás 1- H 2-J 3 -D 4 -0 5-B

6- 0 7-A 8-JS 9- K 10- F 313

Olvasási gyakorlat i. 2. 3. 4.

5. 6.

7.

8. 9.

b) ................................................................................................... Mert o tt még elevenen élt az emléke annak a pionír korszak­ nak, melyben csak a közösség jelentette a biztonságot . . . . . Technikai — szervezeti társadalmi — politikai ............................................. ................ A technikai-szervezeti elveket a jóval később épült lakótele­ peken m egvalósították; a társadalmi-politikai terveket nem sikerült valóra váltani . K anada .......... ............................................................................ Bizonyos mértékű önellátás .fogyasztási cikkek beszerzési lehetősége); főútvonal ne haladjon a telepen keresztül; iskola és egyéb intézmények egy központban és gyalog, autó­ ú t keresztezése nélkül legyenek elérhetők .............................. Nagy terjedelem ; az egymásrautaltság hiánya ; szociális homogenitás (gazdasági és kulturális érdeklődési kör) hiánya ............................... .................... .. ................... .. Egy népiskola befogadóképessége; 4 —6000 lakos . . . . . . . . A szabadabb városi élet már a középkorban vonzotta a sze­ mélyes szabadságukban korlátozott parasztokat és robotosokat; ma a névtelenség ad ta szabadság vonzza a városba a szomszédok bíráló szeme előtt élő kisvárosi, falusi lakosságot

8% 12% 16%

6% 5%

15%

15% 8%

15%

Szókeresés fantasztikus tanácstörvény Micimackó

3 2 5

Olvasási gyakorlat 1. 2. 3.

314

A közlekedés teherm entesítése.................................................. Életritmusa, személyes igényei, magánelfoglaltsága ........ A dolgozónak csak a törzs- vagy köteles idő alatt kell feltét­ lenül a munkahelyen dolgoznia, ezenkívül bizonyos határok

6% 9%

5.

6.

7.

8. 9.

Fogalomválogatás 00 1

4.

között maga határozhatja meg munkaidejének kezdetét és napi id ő tartam át........................................................................... 18% Első esetben csak a korábbi vagy későbbi munkakezdés kö­ zött választhat; második esetben hosszabb vagy rövidebb munkaidőt v á­ laszthat .......................................................... ............................. 14% Egyetlen esetben sem : a teljes munkaidőt azért ki kell dol­ gozni, a köteles órákat meghatározott időn belül — rendsze­ rint a hónap vegéig — kell ledolgozni, esetleg bizonyos szá­ mú hiányzó vagy többletóra a következő hónapra is átvihető 15% Igen nehezen — esetleg írásban vagy elektronikus adatfeldolgozással. Ezért az új rendszer inkább csak a dolgozók lelkiismeretére épít .................................................................. 10% Előny: mentesül a csúcsforgalom kényelmetlenségeitől; az életritmusnak megfelelően választott m un­ kaidő kiegyensúlyozottabbá teszi. H átrány: túl hosszú napi munkaidő kimeríti; minden, eddig munkaidőben végzett kisebb intéz­ 16% nivaló a szabadidőbe esik............................... .. 10 ó r a .......................................................................... .................. 4% 6 1/2—10 óra között 9 féle v á lto z a t............................................................................... 8%

l-M 2-K 3- J 4- N 5- 0 6 -P 7-A

9- H 10- D 11 - B 12- C 13- L 14- F 15- E

Jelkeresés A táblázatban a 156 szám 5-ször fordul elő. 315

Olvasási gyakorlat 1.

Több szabadidő;

2.

népesség szaporodás; megnövekedett egyéni jövedelem ........................................... A légiforgalomra ........................................................................

12% 8%

A szolgáltatások nagyarányú drágulása; növekvő verseny; kapacitáshiány az elszállásolás és az ellátás terén ..........

16%

A munkaidő csökkentése nagyobb létszámú személyzet alkalmazását teszi szükségessé, ami természetesen növeli a költségeket ...................................................................................

12%

5.

A légiforgalmi társaságoké

10%

6.

A gépkocsi: a kényelem, a szabad mozgás és viszonylag mér­ sékelt költségek m iatt . . ..........................................................

12%

Egy az NSZK-ban 1968-ban végzett felmérés eredményei­ vel ...............................................................................................

10%

Az egyéni vállalkozás esélyei csökkennek. Az idegenforgal­ mi létesítményekkel szemben az igények olyan mértékben nőnek, hogy azok kielégítése hatalmas, az egyéni vállalkozás lehetőségeit meghaladó beruházásokkal oldható csak meg

20%

3.

4.

7. 8.

......................................................

Szókincsteszt

1 b

1 -0 2-B 3 -0 5- A 6 —A 7 -0 1 00 9 -0 10 —.B 316

1 1 -5 12—A 13- D 1 4 -0 15—.4 1 6 -0 ll-B 18- B 1 9 -0 20- 0

Olvasási gyakorlat 1. A hivatásszerű munka hatása az idős emberek emlékeze­ tére ........................... ...................................................................... 2. A társadalom elöregedése; ez szükségessé teszi, hogy az idős embereket is bevonják a dolgozók k ö ré b e ............................... 3. Nevelés, képzettség, foglalkozás — a tovább folytatott te ­ vékenység mértéke ...................................................................... 4. A vett és feldolgozott információk mennyisége ................... 5. a) Életkor, műveltség, foglalkozás, társadalmi helyzet, egészségi á lla p o t......................................................... b) Életmód (tevékenység mértéke): az egyik csoport dol­ gozott, a másik csoport már nem............................ 6 . d) ............................................................................. 7. Az első csoport úgy véli, megőrizte emlékezőképességét, míg a második csoportban vannak személyek, akiknek emlékezete már 3 —10 éve csökkenőben v a n ....................................... .. 8. A feladatok elvégzéséhez szükséges időráfordítás az első csoportban kisebb, mint a nem dolgozó személyek esetében 9. c) .................................................................. ................................. 10. Az idős embereket be lehet vonni a szellemi munkába anél­ kül, hogy az egészségükre káros lenne, sőt a hivatásszerű munka tovább folytatása serkentően hat a pszichés aktivi­ tásra és feltartóztatja a pszichés öregedést . . .........................

10% 6% 8% 8% 10% 5% 12%

10% 6% 15%

10%

Szókincsteszt 1- A 2 —G 3- G 4 —A 5-A 6- A 7-A 8- B 9- C , D 1 0 -4 , B

11 - B , C 1 2 - B, C 13 - B , G 1 4 - A, D 15 - B , G 1 6 - A, G 17- B , D 18 —4 , B 19—J5, G 2 0 - 4 , B, D 317

Szókeresés népdalest rigó nívódíj kék

2 5 3 3

Olvasási gyakorlat 1. Mind az egyéni, mind a társadalmi igények egyértelműen és hatalmas mértékben jelentkeznek, ugyanakkor a kom­ munikáció szabad áram lását több tényező erősen gátolja 10% Al ...............................

8% C l

.................................................................................

3% G 3

2. Csaknem tízszerese.................................. 3. Vegyészet

4. Nem annyira az információk, m int az azokat többszörösen közlő papírtömeg áradatáról kell beszélni........................... 10% B 1 5. Az akadozó, rosszul működő kommunikáció következmé­ nye a párhuzamos munka, illetve eredményeinek párhuza­ mos, többszörös közlése, ami ismét tovább rontja a kom­ 12% B 2 munikációs folyam atot................................................... .. 6. G. B. Shaw

............................................................................

3% G 2

7. A távirati stílusra vonatkozó javaslat nem oldható meg; az olvasó kiragadhatja magának a lényeget hordozó sza­ vakat — erről azonban az olvasmány többet nem mond. 14% B 3 8. Információ- és papíráradat információk többszörös közlése; szóbőség

318

lényeg kiemelése válogatás módszerei

időhiány

nagyobb sebesség; technika, módszerek

szakkifejezések túlszaporodása

idegen szavak felismerésének, megtanulásának módszere .............................. 20% A 2

9. I. A kommunikáció szükségessége: a) egyéni; b) társadalmi. II. Gátló tényezők: a) túlszaporodás, elhelyezés, áttekinthetetlenség; b) azonos információk többszörös közlése; c) szóbőség, „zaj” ; d) szakkifejezések túlszaporodása; e) időhiány. III. Intézményés megoldási kísérletek: a) távirati stílus (megoldhatatlan) dokumentációs szolgáltatások (részleges segítség). IV. Egyéni megoldás, a gyorsolvasás előnyei........................20% A 3

A lényeg felismerése 1-A 2-B 3- D

4- A 5-B 6- A

Fogalomválogatás 1- 0 2- L 3- C 4- M 5—J 6- G 7 —P

8- A 9- E 10- B 11 - H 12- N 13- K 14- D 15 - F 319

Szóképzés 7. 8. 9. 10. 11. 12.

1. új 2. fa 3. állat 4. alma 5. alkohol 6. ló

kígyó ajtó egér kenyér fa háló

Jelkeresés A táblázatban a 4396 szám 2-szer fordul elő.

Olvasási gyakorlat # •

Elektrotechnikusoknak, tervező mérnököknek ..................... — világítás .............................................................. mi? mit ? — jó közérzetet, nagy munkatermelékenységet hogyan ? — 1000 —2000 lux megvilágítási erősséggel; káprázatmentes látás biztosításával ............ — m u n k ah ely en ...................................................... hol? mikor? — mesterséges fény esetén ; munka közben .................. ................................ — az információk 80%-át szemünkkel miért? érzékeljük; a rossz világítás idegrendszerünkre káros . . .

Szókincsteszt 1- A 2- B 3-0 4- B 5- A 6- G 1-D 8- A 9 — C, D 10 - G 320

11 - B , G 12- D 13- D 14 - C 15- A 16- D 11-A 18- C 19 - B 20 - B

10% 15% 15% 15% 15% 15%

15%

Olvasási gyakorlat 1.

2.

3.

Szemétégető berendezések rostélyrendszerek 3 művelet A hulladék és égésterméke a) a hulladék fajtája b) az égéstermék összetétele A sósav káros hatásai korrózió növényzet elváltozásai A portalanítás kérdése

A hulladék eltávolítását szolgáló szemétégetőkben az égetés kü­ lönböző rostélyrendszereken, 3 műveletben történik. Az égéstermék, azaz a füstgáz összetétele a hulladékfajtától függ. A gázokkal távozó sósav korróziót okoz és károsítja a növényeket. A gázok portalanítása szűrőberendezés segítségével történik.

Regressziót gátló gyakorlat 8-6 9 -6 10-6

1-6 2 —o

3 -6 4 -6 5 —a 6 —a 7—a

11 —a

12-6

13 —a 1 4 -6 15 —a

átlagidő: 1 —1,5 perc

Szókeresés táska eb híd mese erdő

6 4 2 4 2 321

Olvasási gyakorlat 1. Saját fejlett „képességei” .......................................................... 2. Nem emberfeletti hatalom, hanem maga az ember ............ 3. Ez ma még alig mondható meg, de úgy tűnik, indokolt az a vélemény, hogy ma még választhatunk a jövő kialakítása és szétrombolása között ............................................................ 4. Az emberek közötti erőszak; a természetes környezet elleni erőszak; az ember saját szervezete és pszichéje elleni e rő s z a k .......... 5. c) ................................................................................................... 6. A lakosság robbanásszerű növekedése; az ember életterének kiterjedése ............................................ 7. Vízszükséglet; gépjárművek száma .................................................................. 8. Civilizációs ártalm ak: urbanizáció (városiasodás); környezetszennyeződés (levegő, víz, zaj); kábítószerek; elidegenedés; elszakadás a természettől .................... ..................................... 9. b) ............................... ................ ................................................... 10. Az ember alakíthat és rombolhat 1. a címben 2. Freud megállapítása szerint (az ember mindig alkotott és rombolt) 3. 7. bekezdés: ma még választhatunk a jövő szétrombo­ lása és kialakítása k ö z ö t t......................................................

ua

tfeT A tí tfA G & A f

Az

a

|

Afew V*r ......

322

i

L em ?

,

J .

77)

5% 8%

10%

15% 10% 8% 6%

16% 8%

14%

Szókincsteszt 11 - D

1 —A 2-0 3 —A 4 —B 5- G 6 —D 7 —A 8- A 9- B 10 - A

12 -

B

13- G 14- G 15- B 16- A 17- B 18- D 19- 0 20 - B

Jelkeresés A táblázatban a kr betűcsoport 7-szer fordul elő.

Regressziót gátló gyakorlat 8 -6 9 -6 10 —a 1 1 -6 12 —a 13 —a 14 —a 1 5 -6

1 —a 2 —a 3 —6 4 —a 5 —b 6 —6 7- a —1,5 perc

Olvasási gyakorlat 1. A kéz munkaterületének magassága 2. A láb elhelyezésére szabadon hagyandó, n y ito tt tér 3. H áttám asz 4. A lábfejet szilárdan a padlóra kell helyezni 323

Regressziót gátló gyakorlat 6 -c 7 —c 8 —a 9 —e 1 0 -6

l —a 2 -6 3 -c 4 —c 5 -6 átlag id ő : 3 perc

Szóképzés 1. 2. 3. 4. 5. 6.

vas állam darab vas zseb kerék

7. 8. 9. 10. 11. 12.

fekete krém nép fenyő kötél ágy

Olvasási gyakorlat 1. Szilárd, cseppfolyós és légnemű káros anyagok kibocsátásá­ val szennyezik a vizet és a levegőt; hatalmas tömegükkel megbontják a táj optikai összhangját; zajosak ............................................................................................ 2. Nincs. Az olvasmány szerint elsősorban egyéb kérdésekkel foglalkozó vagy általánosabb érvényű törvények vonat­ koznak az erőművekre, illetve a velük kapcsolatos egyes ár­ talm akra is ..................................................................................... 3. A táj optikai összhangja (beépítés, terület kihasználás); levegő és víz tisztántartása; zaj elleni védelem; növény- és állatvilág védelme .................................................. 4. A táj optikai összhangjának védelme; növény és állatvédelem .................................................... .. 5. Hatalmas épülettömegüket lehetetlen úgy kialakítani, hogy ne legyen feltűnő ....................... ................................................... 6. A többletköltség............................................................................. 324

12%

15%

16% 8% 6% 6%

7. Szín; építőanyag; magasság; épületek elrendezése; kontúr ............................................................................................. 15% 8. Felmelegedett vizet és cseppfolyós hulladékot engednek a kör­ nyező folyókba és ta v a k b a ........................... . ........................ . . 10% 9. Emlős állatokról az olvasmányban nem esett szó. (A száza­ lék csak határozott tagadó válasz esetén j á r . ) ....................... 12%

Szókincsteszt 1-B 2-A 3- B 4-B 5- A 6- B 1-0 8- B 9- A 10- C

11 - B 12 - 0 13- B 14- B 15- B 1 6 - 4 , B, D 11 - B 18- B 19- 0 20- B

Olvasási gyakorlat 1. A zajok csökkentése (zajforrások módosítása, technikai megoldások); a zajforrások távolabb helyezése (telepítés) hangszigetelés, árnyékolás .......................................................... 20% 2. 1. A hang és a zaj hatása az emberre 2. Különböző zajforrások és zajok tom pításának lehetőségei 20% 3. 1. közúti forgalom; 2. repülőgépek, 3. ép ítk ezések ................................................................................ 9% 4. Az erős zaj fizikai és lelki fáradtságot okoz; nagy zajban nehéz összpontosítani és több hibát követ el az em ber; ha valakit a kis zaj is zavar, az inkább a koncentrációs képes­ ség hiányának tudható be; 325

13 5.

6. 7. 8.

egyesek kis alapzaj mellett jobban tudnak koncentrálni, mint teljes c sö n d b e n ...................................................... .. Míg a víz és a levegő szennyezettségének mértéke fizikai és kémiai mérésekkel megállapítható, a zajártalom meglehe­ tősen szubjektív fogalom . ........................... .............. ............ : . Négyzetével fordítottan arányos: pl. kétszeres távolság ese­ tén a hangerősseg egynegyedére csökken . . . . . . . . . . . . . . . . . Kórházakban .................................. .............................................. b) .............................. . ................... ................ ............ . .

16%

5% 10% 8% 12%

Jelkeresés A táblázatban az ábl betűcsoport 2-szer fordul elő.

Szókincsteszt 1- G 2-B 3 -C 4- D 5 —A 6—C 7-B 8 -A 9 —A

11 - B 12- B 13—C 14 - A 15— A 16— C 17- D 1 8 -B 19 —D

10 - G

20-A

Olvasási gyakorlat 4% 1. Szenzációk........................................................ .................. 2. Módszereit egyáltalában nem tárgyalja; m agát a célt megemlíti, de arról semmi közelebbit nem mond . . . . 12% 3. A 7. napra kiszabott, a gyorsolvasás szükségességét tá r ­ gyaló olvasási gyakorlatban (információk tömege, párhuzamos közlése; redundancia; szakkifejezések túlszaporodása; időhiány) ............................. ................. 10% 326

Cl B 1

(7 3

4. a) dokumentumok közötti válogatás — célja az ol­ vasmány kiválasztása és előzetes ismerkedés az olvasmánnyal — módszere a skimm ing; b) információk közötti válogatás — célja m eghatá­ rozott adat, információ kiragadása — módszere a skipping ........ ........................................................ .

10%

A 1

5. Ezt az olvasmány egyáltalában adott százalék — akár csak a akkor jár, ha ezt a nemleges állította és nem hagyta, hogy

12%

B 2

nem ismerteti (a meg­ 2. kérdésnél — csak választ határozottan a kérdés félrevezesse)

6. Külön szabálya nincs, de feltétele a teljes koncentráció, az olvasmány szerkezetének ismerete és hogy minél biz­ tosabban tudjuk, mit is keresünk; fontos a sok gya­ korlás .............................................................................. .... 12%

B 3

7. újság — célok szerinti olvasás turista — előzetes általános tájékozódás dohányos — az érdeklődés motiváló hatása a keresés­ ben kiállítás látogatója — tervszerűség szerepe a keresés­ ben korrektor — a gyakorlat hatása ...................................

10%

0

8. A skimming nagy felületnek vagy teljes egységnek az erős nagyításra jellemzően elmosódott képe, melyből csak a kontúrok rajzolódnak ki; a skipping egyetlen kis részlet nagyon éles k é p e ...........................................

15%

A 2

2

9. 1. Célszerinti olvasás (újság) 2. A célok két nagy csoportja: a) tájékozódás, válogatás, ismerkedés (szükséges­ sége) ; b) bevésés, megőrzés. 3. A válogatás két nagy csoportja: a) válogatás a dokumentumok között cél: az olvasmány kiválasztása előzetes ismerkedés módszer: skimming; 327

b) válogatás információk között: cél: egy konkrét adat, információ kikeresése, módszer: skipping koncentráció, szerkezet ismerete, keresendő információval kapcsolatos ismeret, gyakorlás ................................................

Szókeresés jácint — gyepü — rét — öröm

Fogalomválogatás 8- M 9- R 10- V 11 - D 12- Z 13- G 14 - A 15- 8

1- H 2- B 3- N 4- F 5- G 6 —P 7- L

Szókincsteszt

16. 1- D 2—G 3- A 4-G 5 —D 6 —D 7- D 8 -G 9- A 10- D 328

11 - A 12-A 13- B 14 - A , 15 - B , 1 6 - B, 1 1 - A, 18 - B , 1 9 - B, 2 0 -4 ,

B C C B, G G G D

15%

A 3

Olvasási gyakorlat 4 —A 5- B 6 —D

1-0

2 -0

3 —0

Jelkeresés A táblázatban az okle betűcsoport 2-szer fordul elő.

Szóképzés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

kulcs kikötő élet férfi madár liszt lámpa

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

leves láng levél út zsemle vadász korona konyha

Regressziót gátló gyakorlat 1 —a 2 —6 3 -6 4 -6 5 —6 6 —a 7- a

9 —a 10-6 11-6 12—a

1 3 -6 14 —a 1 5 -6

8-6

átlag idő: 1 —1,5 perc 329

i 7, ifi'0

Olvasási gyakorlat 1. Szakirodalmi (műszaki-gazdasági) szövegek ........................... 2. Nagyjából egyenlő a r á n y b a n ............................... ...................... 3. Az egyes részproblémákra inkább csak ráirányítja a figyel­ met. Ez nemcsak abból tűnik ki, hogy egy-egy kérdésnek átlagosan 4 oldalt szentelt, hanem abból is, hogy — am int a tagolásból kitűnik — egyenértékű kérdések mellérendelt viszonyban sorakoznak e g y m á su tá n ......................................... 4. G y a k o rla ti........ .................. . ............................................ 5. Nyelvi és szakmai ......................................................................... 6 . Jegyzetek; ajánlott szakirodalom; idegen nyelvű összefoglalók; orosz nyelvű műszaki-gazdasági szövegek fordítása ........ 7. M ag y arra........................... ... . . . . . . ............................................. 8. Német, angol, francia (2 —4 oldal); orosz (12 o ld a l)...............

Szókincsteszt

Regressziót gátló gyakorlat 1—a

6—d

2 —6 3 —e 4 —d 5 -a

7 —e 8- d 9 —6 1 0 -6

átlagidő: 3 perc 330

10% 10%

25% 10% 8%

15% 10% 12%

■19. NAP

Olvasási gyakorlat 1.

A beiratkozott tanulók számának megkétszereződése; az ifjú korosztályok túlsúlyba kerülése; a modern élet valóságos problémáira való felkészítés szüksé­ gessége; urbanizáció; a műszaki kérdések előtérbe kerülése; 15% koedukáció kialakulása ................................... ........................

2.

Berendezéseket; módszereket; az oktatószemélyzet kiképzését ; az oktatási rendszert ................................................................

10%

Általános képzettséget; a műszaki tanulmányok szintjének emelését; nemzetközivé te tt o k ta tá st; az állandó továbbképzés b iz to sítá sá t................ ......................

16%

A rugalmasság. A régi centralizált rendszer nem tette lehe­ tővé a gyors alkalm azkodást; a középfokú oktatásban és az egyetem első évfolyamain a hallgatók tagozatot változtat­ hatnak; a középiskolai tanárok az oktatási programban mó­ dosításokat eszközölhetnek; — erre utalnak az egyes könynyítések i s .....................................................................................

20%

Lehetővé teszi a tagozat változtatását; kisebb csoportos, vagy egyéni tanulásra törekszik; figyelembe veszi az egyéni tanulás ütem ét ........ ..................

15%

Az oktatás nemcsak az ifjúság szükségleteit elégíti ki, ha­ nem lehetővé teszi, hogy az ember egész élete folyamán ké­ pezze önmagát . ................................. .........................................

12%

A felsőfokú intézmények egyes fakultásain szakmai tevé­ kenységet folytató hallgatónak is lehetővé tették a tan u lást; a képzést az aktív tevékenységet folytató és már állásban levő hallgatók szándékainak megfelelően alakítják ki . . . .

12%

3.

4.

5.

6.

7.

331

Fogalomválogatás

1

00

l-p 2-F

00 1

4 —i? 5- C 6- M 7 —Z>

9-L 10- H 11 - N 12- S 13- Z 14- A 15 —jB 16- V

Regressziót gátló gyakorlat 1—6 2 —c 3 -c 4 —a 5 —c 6 -6 7 -6 8 —a

9 —a 10—c 1 1 -c 12 —c 13 —c 14 —c 1 5 -6

átlagidő: 1 —1,5 perc

Olvasási gyakorlat • #

332

Építészeket, tervező mérnököket ........................................... mi? — klíma (levegő, hő) ............................................ mit? — levegőeserét; felesleges hő elvezetését ............................... hogyan? — megfelelő nyílászáró szerkezetek és falak se­ gítségével; a légmozgás szabályozásával......................... hol? — m unkahelyen...................................................... mikor? — munkánál (ülőmunkánál) ............................... miért? — kellemes közérzetet nyújtó hőegyensúly ér­ dekében ......................................... ....................

10% 15% 15%

15% 15% 15% 15%

Jelkeresés A táblázatban a 3M K jelcsoport 1-szer fordul elő.

Szókincsteszt 1 - A, G, E 2- 0

345678910-

A A, B A, D A A, B,

D, E D, E

D, E D, E

11121314151617181920-

C, D, E B, G, E A, D, E B, D, E A, G, E B A B, C, E A, G, D, B, C, E

Olvasási gyakorlat 1. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

akarat, szándék, pontos megfigyelés, a bevésésre érdemes információk kiválasztása, az összkép és a közös jellemző meglátása, közlésmód megfigyelése, ism é tlé s..................................................................

12%

B 1 G 1

2. 3. 4. 5. 6.

— kritikus olvasás (részben), — háromszori átolvasás, — kritikus olvasás, — háromszori á to lv a sá s.....................................

16%

A 2

3. akarat, szándék, aktivitás, érdeklődés, figyelem, válogatás, lényeg kiemelése, 333

alapgondolat, összkép felfogása, szerkezet felismerése. (A kérdésfeltevés nem a szabályok között szerepelt!)

16%

B 2 G 2

4. Az aktív olvasással kapcsolatban, mellyel a kritikus olvasás szorosan összefügg. Az aktív olvasót ugyanis nem vezeti félre sem az ügyetlen, gyenge, sem a sima, gördülékeny előadásmód (4. nap).................... ..............

12%

G 3

5. Saját teljes aktivitással végzett munkánk, amikor a szerző szavaitól elszakadva összegezzük az olvasottak lényegét ..............................................................................

12%

B 3

6. A felépítésben, szerkezet felismerésben — skimming a hangvétel elbírálásában — kritikus olvasás . . . . . .

12%

A 3

7. A háromszori átolvasásnál az első az ismerkedést, az összkép felfogását, a harmadik az összegezést, ismét­ lést szolgálja, de lényegében egyik sem olvasás csak gyors átlapozás, szemben a második, azaz tényleges átolvasással. A kritikus olvasásnál nemcsak azt kell megtudni, hogy mit mond a szerző, hanem azt is, miért — ezt pedig leginkább a hogyan-ból következtethetjük ki. A gondolatok követésénél szemünk minden szót érzé­ kel, de agyunk nem fogja fel, csak a lényeget, vagyis csupán a kulcsszavakra, a gondolatok áram lását jelző kötőszavakra és az írásjelekre figyel; ez pedig a szöveg­ nek csak 50% -át teszi ki ......................................... .. 20%

A 1

Szóképzés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

334

vér fog m inta csiga gyümölcs áru pásztor

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

kert ajándék akadály pecsenye anya falu majom ló

Olvasási gyakorlat 1. előolvasás

1. 2. 3. 4.

Lakás és környezet ........................... ........................................... b ) é s c ) ............................................................................................. nem ............................. .................................................................... c) ...................................................................................................

10% 10% 6% 6%

I I . teljes átolvasás 1. A család és háztartás szerkezete; termelési és fogyasztási viszonyok; közélet és magánélet közötti összefüggés ................... .. 2. Szétválás, elkülönülés .................................................................. 3. A lakás, mely mindenkor hűen tükrözte a társadalom szer­ kezetét, ma a családban és háztartásban a termelési és fo­ gyasztásiviszonyokban, valam int a magánélet és a társadalom közötti összefüggésben tö rtén t változások következtében mindinkább elkülönül, elszigetelődik környezetétől ............ 4. Szétszórt háromgenerációs család ............................................. 5. Élelmiszer tartósítás, b efő zés............................. , . ....................

15% 20%

20% 8% 5%

Szókincsteszt

Jelkeresés A táblázatban a m7xL jelcsoport 2-szer fordult elő. 335

Olvasási gyakorlat • •

Építészeknek, tervező mérnököknek ..................................... mi? — megfelelő akusztikai viszonyok (közepes hang­ erejű beszélgetés szomszéd munkahelyen ne le­ gyen érthető; hangforrás csekély távolságból ne legyen érzékelhető) ......................................... mit? — hangkiegyenlítést, egyenletes zajszintet .......... hogyan ? — visszaverő és hangelnyelő falak segítségével .. hol? — munkahelyen (főleg nagyteremnél) ................... mikor? — m u n k á n á l................................................................ miért? — jobb, zavartalan munkavégzés (zajártalom elkerülése érd ek é b en )...........................................

Regressziót gátló gyakorlat

átlagidő: 3 perc

Szóképzés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

336

fél vár ágy fej udvar ügy méh

8. éle 9. ké] 10. ms 11. ló 12. áll; 13. lev 14. üv< 15. fej

10%

15% 15% 15% 15% 15% 15%

Olvasási gyakorlat 1. Biztosítható-e egyidejűleg az amerikaiak magas életszínvo­ nala és a tiszta k ö rn y e z e t? .......................................................... 20% 2. Kevésbé nagy teljesítményű kocsikat kell használni; el kell kezdeni a gépkocsihasználat korlátozását; el kell fogadni az újra felhasználható göngyöleget; meg kell fizetni a környezetvédelmi harc többletköltségeit; fel kell áldozni a központi légkondicionálást és a sugárhajtású gépen való utazást ........................................................................ 14% 3. Népességszaporodás; szilárd hulladék (csomagolás); levegő szennyezés (szennyezésmentes autó); vízszennyezés; zajártalom .................................................................................... 16% 4. A 2. nap olvasási gyakorlata a csomagolásból eredő szeméttel, illetve az eldobható csomagolási mód megszüntetésének szük­ ségességével és az ezzel kapcsolatos intézkedések bevezetésé­ nek lehetőségeivel foglalkozik.................................................... 20% 5. Légzőszervi betegségek (levegő szennyeződés); a higany mérgező hatása (víz szennyeződés); hipertenzió, rák, stresszállapot (zajártalo m )....................... 18% 6. Légszennyezés mentesebb belsőégésű motor; gázturbina; gőzgép; hibrid rendszerek ......................................... ................................. 12%

Szókincsteszt 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

önéletrajz távközlés szélmotor, légmotor többszólamú a végtelenségig, vég nélkül a szabályosnál fokozottabb működés a kelet, a kiállítás napjától emberalakú (emberi alakban elképzelt, ábrázolt felsőbbrendű lény) 9. emberszabásúak (emberszabású majmok) 337

10. 11. 12. 13. 14. 15. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

önszabályozás egy alakú emberiszony, beteges emberkerülés szaporodás nyelvészet, nyelvtudomány egybeépített hő- és nedvességmérő asztrográfia asztrobotanika deformál autoszérum heliofizika hidrofóbia autoszuggesztio dehidrál

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

fonográf ad astra hidrofil termofil hiperkritika transzformálás poliglott

Olvasási gyakorlat 1. Előolvasás 1. b) ............................... ............................ ........................ .. 2. Termék és vállalat . ...................................................................... 3. Elsősorban a reklámszakembert; ezenkívül még a gyártót, előállítót, a kereskedőt és a pszichológust...............................

10% 8% 14%

II. Teljes átolvasás 1. Angol; ebben a szóhasználatban magyar fordítása nincs, a fogalmat csak körülírni lehet ......................................................

8%

2. Személynek vagy dolognak képzeletünkben élő, az objektív valóságtól többé-kevésbé elvonatkoztatott szubjektív képe (képzeleti kép, jelen esetben gyártmánykép, vállalatkép) . . .

20%

3. A kínálat túl nagy és a termékek csaknem teljesen uniformizá­ lódtak, olyannyira, hogy a választás már nem történhet konk­ rét tulajdonságok, illetve határozott különbségek alapján

20%

4. A r e k lá m ................................. .......................................................

10%

5. Ugyanazt a mosószert a különböző jellegű csomagolás alap­ ján különböző minőségűnek is ítélték . . . .......... ............. . . . . 10% 338

Szókincsteszt 1 1 -Z ) 12- G 13- B 14- D 15 - A 16- B 11 —C 18- G 19- D 20- B

1- B 2- A 3- D 4- C 5 -0 6- A 1-C 1 00 9-B 1 o r-H frikció izomizo- (miso-) -fúg -fita -karp -ozis (-asis) -tropizmus

M/T

= = = = =s =

dörzsölés, súrlódás; (alaki vagy rendeltetési) hasonlóság; utálat, gyűlölet; a) elpusztító, -faló; b) -evő, azzal táplálkozó; -növény; -gyümölcs, -termésű a gyümölcs, -termés sajátossága; = az előtagként szereplő testrész vagy lerakódás okozta bántalom ; = elhajlás, növési irányváltoztatás (inger hatásá­ ra)

ty ^ r

339

Olvasási gyakorlat

26.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

a kocsiban; a kocsis, eszméletlen; a dűlőútról kikanyarodó lovaskocsi összeütközött egy autóval; kettő; csak karcolás; a falu határában az utolsó háznál; az öreg csősz; Trabant; az egyik utas; m ert az építkezés m iatt el van zárva.

Minden helyes válaszért 10—10% jár.

Szókeresés

27.

NAP

nap — fény — óra — jég

Jelkeresés A táblázatban az E2gYi jelcsoport 2-szer fordul elő. 340

Fogalomkeresés 1- D 2 —H 3- L 4 -0 5~T 6- C 1 —K 8- E

9- M 10-F

11 - ö

12 —i? 13-5 14— 15

U

-Z

16- 8

Olvasási gyakorlat A cím : Lakás és környezet (a 22. nap olvasási gyakorlata) az em lített funkciók: élelmiszertartalékolás, mosás, tisztítás, ruházat elkészítése, gyermeknevelés, betegápolás, szabadidő e ltö lté se .................................................................. A 3. nap Szomszédságmozgalmak c. olvasási gyakorlatáról van szó, mely a kertvárosok, lakótelepek terveit, illetve azok részbeni meghiúsulását és annak okait tá rg y a lja ........ A terv technikai-szervezeti elemei az új lakótelepeknél is megvalósultak: ezek közül jelenlegi olvasási gyakorlatunk a kereskedelmi és szolgáltató hálózatról és a kulturális és sportlétesítményekről beszél; a terv társadalmi és politikai elemeket is tartalm azott, ezek azonban nem valósultak meg. Korábbi olvasmányunk ennek okát részletesebben tag­ lalta, a mostani közlemény erre utal és az egymásra u ta lt­ ság és a szociális homogenitás hiányának m agyarázatát egészíti ki .......... .................................. ...................................... A régebbi keletű belvárosi lakótelepeken a kereskedelmi és szolgáltató hálózat a szükségleteknek megfelelően az idők folyamán már spontán kialakult; a kulturális és sport lé-

tesítmények iránti igények azonban újabban jelentkez­ nek és egyre növekszenek, ezek utólagos kielégítése főleg a magas telekárak m iatt nehéz. Ugyanakkor az új lakótelepe­ ken ezeket az intézményeket, illetve az azokra szánt tel­ keket m ár előre betervezik, itt viszont a kereskedelmi és szolgáltató hálózatra vonatkozó igények előzetes fel­ mérése, tervezése ütközik nehézségekbe................................. 20% 5.

Igen, mert az elvárosiasodás nagyon gyors ütemben tör­ tént. Ennek következtében a lakosság legnagyobb része minden átm enet nélkül került teljesen új körülmények közé. Mind a korábbitól eltérő, számára szokatlan munká­ ban, mind társadalmi környezetében gyökértelen volt, a városi polgárság és kispolgári kézműves réteg az új jöve­ vényeket pedig bizalmatlanul, ellenségesen f o g a d ta .......... 20%

Regressziót gátló gyakorlat

28> HhF

1 -c 2 -d 3 -6 4 -6 5- a

6 -6 7 -c 8 -6 9- d 10 —c

átlag id ő : 3 perc

Szóképzés 1. fény 2. hő 3. kor 4. konyha 5. alap 6. fa 7. fehér

342

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

akna út levél leves lepke állat lakó erdő

Olvasási gyakorlat

28, !Mfik

1.

2.

Azt példázza, hogy az olvasási készség, m int a fel­ dolgozás módja, messze elm aradt a hír, azaz a fel­ dolgozandó anyag sebességének és terjedelmének fej­ lődésétől ..........................................................................

8%

A 3

Huszas évek: felfigyelnek a rossz szokásra; megkezdődik a kutatás. Harmincas évek: megindulnak az első tanfolyamok.

3. 4.

Negyvenes évek: a hadügy kezd vele foglalkozni; megállapítják, hogy adottságaink nincsenek kihasználva; felfigyel­ nek a hivatalos szervek, iparválla­ latok és a kereskedelem is. Ötvenes évek: Angliában is mind népszerűbbek lesz­ nek a tan fo ly am o k ............................... 16% A látószögnövelés..................................................... .. 8%

G 1 B 2 G 2

Elsősorban a regresszió leszokását és a sebesség fo­ kozását, emellett azonban a figyelmesebb olvasást is .................................................... .....................................

8%

B 3 G a

5ja. Szerző helyesnek ta rtja az audiovizuális eszközök használatát. Ez abból állapítható meg, hogy a könyv egyes gyakorlatait — pl. a látószögnövelő és regreszsziógátló gyakorlatokat — ugyanezekre az elvekre épülő, egyszerű házi eszközökkel végezteti; erre megfelelő helyen utal is ................................................

20%

B 1

A tanfolyam és a tankönyv csak útm utatás, a mun­ kát a hallgatónak kell végeznie, mégpedig lényege­ sen többet, mint am it a tankönyv előír. A tanultakat pedig azonnal alkalmazni kell a gyakorlatban is . . . . 20%

A 1

1. Rövid történet (Erre az ellentmondásra. . .) 2. Tanfolyamok és tankönyvek (A tanfolyamok ára elég változó, de általában. . .) 3. A megismert módszerek gyakorlása (Félreértések elkerülése v ég ett. . . ) ..................................................

A 2

6.

7.

20%

Irodalomjegyzék

[1] A D LER , M. J . : How to read a book. Simon and Schuster, New York, 1940. 298 p. [2] A N G E R -B A R G M A N N : Entwicklung, Analyse und Eichung des Frankfur­ ter W ortschatztests. Verlag für Psychology, Göttingen, 1954. 41 p. [3] BASU, R . N . : Barriers to effective communication in the scientifie world. IE E E Transaetion on Professional Communication, PC-15. k. 2. sz. 1972. június. 3 0 —34 p. [4] BUZAN, T .: Speed reading. Sphere, London, 1971. 159 p. [5] COOK, G. J . : The art o f making people üstén to you. W est Nyaek, N . Y. Parker Publishing Comp. 1967. 204 p. [6] DEZSŐ Zsigmondné: Gyorsolvaeás. KGM —MTTI, Budapest, 1971. 198 p. [7] DEZSŐ Zsigmondné: A tudományos szerzői tevékenység módszerei és techni­ kája. KGM —MTTI, Budapest, 1967. 42 p. [8] D U D L EY , A .: A Rapid reading. Psychology Publishing Co, Marple, Cheshire, 1964. 256 p. [9] Dynam ic Reading Institute. London, 1970. évi tanfolyamismertető. [10] FRUM KINA - VASZILEVICS —GERGANOV: Szub’ektivnüe ocenki csasztot elem entov tekszta i zritel’noe voszprijatie recsevoj informácii. Naucsno Technicseszkaja Informacija, Szerija 2. 1970. 9. sz. 20 —24. p. [11] Idegen szavak kéziszótára. Szerk.: Bakos Ferenc. Terra, Budapest 1965. 778 p.

345

[12] JUDSON —BA L D R ID G E : The techniques o f reading. Harcourt, Brace and Co. N ew York, 1954. 506 p. [13] KATONA Zoltán: A gyorsolvasás. Kézirat, Budapest, 1972. 135 p. (Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete előadássorozatából: 4822) [14] K ENT, C. D .: Improving your reading. Ottawa, 1961. 10 p. [15] KIR ST - DIEKM E Y E R : Intelligenz Training. Deutsche Verlags - A nstalt, Stuttgart, 1970. 127 p. [16] Kislexikon A —Z. Szerk.: Ákos Károly. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968. 940 p. [17] LARSON, J. J . : A guide to rapid reading. N . Y. Kanpf, 1971. 200 p. 18] LEED Y , P. D .: Read with speed and precision. 111. McGraw-Hill, New York — Toronto —London, 1963. X III. 402 p. [19] LEED Y , P. D .: Reading improvement fór adults. McGraw-Hill, New York, 1956. 456 p. [20] LEWIS, N . : H ow to get more out of your reading. Garden City, N. Y. Doubleday and Comp. Inc. 1951. 425 p. [21] LONDON, G .: The pubUcatiön inflation. American Documentation, 19. k. 2. sz. 1968. április. 1 3 7 -1 4 1 . p. [22] MADDOX, H .: How to study. Pan Books Ltd., London, 1963. 238 p. [23] Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. 1550 p. [24] A magyar nyelv értelmező szótára 1 —7. k. Szerk.: Bárczi Géza. Országh László vezetésével a MTA N yelvtudom ányi Intézete, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966. [25] M IERKE, K .: Konzentrationsfáhigkeit und Konzentrationsschwáche. Hans Huber —Ernst K lett, Bern —Stuttgart, 1957. 142 p. (Abhandlungen zűr Pádagogischen Psychologie I.) [26] OTT, E.: Optimales Denken. Trainingsprogramm. Deutsche Verlags —Anstalt, Stuttgart, 1971. [27] OTT, E .: Optimales Lesen. Schneller lesen + mehr behalten. Ein 25 — TageProgramm. Deutsche Verlags —Anstalt, Stuttgart, 1970. 240 p. [28] Rapid reading programme. Marple, Cheshire (tanfolyam anyaga, segédeszkö­ zei). [29] Rationelles Lesen. Programmiertes Übungsbuch zum Fernsehkurs. Deutscher Studien Verlag, Frankfurt, 1971. 240 p. [30] SMITH —D EÖ H A N T: Psychology in teaching reading. Englewood Cliffs, N . J. Prentice Hall, Inc. 1961. 470 p.

346

[31] S P A C H E -B E R G : Faster reading fór business. Thomas Y . Crowell Comp., N ew York, 1958. 298 p. [32] TAKÁCS Menyhért: A gyorsolvasás problémája. Magyar Könyvszemle, 73 k. 3. sz. 1959. július —szeptember. 299 —306. p. [33] RAYLOR —FRACKENPOHL: Tachistoscopie techniques. Educational Developm ental Laboratories, Inc. H untington, N. Y. 1968. 82 p. [34] Űj magyar lexikon 1 —7. k. Szerk.: az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztősége. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959. [35] Understanding and being understood. Longmans, Green and Co., New York— London —Toronto, 1957. 565 p. [36] W AINW RIGHT, G.: Towards efficiency in reading. U niversity Press, Cam­ bridge, 1968. 102 p. [37] W ERNECK —U LM A N N : Dynamisches 253 p. (Kompaktwissen.)

Lesen. München, Heyne,

1972,

[38] W ITTY, P . : H ow to become a better reader. Science Research. Associates Inc., Chicago, 1953. 304 p. [39] ZIELKE, W .: Schneller lesen — besser lesen. 6. Aufl. Verlag Moderne Industrie, München, 1970. 205 p. [40] ZIELKE, W .: Schneller lesen — selbst trainiert. 4. Aufl. Verlag Moderne In ­ dustrie, München, 1969. 258 p. [41] ZIELKE, W .: Rationelles Lesen im programmierten Selbstunterricht. Leitprogramm. Verlag Moderne Industrie, München, 1971. 212 p. [42] ZIELKE, W .: Leichter lernen — mehr behalten. 3. Aufl. Verlag Moderne Industrie, München, 1969. 204 p.

A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója Felelős szerkesztő: Losonci Nándorné - Műszaki vezető : Büchler Alfréd Műszaki szerkesztő: Szűcs Sándor A kötésterv Rudas Klára munkája K iadványszám : K —3516 — Formátum: B /5 — Megjelent: 30,45 (A/5) ív terjedelemben, 20 000 példányban, Extended betűtípusból, 1974. évben KG - 2252 - i - 7476 74/3233. Franklin Nyom da, Budapest. Felelős: Vértes Ferenc igazgató