A gyógyszer kötődése: A szervezetbe bejutott gyógyszermolekula akkor fejti ki hatását, ha talál egy receptort (kötődési helyet) a szervezetben

Toldi Ildikó

Gyógyszer adása A gyógyszerelés az ápolás nem önálló feladatai közé tartozik. Gyógyszerosztás csak az orvos írásos utasítására lehet végezni. A utasításban meg kell jelennie a gyógyszer nevének, adagolási módjának és gyakoriságának.

Gyógyszer minden olyan anyag, amelyet az élő szervezetbe juttatnak betegség megelőzésére, gyógyítására, betegség megelőzésére, gyógyítására vagy amellyel befolyásolni kívánják a szervezet felépítését, működését Eredetük szerint lehet:  növényi  állati  ásványi anyagok  mesterségesen előállított (szintetikus) vegyületek E vegyületekből bizonyos gyógyászati célra történő előkészítés és feldolgozás után alapgyógyszer készül, amelyből különböző műveletekkel állítják elő magát a gyógyszerkészítményt. Gyógyszerek hatása:  a gyógyszerekben levő hatóanyag-részecskék egy-egy helyi fogadó molekuláihoz, kötődési helyéhez (receptor) illeszkednek, mint zárhoz a megfelelő kulcs  ha a gyógyszer hatóanyaga a kötődésihelyhez csatlakozik, és reakcióba lép a szervvel, annak működését átmenetileg megváltoztatja  ezt a változást nevezzük hatásnak A gyógyszer kötődése: A szervezetbe bejutott gyógyszermolekula akkor fejti ki hatását, ha talál egy receptort (kötődési helyet) a szervezetben. Kötődési helyek:  Elsődleges kötődés: ahol a szer a fő hatását kifejti, azaz a legnagyobb mértékben megváltoztatja a szerv működését; ez a hely a gyógyszer támadáspontja  Másodlagos kötődés: a gyógyszer anyaga a szervezet más helyén is kötődhet; ezek felelősek a gyógyszer szedésekor fellépő mellékhatásokért Gyógyszerek hatásideje: Gyógyszerhatás időtartamát a gyógyszer és a receptor közötti idő tartama határozza meg. Hatásidő lehet:

1

Toldi Ildikó    

rövid hosszú elhúzódó (retard) hosszan tartó (depó)

Gyógyszer adag (dózis): A gyógyító hatás eléréséhez megfelelő mennyiségű gyógyszermolekulára van szükség.  

Gyógyító adag: gyógyító hatást kifejtő legkisebb gyógyszermennyiség. Tűrt adag: a gyógyító adagnál nagyobb, de még károsodást nem okozó gyógyszermennyiség.  Halálos adag: a túlzottan nagy gyógyszeradag mérgezést vagy halált okozhat is okozhat. A kezelőorvos a gyógyszerrendeléskor megszabja azt a mennyiséget, amely az eredményes kezeléshez szükséges: pl.: naponta 2x1 tbl. vagy 3x1 ek. oldat. A gyógyszerben levő hatóanyag mennyiségét többnyire grammban (g) adják meg.  1 mg= 0,001 g  NE = nemzetközi egység >> a hatóanyagból nagyon kis mennyiség van a szerben Oldatoknál:  1 kávés kanál= 5 g  1 gyermek kanál = 10 g  1 evőkanál = 15 g Folyékony gyógyszerek egy részéhez adagoló kanalat adnak. Gyógyszerhatása: A szervezetbe bejutott gyógyszer kifejti hatását:  helyi hatás: kültakarón, felszínen vagy belső szerveken  általános hatás: a vérbe jutott gyógyszermolekulák a célszerv receptorain kívül eljutnak más receptorokhoz is, sőt hatást fejtenek ki az egész szervezetre (védekezőrendszer mozgósítása, annak támogatása stb.)  Nemkívánatos hatás azaz mellékhatás: Pl.: hányinger, hányás, fejfájás,kipirulás, verejtékezés, hasmenés stb. A gyógyszerek leírása, betegtájékoztató tartalmazza.  Kétfajta gyógyszer a szervezetben kiegészítheti vagy ronthatja egymás hatását erre figyelni kell.  Egyes gyógyszerek károsíthatják a fejlődésben lévő magzatot, fejlődésirendellenességet okozhatnak  Bizonyos gyógyszerek az anyatejjel kiválasztódhatnak. Gyógyszerallergia: A szervezetbe jutott gyógyszer olyan anyagok keletkezését indíthatja el, amelyek ismételt gyógyszerbejutás esetén érzékenységi reakciót váltanak ki Ilyenkor a szervezet a szokásostól eltérő reakcióképességgel lép fel, néha életveszélyes lehet, pl.: Penicillinnel szembeni allergia. Tünetei:  enyhébb: bőrviszketés, csalánkiütés stb.  súlyosabb (életveszélyes): gégevizenyő, tüdővizenyő, sokk stb.)

2

Toldi Ildikó

Gyógyszermérgezés: Fogalma: a gyógyszer okozta betegség Bekövetkezhet:  szándékosan (öngyilkosság)  véletlenül Oka:  az előírt adagnál nagyobb mennyiségű gyógyszer bevitele a szervezetbe  valamely ok folytán lelassul vagy egyáltalán nem következik be a kiürülés  a szervezet túltelítődik a gyógyszer anyagával Veszélyeztetettek: gyermekek, idősek. Kiváltója: gondatlan tárolás/gyermekeknél, feledékenység/ időskorban, a gyermekek érdeklődését felkeltik a különböző színű, mintázatú tabletták, sokszor hasonlítanak bizonyos cukorkákhoz. Gyógyszerfelhalmozódás: A tartósan, hosszú időn át szedett gyógyszerek hatóanyagának felhalmozódása Telítő adag: A gyors gyógyszerhatás elérése céljából bizonyos gyógyszerek esetében kezdetben alkalmazott nagyobb adag. Fenntartó adag: A továbbiakban, csökkentett adag Gyógyszerek kiürülése a szervezetből:  veséken keresztül vizelet formájában  bélrendszeren át, részben felszívódással, részben széklettel  mirigyek termékeivel verejték, nyál útján  tüdők működése során a kilélegzett levegővel  bőrön keresztül párolgással Gyógyszerérzékenység csökkenés: Folyamatos adagolás során a gyógyszer nem tud olyan hatást kifejteni, mint a kezelés elején ill. bizonyos idő után csak nagyobb adagban fejti ki a kellő gyógyító hatást. Gyógyszerfüggőség:  Lelki (pszichés) gyógyszeréhség: a beteg a gyógyszer hatását szeretné megismételni azért,hogy átélje ugyanazt az élményt  Testi (szomatikus) gyógyszerhozzászokás: a hosszan tartó gyógyszeres kezelés után az illető gyógyszer szedésének elmaradásakor testielvonási tünetek is társulnak a lelki mellé Gyógyszer rezisztencia: A baktériumok elleni indokolatlan gyógyszerszedéssel járóveszély, hogy a szervezetben kialakul a kórokozó ellenálló képessége. Gyógyszerformák Előállításuk szerint:  Gyógyszergyári készítmények  Gyógyszertári (magisztrális) készítmények 3

Toldi Ildikó

Felhasználásuk (alkalmazásuk) szerint:  Külső használatra alkalmas gyógyszerkészítmény, ez hengeres üvegben „KÜLSŐLEG!” felirattal.  Belső használatra szolgáló gyógyszerkészítmény, ez hatszögletű üvegben „BELSŐLEG!” felirattal. Megjelenési formájuk szerint:  Szilárd formák: tabletta, drazsé, pilula, por, kapszula, kúp, golyó, fiola, üvegcse, ezek műanyag vagy papírdoboz kiszerelésben vannak.  Lágy formák: kenőcs, paszta, krém, ezek üveg vagy műanyag edény, tubusos kiszerelésben kaphatók.  Folyékony formák: oldat, keverék, szirup, kivonat, főzet, szuszpenzió, tinktúra(alkoholos oldat) ezek üveg kiszerelésben vagy injekció, infúzió, fiola kiszerelésben vagy permet porlasztás (spray) formájában  Transderminális tapasz: hatóanyag a bőrön keresztül szívódik fel. Gyógyszerek bejuttatásának módjai: Emésztőrendszeren keresztül:  szájon át, lenyelve: tabletta, pilula, folyadék  nyelv alatt: tabletta, spray  végbélen át: kúp, kenőcs, beöntő folyadék  szondán keresztül: közvetlenül a gyomorba Emésztőrendszert megkerülve:  injekció formájában: bőrbe, bőr alá, izomba, erekbe (véna, artéria), testüregekbe, közvetlenül a szívbe, gerincvelőűrbe, ízületbe)  orron át: orrkenőcs, orrcsepp  szembe: szemkenőcs, szemcsepp  légutakon át: spray, gyógyszerporlasztóval  hüvelybe alkalmazva: kúp, golyó, oldat, kenőcs  bőrön át: kenőcs, krém, paszta, folyadék, spray, tapasz (transzdermális), ionok elektromos úton történő bejuttatása (iontoforézis) Gyógyszerek intézményi beszerzése, tárolása, adagolása A gyógyszer állás közben veszíthet hatásából. Befolyásolja: tárolási hő- és fényhatás Követelmény: a tárolás során a gyógyszer minősége ne változzon.  Tárolás: - kulccsal jól zárható szekrényben, amely nincs radiátor közelében, napsütéses helyen - betűrendben, lejáratos gyógyszerek előrébb külön (nem az élelmiszeres) hűtőszekrényben (kenőcs, kúp, oldat)  Felhasználhatósági idő jelzett a csomagoláson: A gyártási szám utolsó 2 számjegye jelzi agyártás évét, jelölhetik külön a lejárati idő egy sorral lejjebb, ha nincs, akkor általában 5 év.  Kábítószerek: Erős falú, jól zárható ún, kábítószeres dobozban a szekrényben. Ennek kulcsa egy külön ezzel a feladattal megbízott felelősnél legyen. Csak egyszeri adag, névre szólóan vehető ki, azonnal be kell adni. Kartonon rögzíteni.

4

Toldi Ildikó  

A vény nélkül kapható gyógyszereknél kikérni az orvos vagy a gyógyszerészvéleményét. Tilos: bármilyen gyógyszert jelzés nélkül vagy más feliratú (főként élelmiszeres, üdítőitalos stb.) üvegbe átönteni vagy abban tárolni!!

Otthoni gyógyszer beszerzése, tárolása, adagolása: HÁZIPATIKA Sebellátás eszközei:  Mullpólya  rugalmas pólya  steril gézlapok  ragtapasz  sebtapasz  steril vatta Gyógyszerek:  nem erős hatású (recept nélkül kapható) gyógyszerek  fájdalomcsillapító  lázcsillapító  görcsoldó  meghűlés elleni szer  rovarcsípés elleni szer  székrekedés elleni szer  hasmenés elleni szer  C-vitamin (vitaminkészítmények)  torokfertőtlenítő, szopogató tbl  fertőtlenítőszer  Orvos által rendelet eseti vagy tartós szedésre felírt gyógyszerek Egyebek :lázmérő, ágytál stb.

Gyógyszerek: Fájdalomcsillapítók: Hatáserősség szerinti lehetnek:  gyenge hatású fájdalomcsillapítók  erős hatású fájdalomcsillapítók Gyenge hatású fájdalomcsillapítók: Ezek gyulladás, fájdalom és lázcsillapítók egyben jellemző rájuk hármas együttes hatás. Készítmények:  Acetil-szalicilsav: Aspirin, Aspro, Colfarit stb.  Paracetamol tartalmú: Panadol, Rubophen stb.  Pirozolon- származékok: Demalgon, Algopyrin Erős hatású fájdalomcsillapítók: Ezeket kábító fájdalomcsillapítók is nevezik. Gyorsan bódítják az agykéreg fájdalomérző helyeit. Legismertebb a mákból származó ópium melynek két ismertebb hatóanyaga: 5

Toldi Ildikó  

Morfin, szintetikus készítményei: Dolargan, Depridol, Contramal; hozzászokás veszélye nagy Kodein > köhögéscsillapító hatásúak

Gyulladáscsökkentők: Nem szteorid gyulladáscsökkentők Kórokozó hatására változások következnek be a gyulladásos szövetekben vérbőség, nő az erek áteresztő képessége, vizenyő képződik. Ezt csökkentik a gyulladáscsökkentők.Főleg mozgásszervi betegségekben használják: Voltaren, Diclofenac, Cataflam stb. Huzamosabb időn át szedve fekélyt okozhatnak a bélrendszerben (fekélyes beteg nem szedheti). Lázcsillapító gyógyszerek: Az emberi szervezet hőmérsékletét az agytörzs középagyi részében elhelyezkedő hőszabályozó központ ellenőrzi. A betegséget előidéző kórokok hatására a hőmérséklet emelkedhet ez a védekezőmechanizmus. Ugyanakkor a kórokozó méreghatása, a kóros fehérjeféleségek (mint lázkeltő anyagok) a hőközpontot izgalomba hozzák. Lázcsökkentők 38 fok felett fejtik ki hatásukat. Pl.: Rubophen, Germicid stb. Érzéstelenítők és görcsoldó szerek:   

Helyi érzéstelenítés (lokális):az érző idegvégződések közvetlen fájdalomfelvevő képességét hatástalanítják pl.:kenőcs, krém, spray stb. Vezetéses érzéstelenítés során az érző idegrost köré fecskendezik oldat formájában a gyógyszert. A forgalomban lévő szerek többsége kokainszármazék pl.: Novokain, Lidokain, Markain stb.

Általános érzéstelenítés: Narkózis, altatás:  alvásszerű állapotot idéznek elő gyógyszeresen valamilyen műtéti beavatkozás elvégzéséhez  az altatószerek a központi idegrendszer bizonyos területeinek bénításával fejtik ki hatásukat  altatás lehet: rövid ideig tartó és tartós  gépi belélegeztetés. Görcsoldók: Simaizom görcsoldók. A belső szervek, zsigerek falában található simaizmok heves fájdalommal járó görcsös összehúzódásának oldására szolgáló szerek. pl.: No-Spa, Papaverin stb. Nyugtatók, szorongásoldó szerek:  

aközponti idegrendszer ingerlékenységét csökkentik aközponti idegrendszerben normálisan is működnek gátló, feszültség – vagy szorongásoldó – hatások

6

Toldi Ildikó  

a gyógyszerek többsége ezt a hatást erősíti fel, pl.: Andaxin, Xanax, Seduxen, Elenium stb. ezek a szerek a görcskészséget csökkentik, ezért alkalmasak epilepsziás vagy hasonló görcsrohamok oldására

Altatók  az alvás élettani szükséglet, az idegrendszer pihenését szolgálja  megfelelő mennyiségű alvás hiányában a tápanyagok nagy része hővé alakul, az elfogyasztott tápanyag veszendőbe megy  az alvászavar nem betegség, hanem tünet  az altatók pl.: Dormicum, Lendormin, Imovane, Eunoctin vagy megkönnyítik az elalvást (=elaltatók), vagy mélyítik, megnyújtják az alvás időtartamát  rendszeres szedésük gyógyszerfüggőséghez vezet  Légzésre ható gázok, szerek:  Oxigén: színtelen, szagtalan, íztelen gáz. Oxigénhiányos állapot, ha a szöveteksejtek nem jutnak elegendő oxigénhez. Belélegeztetése: orrszonda, szájmaszk, „sátor”  Szén-dioxid: fontos szerepe van a légzés szabályozásában. Kis mennyiségben fokozza a légzést. Nagy mennyiségben a légzés leállását okozza. Asztmaellenes szerek: Nehézlégzéses roham oldására, megszüntetésére ill. csökkentésére alkalmazzuk.  Csökkentik a hörgők nyálkahártyájának duzzanatát, a hörgők simaizomgörcsét, az allergiát  Elsősegélynyújtásként: orvos megérkezéséig – Calcium, Diaphyllin injekció Allergiaellenes szerek A szervezet minden idegen, fehérjeszerű anyagra ellenanyagot termel válaszként. Az ismételt allergén az ellenanyaggal találkozva heves válaszreakciót eredményez, szöveti hormonok keletkeznek, hisztamin (értágulat, vizenyő, simaizomgörcs, kiütések stb.) A gyógyszer hatása:  hisztamin képződés megakadályozása: antihisztaminok – Fenistil, Calcium, Calcifedrin  sokk kivédése – Tonogén, Depersolon (szteroid) Köhögés csillapítók: Köhögési központ ingerlékenységét csökkentő gyógyszerek:  százaz, kínzó köhögés esetén: kodein és származékai  védekezőreflex erősségét csökkentő szerek: kodein nélküli gyógyszerek Köptetők, nyákoldók: Bő váladékozás esetén, a váladék könnyebb eltávozásának megkönnyítésére  fokozzák a váladékelválasztást, emiatt a váladék felhígul  folyékony köptetők: Salvus-víz, lúgos ásványvizek stb.  illóolajok: ánizs, menta, kakukkfűolaj stb.  a köhögést kiváltó váladék oldása nyákoldókkal: Mucopront, Fluimucil stb.  kombinált szerek: Erigon, Fagifor szirup stb.

7

Toldi Ildikó Szívritmuszavar gyógyszerei: A működészavar a szívritmus szabálytalanná válása miatt szükséges. A kialakult ritmuszavart a ritmus változásának megfelelően kezeli az orvos:  a szívösszehúzódások számát csökkentő gyógyszerek (béta-receptor blokkolók)  szívösszehúzódások számát növelő gyógyszerek Szíverekre ható gyógyszerek:  koszorúerek elmeszesedésekor az érfal rugalmatlan, beszűkül, vérrögösödésihajlam  az érfalat tágító gyógyszerek: nitrátvegyületek (percek alatt hat) – Nitromintspray, Niromint sublingvális tbl. Vérnyomás és érelmeszesedés gyógyszerei: Vérnyomás és érelmeszesedés összefügg egymással: egymás rizikótényezői. A nem gyógyszeres kezelés is fontos:  testsúly csökkentés  dohányzás elhagyása  só- és zsírszegény diéta  életmód-változtatás Gyógyszeres kezelés lehetséges változatai:  vízhajtók  szív összehúzódását csökkentő szerek (receptorblokkolók)  értágítók  veseműködést szabályozó szerek  érfalra ható szerek  központi idegrendszer várnyomás szabályozásával ható szerek  vérzsírok csökkentésére, helyes arányuk fenntartására szolgáló gyógyszerek Vizelet ürítésére ható gyógyszerek: Vizelethajtók: növelik a kiürülő vizelet mennyiségét:  vesére hatók  vese működésén kívül hatók, csak intézményi körülmények között Vesére ható húgyhajtók:  mérsékelt hatásúak: „tiazid” készítmények /fokozzák a káliumion ürítést  erősen vízhajtó hatásúak: Furosemid, Furon, Uregyt stb.  káliummegtartók: gyengébb hatásúak,Amilorid, Verospiron stb. Gyomora ható szerek:    

gyomorsavlekötők: Almagel, Anacidok, Nilacid stb. savtermelést gátlók: csökkentik a savtermelést nyálkahártya védelmére szolgáló szerek: Ulceran, Histodil, Losec, Quamatel stb. antibiotikus kezelés: a gyomor- és nyombélfekély esetében kimutatható Helicobacter pylori ellen – Amoxicillin, Clarithromycin kúra

8

Toldi Ildikó Bélműködésre ható szerek: Székrekedéskor:  széklet mennyiségét növelő anyagok: korpa és rostdús táplálék  széklet-lágyítók: ásványi olajok – Paraffinolaj, Guttalax-csepp stb.  bélmozgást serkentő anyagok: ricinusolaj  sós hashajtók: keserűsó, Glauber-só stb.  gyakran használt hashajtók: Tisasen A+B, Importal Hasmenéskor:  megkötő és összehúzó hatású készítmények: Carbo medicinalis (orvosi szén) stb.  bélmozgást gátlók: Reasec, Enterobene, Lopedium  bélfertőtlenítők: Sulfaguanidin Máj és epebetegségek gyógyszerei: (Homoktövis: májvédő hatású gyógynövény)  Főleg idült folyamatoknál, májvédő sejtet tartalmazó Silymarin stb.  Epekiválasztási zavaroknál: - összetett hatású, epekő és gyulladáskor is: Cholagol, Rowachol cseppek stb. - epekiválasztási zavaroknál: Bilobene stb. - epe- és májkárosodásnál: Hepabene - összetett tartalmú: Bilagit - májvédők  Hasnyálmirigy működési zavara, inzulintermelés csökkenése, megszűnésekor: Alettás: Gilemal, Diaprel, Glukobene stb. - Inzulin (0,1 ml= 4 NE) - emésztést segítő: Dipancrin, Panzytrat, Kreon, Neo Pampur Belső elválasztású mirigyekre ható gyógyszerek: Női nemi hormonok:  hormonális vérzészavarok gyógyítására  ösztrogének hatnak a zsír- szénhidrátanyagcserére (elhízás), fokozzák a véralvadást  fogamzásgátlók: ösztrogént és progeszteront tartalmazó gyógyszerkombinációk; feladatuk, hogy megakadályozzák a peteérést Mellékvese hormonok (szteroidok):  Kortizol: életmentő gyógyszer alapanyaga – Depersolon, Prednisolon, Medrol stb.  ezek a gyulladásos tüneteket csökkentik, jelentős a sokk-kezelésében  sokktalanításban adrenalin – Tonogén injekció Pajzsmirigyre ható:  túlműködés – csökkent működés esetén: hormonok gyógyszerrel történőpótlása: L-Thyroxin, Metothyrin, Jodomax stb.

9

Toldi Ildikó Antibiotikumok: Mikroorganizmusok által termelt anyagok, amelyek gátolják más élőlény szaporodását, vagy elölik őket.  Penicillin-csoport (gombák által termelt anyagok)  Félszintetikus származékok: a természetes termelést mesterségessel fejezik be: Ampicillin, Semicillin stb.  Cefalosporinok csoportja: Ceclor, Keflex, Mandokef stb.  Erythromycin csoport  Tetraciclin csoport  Aminiglikozid: Streptomycin

10