A MAG Y A R G Y Ó 0 Y S Z E~R .ÉS Z E T I T Á R S A S Á G L A P .J A F e 1e 1ő s s z e r k e s z t
ő:
D R. B R A N T N E R A N T A J,
Szer k es zt e s Apó
z 0 J, TÁN, D TJ DIT s
Is Tv Á N,
ő
k:
D R. K 0 v Á e s
J, Ász J, ó és DR. v I Ne z E
Te eh n i k a í sz e r k e s z t ő: L Á N G
29. évfolyam
z 0 L TÁN
1985. március
M I K .L Ú S
3. SZÁM Gyógyszerészet 29.
81~91.
1985.
A Gyógyszertári Központok és az MGYT területi szervezetek életéről II. BUDAPEST MÜKŐDÉS
I. SZERVEZET -
Központunk működését az az elv vezérli, hogy a fövárooi lakosság gyógysz,e;rell.átását - lehetősé folyamatosan geinktől, ráhatá:sunktól függően és zökk,enőmentesen úgy biztosítsuk, hogy párhuzamosan a vállalati dolgozók közösségének anyagi-erköiJ:csi m-egbeesülését, érdekeit is szem elfüt tartsuk. A gyógyszerel1átú1s Sí".Ük1s églf•1.ei h:1 t:)rozzúk rne.il kiizpontunk működését {:s szervezetiét: 1
-
ia gyógysz;erü\'rlhálúz~tt kiópítetts{~gi~t,
a kiépített gyógys7'ertárhá1óznt mlíkiidh•l{•sc'.'ve]
kapesol
Jeladatokat, ifü,tve :1z azo~
kat e]]átú SJ'jPrvezelj
P.r~·y~:.J,g.ekPt.
A központi 1.r
Pögyóyyszeré.c:;z'i irányítással 4 o.c:ztály: a gyógyszerga7.dálikodási, gyógyS7k.Té.sz.et.i, szaikfelügy.el·f't.i, valamint: .a lJ1en.uházá1si és fenntartási osztály rnükiidik.
o.'izíály A gyógyszergazdúlkodü i központunrk legnagyobb szervezeti egysége. Nemcsak a központi gyógyszerraktár és a galenusi laa ~oratórium tartozik szervezetébe, hanem gyógyszerszállí tások zökkenőmentessége érdekében - a vállalat szállítási csoportja is. A központi gyógyszerraktár vezetője, valamint a szállítási csoport vez€tője - a rugalmasabb és hatékonyabb korlátozott mértékben működés érdekében munkáltatói jogkörr€l rendelkeznek. 14 oszt á Zy un k Szak felügyeleti szakfelügyelő gyógyszerésszel, kémiai és mikrobiolaboratóriummal műkö.:. lógiai gyógyszervizsgáló
laboratóriumunk dik. Kémiai gyógyszervizsgáló - mely különösen a műszeres vizsgálatok terén ért el szép eredményeket - 1983. évben 9872 db gyógyszrmintát v izsgált meg. A gyógyszertárhálózatból mintavételezett 1640 db gyógy:szerminta 9(),310/ 0 -ban nyert megfelelő és e~fogadiható minösítést. Mik1roibiológiai gyógyszierviz:sgáló 1.ahoratóriurnunk nemcsatk a lstiea"i1-t.·7:.ett és .aszi€ptiiku,s kürrülmé~ nyPk kiizütt lké1sz1ült gyógyszer:eket viz.sgálja (1983. táljoéikoztiató ,<'· vi :1nintas'.l.{nn: 12'7{} dh), hanem .i·t>llegg:p] --- ~1z. egyéb, f(ílcg hev{.-te.lre sziánt folyérárnutatva 1ezz.el a knny gyógys:rA•rii'arl!nákat is gy<~gy.sz•e1~készHés higiénés követelrnényeire. Rendsze1resen kiadja az~ osztály .a swkfelügyelöi vizsgálatok álta1áno•síthatú tapasztalatait és kiadványokat lké:sz:ít a gyógyszif'Ttári munka segítésére és színvunaLániak emelé:s·t'í're. 1
1
sokolA gy ó gy g z e rég z e ti osztály s21ervezi a kedalú, operatíiv :feladatai me11ett rületek ,gyógy:szertár,i munkaértekezJeteit, elemzi a felmerült észrevételeiket, java:si11atokat. Vizsgálja a lakos,ság1i tájékoztatás szakszerűségét, valamint a lakossági panaszokat. Szerv·ezetében lelt1áresoport, szignáló műhely és nyomdarészleg, továbbá vényelJenörzési és vényszámlázá1si csoport működdk. Ez utóbbi közrernűködésével nemcsak a gyógyszeI"kiadás sz.abá1yosságát vizsgálja, hanem gy.ógyszerutilizációs feladatokat is ellát. Sajáto-s az osztály irányítási rendszere. Míg egyes vonatkozásokban igazgató közvetlen irányítású feladatokat lát el (panaszügyek, újítási feladatok), a szervezetébe tartozó hálózatfejlesztéssel; berendezési progr.amvalamint egészségnevelés-szervezési készí téssel, feladatokkal megbízott 2 gyógyszerész-szakelőadót funkcionálisan közvetlenül a főgyógyszerész irányítja.
A b e r u h á z á s i é s f e n n t a r t á s i o s zt á ly szervezetében karbantartó részleg és asztalosüzem dokkal.
működik,
egyre
növekvő
munkaerőgon
82
G YÓG YSZERESZET
1985. máiroius
A főgyógyszerész munkáját - osztályszervezettől A hálózat és központi irányítás közötti informáfüggiet1en - gyógyszerész főmunkatárs segíti. ciós kapcsolat elevenségét a szakfelügyelő gyógyFőkönyvelői irányítással 6 osztály működik: szerészek is segítik, nemcsak napi munkájuk soA munkaügyi, bérügyi, számviteli, pénzügyi felrán, hanem naponta 20 óráig tartó telefonügyeleti adatokat ellátó osztályokon kívül említésre méltó szolgálat <ellátásval. a közgazdasági osztály, mely a vál1alat elemző, Belső irányítási rendszerünkben jelentős szer€pet tervező, értékelő és döntéselőkészítő sz,e1rve. A tölt be a kéthetenkénti veZietői-, valamint a nemunkaügyi osztályt a hálózati szaklétszám eloszgyedévenként esedékes kibővített vezetői-kerületi tása, átirányítása, a gyógyszerész- és as,sziszten:s főgyógyszerészi értekezlet. A vezetői értekezlet léputánpótláis:sal kapcsolatos feladatok tekintetében csőzetes, az igazgatói értekezlietet időben párhuzaa főgyógyszerész iráinyítja. 1984 elején sz á rn ímuf; főgyógyszert'.!szi és főkönyvelői értekez:let elő t á st eehn i k ai esop or t u n k as z t á l l y á zi meg, melyek mintegy elö.szűrik, előkészítik az alakult. F1elállítását az tette .szükségessé, hogy igazgatói értekez1etet. Az igazgatói értekezlet)en megnövekedtek mind a már működő számítógérészt vesznek a vállalat párt- és társadalmi szerpes alrendszerekkel, rnind pedig a tervbe vett veinek vezetőt ls. újab~ alrends:ziereikk1el kapcsolat0ts feladatok.* A kibővítet vezetői-k<E•t"ül1eti főgyógyszerészi értekezleteket a !közös gondolkodás, a vitátS kérdé~ Biztosítani kell továbbá az alrendszerek integ;rációsek sokoldalú rnegköZJeHtésie jellemzi, mely mind jM, konzisztenciáját, valamint meg kell teremteni az optimális döntés1ek rneghozatalát, mind pedig az integrált rendszer nagy-számítógépes kapcsoaz azokkal való azonosulást elősegíti. A vállalat 1a tát. T.ávolahbi elképzelésünk (VII. 5 éves tervegészére vagy a dolgozók nagy részére vonatkozó időszakban) komplex irányítási és információs normatív utasítást ezzel szemben csak az igazgató rendszer kialakítása. Ez olyan öss'.Z!etett feladat, adhat ki. A funkcionáli:s osztályokra megosztott amely csak egymásra épülö és egymás,sal maradékközpornti müködés így .az utasí.tások egységével pátalanul ös:szekapcsolható alrendszerek bázisán va~ rosul, mely megelőzi a koordinációs problémákat és lósífüató meg. kiiktatja a párhuzamos és egymást keresztező uta(A fan:tosabb szervezeti egységek méreteibe a munsításokat. kiaerőeHá,tottságot tárgyaló V. fejezet nyújt beteA számítástechnika is fokozatosan beépül a válkintést.) lalat irányításába. Az operatív információk melVállalatunk stabil szervezeti \kerete olyan mű lett, egy!re Wbb komplex irányítási információ ál1 ködési sajátos1ságokkal egészül ki, melynek eredő rendelkezésre, mely szorosabbra fűzi a szakmaije 1kellö rugalmasságot biztosít a változó feladatok megoldásában. Ilyenek a célorientált, probléma-· és gazdasági vezetést, koriszerűsíti a ibels6 irányítási és informádós rends2lert. megoldó teamek: Ezek az egyedi feladatok megolA központi irányítás, mely 1970-től a Hubn utdásá1ra létrehozott alkalmi munkacsoportok fellacában ideigl,enesen berendezett épületben műkö zítják a szervez1et hierarchikus merevségét, a feldött, 1978. évben visszaköltözhetett eredeti headatok megaldására egyesítik és mobilizálják az lyére, a Zrínyi utcába, ahol a régi, életveszély(~S erőkiet. épület helyén birtokba vehette új, kulturált ottA rendkívül széles bázisú gyógysz:ertárhálózat honát. valamint a :központi irányítás szorosabb kapcsolata A lakosság közvetlen ellátását 204 gyógyszertár érdekében - ,a vállalati információrendsz:er részeés egy gyógyászati segédeszköz ellátá1sára szakosí.ként - kerületi főgyógyszerészi szervezet műkö tott egys,ég biztosítja. dik, mely 1a vállala1t vezetését az információk elGyógyszertáraink struktúráját jelentős mértékjuttatásában, a gyógyszertárvezetőket az utasítáben határozza meg az ellátandó terület sajátossága, sok ért1e\]mezésében segíti. Jelzi az általánosan elő az a tény, hogy a fővárosi gyógyszertárak zömmel forduló hálózati jelenségeket, tendenciákat, rendnagyvá1rosi gyógyszerellátást vég:ezneik. A fővárosi kívüli eseményeket. Összekötőkapocs szerepét tölgyógyszertárak képezik az ország gyógyszertártik be a f őgyógyszerészek a kerületi tanácsok egyehálózatának 14'%-.át, az országos gyógyszerforgasített szakigazgatási szerv.einél is és képvi:seHk vállomnak pedig 22%-át bonyolítják. lalatunk törekvéseit.
*
Működő
1979 19.81 1983 1984 -
1985
~
1986
~
és tervibe vett számítógépes a11rendszer,ek:
Munkaügyi nyilvá:nrtartás Aállóeszköz nyilvántartás és elszámoltatás Főkönyvi könyvelés Hálózati elszámoltatás Raktári sz:ámlázás Munka- és védő.ruha nyilvántartás és elsz:ámolitatás Komplex munkaügyi- bérszemélyzeti nyilvántartás és információ Fogyóeszköz nyilvántartás és eliszámoltatás Gyógyszergazdálkodási alrend.szer komplex terve Adatszolgáltatás a galenusi lahoratörlum termelés irányításához Zöldpálya úti gyógyszer.raktár irányítása
Az egy gyógyszertárra jutó 1983. évi gyógyszerforgalom a fővárosban: a megyékben:
3,4 mi1lió Ft 1,9 millió Ft volt.
A fővárosi és a megyei gyógyszerellátás eltérő jellege különbségeket eredményez az egy gyógyszertárra jutó lakosok számában is
a
10,3 ezer fő/gyógyszertár 6,9 ezer fő/gyógyszertár
fővárosban:
a rnegyékben:
J eh:>:nt{)s a
fővároson
be1iil is az átlagtól való eltérés
be]terület.en:
a
külső
kerületekben:
8/} ezer fő/gyógyszertár 12,0 ezer fő/gyógyszertár
GYÓGYSZERiltSZET
1985. máircius
A főváros hálózatában a gyógyszertárak több mint fele - 54%-a - nagyforgalmú, 350/o-a középforgalmú és mindössze 11 %, a kisforgalmú gyógyszertárak részaránya. Hálózatunk 240/o-át kitevő szám szerint 48 - legnagyobb forgalmú gyógygyógyszerforgalom 53°/oszertárunk az 1983. évi át, míg a hálózat 11-0/o-át kitevő - szám szerint 22 - ki.:sforgalmú gyógyszertár mindössze 2%-át bonyolította le. A gyógyszertárak nagyságrendjének t.~ltolódása a nagyobb forgalmi kategóriák felé tartós tendencia, ezért egyre nagyobb'. a gyógyszertárvez,etés és gyógysz·ertári munka:szervezés je1entösége. A főváros gyógyszertárhálóza tában a vezetői teendőket
288 gyógy;;:zJertárvenetö és helyettes 54 csoportv,pzetö gyógyszerész 2·5 csoportvezető a:sszisztens látja eL A nagyfmgal:mú gyógyszertárakban, valamint a a középforgalmú gyógyszertárak egy ré:s2iében veZietőknek írásban is ki kell dolgozniuk a gyógygyógyiszertárS2ler:t~ár működési r endjét. A többi ban csak a dolgiozók munkaköri leírrá:sát. kiell írás~ ban e1készíteni. A gyógyszertárvezetők és a kine~ vezett helyeUesek közötti kívánatos vezetői munkamegosztást a szerve1zieti működési szabályzat orientálj.a. Mivel a gyógy1s,zertárak munkaerőellátott ságát nem a szükséges, hanem a rendelkezésre ál'Ió munkaerő-J,eihetőség szerint - feliadat.ar.ányos eloszt.á1s szabj a meg, :fontos gyógyszertárvez·etői fie1ada t a dolgozók heti- és napi munkarendjének megtlervezésie, valamint szükség esetén a munka-erő, il.letve elvégzendő feladatok rugalmas átcsoportosítása. Az 5 napos munkahétre történő átáHás különös,en megnövelte a gyógyszertárve2íetők ilyen irányú feladatait. A főváros hét végi gyógyszerellátását 44 gyógyszertár bizt0:sítja. Ezek a gyógyszertárak szomhaiton 7.30-14 óráig tartanak nyitva. Szombat délután és va1sárnap 34 gyógyswrtár biztosít nappali ügye1eti ellátást. m~yan ez a 34 gyógyszertár látja el a hét minden napján az éjszakai ügyeleti sz1olgálat'°t is. Miv€l viszonylag nagy a szakképzett dolgozókra jutó szakképzetlenek száma (csomagolók) nem kevés odafigyelést, felelősséget és energiát igényel ezek munkájának megszervezés.e, irányítása és folyamatos ellenőrzé se. A fővárosi lakosság igen hamar észrevételez, kifogásol, panaszkodik, gyakran vélt sérelmek alapján is. Így a gyógyszertárvezetőknek nagyon oda kell figyelniük a betegek és hozzátatozók szakszerű és korrekt informálására. nem kevésbé a sokkitett szor nem kívánatos munkaterhelésnek gyógyszertári dolgozók hangnemér.e. A mennyiségi munkamegosztáJSt jelentő nagyságTendi eltérések mellett kialakítottunk bizonyos fokú funkcionális, munkamegosztást is. A különböző speciális ellátási feladatok közül a fokozatos gyógyászati segédeszköz ellátást említjük meg. Létr.ehoztunk egy kizárólag gyógyászati segédeszköz ellátásra felkészített egy.ség.et. Az általánosnál bővebb €llátást biztosítunk 5 kijelö1t gyógyszertárban. Hat betegellátó gyógyintézetben pedig kilw1yezett 'készldet helyeztünk el az elbocsátott he1
83
tegek eHáitására. (A szakmai munkamegosztásban teljes- és korlátozott feladatkörű gyógyszertárainkról a következő f.ejez·etben számolunk be.) működő
II. GYÓGYSZERT ÁR- ÉS HÁLÓZATFEJLESZ TÉS
Az államosítás során rendkívül aránytalanul tefőleg a belterületre koncentrálódó lepített hálózatot örököltünk. Az V., VI., VII. és VIII. ke;kierük~t·ek faknsságát például 92 gyógyszertár látta el, míg ,;,eJ.enleg e terüliet gyógyszerell:átását 45 gyógyszer~tár biztosítj:Cl. A 278 államosított gyógysZJertár közül ~~ alkalmatlansága iUetve felesleges:sége miatt 40, már 1951-ben megszűnt, a továibbiaklban azonban gyógysz,ertára:ink száma (238) egészen 1968-ig gyakorlatilag nem változott. Terv1960-tól beszélhetünk. szerű hálózatf ejleszMs!ről kiterjeszté1951-1960-ig a tár;s,adalombizto:sítá s sével pámuza:mos., ugrásszerű gyógysz,erszük:séglet-rnöv;ekiedé:s kielégítésére kellett a gyógyszertárekonstrukciókkal felkérakat, kapadtá:s....Jbővhő szíteni. 1968-tól egyre sűrűbben vált gyakorlattá az az elvi megfontolás, hogy a sűrűn laikott településeken a hozzáférhetőség sérelme rnélkül számban kevesiebb, teljesítményben nagyobb gyógis.zertárakkal, színvonalasabb1 é$ gazda:ságosabb ellátást lehet biztosítani. E~ért -- elsősorban a heltterüleben minden lielhetöséget megragadtunk arra, hogy két szomszéd01s, elavult, kis 'k1apacitású gyógyszertár helyett egy nagyobb kapacitásút létesítsünk. 1960-1983-ig 300 ezer laká:s épült a fővárosban - 200 ezer }akótelep jelleggel.. Ez azt eredményezte, hogy a I,ako:sság ielentős résZJe a peremkerületiekbe települt át. Mivel azonban az összlakosság száma 1száJmottievően nem növekedett, :ilZ újonnan fie1éoült vá1rosrészek ellátásával párihuza"". mosan fel kellett tárnunk a megszüint1ethető gvógvszertárnka1t i:s. Ennek megítélése azonban csak fő városi szjnten leihetséiges. Helyi nézőpontból egyeta len gyógyszertár sem tűrnik felesleQ'esnek, ,q:yógvszertárak megszüntetése ezért általában h?:en komoly szubiektív eHenál.lásba ütköZiik. Mivel a főváros területén belüli lakosság-átc:soporto:s u1lás tartós tendenda. törekvésünk, hogy hálózatunk területi elrendeződésével lehetőség szerint kövessük a lakosság területi megoszlását. Jelenleg a lakosság 360/o-a a belső-, 64%-a külső kerületekben lakik, míg 1960-ban ez az arány 100/o-os eltolód::'íst mutatott a belterület javára. Gyógyszertáraink belső és külső területi mPQosz1ása 1985„ év végére várhatóan 43, illetve 57%-os lesz. A nagyarányú tel·epszierű lakásépítés során a t:ervbe vett gyógyszertár építésének elhúzódása miatt - gyakran kényszerültünk átmeneti megoldásra, és néha több éven M. !kis alapterületű, laa kásba telepített kisie.gítő gyógyszertárral kell. már beköltözött lakos1ság ellátását biztosítanunk. A lakótelepi. peremkerüJ.eti gyógysz.erellátás szeris számolnunk kell. hogy vezése során azzal ezeknek a gyógyszertáraknak az ig.ényhevétele általában kisebb. mint ami ellátási területük lakosságszáma a'léljpján várható lenne. Az általános beszerzési szokások k0vetkeztében ugyanis a n"ndszeresen utazó, munkába járó lakosság, gyógyszer-
84
GYÓGYSZERÉSZET
szükségletének jelentős részét a fő közlekedési csomópontüikban elhelyezkedő gyógy:szertárakból szerzi be. Másrészt a lakótelep oly mértékben sűrítí a lakosságot, hogy itt, egy nagyobb kapacitású, jó~ megközelíthető gyógyszertárral akkor is prob~:éma mentes ellátást tudunk 'biztosítani, ha az ellátandó lakosságszám különben 2--3 gyógyszertár lét&sít.ését igényelné. A lakótel€pi gyógyszePellátás szervezéséné] ezért a szoikásostól eltérő, más .nor~ matívákkal kell dolgoznunk. A fövárosí hálózatfejlesztés tehát igen ös:szetett megítélést igényel. 1960-1983-ig 59 új gyógyszertárat létesítettünk é:s 95 gyógyszertárat szüntettünk meg. 1983. év végén gyógyszertáraink száma 202 volt. 1984-1985. évekre szóló terveinkihen 14 új gyógyszertár létesítése és 9 megszüntetése szerepel, utóbbiak: között 4 ideiglenes ellátásra létesített - kisegítő gyógysz.ertáré. A VI. 5 éves tervidőszak végére gyógyszertáraínk vánha tó száma 207 lesz. J el,enleg működő gyógyszertáraink közül: korsZJerű megfelelő
foorszerűtlen
ös1szesen:
62
104 38
30,4°/o
1
51,0'0/o 18,6°/o -------·-
204
100,0°/o
1Anna1k ellenére, hogy gyógy.szertáraink száma 1968. úta 34-el csökkent, mind az foszes, mind pedig az egy gyógyszertárra jutó átlagos alapterület jelentősen növekedett: , , gyúgyszertá- egy gyógygyogyszertar~ak ös:szes szertárra jutó rak .száma alapterület.e alapterület 1968
1984 Különbség:
238 204
37 so;3 m:! 42 970 m'.2
-34
+5 167 m:.i
15H m'.' 210 m'.~
+51
körtér három lnelyek közül egy korlátozott, kettő pedig telje.s feladatkörü. Célszerünek tartanánk, ha az ilyen típusú, „kisegítő" gyógyszertárak ~ mint stabil tehermentesítők ~ nemcsak ideiglenes jelleggel működhetnének. Ezzel a .a fövárosban mintegy 8 ~ hoszszabb távon már nem müködtethető - gyógyszertárat lehetne megtartani a lakosság szolgálatában. A gyógyszertárak fejlesztése során fontos szempunt, hogy a munkahelyek kiképzése, a helyiségek funkcionális kapcsolata ne me11evítse meg a gyógyszertári munkaszervezést, hanem biztosítsa ennek alternatív Lehetős,égeit. Törekvés, hogy a gyógyszertárfejlesztés segítse elő a biztonságos gyógyszerkiadást és gyógy:szerkészítést, növélje az officina áteresztő képességét, csökkent:se a do1gozók f iz~kai megterhelését. 56 gyógyszertárunk ban ezért sínpáron mozgatható gördülő:szekrényekkel oldottuk meg a gyógyszerek raktározását. Újabban az of:ficinákat - a közvetlen feltöltés érdekében a gyógyszerraktárral közös helyiségben építjük. Különleges feladatot jelent a műemlék . berendez,ésü gyógyszertárak felújít á:sa. Rendszere&en elemeú:ük az alkalmazott megoldások gyakorlati beválását és a tapasztalatokat a soron következő gyógyszertárf ej lesztések során haszno:sí tj uk.
111
2
lll.VALLALATGAZ DALKODAS A gyógysz1erellátás biztosítása állami feladat, a a gyógyszertári központok egészségügyi szervek --- szögezi le az egészségügyi törvény. Ebből következnek a vállafa ti formában működő gyógy.szcrtári k:Ci>Zipon1.i0ik más vál.Jalatoktól eltérö sajátoSiságai. E sajáto~ságok közöJt számos olyan tevékenység is van, mely a válla!l1atgazdúlkodás általá·nos megítélése s;;;empont.jából kedvczöUen, gazda·s;~gL;1,Lrn vagy a gyógys:.-:crcllá,tá:s .st-enlpnntjábúl viszun1 szüks,(•gszcrü, köld<~ző vagy ;iz egészségügyi szemJ('ld. helyezi elötérbe. Korább111u az állam e sajá1osságoka1 ;~ gyógyszertári közpnn~ tokra vonat.ko:;;ó kiizgazda.sági szabályozókban lentös 1nértékben prPf eráJt;-i. 1980. évtől kezdődően a szabályozók változását általában ;-i normativitás fokozás1a, azaz a kedvezmények csökkenése jcJ1pmzi, ami a vá1lailatoka1 gazdaságtalan tevékenys·égeík korszerűsítésére, 1
A gyakorl:at többszörösen bebizonyította, hogy a kellő alapterület hiányá~an végZiett gyógyszertár-korszerűsítéstől nem várható a befektetéssel arányos eredmény, mivel ez.ek a gyógysz ertárak csak jelentős kompromiszumma] elégítiik ki .a szakmai és munikathelyí követelményeket. A belten\Ieten jó néhány olyan elavult gyógyszertárunk működik, melynek tel'.lüliet.bővítésére nincs lehetöség, megszüntetése azonban sem el] á tási érdek bői. s
munkamegosztásb1 ~rn működik
a Móricz Zsigmond
h.akkonyságuk, forgalmuk, ny12-
növ·Ph''sÓn>, költsógE>ik, kó.szlcLPi1k csök~ kentésére ösztönzi. A gyógyszertári központoknak azonban. melyeknek korábbj prderált helyz<"tf: 1984-re igenosak beszűkült ~ vcszt1eségeik kompenzálására .alig van 1ch(Aő.ségük, mivd a1aptcv·l'kenységükei (a kic1égítendé5 gyógyszer.szükséglet m(~nnyiségét és féleségét) a lakosság mindenkori úllapoLa determinálja. Soha még válla1atgazd<:1Jkodássé:l] ilyen intenzíven és hozzátelvc'tji'1k, ennyi aggolalurnmal nem kellett foglalkozniuk a vczcLöknck és c~z alól a .szakmai vezetés sem kivétel. A fővárosi gyógyszertári központ gazdálkodását az jellemzi, hogy 1983 . évben a kedv.ezőtlen hatásokat :részben a vállalattól független tényezők, részben vállalati hatáskörbe tartozó döntések, együttesen még kompenzálni tudták, 1984. évben azonban, reségük
1
1
1985.
GYÓd °Y:SZERÉSZET
máirdus
a várható 10,5 11/o-os összforgalom növekedésünk ellenére, már 16,1 %-os nyereségcsökkenés.sel kell számolrnunk A nyereséget szakterületünk szakmai vonala - talán a nyerészkedésre asszociálva - általában sz,emérmes€n kezeli. Pedig ez a vállalati működéshez szorosan hozzátartozó közgazdasági kategória, amely minfoet - munkánk mennyiségétől- é:s minőségétől függően megiHet és amelynek biztosítania kell a fejlesztési- és keresetnövelési lehetőségeket. Központunk főbb gazdálkokodási mutatóit és 1984. évi tervszámait az I.. táblázat mutatja be. I. táblázat gyógyszertári központ 1983. évi főbb gazdáLkJodási mutatói :az országos adatok tükrében, valamint a.z 1984. ét'J tervs.zámai
A
fővárosi
1983
Sorszám
1. 2.
_ _ _1_9_84
l\fogjegy-
C , . zések a orszá.gos fővá!rosi ova:wsi *-.g.al je- - - tierv J:ölt ad1am i l 1i 6 f o r i n t tokhoz növek1e-
Össz,es f orgia lom
3127,0
707,8
Árrés .iel-
3.
2304,3
636,4
166,0
48,0
Forg1alom éritéke
E1tiérés ___ú-"-j_ _ _ __
%
térítési díjon ezer Ft
ezer Ft
10,- Ft
35,0
feletti
Ös,szes be-
4 881,215
14,8
10() 279
47 043
-53 236
28 195,369
85,,2
63 639
104 226
+40 587
Összesen: 33 076,584 100,0
163 918
151 269
-12 649
10,- Ft 56'15,3
1367,8
alatti
1453,2
ös.s:zes r·áifordí t_ái_s_ _4_9_49-',_9_ _ 11_4_6_.o..,2_ _ 1_26_'7_,2_ _ __ csökk1t--
Nyere:ség (4--5)
7.
lVIernnyiség db
c1+2+3)
{i.
niegoszlásban
Meg
vétel 5.
II. tábláza.t Megváluozott téritJési díjú gyári gyógyszerfuészítmények, 1983. 11. félévi forgabYiának egybevetése régi és új térítési dí.Jon 10,~ Ft alatti és 10,~ Ft feletti
Ipair.i (g,ail.
l:abor) és egy tev. bevétel·e 4.
611,9
terméket árusítanak még a szaküzletek, amelyek'"' re a vonatkozó jogszabályok lehetőséget adnak, A fővárosban jelenleg 5 szaküzletünk működik, de újabban a megyei gyógyszertári központokkal kő-< zösen is iétesítetfünk, ílletve tervezzük üzletek nyitását a nagyobb városokban. A szaküzletek gyógyszertári asszisztensek vezetésével működnek. Kedv;ezőtlen hatást gyakorolt gazd.á:lkodásunkra a térítési díjak 1983. július 4-·én életbe léptetett változása. Gyógyszerforgalmunk összetételében ugyanis az országosnál kisebb részaránnyal sz.erepelnek azok a gyógyszerek, amelyek térítési díja növekedett és így a .növekmény a térítési--díj csökkenésének ö.s.szegét nem egyenlítette ki. 1983. II. félévi gyógyszerforgalmunik emiatt 12,7 millió Ft-tal, valamint ennek árkiiegészítés vonzatával - 15,4 millió Ft-tal - lett kevesebb. Az erre vonatkozó adatokat a II. táblázat mutatja be.
781,8* dés: 10,5%
1,e:gű
árkiegé,s,zí tés
85
665,4
221,6
186,0*
nés.: l(j,JO/o
A fővárosi gy6gyszertári központ 1983. évi gyógy.isz1erf orga.lmiá.nak belső összetevői és azok vál~ozta1ása az 1982 .. év adat.aihoz kiépest Fövá1nosi gyógy:szertári :köz.pont gyógyszerlf orga1lma
F'et1osztható nN'ereség
397,3
131,5
110,4
A váUalaHól független tényezők közül, melyek szerepet játszo:ttaik a váHalati egyensúly megtartásában, meg.említjük az eddig nem forgalmazott gyógyáiszati segédeszközöket, a vállaliat dön:té:si hatáskörébe tartozók közül, a „FITOTÉKA" gyógynövény-szaküzletek megnyitását. Ennek · előzmé nye egy jogi lehetőség és egy társadalmi igény jel2n:tkezés.e volt. A vállalati törvény módosítása ugyanis feloldotta a merev profilmegkötéseket és lehetővé tette, hogy a vállalatok alaptevékenységüktől eltérő kiegészítő tevékenységet is végezhessenek. Más részt társadaJimi igény jelentkezett propolisz-tartalmú készítményekre, melyek kielégítésére ellenőrizhetetlen „ellátók" válilalkoztak. A fővárosi gyógyszertári központ „FITOTÉKA" szaküzleteiben kizárólagos joggal forgalmazhatja a Finomvegyszer - Hungaronektár GT. álta'1, ellenőrzött alapanyagból, szabadalmazott gyártási technológiával előállított és a KERMI által ellenőrzött négyféle propolisz-készítményt. A propolisz-készítményeken kívü1 számos olyan 1
· - - - - - ·~-='---"'"'-----=------·
Ös.szetevök
1982
1983
növeke-
millió Ft millió Ft tér. díjas gyári
me.gos,zlás
dés O/o
% 1982
1)8'3 (i
±„3
422,2
443,7
5,1
G5,5
40.4
45,4
12,4
6,3
u6
fogyias;ztói á1r1a:S
181,7
200,9
10,6
23,2
3D,1
Összesen:
644,3
690,0
7,1
tér. díjas
ma,gisz,tráilis
lűi),\)
Ez a szociálpolitikai indíttatású intézkedés véleményürnk sZJerint nem eredményezheti azt, hogy vállafatun!kat v;eszteségek érjék. A térítésd. díj r€ndszernek különben - melynek lényege, hogy a betegek a gyógykeZielésükhöz szükséges gyógyszerekhez kedvezményesen, úgy juthassanak hozzá, hogy abban ők.et anyagi megfontolások ne korlátozzák -komoly hiányossága, hogy a szükséges és a szükségtelien gyógyszerek beszerzését egyformán preferálja. Ezt az állami preferenciát mi egészségnevelé:;·sel nem tudjuk ellensúlyoznL A
1985. máircius
GYÓGYSZERÉSZET
86
gyógysz.erek ,,olcsósága" pazarláshoz és helytelen . gően lehetett visszataritani. Kedvező módon a fÖvárosban ez akkora volt, hogy 1984. évben 123,3 társadalmi értékítél.et kialakulásához vezet. millió Ft nyereségtartalékot képezhettünk. Nép gazdasági érdek a munkaerő hatékony fogMivel a gyógyszertári központoknak - kedvezlalkoztatása és műszaki, technikai, technológiai fejményként - már 1980 óta nem kellett kötelező lesztésekikel történő „kiváltása". Erre ösztönöz a tartalékalapjukat tovább növelniük, - a képzés :szabályozórendszer is, amikor a bérköltség után megszüntetésére részünkire a preferált helyzet befizetendő b;érjárulék mértékét 1981. évtől kezdő szűkülését jelenti. Más gazdálkodó szervezetek rédően 240/o helyett 27%, 30°/o, majd 40°/o-ban állaszére ugyanis e kötelezettség megszűnése kompenpították meg. A gyógyszerellátás „élőmunka-igé zálja a bérjárulék 10%-os növekedését. nyessége" azonban olyan szakmai sajátosság, amely tanulságként elmondhatVállalatgazdálkodási szoros öss~etfüggésben van a gyógyszerbizton:sággal és együtt kell élfogadnunk k.ell el nemcsak osztájuk, Közgazdasági színvonalával. és az ellátás nünk a nehezedő körülményekkel. hanem tudat0lyunk számításai szerint a bérj áruléknak csak a san kell rá f.elkészülnü111k. legutóbbi 10%-os növelése, valamint a bérkiegészítés bérpótlék1ká való alakítása központunknál IV. GYÓGYSZERFORGALOM, LAKOSSÁGI 27,6 millió Ft-tal (a 20 gyógyszertári központnál GYÖGYSZE·RFELHASZNAL AS, együttesen mintegy 132 millió Ft-tal) fogja csökGYÓGYSZERGAZDALKODA S kenteni az ,J.984. évi nyereséget. Az 1977. évi bérpref.érencia, valamint a 4,5'0/o-o:s Gyógys21erfogalmunk az utóqbi években az alábbivégre adómentes bérfejlesztési lehetőség révén ak szerint alakult : lett vo1na ágazatunk hátrányos megszüntethető helyz€te. Mint ismeretes, ez a 1éhetőség is beszű~ Növekedés az előző millió Ft Év kült előb)b 4,0 majd 2,70/o-ra. Tovább rontja leheévhez képest 563J~---------- 15,1 O/o - - - - --1980 ----progrésszív évtől érvényes tőségeinket az 1983. nyereségadó, mely az adóterhet jelentősen megnö3,10/ci 580,5 1981 veli. l l,0 1l/n G44,3 1982 nyere0égb{)] .a 1 apu n k a t Fej 1 eszt és i 7 ,1'% 690,0 1 H83 és az amortizáció 100°/0 -os vis1szatartásával képezhetjük. 1982. évtől ennek együttes össziegébfü fokoN erncsak az évenkénti, hanem a havonkénti inzatosan növekedö hányad 6°/o, 9°/o, majd 19°/0 kegadozás is meglehetősen szé1sős€gies, 1983. éviben rül elvonásra. 1984. évben képződő fejlesztési ala48,7 és 69,4 millió Ft volt a két szélső érték. Az punk emiatt közel 20 milláó Ft-tal lesz kevesebb. 19'77 UJ térHéisi díjrendsz,er bevezetése A fővárosi gyógyszerellátás háttérbázisáit j eóta figyeljük a hazai gyártású és szocialista imdobozforgalmát, lentö Zöldpálya úti nagyberuházásunk - a közportból származó gyógyszerek ponti gyógyszerraktár komplexum első üteme mely 1983. évben 89,7 millió darab volt. Ennek volt 1982-ben indult és 1985-ben fog befejeződni. Ez az 45,60/o-a - 40,8 mil1ió doboz gyógyszer melynek keretében a gyári gyógyszeeLső ütem olyan, amely pot enciáUsian vény né1kül is beszerek raktára, valamint a kapcsolódó infrasfruktú- rezhető. Ha tény1ege1Sen ennél valamivel kevesebb mintegy rális létesítmények fogniak elkészülni is a vény nélkül qesZier21ett gyógy@erek mennyisé430 millió Ft-ha kerül. A körülmények és feltétege, e szám mégis jól jelzi a gyógyszerekkel kaplek gyakO!ri változása többszörö:s program módosícsolatos információ igény, valamint a kiadással tást és kényszerű pénzügyi átcsoportosítást igéegyüttjáró f.elelősség megnövekedését. nyelt. Emiatt keUett .a beruházás II. ütemének A III. táblázat bemutatja a fővárosi és a megyei gyógyszerforgalmának (galienusi laboratórium) indítás.át is 1983. évről gyógyszertári közponitok 1984. év utolsó negyedére halasztanunk - remélmegoszlását 1978. és 1983. években, val1amint a fő jük, hogy a bankhitel feltétel1ek ezt lehetővé tevárosi gyógyszerforgalom belső összetevőinek 1983. szik. Az elkötelezettségünkhöz szükséges feljesztéévi tényszámait és azok váJtozását az 1982. évi adatokhoz képest. si alapot 1983-ban elkülönítetit tartaléka:lapon, A fővárosi gyógyszerforgalom nagyobb részét majd 1984. évtől nyereségtartalék címen biztosít- csökkenő tendenciája ellenére - a térítési díjas juk. Az 1984. évi szabályozás alapján felosztásra ki. Ebből következik, gyári gyógyszerek teszik került a rendelkezésre álló kötelező tartalékalap, amit az elkülönített tartalékalap nagyságától füghogy a főváirosi gyógyszerforgalom lebonyolítása 1
III. táblázat A gyógyszerforg,alom össz·etételének %-os megoszlása a fővárosi és a megyei gyógyszertári központoknál 1978. és 1983. évben Főváirosi
Év
Megyei gyógyszertári központok
gyógyszertári közp.
gyógy_szerlf OTgalma átlagosan
tér. díjas rn.agisztr. %
fogy. áras
tér. díjas gyári %
tér. díjas magiszk. %
fogy. áras 01 10
tér. díjas gyá ri 0/iU
1978
70,1
7,5
22,4
51,4
6,8
41,8
1983
64,3
6,6
29,1
1:9,5
5,9
44,6
1
%
1985. mároius
G YÓG YSZERÉS ZE'l'
jóval munkaig ényesebb , mivel azonos Ft-forgal om a fővárosban sókkal több doboz gyógysze r kiadását jelenti. A megyei gyógysze rtári központo k fogyasztó i áras forgalmá nak mintegy a felét állatgyóg yászati gyári gyógysze rkészítm ények teszik ki. 1983. évben a megyei gyógysze rtári központo k gyógysze rforgalmu k 21 %-ában, a fővárosi központ 1,4%ban forgalma zott állatgyóg yászati gyári készít~ ményt. Ez az el térés indokolt tá teszi, hogy az egy 1akosra jutó gyógysze rforgalom összegét az állatgyógyász ati forgalom nélkül vessük egybe: 1980
1982
1983
lakosra:
271,- Ft
310,-Ft
330,- Ft
] megyei lakos,r.a:
173,-Ft
205,-Ft
223,-- Ft
l
fővárosi
Az eLtérés okát a fővárosi lako~ok több gyógyszer fogyarsZJtásában, valamint a magasab b térítési díjú gyógysze rek gyakoriib!b alkalmaz ásában kell keresni. Ezt indokolja az idöskorú ak nagyobb aránya a fővárosi népesrség ben, a fővárosban erőtel jesebben ható urbanizá ciós, civilizáci ós ártalmak . Erre utal föbbek közöü az a jelenség, hogy a fő városi .liakosok altató- é'.s nyugtató szer fogyasztá sa 2X-,..3X haladja meg az országos átla,got. A szívre ható, valamint a magas vérnyom á,st cs:ö!kkerntő gyógys2l erek dobozfor ga1ma 1983. évb}en elérte illretve meghala dta az átlagos dobodor galom növekedé~;,e (4,40/o) kétszere& ét (8,0%, illetVie 9,6%). Forgalom elemzésü nkkel folyamaf orsan segítjük mind a Központ i mind pedig a Fővárosi Gyógyszerteráp iáis Bizottsá1g munkájá t. Egész:ségnev;elő tevékeny ségünk során figyelem be kell vennünk , hogy a fővárnsi lako:sság , életvitdért nem az egészség ét előté11be helyező racionali tás1Sal szervezi meg, iskoJázot itsági szí,nvo:na lával nem járr együtt egészség ügyi kulturált sága. Ugyana;kkr0r azzal is számolnu nk kell, hogy gyógysze rtári körülmé nyek között csak igen korlátozo tt idö ál:l rendelke zésünkre . Módszere inik:nek ezért tömörneik, célratörőnek kell lennie. BeváHak a gyógysze rek helyes alka·lmaz ását tudatosító saját szerkesztésű szórólap jaink, melyeket nyomdai kapacitás uniktól függően magunk állítunk elő. 1983. évben 2700 házipaitik át vizsgáltu nk felül és 370 egészségnevelő előadást tartottun k. Előadóink felkészül ését előadói segédany aggal segítjük. Nagy sikerük van az egészségnevelő tablókból összeállí tott vándorki állításain knak. , Évek óta foglalkoz unk a gyógysze rgazdálk odás számítóg épes adat- és informác iós alrendsz erének előkészítésével, amelyne k első ütemét képező gépi számlázá st 1983. évben valósítot tuk meg. A központi gyógysze rraktár és a gyógysze :rtárark közötti „áruforg alom" ügyvitelé nek átszervez ése során számos probltém ával és buktatók kal kellett megküzd eni. A NOVEX- sz€l közösen kifejlesz tett UJ számítóg ép, amelyne k üzem behelyez ését 1984. évre tervezzü k, alkalmas lesz - .az eredeti elképzelések szerinti -~raktári készletny ilvántart ás
87
megoldá sára is, amelyre a VT 30 típusú számítógépeink kapacitá sa nem elegendő. Ez raktári készleteinkről tetszés szerinti időpontban nyújt majd informác iót és kiküszöb öli a rendkívü l munkaig ényes raktári készlet:D elvételeke t. Párhuzam osan folyik a rendszer terv részét képező Zöldpály a úti raktárirá nyítási rendszer kidolgoz ása. A számítóg ép segítségé vel új €1emmel bővítet tük osztási gyakorla tunkat. Meghatá rozott gyógyszer.ek:ből a gép az egyes gyógysze rtárak havi cikkelemenk énti átlagforg almával arányosa n számítja ki az adható mennyisé get, mely szám még emberi megítélé sen megy keresztül . Párhuzam osan átszerveZJtük statim ernátásun kat is, melynek lényege, hogy a gyógysze rtári dolgozók idejének megkímé lése érdekébe n, meghatá rozott napokon a statim rendelés felvevői hívjárk telefonon a gyógysze rtárakat. A Dende1és felvétele előtt tájékozta tást adnak az osztott gyógy!sze rek féleségéről és az adható mennyiségekről. Fővárosi sajátossá g, hogy a gyógysze rtáirak gyógy.s.z ergazdálk odási munkájá nak ellenőrzését a szakfelüg yeleti osztály látja el, szorosan együttműködve a gyógyszi ergazdálk odási osztállya l. A gyógy~szertáraik szakmai tevékeny ségének komplex megítélé séhez elengedh etetlenne k tartjuk a gyógys2'i ergazdálk odás értékelés ét, mely véleményünk s2'ierint a szakmai munka szerves része. Átlagos gyógysze rkészletü nk, negyedév i zárókész let alapján - beszerzés i áron - valamint készlettá rolási napban kifejezve az alábbiak szerint alakult: 1980
1981
1982
1983
millió Ft
210,6
228,0
233,2
253,3
készlettár olásd. nap
137,5
143,1
136,4
135,8
Gyógysz erkészlet ünk - komplex okok miatt az elvárt 140 napi átlagforg alomnak megfelelő szintet nem mindig éri el, és nagyobb része van a hálózatb an, mint amennyi gazdálko dá:si szempontaól optimális l enne. Központi gyógysze rraktáru nk összes alapterül ete 12 500 m 2 és a főváros területén szétszórt an, 48 telephely en működik. Ez a múlthoz képest már k1edvezőbb állapot, mivel a Zrínyi utcai székház felépülés e után raktározá si célra alakHott uk át a Huba utcai épületün ket. 1982. évben pedig használatba vettük a törökbál inti DEPO raktárvá rosban eLkészült új raktárurn kat, mely 1530 m 2 alapterületű, 7000 légköbméterű létesítmé ny. Ez a raktár 1500 raklapny i gyógysze r befogadá sára alkalmas, korszerű technoló giával működik, az anyagmozgatás elektrom os targoncá val történik. Gépesítésre 3,8 mihlió Ft-ot fordított unk. A mintegy 70 legnagyo bb forgalmú és legnagyo bb volumenű gyógysze r került itt elhelyezé sre, melyeke t egységcsom agolásba n expediál unk. Bár párhuzam osan 1200 m 2-nyi pincerak tárat szünteth ettünk meg, raktárain k nagy részében a munkakö rülmény ek rna is nehezek, a szociális körülmén yek nem kielégítőek. Megoldá st csak az új Zöldpá1y a utcai raktárbá zis felépülés e jelent majd. Napi probléma 1
1985. má,rcius
G YÓG YSZER,ÉSZET
88
a szükséges munkaerő biztosítása. A fluktuáció alkalmazásával mintegy 50°10 -os. Asszisztensek sikerült ugyan az ösJSzlétszámot megközelítően fenntartani, de a raktári segédmunkások hiánya, agbegyakorlott raktári dolgozóink eláramlása gaisztó és kilátástalan hely2íetet teremtett. Gyógyszertárainkat 12 expediáló raktárból látjuk el. Ezt a szállítás szempontjából kedvezőtlen helyzetet tovább rontja az expediáló- és pótra:ktárak közötti gyakori háttérszállítás. Megnövelte a a szállítáisi feladatokat az ellátáis egyenetlensége, szükségcsomagoLásb,an érkezett gyári gyógyszerek kiszerelésével kapcsc0latos többszöri anya;gmozgatás. (Gyógyszeritárainikat ugyanis csak igen korlátoZOttt mértékben terhelhetjük meg kiszer,elésse1, így 1983-ban központi egységek, bérmunkások, tár:sadalmi munkások 2 milLió fogyas:zJtói csomago1.ást :készítettek el). Mindezeket a gonddkat még tetézte az rn83. IV. negyedévi influenzás megibetegelélsek miaitt megnőtt s1t1atim szállítási igény, valamint a kötelezően e1lőírt 5%-os üzemanyag-1Inegtaka:rí tás. alapterülete Galenusi laboratóriumunk ös1szes 2360 m 2 és 6 telephelyen működik, nagyrészt szaná:láisra ítélt épületekben. Gépesítés.e magasfokú, egység:es irányítása, müködésének koordiná:lásu azonban -- s.zétta:gol.ts.ága miatt - rendkívül energiaigényes és költséges. Laboratóriuimunk termelési é111téke -- mely az országosnaik mintegy 1/3át teszi ki -- az u1óbr-'i években az alábbiak szerint alakult: 19,1 millió ] 8,4· millió 23,5 millió 32,2 millió
1980 1981 1982 1983
Ft Ft Ft Ft
A termelés volumenét a IV. táblázat mutatja be.
A galenusi laboratórium
főbb
IV. táblázat termelési adatai
1980-1983-ig
Gyógyszerfor.ma Folyadék Kenőcs
Por. giranulatum
Te.akeve1rék
1982
1980
1981
101 112 11 3
1000 kg 97 119 156 112 8 14 11 4
tabl.etta
V. MUNKAERÖ-ELLATOTTSAG, BÉRPOLITIKA, ANYAGI ÉRDEKELTSÉGI RENDSZER
E11ientmondás01s helyzet, ha.gy a gyógyszertári központok mint nem versenyző álliamí vállalatok, a munka1 erőpiacon versenyben áUnak más vállatatokkal. Különösen érvényes ez a f övárosi gyógyszertári központra. 1983. évben vállalatunMól 512 dolgozó lépett ki, többek között 11'7 asszisztens, 75 ass:úsztensjelölt, 95 takarító, 53 gyógysz.erész, Különösen kedvezötJ.en, hogy a kilépett dolgozók között ig•en nagy a 30 év alattiak sz,áma. ÁUáslhirdetéseink egész évben olvashatók az újságokban. Anyagi l.ehetö.siégeink korlátozottsága miatt azonban nemcsak gazdasági munikaközösségek:kel, szövetkezetekkel, de még az állami kierskedelemmel sem tudunk versenyezni. Központunk 1983. évben átlagosan 4013 föt foglalkoztatott, melynek fob\b · megoszlását az alábbiakban mutatjuk be:
,központ
hálózat
központ és hálózat összesen
átlagos állományi létszám
804
2560
3364
számított nyugdíjas létszám
107
542
649
fogfolkoztatottak átlagos száma össz.
911
3102
4013
megnevezés
1983 115 207
22 15
1000 dib Kúp, globulus TabiLetita, gömb-
110 gyógyszerféleség készült kiadásra kész csomagolásban. Ezt az tette lehetővé, hogy a központ vezetése a ga1enusi laboratórium fejlesztési koncepciójában nemcsak a termelő, hanem a kiszerelő berendezéseket is szorgalmazta. Így említésre mélmely tó a KING-féle tabletta kiszer.elő gépSOir, 2,4 millió dózis tablettát, az UHLMANN-féle kúpburkoló, mely 4,6 millió darab kúpot, a GASTIf él,e tubustöltő, mely 1) mi11ió dózis kenőcsöt s:zierelt ki 1983. évben. Ezen kívül működik a laf oJyadékikiszerelő-, tea.kiszerelő-, boratóriumban és szignálógép is. Kedvezően alakult latbomtóriumun:k gépi fejlesztésének időzítéSie, amikor az elképzelések még megvalósíthatók voltak. Adott körülmények között azonban, laboratóriumunk nem mutaitja azt a színvonalat, mint amit gépesítettsége lehetővé tenne. Javulást e téren is a Zöld pálya utcai beruházá;s1tól várunk.
6,665
7,116
6,298
6,051
34,317
36,933
50,190
56,831
Laboratóriumunk 1983. évben 277 féle készítményt állított elő, melyek közül 153 féle volt a hiv,q,talo:s előiratú készítmények száma. Gyógyszervizsgáló laboratóriumunk 1983. évben 8059 db galenusi laboratóriumból származó gyógyszermintát vizsgált meg és minősített. Laboratóriumunk egyrie növekvő mértékben tehermentesíti a gyógyszertára'kat. 1981. évben és előzően termelési értéke a magisztrális forgalöm értékének 49500, o-át tette ki, mely részarány 1982. évben 58,5°/ora, 1983. évben pedig 71,0%-ra növekedett.
A fővárosi központ foglalkoztatja a 20 gyógyszertári központ átlagos állományi létszámának 18,5%-át, valamint a nyugdíjas létszám 600/o-át. A 649 számított nyugdíjas ténylegesen 1091 főt jelent, melynek alapján a fővárosban az ös:szfoglal1 a koztatottak 24,5° 0-a nyugdíjas. Bár nélkülük fővárosi gyógyszerellátás megoldhatatlan helyzet előtt álna, évek óta növekvő arányUJka t nem tekinthetjük egészséges tiendenciának. A k&zpanfüan foglialikoztatott 911 dolgozó szervezeti egységenkénti, illetve központi irányítás szerinti megoszlása:
GYÓGYSZERÉSZET
1985. má1rdus
átlagos állományi létszám
központi egys·égek
ál1ományi számíto:tt és nyugdíjas nyugdíj as létszám létszám összesen
központi irányítás, osztályok
-293
47
340
központi gyógyszerrnktár
244
39
283
g-alenusi laboratórium
105
13
118
szállítási c.30port
67
ipari részlegek (karbantartó) egyéb egységek
78
169 243
1983
396
1984
420-430
82
4
1
17
18
Enn:ek eredményekiéll!t az évek óta 1stagnáló 150 szemfben, 1980-81. években sik1erül:t először ais:szisZJten:sjelöltjeink számát az optimáli1s 250-re emelni. (Lásd az V. táblázatot.) Mivel nemosak a l.éts:z;ám bővítése, han em megtairtás1a is problémánk, foglalkozunk végZJett asszis.ztell!Siek é:s pályakezdő gyógJ71szerésZJek részére történő férőhely biztosításával i1s, bár a ,költséggazdálkodá'S vá1f'.ha1tó szigorítása e l1eihető&égeinket is beszűkítheiti. Törekvéseink eHeniére az 1 gyógyszerészre jutó vizsgázott .a:sszi:sztiernsiek száma központunknál a legkisiebb: 1
804
107
911
Az V. táblázat - asisúsz:tensliétszámunrk bemutatáJsa érdekében - 1977. évtől követi a hálózati dolgozók ál1lománycsoportonkénti alakulását, va1.amiint a nyugdíja1s dolgozók számának 1983. ev1 megioszláisiá t. Az évek óta csökkenő egyéb'. (pénztáros, taikarító) állománycsoport jelenti a hálózati dolgozók l1egszűkebb keresztmetszetét annak ellenére, hogy itt fog1a1koztatjuk a legtöbb nyugdíjast. 1983. évben ezért ösztönző pénztárnsi céljutalom vend:sizert vezet.tűnk be (1 főre átlagosan havonta 250,- Ft), az 1984. év egyik feladata a taV. táblázat Átlagos állományi létszám alakulása a főváros hálózatában 1977-1983-ig (.teI,je:s és részmunkaidőben
fog.lialkoztait'Ottak együttes száma, gyógyszerészjelöltek
nélkül) Gyóyyszertálri dolgozók át1lagro1s állományi létszáma gyógy- v. aszs zenész sziszt•P11S
assz. jelö.l!t
egyéb
ÖS1SZeS'.2'1
1977
753
767
149
755
242't
1978
769
784
146
750
2443
1979
768
803
180
721
2472
1980
762
819
232
700
2313
H181
779
857
250
653
'.2!J3n
1982
774
891
242
(;:38
2545
1983
767
918
241
592
25l:J
A hálónathan f 0;g1alko21tatatt nyugdíjasok száma
(számított) 1983
1979 1980
fővel
központi egys·égek össZJesen
Év
karítók valamilyen formában történő ösztönzése. 1983. évben a tervezett 65 pályakezdő gyógyszerés·sZiel szemben mindössze 39 lépett vállalatunkkal munkaviszonyba, ugyanakkor az év folyamán 25 gyógyszeré.~z ment nyugdíjba. Krónikus asszisztell!shiányunk 1979. évben mozdult ki a holtpontról, amelyben részben a megváltozott fog1alko.ztatáspolitikai helyzet (munkaerőá tcsoportosí tás) részben a1sszisztens~szállá1s f éröhel yeink dinamikus növelése játszott szerepet. Saját és tanácsi szál1ásokon, különféle bérleményekben biztosított f.érőhelyek száma, illetve 19'84. évi tervünk az alábbiak szerint alakult:
70
3
89
70
38
434
~12
a
fővárosban
a megyiei központoknál
1 : 1,2 1 : 2,0
A gyógyszertári központok által a VI. ötéves célul kitűzöt1t 1 : 3,0 arány megközelítését, még pe.rspekitivikusian sem látjuk a magunk résZJére reálisnak. A bér- és keres·etszabályozás változás.a szükségessé tette bér- és jövedelempoltikánk átértékelését. A keresetek növ,ekedésében prioritást !foapott a bérf ejlesZJtés, melynek érdekében már 1982. évben l1emondtunk az év végi részesedés képzéséről. A fő városi központ ezzel a gyakO!rlatával egyedül áll a gyógyszertári központok között. Igaz, hogy a bérfejlesztés adóköteles (2,7-%-ot meghaladó) részét háromszoros súllyal kell figyelembe venni a progr.esszív nyereségadó befizetésénél, míg a részesedési alapét csak egyszeresen, és ezért a bérfejlesztés lényegesen „drágá~b", mint a részesedés. Mégi:s a számítá:sok azt mutatták, hogy hosszabb távon ez az adótöbblet megtérül, amikor a következő években a bérek magasabb színvonalából kiindulva lehet az adómentes részt képezni. Bizalmi testületünk érettségéről tanúskodík, hogy ezeket az összefüggéseket megértette és döntésében függetleníteni tudta mag.át az dőző évek gyakorlatától. Az egyes állománycsoportok bérfejlesztésére általában 1 112-2 éven.kéni kerül sor. A bérszínvonal, valamint a nettó részesedési alap egybevetését a fővárosi valamint a megyei gyógyszertári központoknál a VI. táblázat mutatja be. tervidőszakban
no
G YóGYSZERf:SZ ET VI. táblázat
Bérszínvonal alak11lása és nettó rész,esedési, alap képzése 1982. és 1983. években a fővárosi és a niegyci, gyógyszertdri központoknál
Bérszínvonal
1982
1983
Növekedés
Budapest
Ft 51 523
Ft 53 964
4,74
Megyék (átlagosan)
46 632
48 356
3,70
:)'
/o
Nettó R,-alap képzés
Budapest
Megyék összesen
1982
1983
Vált.ozá.o
1000 Ft
1000 Ft
%
6 158
4 J73
-19,3
27 985
'+-23,1
Év végi részesedés
1983 Ft
Megyék ös.szesen
20 8~1D
Növekedés
1000 Ft
27 100
2!J,!)
Mint látható 1983-ban a föváros 2,04°/o-·kal, míg a megyei központok átlagosan 1,00/o-kal növelték bérszínvonaluk adóköteles részét. Ezzel szemben a megyei központok az adómentes bérfejlesztési lehetőség beszűkülése, az adóteher növekedése miaitti keresetkiesést az 1982. évihez képest mintegy 30%-kal magasabb év végi részedés fizetésével igyekeztek mérsékelni. 1984. évre - a szabályozók tüvábbi szigorodása miatt 1,0°/0 os adóköteles bérszínvonal fejliesztés:t terveztünk. Anyagi érdekeltségi rendszerünk nagyme'rtékbe n kapcsolódik az éves tervbien illetve i:ntézkedési tervben meghatározott feladatok színvonalas telj.esítéséh~z. Ez nemcsak a központ irányításában dolgozókra érv€nyes, hanem a gyógyszetrtá:rve zet.őkre is. 1982-ben, élve a feladathoz rendelt jutalom öszt.ön'?'.é5bb hatásával - megszüntettük a gvóg:yszertárve zetök év·es tevékenységén ek átfo[~Ó értékelésétől függő jutalmazását. Helyette évente határozzuk meg azokat a súlyponti feladritokat, nmelyek gyógyszertári szinten leginkább elfoegítik az éves tervcélkitűzések megvalósulásá t. A iutalmazá'-'nál abból indulunk ki, hogy alapjutalomba n részesül minden gyógyszertárveZJető (helyettPs) akinek gyógyszertáráh "ln - a vezetői hatáskörbe tartozó - komolyabb hiányosság nem fordult elő. Az alapiutalom a súlyponti feladatok fo],_ Íf:'sítési színvonalától függően növekedhet varJY csökkenhet. A nagyobb központi egységekben (központi !!yógy;c;zerraktár, gaJenusi laboratórium). valamint a gyógyszertárhá lózatban kerületenként létszámarányosan képzett, ún. decentralizált jutalmazási keret áll a gyógyszertárvezetők és az egységveze,tők rendelkezésére a dolgozók év közbeni kiemelkedő teljesítményén ek azonnali jutalma-
1985. március
zasara. A gyógyszertárhá lózatban a kerületi fő igényelbetö a jutalom, akiknek azonban a keret felosztásával kapcsola tb,\3.n csak koordinatív feladataik vannak. Negyedévenké nt mintegy 25~30 - a negyedév során legjobban igénybevett - gyógyszertári kollektíva részesül „hálózati prémiumban". Az igénybevétel mértékét haü~konysági mutató s-egítségével állapítjuk meg. A mutató számítási alapja a ledolgozott órára jutó forgalom, ami1 a beszerzés arányában bontunk meg és a munkaigényes:s ég szerinti sűlyozássa1 veszünk figyelembe. Az atlagostól e.Itérő tényezőket korrekciós számokkal egyenlítjük ki. Ezt a számítást az új térítési díj,_ rendszer hevezlf'tése óta alkalmazzuk ós folyamatnsan finomítjuk. gyógy.'izerészektől
VI. SZAKMAI KÉPZÉS, TOV ABBKÉPZES SZEMBLVE7NY EK ll TUDOMANYO S, TARSADALMI , ÉS POLITIKAI ÉLETBŐL
Gyógyszer&sze ink 82°/o~a rendelkezík szakgyógys:Derószi, assziszten:sieink 25°/o-a szarkas.szisztensi képesítés1sd. A fele:1
.~;;
11 30
9 16
44
~ .~~
fi
'tj.;
~.·
i
·,s; J~
it;
64n
759
1HB3. évben 71 gyógyszerész szerz.ett szakgyógyszerészi képesítést, 5 fő kapott dok.tori címet, 11 gyógyszerész elkezdte doktori disszertációját, 2 gyógyszerész ért el kandidátusi tudományos
*
91
G YóG YSZERÉSZET
1985. márrcius
fokozatot, 60 .asszisztens szerzett szakasszisztensi képesítést. Mind a gyógyszerészek, mind pedig az asszisztensek részére évenként rendszeresen szervezünk - munka meUetti ·- konferenciás továbképzést, amelyeken gyakorlatilag teljeskörű részvételt biztosítunk. Ezeken - általános kívánságra - az új gyógyszerek kerültek behatóbb ismertetésre. 1983. évbe11 az asszisztensek továbbképzését aktuális kérdésekről valamint szakmai-etikai előadások szóló kérdésekről egészségpolitikai egészítették ki. Továbbképzést szerveztünk pénztárosaink részére is, mivel úgy látjuk, bizonyos kell szintű szakmai-etikai hozzáállást tőlük is Gl várnunk. Jól elősegítik gyógyszerészeink és aszszisztenseink önképzését vállalati kiadványaink gyógyszergazdálkodás(pl.: gyógyszerki.adással, sal kapcsolatos tudnivalók és elvárások összefoglalása). A tudományos élet fő szervezője a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Budapesti, Szervezete. 536 főből álló tagságának mozgósításában, kerületi s21ervező titkárok segítik a 20 tagú vezetőséget. Aktív.an közreműködnek tagjaink a szakosztályok illetve bizottságaink munkájában a nemrég megalakult Egészségnevelési Bizottságban, a „Gyógyszerészet" szerkesztőségében_. a szakosztályokat és tierületi szervezeteket öss-- -:~apcsoló Közforgalmú Gyógyszertárak Bizottságát~an. Célszerű lenne, ha ez utóbbi kieresné a kapcsol1afok.at a vállalati sza1ksZJerveZieti szervek szakmapolitikai bizottságaival. Helyi rendezvényüknek a 2 évenként megtartásra kerülő budapesti Gyógysz erész-Orvos Napoknak már hagyományai vannak. Szépen szerepelnek fiataljaink a Rozsnyay Mátyás Emlékverseny.eken. 1983-ban két gyógysz·erészün k nyerte el az analitikai szakosztály .által meghirdetett orhárom évben szágos pályázat díját. Az utóbbi megtartott rendezvényeken tagjaink 39 előadással szerepeltek. Szervezetünk hatékonysága azonban nemosak saját tagjaira, hanem vállalatunk minden szakmai, szakmapolitikai megmozdulására, különösen pedig fiatal szak€mbereink szakmai tudo1
1
1
mányos tevékenységére is kiterjed. Így közremű ködik az Alkotó Ifjúság pályázat, az Országot' az Asszisztens Előadói Vándor.serleg Verseny, Egészségügyi Ifjúsági Napok résztvevőinek felkészítésében, a pályamunkák qírálatában. Rendszer·esen s·egíti a szervezet a KISZ'.""bizottságunk mellett 1976 ó~a müködő Fiatalok Tudományos Őn ahol évente képzőkörében folyó tevékenységet, 10-15 előadás hangzik el, szakmai folyóíratokból referálnak, fordítanak a fiatalok és élénk szakmai-, szakmapolitikai viták alakulnak ki. Vállalatunk nemcsak a központi elvárások miatt, hanem saját perspektívája szempontjából is nagy jel1entöséget tulajdonít a fiatalok szakmai, politikai képzésének és nevelésének. A gyógyszertárvezetők éves súlyponti feladatai között töbh alkalommal is szerepelt az ifjúságpolitikai feladatok gyógyszertári megvalósítása. Nem véletlen, hogy KISZ-szervezetük ·- melyet a pártvezetőség közvetlenül irányít - igen aktív. Rendszeresen tájékoztatják a munkába álló fiatalokat központunk szervezetéről, feladatáról, munkájáról, képzé::;i-, továbbképzési-, kulturális-, üdülési- és sport l,ehetőségekről. Évente négy alkalommal GYES-Híradót juttat300 dolgozóhoz, akik így áttenak el, mintegy kintést kaphatnak a fontosabb; szakmai, gazdasági eseményekről, az új gyógyszerekről. Szakmai-polikuliturális vetélkedőket, rendezvényeket tikai, szerveznek, illetve részvételre mozgósítanak. Kiemelt feladabk ént kezelik a káderutánpótlásként számonfartott fiatalok képzésé·t, nevelését. 1983ban ifjús.ági fórumokait rendeztek, többek között ,,Számítástechnika a vállalatnál", „Vállalati ga?:daságpolitika fórum" címmel. munkájáért színvona,la.s KISZ-sz,ervez.etünk 1980-ban „Dicsérő Oklevelet", 1981--82-83-ban 1984„Kiváló KISZ-szerve:aet" kitüntető címet, ben pedig a KISZ KB legmagasabb kitüntetését, a „Vörös Vándorzászlót" nyerte el. 1
Vitkóczy Margit gyógy.szerész-f őm unka társ
Dr. Váradi József igazgató
Az Ipari Szervezet klubdélutánjai Fővárosi' Tanác;s Gyógyszertári Az Ipari Szervezet minden hónap második sz€rdáján 14.30 órától a Központ kultúrtermében (Bp. VIIL, Kiss József u. 8.) vitaindí.tó előadásokat tart. Szívesen látják az iparon kívüli - hálózati, intiézeti stb. - kollégákat is; várják hozzászólásaikat.
A soron
következ:ő
témák a
következők:
áprilisban: gyártásközi ellenőrzés a gyógyszergyártásban; májusban: korszerű biotechnológiai eljárások a gyógyszeriparban.
