A GYORS JE LEN TÉS TÕL A TU DO MÁ NYIG

Szociológiai Szemle 2005/4, 103–108.

A GYORS JE LEN TÉS TÕL A TU DO MÁ NYIG KA PI TÁNY Ba lázs KSH, Népességtudományi Kutatóintézet H-1119 Budapest, Andor u. 47–49.; e-mail: [email protected]

Tóth Ist ván György: Jövedelemeloszlás. A gaz da sá gi rend szer vál tás tól az uni ós csat la ko zásig. Bu da pest: Szá zad vég Ki adó–Andorka Ru dolf Tár sa da lom tu do má nyi Tár sa ság, 2005.

Hány sze gény él ma Ma gyar or szá gon? Hány al ko ho lis ta? És szing li? A ház tar tások hány szá za lé ka csat la ko zik az internetre? Mek ko ra is a Gi ni-mu ta tó? Há rom vagy négy órát té vé zik-e ’a ma gyar’ na pon ta? Nõtt-e a mig rá ci ós po ten ci ál az EU csat la kozás után? Az x ál tal kö zölt mun ka nél kü li sé gi rá ta-e a ’helyes adat’ vagy az y ál tal közölt? Az empirikus társadalomtudományi leírás alapja a társadalomstatisztikai adatok gyár tá sa, a mennyi az annyi kér dé sé re való vá la szo lás. Az em pi ri kus tár sa da lom ku tatók egy jelentõs része ’adatszolgáltatóként’ dolgozik ma Magyarországon, vagyis olyas va la ki ként, aki ké pes a fi nan szí ro zók és a köz vé le mény ál tal hasz nos nak, lé nyeges nek és ob jek tív nak el fo ga dott in for má ci ó kat szál lí ta ni a tár sa da lom va la mely szegmensérõl. Ez a helyzet csu pán ak kor vá lik ki csit bi zony ta lan ná, ami kor egy té má ban több egy más tól füg get len vizsgálat is zajlik és ezek ered mé nyei oly mér ték ben el tér nek egy más tól, hogy ez már a la i ku sok szá má ra is fel tû nõ. Erre a leg in kább szem elõtt lévõ pél da per sze a po li ti kai köz vé le mény-ku ta tás ok eset le ge sen egy más tól je len tõ senel térõ ered mé nyei, de több más ilyen te rü let is van a sze gény ség tõl a jö ve del me ken át az internet-penetrációig. Az ’objektív’ ada tok ‘gyár tá sá nak’ ez a rend sze re per sze ön ma gá ban nem rossz – és így mû kö dik a leg több or szág ban – de az em pi ri kus szo ci o ló gia, mint tu do mány hatékony mûködésének ez a rendszer nem garanciája, csupán szükséges elõfeltétele. (Azért elõ fel té tel, mert ez a rend szer szol gál tat ja a survey-elemzésekhez szük sé ges – egyéb ként igen költ sé ge sen elõ ál lít ha tó – adat bá zi so kat.) An nak, hogy az adat gyár tásra épül ve va ló já ban tu do má nyos igé nyû em pi ri kus szo ci o ló gi á ról be szél hes sünk, m ég to váb bi fel tét elei len né nek. Elõ ször is ilyen fel té tel, hogy pusz ta adat köz lé sen (mennyi az annyi kér dé sén) túl, ezek re épül ve nagy szám ban és meg fe le lõ szín vo na lon va ló di fel dol go zá sok, elem zések ké szül je nek. Elem zé sek, ame lyek a szak iro da lom és az ed di gi ered mé nyek is me reté ben el mé le ti meg ala po zá sú hi po té zi se ket fo gal maz nak meg, tesz tel nek. Elem zé sek, ame lyek el mé le ti meg ala po zott sá gu kon túl az al kal ma zott adat fel dol go zó mód sze reikben túl lép nek ez egy sze rû ke reszt met sze ti le írá son, fo lya ma to kat, oko kat hát tértényezõket ku tatnak. Elemzések, amelyekben az adatgyûjtés során alkalmazott mód szer ta ni dön té sek ha tá sá nak vizs gá la ta va ló ban meg tör té nik, va gyis leg alább a ku-

104

KAPITÁNY BALÁZS

ta tó tisz tá ban van az zal, hogy va ló já ban mek ko ra is le het ada tai min ta vé te li hi bá j a, milyen ha tá sa le he tett, hogy ’a’ és nem ’b’ tí pu sú kér dést tet tek fel stb. Mind er re a hosszú – és kis sé rend ha gyó – be ve ze tõ re azért volt szük ség, hogy felvá zol jam azt a ke ret rend szert, amely ben vé le mé nyem sze rint ér té kel ni ér de mes Tóth Ist ván György Jövedelemeloszlás címû köny vét, amely 2005-ben a Szá zad vég ki adó és az Andorka Ru dolf Tár sa da lom tu do má nyi Tár sa ság kö zös ’csíkos köny vek’ so ro zatá ban je lent meg. Tóth Ist ván György ugyan is a Tárki ve zér igaz ga tó ja ként, az egyik leg je len tõ sebb ha zai ’adatgyár’ ve ze tõ je ként, a köz vé le mény szemében a ha zai szo ci o ló gia egyik fontos ’adatszolgáltatója’. A szer zõ azon ban eb ben a köny vé ben ismét kí sér le tet tett arra, hogy túl lép jen ezen az adatszolgáltatói szerepen és a ren del ke zé sé re álló – egyéb ként irigy lés re mél tó mennyi sé gû és mi nõ sé gû – ada tok ból tu do má nyos tel je sít ményt hozzon lét re. A vizs gált téma – a jö ve del mi egyen lõt len sé gek, vál to zá sai, okai és kö vet kez ményei – azon ke vés tár sa dal mi téma közé tar to zik, amely ér dek li a tá gabb nyil vá nos ságot. Rá adá sul a jö ve del mi egyen lõt len sé gek té ma kör éhez töb ben is kö zöl nek ada to kat, és az ezen a té ren a leg fõbb ’konkurensnek’ szá mí tó Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal adatai kö szö nõ vi szony ban sin cse nek a Tárki ada ta i val. A kö vet ke zõk ben azt vizs gá lom meg, mennyi ben si ke rült a szer zõ nek mû vé ben: A) Túl lép nie a pusz ta adat köz lé sen az el mé le ti hát tér, prob lé mák fel vá zo lá sá nak irá nyá ba (Mi ért is ér de kes tár sa dal mi lag a vizs gált kér dés?) B) Az al kal ma zott elem zé si mód sze rek se gít sé gé vel mennyi ben lép túl a szer zõ a kapott eredmények egyszerû leírásán? (Mi a jelenség oka? Mik a változás trendjei?) C) Mi lyen mér ték ben mu tat rá ez ada tok mö gött meg hú zó dó mód szer ta ni dön tések je len tõ sé gé re?

A) EL MÉ LE TI MEG KÖ ZE LÍ TÉS A könyv elsõ mint egy száz ol da la az ’elméletek és fel te vé sek’ cí met vi se li. Ez a meg gyõ zõ ter je de lem azon ban csa ló ka, mert ebbe a rész be ke rül tek olyan té mák is, mint pél dá ul egyes jö ve del mi egyen lõt len sé gi mu ta tók is mer te té se stb. Eb ben az el mé le ti rész ben vá lik iga zán nyil ván va ló vá, hogy a könyv va la ho vá a közgazdaságtan, a (társadalom)statisztika és a szociológia határ te rü le té re so r olható. Az el mé le ti meg kö ze lí tés leg in kább köz gaz da ság ta ni szem pont ból tör tént meg. Érezhe tõ, a szer zõt nem kí sér tet te meg a vágy, hogy a jö ve de lem egyen lõt len ség kap csán be le ke ve red jen a szo ci o ló gia klasszi kus kér dé sé be: az egyen lõt len sé gek a tár sa dal mi szerkezet hasznos és szükséges és szerves alkotóelemei-e (strukturalistafunkcionalista pa ra dig ma), vagy alap ve tõ en a va la mi fé le ki zsák má nyo lás, jog ta lan haszon szer zés kö vet kez mé nyei-e (konfliktuselméleti megközelítés). Eme két pa ra digmát egy-egy bõ bekezdésben megemlítve kétségét han goztatja, vajon „operacionalizálhatóak-e” ezek az elméletek – va gyis az em pi ri kus ku ta tó számára egy ál ta lán nyújt hat nak-e se gít sé get. Ha son ló an gyor san és fe lü le te sen te kin ti át a jö ve de lem-el osz lás kö zép szin tû elmé le te it (em be ri tõke el mé le te, stb.), majd egy né mi képp vá rat lan ki té rõ ben fog lalko Szociológiai Szemle 2005/4.

A GYORSJELENTÉSTÕL A TUDOMÁNYIG

105

zik a po li ti kai fi lo zó fia li be rá lis új já te rem tõ jé vel Rawls-szal. (anél kül, hogy kitér ne a Rawls-i felfogást vitató ‘szociológusibb’ megközelítésekre.) A jö ve de lem kü lönb ségek értékelése címû fejezetben olyannyira a szerzõ olyannyira hûségesen ’támaszkodik’ sa ját 90-es évek ele jén meg je lent ta nul má nya i ra, hogy még a rend szervál tás elõt ti (!) adat fel vé te lek ered mé nye i re ala poz va vá zol ja azt, hogy mi lyen is a magyar állampolgárok ’jogos’ és ’jogtalan’ egyenlõtlenségekrõl alkotott nézete. (37. ol dal). Ez fõ leg an nak fé nyé ben ér tel mez he tõ ne he zen, hogy mint egy két száz ol dal lal ké sõbb a köny ve – igen ér de kes - utó sza vá ban vá rat la nul is mét vissza tér a jö ve de lemegyen lõt len sé gek la kos sá gi ér té ke lé sé nek prob lé má já ra – de itt már lé nye ge sen frissebb adatokat ismertet. Az olvasó óhatatlanul valamiféle szerkesztési malõrre gya nak szik. Sze ren csé re a könyv más ré sze in nem ér zõ dik ennyi re sem a sa ját ko ráb bi mû vek bõl való épít ke zés, il let ve a könyv fel épí té se lo gi kus ren det kö vet. Azt azon ban az el mé le ti be ve ze tõ a szo ci o ló gi ai nagy el mé le te i tõl és kér dé se i t õl való ódz ko dá sa el le né re még sem le het ál lí ta ni, hogy a könyv a szo ci o ló gi ai el mé leti jellegû megközelítéseket teljesen elhanyagolná. Egyes elem zé sek ese tén is mé tel t en fel buk kan nak – pél dá ul az em be ri tõke el mé le té hez, vagy vi szo nyí tá si cso por tok elméletéhez kapcsolódó- elméleti hivatkozások, elméleti megalapozottságú hi po tézisek. Kü lö nö sen ér de ke sek azok a pon tok, ahol a szo ci o ló gia és a köz gaz da ság tan el mé le t e it szin te egy más sal kon ku rál va, együtt mû köd ve hasz nál ja fel a szer zõ az egyes je len ségek ma gya rá za tá ra. An nak vizs gá la ta kor, va jon mi ért ér zé ke lik az em be rek na gyobb mér té kû nek az egyen lõt len sé gek nö ve ke dé sét a va ló sá gos nál, a ma gya rá za tok kö zött pél dá ul épp úgy fel buk kan a mertoni vo nat koz ta tá si-cso por tok el mé le te, mint a közgaz da ság tan re la tív jö ve de lem-el mé le te. Az azon ban tény, a könyv ben nin cse nek ki hasz nál va azok a le he tõ sé gek, ame lyeket a szo ci o ló gia kö zép szin tû és nagy el mé le tei je lent het nek egy a jö ve del mi egyenlõtlen sé gek kel fog lal ko zó em pi ri kus mun ka szá má ra. 1

B) ELEM ZÉ SI MÓD SZE REK Az al kal ma zott elem zé si mód sze rek vizs gá la ta kor egy ér tel mû en po zi tív a kép. A könyv ge rin cét al ko tó, mint egy 120 ol dal nyi ter je del mû má so dik rész ben (Ada tok és ér tel me zé sek) a szer zõ ren del ke zé sé re álló igen nagy mennyi sé gû ada tot ele gán san és ügye sen is mer te ti, és nem csak is mer te ti, ha nem ér té ke li és elem zi is. A má so dik rész elsõ két fe je ze té ben (a könyv 4. és 5. fe je zet) a le írás, míg az azt kö ve tõ há rom fe je z etben és az utó szó ban az elem zés do mi nál. A fel hasz nált ada tok tág pers pek tí vá ja az, ami kü lö nö sen ér té kes sé te szi a le író részt. A ha zai szo ci o ló gi ai elem zé se i ben mind má ig rit kán ter jed túl az or szág ha táron, il let ve még rit káb ban nyú lik vissza ‘ré gi’ (értsd tíz év nél ré geb bi) ada tok hoz. A 90-es évek ha zai jö ve de lem egyen lõt len sé gi vi szo nyai egé szen más pers pek tí vá ba ke rül nek, ha az idõ sort 1960-ban kezd jük (151. ol dal), vagy ha az össze ha son lí tás ba más eu ró pai (sõt Eu ró pán kí vü li) ál la mo kat is be vo nunk (155. ol dal).

1

Köz gaz da ság ta ni szem pont ból lásd Mol nár György re cen zi ó ját,Köz gaz da sá gi Szem le,2005 jú li us–augusz tus: 785–789. Szociológiai Szemle 2005/4.

106

KAPITÁNY BALÁZS

Az elem zés át te kin ti a szo ci ál po li ti ka ha tá sát a jö ve del mi egyen lõt len sé gek re, a jövedelemegyenlõtlenséget meg ha tá ro zó té nye zõ ket és az egyes társadalmi csoportok el he lyez ke dé sét az egyen lõt len sé gi rend szer ben. Az elem zõ rész egy fe lõl ért he tõ en, kor rek tül iga zol egy sor olyan ál lí tást, ame lyek alapvetõ információkat jelentenek, és elfogadottak kellenének, hogy le gye nek – de nem azok sem a szakmában sem a nagyobb nyilvánosságban. A következõkben a könyv há rom ilyen ál lí tá sát emel ném ki: – A hazai jövedelemegyenlõtlenség nemzetközi összehasonlításban nem hogy kiemel ke dõ nek nem te kint he tõ, de még lé nye ge sen ala cso nyabb is, mint az a ha sonló fej lett sé gû or szá gok ban jel lem zõ ér té kek. – A szo ci ál po li ti kai jel le gû in téz ke dé sek cél zott sá ga nõtt a 90-es évek ben. – Az idõ sek sze gény sé gi koc ká za ta át lag alat ti. Fur csa, de – rész ben pe da gó gi ai és is me ret ter jesz tõ cél ból – mind má ig fon tos és lénye ges ezt is mét és is mét le ír ni, iga zol ni a fen ti meg ál la pí tá so kat, mert a köz vé le kedést az ’elszabaduló egyenlõtlenségek’ a jómódúakat támogató szociálpolitika, az el sze gé nye dõ nyug dí ja sok képe ural ja. A könyv nek ez a ré sze – ha son ló an a mód szerta ni fe je zet hez – se géd anya got je lent het az ok ta tás ban. Az elem zõ rész más fe lõl a már ko ráb ban szé les kör ben is mer te tett fen ti ered mények mel lett sa ját szá mí tá sok alap ján meg erõ sít is mert, de új don ság ér té kû ered mé nyeket. Ilyen a kor-ke re set pro fi lok rend szer vál tás utá ni át ren de zõ dé sé nek kér dé se, vagy ide tar toz nak a sze gény ség be ke rü lést meg ha tá ro zó té nye zõ ket is mer te tõ logisztikus reg resszi ós mo del lek ered mé nyei. Har mad részt a szer zõ elem zõ rész ben több új don ság ér té kû ered mény re jut, el sõsor ban a jö ve de lem egyen lõt len ség mö gött álló ha tó té nye zõk is mer te té se kor (7. fe j ezet). A vertikális társadalmi egyenlõtlenségek átstrukturálódása az igen lényeges szociológiai kérdés, mert meghatározza mind a társadalomszerkezet, mind a mobilitáskutatás kér dés fel te vé se it. A könyv vo nat ko zó fe je ze te erre az alap kér dés re pró bál vá laszt adni, hi szen a jö ve de lem egyen lõt len ség meg ha tá ro zá sá ban egy re nagyobb sze re pet ját szó egyen lõt len sé gi té nye zõk nek a sze re pe ér te lem sze rû en fel kel lene hogy ér té ke lõd jön a tár sa da lom szer ke zet meg ha tá ro zá sá ban. Tóth István György eredményei szerint a rendszerváltás elsõ szakaszát (1987–1992) kö ve tõ en, (amely sza kasz ban az egyen lõt len sé gek nö ve ke dé sé nek oka el sõ sor ban a ház tar tá sok munkaerõpiaci po la ri zá ci ó ja volt,) 1992 és 1996 kö zött „az egyen lõt len sé gek to vább ra is je len tõs nö ve ke dé sét leg in kább az is ko lá zott sá gi szintek kö zöt ti egyen lõt len sé gek nö ve ke dé se ma gya ráz ta” (204. old.). Sõt, a 1987 és 2003 közöt ti idõ sza kasz összes sé gé ben az egyen lõt len sé ge ket ma gya rá zó té nye zõk kö zül legnagyobb arányban a háztartásfõ iskolázottságának magyarázó ereje nõtt. Az is ko lá zott ság nö vek võ sze re pe ér te lem sze rû en össze függ a ház tar tás fõ kor cso portjával, a jö ve del mi dif fe ren ci á ló dás a fi a tal ház tar tás fõ vel ren del ke zõ ház tar tá s ok ese tén (is ko lai vég zett ség sze rint) és fel sõ fo kú ház tar tás fõs csa lá dok ban (kor cso port szerint) kü lö nö sen nagy je len tõ sé gû volt. Az is ko lá zott ság fel ér té ke lõ dõ je len tõ sé gét a szer zõ há rom té nye zõ re ve ze ti vissza, egyfelõl meg szûn tek a re la tí ve túl fi ze tett, ala cso nyan is ko lá zott mun ka erõt igénylõ mun kát. “Más fe lõl a mun ka pi a con benn ma ra dók kö zött fel sza ba dul ha tott az a szo ci aliz mus ban mes ter sé ge sen fenn tar tott kor lát, amely a szel le mi tí pu sú mun ká kat alul érSzociológiai Szemle 2005/4.

A GYORSJELENTÉSTÕL A TUDOMÁNYIG

107

té kel tet te, a fi zi kai mun ká kat pe dig túl ér té kel tet te.” (194. ol dal) Har mad részt bizo nyos ma gas kép zett sé get igény lõ szak mák ban hi ány ala kult ki. A tár sa dal mi szin tû jö ve de lem egyen lõt len sé gek nö ve ke dé sé vel pár hu za mo san az egyes tár sa dal mi cso por tok ban is ál ta lá ban nõt tek a cso por ton be lü li jö ve de lem egyenlõt len sé gek. Ál ta lá ban, de nem min dig. Ha a ház tar tás fõ alap fo kú vég zett sé gû, ha 60 év fe let ti, vagy ha nyug dí jas, ak kor a cso por ton be lü li egyen lõt len sé gek nem nõt tek, ha a ház tar tás fõ inak tív, há rom vagy több gyer me ket ne vel vagy ci gány ak kor egye ne sen csök ken tek. Va gyis az elõ zõ cso por tok ese tén re la tív, míg az utób bi ak ese tén im már abszolút ér tékben is homogenizációról beszélhetünk. Persze lényeges, hogy ez a homogenizáció a tár sa dal mi át lag hoz vi szo nyít va mi lyen szin ten kö vet ke zett be. Míg az is ko lá zat lan ok, a sok gye re ke sek és ro mák homogenizációja rom ló jö ve del mi po zíció mel lett kö vet ke zett be az idõ sek, az inak tí vak és a nyug dí ja sok re la tív hely ze te javult 1987 és 2003 kö zött. A könyv az adat elem zõ ré szé ben ké pes volt túl lép ni az egy sze rû le írá son, rész ben meg gyõ zõ en iga zol va olyan alap ál lí tá so kat, ame lyek el fo ga dot tak kel le ne, hogy legye nek, rész ben rá mu tat va bo nyo lul tabb össze füg gé sek re is.

C) MÓD SZER TA NI KOR REKT SÉG Vé gül a mód szer ta ni kor rekt ség és ala pos ság szem pont já ból ér de mes át te kin te ni a mû vet. A szer zõ mind köny vé nek má so dik fe je zet ben, mind egy több mint húsz ol dalas füg ge lék ben rész le te sen fog lal ko zik a ku ta tás köz ben meg ho zott mód szer ta ni dön tések következményeivel. Ennek keretében részletesen szól egyfelõl az adatokat ter he lõ min ta vé te li és nem min ta vé te li hi bák ról, más részt a mé ret gaz da sá gos sá gi fel tevé sek (ekvivalenciaskálák) ha tá sa i ról, (ide ért ve a sze mé lyi vagy ház tar tás ala pú megközelítést is), harmadrészt pedig a különbözõ egyenlõtlenségi mutatók al kal ma zá sá nak kö vet kez mé nye i rõl. Ez a mód szer ta ni rész több szem pont ból is na gyon lé nye ges. Ha zai vi szo nyok kö zött - saj nos - rit ka mó don de monst rál ja, ho gyan kel le ne min den eset ben szem be sí te ni az ol va sót az zal, hogy a ki jött ered mé nye ket mi lyen nagy mérték ben ha tá roz zák meg a mód szer ta ni dön té sek. Az ek vi va len cia-ská la meg ha tá ro zásának függvényében például módosul annak vi segrádi országok egyenlõtlenségi sorrendje, vagy a különféle háztartástípusok szegénységi kockázata. A jö ve de lemegyen lõt len sé gi mu ta tók ki vá lasz tá sa meg ha tá roz hat ja azt, hogy egy pe ri ó dus ban nö vekvõ vagy csökkenõ egyenlõtlenségeket mérünk, ráadásul ez a ‘csökkenés’ vagy ‘nö ve ke dés’ az ese tek je len tõs ré szé ben a hi ba ha tá ron be lül van. Kü lö nö sen ér té kes, hogy a szer zõ a mód szer ta ni dön té sek ha tá sa i nak be mu ta tá sán túl rá mu tat a dön té sek ide o ló gi ai meg ha tá ro zott sá gá nak („nor ma tív sta tisz ti ka”) kérdé sé re is. Pa ra dox mó don ma guk a fent em lí tett me rõ ben tech ni kai jel le gû nek tûnõ mód szer ta ni dön té sek kö vet kez mé nyi iga zol ják a leg egyér tel mûb ben a szer zõ nek azt a figyelmeztetését, mi sze rint “néz zünk szem be az zal, hogy a tár sa da lom ra vo nat ko zó jó lé ti, ér té ke lõ meg ál la pí tá sok ese té ben szin te de fi ní ció sze rint ke ve red nek az elem zés pozitív szempontjai a normatív megállapításokkal. A deskripció és a preskripció össze ga ba lyo dá sa még a sta tisz ti ká ban is tet ten ér he tõ. Ezért nem árt, ha … igyekszünk nyil ván va ló vá ten ni a po zi tív elem zé sek nor ma tív korlátait” (39. ol dal.). Szociológiai Szemle 2005/4.

108

KAPITÁNY BALÁZS

De épp ez az a pont, ahol eljutottunk a két szociológusi szerep – a ‘megmondóemberi’ és a ku ta tói össze egyez te té sé nek a ha tá rá ig. Mi köz ben nem csak el mé let ben, de az em pi ri kus szo ci o ló gia gya kor la tá ban is min den elem zés ké szí té s ekor szembe kell (vagy kellene) nézni ezekkel a normatív korlátokkal, a ‘megmondóemberi’ szerep sikeres mûködtetésének ezzel szemben éppen feltétele, hogy az ideológiafüggetlen ob jek tív ada tok ra vá gyó szak mán kí vü li ‘meg ren de lõk’ és ‘fel hasz ná lók’ elõl ezek a kor lá tok le he tõ ség sze rint rejt ve ma rad ja nak. Ez zel az ellent mon dás sal itt most nem fog lal koz va meg ál la pít hat juk, hogy összes sé gé ben a szerzõ könyvében sikerrel felelt meg azoknak az elvárásoknak, ame lyeket egy tu do má nyos igé nyû pub li ká ció elé tá maszt ha tunk. A meg szü le tett könyv több szempont ból is si ke res vál lal ko zás nak te kint he tõ, hasz no sít ha tó, mind a ku ta tók szá mára, mind az ok ta tás ban.

Szociológiai Szemle 2005/4.